8** segélyző pénztárak, ez az egészen uj intézmény, tulajdonképen gerincze az egész alkotásnak és ez időtől fogva első tényezője a munkások betegség ellen való védelmének. A törvény kerületi betegsegélyző pénztárak alakítását minden vár megyei törvényhatóságban előírja; ezenkívül engedélyezi ipartestületi pénztárak létesítését, gyári és vállalati, továbbá építési betegsegélyző pénztárak alakítását (ez utóbbiak a gyári és vállalati pénztárakkal azonos jellegűek lévén, kimutatásainkban azokkal egybefoglalva szerepelnek) és végül magánegyesülés utján szervezett pénztárakat. Az 1891. évben alkotott törvény végrehajtási munkálatai — főleg a kerületi betegsegélyző pénztárak megalakítása körüli sok nehézség miatt — áthúzódtak az 1892-ik évbe s a törvény értel mében újonnan alakult, vagy átalakult betegsegélyző pénztárak működésüket csak az 1892. év április hó elsején kezdették meg, a kereskedelemügyi minister úrnak az 1892. év márczius hó 11-én 13.228. sz. a. kibocsátott végrehajtási rendelete alapján. Ugyanezen évben nyertek szabályozást a betegsegélyző pénz tárak ügyvitele és pénzkezelése is; a pénztárak működéséről sta tisztikai adatok beterjesztését első Ízben a kereskedelemügyi mi nister úrnak 1893. évi április hó 26-án 28.856. sz. a. kelt rende lete kívánta meg. E rendelet értelmében a pénztárak az iparható ságok utján tartoztak a kereskedelemügyi minister úrhoz fölter jeszteni működésük számszerű ismertetését négyféle kimutatásban. Az első a taglétszám körüli változásokat ismertette, a második a tagjárulékok befizetésének viszonyaira vonatkozott, a harmadik a betegségi statisztika adatait szolgáltatta, a betegségnemek és a beteg tagok foglalkozásának kombinácziójával, de a kereset képtelenséggel járó és a keresetképességet nem veszélyeztető betegségek különválasztása nélkül, a mely utóbbi adatok — ezúttal azonban a betegségnemek és a foglalkozások szerinti kombinácziók mellőzésével a negyedik kimutatásban foglaltattak. A pénztár anyagi viszonyairól a szintén beterjesztendő zár számadás és vagyonmérleg nyújtottak tájékoztatást. A betegsegélyző pénztári statisztikának e kimutatások alapján szerkesztett első évi eredményei az 1893. évre vonatkozólag, a keres kedelemügyi miniszter úrnak az 1893. évről szóló jelentésében tétet tek közzé ; ezek az adatok azonban még az akkor kisebb számú és korlátoltabb működési körű betegsegélyző pénztárak tevékenységéről sem számolhattak be teljes hűséggel, mert a megszabott kimutatások anyagát az akkor még a kezdet számtalan nehézségével küzdő pénz tárak sem összegyűjteni, sem rendezni nem voltak képesek és számos pénztár egyáltalán nem szolgáltatott adatokat, a többiek pedig hiá nyosan és megkésve terjesztették fel kimutatásaikat, a melyek, az iparhatóságok közvetítő szerepe folytán újabb késedelemmel érkeztek rendeltetésük helyére. Ez indította a kereskedelmügyi minister urat arra, hogy utóbb idézett rendeletének megváltoztatásával a betegsegélyző pénz tárakat kimutatásaiknak nem az iparhatóságokhoz, hanem a sta tisztikai hivatalhoz leendő beküldésére utasítsa. Ez ügyben a kereskedelemügyi minister úr a következő ren deletet bocsátotta ki: Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 2123. 1894. dn. sz. A magyarországi II. fokú iparhatóságnak. Az 1891 : XIV. t.-cz. alapján működő betegsegélyző pénztárak által 1893. évi április hó 26-án 28.856 sz. a. kelt rendeletemhez képest össze állítandó statisztikai kimutatások —■ valamint hivatali elődöm 1892. évi január hó 29-én 77.524/1891 sz. a. kelt rendelete szerint szerkesztett pénz tári számadás és mérleg évenkénti felterjesztése tekintetében az első fokú iparhatóságok útján a törvényhatóság területén működő összes betegsegélyző pénztárak oda utasitandók, hogy az 1895. évtől kezdődőleg az első helyen idézett rendelethez képest egybeállitott és a lefolyt évre vonatkozó statisz tikai kimutatások a következő évnek márczius hó végéig — nem az illeté kes iparhatósághoz, mint azt első helyen idézett rendeletem 3. §.-a előírja — hanem közvetlenül az »Országos m. kir. statisztikai Hivatalhoz Budapesten* térj esztendők fel. ganzen Schaffung, und von dieser Zeit an dér Hauptfaktor des Schutzes dér Arbeiter gégén Krankheit. Das Gesetz schreibt für jedes Komitats-Munizipium die Er- richtung von Bezirks-Krankenkassen vor; ausserdem gestattet es die Errichtung von Gewerbekorporations-Krankenkassen, Fabriks- und Unternehmungs-, ferner Bau-Krankenkassen (da diese letzteren mit den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen gleichen Karakters sind, erscheinen sie in unsern Ausweisen mit dicsen zusammen- gefasst) und endlich von im Wege dér Privatvereinigung organisirten Krankenkassen. Die Durchführungsarbeiten des im Jahre 1891 geschaffenen Gesetzes habén sich — hauptsáchlich wegert dér vielen Schwierig- keíten bei dér Konstituirung dér Bezirks-Krankenkassen — in das Jahr 1892 hinübergezogen, und die im Sinne des Gesetzes neu- konstituirten oder umgeformten Krankenkassen habén ihre Thátig- keit erst am 1. April 1892 begonnen, auf Grund dér Durchführungs- verordnung des Herrn Handelsministers vöm 11. Márz 1892, Zahl 13.228. In demselben Jahre ist auch die Gescháftsgebahrung und Geldmanipulation dér Krankenkassen regulirt worden ; die Vorlegung von statistischen Daten über die Thatigkeit dér Kassen wurde zum erstenmal mit dér Verordnung des Herrn Handelsministers vöm 26. April 1893 Zahl 28.856 gefordert. Im Sinne dieser Verordnung waren die Kassen gehalten, den ziffermassigen Bericht über ihre Thatigkeit in viererlei Ausweisen im Wege dér Gewerbebehörden dem Herrn Handelsminister zu unterbreiten. Dér erste wies die Ver- ánderungen im Mitgliederstande aus, dér zweite bezog sich auf die Verháltnisse dér Ableistung dér Mitgliederbeitráge, dér dritte lie- ferte die Daten dér Krankheitstatistik, mit dér Kombination dér Krankheitsgattungen und dér Bescháftigung dér kranken Mitglieder, aber ohne Absonderung dér mit Erwerbsunfáhigkeit verbundenen und dér die Erwerbsfahigkeit nicht gefáhrdenden Krankheiten, welch letztere Daten, diesmal aber von den Kombinationen nach Krankheitsgattungen und Bescháftigungen abgesehen, im vierten Ausweis enthalten sind. Ueber die materiellen Verháltnisse dér Kasse orientirte die gleichfalls vorzulegende Schlussrechnung und Vermögensbilanz. Die auf Grund dieser Ausweise verfassten erstjahrigen Er- gebnisse dér Krankenkassen-Statistik wurden auf das Jahr 1893 bezüglich im Bericht des Herrn Handelsministers vöm Jahre 1893 veröffentlicht; diese Daten konnten aber auch über die Thatigkeit dér dazumal in geringerer Anzahl vorhandenen und ín beschránk- terem Wirkungskreis thátigen Krankenkassen nicht mit voller Treue Rechnung légén, denn die dazumal noch an den unzáhligen Schwierigkeiten des Anfangs laborirenden Krankenkassen konnten das Matéria! dér vorgeschriebenen Ausweise weder zusammen- sammeln, noch ordnen; zahlreiche Kassen habén überhaupt gar keine Daten geliefert, die übrigen aber habén ihre Ausweise sehr mangelhaft und verspátet unterbreitet und diese gelangten zufolge dér Vermittlungsrolle dér Gewerbebehörden mit einer neuerlichen Verzögerung an den Őrt ihrer Bestimmung. Hiedurch fühlte sich dér Herr Handelsminister veranlasst, seine zitirte Verordnung zu modifiziren und die Krankenkassen anzuweisen, ihre Ausweise nicht an die Gewerbehörden, sondern an das statistische Amt einzusenden. Diesbezüglich hat dér Herr Handelsminister folgende Ver ordnung erlassen; Kőn, ung. Handelsminister. 2.123. 1894. Praes. Z. An die Gewerbebehörden II. Instanz in Ungarn. Bezüglich dér jáhrlichen Unterbreitung dér durch die auf Grund des G.-A. XIV.: 1891 fungirenden Krankenkassen in Gemássheit meiner Ver ordnung vöm 26. April 1893 Zahl 28.856 zusammenzustellenden statis tischen Ausweise, sowie dér im Sinne dér Verordnung meines Amts- vorgángers vöm 29. Januar 1892, Zahl 77.524/1891 verfassten Kassen- rechnung und Bilanz sind sámmtliche auf dem Gebiete des Munizipiums thátigen Krankenkassen im Wege dér Gewerbebehörden anzuweisen, dass vöm Jahre 1895 angefangen die in Gemássheit dér an erster Stelle zitirten Verordnung zusammengestellten und auf das verflossene Jahr bezüglichen statistischen Ausweise bis Ende Márz des darauffolgenden Jahres nicht dér kompetenten Gewerbebehörde, wie dies im § 3 meiner an erster Stelle zitirten Verordnung vorgeschrieben ist, sondern unmittel- bar dem »kön. ung. statistischen Landesamte in Budapest* zu umerbrei- I ten sind.