Compte rendu des travaux de la Chambre Syndicale pendant lʹannée 1926

A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1759941719

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-137382

Document type:: Monograph

Title:: Compte rendu des travaux de la Chambre Syndicale pendant lʹannée 1926

Place of publication:: Marseille

Publisher:: Soc. Anonyme du Sémaphore de Marséille

Year of publication:: 1927

Digitisation:: 2021

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: Documents Annexes

Collection:: Economics Books

81* Legtekintélyesebb a kerületi pénztárak- tagjainak száma, a mely minden évben közel felét teszi az összes betegsegélyző pénztári tagoknak, Horvát-Szlavonországokban majdnem kilencz tizedét. A ma gyar anyaországban magas és növekedő a gyári és vállalati pénz tárak tagjainak száma is; százezerén alul marad azonban a magán egyesületi pénztáraknak és a legkevésbbé népes kategóriának, az ipartestületi pénztáraknak a taglétszáma. A tagoknak a különféle jellegű pénztárak között való megoszlása nem mutat föl nagyobb ingadozásokat; különösen a kerületi betegsegélyző pénztáraknál észlelhetni lassú bár, de szabályos emelkedést, a mi ezen pénz tárak egyetemes jellegéből s az iparos népesség minden ágazatát keretei közé fogadó szervezetéből magyarázható. A munkásnak egyik iparágból valamely más foglalkozáshoz való áttérése nem érinti a kerületi pénztárhoz való tartozását, s igy az egyes iparágak fejlődésével vagy hanyatlásával járó taglétszámemelkedésnek vagy csökkenésnek a kerületi pénztárak vannak legkevésbbé kitéve. Már az ipartestületi pénztárhoz tartozó munkás, ha helyét változtatja, igen gyakran ki is esik az ipartestületi pénztár illetékessége alól; hasonlóképen a gyári vagy vállalati pénztár tagja, ha az illető gyárnál munkája megszűnik, szükségképen elveszíti a gyári pénz tárnál való tagsági jogát is. Nem nagy azonban a hullámzás a magán egyesületi pénztáraknál sem, a hol a tagok jórészt önkéntesekből, továbbá kereskedelmi és olyan alkalmazottakból verődnek össze, a kiknek munkája inkább helyhez kötött és foglalkoztatása rend szerint hosszabb tartamú. A magyar korona országaiban a kerületi betegsegélyző pénz tárak négy év alatt tagjaik gyarapodásában 17 százaléknyit nyertek; a magyar anyaországban csak 15'02%, Horvát-Szlavonországokban pedig 26*39% az 1895-ről 1898-ra történt taglétszám-gyarapodás. 1895-ről 1896-ra az anyaországban 3.77, Horvát-Szlavonországok ban 9.2, birodalmi összegben pedig 4’sí százalék az emelkedés; a következő évben ezek az arányok 4*78, 3*6*5, illetőleg 4*68 száza lékot tüntetnek fel; legnagyobb a lendület 1897 és 1898 között, a mikor a magyar anyaországban 6*ei, Horvát-Szlavonországok ban 11‘67, a Magyarbirodalomban pedig 7*is százalékos taglétszám gyarapodás volt kerületi pénztárainknál. Az ipartestületi beteg segélyző pénztárak taglétszáma 1896-ban az anyaországban csökkent 6’83 százalékkal, Horvát-Szlavonországokban pedig ugyanekkor 53*77 százalékos emelkedést mutat; azóta megfordítva az anyaország ban gyarapodás indult meg, Horvát-Szlavonországokban pedig évről- évre csökkenés, úgy hogy végeredményben a négy évről amott 5.55 százalékos növekvés, emitt pedig 19*si százalékot tevő hanyat lás konstatálható az ipartestületi pénztárak taglétszámában. Horvát- Szlavonországokban különben csak egy ipartestületi pénztár műkö dik, alacsony (1898-ban 170 főnyi) taglétszámmal, s igya birodalmi arány a magyar anyaországé után igazodik, 5*4? százalékos emel kedéssel. A gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak taglétszáma növekvést tüntet fel minden esztendőben, legtöbbször a kerületi pénztárakénál is erősebb — bár egyúttal szabálytalanabb — növek vést. Az anyaországban 1895 után ll*io százalékkal gyarapodott gyári pénztáraink taglétszáma, 1896 után csak 3*05 százalékkal, de már 1897 után ismét 8*79 százalékkal; 1895-ről 1898-ra tehát 24*64 százalékos tekintélyes emelkedést találunk. Horvát-Szlavon országokban 1895 után 44*03, 1896 után 42*7 százalék az emel kedés a gyári pénztárak taglétszámában; emelkedő az irányzat a következő évben is, de már nagy különbözette! csak 3*49 száza léknyi; 1895-ről 1898-ra azonban igy is 112*75%-os növekvést találunk, négy év alatt tehát itt a gyári pénztárak taglétszáma több mint kétszeresére emelkedett. A magánegyesületi pénztárak állapota inkább stagnálást mutat, bár az 1897-ről 1898-ra mutatkozó len dület végeredményben itt is némi gyarapodást okozott. Magán egyesületi pénztárak csak az anyaországban vannak; taglétszámuk 1895 után 2*68, 1896 után pedig 0*io százalékkal megfogyott. 1897-ről 1898-ra 3*22°/o-os emelkedés mutatkozik, a mi az előbbi évek hiányát kiegyenlítvén, az 1895-ről 1898-ra terjedő időre mind össze 0*i 6 százalékot tevő növekvést eredményez. A betegsegélyző pénztárak állapotának megítélésénél a területi elhelyezkedésen s a pénztár jellegén kivül különösen nagy jelentő- Am betráchtlichsten ist die Zahl dér Mitglieder dér Bezirks- kassen, welche in jedem Jahre fást die Hálfte dér gesammten Kfankenkassen-Mitglieder betrágt, in Kroatien-Slavonien fást neun Zehntel. lm ungarischen Mutterlande ist auch die Zahl dér Mit glieder dér Fabriks- und Unternehmungskassen gross und wachsend ; unter hunderttausend verbleibt aber dér Mitgliederstand dér Privat- vereins-Kassen und dér am wenigsten volkreichsten Kategorie, dér Gewerbekorporations-Kassen. Die Vertheilung dér Mitglieder unter die Kassen verschiedenen Karakters weist keine grösseren Schwankungen auf; besonders bei den Bezirks-Krankenkassen zeigt sich eine zwar langsame aber regelmássige Vermehrung, was aus dem univer- sellen Karakter und dér allé Zweige dér gewerblichen Bevölkerung in ihren Rahmen fassenden Organisation dieser Kassen zu erklá- ren ist. Dér Übertritt des Arbeiters aus einem Gewerbszweig zu irgend einer andern Bescháftigung alterirt seine Angehörig- keit zu dér Bezirkskasse nicht, daher sind die Bezirkskassen dér mit dér Entwickelung oder dem Niedergang dér einzelnen Gewerbs- zweige verbun Jenen Zu- oder Abnahme des Mitgliederstandes am wenigsten ausgesetzt. Dér zűr Gewerbekorporations-Kasse gehörige Arbeiter jedoch geráth, wenn er seine Stelle wechselt, sehr oft aus. dér Kompetenz dér Gewerbekorporations-Kasse heraus; gleicher- weise verliert das Mitglied einer Fabriks- oder Unternehmungskasse,, wenn seine Arbeit bei dér betreffenden Fabrik aufhört, nothwendiger- weise auch sein Mitgliedsrecht bei dér Fabrikskasse. Nicht gross ist die Fluktuation auch bei den Privatvereins-Kassen, wo sich die Mitglieder zumeist aus Freiwilligen, ferner aus kommerziellen und solchen Angestellten zusammenfinden, dérén Arbeit mehr an einen Őrt gebunden ist und die gewöhnlich für lángere Zeit bescháftigt werden. In den Lándern dér ungarischen Krone habén die Bezirks- Krankenkassen in vier Jahren durch die Vermehrung ihrer Mit glieder 17°/° gewonnen; im ungarischen Mutterlande betrágt die Zunahme von 1895 auf 1898 nur 15*92°/o, in Kroatien-Slavonien aber 26*39°/o; von 1895 auf 1896 ist die Zunahme im Mutterlande 3*77, in Kroatien-Slavonien 9*2, in dér Reichssumme aber 4*34 Perzent; im náchsten Jahre zeigen diese Verháltnisse 4*78, 3*65, beziehungs- weise 4*66 Perzent; dér grösste Aufschwung zeigt sich zwischen 1897 und 1898, vvo die Zunahme dér Mitglieder bei den Bezirks kassen im ungarischen Mutterlande 6*ei, in Kroation-Slavonien 11*67, im Königreich Ungarn aber 7*i5°/o betrug. Dér Mitgliederstand dér Gewerbekorporations-Krankenkassen zeigt 1896 im ungarischen Mutterland eine Abnahme um 6*03°/o, in Kroation-Slavonien aber zu derselben Zeit eine Zunahme um 53*77°/o ; seitdem aber trat umge- kehrt im Mutterlande eine Vermehrung, in Kroatien-Slavonien aber von Jahr zu Jahr eine Verminderung ein, so dass im Endresultat von den vier Jahren im Mitgliederstand dér Gewerbekorporations-Kassen dórt eine Zunahme um 5*55°/o, hier eine Abnahme um 19*si°/o zu konstatiren ist. In Kroatien-Slavonien ist übrigens nur eine Gewerbe korporations-Kasse thátig, mit geringem Mitgliederstande (in 1898 170 Personen) und so richtet sich die Reichs-Verháltniszahl nach dér des ungarischen Mutterlandes mit einer Steigerung um 5*47°/o. Dér Mitgliederstand dér Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen zeigt jedes Jahr eine Zunahme, und zwar eine, welche zumeist grösser, aber zugleich auch regelloser ist, als die dér Bezirkskassen. Im Mutterlande hat sich nach 1895 dér Mitgliederstand dér Fabriks- kassen um 11 *io°/o vermehrt, nach 1896 nur um 3*05°/o, aber nach 1897 schon wieder um 8*79°/o; von 1895 auf 1898 ergibt sich alsó eine ansehnliche Vermehrung um 24*64%. In Kroatien-Slavonien betrágt die Zunahme im Mitgliederstande dér Fabrikskassen nach 1895 44*03, nach 1896 42*7°/o; auch im náchsten Jahre ist die Tendenz steigend, betrágt aber mit einer grossen Differenz nur 3*49°/o ; von 1895 auf 1898 ergibt sich auch so eine Zunahme von 112*75%, in vier Jahren hat sich alsó hier dér Mitgliederstand dér Fabriks kassen mehr als verdoppelt. Dér Zustand dér Privatvereins-Kassen zeigt eher ein Stagniren, obwohl dér Aufschwung von 1897 auf 1898 im Endergebnis auch hier einige Zunahme bewirkt hat. Privat vereins-Kassen gibt es nur im Mutterlande ; ihr Mitgliederstand hat nach 1895 um 2*os°/o, nach 1896 aber um 0*io% abgenommen. Von 1897 auf 1898 zeigt sich eine Zunahme um 8*22%, was den Abgang dér vorhergehenden Jahre ausgleicht und für die Zeit von 1895 bis 1898 insgesammt eine Vermehrung um 0*26% ergibt. Bei dér Beurtheilung dér Zustánde dér Krankenkassen ist nebst dér territorialen Vertheilung besonders die Mitgliederfrequenz 11*

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation