*2* séggel kell kiemelnünk az egyes pénztárak népességi viszonyait. A magyar birodalomban élő 656.262 pénztári tag a 453 beteg- segélyző pénztár között a legeltérőbb arányok szerint oszlik meg; vannak néptelen, száz tagot sem számláló pénztáraink s ismét olyanok, a melyek tízezrekbe menő tagot adminisztrálnak és segé lyeznek. A pénztár népességének teljesitési képességére való vissza hatásáról később több ízben leszen szó ; ezúttal már is igér bizo nyos tájékoztatást a pénztáraknak ily nagyság-kategóriák szerint való csoportosítása, illetőleg ezt megelőzőleg a különböző jellegű pénztárakra arányosan eső taglétszám vizsgálata. Év A kerületi Az ipartestü leti A gyári és vállalati A magán egyesületi Az összes Az évvégi taglétszámból esik egy pénztárra a kerületi az ipar- testületi a gyári és vállalati a magán egyesületi az összes betegsegélyző pénztárak száma az év végén. betegsegélyző pénztáraknál. a) Magyarország. 1895 97 80 165 62 401 2.430 878 876 1.443 1.337 1896 97 91 172 62 422 2.522 720 935 1.405 1.322 1897 97 94 176 58 425 2.642 720 947 1.499 1.357 1898 97 100 176 58 431 2.817 741 1.024 1.547 1.432 b) Horv.-Szlavonorsz. 1895 14 1 6 — 21 1.940 212 350 — 1.403 1896 14 1 6 — 21 2.118 326 505 — 1.572 1897 . . 14 1 7 — 22 2.195 181 617 — 1.602 1898 14 1 7 — 22 2.452 170 639 — 1.771 c) Magyarbirodalom. 1895 111 81 171 62 425 2.368 870 858 1.443 1.340 1896 111 92 178 62 443 2.471 710 920 1.405 1.334 1897 111 95 183 58 447 2.586 715 929 1.499 1.369 1898 111 101 183 58 453 2.771 735 1.009 1.547 1.449 A fenti összeállítás szerint az 1898. év végén a magyarbiro dalom egy betegsegélyző pénztárára átlagosan 1449 főnyi taglétszám esett. Az anyaországi pénztárak nem oly népesek, mint a horvát- szlavonországiak; emitt 1771, az anyaországban pedig csak 1432 tag jut egy-egy pénztárra. Az összeállításba foglalt négy év közül 1896 mutat fel egy pénztárra legkevesebb tagot, 1334-et, mert 1895 végén s 1896-ban több új betegsegélyző pénztár keletkezvén, a taglétszámnak — mint föntebb kimutattuk, nem rohamos — gyara podása ezzel nem tudott lépést tartani. A taglétszám sűrűsége azon ban a pénztárak különböző jellegénéi nagyon eltérő. A kerületi betegsegélyző pénztárak népessége messze elüljár a többi pénz táraké előtt; 1898 végén kerületi pénztáraink mindegyikére átlagosan 2771 tag esett. Ennél a birodalmi aránynál még kedvezőbb a magyar anyaországi kerületi pénztárak sűrűsége, átlagosan 2817 taggal egy pénztárra, mig Horvát-Szlavonországokban egy-egy kerületi pénz tár az említett év végén csak 2452 tagot számlálhatott. A kerületi pénztárak taglétszámának sűrűsége különben évről-évre állandó növekvést mutat, jeléül annak, hogy a betegsegélyző pénztári intéz mény súlya mind erősebben a kerületi pénztárakon nyugszik, s a betegsegélyezés eszméjének hordozói mind nagyobb kizárólagos sággal a kerületi pénztárak lesznek. Nem lehet ugyan minden óva tosság nélkül elfogadnunk azt a föltevést, hogy a taglétszámnak mind nagyobb sűrűsége a betegsegélyezéssel járó koczkázatot is mindinkább megosztja és könnyebben elviselhetővé teszi s viszont a pénztárak teljesítési képességét is fokozza, mert hiszen úgy az évvégi, mint az átlagos taglétszám még eltakarja előlünk a tagok nak az év közben történő nagy hullámzását, a mely a pénztárakat leginkább gyöngíti s különösen a kerületi pénztárak helyzetének megítélésénél nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a pénztárak gyűjtik magukba a legkülönfélébb és helyét leginkább változtató munkáselemet; de az évközi fluktuáczió s a kerületi pénztárak helyzetét gyöngítő egyéb zavaró körülmény tekintetbe vételével is kétségtelen, hogy a kerületi pénztárak taglétszámának ez a sürűsbödése azok helyzetére is kedvező visszahatással van s nagyobb ellenállási erőt kölcsönöz nekik a viszonyaikat gyöngítő egyéb körülményekkel való megküzdésre. dér einzelnen Kassen bedeutsam hervorzuheben. Die im Königreich Ungarn lebenden 656.262 Kassenmitglieder vertheilen sich auf die 453 Krankenkassen nach sehr verschiedenen Verháltnissen ; es gibt Kassen, welche nicht hundert Mitglieder záhlen, und wieder solche, vvelche Zehntausende von Mitgliedern administriren und unterstützen. Von dér Rückwirkung dér Mitgliederfreqenz dér Kassen auf ihre Leistungsfáhigkeit wird spáter wiederholt die Rede sein; einige Orientirung verspricht schon für diesmal die Gruppirung dér Kassen nach solchen Grössenkategorien, beziehungsweise vorhergehend die Untersuchung des auf die Kassen verschiedenen Karakters propor- tionell entfallenden Mitgliederstandes: Jahr Zahl dér Vöm Mitgliederstande am des Jahres entfallen auf Kasse bei den Ende eine Bezirks- Gewerbekor- porations- Fabriks- und Unternehm.- Privat- vereins- gesammten Bezirks- Gewerbekor- porations- Fabriks- und Unternehm.- Privat- vereins- gesammten Krankenkassen am Ende des Jahres Krankenkassen a) Ungarn. 1895 97 80 165 62 404 2.430 878 876 1.443 1.337 1896 97 91 172 62 422 2.522 720 935 1.405 1.322 1897 97 94 176 55 425 2.642 720 947 1.499 1.357 1898 97 100 176 58 43! 2.817 741 1.024 1.547 1.432 6) Kroatien-Slavonien. 1895 14 1 6 — 21 1.940 212 350 — 1.403 1896 14 1 6 — 54 2.118 326 505 — 1.572 1897 14 1 7 — 22 2.195 181 617 — 1.602 1898 14 1 7 — 22 2.452 170 639 — 1.771 c) Königreich Ungarn. 1895 111 81 171 62 425 2.368 870 858 1.443 1.340 Í896 111 92 178 62 443 2.471 716 920 1.405 1.334 1897 . . . • ... 111 95 183 58 447 2.586 715 929 1.499 1.369 1898 111 101 183 58 453 2.771 735 1.009 1.547 1.449 Nach obiger Zusammenstellung entfiel am Ende des Jahres 1898 auf je eine Krankenkasse des Königreichs Ungarn ein Mit- gliederstand von durchschnittlich 1449 Personen. Die Kassen sind im Mutterlande nicht so volkreich, wie in Kroatien-Slavonien; hier kommen 1771, im Mutterlande nur 1432 auf eine Kasse. Von den in dér Zusammenstellung enthaltenen vier Jahren zeigt 1896 die wenigsten Mitglieder für je eine Kasse, 1334, denn am Ende des Jahres 1895, und in 1896 sind mehrere neue Krankenkassen ent- standen, und die — wie oben ausgewiesen, nicht rapidé — Ver- mehrung des Mitgliederstandes konnte damit nicht Schritt haltén. Die Dichte des Mitgliederstandes ist aber nach dem verschiedenen Ka rakter dér Kassen eine sehr differirende. Die Frequenz dér Bezirks- Krankenkassen geht dér dér übrigen Kassen weit voraus ; am Ende des Jahres 1895 entfielen auf jede Bezirkskasse durchschnittlich 2771 Mitglieder. Noch günstiger als diese Reichs-Verháltniszahl ist die Dichte dér Bezirkskassen im ungarischen Mutterlande, durchschnitt lich 28 í 7 auf eine Kasse, wáhrend in Kroatien-Slavonien je eine Bezirkskasse am Ende des ervváhnten Jahres nur 2452 Mitglieder záhlen konnte. Die Dichte des Mitgliederstandes dér Bezirkskassen zeigt übrigens von Jahr zu Jahr eine stetige Zunahme, ein Beweis dessen, dass das Gewicht dér Institution dér Krankenkassen im- mer stárker auf den Bezirkskassen ruht, und dass die Bezirkskassen mit immer grösserer Ausschliesslichkeit die Tráger dér Idee dér Kran- kenunterstützung werden. Mán kann zwar nicht ohne Behutsamkeit die Voraussetzung annehmen, dass die immer grössere Dichte des Mitgliederstandes auch das mit dér Krankenunterstützung verbun- dene Risiko immer mehr vertheilt und leichter ertráglich rnacht, und hinwieder auch die Leistungsfáhigkeit dér Kassen steigert, denn sowohl dér am Jahresende sich ergebende, als auch dér durch- schnittliche Mitgliederstand verdeckt vor uns noch die im Laufe des Jahres vorgekommene grosse Fluktuation dér Mitglieder, welche die Kassen am meisten schvvácht; und besonders bei dér Beurthei- lung dér Lage dér Bezirkskassen darf nicht ausser Acht gelassen werden, dass diese Kassen das heterogenste und den Őrt am háufigsten wechselnde Arbeiterelement in sich vereinigen; aber auch mit Berücksichtigung dér Jahresfluktuation und anderer die Lage dér Bezirkskassen störend beeinflussenden Umstánde ist es unzweifelhaft, dass dies Dichterwerden des Mitgliederstandes dér Bezirkskassen auch auf die Lage derselben günstig zurück- wirkt, und ihnen eine grössere Widerstandsfáhigkeit zűr Be- kámpfung dér ihre Verháltnisse schwáchenden übrigen Umstánde verleiht.