®ärglen testvérek, Ulm, dohány és 
burnót. 
'Wechsler testvérek, Ulm, dohány. 
®®ck A, Vaihingen, szivar. 
Bratfi Bürglenové v Ulmu, kurlavy- 
a shupavÿ tabák. 
Bratfi Wcchslerové v Ulmu, kuf- 
lavÿ tabák. 
A. Beck ve Vadiinkách, doutníky. 
V. Szovészet és ruha ipar. 
V. Pniniysl v tkaninách a 
odëvu. 
.. Wurtemberg gyapjúipara bel- 
ipar, részint régisége, rcszint a 
J*ürtembergi gyapjútermeléshez való 
^satlakozása által. Ez utóbbi azonban 
a Würtembergi gyapjúipar szükségle- 
“6re nem elégséges, anyira bogy évenként 
J^bb mint 2 raillio kilogramm gyapjút 
¿ " behozni Siléziából, Magyar-, Orosz 
es Angol országból. —Kártolt fonal 
^eszitésre kitetszö szálú sima gyapjú- 
zovetekliez (Merino, Tibet, szönyegek) 
"gyszinte kötö és paszomány fonalra 
qr-^^gyobb gyár van berendezve, kôzel 
b.0(^ orsóval és 14(K) raunkással. Ezek 
letigheimban, Esslingenben és Sala- 
non vannak. A kártolt fonal készi- 
az országban 75 gyárhelyiség van 
^'000 orsóval és 2200 raunkással. A 
®ye.pjú és félgyapjú anyagból való szô- 
eszet 1861"' évben posztó készitéssel 
fagyobb gyárt foglalkoztatott 527 
szövöszekkel, 45 szôvôgéppel s 
Qiunkással; flanér és félgyapjú szô- 
aészitéssel 22 gyárt 444 szövö székkel 
,45 Szövö géppel. — A posztókészitésre 
^zve legfontosabb városok: Esslingen, 
ezingen, Göppingen, Reutlingen, Bak 
],^^S> ,Ualw, Nagold s. a. t.; flanér és 
euszövetre Heidenheim, Freudenstadt, 
T P en , Giengen, Ebhaiisen, Rohrdorf, 
i^egnagyobb posztótakaró gyárak vannak 
eidenheimban és Calwban. 
Prûmysl ve vlné jest ve Virtem- 
bersku dilem stáfím svÿm, dilem sou- 
vislosti svou se zemskÿm vÿtèzJcem ovci 
vlny prümyslem domácím. Avsak vÿtè- 
zek vlny nevyhovuje potrebé Virtem- 
borského prûmyslu, a musí se tedy du 
roka vice nez 2 miliony kilogramû vlny 
ze Slezska, z Uher, Ruska a Anglicka 
pfivâzeti. — Pfedenim éesanépfizu 
na hladké làtky vlnëné s viditelnou niti 
(merino, tibet, koberce) jakoz i prize 
k plctcni a na práce prymkáfské zaby- 
vaji se tri vètsi zàvody, jez 30.000 vfe- 
teny jsou opatfeny a asi 1400 dèluikii 
zaméstnàvaji. Pfadeiny tyto nacházejí 
se V Bietigheimu, Esslinkach a Salachiu 
— Pfedenim pfize mykané za- 
násí se v zerai 75 zàvodü s 60.000 
vfeteny a 2 200 délniky. — Tkani vl- 
nénÿch a polovlnënÿch lâtek zaméstnà- 
I valo rokii 1861 74 vëtsich zàvodû na 
! sukna s 527 rucnimi a 45 strojnickÿmi 
stàvky tkalcovskÿmi a s 826 délniky,. 
pak 22 zàvodû na flanely a polovlnëné 
làtky s 444 ruënimi a 45 strojnickÿmi 
stàvky. — Nejdulezitéjsi mésta na sukna. 
jsou: Esslinky, Mezinky, Göppinky, 
Reutlinky, Backnang, Calv, Nagold a j , 
na flanely a bobfiny : Heidenheim, Freu 
denstadt Aalen,Giengen, Ebhausen, Rohr 
dorf. Nejvétsí továray na vlnëné po- 
krÿvky nacházejí se v Heidenheimu a 
V Calvech. 
fpi-w Pamutgyártás, amia hele- 
. *ett töke nagyságát, az értékfoko- 
ben ^ 8 a fonásban szôvésben fehérités- 
ijlp..® beavatásban való munkaénlemet 
’ az ország iparában az elsö helyet 
el. Azon fontos helyet, melyet 
kül - ..^^^oglal, az ötvenes években s 
foi4?bösen az ötvenes évek második 
jal ben nyerte el. — A fonódákban 
lyg^^®g közel 275 000 orsó létezik, me- 
Oszt, gyárhelyiségben vannak fel- 
epv a munkások száma 3850. — Ha 
J orsóra évenként 20 kilo fonalat 
Bavlnictví zanímá, co se tyóu 
vyse kapitálü v ném ulozenych, ceny 
vyrábéného zbozí a vÿdélku z pfedeni, 
tkaní, bélení a upravování, první misto 
V zemském prümyslu. Dobylot si nynéj- 
sího znamenitého postavení svého zviásté 
V rocích padesâtÿch a zejmena v druhé 
jich polovici. Pfádelny pracují nyní 
asi s 275.000 vfeteny, jez rozdélují se na 
21 závodii ; délníkñ v nich zamëstnanÿch 
jest 3850. Poõítá-li se 20 kilogramû niti 
na vfeteno a rok, obnásí úhrnná vÿroba 
4,900 000 kilogramû pfize. Surové làtky