61 Häusler és fiai, Reutlingen, nyereg ^ árúk. "Gnner P., Rottweil, nyereg árúk. . Hurkhar dt G., Rottweil, nyereg árúk. Ho s A., Saulgau, nyereg árúk. ^ögel C., Ulm, nyereg árúk. ^cheejl L., Ulm nyereg árúk. Hr aut ter G., Winnenden, timárszer- számok. Häusler a syu v Reutlinkácli, zbozí sedláfské. P. Benner v Rottweilu, zbozí sedlár- ské. G. Burkhardt v Rottweilu, zbozí sed láfské. A Ros V Saulgau, zbozí sedláfské. C. Engel V Ulmu, zbozí sedláfské. L. Scheel v Ulmu, zbozí sedláfské. G, Krautter ve Winnendenu, kozeluz- ské náfadí. *Leibius E. és társai, Stuttgart, Li noleum. *E. Leibius linoleum. a spol. V Stuttgartu, VII. Fém-ipar. VII. Prúmysl v zboíí kovo- vém. / . A nemes fémek feldolgozása Wür- omberg legfontosabb ipar üzleteinek ?8yike, szintúgy az azzal foglalkozó mun- ^asok száma, mint a bele lektetett töke ®^6ysága miatt. Ezen iparág föhelyei rany ezüstárúkra nézve : Gmünd Stuttgart, ezüstnemüekre nézve: Heil- és Gmünd. 1861"= évben 34 gyár ow munkással, a kézmüiparban pedig “^1 mester 375 segéddel foglalatoskodott. 1 1 Hiég fontosabb a nemtelen féiiek fel- "OJgozása. Öntött vasárúkat szolgáltatnak ^ i alatt folsorolt k. bányák és számos l^^gan öntöde. A késmüves árúk gyár- régóta emeikedésben van s legin- abb üzetik Balingen, Freudenstadt, oiibronn, Kirchheim, Reutlingen, Stutt gart és Tuttlingen városokban. Kasza p¿^^nk léteznek Eridrichsthalban, Neu- Ip.^äi-gban 8 az Ö világhirüknek megfe- m kelendõségnek örvendenek. Lackes lin lackos réz és bàdog árúk Ess- ra Göppingen, Ludwigsburg, Bibe- ,*cb és Ellwangenben nagy mennyiség- gyàrtatnak; a készitmények az eu- nép^' és a tengerentùli piaczokra vitet- Sàrga réz- árúkat szolgáltatnak a resréz ôntôdék külömbözö helyeken, .ovezetesen Ulm, Stuttgart, Ludwigs- ^^g, Reutlingen és Canstattban, a bol ^ëyobbszerü harangöntödek is vannak. Z Ujezüst és bronz díszárúk Geisslingen- Gmündben és Stuttgartban ké- “tetnek. A Reutlingeni, Stuttgartis. a. t. Zdèlávání d r a h ÿ c h ko vu jest jednou z nejdûlezitéjsich zivnosti ve Virtembersku nejen co do poétu za- mëstnanÿch v ni dëlnikâv ale i co do vÿse ulozeného v ni kapitâlu. Hlavni sidla tohoto prûmyslového odvètvi jsou pro zbozí zlaté a stfibrné Gmünd a Stuttgart, pro zbozí stfibrné Heilbronn a Gmünd. Roku 1861 zaméstnáno v tomto prûmyslu 34 továren s 1500 délniky a po femeslnicku 311 mistrû s 375 po- mocniky. Jesté duleÈitéjsi nez prúmysl v ko- vech drabÿch iest ale zdèlávání kovú obecnÿch. Zbozí z litiny zelezné vy- rábéjí král. buté, v I. uvedené, a mimo to znaénÿ poõet sléváren soukromÿch. — Vÿroba zboÈi nozifskébo, majic hlavni sidlo své V Balinkàcb, Freudenstadtu, Heilbronnu, Kirchheimu, Reutlinkàch, étuttgartu a Tuttlinkàch, jest dávno jiz V plném rozvoji. — Továrny na vyrá- béní kos nacbázejí se ve Friedricbsthálu a V Neuenbürku a tésí se, pozívajíce povésti svétové, rozsáhlému odbytu svych vÿrobkû. — Zbozí médéné a plechové, lakované i nelakované, vyrábí se ve vel- kém mnozství v Esslinkách, Goppinkách, V Ludwigsburku, Biberacbu a Ellwan- genu a vyvází se na trhy evropské i zámofské. — Zbozí mosazné vyrábéji slévárny na méd a mosaz na místech rozliõnfcb, jmenovité v Ulmu, étutt gartu, Ludwigsburku, Reutlinkách a V Kannstatu, kdez jsou také znamenité závody na lití zvonú. — Ozdobní zboíí