40*

suk  vagy  vállalatuk,  pl.  földbirtokosokról,  az  értelmiség  körébe  tartozó
egyénekről,  a  kiknek  malmuk,  téglavetőjük,  szeszfőzdéjük,  stb.  van.
A  kik  főfoglalkozásuk  szerint  tartoznak  a  bányászathoz,  iparhoz,
kereskedelemhez,  hitelhez  vagy  közlekedéshez,  azok  ahhoz  képest,  hogy
önálló  üzlettulajdonosok,  vagy  üzlet  számára  otthon  darab  vagy  szakmány
szerint  dolgoznak,  vagy  végül  alkalmazva  vannak,  vagy  alkalmazva  szoktak
lenni,  a  16.,  17.  vagy  18.  kérdést  töltik  ki,  a  kik  ellenben  csak  mellékfoglalkozásuk
  szerint  tartoznak  az  említett  foglalkozások  körébe,  azok  a  19.
kérdés  pontjaira  válaszolnak.
17.  A  16.  pont  alatt  levő  rovatok  csak  az  önálló  iparosokra,  kereskedőkre, ­
  s  egyéb  önálló  üzlettulajdonosokra  vonatkoznak;  az  üzlet
számára  otthon  darab  vagy  szakmány  szerint  dolgozók  és  az  alkalmazottak
tehát  e  rovatokat  egyszerűen  üresen  hagyják.
Az  egyes  rovatok  kitöltése  a  kérdésekben  foglalt  utasításokon  kívül
egyéb  magyarázatra  nem  szorul;  ezek  mellett  legfeljebb  azt  kell  még  különösen ­
  szem  előtt  tartani,  hogy  a  székhely  nevének  bejegyzése  és  ha  vannak ­
  üzlettársak,  azoknak  megnevezése  mindenkor  jól  olvasható,  tiszta  írással
történjék.  Megjegyzendő  továbbá,  hogy  a  czég  megnevezése  csak  abban
az  esetben  szükséges,  ha  a  czég  a  vállalat  (üzlet)  tulajdonosának  nevével
nem  azonos.
18.  A  17.  pontban  foglalt  kérdések  csak  azon  egyénekre  vonatkoznak, ­
  a  kik  üzlet  számára  otthon  darab  vagy  szakmány  szerint  dolgoznak. ­
  Ezen  rovatoknál  ügyelni  kell  a  munkaadó  nevének  jól  olvasható
bejegyzésére  s  a  mennyiben  az  ilyen  otthon  dolgozó  iparos  segédszemélyeket ­
  alkalmazna,  ezek  számának  pontos  kitüntetésére,  megjegyezvén,  hogy
ezek  közé  a  családi  kisegítőket  is  bele  kell  foglalni,  még  ha  azok  külön
fizetést  nem  kapnának  is.  A  kereset  összegének  kitüntetésénél  az  otthon
darab  szerint  dolgozó  iparos  összes  keresményét  kell  alapul  venni,  tehát  a
családtagok  és  a  fizetett  alkalmazottak  által  teljesített  munkáért  járó  díjakat
is  be  kell  foglalni,  az  igy  nyert  összegből  azonban  az  otthon  darab  szerint
dolgozó  iparos  által  saját  alkalmazottjainak  tényleg  kifizetett  munkadíjakat
viszont  le  kell  vonni.
19.  A  18.  pont  alatt  foglalt  kérdésekre  nézve,  melyek  csak  az  alkalmazott ­
  segédszemélyekről  töltendők  ki,  a  kik  közé  azonban  a  családi
kisegítők  is  számíttatnak,  a  kérdések  mellett  látható  utasítások  figyelembe
vételén  kivül,  szem  előtt  tartandó  még,  hogy  az  illetmények  vagy  keresmények ­
  kiszámításánál  nemcsak  a  tulajdonképeni  készpénzfizetések  és  hérek,
hanem  az  esetleges  egyéb  járandóságok  is  —  a  minő  pl.  természetbeni
lakás,  teljes  vagy  részleges  ellátás  —  legalább  hozzávetőleges  pénzérték
szerint  tekintetbe  veendők.  Az  átszámításnál  ezen  természetbeni  illetményeket ­
  nem  a  munkaadó,  hanem  mindig  az  alkalmazott  szempontjából  kell
tekinteni,  vagyis,  hogy  mibe  kerülnének  ezen  természetbeli  illetmények
(lakás,  stb.)  neki,  ha  azokat  pénzen  kellene  megszereznie.
Segitő  családtagok,  a  kik  rendes  fizetést  vagy  bért  egyáltalában  nem
kapnak,  a  18.  pont  c)  és  d)  alatti  kérdéseit  válasz  nélkül  hagyhatják.  Ezeknél
a  természetbeni  lakás  és  ellátásnak  pénzértékben  való  kifejezése  nem
szükséges.
A  18.  rovat  é)  alrovata  alatt  a  hely  {alkalmazás)  nélküliség  okának
(betegség,  nmnkahiány,  strike,  stb.)  feltüntetésénél  különösen  ügyelni  kell
arra,  hogy  a  midőn  az  illető  egyén  a  népszámlálás  napján  azért  volt  alkalmazás ­
  nélkül,  mivel  az  az  iparág,  a  melyhez  tartozik,  azon  időtájt  vagy
egészen  vagy  részlegesen  szünetel,  ez  a  körülmény  a  számlálólapról  világosan ­
  kitűnjék,  hogy  az  ily  okból  munkanélküliek  a  többiektől  határozottan
megkülönböztethetők  legyenek.
20.  A  bányászat,  ipar,  kereskedelem,  hitel  és  közlekedés  körébe
tartozó  mellékfoglalkozásnak  kitüntetésére  szolgáló  rovatok  kitöltésénél
általában  ugyanazon  szempontok  tartandók  szem  előtt,  a  melyek  a  főfoglalkozásokra ­
  nézve  irányadók.  A  mennyiben  valakinek  többféle  ipar-forgalmi
mellékfoglalkozása  volna,  úgy  hogy  az  adatok  bejegyzésére  szánt  rovatok
nem  volnának  elégségesek,  pótszámlálólap  használandó,  melynek  megfelelő
szelvényét  a  főlaphoz  hozzá  kell  erősíteni.
21.  Az  alkalmazott  motorok  és  munkagépek,  továbbá  a  feldolgozott
nyersanyagok  és  félgyártmányok,  valamint  az  előállított  félgyártmányok  és
kész  iparczikkek  kimutatására  szolgáló,  a  számlálólap  20.  pontja  alatt  foglalt ­
  rovatok  csak  a  20-nál  kevesebb  segédszemélyt  alkalmazó  vagy
segédszemélyt  egyáltalában  nem  foglalkoztató  iparosokra  vagy  iparüzlettulajdonosokra ­
  vonatkoznak.  Nem  iparosok,  továbbá  20  vagy  20-nál
nagyobb  számú  segédszemélyzetet  foglalkoztató  iparvállalatok  tulajdonosai
ezeket  a  kérdéseket  egyszerűen  válasz  nélkül  hagyják.  Megjegyzendő  azonban, ­
  hogy  az  a  körülmény,  vájjon  valaki  az  ipart  föfoglalkozásképen  üzi-e,
vagy  nem,  ezen  rovatok  kitöltésénél  teljesen  figyelmen  kivül  marad.  Ennélfogva ­
  azok  a  földbirtokosok,  értelmiségi  hivatással  biró  vagy  más  nem
tulajdonképeni  iparűző  egyének,  a  kiknek  pl.  malmuk,  téglaégetőjük,  szeszfőzdéjük, ­
  stb.  van,  a  mennyiben  a  vállalatukban  20-nál  kevesebb  segédbescháf(igung

  oder  Unternehmung  habén,  z.  B.  über  Grundbesitzer,  über  in
den  Kreis  dér  Intelligenz  gehörende  Individuen,  die  im  Besitze  von  Mühlen,
Ziegeleien,  Spiritusbrennereien  u.  s.  w.  sind.
Die  ihrer  Hauptbescháftigung  nach  zum  Bergwerkswesen,  Gewerbe,
Handel,  Kredite  oder  Verkehr  gehören,  die  füllen,  je  nach  dem  sie  selbstandige
  Gescháftseigenthümer  sind,  oder  zu  Hause  für  ein  Gescháft  per
Stück  oder  gégén  Akkord  arbeiten,  oder  schliesslich  angestellt  oder  gewöímlich
  angestellt  sind,  die  Frage  16,  17  oder  18  aus,  diejenigen  jedoch,  die
nur  nach  ihrer  Nebenbescháftigung  zu  den  erwáhnten  Bescháftigungen  gehören, ­
  beantworten  die  Punkte  dér  Frage  19.
17.  Die  unter  Punkt  16  befindlichen  Rubriken  beziehen  sich  nur  auf
die  selbstandigen  Industriellen,  Kaufleuté  und  sonstige  selbstandige
Gescháftseigenthümer;  die  zu  Hause  für  ein  Gescháft  oder  gégén  Akkord
Arbeitenden  und  die  Angestellten  lassen  daher  diese  Rubrik  einfach  unausgefüllt,

Die  Ausfüllung  dér  einzelnen  Rubriken  bedarf  ausser  den  in  den
Fragen  enthaltenen  Instruktionen  keiner  sonstigen  Erklárung;  nebst  dicsen
ist  höchstens  noch  vor  Augen  zu  haltén,  dass  die  Eintragung  des  Namens
des  Gescháftssitzes,  und  falls  Gescháftskompagnons  vorhanden  sind,  dérén
Benennung  stets  mittelst  gut  leserlicher,  reiner  Schrift  erfolge.  Es  wird  ferner
  bemerkt,  dass  die  Benennung  dér  Firma  nur  in  dem  Falle  nothwendig
ist,  wenn  die  Firma  mit  dem  Namen  des  Eigenthümers  dér  Unternehmung
(des  Gescháftes)  nicht  identisch  ist.
18.  Die  unter  Punkt  17  enthaltenen  Fragen  beziehen  sich  nur  auf
jene  Individuen,  die  zu  Hause  für  ein  Gescháft  per  Stück  oder  auf
Akkord  arbeiten.  Bei  diesen  Rubriken  ist  auf  die  gut  leserliche  Eintragung
des  Namens  des  Arbeitgebers  zu  achten,  und  wenn  ein  solcher  zu  Hause
arbeitender  Industrieller  auch  Hilfpersonale  verwenden  sollte,  auch  auf  die
pünktliche  Ersichtlichmachung  dér  Anzahl  derselben,  indem  bemerkt  wird,
dass  unter  diese  auch  die  aushelfenden  Familienmitglieder  aufzunehmen
sind,  auch  wenn  dieselben  keine  besondere  Bezahlung,  erhalten.  Bei  dér
Ersichtlichmachung  des  verdienten  Betrages  ist  dér  Gesammtverdienst  des
zu  Hause  per  Stück  arbeitenden  Industriellen  als  Grundlage  anzunehmen,
es  sind  daher  auch  die  nach  den  von  Familienmitgliedern  und  bezahlten
Angestellten  geleisteten  Arbeiten  fálligen  Preise  in  den  Gesammtverdienst
einzurechnen,  indessen  aus  dér  derart  gewonnenen  Summe  die  durch  den
zu  Hause  per  Stück  arbeitenden  Industriellen  seinen  eigenen  Angestellten
thatsáchlich  ausgezahlten  Arbeitslöhne  wieder  in  Abzug  zu  faringen.
19.  Bezüglich  dér  unter  Punkt  18  enthaltenen  Fragen,  welche  nur
bezüglich  des  angestellten  Hilfpersonales  auszufüllen  sind,  zu  welchem
auch  die  aushelfenden  Familienmitglieder  zu  zahlen  sind,  ist  ausser  dér
Inbetrachtnahme  dér  neben  den  Fragen  ersichtlichen  Instruktionen,  noch
vor  Augen  zu  haltén,  dass  bei  Bereohnung  dér  Gebühren  oder  Verdienstbetráge
  nicht  nur  die  eigentlichen  Baarbezahlungen  und  Lökne,  sondern  auch
die  eventuellen  sonstigen  Gebühren  —  wie  z.  B.  Naturalquartier,  volle  oder
theilweise  Verpílegung,  —  mindestens  im  annaherungsweisen  Geldwerte  in
Betracht  zu  nehmen  sind.  Bei  dér  Berechnung  sind  diese  Naturalbezüge
nicht  vöm  Gesichtspunkte  des  Arbeitgebers,  sondern  stets  von  jenem  des
Angestellten  in  Betracht  zu  nehmen,  das  ist;  wieviel  diese  Naturalbezüge
(Wohnung  u.  s.  w.)  kosten  würden,  wenn  dieselben  für  Geld  beschafft
werden  müssten.
Aushelfende  Familienmitglieder,  welche  eine  ordentliche  Bezahlung
oder  einen  Lohn  überhaupt  nicht  beziehen,  brauchen  die  Fragen  unter
Punkt  18  c)  und  d)  nicht  zu  beantworten.  Bei  diesen  ist  die  Angabe  des
Geldwertes  des  Naturalquartieres  und  dér  Verpílegung  nicht  nothwendig.
Unter  Subrubrik  e)  dér  Rubrik  18  ist  bei  Ersichtlichmachung  dér  Ursache
  dér  Beschafligungslosigkeit  (Krankheit,  Arbeitsmangel,  Strike,  u.  s.  w.)
besonders  darauf  zu  achten,  dass,  wenn  das  betreffende  Individuum  am  Tagé
dér  Volkszáhlucg  deshalb  ohne  Anstellung  war,  weü  dér  Gewerbezweig,  zu
welchem  dasselbe  gehörte,  um  diese  Zeit  gánzlich  oder  theilweise  ruht,.
dieser  Umstand  aus  dér  Záhlkarte  deutlich  ersichtlich  sei,  damit  die  aus
diesem  Grunde  Arbeitslosen  von  den  übrigen  genau  unterschieden  werden
können.
20.  Bei  dér  Ausfüllung  dér  zűr  Ersichtlichmachung  dér  in  den  Kreis
des  Bergwerkswesens,  Gewerbes,  Handels,  Kredits  und  Verkehrs  gehörenden
  Nebenbescháftigung  dienenden  Rubriken  sind  im  Allgemeinen
die  gleichen  Gesichtspunkte  vor  Augen  zu  haltén,  welche  für  die  Hauptbescháftigungen
  maassgebend  sind.  Insofern  Jemand  mehrere  Gewerbe-Verkehrs-Nebenbescháftigungen
  hatte,  so  dass  die  zűr  Eintragung  dér  Daten
bestimraten  Rubriken  nicht  genügen,  so  ist  eine  Ergánzungs-Zahlkarte  zu
benützen,  dérén  entsprechender  Koupon  an  die  Hauptkarte  zu  befestigen  ist.
21.  Die  zum  Nachweise  dér  verwendelen  Motorén  und  Arbeitsmaschinen,
  ferner  dér  aufgearbeiteten  Rohmaterialien  und  Halbfabrikate,  sowie
dér  erzeugten  Halbfabrikate  und  fertigen  Industrie-Artikel  dienenden,  uiiter
Punkt  20  dér  Záhlkarte  enthaltenen  Rubriken  beziehen  sich  nur  auf  Industrielle
  und  Industrie-Geschaftseigenthümer,  welche  weniger  als  20  Personen
  oder  Hilfspersonale  überhaupt  nicht  beschaftigen.  Nicht  Industrielle
  oder  Eigenthümer  von  Industrie-Unternehmungen,  welche  20  odet
mehr  als  20  Personen  beschaftigen,  lassen  diese  Fragen  einfach  unbeantwortet.
  Es  wird  jedoch  bemerkt,  dass  dér  Umstand,  oh  Jemand  das  Gewerbe
als  Hauptbeschdfligung  betreibt  oder  nicht,  bei  Ausfüllung  dieser  Rubriken
gánzlich  ausser  Betracht  komml.  Demzufolge  sind  jene  Grundbesitzer,  sowie
jene  einem  intellektuellen  Beruf  obliegende  oder  andere  ein  Gewerbe  eigentlich
  nicht  betreibende  Individuen,  die  z.  B.  Eigenthümer  einer  Mühle,  einer
Ziegelbrennerei,  einer  Spiritusbrennerei  u.  s.  w.  sind,  insofern  sie  in  ihrer
Unternehmung  weniger  als  20  Personen  oder  gar  kein  Hilfspersonal  ver-