40* 
suk vagy vállalatuk, pl. földbirtokosokról, az értelmiség körébe tartozó 
egyénekről, a kiknek malmuk, téglavetőjük, szeszfőzdéjük, stb. van. 
A kik főfoglalkozásuk szerint tartoznak a bányászathoz, iparhoz, 
kereskedelemhez, hitelhez vagy közlekedéshez, azok ahhoz képest, hogy 
önálló üzlettulajdonosok, vagy üzlet számára otthon darab vagy szakmány 
szerint dolgoznak, vagy végül alkalmazva vannak, vagy alkalmazva szoktak 
lenni, a 16., 17. vagy 18. kérdést töltik ki, a kik ellenben csak mellék- 
foglalkozásuk szerint tartoznak az említett foglalkozások körébe, azok a 19. 
kérdés pontjaira válaszolnak. 
17. A 16. pont alatt levő rovatok csak az önálló iparosokra, keres 
kedőkre, s egyéb önálló üzlettulajdonosokra vonatkoznak; az üzlet 
számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgozók és az alkalmazottak 
tehát e rovatokat egyszerűen üresen hagyják. 
Az egyes rovatok kitöltése a kérdésekben foglalt utasításokon kívül 
egyéb magyarázatra nem szorul; ezek mellett legfeljebb azt kell még külö 
nösen szem előtt tartani, hogy a székhely nevének bejegyzése és ha van 
nak üzlettársak, azoknak megnevezése mindenkor jól olvasható, tiszta írással 
történjék. Megjegyzendő továbbá, hogy a czég megnevezése csak abban 
az esetben szükséges, ha a czég a vállalat (üzlet) tulajdonosának nevével 
nem azonos. 
18. A 17. pontban foglalt kérdések csak azon egyénekre vonatkoz 
nak, a kik üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoz 
nak. Ezen rovatoknál ügyelni kell a munkaadó nevének jól olvasható 
bejegyzésére s a mennyiben az ilyen otthon dolgozó iparos segédszemé 
lyeket alkalmazna, ezek számának pontos kitüntetésére, megjegyezvén, hogy 
ezek közé a családi kisegítőket is bele kell foglalni, még ha azok külön 
fizetést nem kapnának is. A kereset összegének kitüntetésénél az otthon 
darab szerint dolgozó iparos összes keresményét kell alapul venni, tehát a 
családtagok és a fizetett alkalmazottak által teljesített munkáért járó díjakat 
is be kell foglalni, az igy nyert összegből azonban az otthon darab szerint 
dolgozó iparos által saját alkalmazottjainak tényleg kifizetett munkadíjakat 
viszont le kell vonni. 
19. A 18. pont alatt foglalt kérdésekre nézve, melyek csak az alkal 
mazott segédszemélyekről töltendők ki, a kik közé azonban a családi 
kisegítők is számíttatnak, a kérdések mellett látható utasítások figyelembe 
vételén kivül, szem előtt tartandó még, hogy az illetmények vagy keresmé 
nyek kiszámításánál nemcsak a tulajdonképeni készpénzfizetések és hérek, 
hanem az esetleges egyéb járandóságok is — a minő pl. természetbeni 
lakás, teljes vagy részleges ellátás — legalább hozzávetőleges pénzérték 
szerint tekintetbe veendők. Az átszámításnál ezen természetbeni illetmé 
nyeket nem a munkaadó, hanem mindig az alkalmazott szempontjából kell 
tekinteni, vagyis, hogy mibe kerülnének ezen természetbeli illetmények 
(lakás, stb.) neki, ha azokat pénzen kellene megszereznie. 
Segitő családtagok, a kik rendes fizetést vagy bért egyáltalában nem 
kapnak, a 18. pont c) és d) alatti kérdéseit válasz nélkül hagyhatják. Ezeknél 
a természetbeni lakás és ellátásnak pénzértékben való kifejezése nem 
szükséges. 
A 18. rovat é) alrovata alatt a hely {alkalmazás) nélküliség okának 
(betegség, nmnkahiány, strike, stb.) feltüntetésénél különösen ügyelni kell 
arra, hogy a midőn az illető egyén a népszámlálás napján azért volt alkal 
mazás nélkül, mivel az az iparág, a melyhez tartozik, azon időtájt vagy 
egészen vagy részlegesen szünetel, ez a körülmény a számlálólapról vilá 
gosan kitűnjék, hogy az ily okból munkanélküliek a többiektől határozottan 
megkülönböztethetők legyenek. 
20. A bányászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe 
tartozó mellékfoglalkozásnak kitüntetésére szolgáló rovatok kitöltésénél 
általában ugyanazon szempontok tartandók szem előtt, a melyek a főfoglal 
kozásokra nézve irányadók. A mennyiben valakinek többféle ipar-forgalmi 
mellékfoglalkozása volna, úgy hogy az adatok bejegyzésére szánt rovatok 
nem volnának elégségesek, pótszámlálólap használandó, melynek megfelelő 
szelvényét a főlaphoz hozzá kell erősíteni. 
21. Az alkalmazott motorok és munkagépek, továbbá a feldolgozott 
nyersanyagok és félgyártmányok, valamint az előállított félgyártmányok és 
kész iparczikkek kimutatására szolgáló, a számlálólap 20. pontja alatt fog 
lalt rovatok csak a 20-nál kevesebb segédszemélyt alkalmazó vagy 
segédszemélyt egyáltalában nem foglalkoztató iparosokra vagy ipar 
üzlettulajdonosokra vonatkoznak. Nem iparosok, továbbá 20 vagy 20-nál 
nagyobb számú segédszemélyzetet foglalkoztató iparvállalatok tulajdonosai 
ezeket a kérdéseket egyszerűen válasz nélkül hagyják. Megjegyzendő azon 
ban, hogy az a körülmény, vájjon valaki az ipart föfoglalkozásképen üzi-e, 
vagy nem, ezen rovatok kitöltésénél teljesen figyelmen kivül marad. Ennél 
fogva azok a földbirtokosok, értelmiségi hivatással biró vagy más nem 
tulajdonképeni iparűző egyének, a kiknek pl. malmuk, téglaégetőjük, szesz 
főzdéjük, stb. van, a mennyiben a vállalatukban 20-nál kevesebb segéd- 
bescháf(igung oder Unternehmung habén, z. B. über Grundbesitzer, über in 
den Kreis dér Intelligenz gehörende Individuen, die im Besitze von Mühlen, 
Ziegeleien, Spiritusbrennereien u. s. w. sind. 
Die ihrer Hauptbescháftigung nach zum Bergwerkswesen, Gewerbe, 
Handel, Kredite oder Verkehr gehören, die füllen, je nach dem sie selb- 
standige Gescháftseigenthümer sind, oder zu Hause für ein Gescháft per 
Stück oder gégén Akkord arbeiten, oder schliesslich angestellt oder gewöím- 
lich angestellt sind, die Frage 16, 17 oder 18 aus, diejenigen jedoch, die 
nur nach ihrer Nebenbescháftigung zu den erwáhnten Bescháftigungen ge 
hören, beantworten die Punkte dér Frage 19. 
17. Die unter Punkt 16 befindlichen Rubriken beziehen sich nur auf 
die selbstandigen Industriellen, Kaufleuté und sonstige selbstandige 
Gescháftseigenthümer; die zu Hause für ein Gescháft oder gégén Akkord 
Arbeitenden und die Angestellten lassen daher diese Rubrik einfach unaus- 
gefüllt, 
Die Ausfüllung dér einzelnen Rubriken bedarf ausser den in den 
Fragen enthaltenen Instruktionen keiner sonstigen Erklárung; nebst dicsen 
ist höchstens noch vor Augen zu haltén, dass die Eintragung des Namens 
des Gescháftssitzes, und falls Gescháftskompagnons vorhanden sind, dérén 
Benennung stets mittelst gut leserlicher, reiner Schrift erfolge. Es wird fer- 
ner bemerkt, dass die Benennung dér Firma nur in dem Falle nothwendig 
ist, wenn die Firma mit dem Namen des Eigenthümers dér Unternehmung 
(des Gescháftes) nicht identisch ist. 
18. Die unter Punkt 17 enthaltenen Fragen beziehen sich nur auf 
jene Individuen, die zu Hause für ein Gescháft per Stück oder auf 
Akkord arbeiten. Bei diesen Rubriken ist auf die gut leserliche Eintragung 
des Namens des Arbeitgebers zu achten, und wenn ein solcher zu Hause 
arbeitender Industrieller auch Hilfpersonale verwenden sollte, auch auf die 
pünktliche Ersichtlichmachung dér Anzahl derselben, indem bemerkt wird, 
dass unter diese auch die aushelfenden Familienmitglieder aufzunehmen 
sind, auch wenn dieselben keine besondere Bezahlung, erhalten. Bei dér 
Ersichtlichmachung des verdienten Betrages ist dér Gesammtverdienst des 
zu Hause per Stück arbeitenden Industriellen als Grundlage anzunehmen, 
es sind daher auch die nach den von Familienmitgliedern und bezahlten 
Angestellten geleisteten Arbeiten fálligen Preise in den Gesammtverdienst 
einzurechnen, indessen aus dér derart gewonnenen Summe die durch den 
zu Hause per Stück arbeitenden Industriellen seinen eigenen Angestellten 
thatsáchlich ausgezahlten Arbeitslöhne wieder in Abzug zu faringen. 
19. Bezüglich dér unter Punkt 18 enthaltenen Fragen, welche nur 
bezüglich des angestellten Hilfpersonales auszufüllen sind, zu welchem 
auch die aushelfenden Familienmitglieder zu zahlen sind, ist ausser dér 
Inbetrachtnahme dér neben den Fragen ersichtlichen Instruktionen, noch 
vor Augen zu haltén, dass bei Bereohnung dér Gebühren oder Verdienst- 
betráge nicht nur die eigentlichen Baarbezahlungen und Lökne, sondern auch 
die eventuellen sonstigen Gebühren — wie z. B. Naturalquartier, volle oder 
theilweise Verpílegung, — mindestens im annaherungsweisen Geldwerte in 
Betracht zu nehmen sind. Bei dér Berechnung sind diese Naturalbezüge 
nicht vöm Gesichtspunkte des Arbeitgebers, sondern stets von jenem des 
Angestellten in Betracht zu nehmen, das ist; wieviel diese Naturalbezüge 
(Wohnung u. s. w.) kosten würden, wenn dieselben für Geld beschafft 
werden müssten. 
Aushelfende Familienmitglieder, welche eine ordentliche Bezahlung 
oder einen Lohn überhaupt nicht beziehen, brauchen die Fragen unter 
Punkt 18 c) und d) nicht zu beantworten. Bei diesen ist die Angabe des 
Geldwertes des Naturalquartieres und dér Verpílegung nicht nothwendig. 
Unter Subrubrik e) dér Rubrik 18 ist bei Ersichtlichmachung dér Ur- 
sache dér Beschafligungslosigkeit (Krankheit, Arbeitsmangel, Strike, u. s. w.) 
besonders darauf zu achten, dass, wenn das betreffende Individuum am Tagé 
dér Volkszáhlucg deshalb ohne Anstellung war, weü dér Gewerbezweig, zu 
welchem dasselbe gehörte, um diese Zeit gánzlich oder theilweise ruht,. 
dieser Umstand aus dér Záhlkarte deutlich ersichtlich sei, damit die aus 
diesem Grunde Arbeitslosen von den übrigen genau unterschieden werden 
können. 
20. Bei dér Ausfüllung dér zűr Ersichtlichmachung dér in den Kreis 
des Bergwerkswesens, Gewerbes, Handels, Kredits und Verkehrs ge- 
hörenden Nebenbescháftigung dienenden Rubriken sind im Allgemeinen 
die gleichen Gesichtspunkte vor Augen zu haltén, welche für die Haupt- 
bescháftigungen maassgebend sind. Insofern Jemand mehrere Gewerbe-Ver- 
kehrs-Nebenbescháftigungen hatte, so dass die zűr Eintragung dér Daten 
bestimraten Rubriken nicht genügen, so ist eine Ergánzungs-Zahlkarte zu 
benützen, dérén entsprechender Koupon an die Hauptkarte zu befestigen ist. 
21. Die zum Nachweise dér verwendelen Motorén und Arbeitsmaschi- 
nen, ferner dér aufgearbeiteten Rohmaterialien und Halbfabrikate, sowie 
dér erzeugten Halbfabrikate und fertigen Industrie-Artikel dienenden, uiiter 
Punkt 20 dér Záhlkarte enthaltenen Rubriken beziehen sich nur auf Industri- 
elle und Industrie-Geschaftseigenthümer, welche weniger als 20 Per- 
sonen oder Hilfspersonale überhaupt nicht beschaftigen. Nicht Industri- 
elle oder Eigenthümer von Industrie-Unternehmungen, welche 20 odet 
mehr als 20 Personen beschaftigen, lassen diese Fragen einfach unbeant- 
wortet. Es wird jedoch bemerkt, dass dér Umstand, oh Jemand das Gewerbe 
als Hauptbeschdfligung betreibt oder nicht, bei Ausfüllung dieser Rubriken 
gánzlich ausser Betracht komml. Demzufolge sind jene Grundbesitzer, sowie 
jene einem intellektuellen Beruf obliegende oder andere ein Gewerbe eigent- 
lich nicht betreibende Individuen, die z. B. Eigenthümer einer Mühle, einer 
Ziegelbrennerei, einer Spiritusbrennerei u. s. w. sind, insofern sie in ihrer 
Unternehmung weniger als 20 Personen oder gar kein Hilfspersonal ver-