4. A betegségi statisztika főbb adatai, 
Die Hauptdaten dér Krankheitstatistik. 
A betegsegélyző pénztárak áldásos hivatására leginkább a 
betegségi statisztika adatai vetnek világot, azoknak a szegény mun 
kásoknak a száma, a kik betegségükben, munkaképtelenségükben 
istápolást nyernek a pénztáraktól, pénzbeli segítséget az elmaradt 
munkabér helyett, orvosi segítséget és gyógyszereket elveszített 
egészségük helyreállítására. 
Betegsegélyző pénztári statisztikánk, sajnos, meglehetős szűk 
szavüan emlékezik meg a betegségi statisztika adatairól; csupán 
szám szerint közli — egyúttal azonban a beteg tagok neme szerinti 
részletezéssel is — a tápdijban vagy kórházi ellátásban részesülő 
beteg tagok számát, a megbetegedési esetek számát, a tápdíjas és 
a kórházi napok összegét. Ugyancsak a betegek, az előfordult 
esetek és a betegségi napok száma közöltetik a gyermekágyas női 
tagoknál is. Ezeken kívül csupán az ingyen orvosi segélyben és 
gyógyszerekben részesített, de táppénzt nem élvező betegek számát 
kaphatjuk meg, külön a tagokét, s külön a tagok hozzátartozóiét; 
azonban mind a két adat a leggyöngébb és legkevésbbé hiteles a 
betegségi statisztika számai közül. 
Szükségtelen említeni, hogy mily irányokban és mennyi rész 
letre kiterjedőleg volna kívánatos kiegészíteni a betegségi statiszti 
kának ezeket a nagyon is szűkre szabott határait. A betegségek 
tartamára vonatkozólag minden tájékozottságunk egy átlagszámra 
szorítkozik, a melyet a betegségi esetek s a betegen töltött napok 
összevetéséből nyerünk, de hogy a tápdíjélvezésre s a kórházi ápolásra 
megszabott húsz heti határidőt milyen mérvben veszik igénybe a 
tagok, illetőleg, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő a rövidebb 
tartamú s a hosszabb ideig húzódó betegségek, arról képet egy 
általában nem nyerhetünk. Korábban állítottak össze a pénztárak 
kimutatásokat beteg tagjaikról a betegségek nemei szerint is rész 
letezve ; e kimutatások akkor fölötte hiányosak voltak s rövid idő 
múlva el is maradtak. A betegségek nemei szerint részletezett 
betegségi és haláloki statisztika, egybevetve a beteg tagok élet 
korával és foglalkozásával s szembeállítva másfelől az egész tag 
létszámnak életkor és foglalkozások szerinti tagozódásával, kétség 
telenül igen gazdag és hasznavehető tanulságokkal járna nemcsak 
a betegsegélyző pénztárak igénybevételének megítélésére, hanem 
általában a munkás osztály egészségi viszonyainak alapos meg 
ismerésére is. Vannak ugyan egyes betegsegélyző pénztárak, a 
melyek — nem statisztikai kimutatásaikban, hanem évi jelentéseik 
ben — ma is tesznek közzé adatokat tagjaik betegedési viszonyai 
ról, ez adatok azonban annyira eltérő elvek szerint vannak össze- 
állitva, hogy összesítésre s ennek alapján tanulságok levonására 
nem alkalmasak. 
A betegségi statisztikára vonatkozólag rendelkezésünkre álló 
adatok szerint, mint a 138., 139. és 140. oldalon foglalt táblázatból 
kitűnik, a magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárai 
nál 1898-ban tápdíjban és kórházi ellátásban 176.128 beteg tag része 
sült, a betegségi esetek száma 228.305 volt, az összes tápdíjas és 
Auf den segensreichen Beruf dér Krankenkassen werfen die 
Daten dér Krankheitstatistik das meiste Licht, die Zahl dér 
armen Arbeiter, die in ihrer Krankheit und Arbeitsunfáhigkeit von 
den Kassen Hilfe erhalten, Geldunterstützung an Stelle des ausge- 
bliebenen Arbeitslohnes, árztliche Hilfe und Medikamente zűr Wieder- 
herstellung ihrer verlorenen Gesundheit. 
Unsere Statistik dér Krankenkassen ist bei dér Erwáhnung 
dér Daten dér Krankheitstatistik leider ziemlich wortkarg; sie 
theilt nur ziffermássig, zugleich aber nach dem Geschlecht dér 
kranken Mitglieder spezifizirt, die Zahl dér mit Pflegegeld oder 
Spitalspflege betheiligten kranken Mitglieder, die Zahl dér Erkran- 
kungsfálle, die Summe dér Pflege- und Spitalstage mit. Audi bei den 
Wöchnerinnen-Mitgliedern wird die Zahl dér Kranken, dér vorge- 
kommenen Falle und dér Krankentage mitgetheilt. Ausser dicsen 
erhalten wir nur noch die Zahl dér Kranken, welche unentgelt- 
licher arztlicher Hilfe und Medikamente, aber keines Pflegegéldes 
theilhaftig werden, separat die Mitglieder und die Angehörigen 
dér Mitglieder; aber beide Daten sind die schwáchsten und 
die am wenigsten verlásslichen unter den Zahlen dér Krankheit 
statistik. 
Es braucht nicht erwáhnt zu werden, in welchen Richtungen 
und auf wie viele Details sich verbreitend die Erweiterung dieser 
sehr eng gezogenen Grenzen dér Krankheitstatistik wünschens- 
wert wáre. Bezüglich dér Dauer dér Krankheiten beschránkt sich 
unsere ganze Orientirung auf eine Durchschnittszahl, welche sich 
aus dér Kombination dér Krankheitsfálle mit den Krankheitstagen 
ergibt, aber wir können uns keine Vorstellung darüber machen, in 
welchem Maasse die Mitglieder den zum Pflegegeldgenuss und zűr 
Spitalspflege bemessenen Termin von zwanzig Wochen in Anspruch 
nehmen, beziehungsvveise mit welcher Háufigkeit die kürzere Zeit 
dauernden und die lángere Zeit sich hinziehenden Krankheiten vor- 
kommen. Früher habén die Kassen Ausweise über ihre kranken 
Mitglieder nach den Krankheitsgattungen spezifizirt zusammen- 
gestellt; diese Ausweise waren damals überaus mangelhaft und 
sind nach kurzer Zeit ganz ausgeblieben. Die nach den Krankheits 
gattungen spezifizirte Krankheits- und Todesursachen-Statistik, 
kombinirt mit dem Lebensalter und dér Bescháftigung dér kranken 
Mitglieder und andererseits dér Gliederung des gesammten Mit- 
gliederstandes nach Lebensalter und Bescháftigungen, würde un- 
zweifelhaft sehr reiche und brauchbare Hinweise nicht nur zűr 
Beurtheilung dér Inanspruchnahme dér Krankenkassen, sondern auch 
zűr gründlichen Erkenntnis des Gesundheitsverháltnisses dér Arbeiter- 
klasse überhaupt bieten. Es gibt zwar einzelne Krankenkassen, 
welche nicht in ihren statistischen Ausweisen, sondern in ihren 
Jahresberichten auch heute Daten über die Krankheitsverháltnisse 
ihrer Mitglieder veröffentlichen. Diese Daten sind aber nach so 
differirenden Grundzügen zusammengestellt, dass sie zűr Summirung 
und zu Folgerungen nicht geeignet sind. 
Nach den bezüglich dér Krankheitstatistik zűr Verfügung ste- 
henden Daten wurden, wie aus den Tabellen auf Seite 138, 139 und 
140 ersichtlich, bei den gesammten Krankenkassen dér Lánder dér 
ungarischen Krone im Jahre 1898 176.128 kranke Mitglieder eines 
Pflegegeldes und dér Spitalspflege theilhaftig, die Zahl dér Krank 
heitsfálle betrug 228.305, die dér gesammten Pflegegeld- und 
18*