A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

150* testületek pénztárainál a munkaképtelen betegek napi létszáma 754 volt, ezek között 716 férfi és 38 nő; naponkint beteg volt a nők nek 1 *19, a férfiaknak pedig 0'94%-a. Az anyaország összes pénz táraitól naponkint 7.445 tag élvezett támogatást, közöttük 6.125 férfi és 1.320 nő; Horvát-Szlavonországokban pedig a beteglétszámból egy napra 625 jutott, nevezetesen 541 férfi és 84 nő. A betegek napi létszáma a tagok számával egybevetve csak annyi változást mutat a részletekben, hogy Horvát-Szlavonországokban a férfiaknak nagyobb-százaléka beteg, mint az anyaországban ; ott 1*58, itt 1 .ia°/o jut egy napra. Ez kifejezésre jút ügy a kerületi pénztáraknál, a melyeknél az anyaországban a férfiak Dos, Horvát-Szlavonorszá gokban pedig l'56°/o-a feküdt naponkint betegen, mint a gyáriak nál, a hol 1 *24, illetve 1 *89 százalék a férfi-betegek átlagos napi létszáma. A legfeljebb három napi keresetképtelenséggel járó, vagy a munkaképességet egyáltalán nem érintő bajokban a pénztár által csupán ingyenes^orvosi segély és díjmentes gyógyszerek formájá ban nyújtott támogatást — a birodalmi eredményekben — száz tag közül mindössze csak 66 vette igénybe, s a beteg család tagoknak a legtöbb pénztár által ugyanily alakban nyújtott segé lyezések esete az átlagos taglétszámnak csupán 35 százalékáig emelkedik. Azt hiszszük, hogy mind a két arányszám alatta marad a valóságnak, annyival is inkább, mert tapasztalat szerint a pénz tári tagok zöme tudatában az őt megillető jogoknak, egyáltalán nem késik apróbb bajaiban is az ingyenes orvosi segélyt és gyógy szereket igénybe venni. Ezen arányok alacsonysága hihetőleg csak a pénztárak hiányos adatszolgáltatásán múlik, a mi azért is ért hető, mert a pénztárak igen gyakori esetben nem képesek orvo saikat arra^kötelezni, hogy a táppénzt igénylő eseteken kívül is, összes rendeléseikről betegnaplót vezessenek; ilyképen azután igen sok, a keresetképes pénztári tagok s azok családtagjai részére történt orvosi rendelés kimarad az, adatgyűjtésből. Az ily ingyenes rendelések legnag}mbb tömegét a gyári pénztárak jelentették be, a melyeknek följegyzései szerint a tagok részére történt rendelés ből egy tagra l’o* eset jut, tehát átlagosan minden tag az év folyamán legalább egyszer igényelt orvosi segítséget; a család tagok részére történő rendelést pedig a tagok 78 százaléka vette igénybe. A magánegyesületi pénztáraknál ölt legkisebb arányokat a segélyezésnek ez a módja : a tagok segélyezése a taglétszámnak 29, a családtagoké pedig |14 százalékában fordul elő. A kerületi és ipartestületi pénztáraknál egyaránt a tagok 58 százaléka szorult rá a saját személyére nézve az ingyen orvosi segélyre és gyógy szerekre; a családtagoknak ily módon való segélyezése a kerü letieknél a taglétszámnak 22, az ipartestületieknél pedig 16°/o-ában történt. Horvát-Szlavonországokban a tagok segélyezése nagyobb arányokban történt, mint az anyaországban, amott 96, itt 65 szá zalékában a taglétszámnak. A horvát-szlavon gyári pénztáraknál ez az arány 223-ra magasodik, egy tag tehát az év folyamán leg alább kétszer volt kénytelen orvosi tanácsot kérni. A családtagokat azonban az anyaországi pénztárak segélyezik inkább: a nyújtott segélyek száma itt a taglétszám 37 százalékát képezi, Horvát- Szlavonországokban pedig csak 15%-ot. Itt ugyanis az ipartestületi pénztár a családtagok részére segélyt egyáltalán nem ád, a kerületi pénztáraknál is; csak igen kicsiny, 8%-ot tevő az ily módon nyúj tott segélyeknek az aránya, s ez nyer kifejezést az országos összeg ben is, bár a különben csekély taglétszámmal működő — gyári pénztáraknál a családtagok részére nyújtott ingyenes orvosi segé lyek és gyógyszerek aránya 72 százalékos. A betegségi statisztika adatai a taglétszámmal való egybeve tésükön kívül a megfelelő segélyezési kiadásokkal párhuzamba állítva, szintén ígérnek bizonyos tanulságokat. A tápdíjas és gyer mekágyi esetek minden napja pénztárainknak 1 ’io koronájába kerül; a kórházi ápolás naponkint átlag Dae koronát vesz igénybe, egy- egy tagnak elhalálozása pedig 65’5i korona költséget ró a pénz tárakra. A tápdíjas és^gyermekágyi esetek egy napjára jutó költsége körülbelül megfelel annak a tapasztalatnak, hogy ipari munkásaink napibére nagy átlagban 2 korona körüli; a kórházi ellátás költ ségesebb volta derül ki az idézett másik adatból, a harmadik pedig táglich 1.097 Mitglieder, und zwar 884 Mánner und 213 Frauen. Bei den Gewerbekorporationskassen betrug dér tágliche Stand dér arbeitsunfáhigen Kranken 754, von dicsen 716 Mánner und 38 Frauen, táglich waren luo Perzent dér Frauen und 0‘94°/o dér Mánner krank. Von den gesammten Kassen des Mutterlandes habén táglich 7.445 Mitglieder eine Unterstützung erhalten, unter ihnen 6.125 Mánner und 1.320 Frauen; in Kroatien-Slavonien entfieleu vöm Krankenstand auf einen Tag 625, und zwar 541 Mánner und 1 . 84 Frauen. Den Tagesstand aber mit dér Zahl dér Mitglieder kom- binirt, zeigt sich in den Details nur so viel Ánderung, dass in Kroatien-Slavonien ein grösseres Perzent dér Mánner krank ist, als im Mutterlande; dórt kommen l - 58, hier Di2°/o auf einen Tag.. Zum Ausdruck gelangt dies sowohl bei den Bezirkskassen, bei denen im Mutterlande l'os°/o, in Kroatien-Slavonien aber lo6°/o dér Mán ner táglich krank darniederlagen; als auch bei den Fabrikskassen, wo die mánnlichen Kranken D24, beziehungsweise l'89°/o aus- machten. Bei den Übeln, welche mit einer Erwerbsunfáhigkeit von höchstens drei Tagén verbunden waren oder die Arbeitsfáhigkeit überhaupt nicht beeintráchtigten, nehmen die blos in unentgeltlicher árztlicher Hilfe und Gratis-Medikamenten bestehende Unterstützung dér Kassen — in den Reichsresultaten — von je hundert Mit- gliedern nur 66 in Anspruch, und die Fálle dér seitens dér meisten- Kassen an die kranken Familienglieder in dér námlichen Form verabfolgten Unterstützungen erheben sich nur bis zu 35 Perzent des durchschnittlichen Mitgliederstandes. Vermuthlich bleiben beide Verháltniszahlen unter dér Wirklichkeit, umsomehr, weil das Gros dér Kassenmitglieder im Bewusstsein dér ihm zustehenden Rechte, erfahrungsgemáss durchaus nicht sáumt, die unentgeltliche Hilfe und die Medikamente auch bei geringeren Übeln, in Anspruch zu nehmen. Die Geringfügigkeit dieser Verháltniszahlen beruht wahr- scheinlich auf dér mangelhaften Datenlieferung dér Kassen; was auch darum verstándlich ist, weil die Kassen in sehr háufigen Fállen nicht in dér Lage sind, ihre Arzte dazu zu verpflichteo, dass sie auch ausser den ein Pflegegeld beanspruchenden Fállen über ihre sámmt- lichen Ordinationen ein Krankentagebuch führen; so bleiben viele für die erwerbsfáhigen Kassenmitglieder und ihre Familienglieder erfolgten ártzlichen Ordinationen aus dér Datensammlung aus. Die grösste Masse solcher unentgeltlicher Ordinationen wurde seitens dér Fabrikskassen angemeldet, nach den Aufzeichnungen derselben entfallen von den Ordinationen für die Mitglieder auf ein Mitglied 1 '04 Fálle, durchschnittlich alsó nahm jedes Mitglied im Laufe des Jahres wenigstens einmal árztliche Hilfe in Anspruch, für Familien glieder wurde die unentgeltliche Ordination durch 78°/» dér Mit glieder in Anspruch genommen. Bei den Privatvereinskassen nimmt diese Art dér Unterstützung den kleinsten Maasstab an: die Unterstützung dér Mitglieder kommt in 29 Perzent, die dér Familienglieder in 14°/o des Mitgliederstandes vor. Bei den Bezirks kassen ebenso wie bei den Gewerbekorporations-Kassen benöthi- gen 58 Perzent dér Mitglieder für ihre eigene Person unent geltliche árztliche Hilfe und Medikamente; diese Art dér Unter stützung dér Familienglieder erfolgte bei den Bezirkskassen in 22, bei den Gewerbekorporationskassen in 16% des Mitglieder standes. In Kroatien-Slavonien geschieht die Unterstützung dér Mitglieder in einem grösseren Maasstabe, als im Mutterlande, dórt in 96, hier in 65 Perzent des Mitgliederstandes. In den Fabriks kassen in Kroatien-Slavonien erhöht sich dies Verháltnis auf 223, ein Mitglied war alsó im Laufe des Jahres wenigstens zweimal genöthigt árztlichen Rath zu verlangen. Die Familienglieder aber werden seitens dér Kassen im Mutterlande mehr unterstützt; die Zahl dér Unterstützungen betrágt hier 37 Perzent des Mitglieder standes, in Kroatien-Slavonien nur 15°/o. Hier reicht námlich die Gewerbekorporations-Kasse den Familiengliedern überhaupt keine Unterstützung, auch bei den Bezirkskassen ist das Maass dér so verabfolgten Unterstützungen sehr gering, nur 8°/o, und dies kommt auch in dér Landessumme zum Ausdrucke, obwohl bei den — üb- rigens mit einer kleinen Mitgliederzahl fungirenden — Fabrikskas sen das Verháltnis dér den Familiengliedern gereichten unentgelt- lichen árztlichen Hilfe und Medikamente 72 Perzent betrágt. Die Daten dér Krankheitstatistik versprechen ausser ihrer Kombination mit dem Mitgliederstande auch mit den entsprechen- den Unterstützungsausgaben verglichen, in gewisser Beziehung lehrreich zu sein. Jeder Tag dér Pflegegeld- und Kindbett-Fálle kommt den Kassen auf D10 Kronen zu stehen; die Spitalspflege beansprucht táglich durchschnittlich Lse Kronen, das Versterben eines Mitgliedes verursacht den Kassen 65’6i Kronen Auslagen. Die auf einen Tag entfallenden Kosten dér Pflegegeld- und Kindbett- Fálle entsprechen ungefáhr dér Erfahrung, dass dér Tageslohn unserer gewerblichen Arbeiter in grossem Durchschnitte beiláuflg 2 Kronen betrágt; aus dér zweiten Angabe ergibt sich, dass die Spitalspflege kostspieliger ist, die dritte aber zeugt dafür, dass un-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation