71*

összeállításban  a  tagok  létszámának  havonkénti  kimutatását,  továbbá  a
keresetképes  betegnek  és  a  családtagoknak  a  betegségi  statisztikában  való
felvételét  is  mellőzhetik  mindazon  pénztárak,  a  melyeknél  ezen  adatoknak
■kimutatása  az  eddig  vezetett  nyilvántartások  alapján  csak  nagyobb  munkával ­
  és  költséggel  volna  keresztülvihető.  Az  1896.  évtől  fogva  a  pénztári
statisztika  kivétel  nélkül  minden  pénztár  által  a  statisztikai  kimutatás  összes
rovatainak  megfelelően  állítandó  össze.  -—  3.  §.  A  statisztikai  kimutatás
űrlapok  az  országos  m.  kir.  statisztikai  hivatal  költségére  állíttatnak  elő,  s
a  statisztikai  hivatal  által  ingyenesen  küldetnek  meg  a  betegsegélyző-pénztáraknak.
  —  4.  §.  A  statisztikai  kimutatás  minden  évre  vonatkozólag  a
következő  évi  márczius  31-éig  állítandó  ki  s  küldendő  be  az  országos
tn.  kir.  statisztikai  hivatalhoz.  A  mely  pénztárak  nyomtatásban  megjelenő
zárszámadásokat  és  évi  jelentéseket  adnak  ki,  azok  a  statisztikai  kimutatásai ­
  egyidejűleg  zárszámadásaik  és  évi  jelentéseik  egy-egy  példányát  az
országos  m.  kir.  statisztikai  hivatalhoz  beterjeszteni  kötelesek.  '•—  5.  §.
A  jelen  rendelet  azonnal  életbe  lép,  s  alkalmazkodás  végett  az  első  fokú
iparhatóságok  útján  valamennyi  betegsegélyző-pénztárral  közlendő.
Budapesten,  1896.  évi  janáur  hó  6-án.
A  minister  helyett:
Vörös  s.  k.,
államtitkár.
Ezen,  ma  is  érvényben  lévő  rendelet  szabályozza  ez  időtől
fogva  a  betegsegélyző  pénztárak  statisztikai  adatszolgáltatását.
A  betegsegélyző  pénztárak  anyagi  viszonyai  azóta  sem  változtak
úgy  meg,  hogy  a  statisztikai  hivatal  reformjavaslataival  újból  kísérletet ­
  lehetett  volna  tenni,  s  viszont  a  munkás  statisztika  ügyének
szervezése  sem  haladt  annyira  előre,  hogy  ezen  a  czímen  javítást
és  bővítést  lehetett  volna  eszközölni  a  fennálló  adatszolgáltatási
rendszeren.  A  statisztikai  lapok  alkalmazásával  folyamatba  tett  kísérletek ­
  is  félbehagyattak  a  nélkül,  hogy  eredményteleneknek  mutatkoztak ­
  volna;  sőt  ellenkezőleg,  a  megkezdett  kísérletek  is  a  mellett
tanúskodtak,  hogy  ez  a  rendszer  egyúttal  a  pénztár  részére  is
hasznos  ellenőrzési  szolgálatokat  tehet.
A  betegsegélyző  pénztárak  statisztikája  tehát  ma  sem  áll  a
fejlettségnek  azon  a  fokán,  a  melyet  a  pénztáraknál  kínálkozó  gazdag, ­
  megbecsülhetetlen  —  és  ez  -  időszerint  még  kiaknázatlan  —
statisztikai  anyag  indokolttá  tenne:  másrészről  azonban  mégis  ez
az  egyetlen,  a  munkás  viszonyokra  világot  vető  oly  adatgyűjtésünk,
a  melynél  ugyanazon  rendszer  szerint  gyűjtött  több  évi  anyag  áll
rendelkezésünkre,  a  melynek  tanulságai  tehát  —  a  hosszabb  megfigyelési ­
  idő  által  szentesítve  —  nyújthatnak  már  tájékoztatást  és
rnegszivlelésre  méltó  igazságokat  a  munkás  betegsegélyzés  ügyének
állásáról.
Az  e  közleményben  ismertetett  adatok  az  alábbi  kérdőív
segélyével  gyüjtettek  be  a  betegsegélyző-pénztáraktól:

Statisztikai  kimutatás.
A  betegsegélyző  pénztár  neve  és  székhelye:

I.  Általános  kérdések.
1.  A  pénztár  alapítási  éve,  működése  megkezdésének  ideje  (hó  és  nap)?

2.  Ha  a  pénztár  az  1891:  XIV.  t.-cz.  életbelépte  előtt  alapittatott,  mikor
(év,  hó  és  nap)  alakult  át  és  kezdette  meg  újból  működését  ezen
törvény  szerint?

■3.  A  járulékok  kivetése  kizárólag  a  tényleges  vagy  kizárólag  az  átlagos
napibér,  illetve  havi  fizetés  alapján  vagy  végre  mind  a  kettőnek  tekintetbe ­
  vételével,  azaz  a  tényleges  napibéreknek  (fizetéseknek)  a  megállapított ­
  díjosztályokba  való  besorozása  útján  történik-e  ?

Hehe  Ausweis  des  Mitgliederstandes,  ferner  die  Aufnahme  dér  erwerbsfáhigen
  Kranken  und  dér  Familienglieder  in  die  Krankheitsstatislik  bei
all  jenen  Kassen  entfallen,  bei  welchen  dér  Ausweis  dieser  Daten  auf
Grund  dér  bisherigen  Evidenzhaltungen  nur  mit  grösserem  Aufwand  an'
Arbeit  und  Kosten  durchzuführen  wáre.  Vöm  Jahre  1896  angefangen  ist
dér  Kassenausweis  durch  jede  Kasse  ohne  Unterschied  den  gesammten
Rubriken  des  statistischen  Ausweises  entsprechend  zusammenzustellen.  —•  §  3.
Die  Blanquette  dér  statistischen  Ausweise  werden  auf  Kosten  des  kön.
ung.  statistischen  Landesamtes  hergestellt  und  den  Krankenkassen  vöm
statistischen  Amte  unentgeltlich  zugeschickt.  —  §  4.  Dér  statistische  Ausweis ­
  ist  bezüglich  jedes  Jahres  bis  31.  Marz  des  nachsten  Jahres  auszufertigen
  und  dem  kön.  ung.  statistischen  Landesamte  einzusenden.  Diejenigen
Kassen,  welche  gedruckte  Schlussrechnungen  und  Jahresberichte  herausgeben,
  sind  verpflichtet,  gleichzeitig  mit  dem  statistischen  Ausweis  je  ein
Exemplar  ihrer  Schlussrechnungen  und  Jahresberichte  an  das  kön.  ung.
statistische  Landesamt  einzusenden.  —-  §  5.  Gégénwártige  Verordnung  tritt
sofort  in  Kraft  und  ist  behufs  Darnachrichtung  im  Wege  dér  Gewerbebehörden
  erster  Instanz  sammtlichen  Krankenkassen  mitzutheilen.
♦
Budapest,  am  6.  Jánner  1896.
Statt  des  Ministers:
Vörös  ni.  p.,
Staatssekretar.

Diese  auch  heute  in  Kraft  bestehende  Verordnung  normirt
seit  dieser  Zeit  die  statistische  Datenlieferung  dér  Krankenkassen.
Die  materiellen  Verháltnisse  dér  Krankenkassen  habén  sich  auch
seither  nicht  so  verándert,  dass  mit  den  Reformvorschlagen  des
statistischen  Amtes  aufs  neue  ein  Versuch  hátte  gemacht  werden
können,  und  auch  die  Organisirung  dér  Angelegenheit  dér  Arbeiterstatistik
  ist  noch  nicht  so  weit  fortgeschritten,  dass  am  bestehenden
Datenlieferungssystem  unter  diesem  Titel  Verbesserungen  oder
Erweiterungen  hátten  bewerkstelligt  werden  können.  Auch  die  mit
dér  Anwendung  dér  statistischen  Zahlkarten  begonnenen  Versuche
sind  aufgelassen  worden,  ohne  dass  sie  sich  als  resultatslos  erwiesen
  hátten;  vielmehr  zeugten  die  angestellten  Experimente  dafür,
dass  dieses  System  auch  den  Kassen  nützliche  Kontrolldienste
leísten  könnte.
Die  Statistik  dér  Krankenkassen  steht  alsó  auch  heute  nicht
auf  dér  Stufe  dér  Entwickelung,  welche  durch  das  bei  den  Kassen
sich  darbietende  reiche,  unschátzbare  —  und  derzeit  noch  nicht
ausgebeutete  —  statistische  Matéria!  motivirt  wáre;  andererseits
aber  ist  das  doch  unsere  einzige,  die  Arbeiterverháltnisse  beleuchtende
  solche  Datensammlung,  bei  welcher  uns  ein  nach  demselben
System  gesammeltes  Matéria!  von  mehreren  Jahren  zűr  Verfügung
steht;  die  daraus  sich  ergebenden  Folgerungen  können  alsó  —  durch
die  lángere  Beobachtungszeit  sanktionirt  —  schon  Orientirung  und
zu  beherzigende  Wahrheiten  über  den  Stand  dér  Angelegenheit  dér
Arbeiteruntersiützung  bieten.
Die  in  diesen  Mittheilungen  besprochenen  Daten  wurden  von
den  Krankenkassen  vermittels  dér  folgenden  Fragebogen  erhoben  ;

Statistischer  Ausweis.
Namen  und  Sitz  dér  Krankenkasse  :

I.  Allgemeine  Fragen.
1.  Gründungsjahr  dér  Kasse,  Zeit  des  Beginns  ihrer  Thátigkeit  (Monat
und  Tag)  ?  -

2.  Wenn  die  Kasse  vor  Inslebentreten  des  G.-A.  XIV  :  1891  gegründet
wurde,  wann  (Jahr,  Monat  und  Tag)  wurde  sie  reorganisirt  und
wann  begann  sie  ihre  Thátigkeit  aufs  neue  in  Gemássheit  dieses
Gesetzes  ?  .

3.  Erfolgt  die  Bemessung  dér  Beitráge  ausschliesslich  auf  Grund  des
thatsáchlichen  oder  des  durchschnittlichen  Tageslohnes,  beziehungsweise
  des  Monatsgehaltes  oder  aber  mit  Berücksichtigung  dér  beiden,
d.  h.  im  Wege  dér  Einreihung  dér  thatsáchlichen  Tageslöhne  (Gehálter)
  in  die  festgestellten  Gebührenklassen  ?  -  .-i