83* Az ipartestületi betegsegélyző pénztárak a legkisebb arányokat tüntetik fel; A magyar korona országaiban egy ipartestületi pénz tárra az 1898. év végén csak 735 tag jutott, és pedig az anya országban 741 tag egy pénztárra, mig Horvát-Szlavonországok egyetlen ipartestületi pénztárának az említett évben csupán 170 tagja volt. Még kisebb a megelőző évben, 1897-ben az egy pénztárra eső taglétszám, 715; 1896-ban 716, 1895-ben azonban még 870 tag jutott egy ipartestületi betegsegélyző pénztárra. A magyarázata ennek a hanyatló iránynak részben az, hogy 1895 óta különösen nagy számú, összesen 20 ipartestületi betegsegélyző pénztár kelet kezett, mig az ipartestületi pénztárakhoz tartozó tagok száma — az 1898. év kivételével —nemhogy gyarapodott volna, hanem inkább észrevehetően csökkent. Ennélfogva nem beszélhetünk ugyan az ipartestületi pénztárak elnéptelenedéséről, de kétségtelen, hogy az összes pénztárak közül ezek mutatkoznak a legerőtlenebbeknek. A gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak átlagos népessége 1895-ben még kisebb volt az ipartestületi pénztárakénál, egy ily pénztárra 858 főnyi taglétszám jutván csak. Azóta azonban évről- évre növekszik a gyári pénztárak taglétszámának sűrűsége; az 1898. év végén a magyar korona országaiban egy gyári pénztárra 1009 tag esett és pedig az anyaországban 1024, Horvát-Szlavon- országokban pedig 639 tag. Az anyaországi gyári pénztáraknál tehát átlagosan nagyobb sűrűség mutatható ki, a mi magyarázatát főleg abban leli, hogy a gyári pénztárakhoz tartozó tagoknak több, mint fele, közel kilenczvenezer, egy pénztárhoz, a magyar királyi államvasutak betegsegélyző pénztárához tartozik, a mely, bár tagjai az országban szerteszórva s részben Horvát-Szlavonországokban is élnek, székhelyét Budapesten tartván, az anyaország pénztáraihoz számittatik. A gyári pénztárak népességének fejlődése azonban igy is kétségen kívüli. Magánegyesületi pénztáraink átlagos taglétszáma az 1898. év végén 1547 volt s e számot a megelőző években is megközelítette; az 1897. évi nagyobb emelkedés abból magyarázható, hogy két magánegyesületi pénztár feloszlott. E magas számmal a taglétszám sűrűségének tekintetében a magánegyesületi pénztárak közvetlenül a kerületi betegsegélyző pénztárak után következnének, de az ará nyokat itt az a körülmény vetkőzteti ki valóságukból, hogy egy pénztár, a budapesti általános munkásbetegsegélyző pénztár egy maga több mint ötvenezer tagot számlál, közel két harmadát a magánegyesületi jellegű pénztárak kötelékébe tartozó egész népes ségnek. A taglétszámból az általános munkáspénztár tagjait levonva, viszont megfelelően a pénztárak számát is kevesbítve egygyel, új arányszám gyanánt 664-et kapunk, mint egy-egy magánegyesületi pénztár átlagos népességét. Ilyképpen a magánegyesületi pénztárak zöme néptelenebbnek tűnik fel az ipartestületi pénztáraknál is. A betegsegélyző pénztárakat tényleges taglétszámuk nagysága szerint a következő táblázat sorakoztatja: Taglétszám A kerületi Az ipar- testületi A gyári és vállalati i c ^ fi C3 £ ti <u < Az összes A kerületi Az ipar- testületi A gyári és vállalati A magán egyesületi Az összes betegsegélyző pénz tárak száma betegsegélyző pénztárak átlagos taglétszáma a) Magyarország. 100-on alul . . i 28 3 32 96 1.909 285 2.290 101— 200. . — 12 49 7 68 — 1.957 7.103 1.031 10.121 201— 300 . . — 22 27 21 70 — 5.450 6.780 5.091 17.321 301— 400 . . 2 12 15 9 38 6,89 4.091 5-299 3.101 13.180 401— 500 . . 1 11 5 3 20 485 5.008 2.239 1.286 9.018 501— 700 . ; 2 15 15 5 37 1.224 9.083 8.673 2.743 21.723 701— 1.000 . . 8 9 13 2 32 6.736 7.514 10.947 1.622 26.819 1.001— 1.500 . . 21 5 13 2 41 26.534 6.120 15.231 2.301 50.186 1.501— 2.000 , . 20 3 4 1 28 33.560 4.782 7.036 1.634 49.012 2.001— 2.500 . . 11 O 2 1 17 25.035 6.057 4.332 2.296 37.720 2.501— 3.000 . .. 9 3 — — 12 25.186 8.280 — — 33.496 3.001— 3.500 . 8 — 1 — 9 25:865 — 3.203 — 29.068 3.501— 4.000 . . 2 1 — — 3 7.237 3.990 — — 11.227 4.001— 4.500 . . 2 2 2 2 8 8.775 8.321 8.442 8.475 34.013 4.501— 5.000 . . 3 — — — 3 13.942 — — — 13.942 5.001—10.000 . . 6 1 1 1 9 37.821 8.139 5.132 7.625 58.717 10.001—20.000 . . 1 — — — 1 11.962 - — — 11.962 50.001—60.000 . . 1 — — 1 2 54.594 — — 51.376 105.970 80.001—90.000 . . — — 1 — 1 — — 89.250 — 89.250 Összesen . . 97 100 176 58 431 281.645 78.888 175.576 88.896 625.005 Die Gewerbekorporations-Krankenkassen zeigen die kleinsten Verhaltniszahlen. In den Lándern dér ungarischen Krone entfielen auf eine Gewerbekorporationskasse am Ende des Jahres 1898 nur 735 Mitglider und zwar im Mutterlande 741 Mitglieder auf je eine Kasse, wáhrend in Kroatien-Slavonien die einzige Gewerbekorpo rationskasse im erwáhnten Jahre nur 170 Mitglieder besass. Noch kleiner ist dér auf eine Kasse entfallende Mitgliederstand im vorher- gehenden Jahre 1897, 715; in 1896 entfielen 716, in 1895 aber noch 870 Mitglieder auf eine Gewerbekorporations-Krankenkasse. Die Erklárung dieser fallenden Richtung liegt vornehmlich darin, dass seit 1895 besonders zahlreiche Gewerbekorporations-Kranken- kassen, namlich 20 entstanden sind, wáhrend die Zahl dér den Gewerbekorporationskassen angehörenden Mitglieder — mit Aus- nahme des Jahres 1898 — nicht nur nicht zugenommen, sondern merkbar abgenommen hat. Demgemass kann zwar nicht von dér Entvölkerung dér Gewerbekorporationskassen die Rede sein, aber es ist unzweifelhaft, dass unter allén Kassen diese sich als die schwáchsten erweisen. Die durchschnittliche Mitgliederzahl dér Fabriks- und Unter- nehmungs - Krankenkassen war 1895 noch kleiner, als die dér Gewerbekorporationskassen, es entfielen auf je eine solche Kasse nur 858 Mitglieder. Seither aber nimmt die Dichte des Mitglieder- standes des Fabrikskassen von Jahr zu Jahr zu ; am Ende des Jahres 1898 entfielen in den Lándern dér ungarischen Krone auf eine Fabrikskasse 1009 Mitglieder, und zwar im Mutterland 1024, in Kroatien-Slavonien aber 639 Mitglieder. Bei den Fabrikskassen des Mutterlandes zeigt sich alsó durchschnittlich eine grössere Dichte, was sich vornehmlich daraus erklárt, dass mehr als die Hálfte dér zu den Fabrikskassen gehörigen Mitglieder, fást neunzig tausend, dér Krankenkasse dér königlich ungarischen Staatsbahnen angehört, die ihren Sitz in Budapest hat, und daher, obwohl ihre Mitglieder zerstreut im Lande, zum Theil auch in Kroatien-Slavonien leben, zu den Kassen des Mutterlandes gerechnet wird. Die Entwickelung dér Frequenz dér Fabrikskassen steht aber auch so ausser Zweifel. Dér durchschnittliche Mitgliederstand dér Privatvereinskassen betrug am Ende des Jahres 1898 1547 und kam dieser Zahl auch in den vorhergehenden Jahren nahe; die grössere Vermehrung des Jahres 1897 ist daraus zu erkláren, dass zwei Privatvereinskassen aufgelassen wurden. Mit diesen grossen Zahlen würden die Privat vereinskassen hinsichtlich dér Dichte des Mitgliederstandes unmittel- bar nach den Bezirks-Krankenkassen rangiren, aber die Verháltnis- zahlen werden ihrer Realitát auch hier durch den Umstand ent- kleidet, dass eine Kasse, die Budapester allgemeine Krankenkasse, alléin über fünfzigtausend Mitglieder záhlt, fást zwei Drittel dér gesammten in den Verband dér einen Privatvereins-Karakter be- sitzenden Kassen gehörenden Mitgliederzahl. Wenn wir vöm Mit- gliederstande die Mitglieder dér allgemeinen Arbeiterkasse substra- hiren, und dementsprechend auch die Zahl dér Kassen. um eins verringern, erhalten wir als neue Verháltniszahí 664, als die durch schnittliche Frequenz je einer Privatvereinskasse. So zeigt das Gros dér Privatvereinskassen noch weniger Mitglieder als selbst die Gewerbekorporationskassen. Die Krankenkassen werden nach dér Grösse ihres thatsáchli- chen Mitgliederstandes in folgender Tabelle angeführt: — Zahl dér Durchschnittlicher Mitgliederstand dér Mitgliederstand Bezirks- Gew.-Kor- porations- Jh'abriks. u. Untern.- Privat- vereins- 1 gesammtenj Bezirks- Gewerbe- korpora- tions- Fabriks- u. Unterneh- mungs- Privat- vereins- j gesammten Krankenkassen a) üngani. bis 100 . i 28 3 32 96 1.909 285 2.290 101— 200 . — 12 49 7 68 — 1,957 7.103 1.061 10.121 201— 300 . — 22 27 21 70 — 5.450 6.780 5.091 17.321 301— 400 . 2 12 15 9 38 689 4,091 5.299 3.101 13.180 401— 500. i 11 5 3 2D 485 5.008 2.239 1.286 9.018 501— 700 . 2_ 15 15 5 37 1.224 9.083 8.673 2.743 21.723 701— 1.000 . 8 9 13 2 82 6.736 7.514 10.947 1.622 26.819 1.001— 1.500 . 21 5 1.3 2 41 26.534 6.120 15.231 2.301 50.186 1.501— 2.000 . 20 3 4 i 28 35.560 4.782 7.036 1.634 49.012 2.001— 2,500 . 11 3 2 i 17 25.035 6.057 4.332 2.296 37.720 2.501— 3.000 . 9 3 — — 12 25.186 8.280 — — 33.466 3.001— 3.500 . 8 — 1 9 25.865 — 3.203 29.088 3.501— 4.000 . 2 1 — — 3 7.237 3.990 — — 11.237 4.001— 4.500 . 2 2 2 2 8 8.775 8.321 8.442 8.475 34.013 4.501— 5.000 . 3 — - — 3 13.942 — — — 13.942 5.001—10.000 . 6 1 1 1 9 37.821 8.139 5.132 7.625 58.717 10.001—20.000 . 1 — — — 1 11.962 — — — 11.962 50.001—60.000 . 1 — — 1 2 54.594 — — 51.376 105.970 80.001—90.000 . — — 1 — 1 —- — 89.250 — 89.250 Zusammen . 97 400 176 58 431 281.645 78.888 176.578 88.896 625.005 11**