A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 101030657X

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-41609

Document type:: Monograph

Author:: Aughinbaugh, William E.

Title:: Selling Latin America

Place of publication:: Boston

Publisher:: Small, Maynard & Company Publishers

Year of publication:: 1915

Scope:: 1 Online-Ressource (VI, 408 Seiten)

Digitisation:: 2018

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. General remarks on foreign trade

Collection:: Economics Books

118* táraknál — a melyek a késedelmes tagjárulék-fizetéstől legtöbbet szenvednek — csakugyan évről-évre emelkedik az egy tagra eső tagjárulékok aránya; 1895-ben lO'aa korona, 1898-ban már 12 korona tagjárulék esett egy tagra. Az egy tagra eső tagjárulék legalacso nyabb az ipartestületi pénztáraknál, valószinűleg a tanonczok miatt, a kiknek igen csekély a tagjáruléka és legmagasabb a gyári pénz táraknál, a melyeknél a munkaadó maga vonván le a tagjáruléko kat, járulékhátralék a legtöbb esetben egyáltalán nem létezik. A kiadásokból 11 *25 korona jut egy tagra segélyezési kiadás czímén, l'si korona, mint igazgatási költség és 1"3S korona egyéb kiadás. Egy tagnak 13"4s koronányi befizetéséből tehát 11 *25 korona térül vissza, mint segélyezés ; átlagosan tehát évi 2 - 2s korona az, a mivel egy tag a pénztár igazgatási és egyéb kiadásaihoz hozzá járul. Ennél az átlagnál jelentékenyen kedvezőbb a helyzet ismét a gyári pénztáraknál, a hol a tagok befizetéseiből csak 1 '25 korona ném térül vissza segély alakjában; 2m korona a magánegyesületi pénztáraknál, 2’ss korona a kerületieknél és 2-57 korona az ipar- testületi pénztáraknál a vissza nem térülő befizetéseknek egy tagra eső aránya. Némi ellenmondás látszik ez adatokban azokkal a fönt ismertetett arányokkal szemben, hogy az ipartestületi pénztárak fordítják bevételeik legkisebb részét segélyezésre és költenek leg többet igazgatási czélokra, holott ez utóbbi adatok szerint a magán egyesületi pénztáraknál volna [legnagyobb az igazgatási és egyéb költségek aránya. E látszólagos ellenmondás abban leli magyará zatát, hogy az ipartestületi pénztáraknál a tagjárulékokból eredő bevétel tényleg kisebb, mint a magánegyesületieknél s igy ez utób biak a nagyobb és szabályosabban befolyó járulékok terhére — a segélyezési kiadások arányának elég magas volta mellett is — inkább eszközölhetnek egyéb kiadásokat is. Az egy tagra jutó segé lyezési kiadások összege csak a kerületi pénztáraknál mutat évről- évre fokozatos emelkedést, az 1895. évi 8 - is koronáról 1898-ig 9*47 koronára növekedvén. 15 és fél korona körül ingadozik ez az arány a gyári pénztáraknál; az ipartestületieknél 1895-ben még 7 koronán alul volt, azután hirtelen 8'77 koronára szökkent s 1897 óta ismét csökkenve, végre 8*oi koronára hanyatlott. A magán egyesületi pénztáraknál 1898-ban 11 *57 korona volt, ezúttal legnagyobb a megfigyelt négy' év közül. Mindezek az ingadozások a részletekben leginkább a tagnak vagy hozzátartozóinak tényleg kiutalt segélyeknél, nevezetesen a táppénznél, gyerekágyi segélynél, temetkezési segélynél jutnak leg élesebben kifejezésre. A kerületi pénztáraknál a segélyezési kiadások növekvő mérve különben egyebütt is kitűnik, csupán a kórház ápolási díjnál mutatkozik az utolsó évben stagnálás s az orvosi, szülésznői díjaknál 1896-hoz képest némi visszaesés. A gyári pénz táraknál a gyógyszertári és orvosi díjak költsége igen magas a kórházi ápolási díj rovására. Az egy tagra eső tagjárulékok és segélyezési kiadások mérve törvényhatóságonkint is igen eltérő. Szabolcs vármegyében egy tagnak évi befizetése 4 - 69 koronát tett, Árvában pedig 22'io koronát. Ott is, a hol a tagjárulék átlagos napibérek szerint vettetik ki, de különösen ott, a hol a kivetés alapjául a tényleges napibér szolgál, ezek az eltérések igen jellemzők a kereseti viszonyokra is, miért is nem lesz érdektelen legalább a szélsőségeket itt bemutatni. Az egy tagra eső tagjárulék a már említett Árva vármegyén kívül legmagasabb volt a következő törvényhatóságokban: Fiume (20*28 k.), Budapest (17*si k.), Zágráb (16to k ), Pozsony (16"28 k.), Zimony (14-43 k.), Szerém vármegye (13’90 k.), Modrus-Fiume vármegye (13-st k.), Selmeczbánya (13-as k.) és Pécs (13'oi k.). Legalacsonyabb összegű befizetés esik egy-egy tagra Szabolcs vármegye után: Zomborban (5'2t k.), Csongrád vármegyében (5‘99 k.), Alsó-Fehér vármegyében (6-93 k.), Szilágyban (6-is k.), Somogybán (6-14 k), Bács-Bodrog vármegyében (6"84 k.), Csanád vármegyében (6*37 k.), Békésben (6'46 k.) és végül Baranya vármegyében (6'ő4 k.). Némi eltéréssel — és leginkább a sorrend megváltozásával — ugyanezek a törvényhatóságok szerepelnek az egy tagra eső segélyezési kiadá sok szélsőségeinél is. Egy pénztári tag legkevesebb segélyt kapott Szilágy vármegyében, 2.97 koronát; utána következnek Csongrád vármegye (3'oo k.), Zombor (3-is k.), Baja (3-95 k.), Szabolcs vár- beitráge am meisten zu leiden habén, nimmt das Verháltnis dér auf je ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitráge faktisch von Jahr zu Jahr zu; 1895 entfielen 10-92 Kronen, 1898 aber schon 12 Kro- nen Mitgliederbeitráge auf je ein Mitglied. Die auf je ein Mitglied, kommenden Mitgliederbeitráge sind bei den Gewerbekorporations- Kassen die geringsten, wahrscheinlich wegen dér Lehrlinge, dérén Mitgliederbeitráge sehr gering sind; am höchsten sind sie bei den Fabrikskassen, bei welchen dér Arbeitgeber die Mitgliederbeitráge selbst in Abzug bringt, und daher Beitrágerückstánde in den meisten Fállen überhaupt nicht vorkommen. Von den Ausgaben entfallen auf ein Mitglied 11 '25 Kronen, an Unterstützungsausgaben, l'8i Kronen an Vervvaltungskosten und 1 "ás Kronen an sonstigen Ausgaben. Von den Einzahlungen eines Mitgliedes per 13'48 Kronen werden alsó IP25 Kronen als Unter- stützung zurückerstattet; ein Mitglied trágt alsó jáhrlich durch- schnittlich 2"23 Kronen zu den Verwaltungs- und sonstigen Aus gaben dér Kasse bei. Bedeutend günstiger als dieser Durchschnitt ist die Lage wieder bei den Fabrikskassen, wo von den Mitglieder- beitrágen nur P25 Kronen nicht in dér Form von Unterstützungen ersetzt werden ; bei den Privatvereinskassen betrágt dér aus den Einzahlungen nicht zurückerstattete Theil für je ein Mitglied 2’9i Kronen,, bei den Bezirkskassen 2"53 Kronen und bei den Gewerbe- korporationskassen 2"57 Kronen. In dicsen Daten scheint ein Wider- spruch gegenüber den oben besprochenen Verháltnissen bezüglich dessenzu obwalten, dass die Gewerbekorporationskassenden kleinsten Theil ihrer Einnahmen zu Unterstützungen verwenden und das- meiste auf Verwaltungszwecke ausgeben, wo doch dicsen letzten Daten gemáss die höchste Verháltniszahl dér Verwaltungs- und sonstigen Auslagen sich bei den Privatvereins-Kassen zeigen würde. Dieser scheinbare Widerspruch flndet seine Erklárung darin, dass bei den Gewerbekorporations-Kassen die Einnahmen aus den Mit- gliederbeitrágen faktisch geringer sind, als bei den Privatvereins- Kassen, und diese letztern zu Lasten dér grösseren und regelmás- siger einlaufenden Beitráge — bei alldem, dass das Verháltnis dér Unterstützungs-Ausgaben hoch genug ist — leichter auch andere Ausgaben machen können. Die Summe dér auf je ein Mitglied entfallenden Unterstützungs-Ausgaben zeigt nur bei den Bezirks kassen eine stufenweise Zunahme von Jahr zu Jahr, und ist von 8"i3 Kronen im Jahre 1895 bis 1898 auf 9-47 Kronen angewachsen. Bei den Fabrikskassen ist dies Verháltnis circa 15 1 /a Kronen ; bei den Gewerbekorporations-Kassen war es noch 1895 weniger als 7 Kronen, stieg dann plötzlich auf 8"77 Kronen, nahm'seit 1897 wieder ab und sank schliesslich auf 8'oi Kronen hérab. Bei den Privatvereinskassen betrug es 1898 1 1-57 Kronen und stand damals von den beobachteten vier Jahren am höchsten. All diese Schwankungen gelangen in den Details bei den den Mitgliedern oder ihren Angehörigen faktisch angewiesenen Unter stützungen, namentlich bei dem Pílegegeld, derKindbett-Unterstützung, dér Leichenbestattungs-Unterstützung am prágnantesten zum Aus- drucke. Die Unterstützungsausgaben zeigen bei den Bezirkskassen auch sonst eine Steigerung, nur bei den Spitalspflegegebühren ér- gibt sich im letzten Jahre eine Stagnirung und bei dér Bezahlung dér Arzte und Hebammen dem Jahre 1896 gegenüber einiger Rück- gang. Bei den Fabrikskassen sind die Ausgaben für Apotheker- spesen und Arztehonorare auf Kosten dér Spitalspflegegebühren zu hoch. Das Maass dér auf ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitráge und Unterstützungsausgaben ist auch nach Munizipien ein sehr verschiedenes. Im Komitat Szabolcs betrugen die jáhrlichen Ein zahlungen eines Mitgliedes 4-69 Kronen, in Árva aber 22'io Kronen. Auch dórt, wo dér Mitgliederbeitrag nach den durchschnittlichen Tageslöhnen bemessen wird, besonders aber dórt, wo dér that- sáchliche Tageslohn zűr Grundlage dér Bemessung dient, sind diese Abweichungen auch für die Erwerbsverhálínisse bezeichnend, es wird darum nicht uninteressant sein, hier wenigstens die Extrémé anzugeben. Die auf ein Mitglied entfallepden Mitgliederbeitráge waren nebst dem schon erwáhnten Komitat Árva in folgenden Munizipien die höchsten : Fiume (20-28 K), Budapest (17'5i K), Zágráb (16'7o K), Pozsony (16"28 K), Zimony (14-43 K), Komitat Szerém (13-99 K), Komitat Modrus-Fiume (13'34 K), Selmeczbánya (13"25 K) und Pécs (13"ü4 K). Die kleinsten Betráge dér Einzahlungen entfallen auf je ein Mitglied nach dern Komitat Szabolcs in folgenden Munizipien : Zombor (5'27 K), Komitat Csongrád (5.99 K), Komitat Alsó-Fehér (6-os K), Komitat Szilágy (6-13 K), Komitat Somogy (6'i4 K), Ko mitat Békés (6-45 K) und schliesslich Komitat Baranya (6-54 K). Mit einiger Abweichung — zumeist mit Aenderung dér Reihen- folge — weisen dieselben Munizipien auch die Extrémé dér auf ein Mitglied entfallenden Unterstützungsausgaben auf. Ein Kassen-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation