7* (A biztosító társaság bélyegzője.) (Starnpiglie dér Versicherungs-Oesellschaft.) oldalról való ellenőrzése. Az egyik mód a népmozgalmi statisztika, mely hónapról-hónapra beszámol a halálozás statisztikai lapjain az orvos vagy halottkém által megállapított halálokokról s igy az ipari munkában baleset folytán történt halálozásokról is. Sokkal fonto sabb és egyetemesebb ellenőrzési eszközül szolgál azonban a beteg- segélyző pénztáraknak és a balesetbiztosító társaságoknak baleset bejelentése. Az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján létesült vagy átalakult betegsegélyző pénztárak, melyek valamelyikének kötelé kébe tartozik minden 8 korona napi bérnél vagy 2400 korona évi fizetésnél nem nagyobb javadalmazással biró ipari alkalmazott, minden tagjaikat ért balesetről egy portómentes levelező-lapot tartoznak a statisztikai hivatalhoz beterjeszteni,' a mely levelező lapon ki van tüntetve a baleset által elszerencsétlenült munkás neve, a vállalat, a melynél az dolgozott, a baleset napja, az ápolásnak előrelátható tartama, végül az, hogy a megsérült házilag vagy kórház ban ápoltatik-e. Ugyanígy levelezőlapon tesznek jelentést a baleset- biztositó-társaságok minden náluk biztosított munkásnak balesetéről. Ez a kétféle bejelentés — a mely, mint annak szövegéből is kitűnik, statisztikai anyagul alig szolgálhat, legfeljebb ellenőrzésül — összehasoniittatik minden hónapban a munkaadók által az ipar- felügyelőhöz beterjesztett s az iparfelügyelőtől a statisztikai hivatal hoz juttatott bejelentésekkel; a hol a betegsegélyző-pénztári vagy biztositótársasági bejelentésnek megfelelő lapot a munkaadó bejelen tései közt nem lehet feltalálni, ott a munkaadótól pótlólag szerzi be a statisztikai hivatal a baleseti jelentést. Az ellenőrzésnek ez a módja — a mely a magyar tűzkárstatisztikában már régóta nagy siker rel van alkalmazásban — megfordítva a betegsegélyző-pénztárakkal és biztosító-társaságokkal szemben is használható. A munkaadó bal eseti bejelentésén ugyanis egy kérdés annak a betegsegélyző-pénz tárnak nevét tudakolja, a melynek a sérült tagja volt, egy másik kérdés pedig annak a biztosító-társaságnak a nevét, a melynél a sérült biztosítva volt; ha tehát a munkaadó terjeszti be jelentését oly balesetről, a melyet a betegsegélyző-pénztár vagy biztosító társaság mulasztott el bejelenteni, ez utóbbiak is kérdőre vonhatók a bejelentés kimaradásáért. Az ellenőrzésnek ezen kölcsönössége mellett a baleseteknek csak igen kis százaléka kerüli el a statisz tikai számbavételt s az ellenőrzés érezhető volta az adatszolgálta tásra való hajlandóságot is növeli. A munkaadók balesetbejelentési lapja egyúttal úgy alakítta tott át, hogy az szükség esetén még a helyszínén is ellenőrizhető legyen. A munkaadók ugyanis balesetjelentéseiket központilag elő állított, folyószámozott szelvényes füzet lapjain állítják ki, minden egyes lap visszamaradó szelvényére rávezetvén a baleset fontosabb adatait, hogy ezek alapján esetleg a helyszíni nyomozás megindít ható legyen. A bejelentésilap kérdései szabatosabb fogalmazást nyertek, a baleset körülményeit és módját illetőleg pedig több új kérdés került a lapra. E tervezetnek kérdőívei, — az országgyűlés által elfogadott alakjukban — a következők voltak : teln dér Todesfall-Statistik über die durch den Arzt oder Leichen- beschauer konstatirten Todesursachen und so auch über die in dér gewerblichen Arbeit zufolge eines Unfalles eingetretenen Todesfalle allmonatlich Rechenschaft gibt. Als viel wichtigeres und univer- saleres Kontrollmittel dient aber die Unfallmeldung dér Kranken- kassen und Unfallversicherungs-Gesellschaften. Die auf Grund des G.-A. XIV: 1891 gegründeten oder umgeformten Krankenkassen, in dérén Verband jeder gewerblich Angestellte gehört, welcher nicht mehr als 8 Kronen Taglohn oder 2400 Kronen Jahresgehalt bezieht, habén über jeden Un fali, dér ihre Mitglieder betroffen, eine portofreie Postkarte an das statistische Amt einzusenden, auf welcher Karte anzugeben ist: dér Name des durch den Unfall verunglückten Arbeiters, das Unternehmen, bei dem er gearbeitet hat, dér Tag des Unfalls, die voraussichtliche Dauer dér Pflege, schliesslich ob dér Verletzte háuslich oder ira Spital gepflegt wird. Auf einer eben solchen Karte erstatten auch die Unfallversicherungs-Gesellschaften Meldung über den Unfall eines jeden bei ihnen versicherten Arbeiters. Diese Doppelmeldungen — welche, wie auch aus ihrem Texte hervorgeht, kaum als statistisches Matéria!, höchstens als Kontrolle dienen können, — werden allmonatlich mit den seitens dér Arbeitgeber dem Gewerbeinspektor vorgelegten und vöm Gewerbeinspektor an das statistische Amt gesendeten Meldungen verglichen; wo sich dann unter den Meldungen des Arbeitgebers kein dér Meldung dér Krankenkasse oder dér Versicherungsgesellschaft entsprechendes Blatt findet, wird die Unfallmeldung durch das statistische Amt vöm Arbeitgeber nachtráglich beschafft. Dieser Modus dér Kontrolle, — welcher in dér ungarischen Brandschaden-Statistik seit 1896 mit grossem Erfolg angewendet wird, — kann umgekehrt auch den Krankenkassen und den Versicherungsgesellschaften gegenüber gebraucht werden. In dér Unfallmeldung des Arbeitgebers erkundet námlich eine Frage den Namen dér Krankenkasse, dérén Mitglied dér Verletzte war, eine andere Frage aber den Namen derjenigen Versicherungsgesellschaft, bei welcher dér Verletzte versichert war; wenn alsó dér Arbeitgeber über einen solchen Unfall Meldung erstattet, welchen die Krankenkasse oder die Versicherungsgesell schaft anzumelden verabsáumt hat, können auch die letzteren wegen Ausbleibens dér Meldunjf zűr Rechenschaft gezogen werden.' Bei dér Wechselseitigkeit dér Kontrolle entzieht sich nur ein sehr geringes Perzent dér Unfalle dér statistischen Berechnung ; und dér Umstand, dass- sich die Kontrolié fühlbar macht, steigert auch die Neigung zűr Datenlieferung. Dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber wurde gleichzeitig so umgestaltet, dass er im Nothfalle auch an Őrt und Stelle kon trollirt werden könne- Die Arbeitgeber stellen námlich ihre Unfall- meldungen auf Grund von in dér Zentrale angefertigten, mit laufenden Zahlen versehenen Koupon-Heften aus, wobei sie auf dem zurück- bleibenden Koupon jedes einzelnen Blattes die wichtigeren Daten des Unfalles vormerken, dass auf Grund derselben eventuell die Untersuchung an Őrt und Stelle vorgenommen werden könne. Die Fragen des Meldezettels habén eine prázisere Fassung erhalten, bezüglich dér Umstánde und dér Art und Weise des Unfalles aber sind im Zettel mehrere neue Fragen angebracht worden. Die Fragebogen dieses Entvvurfes waren — in ihrer vöm Reichstage genehmigten Form — die folgenden: I. Betegsegélyző-pénztárak balesetjelentése. szám. I. Unfallmeldung dér Krankenkassen. Zahl A hó A nevezett munkás | házilag Ápolása előreláthatólag gyárában vállalatnál nevű munkást napján baleset érte. alkalmazott i... év kórházban ápoltatik. hetet fog igénybe venni. A betegsegélyző pénztár neve (bélyegzője). Dér des angestellte Arbeiter Namens ist arn ten i8g von élném Unfall betroffen worden. Dér genannte Arbeiter wird ™„ c >,wr ...Spitale gepflegt. Seine Genesung wird voraussichtlich —:—;— : ......Wochen in Anspruch nehmen. Name dér Krankenkasse (Starnpiglie.) II. Biztosító-társaságok balesetjelentése. Az alulírott társulatnál biztosított nevű S gyárában. vállalatnál alkalmazott munkást i év havának napján baleset érte. A társaság a sérültnek fizetett. II. Unfallmeldung dér Versicherungs-Gesellschaften. Dér bei dér gefértig ten Oesellschaft versicherte Arbeiter Namens _ y _ / / y in dér Fabrik angestellt bei der Unternehm ung ist am ten 189 von einem Unfall betroffen worden. Die Oesellschaft hat dem Verletzten - gezahlt.