76* 
talható. Az ország egy nagy, összefüggő, vidékén, a mely magában 
foglalja a Duna jobb partját, Duna-Tisza közét, Tisza-Maros szögét 
s melynek felső nyúlványa Szepes és Sáros vármegyéig elhatol, 
sűrű egymásutánban találjuk az ipartestületeket s az ipartestületi 
betegsegélyző pénztárakat is; a Duna bal partján, Tisza bal partján 
’s Erdélyben is alig működik egy-egy ipartestületi pénztár. Nem is 
említve Budapestet, melynek fejlődött és taglétszámukat tekintve 
is hatalmas ipartestületei 12 betegsegélyző pénztárat tartanak fenn, 
Bács-Bodrog vármegyének jórészt jelentéktelen ipartestületei közül 
is 10 megalakította a betegpénztárt, a Vas vármegyeiek közül 7, 
a pestmegyeiek közül 8 stb.; az egész Duna bal partján pedig csak 
2 ipartestületi pénztár van, Erdélyben 3, a Tisza bal partján 8, de 
ebből is 5 a kis Békés vármegyére esik, 3 Biharra, s az egész nagy 
területen nincs-több ipartestületi pénztár. 
Gyári és vállalati jellegű pénztár az anyaországban 176, Hor- 
vát-Szlavonországokban pedig 7 működött az 1898. év folyamán. 
Elég magas, 53 a betegsegélyezési törvény életbelépte előtt kelet 
kezett gyári pénztárak száma, részben a dohánygyári betegsegélyző 
pénztárak révén. Az 1892. évben csak egy budapesti gyár kérte 
betegsegélyző pénztárának megerősítését; 1893-ból 47, 1894-ből 37, 
1895-ből 21,. 1896-ból 9, 1897-ből 10 s a következő évből 5 új 
gyári betegsegélyző pénztárat ismerünk. A gyári betegsegélyző 
pénztárak területi elhelyezkedése természetesen összefüggésben van 
a nagy ipari vállalatok területi megoszlásával. .Városi törvényható 
ságokban ugyan — Budapestet kivéve — s általában oly helyeken, 
a hol a kerületi és egyéb betegsegélyző pénztárak könnyebben 
hozzáférhetők, a nagy vállalatokhoz arányitva kisebb a gyári pénz 
tárak száma (pl. Aradon egyetlen gyári pénztár sem működik, Nagy 
váradon egy, Debreczenben szintén egy, a dohánygyáré); hasonló 
képen kevés a gyári pénztár azokon az iparos vidékeken (Zólyom, 
Borsod, Gömör, Szepes, Krassó-Szörény, Hunyad stb. vármegyék), 
a hol egyúttal bányaművek is vannak s a gyári munkások is a 
bányaüzemnél fennálló társpénztárakba iratvák. Innen van az, hogy 
a Tisza jobb partján csak 17, a szintén eléggé iparos Tisza-Maros 
szögén 11 gyári pénztár működik, miga Duna bal partján 37, a Duna 
jobb partján 25, a Duna-Tisza közén pedig — a 40 budapestivel 
együtt — 58 gyár tart fenn külön betegsegélyző pénztárat. Az iparban 
szegényebb Tisza bal partján 9 gyári pénztár van, Erdélyben 17, 
főleg az itt nagyobb számban működő faipari vállalatok pénztárai 
révén. 
Az 58 magánegyesületi betegsegélyző pénztár mind a magyar 
anyaország területén fekszik (Fiúmét is ideértve); Horvát-Szlavon- 
országokban magánegyesületi jellegű betegsegélyző pénztárak nin 
csenek. A magánegyesületi pénztáraknak közel fele, 25, még a beteg 
segélyezési törvény meghozatala előtt keletkezett; 1892-ben egy ily 
új pénztár alakult, 1893-ban 20, 1894-ben 8 és a következő év 
ben 4; 1895 óta új magánegyesületi betegsegélyző pénztár nem 
keletkezett. A magánegyesületi pénztárakba jobbára a kereskedő 
népesség tömörül, s ehhez képest az ily jellegű pénztárak leginkább 
a törvényhatósági városokban alakultak; Pécsett, Pancsován 3—3, 
Pozsonyban, Debreczenben 4—4 magánegyesületi betegsegélyző 
pénztár működik, s magában Budapesten 11.' 
Az anyaországban Turócz, Szilágy, Nagy-Küküllő, Torda- 
Aranyos és Udvarhely vármegyéknek csak egy—egy betegsegélyző 
pénztáruk van; Pest vármegyében — a 64 budapestit és 2 
kecskemétit is ideszámítva — 84 pénztár működik, Bácsban 20, 
Temesben 15, Sopronban, Csongrádban 14, Pozsonyban, Toron- 
tálban 13, Vasban 12, Nógrád és Szepes vármegyékben pedig 11, 
a vármegyék területén lévő törvényhatósági városok pénztárait is 
bele számítva. 
A betegsegélyző pénztárak taglétszámáról az 1895. évtől 
kezdődőleg vannak megbízható adataink. Az 1895-től 1898-ig 
terjedő időszakban a pénztárak taglétszámának változását — tör 
vényhatóságok szerinti részletezéssel — a következő táblázat 
mutatja; 
sich dicht nebeneinander die Gevverbekorporationen und auch die 
Gewerbekorporations-Kassen, am, linken Donau-Ufer, und auch in 
Siebenbürgen gibt es kaum hie und da eine Gewerbekorporations- 
Kasse. Abgesehen von Budapest, dessen entwickelte und auch 
hinsichtlich dér Mitgliederzahl wichtige Gevverbekorporationen 12 
Krankenkassen erhalten, habén auch von den zumeist unbedeuten- 
den Gevverbekorporationen des Komitates Bács-Bodrog 10 die 
Krankenkasse errichtet, von denen des Komitates Vas 7, von 
denen des Komitates Pest 8, u. s. w.; am ganzen linken Donau- 
Ufer aber gibt es nur 2 Gewerbekorporations-Kassen, in Sieben 
bürgen 3, am linken Theiss-Ufer 8, aber auch hievon entfallen 5 
auf das kleine Komitat Békés, 3 auf Bihar, und auf dem ganzen 
übrigen grossen Gebiete gibt es keine Gewerbekorporations-Kasse 
mehr. 
Fabriks- und Unternehmungs-Kassen bestanden im Laufe des 
Jahres 1895 im Mutterlande 176, in Kroatien-Slavonien aber 6. 
Die Zahl dér vor dem Inslebentreten des Krankenunterstützungs- 
Gesetzes entstandenen Fabrikskassen ist genug gross, námlich 53, 
zum Theil vermöge dér Tabakfabriks-Krankenkassen. Im Jahr 1892 
hat nur. eine Budapester Fabrik um die Bestátigung ihrer Kranken 
kasse angesucht ; aus dem Jahre, 1893 sind 47, aus 1894 37, 
aus 1895 21, aus 1896 9, aus 1897 10 und aus dem folgenden 
Jahre 5 neue Fabriks-Krankenkassen bekannt. Die territoriale Ver- 
theilung dér Fabriks-Krankenkassen hangt natürjich mit dér Dislo- 
kation dér grossen Industrie-Unternehmungen zusammen. In den 
stádtischen Munizípien ist zwar — Budapest ausgenommen — die 
Zahl dér Fabrikskassen im Verháltniss zu den grossen Unterneh- 
mungen geringer (in Arad z. B. besteht keine einzige Fabrikskasse, 
in Nagyvárad eine, in Debreczen gleichfalls eine, die dér Tabak- 
fabrik); ebenfalls wenige Fabrikskassen fungiren in denjenigen In- 
dustrie-Gegenden (die Komitate Zólyom, Borsod, Gömör, Szepes, 
Krassó-Szörény, Hunyad u. s. w.), ' wo sich zugleich Bergwerke 
beflnden und auch die Fabriksarbeiter in die beim Grubenbetrieb 
bestehenden Bruderladen eingeschrieben sind. Daher * kommt es, 
dass am rechten Theiss-Ufer nur 14, in dem gleichfalls genug 
industriösen Theiss-Maros-Becken 11 Fabrikskassen thátig sind, 
wáhrend am linken Donau-Ufer 37, am rechten Donau-Ufer 25, 
im Donau-Theiss-Becken aber — mit den 40 Budapestem zusam 
men — 58 Fabriken eigene Krankenkassen erhalten. Am gewerbe- 
armen linken Theiss-Ufer gibt es 9 Fabrikskassen, in Siebenbürgen 
17, besonders vermöge dér Kassen dér hier in grösserer Zahl 
thátigen Holzindustrie-Unternehmungen. 
Die 58 Privatvereins-Krankenkassen befinden sich allé im Ge 
biete des Mutterlandes (Fiume mitinbegriffen); in Kroatien-Slavonien 
gibt es keine Krankenkassen von Privatvereins-Karakter. Beinahe 
die Hálfte dér Privatvereins-Kassen, 25 sind noch vor dér Schaffung 
des Krankenunterstützungs-Gesetzes entstanden; im Jahre 1892 
konstituirte sich eine neue solche Kasse, 1893 20, 1894 8 und im 
folgenden Jahre 4; seit 1895 ist keine neue Privatvereins-Kranken- 
kasse entstanden. In den Privatvereins - Kassen veremig! sich 
meistentheils dér Handelsstand, demgemáss wurden die Kassen 
dieses Karakters zumeist in den Stádten mit Munizipalrechten 
errichtet; in Pécs und Paricsova sind je 3, in Pozsony und 
Debreczen je 4 Privatvereins-Krankenkassen thátig, in Budapest 
alléin 11. 
lm Mutterlande besitzen die Komitate Turócz, Szilágy, -Nagy- 
Küküllő, Torda-Aranyos und Udvarhely nur je eine Krankenkasse; 
im Komitat Pest bestehen — die 64 Budapester und 2 Kecske 
méter mitgerechnet — 84 Kassen, in Bács 30, in Temes 15, in 
Sopron und Csongrád 14, in Pozsony und Torontál 13, in Vas 12, 
in Nógrád und Szepes aber je 11, auch die Kassen dér auf dem 
Gebiete dér Komitate befindlichen Stádte mit Munizipalrechten mit 
gerechnet. 
Ueber den Mitgliederstand dér Krankenkassen sind vöm 
Jahre 1895 angefangen verlássliche Daten vorhanden. Die Aende- 
rungen im Mitgliederstandé dér Kassen im Zeitabschnitte von 
1895 bis 1898 zeigt, nach Munizipien spezifizirt, die folgende 
Tabelle ;