A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

40* suk vagy vállalatuk, pl. földbirtokosokról, az értelmiség körébe tartozó egyénekről, a kiknek malmuk, téglavetőjük, szeszfőzdéjük, stb. van. A kik főfoglalkozásuk szerint tartoznak a bányászathoz, iparhoz, kereskedelemhez, hitelhez vagy közlekedéshez, azok ahhoz képest, hogy önálló üzlettulajdonosok, vagy üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoznak, vagy végül alkalmazva vannak, vagy alkalmazva szoktak lenni, a 16., 17. vagy 18. kérdést töltik ki, a kik ellenben csak mellék- foglalkozásuk szerint tartoznak az említett foglalkozások körébe, azok a 19. kérdés pontjaira válaszolnak. 17. A 16. pont alatt levő rovatok csak az önálló iparosokra, keres kedőkre, s egyéb önálló üzlettulajdonosokra vonatkoznak; az üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgozók és az alkalmazottak tehát e rovatokat egyszerűen üresen hagyják. Az egyes rovatok kitöltése a kérdésekben foglalt utasításokon kívül egyéb magyarázatra nem szorul; ezek mellett legfeljebb azt kell még külö nösen szem előtt tartani, hogy a székhely nevének bejegyzése és ha van nak üzlettársak, azoknak megnevezése mindenkor jól olvasható, tiszta írással történjék. Megjegyzendő továbbá, hogy a czég megnevezése csak abban az esetben szükséges, ha a czég a vállalat (üzlet) tulajdonosának nevével nem azonos. 18. A 17. pontban foglalt kérdések csak azon egyénekre vonatkoz nak, a kik üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoz nak. Ezen rovatoknál ügyelni kell a munkaadó nevének jól olvasható bejegyzésére s a mennyiben az ilyen otthon dolgozó iparos segédszemé lyeket alkalmazna, ezek számának pontos kitüntetésére, megjegyezvén, hogy ezek közé a családi kisegítőket is bele kell foglalni, még ha azok külön fizetést nem kapnának is. A kereset összegének kitüntetésénél az otthon darab szerint dolgozó iparos összes keresményét kell alapul venni, tehát a családtagok és a fizetett alkalmazottak által teljesített munkáért járó díjakat is be kell foglalni, az igy nyert összegből azonban az otthon darab szerint dolgozó iparos által saját alkalmazottjainak tényleg kifizetett munkadíjakat viszont le kell vonni. 19. A 18. pont alatt foglalt kérdésekre nézve, melyek csak az alkal mazott segédszemélyekről töltendők ki, a kik közé azonban a családi kisegítők is számíttatnak, a kérdések mellett látható utasítások figyelembe vételén kivül, szem előtt tartandó még, hogy az illetmények vagy keresmé nyek kiszámításánál nemcsak a tulajdonképeni készpénzfizetések és hérek, hanem az esetleges egyéb járandóságok is — a minő pl. természetbeni lakás, teljes vagy részleges ellátás — legalább hozzávetőleges pénzérték szerint tekintetbe veendők. Az átszámításnál ezen természetbeni illetmé nyeket nem a munkaadó, hanem mindig az alkalmazott szempontjából kell tekinteni, vagyis, hogy mibe kerülnének ezen természetbeli illetmények (lakás, stb.) neki, ha azokat pénzen kellene megszereznie. Segitő családtagok, a kik rendes fizetést vagy bért egyáltalában nem kapnak, a 18. pont c) és d) alatti kérdéseit válasz nélkül hagyhatják. Ezeknél a természetbeni lakás és ellátásnak pénzértékben való kifejezése nem szükséges. A 18. rovat é) alrovata alatt a hely {alkalmazás) nélküliség okának (betegség, nmnkahiány, strike, stb.) feltüntetésénél különösen ügyelni kell arra, hogy a midőn az illető egyén a népszámlálás napján azért volt alkal mazás nélkül, mivel az az iparág, a melyhez tartozik, azon időtájt vagy egészen vagy részlegesen szünetel, ez a körülmény a számlálólapról vilá gosan kitűnjék, hogy az ily okból munkanélküliek a többiektől határozottan megkülönböztethetők legyenek. 20. A bányászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe tartozó mellékfoglalkozásnak kitüntetésére szolgáló rovatok kitöltésénél általában ugyanazon szempontok tartandók szem előtt, a melyek a főfoglal kozásokra nézve irányadók. A mennyiben valakinek többféle ipar-forgalmi mellékfoglalkozása volna, úgy hogy az adatok bejegyzésére szánt rovatok nem volnának elégségesek, pótszámlálólap használandó, melynek megfelelő szelvényét a főlaphoz hozzá kell erősíteni. 21. Az alkalmazott motorok és munkagépek, továbbá a feldolgozott nyersanyagok és félgyártmányok, valamint az előállított félgyártmányok és kész iparczikkek kimutatására szolgáló, a számlálólap 20. pontja alatt fog lalt rovatok csak a 20-nál kevesebb segédszemélyt alkalmazó vagy segédszemélyt egyáltalában nem foglalkoztató iparosokra vagy ipar üzlettulajdonosokra vonatkoznak. Nem iparosok, továbbá 20 vagy 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet foglalkoztató iparvállalatok tulajdonosai ezeket a kérdéseket egyszerűen válasz nélkül hagyják. Megjegyzendő azon ban, hogy az a körülmény, vájjon valaki az ipart föfoglalkozásképen üzi-e, vagy nem, ezen rovatok kitöltésénél teljesen figyelmen kivül marad. Ennél fogva azok a földbirtokosok, értelmiségi hivatással biró vagy más nem tulajdonképeni iparűző egyének, a kiknek pl. malmuk, téglaégetőjük, szesz főzdéjük, stb. van, a mennyiben a vállalatukban 20-nál kevesebb segéd- bescháf(igung oder Unternehmung habén, z. B. über Grundbesitzer, über in den Kreis dér Intelligenz gehörende Individuen, die im Besitze von Mühlen, Ziegeleien, Spiritusbrennereien u. s. w. sind. Die ihrer Hauptbescháftigung nach zum Bergwerkswesen, Gewerbe, Handel, Kredite oder Verkehr gehören, die füllen, je nach dem sie selb- standige Gescháftseigenthümer sind, oder zu Hause für ein Gescháft per Stück oder gégén Akkord arbeiten, oder schliesslich angestellt oder gewöím- lich angestellt sind, die Frage 16, 17 oder 18 aus, diejenigen jedoch, die nur nach ihrer Nebenbescháftigung zu den erwáhnten Bescháftigungen ge hören, beantworten die Punkte dér Frage 19. 17. Die unter Punkt 16 befindlichen Rubriken beziehen sich nur auf die selbstandigen Industriellen, Kaufleuté und sonstige selbstandige Gescháftseigenthümer; die zu Hause für ein Gescháft oder gégén Akkord Arbeitenden und die Angestellten lassen daher diese Rubrik einfach unaus- gefüllt, Die Ausfüllung dér einzelnen Rubriken bedarf ausser den in den Fragen enthaltenen Instruktionen keiner sonstigen Erklárung; nebst dicsen ist höchstens noch vor Augen zu haltén, dass die Eintragung des Namens des Gescháftssitzes, und falls Gescháftskompagnons vorhanden sind, dérén Benennung stets mittelst gut leserlicher, reiner Schrift erfolge. Es wird fer- ner bemerkt, dass die Benennung dér Firma nur in dem Falle nothwendig ist, wenn die Firma mit dem Namen des Eigenthümers dér Unternehmung (des Gescháftes) nicht identisch ist. 18. Die unter Punkt 17 enthaltenen Fragen beziehen sich nur auf jene Individuen, die zu Hause für ein Gescháft per Stück oder auf Akkord arbeiten. Bei diesen Rubriken ist auf die gut leserliche Eintragung des Namens des Arbeitgebers zu achten, und wenn ein solcher zu Hause arbeitender Industrieller auch Hilfpersonale verwenden sollte, auch auf die pünktliche Ersichtlichmachung dér Anzahl derselben, indem bemerkt wird, dass unter diese auch die aushelfenden Familienmitglieder aufzunehmen sind, auch wenn dieselben keine besondere Bezahlung, erhalten. Bei dér Ersichtlichmachung des verdienten Betrages ist dér Gesammtverdienst des zu Hause per Stück arbeitenden Industriellen als Grundlage anzunehmen, es sind daher auch die nach den von Familienmitgliedern und bezahlten Angestellten geleisteten Arbeiten fálligen Preise in den Gesammtverdienst einzurechnen, indessen aus dér derart gewonnenen Summe die durch den zu Hause per Stück arbeitenden Industriellen seinen eigenen Angestellten thatsáchlich ausgezahlten Arbeitslöhne wieder in Abzug zu faringen. 19. Bezüglich dér unter Punkt 18 enthaltenen Fragen, welche nur bezüglich des angestellten Hilfpersonales auszufüllen sind, zu welchem auch die aushelfenden Familienmitglieder zu zahlen sind, ist ausser dér Inbetrachtnahme dér neben den Fragen ersichtlichen Instruktionen, noch vor Augen zu haltén, dass bei Bereohnung dér Gebühren oder Verdienst- betráge nicht nur die eigentlichen Baarbezahlungen und Lökne, sondern auch die eventuellen sonstigen Gebühren — wie z. B. Naturalquartier, volle oder theilweise Verpílegung, — mindestens im annaherungsweisen Geldwerte in Betracht zu nehmen sind. Bei dér Berechnung sind diese Naturalbezüge nicht vöm Gesichtspunkte des Arbeitgebers, sondern stets von jenem des Angestellten in Betracht zu nehmen, das ist; wieviel diese Naturalbezüge (Wohnung u. s. w.) kosten würden, wenn dieselben für Geld beschafft werden müssten. Aushelfende Familienmitglieder, welche eine ordentliche Bezahlung oder einen Lohn überhaupt nicht beziehen, brauchen die Fragen unter Punkt 18 c) und d) nicht zu beantworten. Bei diesen ist die Angabe des Geldwertes des Naturalquartieres und dér Verpílegung nicht nothwendig. Unter Subrubrik e) dér Rubrik 18 ist bei Ersichtlichmachung dér Ur- sache dér Beschafligungslosigkeit (Krankheit, Arbeitsmangel, Strike, u. s. w.) besonders darauf zu achten, dass, wenn das betreffende Individuum am Tagé dér Volkszáhlucg deshalb ohne Anstellung war, weü dér Gewerbezweig, zu welchem dasselbe gehörte, um diese Zeit gánzlich oder theilweise ruht,. dieser Umstand aus dér Záhlkarte deutlich ersichtlich sei, damit die aus diesem Grunde Arbeitslosen von den übrigen genau unterschieden werden können. 20. Bei dér Ausfüllung dér zűr Ersichtlichmachung dér in den Kreis des Bergwerkswesens, Gewerbes, Handels, Kredits und Verkehrs ge- hörenden Nebenbescháftigung dienenden Rubriken sind im Allgemeinen die gleichen Gesichtspunkte vor Augen zu haltén, welche für die Haupt- bescháftigungen maassgebend sind. Insofern Jemand mehrere Gewerbe-Ver- kehrs-Nebenbescháftigungen hatte, so dass die zűr Eintragung dér Daten bestimraten Rubriken nicht genügen, so ist eine Ergánzungs-Zahlkarte zu benützen, dérén entsprechender Koupon an die Hauptkarte zu befestigen ist. 21. Die zum Nachweise dér verwendelen Motorén und Arbeitsmaschi- nen, ferner dér aufgearbeiteten Rohmaterialien und Halbfabrikate, sowie dér erzeugten Halbfabrikate und fertigen Industrie-Artikel dienenden, uiiter Punkt 20 dér Záhlkarte enthaltenen Rubriken beziehen sich nur auf Industri- elle und Industrie-Geschaftseigenthümer, welche weniger als 20 Per- sonen oder Hilfspersonale überhaupt nicht beschaftigen. Nicht Industri- elle oder Eigenthümer von Industrie-Unternehmungen, welche 20 odet mehr als 20 Personen beschaftigen, lassen diese Fragen einfach unbeant- wortet. Es wird jedoch bemerkt, dass dér Umstand, oh Jemand das Gewerbe als Hauptbeschdfligung betreibt oder nicht, bei Ausfüllung dieser Rubriken gánzlich ausser Betracht komml. Demzufolge sind jene Grundbesitzer, sowie jene einem intellektuellen Beruf obliegende oder andere ein Gewerbe eigent- lich nicht betreibende Individuen, die z. B. Eigenthümer einer Mühle, einer Ziegelbrennerei, einer Spiritusbrennerei u. s. w. sind, insofern sie in ihrer Unternehmung weniger als 20 Personen oder gar kein Hilfspersonal ver-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation