85* 
tehát összesen 13 ipartestületi s a föntemlitett 28 gyári és 3 magán 
egyesületi pénztár működik. A legnépesebb nagyságkategória a 
két és háromszáz közötti taglétszámmal bíró betegsegélyzö pénz 
táraké. Ilyen pénztár 70 van és pedig 22 ipartestületi, 27 gyári 
és 21 magánegyesületi. Az ipartestületieknél és a magánegyesületi 
pénztáraknál ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb pénztár; a 
gyári pénztáraknál legerősebben a 101—200 taglétszámmal biró 
típus van képviselve. A következő fokozatban, a 301—400 főnyi 
taglétszámmal biró pénztárak sorában megjelenik már két kerületi 
betegsegélyzö pénztár is, a legkisebbek; kiyülök 12 ipartestületi, 
15 gyári és 9 magánegyesületi pénztár egészíti ki ennek a típus 
nak a képviselőit 38-ra, 400-on felüli, de 500-nál kevesebb tag 
gal biró pénztár 20 van: 1 kerületi, 11 ipartestületi, 5 gyári és 
vállalati, 3 magánegyesületi. 501—700 taggal működik 37 pénz 
tárunk, ezek közül 2 kerületi, egyaránt 15 —15 ipartestületi s gyári 
s végül 5 magánegyesületi. Ennél nagyobb, de ezér főnyi tag 
létszámon még mindig alul maradó pénztár a kerületiek között 8 
akadt, az ipartestületiek között 9, a gyáriak közt 13 s a magán 
egyesületiek közt 2 volt. Ettől kezdve a kerületi pénztárak veszik 
át a vezetőszerepet; az 1001 —1500 taggal biró kategóriát 21 kerületi 
pénztáron kívül 5 ipartestületi, 13 gyári és 2 magán egyesületi pénztár 
képviseli. A következő típus a 2000 főnyi taglétszámot meg nem haladó 
pénztáraké; ezek sorában 20 kerületi találkozik, 3 ipartestületi, 4 gyári 
és 1 magánegyesületi. 2000-en felül, de 2500-on alul számlálhatja 
tagjait 11 kerületi, 3 ipartestületi, 2 gyári és 1 magánegyesületi 
pénztár; a háromezret megközelíti 9 kerületi és 3 ipartestületi 
pénztárnak a taglétszáma, g3mri és magánegyesületi pénztár ebben 
a kategóriában nincsen képviselve. 3500-on alul 8 kerületi pénz 
tárnak vannak tagjai és 1 gyári pénztárnak; 3500 és 4000 között 
pedig 2 kerületinek és I ipartestületinek. A 4000 és 4500 közötti 
fokozatot a pénztárak mindegyik jellegéből egyaránt 2—2 pénztár 
képviseli. 5000-et megközelítő taglétszámmal csupán 3 kerületi 
pénztár működik; az 5001-től 10.000-ig terjedő kategóriában 6 ke 
rületi s 1—1 ipartestületi, gyári és magánegyesületi pénztár fog 
laltatik. Ennél magasabb létszámmal már csak négy pénztár mű 
ködik: két kerületi, az egyik 10 és 20 ezer közötti, a másik (a 
budapesti) 50 és 60 ezer közötti taglétszámmal, azután a már em 
lített budapesti általános munkáspénztár, szintén 50 és 60 ezer közötti 
taglétszámmal s végül az államvasutak betegsegélyzö pénztára, 
-meljmek taglétszáma közel áll a kilenczvenezerhez. Ezek szerint a 
“kerületi pénztárak leggyakoribb típusának az 1001—2500 taglét 
számot feltüntető kategóriákat tarthatjuk, mig az ipartestületi pénz 
tárak legtöbbje 101 — 700 főnyi taglétszámmal bir, a gyári és válla 
lati pénztáraknál a 400-ig s azután megint az 501-től 1500-ig 
"terjedő népesség a túlnyomó, végül a magánegyesületi pénztáraknak 
több, mint egyharmada egy és ugyanazon típust, a 201—300 főnyi 
taglétszámmal bírót tünteti fel. 
Horvát-Szlavonországokban legkisebb az ott működő egyetlen 
;ipartestületi pénztár, száznál magasabb, de kétszázat meg nem haladó 
taglétszámával. Háromszázon alul marad három gyári pénztár népes 
sége, azután a közbeeső kategóriák nincsenek képviselve s csak 
■ 501—700 taglétszámmal találunk ismét két gyári pénztárt. A hét 
száz és ezer közötti fokozatban egy kerületi és egy gyári pénztár 
foglal helyet; ezernél magasabb, de ezerötszázon aluli taglétszámmal 
■hat kerületi és egy gyári pénztár bir. A további kategóriákban már 
csak kerületi pénztárak szerepelnek és pedig egy kétezerén aluli, 
:három kétezerötszázig, egy háromezerig terjedő taglétszámmal, egy, 
a melynek tagjai öt és tízezer között, egy pedig (a zágrábi), a 
amelynek tagjai tiz és húszezer között vannak. 
Mint föntebb említettük volt, a betegsegélyzö pénztárak népes 
ségi viszonyainak megítélésénél és általában helyzetük mérlegelésénél 
különös figyelmet kell fordítanunk az évközi taghullámzásoknak meg 
felelő kidomboritására. A koczkázati számításokat ez nehezíti meg 
■leginkább s a betegsegélyzö pénztárak teljesítési képességét ez teszi 
legerősebben próbára: a pénztári tagoknak úgyszólván örökös vándor 
lása, a melynek következtében alig van néhány tag, a ki az egész 
•év folyamán egy és ugyanazon pénztárnál teljesítené befizetéseit és 
egy és ugyanazon pénztártól várná a törvényszabta segélyezéseket. 
standé unter dem vöm Gesetz festgestellten Minimum bestehen 
alsó zusammen 13 Gewerbekorporations-, und die oben erwáhnten 
28 Fabriks- und 3 Privatvereinskassen. Am háufigsten ist die 
Grössenkategorie dér Krankenkasse mit einem Mitgliederstande von 
200 bis 300 Mitgliedern. Solcher gibt es 70, und zwar 22 Gewerbe 
korporations-, 27 Fabriks- und 21 Privatvereinskassen. Von den 
Gewerbekorporations- und den Privatvereinskassen gehören die 
meisten in diese Kategorie; bei den Fabrikskassen ist dér Typus 
mit einem Mitgliederstande von 101—200 am stárksten vertreten. 
lm náchstfolgenden Grad, in dér Reihe dér Kassen mit 301—400 
Mitgliedern erscheinen auch zwei Bezirks-Krankenkassen, die klein- 
sten; ausserdem werden die Vertreter dieses Typus noch durch 
12 Gewerbekorporations-, 15 Fabriks- und 9 Privatvereinskassen 
auf 38 ergánzt; Kassen mit mehr als 400, aber weniger als 500 
Mitgliedern gibt es 20, 1 Bezirks-, 11 Gewerbekorporations-, 5 
Fabriks- und Unternehmungs- und 3 Privatvereins-Kassen. Mit 
501—700 Mitgliedern sind 37 Kassen thátig, hievon 2 Bezirks-, je 
15 Gewerbekorporations- und Fabriks- und endlich 5 Privat 
vereins-Kassen. Mit einem Mitgliederstand von 701 — 1000 gab 
es 8 Bezirks-, 9 Gewerbekorporations-, 13 Fabriks- und 2 Privat 
vereins-Kassen. Von da an übernehmen die Bezirkskassen die 
Führerrolle: in dér Kategorie mit 1001 —1500 Mitgliedern sind 
ausser 21 Bezirkskassen noch 5 Gewerbekorporations-, 13 Fabriks- 
und 2 Privatvereins-Kassen vertreten. Dér nachste Typus ist dér 
dér Kassen mit einem Mitgliederstand bis 2000 Mitglieder; in 
dér Reihe dieser finden sich 20 Bezirks-, 3 Gewerbekorpora 
tions-, 4 Fabriks- und 1 Privatvereins-Kasse. 2001—2500 Mit 
glieder záhlen 11 Bezirks-, 3 Gewerbekorporations-, 2 Fabriks- 
und 1 Privatvereins-Kasse; nahe an 3000 Mitglieder habén 9 
Bezirks- und 3 Gewerbekorporationskassen, die Fabriks- und die 
Privatvereinskassen sind in dieser Kategorie nicht vertreten. Bis 
3500 Mitglieder habén 8 Bezirkskassen und 1 Fabrikskasse; 
3500—4000 2 Bezirkskassen und eine Gewerbekorporationskasse. 
In dér Kategorie 4000-^4500 hat jede Gattung dér Kassen je 
zwei Reprasentanten. Einen Mitgliederstand von nahezu 5000 wei- 
sen nur 3 Bezirkskassen auf; iri dér Kategorie von 5001 bis 10.000 
sind 6 Bezirkskassen und je eine Gewerbekorporations-, Fabriks- 
und Privatvereinskasse enthalten. Mit einem noch höheren Mit 
gliederstande sind nur noch vier Kassen thátig. Zwei Bezirkskassen, 
die eine mit 10—20 tausend und eine andere (die Budapester) mit 
50—60 tausend Mitgliedern ; dann die schon erwahnte Budapester 
allgemeine Arbeiterkasse, ebenfalls mit einem Standé von 50—60 
tausend Mitgliedern und schliesslich die Krankenkasse dér Staats- 
bahnen, dérén Mitgliederzahl fást neunzigtausend betrágt. Dem- 
gemáss können wir die einen Mitgliederstand von 1001 bis 2000 
aufweisenden Kategorien als den háufigsten Typus dér Bezirks- 
Krankenkassen betrachten, wáhrend die meisten Gewerbekor- 
porations-Kassen 101—700 Mitglieder besitzen; bei den Fabriks- 
und Unternehmungs-Kassen sind diejenigen mit einem Mitglieder 
stande bis 400 und dann wieder von 501 bis 1500 überwiegend, 
schliesslich zeigt mehr als ein Drittel dér Privatvereinskassen einen 
und denselben Typus, den mit einem Mitgliederstande von 201 — 
300 Personen. 
In Kroatien-Slavonien ist die dórt einzige Gewerbekorpora 
tionskasse die kleinste, mit mehr als hundert, aber weniger als 
zweihundert Mitgliedern. Weniger als dreihundert betrágt die Mit 
gliederzahl von drei Fabrikskassen, die náchstfolgenden Kategorien 
sind nicht vertreten, und nur mit einen Mitgliederstand von 501 — 700 
finden sich wieder zwei Fabrikskassen, in dér Kategorie 700—1000 
ist eine Bezirks- und eine Fabrikskasse enthalten. Mehr als 1000, 
doch weniger als 1500 Mitglieder habén 6 Bezirkskassen und eine 
Fabrikskasse. In den weitern Kategorien kommen nur noch Be 
zirkskassen vor, und zwar eine mit weniger als 2000 Mitgliedern, 
drei mit einen Mitgliederstande bis 2500, eine mit einem solchen 
bis 3000, eine mit einem Mitgliederstande von 5000 —10.000, 
und eine (die Zágráber) mit einem Standé von 10.000—20.000 
Mitgliedern. 
Wie oben erwahnt, ist bei Beurtheilung dér Frequenz dér 
Krankenkassen und im allgemeinen bei dér Erwágung ihrer Lage, 
besonders das entsprechende Hervorheben dér Mitgliederfluk- 
tuation im Laufe des Jahres zu beachten. Diese erschvvert die 
Risikoberechnungen am meisten, und stellt die Leistungsfáhigkeit 
dér Krankenkassen am stárksten auf die Probe; das sozusagen 
evvige Wandern dér Kassenmitglieder, demzufolge es kaum einige 
Mitglieder gibt, die ihre Zahlungen das ganze Jahr hindurch bei 
einer und derselben Kasse leisten und von einer und derselben 
Kasse die im Gesetze bestimmten Unterstützungen erwarten. Hin- 
sichtlich dér Mitgliederfluktuation im Laufe des Jahres können wir