44* lalhatná össze azon iparágakat, melyek ugyanolyan nyers anyagot hasz nálnak vagy ugyanazon viszonyok közt viszik piaczra árúikat, s Így ter melési, anyagbeszerző, raktár vagy egyéb iparfejlesztő szövetkezetek létesítésére együtt eredményesen vállalkozhatnának. E táblázatból tetszenék ki első sorban, hogy mely ipartestületek kebelében és mily iparágak sorában lehet alapja az iparszövetkezeti utón való fejlesztésének; hogy ezen az alapon mennyit és mily eredménynyel tettek az ipartestületek, az az általuk fentartott iparfejlesztő intézmények összefoglalásából tűnnék ki. Az ipartestületek anyagi viszonyait feltüntető táblázatok összeállítása előtt múlhatatlanul ki kellene pótoltatni a kérdőíveknek e tekintetben tapasz talható hiányait. Az a körülmény, hogy a kiadások csak az 1895. évre vonatkozólag közöltetnek, nemcsak az összehasonlíthatóság szempontjából teszi értéktelenné ezen adatokat, hanem egyébként is rontja hasznavehető- ségüket, mert az összeírás eredményei a legjobb esetben is csak 1898. év tavaszán lévén összeállíthatók, a harmadfél év előtti időből származó ada tokból a jelen viszonyokra és állapotokra következtetni nem lehet. Szük ségessé válnék tehát pótlólag a kiadások kitüntetése az 1896. évre vonat kozólag, a mi annyival kevésbbé okozhat nehézségeket, mert eddig már kétségtelenül minden ipartestület végleg elkészítette 1896. évi zárszámadását. Egyúttal a kiadások több rovat szerint volnának részletezendők ; jelesük a dologi kiadások között szigorúan el volnának választandók a valóságos kiadások az átmeneti s tőkeképző kiadásoktól. A bevételek — melyeknek még főösszegét sem nevezi meg a mostani kérdőív — szintén kellő rész letezéssel lennének kitüntetendők. E nélkül a kérdőívnek azon rovata sem használható fel, mely a tagdíjhátralékok összegét, kérdezi; ez az összeg nem nyújt semmi tanulságot, ha nem lehet egybevetni a tagdíjak előirány zott vagy tényleg befolyt összegével. Legtöbb pótlást igényelnek a kérdőív 13. pontjára adott válaszok, melyek az ipartestület által létesített iparfejlesztő intézményekről számolnak be, éppen csak a jelentéktelenebb és kevesebb figyelmet érdemlő adatok közlésére szorítkozván. Hogy az ipartestületek ez irányú tevékenysége tel jesen megvilágittassék, szükséges volna ez intézmények viszonyát ismerni az ipartestülethez, hogy ez tartja-e fenn az intézményt, vagy csak támoga tásban részesíti ? Szükséges volna továbbá ez intézmények működéséről, azok eredményéről tüzetesebb tájékozódást szerezni; igy példának okáért az anyagbeszerző szövetkezetekre vonatkozólag ismerni kellene, hogy mily anyagok beszerzésével foglalkozik a szövetkezet, hány tagja van, minő szervezet alatt működik, csatlakoztak-e hozzá az iparosok közül mindazok, a kiknek érdekeit igyekszik előmozdítani, mennyire érezhető a hatása az illető iparág fellendítésében, mily anyagi eredménynyel működik. Hasonló szempontok szerint volna megvilágítandó a többi iparfejlesztő intézmény, a termelési, hitelszövetek, úgyszintén a munkaközvetítő irodák s még a telje sen humanitárius jellegű rokkant és temetkezési pénztárak is. Ki lehetne terjeszkedni a pótlólag kibocsátandó kérdőívekben az ipartestületek által fentartott bstegsegélyző pénztárak viszonyaira is, a melyekre vonatkozólag a jelenlegi kérdőív semmi felvilágosítást nem kíván. Alkalomszerű volna ugyanis, tiszteletteljes véleményem szerint, ezúttal meg vizsgálni annak a mind gyakrabban hangoztatott panasznak a jogosoltságát is, hogy az ipartestületek által fentartott betegsegélyző pénztárak míg ma guk sem boldogulnak, addig a kerületi pénztárak elől is elszívják az élet erőt s azoknak is a gyöngitésére válnak. Nem valószínűtlen, hogy a leg több ipartestületet csak ez a, tulajdonképeni feladatkörén kívül álló vállal kozása teszi erőtlenné valódi feladatainak teljesítésére s így ártva a kerületi pénztáraknak, önmagának is ártalmára van. A szükséges pótlások és fel- világitások e tekintetben is értékes tanulsággal szolgálhatnának. Azon esetben, ha Nagyméltóságod a feldolgozásnak ezen — bár költ ségesebb, de hasonlíthatatlanul több és becsesebb eredményekkel biztató módját elfogadni kegyeskedik, az egész összeírás eredményeiről tisztelet- teljes véleményem szerint, kétféle jelentés lenne szerkesztendő. Az egyik tömören, a főbb eredmények ismertetésével a Nagyméltóságod által az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentés számára; a másik minden rész letre kitérjeszkedőleg, különösen az ipartestületek iparfejlesztő működéséről minden számbaveendő mozzanatot kiemelve kizárólag azon gyakorlati czé- lokra készülne, melyeknek érdekében létesült — a fentidézett nagybecsű rendelet tanúsága szerint — az egész összeírás. Ugyané czélok folytonos szem előtt tartásával volna készítendő tisztelet- teljes nézetem szerint az ipartestületek törzskönyve is. Nem szorítkozhatnék tehát e törzskönyv pusztán az alaki jelentőségű adatokra, a minők a kelet kezés éve, a testület neve, székhelye, az alapszabályok bemutatási záradéká nak ügyszáma stb.; hanem kitorjeszkednék mindazon állandóbb jellegű adatokra, a melyek világot vetnek az ipartestületek működési körére. Föl veendők volnának tehát e törzskönyvbe az említett általános adatokon kívül a bevételi források, kiadási tételek megnevezése, az ingatlan vagyonnak s az alapítványoknak, nemkülönben a bekebelezett tehernek tőke összege, az welche das gleiche Rohmaterial verarbeiten, oder ihre Waren unter den- selben Verháltnissen zu Markte bringen und so die Errichtung von Pro- duktions-, Materialbeschaffungs-, Láger- und v sonstigen gewerbefördernden Verbánden vereint mit Erfolg unternehmen könnten. Aus dieser Tabelle ware in erster Reihe ersichtlich, im Kreise welcher Gewerbekorporationen und in dér Reihe welcher Gevverbszweige die Entwickelung im Wege von Gewerbeverbanden begründet ware; was die Gewerbekorporationen auf dieser Grundlage geleistet habén und mit welchem Erfolge, das würde sich aus dér Zusammenfassung dér durch sie erhaltenen gewerbefördern den Institutionen herausstellen. Vor dér Zusammenstellung dér die materiellen Verháltnisse dér Gewerbekorporationen ausweisenden Tabellen waren die in dieser Hin- sicht wahrgenommenen Mángel dér Fragebogen unerlásslich zu ergánzen. Dér Umstand, dass die Ausgaben nur auf das Jahr 1895 bezüglich mit- getheilt werden, macht diese Daten nicht nur vöm Standpunkte dér Kom- parabilitát wertlos, sondern beeintráchtigt auch sonst ihre Verwendbarkeit, denn die Ergebnisse dér Konskription können im besten Falle nur im Frühling des Jahres 1898 zusammengestellt werden, aus den aus einer Zeit vor dritthalb Jahren herrührenden Daten aber kann mán auf die gegen- wártigen Verháltnisse und Zustánde nicht schliessen. Es ware alsó noth- wendig, nachtráglich auch die Ausgaben für das Jahr 1896 auszuweisen, was um so weniger Schwierigkeiten verursachen kann,' da bisher zweifel- los jede Gewerbekorporation ihre Schlussrechnung für das Jahr 1896 end- giltig angefertigt hat. Zugleich waren die Ausgaben nach einer grösseren Zahl von Rubriken zu speziflziren; namentlich waren bei den sachlichen Ausgaben die wirklichen Ausgaben von den Uebergangs- und Kapital- bildungsausgaben streng zu sebeiden. Die Einnahmen — von denen dér gegenwártige Fragebogen nicht einmal die Hauptsumme angibt — waren gleiohfalls mit gehöriger Detaillirung auszuweisen. Derin sonst kann auch die Rubrik des Fragebogens nicht benützt werden, welche nach dér Summe dér rückstándigen Mitgliedsgebühren fragt; diese Summe bietet nichts Instruktives, wenn mán sie nicht mit dér práliminirten oder dér thatsách- lich eingezahlten Summe dér Mitgliedsgebühren vergleichen kann. Die meiste Erganzung erfordern die auf den Punkt 13 des Frage bogens ertheilten Antworten, welche über die seitens dér Gewerbekorpora tion errichteten gewerbefördernden Institutionen Rechenschaft ablegen und sich dabei eben nur auf die Mittheilung dér unbedeutenderen und weniger beachtenswerten Daten beschránken. Damit die diesbezügliche Thatigkeit dér Gewerbekorporationen gánzlich beleuchtet werde, müsste mán das Verháltnis dieser Institutionen zűr Gewerbekorporation kennen, ob sie dieselben selber erhált oder nur unterstützt? Es ware auch erforderlich, eine genauere Orientirung über die Thatigkeit dieser Institutionen und über den Erfolg derselben zu verschaffen ; so z. B. müsste mán von den Material- beschaffungs-Verbánden wissen, was für Materialien dér Verband beschafft, wie viel Mitglieder er hat, bei welcher Organisation er thatig ist, ob sich ihm von den Gewerbsleuten allé angeschlossen habén, dérén Interessen er zu fördern bestrebt ist, inwiefern sich seine Wirkung in dér Hebung des betreffenden Industriezweiges fühlbar macht, welchen materiellen Erfolg er aufzuweisen hat ? Nach áhnlichen Gesichtspunkten waren auch die übrigen gewerbefördernden Institutionen zu beleuchten, die Produktions- und Kredit- verbánde, die Arbeitsvermittlungsbureaus, ja sogar die Einrichtungen von völlig humanitárem Karakter, wie die Invaliden- und Leichenkassen. In den zu erlassenden Ergánzungs-Fragebogen könnte mán sich auch auf die Verháltnisse dér durch die Gewerbekorporationen erhaltenen Kran- kenkassen verbreiten, bezüglich welcher dér gegenwártige Fragebogen keinerlei Aufklárung verlangt. Es ware námlich nach meiner achtungsvollen Meinung opportun jetzt zu untersuchen, inwiefern die immer háuflger erho- bene Klage berechtigt ist, wonach die durch die Gewerbekorporationen erhaltenen Krankenkassen nicht nur selber nicht floriren können, sondern auch von den Bezirkskassen die Lebenskraft absorbiren, und zűr Schwá- chung dieser beitragen. Es ist nicht unwahrscheinlich, dass die meisten Gewerbekorporationen eben nur durch diese ausserhalb ihrer eigentlichen Wirkungsspháre liegende Unternehmung so geschwácht werden, dass sie ihre eigentlichen Aufgaben nicht erfüllen können, und dass sie solcher- weise die Bezirkskassen schádigend, auch sich selber Schaden zufügen. Die erforderlichen Nachtrage und Klarlegungen würden auch in dieser Hin- sicht wertvolle Belehrung bieten. Falls Ew. Exzellenz diesen zwar kostspieligeren, aber unvergleichlich grössere und. wertvollere Resultate verheissenden Modus dér Aufarbeitung zu genehmigen geruhen, waren über die Ergebnisse dér ganzen Konskrip tion nach meiner achtungsvollen Meinung zwei Berichte zu verfassen. Ein gedrángter, mit dér Besprechung dér Hauptergebnisse, für den seitens Ew. Exzellenz dem Reiohstag vorzulegenden Jahresbericht ; dér andere, sich auf allé Details erstreckend, besonders jedes beachtenswerte Moment dér gewerbefördernden Thatigkeit dér Gewerbekorporationen hervorhebend, würde ausschliesslich diejenigen praktischen Zwecke vor Augen haltén, in dérén Interessé — im Sinne dér oben zitirten hochgeschátzten Verord- nung — die ganze Konskription bewerkstelligt wurde. Dieselben Ziele fortwáhrend vor Augen gehalten, ware nach meiner achtungsvollen Meinung auch das Stammbuch dér Gewerbekorporationen anzufertigen. Dies Stammbuch dürfte sich daher nicht auf die Daten von bloss formaler Bedeutung beschránken, wie da sind: das Jahr dér Ent- stehung, Namen und Sitz dér Korporation, Gescháftszahl dér Genehmi- gungsklausel dér Statuten udgl., sondern es würde sich auf all jene Daten von stándigerem Karakter verbreiten, welche auf den Wirkungskreis dér Gewerbekorporationen ein Licht werfen. Ausser den erwáhnten allgemeinen Daten waren alsó in das Stammbuch aufzunehmen : die Benennung dér Einnahmsquellen und dér Ausgabeposten, die Kapitalsumme des unbeweg- lichen Vermögens und dér Stiftungen, sowie dér intabulirten Lasten, die