11 AGYAK STATISZTIKÁI I tjr7 FOLYAM. * * * XXV, KÖTET, ÍSá A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1898-BAN A KERESKEDELEMÜGYI MAQY. KIR, MINISZTER RENDELETÉBŐL SZERKESZTI ÉS KIADJA A MAGYAR KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Ára 6 korona. BUDAPEST PESTI KÖNYVN YOMDA-RÉSZ VÉN YTÁM SASÁÖ. 1901. im EI0ENTUM DE8 1NST1TUTS FÓR WE LTWIRTSCH AFT1 KIÉL BiBLIOTHEK NnJ 52f * Illa. a54o MAGYAR STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK. XJJ FOLYAM. * * * XXV. KÖTET. A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1898-BAN. A KERESKEDELEMÜGYI MAGY. K1R. MINISZTER RENDELETÉBŐL SZERKESZTI ÉS KIADJA A MAGYAR KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIYATAL. Ára 6 korona. BUDAPEST PESTI KÖNYVNYOMDA-RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. 1901. UNGARISCHE STATISTISCHE M1TTHEILUNGEN. ISTEXJE FOLGE. ¥ ¥ ¥ IB-AJSTÜ XXV. DIE KRANKENKASSEN DÉR LÁNDER DÉR UNGARISCHEN KRONE IM JAHRE 1898. AUF ANORDNÜNG DES KÖNIGL. UNGARISCHEN HANDELSMINISTERS / VERFASST UND HERAUSGEGEBEN VÖM KÖNIGL. UNGARISCHEN STATISTISCHEN ZENTRALAMT. Preis 6 Kronen. <V BUDAPEST PESTEK BUCHDRUCKEREI-ACTIEN-GESELLSCHAFT. 1901. \ * ELŐSZÓ. VORVORT, A statisztikai hivatal kiadványainak jelen kötete, a melyben a magyar korona országai betegsegélyző pénz- tárainak 1898. évi állapota tárgyaltatik, csak részben felel meg annak az előrajznak, a melyet e kötet tartalmára vonatkozólag annak idején az előfizetési felhívás kilátásba helyezett. A közelmúlt években ugyanis a statisztikai hivatal munkaköre az ipari és munkáséletet érdeklő több, koráb- ban egyáltalán nem művelt adatgyűjtéssel bővülvén, a statisztikai hivatal ezen, most első ízben rendelkezésre álló érdekes eredményeket a szakközönség tájékoztatására mielőbb nyilvánosságra óhajtotta hozni. Időközben azonban czélszerűségi tekintetek azt javal- ták, hogy egyes, éppen a legfontosabb adatgyűjtéseknek, nevezetesen a gyári és munkabér-statisztikának, továbbá az ipari baleseti statisztikának eredményei — egyelőre legalább — ne bocsáttassanak a nyilvánosság elé. A gyári és munkabér-statisztikai felvétellel egyidő- ben ugyanis a kereskedelemügyi m. kir. minister úr ő Nagyméltósága nagyszabású termelés-statisztikai felvé- telt foganatosíttatott s kívánatosnak látszott, hogy a két párhuzamos összeírás anyaga egyöntetűen és együtt dol- goztatván fel, azok eredményei is együttesen használ- tassanak fel a kormányzat iparfejlesztési czéljaira, s később ugyancsak együttesen bocsáttassanak az érdek- lődő közönség elé. Az ipari baleseti statisztika pedig már az első év után lényeges újjászervezésnek nézvén elébe, a mely újjászervezés az adatok megbízhatóságát is jelentékenyen növeli, nem látszott időszerűnek, hogy az első év sok tekintetben kétes értékű eredményei közzététessenek akkor, a mikor a közel jövőben teljesebb és megbízhatóbb ada- tokra van kilátás. Miután ig}^ már megbontatott azoknak az ipari és munkás-statisztikai adatgyűjtéseknek a teljessége és össze- függése, a melyek a jelen kötet tárgyául ki voltak sze- melve, a fenmaradó részletek közül leginkább helyén Dér vorliegende Bánd dér Publikationen des statisti- schen Amtes, welcher den Zustand dér Krankenkassen dér Lánder dér ungarischen Krone im Jahre 1898 be- handelt, entspricht nur zum Theile dem Prospekte, welchen die Pránumerations-Einladung bezüglich des Inhaltes dieses Bandes ihrer Zeit in Aussicht gestellt hatte. Das Arbeitsfeld des statistischen Amtes hat sich námlich in den letztvergangenen Jahren um mehrere, das gewerbliche und Arbeiterleben betreffende, früher über- haupt nicht kultivirte Datensammlungen erweitert, und das statistische Amt hegte den Wunsch, diese jetzt zum erstenmal zűr Verfügung stehenden interessanten Ergeb- nisse zűr Orientirung des Fachpublikums je eher zu veröffentlichen. Mittlerweile aber sprachen Opportunitáts-Rücksich- ten dafür, dass von dicsen Ergebnissen gerade diejeni- gen dér wichtigsten Datensammlungen, namentlich dér Fabriks- und Arbeitslohn-Statistik, ferner dér Statistik dér gewerblichen Unfálle, wenigstens vorláuflg, nicht ver- öffentlicht werden sollen. Gleichzeitig mit dér Aufnahme zűr Fabriks- und Arbeitslohn-Statistik hat Se. Exzellenz dér Herr kön. ung. Handelsminister eine gross angelegte produktions-statisti- sche Aufnahme bewerkstelligen lassen, und es schien erwünscht, dass das Matéria! dieser zwei parallelen Konskriptionen einheitlich und zusammen aufgearbeitet werde, damit auch die Ergebnisse derselben zusammen- gefasst zu den Gewerbe-Entwicklungs-Zwecken dér Re- gierung verwendet und spáter gleichfalls zusammen dem sich hiefür interessirenden Publikum vorgelegt werden. Da aber die gewerbliche Unfallstatistik schon nach dem ersten Jahre einer wesentlichen Reorganisation ent- gegensah, welche auch die Verlásslichkeit dér Daten bedeutend erhöht, schien es nicht zeitgemáss, die in mancher Beziehung prekáren Ergebnisse des ersten Jahres dann zu veröffentlichen, wenn für die náchste Zukunft vollstándigere und verlásslichere Daten in Aus- sicht stehen. Da so die Vollstándigkeit und dér Zusammenhang dér gewerbe- und arbeiter-statistischen Datensammlungen, welche zum Gegenstand des gegenwártigen Bandes aus- ersehen waren, schon gelöst war, erschien es als das valónak látszott csupán azon egy adatgyűjtés eredményei- nek közlésére szorítkozni, a melyre vonatkozólag leg- hosszabb megfigyelési idő áll rendelkezésünkre, a melynek adatai a leginkább megbízhatók s a mely iránt a szak- közönségben most különben is a legnagyobb érdeklődés mutatkozik, t. i. a betegsegélyző pénztári statisztikára. Azok az okok azonban, a melyek az ipari és mun- kás-statisztikai egyéb adatgyűjtések számszerinti ered- ményeinek közzétételét ez idő szerint mellőzendőnek javalták, nem gátolják e statisztikai ágak módszerének ismertetését, hogy igy — bár számszerű adatok nélkül — a maga teljességében megvilágittassék az a statisztikai tevékenység, a melyet az ipari és munkásviszonyokra vonatkozólag a magyar kir. központi statisztikai hivatal folytat. Ez adatgyűjtések történetének és mai állapotának ismertetése is helyet foglal tehát e kötet általános jelen- tésében ; hiszem, hogy az ipari és munkásviszonyok iránt növekvő érdeklődéssel forduló közönségünket e viszonyok statisztikája is érdekelni fogja. Az általános jelentést a jelen kötethez dr. Buday László ministeri fogalmazó, a magyar kir. központi statisztikai hivatalnak jeles fiatal tagja irta meg, ki az adatgyűjtést és adatfeldolgozást is kiváló buzgósággal és szakavatott- sággal vezette. Budapest, 1901. márczius havában. zweckmássigste, von den übriggebliebenen Details sich auf die Veröffentlichung dér Ergebnisse dér einen Daten- sammlung zu beschránken, bezüglich welcher die lángste Beobachtungszeit zűr Verfügung steht, dérén Daten am meisten verlásslich sind, und denen gegenüber sich im Fachpublikum auch sonst das grösste Interessé offenbart, námlich auf die Statistik dér Krankenkassen. Diejenigen Gründe aber, die dafür sprachen, dass von dér Veröffentlichung dér ziffermássigen Ergebnisse dér übrigen gewerbe- und arbeiterstatistischen Daten- sammlungen derzeit Umgang genommen werde, stehen dér Besprechung dér Methodik dieser statistischen Zweige nicht im Wege, damit so — wenn auch ohne ziffer- mássige Daten — die statistische Thátigkeit, welche seitens des kön. ung. statistischen Zentralamtes bezüglich dér Gewerbe- und Arbeiterverháltnisse entfaltet wird, in ihrer Ganzé beleuchtet werde. Im allgemeinen Bericht dieses Bandes ist alsó auch die Besprechung dér Geschichte und dér sonstigen Zu- stánde dieser Datensammlungen enthalten; hoffentlich wird sich unser den Gewerbe- und Arbeiterverháltnissen mit gesteigertem Interessé sich zuwendendes Publikum auch für die Statistik dieser Verháltnisse interessiren. Dér allgemeine Bericht in dicsem Bande wurde vöm Ministerial-Konzipisten Dr. Ladislaus Buday, diesem aus- gezeichneten jungen Mitglied des kön. ung. statistischen Zentralamtes verfasst, dér auch die Sammlung und Aufarbeitung dér Daten mit besonderem Eifer und Fach- verstándnis geleitet hatte. Budapest, im Monat Márz des Jahres 1901. Magyar kir. központi statisztikai hivatal. Das kön. ung. statistische Zentralamt. Tartalomj egyzék. Inhaltsverzeichnis. Oldal Előszó........................................................... JJ[ I. Általános jelentés. 1. Az ipari és munkáséletre vonatkozó adatgyűjtések története és módszere... ..... ................. .... .... ............... 3* 2. A betegsegélyző pénztárak száma és tagsági forgalma ... __ 75* 3. A betegsegélyző pénztárak működésének pénzügyi eredményei ... 104* 4. A betegségi statisztika főbb adatai .............................. 137* 5. A pénztárak tisztviselői és választott bíróságai ................. ... 161* II. Táblás kimutatások. 1. A betegsegélyző pénztárak száma az 1898., év végén, törvény- hatóságonkint, alakulási évük szerint ... ... ............... 2 2. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban 4 3. A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma 1898-ban törvény- hatóságonkint és a pénztárak jellege szerint ....... ...... ... 32 4. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényható- ságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban ....... 42 5. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatósá- gonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban ........... 60 6. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje tör- vényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban 78 7. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban tör- vényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint........... 96 8. A betegsegélyző pénztárak tiszti és szolga személyzete és ezek díjazása 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jel- lege szerint ......... .................................. 114 9. A betegsegélyző pénztári választott bíróságok működése 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint ... ... 123 Seite Vorwort ... ............ ___ ...... ......................... III I. Allgemeiner Bericht. 1. Geschichte und Methodik dér auf das gewerbliche und Arbeiter- leben bezüglichen statistischen Datensammlungen.............. 3* 2. Zabl und Mitgliederverkehr dér Krankenkassen............. ... 75* 3. Finanzielle Ergebnisse dér Thátigkeit dér Krankenkassen __ ... 104* 4. Hauptdaten dér Krankheitstatistik ..... ................ — 137* 5. Die Beamten und die Schiedsgerichte dér Krankenkassen ....... 161*. II. Tabellarische Ausweise. 1. Anzahl dér Krankenkassen mit Ende des Jahres 1898, nach Muni- zipien und nach den Gründungsjahren ........................ 2 2. Hauptergebnisse dér Thátigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. 4 3. Mitgliederverkehr dér Krankenkassen im Jahre 1898, nach Muni- zipien und nach dem Karakter dér Kassen ... ... — ... 32 4. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898, nach Munizipien und nach dem Karakter dér Kassen______ _ 42 5. Einnahmen, und Ausgaben dér Krankenkassen im Jahre 1898, nach Munizipien und nach dem Karakter dér Kassen ... ... 60 6. Vermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen im Jahre 1898, nach Munizipien und nach dem Karakter dér Kassen , 78 7. Durch die Krankenkassen geleistete Unterstützungen im Jahre 1898, nach Munizipien und nach dem Karakter dér Kassen 96 8. Beamten- und Dienstpersonal dér Krankenkassen und Entlohnung derselben im Jahre 1898, nach Munizipien und nach dem Karakter dér Kassen ... ............................ 114 9. Thátigkeit dér Schiedsgerichte dér Krankenkassen im Jahre 1898, nach Munizipien und nach dem Karakter dér Kassen ‘ 123 I. Általános jelentés. Allgemeiner Bericht. 1. Az ipari és munkáséletre vonatkozó statisztikai adatgyűjtések története és módszere. Geschichie und Meihodik dér auf das gewerbliche und Arbeiterleben beziiglichen statistischen Datensammlung. A magyar korona országaiban az ipari és munkáséletre vo- natkozó statisztikai adatok gyűjtése nem pillanthat vissza hosszú történetre, s mai szervezetében sem képez oly összefüggő, szerve- sen kiépített egészet, mint egyéb életviszonyoknak és egyéb gazda- sági ágaknak évtizedek hosszú során át állandóan folytatott, egyre fejlesztett és tökéletesített statisztikai megfigyelése. Természetszerű- leg magyarázható ez abból, hogy gazdasági életünkben sem foglalta el az ipar a legutóbbi időkig az őt megillető helyet, s alig lévén ipari munkásosztályunk, a munkáskérdés sem lépett előtérbe, hanem helyet adott a társadalmat közelebbről érdeklő egyéb kérdéseknek. Innen van az, hogy a törvényhozás is — néhány alapvető törvény kivételével — csak újabban kezdett foglalkozni az ipari és munkás- élet viszonyainak részletésebb és rendszeresebb szabályozásával, s innen az is, hogy azok az e tárgyra vonatkozó adatgyűjtések, a melyeket a m. kir. központi statisztikai hivatal fönnállása óta — szórványosan bár — megindított, egyáltalán nem találkoztak azzal a részvéttel és érdeklődéssel, a mely az ily munkálatok sikerének kétségtelenül előföltételét képezi. Növekedvén azonban jelentőségében az ipar, s gyarapodván számban az ipari munkásosztály, a társadalom, az állami igazgatás és a törvényhozás- figyelmét is mind állandóbban magára tudta terelni. A törvényhozásnak s az állami igazgatásnak intézkedéseit részben nyomon követte, részben azokhoz előmunkálatúl szolgált az ipari és munkásélet egyes viszonyainak statisztikai megfigyelése, mely a legutóbbi években mindig nagyobb és nagyobb körre ter- jedt ki. Nélkülözik ezen adatgyűjtések, mint föntebb említve volt, még ma is az összefüggő szerves kiépítést, sőt egynémely részük most is a kísérletezés stádiumában van: a szerint, a mint törvényhozási és igazgatási czélok sürgősebben követelték egy-egy részlet kidol- gozását a másikénál, a szerint indult meg egy-egy adatgyűjtés, látszólag talán rendszertelenül, de mindig a gyakorlati szükség parancsolta sorrendben és terjedelemben. Az ipari és munkásstatisztikai felvételek sorában ez idő sze- rint a következő adatgyűjtések szerepelnek a m. kir. központi sta- tisztikai hivatal munkakörében: A) a hivatási balesetek statiszti- kája ; B) a nagyipari üzemek statisztikája; C) a kisipari üzemek statisztikája.; D) az ipartestületek statisztikája; E) a gyári műszaki alkalmazottak statisztikája; F) a kézi zálogkölcsönüzletek statiszti- kája; G) a betegsegélyző pénztárak statisztikája. Ez adatgyűjtések egy, és pedig nagyobb része csak a közel- múltban indíttatván meg, számszerű eredményei még nem valók a nyilvánosság elé, részben azért nem, mert adataira első sorban az állami igazgatásnak, vagy a törvényelőkészítő munkálkodásnak van szüksége, részben pedig azért nem, mert az első felvételek tapasz- talatai nyomán az adatgyűjtéseket természetszerűleg több szem- in den Lándern dér ungarischen Krone kann die auf das gewerbliche und Arbeiterleben bezügliche Statistik auf keine lángé Geschichte zurückblicken und bildet auch in ihrer heutigen Organi- sation kein so zusammenhángendes, organisch ausgebautes Ganzes, wie die durch eine lángé Re-ihe von Jahrzehnten standig fortgesetzte, stetig entwickelte und vervollkommnete statistische Beobachtung dér übrigen Lebensverhaltnisse und sonstigen Wirtschaftszweige. Dies erklárt sich naturgemáss daraus, dass das Gewerbe bis in die neueste Zeit auch in unserem wirtschaftlichen Leben nicht den ihm gebührenden Platz eingenommen hat, und da wir kaum eine gewerbliche Arbeiterklasse habén, auch die Arbeiterfrage nicht in den Vordergrund getreten ist, sondern andern die Gesellschaft naher interessirenden Fragen den Platz eingeraumt hat. Daher kommt es, dass auch die Gesetzgebung — einige grundlegende Gesetze ausgenommen — sich nur in neuerer Zeit mit dér eingehenderen und sysíematischeren Regelung dér Verháltnisse des gewerblichen und Arbeiterlebens zu bescháftigen begann, und daher kommt es auch, dass die auf dieseri Gegenstand bezüglichen Datensammlun- gen, welche das kön, ung. statistische Zentralamt seit seinem Be- stehen — wenn auch sporadisch — in Angriff nahm, durchaus nicht dér Theilnahme und dern Interessé begegneten, welche unzwei- felhaft die Vorbedingungen des Gelingens solcher Arbeiten bilden. Da aber das Gewerbe an Bedeutung zugenommen und die Klasse dér gewerblichen Arbeiter sich numerisch vermehrt hat, konnte diese Angelegenheit auch die Aufmerksamkeit dér Gesell- schaft, dér Staatsverwaltung und dér Gesetzgebung immer stándi- ger auf sich lenken. Die statistische Beobachtung dér einzelnen Verháltnisse des gewerblichen und Arbeiterlebens, welche in den letzten Jahren sich auf immer weítere Kreise erstreckte, ist den Verfügungen dér Gesetzgebung und dér Staatsverwaltung theils auf dem Fusse gefolgt, theils aber hat sie denselben als Vorarbeit gedient. Diese Datensammlungen entbehren, wie oben erwáhnt, auch heute noch des zusammenhángenden organischen Ausbaues, ja einzelne Theile befinden sich auch jetzt noch im Stádium des Experimentirens: je nachdem die Zwecke dér Gesetzgebung oder dér Administration die Ausarbeitung eines Details dringender forderten, als die eines andern, wurde irgend eine Datensammlung in Angriff genommen, scheinbar vielleicht planlos, aber immer in dér vöm praktischen Bedürfnis geforderten Reihenfolge und Umfange. In dér Reihe dér Aufnahmen dér gewerblichen und Arbeiter- statistik sind im Arbeitskreise des kön. ung. statistischen Zentral- amtes derzeit folgende Datensammlungen vertreten : A) die Statistik dér Berufs-Unfálle; B) die Statistik dér Grossgewerbe-Betriebe ; C) die Statistik dér Kleingewerbe-Betriebe; D) die Statistik dér Gewerbe- korporationen; E) die Statistik dér technischen Angestellten in Fabriken; F) die Statistik dér Pfandleihgescháfte ; G) die Statistik dér Krankenkassen. Da dér eine und zwar dér grössere Theil dieser Datensamm- lungen erst in jüngster Zeit in Angriff genommen wurde, gehören ihre ziffermássigen Resultate noch nicht vor die Öffentlichkeit, theils darum nicht, weil ihre Daten in erster Reihe von dér Staatsver- waltung oder zu den Gesetze vorbereitenden Arbeiten benöthigt werden, theils aber deshalb nicht, weil riach den Erfahrungen dér ersten Aufnahmen die Datensammlungen natürlicherweise aus ver- ]** 4* pontból módosítás alá kellett vetni, a mely módosításoktól várható az adatszolgáltatás szabatosabb menete és mindenekfölött az ada- tok javulása és tökéletesbedése. Különben is egy vagy két esz- tendőnek eredményei a maguk elszigeteltségében, minden össze- hasonlításra való alap nélkül semmiesetre sem nyújthatnának teljes és megbízható képet a tárgyalt ipari és munkásviszonyok felől, sőt ellenkezőleg csak téves következtetésekre adhatnának okot, hiá- nyozván minden kiemelt adat, minden törvényszerűnek feltűnő jelenség mellől a hosszasabb megfigyelésnek bizonyító ereje. Éppen azért nem látszott helyén valónak e helyütt ismertetni a fönt egyenkint megnevezett statisztikai adatgyűitések számszerű eredményeit. Az egyes felvételek inditó okainak, történetének és módszerének taglalása is elegendő lesz arra, hogy világot vessen arra a statisztikai tevékenységre, a mely az ipari és munkás élet- viszonyok megfigyelése körül folyik, s megmutassa a látszólag hiányzó összefüggést és rendszerességet az egyes részletek között. Az alábbiakban tehát ez adatgyűjtéseknek csupán történetét és módszerét fogjuk ismertetni, mellőzve ezúttal a felvételek ered- ményeinek bemutatását, a melyek még teljesen meg nem állapít- ható értékűek, s következtetésekre sem alkalmasak. Kivételt képez a betegsegélyző pénztári statisztikai adatgyűj- tés, a melynek már négy, illetve öt esztendő eredményei állanak rendelkezésére. A munkáskérdés szabályozása körül a törvény- hozásnak is első intézkedése volt az ipari és gyári alkalmazottak- nak betegség elleni védelméről való gondoskodás az 1891. évi XIV. t.-cz. meghozatalával, illetve a betegsegélyzőpénztárak meg- alkotásával, s mint rendszeres statisztikai adatgyűjtés is elsőnek jelentkezik ez az ipari és munkáséletre vonatkozó felvételek közül. Az adatgyűjtés — bár még fejlesztésre szoruló — irányelveiben már megállapodott, eredményei pedig nem kénytelenek már nélkü- lözni azt a megbízhatóságot és összehasonlíthatóságot, a melyek hiányát képezik még a többi felvételeknek. A betegsegélyzőpénztári statisztikának tehát nemcsak történetét és módszerét ismertethetjük, hanem bemutathatjuk azokat a fonto- sabb számszerű eredményeket is, a melyeket az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség ellen való védelme feltüntet. A) A hivatási balesetek statisztikája. A hivatási balesetek statisztikájáról szólván, mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell azt a különbséget, mely hazai baleset sta- tisztikánkat a külföldi, főleg nyugateurópai államok hasonló munká- lataitól már kiindulási alapját tekintve is elválasztja. A nyugateurópai államokban a munkás balesetbiztosítás kevés kivétellel kötelező lévén, a baleseti statisztika éppen a biztosítás révén, a biztositó intézettel a kárösszeg kifizetése iránt indított tárgyalások alkalmával nyeri anyagát. Abból a fontosságból, a melylyel a kérdés tárgya- lása ügy a biztosítottnak, mint a biztositó társaságnak anyagi érde- keit érinti, következik, hogy az összes részletkérdések a legnagyobb alapossággal tisztáztatnak, s hogy igy a baleseti statisztika is min- den kétségen felül jó, megbízható, pontos és kimerítő anyagot nyer. Hazánkban a baleseti statisztika a biztosítás kérdésének még csak előmunkálatát képezi, s a baleseti statisztika által nyújtandó tanul- ságokon fog csak felépülni a biztosítás ügyének szabályozása. Az adatszolgáltatás legtermészetesebb és legmegbízhatóbb módját tehát a mi baleseti statisztikánk nélkülözni kénytelen, s meg kell elé- gednie egyéb, szükségszerű módokkal, a melyek egyelőre kétség- telenül kevesebb eredményességgel biztosítják az adatok szabályos és tanulságos befolyását. A hivatási balesetek statisztikájából első Ízben a nagyipari balesetek statisztikája került művelés alá. Az 1889. évben szerve- zett iparfelügyelői intézmény az 1893. évi XXVIII. t.-cz. által törvé- nyesittetvén, ez a törvény mondotta ki a nagyipari munkaadóknak (a motorikus erőt használó, vagy ennek hiányában legalább 20 alkal- mazottat foglalkoztató iparosoknak) abbeli kötelezettségét, hogy a műhelyükben, gyárukban vagy telepükön ipari munka közben elő- forduló bármilyen, könnyű vagy súlyos sérülést 48 óra alatt a kerületi iparfelügyelőnél jelentsenek be. Ennek a jelentésnek tar- schiedenen Gesichtspunkten einer Modifikation unterzogen vverden mussten, von welchen Modifikationen dér prázisere Gang dér Daten- lieferung, vor allém aberdie Verbesserung und Vervollkommnung dér Daten erwartet werden kann. Übrigens könnten die Resultate von ein oder zwei Jahren, in ihrer Isolirtheit, ohne jede Basis zűr Ver- gleichung keinesfalls ein vollstándiges und verlássliches Bild dér behandelten gewerblichen und . Arbeiterverháltnisse bieten, ja sie könnten im Gegentheile nur zu irrigen Schlüssen Veranlassung gébén, da jeder hervorgehobenen Angabe, jeder als gesetzmássig sich darstellenden Erscheinung die Beweiskraft dér lángeren Be- obachtung fehlt. Ebendeshalb erschien es nicht zweckmássig, hier die ziffer- mássigen Resultate dér oben einzeln angeführíen statistischen Datensammlungen zu besprechen. Die Erörterung dér Motive, dér Geschichte und dér Methode dér einzelnen Aufnahmen wird genügen, um ein Lidit auf jene statistischeThátigkeit zu werfen, welche betreffs dér Beobachtung dér Verháltnisse des gerwerblichen und Arbeiter- lebens im Gangé ist, und um den scheinbar fehlenden Zusammenhang und die Planmássigkeit zwischen den einzelnen Details zu zeigen. Im Folgenden werden wir alsó nur die Geschichte und Methode dieser Datensammlungen besprechen, indem wir diesmal von dér Darlegung dér Resultate dér Aufnahmen absehen, da ihr Wert noch nicht vollstándig festgestellt werden kann und sie auch zu Folgerungen nicht geeignet sind. Eine Ausnahme bildet die Datensammlung dér Krankenkassen- Statistlk, dér die Resultate von bereits vier, beziehungsweise fünf Jahren zűr Verfügung stehen. Auf dem Gebiete dér Regelung dér Arbeiterfrage war auch die erste Verfügung dér Gesetzgebung die Sorge um den Schutz dér gewerblichen und Fabriks-Angestellten gégén Krankheit mit dér Schaffung des G.-A. XIV : 1891, beziehungs- weise mit dér Errichtung dér Krankenkassen; und auch als sysfe- matische statistische Datensammlung stellt sich diese als die erste unter den auf das gewerbliche und Arbeiterleben bezüglichen Auf- nahmen dar. Die Datensammlung hat sich in ihren —• zwar noch dér Entwicklung bedürftigen — massgebenden Grundzügen konso- lidirt, ihre Ergebnisse aber müssen nun nicht mehr jener Verláss- lichkeit und Vergleichbarkeit entbehren, dérén die übrigen Aufnahmen noch ermangeln. Wir werden alsó nicht nur Geschichte und Methode dér Statistik dér Krankenkassen besprechen, sondern auch diejenigen wichtigern ziffermássigen Resultate vorlegen, welche dér Schutz dér gewerblichen und Fabriks-Angestellten gégén Krankheit aufweist. A) Die Statistik dér Berufs-Unfálle. Wenn wir von dér Statistik dér Berufs-Unfálle sprechen, habén wir vor allém den Unterschied zu betonén, welcher zwischen dér Unfalls-Statistik in Ungarn und den áhnlichen Elaboraten dér auslándischen, besonders dér westeuropáischen Staaten schon in Hinsicht auf die Ausgangsbasis obwaltet. Da in den westeuropai- schen Staaten die Unfallversicherung dér Arbeiter mit wenigen Ausnahmen obligat ist, erhált die Unfallstatistik ihr Matéria! gerade vermittels dér Versicherung, bei Gelegenheit dér mit dér Versiche- rungsgesellschaft behufs Auszahlung des Entschádigungsbetrages gepflogenen Verhandlungen. Aus dér Wichtigkeit, mit welcher die Verhandlung dér Frage die materiellen Interessen sowohl derVer- sicherten, als auch dér Versicherungsgesellschaft berührt, folgt, dass sammtliche Detailfragen mit dér grössten Gründlichkeit ins Reine gebracht werden, und dass so auch die Unfallstatistik ein über allén Zweifel gutes, verlássliches, genaues und erschöpfendes Matéria! erhált. In Ungarn bildet die Unfallstatistik nur die Vorarbeit zűr Frage dér Versicherung, und die Regelung des Versicherungs- wesens wird sich eben erst auf den aus dér Unfallstatistik sich ergebenden Folgerungen aufbauen. Unsere Unfallstatistik muss alsó den natürlichsten und verlasslichsten Modus dér Datenlieferung entbehren und sich mit sparlichen, nothdürftigen Modalitáten be- gnügen, welche den regelmássigen und instruktiven Einfluss dér Daten vorláufig mit unzweifelhaft geringeren Ergebnissen sichern. Von dér Statistik dér Berufs-Unfálle gelangte zuerst die Sta- tistik dér Grossindustrie-Unfálle zűr Kultivirung. Die im Jahre 1889 organisirte Institution wurde durch den G.-A. XXVIII ; 1893 lega- lisirt dieses Gesetz verpflichtete die grossindustriellen Arbeitgeber (diejenigen Gewerbetreibenden, welche Motorkraft verwenden oder in Ermangelung derselben wenigstens 20 Arbeiter bescháftigen) jede in ihrer Werkstátte, Fabrik oder Anlage bei dér gewerblichen Árbeit vorkommende leichte oder schwere Verletzung innerhalb 48 Stunden dem Bezirks-Gewerbeinspektor anzuzeigen. Dér Inhalt dieser Meldung war anfangs, in Ermangelung eines Formulars, dem Arbeitgeber überlassen, sowie es zum grossen Theil von seinem talma kezdetben — megszövegezett minta hiányában — a munka- adóra volt bízva, valamint jórészt az ő tetszésétől volt függővé téve, hogy milyen természetű és lefolyású sérüléseket minősítsen bejelentendő baleseteknek, s hogy egyáltalában teljesitse-e a be- jelentéseket. Az iparfelügyelői intézmény ugyanis kellő szervezet s még inkább kellő számú munkaerő hiányában nem volt képes a munkaadókat ezen kötelezettségük teljesítésében ellenőrizni. Nem volt képes arra sem, hogy évről-évre legalább egyszer meglátogassa és megvizsgálja a hatáskörébe tartozó nagyszámú gyárakat és ipar- telepeket; annál kevésbbé ellenőrizhette azt, hogy évközben a gyárosok pontosan beszámolnak-e azokról a balesetekről, a melyek telepükön előfordulnak; s nem nyerhetett támogatást és ellenőrzést ebben a tekintetben a közigazgatási hatóságoknál sem. Ilyenformán a baleseti statisztikai adatok beszolgáltatása az adatgyűjtés első éveiben inkább ötletszerűen és a legtöbb esetben teljesen önké- nyesen történt. Javította a helyzetet némileg az, hogy a bejelenté- sek eszközlésére egyöntetű formula állapíttatott meg, a melynek segítségével ezen adatok legnagyobb részben legalább egymással összehasonlíthatók lettek. A mely munkaadó azonban kifogyott ezen bejelentő űrlapokból, az ismét csak levélben, levelezőlapon, stb. közölte a balesetre vonatkozólag azokat az adatokat, a me- lyeknek közlését éppen jónak látta, vagy esetleg magának a bal- esetnek a megtörténtét, a részleteknek minden közelebbi megjelö- lése nélkül. A baleseti statisztikai anyagnak ez a hiányossága különben mindaddig nem vált oly szembetűnővé, a mig a balesetjelentések csupán administrativ és felügyeleti szempontokból használtattak föl, azoknak statisztikai feldolgozása és összeállítása azonban még meg nem kezdetett. Az egyes jelentések elkülönített vizsgálatánál a hiá- nyok nem derülhettek ki, s különösen nem az a körülmény, hogy egyes gyárosok teljesen hallgatnak a telepükön előforduló balese- tekről, ismét mások pedig egészen ötletszerűen hónapokig pontosan jelentést tesznek minden kisebb sérülésről, azután pedig megint hónapokig teljesen elmulasztják a jelentéstételt. A kereskedelemügyi m. kir. minister úr a balesetstatisztikai anyagnak az iparfelügyelőktől való átvételével és országos össze- állításával az 1896. évtől kezdődőleg a m. kir. központi statisztikai hivatalt bízván meg, ezen összeállítások során tűntek szembe elő- ször az anyagban tapasztalható nagy hiányosságok, a melyek egyúttal nyilvánvalóvá tették, hogy a balesetstatisztikának múlhatatlanul új szervezetre van szüksége, ha meg akar felelni annak a jelentős czélnak, hogy a balesetbiztositás kérdésének megoldásához meg- bízható és kellő támpontul szolgáló adatokat nyújthasson. Ezen új szervezet létesítését pendíti meg a m. kir. központi statisztikai hivatalnak a kereskedelemügyi minister úrhoz 1898. évi junius hó 8-án 2.705/eln. sz, a. kelt felterjesztése, a mely egyúttal utal azokra a hiányosságokra is, a melyek a balesetstatisztikai anyagnak a föntemlített jelentős czélra való felhasználását illuzóriussá teszik. A fölterjesztésből álljanak itt erre vonatkozólag a következő részletek: . . . Kötelességemnek tartom, hogy már a munkálatok jelenlegi stádiu- mában őszinte jelentést tegyek Nagyméltóságodnak mindazon tapasztalatok- ról, melyek a baleseti statisztikai anyag teljességére és megbízhatóságára nézve eddig szereztettek, tekintettel arra a sajnálatos körülményre, hogy a baleseti adatgyűjtés a jelenlegi eljárás mellett az eddigi tapasztalatok szerint sem a munkásügyi törvényhozás, sem a munkásügyi igazgatás számára megbízható tanulságokat nem nyújthat s ez alapon egyúttal tiszteletteljesen kérjem Nagyméltóságod magas elhatározását a további teendők iránt. Eltekintve ugyanis attól, hogy alig van egy-egy baleseti jelentés, mely valamennyi kérdésre kielégítő választ tartalmazna, sőt hogy egyes esetek- ben a baleseti jelentések oly kevéssé szabatosan vannak kitöltve, hogy azokból még az sem állapítható meg minden kétségen kívül, hogy tényleg balesetről és nemcsak megbetegedésről szól-e a jelentés, a baleseti statisz- tika jelen alakjában különösen két igen lényeges szempontból nem felel meg a várakozásoknak. Első sorban kétségtelen, hogy a beérkező baleseti jelentések száma jóval kisebb, mint a tényleg előfordult baleseteké. Nyilván- való ez az adatszolgáltatás körül mutatkozó számos jelenségből. így egyes vállalatok részéről időnkint a baleseteknek egész tömegéről érkezik jelentés, azután oly igen hosszú ideig, hogy az illető vállalat természeténél fogva Belieben abhangig gemacht wurde, welche Beschaffenheit und welchen Verlauf die Verletzungen habén sollen, damit er sie als solche qualifizire, die anzumelden sind, und ob er die Meldung überhaupt erstatten soll. Die Institution dér Gewerbeinspektoren war namlich in Ermangelung dér gehörigen Organisation und noch mehr dér erforderlichen Zahl von Arbeitskráften, nicht im Standé, die Arbeitgeber in dér Erfüllung dicsér Verpflichtung zu kontrollkén. Dér Gewerbeinspektor war nicht einmal im Standé, die in seinen Wirkungskreis gehörigen zahlreichen Fabriken und Industrieanlagen von Jahr zu Jahr wenigstens einmal zu besuchen und zu inspiziren; umso weniger konnte er es kontrollkén, ob die Fabrikanten über die Unfálle, welche auf ihren Industrieanlagen im Laufe des Jahres vor- kommen, pünktlich berichten ; die Kontrolle konnte in dieser Hin- sicht auch bei den Verwaltungsbehörden keine Unterstützung erhal- ten. Solchergestalt geschah die Lieferung dér Daten dér Unfallstatis- tik in den ersten Jahren dér Datensammlung mehr gelegenheitlich und in den meisten Falién ganz willkürlich. Die Lage erfuhr dadurch einige Besserung, dass behufs Effektuirung dér An- meldung ein einheitliches Formular festgestellt wurde, mit dessen Hilfe diese Daten zum grössten Theile wenigsten§ mit einander vergleichbar wurden. Dér Arbeitgeber aber, dem diese Meldeblan- quette ausgegangen waren, theilte nun wieder in einem Brief oder einer Postkarte diejenigen auf den Unfall bezüglichen Daten mit, dérén Mittheilung er eben für gut hielt, oder eventuell das Ereignen des Unfalles selber, ohne Einzelheiten náher anzu- geben. Diese Mangelhaftigkeit des Materials dér Unfallstatistik war übrigens insolange nicht so auffállig, als die Unfallsmeldungen nur vöm Standpunkt dér Administration und dér Beaufsichtigung ver- wendet wurden, die statistische Aufarbeitung und Zusammenstellung derselben aber noch nicht begonnen hat. Bei dér abgesonderten Prüfung dér einzelnen Meldungen konnten die Mángel nicht zu Tagé treten, und besonders jener Umstand nicht, dass einzelne Fabrikanten die auf ihren Industrieanlagen vorkommenden Unfálle ganz verschweigen, andere hinwieder, wie es ihnen eben einfállt, Monate hindurch über jede kleinere Verletzung pünktlich Meldung erstatten, dann aber die Anmeldung wieder Monate hindurch ganz verabsáumen. Dér Herr kön. ung. Handelsminister hat das kön. ung. stati- stische Zentralamt damit betraut, vöm Jahre 1896 angefangen das Matéria! dér Unfallstatistik von den Gewerbeinspektoren zu über- nehmen und für das ganze Land zusammenzustellen; im Verfolge dieser Zusammenstellungen sprangen die grossen Mángel des Materials zuerst in die Augen, und machten es zugleich evident, dass die Unfallstatistik unerlásslich einer neuen Organisation bedarf, wenn sie dem bedeutsamen Zwecke entsrechen will, zűr Lösung dér Frage dér Unfallversicherung verlássliche und als hinlánglicher Stützpunkt dienende Daten zu liefern. Die Einführung dieser neuen Organisation wkd durch die Unterbreitung des kön. ung. statistischen Zentralamtes an den Herrn Handelsminister vöm 8. Juni 1898 sub Prás. Zahl 2705 angeregt, welche zugleich auf jene Mángel hinweist, welche die Verwendung des unfallstatistischen Materials zu dem obenerwáhnten bedeutsamen Zweck illusorisch machen. Aus dér Vorlage theilen wir hier diesbezüglich folgende Details mit: . . . Ich erachte es für meine Pílicht, schon im gegenwártigen Stá- dium dér Arbeiten Euer Excellenz aufrichtig Bericht zu erstatten über allé Erfahrungen, welche bezüglich dér Vollstándigkeit und Verlásslichkeit des unfallstatistischen Materials bisher gemacht wurden, in Hinsicht auf den bedauernswerlen Umstand, dass die Unfalls-Datensammlung bei dem gegen- wártigen Verfahren nach den bisherigen Erfahrungen weder für die Gesetz- gebung in Arbeiterangelegenheiten, noch für die Verwaltung derselben ver- lássliche Folgerungen bietet, und auf dieser Grundlage von Eurer Excellenz die hohe Entscheidung bezüglich dér weiteren Agenden zu erbitten. Abgesehen námlich davon, dass es kaum einige Unfallmeldungen gibt, welche auf allé Fragen zufriedenstellende Antworten enthielten, ja dass die Unfallmeldungen in einzelnen Fállen so wenig prázis ausgefertigt sind, dass aus denselben nicht einmal das unzweifelhaft festgestellt werden kann, ob die Meldung thatsáchlich über einen Unfall und nicht über eine sonstige Erkrankung ausgestellt wurde, entspricht die Unfallstatistik in ihrer jetzigen Form den Érwartungen besonders von einem sehr wesent- lichen Gesiohtspunkte aus nicht. In erster Reihe ist es unzweifelhaft, dass die Zahl dér einlangenden Unfallmeldungen bedeutend kleiner ist, als die dér thatsáchlich vorgekommenen Unfálle. Dies ist auch aus zahlreichen, betreffs dér Datenlieferung sich zeigenden Erscheinungen evident. So lángén seitens einzelner Unternehmungen bisweilen über eine ganze Masse von Unfállen Meldungen ein, dann aber láuft überhaupt keine Meldung ein und zwar so lángé Zeit hindurch, dass die Möglichkeit des Ausbleibens dér G* szinte ki van zárva baleset kimaradásának lehetősége, egyáltalában nem folyik be jelentés. Nem egyszer fordul elő, hogy az iparhatóságok jegyzék alakban sommásan mutatnak ki nagyszámú baleseteket, melyeknek csak kisebb részéről van jelentés, nagyobb részéről ellenben elmarad s miután a részletes feldolgozás csak az egyes jelentések alapján történhetik, utóbbi balesetek a combinativ összeállításból természetesen kimaradnak. Az adatgyűjtés nagy hiányossága másodsorban, hogy majdnem lehe- tetlen a jelenleg rendelkezésre álló anyag alapján annak megállapítása, hogy az esetek mely hányadában és mely esetekben terheli a felelősség a balesetért a munkaadót és mely esetekben a sérültet vagy munkástársait. A beküldött jelentések majdnem kivétel nélkül vagy a sérült vigyázatlan- ságának vagy a véletlennek tulajdonítják a baleset bekövetkezését és a bal- eset részletes leírása is,. mely különben hivatva volna a baleset okának megállapithatására legalább következtetés útján támpontokat nyújtani, hiá- nyosságánál fogva a legritkább esetben alkalmas a munkaadó felelősségé- nek kiderítésére. Pedig ezen körülménynek megállapítása a balesetbizto- sítási törvény előkészithetése szempontjából, mely czélra a baleseti statisztika tulajdonképen szolgálni hivatva volna, alapvető fontossággal bir s addig, a mig a baleseti statisztika e tekintetben megbízhatóbb adatokat nem nyújt, egy törvényjavaslat előkészítésénél inkább félrevezetni, mintsem bármi irány- ban is útbaigazítani volna alkalmas. A statisztikái anyagnak nagy hiányossága, számos balesetnek be- jelentetlenül maradása és a balesetek okának az esetek túlnyomó számá- ban helytelen kimutatása vagy kideritetlensége kétségkívül onnan ered, hogy egyrészt a bejelentési kötelezettség teljesítése, valamint a baleset okának közlése teljesen a munkaadó egyéni belátására, illetve minden ellenőrzés ■ nélkül tisztán az ő kötelességérzetére bizatik, kívánatos volna tehát, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése valamely alkalmas módon, esetleg a balesetekre vonatkozó legfőbb adatoknak egyidejűleg a beteg- segélyző pénztárak és a balesetbiztosító társaságok útján is leendő gyűjtése által hatásosan ellenőriztessék, másrészt pedig, hogy a baleset oka, illetve a felelősség kérdése minden egyes esetben vagy legalább az esetek nagy többségében az illetékes iparfelügyelő vagy más ipari hatóság közbejöttével állapíttassák meg. Ezek mellett szükségesnek mutatkozik a baleseti jelentések kérdo- pontjainak szabatosabb szövegezése is, minthogy a hiányos feleletek rész- ben onnan is származnak, hogy a kérdések nincsenek helyesen intézve ; például a jelentés egyik legfontosabb tárgyára a baleset időpontjára vonat- kozó kérdés »a baleset bekövetkezésének ideje« szavakkal van szövegezve (az év, hó, nap és óra kitüntetésére való utalás nélkül), minek folytán a legáltalánosabb s minden részletesebb, tanulságosabb feldolgozásra elégtelen megjelölések érkeznek be. Az előadottakra tekintettel leginkább czélravezető eljárásnak vélném, hogy a baleseti statisztikának az 1893. évi XXVIII. t.-cz. keretében helyes alapon való újjászervezése érdekében a m. kir. központi statisztikai hivatal egy általam megbízandó tisztviselője az ipari főfelügyelőségnek a t. ipari szakosztály által kijelölendő valamelyik tagja részvételével néhány ipar- vállalatnál helyszíni tanulmányokat tegyen s az adatgyűjtés ellenőrzésének módozatait egyes betegsegélyző pénztárakkal és balesetbiztosító társasá- gokkal is megbeszléve úgy az adatgyűjtés menetére, valamint az új bejelen- tési lap szövegére nézve készítsen tüzetes javaslatot, a melynek alapján m. kir. központi statisztikai hivatal a Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló minisztérium IX. szakosztályává! egyetértőleg, illetve Nagyméltóságod magas jóváhagyásának fentartásával állapíthatná meg a baleseti statisztikai adatgyűjtésnél követendő eljárást és alkalmazandó kérdőívet.. . ... Végül nem mulaszthatom el ismételten hangsúlyozni, hogy az eddig begyült baleseti statisztikai anyag alapján nyerhető statisztikát úgy az esetek jelentékeny részének a statisztikából való kimaradása, valamint a legfontosabb tudnivalónak, a baleset okának kideritetlensége vagy hely- telen kimutatása következtében tiszteletteljés véleményem szerint sem törvény- előkészitési, sem közigazgatási czélra tanulságosan felhasználni nem lehet, sőt hogy az ily, minden tekintetben hiányos adatok felhasználása az ügyre nézve károsabb volna, mintha egyáltalában semmiféle adatok sem állaná- nak rendelkezésre. A kereskedelemügyi minister úr június hó 21-én 39.820. sz. alatt kelt elhatározásával helyet adott a statisztikai hivatal felterjesz- tésének, s megbízta a hivatalt, hogy a baleseti statisztika czélszerű reformálásának kérdését tanulmányozza s tervezeteit terjeszsze jóvá- hagyás elé. A tanulmányozás még az 1898. év nyarán és őszén megtörtént, s a statisztikai hivatal október hó 12-én 4812. eln. sz. alatt kelt felterjesztésével már bemutatta reformjavaslatait a keres- kedelemügyi minister úrnak az új felvételi minták tervezeteivel együtt. A reform fő jellemvonása a balesetbejelentéseknek több Unfálle bei dér Naiur dér betreffenden Unternehmung fást ausgeschlossen ist. Es kommt wiederholt vor, dass die Gewerbebehörden zahlreiche Unfálle in dér Form einer Lista summarisch ausweisen, von denen nur über den klei- neren Theil Meldungen vorliegen, diese aber über den grösseren Theil aus- geblieben S'ind, und da die detaillirtc Aufarbeitung nur auf Grund dér einzelnen Meldungen erfolgen kann, bleiben diese letzteren Unfálle von dér kom- binativen Zusammenstellung natürlich aus. Ein grosser Mangel dér Datensammlung bestcht in zweiter Reihe darin, dass es auf Grund des gegenwártig zűr Verfügung stehenden Ma- terials beinahe unmöglich ist, festzustellen, in welcher Quote dér Falié und in welchen Falién die Verantwortung für den Unfall den Arbeitgeber trifft und in welchen Falién den Verletzten oder seinen Mitarbeiter. Die eingesendeten Meldungen schreiben das Ereignen des Unfalls fást aus- nahmslos entweder dér Unaohtsamkeit des Arbeiters oder dem Zufalle zu, und auch die detaillirte Schilderung des Unfalles, welche übrigens berufen wáre, bei dér Konstatirung dér Ursachen des Unfalles wenigstens im Wege dér Folgerungen Stützpunkte zu bieten, ist zufolge ihrer Mangelhaftigkeit nur in den seltensten Falién geeignet, die Verantwortlichkeit des Arbeit- gebers darzulegen. Und doch besitzt vöm Gesichtspunkte dér Vorbereitung des Unfallversicherungs-Gesetzes, welchem Zwecke zu dienen die Unfall- statistik eigentlioh berufen wáre, dieser Umstand grundlegende Wichtigkeit, und so lángé die Unfallstatistik in dieser Hinsicht keine verlásslicheren Daten liefert, wáre sie bei dér Vorbereitung eines Gesetzentwurfes rnehr geeignet irrezuführen, als in welcher Richtung immer zu orientiren. Dér grosse Mangel des statistisoheri Materials, das Ausbleiben dér Anmeldung von vielen Unfállen und bei dér überwiegenden Zahl dér Un- fálle dér unrichtige Ausweis dér Ursache dér Unfálle oder dér völlige Ausfall dér Klarlegung dieser Ursache rührt unzweifelhaft daher, dass einestheils die Erfüllung dér Meldepflicht, sowie die Angabe dér Ursache des Unfalles ganz dér individuellen Einsicht des Arbeitgebers, beziehungs- weise ohne jegliche Kontrolié rein seinem Pflichtgefühle überlassen bleibt; es wáre daher erwünscht, dass die Erfüllung dér Meldepflicht in irgend einer geeigneten Weise, eventuell durch die gleichzeitig zu erfolgende Sammlung dér auf die Unfálle bezüglichen hauptsáchliohsten Daten im Wege dér Krankenkassen und dér Unfallversicherungs-Gesellschaften wirk sam kontrollirt werde, anderseits aber, dass die Ursache des Unfalles, beziehungsweise die Frage dér Verantwortlichkeit in jedem einzelnen Falle oder wenigstens in dér grossen Mehrzahl dér Fálle unter Intervention des kompetenten Gewerbeinspektors oder einer andern Gewerbebehörde kon- trollirt werde. Ausserdem ergibt sich auch die Nothwendigkeit dér práziseren Fas- sung dér Fragepunkte dér Unfallmeldungen, da die mangelhaften Antworten zum Theil auch daher kommen, dass die Fragen nicht richtig gestellt sind ; so z. B. ist die auf einen dér wichtigsten Momente dér Anmeldung, auf den Zeitpunkt des Unfalles bezügliche Frage in folgende Worte gefasst: »Zeit des Ereignens des Unfalles* (ohne. Andeutung dessen, dass Jahr, Monat, Tag und Stunde anzugeben sind), demzufolge die allgemeinsten Angaben einlangen, die sich zu keiner eingehenderen instruktiveren Auf- arbeitung eignen. Mit Rücksicht auf das Gesagte würde ioh es für. das zweckdienlichste Verfahren haltén, dass im Interessé dór im Rahmen des G.-A. XXVIII: 1893 und auf richtiger Grundlage zu erfolgenden Reorganisation dér Unfallstatistik ein durch mich zu nominirender Beamte des k. u. statistischen Zentralamtes bei Theilnahme eines durch die g. Gewerbe-Fachsektion zu designirenden Mitgliedes des Gewerbe-Oberinspektorates bei einigen Gewerbeunterneh- mungen an Őrt und Stelle Studien mache, und die Modalitáten def Kontrolle dér Datensammlung auch mit den Krankenkassen und Unfallversicherungs- Gesellschaften besprechend, sowohl bezüglich des Ganges dér Daten- sammlung, als auch hinsiohtlich dér Textirung des neuen Meldezettels einen eingehenden Entwurf ausarbeite, auf dessen Grundlage das k. u. sta- tistische Zentralamt im Einvernehmen mit dér IX. Fachsektion des unter dér weisen Leitung Eurer. Excellenz stehenden Ministeriums, beziehungs- weise mit Vorbehalt dér hohen Genehmigung Eurer Excellenz das bei dér unfallstatistischen Datensammlung zu befolgende Verfahren und den zűr Verwendung zu gelangenden Fragebogen feststellen könnte Schliesslich kann ich es nicht unterlassen, wiederholt zu betonén, dass die auf Grund des bisher ángesammelten unfallstatistischen Ma- terials sich ergebende Statistik sowohl zufolge des Ausbleibens eines betráchtlichen Theiles dér Fálle aus dér Statistik, als auch demzufolge, dass dér wichtigste Umstand, die Ursache des Unfalls, nicht ergründet oder unrichtig ausgewiesen wurde, nach meiner ehrerbietigen Meinung weder zum Zweck dér Gesetzesvorbereitung, noch zu dem dér Adrainistration mit Erfolg verwendet werden kann, ja dass die Verwendung solcher in jeder Hinsicht fehlerhaften Daten für die Saohe nachtheiliger wáre, als wenn überhaupt gar keine Daten zűr Verfügung stánden. Dér Herr Handelsminister hat mit seiner Entscheidung vöm 21. Juli 1898 Zahl 39.820 dér Vorlage des statistischen Amtes statt- gegeben und das Amt betraut, die Frage dér zweckmassigen Reform dér Unfallstatistik zu studiren und seine Entvvürfe zűr Genehmigung vorzulegen. Das Stúdium wurde noch im Sommer und Herbst 1898 vorgenommen, und das statistische Amt legte seine Reformvorschláge sammt dem Entvvürfe dér neuen Aufnahms- Formulare schon mit dér Unterbreitung am 12. Október unter Praes. Zahl 4812 dem Herrn Handelsminister vor. Dér Haupt-Karakterzug dér Reform ist die mehrseitige Kontrolle dér Unfallmeldungen. Dér eine Modus ist die Volksbewegungs-Statistik, welche auf den Zet- 7* oldalról való ellenőrzése. Az egyik mód a népmozgalmi statisztika, mely hónapról-hónapra beszámol a halálozás statisztikai lapjain az orvos vagy halottkém által megállapított halálokokról s igy az ipari munkában baleset folytán történt halálozásokról is. Sokkal fonto- sabb és egyetemesebb ellenőrzési eszközül szolgál azonban a beteg- segélyző pénztáraknak és a balesetbiztosító társaságoknak baleset- bejelentése. Az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján létesült vagy átalakult betegsegélyző pénztárak, melyek valamelyikének kötelé- kébe tartozik minden 8 korona napi bérnél vagy 2400 korona évi fizetésnél nem nagyobb javadalmazással biró ipari alkalmazott, minden tagjaikat ért balesetről egy portómentes levelező-lapot tartoznak a statisztikai hivatalhoz beterjeszteni,' a mely levelező- lapon ki van tüntetve a baleset által elszerencsétlenült munkás neve, a vállalat, a melynél az dolgozott, a baleset napja, az ápolásnak előrelátható tartama, végül az, hogy a megsérült házilag vagy kórház- ban ápoltatik-e. Ugyanígy levelezőlapon tesznek jelentést a baleset- biztositó-társaságok minden náluk biztosított munkásnak balesetéről. Ez a kétféle bejelentés — a mely, mint annak szövegéből is kitűnik, statisztikai anyagul alig szolgálhat, legfeljebb ellenőrzésül — összehasoniittatik minden hónapban a munkaadók által az ipar- felügyelőhöz beterjesztett s az iparfelügyelőtől a statisztikai hivatal- hoz juttatott bejelentésekkel; a hol a betegsegélyző-pénztári vagy biztositótársasági bejelentésnek megfelelő lapot a munkaadó bejelen- tései közt nem lehet feltalálni, ott a munkaadótól pótlólag szerzi be a statisztikai hivatal a baleseti jelentést. Az ellenőrzésnek ez a módja — a mely a magyar tűzkárstatisztikában már régóta nagy siker- rel van alkalmazásban — megfordítva a betegsegélyző-pénztárakkal és biztosító-társaságokkal szemben is használható. A munkaadó bal- eseti bejelentésén ugyanis egy kérdés annak a betegsegélyző-pénz- tárnak nevét tudakolja, a melynek a sérült tagja volt, egy másik kérdés pedig annak a biztosító-társaságnak a nevét, a melynél a sérült biztosítva volt; ha tehát a munkaadó terjeszti be jelentését oly balesetről, a melyet a betegsegélyző-pénztár vagy biztosító- társaság mulasztott el bejelenteni, ez utóbbiak is kérdőre vonhatók a bejelentés kimaradásáért. Az ellenőrzésnek ezen kölcsönössége mellett a baleseteknek csak igen kis százaléka kerüli el a statisz- tikai számbavételt s az ellenőrzés érezhető volta az adatszolgálta- tásra való hajlandóságot is növeli. A munkaadók balesetbejelentési lapja egyúttal úgy alakítta- tott át, hogy az szükség esetén még a helyszínén is ellenőrizhető legyen. A munkaadók ugyanis balesetjelentéseiket központilag elő- állított, folyószámozott szelvényes füzet lapjain állítják ki, minden egyes lap visszamaradó szelvényére rávezetvén a baleset fontosabb adatait, hogy ezek alapján esetleg a helyszíni nyomozás megindít- ható legyen. A bejelentésilap kérdései szabatosabb fogalmazást nyertek, a baleset körülményeit és módját illetőleg pedig több új kérdés került a lapra. E tervezetnek kérdőívei, — az országgyűlés által elfogadott alakjukban — a következők voltak : teln dér Todesfall-Statistik über die durch den Arzt oder Leichen- beschauer konstatirten Todesursachen und so auch über die in dér gewerblichen Arbeit zufolge eines Unfalles eingetretenen Todesfalle allmonatlich Rechenschaft gibt. Als viel wichtigeres und univer- saleres Kontrollmittel dient aber die Unfallmeldung dér Kranken- kassen und Unfallversicherungs-Gesellschaften. Die auf Grund des G.-A. XIV: 1891 gegründeten oder umgeformten Krankenkassen, in dérén Verband jeder gewerblich Angestellte gehört, welcher nicht mehr als 8 Kronen Taglohn oder 2400 Kronen Jahresgehalt bezieht, habén über jeden Un fali, dér ihre Mitglieder betroffen, eine portofreie Postkarte an das statistische Amt einzusenden, auf welcher Karte anzugeben ist: dér Name des durch den Unfall verunglückten Arbeiters, das Unternehmen, bei dem er gearbeitet hat, dér Tag des Unfalls, die voraussichtliche Dauer dér Pflege, schliesslich ob dér Verletzte háuslich oder ira Spital gepflegt wird. Auf einer eben solchen Karte erstatten auch die Unfallversicherungs-Gesellschaften Meldung über den Unfall eines jeden bei ihnen versicherten Arbeiters. Diese Doppelmeldungen — welche, wie auch aus ihrem Texte hervorgeht, kaum als statistisches Matéria!, höchstens als Kontrolle dienen können, — werden allmonatlich mit den seitens dér Arbeitgeber dem Gewerbeinspektor vorgelegten und vöm Gewerbeinspektor an das statistische Amt gesendeten Meldungen verglichen; wo sich dann unter den Meldungen des Arbeitgebers kein dér Meldung dér Krankenkasse oder dér Versicherungsgesellschaft entsprechendes Blatt findet, wird die Unfallmeldung durch das statistische Amt vöm Arbeitgeber nachtráglich beschafft. Dieser Modus dér Kontrolle, — welcher in dér ungarischen Brandschaden-Statistik seit 1896 mit grossem Erfolg angewendet wird, — kann umgekehrt auch den Krankenkassen und den Versicherungsgesellschaften gegenüber gebraucht werden. In dér Unfallmeldung des Arbeitgebers erkundet námlich eine Frage den Namen dér Krankenkasse, dérén Mitglied dér Verletzte war, eine andere Frage aber den Namen derjenigen Versicherungsgesellschaft, bei welcher dér Verletzte versichert war; wenn alsó dér Arbeitgeber über einen solchen Unfall Meldung erstattet, welchen die Krankenkasse oder die Versicherungsgesell- schaft anzumelden verabsáumt hat, können auch die letzteren wegen Ausbleibens dér Meldunjf zűr Rechenschaft gezogen werden.' Bei dér Wechselseitigkeit dér Kontrolle entzieht sich nur ein sehr geringes Perzent dér Unfalle dér statistischen Berechnung ; und dér Umstand, dass- sich die Kontrolié fühlbar macht, steigert auch die Neigung zűr Datenlieferung. Dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber wurde gleichzeitig so umgestaltet, dass er im Nothfalle auch an Őrt und Stelle kon- trollirt werden könne- Die Arbeitgeber stellen námlich ihre Unfall- meldungen auf Grund von in dér Zentrale angefertigten, mit laufenden Zahlen versehenen Koupon-Heften aus, wobei sie auf dem zurück- bleibenden Koupon jedes einzelnen Blattes die wichtigeren Daten des Unfalles vormerken, dass auf Grund derselben eventuell die Untersuchung an Őrt und Stelle vorgenommen werden könne. Die Fragen des Meldezettels habén eine prázisere Fassung erhalten, bezüglich dér Umstánde und dér Art und Weise des Unfalles aber sind im Zettel mehrere neue Fragen angebracht worden. Die Fragebogen dieses Entvvurfes waren — in ihrer vöm Reichstage genehmigten Form — die folgenden: I. Betegsegélyző-pénztárak balesetjelentése. ........szám. I. Unfallmeldung dér Krankenkassen. Zahl A ................ hó A nevezett munkás | házilag Ápolása előreláthatólag gyárában vállalatnál nevű munkást napján baleset érte. alkalmazott i... év kórházban ápoltatik. hetet fog igénybe venni. A betegsegélyző pénztár neve (bélyegzője). Dér des angestellte Arbeiter Namens ist arn ten i8g von élném Unfall betroffen worden. Dér genannte Arbeiter wird ™„c>,wr......................Spitale gepflegt. Seine Genesung wird voraussichtlich —:—;—:......Wochen in Anspruch nehmen. ......................... Name dér Krankenkasse (Starnpiglie.) II. Biztosító-társaságok balesetjelentése. Az alulírott társulatnál biztosított nevű S gyárában. ....................vállalatnál alkalmazott munkást i.............év.............................havának .........napján baleset érte. A társaság a sérültnek fizetett. (A biztosító társaság bélyegzője.) II. Unfallmeldung dér Versicherungs-Gesellschaften. Dér bei dér gefértig ten Oesellschaft versicherte Arbeiter Namens _ y _ / / y in dér Fabrik angestellt bei der Unternehmung ............ist am ten...............................189 von einem Unfall betroffen worden. Die Oesellschaft hat dem Verletzten............-................gezahlt. (Starnpiglie dér Versicherungs-Oesellschaft.) s* III. A munkaadók balesetjelentése. szám. (ELŐLAP.) szám. Baleset jelentése. Minden sérült személyről külön jelentés küldendő be. A baleset színhelye: A sérült vezeték- és keresztneve: Az ipartelep ezége (tulajdonosa vagy bérlője). Az ipartelep megnevezése (pl. szeszgyár, malom, kefegyar, építkezési vállalat) és székhelye (Budapesten kerület és ház- szám) A baleset szinhelye (annak meg- említésével, hogy a baleset a műhelyben, gépházban, raktár- ban, udvarban történt-e ?). A sérült vezeték- és kereszt- neve. A sérült neme, életkora, családi állapota (nős, nőtlen, özvegy, hajadon, elvált) kiskorú gyer- mekeinek száma (törvényes v. törvénytelen). A baleset bekövetkezésének idő- pontja. .. délelőtt , , naPJan aétaíto orakor (A délelőtti időszak éjféltől déli 12 óráig, a délutáni, déli 12 órától éjfélig számit- tatik.) A baleset bekövetkezése előtt a sérült munkás hány óráig állott szakadatlan munkában. (A naponkinti rendes munka- szünetek megszakításnak nem tekintendők). A sérülés foka (természete); a) a munkás a sérülés követ- keztében meghalt-e ? b) a sérülés előreláthatólag ha- lálát fogja-e okozni ? c) előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása ? d) felgyógyulás után előrelát- hatólag 1. teljesen munkaképtelen marad-e ? 2. részben marad munka- képtelen ? 3. teljesen visszanyeri-e régi munkaképességét ? e) a sérült munkás a sérülés daczára tovább dolgozik-e ? (HÁTLAP.) A baleset oka és lefolyása. (Meg- jelölendő pontosan, hogy a sé- rült munkást melyik gép, vagy eszköz mellett érte a baleset, mivel foglalkozott. A külső kö- rülmények is megemlitendök. Egyedül végezte-e a munkát, vagy más is segédkezett ? Ki részesítette az első segélyben ?); A sérülés neme (égett, zúzott, vágott stb. seb. A jobb és bal- oldali sérülések megkülönböz- tetendök). Ápolás vésett a sérült munkás hová szállíttatott ? (Házilag v. közkórházban ápoltatik-e). Tömeges sérülés esetén a többi sérültek száma, s az ezekről szóló jelentések folyó száma. A sérült munkás baleset ellen biztosítva volt-e? Hol ? Ki fizette a biztosítási illetéket? A sérült munkás mely beteg- segélyzö pénztárnak tagja ? A baleset bekövetkezé- sének időpontja : A bejelentés beterjeszté- sének időpontja: A kér. kir. iparfelügrye- lőhöz intézett eg*y levél fel- adását iga- zolja a posta- hivatal. 1 év. Hó......napján. III. Unfallmeldung dér Arbeitgeber. (VORDERSEITE.) Zahl Unfall-Meldung. Über jede verletzte Person ist ein besonderer Meldebogen einzusenden. Die Unfalls Státte: Familien- und Taufnamen des Verletzten: (RÜCKSEITE.) Zeitpnnkt des Unfalles. Zeitpunktdes Einreichens dér Meldung. ,, am Das Fostamt bestátigt die Aufgabe eines an den kön. Bezirks- Cí-ewerbe- inspektor adressirten Briefes. ürsache und Verlauf des Unfalles (Es ist genau anzugeben, bei welcher Maschine oder welchem Geráthe den Arbeiter dér Unfall bc- troffen hat, womit er síeli bescháf- tigte. Auch die aussern Umstánde sind zu erwáhnen. Hat er die Ar- beit alléin verrichtet, oder war ihm jemand behilflich? Wer Hess ihm die erste Hilfe angedeien?) Art dér Vcrletzung (Brand-, Hieb- wunde, Kontusion. Die rechts- und linksseitigen Yerletzungen sind zu unterscheiden.) Wohin wurde dér verletzte Arbeiter zűr Pílege überführt ? (Wird er háuslich oder im Spital gepílegt'?) Im Falle von Massenverletzungen Anzahl dér übrigen Verletzten und laufende Zahl dér über dieselben ausgestellten Meldebogen ? War dér verletzte Arbeiter gégén Unfall versichert? Wo? Wer hat die Versicherungsgebtihren gczahlt ? Welcher Krankenkasse gehört der Verletzte als Mitglied an ? Firma des Etablissements (Eigcn- thümer oder Pácbter) Beuennung des Etablissements (z. B. Spiritusfabrik, Mühle, Bürsten- fabrik, Bauunternehmung) und Sitz derselben (in Budapest Bezirk und Hausnummer) Die Unfalls-Státte (mit Angabe des- sen, ob sich der Unfall in der Werkstátte, im Maschinenhaus, im Magazin, im Hof ereignet hat) Familien- und Taufnamen des Verletzten Geschlocht, Altér, Pamilienstand des Verletzten (verheirathet, ledig, vor- witwet, geschieden) Zahl der minder- jáhrigen Kinder (ebelicb od. ausser- ehelich) Zeitpnnkt des Unfalles 19 Jahr Monat- Tag ^mittag Uhr (Vormittag ist von Mitternacht bis Mittags 12 Uhr, Nachmittag von Mittags 12 Uhr bis Mitternacht.) Wie viel Stunden vor dem Unfall stand der verletzte Arbeiter ununter- brochen in Arbeit? (Die tágliche regelmássige Arb'eitspause ist nicht als Unterbrechung zu betrachten) Grad (Natúr) des Unfalls: a) ist der Arbeiter zufolge der Ver- letzung gestorben ? b) ist vorauszusehen, dass die Ver- letzung den Tód verursacben wird? c) wie lángé wird muthmasslich die Heilung des Verletzten dauern? d) nach der Heilung wird er voraus- sícbtlich 1. völlig erwerbsúnfáhig blei- ben? 2. tbeilweise erwerbsúnfáhig bleiben ? 3. die frübere Erwerbsfáhigkeit gánzlich wiedererlangen ? ... e) arbeitet der verletzte Arbeiter trotz der Verletzung weiter? ... Znhl A bejelentő ezég aláírása (bélyegzője). (P. H.) (Stempel) Unterschrift (Stampiglie) dér anmeldenden Firma. Áz adatgyűjtés körül a reform életbelépte óta is jelentékeny közreműködés illette meg az iparfelügyelőket, a kiknek ez irányú tevékenységét a kereskedelemügyi minister Úrnak 1899. évi január hó 2-án 89.625/IX. 1898. sz. alatt kelt rendelete a következőkben szabja meg; ... Az ipari balesetek statisztikájának anyagát ezentúl is a munkaadók által az iparfelügyelőkhöz beterjesztett, s innen a m. kir. központi statisz- tikai hivatalhoz áttett baleseti jelentések fogják képezni. Az adatgyűjtésnek eddig tapasztalt nagy hézagossága azonban szükségessé tette a jelentések szövegének módosítását, illetőleg a baleset fontosabb körülményeire vonat- kozó több új kérdéssel való kibővítését. Az adatszolgáltatásnak pontatlan és nagy mértékben hiányos volta pedig az adatszolgáltatási kötelezettség szigorítását és az ellenőrzés lehető hatályosbitását kívánta meg. Ez okból az 1893. évi XXVIII. t.-czikk 7. §-a alapján gyökerező balesetbejelentési kötelezettséget a balesetjelentési lapnak a statisztikai hivatal munkatervébe Auf dem Gebiete dér Datensammlung war die Mitvvirkung dér Gewerbeinspektoren auch seit dem Inslebentreten dér Reform von Bedeutung; ihre diesbezügliche Thátigkeit wurde durch die Ver- ordnung des Herrn Handelsministers vöm 2. Janner 1899, Zahl 89.635/IX. 1898 in folgendem normirt: . . . Das Matéria! dér Statistik dér gewerblichen Unfálle werden auch künftighin die durch die Arbeitgeber an die Gewerbeinspektoren einge- schickten und von da an das k. u. statistische Zentralamt übermittelten Unfallmeldungen bilden. Die bisher wahrgenommene grosse Lückenhaf- tigkeit Hess aber Modifikationen im Text dér Meldungen, beziehungsweise die Erweiterung desselben mit mehreren neuen auf die wichtigeren Umstánde des Unfalls bezüglichen Fragen nothwendig erscheinen. Die unpünktliche und im grossen Maasse mangelhafte Art und Weise dér Datenlieferung aber erforderte die Verschárfung dér Datenlieferungs-Pflicht und eine thunlichst wirksame Kontrolié. Dieserwegen habé ich die in §. 7 des G.-A. XXVIII : 1897 wurzelnde Unfallmeldungspflicht mit dér Aufnahme des Unfallmeldezettels in das Arbeitsprogramm des statistischen Amtes zugleich dér Geltung történt felvételével egyúttal az 1897. évi XXXV. t.-czikk hatálya alá is helyeztem, a mely utóbb említett törvény 11. §-a alapján a m. kir. köz- ponti statisztikai hivatal kiküldöttje a baleseti jelentést beterjeszteni vona- kodó munkaadótól annak költségére a helyszínén szerezheti be a balesetre vonatkozó adatokat. A bejelentés teljesítésének ellenőrzésére belevontam az adatgyűjtés körébe a betegsegélyző-pénztárakat és a balesetbiztosító-társa- ságokat, a melyek minden tudomásukra jutott balesetről levelezőlapon fog- ják a statisztikai hivatalt értesíteni. Ezen értesítéseket a nevezett hivatal összehasonlítván az iparfelügyelők által' havonként beterjesztett baleset- jelentésekkel, mindazon munkaadókat, a kik a baleseti jelentéseket beter- jeszteni elmulasztották, figyelmezteti ebbeli kötelességükre, s ezen eljárásról az illetékes iparfelügyelőt is értesíti. Hogy az adatgyűjtésnek ezen új módja a baleseti statisztika teljes- ségének valóban hasznára is váljon, elkerülhetetlenül szükséges, hogy az összes közreműködő tényezők mindjárt kezdetben is a legnagyobb erélylyel törekedjenek annak pontos és szigorú megvalósítására. Felhívom ennélfogva iparfelügyelő urat, hogy a m. kir. központi statisztikai hivataltól a balesetstatisztikai adatgyűjtés tárgyában leendő .minden megkeresést sürgősen intézzen el, a baleseti jelentések beküldésé- nek határidejére szigorúan ügyeljen, s különösen kézdetben minden oly eset- ben, a mikor a munkaadónak jóhiszeműsége vagy vétlensége nem nyilván- való, a kihágás! eljárás megindítása iránt tegye meg a szükséges lépéseket. Megjegyzem még, hogy a balesetbejelentéshez szükséges nyomtat- ványokkal a munkaadókat az illetékes iparfelügyelők fogják ellátni. E nyom- tatványok a m. kir. központi statisztikai hivatalnál lesznek a szükséghez mért példányszámban esetről-esetre beszerzendők; most első Ízben ipar- felügyelő úr megfelelő számú nyomtatványt veend a m. kir. központi statisztikai hivataltól, hogy azokat a kerületébe tartozó azon gyárak közt, a melyeknél tapasztalás szerint, vagy az üzem természeténél fogva gyak- rabban fordulnak elő balesetek, oszsza ki. . . . . . . Végül ismételten figyelmeztetem iparfelügyelő urat, hogy a fönt ismertetett adatgyűjtéseknek a legnagyobb pontossággal és erélylyel leendő foganatosítására kiváló súlyt helyezek s elvárom iparfelügyelő úr buzgósá- gától, hogy az ezen adatgyűjtésekhez fűződő fontos közgazdasági érdekek jelentőségét teljesen fölismerve, azok sikerét a maga részéről is a leghat- hatósabban igyekszik előmozdítani. Az adatgyűjtés részletkérdéseit illetőleg a statisztikai hivatal maga látta el útbaigazítással az iparfelügyelőket; a munkaadókat pedig az iparfelügyelők oktatták ki teendőik iránt. A betegsegélyző-pénztárakat az adatgyűjtésben való közre- működésre a statisztikai hivatalnak a következő körirata hívta fel első ízben: M. kir. központi statisztikai hivatal. 6121. éln. szám. Valamennyi hazai betegsegélyző pénztár elnökségének. Hivatkozással a m. kir. közpotiti statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-cz. 3. §-a alapján a statisztikai hivatalnak az országgyűlés elé terjesztett 1899. évi munkatervére fölhívom CZimet, hogy az 1899. évi január hó 1-től kezdődőleg mindazon esetekben, mikor a betegsegélyző- pénztár valamely tagja ipari munkája közben megsérültnek jelentkezik vagy jelentetik, a alatt egyelőre . . . példányszámban idecsatolt portó- mentes levelezőlapot megfelelően kiállítva, azt még a jelentkezés, illetőleg bejelentés napján a m. kir. központi statisztikai hivatal czímére küldje el. Ily levelezőlap kiállítandó és elküldendő lesz mindazon esetekben, mikor a betegsegélyző-pénztár valamely tagja vagy annak családja ipari munkája közben szenvedett baleset következtében szorul a pénztár segít- ségére, tehát mindannyiszor és mindazon sérültekről, a kiket munka köz- ben, pl. egy állvány lezuhanása, a géppel való vigyázatlan bánásmód, tűz- vész, robbanás stb. által ér baleset. Ipari vagy gyári alkalmazottaknak nem munkájuk közben s nem munkájukkal kapcsolatban történt balesetéről (pl. ha a munkás a gyárból hazamenet valamely kocsi által elgázoltatik) nem kell jelentést küldeni. Minden levelezőlapon ki kell tüntetni a gyáros nevét vagy a vállalat czímét, a melynél a megsérült munkás dolgozott, a balesetet szenvedett munkás nevét, a baleset hónapját és napját, továbbá — a betegsegélyző- pénztár orvosának vagy a kezelő orvosnak nyilatkozata alapján — azt, hogy a munkás ápolása előreláthatólag körülbelül hány hetet fog igénybe venni, s mely kórházban ápoltatik. Ha a munkás a baleset következtében meghalt, ez a körülmény is följegyzendo lesz a levelezőlapra, a mely, mint töntebb említettem, mindig még a jelentkezésnek, illetve bejelentésnek nap- jan, legkésőbb azonban — ha az orvos értesítésére várni kell — a követ- kező napon adandó postára. des G.-A. XXXV ; 1897 unterstellt; auf Grund des §. 11 dieses Ge- setzes kaim dér Exmittirte des k. u. statistischen Zentralamtes von dem Arbeitsgeber, dér die Einsendung derUnfallmeldung verweigert, die auf den Unfall bezüglichen Daten an Őrt und Stelle auf Kosten desselben beschaf- fen. Behufs Kontrolle dér Meldungerstattung habé ich die Krankenkassen und die Unfallversicherungs-Gesellschaften in den Kreis dér Datensamm- lung einbezogen, diese werden das statistische Amt von jedem zu ihrer Kenntnis gelangten Unfall mittels Postkarte verstándigen. Diese Verstándi- gungen wird das genannte Amt mit den seitens dér Gewerbeinspektoren allmonatlich eingesendeten Unfallmeldungen vergleichen und all jene Arbeit- geber, welche es versáumt habén, die Unfallmeldungen einzureichen, an ihre diesbezügliche Pflicht mahnen, und von diesem Verfahren auch den kompetenten Gewerbeinspektor verstándigen. Damit diese neue Methode dér Datensammlung für die Vollstandig- keit dér Unfallstatistik wirklich von Nutzen sei, ist es unumgánglich noth- wendig, dass die mitwirkenden Faktorén von allém Anfang mit dér grössten Energie danach streben, dass dieselbe pünktlich und streng durchgeführt werde. Ich fordere daher den Herrn Gewerbeinspektor auf, jedes auf die unfallstatistische Datensammlung bezügliche Ansuchen seitens des k. u. statistischen Zentralamtes dringend zu erledigen, auf den Termin dér Ein- sendung dér Unfallmeldungen streng zu achten, und besonders im Anfange in allén solchen Falién, wo die gute Absicht oder die Schuldlosigkeit des Arbeitgebers nicht evident ist, behufs Einleitung des Übertretungsverfahrens die nöthigen Schritte zu thun. Ich bemerke noch, dass die Arbeitgeber seitens dér Gewerbeinspektoren mit den zűr Unfallsanmeldung nöthigen Drucksorten verseken werden. Diese Drucksorten sind von Fali zu Fali in dér angemessenen Anzahl von Exemplaren vöm k. u. statistischen Zentralamt zu beziehen.; jetzt zum er- stenmal erhalt dér Herr Gewerbeinspektor yom k. u. statistischen Zentral- amt eine entspreohende Menge von Drucksorten, um dieselben in Ihrem Bezirke an diejenigen Fabriken, in welchen erfahrungsgemáss oder nach dér Natúr des Betriebes öfter Unfálie vorkommen, zu vertheilen. Schliesslich mache ich den Herrn Gewerbeinspektor wiederholt da- rauf aufmerksam, dass ich auf die mit dér grössten Pünktlichkeit und Energie zu erfolgende Durchführung dér oben besprochenen Datensammlung ein besonderes Gewicht lege, und ich gewártige es vöm Sacheifer des Herrn Gewerbeinspektors, dass Sie in vóllkommener Erkenntnis dér Bedeutung dér an diese Datensammlung geknüpften wichtigen wirtschaftlichen Interessen, ihr Gelingen auch Ihrerseits wirksamst zu fördern bestrebt sein werden. Bezüglich dér Detailfragen dér Datensammlung hat das sta- tistische Amt selbst die Gewerbeinspektoren mit Instruktionen ver- seken ; die Arbeitgeber aber wurden durch die Gewerbeinspek- toren in ihren Agenden unterwiesen. Die Krankenkassen wurden zűr Mitwirkung bei dér Daten- sammlung zum erstenmal mittels folgenden Zirkulars des statistischen Amtes aufgefordert; K. ung. statistisches Zentralamt. Prás.-Zahl 6121. An die Vorstánde sámmtlicher heimischer Krankenkassen. Mit Berufung auf das auf Grund des §. 3 des G.-A. XXXV vöm Jahre 1897 über das k. u. statistische Zentralamt dem Reichstage vorgelegte auf das Jahr 1899 bezügliche Arbeitsprogramm des statistischen Zen- tralamtes fordere ich Adressaten auf, vöm 1. Jármer 1899 angefangen in allén Fallen, da ein Mitglied, dér Krankenkasse bei seiner gewerblichen Arbeit sich als verletzt meldet oder gemeldet wird, die unter j. vorláuflg in ... . Exemplaren beigeschlossene portofreie Postkarte entsprechend ausgefüllt, noch am Tagé dér Anmeldtmg an die Adresse des k. u. statistischen Zen- tralamtes einzusenden. Solche Postkarfen sind auszufertigen und einzusenden in all den Falién, wenn cin Mitglied dér Krankenkasse oder dessen Familie zufolge eines wáhrend seiner Berufsarbeit erlittenen Unfalles auf die Unterstützung dér Kasse angewiessen ist, alsó in allén. Falién und über all jene Ver- letzten, welche wáhrend ihrer Arbeit, z. B. durch den Einsturz eines Gerüstes, unvorsichtiges Hantieren mit Maschinen, Feuersbrunst, Explosion u. s. w. von einem Unfall betroffen werden. Ueber solche Verletzungen von indu- striellen oder Fabriks-Angestellten, welche sie nicht wáhrend dér Berufs- arbeit und nicht infoige dieser Arbeit erlitten habén, (z. B. wenn dér Arbeiter aus dér Fabrik heimkehrend von einem Wagen überfahren wird) ist keine Meldung einzusenden. Auf jeder Postkarte ist anzugeben: dér Namen des Fabrikanten, beziehungsweise die Firma dér Unternehmung, bei welcher dér verletzte Arbeiter gearbeitet hat, dér Namen des Arbeiters, welcher den Unfall erlitten, Monat und Tag des Unfalls, ferner auf Grund dér Erklarung des Arztes dér Krankenkasse oder des behandelnden Arztes :• ungefáhr wie viel Wochen die Pflege des Kranken voraussichtlich in Anspruoh nehmen wird und in welchem Spital er gepflegt wird. Wenn dér Arbeiter zuíolge des Unfalles gestorben ist, ist auch dieser Umstand auf dér Postkarte anzugeben, und diese ist, wie bereits oben erwáhnt, noch am Meldungstage, spátestens aber, wenn auf die Verstandigung seitens des Arztes gewarfet werden muss, am náchstfolgenden Tagé auf die Post zu gébén. 2* 10* Ezen a kereskedelemügyi m. kir. miniszter űr ő Nagyrnéltósága által elrendelt adatgyűjtésnek czélja az ipari balesetek számáról minél kimerítőbb és teljesebb képet nyerni, hogy ez alapon a baleset-biztosításnak kérdése esetleg megoldható legyen, miért is a betegsegélyző-pénztáraknak saját érde- kükben is a legnagyobb buzgósággal kell törekedniük, hogy a tagjaikat ért minden balesetről haladéktalanul és kivétel nélkül megtegyék jelentésüket. Figyelmeztetem különben Czímet, hogy a magyar kir. központi statisztikai hivatal élni fog az 1897. évi XXXV. t.-czikkben biztosított abbeli jogával, hogy a balesetek pontos bejelentését helyszíni vizsgálatok útján ellenőrizze, s figyelmeztetem egyúttal a fentidézett törvényczikknek ■/. alatt csatolt kivonatban is közölt azon szakaszaira, melyek az adatszolgáltatást elmulasztó, vagy azt megtagadó felek ellenében alkalmazható megtorlást szabályozzák. Megjegyzem végül, hogy a baleset bejelentése elmulasztásának nem szolgálhat mentségéül az, hogy esetleg Czímnek a bejelentésre használandó levelezőlapok nem állottak rendelkezésére, mert e levelezőlapokat — ha a most küldött készlet esetleg fogyatékán volna — az ugyancsak idecsatolt mintájú levelezőlapon nyilvánított kérésre alulirt hivatal a szükséghez mért számban mindig postafordultával fogja Czím rendelkezésére bocsátani. Budapest, 1898. évi deczember hó 22-én. Jekelfalussy s. k. igazgató. Lényegileg ugyanezen tartalmú felhívás bocsáttatott ki a balesetbiztosító-társaságokhoz is. Az adatgyűjtésnek ez a reformja az 1899. évi január hó 1-től kezdődőleg lépett életbe. Eltekintve az első hónapokban még természetszerűleg előforduló nehézségektől, mindkét rendbeli adat- szolgáltatók járatlanságától: a reform, a mi az ellenőrzési módszert illeti, fényesen bevált, a mi kiviláglik abból az egyetlen adatból is, hogy még 1898-ban 1447 nagyipari balesetről szereztünk tudomást, a fontiek szerint reformált baleseti statisztika a következő évben már 10.279 balesetről számolt be. Egyes kisebb módosítások az adatgyűjtésen történtek már az első év folyamán is; nevezetesen a betegsegélyző pénztárak fölmentettek azon, kezdetben elrendelt, a pénztárakra azonban terhes- nek látszó kötelezettségük alól, hogy minden sérülésről haladék- talanul tegyenek jelentést, s megengedtetett, hogy jelentéseiket hetenként egyszer, a táppénzek kifizetése napján terjeszszék be. A statisztikai hivatal fölterjesztésére pedig a kereskedelemügyi minister úr a belügyminister úrral egyetértőleg rendeletileg kimondja, hogy a munkaadóknak az 1893. évi XXVIII. t.-cz.-ben szabályo- zott balesetbejelentési kötelezettsége csak azon ipari sérülésekre terjed ki, a melyek a sérült munkásnak halálát, vagy három napnál tovább tartó munkaképtelenségét okozzák. Az idézett törvény ugyanis általában minden balesetnek bejelentéséről szólván, szószerinti értel- mezésben ezen rendelkezés alá estek volna mindazon, egész jelen- téktelen sérülések, karczolások is, a melyek munkaképtelenséget egyáltalán nem okozva, a baleset szó fogalma alá tulajdonképen nem vonhatók, s a melyeknek bejelentése csupán a munkaadóra nézve okozott fölösleges nyűgöt és terhet a nélkül, hogy a baleset- statisztikának czéljait előmozdította volna, és a balesetbiztosítás előkészítésénél értékesíthető lett volna. A balesetstatisztikának ez a reformja, — legalább azokban az esetekben, a mikor a munkás valamely betegsegélyző pénztárnak (és nem bányatársládának vagy egyéb betegsegélyző-egyesületnek) a tagja, és a mikor a betegsegélyző pénztár nincs egyúttal a munka- adó kezelésében — mint ellenőrzési módszer minden tekintetben megfelelt a várakozásoknak és a statisztikai anyagnak teljessé téte- lére a legnagyobb mértékben közrehatott. Lényeges hiányát képezte azonban továbbra is a baleset- statisztikának az a körülmény, hogy úgy a munkaadónak a jelen- tése, mint a betegsegélyző-pénztárnak a levelezőlapja csupán a beállott munkaképtelenségnek előrelátható tartamáról számolt be, annak bejelentésével azonban, hogy a munkaképtelenség tényleg mennyi ideig tartott, és a sérülés lefolyása milyen eredménynyel végződött; teljesen visszatért-e a korábbi munkaképesség, vagy megfogyatkozott-e részben vagy elveszett-e egészen, — adós maradt. Szükségtelen pedig bővebben fejtegetni, hogy a munkaképtelenség- nek előreláthatólag való meghatározása a legtöbb esetben a való- ságtól mennyire eltérő adatokat tartalmaz, s hogy a leggyakorlottabb Dicse von Sr. Excellenz dem Herrn k. u. Handelsminister verordnete Datensammlung hat den Xweck, cin möglichst erschöpfendes und vollstán- diges Bild über die Zahl dér gewerblichen Unfálle zu gébén, darnit auf dieser Grundlage die Frage dér Unfallversicherung eventuell gelöst werden könne ; deswegen habén sich die Krankenkassen in ihrem eigenen Interessé mit dem grössten Eifer zu bestreben, dass sie jeden Unfall, dér ihre Mit- glieder betroffen, unverzüglich und ausnahmslos anmelden. Ich mache übri- gens Adressaten aufmerksam, dass das k. u. statistische Zentralamt von dem im G.-A. XXXV : 1897 gewáhrleisteten Rechte Gebrauch machen und die pünktliche Anzeige dér Unfálle durch Inspizirungen an Őrt und Stelle kon- trollkén wird, und weise zugleich auf die im Auszuge unter •/. noch mitgetheilten Abschnitte des oben angeführten G.-A. hin, die bestiramen, welche Strafen gégén die die Datenlieferung versáumenden oder verwei- gernden Partéién angewendet werden können. Ich bemerke schliesslich, dass es nicht zűr Entschuldigung des Ver- saumens dér Anmeldung eines Unfalles dienen kann, dass dem Adressaten die zűr Anmeldung zu verwendenden Postkarten nicht zurVerfügung standén, da die Postkarten — falis dér jetzt geschickte Vorrath erschöpft ware •— auf Ansuchen auf einer Postkarte nach gleichfalls beigelegtem Formulare seitens des gefertigten Amtes dem Adressaten immer postwendend in erfor- derlicher Anzahl zűr Verfügung gestellt werden. Budapest am 23. Dezember 1898. Jekelfalussy, m. p. Direktor. An die Unfallversicherungs-Gesellschaften wurde eine Auf- forderung wesentlich identischen Inhaltes erlassen. Dicse Reform dér Datensammlung ist vöm 1. Jánner 1899 angefangen ins Leben getreten. Abgesehen von den in den ersten Monaten noch naturgemáss vorkommenden Schwierigkeiten, von dér Urterfahrenheit dér beiden Kategorien dér Datenlieferer; hat sich die Reform, was die Methode dér Kontrolle betrifft, glánzend bewáhrt, was. schon aus dér einzigen Thatsache ersichtlich ist, dass wáhrend wir noch im Jahre 1898 von 1447 in dér Grossindustrie vorgekommenen Unfállen Kenntnis erhielten, die dem Obigen gemáss reformirte Unfallstatistik im' náchsten Jahre bereits über 10.279 Unfálle Rechenschaft gab. Einzelne kleinere Anderungen erfolgten schon im Laufe des ersten Jahfes; namentlich wurden die Krankenkassen dér Anfangs ihnen auferlegten, aber für die Kassen lástig erscheinenden Ver- pflichtung enthoben, über jede Verletzung ungesáumt Meldung zu erstatten, und es wurde gestattet, ihre Berichte wöchentlich ein- mal, am Tagé dér Auszahlung dér Pflegegelder einzusenden. Zufolge Unterbreitung des statistischen Amtes aber hat dér Herr Handels- minister im Einvernehmen mit dem Herrn Minister des Innern mittels Verordnung bestimmt, dass die im G.-A. XXVIII : 1893 normirte Unfall-Meldepflicht dér Arbeitgeber sich nur auf diejenigen Unfálle erstreckt, welche den Tód des verletzten Arbeiters oder eine lánger als drei Tagé dauernde Arbeitsunfáhigkeit verursachen. Da das angeführte Gesetz námlich im Allgemeinen von dér Anmel- dung eines jeden Unfalles spricht, unterlágen dieser Verfügung im buchstáblichen Sinne auch all diejenigen ganz unbedeutenden Ver- letzungen, wie Hautritzungen, welche überhaupt keine Arbeits- unfáhigkeit verursachen und eigentlich nicht in den Begriff des Wortes Unfall gefasst werden können und dérén Anmeldung nur den Arbeitgebern überflüssige Mühe und Kosten auferlegt hatte, ohne den Zweck dér Unfallstatistik zu fördern, und bei dér Vor- bereitung dér Unfallversicherung verwertet werden zu können. Diese Reform dér Unfallstatistik hat zumindest in jenen Pál- ién, da dér Arbeiter Mitglied einer Krankenkasse (und nicht einer Bergwerks-Bruderlade oder eines anderen Krankenunterstützungs- Vereines) ist, und wenn die Krankenkasse sich nicht zugleich in dér Verwaltung des Arbeitgebers befindet, als Kontrollmethode den Erwartungen in jeder Hinsicht entsprochen und zűr Vervollstán- digung des statistischen Materials in vollstem Maasse beigetragen. Einen wesentlichen Mangel dér Unfallstatistik bildete aber auch weiterhin dér Umstand, dass sowohl die Meldung des Arbeit- gebers, als auch die Postkarte dér Krankenkasse nur über die voraussichtliche Dauer dér eingetretenen Arbeitsunfáhigkeit berich- tete, jedoch die Anmeldung dessen schuldig blieb, wie lángé thatsachlich die Arbeitsunfáhigkeit gedauert hat, und zu welchem Endresultat dér Verlauf dér Verletzung gelangt ist: ob die frühere Arbeitsfáhigkeit ganz wiedererlangt wurde, oder zum Theile ge- schwunden oder ganz verloren gegangen ist. Es ist aber über- flüssig, des weitern zu erörtern, dass die voraussichtliche Bemessung dér Arbeitsunfáhigkeit in den meisten Pálién von dér Wirklichkeit weit entfernte Daten enthált, und mitunter auch dér erfahrenste Arzt nicht im Standé ist, die Dauer und das Endresultat des Krankheitsprozesses vorherzusagen, da zuweilen unerwartete Kom- plikationen die einen günstigen Verlauf verheissende Krankheit 11* orvos sem tudja néha megjósolni a kórlefolyás tartamát és vég- eredményét, váratlan komplikácziók zavarván meg a kedvező lefolyá- súnak ígérkező betegséget, s viszont nem remélt jobb fordulat hir- telen enyhévé változtatván a legsúlyosabbnak látszó bajt. Szükség- telen utalni arra is, hogy éppen ez a kérdés, a munkaképtelenség tartamának és fokának minél pontosabb meghatározása a legszük- ségesebb kelléke a jó baleseti statisztikának, mert ez nyújthat képet leginkább a balesetek által okozott munka- és erőveszteségről. Hogy tehát a külső terjedelmében már lehetőleg teljessé tett baleseti statisztikai anyag belső értékében is megnöveltessék, a statisztikai hivatal tanulmány tárgyává tette azt a kérdést, hogy mily módon szerezhetők be legsikeresebben a szenvedett munkaképtelenség két- ségtelen tartamára vonatkozó adatok. A megoldás ismét csak a betegsegélyző-pénztárak közreműködésében volt keresendő, mert mig a munkaadónak nincs módja megfigyelni különösen súlyosab- ban sérült, s ezért szolgálatából el is távozott munkásainál a munka- képtelenség tartamát, addig a betegsegélyző-pénztárak legalább azon a húsz héten át, a meddig tagjaik segélyezésére a törvény értel- mében kötelezvék, állandóan szemmel tartják a sérült munkás egészségi állapotát, az orvosi utalványok alapján igénybevett táp- díjak összegéből pontosan meg tudják állapítani a munkaképteldhség tartamát, s beszámolhatnak a kórlefolyás végeredményéről is, hogy az teljes gyógyulással járt-e, vagy pedig a munkaképességnek rész- leges, illetőleg teljes elvesztésével-e ? Ez adatok beszerezhetésére a betegsegélyző pénztáraktól min- den balesetre vonatkozólag egy második jelentés beterjesztése kíván- tatik, az első akkor küldetvén be, a mikor a sérülés tényleg meg- történt, a második pedig akkor, a mikor a sérült részére kiutalt tápdíjak fizetése beszüntettetett. A második jelentés felhasználtatik egyúttal arra is, hogy a kifizetett tápdíjak összege, az igénybe vett kórházi ellátás költsége s az esetleg szükségessé vált temetkezési segély nagysága is bejelentessék, hogy ily módon egyúttal tájékoz- tatást nyerjünk arról is, hogy a baleset folytán elszerencsétlenült munkás ez idő szerint mily kárpótlásban részesül elvesztett munka- napjaiért. Az első jelentés pedig arra használtatik fel, hogy a kis- ipari üzemekben foglalkozó megsérült munkásoknak személyi viszo- nyaira vonatkozó adatokat is magába foglalja. Kétségtelen ugyanis, hogy az a módszer, a melylyel a nagy ipari baleseteknél a sérült személyi viszonyaira vonatkozó adatokat beszerezzük, t. i. a munkaadóknak az adatszolgáltatásba való be- vonása, a kisiparban csak eredménytelen kísérlet gyanánt szerepelne. Nemcsak a kisipari munkaadóknak óriási nagy száma — a mely miatt a kellő nyilvántartás és ellenőrzés lehetetlen volna — hanem ezeknek igen gyakori esetben fogyatékos műveltsége is útját állja annak, hogy ily módon megbízható és értékesíthető adatokat kapjunk. Másfelől azonban közelfekvő dolog volt, hogy a betegsegélyző-pénz- tárak, a melyek tagjaik közé számlálják természetesen a kisipari alkalmazottakat is, a jelentést ezekről is megtegyék. E személyi adatok közül a korra, családi állapotra, a sérült keresetéből élő családtagok számára és részletezésére vonatkozók érdemelnek külö- nösen figyelmet, ez utóbbi kérdésre nézve megemlittetvén, hogy a kérdésnek azon czélja, hogy megtudjuk, hány érdekelt egyént sújtott a kenyérkereső családfőnek balesete, megkívánta, hogy itt nem csak a törvényes, hanem a tényleges állapotok jegyeztessenek föl; a házas- társ rovata alatt tehát nem csupán a törvényes feleséget, hanem a vadházasságban a családfővel együtt élő nőt is ki kell mutatni, a gyermekek rovatában pedig az összes, a sérült háztartásában és keresetéből élő gyermekeket, tekintet nélkül azok törvényes vagy törvénytelen származására. A betegsegélyző-pénztárak balesetjelentési kötelezettsége ez alkalommal kiterjesztetett az összes tagok hivatásukból eredő bal- eseteinek bejelentésére, tehát nemcsak a kis- és nagyipari üzemekben előforduló sérülésekre, hanem a forgalmi ágakban (szállítmányozó, fuvarozó, vasúti, hajózási üzemben), s — a mennyiben tagjaik közt üy foglalkozású egyének is találtatnának — a mezőgazdasági, bányá- szati és kohászati üzemben előforduló balesetekre is. Ilyképpen a betegsegélyző pénztárak válnak legfontosabb adatszolgáltató ténye- zőivé a hivatási balesetek statisztikájának, a melynek egyéb ágairól stören können, hingegen eine unverhoffte Wendung zum Bessern selbst ein solches Uebel, welches das schwerste zu sein scheint, plötzlich milde gestalten kann. Überflüssig ist es auch darauf hinzuweisen, dass gerade dicse Frage, die möglichst genaue Be- stimmung dér Dauer und des Grades dér Arbeitsunfáhigkeit, das nothwendigste Erfordernis dér guten Unfallstatistik ist, denn dies kann uns vornehmlich ein Bild von dem durch die Unfálle ver- ursachten Verlust an Arbeit und Kraft bieten. Daniit alsó das seinem áusseren Umfange nach bereits thunlichst vervollstándigte unfallstatistische Matéria! auch an innerem Werte zunehme, hat das statistische Amt die Frage zum Gegenstand des Studiums ge- macht, auf welche Weise die auf die unzweifelhafte Dauer dér erlitte- nen Arbeitsunfáhigkeit bezüglichen Daten arn erfolgreichsten beschafft werden können. Die Lösung konnte wieder nur in dér Mitwirkung dér Krankenkassen gesucht werden, denn wáhrend dér Arbeitgeber nicht in dér Lage ist, besonders bei seinen schwerer verletzten, daher auch aus seinem Dienste geschiedenen Arbeitern die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit zu beobachten, behalten die Krankenkassen, wenigstens wahrend jener zwanzig Wochen, da sie gesetzlich ver- halten sind, ihre Mitglieder zu unterstützen, den Gesundheitszustand des verletzten Arbeiters standig im Auge, können aus dér Summe dér auf Grund árztlicher Anweisungen in Anspruch genommenen Pflegegelder die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit genau feststellen und auch über das Endresultat des Krankheitsprozesses Rechenschaft gébén, ob derselbe mit gánzlicher Genesung verbunden war, oder aber mit dem theilweisen, beziehungsweise völligen Verlust dér Arbeitsfáhigkeit. Um diese Daten beschaffen zu können, wird von den Kranken- kassen bezüglich jeden Unfalles das Einreichen einer zweiten Mel- dung gefordert, indem die erste dann eingesendet wird, wenn dér Unfall sich faktisch ereignet hat, die zweite aber, wenn die Aus- zahlung dér für den Verletzten angewiesenen Pflegegelder ein- gestellt wurde. Die zweite Meldung wird zugleich auch dazu ver- wendet, um die Summe dér ausgezahlten Pflegegelder, die Kosten dér in Anspruch genommenen Spitalspílege und den Betrag dér eventuell nothwendig gewordenen Leichenbestattungs-Unterstützung anzumelden, damit wir uns auf diese Art auch darüber orientiren können, welcher Entschádigung dér zufolge eines Unfalles ver- unglückte Arbeiter derzeit für seine verlorenen Arbeitstage theil- haftig wird. Die erste Meldung aber wird dazu verwendet, auch die auf die persönlichen Verháltnisse dér im Kleingewerbe-Betriebe beschaftigten verletzten Arbeiter bezüglichen Daten zu erhalten. Es steht námlich ausser Zweifel, dass die Methode, mit wel- cher bei den Unfállen in dér Grossindustrie die auf die persön- lichen Verháltnisse des Verletzten bezüglichen Daten beschafft werden, d. h. die Einbeziehung des Arbeitgebers in die Daten- lieferung, im Kleingewerbe nur ein vergeblicher Versuch bliebe. Nicht nur die enorme Zahl dér kleingewerblichen Arbeitgeber — deret- wegen die erforderliche Evidenzhaltung und Kontrolle unmöglich wáre — sondern auch die in sehr háufigen Falién mangelhafte Bildung derselben steht dem im Wege, dass wir auf diese Weise verlássliche und verwertbare Daten erhalten. Andererseits aber war es naheliegend, dass die Krankenkassen, welche natürlich auch die beim Kleingewerbe Angestellten zu ihren Mitgliedern záhlen, auch über diese Meldung erstatten. Von dicsen persönlichen Daten ver- dienen die auf das Lebensalter, auf den Familienstand, auf die Zahl und Spezifizirung dér vöm Verdienste des Verletzten lebenden Familienglieder bezüglichen eine besondere Beachtung, wobei betreffs dér letzten Frage bemerkt sei, dass dér Zweck dér Frage, das Erkunden dessen, wie viel interessirte Individuen durch den Unfall des brotverdienenden Familien-Oberhauptes betroffen wurden, es erfordert hat, dass hier nicht nur die legitimen, sondern die that- sáchlichen Zustánde erwáhnt werden ; in dér Rubrik dér Ehehálfte ist alsó nicht nur die legitimé Gattin, sondern auch die mit dem Fami- lienoberhaupte im Konkubinate lebende Frau auszuweisen, in dér Rubrik dér Kinder aber die gesammten im Haushalte und vöm Erwerbe des Verletzten lebenden Kinder, ohne Rücksicht auf die legitimé oder nicht legitimé Geburt derselben. Die Unfalls-Meldepflicht dér Krankenkassen wurde bei dieser Gelegenheit auf die Anmeldung dér bei dér Berufsthatigkeit sich ergebenden Unfálle sámmtlicher Mitglieder ausgedehnt, alsó nicht nur auf die in den Klein- und Grossindustrie-Betrieben vorkom- menden Verletzungen, sondern auch auf die in den Verkehrs- zweigen (im Transport-, Fuhrwerks-, Bahn-, Schiffahrts-Betriebe) und sofern unter den Mitgliedern sich auch Individuen solcher Bescháftigung befinden : auch auf die im Landwirtschafts-, Bergwerks- und Hüttenbetriebe vorkommenden Unfálle. Solchergestalt werden die Krankenkassen zu den wichtigsten datenliefernden Faktorén dér Berufs-Unfallstatistik, von dérén übrigen Zweigen und einheitlicher 2** ■ 12* és egyöntetű műveléséről alább lesz szó. A betegsegélyző pénztárak balesetstatisztikai adatszolgáltatásának ez az újjászervezése az 1901. év január 1-jével léptettetett életbe, a m. kir. központi statisztikai hivatalnak következő köriratával; M. kir. központi statisztikai hivatal. 6657/1900. eln. szám. Valamennyi hazai betegsegélyző pénztár tekintetes Elnökségének. Hivatkozással a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvényczikk 3. §-a alapján a statisztikai hivatalnak az ország- gyűlés által elfogadott 1901. évi munkatervére, a baleset-statisztikai adatok- nak az 1901. évben leendő szolgáltathatására szükséges nyomtatványokat a várható szükséglethez mérten ide csatolva a következő észrevételekkel küldöm meg a tekintetes Elnökségnek : Az adatszolgáltatás módjában — az előző években szerzett tapasz- talatok alapján —• az a fontos változtatás lép életbe, hogy minden hivatási munka következtében előfordult balesetről ezentúl nem egy, hanem két jelentést kell beküldeni. Szükséges ugyanis, hogy ne csak a balesetek meg- történtéről és ne csak a gyógyulásnak előrelátható idejéről bírjunk tudo- mással, hanem pontosan tájékozva legyünk a baleset által okozott munka- képtelenség valódi tartamáról is, mert a baleset megtörténtekor a gyógyulás idejét legtöbbször csak találomra, nagyon hozzávetőlegesen lehet megálla- pítani, holott a baleseti statisztikának s általában a munkásvédelmi érde- keknek az a czélja, hogy a balesetek által okozott munkaerő-veszteségről minél teljesebb és tisztább képet nyerjünk. E czél elérésére a csatolt nyomtatványok kitöltésénél a következő irányelvek tartandók szem előtt; A balesetjelentési lapnak I. számú szelvénye kiállítandó és a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz beküldendő lesz mindazon esetekben, a mi- kor a betegsegélyző pénztárnak valamely tagját hivatásszerű munkája köz- ben oly fokú baleset éri, hogy a sérült legalább három napi munkaképtelen- séget szenved s igy a betegsegélyző pénztártól a táppénz kiutalására igényt nyer. Önként érthetőleg bejelentési kötelezettség alá esnek a halált okozó sérülések is. A múlt évi adatszolgáltatástól eltérőleg tehát nem csupán az ipari, hanem minden egyéb hivatási munkából eredő baleset is bejelen- tendő ; be kell jelenteni tehát — ha a betegsegélyző pénztárnak ilyen fog- lalkozású tagjai vannak — a mezőgazdasági üzemben (erdei munkánál, cséplőgépnél stb.), továbbá a bányászatnál és kohászatnál, nemkülönben a forgalomban, a vasúti és hajózási üzemben előforduló baleseteket is, valahányszor a s’érülést oly körülmény okozza, a mely azon gazdasági üzem, vagy azon hivatásbeli foglalkozás kifolyásának tekinthető. Ha azonban a munkást nem hivatásszerű munkája közben, vagy abból folyólag, hanem egyéb külső körülmények következtében éri baleset, mint az utczán kocsi által való elgázolás folytán, vagy otthon, házi fog- lalatossága, például faapritás közben, vagy végül még ha a hivatási munka színhelyén is, de nem annak következtében, hanem valamely más okból, például társaival való dulakodás közben, stb. — akkor az ily sérülésekről baleseti jelentést nem kell beterjeszteni. Hogy az adatszolgáltatásból egyetlen hivatási munkából eredő baleset se maradjon ki, czélszerű a táppénz-utalványon, illetőleg azon a bejelentő- lapon, a melyen az orvos a táppénzre igényt tartó beteget jelenti be a pénztárnak, a betegség neme (megnevezése) czímű rovat után még a követ- kező rovatot fölvenni; »ha a betegség baleset következménye, a baleset hivatási munka közben történt-e ?« Ha valamely pénztárnál a rendelkezésre álló nagyobb nyomtatvány- készlet elhasználásáig ez a változtatás egyelőre még nem történhetik meg, különös figyelem fordítandó a betegség megnevezésére, hogy ott, a hol betegségül például zúzódás, sérülés, idegen tárgy behatolása, megégés stb. hasonló, valószínűen balesetből eredő baj van megnevezve, az Orvos kikér- dezésével esetről-esetre megállapittassék, vájjon tényleg baleset, és pedig bejelentési kötelezettség alá eső baleset forog-e fenn ? A baleset-bejelentési lap I. számú szelvényének a statisztikai hivatal- hoz való beküldése akkor történhetik, a mikor a táppénz-utalványok besze- dése, illetőleg a táppénz kifizetése ; azonban hetenkint legalább is egyszer, s a baleset bekövetkezte után legkésőbb egy hét múlva. A sérült tehát már akkor bejelentendő, a mikor első ízben veszi fel a táppénzt, illetőleg a mikor első ízben konstatáltatik a táppénzre való jogosultsága; s nem szabad várni az I. számú szelvény beküldésével a sérültnek felgyógyulásáig- A mely betegsegélyző pénztárnál a baleseteknek hetenkint. illetőleg legkésőbb egy hét múlva való bejelentése valamely okból akadályba ütköz- nék, a pénztár vezetőségének az iránt teendő külön előterjesztésére fogom meghatározni a baleset-jelentő lap I. számú szelvénye beküldésének határidejét. Kultivirung weiter untén die Rede sein wird. Die Reorganisirung dér unfallstatistischen Datenlieferung dér Krankenkassen ist mit I. Jánner 1901 ins Leben getreten, mit folgendem Zirkular des k. ung. sta- tistischen Zenlralamtes; K. ung. statístisches Zentralamt. Pras.-ZahI 6657/1900. An die lobi. Vorstehungen sámmílicher Krankenkassen in Ungarn. Mit Berufung auf das auf Grund des §. 3 des G.-A. XXXV ; 1897 über das k. ung. statistische Zentralamt vöm Reichstage genehmigte Ar- beitsprogramm des statistischen Amtes für das Jahr 1901 lasse ich die zűr Lieferung dér unfallstatistischen Daten im Jahre 1901 benöthigten Drucksorten dem muthmasslichen Bedarfe entsprechend hier beigeschlossen dér löblichen Vorstehung mit folgenden Bemerkungen zugehen : lm Modus dér Datenlieferung tritt —• auf Grund dér in den vorher- gehenden Jahren gemachten Erfahrungen — die wichtige Ánderung ins Leben, dass über jeden zufolge dér Berufsarbeit vorgekomraenen Unfall künftighin nicht eine Meldung einzusenden ist, sondern zwei. Es ist nám- lich erforderlioh, dass wir nicht nur davon Kenntnis habén, dass sich dér Unfall ereignet hat und wie lángé die Heilung voraussichtlioh dauern wird, sondern dass wir auch bezüglich dér faktischen Dauer dér durch den Unfall verursachten Arbeitsunfáhigkeit genau orientirt seien, denn zűr Zeit, da sich dér Unfall ereignet, kann die Zeit dér Genesung meistens nur aufs Gerathewohl, nur annáherungsweise festgestellt werden, wáhrend doch das dér Zweck dér Unfallstatistik und überhaupt dér Interessen des Arbeiter- schutzes ist, dass wir über den durch die Unfálle verursachten Verlust an Arbeitskraft ein thunlichst vollslándiges und klares Bild gewinnen. Um diesen Zweck zu erreichen, sind bei dér Ausfertigung dér bei- geschlossenen Drucksorten folgende Grundsátze vor Augen zu haltén: Dér Koupon I des Unfall-Meldezettels ist auszufüllen und an das k. ung. statistische Zentralamt einzusenden in allén Falién, wenn ein Mitglied dér Krankenkasse bei seiner Berufsarbeit von einem Unfalle in dem Grade betroffen wird, dass dér Verletzte eine Arbeitsunfáhigkeit von wenigstens drei Tagén erleidet und somit Anspruch auf seitens dér Kranken- kassen auszufolgende Pflegegelder hat. Selbstverstándlich unterliegen auch die Verletzungen mit letalem Ausgange dér Meldepílicht. Abweichend von dér vorjáhrigen Datenlieferung sind daher nicht nur die bei dér gewerb- lichen, sondern die bei jeder sonstigen Berufsarbeit vorkommenden Unfálle anzumelden ; es sind alsó — wenn die Krankenkasse Mitglieder mit solcher Bescháftigung hat — auch die im landwirtschaftlichen Betriebe (bei dér Arbeit im Walde, bei dér Dreschmaschine u. s. w.), ferner beim Berg- und Hüttenwesen, sowie beim Verkehr, beim Bahn- und Schiffahrtsbetrieb vor- kommenden Unfálle anzumelden in allén den Falién, wenn die Verletzung durch einen solchen Umstand verursacht wird, welcher als eine Folge jenes landwirtschaftlichen Betriebes, oder jener Berufsbescháftigung ange- sehen werden kann. Wenn aber dér Arbeiter nicht bei seiner Berufsarbeit, oder nicht zufolge derselben, sondern in Folge sonstiger áusserer Umstánde von einem Unfall betroffen wird, wie durch Überfahren auf dér Gasse, oder zuhause bei dér háuslichen Bescháítigung, z. B. beim Holzhaoken, oder aber zwar an dér Státte seiner Berufsarbeit, jedoch nicht zufolge derselben, sondern aus einer anderen Ursache, z. B. beim Raufen mit seinen Mitarbeitern u. dgh, dann ist über solche Verletzungen kelne Unfallsmeldung zu unterbreiten. Damit kein einziger von dér Berufsarbeit herrührender Unfall aus dér Datenlieferung ausbleibe, ist .es zweckmássig, auf dér Pflegegeld- Anweisung, beziehungsweise auf dem Meldezettel, auf welchem dér Arzt den ein Pflegegeld beanspruchenden Kranken bei dér Krankenkasse an- meldet, nach dér Rubrik mit dem Titel: Gattung (Benennung) dér Krank- heit, noch folgende Rubrik einzuschalten : »wenn die Krankheit die Folge eines Unfalles ist, hat sich dér Unfall bei dér Berufsarbeit ereignet ?« Bei solchen Krankenkassen, wo diese Ánderung vorláuflg, bis dér zűr Verfügung stehende -grössere Vorrath an Drucksorten verbrauoht ist, nicht durchgeführt werden kann, ist dér Benennung dér Krankheit eine besondere Aufmerksamkeit zuzuwenden, so dass dórt, wo z. B. Kontusion, Verletzung, Eindringen eines fremden Körpers, Vcrbrennen, oder ein an- deres, wahrscheinlich von einem Unfalle herrührendes Übel als Krankheit angegeben ist, mit Ausfragung des Arztes von Fali zu Fali festgestellt werden könne, ob thatsáchlich ein Unfall, und zwar ein dér Meldepílicht unterliegender Unfall obwaltet ? Die Einsendung des Koupons Nr. I des Unfall-Meldezettels an das statistische Arat kann dann erfolgen, wann das Einsaromeln dér Pílegegeld- Anweisungen, beziehungsweise dic Auszahlung dér Pflegegelder; wöchent- lich aber wenigstens einmal und spátestens eine Woche, nachdem sich dér Unfall ereignet hat. Dér Verletzte ist alsó schon dann anzumelden, wenn cr das Pflegegeld zum erstenmal erhált, beziehungsweise wenn seine Pílege- geld-Berechtigung zum erstenmal konstatirt wird ; mán darf alsó mit dem Einsenden des Koupons Nr. I nicht auf die Genesung des Verletzten warten, Wenn bei einer Krankenkasse die wöohentliche und spátestens nach einer Woche zu erfolgende Anmeldung dér Unfálle aus irgend einem Grunde auf Schwierigkeiten stösst, werde ich auf die diesbezügliche besondere Un- lerhreitung dér Kassenleitung den Termin dér Einsendung des Koupons Nr. I des Unfall-Meldezettels bestimmen. A baleset-jelentő lap kitöltésére nézve mindenekelőtt azt kell külö- nösen hangsúlyoznom, hogy kiváló gond fordítandó a munkaadónak pontos és szabatos megnevezésére. Nem szabad tehát megelégedni a sérült munkás bevallásával, hanem a tagkönyvecskébő), illetőleg a betegsegélyzőpénztár nyilvántartásaiból kell megállapítani, hogy a sérült munkásnak ki a munka, adója, nehogy esetleg a pénztár téves bejelentése alapján a munkaadók ok nélkül zaklattassanak. Minthogy pedig ezúttal már nemcsak az iparban, hanem egyéb hivatási ágnál előfordult balesetek is bejelentendők, ügyelni kell arra, hogy, ha egy munkaadónak többféle üzeme van, pl. ipari és -bányavállalata, vagy ipari és mezőgazdasági üzeme, vagy ipari és vasúti üzeme, stb. a baleset-jelentő lapon mindig megemlittessék az is, hogy a sérült munkás melyik üzemnél sérült meg: ipari, bánya-, mezőgazdasági vagy vasúti üzemnél. Egyébként az I. számú szelvény kérdéseinek első része azonos a korábban használt baleset-jelentő levelezőlapok szövegével, s igy ennek további magyarázata fölösleges. A nagy iparban történt baleseteknél — minthogy ezekre vonatkozólag a sérült személyi viszonyait illető adatokat a munkaadó különben is beszol- gáltatja elégséges csak ezen — vonal fölötti — kérdésekre válaszolni. Nagy ipari jellegűnek tekintendő a legalább 20 munkást foglalkoztató vagy gépi erőt használó iparvállalat. Kétes esetekben azonban, a mikor a beteg- segélyzőpénztár nem tudja eldönteni, hogy valamely vállalat nagyipari jel- legű-e, legczélszerübb a hosszas levelezések és pótlások elkerülése végett kitölteni az alábbi — vonal alatti — rovatokat is, melyek különben is kitöltendők lesznek minden kisipari, gazdasági, bánya- és vasúti üzemben előforduló balesetek alkalmával. E rovatok közül külön magyarázatot csak az igényel, a mely a sérült keresetéből élő családtagok számát tudakolja. Ennek a kérdésnek az a czélja, hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a keresetképtelenné vált családfő szerencsétlensége ; s ez a czél a család fogalmát szükségszerűen kiterjeszti a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházasságban együtt élő nő s a törvénytelen. gyermekek tehát szintén befoglalandók a családtagok számába, ha a sérült keresetéből éltek; úgyszintén hajadon női munkásnak általa eltar- tott törvénytelen gyermeke is. Az I. számú szelvényen a sérülés fokáról a dolog természetéhez képest még csak annyit lehet jelenteni, hogy előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása ? Köztudomású pedig, hogy különösen külső sérüléseknél a gyógyulás tartamának ily előre való meghatározása igen gyakran messze elmarad a valóságtól, mert váratlanul közbe jövő kompli- kácziók, hirtelen fellépő sebláz stb. súlyosabbá és hosszabb tartamúvá tehetik azt az esetet, a mely kezdetben enyhébb lefolyásúnak Ígérkezett, s viszont kezdetben súlyosabbnak látszó sérülések az előrelátottnál gyorsabb idő alatt gyógyulhatnak kedvező körülmények között. Minthogy pedig a baleseti statisztikának az a legfontosabb feladata, hogy pontosan számot adjon arról, hogy az egyes sérülések tényleg mily veszteséget okoztak, mennyi ideig tették munkaképtelenné az illető sérültet, s végső lefolyásuk- ban nem okoztak-e annak esetleg állandó munkaképtelenséget, akár rész- legest, mikor korábbi munkakörét nem tudja többé ellátni, de kisebb mun- kákra még képes marad, akár teljeset, mikor semminemű kereső foglal- kozást többé nem folytathat: nem lehet megelégednünk az I. számú jelen- tésen foglalt azon följegyzéssel, hogy előre láthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása, hanem szükséges adatokat szereznünk még a sérülés tényleges tartamáról is, akkor, mikor a sérült már felgyógyúlt, s igy a szenvedett munkaképtelenségnek ideje egész szabatosan megállapítható. E czélhoz képest a baleset-jelentő lap II. számú szelvényének kiállí- tása körül a következő eljárás lesz követendő : még az I. számú szelvény elküldése előtt a II. számú szelvényen kitöltendő az első néhány rovat (a betegsegélyző-pénztári tagkönyv folyó száma, a sérült vezeték- és kereszt- neve, mely községben történt a baleset, mi a sérülés időpontja), emlékez- tetőül és tájékoztatóul arra, hogy mely sérültről kell annak idején a II. számú szelvényt beterjeszteni. Ezek után az I. számú szelvény a füzetből kivétetvén, a magyar kir. központi statisztikai hivatal czímére postára adandó. A II. számú szelvényt akkor kell egészen kitölteni és a statisztikai hivatalhoz postára adni, ha a sérültnek segélyezését a pénztár már befejezte, akár azért, mert a segélyezett egyén felgyógyult, akár azért, mert meghalt, vagy azért, mert a törvényszerű-20 heti segélyezést márkihasználta. Bármelyik esetben minden nehézség nélkül bejegyezhetek a pénztár nyilvántartásaiból a szükséges adatok, úgy azok, a melyek a munkaképtelenség tartamára vonat- koznak (a munkaképtelenség tartama egyezik a táppénzes vagy kórházi napok számával), mint azok, a melyek a táppénzben vagy kórházi ápolásban, esetleg temetkezési segélyben az illető sérült részére kifizetett összeget tudakolják. Ez utóbbi kérdés különösen azért fontos, mert ennek segélyével tudhatjuk meő> hogy a betegsegélyző-pénztárakra mily anyagi terhet rónak az üzemi Bezüglich dér Ausfertigung des Unfall-Meldezettels ist vor allém be- sonders zu betonén, dass auf die genaue und prazise Benennung des Arbeitgebers besondere Sorgfalt zu verwenden ist. Mán darf sich aber mit den Angaben des verletzten Arbeiters nicht begnügen, sondern es ist aus dem Mitgliedsbüchel, beziehungsweise aus dér Evidenzhaltung dér Kranken- kasse festzustellen, wer dér Arbeitgeber des verletzten Arbeiters ist, damit die Arbeitgeber zufolge irriger Meldung dér Kasse nicht unbegründet be- helligt werden. Da aber hinfür nicht nur die beim Gewerbe, sondern auch die in anderen Berufszweigen vorkommenden Unfálle anzumelden sind, ist darauf zu achten, dass wenn ein Arbeitgeber mehrere Betriebe besitzt, z. B. Industrie- und Montan-Unternehmungen, oder Gewerbe- und land- wirtschaftliche Betriebe, oder Gewerbe- und Eisenbahn-Betriebe, auf dem Unfall-Meldezettel immer angegeben werde, bei welchem dér verunglückte Arbeiter verletzt wurde: ob bei dem Gewerbe-, dem Bergwerk-, dem Oekonomie- oder dem Bahnbetriebe ? Übrigens ist dér erste Theil dér Fragen des Koupons Nr. I identisch mit dem Texte dér früher in Verwendung gestandenen Unfall-Meldezettel; eine weitere Erklárung erscheint daher überflüssig. Bei den in dér Gross-Industrie vorkommenden Unfállen, bezüglich derer die, die persönlichen Verhaltnisse des Verletzten betreffenden Daten vöm Arbeitgeber auch sonst eingeliefert werden, genügt es nur auf diese oberhalb des Striches befindlichen Fragen zu antworten. Als Unternehmung mit grossindustriellem Karakter ist eine Unter- nehmung zu betrachten, wenn sie mehr als 20 Arbeiter bescháftigt, oder Maschinenkraft verwendet. In zweifelhaften Falién aber, wenn die Kranken- kasse nicht entscheiden kann, ob eine Unternehmung einen gross- industriellen Karakter besitzt, ist es behufs Vermeidung dér langwierigen Korrespondenzen und Ergánzungen am zweekmássigsten, auch die unteren, unterhalb des Striches befindlichen Rubriken auszufüllen, welche übrigens bei Gelegenheit dér im Kleingewerbe-, Oekonomie-. Bergwerk- und Bahn- betriebe vorkommenden Unfálle auch so auszufüllen sein werden. Von diesen Rubriken bedarf nur die eine besondere Erklárung, welche die Zahl dér vöm Erwerbe des Verletzten lebenden Familienglieder erkundet. Zweck dieser Frage ist, in Erfahrung zu faringen, wie viele Indi- viduen durch das Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes betroffen werden, und dieser Zweck dehnt den Begriff dér Familie noth- wendigerweise auch auf die nicht legalisirten Verhaltnisse aus. Die im Konkubinate zusammenlebende Frau und die unehelichen Kinder sind alsó gleichfalls in die Zahl dér Familienglieder einzurechnen, wenn sie vöm Erwerbe des Verletzten lebten; sowie das uneheliche Kind dér ledigen Arbeiterin, wenn es durch diese erhalten wird. Auf dem Koupon Nr. I kann dér Natúr dér Sache nach betreffend den Grad dér Verletzung nur soviel gemeldet werden, wie lángé die Gene- sung des Verletzten voraussiohtlich dauern wird ? Es ist aber bekannt, dass besonders bei ausseren Verletzungen eine solche vorherige Bestimmung dér Dauer dér Genesung oft weit hinter dér Wirklichkeit zurückbleiben kann, denn unverhofft eintretende Komplikationen, plötzlich auftretendes Wund- fleber, u. dgl. können einen Fali schwieriger und langwieriger machen, wel- cher anfangs einen milderen Verlauf voraussetzen liess, hinwieder können im Anfang schwerer erscheinende Verletzungen unter günstigen Verhált- nissen rascher heilen, als vorauszusetzen war. Da es aber die wichtigste Aufgabe dér Unfallstatistik ist, genaue Rechenschaft darüber zu gébén, welchen Verlust faktisch die einzelnen Verletzungen verursacht habén, für wie lángé Zeit sie den betreffenden Verletzten arbeitsunfáhig gemacht habén, und ob sie in ihrem endgiltigen Verlaufe nicht eventuell seine stándige Ar- beitsunfáhigkeit verursacht habén, entweder eine theilweise, wobei dér Arbeiter seinen früheren Arbeitskreis nicht mehr versehen kann, aber zu geringeren Arbeiten noch fáhig ist, oder eine gánzliche, wobei er keinerlei erwerbende Arbeit mehr betreiben' kann: können wir uns nicht mit dér in dér Meldungskarte Nr. I. enthaltenen Angabe begnügen, wie lángé voraus- sichtlich die Genesung des Verletzten andauern wird, sondern es ist noth- wendig, Daten über die faktische Dauer dér Verletzung zu beschaffen, zu einer Zeit, da dér Verletzte bereits genesen ist und so die Zeitdauer dér erlittenen Arbeitsunfáhigkeit ganz prázis festgestellt werden kann. Dem entsprechend ist bei dér Ausfertigung des Koupons Nr. II des Unfall-Meldezettels folgendes Verfahren zu beobachten : Noch vor Absen- dung des Koupons I sind im Koupon II die ersten paar Rubriken auszu- füllen' (laufende Zahl des Krankenkassen-Mitgliedbuches, dér Familien- und Taufnamen des Verletzten, in welcher Gemeinde hat sich dér Unfall ereignet, welcher ist dér Zeitpunkt dér Verletzung) zűr Erinnerung und Orientirung bezüglich dessen, über welchen Verletzten seiner Zeit dér Koupon II ein- zusenden sein wird. Hierauf wird dér Koupon I aus dem Hefte genommen und an das k. u. statistische Zcntralarat adressirt auf die Rost gegeben. Dér Koupon Nr. II ist dann gánzlich auszufüllen und an das sta- tistische Amt auf die Rost zu gébén, wenn die Kasse die Unterstützung des Verletzten schon beendet hat, entweder weil das unterstützte Indi- viduum genesen ist, oder weil es gestorben ist, oder weil die gesetzliche 20wöchentliche Unterstützung schon erschöpft ist. In jedem dieser Fálle können die nöthigen Daten aus dér Evidenzhaltung dér Kasse ohne jede Schwierigkeit eingetragen werden, sowohl diejenigen, welche sich auf die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit beziehen (die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit stimmt mit dér Zahl dér Pflegegeld- oder Spitals-Tage überein), als auch die, welche den Betrag, dér für den betreffenden Verletzten an Pflegegeld und Spitalspflege, eventuell an Leichehbestattungs-Unterstützung gezahlt wurde, erkunden. Diese letzte Frage ist besonders darum wichtig, weil nur mit Hilfe derselben ermittelt werden kann, welche materiellen Lasten die Betriebs-Unfálle den Krankenkassen aufbürden. Nach jeder Meldung 14* balesetek. Minden I. számú jelentés után be kell tehát küldeni a II. számút is, mihelyt a sérült segélyezése véget ért, a megfelelő rovatok pontos kitöl- tésével. Ha a megküldött nyomtatvány-füzetben a bejelentési lapok már fogy- tán vannak, új füzet megküldését a statisztikai hivataltól kell kérni, a mellékelt levelezőlap felhasználásával. Úgy e levelezőlap, mint a föntemlitett jelentések portómentesen küld- hetők be ; a tekintetes betegsegélyző pénztárnak a statisztikai hivatallal ezen adatgyűjtés tárgyában folytatott egyéb — de nem ajánlott — levelezései is portómentesek, ha a boríték alsó részén balfelől ez a záradék alkalmaz- tatik: »hivatalos felszólításra statisztikai ügyben portómentes«. Ismételten hangsúlyozom, hogy a betegsegélyző pénztáraknak ezen adatszolgáltató kötelezettsége az 1897. évi XXXV. t.-cz.-ből folyik, a mely törvény 13. §-ában az adatszolgáltatást megtagadók és valótlan adatszol- gáltatók, 11. §-ában pedig a késedelmes adatszolgáltatók ellenében tartal- maz szigorú intézkedéseket, az előbbi tényt kihágásnak minősítvén, az utóbbi esetben pedig a statisztikai hivatalt az adatoknak a mulasztó költ- ségén való beszerzésére jogosítván fel s egyúttal figyelmeztetem a tekin- tetes Elnökséget, hogy a m. kir. központi statisztikai hivatal a jövő évben is élni kíván a fentidézett törvényczikkben biztosított azon jogával, hogy a balesetek pontos bejelentését helyszíni vizsgálatok útján ellenőrizze. Budapest, 1900. deczember hó 19. Jekelfalussy s. k. igazgató. A köriratban hivatkozott adatgyűjtő minták végleges szövege- zésben a következő alakot nyerték : Nr. I ist alsó auch die sub Nr. II mit genauer Ausfertigung dér ent- sprechenden kübliken einzusenden, sobald die Unterstützung des Verletzten aufgehört hat. Wenn in dem zugeschickten Blanketheft die Meldezettel schon zűr Neige gehen, ist vöm statistischen Amt das Zuschicken eines neuen Heftes zu verlangen, wobei mán sich dér beigelegten, zum Bestellen von Druck- sorten dienenden Postkarte bedient. Sowohl diese Postkarte, als auch die oben erwáhnten Meldungen können portofrei eingesendet werden; auch die sonstige (wenn nicht re- kommandirte) Korrespondenz dér löblichen Krankenkasse mit dem statis- tischen Amte in Angelegenheit dieser Datensammlung ist portofrei, wenn am unteren Theile des Kouverts links die Klausel angebracht wird : »zu- folge aratlicher Aufforderung in statististischer Angelegenheit portofrek. Ich betone wiederholt, dass die Verpflichtung dieser Datenlieferung seitens dér Krankenkasse auf dem G.-A. XXXV : 1897 basirt, welches Ge- setz in seinem §.13 gégén diejenigen, welche die Datensammlung verwei- gern oder unwahre Daten liefern, in seinem §.11 aber gégén diejenigen, welche im Datenliefern saumselig sind, strenge Verfügungen enthált, indem es den ersten Fali als Uebertretung qualiflzirt, im letztern aber das statistische Amt bevollmáchtigt, die Daten auf Kosten des Saumseligen zu beschaffen, und mache zugleich die löbliche Vorstehung darauf aufmerksam, dass das k. ung. statistische Zentralamt auch im náchsten Jahre von seinem im oben angeführten Gesetzartikel gewáhrleisteten Rechte Gebrauch machen wird, die pünktliche Anmeldung dér Unfalle im Wege des Lokalaugen- scheines zu kontrollkén. Budapest, am 19. Dezember 1900. Jekelfalussy, m. p. Direktor. Die im Zirkular erwáhnten Datensammel-Formulare habén in ihrer endgiltigen Fassung folgende Form erhalten: Betegsegélyzőpénztárak balesetjelentése II. Unfallmeldung dér Krankenkassen II. A betegsegélyző pénztári tagkönyv folyó száma .... Lauf. Zahl des Mitgliedbuches dér Krankenkasse: A sérült vezeték és keresztneve:.................. Famüien- und Taufnamen des Verletzten : Mely községben {Budapesten mely kerületben és utczában) történt a baleset ?__________________ In welcher Gemeinde (in Budapest in welchem Bezirk u. welcher Gasse) hat sich dér Űnfall ereignet ?..... A sérülés időpontja: 190_________év............... _____________hó _________nap, Zeitpunkt dér Verletzung; am...-len..........190__ A sérült meghalt-e és mikor?....................... Ist dér Verletzte gestorben und wann ? Kijizetett temetkezési segély .......__K........ Ausbezahlte Leichenbestatiungs- Unterstützung: —K—H. Mikor jelentkezett a sérült gyógyultnak ? Wann hat sich dér Verletzte als geheilt gémeidét ?. Munkaképtelensége hány ........napra vagy hány .......hétre terjedt? Wie viel Tagé _______ oder wie viel Wochen hindurch dauerte die Arbeitsunfdhigkeit ? Kijizetett táppénz............. kor. .......jillér Ausbezahltes Pflegegeld........K. ........H. A sérült korábbi munkaképességét egészen vagy részben nyerte-e vissza, vagy pedig teljesen munkaképtelen lett-e?.___________________ Hat dér Verletzte seine frühere Arbeitsfdhigkeit voltig oder theilweise wieder erlangt, oder ist er gdnzlich arbeitsunfahig geworden ? ................................ Ha a táppénz kifizetése azért lett beszüntetve, mert az már a törvényszerű 20 hétig igénybe- vételeit, előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült munkaképtelensége ?_____________ Wenn die Auszahlung des Pflegegeldes darum eingc- stellt wurde, weil dasselhe schon die gesetzmassígen 20 Wochen hindurch in Anspruch genommen worden ist, wie lángé wird voraussichtlich noch die Arbeits- unfdhigkeit des Verletzten dauern ? ............. 190_____évi___________hó .......n. am.....-ten..............190__ A betegsegélyző pénztár bélyegzője. Stampiglie dér Krankenkasse. Betegsegélyzőpénztárak balesetjelentése I. Unfallmeldung dér Krankenkassen I. A betegsegélyző pénztári tagkönyv folyó száma:.... Lauf. Zahl des Mitgliedbuches dér Krankenkasse: Mely gyárban {telepen, műhelyben) történt a baleset?................................ In welcher Fabrik (Anlage, Werkstatt) hat sich dér Unfaü ereignet ? Mely községben {Budapesten mely kerületben és utczában) ?........................... In welcher Gemeinde {in Budapest in welchem Bezirk und welcher Gasse) ? A sérült vezeték és keresztneve:.................................................... Famüien- und Taufnamen des Verletzten: A sérülés időpontja: 190......év,.......................hó.......nap ..........óra. Zeitpunkt dér Verletzung; am .-ten .............-.......190______ miitags...... Uhr. A sérült a baleset következtében meghalt-e ?...................Előreláthatólag mennyi időbe kerül a sérült felgyógyulása? __________________________________ Isi dér Verletzte zufolge des Unfalls gestorben ?___________ Wie viel Zeit braucht voraussichtlich die Ge- nesung des Verletzten? ...................................... Ha a sérült ápolásra valamely kórházba szállíttatott, mely kórházba?........................... Wenn dér Verletzte zűr Pflege in ein Spiíal überfiihrt wurde, welches Spital ist dics ?.. Az alábbi kérdésekre a nagyiparban {gépiéről használó, vagy legalább 20 munkást alkalmazó telepeken) előfordult baleseteknél nem kell válaszolni. Auf die folgenden Fragen braucht mán bei den in dér Grossindustrie (in Etablissements, welche Maschinenkraft verwenden oder wenigstens 20 Arbeiíer beschaftigen) vorgekommtnen Unfdllen nicht zu antworten. t , , , (házas, nőtlen, A sérült életkora......................ev, családi allapota özvegy, hajadon, _........................... elvált) Lebensalter des Verletzten................Jahre, Familienstand Ritáik).....-........................- A sérült keresetéből élő családtagok száma:............................kiskorú gyermek,................... ff. wii In (apás, testvér vagy anyós)..............7- egyéb rokon. Anzahl dér vöm Erwerb des Verletzten lebenden Famüiengtíeder: ....................... minderjahrige Kinder, (Frau PHpm fSchwiegervater (Geschwister oder Mann). --------- HUor i Schwiegermutter), ----- sonstige Verwardte). Hol történt a baleset {udvaron, műhelyben, raktárban, stb.) ?...................... Wo hat sich dér Unfall ereignet {im Hofe, in dér Werkstatt, im Magazin u. s. w.) ? Mily munka közben érte a sérültet a baleset?....................................... Bei welcher Arbeit hat dér Unfall den Verletzten ietroffen ? A baleset oka és lefolyása: ........................................................ (Részletes leírás.) Ursache und Verlauf des Ünfalls: (Detaillirte Beschreibung.) A sérülés neme :................................ A sérült testrész megnevezése:.................._....,___ (égett, zúzott, vágott seb, stb.) Gattung dér Verletzung:...............—......... Benennung des verletzten KÖrpertheils : ........-.......... (Brand-, Schnittwunde, Kontusion u. s, w.) A sérült munkaadója hány munkást {ideértve a napszámosokat és tanonezokat is) fog- lalkoztatott a baleset időpontjában ?_____________________________________________________________________ Wie viel Arbeiter (die Tagl'óhner und Lehrlinge mitgerechnet) hat dér Arbeitgeber im Zeitpunkt des Unfalles bescháftigt ? .............................................................—............................... ........................... 190.....évi......................hó ........n. ........................... am .....-ten .................... 190.... a betegsegélyző pénztár bélyegzője. Stampiglie dér Krankenkasse. Egyidejűleg részben új szövegezést nyert a munkaadók baleset- jelentő lapja is, a következő alakban; Balesetjelentés nagyipari üzemben előforduló sérülésekről. Az ipartelep ezége (tulajdonosa vagy bérlője). ; Az ipartelep megnevezése (pl. szeszgyár, malom, kefegyár, építkezési vállalat) és székhelye (Budapesten kerület, utcza és hazszám). A haleset színhelye (annak megemlíté- sével^, hogy a baleset a műhelyben, gépházban, raktárban, udvarban, stb. történt-e P). A sérült vezeték- és keresztneve. A sérült neme, életkora, családi álla- pota (nős, nőtlen, özvegy, hajadon, elvált). A sérült keresetéből élő családtagok száma (ideértve a vadházasságban élő nőt, s törvénytelen gyermekeket is). ,. , „ testvér szülő kiskorú no v . . (a.pós, gyermek, férj, rokon, anyós). A baleset bekövetkezésének időpontja. délelőtt , , .,,—7-;— órakor délután (A délelőtti időszak éjféltől déli 12 óráig, a dél- utáni déH 12 órától éjfélig számittatik.) A baleset bekövetkezése előtt a sérült munkás hány órát állott szakadatlan munkában. (A naponkint! rendes munkaszünetek megszakításnak nem tekintendők). A sérülés foka (természete): a) a munkás a sérülés következtében meghalt-e ? b) a sérülés' előreláthatólag halálát fogja-e okozni ? c) előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása? ü) felgyógyulás után előreláthatólag 1. teljesen munkaképtelen marad-e ? 2. részben marad-e munkaképtelen ? 3. teljesen visszanyeri-e régi munka- képességét ? . A baleset oka és lefolyása. 1. A mun- kás a baleset megtörténtekor mivel foglalkozott? 2. Mely eszköz vagy gép mellett érte a baleset? A balesetnél mily külső körülmények működtek közre ? ... 4. A munkás egyedül végezte-e a mun- kát, vagy mások is segédkeztek-e ? 5. Ki részesítette a sérültet az első segélyben ? Hány munkást (ideértve a napszámo- sokat és tanonezokat is) foglalkozta-^, tott a vállalat a baleset időpontjá- ban ? A sérülés neme és a sérült testrész meg- nevezése (égett, zúzott, vágott, stb. seb a fejen, szemen, kézen, lábon, stb. A jobb és baloldali sérülések megkülönböztetendök). Ápolás végett a sérült munkás hová szállíttatott ? (Házilag vagy kórház- ban és pedig mely kórházban ápol- tatik ?). Tömeges sérülés esetén a többi sérültek megnevezése A sérült munkás baleset ellen biztosítva volt-e? Hol? Ki űzette a biztosítási illetéket ? A sérült munkás mely betegsegélyzö pénztárnak tagja ? 190.....év...............................hó...,..napján. A bejelentő ez ég aláírása (bélyegzője). A fegyházakban, a fegyenczek ipari munkája közben történt balesetek számbavételéről is történik gondoskodás ; ezekről a fegy- házak s általában a letartóztatási intézetek igazgatóságai fogják kiállítani és beküldeni a baleset jelentéseket, A hivatási balesetek statisztikájának másik s Magyarországon különösen fontos ága a mezőgazdasági halesetek statisztikája. A mezőgazdasági üzemben előforduló balesetekről ez ideig semminemű adatgyűjtésünk nem volt. Az állami birtokok munká- sainak megsérüléséről a sérültnek vagy családjának kártalanítása czéljából állítottak ugyan ki egy rovatos ívet, ez azonban csak a föntemlitett czélra szolgált és statisztikailag ki nem használtatott. Teljesen új szervezés volt szükséges tehát a mezőgazdasági bal- esetek statisztikájához s e szervezésnél előtérbe nyomul minden nehézség, a mi egyéb gazdasági ágnál alig érezteti hatását, vagy éppen nem játszik szerepet. Mielőtt azt a kérdést tisztáznék, hogy mit tekintsünk baleset- nek a mezőgazdasági üzemben, meg kellett állapítanunk azt, hogy honnan, mely forrásból remélhetjük a mezőgazdasági baleseti sta- tisztika adatait s az adatszolgáltatóhoz szabnunk aztán igényeinket arra nézve, hogy az adatokat mily terjedelemben és irányban kérjük. A meglévő baleset-statisztikai adatgyűjtéseknél használt metho- dusok a mezőgazdasági balesetek statisztikájánál nem voltak érté- Gleichzeitig erhielt auch dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber eine zum Theil neue Fassung in folgender Form: Unfall-Meldung über vorgekommene Verletzungen im Orossgewerbe-Betriebe. Firma dér Industrie-Anlagc (Eigenthümer oder Páchter). líenennung der Industrie-Anlagc (z. B. típiri- tusfabrik, Mühle, Bürstenfabrik, Bauunter- nehinung) und Sitz derselben (in Budapest Bczirk, Gasse und Hausnummer). Die Unfallstátte (mit Angabe dessen, ob sich der Unfall in der Werkstatt, im Maschinen- • haus, im Magaziné, im Hofe etc. ereignet hat). Familien- und Taufnamen des Verletzten Geschlccht, Altér, Familienstand (verheirathet, ledig, verwitwet, geschieden) des Ver- letzten. Anzahl der vöm Erwerbc des Verletzten Iclien- den Famllienmitglicdcr (dió in wilder Ebe lebondo Frau und die unehelichen Kinder mitgerechnet). Éltem, Ge- xnindor- (Sclrwie- schwister jahrige , au gervater, o.sonstige Kinder Mann Schwie- Ver- germutt.) wandte Zeitpunkt des ünfalles. vor Am ten 190—^^■mittags Uhr (Der Vormittag wird von Mitternaclit bis Mittag 12 Ubr, der Nachmittag von Mittag 12 Uhr bis Mitternacht gerechnet.) ■ Wie viel Stunden vor Eintreten des Ünfalles stand der Arbeiter ununterbrochen in Arbeit ? (Die taglichen regelmássigen Arbeitspausen sind nicht als Unterbrechungen zu be- trachten.) Grad (Natúr) der Verletzung: aj ist der Arbeiter infoige der Verletzung gestorben ? J>) wird die Verletzung voraussichtlich sei- nen Tód verursachen ? — c) wie lángé wird die Genesung des Ver- letzten voraussichtlich dauern ? d) wird der Verletzte nach der Genesung voraussichtlich 1. ganz arbeitsunfahig bleiben ? 2. theilweise arbeitsunfahig bleiben? 3. seine früheie Arbeitsfahigkeit gánzlich wiedercrlangen ? Ursache und Verlauf des Ünfalles. 1. Womit war der Arbeiter beschaftigt, als er vöm Unfall betroffen wurde ? 2. Bei welchem Gerathe oder welcher Ma- schine wurde er vöm Unfall betroffen ?... 3. Welche ausseren Vcrhaltnisse habén beim Unfall mitgewirkt ? 4. Hat der Arbeiter die Arbeit alléin ver- richtet, oder waren ihm auch andere be- 5. Wer hat dóm Verletzten die erste Hilfe angedeihon lassen ? Wie viel Arbeiter bescháftigte die Firma zűr Zeit des Ünfalles ? (dic Taglöhner und Leluiinge mitgerechnet.) Gattung der Verletzung und Benenimng des verletzten Körpertheiles (Brand-, Schnitt- wunde, Kontusion, Wunde am Kopf, am Auge, an der Hand, am Fusse etc. Die Verletzungen an der rechten und linken Seite sind zu untersebeiden). - Wohin wurde der verletzte Arbeiter zűr Pflege überführt? (Wiid er hauslich oder im Spital gepílegt, und zwar in welchem Spital ?) Im Falle von Massenverletzungen die Namen der übrigen Verletzten War der verletzte Arbeiter gégén Unfall versiekért ? Wo? Wer hat die Versiche- rungsgebühr gezahlt ? Von welcher Krankcnkassc war der verletzte Arbeiter Jlitglied ? Am .......ten .............................190. Unterschrift (Stampigíie) dór cüe Meldung erstattonden Firma. Es wurde auch dafür gesorgt, dass die in den Zuchtháusern, bei dér gewerblichen Arbeit dér Stráflinge vorkommenden Unfálle in Rechnung gezogen werden; über diese werden die Unfall- meldungen von den Direktionén dér Zuchtháuser und überhaupt dér Detentions-Anstalten ausgefertigt und eingesendet. Ein anderer in Ungarn besonders wichtiger Zweig dér Sta- tistik dér Berufs-Unfálle ist die Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Über die im landwirtschaftlichen Betriebe vorkommenden Unfálle besassen wir bisher keinerlei Datensammlung. Über die Verletzung von Arbeitern auf Staatsgütern wurde zwar behufs Entschádigung des Verletzten oder seiner Familie ein rubrizirter Bogén ausgefertigt, dieser diente aber nur dem erwáhnten Zwecke Und wurde statistisch nicht ausgenützt. Die Statistik dér landwirt- schaftlichen Unfálle bedurfte alsó einer ganz neuen Organisation und dabei traten allé Schwierigkeiten in den Vordergrund, dérén Wirkung bei anderen Wirtschaftszweigen kaum wahrzunehmen ist, oder die überhaupt nicht ins Gewicht fallen. Bevor wir die Frage entscheiden, was im Wirtschaftsbetrieb als Unfall zu betrachten ist, musste zuerst festgestellt werden, woher, aus welcher Quelle die Daten dér landwirtschaftlichen Unfalls- statistik zu gewártigen sind, und die Ansprüche bezüglich dessen, in welchem Umfange und welcher Richtung die Daten einverlangt werden sollen, mussten den Datenlieferern angepasst werden. Die bei den vorhandenen Datensammlungen dér Unfallstatistik befolgten Methoden konnten bei dér Statistik dér landwirtschaft- kesithetők. A munkaadók a mezőgazdasági üzemben óriási számuk mellett a rang és műveltségbeli különbségek oly szélsőségeit kép- viselik, hogy technikailag kivihetetlen volna egységes adatszolgál- tatásra kötelezni őket, ezen adatszolgáltatás helyességét ellenőrizni, szemmel tartani s végül az igy^ nyert adatok megbízhatóságában jó lélekkel megnyugodni. 2,795.885 gazdaság van a magyar korona országaiban. A nagy uradalmak gazdatisztjei, intézőségei nehézség nélkül meg tudnának ugyan felelni az adatszolgáltatáshoz fűzött igényeknek; de annál kevésbbé felelne meg az a 2,771.111 törpe- és kisgazdaság, melynek tulajdonosa sokszor Írástudatlan, vagy legalább is minden írástól félő ember s még jó, ha ezenfelül nyelvi és értelmi nehézségek nem állják útját a helyes adatbevallásnak. Óriási és költséges szervezetet venne igénybe ennek a nagy tömeg- nek belevonása egy — számszerűleg aránylag keveset produkáló — adatgyűjtésbe, a legkétségesebb eredménynyel. Olynemű szervezetei a mezőgazdasági munkásnépnek, a minők az iparos és forgalmi népességre nézve a betegsegélyző pénztárak, nincsenek. A mi van,'— magánjellegű — csak egyes, szűk körre hat ki; vagy oly állami intézmény, a mely szintén nem bir köte- lező erővel. A mi tehát az ipari balesetek statisztikájánál kínálkozó eredményes segítő eszközt képez, a munkások szervezete és úgy- szólván nyilvántartó hatósága, azt a mezőgazdasági üzemnél telje- sen nélkülöznünk kell. Statisztikai adatgyűjtéseink — közvetlenebb adatgyűjtő közeg hiányában — előszeretettel fordulnak a közigazgatási hatóságok- hoz. A balesetek csakugyan nem kerülik ki a községi elüljárósá- gok, jegyzőségek figyelmét, legalább nem a kisebb községekben. Mégis, bár talán feláldozásával annak, hogy a kisebbfokú sérülések is tudomásunkra jussanak, a közigazgatási hatóságok közreműkö- dését a tervezett adatgyűjtésnél mellőzni kellett. Nemcsak azért, mert az egyébként is munkával túlhalmozott közigazgatási köze- gekre újabb terhet hárítana a balesetek nyilvántartása s nemcsak azért, mert kevesebb alapossággal és szakértelemmel szolgáltatná az adatot az a közeg, a kinek a balesettel szemben semmi egyéb teendője nincs, csakhogy a statisztikai lapot róla kiállítsa, mint pél- dáúl, a betegsegélyző munkásszervezetek, melyeknek az a főfel- adatuk, hogy a betegségeket (baleseteket) nyilvántartsák s ez alapon oszszák ki segélyeiket, vagy az orvosok, a kik a bajt gyógyítván, azt alaposan megvizsgálják s okai felől is igyekeznek tisztába jönni. Hanem azért is mellőzendő volt a közigazgatási hatóságok közreműködése, mert ez nagy nyilvánossággal járva, félreértésekre vagy talán visszaélésekre is szolgáltatna okot. A megsérült munkás- ember, ha oly közeg vallatja ki őt balesete felől, a ki sem gyó- gyítani nem fogja őt, sem segélyben nem részesíti, könnyen gya- nakvóvá lehet s egyéb czélokat sejt. Talán azt, hogy valami rossz készül ellene, s azontúl mindenki gondosan igyekszik rejtegetni, ha esetleg megsérült. Talán kárpótlást remél s azontúl apró sérülések seregével sietnek jelentkezni. Az ipari baleset-statisztikai adatgyűj- tés is lépten-nyomon mutathat föl olyan eseteket, hogy a vereke- désnél vagy ittasság miatt megsérült munkás azt állítja, hogy munka közben érte őt a baleset; nem szakértő adatszolgáltatót — a minők volnának a közigazgatási közegek — még könnyebb volna félrevezetni. Ha igényeinket leszállítva, megelégszünk a súlyosabb sérü- lések kimutatásával, jó és megbízható adatszolgáltatókat találunk az orvosokban. Kimarad igy az adatgyűjtésből minden oly jelen- téktelenebb eset, a mely nem igényel orvosi kezelést; de ez nem képez nagy kontingenst, mert a mint az ország legkülönbözőbb vidékein tapasztalható, a szegényebb földmívelő nép is külső sérü- léseivel, sebészi beavatkozást igénylő bajaival nem késik orvoshoz menni s csak belső bajait kuruzsoltatja javasasszonyokkal. A kezelő orvos megvizsgálván és kikérdezvén betegét, szükségképen kon- statálni tudja, hogy hivatásszerű munka közben szenvedett sérü- lésről van-e szó; a bejelentés kitöltésére, a gyógyulás tartamá- nak megállapítására, a sérülés leírására pedig leginkább illetékes. Különösebb terhet sem okoz az orvosokra nézve ez az adatszol- lichen Unfálle nicht in Anwendung gebracht vverden. Unter den Arbeitgeb’ern im landwirtschaftlichen Betriebe sind bei ihrer riesigen Zahl solche Extrémé dér Unterschiede an Rang und Bildung yer- treten, dass es technisch undurchführbar wáre, sie zűr einheit- lichen Datenlieferung zu verpflichten, die Richtigkeit dieser Daten- lieferung zu kontrollkén und zu beaufsichtigen, und endlich sich mit dér Verlásslichkeit dér so erlangten Daten mit gutem Gewissen zufrieden zu gébén. 2,795.885 Wirtschaften gibt es in den Lándern dér ungarischen Krone. Die Wirtschaftsbeamten und Verwaltungen dér grossen Dománen könnten zvvar den an die Datenlieferung gestellten Ansprüchen ohne Schwierigkeit entsprechen ; aber desto weniger entspráchen denselben die 2,771.111 Zwerg- oder Klein- Wirtschaften, dérén Eigenthümer oft des Schreibens unkundige oder vvenigstens aller Schreiberei abgeneigte Menschen sind, und es ist noch gut, wenn ausserdem nicht noch Sprache und Intellekt betreffende Schwierigkeiten dér richtigen Datenfassion im Wege stehen Die Einbeziehung dér grossen Masse in eine — ziffer- mássig im Verháitnis wenig produzirende — Datensammlung würde bei dem zweifelhaftesten Resultate eine riesige und kostspie- lige Organisation beanspruchen. Das landwirtschaftliche Arbeitervolk besitzt keinerlei solche Organe, wie die Krankenkassen für die mit Gewerbe und Verkehr bescháftigte Bevölkerung. Was vorhanden ist, ist privátén Karak- tere und erstreckt sich auf einzelne engere Kreise, oder ist eine solche staatliche Institution, welche nicht obligatorisch ist. Das alsó, was bei dér Statistik dér gewerblichen Unfálle ein sich selbst dar- bietendes wirksames Hilfsmittel bűdet, die Organisation und sozusa- gen Evidenz-Behörde dér Arbeiter, wird beim landwirtschaftlichen Be- triebe gánzlich vermisst. Unsere statistischen Datensammlungen wenden sich — in Ermangelung direkter datensammelnder Organe — mit Vorliebe an die administrativen Behörden. Die Unfálle entgehen dér Auf- merksamkeit dér Gemeindevorstehungen und Notáre thatsáchlich nicht, wenigstens in den kleineren Gemeinden. Und doch musste, wenn auch vielleicht mit Aufopferung dessen, dass mán auch über die Verletzungen mindenen Grades Kenntnis erlange, von dér Mitwirkung dér Administrations-Behörden bei dér gép lantén Daten- sammlung abgesehen werden. Nicht nur darum, weil die Evidenz- haltung dér Unfálle den mit Agenden bereits überháuften Ver- waltungs-Organen eine neue Last autbürden würde, und nicht nur darum, weil das Organ, welches dem Unfall gegenüber nichts anderes zu thun hat, als darüber den statistischen Zettel auszu- fertigen, die Daten mit weniger Gründlichkeit und Sachverstándnis liefern würde, als z. B. die krankenunterstützenden Arbeiter-Orga- nisationen, dérén Hauptaufgabe es ist, die Krankheiten (Unfálle) in Evidenz zu haltén, und die Unterstützungen auf dieser Grundlage zu ertheilen, oder die Arzte, welche das Übel kurirend, dasselbe gründlich untersuchen und auch bezüglich dér Ursachenins Reine zu kommen bestrebt sind; sondern von dér Mitwirkung dér Ad- ministrations-Organe war auch darum abzusehen, weil sie mit grosser Publizitát verbunden wáre und auch Missverstándnisse oder vielleicht Missbráuche verursachen könnte. Wenn dér verletzte Arbeiter bezüglich seines Unfalles von einem solchen Organe ver- hört wird, welches ihm weder kuríren, noch unterstützen wird, könnte er leicht misstrauisch werden und andere Absichten ver- muthen. Vielleicht, dass mán gégén ihn etwas Böses im Schilde führt; und dann wird es jeder sorgfáltig zu verheimlichen suchen, falls er verletzt wurde. Oder hofft er vielleicht auf Entschádigung, und dann beeilen sie sich eine Menge ganz geringfügiger Ver- letzungen anzumelden. Auch die Datensammlung dér gewerblichen Unfallstatistik kann auf Schritt und Tritt solche Fálle aufweisen, wo dér bei einer Schlágerei oder im Rausche verletzte Arbeiter behauptet, dass dér Unfall ihn bei dér Arbeit betroffen habé; nicht sachverstándige Datenlieferer — wie es die Verwaltungs-Organe vváren — könnten noch leichter irregeführt werden. Wenn wir unsere Ansprüche herabsetzen und uns mit dem Ausweis dér schwereren Verletzungen begnügen, treffen wir in den Arzten auf gute und verlássliche Datenlieferer. Es entfállt zwar so aus dér Datensammlung jeder solche unbedeutende Fali, welcher keine árztliche Behandlung beansprucht; doch das bűdet kein grosses Kontingent, denn wie die Erfahrung in den verschiedensten Gegenden des Landes zeigt, zögert auch das ármere ackerbauende Volk nicht, mit áusseren Verletzungen, mit den einen chirurgischen Eingriff erheischenden Übeln sich an den Arzt zu wenden, und lásst nur bei innern Krankheiten die Quacksalberinnen kurpfuschen. Wenn dér behandelnde Arzt den Kranken untersucht und ausfragt, kann er es zweifelsohne konstatiren, ob von einer bei dér Berufs- arbeit erlittenen Verletzung die Rede ist, und er ist am meisten berufen, die Meldung auszufertigen, die Dauer dér Genesung fest- zustellen und die Verletzung zu beschreiben. Für die Arzte ist diese Datenlieferung mit keiner besondern Belástigung verbunden, in 17* gáltatás; egy-egy orvos évi gyakorlatában alig néhány mező- gazdasági baleset fordul elő. Különben legutóbb, a népmoz- galmi statisztikában bevezetett »Orvosi Értesitők« tanúskodnak a mellett, hogy ilynemű adatszolgáltatástól orvosaink nem idegen kednek. A mezőgazdasági baleset-statisztikának legmegfelelőbb adat- szolgáltatóit ilyképen az orvosokban találván meg, könnyű volt meghatároznunk a bejelentésre kötelezett baleset fogalmát is: be- jelentendő mindazon mezőgazdasági munka közben és következté- ben szenvedett sérülés, a mely orvosi gyógykezelést igényel. Mező- gazdasági munkának értetvén természetesen nemcsak a szorosan vett földmívelés, hanem az erdőgazdaság is, állattenyésztés stb. A begyülő adatok legnagyobb részét a gépsérülések teszik, de föl- veendők ezenkívül kis gazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával, csákánynyal stb.) ejtett sérülések, lovak s egyéb gazdasági állatok mellett előfordulható balesetek, favágás, tutajozás közben történ- hető szerencsétlenségek stb. Leginkább hiányos az erdőgazdasá- gokban előforduló balesetek statisztikája; orvostól, községtől, egy- általán emberlakta helyektől távoleső havasi erdőkben tömegesen történhetnek olyan, esetleg súlyosabb sérülések is, a melyek nem jutnak tudomásra. A legsúlyosabbakról: a halált okozó balesetekről itt is értesülhetünk azonban a népmozgalmi statisztika révén. Az adatgyűjtő minták szelvényes füzetben bocsáttatnak az orvosok rendelkezésére, kettős vagy egyszerű levelezőlap alakjá- ban, hátlapjukon a statisztikai hivatalhoz szóló, nyomtatott czím- zéssel. Az I. számú jelentés — válaszos levelezőlap nagyságá- ban — akkor küldetik be, mikor az orvos a sérültet kezelés alá veszi. Az I. számú jelentés elküldése előtt ki kell tölteni még a II. számú jelentésnek három első rovatát, hogy nyoma legyen, mely sérülésről van szó. A II. sz. jelentés csak akkor terjesztendő be, ha a kezelés már véget ért, akár azért, mert a sérült meghalt vagy meggyógyult, akár azért, mert más orvos kezelése alá került vagy valamely kórházba szállíttatott. Az előbbi esetekben a halál ideje, illetőleg a szenvedett munkaképtelenség tartama és foka jelentendő be, az utóbbi esetben azon orvos vagy kórház neve, a hová a sérült további kezelés végett került. A kórházak kétféle bejelentő- lapot kapnak. Az egyik bejelentés azon esetekre szolgál, ha — a mint ez leggyakrabban történik — a sérült minden előzetes orvosi kezelés nélkül mindjárt a kórházba vitetik, a mikor a beteg fel- vétele alkalmával kell az I. sz. jelentést kiállítani, a beteg távozá- sakor pedig a II. számút. Ha a betegfelvételkor az derül ki, hogy más orvos már kezelte a sérültet, akkor más minta használandó a bejelentésre és pedig csak a beteg távozásakor. Ilyképen egy sérültről mindig egy I. számú jelentés érkezik be és annyi II. számú, a hányán a sérültet gyógyították. A mely II. számú jelentés a sérült haláláról vagy felgyógyulásáról ad számot, annak adatai csatoltatnak a statisztikai hivatalban az I. számú jelentés mellé és azzal együtt kerülnek feldolgozásra. A mezőgazdasági balesetstatisztikának ezen — bár töre- dékes, de viszonyaink között egyelőre talán egyedül czélra- vezető — szer vezete a földmívelésügyi m. kir. minister úrnak kezdeményezésére lépett életbe, ugyancsak az 1901. évi január hó 1-ével. Az adatgyűjtést a statisztikai hivatal indította meg, az orvo- sokhoz intézett következő körirataival: dér Jahrespraxis je eines Arztes kommen kaum einige landwirt- schaftliche Unfálle vor. Übrigens sprechen die letzthin in dér Volks- bewegungs-Statistik eingeführten »Arztlichen Verstándigungen« dafür, dass sich unsere Arzte gégén eine solche Datensammlung nicht ablehnend verhalten. Nachdem wir solchermaassen gefunden habén, dass die ent- sprechendsten Datenlieferer dér landwirtschaftlichen Unfallstatistik die Arzte sind, war es leicht, auch den Begriff dér zűr Anmeldung verpílichteten Unfálle festzustellen: anzumelden ist jede bei dér landwirtschaftlichen Arbeit oder in Folge derselben erlittene Ver- letzung, welche eine árztliche Behandlung erfordert. Unter landwirt- schaftlicher Arbeit ist natürlich nicht nur dér Ackerbau im engeren Sinne, sondern auch die Forstwirtschaft, Viehzucht u. s. w. zu ver- stehen. Den grössten Theil dér einlangenden Daten machen die Maschinenverletzungen aus, doch sind ausserdem auch die in kleinen Wirtschaften durch Handgeráthe (Sense, Haue u. dgl.) ver- ursachten Verletzungen, die neben Pferden und anderen Wirt- schaftsthieren vorkommenden Unfálle, die beim Holzfállen und Flössen sich ereignenden Unglücksfálle áufzunehmen: Am lücken- haftesten ist die Statistik dér in den Forstwirtschaften vorkommen- den Unfálle: in den vöm Arzte, von dér Gemeinde, überhaupt von den von Menschen bewohnten Státten entfernten Alpenwáldern können massenhaft solche, eventuell auch schwerere Verletzungen vorkommen, welche nicht bekannt werden. Über die schwersten Unfálle, die mit letalem Ausgange, berichtet aber auch hier die Volksbewegungs-Statistik. Die Datensammel-Formulare werden den Arzten in Koupon- heften zűr Verfügung gestellt, in dér Form von einfachen oder doppelten Postkarten, mit dér an das statistische Amt lautenden gedruckten Adressirung auf dér Rückseite. Die Meldung Nr. I — im Formát einer Antwort-Postkarte — wird dann eingesendet, wenn dér Arzt den Verletzten in Behandlung nimmt. Vor dér Absendung dér Meldung Nr. I sind noch die drei ersten Rubriken dér Meldung Nr II auszufüllen, damit mán spáter wisse, von welchem Verletz- ten die Rede ist. Dié Meldung Nr. II ist nur dann einzureichen, wenn die Behandlung beendigt ist, entweder weil dér Verletzte gestorben oder genesen ist, oder weil er in die Behandlung eines anderen Arztes überging, oder in ein Spital überführt wurde. Im ersteren Falle ist dér Zeitpunkt des Versterbens, beziehungsweise Dauer und Grad dér erlittenen Arbeitsunfáhigkeit anzumelden, im letztern Falle dér Namen des Arztes oder des Spitals, wohin dér Verletzte behufs weiterer Behandlung gelangt ist. Die Spitálef erhalten zweierlei Meldezettel. Die eine Meldung ist für den Fali bestimmt, wenn — wie dies am háufigsten geschieht — dér Verletzte ohne jegliche vorhergehende árztliche Behandlung sofort in das Spital gebracht wird; diesfalls ist die Meldung Nr. I bei Gelegenheit dér Aufnahme des Kranken auszufertigen, die Nr. II aber beim Abgang desselben. Wenn es sich bei dér Krankenaufnahme herausstellt, dass den Ver- letzten bereits ein anderer Arzt behandelt hat, dann ist zűr Meldung ein anderes Formular zu verwenden und zwar nur beim Abgang des Kranken. Solcherweise langt über einen Verletzten immer nur eine Meldung Nr. I ein, aber soviele. Meldungen Nr. II, wie viele den Verletzten behandelt habén. Von derjenigen Meldung Nr. II, welche über den Tód oder die Genesung des Verletzten berichtet, werden die Daten im statistischen Amte dér Meldung Nr. I angeschlossen und gelangen mit dieser zusammen zűr Auf- arbeitung. Diese zwar fragmentarische, aber unter unsern Verháltnissen vorláufig alléin zum Ziele führende Organisation trat auf Initiative des Herrn kön. ung. Ackerbau-Ministers gleichfalls mit 1. Jánner 1901 ins Leben. Die Datensammlung wurde vöm statistischen Amt in Angriff genommen, mittelst folgenden an die Arzte gerichteten Zirkulares ; M. kir. központi statisztikai hivatal. K. u. statistisches Zentralamt. 6672, ein. szám. Valamennyi hazai gyakorló orvostudor és sebész úrnak. Hivatkozással a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-cz. 3. §-a alapján a statisztikai hivatalnak az országgyűlés által elfogadott 1901. évi raunkatervére, a mezőgazdasági baleset-statisztikai adatoknak az 1901. évben leendő szolgáltathatására szükséges nyomtat- -Zahl 6672. allé Herren praktizirenden Doktorén dér Medizin und Wund- árzte in Ungarn. Mit Berufung auf das auf Grund des §. 3 des G.-A. XXXV ; 1897 das k. u. statistische Zentralamt vöm Reichstag genehmigte Arbeits- ramm des k. u. statistischen Zentralamtes für das Jahr 1901 lasse die zűr Lieferung dér Daten dér landwirtschaftlichen Unfallstatistik im e 1901 erforderlichen Drucksorten in dér dem muthmasslichen Bedarf 18* ványokat a várható szükséglethez mért példányszámban idecsatolva a követ- kező észrevételekkel küldöm meg a tekintetes Orvos úrnak: A munkásvédelmi politika helyes és czélszerű irányítása szükségessé teszi, hogy a munkáskezet a hivatási munkája közben fenyegető veszélyek- től és balesetektől lehetőleg megóvjuk, vagy legalább ennek súlyos követ- kezményeit elhárítsuk tőle s hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk, ismernünk kell egész teljességében azokat a veszélyeket, a melyek a hiva- tásos munka végzése közben a munkáskezet érhetik. E czéinak szolgál a baleseti statisztika, a melynek több ága, nevezetesen a gyáripari üzemben, továbbá a vasúti üzemben stb. előforduló balesetek statisztikája már koráb- ban is művelés alatt volt, s nem kicsinylendő tanulságokat szolgáltatott a munkásvédelmi politika czéljaira. Kiválóan fontos azonban, hogy hasonló adatok gyüjtessenek a mező- gazdasági üzemben előforduló balesetekről is. Hazánk népességének túl- nyomó nagy része a mezőgazdaság szolgálatában áll s attól várja kenyerét és boldogulását; gazdaságunk intenzívvé tételével, a mezőgazdasági gépek használatának terjedésével azonban természetszerűleg szaporodnak azok a balesetek is, a melyek a mezőgazdasági üzemből kifolyólag az abban fog- lalatoskodó munkáskezet érik. Hogy ezen, a gazdaságunk örvendetes fej- lődésével együttjáró bajnak súlya lehetőleg csökkentessék, szükséges előbb tájékozódnunk a mezőgazdasági balesetek számáról és jelentőségéről, továbbá arról a munkaveszteségről, a melyet ezen balesetek okoznak, egyszóval szükség van kimerítő és megbízható mezőgazdasági baleseti statisztikára. A földmívelésügyi m. kir. minister úr ő Nagyméltósága ez okoktól indíttatva rendelte el a mezőgazdasági baleseti statisztikának az 1901. évi január hó 1-től leendő művelését, az országgyűlés pedig az 1897. évi XXXV. t.-czikk 3. §-a értelmében beleegyezését adta ezen adatoknak az orvos urak és a kórházak útján az alábbi módozatok szerint való gyűjtésére s ez adatgyűjtésre az 1897. évi XXXV. t.-cz. határozmányait is ki- terjesztette. Felkérem tehát a tekintetes Orvos urat, hogy az adatszolgáltatást az alább foglalt utasítások értelmében szíveskedjék teljesíteni: Bejelentendő lesz minden olyan mezőgazdasági munkája következté- ben megsérült egyén, a ki gyógykezelés végett a tekintetes Orvos urnái jelentkezik, vagy hozzátartozói által bejelentetik. Mezőgazdasági munkának értendő természetesen nemcsak a szorosan vett földmívelés, hanem az erdő- gazdaság is, az állattenyésztés stb. A bejelentés alá kerülő balesetek leg- nagyobb részét előreláthatólag a gépsérülések fogják tenni, de fölveendők lesznek ezenkívül a kis- és nagygazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával, csákánynyal, ekevei stb.) ejtett sérülések, lovak és egyéb gazdasági állatok mellett előfordulható balesetek, favágás, facsusztatás, tutajozás közben tör- ténhető szerencsétlenségek stb., valahányszor a sérült vagy annak családja orvosi gyógykezelésért folyamodik. Önként érthetőleg bejelentendők a rögtöni halállal járó sérülések is, a mennyibena azok az orvosnak tudomá- sára jutnak. A bejelentési lap két szelvényből áll. Az I. számú szelvény kitöl- tendő mindjárt a sérülés megtörténtekor, illetőleg akkor, mikor a sérült orvosi gyógykezelés alá vétetik. A sérültnek az orvosi kezeléshez különben is szükséges kihallgatása közben derül ki, hogy a baleset mezőgazdasági munkából folyó és igy bejelentési kötelezettség alá eső baleset-e ; ugyan- ekkor nyerhető felvilágosítás az I. számú szelvényen foglalt összes kér- désekre is, a melyek közül külön magyarázatot csak az a kérdés igényel, mely a' sérült keresetéből élő családtagok számát tudakolja. Ennek a kér- désnek az a czélja, hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a kereset- képtelenné vált családfő szerencsétlensége ; s ez a czél a család fogalmát szükségszerűen kiterjeszti a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházas- ságban együtt élő nő, s a törvénytelen gyermekek tehát szintén be- foglalandók a családtagok számába, ha a megsérültnek keresetéből éltek; ugyanígy hajadon női munkásnak általa eltartott törvénytelen gyermeke is. Az I. számú szelvényen a sérülés fokáról a dolog természetéhez képest még csak annyit lehet jelenteni, hogy előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása ? Köztudomású pedig, hogy különösen külső sérüléseknél a gyógyulás tartamának ilyen előrevaló meghatározása igen gyakran messze elmaradhat a valóságtól, mert váratlanul közbejövő kom- plikácziók, hirtelen fellépő sebláz stb. súlyosabbá és hosszabb tartamúvá tehetik azt az esetet, a mely kezdetben enyhébb lefolyásúnak Ígérkezett, s viszont kezdetben súlyosabbnak látszó sérülések az előrelátottnál gyorsabb idő alatt gyógyulhatnak kedvező körülmények között. Minthogy pedig a baleseti statisztikának az a legfontosabb feladata, hogy pontosan számot adjon arról, hogy az egyes sérülések tényleg mily veszteséget okoztak, mennyi ideig tették munkaképtelenné az illető sérültet, s végső lefolyásuk- entsprechenden Anzahl von Exemplaren hierbeigesohlossen dem wohl- gebornen Herrn Arzte mit folgendpn Bemerkungen zugehen: Um dér Arbeiterschutz-Politik eine richtige und zweckmassige Rich- tung gébén zu können, ist es nothwendig, den Arbeiter vor den ihm bei seiner Berufsarbeit drohenden Gefahren und Unfallen zu bewahren, oder wenigstens ihre schweren Folgen von ihn abzuwehren; damit wir dieser Aufgabe entsprechen können, müssen wir die Gefahren, welche den Ar- beiter bei seiner Berufsarbeit betreffen können, in ihrem vollen Umfange kennen. Diesem Zwecke dient die Unfallstatistik, dérén mehrere Zweige, namenllich die Statistik dér im Fabriksbetrieb, ferner im Bahnbetriebe usw. vorkommenden Unfálle, schon früher kultivirt wurden und den Zwecken dér Arbeiterschutz-Politik nicht zu unterschátzende Behelfe lieferten. Es ist aber besonders wichtig, dass ahnliche Daten auch über die im landwirtschaftlichen Betrieb vorkommenden Unfálle gesammelt werden. Dér überwiegend grössere Theil dér, Bewohner Ungarns steht im Dienste dér Landwirtschaft und erwartet von dieser sein Brod und sein Fortkom- men ; in dem Maasse aber, als unsere Agrikultur sich intensiver gestaltet und sich dér Gebrauch von landwirtschaftlichen Maschinen verbreitet, nimmt natürlich auch die Zahl jener Unfálle zu, welche infoige dér landwirt- schaftlichen Betriebe die hiermit bescháftigten Arbeiter betreffen. Um die Wucht dieses mit dér erfreulichen Entwicklung unserer Landwirtschaft verbundenen Übelstandes thunlichst zu vermindern, ist es nöthig sich be- züglich dér Anzahl und Bedeutung dér landwirtschaftlichen Unfálle vorher zu orientiren, ferner bezüglich jenes Arbeitsverlustes, welchen diese Unfálle verursachen, mit einem Wort wir brauchen eine erschöpfende und verláss- liche Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Durch diese Gründe fühlte sich Se. Excellenz, dér Herr k. u. Acker- bau-Minister bewogen, zu verordnen, dass die Statistik dér landwirtschaft- lichen Unfálle vöm l.Jánner 1901 an kultivirt werde, dér Reichstag aber hat es im Sinne des §. 3 des G.-A. XXXV; 1897 genehmigt, dass diese Daten nach dem weiter untén folgenden Modus im Wege dér Herren Árzte und dér Spitáler gesammelt werden, und hat auf diese Datensammlung auch die Bestimmungen des G.-A. XXXV: 1897 erstreckt. Ich ersuche daher Ew. Wohlgeboren, die Datenlieferung laut fol- gender Instruktionen durchführen zu wollen Anzumelden ist jedes solche zufolge einer landwirtschaftlichen Ar- beit verletzte Individuum, welches sich behufs árztlicher Behandlung bei Ew. Wohlgeboren meldet, oder von seinen Angehörigen angemeldet wird. Unter landwirtschaftlicher Arbeit wird natüilich nicht nur dér Ackerbau im engeren Sinne verstanden, sondern auch die Forstwirtschaft, die Vieh- zucht udgl. Den grössten Theil dér zűr Meldung gelangenden Unfálle werden voraussichtlich die Verletzungen durch Maschinen ausmachen, doch sind ausserdem auch die in Klein- und Grosswirtschaften von Handgeráthen (Sen- sen, Spitzhauen, Pflügen udgl.) herrührenden Verletzungen, die im Umgang mit Pferden und anderen Wirtschaftsthieren sich ergebenden Unfálle, die beim Holzfállen, auf dér Holzrutschbahn, beim Flössen vorkommenden Un- glücksfálle usw. aufzunehmen, wenn dér Verletzte oder dessen Familie árzt- liche Behandlung in Anspruch nimmt. Selbstverstándlioh sind auch die den plötzlichen Tód verursachenden Verletzungen anzumelden, wofern sie zűr Kenntnis des Arztes.gelangen. Dér Meldezettel besteht aus zwei Koupons. Dér Koupon Nr. I ist sofort auszufüllen, da die Verletzung erfolgte,beziehungsweise dann, wenn dér Verletzte in árztliche Behandlung genommen wird. Bei dem übrigens auch zum Zweck dér árztlichen Behandlung nöthigen Verhör des Verletzten stellt es sich heraus, ob dér Unfall die Folge einer landwirtschaftlichen Arbeit, und alsó ein dér Meldepflicht unterliegender Unfall ist; bei der- selben Gelegenheit kann mán sich auch Aufklárung bezüglich sámmtlicher auf dem Koupon Nr. I enthaltenen Fragen verschaffen, von welchen eine be- sondere Erklárung nur die Frage erheischt, welche die Zahl dér vöm Er- werbe des Verletzten lebenden Familienmitglieder erkundet. Diese Frage hat den Zweck, in Erfahrung zu faringen, wie viel Personen unter dem Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes zu leiden habén, und dieser Zweck erstreckt den Begriff dér Familie notwendigerweise auch auf die nicht legalisirten Verhaltnisse. Die im Konkubinate zusamraenlebende Frau und die unehelichen Kinder sind alsó gleichfalls den Familiengliedern bei- zuzahlen, wenn sie vöm Erwerb des Verletzten leben; ebenso das uneheliche Kind einer ledigen Arbeiterin, wenn es von dieser erhalten wird. Auf dem Koupon Nr. I kann dér Natúr dér Sache nach betreffend den Grad dér Verletzung nur soviel gemeldet werden, wie lángé die Gene- sung des Verletzten voráussichtlich dauern wird ? Es ist aber bekannt, dass besonders bei áusseren Verletzungen eine solche vorherige Bestimmung dér Dauer dér Genesung oft weit hinter dér Wirklichkeit zurückbleiben kann, denn unverhofft eintretende Komplikationen, plötzlich auffretendes Wundfieber udgl. können einen Fali schwieriger und langwieriger machen, welcher anfangs einen milderen Verlauf voraussetzen hess, hinwieder können im Anfang schwerer ersoheinende Verletzungen unter günstigen Verháltnissen rascher heilen, als vorauszusetzen war. Da es aber die wichtigste Aufgabe dér Unfallstatistik ist, genaue Rechenschaft darüber zu gébén, welchen Verlust faktisch die einzelnen Verletzungen verur- sacht, für wie lángé Zeit sie den betreffenden Verletzten arbeitsunfáhig gemacht habén, und ob sie in ihrem endgiltigen Verlaufe nicht eventuell seine stándige Arbeitsunfáhigkeit verursacht habén, entweder eine theil- 19* bán nem okoztak-e annak esetleg állandó munkaképtelenséget, akár rész- legest, mikor korábbi munkakörét nem tudja többé ellátni, de kisebb mun- kákra még képes marad, akár teljeset, mikor semminemű kereső foglal- kozást többé nem folytathat: nem lehet megelégednünk az I. számú jelentésen foglalt azon följegyzéssel, hogy előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása, hanem szükséges adatokat szereznünk még a sérülés valódi tényleges tartamáról is, akkor, a mikor a sérült már felgyógyult, s igy a szenvedett munkaképtelenségnek ideje egész szabatosan megálla- pítható. E czélhoz képest a baleset-jelentő lap II. számú szelvényének kiállí- tása körül a következő eljárás lesz követendő: Még az I. számú szelvény elküldése előtt a II. számú szelvényen kitöltendő az első néhány rovat (kinek a gazdaságában történt a baleset, mely községben vagy pusz- tán, mi a sérült vezeték- és keresztneve, mi a sérülés időpontja), emlé- keztetőül és tájékoztatóul arra, hogy mely sérülésről kell annak idején a II. számú szelvényt beterjeszteni. Ezek után az I. számú szelvény a füzetből kivétetvén, a m. kir. központi statisztikai hivatal czímére pos- tára adandó. A II. számú szelvényt akkor kell egészen kitölteni és a statisztikai hivatalhoz postára adni, a mikor a sérültnek orvosi kezelését az illető orvos úr befejezte, akár azért, mert a gyógykezelt egyén felgyógyult, akár azért, mert meghalt, vagy azért, mert kórházba szállíttatott, vagy más orvoshoz ment, a mely utóbbi esetekben a kórlefolyás végleges eredményéről az illető kórház vagy másik orvos fogja beterjeszteni a jelentést. Minden I. számú jelentés után tehát be kell küldeni a II. számút is, a mikor a gyógy- kezelés véget ért, a megfelelő rovatok pontos kitöltésével. Ha a megküldött nyomtatványfüzetben a bejelentési lapok már fogy- tán vannak, új füzet megküldését a statisztikai hivataltól kell kérni, a mel- lékelt nyomtatvány réndelő levelezőlap felhasználásával. Úgy e levelezőlap, mint a föntemlitett jelentések portomentesen küld- hetők be ; a tekintetes orvos urnák a statisztikai hivatallal ezen adatgyűjtés tárgyában folytatott egyéb — de nem ajánlott — levelezései is portómen- tesek, ha a boríték alsó részén balfelől ez a záradék alkalmaztatik: hiva- talos felszólitá-ra statisztikai ügyben portómentes«. Ismételten hangsúlyozom, hogy az orvos uraknak ezen adatszolgál- tató kötelezettsége az 1897. évi XXXV. t.-cz.-ből folyik, mely törvény 13. §-ában az adatszolgáltatást megtagadók és valótlan adatszolgáltatók, 11. §-ában pedig a késedelmes adatszolgáltatók ellenében tartalmaz szigorú intézkedéseket, az előbbi tényt kihágásnak minősítvén, az utóbbi esetben pedig a statisztikai hivatalt az adatoknak a mulasztó költségén való beszer- zésére jogosítván fel, miért is felkérem a tekintetes orvos urat, hogy az adatszolgáltatást már ez okból is minél nagyobb buzgósággal és pontosság- gal igyekezzék teljesíteni. Megjegyzem egyúttal, hogy a földmívelésügyi m. kir. miniszter úr ő Nagyméltósága alulirt hivatal javaslatára az orvos uraknak és kórházaknak az adatszolgáltatás körül kifejtett fáradságát és buzgóságát azzal kívánja kárpótolni, hogy minden a statisztikai hivatalhoz beküldött baleseti jelen- tésnek (az összetartozó I. és II. számú jelentést egynek vévén) kiállításáért 10 fillér díjat állapított meg olyképen, hogy az év elteltével az egy törvényhatóságtól beérkezett jelentések összeszámoltatván, az ezekért járó díj együttesen fog megküldetni az Orvos-Szövetség azon törvény- hatósági flókszövetségének, az ott fennálló orvosi vagy özvegyi segély- alap javára. Végül újból is felkérem a tekintetes Orvos urat, hogy az adatszol- gáltatást a maga részéről is a legnagyobb buzgósággal és lelkiisme- retességgel szíveskedjék teljesíteni, hogy az adatgyűjtés által szándé- kolt azon őzéi, hogy a balesetek folytán a mezőgazdasági népessé- günket fenyegető veszély nagyságáról biztos tudomást szerezhessünk és ellene a szükséges óvóintézkedéseket meglehessük, minél teljesebben elér- hető legyen. Budapest, 1900. deczember 20. Jekelfalussy s. k., igazgató. weise, wobei dér Arbeiter seinen früheren Árbeitskreis nicht mehr ver- seken kann, aber zu geringeren Arbeiten noch fahig ist, oder eine gánz- liche, wobei er keinerlei erwerbende Arbeit mehr betreiben kann: können wir uns nicht mit dér in dér - Meldungskarte Nr. I enthaltenen Angabe begnügen, wie lángé voraussichtlich die Genesung des Verletzten andauern wird, sondern es ist nothwendig, Daten über die faktische Dauer dér Verletzung zu beschaffen, zu einer Zeit, da dér Verletzte bereits genesen ist und so die Zeitdauer dér erlittenen Arbeitsunfáhigkeit ganz prazis festgestellt werden kann. Dem entsprechend ist bei dér Ausfertigung des Koupons Nr. II des Unfall-Meldezettels folgendes Verfahren zu beobachten : Noch vor Ab- sendung des Koupons I sind im Koupon II die ersten paar Rubriken aus- zufüllen (in wessen Wirtschaft hat sich dér ünfall erreignet, in welcher Gemeinde oder Puszta, was ist dér Familien- und Taufnamen des Ver- letzten, welcher ist dér Zeitpunkt dér Verletzung), zűr Erinnerung und Orientirung bezüglich dessen, über welche Verletzung seiner Zeit dér Koupon II einzusenden sein wird. Hierauf wird dér Koupon I aus dem Hefte genommen und an das k. u. statistische Zentralamt adressirt auf die Post gegeben. Dér Koupon Nr. II ist dann ganz auszufüllen und an- das k. u. sta- tistische Zentralamt auf die Post zu gébén, wenn dér betreffende Herr Arzt die arztliche Behandlung des Verletzten beendet hat, entweder weil das behandelte Individuum genesen ist, oder weil es verstorben ist, oder weil es in ein Spital überführt wurde oder sich an einen andern Arzt gewendet hat, in welch letztern Falién das betreffende Spital oder dér andere Arzt die Meldung über das Endresultat des Krankheitsprozesses er- statten wird. Nach jeder Meldung Nr. I ist alsó auch die Nr. II einzu- senden, wenn die Behandlung aufgehört hat, mit genauer Ausfüllung der entsprechenden Rubriken. Wenn in dem zugeschickten Blanketheft die Meldezettel schon zűr Neige gehen, ist vöm statistischen Amt das Zuschicken eines neuen Heftes zu verlangen, wobei mán sich dér beigelegten, zum Bestellen von Druck- sorten dienende Postkarte bedient. Sowohl diese Postkarte, als auch die oben erwahnten Meldungen können portofrei eingesendet werden; auch die sonstige (wenn nicht rekommandirte) Korrespondenz des wohlgebohrnen Herrn Arztes mit dem statistischen Amte in Angelegenheit dieser Datensammlung ist portofrei, wenn am unteren Theile des Kouverts links die Klausel angebracht wird : »zufolge ámtlicher Aufforderung in statistischer Angelegenheit portofrei«r. Ich betone wiederholt, dass die Verpflichtung dieser Datenlieferung seitens dér Herrn Arzte auf dem G.-A. XXXV : 1897 basirt, welches Gesetz in seinem §. 13 gégén diejenigen, welche die Datensammlung ver- weigern oder unwahre Daten liefern, in seinem §.11 aber gégén diejeni- gen, welche im Datenliefern saumselig sind, strenge Verfügungen enthált, indem es den ersten Fali als Uebertretung qualifizirt, im letztern aber das statistische Amt bevollmachtigt, die Daten auf Kosten des Saumseligen zu beschaffen, weshalb ich Ew. Wohlgeboren ersuche, die Datenlieferung schon aus dicsem Grunde mit je grösserem Eifer und Genauigkeit bewerk- stelligen zu wollen. Es wird zugleich bemerkt, dass Se. Exzellenz dér Herr k. u. Ackei bau-Minister auf Vorschlag des gefertigten Amtes die auf die Datenliefe- rung verwendete Mühewaltung und den Eifer dér Herren Árzte und dér Spitáler auf die Weise zu entschadigen wünscht, dass er für die Ausfertigung einer jeden dem statistischen Amt eingesendeten Unfall-Meldung (die zu- sammengehörige Meldung Nr. I und Nr. II als eins betrachtet) eine Ent- lohnung von 10 Hellern festgestellt hat, solchergestalt dass nach Ablauf eines Jahres die aus einem Munizipium eingelangten Meldungen zusammen- gezáhlt werden und das dafür entfallende Honorar in einer Summe dér im betreffenden Munizipium bestehenden Filiale des Árzte-Verbandes zu Gunsten des daselbst bestehenden Árzte- oder Witwen-Unterstützungsfondes zuge- sendet wird. Schliesslich ersuche ich Ew. Wohlgeboren die Datenlieferung auch Ihrerseits mit dem grössten Eifer und Gewissenhaftigkeit bewerkstelligen zu wollen, damit dér durch die Datensammlung beabsichtigte Zweck, welcher darin besteht, über die Grösse dér zufolge dér Unfálle unserer landwirtschaftlichen Bevölkerung drohenden Gefahr sichere Kenntnis zu verschaffen, und gégén dieselbe die erforderlichen Schutzmaassregeln ergrei- fen zu können, je vollkommener erreicht werden könne. Budapest, am 20. Dezember 1900. Jekelfalussy, ni. p. Direktor. Ein Zirkular áhnlichen Inhaltes ging auch den Spitalsdirek- ” - ’ - - J-----J--— Kocnnrlpre Instruk- ció /umumi auuuuiwi öine besondere Instruk Ilyen tartalmú körirat ment a kórházak igazgatóságaihoz, tionen zu> mit dem Unterschiede, das vorhergehend sich azzal a különbséggel, hogy ezekben külön utasítás foglaltatott tjon für den Fall^ enthie , we . j---- a aIpi- Snitales azokra az esetekre, a mikor a sérültet megelőzőleg már más orvos vagy kórház kezelte. tion für den hall enmieii, wenn ucx vcutimv ---- bereits in dér Behandlung eines anderen Arztes oder Spitales befunden hatte. 20* Az orvosok bejelentő lapja a következő szövegezéssel bir: Dér Meldezettel dér Arzte hat folgende Fassung: Mezőgazdasági balesetjelentés II. Meldung iiber landwiríschaftliche Unfalle II. Kinek a gazdaságában történt a baleset: In wessen Wirtschaft hat sich dér Un fali ereignet ? Mely községben vagy pusztán ? .................... In welcher Gemeinde oder Puszta ? ________________ A sérült vezeték- és keresztneve: ............... Famüien- und Taufnamen des Verletzten: ........... A sérülés időpontja: 190________év................ ____________hó __________nap. Zeüptmkt dér Verletzung: am_____-ten........190... A kórlefolyás, eredménye: Ergebnis des Krankheitsprozesses: A sérült meghalt-e és mikor?...................... Ist dér Verletzte gestorhen und wann ? ___________ Ha a sérült felgyógyult, hány ..............napi, vagy hány ...........heti munkaképtelenséget szenvedett ? Wenn dér Verletzte genesen ist, wie viel Tagé .... oder Wochen ..... hindurch war er arbeitsunfahig ? Régi munkaképességét egészen visszanyerte-e, vagy csak részben, vagy pedig teljesen munkaképtelen lett-e ?............................ Hat er seine friihere Arbeitsfáhigkeit ganz wieder er- langt oder nur zmn Theü, oder ist er gdnzlich ar- beitsunfahig geivorden? .......................... Ha a sérült más által kezeltetik tovább, mely orvos vagy mely kórház folytatja a kezelést ? Wenn dér Verletzte durch jemand andern weiter behan- delt wird, welcher Arzt oder welches Spital setzi die Behandlung fórt ?________________________________ .............. 190.....évi............. hó_____n. ..............am......-ten ............ 190.... aláírás. Unterschrift. Mezőgazdasági balesetjelentés I. Meldung iiber landwirtschafüiche Unfalle 1. Kinek a gazdaságában történt a baleset:.......................... In wessen Wirtschaft hat sich dér Unfall ereignet ? Mely községben vagy pusztán:..................................... In welcher Gemeinde oder Puszta ? Hol történt a baleset (udvaron, szérűn, istállóban, szántóföldön, erdőben, legelőn, stb.): Wo hat sich dér Unfall ereignet (im Hofe, auf dér Tenne, im Stdlle, auf dem Acher, im Walde, auf dér Weide usw.J A sérült vezeték- és keresztneve: ............................................................ életkora ..........év, f (nos, nőtlen, családi állapota özvegy, hajadon, ............-.... elvált) Famüien- und Taufnamen des Verletzten: .................................. Lehensalter --------- Jahre, Familienstand (verheirathet, ledig, vcrwitwet, geschiedenj-------- A sérült keresetéből élő családtagok száma: _______________ kiskorú gyermek ......... férj (após, testvér vagy SZUtO anyós) ................... egyéb rokon. Anzahl dér vöm Erwerbe des Verletzten lebenden Familienglieder: ------------------------ minderjdhrige Kinder, . '(Rrau PUpv-h éSchwiegervater (Geschwister oder Mann), ------,--- l^Ucrn Schwiegcrmutter),---------sonslige Verwandte). A sérülés időpontja: 190__________________év, ....'............................hó ... Zeitpunkt dér Verletzung: am .. ten —-------------------------------- 190... .óra. délelőtt • naP délután - mittags _________ Uhr, Mily munka közben érte a sérültet a baleset: ... Bei welcher Ariéit hat dér Unfall den Verletzten betroffen? A baleset oka és részletes leírása: ....................... Ursache und detaillirte Beschreíbung des Unfálls:.......... A sérülés neme:.................................. A sérült testrész megnevezése: ....................... (égett, zúzott, vágott seb, stb,) Gattung dér Verletzung: ...................... Benennung des verletzten Körpertheils:................... (Brand-, Schnittnmnde, Kontusion usw.) A sérült a baleset következtében meghalt-e?............. Előreláthatólag mennyi időbe kerül a sérült felgyógyulása ?......................................... Ist dér Verletzte zufolge des Unfalles gestorben? .............. Wie viel Zeit hraucht voraussichtlich die Genesung des Verletzten ?.......—.....—------------------------- Ha a sérült ápolásra valamely kórházba szállíttatott, mely kórházba ?.................................. Wenn dér Verletzte zűr Pflege in ein Spital überführt wurde, welches ist das ? Tagja-e a sérült valamely munkáspénztárnak vagy egyletnek és melyiknek?.....................1___________ Ist dér Verletzte Mitglied einer Arbeiterhasse oder eines Vereines, und welcher ist, das ? 190_____évi .....................hó ________n. am _____•ten _____________________ 190___— aláírás. Unterschrift. Ezzel lényegében azonos a kórházaknak bejelentő lapja azokban az esetekben, mikor a sérült előleges orvosi kezelés nélkül mindjárt a kórházba szállittatik. Ha a sérültet más orvos megelőzőleg már kezelte, akkor a kórházak a beteg felgyógyulá- sáról a következő mintájú jelentést terjesztik be : Kórházak mezőgazdasági baleset- jelentése. A kórházi nyilvántartás folyó száma : ....... A sérült a kórházba szállítás előtt mely orvos, vagy mely más kórház által kezeltetett ?..... Kinek a gazdaságában történt a baleset: Mely községben vagy pusztán I ............... A sérült vezeték- és keresztneve: A sérülés időpontja: 190......év............. ...........hó........nap. A kórlefolyds eredménye: .................... A sérült meghalt-e és mikor?................. Ha a sérült felgyógyult, hány .........napi, vagy hány .........heti munkaképtelenséget szenvedett ? Régi munkaképességét egészen visszanyerte-e, vagy csak részben, vagy pedig teljesen munkaképtelen lett-e ? _.................. Ha a sérült újból más orvos által kezeltetik tovább, vagy más kórházba vétetett fel, mely orvos vagy mely kórház folytatja a kezelést ?................................ .............190.....évi.............hó....n. kórházi bélyegző. Wesentlich identisch ist dér Meldezettel dér Spitaler für den Fali, als dér Verletzte ohne vorherige árztliche Behandlung sofort ins Spital gebracht wurde. Wenn dér Verletzte vorhergehend bereits von einem anderen Arzte behandelt wurde, reichen die Spitaler über die Genesung des Kranken ihre Meldung auf folgendem For- mulare ein: Meldung dér Spitaler über landwirt- schaftliche Unfalle. Lauf. Zahl dér Spitals-Evidenzhaltung: ...... Von welchem Arzte oder in welchem andern Spitale wurde dér Verletzte vor dér Ueber- führung ins Spital behandelt?............— In messen Wirtschaft hat sich dér Unfall ereignet ?................................. In welcher Gemeinde oder Puszta ? ............ Familien-und Taufnamen des Verletzten:....... Zeitpunkt dér Verletzung: am .............-ten ................. 190...... Ergebnis des Krankheits-Pi ozesses: .......... Ist dér Verletzte gestorben und mann?........ Wenn dér Verletzte genesen ist, wie viel Tagé oder wie viel Wochen ................... hin- durch war er arbeitsunfahig ? ............... Hat er seine friihere Arbeitsfdhigkeit ganz miedererlangt oder nur zum Theü, oder ist er gdnzlich arbeitsunfahig geworden ?...... Wenn dér Verletzte nochmals durch einen an- dern Arzt weiter behandelt wird oder in ein anderes Spital aufgenommen wurde, welcher Arzt oder welches Spital setzt die Behand- lung fórt? .................................. -ten............190..... SpHals-Stam-j>iglie. am 21* A hivatási balesetek statisztikájának harmadik, ez idő szerint azonban még tárgyalás alatt álló ága gyanánt jelentkezik a bányá- szati és kohászati halesetek statisztikája. A bányászati és kohászati üzemben előforduló balesetekről eddig a munkaadók terjesztették be jelentéseiket a bányahatósá- gokhoz. Ez a kötelezettség fentartandó lesz továbbra is; változ- tatni kell azonban azon az eddigi rendszeren, hogy e jelentések előirt formula hiányában a munkaadó tetszéséhez képest néha néhány sorban, néha bonyodalmas jegyzőkönyv alakjában történ- nek, a bányahatósági felügyelet czéljaira is csak keveset, statisztikai hasznavehetőségre éppen semmit se nyújtván. A tervezett bejelentő formula csak kevéssel tér el a nagyipari balesetek bejelentésére szolgáló űrlap szövegezésétől; a sérültek személyi viszonyait illetőleg egy és ugyanazon körülmények érde- kelnek bármelyik gazdasági ágnál; a különböző üzemek jellege leginkább a balesetet előidéző okban s a baleset módjában nyer kifejezést, a melyről mindkét formula részletes leírást kíván. Ennél a részletes leírásnál oly körülmények megemlítése is kívántatik, a melyek kizárólag a felügyelet és ellenőrzés czéljaira szolgál- nak, nem pedig statisztikai kihasználásra tervezvék. (Egyedül vagy többedmagával végezte-e a sérült a munkát; ki részesítette az első segélyben, stb.) A baleseti jelentéseket, mint eddig, ezután is a bányahatósá- gokhoz kell küldeniük a munkaadóknak, hogy ott azok az esetleg szükséges vizsgálat alapját képezzék. A jelentések statisztikai fel- dolgozása alól azonban a bányahatóságok már fölmentendők vol- nának ; ezt a szerepet a statisztikai hivatal venné át, melyhez a bányakapitányok havonkint egyszer átküldenék a náluk összegyűlt baleseti jelentéseket. A munkaadók bejelentései mellett azonban szükséges a társ- pénztárakat is felhívni az adatszolgáltatásra, részben ellenőrzésül, részben a munkaadók jelentéseinek kiegészítésére. Csak félrend- szabály marad ugyan ez is, mert a nagyobb bánya- és kohóművek minden munkása társpénztári kötelékben áll ugyan, de már az egy család tulajdonában álló s gyakran csak maguk a családtagok által mívelt kisebb magánbányák munkástulajdonosai nem tartoznak szükségképen valamely társpénztárhoz s a bányájukban előfordult baleset bejelentésének kimaradását a társpénztár jelentésével sem lehet ellenőrizni. A társpénztárak balesetjelentése szintén két rész- letben történnék, mint a mezőgazdasági baleseti statisztikánál az orvosok jelentése. Az első szelvény azonban itt kevesebb adatot tartal- mazna, mert ennek első sorban csak ellenőrző hivatása volna; a sérülés körülményei részletesen megtudhatók a munkaadónak vagy már beküldött vagy éppen a társpénztári szelvény alapján besür- getendő jelentéséből. A második szelvény a sérülés gyógyulásakor, illetve a sérült halálakor küldetnék be, s tartalmazza a kór lefo- lyására vonatkozó azon adatokat, a melyekről a mezőgazdasági baleseti statisztikában az orvos második jelentéséből értesülünk, azzal a különbséggel, hogy a sérültet egész felgyógyulásáig min- dig egy és ugyanazon társpénztár istápolván, az első szelvényt mindig csak egy második jelentés követné. Becses adatokat vár- hatnánk azonban — ugyancsak a második jelentésen — azon segélyezés mérvéről, a melyben a társpénztár a sérültet vagy csa- ládját részesítette és pedig ügy a kórpénzről, mint az esetleges temetkezési segélyről vagy kielégítésről, illetve nyugbérről. Ilynemű adatok országosan összegyűjtve és közzétéve eddig nem voltak (csupán egy összegben a társpénztár vagy betegsegélyző pénztár által kifizetett segélyekről, a segélyek nagyság-kategória szerint való részletességének mellőzésével); holott ez adatokból remél- hetünk tájékoztatást az iránt, hogy a baleset által sújtottak mily fokú kárpótlásban részesülnek az egyes segélyző szervezetek által már ma, s az esetleges biztosításnak minek a pótlására kell kiterjednie. Ez a tervezett 'reform ez idő szerint még tár- gyalás alatt van, s az 1901. év elején életbeléptethető sem volt. Nem lesz azonban érdektelen itt bemutatni a társpénztárak baleset- jelentésének tervezetét, főleg a segélyezés mérvére vonatkozó kérdései miatt. Als dritter, derzeit aber noch in Verhandlung stehender Zweig dér Statistik dér Berufs-Unfálle zeigt sich die Statistik dér Berg- werk- und Hütten-Unfalle. Über die im Berg- und Hüttenbetrieb vorkommenden Unfálle hatten bisher die Arbeitgeber ihre Meldungen den Montanbehörden vorgelegt. Diese Verpflichtung ist auch weiter aufrecht zu erhalten; eine Anderung muss aber in dem bisherigen System vorgenom- men werden, wonach diese Meldungen in Ermangelung einer vor- geschriebenen Formel je nach Belieben dér Arbeitgeber bald in einigen Zeilen, bald in dér Form von vervvickelten Protokollon erfolgen, und so auch den Zwecken dér montanbehördlichen Beauf- sichtigung nur wenig, für die statistische Verwendbarkeit aber gar nichts bieten. Die projektirte Meldeformel weicht nur wenig von dér Fassung dér zűr Anmeldung dér grossindustriellen Unfalle dienenden Blan- kette ab; bezüglich dér persönlichen Verhaltnisse sind bei allén Wirtschaftszweigen ganz dieselben Umstánde von Interessé; dér Karakter dér verschiedenen Betriebe kommt am meisten in dér den Unfall herbeiführenden Ursache und in dér Art und Weise des Unfalles zum Ausdruck, worüber beide Formulare eine eingehende Beschreibung verlangen. Bei dieser detaillirten Beschreibung wird die Angabe auch solcher Umstánde gefordert, welche ausschliess- lich dem Zwecke dér Kontrolle und Beaufsichtigung dienen, und die nicht zu statistischem Gebrauche bestimmt sind. (War dér Ver- letzte an dér Arbeit alléin oder mit anderen bescháftigt ? Wer hat ihm die erste Hilfe angedeihen lassen? u. s. w.) Die Arbeitgeber habén die Unfallmeldungen auch künftighin so wie bisher an die Montanbehörden zu senden, damit sie dórt als Grundinge einer eventuell nöthigen Untersuchung dienen. Von dér statistischen Aufarbeitung dér Meldungen aber wáren die Montan- behörden fortan zu entheben; diese Agenden würde das statistische Amt übernehmen, an welches die Berghauptmannschaften die bei ihnen eingelangten Unfallmeldungen monatlich, einmal einsenden würden. Neben den Anmeldungen dér Arbeitgeber ist es aber erforder- lich, auch die Bruderladen zűr Datenlieferung aufzufordern. Theils zűr Kontrolle, theils zűr Ergánzung dér Meldungen dér Arbeitgeber. Auch dies bleibt zwar nur eine halbe Maassregel, denn jeder Arbeiter dér grösseren Berg- und Hüttenwerke steht zwar im Verbande einer Bruderlade, aber die Arbeiter-Eigenthümer dér im Besitze einer Familie befindlichen und oft nur durch die Familienmitglieder bearbeiteten Privatgruben gehören nicht nothwendigerweise einer Bruderlade an, und das Ausbleiben dér Anmeldung eines in ihrer Grube vorgekommenen Unfalles kann durch die Meldung dér Bruderlade nicht kontrollirt werden. Die Unfallmeldung dér Bruder- lade hátte ebenso in zwei Theilberichten zu erfolgen, wie die Mel- dung dér Arzte bei dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Dér erste Koupon enthielte hier aber weniger Daten, denn er hátte in erster Reihe nur zűr Kontrolle zu dienen; die Details dér Um- stánde dér Verletzung könnten aus dér bereits eingeschickten oder aber auf Grund dér Koupons dér Bruderlade einzuverlangenden Meldung des Arbeitgebers in Erfahrung gebracht werden. Dér zweite Koupon wáre bei dér Heilung dér Verletzung, beziehungs- weise dem Tode des Verletzten einzusenden, und hátte diejenigen auf den Krankheitsverlauf bezüglichen Daten zu enthalten, die wir in dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle aus dér zweiten Meldung des Arztes erfahren, mit dem Unterschiede, dass, da dér Verletzte bis zu seiner völligen Genesung von einer und derselben Bruderlade gepflegt wird, auf den ersten Koupon immer nur eine einzige zweite Meldung folgen würde. Wertvolle Daten erhielten wir aber — ebenfalls in dér zweiten Meldung — über das Aus- maass dér Unterstützung, welcher die Bruderlade den Verletzten oder seine Familie theilhaftig machte, und zwar sowohl über das Pflegegeld, als auch über die eventuelle Leichenbestattungs-Unter- stützung oder Abfertigung, beziehungsweise Pension. Solche Daten waren auf das ganze Land bezüglich bisher nicht gesammelt und publizirt (nur in einer Summe über die seitens dér Bruderlade oder dér Krankenkasse ausbezahlten Hilfsgelder, mit Hinweglassung dér Detaillirung dér Unterstützungen nach Grössen-Kategorien); und doch können wir aus dicsen Daten Aufklárung darüber erwarten, in welchem Maasse die vöm Unfalle Betroffenen schon heute eine Entschádigung seitens dér einzelnen Hilfs-Organisationen erhalten, und wer diesbezüglich die eventuelle Versicherung zu ergánzen hátte. Diese geplante Reform befindet sich gegenwártig noch im Stádium dér Verhandlungen und konnte am 1. Jánner 1901 nicht ins Leben treten. Es mag aber nicht ohne Interessé sein, den Ent- wurf dér Unfallmeldung dér Bruderladen hier vorzulegen, vornehm- lich wegen seiner auf das Maass dér Unterstützung bezüglichen Fragen. 22* Társpénztárak balesetjelentése II. Unfallmeldung dér Bruderladen II. A sérült vezeték és keresztneve:................. Familien- und Taufnamen des Verletzten: A sérülés időpontja: 190.........év............... ............hó..........nap. Zeitpunlit dér Verletzung: am ...-len ............ 190.... A sérült meghalt-e és mikor ?..................... Ist dér Verletzte gestorben mid wann ? Kifizetett temetkezési segély...........k......../. Ausgezahüe Leichenbestattungs- Unterstützung:....K. ....H. Az özvegy vagy árvák részére kifizetett kielé- gítés ............kor........fillér. Dér Witwe oder den Waisen ausgezahlte Abfertigung; ...............K......H. Az özvegy vagy árvák részére fizetendő évi nyugbér ........... kor..........fillér. Dér WiUve oder den Waisen zu zahlende jahrUche Fen sión ...........K.........H. Mikor jelentkezett a sérült gyógyultnak?.......... Wann itat sich dér Verletzte als geheilt gémeidét ? Munkaképtelensége hány napra vagy hétre terjedt?................... Anf wie viel Tagé oder Wochen hat sich die Arbeits- unfahigkeit erslreckt?.............. jjjhel Kifizetett kórpénz ............kor.........fillér. Ausgezahltes Pjlegegeld .......K........H. A sérült korábbi munkaképességét egészben vagy részben nyerte-e vissza, vagy pedig teljesen munkaképtelen lett-e?................... Hat dér Verletzte seine frnhere Arbeitsfdhigheit gdnzlich oder zum Theile wiedererlangt, oder ist er ganz ar- beitsunfdhig geworden ? .............,........... Az utóbbi esetben a munkás részére kifizetett kielégítés.............kor......... .fillér, vagy fizetendő évi nyugbér................k.........fi. lm letztern Falle die dem Arbeiter gezahlte Ahfertigung .............K.........H. oder zu zahlende jdhr- liche Pension ............K. ........H. .190. évi.. . -ten hó........n. .... 190..... A társpénztár neve (bélyegzője). Namen dér Bruderlade (SiampigUe). Társpénztárak balesetjelentése I. Unfiallmeldung dér Bruderladen I. Mely bányában, kohóban vagy zúzdában történt a baleset ?............. In welchem Bergwerk, Hiittenwerk oder Pochwerh hat sich dér Unfall ereignet I Mely községben?...................................................... In welcher Gemeinde ? A sérült vezeték- és keresztneve: ................................... Familien- und Tauf namen des Verletzten : A sérülés időpontja: 190.......év.................. Zeitpunhi dér Verletzung: am .-teu ................ hó 190.. „ délelőtt , ■nap-déhöáh..........°ra- ■ -ffijmittags ....... Uhr. A sérült a baleset következtében meghalt-e? .......................................... Ist dér Verletzte zufolge des Unfalls gestorhen ? Előreláthatólag mennyi időbe kerül a sérült felgyógyulása?............................ Wie lángé wird die Genesung des Verletzten voraussichtlich dauern ? Ha a sérült ápolásra valamely kórházba szállíttatott, mely kórházba?, Wenn dér Verletzte zűr Pflege in cin Spital überführt wurde, welches Spital isi es ? 190.. am - ..évi ■ --ten .hó .. .. 190- .n. A társpénztár neve (bélyegzője). Namen dér Bruderlade (Stampiglie). A vasúti és hajózási üzemben előforduló balesetekről eddig s nyertünk némely adatot. A vasúti és hajózási főfelügyelőséghez táviratilag kell jelentést tenni minden üzemi természetű balesetről; később részletes jegyzőkönyv terjesztetik fel a balesetek okairól és körülményeiről. A vizsgálatot azonban a vasúti balesetek főleg az üzem megzavarásának szempontjából érdeklik ; statisztikai följegyzés a megsérült személyekről nem történik több, minthogy kisiklás, összeütközés vagy egyéb baleset folytán hány utas, vasúti alkal- mazott és idegen személy sérült meg súlyosan vagy halálosan. Ezek az adatok a magyar vasúti statisztika 27. táblázatába is fel- vétetnek; a bejelentendő sérülés alsó határa 14 napi munkaképte- lenség, eltérőleg a bányaüzemnél előforduló balesetektől, melyek közül már a nyolez napi munkaképtelenséggel járók is bejelentési kötelezettség alá esnek, mig a nagyipari telepeknek a három napi munkaképtelenséget okozó sérülésekről is már jelentést kell tenniök. Az eddigi vasúti baleseti statisztikában az adatok teljességét rontja az ellenőrzés hiánya, kihasználásukat lehetetlenné teszi az a szófukarság, a melylyel a jelentések a sérült személyekről szól- nak. Kétségtelen, hogy a közforgalmú vasutaknál előforduló bal- esetek azon nagy nyilvánosságnál fogva, a mely előtt e vasutak üzeme folyik, semmi esetre sem kerülhetik el a balesetek bejelen- tését ; már azonban az ipar-, bánya- és gazdasági vasutak, az ipari Über die im Eisenbahn- und Schijfiáhris-Betrieb vorkommen- den Unfálle habén wir auch bisher etliche Daten erhalten. Über jeden im Betriebe sich ereignenden Unfall ist an das Eisenbahn- oder Schiffahrts-Oberinspektorat telegraphisch Bericht zu erstatten ; spáter wird über die Ursachen und Umstánde dér Unfálle ein detaillirendes Protokoll unterbreitet. Die Eisenbahn-Unfálle interes- siren aber die Untersuchung .hauptsáchlich vöm Standpunkfe dér Betriebsstörung; über die verletzten Personen erfolgt keine andere statistische Aufzeichnung, als nur bezüglich dessen, wie viel Reisende, Bahnangestellte und fremde Personen zufolge Entgleisung, Zusam- menstoss oder sonstiger Unfálle schwer oder tödtlich verletzt wor- den sind. Diese Daten werden auch in die 27. Tabelle dér unga- riseben Eisenbahn-Statistik aufgenommen; die untere Grenze dér anzumeldenden Verletzung ist eine 14-tágige Arbeitsunfáhigkeit, abweichend von den beim Montanbetriebe vorkommenden Unfállen, von welchen schon die mit einer 8-tágigen Arbeitsunfáhigkeit ver- bundenen Unfálle dér Meldepflicht unterliegen, wáhrend die grossen Industrieanlagen schon über die eine dreitágige- Arbeitsunfáhigkeit verursachenden Unfálle Bericht zu erstatten habén. In dér bisherigen Eisenbahn-Unfallstatistik wird die Vollstán- digkeit dér Daten durch den Mangel an Kontrolle beeintráchtigt, und ihre Ausnützung wird illusorisch durch die Wortkargheit, mit welcher die Meldungen über die verletzten Personen berichten. Es ist unzweifelhaft, dass bei dér grossen Publizitát, mit welcher dér Betrieb dér Eisenbahnen mit öffentlichem Verkehr vor sich geht, die bei diesen Bahnen vorkommenden Unfálle sich dér Anmel- dung auf keine Weise entziehen können ; hingegen sind die Indu- strie-, Bergwerks- und Wirtschaftsbahnen, die mit den Industrie- 23*' és bányatelepekkel kapcsolatos vontató és kötélpályák, különösen, ha nem valamely nagyobb vasút kezelése alatt állanak, a nyilvá- nosság ellenőrzésének is hozzáférhetetlenek s csupán a tulajdonos vagy kezelő jóakaratára van bízva, hogy az előforduló szerencsét- lenségről tesz-e jelentést vagy sem. Pedig nem valószínűtlen, hogy éppen az ilyen, kevesebb gonddal kezelt és felügyelt kisebb pályá- kon elég gyakoriak a balesetek. A másik hiányosság statisztikai szempontból, mint föntebb is említve volt az, hogy a vasúti és hajózási üzemben előforduló balesetek első j sorban az üzem szabályos menetének, illetőleg megzavarásának szempontjából figyeltetvén meg, a sérültek személyi viszonyaira vonatkozólag tanulságot alig nyújtó, minimális adatok állanak csupán ren- delkezésre. A vasutvállalatoknak a vasúti és hajózási főfelügyelőséghez beterjesztett baleseti jelentéseit tehát aligha lehetne oda módosítani, hogy azok a hivatási baleset-statisztika követelményeinek is meg- feleljenek. Más módszerhez kellett fordulni tehát s minthogy éppen a vasúti üzemben a legtömegesebb a más hivatásúak balesete is, az utasoké, a kikről a vasúti személyzet önsegítő szervezetei, a beteg- segelyző pénztárak nem vesznek tudomást, e módszer legsikere- sebben ismét csak az orvosok adatszolgáltató tevékenységét veheti igénybe, a vasúti pályaorvosokét. A vaspályán és vasúti állomáso- kon alkalmazott személyzet minden megbetegedési esetében a pálya- orvos adja meg a segítséget s igy föltétlenül módjában van a kívánt adatokat beszolgáltatni. A baleset-statisztika többi ágánál alkalmazott két szelvényű bejelentési lap használtatik itt is. Az első jelentés a többiekkel szemben néhány kérdéssel bővült, jelesül arra vonatkozólag, hogy utas, más személy vagy vasúti alkalmazott-e a sérült ? Az a körül- mény, hogy a vasutat öngyilkos szándékúnk is gyakran használják tervük kivitelére, s vagy a robogó vonatról leugranak, vagy a haladó kocsik elé vetik magukat, szükségessé teszik annak a kér- désnek fölvetését is, hogy nem állapitható-e meg öngyilkossági szándék a sérülésnél. Önként érthetőleg az ily öngyilkos-jelöltek lapjai gondosan kiválasztandók és külön feldolgozandók, nehogy a tulajdonképeni hivatási baleseti statisztika adatait rontsák. A sérült személyi viszonyaira vonatkozó részletesebb adatok csak a vasúti alkalmazottak baleseteinél lesznek közlendők; nem azért, mintha nem volna tanulságos a szerencsétlenül járt utazókra vonatkozólag is ez adatok ismerete, hanem azért, mert az utasokat illetőleg ezeket az adatokat igen bajos, illetőleg — pl. halálos sérülés ese- tén — teljesen lehetetlen volna megszerezni, mig a vasúti alkal- mazottra vonatkozólag, ha a sérült maga nem is, de családja vagy munkástársa megadhatja a szükséges felvilágositásokat. A második szelvény a kórlefolyás adatait vallja be, esetleges utalással arra a kórházra, a hová a sérültet szállították, ügy, hogy azután az adatszolgáltatást az illető kórház fejezi be. A bejelentő lapoknak a statisztikai hivatalhoz való beterjesztése ugyanúgy tör- ténik, mint a mezőgazdasági balesetek statisztikájánál. A pályaorvosok működési köre kiterjed a közforgalmú vona- lakhoz csatlakozó magánczélú ipari, gazdasági stb. rakodó-vonalakra is, az ezeken előforduló balesetek bejelentését tehát szintén a pálya- orvos eszközli. Azon ipari-, bánya- és gazdasági vasutaknak, a . melyek a közforgalmú vonalakhoz nem bírnak csatlakozással, továbbá az ugyanily természetű vontató és kötélpályáknak üzemében előfor- duló balesetek ezen a módon nem jelentetnének ugyan be, hanem a baleseti statisztika egyöntetű szervezése révén bejelentési köte- lezettség alá esnének azon gazdasági ágban, a melynek szolgálatá- ban állanak az illető vaspályák : az iparvasutakon előforduló sérü- lések tehát az ipari balesetek között a betegsegélyző pénztárak révén, a bányavasutaknál a társpénztárak, a gazdasági vasutaknál az orvosok adatszolgáltatása utján. A vasúti üzemben előforduló balesetek statisztikai adatgyűj- tése szintén az 1901. év elején lépett életbe; a pályaorvosok beje- lentései a következő minta szerint történnek: und Gruben-Anlagen in Verbindung stehenden Schlepp- und Seilbahnen, besonders wenn sie sich nicht in dér Verwaltung einer grösseren Bahn befinden, auch für die Kontrolle dér Öffentlichkeit unzuganglich, und es ist nur dem guten Willen des Eigenthümers oder Verwalters überlassen, ob er einen vorkommenden Unglücks- fall anmeldet oder nicht. Und doch ist es nicht unwahrscheinlich, dass die Unfálle besonders bei solchen mit weniger Sorgfalt ver- walteten und beaufsichtigten Bahnen genug haufig sind. Ein anderer Mangel vöm statistischen Standpunkt ist dér bereits oben erwáhnte, dass die im Eisenbahn- und Schiffahrts-Verkehr vorkommenden Unfálle in erster Reihe vöm Standpunkte des regelmássigen Fort- ganges, beziehungsvveise dér Störung des Betriebes beachtet wer- den, und so bezüglich dér persönlichen Verháltnisse dér Verletzten nur minimale, kaum irgend eine Belehrung bietende Daten zűr Ver* fügung stehen. Mán könnte aber die dem Eisenbahn- und Schiffahrts-Ober- inspektorat unterbreiteten Unfallmeldungen dér Eisenbahnunterneh- mungen schwerlich in solcher Weise modifiziren, dass sie auch den Ansprüchen dér Berufs-Unfallstatistik entsprechen. Mán musste sich alsó an eine andere Methode wenden, und da eben im Bahnbetrieb auch die Unfálle dér einem andern Berufe Angehörigen am massenhaftesten zu sein pflegen, d. i. dér Reisenden, von denen die Selbsthilfs-Organisationen des Bahnpersonals, die Krankenkassen keine Notiz nehmen, kann diese Methode wieder nur die datenliefernde Thátigkeit dér Arzte in Anspruch nehmen, und zwar dér Bahnárzte. In allén Erkrankungsfállen des auf dér Strecke und den Bahnstationen angestellten Personals bietet dér Bahnarzt Hilfe, und so ist er unbedingt in dér Lage die geforderten Daten zu liefern. Auch hier wird dér bei den übrigen Zweigen dér Unfall- statistik in Verwendung stehende Meldezettel mit den zwei Koupons benützt. Die erste Meldung vvurde den übrigen gegenüber etwas erweitert, besonders in Bezug darauf, ob dér Verletzte ein Reisen- der, eine andere Person oder ein Bahnangestelltef ist ? Dér Um- stand, dass die Eisenbahn ott auch von Leuten mit selbstmörderischer Absicht zűr Ausführung ihres Planes benützt wird, und sie vöm rollenden Zugé springen oder sich vor die Ráder werfen, macht auch das Aufwerfen dér Frage nothwendig, ob bei dér Verletzung keine selbstmörderische Absicht konstatirt werden kann ? Es ist selbstverstandlich, dass die Meldezettel solcher Selbstmordkandidaten sorgfaltig auszuscheiden und abgesondert aufzuarbeiten sind, damit sie die Daten dér eigentlichen Berufá-Unfallstatistik nicht beeintrách- tigen. Die auf die persönlichen Verháltnisse dér Verletzten bezüg- lich en eingehenderen Daten sind nur bei den die Bahnangestellten betreffenden Unfállen rnitzutheilen ; nicht deshalb, weil die Kenntnis dieser Daten nicht auch bezüglich dér verunglückten Reisenden instruktiv wáre, sondern darum, weil diese Daten bezüglich dér Reisenden sehr schwe.r, respektive — z. B. bei tödtlichen Ver- letzungen —• ganz und gar nicht beschafft werden könnten, wáhrend bezüglich dér Bahnangestellten die nöthigen Aufklárungen, wenn auch nicht vöm Verletzten selber, so doch von seiner Familie oder seinen Mitarbeitern eingeholt werden können. Dér zweite Koupon gibt die Daten des Krankheitsverlaufes an, eventuell mit Hinweis auf das Spital, wohin dér Verletzte über- führt wurde, so dass die Datenlieferung dann vöm betreffenden Spital beendigt wird. Die Einreichung dér Meldezettel an das statistische Amt geschieht auf dieselbe Weise, wie bei dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Dér Wirkungskreis dér Bahnárzte erstreckt sich auch auf die privátén Industrie-,, Wirthschafts- und Verlade-Linien, welche An- schluss an Bahnen mit öffentlichen Verkehr habén, die Anmeldung dér auf diesen Dinien vorkommenden'Unfálle wird alsó gleichfalls vöm Bahnarzt bewerkstelligt. Die im Betriebe dér Industrie-, Gruben- und Ökonomie-Bah- nen, welche keinen Anschluss an Dinien mit öffentlichem Verkehr habén, sowie dér Schlepp- und Seilbahnen gleichen Karakters vor- kommenden Unfálle werden zwar nicht nach diesemModusangemeldet, sondern unterliegen infoige dér einheitlichen Organisation dér Un- fallstatistik dér Meldepflicht in demjenigen Wirtschaftszweige, in dessen Dienst die betreffenden Bahnen stehen: die auf den Industrie- bahnen vorkommenden Verletzungen alsó unter den gewerblichen Unfállen seitens dér Krankenkassen, bei den Grubenbahnen sei- tens dér Bruderladen und bei den Ökonomiebahnen im Wege dér Datenlieferung seitens dér Arzte. Die statistische Datensammlung dér im Bahnbetriebe vorkom- menden Unfálle trat gleichfalls mit Beginn des Jahres 1901 ins Deben; die Meldungen dér Bahnárzte geschehen nach folgendem Formular: ‘24* Vasúti balesetjelentés II. Meldung iiber Bahnanfalle II. Mely vasutvállatainál történt a baleset ?. Bei welcher Bahnunternehmung hat sich dér Unfall er- eignet ? .......................................... A sérült vezeték- és keresztneve: .................. Familien- und Taufnamen des Verletzten'. ........... A sérülés időpontja: 190...—tv ................... ............hó .........nap. Zeitpunkt dér Verletzung: am____-ten______________ - 190_____ A kórlefolyás eredménye: Ergebnis des Krankheitsprozesses: A sérült meghalt-e és mikor?..................... Ist dér Verletzte gestorhen und wann ? Ha a sérült felgyógyult, hány napi................ vagy hány............heti munkaképtelenséget szenvedett ? Wenn dér Verletzte genesen ist, wie viet Tagé.... oder wie viel Wochen........hindurch war er ar- beitsunfdhig ? Régi munkaképességét egészen visszanyerte-e, vagy csak részben, vagy pedig teljesen munkaképtelen lett-e ?............................ Hat er seine frühere Arbeitsfáhigkeit ganz wieder erlangt, oder nur zmn Theil, oder ist er gdnzlich arbeits- unfahig geworden ? _______________________________ Ha a sérült más által kezeltetik tovább, mely orvos vagy mely kórház folytatja a kezelést ? Wenn dér Verletzte durch jemand andern weiter behan- delt wird, welcher Arzt oder wetches Spital setzt die Behandlung fórt ?............ ................190...... évi ................ am______-ten aláírás. Uuterschrift, .bó .n. 190.. Vasúti balesetjelentés I. Meldung iiber Bahnanfalle /. Mely vasutvállalatnál történt a baleset?............................................. Bei welcher Bahnunternehmung hat sich dér Unfall ereignet ? Mely vonalrészen (mely állomások közt) vagy mely állomáson történt a baleset ?_______ Auf welcher Strecke (zwischen welchen Stationen) oder auf welcher Slation hat sich dér Unfall ereignet ?. A sérült vezeték- és keresztneve: ......................................................................... Familien- und Taufnamen des Verletzten: A sérült foglalkozása:................-.................................................................... Beschdfiigung des Verletzten : A sérülés időpontja: 190___________év, ...........................hó........naPdélután ........°ra- Zeitpunkt dér Verletzung: am____...-ten----------—--------190------ ffpnittags_______ Uhr. A sérült a baleset következtében meghalt-e ? .....................Ha nem halt meg, előreláthatólag mennyi időbe kerül a sérült felgyógyulása?.............................................................. Ist dér Verletzte zufolge des Unfalles gestőrben ? —............ Wenn er nicht gestorben ist, wie viel Zeit braucht voraussichtlich die Genesung des Verletzten? _______________________________:................... Ha a sérült ápolásra valamely kórházba szállittatott, mely kórházba ?...................................... Wenn dér Verletzte zűr Pflege in ein Spital iiberführt wurde, in tvelches Spital ? A sérült vasúti alkalmazott, vasúton utazó vagy más személy volt-eggy tocswai'áffíaiadó)................... War dér Verletzte Angestellier dér Bahn, ein Bahnreisender oder eine andere Person iaer'iuwhgm'?afrenda-’ _ A sérülést összeütközés, kisiklás, élgázolás vagy mi egyéb okozta?...................... Isi die Verletzung durch Kollision, Entgleisuug, Überfahren oder durch was sonst verursacht worden ? A sérülés nem öngyilkossági szándék következménye-e? ........................_■............. Ist die Verletzung nicht eine Polge selbstmördcrischer Absicht ? A sérülés neme: _______________________________ A sérült testrész megnevezése:______________ (égett, zúzott, vágott seb, stb.) Art dér Verletzung : ......................... Benennung des verletzten Körpertheils:....... (Brand-, Schnittwunde, Kontusion usw.) Az alábbi kérdésekre csak a vasúti alkalmazottak baleseteinél kell válaszolni. *^0 _____________W* Die folgendén Fragen sind nur bei Unfállen dér BaJinbediensteien zu beantworten. a * -tj '7 i-l. * i ’ j' m i (házas, nőtlen, haja- A sérült életkora: ................ev, családi allapota: dón, özvegy, elvált) ............................ Lébensalter des Verletzten :...........Jahre, Familienstand: Jen^l^tschídev)..................-...........- A sérült keresetéből élő családtagok száma kiskorú - gyermek no -férj, - szülő (após, anyós), - testvér vagy rokon. Anzahl dér vöm Erwerb des Verletzten lebenden Familienglieder: ........................ minderjdhrige Kinder, ..............' tpií / (Schwiegervater, (Geschwister oder Hliern Schwiegermutter), ------ Verwandie). Mely munka közben érte a sérültet a baleset ?..................................................................................... Bei welcher Arbeit hat dér Unfall den Verletzten betroffen ? .190.......évi.................. . am.......-ten.................. -hó.... .. 190.. .n. aláírás. Uuterschrift. E részleteket előrebocsátván a hivatási balesetek statisztikájá- nak egyes ágairól, meg kell még emlékeznünk azokról a főelvekről, a melyek a hivatási balesetek statisztikájának egyöntetű szervezé- sénél irányadók voltak, s a melyek némelyike ha nem is volt kezdetben teljesen keresztülvihető, a további fejlesztésnél mindig szem előtt fog tartatni. A részleteknél elmondottaknak némi tekin- tetben ismétlése és összefoglalása is lesz ez, hogy a különböző ágak különböző szervezetein áthúzódó egyöntetűség minél szembe- tűnőbb legyen. Az a statisztikai alaptörvény, hogy minden adatgyűjtés lehető teljességre törekedjék, a baleset-statisztika szervezésénél legtöbb körültekintést igényel. Köztudomásra ritkán jutó olyan események megfigyeléséről van szó, a melyek hire csak néha terjed az érde- keltek körén túl, az érdekeltek pedig — mint a kik nem egyszer hibásak is a balesetek előidézésében — igen gyakran szívesebben hallgatnak felőle. S a hol még nem forog is fenn az elhallgatás szándéka: az eseménynek, a hivatásos munka közben történt bal- esetnek szereplői vagy tanúi oly különböző élet- és műveltségi viszonyok közt élnek, hogy megközelíteni őket s megfigyeléseiket a statisztika czéljaira kikérni igen bajos. Gondoljunk csak például a mezőgazdaságban valami havasalji erdőirtás közben előforduló balesetekre, vagy apró magánbányákban, — a hol csak a tulaj- donos dolgozik maga, legföljebb a családjával — történhető szikla- omlásokra. Oly adatszolgáltatókat kell keresni, a kik az érdekeltség körén kívül esve mégis legvalószínűbben tudomást szerezhetnek az elő- forduló sérülésekről s bírnak azzal a hozzáértéssel, hogy meg- figyeléseikről megbízható adatokat szolgáltassanak be. A munka- Nachdem wir diese Details über die einzelnen Zweige dér Berufs-Unfallstatistik vorausgeschickt habén, müssen wir noch die Grundprinzipien erwáhnen, welche bei dér einheitlichen Organisa- tion dér Berufs-Unfallstatistik maassgebend waren, und von denen einige, wenn sie Anfangs auch nicht ganz durchgeführtwerdenkonntem bei dér Weiterentwicklung stets vor Augen gehalten werden. Dies wird in gevvisser Hinsicht auch eine Wiederholung und Zusammen- fassung des bei den Details Gesagten sein, damit so die durch die Organisationen dér verschiedenen Zweige sich hindurchziehende Einheitlichkeit desto mehr in die Augen falle. Das statistische Grundgesetz, wonach jede Datensammlung nach möglichster Vollstándigkeit streben soll, beansprucht bei dér Organisirung dér Unfallstatistik die grösste Umsicht. Es ist von dér Beobachtung solcher seben zűr öffentlichen Kenntnis gelan- genden Ereignisse die Rede, dérén Kunde sich nur zuweilen über den Kreis dér Interessenten hinaus verbreitet, die Interessenten aber — welche am Unfalle nicht seben Schuld tragen — schweigen sehr háufig lieber darüber, und wo die Absicht des Verschweigens auch nicht obwaltet: die an den Ereignissen, an den bei dér Berufs- arbeit geschehenen Unfállen Betheiligten oder die Zeugen leben unter so verschiedenen Lebens- und Bildungsverháltnissen, dass es sehr schwer ist, sich ihnen zu náhern und ihnen ihre Beobach- tungen zu den Zwecken dér Statistik abzuverlangen. Denken wir z. B. nur an die in dér Forstwirtschaft beim Holzfállen am Fusse einer AIpe sich ereignenden Unfalle, oder an die Felsenstürze, die sich in den kleinen Privatgruben, wo dér Eigenthümer alléin, höchstens mit seiner Familie arbeitet, vorkommen können. Es sind solche Datenlieferer zu suchen, welche ausserhalb des Interessentenkreises stehen, und von den vorkommenden Ver- letzungen doch am wahrscheinlichsten Kunde erhalten können, und auch Fachkenntnis besitzen, um über ihre Beobachtungen ver- lássliche Daten zu liefern. Die Arbeitgeber, Unternehmer erscheinen von diesém Standpunkt nicht als die besten Datenlieferer; nicht 25* adók, vállalkozók ezen szempontokból nem mutatkoznak a legjobb adatszolgáltatóknak; nemcsak érdekeltségük esketik kifogás alá, hanem például a kisiparban, kisgazdaságokban műveltségük se mindig oly megbízható, hogy megfelelő adatszolgáltatásra lehetne számítani részükről. A munkaadók közreműködését a gyáripari bal- esetek bejelentésénél egyenesen törvény kívánja ugyan meg, s e kötelezettségük alól nem is kívánatos felmenteni őket; az adatgyűjtés teljessége azonban megkívánja, hogy a fősúly mindenütt megbíz- hatóbb adatszolgáltatókra fektettessék. Ilyenekül mutatkoznak a segélypénztárak és az orvosok. A munkás-segélypénztárak a földmívelésügyi miniszter úr által a mezőgazdasági munkásokra nézve is létesített ily segélypénztár szervezése révén most már a gazdasági foglalkozások mindenikére kiterjesztik áldásos működésüket; az iparos, kereskedelmi és for- galmi ágaknál foglalkoztatott munkásokat az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján létesült betegsegélyző pénztárak, a bányászat és kohászat munkásait a társládák istápolják betegségből vagy balesetből eredő munkaképtelenség esetén. E pénztárak mindegyike akkor lép tulaj- donképen érintkezésbe a munkással, mikor az munkaképtelenné válik; megtudja és nyilvántartja betegsége okát, följegyzi munka- képtelenségének tartamát, tudomást vesz felgyógyulásának idejéről és körülményeiről. Igen csekély hányada a munkás betegségi vagy sérülési eseteinek az, a mely az illető segélypénztár tudomását kikerüli; másrészről az ily pénztárak kezelésének hivatásszerű pontossága kezeskedik az adatszolgáltatás megbízhatósága mellett, a pénztári alkalmazottaknak megfelelő képességei és gyakorlata pedig az adatok jóságát biztosítja. A mi az adatok jóságát és alaposságát illeti, a sérültet kezelő orvosok e tekintetben még alkalmasabb adatszolgáltatóknak látsza- nak ; de az orvosokat ezen tulajdonképeni hivatásukon kívül eső munkával terhelni nem látszik kívánatosnak, csak ott, a hol egyéb mód nem kínálkozik az adatok beszerzésére. Egyébként a kezelő orvos adatszolgáltatása, ha nem is működnék oly bürokratikus pontossággal, mint a segélypénztáraké, az érdekeletlenség és a szak- szerű megfigyelés révén is igen megbízható forrásául kínálkoznék a baleseti statisztikának. Kiválóan fontos kérdés egységes meghatározása a baleset fogal- mának is; melyik az az alsó határ, a melynél jelentéktelenebb sérü- lések már nem képezik bejelentés tárgyát, a melytől fölfelé azonban minden balesetet be kell jelenteni. E tekintetben eddig különféle felfogások álltak fenn: a gyáripari balesetek három napi, a bányá- szat és kohászat körében előforduló sérülések nyolcz napi, a vasúti és hajózási üzem balesetei éppen csak tizennégy napi munkakép- telenség esetén voltak bejelentendők. Ez az utóbbi határvonal túl- magasnak látszik s az magyarázza, hogy a vasutaknál a baleseti statisztika az üzemre, nem pedig a sérült személyekre való tekin- tettel műveltetik. A munkás és családja megélhetésére a tizennégy napnál rövidebb ideig tartó munkaképtelenség is igen jelentős csapás. A teljesség szempontjából is legmegfelelőbbnek látszanék a gyáripari baleset-statisztikánál használatos alsó határt, a három napi munkaképtelenséget venni általában az adatgyűjtés alapjául; minthogy azonban némely gazdasági ágaknál (igy különösen a vasutaknál) egyéb administrativ tekintetek miatt ez nehézséggel járna, legalább általánosan kötelezővé volna teendő a nyolcz napi vagy annál hosszabb munkaképtelenséget okozó sérülések bejelen- tése. A hol lehetőség nyílik ez alsó határt még alacsonyabban megszabni, mint a gyáripari s kisipari baleseteknél, ott törekedni kellene tovább is arra, hogy már a három napos munkaveszteséggel járó sérülések is bejelentessenek; az összehasonlitás a különböző gazdasági ágak baleseti statisztikája között természetesen csak attól a ponttól kezdődhetnék, a melytől kezdve már egyformán állanak adatok rendelkezésre, tehát csak a nyolcz napi vagy annál hosszabb tartamú munkaképtelenséget okozó balesetekre nézve. Legnagyobb hiánya volt eddig baleseti statisztikánknak a keresetképtelenség tartamának felületes meghatározása. Tulajdon- képen majd minden munkásvédelmi intézkedésnek, főleg a baleset- biztositásügy esetleges rendezésének a munkaveszteség mérvére vonatkozó adatok szolgálnának legbiztosabb alapul s azért a baleset- nur dér Umstand kann beanstandet werden, dass sie interessirt sind, sondern auch ihre Bildung ist im Kleingewerbe, in den Klein- wirtschaften nicht immer so verlasslich, dass mán ihrerseits auf eine entsprechende Datenlieferung rechnen könnte. Die Mitwirkung des Arbeitgebers bei dér Anmeldung dér in dér Fabrikindustrie vor- kommenden Unfálle wird zwar direkt durch das Gesetz gefordert, und es ist nicht erwünscht,, sie dieser Verpflichtung zu ent- heben ; die Vollstándigkeit dér Datensammlung aber erfordert es, dass das Hauptgewicht überall auf verlássliche Datenlieferer gelegt werde. Als solche erscheinen die Hilfskassen und die Arzte. Die Arbeiter-Hilfskassen erstrecken nun demzufolge, dass dér Herr Ackerbauminister auch für die landwirtschaftlichen Arbeiter solche Unterstützungskassen organisirt hat, ihre segenvolle Thátigkeit auf allé wirtschaftlichen Bescháftigungen. Die bei den Zweigen dér Industrie, des Handels und Verkehrs bescháftigten Arbeiter werden im Falle dér durch Krankheit oder Unfall verursachten Arbeitsunfahigkeit durch die auf Grund des G.-A. XIV: 1891 errich- teten Krankenkassen, die Gruben- und Hüttenarbeiter durch die Bruderladen unterstützt. Jede dieser Kassen tritt mit dem Arbeiter eigentlich dann in Berührung, wenn dieser arbeitsunfáhig geworden ist; sie erfáhrt und notirt die Ursache dér Krankheit, trágt die Dauer dér Arbeitsunfahigkeit ein, und erlangt Kunde von dér Zeit und den Umstánden dér Genesung. Nur eine sehr geringe Quote dér Krankheits- oder Verletzungsfálle dér Arbeiter ist es, welche nicht zűr Kenntnis dér betreffenden Hilfskasse gelangt, andererseits garantirt die berufsmássige Pünktlichkeit dér Verwaltung solcher Kassen die Verlásslichkeit dér Datensammlung, die entsprechende Fáhigkeit und Übung dér bei dicsen Kassen Angestellten aber sichert die Güte dér Daten. Was die Güte und Gründlichkeit dér Daten betrifft, erscheinen die den Verletzten behandelnden Arzte als noch geeignetere Daten- lieferer ; doch es scheint nicht ráthlich, die Arzte mit dieser ausser ihrem eigentlichen Beruf fallenden Arbeit zu belasten, ausgenom- men dórt, wo sich kein anderer Modus zűr Beschaffung dér Daten darbietet. Übrigens würde sich die Datenlieferung dér Arzte, wenn sie auch nicht mit solch bureaukratischer Genauigkeit vorgehen würde, wie die dér Hilfskassen-, auch zufolge dér Uninteressirlheit und dér fachmássigen Beobachtung als eine sehr verlássliche Quelle in dér Unfallstatistik darbieten. Eine ausnehmend wichtige Frage ist auch die Bestimmung des Begriffes dér Unfálle: welches ist jene untere Grenze, von dér gerechnet die unbedeutenderen Verletzungen nicht mehr den Gegen- stand dér Anmeldung bilden, über die hinaus aber jeder Unfall angemeldet werden muss. In dieser Hinsicht bestanden bisher ver- schiedene Auffassungen: die Unfálle dér Fabriksindustrie waren im Falle von dreitágiger, die im Kreise dér Gruben- und Hütten- arbeit vorkommenden Unfálle im Falle von achttágiger, die Unfálle des Bahn- und Schiffahrtsbetriebes gar nur im Falle von vierzehn- tágiger Arbeitsunfáhigkeit anzumelden. Diese letztere Grenze scheint übermássig hoch zu sein, und findet ihre Erklárung darin, dass bei den Bahnen die Unfallstatistik mit Rücksicht auf den Betrieb und nicht auf die verletzten Personen kultivirt wird. Für den Lebens- unterhalt des Arbeiters und seiner Familie ist auch die weniger als vierzehn Tagé láng andauernde Arbeitsunfáhigkeit ein schwer em- pfundener Schlag. Auch vöm Standpunkt dér Vollstándigkeit erschiene es am entsprechendsten, die bei dér Statistik dér Fabriksunfálle geltende untere Grenze, die dreitágige Arbeitsunfáhigkeit als all- gemeine Grundlage dér Datensammlung anzunehmen ; da dies aber in einigen Wirtschaftszweigen (so besonders beim Bahnbetriebe) in sonstiger administrativer Hinsicht mit Schwierigkeiten verbunden wáre, so wáre wenigstens die Anmeldung dér eine achttágige oder lángere Arbeitsunfáhigkeit verursachenden Verletzungen als allgemein obligat einzuführen. Wo die Möglichkeit geboten ist, diese untere Grenze noch niedriger zu bemessen, wie bei den Unfállen im Fabriks- und Kleingewerbe, dórt sollte das Bestreben auch weiters dahin gerichtet sein, das schon die mit einem dreitágigen Arbeitsverlust verbundenen Verletzungen angemeldet werden; die Vergleichung zwischen dér Unfallstatistik dér verschiedenen Wirtschaftszweige könnte natürlich nur von dem Punkte an beginnen, von dem an- gefangen die Daten gleichmássig zűr Verfügung stehen, alsó bezüg- lich dér eine achttágige oder lángere Arbeitsunfáhigkeit verursachen- den Unfálle. Dér grösste Mangel unserer Unfallstatistik war bisher die oberfláchliche Bestimmung dér Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit. Eigent- lich würden fást jeder Arbeiterschutz-Verfügung, hauptsáchlich dér eventuellen Ordnung dér Unfallversicherungs-Angelegenheit die auf das Maass des Arbeitsverlustes bezüglichen Daten als sicherste Grundingen dienen, und daher bedarf die Unfallstatistik dér Ver- 4* 26* statisztika éppen ez irányban szorul leginkább és legsürgősebben tökéletesítésre. Csak az ipari baleseteket ■ hozva fel például, ezekre vonatkozólag eddig úgy a munkaadó, mint a betegsegélyző pénz- tárak bejelentették ugyan, hogy a sérült előreláthatólag mennyi idő múlva gyógyul meg, de — nem is említve azt, hogy a két be- jelentés között gyakran hetekre, sőt több hónapra menő eltérés is volt — a munkaveszteség meghatározásának ez a módja inkább jóslásszerű, semmint komoly adat számba vehető volt. A külső sérülések legtöbbjénél még szakértő orvos sem mondhatja meg előre egész határozottsággal a teljes gyógyulás idejét; bármily kis komplikáczió, váratlanul fellépő sebláz stb. halomra dönti az egész jóslatot s átváltoztathat néhány hetesnek Ígérkező munkaképtelen- séget hónapokra terjedő betegséggé, nyomorékká teheti azt, a kiről a jóslat azt jelentette, hogy munkaképességét teljesen vissza- nyeri, viszont kedvező kórlefolyás gyorsan teljes erejéhez vissza- juttathatja azt, a kinek sérülése eleinte halált okozónak látszott. Természetesen nem gyakori eset az, hogy a kórlefolyás ily szembe- ötlően rnegczáfolja az előleges bejelentéseket; de kétségtelen, hogy a legtöbb esetben néhány nap, vagy esetleg egy-két hét különbség fenforog a gyógyulásnak előre sejtett és tényleges ideje között. Ezek a napok és hetek pedig az összes eredményekben oly magas számra szaporodnak, hogy a statisztika minden tanulságait meg- bízhatatlanokká és hasznavehetetlenekké teszik. E hiányosságnak kiküszöbölése csak ügy vihető keresztül, ha mint az a részleteknél említve is volt, minden sérülésről az első bejelentésen kívül a sérült meggyógyulásakor vagy esetleges halála- kor újabb, pótlólagos jelentés is terjesztetnék be az arra leginkább hivatott adatszolgáltató által. Technikai berendezés dolga, hogy ez a kettős adatszolgáltatás minél kevésbbé legyen terhelő s minden fölösleges nyilvántartás mellőzésével is pontosan működjék. A baleset okának, módjának és lefolyásának ismertetése természetszerűleg lényeges alkotórészét kell, hogy képezze minden baleseti jelentésnek; az összehasonlithatóság azonban ezen adatokra nézve nem látszik kiváló fontos kelléknek; inkább a lehető külön- választás érdemli meg az érdeklődést, annak a vizsgálata, hogy az egyes gazdasági ágakban külön-külön minő okok játszanak közre a balesetek előidézésében s hogyan következnek be leggyakrabban szerencsétlenségek. A munkásvédelem ezekre a tanulságokra alapíthatja leginkább intézkedéseit s ha súlyt helyezünk arra, hogy a balesetek módja és lefolyása felől minél tisztább képet nyerjünk, akkor könnyen mellőzhető lesz annak a körülménynek kutatása, melyet az ipari balesetek statisztikája korábban s a bányászati és kohászati baleset- statisztika ma is vizsgál, hogy kinek a mulasztása vagy vigyázat- lansága okozta a balesetet, a munkásé-e vagy a munkaadóé ? Elfogulatlan megfigyelő is ritkán tudna hiteles választ adni erre a kérdésre; a munkaadó mint adatszolgáltató természetesen nem szívesen vall maga ellen s vagy a véletlent, vagy a munkást okozza a balesetért. Egyéb adatszolgáltatókra, a segélypénztárakra vagy orvosokra túlságos megterheléssel járna annak a kinyomozása, hogy kit terhel a felelősség a sérülésért. Különben is hatósági feladat ez, s a hol a sérülés mérve - vagy egyéb körülmények szükségessé teszik, ott a hatóság úgyis megtartja ez iránt a vizsgálatot. A sérült személyi viszonyaira vonatkozó adatoknál az egy- öntetűség már könnyebben lehetséges és kívánatosabb is. A sérült neme, életkora és családi állapota különben is könnyen kinyomozható s téves adatszolgáltatás e tekintetben alig fog előfordulni, Súlyosabb természetű, vagy halálos baleseteknél jelentőségében megnövekszik az a kérdés, mely a sérült háztartásában élő és keresetére utalt családtagok számát tudakolja. Ide tartoznak a már keresetképtelen szülők, testvérek vagy egyéb rokonok; a hitves s a kis- korú, még nem kereső gyermekek. A kérdésnek az a czélja, hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a keresetképtelenné vált családfő szerencsétlensége, a család szó fogalmát szükségszerűen kiterjeszti a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházasságban együtt élő nő s a törvénytelen gyermekek szintén befoglalandók a családtagok számába, ha. a megsérültnek keresetéből éltek; ugyan- így hajadon női munkásnak általa eltartott törvénytelen gyermeke is. vollkommnung.eben in dieser Richtung am meisten und am dringend- sten, denn die gewerblichen Unfálle als Beispiel angeführt, habén bezüglich dieser sowohl dér Arbeitgeber, als auch die Kranken- kassen bisher zwar gemeldet, wie. lángé es ungefáhr dauern wird, bis dér Verletzte genest, doch war — abgesehen davon, dass zwischen den beiden Meldungen sich oft eine Differenz von Wochen, ja mehreren Monaten zeigte — dieser Modus dér Feststellung des Arbeitsverlustes mehr als Profezeiung, nicht aber als eine ernst zu nehmende Angabe zu betrachten. Bei den meisten áusserlichen Ver- letzungen kann selbst dér sachverstándige Arzt die Zeit dér völligen Genesung nicht mit voller Bestimmtheit vorhersagen ; die kleinste Komplikation, das auftretende Wundfieber wirft die ganze Prognose über den Haufen, und kann eine Arbeitsunfáhigkeit, welche in einigen Wochen behoben zu sein verspricht, zu einer monatelang andauern- den Krankheit verschlechtern, und kann den zum Krüppel machen, dem das Prognostikon gestellt wurde, dass er seine Arbeitsfahig- keit vollstándig wiedererlangt; hingegen kann ein günstiger Krank- heitsverlauf rasch die volle Kraft dem zuiückgeben, dessen Verletzung anfangs eine tödtliche zu sein schien. Es ist natürlich kein háufiger Fali, dass dér Krankheitsverlauf die im vorhinein erstattete Meldung so auffállig vviderlegt, aber es ist unzweifelhaft, dass in den meisten Fallen zwischen dér vörausgéahnten und dér thatsáchlichen Zeit- dauer dér Genesung eine Differenz von einigen Tagén oder even- tuell ein-zwei Wochen besteht. Diese Tagé und Wochen wachsen aber in den Gesammtresultaten zu einer so grossen Zahl an, dass sie allé statistischen Folgerungen unverlásslich und unbrauchbar machen. Die Eliminirung dieses Mangels ist nur so durchzuführen, dass, wie bei den Details erwáhnt wurde, über jede Verletzung ausser dér ersten Meldung, zűr Zeit dér Genesung des Verletzten oder seines eventuellén Versterbens durch den hiezu am meisten be- rufénen Datenlieferer eine neue, erganzende Meldung eingereicht wird. Es ist Sache dér technischen Einrichtung, dass diese zweifache Datenlieferung je weniger belástigend sei, und auch mit Vermeidung aller überflüssigen Evidenzhaltung genau funktionire. Es ist natürlich, dass, die Angabe dér Ursache, dér Art und Weise und des Verlaufes dér Verletzung den wesentlichen Bestand- theil jeder Unfallmeldung zu bilden hat; die Vergleichbarkeit aber , scheint für diese Daten kein besonders wichtiges Postulat zu sein ; mehr Aufmerksamkeit würde die möglichste Absonderung verdienen, die Untersuchung dessen, was für Ursachen in den einzelnen Wirtschaftszweigen abgesondert zu Unfállen Veranlassung gébén und wie sich die Unglücksfálle am háufigsten ereignen. Dér Arbeiterschutzkann seine Verfügungen auf diese Folgerun- gen basiren, und wenn Gewicht darauf gelegt wird, dass wir ein mög- lichst genaues Bild über die Art und Weise und den Verlauf dér Unfálle gewinnen, dann wird es leicht sein, dieNachfrage nach dem Umstand fallen zu lassen, welchen die Statistik dér gewerblichen Unfálle früher erforschte und die Statistik dér im Bergbau und Hütten- betrieb vorkommenden Unfálle auch heutzutage noch erkundet, námlich wessen Fahrlássigkeit oder Unachtsamkeit den Unfall ver- ursacht hat, die des Arbeiters oder des Arbeitgebers ? Auch ein unbefangener Beobachter wáre selten im Standé, auf diese Frage eine autentische Antwort zu gébén; dér Arbeitgeber als Daten- lieferer wird natürlich nicht gern solche Angaben machen, welche gégén ihn selbst sprechen, sondern den Unfall dem Zufalle oder dem Arbeiter zuschreiben. Für andere Datenlieferer, für die Hilfs- kassen und die Arzte wáre die Erforschung dessen, wem die Ver- antwortlichkeit für den Unfall zűr Last falit, mit Überbürdung verbunden. Übrigens ist dies Aufgabe dér Behörde, und wo es dér ; í Grad dér Verletzung oder sonstige Umstánde nothwendig machen, leket die Behörde diesbezüglich auch so die Untersuchung ein. Bezüglich dér persönlichen Verháltnisse des Verletzten ist die Einheitlichkeit leichter zu erreichen und auch mehr erforderlich. Ge- schlecht, Altér, Familienstand des Verletzten sind übrigens leicht zu erkunden und in dieser Hinsicht wird eine irrige' Datenlieferung kaum vorkommen. Bei schwereren oder gar tödtlichen Unfállen steigert sich die Bedeutung dér Frage, welche die Anzahl dér im Haushalt des Ver- letzten lebenden und auf seinen Erwerb angewiesenen Familien- mitglieder erkundet. Hieher gehören die bereits erwerbsunfáhigen Éltem, Geschwister und sonstigen Verwandten; die Gattin und die minderjáhrigen, noch nicht erwerbenden Kinder. Dér Zweck dér Frage, wonach zu erkennen wáre, wie viele Individuen durch das Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes betroffen werden, erstreckt den Begriff dér Familie nothwendigerweise auch auf die nicht legalisirten Verháltnisse. Die gemeinsam in wilderEhe lebende Frau und die unehelichen Kinder sind gleichfalls in die Zahl dér Familienglieder einzurechnen, wenn sie vöm Erwerb des Verletzten leben ; ebenso bei dér ledigen Arbeiterin das durch sie erhaltene uneheliche Kind. 27* A hivatási balesetek statisztikájáról lévén szó, az adatgyűjtések fő és első czélja önként érthetőlég mindenütt az, hogy bizonyos élethivatásokban kutassuk a hivatással járó veszélyek nagyságát és gyakoriságát. A nagyipari baleseti statisztikának ilyképen első sorban a nagyipari alkalmazottak, munkások sérülései képezhetik tárgyát; a vasúti baleseti statisztikába azok a sérülések vétetnek föl, a miket a vasút szolgálatában álló egyének szenvednek hivatásuk teljesitésében. Fölmerülhet azonban az a kérdés, hogy ha valamely üzemben oly baleset fordul elő, a mely szerencsétlenné tesz más egyéneket is, nemcsak a hivatásszerűleg ott foglalkozókat, kiterjedjen-e a statisztika ezekre a más egyénekre is, a kik hivatásukon kívül sérültek meg. Legszembetűnőbb példát az ily esetekre a vasút nyújtja, a hol egy összeütközés vagy kisiklás az utasoknak egész tömegét teheti szerencsétlenné; de hasonló példára — bár kisebb gyakori- sággal — akadhatunk a gazdasági foglalkozások bármely más ágában. Az épülő ház leszakadó állványa nemcsak a munkásokat temeti maga alá, hanem az arra menőket is; gyárban vagy mezőgazdasági üzemnél a cséplésnél a kazán felrobbanása esetleg sérülésével járhat olyanoknak is, a kik más hivatásban élnek. Kétségtelen, hogy mindezen esetekben az illető gazdasági üzem az előidézője a szerencsétlenség- nek ; s ha főleg azért készítünk is statisztikát a balesetekről, hogy az egy vagy más hivatásnak élő embereknek a hivatásukkal járó veszély ellen való megóvására valamely kiindulási pontot találjunk, még akkor sem szabad mellőznünk a föntebb említett eseteket sem, mert itt is mindannyiszor a gazdasági üzem természete rejti magá- ban a veszélyt s gyakran csakugyan puszta véletlen csupán, hogy ez a veszély nemcsak az azon hivatásban élőkre, hanem másokra is kihatott. Megkülönböztetést lehet tenni az üzemben rejlő veszély s a hivatással járó veszély közt s ennek révén külön említeni az üzemi balesetek statisztikáját és külön a hivatási balesetekét. Amaz mindig tágabb értelmű, mert a hivatási baleseteket mind magában foglalja. Megkülönböztetést lehet tenni az adatok összeállításában is, külön választva azokat az eseteket, mikor valamely gazdasági üzemben előforduló balesetek csupán az azon gazdasági ágban foglalkozókat sújtották, s azokat, mikor sérülését okozták másoknak is. De a statisztikának mindenesetre ki kell terjesztenie figyelmét és adat- gyűjtő tevékenységét ez utóbbi esetekre is, mert a hivatással járó veszély nagyságának kulcsát az üzemben rejlő veszély ismerete adja meg, ez pedig nem volna teljes, ha kirekesztenők belőle az említett eseteket. A vasúti balesetek statisztikája eddig is tekintettel volt az utasok, tehát nem vasúti alkalmazottak sérüléseire is; a baleseti statisztika egyéb ágai azonban tisztán a hivatással járó balesetek megfigyelésére szorítkoztak, sőt találkozunk oly felfogással is, mely még tovább menve a körülhatárolásban, csupán a munkások sérü- léseit tartotta bejelentendőnek, az azon hivatásban dolgozó magasabb képzettségű egyénekét pedig (művezető, mérnök stb.) már nem. Röviden összefoglalva a mondottakat, a baleseti statisztika minden ágában egyaránt szükséges feltételnek látszik, hogy az adat- szolgáltató közeg lehetőleg ne, vagy ne csupán az érdekelt felek sorából vétessék, a balesetből eredő munkaveszteség kipuhatolá- sára az eddiginél jóval nagyobb súly helyeztessék, a sérült személy- viszonyai lehetőleg egyöntetű módon figyeltessenek meg s hogy a megfigyelés kiterjedjen minden balesetre, a melyek a különböző gazdasági üzemekben előfordulnak, tekintettel azonban arra, hogy a szerencsétlenség azon hivatásban élő embert sujt-e, vagy mást is. A számlálás egysége minden körülmények közt nem a baleset, mint esemény lesz, hanem az egyes megsérült egyén. B) A nagyipari üzemek statisztikája. Az ipari üzemek statisztikája sehol sem dicsekedhetik hosszú múlttal, s a hol van is múltja, az gazdagabb balsikerekben, mint értékes eredményekben. A gazdasági életnek az ipar sokkal szö- vevényesebb jelensége, hogysem fejlődése, produktivitása, élet- képessége, minden jellemző viszonya könnyen le volna szűrhető Da von dér Berufs-Unfallstatistik die Rede ist, ist es selbst- verstándlich überall dér erste und Hauptzweck dér Datensammlun- gen, in gewissen Lebensberufen die Grösse und Háufigkeit dér mit dem Berufe verbundenen Gefahren zu erforschen. Auf diese Weise bilden in erster Reihe die Verletzungen dér grossindustriellen An- gestellten und Arbeiter den Gegenstand dér grossindustriellen Unfall- statistik; in die Bahnunfallstatistik werden die Verletzungen auf- genommen, welche die im Dienste dér Bahn stehenden Individuen bei dér Ausübung ihres Berufes erleiden. Es könnte aber die Frage auftauchen, ob in dem Falle, wenn in einem Betriebe ein solcher Unfall vorkommt, bei dem auch an- dere Individuen verunglücken, nicht nur solche, welche dórt berufs- mássig bescháftigt sind, die Statistik sich auch auf diese andern Individuen zu erstrecken habé, die ausserhalb ihres Berufes verletzt worden sind. Has auffallendste Beispiel für solche Falié bietet die Eisenbahn, wo bei einem Zusammenstoss oder einer Entgleisung eine ganze Menge von Reisenden verunglücken kann; aber ahnlichen 1 Beispielen können wir — wenn auch mit geringerer Háufigkeit — in jeglichem Zweige dér Wirtschafibescháftigungen begegnen. Das zusammenbrechende Gerüst eines im Bau begriffenen Hauses be- grábt nicht nur die Arbeiter, sondern auch Passanten ; in dér Fabrik oder im landwirtschaftlichen Betriebe beim Dreschen kann die Explosion des Kessels die Verletzung auch solcher Personen ver- ursachen, welche in anderen Berufen leben. Es ist unzweifelhaft, dass in all diesen Falién dér betreffende Wirtschaftsbetrieb das Unglück verursacht; und wenn auch über die Unfálle eine Statistik hauptsáchlich darum angelegt wird, um einen Ausgangspunkt für den Schutz dér in einem oder dem andern Berufe lebenden Menschen gégén die mit ihrem Berufe verbundene Gefahr zu erhalten, dür- fen wir die oben ervváhnten Falié bei alledem nicht unberücksich- tigt lassen, denn auch hiebei birgt immer die Natúr des Wirtschafts- betriebes die Gefahr in sich, und oft ist es faktisch nur reiner Zufall, wenn diese Gefahr nicht nur die in dicsem Berufe Lebenden, sondern auch andere betraf. Mán kann übrigens unterscheiden zwischen dér Gefahr, welche ein Betrieb in sich birgt, und dér Gefahr, welche mit dér Ausübung des Berufes verbunden ist, und auf Grund dessen die Statistik dér Betriebsunfálle und die dér Berufsunfálle abgesondert erwáhnen. Jene ist immer ein weiterer Begriff, denn sie enthált auch allé Berufsunfálle. Mán kamj auch bei dér Zusammenstellung dér Daten einen Unterschied machen, indem mán die Fálle, da die in einem Wirtschaftsbetriebe vorkommenden Unfálle nur die in diesem Wirt- schaftszweige Bescháftigten betroffen habén, von jenen absondert, wo auch andere verletzt wurden. Aber die Statistik hat ihr Augen- merk und ihre datensammelnde Thátigkeit jedenfalls auch auf die letzteren Fálle zu erstrecken, denn dér Schlüssel dér Grösse dér mit dem Berufe verbundenen Gefahr ist in dér Erkennung dér Gefahr gegeben, welche dér Betrieb in sich birgt, diese aber wáre nicht vollstándig, wenn die erwáhnten Fálle ausgeschieden würden. Die Statistik dér Bahnunfálle hat die Verletzungen dér Reisen- den, alsó solcher, die keine Bahnangestellten sind, auch bisher berücksichtigt; die übrigen Zweige dér Unfallstatistik beschránken sich aber nur auf die Berücksichtigung dér mit dem Berufe ver- bundenen Unfálle, ja mán kann auch einer solchen Auffassung begegnen, welche in dér Abgrenzung noch weiter gehend, bloss die Verletzungen dér Arbeiter angemeldet habén will, die dér in diesem Berufe arbeitenden Personen von höherer Ausbildung (tech- nischer Leiter, Ingenieur u. s. w.) aber nicht. Das Gesagte kurz zusammenfassend erscheint es als eine in allén Zweigen dér Unfall- statistik gleicherweise nothwendige Bedingung, dass das daten- liefernde Organ thunlichst nicht, oder doch nicht bloss aus dér Reihe dér interessirten Partéién genommen werde, , auf die Erfor- schung des durch Unfálle verursachten Arbeitsverlustes ein viel grösseres Gewicht als bisher gelegt werde, die persönlichen Ver- háltnisse des Verletzten in möglichst einheitlicher Weise beobach- tet werden und dass die Beobachtung sich auf allé Unfálle erstrecke, welche in den verschiedenen Wirtschaftsbetrieben vor- kommen, jedoch mit Rücksicht darauf, ob das Unglück in diesem Berufe lebende Menschen betroffen hat, oder auch andere. Die Einheit dér Záhlung wird unter allén Umstánden nicht dér Unfall als Ereignis sein, sondern das einzelne verletzte Individuum. B) Statistik dér grossindustriellen Betriebe. Die Statistik dér Gewerbebetriebe kann sich nirgends einer lángén Vergangenheit rühmen, und wo sie auch eine Vergangen- heit hat, ist diese reicher an Misserfolgen, als an wertvollen Re- sultaten. Das Gewerbe ist eine viel komplizirtere Erscheinung des Wirtschaftslebens, als dass sich seine Entwickelung, Produktivitát, Lebensfáhigkeit, allé seine karakteristischen Verháltnisse leicht in 4** 28* egyszerű, szemléltető számsorokba; a statisztika munkája pedig mindjárt megnehezül, mihelyt nem dolgozhatik kizárólag valódi szer- számjával, a számokkal. Magyarországon nemcsak a módszer nehézségét kell okol- nunk az eddigi iparstatisztikai felvételek mérsékelt sikeréért; abban, hogy a megkísérelt adatgyűjtések nem sok eredménynyel jártak, első sorban az adatszolgáltatásra hivatott közönségnek nagyfokú közönyössége és nemtörődömsége a hibás; abban pedig, hogy a kísérletek meglehetős ritkán ismétlődtek, a magyar hivatalos statisztikának sok egyéb küzdelme játszott közre. Az első kísérlet mindjárt a statisztikai hivatal szervezését követő első évben, 1868-ban indult meg, azonban már az előkészitő munkálatokat is több akadály két esztendőnél tovább hátráltatta; az újabb két évig húzódó adatgyűjtés pedig olyannyira hézagos és hiányos maradt, hogy tartózkodni kellett a begyült adatok nyil- vánosságra bocsátásától is. Eredményesebb volt a második iparstatisztikai felvétel, mely a küszöbön lévő általános országos kiállítás alkalmából az 1884. év elején indult meg, de a lanyha adatszolgáltatás miatt szintén annyira elhúzódott, hogy a többszörös pótlás után a felvétel anyaga inkább az 1885., mint az 1884. évben volt állapotot tükrözte vissza. Ennek a felvételnek eredményeit három füzetben tette közzé a statisztikai hivatal. Az első füzet Magyarország házi iparát ismer- teti ; a felvétel anyagát községi kérdőíveken gyűjtötték be, minden községben minden ott szereplő háziipari ág külön kérdőlapot nyer- vén. A felvétel arra terjedt ki, hogy hány férfi, hány nő, hány tizenhat évnél fiatalabb fiú és leány foglalkozik a községben házi- iparral, milyen és hány munkagépet használnak, mire becsülhető a községnek évi háziipari termelése, az év mely szakában foglal- kozik a nép leginkább a kérdés tárgyát képező háziiparral ? A kérdések, mint látható, nem voltak nagyigényűek; mégis a személyi, de különösen a termelés értékére vonatkozó adatok közlésénél igen sok hiányosság akadt. A másik füzet a tulajdon- képeni iparstatisztikai adatgyűjtést ismerteti, mely két kérdőív segé- lyével szerezte be anyagát. Az első valamennyi iparosnak szánva, az ipar minőségét kérdezi, , továbbá a tisztviselők, segédek, mun- kások, napszámosok, tanonczok számát nem szerint részletezve; tudakolja végül a munkagépek számát és megnevezését és azt, hogy a vállalat használ-e motort ? A másik kérdőív a mozgató erőt alkalmazó vállalatokhoz intézve, főképen erre a motorikus erőre vonatkozólag tartalmazott kérdéseket, a tipróraűvekről, járgányok- ról, vizi erőről, turbinákról, vizoszlopgépekről, gőzgépekről, kazá- nokról, gáz- és petroleum-motorokról, stb. Az ipari termelés értékét tudakoló kérdést, melynek felvétele szintén tervben volt, később kihagyták a kérdőívről. A begyült anyag itt se volt ment a hiányos- ságtól ; még legjobban a személyzeti részt illető adatok voltak értékesíthetők. A harmadik füzet a malomipari statisztika eredmé- nyeit ismertette. A legrégibb és legfejlettebb magyar iparág ez- úttal már harmadszor talált statisztikai felvételre ; 1863-ban a magyar helytartótanács, 1873-ban a statisztikai hivatal készített malomipari felvételt, s ezeknek a sok tekintetben hiányos adatai is igen jó tanulságul szolgáltak az 1885-iki összeírásnál, mely nemcsak a használt motorikus erőre, s a munkagépekre tér ki nagy részletes- séggel, hanem a termelés mennyiségét, minőségét és értékesítésé- nek módját is kutatja, továbbá a termelőképességet, a munkaidőt és munkabéreket is. Ez a fölvétel jóval eredményesebb volt, mint az egyidejűleg rendezett többi iparstatiáztikai összeírás ; a minthogy a tiz évvel később, 1895-ben újból foganatosított malomipari sta- tisztikai felvétel szintén kiállja a bírálatot úgy az adatok jósága és teljessége, mint azok sokfélesége tekintetében. Mindenesetre jel- lemző, hogy a magyar iparstatisztika, a melynek művelése eleddig csak igen kis helyet foglalt el a magyar hivatalos statisztika munkál- kodásában, az ország — viszonyaink közt — legjelentősebb iparágá- nak, a malomiparnak statisztikai nyilvántartására mindig különös gondot fordított s míg egyéb iparstatisztikai munkálatai többnyire csak félsikerrel jártak, ez egynek az adott viszonyok közt kisebb- nagyobb eredményességét mindig tudta biztosítani. einfache, anschauliche Zahlenreihen abkláren lassen könnten, die Arbeit dér Statistik vvird aber sofort erschwert, vvenn sie nicht ausschliesslich mit ihrem Urwerkzeug, mit Zahlen hantiren kann. In Ungarn ist für den massigen bisherigen Erfolg dér gewerbe- statistischen Aufnahmen nicht nur die Methode verantwortlich zu machen; daran, dass die versuchten Datensammlungen keine gros- sen Resultate aufweisen, trágt in erster Reihe die hochgradige Gleichgiltigkeit und Indolenz des zűr Datenlieferung berufenen Publi- kums die Schuld; dazu aber, dass sich die Versuche ziemlich selten wiederholen, habén die vielen sonstigen Kámpfe dér unga- rischen offiziellen Statistik beigetragen. Dér erste Versuch wurde gleich im Jahre nach dér Organisi- rung des statistischen Amtes 1868 in Angriff genommen, doch wurden schon die Vorbereitungsarbeiten durch mehrfache Hinder- nisse mehr als zwei Jahre láng hintangehalten; die sich durch neuerliche zwei Jahre hinziehende Datensammlung aber ist so lücken- und mangelhaft geblieben, dass von dér Veröffentlichung des eingelangten Materials abgesehen vverden musste. Erfolgreicher war die zweite gewerbestatistische Aufnahme, welche bei Gelegenheit dér bevorstehenden Landesausstellung im An- fang des Jahres 1884 in Angriff genommen wurde, sich aber^ufolge dér lauen Datenlieferung gleichfalls so láng verschleppte, dass das Ma- téria! dér Aufnahme nach mehrfacher Ergánzung eher den Zustand des Jahres 1885 als 1884 wiedergab. Die Resultate dieser Auf- nahme hat das statistische Amt in drei Heften publizirt. Das erste Heft macht uns mit dér Hausindustrie Ungarns bekannt; das Matéria! dér Aufnahme wurde auf Gemeinde-Fragebogen eingesammelt, in jeder Gemeinde erhielt jeder dórt betriebene Hausindustriezweig ein besonderes Frageblatt. Die Aufnahme erstreckte sich darauf, wie viel Mánner, wie viel Frauen, wie viel weniger als 16 Jahre alté Knaben und Mádchen sich in dér Gemeinde mit Hausindustrie bescháftigen, welche und wie viele Arbeitsmaschinen in Verwen- dung stehen, wie hoch die jáhrliche Hausindustrie-Produktion dér Gemeinde geschátzt werden kann, in welcher Jahreszeit sich das Volk am meisten mit dér in Frage stehenden Hausindustrie be- schaftigt ? Die Fragen waren, wie ersichtlich, nicht sehr anspruchsvoll ; und doch ergaben sich bei dér Mittheilung dér persönlichen, beson- ders aber dér auf die Bewertung dér jáhrlichen Produktion bezüg- lichen Daten viele Mángel. Das zweite Heft macht mit dér eigent- lichen gewerbestatistischen Datensammlung bekannt, welche ihr Matéria! vermittels zweier Fragebogen beschafft hat. Dér erste war für allé Gewerbetreibenden bestimmt und erkundet die Beschaffen- heit des .Gewerbes, ferner die Zahl dér Beamten, Gehilfen, Arbeiter, Taglöhner, Lehrlinge nach dem Geschlechte spezifizirt, er erfragt schliesslich die Zahl und Benennung dér Arbeitsmaschinen und den Umstand, ob die Unternehmung einen Motor benützt ? Dér zweite Fragebogen wendete sich an Unternehmungen, bei welchen Motor- kraft in Verwendung steht und enthielt besonders auf diese Motor- kraft bezügliche Fragen über die Stampfwerke, Göpel, Wasserkráfte, Turbinen, Wasserstánder-Maschinen, Dampfmaschinen, Dampfkessel, Gas- und Petroleum-Motoren u. dgl. Die den Wert dér gewerb- lichen Produktion erkundende Frage, dérén Aufnahme gleichfalls beabsichtigt war, wurde im Fragebogen spáter weggelassen. Das eingelangte Matéria! war auch diesmal nicht mángelfrei; am besten liessen sich noch die auf den persönlichen Theil bezüglichen Daten verwerten. Das dritte Heft machte die Ergebnisse dér Mühlen- Industrie-Statistik bekannt. Dér álteste und entwickelteste ungarische Industriezweig fand hiebei schon zum drittenmal eine statistische Anfnahme; 1862 fertigte dér ungarische Statthaltereirath, 1873 das statistische Amt eine Mühlenindustrie-Aufnahme an, dérén in man- cher Hinsicht mangelhafte Daten doch sehr instruktiv für die 1885-er Konskription waren, welche letztere sich nicht nur auf die Motorkraft und die Arbeitsmaschinen sehr eingehend erstreckt, son- dern auch nach dér Quantitát und Qualitát und dér Verwertungs- weise dér Produktion forscht, ferner nach dér Produktionsfáhigkeit, dér Arbeitszeit und den Arbeitslöhnen. Diese Aufnahme war viel erfolgreicher, als die übrigen zu gleicher Zeit veranstalteten gewerbe- statistischen Konskriptionen; wie auch die zehn Jahre spáter im Jahre 1895 neuerdings durchgeführte statistische Aufnahme dér Mühlenindustrie, sowohl hinsichtlich dér Güte und Vollstándigkeit dér Daten, als auch dér Mannigfaltigkeit derselben dér Kritik Stand hált. Es ist jedenfalls karakteristisch, dass die ungarische Gewerbe- statistik, dérén Kultivirung in dér Thátigkeit dér ámtlichen unga- rischen Statistik bisher nur einen sehr kleinen Raum eingenommen hat, auf die statistische Evidenzhaltung des unter unsern Verhált- nissen wichtigsten Industriezweiges im Lande, dér Mühlenindustrie stets eine besondere Sorgfalt verwendet hat, und wáhrend ihre übrigen gewerbestatistischen Arbeiten meistens nur einen halben Erfolg hatten, den Erfolg dieser einen unter den gegebenen Ver- háltnissen im grösseren oder kleineren Maasse immer sichern konnte. 29* Az iparstatisztika személyi részével a korábbi népszámlálások nem sokat foglalkoztak; ügy az 1869-iki, mint az 1880-iki nép- számlálás mellőzte az ipari népességnek iparáganként való elkülö- nítését és megelégedett az önálló vállalkozók, segédek, tanonczok, munkások, stb. számának kitüntetésével. Jóval többet nyújt e tekintetben az 1890. évi népszámlálás, mely a foglalkozásoknak szánt vaskos II. kötetében (1. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, II. kötet) új módszerével első rangú forrást képez az iparos népesség viszonyainak megismerésé- ben. Az új módszer kombinálása a népszámlálási módszernek, mely az egyént és a specziális foglalkozás-statisztikai módszerek- nek, melyek a vállalatot teszik meg a számlálás egységéül; gya- korlati megvalósítása abban áll, hogy a népszámlálási számláló lapon minden ipari segédszemélyhez az a kérdés is intéztetett, h°gy névszerint mely mesternél, mely vállalatnál, mely munka- adónál van alkalmazva. Ez az új módszer lehetővé tette a külön- böző vállalatok munkásainak szakmunkájuk szerint való részlete- zését s a munkanélküliek számának kiderítését (ez utóbbi azonban a népszámlálás időpontja miatt nem volt egészen megbízható). A foglalkozási viszonynak gazdag részletezése, a vándoriparnak, azaló kereskedésnek, ügynököknek és alkuszoknak a tulajdon- . PerJ' 'Pai'tól \ aló különválasztása, mind teljes sikerrel keresztül- vihető volt az új módszer következtében, a melynek s vele az 18J0. évi foglalkozási statisztikának különös érdeméül tudható be az ipari vállalatoknak nagyság szerint való sokoldalú részlete- zése is. 1890 óta a legújabb időkig érdemlegesebb lépés alig történt a magyar iparstatisztikában. Megemlítésre méltó, hogy a múlt kísérletei is mindig visszavezethetők valami gyakorlati indokra, a mely az iparstatisztika egy vagy más ágának megindilását ered- ményezte. Egyik korábbi felvétel sem történt, hogy úgy mondjuk, önmagáért s nem jelent meg úgy, mint valami önálló, szerves és állandóbb jellegű alkotás. A népszámlálás kapcsán foganatosított foglalkozási felvételek maguknak a népszámlálásoknak köszönhették lételüket; az 1871, évi iparstatisztikai fölvétel kapcsolatban volt az ipartörvény előmunkálataival; az 1884. és 1885. évi összeírás a közelgő országos általános kiállítás kedvéért készült, az 1895. évi malomipari statisztikai felvétel pedig az 1896. évi ezredéves kiállításnak köszönheti keletkezését. Hasonlóképen gyakorlati ok adott léteit a legújabb idők iparstatisztikai műveleteinek is. A kereskedelemügyi minister úr a hazai ipái fejlesztésére és támogatására megindított nagyszabású és széles körű akcziójában mindinkább szükségét érezte az ország gyáripara ez idő szerinti állapotát és fejlettségét feltüntető adatok- ba', s az iparfejlesztési akczió eredményességéhez nélkülözhetet- enne \ált mielőbb kimerítő és pontos statisztikai adatgyűjtést zervezn1 a gyáriparról. Már az 1893. évi XXVIII. t.-cz. életbe- , u-6 °n gyűjtöttek ugyan az iparfelügyelők gyárvizsgála- a maval adatokat a gyár berendezéséről, termelőképességé- ro , a gyár an alkalmazott munkásszemélyzet létszámáról, munkaidő- es erviszonyairól, továbbá a munkásjóléti intézményekről, és ezen a ato évről-éue (az 1898. éviek a m. kir. központi statisztikai ^vata an) fel is dolgoztattak és országosan összesittettek is ugyan, minthogy azonban az iparfelügyelők száma különösen kezdet- en sokkal kisebb volt, hogysem az ország összes gyárait egy ev en megvizsgálhatták volna, s igy az általuk gyűjtött adatok teljes fije roztatast nem is nyújthattak, a kereskedelemügyi minister úr ejes es ímeritő gyári és munkabér-statisztika, továbbá termelési statisztika létesítését határozta el, az előbbinek a megindítását a m. kir. központi statisztikai hivatalra bízván 1898. évi május hó 12-en 32.546. sz. a. kelt rendeletével. A statisztikai hivatal az 1898. év nyarán több iparvállalatnál a helyszínén tanulmányoztatván az adatgyűjtés módozatainak kér- dését, október hó 12-én 4813. eln. sz. a. mutatta be a felvételnél használandó kérdőív tervezetét, melyet a kereskedelemügyi minis- ter úr némi módosítások után kivitelre el is fogadott. A gyárak és ipartelepek számára készült kérdőív kitöltésére mindazon ipari vállalatok köteleztettek, a melyek motorikus erőt Mit dem persönlichen Theile dér Gevverbestatistik habén sich die früheren Volkszáhlungen nicht viel bescháftigt; sowohl die 1869-er als auch die 1880-er Volkszáhlung hat von dér Speziflzirung dér gewerblichen Bevölkerung nach Industriezweigen abgesehen und sich mit dem Ausweisen dér Zahl dér selbststándigen Unter- nehmer, Gehilfen, Lehrlinge, Arbeiter u. s. w. begnügt. Bedeutend mehr leistet in dieser Hinsicht die Volkszáhlung vöm Jahre 1890, welche in dem die Bescháftigungen behandelnden voluminösen II. Bande (s. Ungarische Statistische Mittheilungen. Neue Folge. II. Bánd) mit ihrer neuen Methode eine Quelle ersten Ran- gos für die Erkenntnis dér Verháltnisse dér gewerblichen Bevöl- kerung bildet. Die neue Methode ist eine Kombination dér Volks- záhlungs-Methode, welche das Individuum, und dér speziellen Me- thode dér Bescháftigungs-Statistik, welche die Unternehmung als Záhlungseinheit betrachtet; ihre praktische Durchführung besteht darin, dass auf derjVolkszáhlungs-Záhlkarte an jede gewerbliche Hilfs- person auch die Frage gestellt wurde, bei welchem Meister, welcher Unternehmung, welchem Arbeitgeber sie namentlich angestellt ist. Diese neue Methode ermöglichte die Spezifizirung dér'Arbeiter dér verschiedenen Unternehmungen nach ihrem Arbeitfach und den Ausweis dér Zahl dér Arbeitslosen (diese letzteré aber war wegen des Zeitpunktes dér Volkszáhlung nicht ganz verlásslich). Die reiche Detaillirung des Bescháftigungs-Verháltniöses, die Absonderung dér Wanderindustrie, des Hausirhandels, dér Agenten und Sensale vöm eigentlichen Gewerbe, das alles war zufolge dér neuen Methode mit vollem Erfolge durchführbar, und es kann ihr und damit dér Bescháfdgungsstatistik vöm Jahre 1890 auch die vielseitige Spezi- flzirung dér Industrie-Unternehmungen nach dér Grösse als beson- deres Verdienst angerechnet werden. Seit 1890 bis in die neueste Zeit ist in dér ungarischen Ge- werbestatistik kaum irgend ein meritorischerer Schritt gethan wor- den. Es ist ervváhnenswert, dass auch die Versuche dér Vergan- genheit immer auf irgend ein praktisches Motiv zurückgeführt werden können, welches die Inaugurirung des einen oder des andern Zwei- ges dér Gewerbestatistik zűr Folge hatte. Keine dér frühern Auf- nahmen geschah sozusagen ihrer selber wegen und keine erschien als eine selbstándige, organische Schaffung von stándigerem Ka- rakter. Die in Verbindung mit dér Volkszáhlung durchgeführten Bescháftigungs-Aufnahmen verdanken ihr Entsíehen den Volks- záhlungen, die gewerbestatistische Aufnahme vöm Jahre 1871 stand in Verbindung mit den Vorarbeiten zum Gewerbegesetz; die Kon- skription von 1884 und 1885 erfolgte um dér bevorstehenden allgemeinen Landesausstellung willen, die 1895-er statistische Auf- nahme dér Mühlenindustrie aber hat ihr Entstehen dér Millennar- Ausstellung des Jahres 1896 zu verdanken. Eine gleichfalls praktische Ursache veranlasste auch die ge- werbestatistischen Elaborate dér neuesten Zeit. -Dér Herr Handels- minister fühlte bei seiner behufs Entwickelung und Unterstützung dér heimischen Industrie iniziirten grossangelegten und auf weite Kreise berechneten Aktion immer mehr die Nothwendigkeit von den derzeitigen Zustand und Entwickelungsgrad dér Fabriksindustrie des Landes darstellenden Daten, und um dér" auf die Entwickelung des Gewerbes abzielenden Aktion den Erfolg zu sichern, wurde es unerlásslich, über die Fabriksindustrie je eher eine erschöpfende und genaue statistische Datensammlung zu beschaffen. Schon seit dem Inslebentreten des G.-A. XXVIII : 1893 sammelten zwar die Gevverbeinspektoren bei Gelegenheit dér Fabriksinspizirungen An- gaben über die Einrichtung und Produktionsfáhigkeit dér Fabrik, über den Stand, die Arbeitszeit und Lohnverháltnísse des in dér Fabrik angestellten Arbeiterpersonals, ferner über die Arbeiter- wohlfahrts-Einrichtungen, und diese Daten wurden zwar von Jahr zu Jahr (die vöm Jahre 1898 im k. u. statistischen Zentralamt) aufgearbeitet und für das ganze Land zusammengefasst, da aber die Zahl dér Gevverbeinspektoren besonders anfangs viel zu Idein war, als dass sie in einem Jahre allé Fabriken des Landes hátten inspiziren können, und so die durch sie gesammelten Daten auch keine vollstándige Orientirung bieten konnten, beschloss dér Herr Handelsminister die Einführung einer vollstándigen und erschöp- fenden Fabriks- und Arbeitslohn-Statistik, ferner einer Produktions- Statistik, und betraute raittels Verordnung vöm 12. Mai 1898, Zahl 32.546 das k. u. statistische Zentralamt mit dér Inangriffnahme dér erstern. Das statistische Amt Hess im Jánner des Jahres 1898 die Frage dér Modalitáten dér Datensammlung bei mehreren Industrie-Unter- nehmungen an Őrt und Stelle studiren, und legte am 12. Október unter Prás.-Zahl 4.813 den Entwurf des bei dér Aufnahme zu ver- wendenden Fragebogens vor, welchen dér Herr Handelsminister mit einigen Modifikationen zűr Ausführung approbirte. Zűr Ausfüllung dér für die Fabriken und Industrieanlagen ange- fertigten Fragebogen wurden allé Industrieunternehmungen verpflich- tet, welche Motorkraft verwenden, oder — in Ermangeluríg dér Motor- 30* használnak, vagy — erőgép hiányában —: legalább 20 munkást foglalkoztatnak. Mind a két határvonal merevebb ugyan, bőgősem a gyakorlatban minden tekintetben biztos és helyes elkülönitőjéül szolgálhatna a nagyipari és a kézműipari vállalatoknak; de ez a határvonal — hangoztatva már az iparfelügyeletről szóló 1893. évi XXVIII. t.-cz. által is — az ipari igazgatásban elfogadott és állan- dóan használt mérték lévén, a statisztika is ehhez volt kénytelen fordulni első felvételénél. A meglehetős' nagy terjedelmű kérdőiv hat csoportba foglalja össze kérdéseit. Az első csoport általános kérdéseket tartalmaz: mi. a gyár vagy ipartelep pontos czégmegnevezése, mi a gyártulaj- donos vagy bérlő neve, annak (részvénytársaság tulajdonában lévő gyárnál az üzletvezető igazgatónak) honossága, mely évben kezdette meg a gyár működését, mely évben ment keresztül legutóbb lénye- ges átalakításon s miben állt az az átalakítás, mely nyersanyagokat vagy félgyártmányokat dolgoz fel a gyár, mely félgyártmányokat vagy iparczikkeket állít elő s ha a gyár részvénytársaság tulajdo- nában van, hol székel ez a részvénytársaság, mi az alaptőkéje s milyen egyéb belföldi vagy külföldi üzletágakkal foglalkozik ? Ez általános kérdések közül a feldolgozott nyersanyagok és félgyártmányok, különösen pedig az előállított félgyártmányok és iparczikkek tudakolása már a termelésstatisztika körébe vág s éppen azért volt elégséges e tárgyaknak ily futólagos rövidséggel való érintése, mert a föntebb említett termelésstatisztikai fölvétel, — melyet a kereskedelemügyi minister űr saját szakközegeivel az 1899. év nyarán és őszén végeztetett, — a termelésstatisztika körébe vágó mindezen kérdésekre teljes alapossággal és részletességgel kiterjesz- kpdett. A gyárstatisztikai kérdőiv másodsorban a gyár berendezésére vonatkozó kérdéseket veti fel, tudakolván a gyárban használatban lévő kazánok számát és összes tűzfelületét, a gőz, gáz, viz, elek- tromos és egyéb erő által hajtott motorok számát és munkaképes- ségét, a gyárban használt munkagépeket és egyéb fontosabb ter- melési eszközöket, név és darabszám szerint, a munkagépeknél annak megemlítésével, hogy kézi erő vagy motorikus erő hajtja-e? A kérdőív e helyütt megjegyzi, hogy oly ipartelepeknél, a melyek- nek termelőképességéről már egyes gépek vagy gépalkatrészek száma, illetőleg mérete is megfelelő tájékoztatást nyújt, a munka- gépek részletes felsorolása mellőzhető. Elegendő malmokban az őrlőjáratok és hengerszékek, fonodákban a fonóorsók, szövődékben a szövőszékek száma, szeszfőzdékben az erjesztőkádak száma és űrtartalma, nyersczukorgyárakban a diffenseurök száma és űrtar- talma, gázgyárakban a retorták száma és befogadó képessége stb. A harmadik csoportja a kérdéseknek a gyári személyzettel foglal- kozik, kérdezvén a gyárban állandóan alkalmazott kereskedelmi és mű- szaki tisztviselők, egyéb tisztviselők, művezetők és szolgák számát. A gyárimunkások, tanonczok és napszámosok számát egy bizonyos napon, még pedig fizetési napon levő állapot szerint tudakolja a kérdőív, első ízben 1899. évi február hó 25-én lévő állapot szerint, a mely napon a hó utolsó szombatja lévén, legtöbb gyárban bérfizetés történt, a mely alkalomra a gyárban akkor alkalmazásban lévő munkások ügy is összeirattak. Ügy a tanonczok, mint a napszá- mosok s a gyári munkások természetesen megkülönböztetnek nemük szerint, a gyári munkások azonkívül életkoruk szerint is, külön összegben tüntettetvén ki a 18 évnél idősebbek, külön azok, a kik 16—17 évesek, 14—15 évesek, 12—13 évesek, végül a 12 évnél fiatalabbak. Ez utóbbiakról, a kiknek iskoláztatását az 1884. évi ipartörvény elrendeli, egyúttal az a kérdés is fölvettetett, hogy hányán járnak közülök iskolába és hányán nem. Egy kérdés azt tudakolja, hogy az előző év mely hónapjaiban volt legnagyobb a gyár személyzete, hány alkalmazottat foglalkoztatott ekkor a gyár s mikor foglalkoztat a gyár legkevesebb személyzetet. Az össze- írás idejében ugyanis sok gyár (pl. a czukorgyárak, téglagyárak, szeszgyárak) vagy éppen nincs üzemben, vagy redukált üzemmel s így megszorított személyzettel dolgozik, a mint hogy bajos is volna az összeírásra oly időpontot kiszemelni, a mikor a legtöbb, vagy valamennyi gyár egyformán teljes üzemmel dolgozik. A fönt- emlitett kérdés tehát azt az időpontot akarja kipuhatolni, a mikor kraft —. wenigstens 20 Arbeiter bescháftigen. Beide Grenzlinien sind zwar zu starr, als dass sie in dér Praxis als in jeder Hinsicht sichere und richtige Absonderung dér grossindustriellen Unter- nehmungen von den Handwerksunternehmungen dienen könnten; da aber diese Grenzlinie — sehon im G.-A. XXVIII : 1893 über die Gevverbeinspektion enthalten — das in dér Gewerbeverwaltung akzeptirte und standig verwendete Maass ist, war auch die Sta- tistik bemüssigt, sich bei ihrer ersten Aufnahme an dasselbe zu haltén. Dér ziemlich umfangreiche Fragebogen fasst seine Fragen in sechs Gruppén zusammen. Die erste Gruppé enthalt allgemeine Fragen : was ist die genaue Firmabenennung dér Fabrik oder Ge- werbeanlage, was ist dér Namen des Eigenthümers oder Páchters dér Fabrik, die Heimatszustándigkeit desselben (bei den im Besitz von Aktiengesellschaften befindlichen Fabriken die des geschafts- leitenden Direktors), in vvelchem Jahre hat die Fabrik ihre Thá- tigkeit begonnen, in welchem Jahre hat sie eine wesentliche Umánderung erfahren und worin bestand diese Umánderung, was für Rohmaterial oder Halbprodukte verarbeitet die Fabrik, was für Halbprodukte oder Industrieartikel erzeugt sie, und wenn sich die Fabrik im Besitz einer Aktiengesellschaft befindet, wo hat diése Aktiengesellschaft ihren Sitz, wie gross ist ihr Stammkapital und mit welchen sonstigen in- oder auslándischen Gescháftszweigen bescháftigt sie sich ? Von diesen allgemeinen Fragen gehört die Erkundung dér verarbeiteten Rohstoffe und Halbfabrikate, besonders aber die dér erzeugten Halbprodukte und Industrieartikel schon in den Kreis dér Produktions-Statistik, und eben deshalb genügte es, diese Gegen- stánde nur in solch ílüchtiger Kürze zu berühren, denn die oben erwáhnte produktionsstatistische Aufnahme, .welche dér Herr Han- delsminister durch seine eigenen Fachorgane im Sommer und Hérbst des Jahres 1899 durchführen hess, haíte sich auf all diese ins Gebiet dér Produktions-Statistik gehörigen Fragen mit voller Gründ- lichkeit und Ausführlichkeit erstreckt. Dér fabrikstatistische Fragebogen wirft in zweiter Reihe die auf die Einrichtung dér Fabrik bezüglichen Fragen auf, erfragend die Zahl und gesammte Feuerungsoberfláche dér in dér Fabrik in Verwendung stehenden Dampfkessel, die Zahl und Leistungsfahig- keit dér durch Dampf-, Gas-, Wasser-, elektrische und sonstige Kraft bewegten Motorén, die in dér Fabrik benutzten Arbeits- maschinen und sonstigen wichtigeren Produktionsmittel nach Namen und Stückzahl, bei den Arbeitsmaschinen mit Erwahnung dessen, ob sie durch Hand- oder durch Motorkraft getrieben werden. Dér Fragebogen bemerkt an dieser Stelie, dass bei solchen Industrie- Anlagen, über dérén Produktionsfáhigkeit schon die Zahl, beziehungs- weise dér Maassstab einzelner Maschinen oder Maschinenbestand- theile entsprechend orientirt, von dér ausführlichen Aufzáhlung dér Arbeitsmaschinen abgesehen werden kann. In Mühlen genügt die Anzahl dér Mahlgánge und Walzenstühle, in Spinnereien die dér Spulen, in Webereien die dér Webstühle, in Spiritusbrennereien die Zahl und dér Rauminhalt dér Gáhrboítiche, in Rohzuckerfabriken die Zahl und dér Rauminhalt dér Diffenseure, in Gasfabriken die Zahl und dér Fassungsraum dér Retorten, u. s. w. Die dritte Gruppé dér Fragen bescháftigt sich mit dem Fab- rikspersonal, und erkundet die Zahl dér in dér Fabrik dauernd angestellten kommerziellen und technischen und sonstigen Beamten, dér Werkführer und Diener. Die Zahl dér Fabriksarbeiter, Lehrlinge und Taglöhner erfragt dér Fragebogen nach ihrem Standé an einem gewissen Tagé und zwar an einem Zahltage, zum erstenmale nach dem Standé am 25. Feber 1899, auf welchen Tag dér letzte Samstag des Monats fiel, und daher in den meisten Fabriken Aus- zahlungen erfolgten, bei welcher Gelegenheit die in dér Fabrik zu jener Zeit angestellten Arbeiter auch so konskribirt wurden. Sowohl die Lehrlinge, wie die Taglöhner und Fabriksarbeiter werden. natürlich nach ihrem Geschlecht unterschieden, die Fabriksarbeiter ausserdem auch nach ihrem Lebensalter, indem die mehr als 18 Jahre altén abgesondert ausgewiesen werden, und wieder abgesondert die 16—17, 14—15, 12—13 Jahre altén und endlich die weniger als 12 Jahre altén. Bezüglich dieser letztern, die in Gemássheit des Gewerbegesetzes vöm Jahre 1884 die Schule zu besuchen habén, wurde zugleich die Frage aufgeworfen, wie viele von ihnen die Schule besuchen, und wie viele nicht. Eine Frage erkundet, in welchen Monaten des Vorjahres das Personal dér Fabrik am grössten war,, wie viel Angestellte dann die Fabrik be- scháftigte und wann in dér Fabrik das wenigste Personal bescháftigt war. Zűr Zeit dér Konskription stehen námlich viele Fabriken (z. B. die Zuckerfabriken, Ziegeleien, Spiritusfabriken) entweder gar nicht im Betriebe, oder arbeiten mit reduzirtem Betriebe und so mit beschránktem Personal, wie es überhaupt schwer wáre, für die Konskription einen solchen Zeitpunkt zu finden, da die meisten oder allé Fabriken gleichförmig mit vollem Betriebe arbeiten. Dia 31* az ilyen időszaki üzemű gyárak teljes erővel dolgoznak, a mikor is azután pótkérdőívek útján gyüjtettek be tőlük a munkássze- mélyzetre és munkásbérekre vonatkozó adatok. Átlagos munkás- létszámot, átlagos munkabéreket, stb. a kérdőív nem vett fel kér- dései közé ; statisztikai adatszolgáltatásra készebb s abban jobban gyakorlott közönségre volna szükség, hogy ily kérdésekre adott válaszok még ha bármily terjedelmes utasítás magyarázná is meg az átlag kiszámításának módját — a további kombináczióknak megbízható anyagául szolgálhassanak. A munkaidő kérdései ismét külön csoportot képeznek, a követ- kező említésre méltóbb kérdésekkel: A gyár egész éven át üzem- ben van-e ? Ha nem, az év mely hónapjában szünetel az üzem ? A megelőző év folyamán a gyár hány munkanapon át dolgozott ? Hány órakor kezdődik és hány órakor végződik a munkaidő nyá- ron és télen ; mikor kezdődnek és meddig tartanak a reggeli, déli és délutáni szünetek ? Üzemben van-e a gyár éjjel s ha igen, az évnek mely részében, vagy a termelésnek mely szakában ? Napon- kint hány órakor váltják fel az éjjeli munkásokat? Az éjjeli mun- kából nappalira való áttérésnél vagy megfordítva, hány órát dol- gozik a munkás ? Mennyi a napi munkaideje a tanonczoknak, a 12 évnél fiatalabb s az ezen életkoron tül levő férfi és női mun- kásoknak ? A munkabéreket tudakoló kérdések képezik a kérdőív ötödik csoportját, a következő fontosabb részletekkel: Mennyi évi fizetése \an a tisztviselőknek együttvéve; hány tisztviselő kapott évi 2400 koronánál kevesebb fizetést ; mennyi a művezetőknek összes évi illetménye ? Mikor történik a munkások kifizetése ; hányán fizettet- nek a gyári munkások közül napibér, hányán szakmány vagy darabbér szerint; napszámosoknak az év melyik hónapjában vagy időszakában fizetnek legtöbb bért ? A gyári munkások, tanonczok és napszámosok munkabéreit ismét az 1899. évi február hó 25-én történt fizetési napra vonat- koztatva tudakolja a kérdőív, ugyanabból aZ okból, a miért fön- tebb a munkásszemélyzet létszámát erről a napról Kérdezi s ez a dátum természetesen a munkabérekre vonatkozólag is magával hozza azokat a kiigazításra váró hiányokat, a melyeket föntebb a munkásszemélyzetre nézve mondottunk. Még egyéb okok is vol- tak, a melyek a munkabéreknél az ezen napról bevallott adatok- nak gondos megrostálását és helyesbítését kívánták. Állandó üzemű gyáraknál is előfordul, hogy egyes munkások vagy egész munkás- csoportok valamely akkordmunkán hosszabb ideig dolgozván, az egyik vagy másik fizetési napon csak előleget, rendes heti keres- ményüknél kisebb összeget vesznek fel; viszont megtörténhetik az ís, hogy éppen azon a fizetési napon, a melyről az adatok gyüj- tetnek, a már befejezett munka után még járó egész illetményüket megkapják, többet, mint a mennyit heti keresményük rendes körül- mények között kitenne. Erre a körülményre ugyan a kérdőív külön rn-6 r^eztette a gyárosokat s meg is kívánta, hogy a bérfizetésnél e o oi ulo ilyen icndellenességeket a kérdőíven külön említsék fel; az adatok megjavítása s a normális bérek beállítása még igy *S nehézséget okozott. Ugyanily hibaforrást képezett az, hogy gyárban a munkabéreket nem külön fizetik minden egyes mun ásnak, hanem az egyes munka- és csoportvezetőknek, a kik aztan maguk egyezség szerint — osztják szét a kezükhöz kapott összeget a csoportjukban dolgozó munkások között. A kérdőív itt is megkívánja, hogy a gyáros a munkások meghallgatásával álla- pítsa meg, hogy mindegyik munkásra külön-külön mennyi jut a tosztásra kerülő összegből, de égészen pontos adatok nyerhetését megnehezíti az elszámolásnak az a komplikáltsága, a mely a munka- vezető és munkás között rendszerint fenforog, az utóbbi gyakran élelmét, lakását, esetleg ruházatát is az előbbitől nyervén. A kérdőív a heti.munkabéreket tudakolja; ott tehát, a hol esetleg kélhetenkint, havonkint, vagy talán még nagyobb idő- közökben történik a kifizetés (ilyen gyárak különben kisebb szám- ban fordulnak elő), ott a bérlajstromban foglalt béreket előbb heti bérekre kellett átszámítani. A munkabéreket a munkások következő öt kategóriája sze- rint • aJ mesterek, képzett munkások; b) közönséges gyári mun- oben erwáhnte Frage will alsó den Zeitpunkt erforschen, da solche Fabriken von periodischem Betriebe mit voller Kraft arbeiten, wo dann die auf das Arbeiterpersonal und auf die Arbeitslöhne bezüg- lichen Daten von ihnen mittels Ergánzungs-Fragebogen erhoben wurden. Eine Durchschnittzahl dér Arbeiter und durchschnittliche Arbeitslöhne hat dér Fragebogen unter seine Fragen nicht auf- genommen; es bedürfte eines zűr statistischen Datenlieferung will- fáhrigeren und darin besser geübten Publikums, damit die auf solche Fragen ertheilten Antworten — wie umfangreich immer die Instruk- tion ware, welche den Alodus dér Berechnung des Durchschnittes erklárt, — als verlasslicbes Matéria! für weitere Kombinationen dienen könnten. Die Fragen nach dér Arbeitszeit bilden wieder eine besondere Gruppé mit folgenden erwáhnenswerteren Fragen : Steht die Fabrik das ganze Jahr hindurch im Betrieb ? Wenn nicht, in welchen Aionaten des Jahres pausirt dér Betrieb ? Ah wieviel Arbeitstagen arbeitete die Fabrik im Verlaufe des Vorjahres ? Um wie viel Uhr beginnt die Arbeitszeit im Sommer und im Winter und um wie viel Uhr hört sie auf; wann beginnen die Frühstücks-, Mittags- und Nachmittagspausen ? Ist die Fabrik des Nachts im Betrieb, und wenn ja, in welchem Theile des Jahres oder in welchem Abschnitte dér Produktion ? Um wie viel Uhr werden die Nachtarbeiter taglich abgelöst? Wie viel Stunden láng arbeitet dér Arbeiter beim Übergang von dér Nachtarbeit zűr Tagarbeit odcr umgekehrt? Wie viel betrágt die tágliche Arbeitszeit bei den Lehrlingen, bei den weniger als 12 Jahre altén und bei den über diesem Lebens- alter befindlichen mánnlichen und weiblichen Arbeitern ? Die Fragen, welche die , Arbeitslöhne erkunden, bilden die fünfte Gruppé des Fragebogens, mit folgenden wichtigeren Details : Wie viel Jahresgehalt habén die Beamten zusammengenommen; wie viele Beamten erhielten weniger als jáhrlich .2400 Kronen Gehalt; wie viel betragen die gesammten Jahresbezüge dér Werk- führer ? Wann erfolgt die Bezahlung dér Arbeiter; wie viele von den Fabriksarbeitern werden nach Taglohn, wie viele nach Akkord oder' Stücklohn gezahlt; in welchem Monate oder Abschnitte des Jahres erhalten die Taglöhner den höchsten Lohn? Die Arbeitslöhne dér Fabriksarbeiter, Lehrlinge und Taglöhner erkundet dér Fragebogen wieder mit Beziehung auf den am 25. Feber 1899 fálligen Zahltag, aus demselben Grunde, aus welchem weiter oben nach dem Stand des Arbeiterpersonales an diesem Tagé gefragt wurde, und dieses Dátum bringt natürlich auch bezüglich dér Arbeitslöhne die dér Berichtigung harrenden Mángel mit sich, welche oben das Arbeiterpersonal betreffend erwáhnt wurden. Es gab auch. noch andere Gründe, welche bei den Arbeits- löhnen eine sorgfáltige Sichtung und Berichtigung dér für diesen Tag einbekannten Daten erheischten. Esko mint auch bei Fabriken mit stándigem Betriebe vor, dass einzelne Arbeiter oder ganze Ar- beitergruppen an einer Akkordarbeit lángere Zeit arbeiten und an dem einen oder andern Zahltage nur einen Vorschuss, einen kleinern Betrag beheben, als ihr regelmássiger Wochenverdienst betrágt, hingegen kann es auch vorkommen, dass sie eben an dem Zahl- tage, bezüglich dessen die Daten gesammelt werden, die ganze auf die schon beendete Arbeit entfallende Entlóhnung heraus- bekommen, alsó mehr als ihr Wochenverdienst unter den gewöhn- lichen Umstánden ausmachen würde. Dér Fragebogen machte zwar auf diesen Umstand die Fabrikanten besonders aufmerksam und stellte die Forderung auf, dass solche nicht normale Momente am Fragebogen extra erwáhnt werden ; aber die Richtigstellung dér Daten und die Ermittelung dér normalen Löhne verursachte auch so grosse Schwierigkeiten. Eine áhnliche Quelle dér Mángel ist es, dass in mehreren Fabriken die Arbeitslöhne nicht gesondert jedem einzelnen Arbeiter gezahlt werden, sondern den einzelnen Arbeits- und Gruppenführern, welche dann den ihnen eingehándigten Betrag — nach Übereinkommen — selber unter die in ihrer Gruppé arbeitenden Arbeiter vertheilen. Dér Fragebogen erfordert es auch hier, dass dér Fabrikant unter Anhörung dér Arbeiter feststelle, wie viel vöm vertheilten Betrage auf jeden Arbeiter einzeln entfállt, aber es ist schvver, ganz genaue Daten zu erhalten, zufolge jener Komplikation dér Berechnung, welche zwischen dem Arbeitsführer und dem Arbeiter in dér Regei besteht, wonach dér letztere oft Beköstigung, Wohnung, eventuell auch Kleidung vöm ersteren erhált. Dér Fragebogen erkundet die wöchentlichen Arbeitslöhne, wo alsó die Auszahlung eventuell zweiwöchentlich, monatlich, oder vielleicht in noch grösseren Zwischenráumen erfolgt (solche Fabri- ken kommen übrigens in kleinerer Anzahl vor), mussten die in dér Lohnliste enthaltenen Löhne erst zu Wochenlöhnen umgerech- net werden. Die Arbeitslöhne sind abgesondert auszuweisen nach den folgenden fünf Kategorien dér Arbeiter; a) Meister, ausgebildete 32* kások ; c) nők; cl) tanonczok ; e) napszámosok, — külön kell kitün- tetni ; mindegyik kategórián belül a mesterségnek. vagy a gyár egyes osztályainak megnevezése szintén új alapját képezi a rész- letezésnek. A munkabérek kitüntetése a fönti felosztás szerint a következő részletezéssel történik : a mesterek és képzett gyári mun- kások közül a gyár egyes osztályai szerint hányán kaptak 20 koronánál kevesebb, 20—30, 30—40, 40—50, 50—60 koronányi, és végül 60 koronánál több heti bért; a közönséges gyári mun- kások közül — szintén a gyár egyes osztályai szerinti megkülön- böztetéssel — hányán kerestek 14 koronánál kevesebbet, hányán 14—20, 20—30, 30—40 koronát, és hányán 40 koronánál többet az utolsó héten ? A nőknél és tanonczoknál a hetibér egyformán a következő skála szerint Íratott össze; hánynak jutott 10 koro- nánál kevesebb, hánynak 10—14 korona, 14—20 korona, 20—30 korona, és 30 koronánál több heti bér, azzal a különbséggel, hogy a tanonczoknál külön rovat van a bérben egyáltalán nem, hanem csak ellátásban részesülő tanonczok számára. A napszámosoknál a heti bér skálája ez; 10 koronánál kevesebb, 10—14 korona, 14—20 korona, 20 koronánál több. A kifizetésnél történt levonások teljes összegét, s ^zon mun- kások számát, a kiknek béréből levonás történt, a levonások követ- kező fajai szerint tudakolja a kérdőív: előleg, lakás, földhaszon- élvezet, élelem, tűzifa, stb.; zene, iskola, templom, betegsegélyző pénztár, balesetbiztosítás, büntetés s végül más egyéb, itt nem részletezett levonás. Első pillanatra szembeötlik, hogy a munkabéreknek ez a föl- vétele nem béregységeket kérdez, hanem a munkások kereseti viszo- nyaira akart világot vetni, tekintet nélkül arra, hogy milyen egységű bérek mellett érhető el a bérjegyzéken s ennek alapján a kérdőíven kitüntetett heti bér. Éppen ezért nincs megkülönböztetés a napidíj vagy akkordbér szerint kifizetett munkabérek között ; különben is igen nehéz lévén az akkorddíjazás számtalan fajtájánál az egység- tételeket megállapítani s különben is igen gyakran előfordulván, hogy egy és ugyanaz a munkás egy és ugyanazon a fizetési napon napi bér szerint fizetett munkáért és akkord szerint díjazott mun- káért is kap fizetést. Ennek a felvételi módszernek tehát — főleg azért is, mert az adatok a gyár saját használatára készült bérjegyzékből minden nehézség nélkül összeállíthatók, sőt úgyszólván kimásolhatok — megvan az az előnye, hogy az adatszolgáltatókat alig terheli meg, kombináczióra, találomra való bejegyzésre nem igen nyújt módot s igy az adatok jóságát és megbízhatóságát az egyik oldalról, hogy t. i. az adatok a munkabér fizetésnek egészen hű képét nyújtják a felvétel időpontjában, jóformán teljesen biztosítja. A mennyiben aztán sikerült másrészről felfedezni és kiküszöbölni azokat a hibá- kat, a melyek a csoportonkint való fizetésnek, előlegre való dolgo- zásnak révén kerülhettek az adatok közé, annyiban a munka- béreknek ezen fölvételéből meglehetős hű képet remélhetünk a nagyiparban alkalmazott munkásnép kereseti viszonyairól. Ennek az adatgyűjtésnek különben némileg ellenpróbaját fogja képezni a népszámlálási számláló lapon a munkásokhoz intézett az a kérdés, hogy a népszámlálást megelőző 12 hónapon át mennyi volt a heti keresménye ? A gyárstatisztikai kérdőív kérdéseinek utolsó csoportja a munkások jólétére irányuló intézményeket tudakolja a következő fontosabb kérdésekkel; hány munkáscsaládot lát el a gyár lakás- sal ; ha a lakás élvezete nem díjtalan, mekkora összegű bért kívánnak egy-egy munkáslakásért; mennyi az évi bér értéke egy- egy lakásnak ? Nem családos munkások számára van-e hálóterem berendezve; hány személy helyezhető el a férfi-, hány a női hálóteremben, mekkora mindegyiknek a térfogata, mennyi díjat szednek a hálóterem használatáért ? Földhaszonélvezetben hány munkás részesül, erre a czélra mekkora területet bocsátanak ren- delkezésre, holdankint mennyi évi haszonbért fizetnek a munkások; tűzifát, világítást kapnak-e és mennyit egy évben ? Van-e a gyár- telepnek külön gyári iskolája és milyen fokozatú iskolája (elemi iskola, iparostanoncz-iskola, ipari szakiskola stb.); hány tanítóval, hány osztálylyal, hány fiú és leány növendékkel működik ez az Arbeiter} h) gevvöhnliche Fabriksarbeiter; c) Frauen ; d) Lehrlinge ; e) Taglöhner; innerhalb jeder Kategorie bildet die Benennung des Handwerkes oder dér einzelnen Abtheilungen dér Fabrik eine neué Grundlage dér Spezifizirung. Dér Ausweis dér Arbeitslöhne erfolgt nach obiger Eintheilung mit folgender Detaillirung: wie viele von den Meistern und ausgebildeten Arbeitern erhielten nach den ein- zelnen Abtheilungen dér Fabrik einen Wochenlohn von weniger als 20 Kronen, von 20—30, 30—40, 40—50, 50—60 und endlich von mehr als 60 Kronen; wie viele von den gewöhnlichen Fabriks- arbeitern verdienten, — wieder mit Unterscheidung nach den ein- zelnen Abtheilungen dér Fabrik — in dér letzten Woche weniger als 14 Kronen, wie viele 14—20, 20—30, 30—40 Kronen und wie viele mehr als 40 Kronen ? Bei den Frauen und Lehrlingen wurde dér Wochenlohn gleichförmig nach folgender Skala konskribirt: wie viele erhielten einen Wochenlohn von weniger als 10 Kronen, wie viele 10—14 Kronen, 14—20 Kronen, 20—30 Kronen, und mehr als 30 Kronen, mit dem Unterschiede, dass bei den Lehr- lingen eine eigene Rubrik für diejenigen Lehrlinge besteht, welche überhaupt keinen Lohn, sondern nur Verpflegung erhalten. Bei den Taglöhnern ist die Skala des Wochenlohnes folgende: weniger als 10 Kronen, 10—14 Kronen, 14—20 Kronen, mehr als 20' Kronen. Den vollen Betrag dér bei dér Auszahlung vorgenommenen Abzüge, und die Zahl dér Arbeiter, von dérén, Lohn ein Abzug erfolgte, erfragt dér Fragebogen nach den folgenden Gattungen dér Abzüge; Vorschuss, Wohnung, Bodennutzniessung, Beköstigung, Brennholz u. s. w.; Musik, Schule, Kirche, Krankenkasse, Unfall- versicherung, Strafe und endlich sonstige hier nicht spezifizirte Abzüge. Auf den ersten Blick falit es in die Augen, dass diese Auf- nahme dér Arbeitslöhne nicht Lohneinheiten erfragt, sondern die Erwerbsverháltnisse dér Arbeiter beleuchten will, ohne Rücksicht darauf, bei welchen Einheitslöhnen dér im Lohnverzeichnis und auf Grund dessen im Fragebogen ausgewiesene Wochenlohn erreicht werden kann. Ebendarum wird zwischen dem Tagelohn und dem Akkordlohn kein Unterschied gemacht, da es auch übrigens sehr; schwierig wáre bei den unzáhligen Modalitáten dér Akkordbezahlung die Einheitssátze festzustellen und da es sehr háufig vorkommt, dass ein und derselbe Arbeiter an ein und demselben Zahltage sowohl für nach dem Taglohn gezahlte Arbeit als auch für nach Akkord entlohnte Árbeit Bezahlung erhált. Da die Daten aus dér zum eigenen Gebrauch dér Fabrik angefertigten Lohnliste ohne Schwierigkeit zusammengestellt, ja sozusagen herauskopirt werden können, hat alsó diese Aufnahms- methode den Vortheil, dass sie die Datenlieferer kaum belastet und keinen Anlass dazu bietet, dass Eintragungen auf Grund von Kom- binationen aufs Geradewohl gemacht werden und so sichert sie fást gánzlich die Güte und Verlásslichkeit dér Daten von einer Seite, námlich, dass die Daten das ganz treue Bild dér Arbeitslohn- Ausbezahlung im Zeitpunkte dér Aufnahme bieten. Insofern es dann gelungen ist, andererseits die Mángel zu entdecken und zu eliminiren, welche zufolge dér Auszahlung nach Gruppén und des Arbeitens auf Vorschuss unter die. Daten gerathen konnten, können wir aus dieser Aufnahme dér Arbeitslöhne ein ziemlich getreues Bild über die Erwerbsverháltnisse des in dér Grossindustrie beschaf- tigten Arbeitervolkes erwarten. Einigermassen eine Gegenprobe dieser Datensammlung wird auf dér Záhlkarte dér Volkszahlung die an die Arbeiter gerichtete Frage bilden, wie viel sein Wochen- verdienst in den dér Volkszahlung vorhergehenden zwölf Monaten betrug. Die letzte Gruppé dér Fragen des fabrikstatistischen Frage- bogens erkundet die auf die Wohlfahrt dér Arbeiter abzielenden Institutionen mit folgenden wichtigeren Fragen : Wie viel Arbeiter- familien versieht die Fabrik mit Wohnung ? Wenn die Nutzniessung dér Wohnung nicht unentgeltlich ist, welcher Pachtzins wird für je eine Arbeiterwohnung gefordert ? Wie viel betrágt dér jáhrliche Pachtwert einer Wohnung ? Ist für nicht verheiratete Arbeiter ein Schlafsaal eingerichtet ? Wie viel Personen können in dem Schlaf- saal für Mánner und wie viel in dem für Frauen untergebracht werden ? Wie gross ist dér Rauminhalt eines jeden, welcher Betrág wird für die Benützung des Schlafsaales eingehoben ? Wie viel Arbeiter habén Bódén zűr Nutzniessung, welches Areal wird zu diesem Zwecke zűr Verfügung gestellt ? Wie viel Pachtzins zahlen die Arbeiter jáhrlich per Joch; erhalten sie Brennholz und Beleuch- tungsmaterial und wie viel in cinem Jahre ? Besitzt die Fabriks- anlage eine eigene Fabriksschule und welchen Grades ist diese Schule (Elementarschule, Lehrlingsschule, Gewerbe - Fachschule u. s. w.)? Wie viel Lehrer, wie viel Klassen, wie viel Schüler und Schülerinnen sind in dieser Schule; hat die Fabrik eine eigene Kleinkinder-Bewahranstalt, von wie viel Knaben und wie viel 33* iskola; van-e a gyártelepnek külön gyári kisdedóvója, hány fiú és hány leánynövendékkel ? Van-e a gyártelepnek külön orvosa, külön kórháza, ez utóbbi hány személyre berendezve ? Baleset ellen biz- tosítva vannak-e a munkások, mely biztositó társaságnál, mily föltételek mellett részleges munkaképtelenség esetére, teljes munka- képtelenség esetére, halál esetére, ki fizeti a biztosítási díjakat? Mily egyéb munkás jóléti intézmények vannak szervezve a gyárban ? Ezen gyári és munkabérstatisztikai kérdőívek kibocsátása előtt nem kis nehézségeket okozott annak a kérdése, hogy mely czí- mekre küldessenek szét a kérdőívek. A minthogy a gyár fogalma is nehezen volt körülhatárolható, azonképpen ezen határokba beleeső üzemek rendszeres jegyzéke sem állt rendelkezésre; az 1890. évi népszámlálás révén összeállított iparos és gyári czím- jegyzék 1899-ben, kilencz évvel elkészülte után már teljesen elavult és hasznavehetetlen volt. A statisztikai hivatal, hogy a lehetőséghez képest biztosítsa azt, hogy minél teljesebb gyári czimjegyzék álljon rendelkezésére, kétféle módszerhez is folyamodott; a vármegyei és városi törvényhatóságoktól bekérte a területükön lévő gyárak és egyéb ipartelepek jegyzékét, s azonkívül az iparfelügyelők 1898. évi gyárvizsgálatai alapján is állított össze egy jegyzéket. A kettőt azután egybevetve, a tapasztalt eltéréseknél minden egyes esetben meginditotta a nyomozást, a törvényhatóságoktól felvilágosítást kér- vén a jegyzékükből hiányzó, de az iparfelügyelők által megvizsgált gyárakról, az iparfelügyelőktől pedig azon telepekre vonatkozólag, a melyeket ők nem vizsgáltak meg, de a törvényhatóságok jegy- zékükben gyáraknak minősítettek. Ez az eljárás nagy mértékben hozzájárult a gyári jegyzék helyesbítéséhez és tökéletesbitéséhez; egész teljességét azonban ennek a jegyzéknek csak a népszámlá- lástól várhatjuk. Még a gyárstatisztikai felvétel megindítása előtt annak terje- delme is szőkébb körre szorittatott; a kereskedelemügyi minister ür jóváhagyásával ugyanis a statisztikai hivatal kihagyta az összeirásból az egész jelentéktelen, bár igen nagy számú vízi- malmokat és szélmalmokat, a melyek motorikus erejük révén a törvény szavai szerint ugyan nagyipari vállalatoknak volnának tekintendők, a valóságban azonban kezdetleges berendezésük- nél és szűk körű üzemüknél fogva a kisipar határain belül maradnak. A felvétel az 1899. évi február hó 25-iki állapot szerint csakugyan végre is hajtatott s az 1899. év nyarán a kérdő- ívek felülvizsgálatán kivül megtörtént a pótkérdőívek begyűjtése is azoktól az iparvállalatoktól, a melyek a föntemlitett időpontban redukált üzemmel dolgoztak s az év valamely más szakában alkalmaznak legtöbb munkást és fizetnek ki legnagyobb összegű munkabért. A gyárstatisztikai anyagnak feldolgozása már nem történt a m. kir. központi statisztikai hivatalnál, hanem a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban. A kereskedelemügyi m. kir. minister ür ugyanis, mint föntebb említve volt, a gyári és munkabérstatisztikai adatgyűjtéssel egyidejűleg saját szakközegeivel külön termelés- statisztikai fölvételt hajtatott végre, iparfejlesztési tevékenységének különleges czéljaira. E termelés-statisztikai felvétel feldolgozásával a gyári és munkabérstatisztikai anyag összeállításának is természet- szerűleg a legapróbb részletekig teljes összhangzásban kellett állania s ehhez képest czélszerűségi szempontok is azt javulták, hogy a kétféle munkálat anyagának kihasználása egyöntetűen és ef?y helyen történjék, még pedig a kereskedelemügyi ministerium- ban, a melynek szakértői a kétféle anyagot monografikus kidolgo- zásban együttesen értékesíthetik. A gyári és munkabérstatisztikai felvétel az 1900. évben, a megelőző évi anyag rendezése és feldolgozása idején szünetelt; a felvételnek azonban folytatása fog következni 1901. évben s minden valószínűség szerint azontúl is évenkint. Az 1901. évi felvétel szeptember hó 28-ára lesz fixirozva; a kérdőíven azonkívül is történtek bizonyos változások, az első évi adatgyűjtés alkalmával szerzett tapasztalatok alapján. Mádchen wird sie besucht? Hat die Fabriksanlage einen eigenen Arzt, ein eigenes Spital, für wie viel Personen ist letzteres einge- richtet ? Sind die Arbeiter gégén Unfall versiekért; bei welcher Versicherungsgesellschaft, unter welchen Bedingungen für den Fali partieller Arbeitsunfáhigkeit, für den Fali völliger Arbeitsunfahig- keit und für den Todesfall; wer zahlt die Versicherungsgebühren ? Was für sonstige Arbeiterwohlfahrts-Einrichtungen gibt es in dér Fabrik ? Nicht geringe Schwierigkeit verursachte vor dér Emission dieser fabriks- und arbeitslohn-statistischen Fragebogen die Frage, an welche Adressen die Fragebogen zu versenden seien. Wie auch dér Begriff dér Fabrik schwer zu umschreiben war, so stand auch ein systematisches Verzeichniss dér in diesc Grenzen fallenden Betriebe nicht zűr Verfügung; das auf Grund dér Volkszáhlung vöm Jahre 1890 zusammengestellte Verzeichnis dér Industrie- und Fabriks- adressen war 1899, neun Jahre nach dér Anfertigung, schon ganz veraltet und unbrauchbar. Um es nach Möglichkeit zu sichern, dass ein je vollstándigeres Fabriksadressen-Verzeichnis zűr Ver- fügung stehe, hat sich das statistische Amt zweierlei Methoden bedient, es hat von den Komitats- und stádtischen Munizipien die Liste dér auf ikrem Territórium befindlichen Fabriken und sonsti- gen Industrieanlagen einverlangt und ausserdem auch auf Grund dér Fabriksinspizirungen dér Gewerbe-Inspektoren im Jahre 1898 ein Verzeichnis zusammengestellt. Die beiden wurden dann ver- glichen, bei den wahrgenommenen. Abweichungen in jedem ein- zelnen Falle das Aufklárungsverfahren eingeleitet, von den Muni- zipien wurde Aufschluss verlangt über die in ihrem Verzeichnis fehlenden, aber durch die Gewerbeinspektoren inspizirten Fabriken, von den Gewerbeinspektoren hinwieder bezüglich derjenigen Anla- gen, welche sie nicht inspizirt hatten, welche aber von den Muni-- zipien in ihrem Verzeichnis als Fabriken qualifizirt wurden. Dies Verfahren hat viel zűr Richtigstellung und Vervollkommnung des Verzeichnisses dér Fabriken beigetragen; die gánzliche Vollstán- digkeit dieses Verzeichnisses aber ist nur Von dér . Volkszáhlung zu erwarten. Noch vor dér Inangriffnahme dér fabrikstatistischen Aufnahme ist auch dér Umfang derselben auf engere Grenzen beschránkt vvorden; mit Bewilligung des Herrn Handelsministers schloss nám- lich das statistische Amt die ganz unbedeutenden, obwohl sehr zahlreichen Wasser- und Windmühlqn von dér Aufnahme aus ; zufolge ihrer Motorkraft waren diese nach dem Wortlaut des Gesetzes zwar als grossindustrielle Unternehmungen zu betrachten, in dér Wirklichkeit aber bleiben sie zufolge ihrer primitíven Einrichtung und ihres eng beschránkten Betriebes innerhalb dér Grenzen des Kleingewerbes. Die Aufnahme wurde nach dem Standé vöm 25. Február 1899 faktisch durchgeführt und im Sommer desselben Jahres erfolgte ausser dér Überprüfung dér Fragebogen die Einsammlung dér Ergánzungsfragebogen von den Gewerbe-Unternehmungen, welche im oben erwáhnten Zeitpunkte mit reduzirtem Betriebe arbeiteten und zu irgend einer anderen Jahreszeit die meisten Arbeiter be- scháftigen und die grössten Betrage an Arbeitslohn auszahlen. Die Aufarbeitung des fabrikstatistischen Materials erfolgte nicht im kön. ung. statistischen Zentralamte, sondern im kön. ung. Handelsministerium. Dér kön. ung. Handelsminister hat namlich, wie oben erwáhnt, gleichzeitig mit dér fabriks- und arbeitslohn- statistischen Datensammlung durch eigene Fachorgane eine beson- dere produktions-statistische Aufnahme für die speziellen Zwecke seiner auf die Entwicklung des Gewerbes abzielenden Thátigkeit durchführen lassen. Mit dér Aufarbeitung dieser produktions- statistischen Aufnahme musste natürlich die Zusammenstellung des fabriks- und arbeitslohn-statistischen Materials bis in die kleinsten Details vollstándig übereinstimmen und daher sprachen auch Zweck- mássigkeitsgründe dafür, dass die Ausnützung des Materials dieser zweierlei Elaborate einheitlich und an einem Orte erfolge, und zwar im Handelsministerium, dessen Sachverstándige das Matéria! dieser beiden Aufnahmen in monographischer Aufarbeitung zusam- men verwerten konnten. Die fabriks- und arbeitslohn-statistische Aufnahme pausirte im Jahre 1900, in dér Zeit dér Sichtung und Aufarbeitung des Materials des Vorjahres; die Aufnahme wird aber im Jahre 1901 ihre Fortsetzung flnden und aller Wahrscheinlichkeit nach auch weiter- hin alljáhrlich. Die Aufnahme im Jahre 1901 wird auf den 28. September fixirt sein; auf dem Fragebogen wurden auch sonst nach den bei Gelegenheit dér Datensammlung im Vorjahre gemachten Erfahrun- gen gewisse Veránderungen vorgenommen. 3* A kérdőív teljes szövege a következő: Dér volle Text dér Fragebogen ist folgender: Kérdőív a gyárak és ipartelepek személyzeti és munkás-viszonyairól. Vármegye ...................... Telep .......................... Község ........................ Utcza.................. házszám. I. Általános kérdések. 1. Az iparág pontos megjelölése: ..._________*.................. 2. Az ipartelepet üzemben tartó vállalkozó (vállalat) czég megnevezése : 3. Az előző pont alatt megnevezett vállalkozó (vállalat) az ipartelepnek tulajdonosa vagy bérlője-e? .......................................... 4. Ha a 2. pont alatt megnevezett vállalkozó (vállalat) az ipartelepnek bérlője, ki annak a tulajdonosa ?..................................... 5. Egyéni czégeknél, közkereseti társaságoknál vagy betéti társaságoknál mi a czégtulajdonos, illetve a nyilvános czégtársak neve ? ........... 6. Részvénytársaságoknál mi az üzletvezető-igazgató neve ?.... 7. Mily honosságnak az 5., illetve 6. pont alatt megnevezettek ? 8. Ha részvénytársaság tartja az ipartelepet üzemben, hol van ennek a székhelye ?............................... 9. Mennyi volt a részvénytársaság alaptőkéje az 1900. év végén ? .........korona. 10. A részvénytársaság alaptőkéjéből az 1900. év végén mennyi volt ezen ipartelepbe befektetve ? __________korona. 11. Mely évben alapittatott az ipartelep? ......... 12. Mely év óta tartja az ipartelepet a jelenlegi vállalkozó (vállalat) üzemben ? ............... 13. Mely évben alakíttatott át legutóbb lényegesen az ipartelep ?_________ 14. Miben állott ez az átalakítás (új építkezések, új gépek beszerzése, az üzem kiterjesztése, a gyártási eljárás megváltoztatása, stb.) ? ............. II. Az ipartelep személyzete. 15. Az 1901. év szeptember hónapjának 28. napján alkalmazva volt: a) kereskedelmi tisztviselő......férfi............ nő ; h) műszaki tisztviselő ........; c) egyéb tisztviselő....... férfi ......... nő ; d) művezető .........férfi_______nő; e) szolga ______ férfi .......... nő ; f) az ipartelepen alkalmazott munkások, tanonczok és nap- számosok : *) A munkások neme Fel- nőtt(18 éves- nél idő- sebb) 16—18 |l4—15 |l2—13 12 éves- nél fiata- labb össze- sen Ezek közül nős, illetve férjes Ta- non- czok Nap- szá- mosok A 12 évesnél íiatalabbmun- kások közül éves isko- lába járnak isko- lába nem járnak gyári munkást k Férfi . . Nő . . . Összesen g) a vállalatnak ipartelepén kívül alkalmazott, de ezen ipartelep számára dolgozó saját munkásai, tanonczai és napszá- mosai ;*) A munkások neme Fel-. nőtt(18 éves- nél idő- sebb) 16—18 |l4—15 |l2—13 12 éves- nél fiata- labb össze- sen Ezek közül nős illetve férjes Ta- non- czok Nap- szá- mosok A 12 évesnél fiatalabbmun- kások közül éves isko- lába járnak isko- lába nem járnak gyári munkások Férfi . . Nő . . . Összesen *) .Munkásnak tekintendő az az alkalmazott, ki nyolcz napnál hosszabb időre van alkalmazva, tanoncznak pedig az, ki szerződéses viszonyban áll az iparvállalattal, napszámos végül az, a ki nyolcz napnál rövidebb időre van föl- fogadva. Fragebogen über die Personal- und Arbeiter-Verháltnisse dér Fabriken und Industrieanlagen. Komitat...................... Anlage............................. Gemeinde _______............. Gasse............:. Hausnummer_____ 1. Allgemeine Fragen. 1. Genaue Bezeichnung des Industriezweiges :__________________ 2. Benennung dér Firma des die Industrie-Anlage im Betrieb haltenden Unternehmers (Unternehmung): ______________________________________ 3. Ist dér unter vorigem Punkt genannte Unternehmer (Unternehmung) dér Eigenthümer oder dér Páchter dér Industrieanlage ? .......... 4. Wenn dér unter Punkt 2. genannte Unternehmer (Unternehmung) dér Páchter dér Industrieanlage ist, wer ist dér Eigenthümer ? ...... 5. Namen desFirraeninhabers,beziehungsweise dér öffentlichen Kompagnone bei individuellen Firmen, Konsortien oder Einlage-Kompagnien : ... 6. Namen des gescháftsleitenden Direktors bei Aktiengesellschaften:...... 7. Wo sind die unter Punkt 6, beziehungsweise 7 Genannten heimats- berechtigt ?.......................................................... 8. Wenn eine Aktiengesellschaft die Industrieanlage im Betrieb hált, wo ist dér Sitz derselben ?............................................ 9. Wie viel betrug das Stammkapital dér Aktiengesellschaft zu Ende des Jahres 1900?................ Kronen. 10. Wie viel war vöm Stammkapital dér Aktiengesellschaft mit Ende des Jahres 1900 in dieser Industrieanlage investirt?........... Kronen. 11. Im welchem Jahre wurde die Industrieanlage gegründet?,--------------- 12. Seit welchem Jahre hált dér gegenwártige Unternehmer (Unternehmung) die Industrieanlage im Betriebe ?................ 13. In welchem Jahre wurde die Industrieanlage zuletzt wesentlich um- gestaltet ?............ 14. Worin bestand diese Umgestaltung (Neubauten, Anschaffung neuer Maschinen, Erweiterung des Betriebes, Ánderung des Erzeugungs- verfahrens, u. s. w.) ?, ........................................... II. Personal dér Industrieanlage. 15. Am 28. September 1901 waren angestellt; a) kommerzielle Beamte............Mánner................Frauen; b) technische Beamte.............; c) sonstige Beamte..___________ MánneF............ Frauen; d) Werkführer____________Mánner...............Frauen ; e) Diener...........Mánner .............Frauen ; /) die in dér Industrieanlage angestellten Arbeiter, Lehrlinge und Taglöhner ;*) Gesohleoht dér Arbeiter Er- wach- sene (mehr als 18 Jahre alté) 16—18114—15 (-12—13 weni- ger als 12 Jahre alté Ge- samm- te Hie- von ver- heira- tete Lehr- linge Tag- löhner Von den we- niger als 12 Jahre altén Arbeitern * gehen Jahre alté in die Schule nicht in die Schule Fabriks arbeiter Mánner . Frauen . Zusammen g) die ausserhalb dér Industrieanlage angestellten aber für diese Industrieanlage arbeitenden eigenen Arbeiter,, Lehrlinge und Tag- löhner dér Unternehmung :*) Geschlecht dér Arbeiter Er- wach- sene (mehr als 18 Jahre alté) 16—18114-16112—13 weni- ger als 12 Jahre alté Ge- samm- te Hie- von ver- hei rá- tété Lehr- linge Tag- löhner Von den we- nigef als 12 Jahre altén Arbeitern gehen Jahre alté in die Schule nicht in die Schule F abriksarbeiter Mánner . Frauen . Zusammen *) Als Arbeiter ist dér Angestellte zu betrachten, dér für lánger. als acht Tagé angestellt ist, als Lehrling aber derjenige, dér. mit dér Industrie-Unterneh- mung in einem Vertragsverháltnisse steht, als Taglöhner endlich derjenige, dér für eine kürzere Zeit, als acht Tagé gedungen ist. 35* h) foglalkoztatott-e a vállalat ipartelepén kivül, de az ipar- telep számára dolgozó egyéb (otthon dolgozó) munkásokat is, s ha igen, mennyi azoknak a száma és azok közül há- nyán, miféle (névszerint megjelelölendő) munkát végeznek ? 16. Az 1900. év mely hónapjában volt legnagyobb az ipartelep személy- zete?..... 17. Hány alkalmazottat (ideértve tisztviselőket, művezetőket, munkásokat, tanonczokat, napszámosokat és szolgákat) foglalkoztatott ekkor a gyár ?.................................. 18. Az 1900. év mely hónapjában volt legkisebb az ipartelep személy- zete ?................. 19. Hány alkalmazottat foglalkoztatott ekkor a gyár? ........................ h) hat die Unternehmung auch ausserhalb dér Industrieanlage, aber für die Industrieanlage arbeitende sonstige (zuhause arbeitende) Arbeiter bescháftigt und wenn ja, wie gross ist die ZahI derselben, und wie viel von ihnen verrichten was für welche (namentlich zu bezeichnende) Arbeiten? ............................... 16. In welchem Monate des Jahres 1900 war das Personal dér Industrie- anlage das grösste ? ................................................... 17. Wie viele Angestellte (die Beamten, Werkführer, Arbeiter, Lehrlinge, Taglöhner und Diener mitgerechnet) bescháftigte die Fabrik zu dieser Zeit ? ......................... 18. In welchem Monate des Jahres 1900 war das Personal dér Fabrik das kleinste ?........,............................ 19. Wie viele Angestellte bescháftigte die Fabrik zu dieser Zeit?............ III. Munkaidő. 20. Az 1900. évben folytonos üzemben volt-e az ipartelep ?...-----------— 21. Ha nem, az év mely hónapjában vagy hónapjaiban szünetelt az üzem ?....................... 22. Az üzem szünetelése hány napig tartott ?____________________________ 23. Mi volt az üzem szünetelésének oka? ..............................- 24. Az ipartelepen vasár- és ünnepnapokon is folyik-e a munka ? ..... 25. Az 1900. évben mennyi volt a munkanapok száma?................... 26. Az 1900. évben folyt-e éjjel is a munka az ipartelepen? .......— 27. Ha igen, hány napon át volt éjjeli munka?.....-......... 28. A nappali munkaidő kezdődik ; nyáron...... órakor ; télen..orakor. végződik: nyáron......órakor; télen....óra or. 29. Van-e a) reggeli szünet?............ h) ha igen, mennyi ideig tart az?............ 30. Van-e a) déli szünet?.......—- h) ha igen, mennyi ideig tart az?............ 31. Van-e a) délutáni szünet?-.......... b) ha igen, mennyi ideig tart az ?..........-- 32. Az éjjeli munkaidő kezdődik : nyáron------órakor ; télén---óra or. végződik : nyáron ... órakor ; télen .-orakor. 33. A szüneteket leszámítva, hány órát dolgoznak az éjjeli munkások? III. Arbeitszeit. 20. War die Industrieanlage im Jahre 1900 ununterbrochen im Betrieb ? 21. Wenn nicht, in welchem Monate oder welchen Monaten des Jahres pausirte dér Betrieb ?............................... 22. Wie viel Tagé láng dauerte die Betriebsunterbrechung ?............. 23. Was war die Úrsache dér Betriebsunterbrechung? .................... 24. Wird in dér Industrieanlage auch an Sonn-und Feiertagen gearbeitet ? 25. Wie viel betrug im Jahre 1900 die Zahl dér Arbeitstage ?..........-____ 26. Wurde im Jahre 1900 in dér Industrieanlage auch Nachts gearbeitet ? 27. Wenn ja, wie viel Tagé hindurch wurde bei Nacht gearbeitet?.........„. 28. Bei Tagé beginnt die Arbeitszeit; im Sommer um......Uhr; im Winter um......ühr; hört die Arbeitszeit auf; im Sommer um............Uhr ; im Winter um........Uhr. 29. Gibt es a) eine Morgenpause?................ b) wenn ja, wie lángé dauert sie ?.................. 30. Gibt es a) eine Mittagspause ?.............. V) wenn ja, wie lángé dauert sie ?............... 31. Gibt es a) eine Nachmittagspause ?....__________ V) wenn ja, wie lángé dauert sie ?................ 32. Bei Nacht beginnt die Arbeitszeit: im Sommer um.....Uhr ; im Winter um......Uhr ; hört die Arbeitszeit auf: im Sommer um ..._______Uhr ; im Winter um________Uhr ; 33. Die Pausen abgerechnet, wie viel Stunden arbeiten die Nachtarbeiter? 34. A nappali munkából éjjeli munkára való áttérésnél vagy megfordítva, hány órát dolgoznak a munkások ? ................................. 35. Ha az üzem természeténél fogva a munka kezdete és befejezés6 határozott időponthoz nem köthető, hány órán át állanak a munkások 24 órán belül egyfolytában munkában ? ............................ 30. A szüneteket leszámítva hány órát dolgoznak ezek a munkások ?_______ ennyi a 12 18 éves fiatal férflmunkások munkaideje, a szüneteket leszámítva ?......... -8. Mennyi a 1- 18 éves fiatal nőimunkások munkaideje, a szüneteket leszámítva?.......... Mennyi a 12 évesnél fiatalabb fimunkások munkaideje, a szünteket leszámítva ?..... 40. Mennyi a 12 évesnél fiatalabb leánymunkások munkaideje, a szünteteket leszámítva?.......... 41. Mennyi a tanonczok munkaideje, a szüneteket leszámítva?............ 34. Bei dem Obergange von dér Tagarbeit zűr Nachtarbeit oder umge- kehrt, wie viele Stunden arbeiten die Arbeiter ? ................... 35. Wenn dér Beginn und dér Schluss dér Arbeit gemáss dér Natúr des Betriebes nicht an einen bestimmten Zeitpunkt gebunden werden kann, wie viele Stunden láng stehen die Arbeiter innerhalb 24 Stunden fortwahrend in Arbeit?......................... 36. Die Pausen abgerechnet, wie viel Stunden arbeiten diese Arbeiter ? 37. Wie viel betrágt die Arbeitszeit dér 12 — 18 Jahre altén mannlichen Arbeiter, die Pausen abgerechnet ?..................... 38. Wie viel betragt die Arbeitszeit dér 12—18 Jahre altén weiblichen Arbeiter, die Pausen abgerechnet?...................... 39. Wie viel betragt die Arbeitszeit dér weniger als 12 Jahre altén mann- lichen Arbeiter, die Pausen abgerechnet ?....................... 40. Wie viel betragt die Arbeitszeit dér weniger als 12 Jahre altén weiblichen Arbeiter, die Pausen abgerechnet? ....................... 41. Wie viel betragt die Arbeitszeit dér Lehrlinge, die Pausen abgerechnet? IV. A tisztviselők fizetése és a munkabérek. 42. Mennyi volt a tisztviselők összes fizetése az 1900. évben? „ korona.........fillér. 43. Hány tisztviselőnek volt évi 2400 koronánál kisebb fizetése ? 44. Mennyi volt ezeknek az összes fizetése az 1900. évben? ..........-...... korona.........fillér. ■ 45. Mennyire rúgott a művezetőknek összes illetménye az 1900. évben ? ................ korona........fillér. 46. A képzett gyári munkások részére az 1901. év szeptember hó 28-án, a mennyiben pedig a munkások a hó végével kapnák illet- IV. Das Gehalt dér Beamten und die Arbeitslöhne. 42. Wie viel betrug das gesammte Gehalt dér Beamten im Jahre 1900? .........Kronen______Heller. 43. Wie viel Beamte hatten ein jáhrliches Gehalt von weniger als 2400 Kronen?.............. 44. Wie viel betrug das gesammte Gehalt derselben im Jahre 1900? ........ Kronen....... Heller. 45. Wie viel betrugen die Gesammtbezüge dér Werkführer im Jahre 1900 ? ..........Kronen_____Heller. 46. Die an die ausgebildeten Fabriksarbeiter bei Gelegenheit dér am 28. September 1901, falls aber die Arbeiter ihre Bezüge am Ende 5** 36* ményeiket, a szeptember hó 30-án történt fizetés alkalmával kifizetett munkabérek: A mesterség megnevezése 14 koroná- nál keve- sebb 14-20 korona 20—30 korona 30—40 korona 40—50 korona 50—60 korona 60—70 korona 70 koro- nánál több Összesen hetibért kapott munkások száma 47. A fönt felsorolt munkások kifizetése mikor történik (hetenként, két- hetenként, félhavonként, havonként, stb.) ?......................... 48. Ugyanezen munkások közül hányán fizettetnek : a) napibér szerint?............... V) hányán szakmány szerint ?_______________ c) hányán darabbér szerint ? ................ 49. A közönséges gyári munkások részére az 1901. év szeptember hó 28-án, a mennyiben pedig a munkások a hó végével kapnák illet- ményeiket, a szeptember hó 30-áa történt fizetés alkalmával kifizetett munkabérek : A foglalkozás megnevezése 14 koro- 1 nánál ke- vesebb 14—20 korona 20-30 korona 30—40 korona 40 koro- nánál több Összesen hetibért kapott munkások száma 50. A fönt fölsorolt munkások kifizetése mikor történik (hetenként, két- hetenként, félhavonként, havonként, stb.) ?......................___________ 51. Ugyanezen munkások közül hányán fizettetnek; a) napibér szerint ? .........,........... b) hányán szakmány szerint?........................... c) hányán darabbér szerint?........................... 52. A női munkások részére az 1901. év szeptember hó 28-án, a mennyiben pedig a munkások a hó végével kapnák illetményeiket, a szeptember hó 30-án történt fizetés alkalmával kifizetett munkabérek: A foglalkozás megnevezése 10 koro- nánál kevesebb 10—14 korona 14—20 korona 20—30 korona 30 koro- nánál több Összesen hetibért kapott női munkások száma 53. A fönt felsorolt női munkások kifizetése mikor történik (hetenként, kéthetenként, félhavonként, havonként, stb.)?__________,.................... 54. Ugyanezen női munkások közül hányán fizettetnek: a) napibér szerint ?......................... h) hányán szakmány szerint?.................... c) hányán darabbér szerint ?.................. des Monats erhalten, am 30. September erfolgten Auszahlung gezahl- ten Arbeitslöhne : Benennung des Handwerkes weniger als 14 Kronen 14—20 Kronen 20—30 Kronen 30—40 Kronen 40—50 Kronen 50—60 Kronen 60—70 Kronen mehr als 70 Kronen Zusammen Wochenlohn erhielten wie viel Arbeiter? 47. Wann geschieht die Auszahlung dér oben angeführten Arbeiter (wöchent- lich, zweiwöchentlich, halbmonatlich, monatlich, u. s. vv.) ?..... 48. Wie viele von diesen Arbeitern werden bezahlt: a) nach Tagelohn ?__________________________ b) nach Gedingarbeit ?...................... c) nach Stückzahl? ......................... 49. Die an die gewöhnlichen Fabriksarbeiter bei Gelegenheit dér am 28. September 1901, oder falls die Arbeiter ihre Bezüge am Ende des Monates erhalten, am 30. September erfolgten Auszahlung aus- gezahlten Arbeitslöhne: Benennung dér Bechaftigung weniger als 14 Kronen 14—20 Kronen 20—30 Kronen 30—40 Kronen mehr als 40 Kronen Zusammen Wochenlohn erhielten wie viel Arbeiter? 50. Wann erfolgt die Auszahlung dér oben angeführten Arbeiter (wöchent- lich, zweiwöchentlich, halbmonatlich, monatlich, u. s. w.) ? ________:__ 51. Wie viele von diesen Arbeitern werden bezahlt: a) nach Tagelohn ?...............— b) nach Gedingarbeit ?................ c) nach Stückzahl ?................. 52. Die an die weiblichen Arbeiter am 28. September 1901, oder falls die Arbeiter ihre Bezüge am Ende des Monates erhalten, am 30. Sep- tember erfolgten Auszahlung gezahlten Arbeitslöhne: Benennung dér Bescháftigung weniger als. 10 Kronen 10-14 Kronen 14—20 Kronen 20—30 Kronen mehr als 30 Kronen Zusammen Wochenlohn erhielten wie viel weibliche Arbeiter? 53. Wann erfolgt die Auszahlung dér oben angeführten weiblichen Arbeiter (wöchentlich, zweiwöchentlich, halbmonatlich, monatlich, u. s. w.) ? 54. Wie viele von diesen weiblichen Arbeitern werden bezahlt: a) nach Tagelohn ?.................. b) nach Gedingarbeit ?.................— c) nach Stückzahl?.................. 55. A tanonczok részére az 1901. év szeptember hó 28-án, a mennyiben pedig a tanonczok a hó végével kapnák illetményeiket, a szeptember hó 30-án történt fizetés alkalmával kifizetett bérek: 55, Die an die Lehrlinge bei Gelegenheit dér am 28. September 1901, oder falls die Lehrlinge ihre Bezüge am Ende des Monates erhalten, am 30. September erfolgten Auszahlung gezahlten Arbeitslöhne : ■ A mesterség megnevezése A tanonczok közül Összesen L0 koro-l nánál keve- sebb 1 10—14, torona 1 14—20 torona 20—30 corona 1 30 koro- nánál több bért egy- általán nem kaptak hetibért kaptak — • 1 56‘ A font Elsorolt tanonczok kifizetése mikor történik (hetenként, két- hetenként, félhónaponként, havonként, stb.) ? ....................... •><■ A napszámosok száma, kik az 1901. év szeptember hó 28-án történt fizetés alkalmával; a) 10 koronánál kevesebb hetibért kaptak________ h) 10—14 korona hetibért kaptak.......... c) 14—20 korona hetibért kaptak ........ _ ^ koronánál nagyobb hetibért kaptak............ A napszámosoknak az 1900. év mely hónapjában fizettetett a legna- gyobb bér?............... A napszámosoknak az 1900. év mely hónapjában fizettetett a leg- kisebb bér ?....... ö0 A munkabérből 1901. szeptember hó 28., illetve 30-án eszközölt fizetés alkalmával történt levonások: A levonás czíme A munkások száma, kiknél a levonás történt A levonások összege koronái fillér || Előleg Lakás F öldhaszonélvezet Élelem és élelmiszerek Tüzelőanyag és világítás Zene, iskola, templom Betegsegélyzőpénztár Balesetbiztosítás Büntetés Egyéb itt meg nem nevezeti levonás Benennung des Handwerkes Wie viele von den Lehrlingen erhiellen weniger als 10 Kronen 10—14 Kronen 14-20 Kronen 20-30 Kronen mehr als 30 Kronen üoer- haupt keinen Wochenlohn Zusammen I 56. Wann erfolgt die Auszahlung dér oben angeführten Lehrlinge (wö- chentlich, zweiwöchentlich, halbmonatlich, monatlich, u. s. w.) ? 57. AnzahI dér Taglöhner, die bei Gelegenheit dér am 28. September 1901 erfolgten Auszahlung: a) weniger als 10 Kronen Wochenlohn erhielten:........—....... b) 10—14 Kronen Wochenlohn erhielten:......................... c) 14—20 Kronen Wochenlohn erhielten : ....................... d) mehr als 20 Kronen Wochenlohn erhielten:................... 58. In welchem Monate des Jahres 1900 wurde den Taglöhnern dér grösste Lohn gezahlt? ..........................,.....-......... 59. In welchem Monate des Jahres 1900 wurde den Taglöhnern dér kleinste Lohn gezahlt ? —....-..........-........-........-....- 60. Die bei Gelegenheit dér Auszahlung am 28., beziehungsweise am 30. ----Ománon Ahy.íip-e! Titel des Abzuges Vorschuss Wohnung Bodennutzniessung Kost und Lebensmittel Feuerung und Beleuchtung Musik, Schule, Kirche Krankenkasse Unfallversicherung Strafen Sonstige nieht benannte Abzüge Zahl dér Arbeiter, bei welchen ein Vbzugerfolgte Summe dér Abzüge Kronen leller - V. A munkások jólétére irányuló intézmények. 61. Hány munkascsaladot lát el a gvár lakással?—_______________ 62. A lakást díjtalanul kapják-e a munkások? ............... 63. Ha nem, mekkora összegű bért fizetnek a munkások egy évre egy-egy lakásért? .......................................................... 64. Ha a munkások a lakást díjtalanul kapják, mekkora egy-egy ilyen lakás évi bérértéke ?............................................... 65. Nem családos munkások számára van-e hálóterem berendezve ? ---------- 66. Ha igen, hány személy helyezhető el a férfiak hálótermében ? ......... 67. Mily nagy a férfiak hálótermének a térfogata ? .............köbméter- 68. Hány személy helyezhető el a női hálóteremben ? ...................... '69. Mily nagy a női hálóterem térfogata?..............köbméter. 70. Mekkora díj fizettetik a hálóterem használatáért naponként?.......... fillér, vagy hetenként?........fillér, vagy havonként?_______..korona ........fillér. 71. Földhaszonélvezetben hány munkást részesít a gyár?............. V. Arbeiter-Wohlfahrts-Institutionen. 61. Wie viel Arbeiterfamilien versieht die Fabrik mit Wohnung? ......... 62. Erhalten die Arbeiter die Wohnung unentgeltlich ?................... 63. Wenn nicht, wie viel betragt die jáhrliche Miethe, welche die Arbeiter für je eine Wohnung zahlen ?..................................... 64. Wenn die Arbeiter die Wohnung unentgeltlich erhalten, wie viel betragt dér jáhrliche Miethwert je einer Wohnung ?....................... 65. Ist für familienlose Arbeiter ein Schlafsaal eingerichtet ?......... 66. Wenn ja, wie viel Personen können im Schlafsaal für Mánner unter- gebracht werden ?.............. 67. Wie gross ist dér Rauminhalt des Schlafsaales dér Manner?........... Kubikmeter. 68. Wie viel Personen können im Schlafsaal für Frauen untergebracht werden ?....................... 69. Wie gross ist dér Rauminhalt des Schlafsaales dér Frauen ?.......... Kubikmeter. 70. Welcher Betrag wird für die Benützung des Schlafsaales gezahlt, táglich ?........Heller, oder wöchentlich ? ........Heller, oder monatlich?..........Kronen ....... Heller. 71. Wie viel Arbeiter erhalten von dér Fabrik Bodennutzniessung?........- 38* 72. Mekkora az e czélra a munkásoknak rendelkezésére bocsátott összes terület? ............................................................hold ___________.___négyszögöl. 73. Mily évi bért fizetnek a munkások holdanként ? ...................korona ___________fillér. 74. Kapnak-e a munkások ingyen vagy kedvezményes áron tüzelőanyagot ? 75. Ha igen a) hányán kapnak ingyen tüzelőanyagot ?................ b) hányán kapnak kedvezményes áron tüzelőanyagot ?........ 76. Kapnak-e a munkások ingyen vagy kedvezményes áron világitó anyagot ?..................... 77. Ha igen, a) hányán kapnak ingyen világitó anyagot ?.......... b) hányán kapnak kedvezményes áron világitó anyagot ?____ 78. Van-e az ipartelepnek külön iskolája ?__________________ 79. Ha igen, miféle iskola az (elemi iskola, iparos tanoncziskola, ipari szakiskola,. stb.) ?................._.4........................... 80. Mennyi ezen iskola vagy iskolák osztályainak száma ?............... 81. Mennyi a tanítók száma?.......... 82. Mennyi a finövendékek száma ?........... 83. Mennyi a leánynövendékek száma?............ : 84. Van-e az ipartelepnek külön kisdedóvodája ?......... 85. Ha igen, mennyi az óvónők száma ?............ 86. Mennyi az óvodai finövendékek száma?______________ 87. Mennyi az óvodai leánynövendékek száma ?............ 88. Van-e az ipartelepnek külön orvosa ?......... 89. Ha igen, mennyi az alkalmazott orvosok száma?___________ 90. Az orvos a beteg munkásokat ingyen kezeli-e?____________ 91. Ha az ipartelepnek nincsen külön orvosa, díjaz-e valamely orvost a vállalat, hogy beteg munkásait kezelje?............1............... 92. Az orvosi kezelés ingyenes-e ebben az esetben?..................... 93. Van-e az ipartelepnek külön kórháza ?................... 94. Ha igen, hány betegre van az berendezve ?................. 95. A betegek ingyenes ápolásban részesülnek-e ebben a kórházban ? 96. Baleset ellen biztosítva vannak-e a munkások ? 97. Ha igen, mely biztosító társaságnál ?............. 98. A biztosítás szól: a) részleges munkaképtelenség esetére?................... b) teljes munkaképtelenség esetére ? .................... c) halál esetére ?............................. 99. A biztosítási díjakat: á) a vállalat fizeti-e egészen ?..................... b) a vállalat és a munkások közösen fizetik-e ? _________ c) egyedül a munkások fizetik-e ?........................ 100. Mily egyéb munkásjóléti intézmények vannak az ipartelepen ? Kelt.............................. 1901. évi....................... hó ___n. aláírás. C) A kisipari üzemek statisztikája. A kisipari üzemek személyi és termelési statisztikájának fel- vételét ugyanazok az okok tették szükségessé, a melyek a nagy- ipari tevékenység eredményeinek számbavételét sürgették. Nem lehetett volna azonban a kétféle felvételt egybekapcsolni s egy oly nagy terjedelmű specziális felvételt, a minő a kisipari üzemeké lett volna, nem is látszott czélszerűnek, rövid idővel a népszámlálás előtt külön foganatosítani. A kereskedelemügyi minister Úr tehát arra utasította a statisztikai hivatalt, hogy az 1900. évi népszám- lálással kapcsolatban, a számláló-lapon eszközölje az iparstatisz- tikához szükséges felvételeket és pedig a nagyipari alkalmazottak számláló-lapjain azok munkaidejére, kereseti viszonyaira (munka- bérére, esetleges munkanélküliségére) vonatkozó kérdésekkel, a kisipart űzőknél pedig a termelési viszonyokat tudakoló kérdések- kel is. A számláló-lapnak csak utolsó kérdése az, a mely a kisipar termelési viszonyaira vonatkozik; de a demográfiái részszel majdnem 72. Wie gross ist das gesammte den Arbeitern zu dicsem Zwecke zűr Verfügung gestellte Areal ? ..................................... Joch ..............Quadratklafter. 73. Welchen Pacht zahlen die Arbeiter jáhrlich per Joch?............Kronea ......Heller. 74. Erhalten die Arbeiter Brennmaterial unentgeltlich oder zu ermássigten Preisen ?...................................................4...... 75. Wenn ja, á) wie viele erhalten unentgeltliches Brennmaterial?________ h) wie viele erhalten Brennmaterial zu ermássigten Preisen ? 76. Erhalten die Arbeiter Beleuchtungsmaterial unentgeltlich oder zu ermás- sigten Preisen ?........................... 77. Wenn ja, a) wie viele erhalten unentgeltliches Beleuchtungsmaterial ? b) wie viele erhalten Beleuchtungsmaterial zu ermássigten Preisen ?...................... 78. Hat die Industrieanlage eine besondere Schule ? ...................... 79. Wenn ja, was für eine Schule ist es (Elementarschule, Gewerbe- Lehrlingsschule, Gewerbe-Fachschule, u. s. w.) ? .................. 80. Wie gross ist die Zahl dér Klassen dieser Schule oder Schulen ? ____ 81. Wie viel Lehrer gibt es ?................... 82. Wie viele mánnliche Zöglinge ?...................... 83. Wie viele weibliche Zöglinge ?_____________________ 84. Hat die Industrieanlage eine besondere Kleinkinder-Bewahranstalt ? _ 85. Wenn ja, wie viel Kindergártnerinnen gibt es ? ...................... 86. Wie viele mánnliche Zöglinge sind im Kindergarten ?................... 87. Wie viele weiblichen Zöglinge sind im Kindergarten? ................ 88. Hat die Industrieanlage einen eigenen Arzt ?______________ 89. Wenn ja, wie viele Árzte sind angestellt ?................ 90. Behandelt dér Arzt die kranken Arbeiter unentgeltlich ? .............. 91. Wenn die Industrieanlage keinen eigenen Arzt besitzt, zahlt die Unter- nehmung irgend einen anderen Arzt, damit er ihre kranken Arbeiter behandle ?........................... 92. Ist die árztliche Behandlung in diesem Falle unentgeltlich? ________ 93. Hat die Industrieanlage ein cigenes Spital ?........... 94. Wenn ja, für wie viel Kranke ist es eingerichtet ?.................. 95. Werden die Kranken in diesem Spital unentgeltlich verpflegt ?_______ 96. Sind die Arbeiter gégén Unfall versichert ?............ 97. Wenn ja, bei welcher Versicherungsgesellschaft?..................... 98. Die Versicherung lautet; a) für den Fali dér partiellen Arbeitsunfáhigkeit ?................ b) für den Fali dér gánzlichen Arbeitsunfáhigkeit?............... c) für den Todesfall ?...................... 99. Zahlt die Versicherungsprámie : a) ganz die Unternehmung ?.................. b) die Unternehmung und die Arbeiter gemeinsam ? .................. c) nur dér Arbeiter?........................ 100. Was für andere Arbeiter-Wohlfahrts-Anstalten bestehen noch in dér Industrieanlage ? .......................................................... .....................am ..,__ten ................1901. UnterschrJft. C) Statistik dér Kleingewerbe-Betriebe. Die Nothwendigkeit dér Aufnahme dér Personal- und Produk- tions-Statistik dér Kleingewerbe-Betriebe ergab sich aus denselben Gründen, welche dazu drángten, über die Ergebnisse dér Thátig- keit dér Grossindustrie Rechenschaft zu fordern. Es wáre aber nicht möglich gewesen, diese zvvei Arten dér Aufnahmen zusammenzu- fassen, und es erschien auch nicht zweckmássig, eine so umfang- reiche spezielle Aufnahme, wie es die dér Kleingewerbe-Betriebe gewesen wáre, kurz vor dér Volkszáhlung separat durchzuführen. Dér Herr Handelsminister wies das statistische Amt an, die zűr Gewerbestatistik benöthigten Aufnahmen in Verbindung mit dér Volkszáhlung des Jahres 1900 auf dér Záhlkarte vorzunehmen und zwar auf dér Záhlkarte dér in dér Grossindustrie Angestellten mit den auf ihre Arbeitszeit, Erwerbsverháltnisse (Arbeitslohn, eventuell Arbeitsíosigkeit) bezüglichen Fragen, bei den Kleingewerbetreibenden aber mit den auch die Produktionsverháltnisse erkundenden Fragen. Nur die letzte Frage dér Záhlkarte ist es, welche sich auf die Pro- duktionsverháltnisse des Kleingewerbes bezieht; aber einen fást gleichen Umfang, wie dér demografische Theil, hat die Gesammt- 39* azonos terjedelmű azoknak az egyéb kérdéseknek az összessége, a melyek a számláló-lapon még az iparstatisztikát szolgálják, ügy, hogy az 1900. évi népszámlálás — melynek végrehajtása az 1901. évi január hó 1. és 10-e közt történt — az iparstatisztika részére is kétségtelenül igen gazdag és tanulságos anyagot fog nyújtani. A számláló-lapnak az iparstatisztikát érdeklő kérdései a kö- vetkezők : heit dér übrigen Fragen, welche auf dér Záhlkarte noch den Zwecken dér Gewerbestatistik dienen, so dass die Volkszáhlung vöm Jahre 1900, — welche zwischen dem 1. und 10. Jánner 1901 durchge- führt worden ist — zweifelsohne ein auch für die Gewerbestatistik sehr reiches und instruktives Matéria! liefern wird. Die Fragen dér Záhlkarte, welche die Gewerbestatistik betreffen, sind die folgenden: Folytatólagos kérdések a bányászat és kohászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe tartozó egyénekről. Kontinuirliche Fragen über die in den Kreis des Bergbau- und Hüttenwesens, Gewerbes, Handels, Kredits und Verkehrs gehörenden Individuen. fi Kérdés fe * '1 Válasz b k 1 ii t v e; Ha önálló iparos, kereskedő, vállalkozó, vagy valamely ön- álló üzlet tulajdonosa: a) vállalatának, üzletének mi a székhelye (esetleg ezége)? b) vannak-e üzlettársai? (Ha igen, ezek megnevezendök s a mennyiben lakó- helyük az üzlet székhelyével nem azo- nos, lakóhelyük is megnevezendő.) ... ... c) vállalatában, üzletében hány személyt alkalmaz (a székhelyen kívül levő uta- zókat, a közönséges napszámosokat, szol- gákat és a segítő családtagokat is bele- , értve) ? d) a c) pontban kitüntetett rendes segéd- személyzeten kívül hány egyént foglal- koztat még otthon darab vagy szakmány szerint fizetett munkával (ezek saját al- kalmazottjait is beszámítva)? 1 73 alkozását t< Ha üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerinti munkát végez a) nevezze meg azt a munkaadót (szék- helyét és ezégét) vagy munkaadókat, a ki vagy a kik számára dolgozik: b) alkalmaz-e segédszemélyeket és hányat (a családtagokat is beleszámítva) ? ... c) népszámlálást megelőző 12 hónapon belül hány héten át volt keresete ? héten át d) mennyire rúgott heti keresménye? korona fillér Pöfögi Ha a bányászat, ipar, kereske- delem, hitel vagy közlekedés kö- rében alkalmazva volt vagy al- kalmazva szokott lenni: a) hány órára terjedt napi munkaideje (a szünetek levonásává!) ? ... órára ö) évi vagy havi fizetést, heti vagy napi bért avagy darab vagy szakmány szerinti bért húzott, esetleg mint családtag fize- tés nélkül dolgozott-e ? c) mekkora \olt összes illetménye (keres- ménye) és pedig évi vagy havi fizetéssel alkalmazottaknál egész évre, egyéb alkal- mazottaknál hetenkint számítva ? évi illetmény : kor. heti keresmény: korona . ...fillér d) a népszámlálást megelőző 12 hónapon belül hány héten át volt keresete ? . héten át ej ha a népszámlálás ideje alatt hely (alkal- mazási nélkül volt, mely okból és hány nap óta volt alkalmazás nélkül ?... * a) Van-e a !, közieke vállalati Ha i , alkí vág bányászat, ipar, kereskedő lem, hitel vagy lés körébe tartozó mellékfoglalkozása vagy igen, e foglalkozását tekintve, önálló-e vagy ilmazott, vagy üzlet számára otthon darab y szakmány szerinti munkát végez ? ... a © 19 ••§ bfi ■© =o .sj cfl a © -O -Ö b) Ha önálló, vagy üzlet számára otthon darab, vagy szakmány szerinti munkát végez, alkalmaz-e segédszemélyeket és pedig hányat (az otthon darab szerinti vagy szaíanánymunkát végző egyé- neket is beszámítva)? c) Ha üzlet számára otthon darab, vagy szakmány szerinti munkát végez, nevezze meg azt a munka- adót (székhelyét és ezégét) vagy munkaadókat, a ki vagy a kik számára dolgozik? cij Ma mint tisztviselő, munkás vagy egyébként mint segédszemély alkalmazva van, vagy mint családi kisegítő működik közre, ki a munkaadója (ennek neve, pontos czime, ezége és székhelve)? ... :.. 2°' keresne4tkönÓnf0vJa^y v?1?níely iparüzlet tulajdonosa vlSíSi'lffi ií “z'et számára otthon darab r egviltalában nem kövesebb segédszeme egyaitaiaban nem alkalmaz, feleljen még a következő ke a) Alkalmaz-e motorokat, milyeneket (g5z- gáz- viz állati eröt>£ányat - akár főfoglalkozás, akár mellék- agy szakmány szerinti munkát lyt alkalmaz, vagy segédszemélyt rdésekre: | 5 Alkalmaz-e munkagépeket és milyeneket, névszprim mindegyikből hányat ? ’ nevszermt Mrno nyers anyagokat vagy félgyártmányokat hasz- nal fel es mekkora a tényleg felhasznált anyagok és felgyarfananyok mennyiségé a népszámlálást meg- előző 12 hónap alatt? ... . } “Wrtmiw.ka.Ta5i kész iparcikkeket állít koszilésében speoialista. az 16 F r a g Antwort 17 18 (a) Sitz (eventuell Firma) Ihrer Unternehinung, 3 3 £ ! Ihres Geschaftes ?.....................-.... 3 3 2 ■a IS'i-i O3 „ Sg|| S5 sg 1 irt o © .2^ q O y Cfi ©-£rS;2 t> © © <u Ö cn \V Habén Sie Kompagnons? (Wenn ja, so sind dieselben zubenennen und sollte deren Wohn- ort nicht am Sitze des Geschaftes sein, so ist auch deren Wohnort anzugeben) .. Wie viele Personen verwenden Sie in Ihrer Un- ternehmung, Hírem Geschafte (mii eingereclinet die ausserhalb des Sitzes des Geschaftes befind- lichen Reisenden, die gewöhnlichen Taglöhner, Díener u. die aushelfenden Familienmitglieder) d) Ausser dem im Punkt c) angeführten ordent lichen Hilfspersonale bescháftigen Sie noch wieviel Personen zu Hause mit stückweise oder per Akkord bezahlter Arbeit (auch deren eigene Angesteüte eingerechnet) ? 1 S'| g § fl =5 0? <a) aj O m O A — aá glW Benennen Sie den Arbeitgeber (dessen Wohn- ort und Firma) oder die Arbeitgeber, für deren Rechnung Sie arbeiten Verwenden Sie Hilfspersonale und wie viele (die Familienmitglieder auch eingerechnet) ? ~ O o © &-.a <4 Wie viele Wochen láng waren Sie innerhalb dér letzten 12 Monaten vor dér Volkszáhlung beschaftigt ?.. (°) 19 ■a»lt 8 8SS 'ö £ 22 ö mO <d m © cn Pi a|l| ©K a W d) Wie hoch war Bír Wochenorwcrb ? — Wie viel Stunden betrug ihre Tages-Arbeitszeit (mit Abrechnung dér Ruhepauscn)? ......... Habén Sie cinen Jahres- oder Monatsgehalt, cinen Wochen- oder Tagelohn oder ciné Entlohnung nach Stücken oder nach Akkord bezogen,. oder habén Sie eventuell als Fa- milíenmitglied unentgcltlich gearbeítet?.. Wie hoch beliefen sich Ihre gesammten Bezüge, Ihr Gesammterwerb und zwar bei mit Jahres- oder monatlicher Bezahlung Angesleli- ten für das ganze Jahr, bei sonstigen Angestell- ten per Woche gerechnet ? d) Wie viele Wochen láng waren Sie innerhalb dér letzten 12 Monate vor dér Volkszahlun~ beschaftigt? ... e) .Wochen láng Kronen .Heller ...Stunden |Jahrosbezüge ......Kronen ......Heller iWochenerw......Kr....Hell. Wochen Wenn Sie wáhrend dér Zeit dér Volkszáhlung olme Stelie (Bescliáftigung) waren. was war die Ursache und seit wie vielen Tagén waren v Sie olme Bescliáftigung ?..................... Habén Sie eine in den Kreis des Bergbaues, des Hüttenwe- sens, Gewerbes, Handels, Kredits oder Verkehrs gehörende Nebenbescháftigung oder Unternelimung und welche? ... Wenn ja, sind Sie bezüglich dicsér Ihrer Bescliáftigung selbstándig odor angestellt, odor arbeiten Sie für Rech- nung eines Geschaftes zu Hause, mit Bezahlung nach Stücken oder nach Akkord? ObUUIVOU WU.VJJL Iluv-u . ... ... ___ __ h) Wenn Sie selbstándig sind oder zu Hause für ein Gescháft nach Stücken oder akkordgemáss gezahlt arbeiten, verwenden Sie Hilfspersonale und wieviele (miteingerechnet auch die zu Hause nach Stücken odor nach Akkord arbeitenden Personen)? ................. c) Wenn Sie zu Hause für ein Gescháft nach Stücken oder nach Akkord arbeiten, benennen Sic den Arbeitgeber (dessen Sitz und Firma) oder die Arbeitgeber, für wen (für welche) Sie arbeiten? —....... \.1U1 Wiu ______ ___ _. . d) Wenn Sie als Beamter, Arbeiter oder sonst als Hilfs- person angestellt sind odor als aushelfendes Familien- mitglied mitarbeiten, wer ist Ihr Arbeitgeber (dessen Namc, genaue Adresse, Firma, Sitz) ?.................. ..... 20 Wenn Sie solbstiindiger Gewerbebetreibcnder oder Eigonthümer eines Industrie-) tes (entweder als Hauplbescháftigung oder als Nebenerwerb) sind, oder wenn Sie zu Hause für óin Gescháft nach Stücken odor Akkord arbeiten, insoforn Sie in Hírem Geschftfte weniger als 20 Hilfspersonen bescháftigen oder Hilfspersonale überhaupt nicht bescháftigen, wollen Sie noch folgende Fragen beantworten: <%) Verwenden Sie Motorén, und welche (Dampf-, Gas-, Wasser-, elektrische etc. Motorén oder Thierkraft) wie viele und mit wieviel Pferdekraft ? b) Verwenden Sie Arbeitsmaschinen und welche, wie viele von jeder einzelnen Maschine, namentlích? c) Welche ftohmaterialíen oder welche Halbfabrikate benützen Sie, wie hoch beláuft sich die Menge dér thatsáchlich ver- wendeten Materialien und Halbfabrikato innerhalb dér letz- ten 12 Monate vor dér Volkszáhlung? ttJll lú XTXV/1ZUI>V> • V. __________ d) Welche Halbfabrikate oder fertige Gewerbeartikel produzi- ren Sie (wenn Sie Speciálist in dér Anfertigung eines Artikels sind, so ist letzterer ümstand hesonders zu bemerken) ?— E rovatok kitöltésére a népszámlálási utasításnak következő szakaszai szolgálnak irányadóül: 16. A bányászat és kohászat, ipar, kereskedelem, hitel és közleke- dés körébe tartozó egyének a számlálólap előlapján található kérdéseken kívül a hátsó lapon foglalt kérdésekre is felelni kötelesek. Különösen ügyelni kell arra, hogy ezen hátsó lap (ipari pótlap) nemcsak a tulajdonképeni szorosan vett bányászati, ipari, kereskedelmi és forgalmi szakképzett sze- fnélyzetre, hanem az ezen foglalkozások körében alkalmazott közönséges napszámosokra és szolgákra, nemkülönben a háziiparosokra, valamint a kisegítő családtagokra is vonatkozik és kitöltendő, még ha ez utóbbiak fizetését nem kapnának is. Ugyancsak kitöltendő a hátsó lap az oly egyé- nekről is, a kik főfoglalkozásuk ’ szerint ugyan nem tartoznak e foglalkozá- sok körébe, de van ezen foglalkozások sorába tartozó mellékes foglalkozá- Für die Ausfüllung dieser Rubriken sind folgende Abschnitte dér Volkszahlungs-Instruktion maassgebend: 16. Die zum Bergbau- und Hüttemvesen, Gewerbe, Handel, Kredit und Verkehr gehörenden Individuen sind verpílichtet, ausser den auf dér Vorderseite dér Záhlkarte befindlichen Fragen auch die auf dér Rückseite dér Záhlkarte enthaltenen Fragen zu beantworten. Es ist besonders darauf zu achten. dass diese Rückseite (Gewerbe-Ergánzungs-Karte) sich nicht nur auf das eigentlich streng genommene fachkundige Bergwerks-, Gewerbe-, Handels- und Verkehrs-Personal, sondern auch auf die bei diesen Bescháf- tigungen verwendeten gewöhnlichen Taglöhner und Diener, sowie auf die Hausindustriellen und auf die aushelfenden Familienmitglieder bezieht und auszufüllen ist, auch wenn Letztere keine Bezahlung erhalten. Die Rück- seite dér Záhlkarte ist auch über solche Individuen auszufüllen, die nach ihrer Hauptbescháftigung zwar zu diesen Bescháftigungen nicht gehören, , die jedoch eine in die Reihe dieser Bescháftigungen gehörende Neben- 40* suk vagy vállalatuk, pl. földbirtokosokról, az értelmiség körébe tartozó egyénekről, a kiknek malmuk, téglavetőjük, szeszfőzdéjük, stb. van. A kik főfoglalkozásuk szerint tartoznak a bányászathoz, iparhoz, kereskedelemhez, hitelhez vagy közlekedéshez, azok ahhoz képest, hogy önálló üzlettulajdonosok, vagy üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoznak, vagy végül alkalmazva vannak, vagy alkalmazva szoktak lenni, a 16., 17. vagy 18. kérdést töltik ki, a kik ellenben csak mellék- foglalkozásuk szerint tartoznak az említett foglalkozások körébe, azok a 19. kérdés pontjaira válaszolnak. 17. A 16. pont alatt levő rovatok csak az önálló iparosokra, keres- kedőkre, s egyéb önálló üzlettulajdonosokra vonatkoznak; az üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgozók és az alkalmazottak tehát e rovatokat egyszerűen üresen hagyják. Az egyes rovatok kitöltése a kérdésekben foglalt utasításokon kívül egyéb magyarázatra nem szorul; ezek mellett legfeljebb azt kell még külö- nösen szem előtt tartani, hogy a székhely nevének bejegyzése és ha van- nak üzlettársak, azoknak megnevezése mindenkor jól olvasható, tiszta írással történjék. Megjegyzendő továbbá, hogy a czég megnevezése csak abban az esetben szükséges, ha a czég a vállalat (üzlet) tulajdonosának nevével nem azonos. 18. A 17. pontban foglalt kérdések csak azon egyénekre vonatkoz- nak, a kik üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoz- nak. Ezen rovatoknál ügyelni kell a munkaadó nevének jól olvasható bejegyzésére s a mennyiben az ilyen otthon dolgozó iparos segédszemé- lyeket alkalmazna, ezek számának pontos kitüntetésére, megjegyezvén, hogy ezek közé a családi kisegítőket is bele kell foglalni, még ha azok külön fizetést nem kapnának is. A kereset összegének kitüntetésénél az otthon darab szerint dolgozó iparos összes keresményét kell alapul venni, tehát a családtagok és a fizetett alkalmazottak által teljesített munkáért járó díjakat is be kell foglalni, az igy nyert összegből azonban az otthon darab szerint dolgozó iparos által saját alkalmazottjainak tényleg kifizetett munkadíjakat viszont le kell vonni. 19. A 18. pont alatt foglalt kérdésekre nézve, melyek csak az alkal- mazott segédszemélyekről töltendők ki, a kik közé azonban a családi kisegítők is számíttatnak, a kérdések mellett látható utasítások figyelembe vételén kivül, szem előtt tartandó még, hogy az illetmények vagy keresmé- nyek kiszámításánál nemcsak a tulajdonképeni készpénzfizetések és hérek, hanem az esetleges egyéb járandóságok is — a minő pl. természetbeni lakás, teljes vagy részleges ellátás — legalább hozzávetőleges pénzérték szerint tekintetbe veendők. Az átszámításnál ezen természetbeni illetmé- nyeket nem a munkaadó, hanem mindig az alkalmazott szempontjából kell tekinteni, vagyis, hogy mibe kerülnének ezen természetbeli illetmények (lakás, stb.) neki, ha azokat pénzen kellene megszereznie. Segitő családtagok, a kik rendes fizetést vagy bért egyáltalában nem kapnak, a 18. pont c) és d) alatti kérdéseit válasz nélkül hagyhatják. Ezeknél a természetbeni lakás és ellátásnak pénzértékben való kifejezése nem szükséges. A 18. rovat é) alrovata alatt a hely {alkalmazás) nélküliség okának (betegség, nmnkahiány, strike, stb.) feltüntetésénél különösen ügyelni kell arra, hogy a midőn az illető egyén a népszámlálás napján azért volt alkal- mazás nélkül, mivel az az iparág, a melyhez tartozik, azon időtájt vagy egészen vagy részlegesen szünetel, ez a körülmény a számlálólapról vilá- gosan kitűnjék, hogy az ily okból munkanélküliek a többiektől határozottan megkülönböztethetők legyenek. 20. A bányászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe tartozó mellékfoglalkozásnak kitüntetésére szolgáló rovatok kitöltésénél általában ugyanazon szempontok tartandók szem előtt, a melyek a főfoglal- kozásokra nézve irányadók. A mennyiben valakinek többféle ipar-forgalmi mellékfoglalkozása volna, úgy hogy az adatok bejegyzésére szánt rovatok nem volnának elégségesek, pótszámlálólap használandó, melynek megfelelő szelvényét a főlaphoz hozzá kell erősíteni. 21. Az alkalmazott motorok és munkagépek, továbbá a feldolgozott nyersanyagok és félgyártmányok, valamint az előállított félgyártmányok és kész iparczikkek kimutatására szolgáló, a számlálólap 20. pontja alatt fog- lalt rovatok csak a 20-nál kevesebb segédszemélyt alkalmazó vagy segédszemélyt egyáltalában nem foglalkoztató iparosokra vagy ipar- üzlettulajdonosokra vonatkoznak. Nem iparosok, továbbá 20 vagy 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet foglalkoztató iparvállalatok tulajdonosai ezeket a kérdéseket egyszerűen válasz nélkül hagyják. Megjegyzendő azon- ban, hogy az a körülmény, vájjon valaki az ipart föfoglalkozásképen üzi-e, vagy nem, ezen rovatok kitöltésénél teljesen figyelmen kivül marad. Ennél- fogva azok a földbirtokosok, értelmiségi hivatással biró vagy más nem tulajdonképeni iparűző egyének, a kiknek pl. malmuk, téglaégetőjük, szesz- főzdéjük, stb. van, a mennyiben a vállalatukban 20-nál kevesebb segéd- bescháf(igung oder Unternehmung habén, z. B. über Grundbesitzer, über in den Kreis dér Intelligenz gehörende Individuen, die im Besitze von Mühlen, Ziegeleien, Spiritusbrennereien u. s. w. sind. Die ihrer Hauptbescháftigung nach zum Bergwerkswesen, Gewerbe, Handel, Kredite oder Verkehr gehören, die füllen, je nach dem sie selb- standige Gescháftseigenthümer sind, oder zu Hause für ein Gescháft per Stück oder gégén Akkord arbeiten, oder schliesslich angestellt oder gewöím- lich angestellt sind, die Frage 16, 17 oder 18 aus, diejenigen jedoch, die nur nach ihrer Nebenbescháftigung zu den erwáhnten Bescháftigungen ge- hören, beantworten die Punkte dér Frage 19. 17. Die unter Punkt 16 befindlichen Rubriken beziehen sich nur auf die selbstandigen Industriellen, Kaufleuté und sonstige selbstandige Gescháftseigenthümer; die zu Hause für ein Gescháft oder gégén Akkord Arbeitenden und die Angestellten lassen daher diese Rubrik einfach unaus- gefüllt, Die Ausfüllung dér einzelnen Rubriken bedarf ausser den in den Fragen enthaltenen Instruktionen keiner sonstigen Erklárung; nebst dicsen ist höchstens noch vor Augen zu haltén, dass die Eintragung des Namens des Gescháftssitzes, und falls Gescháftskompagnons vorhanden sind, dérén Benennung stets mittelst gut leserlicher, reiner Schrift erfolge. Es wird fer- ner bemerkt, dass die Benennung dér Firma nur in dem Falle nothwendig ist, wenn die Firma mit dem Namen des Eigenthümers dér Unternehmung (des Gescháftes) nicht identisch ist. 18. Die unter Punkt 17 enthaltenen Fragen beziehen sich nur auf jene Individuen, die zu Hause für ein Gescháft per Stück oder auf Akkord arbeiten. Bei diesen Rubriken ist auf die gut leserliche Eintragung des Namens des Arbeitgebers zu achten, und wenn ein solcher zu Hause arbeitender Industrieller auch Hilfpersonale verwenden sollte, auch auf die pünktliche Ersichtlichmachung dér Anzahl derselben, indem bemerkt wird, dass unter diese auch die aushelfenden Familienmitglieder aufzunehmen sind, auch wenn dieselben keine besondere Bezahlung, erhalten. Bei dér Ersichtlichmachung des verdienten Betrages ist dér Gesammtverdienst des zu Hause per Stück arbeitenden Industriellen als Grundlage anzunehmen, es sind daher auch die nach den von Familienmitgliedern und bezahlten Angestellten geleisteten Arbeiten fálligen Preise in den Gesammtverdienst einzurechnen, indessen aus dér derart gewonnenen Summe die durch den zu Hause per Stück arbeitenden Industriellen seinen eigenen Angestellten thatsáchlich ausgezahlten Arbeitslöhne wieder in Abzug zu faringen. 19. Bezüglich dér unter Punkt 18 enthaltenen Fragen, welche nur bezüglich des angestellten Hilfpersonales auszufüllen sind, zu welchem auch die aushelfenden Familienmitglieder zu zahlen sind, ist ausser dér Inbetrachtnahme dér neben den Fragen ersichtlichen Instruktionen, noch vor Augen zu haltén, dass bei Bereohnung dér Gebühren oder Verdienst- betráge nicht nur die eigentlichen Baarbezahlungen und Lökne, sondern auch die eventuellen sonstigen Gebühren — wie z. B. Naturalquartier, volle oder theilweise Verpílegung, — mindestens im annaherungsweisen Geldwerte in Betracht zu nehmen sind. Bei dér Berechnung sind diese Naturalbezüge nicht vöm Gesichtspunkte des Arbeitgebers, sondern stets von jenem des Angestellten in Betracht zu nehmen, das ist; wieviel diese Naturalbezüge (Wohnung u. s. w.) kosten würden, wenn dieselben für Geld beschafft werden müssten. Aushelfende Familienmitglieder, welche eine ordentliche Bezahlung oder einen Lohn überhaupt nicht beziehen, brauchen die Fragen unter Punkt 18 c) und d) nicht zu beantworten. Bei diesen ist die Angabe des Geldwertes des Naturalquartieres und dér Verpílegung nicht nothwendig. Unter Subrubrik e) dér Rubrik 18 ist bei Ersichtlichmachung dér Ur- sache dér Beschafligungslosigkeit (Krankheit, Arbeitsmangel, Strike, u. s. w.) besonders darauf zu achten, dass, wenn das betreffende Individuum am Tagé dér Volkszáhlucg deshalb ohne Anstellung war, weü dér Gewerbezweig, zu welchem dasselbe gehörte, um diese Zeit gánzlich oder theilweise ruht,. dieser Umstand aus dér Záhlkarte deutlich ersichtlich sei, damit die aus diesem Grunde Arbeitslosen von den übrigen genau unterschieden werden können. 20. Bei dér Ausfüllung dér zűr Ersichtlichmachung dér in den Kreis des Bergwerkswesens, Gewerbes, Handels, Kredits und Verkehrs ge- hörenden Nebenbescháftigung dienenden Rubriken sind im Allgemeinen die gleichen Gesichtspunkte vor Augen zu haltén, welche für die Haupt- bescháftigungen maassgebend sind. Insofern Jemand mehrere Gewerbe-Ver- kehrs-Nebenbescháftigungen hatte, so dass die zűr Eintragung dér Daten bestimraten Rubriken nicht genügen, so ist eine Ergánzungs-Zahlkarte zu benützen, dérén entsprechender Koupon an die Hauptkarte zu befestigen ist. 21. Die zum Nachweise dér verwendelen Motorén und Arbeitsmaschi- nen, ferner dér aufgearbeiteten Rohmaterialien und Halbfabrikate, sowie dér erzeugten Halbfabrikate und fertigen Industrie-Artikel dienenden, uiiter Punkt 20 dér Záhlkarte enthaltenen Rubriken beziehen sich nur auf Industri- elle und Industrie-Geschaftseigenthümer, welche weniger als 20 Per- sonen oder Hilfspersonale überhaupt nicht beschaftigen. Nicht Industri- elle oder Eigenthümer von Industrie-Unternehmungen, welche 20 odet mehr als 20 Personen beschaftigen, lassen diese Fragen einfach unbeant- wortet. Es wird jedoch bemerkt, dass dér Umstand, oh Jemand das Gewerbe als Hauptbeschdfligung betreibt oder nicht, bei Ausfüllung dieser Rubriken gánzlich ausser Betracht komml. Demzufolge sind jene Grundbesitzer, sowie jene einem intellektuellen Beruf obliegende oder andere ein Gewerbe eigent- lich nicht betreibende Individuen, die z. B. Eigenthümer einer Mühle, einer Ziegelbrennerei, einer Spiritusbrennerei u. s. w. sind, insofern sie in ihrer Unternehmung weniger als 20 Personen oder gar kein Hilfspersonal ver- 41* személyt vagy egy segédet sem alkalmaznak, a 20. pont alatt foglalt kér- déseket épúgy kitölteni kötelesek, mint a tulajdonképeni molnárok, tégla- égetők, szeszfőzők, vagy más tulajdonképeni iparosok. Ha valakinek több- féle iparvállalata van, a 20. pont alatt foglalt kérdések minden egyes ipar- vállalatról külön töltendők ki. E czélra külön számlálólapok használandók fel, melyeknek a 20. kérdöpontot tartalmazó szelvényei hozzáragasztás útján a főlaphoz erősítendők. A mi e rovat egyes alkérdőpontjait illeti: a) Motorok alatt csak a munkagépeket hajtó gépek, továbbá a jár- gányokba fogott állatok mutatandók ki, amazok a hajtóerő (gőz. gáz, viz, benzin, kőolaj, villamosság, stb.) megjelölésével s a hajtógépek számának es ezek összes lóerejének kitüntetésével, utóbbiak pedig az alkalmazott állatok nemének és számának kimutatásával. b) Munkagépek alatt mindazon gépek és fontosabb berendezési tár- 5.}ak mutatandók ki, a melyek az üzem (mesterség) folytatásához szüksé- gesek, a kézi szerszámok kivételével. c) A nyersanyagok és félgyártmányok alrovatában csak az iparüzem ■utal tömegesebben elhasznált nyersanyagokat és félgyártmányokat kell kimutatni és pedig azon mennyiségi egységekben kifejezve, a melyek szerint az iparos a nyersanyagokat és félgyártmányokat bevásárolni szokta. d) Az előállított félgyártmányok és kész iparczikkek közül is csak a legfontosabbak, illetve legtömegesebbek sorolandók fel, ugyanazon mennyi- segi egységekben kifejezve, a melyek szerint az iparos czikkeit áruba bocsátani szokta. wenden, die unter Punkt 20 enthaltenen Fragen ebenso auszufüllen ver- pflichtet, wie die eigentlichen Müller, Ziegelbrenner, Spiritusbrenner, oder andere eigentliche Industrielle. Wenn Jemand mehrere Industrie-Unterneh- mungen besitzt, sind die unter Punkt 20 enthaltenen Fragen über jede Induslrieunternehmung gesondert auszufüllen. Zu diesem Zwecke sind beson- dere Záhlkarten zu verwenden, dérén den Fragepunkt 20 enthaltende Koupons mittelst Anklebens an die Hauptkarte zu befestigen sind. Was die einzelnen Subfragepunkte dieser Rubrik anbelangt; a) sind unter Motorén nur die die Arbeitsmaschine treibenden Maschinen, ferner die vor den Göpel gespannten Thiere auszuweisen, die ersteren unter Bezeichnung dér Triebkraft (Dampf, Gas, Wasser, Benzin, Steinöl, Elektrizitát u. s. w.) und Ersichtlichmachung dér Anzahl dér Treibmaschi- nen und dérén gesammter Pferdekraft, die letzteren aber unter Ausweis dér Gattung und Anzahl dér verwendeten Thiere. b) Unter Arbeilsmaschinen sind allé jene Maschinen und wichtigeren Einrichtungsgegenstánde auszuweisen, welche zűr Fortführung des Betriebes (des Handwerkes) nothwendig sind, mit Ausnahme dér Handwerkzeuge. c) In dér Subrubrik Rohmaterialien %md Halbfabrikate sind blos die durch den Industriebetrieb in grösserer Masse verbrauchten Rohmaterialien und Halbfabrikate auszuweisen, und zwar in jenen Menge-Einheiten aus- gedrückt, in welchen dér Industrielle die Rohmaterialien und Halbfabrikate einzukaufen pflegt. d) Von den hergestellten Halhfahrikalen nnd fertigen Industriearlikeln sind nur die wichtigsten, beziehungsweise die am massenhaftesten erzeug- ten aufzuzáhlen, in eben denselben Menge-Einheiten ausgedrückt, wie dér Industrielle seine Artikel zu veraussern pflegt. I>) Az ipartestületek statisztikája. Az ipartestületek intézményét az 1884. évi XVII. törvényczikk hívta életre Magyarországon s ugyanez a törvény tette bizonyos körülmények között — városi községekben az összes kézműipa- rosság kétharmad részének akaratától függőleg — kötelezővé kéz- műiparosainkra nézve az új szervezet elfogadását. Az 1872. évi ipartörvénynyel eltörölt czéhek bizonyos tekin- tetben még folytatásukat találták az ugyanakkor szervezett ipar- tai sulatokban; az ipartestület azonban ezekkel szemben merőben uj intézmény volt, mely egy szervezetbe terelte össze az addig mesterségekként külön csoportosuló iparosokat, s együttműkö- désre akarta bírni a korábban, bár nem ellentétes, de legtöbb eset- ben mégis ellenségeskedő különféle érdekeket. Az ipartestületi in- tézménynek kellő megerősödését sok ideig éppen ez gátolta; a czéhrendszer óta többnyire mesterségek szerint külön csoportosult iparosság sokáig idegenkedéssel viseltetett az új intézmény iránt, mely szocziális érdekeit az iparosság közjavának kívánta aláren- delni. Részben ez az oka annak is, hogy még ott is, a hol az ipartestület tényleg megalakult s a fennálló ipartársulatokat magába olvasztotta, az új testület az ipartörvény által rárótt fel- adatoknak csak azon mértékben felelt meg, a mennyire azokat a feladatokat a törvény, mint okvetetlenül teljesitendőket impe- rative előírta, értvén itt főleg az iparhatóság teendői közül a ta- nonczszerződtetés és szabaditásnak, továbbá a segédek szerződ- tetésének elvállalását. Egyéb feladatait, a melyek a törvény által is csak ajánltattak, nevezetesen az iparosok szakképzésére, azok S^e/eni*- an^a^ jólétének előmozdítására, továbbá szövetkezetek a kására stb. vonatkozólag, a legtöbb esetben teljesen mellőzte s iserletet sem tett a törvény értelmében való eljárásra, még min- it, nem tudván kellőképen összegyeztetni az ipartestületekben epéseit mesterségek széthúzó érdekeit, hogy azok együttesen mun- kálkodjanak az iparosság közjavára. A kereskedelemügyi minister Úr az ipartestületeknek ezen any a működésén és veszteglő helyzetén segítendő, programmjába vette föl az ipái testületi intézmény fejlesztését, s e czélból megelő- zöleg az 1896. évben a másodfokú iparhatóságok utján statisztikai fölvételt hajtatott végre az ipartestületekről, a mely fölvételnek tárgya volt az ipartestületekhez tartozó mesterek, segédek és ta- nonczok száma iparágankint részletezve, a testületek vagyoni vi- szonyai, bevételei és kiadásai s a testületek kebelében fennálló intéz- mények keletkezésére vonatkozó főbb adatok. E felvétel anyagát a kereskedelemügyi minister Úr a statisz- tikai hivatalnak adta ki feldolgozásra; a felvétel czélja iránt leg- D) Statistik dér Gewerbekorporationen. Dér G.-A. XVII : 1884 hat die Institution dér Gewerbekorpo- rationen in Ungarn ins Leben gerufen, und dasselbe Gesetz hat bestimmt, dass die Annahme dér neuen Organisation für unsere Handwerker unter gewissen Verháltnissen — in Stadtgemeinden vöm Wfflen von zwei Drittheilen dér gesammten Handwerkbetrei- benden abhángig — obligat ist. Die mit dem Gevverbegesetz vöm Jahre 1872 abgeschafften Zünfte fandön in gewisser Hinsicht eine Fortsetzung in den zu gleicher Zeit organisirten Gewerbegenossenschaften ; die Gewerbe- korporation aber war dem gegenüber eine ganz und gar neue Institution, welche die früher nach Handwerken sich abgesondert gruppirenden Gewerbsleute in eine Organisation zusammenbrachte, und die früher verschiedenen wenn auch nicht gegensatzlichen, doch in den meisten Falién gegnerischen Interessen zu eintráchtigem Zusammenwirken vereinigen wollte. Gerade dies hinderte lángé Zeit die gehörige Erstarkung dér Institution dér Gewerbekorporationen ; die seit dem Zunftsystem zumeist sich nach Handwerken abson- dernd gruppirenden Gewerbsleute waren dér neuen Institution lángé abgeneigt, welche von ihnen verlangte, dass sie ihre sozialen Interessen dem Gemeinwohl des Gewerbestandes unterordnen. Zum TheiI ist dies die Ursache, dass auch an solchen Orten, wo sich die Gewerbekorporation thatsáchlich konstituirt hat und die bestan- denen Gewerbegenossenschaften in sich aufnahm, die neue Korporation den vöm Gewerbegesetz ihr auferlegten Aufgaben nur insofern entsprach, inwiefern das Gesetz diese Aufgaben als unbe- dingt zu erfüllende imperativ vorgeschrieben hatte, wobei hier vornehmlich von den Agenden dér Gewerbebehörde die Übernahme dér Verdingung und Freisprechung dér Lehrlinge und dér Ver- dingung dér Gehilfen zu verstehen ist. Andere Aufgaben, welche auch vöm Gesetz nur empfohlen werden, namentlich die auf die Fachbildung dér Gewerbsleute, auf die Förderung ihrer geistigen und materiellen Wohlfahrt, auf die Bildung von Verbánden und dgl. bezüglichen hat sie in den meisten Fallen ganz unbeachtet gelassen und gar keinen Versuch gemacht, im Sinne des Gesetzes vorzugehen, da sie die divergirenden Interessen dér in den Gewerbe- korporationen vertretenen Handwerke noch immer nicht in dér Weise gehörig auszugleichen vermochte, dass dieselben zum Gemein- wohl des Gewerbestandes eintráchtig zusammenwirken. Um dér lauen Thátigkeit und dér stagnirenden Lage dér Gewerbe- korporationen abzuhelfen, hat dér Herr Handelsminister die Weiter- entwicklung dér Institution dér Gewerbekorporationen in sein Programra aufgenommen und zu diesem Zwecke über die Gewerbekorporationen vorhergehend im Jahre 1896 im Wege dér Gewerbebehörden zweiter Instanz eine statistische Aufnahme vornehmen lassen ; Gegenstand dieser Aufnahme war: die Anzahl dér zu den Gewerbekorporationen gehörigen Meister, Gehilfen und Lehrlinge nach Gewerbszweigen spezifizirt, die Vermögensverhaltnisse, Einnahmen und Ausgaben dér Korporationen und die auf die Entstehung dér im Schoosse dér Korporationen bestehenden Institutionen bezüglichen Hauptdaten. Das Matéria! dieser Aufnahme hat dér Herr Handels- minister behufs Aufarbeitung dem statistischen Ami überwiesen; hinsichtlich dér Zwecke dér Aufnahme orientirt am besten die 42* jobban tájékoztat a kereskedelemügyi minister Úrnak ez alkalom- mal a statisztikai hivatalhoz intézett következő leirata; Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 47.249 -------------------------------------- VL sz. Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak. A képesítéshez kötött kézműipar fejlesztésére és különösen a kézmű- iparos szövetkezetek alakítása és olcsó hitellel leendő ellátására irányított törekvéseim közepette élénk szükségét éreztem annak, hogy tüzetes tájéko- zást szerezzek azon erőforrásokról, melyek a képesítéshez kötött kézmű- iparosok törvényes alapon szervezett testületéiben rejlenek. E testületeknek ugyanis az 1884: XVII. t.-cz.-be foglalt ipartörvény 126. §-a kifejezetten feladatukká teszi, hogy tagjaik anyagi érdekeit (a 147. §. értelmében adómentességet is élvező) szövetkezetek létesítése által előmozdítsák s őket haladásra serkentsék. Ebből kifolyólag a magam részéről e testületeket a képesítéshez kötött kézműiparfejlesztésére irányuló állami tevékenység elsőrangú helyi szervei- nek tekintem és közreműködésükre a bennük rejlő anyagi és erkölcsi erők mértékéhez képest az állami tevékenység sikere érdekében mindenesetre számitanom kell. Hogy e testületek jelenlegi létszámát, népességét, vagyoni helyzetét és a kézműiparfejlesztése, valamint tagjai helyzetének javítása érdekében eddig kifejtett tevékenységet, a jelzettem czélt szem előtt tartva, megismer- hessem, az idezárt kérdőivet oly utasítással küldtem meg az összes II. fokú iparhatóságoknak, hogy azt a területükön levő ipartestületnek, illetve ipar- testületeknek az illetékes I. fokú iparhatóság útján pontos kitöltés végett küldjék meg és hozzám terjeszszék fel. i Egyben utasítottam nevezett hatóságokat, hogy az ipartestületekhez kirendelt iparhatósági biztosokat figyelmeztessék, miszerint a kérdőív pontos kitöltésére és a kívánt adatokkal leendő felszerelésére ügyelni szoros köte- lességüknek ismerjék. A felhívott II. fokú iparhatóságok jelentései hozzám mind beérkezvén a Magyarország területén létező ipartestületek számára, állapotára és kifej- tett tevékenységére vonatkozó anyag egybegyült. Ez anyagnak, vagyis a kitöltötten beérkezett kérdőíveknek s azok mellékleteinek feldolgozásával a hivatalt szándékozom megbízni és ez anya- got kamarai kerületek, illetőleg törvényhatóságok szerint csoportosítva, ide- zártan leküldöm, hogy a hivatalt a munkálat terjedelme felől tájékoztassam. A feldolgozás eredményeiről mindenekelőtt megfelelő tábfázatos össze- állítással ellátott és tömören szövegezett jelentés lesz készítendő, melyet a törvényhozás elé terjesztendő és az 1898. év II. felében megjelenő 1897. évi jelentésembe óhajtanék beilleszteni. Ezenkivül elkészítendő lesz a hazai ipartestületek törzskönyve és pedig egy példányban a hivatal és egy pél- dányban a vezetésem alatt álló minisztérium VI/B. szakosztálya részére. Budapesten, 1897. évi augusztus hó 12-én. A minister helyett: Csörgei), s. k. államtitkár. E felhívásra a statisztikai hivatal átvizsgálta a begyült kérdő- íveket és azokra vonatkozó észrevételeit és javaslatait a következő fölterjesztésében tette meg; Magyar kir. központi statisztikai hivatal. 3589/eln. 1897. Nagyméltóságú br. Dániel Ernő kereskedelemügyi minister Úrnak Budapest. Hivatkozással Nagyméltóságodnak f. é. augusztus hó 12-én 47.249/VI. sz. a. kelt nagybecsű rendeletére az ipartestületi összeírásnak feldolgozására vonatkozólag — az összes kérdőivek pontos átvizsgálása után — a követ- kezőkben van szerencsém tiszteletteljes előterjesztésemet megtenni. Azon czélnak, melynek szolgálatára a fentidézett nagybecsű rendelet szerint az összeírás foganatosíttatott, — hogy t. i. megismerhetők legyenek azon errőforrások, melyek az ipartestületekben rejlenek s melyek az ipar fejlesztésére irányuló állami tevékenység hathatós támogatói lehetnek, — az összegyűlt anyag jelen formájában csak igen hiányosan felel meg. A kérdőívnek ugyanis éppen azon rovataira, melyek különösen e czélt szolgálták, a legfogyatékosabb és leghiányosabb feleletek érkeztek. Jelesül a vagyoni állapotra, az ipartestületek anyagi erejére vonatkozólag, — a mi pedig a legfontosabb tényező annak a megítélésénél, hogy az ipar- folgende vöm Herrn Handelsminister aus diesem Anlasse an das statistische Amt erlassene Verordnung: K- u. Handelsminister. ^ 47.249 x ------------------------ ' VI. An das k. ung. statistische Landesamt. Bei meinen auf die Entwicklung des an eine Befáhigung gebundenen Handwerkes und besonders auf die Bildung von Handwerkerverbánden und auf das Versehen derselben mit billigem Kredit abzielenden Bestrebun- gen fühlte ich ein lebhaftes Bedürfnis mich genau über jene Kraftquellen zu orientiren, welche die auf gesetzlicher Grundinge organisirten Korpora- tionen derjenigen Gewerbsleute in sich bergen, die ein an eine Befáhigung gebundenes Gewerbe betreiben. § 126 des im G.-A. XVII : 1884 enthaltenen Gewerbegesetzes macht es námlich ausdrücklich zűr Aufgabe dieser Korporationen, die materiellen Interessen ihrer Mitglieder durch Errichtung von Verbánden (welche im Sinne des § 147 auch Steuerfreiheit geniessen) zu fördern und sie zum Fortschritt anzuregen. Demgemáss betrachte ich meinerseits diese Korporationen als die den ersten Rang behauptenden lokálén Organe dér auf die Entwicklung dér an eine Befáhigung gebundenen Gewerbe gerichteten staatlichen Thátig- keit und ich muss auf ihre Mitwirkung im Interessé dieser staatlichen Thátigkeit nach Maassgabe dér ihnen zu Gebote stehenden materiellen und moralischen Kráfte auf jeden Fali rechnen. Damit ich den gegenwartigen Stand, die Mitgliederzahl, den Ver- raögenszustand und die bisher im Interessé dér Entwickelung des Hand- werkes und dér Besserung dér Lage ihrer Mitglieder entwickelte Thátigkeit dieser Korporationen mit Hinsicht auf den angedeutelen Zweck kennen lerne, habé ich den hier beigelegten Fragebogen an allé Gewerbebehörden II. Instanz mit dér Anweisung geschickt, dass sie denselben behufs genauer Ausfüllung dér in ihrem Wirkungskreis beíindlichen Gewerbe- korporation, beziehungsweise den Gewerbekorporationen im Wege dér kompetenten Gewerbebehörde I. Instanz zukommen lassen und dann mir unterbreiten. Zugleich habé ich die genannten Behörden angewiesen, die zu den Gewerbekorporationen exmittirten gewerbebehördlichen Kornmissáre auf- merksam zu machen, dass sie es als ihre strenge Pflicht betrachten sollen, darauf zu achten, dass dér Fragebogen pünktlich ausgefüllt und mit den geforderten Daten versehen werde. Die Berichte dér aufgeforderten Gewerbebehörden II. Instanz sind bei mir allé eingelangt, und das auf die Zahl, den Zustand und die Thátigkeit dér auf dem Gebiete Ungarns besfehenden Gewerbekorporationen bezügliche Matéria! ist nun beisammen. Mit dér Aufarbeitung des Materials, das ist dér ausgefüllt eingelang- ten Fragebogen und ihrer Beilagen beabsichtige ich das Amt zu betrauen, und ich übersende hier beigeschlossen das Matéria!, nach Kammerbezirken, beziehungsweise Munizipien gruppirt, um das Amt bezüglich des Umfanges des Elaborats zu orientiren. Über die Ergebnisse dér Aufarbeitung ist vor allém ein mit dér entsprechenden tabellarischen Zusammstellung versehener gedrungener Be- richt zu erstatten, den ich in meinen dem Reichstage vorzulegenden und in dér zweiten Hálfte des Jahres 1898 erscheinenden Bericht über das Jahr 1897 einzuschalten wünsche. Ausserdem ist das Grundbuch dér in Ungarn bestehenden Gewerbekorporationen anzufertigen und zwar in einem Exem- plar zum Gebrauche des Amtes und in einem Exemplar zum Gebrauche dér Fachsektion VI/B. des meiner Leitung anterstehenden Ministeriums. Budapest, am 12. August 1897. Für den Minister; Csörgeö, m. p., Staatssekretar. Auf diese Aufforderung hat das statistische Amt die einge- langten Fragebogen durchgesehen und seine diesbezüglichen Be- merkungen und Vorschláge in folgender Unterbreitung vorgelegt: Königl. ungarisches statístisches Zentralamt. 3589. Prcis. 1897. Sr. Exzellenz dem Herrn Handelsminister Báron Ernst v. Dániel in Budapest. Mit Berufung auf die hochgeschátzte Verordnung Euer Exzellenz vöm 12. August 1. J. Z. 47.249/VI. in Angelegenheit dér Autarbeitung dér Konskription dér Gewerbebehörden, beehre ich mich — nach genauer Durchprüfung dér gesammten Fragebogen — folgende Vorlage hochach- tungsvoll zu unterbreiten. Dem Zwecke, zu welchem die Konskription laut dér oben zilirten hochgeschátzten Verordnung durchgeführt wurde, dass wir námlich die Kraftquellen kennen lemen, welche den Gewerbekorporationen zu Gebote stehen und welche wirksame Förderer dér auf die Entwicklung dér Industrie abzielenden staatlichen Thátigkeit sein können, entspricht das eingelangte Matéria! in seiner gegenwartigen Form nur in sehr mangelhafter Weise. Es sind námlich gerade auf diejenigen Rubriken des Fragebogens, welche besonders diesem Zwecke dienten, die unvollkommensten und man- gelhaftesten Antworten eingelangt. Vornehmlich in Bezug auf den Vermö- gensstand, auf die materiellen Kráfte — und doch ist das dér wichtigste 43+ testületek serkenthetők-e és mennyiben, nagyobb munkásságra az ipar- fejlesztés terén, — a kérdőívek csak felületes tájékoztatást nyújtanak. Évi bevételeiket sem részletekben, sem egész összegben ki nem mutatják, meg- elégedvén a bevételi forrásoknak csak egyszerű megnevezésével. Kiadásaikat — nem ugyan a kellő részletezéssel, a mennyiben valóságos kiadások átmeneti és tőkeképző kiadásokkal gyakran egy összegben szerepelnek — kitüntetik, de az 1895. évre vonatkozólag, holott a kérdőív összes egyéb kérdései igy a vagyon és teher kimutatására vonatkozók is — az 1896. évi állapotra vonatkoznak. Az összeírás annak a megismerésére sem nyújt biztos alapot, hogy az ipartestületek ez idő szerint, mily mértékben és mily eredménynyel felel- nek meg azon törvényszabta feladatuknak (az ipartörvény 126. §-a), hogy szövetkezetek létesítése által mozdítsák elő tagjaik anyagi érdekét és has- sanak közre az ipar fejlesztése érdekében. Az ezen kérdésekre adott válasz legtöbbször oly szűkszavú, a csatol- mányok annyira semmitmondók, hogy azokból egy-egy szövetkezetnek, rak- tárnak vagy más ily iparfejlesztő, önsegítő intézménynek legfeljebb csak létezését konstatálhatjuk, esetleg még alakulásának évét s egyéb ily külső- ségekre vonatkozó adatot; működésének eredményes vagy sikertelen vol- táról, továbbá arról, hogy milyen arányban veszik igénybe a testületi tagok az intézményt, semmi tájékoztatást nem nyerünk. Pedig éppen e részben a bővebb és szabatosabb feleletek igen értékes adalékot nyújtanának az idézett nagybecsű rendeletben kifejezett czélok előkészítéséhez s elég biztossággal jelölhetnék meg a módot s az arányt, a ,!nely, SZerint az állam iparfejlesztő tevékenysége az ipartestületek közre- működését czélszerűen igénybe vehetné. Bizonyos általános — bár hézagos — tájékoztatást természetesen az összeírás jelen anyaga is nyújt, s azon esetre, ha Nagyméltóságod nem méUoztatnék különösebb súlyt fektetni arra, hogy az ipartestületek anyagi erejéről tüzetesebb felvilágosítások szereztessenek, az ipar fejlesztése érdeké- ben létrehozott intézményeik pedig eredményeikben minden tanulságukkal megvilagittassanak, a feldolgozás •—• ugyan nem minden hiányosság nélkül, — de már a most begyült anyag alapján is eszközölhető lesz. Ez esetben a feldolgozás —• egyszerű táblázatokba foglalva — kitün- tethetné az ipartestületek számát, tagjainak számát és foglalkozások szerint való megoszlását, a vagyonnak és tehernek, továbbá a kiadásoknak kimu- tatását (amazokat az 1896., ezt az 1895. évre vonatkozólag) és felsorol- hatná az iparfejlesztés érdekében létesített intézményeket. Elesnék azonban a legtöbb érdekes és tanulságos kombináczió, mert a vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok mostani alakjukban nem nyújtván elég megbízható képet a testületek valódi anyagi erejéről, nem is lehetne következtetésekbe bocsát- kozni azon irányban, hogy mennyiben és hol utalhatók az iparfej- lesztési feladatok továbbra is az egyes ipartcstületek tevékenységi körébe, mennyiben és hol nélkülözhetetlen az állam segítsége. Ugyanígy minden következtetésre való alap nélkül kellene a feldolgozásnak odaállítania a puszta tényt is, hogy ez vagy amaz ipartestület anyagbeszerző, hitel stb. szövetkezetei állított fel, a nélkül, hogy meg lehetne felelni azokra a szük- ségszerűen felvetődő kérdésekre, eredményes-e ezen szövetkezetek műkö- dése, nem volt-e czéltévesztett a felállítása, kielégiti-e a hozzá csatlakozott iparosok érdekeit ? Miután azonban a jelzett keretek között nemcsak a törzskönyv készi- ^ nCm '°*na célravezető, hanem a Nagyméltóságod által az országgyűlés - erjesztendő jelentés számára sem lehetne az ipartestületekről megfelelő smertetest készíteni, arra vonatkozólag pedig, hogy az állam iparfejlesztő e enysége mennyiben támaszkodhatik az ipartestületek tevékenységére, gya tálán semmi megbízható felvilágosítást nem lehetne szerezni: tisztelettel gyök bátor javasolni Nagyméltóságodnak, kegyeskedjék a tisztelettel alulirt tvatalt felhatalmazni arra, hogy az említett hiányok pótlására az összes pai testületekhez újabb kérdőíveket bocsáthasson ki, s az igy helyesbített kibővített anyagot nagyobb költség ráfordítással — a fent idézett gy ecsu rendelet kívánalmainak teljesen megfelelőleg dolgozhassa fel. zon reményben, hogy Nagyméltóságod ezen tiszteletteljes javas- ornat cl o0adni kegyeskedik, a feldolgozás tervére és a szükségessé váló ovabbi intézkedésekre vonatkozólag a következőket van szerencsém tisz- telettel előterjeszteni : A feldolgozási munkálatok alapjául az ipartestületekről mindenekelőtt egy székhely és törvényhatóságok szerint való kimutatás készíttetnék, fel- tüntetésével egyúttal az ipartestületekhez tartozó mesterek, segédek és tanonezok számának is. A testületekben képviselt mesterségekről két nagyobb táblázat készí- tésé mutatkozik kívánatosnak. Az egyik a kérdőívekben felsorolt összes mesterségek szerint részletezve tüntetné ki külön a mesterek, segédek s tanonezok létszámát s a háromféle munkaerőt együtt. A másik táblázat különös tekintettel az összeírásnak gyakorlati czéljára, csoportosan fog- Faktor bei Beurtheilung dessen, ob und inwiefern die Gewerbekorporatio- nen zu grösserer Thátigkeit auf dem Gebiete dér Gewerbeentwicklung an- gespornt werden können — bieten die Fragebogen nur eine oberfláchliche Orientirung. Sie weisen die Jahreseinnahmen weder spezifizirt, noch in Gesammtbetrágen aus und begnügen sich mit dér einfachen Benennung dér Einnahmsquellen. Die Ausgaben werden zwar ausgewiesen, doch nicht mit dér gehörigen Spezifizirung, da oft wirkliche Ausgaben mit Über- gangs- und kapitalbildenden Auslagen in einer Summe angegeben sind, und auf das Jahr 1895 bezüglich, wáhrend sich doch allé übrigen Fragen des Fragebogens — so auch die den Vermögens- und Lastenausweis betreffenden — auf den Stand des Jahres 1896 beziehen. Die Konskription bietet auch keine sichere Grundlage zűr Erkennung dessen, in welchem Maasse und mit welchem Erfolge die Géwérbe- korporationen derzeit dér im Gesetze vorgeschriebenen Aufgabe (§ 126 des Gewerbegesetzes) entsprechen, mittelst Errichtung von Verbánden die materiellen Interessen ihrer Mitglieder zu fördern und im Interessé dér Entwickelung des Gewerbes mitzuwirken. Die auf diese Fragen ertheilte Antwort ist zumeist so wortkarg, die Beilagen sind so nichtssagend, dass mán aus denselben höchstens die Existenz eines Verbandes, eines Magazins oder einer anderen solchen gewerbefördernden Selbsthilfe-Institution konstatiren kann, eventuell noch das Jahr dér Errichtung und andere, auf solché Áusserlichkeiten bezüg- lichen Daten; über den Erfolg oder die Erfolglosigkeit dér Thátigkeit und darüber, in welchem Maasse die Mitglieder die Institution in Anspruch nehmen, erhalten wir keinerlei Aufklárung. Und doch würden gerade in dieser Hinsicht die ausführlicheren und práziseren Antworten einen sehr wertvollen Beitrag zűr Vorbereitung dér in dér zitirten hochgeschátzten Verordnung zum Ausdruck gebrachten Ziele bieten und könnten mit genügender Sicherheit den Modus und den Maass- stab bezeichnen, nach welchem die gewerbefördernde Aktion des Staates. die Mitwirkung dér Gewerbekorporationen zweckentsprechend in Anspruch nehmen könnte. Eine gewisse allgemeine, wenn auch lückenhafte Orientirung bietet natürlich auch das gegenwártige Matéria! dér Konskription, und falls Ew. Exzellenz kein besonderes Gewicht darauf zu légén geruhen, dass genauere Aufklárüngen über die materiellen Kráfte dér Gewerbekorporationen be- schafft werden, ihre im Interessé dér Gewerbeförderung errichteten Insti- tutionen aber in ihren Erfolgen sammt den daraus sich ergebenden Folge- rungen behandelt werden, so kann die Aufarbeitung, wenn auch nicht ohne Mángel, so doch bereits auf Grundlage des gegenwártig eingelangten Mate- rials bewerkstelligt werden. In anderem Falle könnte die Aufarbeitung — in einfache Tabellen gefasst — die Zahl dér Gewerbekorporationen, die AnzahI ihrer Mitglieder und ihre Vertheilung nach Beschaftigungen, den Ausweis des Vermögens und dér Lasten, ferner dér Ausgaben (jene mit Bezug auf das Jahr 1896, diese für das Jahr 1895) darlegen und die im Interessé dér Gewerbe- förderung geschaffenen Institutionen aufzáhlen. Doch würden die meisten interessanten und instruktiven Kombinationen entfallen, und da die auf die Vermögensverháltnisse bezüglichen Daten in ihrer jetzigen Gestalt kein genügend verlássliches Bild von den thatsachlichen materiellen Kraften dér Korporationen gébén, könnte mán sich auch nicht in Kombinationen in dér Richtung einlassen, inwiefern und wo die gewerbefördernden Aufgaben auch künftighin in den Wirkungskreis dér einzelnen Gewerbekorpora- tionen gewiesen werden könnten, inwiefern und wo hinwieder die Hilfe des Staates unentbehrlich ist. So müsste die Aufarbeitung auch ohne allé Grundlage zu weiteren Folgerungen die blosse Thatsache hinstellen, dass diese oder jene Gewerbekorporation einen Materialbeschaffungs-, Kredit- und dgl. Verband errichtet, ohne dass mán auf die sich nothwendiger. Weise aufwerfenden Fragen antworten könnte, ob die Thátigkeit dieser Verbánde von Erfolg war, ob ihre Errichtung nicht ihren Zweck verfehlt hat, ob sie den Interessen dér sich ihr anschliessenden Gewerbsleute Genüge leistet ? Da aber im angedeuteten Rahmen nicht nur die Anfertigung des Stamrnbuches nicht zum Ziele führen würde, sondern auch für den seitens Ew. Exzellenz dem Reichstage vorzulegenden Bericht keine gehörige Orien- tirung über die Gewerbekorporationen geboten werden könnte, darüber aber, inwiefern sich die gewerbefördernde Aktion des Staates auf die Wirksamkeit dér Gewerbekorporationen stützen kann, überhaupt keine verlássliche Aufklárung zu erhalten wáre : bin ich so frei, Ew. Éxzellenz den ergebensten Vorschlag zu machen, geruhen das ergebenst gefertigte Amt zu bevollmáchtigen, dass es zum Zweck dér Ergánzung dér erwáhnten Mángel an allé Gewerbebehörden neuere Fragebogen ergehen lasse und dass es das solcher Weise berichtigte und erweiterte Matéria! — mit einem grösseren Kostenaufwand — den Poslulaten dér oben zitirten hochgeschatz- ten Verordnung völlig entsprechend aufarbeite. In dér Anhoffung dessen, dass Ew. Exzellenz geruhen werden, dicsen meinen ergebensten Vorschlag anzunehmen, beehre ich mich hinsichtlich des Entwurfes dér Aufarbeitung und dér weiteren sich nothwendig erwei- senden Verfügungen Folgendes zu unterbreiten : AIs Grundlage für das Aufarbeitungs-Elaborat würde vor Allém ein Ausweis über die Gewerbekorporationen nach Sitz und Munizipien angefer- tigt, mit gleichzeitiger Angabe dér Zahl dér zu den Gewerbekorporationen gehörenden Meister, Gehilfen und Lehrlinge. Es erscheint erforderlich, dass über die in den Korporationen ver- tretenen Handwerke zwei grössere Tabellen angefertigt werden. Die eine würde nach den gesammten, in den Fragebogen angeführten Handwerken spezifizirt die AnzahI dér Meister, Gehilfen und Lehrlinge abgesondert und diese dreierlei Arbeitskráfte auch zusammengefasst ausweisen. Die andere Tabelle könnte mit besonderer Rücksicht auf die praktischen Zwecke dér Konskription, gruppenweise diejenigen Gewerbszweige zusammenfassen, 44* lalhatná össze azon iparágakat, melyek ugyanolyan nyers anyagot hasz- nálnak vagy ugyanazon viszonyok közt viszik piaczra árúikat, s Így ter- melési, anyagbeszerző, raktár vagy egyéb iparfejlesztő szövetkezetek létesítésére együtt eredményesen vállalkozhatnának. E táblázatból tetszenék ki első sorban, hogy mely ipartestületek kebelében és mily iparágak sorában lehet alapja az iparszövetkezeti utón való fejlesztésének; hogy ezen az alapon mennyit és mily eredménynyel tettek az ipartestületek, az az általuk fentartott iparfejlesztő intézmények összefoglalásából tűnnék ki. Az ipartestületek anyagi viszonyait feltüntető táblázatok összeállítása előtt múlhatatlanul ki kellene pótoltatni a kérdőíveknek e tekintetben tapasz- talható hiányait. Az a körülmény, hogy a kiadások csak az 1895. évre vonatkozólag közöltetnek, nemcsak az összehasonlíthatóság szempontjából teszi értéktelenné ezen adatokat, hanem egyébként is rontja hasznavehető- ségüket, mert az összeírás eredményei a legjobb esetben is csak 1898. év tavaszán lévén összeállíthatók, a harmadfél év előtti időből származó ada- tokból a jelen viszonyokra és állapotokra következtetni nem lehet. Szük- ségessé válnék tehát pótlólag a kiadások kitüntetése az 1896. évre vonat- kozólag, a mi annyival kevésbbé okozhat nehézségeket, mert eddig már kétségtelenül minden ipartestület végleg elkészítette 1896. évi zárszámadását. Egyúttal a kiadások több rovat szerint volnának részletezendők ; jelesük a dologi kiadások között szigorúan el volnának választandók a valóságos kiadások az átmeneti s tőkeképző kiadásoktól. A bevételek — melyeknek még főösszegét sem nevezi meg a mostani kérdőív — szintén kellő rész- letezéssel lennének kitüntetendők. E nélkül a kérdőívnek azon rovata sem használható fel, mely a tagdíjhátralékok összegét, kérdezi; ez az összeg nem nyújt semmi tanulságot, ha nem lehet egybevetni a tagdíjak előirány- zott vagy tényleg befolyt összegével. Legtöbb pótlást igényelnek a kérdőív 13. pontjára adott válaszok, melyek az ipartestület által létesített iparfejlesztő intézményekről számolnak be, éppen csak a jelentéktelenebb és kevesebb figyelmet érdemlő adatok közlésére szorítkozván. Hogy az ipartestületek ez irányú tevékenysége tel- jesen megvilágittassék, szükséges volna ez intézmények viszonyát ismerni az ipartestülethez, hogy ez tartja-e fenn az intézményt, vagy csak támoga- tásban részesíti ? Szükséges volna továbbá ez intézmények működéséről, azok eredményéről tüzetesebb tájékozódást szerezni; igy példának okáért az anyagbeszerző szövetkezetekre vonatkozólag ismerni kellene, hogy mily anyagok beszerzésével foglalkozik a szövetkezet, hány tagja van, minő szervezet alatt működik, csatlakoztak-e hozzá az iparosok közül mindazok, a kiknek érdekeit igyekszik előmozdítani, mennyire érezhető a hatása az illető iparág fellendítésében, mily anyagi eredménynyel működik. Hasonló szempontok szerint volna megvilágítandó a többi iparfejlesztő intézmény, a termelési, hitelszövetek, úgyszintén a munkaközvetítő irodák s még a telje- sen humanitárius jellegű rokkant és temetkezési pénztárak is. Ki lehetne terjeszkedni a pótlólag kibocsátandó kérdőívekben az ipartestületek által fentartott bstegsegélyző pénztárak viszonyaira is, a melyekre vonatkozólag a jelenlegi kérdőív semmi felvilágosítást nem kíván. Alkalomszerű volna ugyanis, tiszteletteljes véleményem szerint, ezúttal meg- vizsgálni annak a mind gyakrabban hangoztatott panasznak a jogosoltságát is, hogy az ipartestületek által fentartott betegsegélyző pénztárak míg ma- guk sem boldogulnak, addig a kerületi pénztárak elől is elszívják az élet- erőt s azoknak is a gyöngitésére válnak. Nem valószínűtlen, hogy a leg- több ipartestületet csak ez a, tulajdonképeni feladatkörén kívül álló vállal- kozása teszi erőtlenné valódi feladatainak teljesítésére s így ártva a kerületi pénztáraknak, önmagának is ártalmára van. A szükséges pótlások és fel- világitások e tekintetben is értékes tanulsággal szolgálhatnának. Azon esetben, ha Nagyméltóságod a feldolgozásnak ezen — bár költ- ségesebb, de hasonlíthatatlanul több és becsesebb eredményekkel biztató módját elfogadni kegyeskedik, az egész összeírás eredményeiről tisztelet- teljes véleményem szerint, kétféle jelentés lenne szerkesztendő. Az egyik tömören, a főbb eredmények ismertetésével a Nagyméltóságod által az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentés számára; a másik minden rész- letre kitérjeszkedőleg, különösen az ipartestületek iparfejlesztő működéséről minden számbaveendő mozzanatot kiemelve kizárólag azon gyakorlati czé- lokra készülne, melyeknek érdekében létesült — a fentidézett nagybecsű rendelet tanúsága szerint — az egész összeírás. Ugyané czélok folytonos szem előtt tartásával volna készítendő tisztelet- teljes nézetem szerint az ipartestületek törzskönyve is. Nem szorítkozhatnék tehát e törzskönyv pusztán az alaki jelentőségű adatokra, a minők a kelet- kezés éve, a testület neve, székhelye, az alapszabályok bemutatási záradéká- nak ügyszáma stb.; hanem kitorjeszkednék mindazon állandóbb jellegű adatokra, a melyek világot vetnek az ipartestületek működési körére. Föl- veendők volnának tehát e törzskönyvbe az említett általános adatokon kívül a bevételi források, kiadási tételek megnevezése, az ingatlan vagyonnak s az alapítványoknak, nemkülönben a bekebelezett tehernek tőke összege, az welche das gleiche Rohmaterial verarbeiten, oder ihre Waren unter den- selben Verháltnissen zu Markte bringen und so die Errichtung von Pro- duktions-, Materialbeschaffungs-, Láger- und vsonstigen gewerbefördernden Verbánden vereint mit Erfolg unternehmen könnten. Aus dieser Tabelle ware in erster Reihe ersichtlich, im Kreise welcher Gewerbekorporationen und in dér Reihe welcher Gevverbszweige die Entwickelung im Wege von Gewerbeverbanden begründet ware; was die Gewerbekorporationen auf dieser Grundlage geleistet habén und mit welchem Erfolge, das würde sich aus dér Zusammenfassung dér durch sie erhaltenen gewerbefördern- den Institutionen herausstellen. Vor dér Zusammenstellung dér die materiellen Verháltnisse dér Gewerbekorporationen ausweisenden Tabellen waren die in dieser Hin- sicht wahrgenommenen Mángel dér Fragebogen unerlásslich zu ergánzen. Dér Umstand, dass die Ausgaben nur auf das Jahr 1895 bezüglich mit- getheilt werden, macht diese Daten nicht nur vöm Standpunkte dér Kom- parabilitát wertlos, sondern beeintráchtigt auch sonst ihre Verwendbarkeit, denn die Ergebnisse dér Konskription können im besten Falle nur im Frühling des Jahres 1898 zusammengestellt werden, aus den aus einer Zeit vor dritthalb Jahren herrührenden Daten aber kann mán auf die gegen- wártigen Verháltnisse und Zustánde nicht schliessen. Es ware alsó noth- wendig, nachtráglich auch die Ausgaben für das Jahr 1896 auszuweisen, was um so weniger Schwierigkeiten verursachen kann,' da bisher zweifel- los jede Gewerbekorporation ihre Schlussrechnung für das Jahr 1896 end- giltig angefertigt hat. Zugleich waren die Ausgaben nach einer grösseren Zahl von Rubriken zu speziflziren; namentlich waren bei den sachlichen Ausgaben die wirklichen Ausgaben von den Uebergangs- und Kapital- bildungsausgaben streng zu sebeiden. Die Einnahmen — von denen dér gegenwártige Fragebogen nicht einmal die Hauptsumme angibt — waren gleiohfalls mit gehöriger Detaillirung auszuweisen. Derin sonst kann auch die Rubrik des Fragebogens nicht benützt werden, welche nach dér Summe dér rückstándigen Mitgliedsgebühren fragt; diese Summe bietet nichts Instruktives, wenn mán sie nicht mit dér práliminirten oder dér thatsách- lich eingezahlten Summe dér Mitgliedsgebühren vergleichen kann. Die meiste Erganzung erfordern die auf den Punkt 13 des Frage- bogens ertheilten Antworten, welche über die seitens dér Gewerbekorpora- tion errichteten gewerbefördernden Institutionen Rechenschaft ablegen und sich dabei eben nur auf die Mittheilung dér unbedeutenderen und weniger beachtenswerten Daten beschránken. Damit die diesbezügliche Thatigkeit dér Gewerbekorporationen gánzlich beleuchtet werde, müsste mán das Verháltnis dieser Institutionen zűr Gewerbekorporation kennen, ob sie dieselben selber erhált oder nur unterstützt? Es ware auch erforderlich, eine genauere Orientirung über die Thatigkeit dieser Institutionen und über den Erfolg derselben zu verschaffen ; so z. B. müsste mán von den Material- beschaffungs-Verbánden wissen, was für Materialien dér Verband beschafft, wie viel Mitglieder er hat, bei welcher Organisation er thatig ist, ob sich ihm von den Gewerbsleuten allé angeschlossen habén, dérén Interessen er zu fördern bestrebt ist, inwiefern sich seine Wirkung in dér Hebung des betreffenden Industriezweiges fühlbar macht, welchen materiellen Erfolg er aufzuweisen hat ? Nach áhnlichen Gesichtspunkten waren auch die übrigen gewerbefördernden Institutionen zu beleuchten, die Produktions- und Kredit- verbánde, die Arbeitsvermittlungsbureaus, ja sogar die Einrichtungen von völlig humanitárem Karakter, wie die Invaliden- und Leichenkassen. In den zu erlassenden Ergánzungs-Fragebogen könnte mán sich auch auf die Verháltnisse dér durch die Gewerbekorporationen erhaltenen Kran- kenkassen verbreiten, bezüglich welcher dér gegenwártige Fragebogen keinerlei Aufklárung verlangt. Es ware námlich nach meiner achtungsvollen Meinung opportun jetzt zu untersuchen, inwiefern die immer háuflger erho- bene Klage berechtigt ist, wonach die durch die Gewerbekorporationen erhaltenen Krankenkassen nicht nur selber nicht floriren können, sondern auch von den Bezirkskassen die Lebenskraft absorbiren, und zűr Schwá- chung dieser beitragen. Es ist nicht unwahrscheinlich, dass die meisten Gewerbekorporationen eben nur durch diese ausserhalb ihrer eigentlichen Wirkungsspháre liegende Unternehmung so geschwácht werden, dass sie ihre eigentlichen Aufgaben nicht erfüllen können, und dass sie solcher- weise die Bezirkskassen schádigend, auch sich selber Schaden zufügen. Die erforderlichen Nachtrage und Klarlegungen würden auch in dieser Hin- sicht wertvolle Belehrung bieten. Falls Ew. Exzellenz diesen zwar kostspieligeren, aber unvergleichlich grössere und. wertvollere Resultate verheissenden Modus dér Aufarbeitung zu genehmigen geruhen, waren über die Ergebnisse dér ganzen Konskrip- tion nach meiner achtungsvollen Meinung zwei Berichte zu verfassen. Ein gedrángter, mit dér Besprechung dér Hauptergebnisse, für den seitens Ew. Exzellenz dem Reiohstag vorzulegenden Jahresbericht ; dér andere, sich auf allé Details erstreckend, besonders jedes beachtenswerte Moment dér gewerbefördernden Thatigkeit dér Gewerbekorporationen hervorhebend, würde ausschliesslich diejenigen praktischen Zwecke vor Augen haltén, in dérén Interessé — im Sinne dér oben zitirten hochgeschátzten Verord- nung — die ganze Konskription bewerkstelligt wurde. Dieselben Ziele fortwáhrend vor Augen gehalten, ware nach meiner achtungsvollen Meinung auch das Stammbuch dér Gewerbekorporationen anzufertigen. Dies Stammbuch dürfte sich daher nicht auf die Daten von bloss formaler Bedeutung beschránken, wie da sind: das Jahr dér Ent- stehung, Namen und Sitz dér Korporation, Gescháftszahl dér Genehmi- gungsklausel dér Statuten udgl., sondern es würde sich auf all jene Daten von stándigerem Karakter verbreiten, welche auf den Wirkungskreis dér Gewerbekorporationen ein Licht werfen. Ausser den erwáhnten allgemeinen Daten waren alsó in das Stammbuch aufzunehmen : die Benennung dér Einnahmsquellen und dér Ausgabeposten, die Kapitalsumme des unbeweg- lichen Vermögens und dér Stiftungen, sowie dér intabulirten Lasten, die 45* ipari érdekek előmozdítására fentartott intézmények, azok alapítási évszá- mával, esetleg a testülethez tartozó mesterek, segédek és tanonczok száma is. Hogy az ily módon szerkesztett törzskönyv, mely tiszta képet nyújtana az ipartestületek egész működési köréről, mindig a való állapotnak meg felelő legyen, évről-évre ismétlődő adatgyűjtés válnék szükségessé az ipai- testületek belső életében előforduló s a törzskönyvet is érdeklő fontosabb változások nyilvántartására, a minő például egy új bevételi forrásnak meg- nyílása, új, állandó jellegű kiadási tételnek felmerülése, ingatlan szerzése vagy telekkönyvi teher törlése, az ipar érdekében új intézmény létesítése vagy egy fennállottnak megszüntetése stb. Ezek a változások melyek legbiztosabban egy külön adatgyűjtés segélyével volnának megismerhetők, mert az ipartestületek évi jelentései és zárszámadásai nem készülnek el egy időben s nem is terjeszkednek ki minden adatra, a mik a törzskönyv részére szükségesek — egyidejűleg volnának keresztülvezethetek, úgy a tisztelettel alulirt hivatalnál, mint a Nagyméltóságod bölcs kormányzata alatt álló minisz- térium VI/B szakosztályánál vezetett törzskönyvben. A mennyiben kívánatosnak mutatkoznék, időnként, pl. minden öt évben a most foganatosított összeírást meg lehetne ismételni s ez alapon a törzskönyv összes adatait átjavitani. A mennyiben Nagyméltóságod ezen tiszteletteljes előterjesztésemet elfogadni kegyeskedik, bátor vagyok egyúttal utalni arra a körülményre, k°gy a kibocsátandó további kérdőíveket az idő előrehaladottsága miatt a tisztelettel alulirt hivatal 1898. évi munkatervébe már felvenni nem lehet, miéit is a tervezett pótlólagos adatgyűjtés nélkülözni kénytelen mindazon garancziákat, melyeket a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-cz. a munkatervbe felvett adatgyűjtéseknek biztosit. A törzskönyv kiegészítésére szükségessé váló évenkinti adatgyűjtés kérdőíve már az 1899. évi munkatervbe felvehető volna s ennek kapcsán az évről-évre ismétlődő adatgyűjtések költségei is beilleszthetők lennének a statisztikai hivatal költségvetésébe. Hogy azonban a most meginditan pótlólagos adatgyűjtés is elláttassék a kellő garancziákkal az adatszolga ta tás megbízhatósága és pontossága tekintetében, tisztelettel javasolni ba , ködöm, méltóztassék a II. fokú iparhatóságokat odautasitani, hogy a kibocsa tandó kérdőívek pontos s a valóságnak megfelelő kitöltését ellenonz\c egyúttal hívják fel az ipartestületek figyelmét arra, hogy a statisztikai hivatal a kérdőívek kibővítése és helyesbítése tárgyában hozzájuk intézendő meg- kereséseinek a legszigorúb pontossággal feleljenek meg. Végül azzal a tiszteletteljes kéréssel vagyok bátor Nagyméltóságodhoz járulni, hogy nagybecsű elhatározásáról — tekintettel a feldolgozásra kitű- zött rövid határidőre — a tisztelettel alulirt hivatalt minél előbb értesíteni kegyeskedjék, hogy, a mennyiben jelen tiszteletteljes előterjesztésemet elfo- gadni méltóztatnék, a feldolgozás alapmunkálatait haladéktalanul foganato- síthassam s a kérdőíveknek s a II. fokú iparhatóságokhoz kibocsátandó rende- letnek tervezetét Nagyméltóságod nagybecsű jóváhagyása elé terjeszthessem. Budapesten, 1897. évi október 29-én. Jekelfalussy s. k. igazgató. A kereskedelemügyi minister Úr a statisztikai hivatalnak ezen javaslataihoz hozzájárult s 1897. évi november hó 12-én 69.182 sz. a. kelt rendeletével a hivatalt utasította, hogy az új ipartestületi statisztika kérdőíveit készítse el és terjeszsze elő. A kérdőívek végleges megszövegezését a kérdésnek helyszíni tanulmányozása előzte meg; a kérdőivek tervezetét a statisztikai hivatal 1898. évi január hó 11-én mutatta be a következő felter- jesztése kapcsán; M. kir, központi statisztikai hivatal 4939/eln. 1897. Nagymélt. br. Dániel Ernő kereskedelemügyi m. kir. minister Úrnak Budapest. Hivatkozással Nagyméltóságodnak a múlt évi november ho 12-én 69.182/VI. sz. a. kelt nagybecsű rendeletére az ipartestületi összeírás kipótlá- sára szükséges kérdőíveknek, úgyszintén a II. fokú iparhatóságokhoz kibocsá- tandó rendeletnek tervezetét •/. alatt idecsatolva a következő tiszteletteljes Észrevételekkel van szerencsém Nagy méltóságodhoz felterjeszteni: A kérdőív-tervezetek hivatali kiküldöttemnek néhány ipartestületnél a helyszínén tett tanulmányai alapján állapíttattak meg azon irányelvek « zűr Förderung dér Gewerbeinteressen erhaltenen , Institutionen mit ihrem Gründungsjahr, eventuell auch die Zahl dér zűr Korporation gehörigen Meister, Gehilfen und Lehrlinge. Damit das auf diese Weise redigirte Stammbuch, welches ein klares Bild vöm ganzen Wirkungskreis dér Ge- werbekorporationen gébén würde, immer dem wirklichen Zustand ent- spreche, wáre eine von Jahr zu Jahr wiederholte Datensammlung zum Zweck dér Evidenzhaltung dér wichtigeren im innern Leben dér Gewerbe- korporationen vorkommenden und auch das Stammbuch interessirenden Ánderungen erforderlich, wie z. B. die Eröffnung einer neuen Einnahms- quelle, das Auftauchen eines neuen Ausgabspostens von standigem Karakter, das Erwerben von Iramobilien oder Löschen von Hypothekarschulden, Er- richtung einer neuen Institution im Interessé des Gewerbes, oder Auflassen einer bestandenen u. s. w. Diese Ánderungen — die mán am sichersten miftels einer besonderen Datensammlung kennen lemen könnte, da die Jahresberichte und Sehlussrechnungen dér Gewerbekorporationen nicht zu ein und derselben Zeit fertig gemacht werden, und sich auch nicht auf allé Daten verbreiten, welche für das Stammbuch benöthigt werden — könnten sowohl in dem beim ergebenst gefertigten Amte, als auch in dem bei dér g. Fachsektion VI/B. des dér weisen Leitung Ew. Exzellenz un- terstehenden Ministeriums geführten Stammbuch zu gleicher Zeit durch- geführt werden. Insofern es angezeigt erscheint, könnte die jetzt durchgeführte Kon- skription von Zeit zu Zeit, z. B. von fünf zu fünf Jahren wiederholt, und könnten auf dieser Grundlage die gesammten Daten des Stammbuches korrigirt werden. Für den Fali als Ew. Exzellenz diese meine ergebenste Unterbreitung zu genehmigen geruhen, bin ich so frei zugleich auf den Umstand hinzu- weisen, dass die zu erlassenden weiteren Fragebogen wegen dér vorge- schrittenen Zeit in das Arbeitsprograram des ergebenst gefertigten Amtes für das Jahr 1898 nicht mehr aufgenommen werden können, demzufolge müsste die geplante erganzende Datensammlung all jener Garantien entbehren, welche dér G.-A. XXXV: 1897 über das kön. ung. statistische Zentralamt den in das Arbeitsprograram aufgenommenen Datensammlungen zusichert. Dér Fragebogen dér zűr Ergánzung des Stammbuches benöthigten alljáhrlichen Datensammlung könnte im Arbeitsprogramm des Jahres 1899 bereits aufgenommen und in Verbindung damit auch die Kosten dér von Jahr zu Jahr sich wiederholenden Datensammlungen in das Práliminare des statistischen Amtes eingefügt werden. Damit aber auch die jetzt zu ver- anstaltende erganzende Datensammlung hinsichtlich dér Verlásslichkeit und Pünktlichkeit dér Datenheferung mit den erforderlichen Garantien versehen werde, bin ich so frei ergebenst vorzuschlagen, geruhen die Gewerber behörden II. Instanz anzuweisen, dass sie die genaue und wahrheitsge- másse Ausfüllung dér zu erlassenden Fragebogen kontrollirend, zugleich die Gewerbekorporationen aufmerksam maohen, dass sie dem in Angelegenheit dér Erweiterung und Berichtigung dér Fragebogen seitens des statistischen Amtes an sie zu stellenden Ansuchen stets mit dér strengsten Pünktlichkeit entsprechen. Schliesslioh bin ich so íréi, mich mit dér ergebensten Bitté an Ew. Exzellenz zu wenden, geruhen von Ihrem hochgeschátzten Entschluss — in Rücksicht auf den für die Ausarbeitung festgestellten kurzen Termin — das ergebenst gefertigte Amt je eher zu verstándigen, damit ich, falls Ew. Ex- zellenz diese meine ergebenste Vorlage zu genehmigen geruhen, die dér Aufarbeitung zu Grunde zu legenden Arbeiten unverzögert in Angriff nehmen und den Entwurf des Fragebogens und dér an die Gewerbebehörden II. Instanz zu erlassenden Verordnung dér hochgeschátzten Genehmigung Ew. Exzellenz unterbreiten könne, Budapest, am 29. Október 1897. Jekelfalussy m. p. Direktor. Dér Herr Handelsminister hat diese Vorschláge des statistischen Amtes genehmigt und das Amt mittels Verordnung vöm 12. Novem- ber 1897, Z. 69.182 angewiesen, die Fragebogen dér neuen Ge- werbekorporations-Statistik anzufertigen und vorzulegen. Dér endgiltigen Formulirung dér Fragebogen ging das Stúdium dieser Frage an Őrt und Stelle voraus; den Entwurf dér Fragebo- gen legte das statistische Amt am 11. Januar 1898 im Anschluss an folgende Unterbreitung vor: Kön, ung. statistisches Zentralamt. Prás. Z. 4939. 1897. An Se. Exzellenz den Herrn kön. ung. Handelsminister Br. Ernst v. Dániel in Budapest. Mit Berufung auf die hochgeschátzte Verordnung Ew. Exzellenz vöm 12. November vorigen Jahres Z. 69.182 VI. beehre ich mich, den Entwurf dér zűr Ergánzung dér Gewerbekorporations-Konskription benöthigten Frage- bogen, sowie auch dér an die Gewerbebehörden II. Instanz zu erlassenden Verordnung unter •/. beigeschlossen Ew. Exzellenz mit folgenden ergeben- sten Bemerkungen zu unterbreiten : Die Fragebogen-Entwürfe wurden auf Grund dér von raeinem amt- lichen Exrnittirten bei einigen Gewerbekorporationen an Őrt und Stelle vor- genommenen Studien nach jenen Grundsátzen festgestellt, welche ich die 46* szerint, melyeket a feldolgozás módjára vonatkozólag a múlt évi október hó 29-én 3589 sz. a. kelt tiszteletteljes felterjesztésemben kifejteni szerencsém volt s melyeket Nagyméltóságod hivatkozott nagybecsű elhatározásával jóváhagyni méltóztatott. A feldolgozás alapmunkálatait — a mennyiben azok a jelen hiányos kérdőív alapján eszközölhetők voltak — megindítottam ; miután azonban e munkálatok folyamán kétség merült fel az iránt, váljon az első összeirásból ____________nem maradtak-e ki egyes ipartestületek, megkerestem a kereske- delmi és iparkamarákat, hogy közöljék a kerületükbe tartozó összes ipar- testületek pontos czímjegyzékét ............................................... A tisztelettel idecsatolt kérdőívek közül a I. számú az első összeírás azon hiányainak pótlására szolgál, melyek valamennyi kérdőíven helyesbítésre szorulnak: nevezetesen az 1896. évi bevételek és kiadások kitüntetését kívánja a kellő részletezéssel. E kérdőív e szerint megküldetnék kivétel nélkül valamennyi ipartestületnek; miért is — tekintettel arra, hogy az ipartestü- letek működését megvilágító adatok ez idő szerint már az 1897. évre vonat- kozólag is beszerezhetők — ugyané kérdőívre vettem fel a kétszeri felvétel költségeinek és időveszteségének megkimélése végett mindazon 1897. évi adatokat is, melyek az ipartestületekről szerkesztendő törzskönyv össze- állításához szükségeltetnek. Az állandó törzskönyvi adatgyűjtés czéljaira szolgál a II. számú kérdőív, mely a tisztelettel alulirt hivatal 1899. évi munkatervének a tör- vényhozás által leendő jóváhagyása után a jövő év első negyedében küldetnék ki először az ipartestületeknek, már hivatkozással a statisz- tikai hivatalról szóló törvénynek az adatszolgáltatás tárgyában rendelkező szakaszaira. Az összeírás azon részének kipótlása, mely az ipartestületek által fentartott vagy gyámolított iparfejlesztő intézmények számát és nemét tudakolja, nem volna sikeresen eszközölhető egy kérdőíven. Más kérdések merülnek fel ott, a hol az ipartestület tényleg tartott fenn vagy segélyezett ily intézményeket, és mások, a hol ily intézmények egyáltalán nem szerepeltek. A kérdések nagy anyagát tehát szét kellett darabolni több kérdőívre; az első összeírás bevallásai alapján meg lehet állapítani, hogy egy-egy ipar- testülethez mely kérdőívet vagy kérdőíveket kell megküldeni. Az ipartestületek funkcziói közül a legfontosabbak közül valónak vélvén a munkaközvetítést s a szövetkezeti hajlandóság fejlesztését, ezekre vonatkozólag kétféle kérdőív szerkesztését tartottam szükségesnek : külön kéfdőmintát azon ipartestületek számára, melyek ily intézményeket tényleg fentartanak és istápolnak és külön kérdőlapot azok számára, a melyeknél ily intézmények nem állanak fenn, — ez utóbbi kérdőív főleg azokat az okokat kutatván, a melyek az adott esetben a munkaközvetítő vagy szövetkezet létesülését vagy virágzását megakadályozták. Szükséges volt e kérdőívekre több, inkább informatív, mintsem statisz- tikai jellegű kérdést is felvenni, a melyekre adandó feleletek is kevésbbé képezhetik statisztikai feldolgozás tárgyát, hanem remélhetőleg inkább a készítendő jelentés számára nyújtanak érdekes anyagot. Ily kérdések azok, melyek például a helyi szövetkezeti ügy stagnálásának az okát tudakolják az ipartestülettől, vagy azt, hogy mily intézkedés volna szükséges a szövet- kezetek föllenditésére, mily iparág szorul rá leginkább a segítségre stb. Ezeket, az ipar fejlődését általában érdeklő kérdéseket nagyobbára tárgyalják ugyan a kereskedelmi és iparkamarák is, és pedig mindenesetre magasabb szempontból és több alapossággal, mint azt az ipartestületektől várni lehet; kiváló érdekességgel bir azonban, tiszteletteljes véleményem szerint az is, hogy mikép gondolkoznak saját viszonyaik orvosolhatása felől maguk az ipartestületek, a melyek a kamaráknál annyival illetékeseb- bek a nyilatkozásra, mert közvetlenül látják és érzik helyzetük jó és rossz oldalait, s meg tudják mondani, hogy maguk mit tartanak kívánatosnak fejlődésük érdekében. El lehet ugyan rá készülni, hogy az ilynemű kérdé- sekre beérkező válaszok egy része hasznavehetetlen és értéktelen lesz, de épp oly bizonyos, hogy nem egy kifejlett és öntudatosan működő ipar- testület világosan Ítélvén meg helyzetét, tanulságos és értékesíthető választ ad e kérdésekre is. Nem lehetetlen, hogy e kérdőívek kibocsátása még hasznos ösztönzőül is szolgálhat oly ipartestületeknél, melyekben a fejlődés egyéb feltételei meg voltak eddig is, csak éppen a készség és mozgékony- ság hiányzott azoknak a fejlődés érdekében való kihasználására. A tisztelettel idecsatolt többi kérdőívek az ipartestületeknek huma- nitárius intézményeire vonatkoznak, a minők a rokkant-egyletek, temetkezési egyletek, nyugdíj-egyletek stb., továbbá a szakképzés előmozdítására irányuló tevékenységére s végül — ott a hol ily pénztár működik — a testületi betegsegélyző pénztárra. Ez utóbbi kérdőíven a statisztikai adatok tudakolása azért volt mellőzhető, mert a betegsegélyző pénztárak kérdőívei- ből a tisztelettel alulirt hivatal maga is megállapíthatja a tesületi beteg- segélyző pénztár működésének eredményét s össze is hasonlíthatja az ugyanott működő egyéb pénztárak adataival. Éhre hatte,' bezüglich des Modus dér Aufarbeitung in meiner ergebensten Unterbreitung vöm 29. Október vorigen Jahres unter Zahl 3589 zu erörtern und welche Ew. Exzellenz mit dér zitirten hochgeschátzten Entscheidung gutzuheissen geruhten. Die Fundamentalarbeiten dér Aufarbeitung habé ich — insofern sie auf Gr«nd des gegenwártigen mangelhaften Fragebogens bewerkstelligt wer- den konnten — in Angriff genommen ; da aber im Verlaufe dieser Arbei- ten Zweifel auftauchten, ob aus dér ersten Konskription einzelne Gewerbe- korporationen nicht etwa ausgeblieben sind, habé ich die Handels und Gewerbekammern ersucht, das genaue Verzeichnis sámmtlicher zu ihrem Bezirke gehörigen Gewerbekorporationen mitzutheilen. Von den ergebenst beigelegten Fragebogen dient dér mit Nr. I. bezeichnete zűr Erganzung der- jenigen Mangel dér ersten Konskription, welche auf allén Fragebogen einer Berichtigung bedürfen ; namentlich fordert er den Ausweis dér Einnahmen und-Ausgaben des Jahres 1896 mit gehöriger Spezifizirung. Dieser Frage- bogen würde demgemáss allén Gewerbekorporationen zugesendet werden ; eben darum habé ich — mit Rücksicht darauf, dass die Daten, welche die Thátigkeit dér Gewerbekorporationen beleuchten, derzeit bereits auch auf das Jahr 1897 bezüglich beschafft werden können — zűr Vermeidung des Verlustes an Zeit und Geld, welcher sich bei dér zweimaligen Aufnahme ergeben würde, in demselben Fragebogen all die das Jahr 1897 betreffen- den Fragen aufgenommen, welche bei dér Zusammenstellung des über die Gewerbekorporationen zu verfassenden Stammbuohes benöthigt werden. Den Zwecken dér Datensammlung für das standige Stammbuch dient dér Fragebogen Nr. II., welcher nach Genehmigung des Arbeitsprogrammes des ergebenst gefertigten Amtes für das Jahr 1899 zum erstenmale im ersten Quartal des künftigen Jahres an die Gewerbekorporationen versendet wer- den würde, • bereits unter Berufung auf die in Angelegenheit dér Daten- lieferung verfügenden Abschnitte des Gesetzes über das statistische Amt. Die Erganzung desjenigen Theiles dér Konskription, welcher die Zahl und Gattung dér durch die Gewerbekorporationen erhaltenen oder unterstütz- ten gewerbefördernden Institutionen erkundet, wáre auf einem Fragebogen mit Erfolg nicht zu bewerkstelligen. Andere Fragen tauchen dórt auf, wo die Gewerbekorporation solche Institutionen thatsáchlich erhalten und unter- stützt hat, und wieder andere dórt, wo solche Institution'en überhaupt nicht vorkamen. Das grosse Matéria! dér Fragen musste daher auf mehrere Fragebogen zerstückt werden ; auf Grund dér Fassionen dér ersten Kon- skription kann festgestellt werden, welcher oder welche Fragebogen jeder einzelnen Gewerbekorporation zuzuschicken sind. Da die Arbeitvermittlung und die Anregung dér Neigung zu Ver- bánden nach meiner Meinung zu den wichtigsten Funktionen dér Gewerbe- korporationen gehören, habé ich diesbezüglich das Verfassen von zwei Fragebogen für nöthig erachtet: ein besonderes Frageformulare für diejeni- gen Korporationen, die.solche Institutionen thatsáchlich erhalten und unter- stützen, und ein besonderes Frageblatt wieder für diejenigen, bei denen keine solchen Institutionen bestehen, wobei dér letztere Fragebogen beson- ders jene Ursachen erkundet, welche die Errichtung oder den Aufschwung dér Arbeitvermittlung oder des Verbandes im gegebenen Falle verhin- derten. Es war nöthig in diese Fragebogen auch mehrere Fragen mehr infor- mativen als statistischen Karakters aufzunehmen, auch die auf diese zu ertheilenden Antworten werden weniger geeignet sein den Gegenstand sta- tistischer Aufarbeitung zu bilden, sondern hoffentlich vielmehr für den zu verfassenden Bericht interessanten Stoff zu liefern. Es sind solche Fragen, welche von dér Gewerbekorporation z. B. die Ursache des Stagnirens des. lokálén Verbandwesens oder das erfragen, welche Verfügungen getroffen werden müssten, um die Verbánde in Aufschwung zu bringen, und welche Industriezweige am meisten dér Hilfe bedürftig sind u. s. w. Diese die Entwickelung des Gewerbes im Allgemeinen interessirenden Fragen werden zwar auch von den Handels- und Gewerbekammern ver- handelt, und zwar jedenfalls von höherem Standpunkte und mit grösserer Gründlichkeit, als mán von den Gewerbekorporationen erwarten ,kann ; nach meiner ergebensten Meinung aber ist es von besonderem Interessé zü erfahren, wie die Gewerbekorporationen selber über die Sanirung ihrer eigenen Verháltnisse denken, da sie ja insofern kompetenter sind, sich hierüber zu áussern als die Kammern, weil sie die guten und schlechten Seiten'ihrer Lage unmittelbar sehen und fühlen und sagen können, was sie selbst im Interessé ihrer Entwickelung für wünschenswert haltén. Mán kann zwar darauf vorbereitet sein, dass ein Theil dér auf dériéi Fragen einlangenden Antworten unbrauchbar und wertlos sein wird, aber eben so gewiss ist es, dass es manche entwickelte und selbstbewusst thátige Gewerbekorporationen gibt, welche ihre Lage klar beurtheilend, auch auf diese Fragen instruktive und verwertbare Antworten gébén wird. Es ist nicht unmöglich, dass die Versendung dieser Fragebogen sogar zűr erspriesslichen Anregung dienen wird bei solchen Gewerbekorporationen, wo die Bedingungen dér Entwickelung auch bisher vorhanden waren, und nur die Bereitwilligkeit und Agilitát fehlte, dieselben im Interessé dér Ent- wickelung auszunützen. Die übrigen ergebenst beigeschlossenen Fragebogen beziehen sich auf die humanitáren Institutionen dér Gewerbekorporationen, als die Invaliden- vereine, Leichenvereine, Pensionsvereine u. dgl., ferner auf die Thátigkeit im Interessé dér Förderung dér Fachbildung und schliesslich — wo eine solche Kasse in Wirksamkeit ist — auf die Krankenkasse dér Korporation. Auf dem letzteren Fragebogen konnte von dér Erkundung dér statistischen Daten aus dem Grunde abgesehen werden, weil aus dem Fragebogen dér Krankenkassen das ergebenst gefertigte Amt auch selber das Resultat dér Thátigkeit dér Korporations-Krankenkasse feststellen und dasselbe mit den Daten dér übrigen ebenda thátigen Kassen vergleichen kann. Ezekben röviden ismertetvén a szükségesnek lelettel vagyok bátor kérni Nagyméltóságodat, hogy nagybecsű jóváhagyását megadni s egyidejűleg a II. a tisztelettel idecsatolt kiadványtervezetet kibocsátani Budapesten, 1898. évi január 11-én. vélt kérdőíveket, tisz- azok kibocsátásához fokú iparhatóságokhoz méltóztassék. Jekelfalussy s. k. igazgató. A felterjesztésben említett pótkérdőívek a következők voltak. Kérdőív az ipartestületek számára. Nach dieser kurzen Besprechung dér für nothwendig erachteten Frage- bogen bin ich so frei Ew. Excellenz ergebenst zu bitten, geruhen die Ver- sendung derselben zu genehmigen und zugleich an die Gewerbebehörden II. Instanz die im Entwurf ergebenst beigeschlossene Verordnung zu erlassen. Budapest, am 11. Jánner 1898. Jekelfalussy ni. p. Direktor. Die in dér Unterbreitung erwahnten Erganzungs-Fragebogen waren die folgenden: Fragebogen für die Gewerbekorporationen. 1. 'Az ipartestület neve: 2. Alakulásának éve ; ... 3. Bevételek az 1896. év folyamán: 1. Pénztári maradvány a műit évről . . . . 2. Befolyt múlt évi tagdíj-hátralékok . . . . 3. Folyó évi tagdíjak......................... 4. Tagsági fölvételi díjak.................... (2., 3., 4.) Összesen , 5. Szegődtetési díjak......................... 6. Szabaditási díjak.......................... 7. Közvetítési díjak.......................... 8. Hálás- és podgyász-díjak................... (5., 6., 7., 8.) Összesen ...........frt ...........» 9. Adományok . . . 10. Kamatok .... 11. Árfolyam-nyereség 12. Ingatlanok eladása 13. Értékpapírok eladása 14. Egyéb ingóságok eladása 15. Bevétel kölcsönökből . 16. Pénzintézeteknél elhelyezett tőkék visszafizetése 17. Egyéb kölcsönadott tőkék visszafizetése . . . 18. Házbérek.................................... 19. Egyéb bevételek (név szerint)................ Összes bevételek 1896. évben 4. Kiadások az 1896. év folyamán 1. Tiszti fizetések .... 2. Szolgák illetménye , . 3. Felszerelések........... 4. Irodaszere.............. 5. Nyomtatványok .... 6. Házbér, fűtés, világítás 7. Fizetett kamatok . . . 8. Árfolyamveszteség . . . 9. Ingatlanok vásárlása . , 10. Értékpapírok vásárlása. 11. Tőkeelhelyezés takarékbetétek alakjába: 12. Tőkeelhelyezés egyéb módon . . . 13. Tőkevisszafizetés pénzintézeteknek . 14. Egyéb tőke visszafizetések......... 15. Tanonczok jutalmazása.............. 16. Ipariskola fentartása és segélyezése 17. Egyéb kiadások (név szerint); . . Összes kiadások az 1896. évben 5. Az 1897. év összes bevételei................... 6. Azon 1897. évi bevételi források felsorolása név- szerint s a bevételi összeg feltüntetésével, a me- lyek a megelőző évben nem szerepeltek: 7. Az 1897. év összes kiadásai .frt .kr . » . » . » ,.kr .............frt .......kr, .» ...... . » . » _ » . » » ...........» » ... » __ » ... » ... » ... » » .frt .kr. .........» .........» .........» .......— » .........» .........» ..........» ..........» ....... ______..... » ..... __________» ______ ....» .... » ____» ....» ....» _____» _____» .....» , » .» . » . » . » .» . » ..... » .............frt .......kr. ...» ...» ..... » _____» ..... « 1. Namen dér Gewerbekorporation :................ 2. Jahr dér Konstituirung ;...................... 3. Einnahraen im Laufe des Jahres 1896. 1. Kassenrest vöm vorigen Jahr................. 2. Eingelaufene rückstándige Mitgliedergebühren vöm Vorjahre............................... 3. Mitgliedergebühren vöm laufenden Jahre ... 4. Aufnahmsgebühren dér Mitglieder........... (2, 3, 4) Zusammen . . 5. Verdingungsgebühren ...................... . 6. Freisprechungsgebühren...................... 7. Vermittlungsgebühren........................ 8. Schlaf- und Gepacksgebühren................. (5, 6, 7, 8) Zusammen . . 9. Spenden ..................................... 10. Zinsen...................................... 11. Kursgewinn ................................. 12. Veráusserung von Immobilien................. 13. Veráusserung von Werlpapieren .............. 14. Veráusserung sonstiger Mobilien............. 15. Einnahmen von Darlehen.................... 16. Zurückerstattung von bei Geldinstituten angeleg- ten Kapitalien.......................... 17. Zurückzahlung anderer Darlehen-Kapitalien . 18. Hausmiethe................................ 19. Sonstige Einnahmen (namentlich):.......... Gesammteinnahmen im Jahre 1896 . 4. Ausgaben im Laufe des Jahres 1896. 1. Beamtengehálter............................. 2. Dienerlöhne................................. 3. Einrichtung................................. 4. Kanzleirequisiten.........•................. 5. Drucksorten................................. 6. Hausmiethe, Heizung, Beleuchtung............ 7. Gezahlte Zinsen............................. 8. Kursverlust................................. 9. Ankauf von Immobilien . .................... 10. Ankauf von Wertpapieren..................... 11. Kapitalsanlage in Form von Spareinlagen . . 12. Kapitalsanlage in anderer Form.............. 13. Rückerstattung von Kapitalien an Geldinstitute 14. Sonstige rückerstattete Kapitalien.......... 15. Belohnung von Lehrlingen.................... 16. Erhaltung und Unterstützung dér Gewerbeschule 17. Sonstige Ausgaben (namentlich) :............... Gesammtausgaben im Jahre 1896 . . 5. Gesammteinnahmen des Jahre 1897 ......... 6. Namentliche Anführung derjenigen Einnahras- quellen des Jahres 1897, welche im Vorjahre nicht vorkamen, mit Angabe dér Einnahms- surame; Gesammtausgaben des Jahres 1897 .kr. ............» ........ » ____________» _______» ............fi........kr. .................v — ...............» ... ___________y> __ ............... » __ » » ...........fi. . ..........» . ...........» V. ...........» . ...........» . ...........» . ...........» ..........» ...........» ...........» ...........» .. » ..kr. ..» » — » » __ » ...» ...» .» .» .» . » . » .kr. .» - .» . .» - . » - _ » . . » - . » . .» . . » . -» . _» . _» _» , . » ,» . » . » .. » .. » .» » .» . » ,» .» - > _ » .» •_» .» - » _» . » . » .. » .. » .fi. ......kr. .... » .... » ... » .....» .....» .... » 48* 8. Azon 1897. évi kiadási tételek névszerint s a kiadás összegének feltünte- tésével, a melyek a megelőző évben nem szerepeltek : ................................................................frt .....kr. 9. Az ipartestület által fentartott vagy gyámolitott intézményekben, (munka- közvetítő, munkásszálló, rokkantegylet, betegpénztár, szövetkezetek, olvasókör, ipariskola stb.) az 1897. év folyamán beállt fontosabb vál- tozások : a) Megszűnt: ................................................... h) Újonnan keletkezett:............................................ c) Egyéb változás (név szerint) : ............................... 10. Az ipartestülethez tartozó mesterek száma az 1897 év végén: » » » segédek » » » » » » » » tanonczok » » » » » Kelt. 1898. hó elnök. titkár (jegyző). ii. Kérdőív az ipartestületek számára az 1898. évről. 1. Az ipartestület neve: ..................................................... 2. Alakulásának éve; ...................................,..................... 3. Az ipartestülethez tartozó mesterek száma az 1898. év végén................ » » » segédek » » y> » » » » » tanonczok » » » » » ....... 4. Az ipartestület összes bevételei az 1898. év folyamán...:_______frt ....kr. 5. Az ipartestület összes kiadásai az 1898. év folyamán ...........frt ...kr. 6. Azon 1898. évi bevételi források felsorolása név szerint s a bevételi összeg feltüntetésével, a melyek a megelőző évben nem szerepeltek; A bevételi forrás megnevezése: 1....................................................frt.....kr. 2....................................................».........» 3................................................. » ___....» 4.................................................. »........ » 5.------------------------------------------------- »_________» 7. Azon 1898. évi kiadási tételek felsorolása név szerint s a kiadás össze- gének feltüntetésével, a melyek a megelőző évben nem szerepeltek: A kiadás megnevezése : 1 ........................................... frt........kr. 2 ............................................. » ........ » 3 ............................................. » .......... » 4 ............................................. » .......... » 5 ............................................. » ______... » 8. Az ipartestület vagyonában az 1898. év folyamán beállt változások: Gyarapodás Érték Csökkenés Érték 1 frt..... kr. 1 kr. 2. » 2 » 3 » » 3 » 4 » » 4. » » 5 » » 5. » » 9. Az ipartestület által fentartott vagy gyámolított intézményekben (munka- közvetítő, munkás-szálló, rokkantegylet, betegpénztár, szövetkezetek, olvasókör, ipariskola stb.) az 1898. év folyamán beállt változás? a) Megszűntek : b) Újonnan keletkeztek: c) Egyéb változások (névszerint felsorolandók): Kelt. .1899. .hó. 8. Namentliche Anführung de.rjenigen Ausgabeposten des Jahres 1897, welche im Vorjahre nicht vorkamen, mit Angabe dér Ausgabssumme : -----......................................................» _____» 9. Die in den durch die Gewerbekorporationen erhaltenen oder unterstütz- ten Institutionen (Arbeitsvermittlung, Arbeiterherberge, Invalidenverein, Krankenkasse, Verbánde, Lesezirkel, Gewerbeschule, dgl.) im Laufe des Jahre 1897 vorgekommenen wichtigeren Veránderungen : a) Aufgelassen wurden :....................................... b) Neu entstanden sind : ............... c) Sonstige Veránderungen (namentlich): ipartestületi elnök, titkár (jegyző). 10. Zahl dér zűr Gewerbekorporation gehörigen Meister mit Ende des J. 1897 *> » » » » Gehilfen » » » » » » » » Lehrlinge » » » Jen .............. 1898. am. Vorstand. Sekretar (Schrififührer). ii. Fragebogen für die Gewerbekorporationen vöm Jahre 1898. 1. Namen dér Gewerbekorporation: ................................. 2. Jahr dér Konstituirung :......................................... 3. Zahl dér zűr Gewerbekorporation gehörigen Meister mit Ende des J. 1898 » » » » » Gehilfen » » » » » » » » Lehrlinge » » » 4. Gesammteinnahmen dér Gewerbekorporation im Laufe des Jahres 1898 ......fi....kr. 5. Gesammtausgaben dér Gewerbekorporation im Laufe des Jahres 1898 _______fi. __kr. 6. Namentliche Anführung derjenigen Einnahmsquellen des Jahres 1898, welche im Vorjahre nicht vorkamen, mit Angabe dér Einnahmssumme. Benennung dér Einnahmsquellen : 1 ..........................................11...kr. 2 ........................................» _____» ........................................» ______» ........................................» ......» .......................................... » ___» 7. Namentliche Anführung derjenigen Ausgabeposten des Jahres 1898, welche im Vorjahre nicht vorkamen, mit Angabe dér Ausgabssumme. Benennung dér Ausgaben: 1............................... 2............................... 3. 4 ............................. 5 ............................. 8. Im Vermögen dér Gewerbekorporation eingetretene Veránderungen : Zunahme Wert 3. 4. 5. .11.........kr. ..» .......» . » .......» . » .» .» .» im Verlaufe des Jahres 1898 Abnahme Wert 1 fi. ... i. .....11. ....kr. 2 __ __ » » 2 » - » 3 . - » . » 3 » .... » 4. __ ___ » » 4 » __ » 5. » » 5 » ... .... » 9. Die in den durch die Gewerbekorporation erhaltenen oder unter- stützten Institutionen (Arbeitvermittlung, Arbeiterherberge, Invaliden- verein, Krankenkasse, Verbánde, Lesezirkel, Gewerbeschule dgl.) im Laufe des Jahres 1898 eingetretenen Veránderungen? a) Aufgelassen wurden: b) Neu entstanden sind: c) Sonstige Veránderungen (sind namentlich anzuführen) : am. Jen 1898. Vorstand dér Gewerbekorporation. Sekretar (Schrififührer). 40* m. Kérdőív az ipartestületekhez a munkaközvetítő-intézetekről és munkás-szállókról. Az ipartestület neve .............................................. 1. Mely évben alakult a munkaközvetitő-intézet ?................. 2. Az 1896. év folyamán hány segéd fordult az intézethez munkáért?. 3. Hány mester munkásért?.............................’..J______.. 4. Hány esetben sikerült a közvetítés? ......................... És pedig: hány esetben az asztalos iparnál? .........—------ az ács_______________________________ kovács------------- czipész és csizmadia______________takács-iparnál ......... hentes és mészáros___1............... bognár............. szabó ............................... borbély ............. szűcs ......................——...... kőműves ............. bádogos ............................. lakatos.......-..... malom.............................— egyéb iparágaknál? sütő és ozukrász .................... 5. Mennyi a közvetítés díja a munkás részéről ?........... » » » » a munkaadó részéről?--------—■ 6. Mely iparágban legnagyobb a munkáskéz kinálata, a nélkül, hogy elhelye- zésre találna?..................... ................................. Mi ennek az oka és mivel volna czélszerűen orvosolható ? III. Fragebogen an die Gewerbekorporationen über die Arbeitvermittlungs-Institute und Arbeiterherbergen. Namen dér Gewerbekorporation ;....................................... 1. In welchem Jahre hat sich die Afbeitvermittlung-Anstalt konstituirt?... 2. Wie viel Gehilfen habén sich im Laufe des Jahres 1896 an die Anstalt um Arbeit gewendet? ............................................ 3. Wie viel Meister um Arbeiter ?...............„................. 4. In wie viel Falién ist die Vermittlung gelungen ?.............. Und zwar; in wie viel Fallen beim Tischlergewerbe ? ............ Zimmermann- ..................... Schraied- .......................... Schuster und Csizmenmacher-...... Weber-............................. Selcher und Fleischhauer-........ Böttcher- ......................... Schneider- ...................... Friseur-........................... Kürschner-....................... Maurer-............................ Klempner-...................1____ Schlossergewerbe-.................. Mühlen-.......................... bei sonstigen Gewerbezweigen ? ... Bácker und Zuckerbácker-......... 5. Wie viel betragt die Vermittlungsgebühr seitens des Arbeiters?. » » » » » » » Arbeitgebers ? ... 6. In welchem GewerbszWeig ist dér Anbot von Arbeitskraft am grössten, ohne plazirt zu werden ?........................................ Was ist die Ursache und wie könnte zweckmassig abgeholfen werden ? 7. In welchem Gewerbszweig zeigt sich das grösste Mangel an Arbeitern ? 7. Mely iparágban mutatkozik legnagyobb hiány munkásokban ?. Mi ennek az oka és mivel volna czélszerűen orvosolható ?.... 8. Mikor alakult a munkásszálló ?.................................. 9. Hány személyre van berendezve?.................................. 10. Az 1896. év folyamán hányán vették igénybe?.................... Összesen hány napon át?.................— 11. Mennyi hálópénz fizettetik a munkásszállóban egy éjjelre?------ Mennyi díj a podgyász őrzéséért egy napra ? ................... 12. Mennyi volt a munkaközvetítő és munkásszálló bevétele 1896-ban? Mennyi kiadása ugyanezen évben?..................—............. 13. Mire fordittatott a fölösleg?....................-............. Miből fedeztetett a hiány ? ..................................... Kelt.....................1898.............hó...n. ipartestületi elnök. titkár {jegyző). Was ist die Ursache und wie könnte zweckmassig abgeholfen werden ? 8. Wann wurde die Arbeiterherberge errichtet ?....................... 9, Für wie viel Personen ist sie eingerichtet ?...................... 10. Wie viel Personen habén sie im Laufe des Jahres 1896 in Anspruch genommen ?.......................................................— Zusammen wie viel Tagé hindurch ? ............................... 11. Wie viel Schlafgeld wird in dér Arbeiterherberge für eine Nacht gezahlt ? Wie viel für die Aufbewahrung des Gepáckes für einen Tag? ....... 12. Wie viel betrugen die Einnahmen dér Arbeitvermittlung und dér Arbeiter- herberge in 1896 ? .......................................-...... Wie viel die Ausgaben in demselben Jahre? .........'............. 13. Wozu wurde dér Überschuss verwendet ? ............................ Woher wurde dér Abgang gedeckt? am -ten "... ...1898. Vorstand dér Gewerbekorporation. Sekretar (Schrififührer), IV. IV. Kérdő-ív az ipartestületi szövetkezetekről. , Az ipartestület neve :............................................ 1. Mily szövetkezeteket létesitett az ipartestület s mely évben? á).................................. szövetkezetét .........évben b) ................................ » .......... » c) ............ZZZI................ » ........ » 2. Hány tagja volt a szövetkezetnek 1896. évben? «)................................................................ b) ....................................................... c) —-..............................................-............. 3. Részesült-e a szövetkezet anyagi támogatásban s mily összeggel az állam, a község, az ipartestület részéről s egyéb forrásból? «)................................................................ b) .............................................................. c) .............................................................. 4. Mennyi volt áz 1896. üzleti év eredménye? Bevétel: a)..................frt......kr. a) h)...................» » b) c)...................» » c) 5. A fölösleg mire fordittatott ?........ Kiadás; frt . ) » . ___ » - kr. A hiány miből fedeztetett'? Fragebogen über die Gewerbekorporations-Verbánde. Namen dér Gewerbekorporation :............................. 1. Was für Verbánde hat die Gewerbekorporation errichtet und in welchem Jahre ? a) ...................................... Verband im Jahre b) .................................^____ » » » c) ...................................... » » » . 2. Wie viel Mitglieder hatte dér Verband im Jahre 1896 ? a) .........................................—-.........................* b) e) .........................................——......................... 3. Erhielt dér Verband eine materielle Unterstützung seitens des Staates, dér Gemeinde, dér Gewerbekorporation oder aus andern Quellén, und in welchem Betrage ? «) —.............-..................................................... b) ..................... 0...................................................................... 4. Wie viel betrug das Geschaftsergebnis des Jahres 1896? a) Einnahmen : fi.... a) Ausgaben: fi.... —kr. » .___ » b)-~ — » — » c) » <0—- _ » - » 5. Wozu wurde dér Überschuss verwendet? Woher wurde dér Abgang gedeckt? ........ 7* 50* 6. Nyersanyagbeszerző szövetkezet mily anyagok beszerzésével foglalkozik ? Hány iparosnak szerzett az 1896. évben nyers anyagot?.;............... összesen mily értékben ?................. A részvételi összeg hány szá- zalékáig nyujtatik hitel?.................................... 7. Raktárszövetkezet mily iparczikkek raktározásával foglalkozik ? _______ Hány iparos munkájára adott az 1896. évben hitelt ?................... Az érték hány százalékáig ?__________ Összesen mily összegben ?....... 8. Hitelszövetkezet. Hány iparosnak nyújtott az 1896. évben hitelt?_______________ Összesen mily összegben?................ Mily határig s mily biztosíték mellett ? 9. Mily egyéb szövetkezet van még az ipartestület kebelében ?............. Működése mire terjed ki? Mily forgalmat ért el az 1896. évben ?. 10. Alkalmi szövetkezetek (nagyobb állami, községi szállítások alkalmával, kedvező anyagbeszerzési időszakban stb.) szoktak-e időnkint létesülni ? Mennyiben foly be az ipartestület ezek létesítésébe ?..................... 11. Mily szövetkezetek vannak szervezés alatt ?. Mily szövetkezetek létesítése van tervbe véve ? 12. Az 1896. év előtt mily szövetkezetek szűntek meg? Mi volt a megszűnés oka ?. 13. Mutatkozik-e a kellő érdeklődés a szövetkezetek iránt? Ha nem, mily intézkedés volna szükséges a szövetkezeti ügy fel- lendítésére ?........................................................... Kelt...................... 1898. év ....................hó ......n. elnök. titkár (jegyző). V. Kérdőív az ipartestületekhez az iparosok szakképzettségének és általános miveltségénék elő- mozdítására irányuló tévékénységükről. 1. Tart-e fenn az ipartestület szakiskolát, továbbképző tanfolyamot stb.? Minőt és mily költséggel? ......................................... 2, Mely szakiskolák, továbbképző tanfolyamok stb. fentartásához járul hozzá és mily összeggel?....................................................... 3. Szorgalmas tanonezok jutalmazására és segélyezésére az 1896. évben mennyit fordított ?....................................................... 4. Szakelőadások és felolvasások rendeztettel^-e az 1896. évfolyamán? És pedig melyik szakból mennyi ? .........................*..................... 5. Vannak-e szervezve szakcsoportok a testület kebelében? Melyek és mikor alakultak?................................ Működésüknek mi a főiránya ? 6. Az ipartestület könyvtára hány kötetből áll ?................... Mennyi ebből szépirodalmi ?........................ Mennyi a tudományos és ismeretterjesztő mű ?........—................ Mennyi a szorosan vett iparügyi szakmunka ?.................... Hányán használták ez utóbbiakat az 1896. év folyamán ? ................. Hány kötetet ?............... 6. Was für Materialien beschafft dér Rohmaterial-Beschaffungs-Verband ? Wie viel Gewerbsleuten beschaffte derselbe im Laufe des Jahres 1896 Rohmaterialien ?...................................................... insgesammt in welchem Werte ? ....................Bis zu wie viel Per- zenten des Antheilbetrages wird Kredit gewahrt ? ................... 7. Was für Industrieartikel lágert dér Lagerverband ein ?................ Wie viel Gewerbsleuten hat er auf ihre Produkte im Jahre 1896 Kredit gewahrt ?........................................................... 8. Kreditverband. Wie viel Gewerbsleuten hat er im Jahre 1896 Kredit gewahrt?_________ Zusammen in welchem Betrage ?_............... Bis zu welcher Grenze und bei welcher Sicherstellung? .................................... 9. Was für ein Verband besteht sonst noch im Kreise dér Gewerbe- korporation ?.......................................................... Worauf erstreckt sich seine Thátigkeit ?............................ Welches Resultat hat er im Jahre 1896 erzielt ? 10. Pflegen zeitweilig gelegentliche Verbánde (bei Gelegenheit von grös- seren Staats- oder Gemeindelieferungen, zűr Zeit günstiger Material- beschaffung, u. s. w.) errichtet werden ? ................................ In wiefern hat die Gewerbekorporation die Errichtung derselben be- einflusst ?.......................................................... 11. Was für Verbánde sind in Konstituirung begriffen ?................... Was für Verbánde werden zu errichten beabsichtigt ? 12. Welche Verbánde sind vor dem Jahre 1896 aufgelassen worden? Was war die Ursache dér Auflassung ?............................... 13. Zeigt sich den Verbánden gegenüber das erforderliche Interessé? Wenn nicht, was für Verfügungen wáren erforderlich, um die Ange- legenheit dér Verbánde zu fördern? ..,__________________________________________ .ara....-ten................1898. Vorstand. Sekretdr (Sehriftführer). V. Fragebogen an die Gewerbekorporationen über ihre Thatigkeit zűr Förderung dér Fachbildung und dér allgemeinen Bildung dér Oewerbsleute. 1. Erhált die Gewerbekorporation eine Fachschule, einen Fortbildungs- kurs u. s. w. ? Was für einen und mit welchen Kosten ? ...... 2. Zu dér Erhaltung welcher Fachschulen, Fortbildungskurse u. s. w. trágt sie bei und welchen Betrag ? .............,..........„.......... 3. Wie viel verwendete sie im Jahre 1896 auf die Belohnung und Unter- stützung fieissiger Lehrlinge ? ...........................-.......... 4. Wurden Fachvortrage und Vorlesungen im Laufe' des Jahres 1896 veranstaltet ?........................................................ Und zwar aus welchem Fache und wie viele ?............................ 5. Sind im Kreise dér Korporation Fachsektionen organisirt ?............. Welche sind es und wann wurden sie konstituirt ?....................... Was ist die Hauptrichung ihrer Thatigkeit? 6. Aus wie viel Bánden besteht die Bibliothek dér Gewerbekorporation ? ................ Wie viele hievon sind belletristisch ?.............. Wie viel wissensohaftliche und belehrende Werke ?.................... Wie viele streng genommen das Gewerbewesen betreffende Fach- werke ?................... Von wie viel Personen wurden die letzteren im Laufe des Jahres 1896 benützt ?................. Wie viel Bánde ?.................... 51* 7. Van-e az iparosoknak és iparosifjaknak a testület kebelében, azzal össze- függésben, vagy általa létesítve olvasókörük? ............1—................... Mindegyik mikor alakult és hány tagja volt az 1896. év végén ?'... Az olvasókörök a szakképzés előmozdítására mily tevékenységet fej- tenek ki? ________________________ . . . ___ _____ 8. A szakképzés és szakoktatás érdekében mily egyéb intézményei vannak az ipartestületnek?.............................................................. 9. Az ipartestület hatáskörén kívül eső mily intézkedésre volna szükség a szakképzés előmozdítására ? ........................-..................... 1898_____________hó emok. titkár (jegyző). VI. Kérdőív az ipartestületekhez jótékonyczélú intézményéikről. 1. Az ipartestület neve? ..................................-....-..... 2. Az ipartestület által fentartott rokkant-, temetkezési- vagy nyugdíj-egylet neve és alakulásának éve : .......................•....-.......... 3. A rokkant egyletnek: a) Hány tagja volt az 1896. .év végén ?............. b) Hány tagja részesült segélyben az 1896. év folyamán?................ c) Mennyi az évi (havi, heti) lagjárulék?........... dj Mennyi az ipartestület évi hozzájárulása?.............. ej Mely egyéb forrásokból kapott még a rokkant-egylet 1896. évben jövedelmet, s mily összegben ? __________________________-......... f) Mennyi segély fizettetett ki az 1896. évben?................ . g) A segélyezés hányszorosa a tagjáruléknak ?.................. h) Az évi fölösleg mire fordittatott ?............. ») Az évi hiány miből fedeztetett ?..._.......... k) Mekkora volt az egylet tartalékalapja az 1896. év végén ?............... 4. A temetkezési egyletnek : a) Hány tagja volt az 1896. év végén?................— b) Hány tag részesült temetkezési segélyben az 1896. év folyamán ?-------- c) Mennyi az évi, (havi, heti) tagjárulék?--------------- d) Mennyi az ipartestület évi hozzájárulása ?............... ej Mely egyéb forrásokból kapott még a temetkezési egylet 1896. évben jövedelmet, s mily összegben ? .............—----------------------- J) Mennyi segély fizettetett ki az 1896. évben?................. g) A segélyezés hányszorosa a tagjáruléknak ? ................ h) Az évi fölösleg mire fordittatott?.............. i) Az évi hiány miből fedeztetett ?.............. b) Mekkora volt az egylet tartalékalapja az 1896. év végén ?............— 3- A nyugdíj-egyletnek : «) Hány tagja volt az 1896. év végén?..................— b) Hány tagja élvezett nyugdijat az 1896. évben?................. c) Mennyi az évi, (havi, heti) tagjárulék ?............... d) Mennyi az ipartestület évi hozzájárulása?-------------- ej Mely egyéb forrásokból kapott még a nyugdíj-egylet az 1896. év folyamán jövedelmet, s mily összegben ? ...................—........... f) Mennyi nyugdíj fizettetett ki az 1896. évben? ..................— 7. Habén die Industriellen und die jungen Gewerbsleute einen Lesezirkel im Schoosse dér Korporation, in Verbindung mit derselben oder duroh sie errichtet ? _____________________________________________________________ Wann wurde jeder von diesen errichtet und wie viel Mitglieder záhlte er ám Ende des Jahres 1896 ?.......................................... Welche Thátigkeit entwickelten die Lesezirkel im Interessé dér För- derung dér Fachbildung ?............................................... 8. Was für Institutionen besitzt die Gewerbekorporation sonst noch im Interessé dér Fachbildung und des Fachunterrichtes ?..............— 9. Was für Verfügungen, welche ausserhalb des Wirkungskreises dér Gewerbe- korporation fallen, waren noch im Interessé dér Förderung dér Fach- bildung erforderlich ?....................1........................... am_______ten...................1898. Vorstand. Sekretdr (Schrijiführer). VI. Fragebogen an die Gewerbekorporationen über ihre Wohlthatigkeitsanstalten. 1. Namen dér Gewerbekorporation? .................................. 2. Namen des durch sie erhaltenen Invaliden-, Leiohen- oder Pensions- vereins und Jahr dér Konstituirung ? ........................... 3. Dér Invalidenverein ; aj Wie viel Mitglieder hatte er am. Ende des Jahres 1896 ?............ b) Wie viel Mitglieder erhielten im Laufe des Jahres 1896 eine Uníer- stützung ?........... c) Wie viel betrágt die jáhrliche (monatliche, wöohentliche) Mitglied- gebühr ?........... d) Wie viel steuert die Gewerbekorporation jáhrlich bei ?............ ej Aus welchen Quellén hatte noch dér Invalidenverein im Jahre 1896 Einkünfte und in welchem Betrage ?................................... fj Wie viel wurde an Unterstützungen im Jahre 1896 ausgezahlt ? ..... g) Das Wievielfache dér Mitgliedgebühr betrágt die Unterstützung ?___ hj Wozu wurde dér Jahresüberschuss verwendet ?................ ij Woher wurde dér Jahresabgang gedeckt ?...........— hj Wie viel betrug dér Reservefond des Vereins am Ende des Jahres 1896?................. 4. Dér Leiohenverein : a) Wie viel Mitglieder hatte er am Ende des Jahres 1896 ?........... b) Wie viel Mitglieder erhielten im Laufe des Jahres eine Leichen- bestattungs-Unterstützung ?.......... c) Wie viel betrágt die jáhrliche (monatliche, wöchentliohe) Mitglied- gebühr ?.............. dj Wie viel steuert die Gewerbekorporation jáhrlich bei ?____________ ej Aus welchen Quellén hatte noch dér Leichenverein im Jahre 1896 Einkünfte und in welchem Betrage?................................. fj Wie viel wurde an Unterstützungen im Jahre 1896 ausgezahlt ? ----- g) Das Wievielfache dér Mitgliedgebühr betrágt die Unterstützung ?___ hj Wozu wurde dér Jahresüberschuss verwendet ?................ ij Woher wurde dér Jahresabgang gedeckt ?--------------- hj Wie viel betrug dér Reservefond des Vereins mit Ende des Jahres 1896?................. 5. Pensionsverein : •» aj Wie viel Mitglieder hatte er am Ende des Jahres 1896 ?.............. hj Wie viel Mitglieder erhielten im Jahre 1896 eine Pension ?________ ej Wie viel betrágt die jáhrliche (monatliche, wöchentliche) Mitglied- gebühr ?.............. dj Wie viel steuert die Gewerbekorporation jáhrlich bei ?____________ ej Aus welchen Quellén erhielt noch dér Pensionsverein im Laufe des Jahres 1896 Einkünfte und in welchem Betrage?.............. fj Wie viel hat er im Jahre 1896 an Pensionen ausgezahlt?------------- 7** 52* g) Hány évi befizetés ád nyugdíj-jogosultságot? _______________ h) Az évi nyugdíjösszeg hányszorosa a tagjáruléknak ? .:................ i) Az évi fölösleg mire fordíttatott ? ................................. k) Az évi hiány miből fedeztetett?........................................ T) Mekkora volt az egylet tartalékalapja az 1896. év végén ? ............. 6. Mily hasonló, irányú egyletek vannak szervezés alatt? _____________________ Kelt........................1898...................hó........n. elnök ■ titkár (jegyző). VII. Kérdőív azon ipartestületekhez, melyek munkaközvetítő intézetet és munkás- szállót nem tartanak fönn. 1. Az ipartestület neve: .............................................— 2. Történt-e kísérlet az ipartestület kebelében munkaközvetítő és munkás- szálló felállítása iránt ? Ha igen, mikor ?....................—........Minek tulajdonítható a kísérlet eredménytelensége ? ..................—......-....—........ 3. Van-e az ipartestület területén egyéb munkaközvetítő intézet ? ....... Magánvállalkozó vagy hatóság, vagy valamely egyesület tartja-e fenn ? Kielégiti-e ez a munkások érdekeit ? 4. Tervben van-e az ipartestület kebelében munkaközvetítő és munkás-szálló létesítése ? ....................................................... 5. Mikorra remélhető, hogy létesülni fognak, vagy mik az akadályai a létesítésnek? ................................................................... Kelt...................... 1898 évi .........1___hó______n. elnök. titkár (jegyző). VIII. Kérdőív azon ipartestületekhez, melyek kebelében szövetkezetek nem alakultak. 1. Az ipartestület neve? ............................................... 2. Történt-e kísérlet az ipartestület kebelében valamely, az ipari érdekeket előmozdító szövetkezet létesítésére ? (Pl. anyagbeszerző, termelő, raktár, fogyasztási, hitelszövetkezet stb.) 3. Ha igen, mikor és mily irányú szövetkezet létesítésére ? Mily okoknak tulajdonítható a kísérlet eredménytelensége ? Micsoda intézkedések volnának szükségesek ez okok elhárítására? 4. Alkalmi szövetkezetek (nagyobb állami, községi szállítások alkalmával, kedvező anyagbeszerzési időszakban stb.) szoktak-e időnkint létesülni ? Nem volna-e az ipartestület módjában ilyenek létesülését előmozdítani ? 5. Nem teszik-e a helyi viszonyok szükségtelenné a kisiparosok szövetkezését ? És pedig:. á) Olcsó hitel áll-e rendelkezésére általában az iparosoknak és minő forrásból ?.................. g) Wié viel Jahre láng müssen Einzahlungen geleistet werden, um die Pensionsberechtigung zu erlangen ?_______.___ h) Das Wievielfache dér Mitgliedgebühr betragt dér jahrliche Pensions- betrag ?_________ i) Wozu wurde dér Jahresüberschuss verwendet?............. k) Woher wurde dér Jahresabgang gedeckt ?____________ l) Wie gross war dér Reservefond des Vereins am Ende des Jahres 1896?............ 6. Welche Vereine ahnlicher Richtung sind noch in Organisirung begriffen ? am......ten .................1898. Vorstand. * Sekretdr (Schrifíführer). ' VII. Fragebogen an diejenigen Gewerbekorporationen, welche keine Arbeit- vermittlungs-Anstalt und keine Arbeiterherberge erhalten. 1. Namen dér Gewerbekorporation ? .................................. 2. Sind im Kreise dér Gewerbekorporation Yersuche zűr Errichtung einer Arbeitvermittlungs-Anstalt und einer Arbeiterherberge geraacht worden ? Wenn ja, wann?................;..........Welcher Ursache ist das Misslingen des Versuches zuzuschreiben?........................ 3. Gibt es sonst noch auf dem Gebiete dér Gewerbekorporation eine Arbeit- vermittlungs-Anstalt ?..................... Wird sie von einem Privatunter- nehmer, einer Behörde oder einem Vereine erhalten ? ..................... Befriedigt sie die Interessen dér Arbeiter ? 4. Wird im Schoosse dér Gewerbekorporation die Errichtung einer Arbeit- vermittlungs-Anstalt und einer Arbeiterherberge geplant ?..................... 5. Wann ist Hoffnung vorhanden, dass sie zustande kommen werden, oder was steht dér Errichtung im Wege ? ..................................... am______ten..................1898. Vorstand. Sekretdr (Schrifíführer). VIII. Fragebogen an die Gewerbekorporationen, in dérén Schoosse sich keine Verbande konstituirt habén. 1. Namen dér Gewerbekorporation?..................................... 2. Sind im Schoosse dér Gewerbekorporation Versuche zűr Errichtung irgend eines die Interessen dér Industrie fördernden Verbandes gemacht worden? (Z. B. Materialbeschaffungs-, Produktions-, Lagerungs-, Konsum-, Kreditverband u. dgl.) ................................ 3. Wenn ja, wann geschah das, und welcher Richtung sollte dér zu errichtende Verband sein ? .................................... Welcher Ursache ist das Misslingen des Versuches zuzuschreiben ? • Was für Verfügungen waren erforderlich, um diese Ursachen zu beseitigen ? ........................................................... 4. Pflegen von Zeit zu Zeit gelegentliche Verbande (aus Anlass von grösseren staatlichen oder Gemeinde-Lieferungen, zűr Zeit günstiger Materialbeschaffung u. s. w.) errichtet zu werden ? ____________:............. Ware die Gewerbekorporation nicht in dér Lage, die Errichtung solcher zu fördern ?....................................................... 5. Machen die lokálén Verháltnisse den Verband dér Kleinindustriellen nicht überflüssig ? Und zwar : a) Steht den Gewerbsleuten überhaupt ein billiger Kredit zűr Verfügung und aus welcher Quelle ? ............................................ 53* b) A kész iparczikkek gyors értékesítése módjukban van-e, és minő eszközökkel ? ...........'................................................, c) A nyers anyagot az első forrásból, s olcsón szerezhetik-e be ? d) Nem forog-e fenn a szövetkezetét fölöslegessé tevő egyéb körül- mény és mi az ?.......................................................... 6. Mely iparágnak volna leginkább szüksége erősítésre és fejlesztésre ? Elérhető volna-e ez szövetkezeti úton? 7. Tervben van-e valamely kisipari szövetkezet létesítése és milyen? Mikorra remélhető, hogy létesülni fog és mik az akadályai a létesítésnek? Kelt..................... 1898. évi elnök. .l.hó.......n. titkár (jegyző). . IX. Kérdőív az ipartestületekhez a testületi betegsegélyző pénztárakról. 1. Az ipartestület neve ?............................. 2. A betegsegélyző pénztár alakulásának éve ?......... 3. Az ipartestület évi hozzájárulása a betegsegélyző pénztár költségeihez: a) Készpénz.............................. b) Irodai helyiségek .................... c) Igazgatás (a testület tisztviselőinek közre- működése) ..........................—..... d) Egyéb hozzájárulás (névszerint)....... .írt » kr. » értékben » . » » ,» » . » » . » » .frt .kr. Összesen ... 4. Van-e az ipartestület székhelyén egyéb betegsegélyző pénztár (kerületi, gyári, vállalati vagy magánegyesületi pénztár) ? (Névszerint felsoro- landók)........................................._..................... 5. Ha van, mely okok ajánlják vagy teszik szükségessé, hogy ezek mellett az ipartestület is tartson fenn betegsegélyző pénztárt ?................... 6. Vannak-e az ipartestületi pénztárnak nem az ipartestülethez tartozó tagjai is ?............................................................ Mennyi volt ezek száma az 1896. év végén?.......................i...... 7. Ipartestületi tagok vagy az ipartestülethez tartozó segédek az ipartes- tület tudomása szerint vesznek-e részt más betegsegélyző pénztárban ? Melyikben és körülbelül mily számban ?. Kelt......................1898. évi ....... .hó elnök. titkár (jegyző). .n. E kérdő-ívek közül később a IX. számú (az ipartestületi be- tegsegélyző pénztárakról szóló) elejtetett; a többivel a statisztikai felvétel az 1898, év tavaszán tényleg megtörtént s az összeírás eredményei részben ez év nyarán, részben őszén terjesztettek a kereskedelemügyi minister Úr elé. Azóta az ipartestületek törzskönyvének évről-évre való kiegé- szítésére rendes évi adatgyűjtés folyik, a mely időközben kibővül- vén az ipartestületi békéltető bizottságok működésére, továbbá a befolyt és a hátralékban maradt tagdíjakra vonatkozó kérdésekkel, egyéb kérdéseiben pedig szabatosabb szövegezést nyervén, jelenleg a következő felvételi minta használatával történik: b) Sind síé in dér Lage ihre fertigen Industrieartikel rasch zu ver- werten und mit welchen Mitteln ? ..................................... c) Können sie das Rohmaterial aus erster Quelle und wohlfeil be- schaffen ? ........................................................... d) Ist kein sonstiger Umstand vorhanden, welcher den Verband über- ífüssig machte, und welcher ist das ? .................................. 6. Welcher Gewerbszweig bedürfte dér Kráftigung und Entwicklung am meisten ? ........................................................... Könnte dies auf dem Wege des Verbandes erreicht werden ?___________ 7. Wird die Errichtung irgend eines Verbandes dér Kleinindustrieilen ge- plant und was für eines?........................................... Wann ist Hoffnung vorhanden, dass er zustande kommen wird, und was steht dér Errichtung im Wege ? ................................ am .ten.................1898. Vorstand. Sekretar (Schriftführer). IX. Fragebogen für die Gewerbekorporationen über die Korporations-Krankenkassen. 1. Namen dér Gewerbekorporation ? ..................-—...........- 2. Jahr dér Errichtung dér Krankenkasse ? ....................... 3. Was steuert die Gewerbekorporation zu den Kosién dér Krankenkasse jáhrlich bei: á) Bargeld .................................... b) Kanzleilokalitáten ........... im Werte von c) Verwaitung (Mitwirkung dér Beam- ten dér Korporation)............ » » » d) Sonstige Beitrage (namentlich). » » » fi. » kr. ........fi........kr. Zusammen Gibt es am Sitze dér Gewerbekorporation sonst eine Krankenkasse (Bezirks-, Fabriks-, Unternehmungs-, oder Privatvereins-Kasse) ? (Sind namentlich anzuführen).............................................. 5. Wenn ja, welche Gründe machen es wünschenswert oder érforderlich, dass neben dicsen auch die Gewerbekorporation eine Krankenkasse erhalte ? ............................................—.............. 6. Hat die Gewerbekorporations-Kasse auch solche Mitglieder, welche nicht zűr Gewerbekorporation gehören?.............................. Wie gross war die Zahl dieser mit Ende des Jahres 1896 ?........... Hat die Gewerbekorporation Kenntnis davon, dass Mitglieder dér Ge- werbekorporation oder zűr Gewerbekorporation gehörende Gehilfen an einer andern Krankenkasse theilnehmen ? ........................... 7. An welcher und ungefáhr in welcher Anzahl ?........ ... am ...-ten...............— 1898. Vorstand. Sekretar (Schriftführer). Von diesen Fragebogen vvurde spáter dér mit Nr. IX bezeich- nete (über die Gewerbekorporations-Krankenkassen) fallen gelassen ; mit den übrigen erfolgte die statistische Aufnahme thatsáchlich im Frühling des Jahres 1898, und die Ergebnisse dér Konskription wurden theils im Sommer, theils im Herbst desselben Jahres dem Herrn Handelsminister unterbreitet. Seitdem ist behufs dér von Jahr zu Jahr zu erfolgenden Ergánzung des Stammbuches dér Gewerbekorporationen eine regelmássige jáhrliche Datensammlung im Flusse, welche inzwischen mit den auf die Thátigkeit dér Schiedsgerichte dér Gewerbekor- porationen, ferner auf die eingelaufenen und rückstándig gebliebe- nen Mitgliederbetrage bezüglichen Fragen erweitert wurde, in ihren sonstigen Fragen aber eine prázisere Fassung erhielt und gegenwártig unter Anwendung dér folgenden Aufnahms-Formulare vor sich geht; 54* Kérdőív az ipartestületek számára az 19 . . . évről. 1. Az ipartestület neve :................................................. 2. Alakulásának éve : .................................................... 3. Az ipartestülethez tartozó mesterek száma az 19. . év végén............. » » » segédek » » » » » ........... » « » tanonczok » » » » » ___________ 4. Az ipartestület összes bevételei az 19 . . év folyamán____kor.______fül. 5. Az ipartestület összes kiadásai az 19. . év folyamán______kor.......fül. 6. Azon 19 . . évi bevételi források felsorolása név szerint s a bevételi összeg feltüntetésével, a melyek a megelőző évben nem szerepeltek; A bevételi forrás megnevezése : 1 .......................... korona ...fillér 2 ........................... » _____________ » 3 .................-......... » ..... » 4 ............................. » ....... » 5 ............................ » '........ » 7. Azon 19. . évi kiadási tételek felsorolása név szerint s a kiadás ösz- szegének feltüntetésével, a melyek a megelőző évben nem szerepeltek : A kiadás megnevezése: 1 ........................... korona ......fillér 2 ............................. » ....... » 3 ............................. » ....... » 4 ............................ » _____ » 5 .............................. » ....... » 8. Az ipartestület névleges vagyona az 19. . év végén: 1. Ingatlanokban .......................korona fillér 2. Ingókban (berendezés stb.)........... » » 3. Követelésekben...................... » » 4. Készpénzben ......-................. » _______ » 5. Értékpapírokban..................... » -...... » Összes vagyon : .........korona .fillér 9. Az ipartestület adóssága az 19. . év végén: 1. Telekkönyvi teher ___________________korona .........fillér 2. Be nem kebelezett kölcsön............ » ........ » 3. Váltótartozás ............—......... » ....— « Összes teher:____________korona ......fillér 10. Mennyi az évi tagsági díj (egy tag után) ? ..........korona --------fillér. 11. Mennyi volt a tagdíj-hátralék összege az év végén?..-------kor.’----------fül. 1. Ebből az utolsó évről..........korona ..........fillér 2. Az előbbi évekről ............ » ......- *■ 12. Van-e az ipartestület kebelében békéltető bizottság? Ha van, mikor alakult ?.........................—.........-....................-.....— 13. A békéltető bizottság hány ügyet intézett el az 19 . . év folyamán összesen ?.............................—..........-..........-............ Ezek közül: 1. Békés úton :..................ügyet 2. Határozattal: ________________ » 3. Ez utóbbiak közül hány tereltetett a törvény rendes útjára (feleb- bezés folytán)?—....................................................... 14. Az ipartestület által fentartott vagy gyámolított intézményekben (munka- közvetítő, munkás-szálló, rokkantegylet, betegpénztár, szövetkezetek, olvasókör, szakcsoportok, ipariskola stb.) az 19 . .év folyamán beállt változás ? a) Megszűntek: h) Újonnan keletkeztek: c) Egyéb változások (név szerint felsorolandók) : Kelt. ipartestületi elnök. ., 19 . . év.. .hó. titkár (jegyző). Fragebogen für die Gewerbekorporationen über das Jahr 19 . . . 1. Namen dér Gewerbekorporation : .................................... 2. Jahr dér Konstituirung: .......................................... 3. Zahl dér zűr Gewerbekorporation gehörigen Meister mit Ende des Jahres 19........................................................ Zahl dér zűr Gewerbekorporation gehörigen Gehilfen mit Ende des Jahres 19 _________________________________________________________ Zahl dér zűr Gewerbekorporation gehörigen Lehrlinge mit Ende des Jahres 19......................................................... 4. Gesammteinnahmen dér Gewerbekorporation im Láufe des Jahres 19 . . ...Kronen .......Heller. 5. Gesammtausgaben dér Gewerbekorporation im Laufe des Jahres 19 . . ___Kronen _______Heller. 6. Namentliche Anführung derjenigen Einnahmsquellen des Jahres 19 . ,, mit Angabe des Einnahrnsbetrages, welche im Vorjahre nicht ausge- wiesen waren : Benennung dér Einnahmsquellen : 1 .......................Kronen .......Heller. 2 ....................... » ......y » 3 _________________________ » » 4 ......................... » » 5 ....................... ' » ...... » 7. Namentliche Anführung derjenigen Ausgabsposten des Jahres 19 . mit Angabe des Ausgabebetrages, welche im Vorjahre nicht ausge- wiesen waren: Benennung dér Ausgabe : 1 _______________________Kronen _______Heller; 2 ....................... » ........... » 3 .......................... » » 4 ........................ » » 5.___________________________ » » 8. Nominalvermögen dér Gewerbekorporation mit Ende des Jahres 19 . .: 1. Immobilien .................... Kronen ....Heller. 2. Mobilien (Einrichtung u. s.w.)___ » ...... » 3. Forderungen ................... » ______ » 4. Bargeld ....................... » ______ » 5. Wertpapiere .................... » ....... » Gesammtaktiva.......Kronen _____ Heller. 9. Schulden dér Gewerbekorporation mit Ende des Jahres 19 . 1. Hypothekar-Schulden____________Kronen ..Heller. 2. Nicht intabulirte Anlehen__... » ______ » 3. Wechselschulden ______________ » ______ » Gesammtpassiva...____Kronen _________Heller. 10. Wie viel betragt die jahrliche Mitgliedgebühr (nach einem Mitglied) ? ______Kronen _____Heller. 11. Wie viel betrug die Summe dér Ausstánde an Mitgliedgebühren mit Ende des Jahres ?____...Kronen _____Heller. ' 1. Hievon vöm letzfen Jahre________Kronen ............Heller. 2. Von den früheren Jahren _______ » ______ » 12. Besteht ein Schiedsgericht im Schoosse des Gewerbekorporation ? Wenn ja, wann hat es sieti konstituirt ?................................... 13. Wie viel Angelegenheiten hat das Schiedsgericht im Laufe des Jahres 19 . . insgesammt erledigt ? _________________________________________ Hievon; 1. Im Vergleichswege :_____________________Angelegenheiten 2. Durch Entscheidung :____________________ » 3. Wie viele von den letzten wurden auf den gewöhnlichen Rechtsweg gewiesen (durch Berufung) ?......................................... 14. Die in den durch die Gewerbekorporation erhaltenen oder unterstützten Institutionen (Arbeitvermittlung, Arbeiterherberge, Invalidenverein, Kran- kenkasse, Verbánde, Lesezirkel, Fachgruppen, Gewerbeschule) einge- tretenen Veránderungen : a) Aufgehört habén: b) Neu sind entstanden : c) Sonstige Veránderungen (namentlich anzuführen): .am ,-ten .19. . Vorstand dér Gewerbekorporation. Sekretdr (Schriftj ührer). 55* Utasítás. A kérdőív 4. és 5. pontja alatt foglalt rovatokban az ipartestület összes 19. . évi bevételeinek és kiadásainak összegét kell kitüntetni az évi zarszamadas alapján.; azonban a zárszámadásokban szerepelni szokott »egyen- leg« tétel sem a bevételek, sem a kiadások összegébe nem számítandó be. A kérdőív 6. és 7. pontja alatt azon fontosabb bevételi forrásokat, illetőleg kiadási tételeket kell névszerint felsorolni, a melyek a megelőző evben vagy egyáltalán nem, vagy sokkal kisebb, illetőleg nagyobb összeg- gel szerepeltek, mint az 19 . . évben. Miután csakis ezen tételek sorolandók fel, természetes, hogy a kérdő-ív 6. és 7. pontja alatt részletezett bevételi források, illetőleg kiadási tételek összegének nem kell kiadnia a 4. és 5. pont alatt feltüntetett bevételi, illetőleg kiadási összeget. Általában a 6. és 7. pont alatt foglalt kérdésekre mindazon esetekben valasz adandó, midőn a bevételek vagy kiadások összege a megelőző évhez képest jelentékeny emelkedést vagy csökkenést mutat, tehát az esetben is ■magyarázatát kell adni a bevételek vagy kiadások feltűnő változásának, ha * az 19 . ^ évben új tételek nem is szerepeltek, hanem a meglevők tételösz- szege módosult jelentékenyen. A 9. kérdésre ki kell tüntetni az ipartestület kebelében vagy annak közreműködésével szervezett új intézményeket vagy esetleg a már meglévők megszűntét; az egyéb változás czíme alatt az ezen intézményekben esetleg előfordult fontosabb szervezeti változásokat kell feltüntetni, a minő lehet pél- dául egy, eddig az ipartestület kebelében levő intézménynek az ipartestülettől való különválása stb.; ugyanezen pont alatt jegyzendő fel, ha az ipartestület kebelében szakcsoportok alakultak. Ha az évi zárszámadás vagy az ipartestület évi jelentése több példányban, vagy könnyen másolható alakban van meg, czélszerű azoknak ^gy példányát a kérdőívhez csatolva szintén beküldeni, hogy az esetleg szük- ségessé válható pótlások azokból eszközölhetők legyenek. E) A gyári műszaki alkalmazottak statisztikája. Ezen nem állandó, hanem csak egyszeri statisztikai felvétel a hazai iparoktatás érdekeinek szolgálatában áll s czéljaira vonat- kozólag felvilágosítást nyújt á kereskedelemügyi minister úrnak 1888. évi február hó 21-én 4591 sz. a. kelt leirata, melyben az említett statisztikai fölvétel eszközlésére a statisztikai hivatalt a kö- vetkezőkben hívja fel: »A hazai iparoktatás megfelelő fejlesztésének irányítása és a gyakorlat igényeivel való összhangba hozatala érdekében pontos statisztikát kívánok felvétetni arra nézve, hogy a hazai gyárak és iparvállalatok az üzem mű- szaki részében hány tisztviselőt foglalkoztatnak, hány azok közül a bel- földi és hány a külföldi és mily intézetekben illetőleg iskolákban szerezték azok képesítésüket. E statisztikának magában kellene foglalnia ezen üzemek vezetőit, illetve tulajdonosait is, ha az utóbbiak az üzem vezetésében részt '''esznek, továbbá fel kellene tüntetni azt is, vájjon az illető tisztviselők va§y gyári vezetők az irodában vagy a műhelyben vagy mindkettőben ''annak-e rendszerint elfoglalva. Az iskolai képzettségre vonatkozólag pedig ■csak annyit kívánok megállapítani, vájjon azon intézet, a melyben az e o t tanulmányaikat végezték, műegyetemi vagy olyan jellegü-e, vagy pedig valamely hazai ipariskola, vagy külföldi ipariskola, illetőleg u. n. technikum ? A fősúlyt e tekintetben arra fektetem, hogy megállapítsam, miszerint hany okleveles mérnök és hány kisebb kvaliflkácziójú egyén van ezen üzemekben elfoglalva. Ezen statisztika felvételével a hivatalt szándékozván megbízni, fel- hívom, hogy tegyen javaslatot annak elkészítésére. . .' .« E felhívásra a statisztikai hivatal oly értelmű javaslatot ter- jesztett elő, hogy tekintettel főleg annak az egységes felfogást igénylő kérdésnek — hogy mely intézet tekintendő főiskolai jellegű- nek és melyik alsófokúnak — nehezebben megmagyarázható voltára, az adatgyűjtés sikere érdekében a felvétel ne történjék egyszerűen ki küldendő kérdőivek segélyével, hanem az iparfelügyelők, a kik kötelességszerűleg különben is megvizsgálják az összes hazai gyárakat es ipartelepeket; ezen gyárvizsgálataik alkalmával a helyszínén töltsék ki a kérdőíveket és küldjék be a statisztikai hivatalhoz feldolgozásra. Az iparfelügyelők belevonásával biztosittatik nemcsak a föntemlitett kérdésnek egységes felfogás szerint való megoldása, hanem ga- ranczia nyerhető arra nézve is, hogy az összeírásból nem marad ki téves értelmezés következtében egy műszaki tisztviselő sem s viszont nem foglaltatik bele képzetlenebb művezető, előmunkás stb. Instruktion. In den unter Punkt 4 und 5 des Fragebogens enthaltenen Rubriken ist die Summe dér gesammten Einnahmen und Ausgaben dér Gewerbe- korporation im Jahre 19 . . auf Grund dér Schlussrechnung auszuweisen ; doch ist dér in den Schlussfechnungen gewöhnlich angeführte Posten »Saldo« weder in ’die Summe dér Einnahmen, noch dér Ausgaben einzureohnen. Unter Punkt 6 und 7 des Fragebogens sind jene wichtigeren Ein- nahmsquellen, beziehungsweise Ausgabsposten namentlich anzuführen, welche im Vorjahre entweder gar nioht, oder aber mit cinem viel kleineren, bezie- hungsweise grösseren Betrage vertreten waren als im Jahre 19 . . Da nur diese Posten anzuführen sind, ist es natürlich, dass die Summe dér unter Punkt 6 und 7 des Fragebogens speziflzirten Einnahmsquellen, beziehungs- weise Ausgabsposten nicht dér unter Punkt 4 und 5 ausgewiesenen Ein- nahms-, beziehungsweise Ausgabssumme gleichzukommen hat. Ueberhaupt sind die unter Punkt 6 und 7 enthaltenen Fragen in all den Fallen zu beantworten, wenn die Summe dér Einnahmen oder dér Ausgaben dem Vorjahre gegenüber eine bedeutende Steigerung oder Ver- minderung aufweist, alsó auch in dem Falle ist eine Erklárung dér auffal- lenden Veranderungen in den Einnahmen oder Ausgaben zu gébén, wenn im Jahre 19 . . auch keine neuen Posten vorgekommen sind, aber die Postensumme dér schon vorhandenen sich betrachtlich verándert hat. Auf die Frage 9 sind die im Schoosse dér Gewerbekorporation oder unter ihrer Mitwirkung organisirten neuen Institutionen auszuweisen, be- ziehungsweise das Eingehen dér früher vorhandenen ; unter dem Titel dér sonstigen Aenderungen sind die bei dicsen Institutionen eventuell vorge- kommenen, die Organisation betreffenden wichtigen Aenderungen anzugeben ; solche können z. B. sein : die Ausscheidung einer bisher im Schoosse dér Ge- werbekorporation bestandenen Institution aus dér Gewerbekorporation ; unter demselben Punkt ist anzumerken, wenn sich im Schoosse dér Gewerbe- korporation Fachgruppen konstituirt habén. Wenn die Schlussrechnung des Jahres 19 . . oder dér Jahresbericht dér Gewerbekorporation in mehreren Exemplaren vorhanden ist, oder in einer solchen Form, welche leicht kopirt werden kann, ist es zweckmássig ein Exemplar derselben dem Fragebogen beigeschlossen gleichfalls einzu- senden, damit die eventuell sich als nothwendig ergebenden Ergánzungen daraus bewerkstelligt werden können. E) Statistik des technischen Personals dér Fabriken. Diese nicht standige, sondern nur einmalige statistische Auf- nahme steht im Dienste dér Interessen des heimischen gewerb- lichen Unterrichtes, hinsichtlich ihrer Zwecke orientirt die Ver- ordnung des Herrn Handelsministers vöm 21. Február 1888, Zahl 4591, mittels vvelcher das statistische Amt in folgendem aufge- fordert wird, die erwáhnte statistische Aufnahme zu bewerk- stelligen: »Um dér entsprechenden Entwicklung des heimischen gewerblichen Unterrichtes eine Direktive zu gébén und dieselbe mit den Anforderungen dér Praxis in Einklang zu faringen, wünsche ich wichtige statistische Erhe- bungen vornehmen zu lassen, um zu eruiren, wie viele Beamte von den hei- mischen Fabriken und Industrieunternehmungen im technischen Theile des Betriebes bescháftigt werden, wie viele derselben Inlánder und wie viele Aus- lánder sind und in welchen Anstalten, beziehungsweise Schulen dieselben ihre Qualiflkation verschafft habén. Diese Statistik hátte auch die Leiter, respektive Eigenthümer dieser Betriebe zu umfassen, wenn die letztern an dér Leitung des Betriebes theilnehmen. Ferner hátte sie auszuweisen, ob die betreffenden Beamten oder Fabriksleiter im Bureau oder in dér Werkstátte, oder in beiden regelmássig bescháftigt sind. Hinsichtlich dér Schulbefáhigung aber wünschte ich nur zu konstatiren, ob die Anstalt, an welcher die Be- treffenden ihre Studien absolvirten, den Karakter einer technischen Hochschule oder einen áhnlichen hat, oder aber eine inlándische Gewerbeschule, oder eine auslándische Gewerbeschule, beziehungsweise ein sogenanntes Technikum ist ? Das Hauptgewicht lege ich diesbezüglich auf die Konstatirung des- sen, wie viel diplomádé Ingenieure und wie viel Individuen von geringerer Qualiflkation in diesen Betrieben bescháftigt sind. Mit dieser statistischen Aufnahme beabsichtige ich das Amt zu betraueh und fordere es auf, hinsichtlich dér Durchführung einen Entwurf vorzulegen.« Zufolge dieser Aufforderung hat das statistische Amt seinen Entwurf in dem Sinne vorgelegt, dass besonders hinsichtlich dér schwierigen Definition dér eine einheitliche Auffassung erfordernden Frage: welche Anstalt als Hochschule und welche als niedriger rangirte zu hetrachten ist, die Aufnahme im Interessé des Er- folges dér Datensammlung nicht einfach mittels zu erlassender Fragebogen zu geschehen habé, sondern dass die Gewerbeinspek- toren, welche die gesammten heimischen Fabriken und Industrie- unternehmungen pflichtgemáss auch sonst inspiziren, die Frage- bogen bei Gelegenheit dieser Fabriksinspektionen an Őrt und Stelle ausfüllen und behufs Aufarbeitung an das statistische Amt ein- senden sollen. Mit dér Einbeziehung dér Gewerbeinspektoren wird nicht nur die Lösung dér oben erwahnten Frage nach einer ein- heitlichen Auffassung gesichert, sondern es können auch hinsicht- lich dessen Garantien erlangt werden, dass bei dér Konskrip- tion kein einziger technischer Beamter zufolge irriger Deutung ausbleiben, und hinwieder kein Werkführer, Vorarbeiter udgl. von geringerer Ausbildung mit inbegriffen sein wird. 56* A kereskedelemügyi minister űr a statisztikai hivatal javas- lataihoz hozzájárulván, a felvétel a következő kérdőív igénybevételé- vel történt meg; Nachdem dér Herr Handelsminister die Vorschláge des sta- tistischen Amtes'gutgeheissen, erfolgte die Aufnahme unter Ver- wendung des folgenden Fragebogens; vármegye község sz, kir. város • telep Kérdőív a gyári és ipari műszaki tisztviselők számára az 1......... évről. A gyár vagy ipartelep czég-megnevezése Az állandó műszaki tisztviselők száma A műszaki tisztviselők közül Rend- szerint az irodában Rend- szerint a műhelyben Az irodában és műhelyben felváltva Összesen van elfoglalva Hazai főiskolát végzett | Külföldi főiskolát végzett , . . • Hazai ipariskolát végzett . . . Külföldi ipariskolát végzett . . . Szakiskolát egyáltalán nem végzett s csak gyakorlati képzettsége van Összesen Kelt...............n 1______év______________hó — n. Látta: Komitat Gemeinde kön. Freisladt Anlage Fragebogen für die technischen Beamten dér Fabriken und Industrie- unternehmungen über das Jahr 1.............. Firmabenennung dér Fabrik oder Industrieanlage Zahl dér stándigen technischen Beamten........... Von den technischen Beamten habén Gewöhnlich im Bureau Gewöhniich in dér Werkstátte Abwechaelnd ira Bureau und in dér Werkstátte Zusam- men sind bescháftigt eine inlánd. Hochschule absolvirt . | eine auslánd. Hochschule absolvirt eine inlánd. Gewerbeschule absolvirt eine auslánd. Gewerbeschule absolvirt überhaupt keine Fachschule absolvirt u.besitzen nur praktische Ausbildung Zusammen am ......ten ...............1 Geséhen: iparfelügyelő. a gyártelep { tulajdonosa bérlője üzletvezetője. Gewerbeinspektor. Eigenthümer Páchter Gescháftsleiter dér Fabriks- anlage. A felvételt az iparfelügyelők 1899. és 1900. évi gyárvizsgála- taik alkalmával eszközölték s a begyűlt kérdőivek a statisztikai hivatalban ezidőszerint feldolgozás alatt vannak. Die Aufnahme habén die Gewerbeinspektoren bei Gelegenheit ihrer Fabriksinspektionen im Jahre 1899 und 1900 bewerkstelligt und die eingelangten Fragebogen befinden sich gegenwártig unter Aufarbeitung im statistischen Amte. F.) A kézi zálogkölcsön üzletek statisztikája. A kézi zálogkölcsön üzletek statisztikája az ipari és munkás- életre vonatkozó adatgyűjtések sorában nemcsak azért foglalhat helyet, mert egy ipar, illetve kereskedelmi ág tevékenységéről szá- mol be, hanem főleg azért, mert a kézi zálogüzlet leginkább a szegény munkás-osztálynak képezi elsőrangú hitelforrását s a kézi zálogkölcsön üzletek kisebb vagy nagyobb forgalma biztos fokmé- rője egyúttal a munkás-osztály megélhetési és kereseti viszonyainak. A kézi zálogkölcsön üzletek, a melyeknek viszonyait az 1881. évi XIV. törvényczikk szabályozza, már az 1883. év óta tartoztak az iparhatóságok útján a kereskedelemügyi minister úrhoz kimu- tatásokat terjeszteni fel; e kimutatások később a statisztikai hiva- tal által országosan összesítve a statisztikai évkönyvben s a kereske- delemügyi minisztérium évi jelentéseiben láttak napvilágot. A kézi zálogkölcsön-üzletek azonban igen szabálytalanul és rendetlenül terjesztették be ezeket a kimutatásokat, úgy, hogy a zálogüzleti statisztika évről-évre hiányos maradt. Szükségessé vált tehát, mihelyt az 1897. évi XXXV. t.-cz. meghozatalával a statisz- tikai hivatalnál folyó adatgyűjtésekre nézve a sikert e törvény na- gyobb szigora biztosította, e törvény határozmányait kiterjeszteni a kézi zálogkölcsön üzletek forgalmi kimutatásaira is, illetőleg e kimutatások beterjesztésének korábbi módja helyett közvetlenül a statisztikai hivatal által való adatgyűjtést rendelni el. Ez a reform a kereskedelemügyi minister úrnak következő rendeletével nyert szabályozást: A kereskedelemügyi m. kir. minister 1899. évi 85.053/1898. számú ren- deleté, a kézi zálogkölcsönre vonatkozó statisztikai adatok szolgáltatása tárgyában. I. Valamennyi magyarországi II. fokú iparhatósághoz. A kézi zálogkölcsön-üzletekre vonatkozó statisztikai adatoknak köz- vetlenül a m. kir. központi statisztikai hivatal részéről leendő gyűjtése tár- gyában egyidejűleg a mellékelt rendeletet adtam ki, melyet az alábbi meg- jegyzésekkel küldök meg — alkalmazkodás és megfelelő további intézkedés végett — az iparhatóságnak : A csatolt rendelet szerint a kézizálogkölcsön-üzletek forgalmi és árverési kimutatásai 1899. évi január hó 1-től kezdődőleg — a m. kir. F) Die Statistik dér Pfandleihgescháfte. Die Statistik dér Pfandleihgescháfte kann in dér Reihe dér auf das gewerbliche und Arbeiterleben bezüglichen Datensamm- lungen nicht nur darum einen Platz beanspruchen, weil sie über die Thátigkeit eines Gewerbs-, beziehungsweise Handelszweiges Rechenschaft ablegt, sondern hauptsáchlich darum, weil das Pfand- leihgescháft besonders für die arme Arbeiterklasse eine Kredit- quelle ersten Ranges bildet, und dér grössere' oder geringere Ver- kehr dér Pfandleihgescháfte zugleich dér sichere Gradmesser dér Lebens- und Erwerbsverháltnisse dér Arbeiterklasse ist. Die Pfandleihgescháfte, dérén Verháltnisse dér G.-A. XIV: 1881 regeit, waren schon seit 1883 verpflichtet, dem Herrn Handels- minister im Wege dér Gewerbebehörden Ausweise zu unterbreiten ; diese Ausweise wurden spáter durch das statistische Amt für das ganze Land zusammengefasst, im statistischen Jahrbuch und in den Jahresberichten des Handelsministeriums veröffentlicht. Die Pfandleihgescháfte habén aber diese Ausweise durchaus nicht vorschriftsmássig und sehr unordentlich vorgelegt, so dass die Statistik dér Pfandleihgescháfte von Jahr zu Jahr mangelhaft blieb. Sobald die Schaffung des G.-A. XXXV : 1897 den Erfolg dér durch das statistische Amt bewerkstelligten Datensammlungen mittels dér grössern Strenge des Gesetzes gesichert hatte, erschien es nothwendig, die Bestimmungen dieses Gesetzes auch auf die Verkehrsausweise dér Pfandleihgescháfte zu erstrecken, beziehungs- weise anstatt des früheren Modus dér Vorlegung dieser Ausweise zu verfügen, dass die Datensammlung unmittelbar durch das statis- tische Amt zu bewerkstelligen sei. Diese Reform wurde mittels folgenden Erlasses des Herrn Handelsministers geregelt: / Verordnung des kön. ung. Handelsministers vöm Jahre 1899, Zahl 85.053/1898 in Angelegenheit dér Lieferung dér auf das Pfandleihgescháft bezüglichen statistischen Daten. 1. An sammtliche Gewerbebehörden 11. Instanz in Ungarn. In Angelegenheit dér unmittelbar seitens des kön. ung. statistischen Zentralamtes zu erfoigenden Sainmlung dér auf die Pfandleihgescháfte bezüglichen Daten habé ich gleichzeitig die beigelegte Verordnung erlassen, welche ich dér Gewerbebehörde —. zűr Darnachrichtung und entsprechenden weitern Verfügung — mit folgenden Bemerkungen zu- gehen lasse: Laut dér beigeschlossenen Verordnung sind die Verkehrs- und Lizitations-Ausweise dér Pfandleihgescháfte vöm 1. Januar 1899 ange- 11 m* központi statisztikai hivatal által saját hatáskörében kiadandó rendeletben körülirt alakban és módozatok szerint — az említett hivatalhoz lesznek beküldendők, minélfogva utasítom az iparhatóságot, hogy ez iránt az alsó- fokú hatóságot kellően tanítsa ki, nehogy ezen rendelkezéseim esetleges figyelmen kívül hagyása következtében a szóban levő kimutatások továbbra is hozzám mulattassanak be s ez által a szükséges adatok gyűjtése halasz- tást vagy akadályoztatást szenvedjen. Másrészt azonban jelen rendelet továbbra is fentartja az iparható- ságok azon kötelességét, hogy az 1881: XIV. t.-cz. 10. §-ában körülirt vizsgálatokat teljesítsék s azok eredményéről a fennállott földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által 1883. évi márczius hó 11-én 9.847. és 1886. évi deczember hó 9-én 67.334. szám alatt kiadott rendeletekkel meghatározott minta szerinti kimutatásokat az ott megállapított határidőig hozzám fölterjeszteni tartoznak. Minthogy pedig súlyt fektetek arra, hogy a most említett kimutatások ezentúl a legpontosabban beterjesztessenek hozzám, az iparhatóságnak szigorú feladatává teszem, hogy az I. fokú hatóságokat minden évben idejekorán utasítsa a szóban forgó vizsgálati kimutatásoknak, nemkülönben a zálogintézetek körül netalán előforduló változásokra vonatkozó jegyzéknek az iparhatósághoz kellő időben való beterjesztésére, a honnan azok haladéktalanul hozzám beküldendők lesznek. Az egyes zálogüzleteknél előforduló változásokról szerkesztendő jegy- zék az esetben is felterjesztendő hozzám, ha a változás tényleg nem fordult elő, csakhogy ez esetben ezen körülmény a jegyzékben megemlítendő. Budapesten, 1899. évi január hó 3-án. A minister helyett: Csörgeő, s. k. . államtitkár. SS.053/1898. K. M. sz. Rendelet az összes II. fokú iparhatóságokhoz, a kézizálogkölcsön-üzletekre vonatkozó statisztikai adatoknak közvetlenül a m. kir. központi statisztikai hivatal részéről leendő gyűjtése tárgyában. A kézizálogkölcsön-üzletek statisztikája a m. kir. központi statisztikai hivatalnak az ezen hivatalról szóló 1897: XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében szerkesztett 1899. évi munkatervébe fölvétetvén a kézizálogkölcsön-üzletekre vonatkozó statisztikai adatokat, és pedig már az 1898. évi eredményeket feltüntető adatokra is kiterjedőleg, nevezett hivatal saját hatáskörében, közvetlenül a kézizálogkölcsön üzlettel foglalkozó intézetektől fogja beszerezni. Ennek folytán nem lévén többé szükség arra, hogy a kézizálogkölcsön- üzletekre vonatkozó azon forgalmi és árverési kimutatások, a melyek a fennálló rendeletek értelmében az I. és II. fokú iparhatóságok által össze- gyüjtendők s ez ideig hozzám fölterjesztendők voltak, ezentúl is kiállítas- sanak és fölterjesztessenek : az iparhatóságokat tehát ezen statisztikai kimu- tatások összegyűjtése, megvizsgálása és fölterjesztése körüli teendők alól 1899. évi január hó 1-től kezdődőleg ezennel fölmentem. Jelen rendeletem azonban érintetlenül hagyja a fennállott földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministérium 1883. évi márczius hó 11-én 9847. szám alatt, nemkülönben a nevezett ministerium 1886. évi deczember hó 9-én 67.334. szám alatt kiadott rendeletéinek ama határozmányait, melyek az 1881: XIV. t.-cz. 10. §-a értelmében az iparhatóságok által a magánosok részéről folytatott kézizálogkölcsön-üzletekben foganatosítandó vizsgálatok módozatait állapítják meg, minélfogva az erre vonatkozó kimutatások a 9847/83. számú rendelettel kiadott minta szerint, a 67.334/86. számú ren- delet utolsó-előtti s az ezt megelőző pontokban foglaltaknak megfelelően, évenként egyszer, mindig január 25-ig továbbra is hozzám fölterjesztendők. Ezenkívül a jövőben is fenmarad a törvényhatóságok azon kötelezett- sége, melynél fogva a törvényhatóság területén kézizálogkölcsön-űzlettel foglalkozó összes intézetekről, illetve az azoknál beálló mindennemű vál- tozásokról, beleértve a tulajdonos személyében történt változásokat is, pon- tos jegyzéket készíteni és azt évenként egyszer, a fentebb említett vizs- gálati jelentésekkel együtt, hozzám fölterjeszteni tartoznak. A most említett jegyzék jövőre azonkívül egyidejűleg a m, kir. köz- ponti statisztikai hivatalhoz is fölterjesztendő lesz. Egyebekben fentartom magamnak azon jogot, hogy az egyes törvény- hatóságok területén működő kézizálogkölcsön intézetek működését és ügy- kezelését bármely alkalommal megvizsgáltathassam. Budapesten, 1899. évi január hó 3-án. A minister helyett: Csörgeő, s. k. államtitkár. E rendelet alapján a kizizálogkölcsön-üzletek statisztikai adatai első ízben az 1899. év elején az 1898-iki üzleti évre vonatko- zólag már a statisztikai hivatal által gyüjtettek be, és az adat- 57* fangen — in dér Form und Weise, wie sie in dér seitens des kön. ung. statistischen Zentralamtes im eigenen Wirkungskreise zu erlassenden Ver- ordnung umschrieben ist — an das genannte Amt einzusenden; dem- gemáss weise ich die Gewerbebehörde an, die Behörden niederer Instanz diesbezüglich gehörig zu instruiren, nicht dass zufolge dér Ausseracht- lassung dieser meiner Verfügungen die in Rede stehenden Ausweise auch ferner an rnich gerichtet werden, und hiedurch die Sammlung dér erfor- derlichen Daten eine Verzögerung oder Verhinderung erleide. Andererseits aber hált gegenwártige Verordnung die Obliegenheit dér Gewerbebehörden auch weiterhin aufrecht, dass sie die im § 10 des G.-A. XIV : 1881 umschriebenen Inspizirungen vornehmen und verpfliohtet sind, über das Resultat derselben die Ausweise nach dem mittels dér Ver- ordnungen des bestandenen Ministeriums für Ackerbau, Gewerbe und Handel vöm 11. Marz 1883, Z. 9.847, und vöm 9. Dezember 1886, Zahl 67.334 festgestellten Formulare bis zu dem dórt angesetzten Termine mir zu unterbreiten. Und da ich Gewicht darauf lege, dass die erwáhnten Ausweise mir künftighin auf das pünktlichste unterbreitet werden, ver- pflichte ich die Gewerbebehörde auf das strengste, die Behörden I. Instanz in jedem Jahre bei Zeiten anzuweisen, dass sie die in Rede stehenden Inspizirungs-Ausweise, nicht minder das auf die bei den L,eihanstalten eventuell vorgekommenen Veránderungen bezügliche Verzeichnis bei dér Gewerbebehörde zu gehöriger Zeit einreichen, woher sie dann unverzögert an mich zu senden sein werden. Das über die bei den einzelnen Pfandleihgescháften vorkommenden Veránderungen zu verfassende Verzeichnis ist mir auch in dem Falle zu unterbreiten, wenn thatsáchlich auch keine Aenderung geschehen ist, in welchem Falle dieser Umstand im Verzeichnis anzumerken ist. Budapest, am 3. Januar 1899. Statt des Ministers: Csörgeő m. p., Staatssekretar, H. M. Nr. 85.053/1898. Verordnung an sámmtliche Gewerbebehörden II. Instanz, in Angelegenheit dér unmittelbar seitens des kön. ung. statistischen Zentralamtes zu erfolgen- den Sammlung dér auf die Pfandleihgescháfte bezüglichen statistischen Daten. Nachdem die Statistik dér Pfandleihgescháfte in das im Sinne des § 3 des vöm kön. ung. statistischen Zentralamte handelnden Ges.-Artikels XXXV : 1897 verfasste Arbeitsprogramm dieses Amtes für das Jahr 1899 aufgenoramen wurde, wird das genannte Amt die auf die Pfandleih gescháfte bezüglichen statistischen Daten, und zwar schon betreffs dér die Ergebnisse des Jahres 1898 zeigenden Daten, im eigenen Wirkungskreise unmittelbar von den mit Pfandleihgeschálten bescháftigten Anstalten be- schaffen. Demzufolge ist es nicht mehr nöthig, dass die auf die Pfandleihgescháfte bezüglichen Verkehrs- und Lizitations-Daten, welche im Sinne dér beste- henden Verordnungen durch die Gewerbehörden I. und II, Instanz zu sammeln und bisher mir zu unterbreiten waren, künftighin ausgefertigt und unterbreitet werden; ich enthebe alsó hiemit die Gewerbebehörden vöm I. Jánner 1899 angefangen ihrer Agenden betreffs dér Sammlung, Ueber- prüfung und Unterbreitung dieser statistischen Ausweise. Gegenwártige Verordnung tangirt aber nicht die Bestimmungen dér vöm bestandenen Ministerium für Ackerbau, Gewerbe und Handel am 11. Márz 1883 unter Zahl 9847, ferner am 9. Dezember 1886 unter Zahl 67.334 erlassenen Verordnungen, welche im Sinne des § 10 des G.-A. XIV : 188) die Modalitáten dér durch die Gewerbebehörden in den von Privátén betriebenen Pfandleihgescháften vorzunehmenden Inspizirungen feststellen, demzufolge sind die diesbezüglichen Ausweise nach dem in dér unter Zahl 9847/83 erlassenen Verordnung angegebenen Formulare, dem vorletzten Punkt und den vorhergehenden Punkten dér unter Zahl 67.334/86 erlassenen Verordnung entsprechend, jáhrlich einmal, stets bis zum 25. Jánner, auch fernerhin mir zu unterbreiten. Ausserdem besteht auch künftighin die Verpflichtung dér Munizipien, wonach sie verhalten sind, ein genaues Verzeichnis über sámmtliche auf dem Gebiete des Munizipiums mit Pfandleihgescháften bescháftigten An- stalten, beziehungsweise über die gesammten, bei denselben vorgekom- menen Veránderungen, die in dér Person des Eigenthümers erfolgten Ver- ánderungen ■ mitinbegriffen, anzufertigen und dasselbe jáhrlich einmal, zusammen mit den oben erwáhnten Inspizirungsberichten, mir zu unter- breiten. Das eben erwáhnte Verzeichnis wird künftighin ausserdem gleich- zeitig auch dem kön. ung. statistischen Zentralamt zu unterbreiten sein. Im übrigen behalte ich es mir vor, die Thátigkeit und Gescháfts gebahrung dér im Gebiete dér einzelnen Munizipien bestehenden Pfandleih anstalten bei welcher Gelegenheit immer inspiziren zu lassen. Budapest, am 3. Jánner 1899. Statt des Ministers : Csörgeő m. p., Staatssekretar. Auf Grund dieser Verordnung wurden die statistischen Daten dér Pfandleihgescháfte zuerst zu Beginn des Jahres 1899 auf das Gescháftsjahr 1898 bezüglich, bereits durch das statistische Amt 8* 58* gyűjtés ez idő óta változatlanul folyik a következő felvételi minta szerint; Törvényhatóság (vármegye, város): ........... Város vagy község: ............ eingesammelt und seither geht die Datensammlung unverándert nach folgendem Aufnahmeformular vor sich: Munizipium (Komitat, Stadt):...... Stadt oder Gemeinde :............ Statisztikai kimutatás Statistischer Ausweis ....................................kézi zálogkölcsön-üzletének 1899. évi forgalmáról s a szedett zálogdíjakról. I. Forgalmi kimutatás. A forgalom részletezése A kölcsönök száma összege számának részletezése a kölcsönök nagysága szerint korona fillér 4 koro-1 nán alul 4—20 20—50 koronáig 50 koronán felül hány kölcsön? a) Arany-, ezüst tárgyakra és ékszerekre adott kölcsönök. 1. Maradvány az előző év végén 2. Ój kölcsönök az év folyamán 3. Összesen (1 + 2) 4. - Az év 5. folyamán 6. kiváltatott elárvereztetett vevő nem létében becslö ál- tal átvétetett 7. Az év folyamán kiadatott összes. (4+5+6) 8. Maradvány az év végén (3—7) 5) Egyéb ingóságokra adott kölcsönök (az értékpapírokra és a gabonára adott kölcsönök beszámítása nélkül, a mely kölcsönök a kimutatásba nem veendők fel). 1. Maradvány az előző év végén ..... 2. Új kölcsönök az év folyamán 3. Összesen (1 + 2) 4. Az év 5. folyamán R- kiváltatott elárvereztetett vevő nem létében becslö ál- tal átvétetett 7. Az év folyamán kiadatott összes. (4-f 5+6) 8. Maradvány az év végén (3—7) über den 1899-er Verkehr des Pfandleihgescháftes des...—..........— ......:..................und über die eingehobenen Leihgebühren. I. Verkehrs-Ausweis Spezifizírung des Verkehrs Darlehen Zahl Betrag Kro- nen Hel- ler Spezifizinmg dér Zahl nach dér Höhe des Darlehens Unter4 Ü20 20-60 *" Kronen wie viele Darlehen ? a) Auf Gold- und Silbergegenstande und Juwelen verabreichte Darlehen. 1. Rest vöm Vorjahre 2. Neue Darlehen im Laufe des Jahres . . 3. Zusammen (1 + 2) 4. Im Laufe 5. des Jahres wurden 6. ausgelöst versteigert in Krmangehmg eines Kiiufers durch den Schátzmeister übernommen 7. Im Laufe des Jahres wurden ausgefolgt zusammen (4+5+6) 8. Rest am Ende des Jahres .... (3—7) h) Auf andere Mobilien verabreichte Darlehen (ohne Einrecbnung dér auf Wert- papiere und auf Getreide verabreichten Darlehen, welche in den Ausweis nicht aufzunehmen sind.) 1. Rest am Ende des Vorjahres 2. Neue Darlehen im Laufe des Jahres . . 3. Zusammen (1 + 2) 4. lm Laufe 5. des Jahres wurden 6. ausgelöst versteigert . 7. lm Laufe des Jahres wurden ausgefolgt zusammen (4+5+6) 8. Rest am Ende des Jahres ... (3 —7) II. A szedett zálogdijak magassága és összege (zálogdíjak alatt a szedett kamatok, kezelési és egyéb díjak együttesen értendők). A zálogdíjak (kamatok, kezelési és egyéb díjak) A zálogtárgyak neme szerint magas- sága a kölcsön °/o-ában ki- fejezve összege: befolyt a kölcsön ár- verésen vevő nem létében becslö által történt átvételkor össze- sen adása- kor hosszabbí- tásakor kivál- tásakor »/o kor. fii. kor. fii. kor. fii. kor. ni. kor. |fil. kor. fii. a) Arany-ezüsttárgyak és ékszerekre adott kölcsö- nök után &) Egyéb ingóságokra adott kölcsönök után (az ér- tékpapírokra és gabo- nára adott kölcsönök beszámítása nélkül) . . Megjegyzés. A meghosszabbított kölcsönök a forgalmi kimutatásban sem az új kölcsönök, sem a kiváltott kölcsönök számában nem mutatandók ki, a maradványban azonban, ha az év végéig ki nem váltatnának, szerepelniük kell. II. Höhe und Summe dér eingehobenen Versatzgebühren (unter Ver- satzgebühren sind die eingehobenen Zinsen, Manipulations- und sonstigen Gebühren zusammen zu verstehen). Nach dér Gattung dér Versatzgegenstánde Bei Darlehen auf Gold- und Silbergegenstande und Juwelen .... Bei Darlehen auf sonstige Mobilien (ohneEinrech- nung dér auf^ Wert- papiére und Getreide verabreichten Darlehen) Die Versatzgebühren (Zinsen, Manipulations- und sonstigen Gebühren) Höhe in °/o des Dar- lehens aus- gedrückt % bei Aus- folgung Summe; eingelaufen bei Ver- lánge- rung bei Aus- lösung des Darlehen ÍL Kr. | H Kr. Kr. bei dér Verstei- gerung ~Kr. dér Ueber- nahmednrcli den Schátz' meister H. Kr. |H. zusam- men Kr. I hí Kelt 90...év.........................Jió......napján. A kézi zálogkölcsön-üzlet tulajdonosának aláírása: Anmerkiing. Die prolongirten Darlehen sind im Verkehrsausweis weder in dér Zahl dér neuen Darlehen, noch derausgelösten Darlehen auszuweisen, im Rest aber habén sie, wenn sie bis Ende dés Jahres nicht ausgelöst worden sind, vorzukommen. ..am .......ten............190.... Unterschrift des Eigenthümers des Pfandleihgescháftes : G) A betegsegélyző pénztárak statisztikája. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség ellen való védelmé- ről szóló 1891. évi XIV. törvényczikk nyitja meg Magyarországon a munkásjóléti törvényalkotás sorozatát, megteremtvén a munkás betegsegélyző pénztárakat s kötelezőnek írván elő az ily pénztá- rakba való belépést minden oly ipari vagy forgalmi alkalmazottra nézve, a kinek napibére a 4 frtot (8 koronát), vagy pedig évi fize- tése az 1200 frtot (2400 koronát) meg nem haladja. A társadalmi szövetkezés vagy magános jótékonyság által korábban alkotott ily- nemű pénztárak a törvény értelmében átalakultak, a mennyiben a törvényben biztosított védelemben és kedvezményben részesülni kívántak; viszont újonnan is alakultak a törvény életbelépésétől kezdve nagy számban ilyen pénztárak, különösen a kerületi beteg- G) Die Statistik dér Krankenkassen. Dér über den Schutz dér industriellen und Fabriksangestellten vor Krankheit handelnde G.-A. XIV ; 1891 eröffnet in Ungarn die Keibe dér Schaffungen dér Arbeiter-Wohlfahrtsgesetze, indem er die Arbeiter-Krankenkassen ins Leben ruft und zum Eintritt in diese Kassen jeden in dér Industrie oder im Verkehr Angestellten verpflichtet, dessen Tagesgeld 4 fi. (8 Kronen), oder Jahresgehalt 1200 fi. (2400 Kronen) nicht überschreitet. Die im Wege dér sozialen Vereinigung oder dér Privat-Wohlthátigkeit früher errich- teten Kassen dieser Art wurden im Sinne des Gesetzes umgeformt, insofern sie des im Gesetze gewahrleisteten Schutzes und dér Begünstigung theilhaftig zu werden wünschten ; seit dem Insleben- treten des Gesetzes habén sich aber auch neue solche Kranken- kassen recht zahlreich konstituirt, besonders die Bezirks-Kranken- kassen, diese ganz neue Institution, eigentlich dér Haupttráger dér segélyző pénztárak, ez az egészen uj intézmény, tulajdonképen gerincze az egész alkotásnak és ez időtől fogva első tényezője a munkások betegség ellen való védelmének. A törvény kerületi betegsegélyző pénztárak alakítását minden vár- megyei törvényhatóságban előírja; ezenkívül engedélyezi ipartestületi pénztárak létesítését, gyári és vállalati, továbbá építési betegsegélyző pénztárak alakítását (ez utóbbiak a gyári és vállalati pénztárakkal azonos jellegűek lévén, kimutatásainkban azokkal egybefoglalva szerepelnek) és végül magánegyesülés utján szervezett pénztárakat. Az 1891. évben alkotott törvény végrehajtási munkálatai — főleg a kerületi betegsegélyző pénztárak megalakítása körüli sok nehézség miatt — áthúzódtak az 1892-ik évbe s a törvény értel- mében újonnan alakult, vagy átalakult betegsegélyző pénztárak működésüket csak az 1892. év április hó elsején kezdették meg, a kereskedelemügyi minister úrnak az 1892. év márczius hó 11-én 13.228. sz. a. kibocsátott végrehajtási rendelete alapján. Ugyanezen évben nyertek szabályozást a betegsegélyző pénz- tárak ügyvitele és pénzkezelése is; a pénztárak működéséről sta- tisztikai adatok beterjesztését első Ízben a kereskedelemügyi mi- nister úrnak 1893. évi április hó 26-án 28.856. sz. a. kelt rende- lete kívánta meg. E rendelet értelmében a pénztárak az iparható- ságok utján tartoztak a kereskedelemügyi minister úrhoz fölter- jeszteni működésük számszerű ismertetését négyféle kimutatásban. Az első a taglétszám körüli változásokat ismertette, a második a tagjárulékok befizetésének viszonyaira vonatkozott, a harmadik a betegségi statisztika adatait szolgáltatta, a betegségnemek és a beteg tagok foglalkozásának kombinácziójával, de a kereset- képtelenséggel járó és a keresetképességet nem veszélyeztető betegségek különválasztása nélkül, a mely utóbbi adatok — ezúttal azonban a betegségnemek és a foglalkozások szerinti kombinácziók mellőzésével a negyedik kimutatásban foglaltattak. A pénztár anyagi viszonyairól a szintén beterjesztendő zár- számadás és vagyonmérleg nyújtottak tájékoztatást. A betegsegélyző pénztári statisztikának e kimutatások alapján szerkesztett első évi eredményei az 1893. évre vonatkozólag, a keres- kedelemügyi miniszter úrnak az 1893. évről szóló jelentésében tétet- tek közzé ; ezek az adatok azonban még az akkor kisebb számú és korlátoltabb működési körű betegsegélyző pénztárak tevékenységéről sem számolhattak be teljes hűséggel, mert a megszabott kimutatások anyagát az akkor még a kezdet számtalan nehézségével küzdő pénz- tárak sem összegyűjteni, sem rendezni nem voltak képesek és számos pénztár egyáltalán nem szolgáltatott adatokat, a többiek pedig hiá- nyosan és megkésve terjesztették fel kimutatásaikat, a melyek, az iparhatóságok közvetítő szerepe folytán újabb késedelemmel érkeztek rendeltetésük helyére. Ez indította a kereskedelmügyi minister urat arra, hogy utóbb idézett rendeletének megváltoztatásával a betegsegélyző pénz- tárakat kimutatásaiknak nem az iparhatóságokhoz, hanem a sta- tisztikai hivatalhoz leendő beküldésére utasítsa. Ez ügyben a kereskedelemügyi minister úr a következő ren- deletet bocsátotta ki: Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 2123. 1894. dn. sz. A magyarországi II. fokú iparhatóságnak. Az 1891 : XIV. t.-cz. alapján működő betegsegélyző pénztárak által 1893. évi április hó 26-án 28.856 sz. a. kelt rendeletemhez képest össze- állítandó statisztikai kimutatások —■ valamint hivatali elődöm 1892. évi január hó 29-én 77.524/1891 sz. a. kelt rendelete szerint szerkesztett pénz- tári számadás és mérleg évenkénti felterjesztése tekintetében az első fokú iparhatóságok útján a törvényhatóság területén működő összes betegsegélyző pénztárak oda utasitandók, hogy az 1895. évtől kezdődőleg az első helyen idézett rendelethez képest egybeállitott és a lefolyt évre vonatkozó statisz- tikai kimutatások a következő évnek márczius hó végéig — nem az illeté- kes iparhatósághoz, mint azt első helyen idézett rendeletem 3. §.-a előírja — hanem közvetlenül az »Országos m. kir. statisztikai Hivatalhoz Budapesten* térj esztendők fel. ganzen Schaffung, und von dieser Zeit an dér Hauptfaktor des Schutzes dér Arbeiter gégén Krankheit. Das Gesetz schreibt für jedes Komitats-Munizipium die Er- richtung von Bezirks-Krankenkassen vor; ausserdem gestattet es die Errichtung von Gewerbekorporations-Krankenkassen, Fabriks- und Unternehmungs-, ferner Bau-Krankenkassen (da diese letzteren mit den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen gleichen Karakters sind, erscheinen sie in unsern Ausweisen mit dicsen zusammen- gefasst) und endlich von im Wege dér Privatvereinigung organisirten Krankenkassen. Die Durchführungsarbeiten des im Jahre 1891 geschaffenen Gesetzes habén sich — hauptsáchlich wegert dér vielen Schwierig- keíten bei dér Konstituirung dér Bezirks-Krankenkassen — in das Jahr 1892 hinübergezogen, und die im Sinne des Gesetzes neu- konstituirten oder umgeformten Krankenkassen habén ihre Thátig- keit erst am 1. April 1892 begonnen, auf Grund dér Durchführungs- verordnung des Herrn Handelsministers vöm 11. Márz 1892, Zahl 13.228. In demselben Jahre ist auch die Gescháftsgebahrung und Geldmanipulation dér Krankenkassen regulirt worden ; die Vorlegung von statistischen Daten über die Thatigkeit dér Kassen wurde zum erstenmal mit dér Verordnung des Herrn Handelsministers vöm 26. April 1893 Zahl 28.856 gefordert. Im Sinne dieser Verordnung waren die Kassen gehalten, den ziffermassigen Bericht über ihre Thatigkeit in viererlei Ausweisen im Wege dér Gewerbebehörden dem Herrn Handelsminister zu unterbreiten. Dér erste wies die Ver- ánderungen im Mitgliederstande aus, dér zweite bezog sich auf die Verháltnisse dér Ableistung dér Mitgliederbeitráge, dér dritte lie- ferte die Daten dér Krankheitstatistik, mit dér Kombination dér Krankheitsgattungen und dér Bescháftigung dér kranken Mitglieder, aber ohne Absonderung dér mit Erwerbsunfáhigkeit verbundenen und dér die Erwerbsfahigkeit nicht gefáhrdenden Krankheiten, welch letztere Daten, diesmal aber von den Kombinationen nach Krankheitsgattungen und Bescháftigungen abgesehen, im vierten Ausweis enthalten sind. Ueber die materiellen Verháltnisse dér Kasse orientirte die gleichfalls vorzulegende Schlussrechnung und Vermögensbilanz. Die auf Grund dieser Ausweise verfassten erstjahrigen Er- gebnisse dér Krankenkassen-Statistik wurden auf das Jahr 1893 bezüglich im Bericht des Herrn Handelsministers vöm Jahre 1893 veröffentlicht; diese Daten konnten aber auch über die Thatigkeit dér dazumal in geringerer Anzahl vorhandenen und ín beschránk- terem Wirkungskreis thátigen Krankenkassen nicht mit voller Treue Rechnung légén, denn die dazumal noch an den unzáhligen Schwierigkeiten des Anfangs laborirenden Krankenkassen konnten das Matéria! dér vorgeschriebenen Ausweise weder zusammen- sammeln, noch ordnen; zahlreiche Kassen habén überhaupt gar keine Daten geliefert, die übrigen aber habén ihre Ausweise sehr mangelhaft und verspátet unterbreitet und diese gelangten zufolge dér Vermittlungsrolle dér Gewerbebehörden mit einer neuerlichen Verzögerung an den Őrt ihrer Bestimmung. Hiedurch fühlte sich dér Herr Handelsminister veranlasst, seine zitirte Verordnung zu modifiziren und die Krankenkassen anzuweisen, ihre Ausweise nicht an die Gewerbehörden, sondern an das statistische Amt einzusenden. Diesbezüglich hat dér Herr Handelsminister folgende Ver- ordnung erlassen; __________Kőn, ung. Handelsminister._________ 2.123. 1894. Praes. Z. An die Gewerbebehörden II. Instanz in Ungarn. Bezüglich dér jáhrlichen Unterbreitung dér durch die auf Grund des G.-A. XIV.: 1891 fungirenden Krankenkassen in Gemássheit meiner Ver- ordnung vöm 26. April 1893 Zahl 28.856 zusammenzustellenden statis- tischen Ausweise, sowie dér im Sinne dér Verordnung meines Amts- vorgángers vöm 29. Januar 1892, Zahl 77.524/1891 verfassten Kassen- rechnung und Bilanz sind sámmtliche auf dem Gebiete des Munizipiums thátigen Krankenkassen im Wege dér Gewerbebehörden anzuweisen, dass vöm Jahre 1895 angefangen die in Gemássheit dér an erster Stelle zitirten Verordnung zusammengestellten und auf das verflossene Jahr bezüglichen statistischen Ausweise bis Ende Márz des darauffolgenden Jahres nicht dér kompetenten Gewerbebehörde, wie dies im § 3 meiner an erster Stelle zitirten Verordnung vorgeschrieben ist, sondern unmittel- bar dem »kön. ung. statistischen Landesamte in Budapest* zu umerbrei- I ten sind. 8** 60* A 77.524/1891 számú rendelethez képest egybeállitott pénztári szám- adás és mérleg pedig ezen rendelet 46. §-ában előirt módon ugyan, de nem egy, hanem két-két példányban mutatandó be az illetékes elsőfokú iparhatóságnak, a mely azután azoknak hozzám való felterjesztése iránt intézkedik. A statisztikai kimutatásoknak közvetlenül, az orsz. statisztikai hiva- talhoz való felterjesztését az adatok gyorsabb feldolgozhatása végett tartot- tam elrendelendőnek; a pénztári számadásnak és mérlegnek két példányban való felterjesztése pedig oly czélból vált szükségessé, mert azoknak egy felülvizsgált és esetleg helyesbített példánya általam az orsz. statisztikai hivatalnak fog megküldetni, még a másik példányt saját használatomra visszatartom. Budapest, 1894. évi augusztus hó 10-én. Lukács s. k. A statisztikai hivatal e rendelet következtében nyert új munka- körét tüzetes tanulmány tárgyává tette s a betegsegélyző pénz- tárakban látván a szervezésre váró munkás statisztikának viszo- nyainkhoz képest legjobb adatszolgáltatóit, javaslatokat készített a betegsegélyző pénztárak statisztikájának módosítása, illetőleg tovább fejlesztése iránt. Ennek a reformtörekvésnek első megnyilatkozása és általában a reformnak alapgondolata a hivatalnak a következő felterjesztésé- ben foglaltatik; Orsz. m. kir. statisztikai hivatal. 40. 1895. eln. sz. Nagyméltóságú Lukács Béla kereskedelemügyi minister úrnak. Az országos m. kir. statisztikai hivatal Nagyméltóságodnak múlt évi augusztus hó 10-én 2.123/eln. sz. a. kelt és a statisztikai hivatallal rövid utón közölt magas elhatározásával a betegsegélyző pénztárak statisztikájá- nak feldolgozásával bízatván meg, az egyidejűleg a II. fokú iparhatóságok- hoz kibocsátott körrendelet értelmében a pénztárak a statisztikai kimuta- tásokat ezentúl közvetlenül a statisztikai hivatalhoz és pedig minden évről a következő évi márczius hó végéig lesznek kötelesek beküldeni. Időközben beható tanulmányozás tárgyává tevén a betegsegélyző pénz- ’ tárak statisztikájának készítésére vonatkozólag fennálló 1893. évi 28.856 sz. rendeletet, az abban megállapított statisztikai kimutatásoknak több irány- ban leendő módosítását vélném szükségesnek, mire nézve oly kéréssel vagyok bátor tiszteletteljes javaslataimat Nagyméltóságodhoz felterjeszteni, hogy tekintettel arra, miszerint a statisztikai kimutatások a betegsegélyző pénztárak által, márczius végéig lesznek beterjesztendők, nagybecsű elhatá- rozását az országos statisztikai hivatallal oly időben közölni kegyeskedjék, hogy a szükséges intézkedések még e hó folyamán kibocsáthatók legyenek. Az 1893. évi 28.856 sz. magas rendeletben megállapított statisztikai adatszolgáltatással szemben a következő kiegészitéseket, illetőleg módosítá- sokat vagyok bátor tisztelettel javaslatba hozni: 1. Kibővitendőnek vélem a statisztikai adatgyűjtést mindenekelőtt bizonyos általános érdekű kérdésekkel, a melyek a pénztárak szervezetére, különösen az alapszabályilag megállapított járulékokra és a segélyezés mér- vére vonatkoznának, hogy a különböző szervezetű, a járulékokra, a segélye- zésre nézve eltérő szabályzatú pénztárak pénzügyi eredményei egymással összehasonlíthatók s ez által a különböző szervezetek és szabályzatok életre valósága, gyakorlati megfelelősége statisztikailag tanulmányozható legyen. 2. A tagsági statisztikára vonatkozó adatok is kiegészitendők volná- nak, első sorban oly irányban, hogy ne csupán az évvégi taglétszámot ismerjük meg, hanem egyúttal az évi átlagos taglétszámot is megállapít- hassuk, mert- az egész évi átlagos taglétszám ismerete nélkül a betegségi statisztikának nagy fáradsággal összeállított adatai nem használhatók. A beteg- ségi statisztikában ugyanis — és ez a halálozási statisztikára is áll — maguk az abszolút számok teljesen értéktelenek, ha az előfordult betege- déseket és halálozásokat nem vethetjük egybe a tagok összes számával, a kik között a betegségi és halálozási esetek előfordultak. Pusztán az éwégi taglétszám a betegsegélyző pénztárak tagjainak számában tapasztalható rendkívüli hullámzásoknál fogva ezen összehasonlításra egyáltalában nem alkalmas, annyival is inkább nem, minthogy a taglétszám a téli hónapok- ban, tehát az év végén is tudvalevőleg rendszerint sokkal alacsonyabb szokott lenni, mint az év legnagyobb részében. Az évi átlagos taglétszám megállapítására a legegyszerűbb s a pénztárakra nézve is legkönnyebb mód a taglétszámot havonként kideríteni s a havi adatokból évi átlagot készíteni. Die im Sinne dér Verordnung Zahl 77.524/1891 zusammengestellte Kassenrechnung und Bilanz aber ist zwar auf die in § 46 dieser Ver- ordnung vorgeschriebene Weise, jedoch nicht in einem, sondern in zwei Exemplaren dér kompetenten Gewerbebehörde I. Instanz vorzulegen, welche sodann dieselben mir unterbreitet. lm Interessé dér rascheren Aufarbeitung dér Daten habé ich verfügt, dass dieselben unmittelbar an das statistische Landesarat geleitet, werden, die Unterbreitung dér Kassenrechnung und Bilanz in zwei Exemplaren hat sich zu dem Zwecke als nothwendig erwiesen, weil das eine revidirte und eventuell berichtigte Exemplar durch mich an das statistische Landesamt gesendet, wáhrend das andere Exemplar zu meinem eigenen Gebrauche zurückbehalten wird. Budapest, am 10. August 1894. Lukács m. p. Das statistische Amt machte diesen seinen neuen, durch diese Verordnung ihm zugewiesenen Wirkungskreis zum Gegen- stand eingehender Studien, und da es die unter unsern Verhált- nissen besten Datenlieferer dér dér Organisation harrenden Arbei- terstatistik in den Krankenkassen erblickte, machte es Vorschláge bezüglich dér Modifizirung, beziehungsweise dér Weiterentwicklung dér Statistik dér Krankenkassen. Die erste Offenbarung dieser Reformbestrebungen, sowie über- haupt dér Grundgedanke dér Reform ist in folgender Unterbreitung des Amtes enthalten : Kön. ung. statistisches Landesamt. 40. 1895. Praes. Z. An Se. Excellenz den Herrn Handelsminister Béla v. Lukács. Das k. ung. statistische Landesamt wurde durch die dem Amte brevi manu mitgetheilte hohe Entscheidung Ew. Excellenz vöm 10. August des vorigen Jahres, Praes.-Zahl 2.123 mit dér Aufarbeitung dér Statistik dér Krankenkassen betraut, im Sinne dér gleichzeitig an die Gewerbebehörden II. Instanz erlassenen Verordnung sind die Kassen verpflichtet, die statis- tischen Ausweise künftighin direkt an das statistische Amt einzusenden, und zwar von jedem Jahre bis Ende Marz des náchstfolgenden Jahres. Mittlerweile habé ich die bezüglich dér Anfertigung dér Statistik dér Krankenkassen bestehende Verordnung Zahl 28.856 vöm Jahre 1895 zum Gegenstand eingehenden Studiums gemacht und erachte es für nöthig, dass die dórt festgestellten statistischen Ausweise nach mehreren Richtungen hin modiflzirt werden ; diesbezüglich erlaube ich mir meine ergebensten Vor- schláge Ew. Excellenz mit dér Bitté zu unterbreiten, geruhen mit Rück- sicht darauf, dass die statistischen Ausweise. seitens dér Krankenkassen bis Ende Márz einzureichen sind, Ihre hoohgeschatzte Entscheidung dem statistische Landesamt zu solcher Zeit mitzutheilen, dass die erforderlichen Verfügungen noch im Laufe dieses Monates erlassen werden können. Gegenüber dér in dér hohen Verordnung vöm Jahre 1893, Zahl 28.856 festgestellten statistischen Datenlieferung erlaube ich mir folgende Ergánzungen, beziehungsweise Modiflkationen ergebenst in Vorschlag zu bringen; 1. Ich erachte es vor allém für nothwendig, dass die statistische Datensammlung mit gewissen Fragen von allgemeinem Interessé erweitert werde, welche sich auf die Organisation dér Kassen, vornehmlich auf die statutenmássig festgestellten Beitrage und auf das Ausmaass dér Unter- stützung beziehen würden, dass die flnanziellen Ergebnisse dér Kassen von verschiedener Organisation und von hinsichtlich dér Beitrage und Unter- stützungen abweichenden Normen miteinander verglichen werden können, damit die Lebensfáhigkeit und praktische Verwendbarkeit dér verschiedenen Organisationen und Normen statistisch studirt werden könne. 2. Audi die auf die Mitgliederstatistik bezüglichen Daten waren zu ergánzen, in erster Reihe in dér Richtung, dass wir den Mitgliederstand nicht nur am Ende des Jahres kennen lemen, sondern auch den Jahres- durchschnitt des Mitgliederstandes feststellen können, denn ohne Kenntnis des Jahresdurchschnittes des Mitgliederstandes können die mit grosser Mühe- waltung zusammengestellten Daten dér Krankenstatistik nicht benützt wer- den. In dér Morbilitáts-Statistik namlich — und dies gilt auch für die Mortalitats-Statistik — sind die absoluíen Zahlen ganz wertlos, wenn wir die vorgekommenen Erkrankungen und Sterbefálle nicht mit dér Gesammt- zahl dér Mitglieder vergleichen können, unter denen die Krankheits- und Sterbefálle vorgekommen sind. Dér Mitgliederstand am Jahresende ist für sich alléin zufolge dér ausserordentlichen Fluktuationen in dér Mitgliederzahl dér Krankenkassen für diese Vergleichung ganz und gar nicht geeignet, umsoweniger, da dér Mitgliederstand in den Wintermonaten, alsó auch zu Ende des Jahres bekanntermaassen gewöhnlich viel niedriger zu sein pflegt, als im grössten Theile des Jahres. Dér einfachste und auch für die Kassen leichteste Modus dér Feststellung des Jahresdurchschnittes des Mitglieder- standes ist, den Mitgliederstand monatlich zu bestimmen und aus den Monatsdaten den Jahresdurchschnitt zü berechnen. 61* A tagsági statisztika tökéletesítése czéljából továbbá még azon bőví- tést is kívánatosnak tartom, melynél fogva a tagok fontosabb csoportjai, kötelezettek és önként belépők, a kötelezettek között ismét a tanonczok és egyébb tagok, az önként belépők között viszont azon különböző foglalko- zási csoportok, a melyeket a törvény felsorol, megkülönböztetendők volná- nak, mert igen nagy fontossággal bir annak a kiderítése, hogy a társa- dalom különböző foglalkozási osztályai, a melyeket a törvény a beteg- segélyző pénztárakba való belépésre ugyan nem kötelez, de a melyeknek a belépést megengedi, a törvény által nyújtott ezen lehetőséggel mily mér- tékben élnek. Kisebb jelentőségű változtatás lenne végül a taglétszámnak korcso- portok szerint való részletezésénél a 18—30 éves korcsoportnak, mely túl- ságos tág és a melybe különben is a tagoknak rendszerint túlnyomó része tartozik, két csoportra való szétbontása, melynél fogva a 18—24 és 25—30 éves korcsoportok volnának képezendők. Ugyanez áll a meghaltaknak kor szerint való részletezésére vonatkozólag is. 3. A bevételek és kiadások, továbbá az évi zárlat eredményei csak azon esetben lévén statisztikailag értékesíthetők, ha azok minden pénztár által egyöntetű elvek szerint állíttatnak össze, nevezetesen, ha bizonyos tételek minden pénztárnál elkülönítve mutattatnak ki, czélszerünek tartom, hogy a statisztikai hivatal a többi statisztikai kimutatásokkal együttesen a pénzügyi eredményekről is nyerjen kimutatásokat, mi mellett önként értető- leg fentartandó volna Nagyméltóságodnak múlt évi 2.123/eln. sz. a. kelt azon rendelkezése, melynél fogva a számadási eredmények 2 példányban terjesztetnének Nagyméltóságod elé s az egyik — esetleg helyesbített — példány a statisztikai hivatalhoz beérkezett kimutatásokkal leendő össze- hasonlitás végett a tisztelettel alulirt hivatalhoz leküldendő volna. 4. Kívánatosnak tartom, hogy a statisztikai adatgyűjtés a pénztárak kebelében működő választott bíróságok ügyforgalmára is kiterjesztessék. Az ide vonatkozó adatok összeállítása egyébiránt a pénztáraknak igen csekély munkát fog okozni. 5. A mi a betegségi és a halálozási statisztikát illeti, e tekintetben több oly természetű javításokra van szükség, a melyeknek életbeléptetése nélkül a mai betegségi és halálozási statisztika teljesen czéltévesztett és •értéktelen. így feltétlenül szükséges mind a betegeknél, mind a meghaltak- nál a férfiaknak és nőknek külön feltüntetése, a tápdijas vagy kórházi ápolásban részesült, továbbá a nem tápdíjas, hanem csak ingyenes orvosi kezelésben részesült betegeknek külön választása, utóbbiaknál egyúttal a tagoknak és a családtagoknak is megkülömböztetése ; mert ha a betegségi statisztikában mindezen különböző elemek egyszerűen összefoglaltatnak, a nyert adatok minden tanulságot nélkülözni fognak. Egyébiránt a betegségi statisztika ily irányú javítása abból az okból is szükséges, mivel ez idő szerint a többször említett 1893. évi 28.856 sz. rendelet tüzetes útmutatást nem tartalmazván, a különböző pénztárak egészen eltérő elvek szerint állít- ják össze betegségi statisztikájukat, némelyek csak a tápdíjas betegeket veszik fel, mások a nem tápdíjasokra is kiterjesztik a statisztikát, de az utóbbiak között ismét vannak olyanok, a melyek csak a tagokat, továbbá olyanok, a melyek egyúttal a családtagokat is befoglalják a statisztikába. Ezen elvi különbözeteknél fogva —• a melyekről e hivatal több budapesti betegsegélyző pénztár statisztikájának a helyszínén való tanulmányozása által nyert meggyőződést — a betegségi statisztika országos eredményei azon kimutatásokból, a melyeket a pénztárak eddig készítettek, össze sem volnának állíthatók. A betegségi és halálozási statisztika további tökéletesítését képezné a betegségek, illetve halálokoknak némely oly betegségekkel való kibőví- tése, a melyek ámbár gyakori esetben fordulnak elő, a kibocsátott hivatalos jegyzékben még sincsenek felvéve ; ilyenek például: az influenza, a tüdő- hurut, a tüdőosúcshurut, idegesség stb. Ugyancsak indokoltnak vélem a sérüléseknél egyrészről a balesetek, másrészről pedig az erőszakos csele- kedetek folytán keletkezett sérüléseket különválasztani, mely megkülönböz- tetés által egyúttal a munkás baleseti statisztikának is alapját fogjuk meg- vethetni. Végre a betegségek jegyzéke az által is változáson menne keresztül, hogy az égyes betegségek nem rokon csoportok szerint, hanem betűrend- ben soroltatnának fel, minthogy a betegsegélyző pénztárak tisztviselői saját állításuk szerint ily sorrendben könnyebben tudnák a táblázatot elkészíteni, •ez esetben a különböző betegségeknek rokon főcsoportok szerint való össze- állítását maga a statisziikai hivatal eszközölné. Tagadhatatlan, hogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájának a vázolt módon való kibővítése és megjavítása a pénztárak statisztikai munká- latait szaporítani fogja, viszont azonban másrészről kétségtelen az is, hogy — mint azt fentebb kifejteni bátor voltam — a jelzett kibővítések és javítások nagyobbára olyanok, hogy azok nélkül a mostani statisztika, a melynek elkészítése különben szintén elég jelentékeny munkaráfordítást igényel, úgyszólván teljesen értéktelen s ezért, ha meg nem javittatik, inkább lm Interessé dér Vervollkommnung dér Mitgliederstatistik erachte ich auch die Erweiterung für erwünsoht, wonach die wichtigern Mitglieder- gruppen, die zum Einlritt Verpflichteten und die freiwillig Eintretenden, unter den Eintrittspflichtigen wieder die Lehrlinge und die übrigen Mitglie- der, unter den freiwillig Eintretenden hinwieder die im Gesetze angeführten verschiedenen Beschaftigungsgruppen zu unterscheiden wáren; von sehr grosser Wichtigkeit ist námlich dér Nachweis elessen, in welchem Maasse die verschiedenen Bescháftigungsklassen dér Gesellschaft, welche das Gesetz zwar nicht verpflichtet, in die Krankenkassen einzutreten, denen es aber den Eintritt gestattet, diese vöm Gesetze dargebotene Möglichkeit in Anspruch nehmen. Eine Aenderung von geringerer Bedeutung wáre es endlich, dass bei dér Speziflzirung des Mitgliederstandes nach Altersgruppen, die Altersgruppe dér 18—30jáhrigen, welche übermássig weit ist, und zu welcher übrigens gewöhnlich die überwiegende Mehrheit dér Mitglieder gehört, in zwei Gruppén getheilt werde, so dass die Altersgruppen dér 18—24 und dér 25—SOjáhrigen zu bilden wáren. Dasselbe gilt für die Spezifizirung dér Verstorbenen nach dem Altér. 3. Da die Ergebnisse dér Einnahmen und Ausgaben, ferner des Jahres- abschlusses nur in dem Falle statistisch verwertbar sind, wenn dieselben seitens jederKasse nach einheitlichen Grundsátzen zusammengestellt, nament- lioh wenn gewisse Posten bei jeder Kasse abgesondert ausgewiesen werden, halté ich es für zweckraássig, dass das statistisché Amt zusaramen mit den übrigen statistischen Ausweisen auch über die finanziellen Ergebnisse Aus- weise erhalte, wobei selbstverstándlich die Verfügung Ew. Exzellenz vöm vorigen Jahre, Pras.-Zahl 2.123 in Geltung verbliebe, wonach die Rechnungs- ergebnisse Ew. Exzellenz in zwei Exemplaren zu unterbreiten wáren, wovon das eine — eventuell beriohtigte — Exemplar behufs Vergleichung mit den an das statistisché Amt gelangten Ausweisen, an das ergeb'enst gefertigte Amt zu leiten wáre. 4. Ich erachte es für erwünsoht, dass die statistisché Datensammlung sióh auch auf den Gescháftsverkehr dér im Schoosse dér Krankenkassen fungirenden Schiedsgerichte erstrecke. Die Zusamrnenstellung dér hierauf bezüglichen Daten wird übrigens den Kassen nur ganz geringe Arbeit ver- ursachen. 5. Was die Morbilitáts- und Mortalitáts-Statistik betrifft, bedarf es in dieser Hinsicht mehrerer solcher Verbesserungen, ohne dérén Inslebentreten die heutige Morbilitáts- und Mortalitáts-Statistik ihren Zweck gánzlich ver- fehlt und wertlos ist. So ist sowohl bei den Kranken, als auch bei den Verstorbenen dér abgesonderíe Ausweis dér Mánner und Frauen unbedingt nothwendig, ferner die Scheidung dér Kranken, welche Pflegegeld oder Spitalspflege erhalten habén, von denjenigen, welche keines Pflegegeldes, sondern nur unentgeltlicher árztlicher Behandlung theilhaftig waren, bei letzteren zugleich auch die Unterscheidung dér Mitglieder und dér Familien- glieder; denn wenn in dér Krankenstatistik all diese verschiedenen Elemente zusammengefasst werden, werden die erhaltenen Daten nichts Instruktives bieten. Uebrigens ist es auch aus dem Grunde nöthig,' die Krankenstatistik in dieser Richtung zu verhessem, da die mehrmals erwáhnte Verordnung vöm Jahre 1895, Zahl 28.856 derzeit keine genaue Anweisung enthált, daher die verschiedenen Kassen ihre Morbilitáts-Statistik nach ganz abweichenden Grundsátzen zusammenstellen; einige nehmen nur die Kranken auf, welche Pflegegeld erhalten, andere erstrecken die Statistik auch auf die Kranken ohne Pflegegeld, aber unter diesen gibt es wieder solche, welche nur die Mitglieder in die Statistik aufnehmen, und solche, die síeh zugleich auf die Familienglieder erstrecken. Zufolge dieser prinzipiellen Differenzen — bezüglich derer sich dies Amt durch Stúdium dér Statistik mehrerer Budapester Krankenkassen die Ueberzeugung verschafft hat —- könnten die Landesrekultate dér Morbilitáts-Statistik aus den Ausweisen, welche von den Krankenkassen bisher angefertigt worden sind, gar nicht zusammengestellt werden. Eine weitere Vervollkommnung dér Morbilitáts- und Mortalitáts-Statistik wáre die Vermehrung dér Todesursachen um einige solche Krankheiten, welche, obwohl sie háuflg vorkommen, im ausgegebenen offiziellen Verzeichnis nicht enthalten sind; solche sind z. B.: Influenza, Lungenkatarrh, Lungen- spitzkatarrh, Nervositát u. dgl. Ebenso würde ich es für begründet erachten, bei den Verletzungen einerseits die durch Unfálle, andererseits die durch Gewaltthátigkeiten verursachten Verletzungen zu unterscheiden, was auch für die Arbeiter-Unfallstatistik grundlegend wáre. Endlich würde das Ver- zeichnis dér Krankheiten auch dadurch eine Aenderung erfahren, dass die einzelnen Krankheiten nicht nach Verwandtschaftsgruppen, sondern in alphabetischer Reihenfolge angeführt würden, da die Beamten dér Kranken- kassen die Tabelle in einer solchen Reihenfolge nach ihrer eigenen Behauptung leichter anfertigen könnten; in diesem Falle würde das statistisché Amt selber die Zusamrnenstellung dér verschiedenen Krankheiten nach verwandten Hauptgruppen besorgen. Es ist nicht zu leugnen, dass die Erweiterung und Verbesserung dér Statistik dér Krankenkassen in dér angedeuteten Weise die statistisché Arbeit dér Kassen vermehren würde, unzweifelhaft aber ist es andererseits auch, dass — wie ich es mir erlaubt habé oben zu erörtern — die angedeu- teten Erweiterungen und Verbesserungen zumeist solche sind, dass ohne dieselben die gegenwártige Statistik, dérén Anfertigung übrigens gleichfalls 62* egészen mellőzendő volna, mintsem hogy ily tökéletlen állapotában tartassék fenn. Egyúttal meg kell említenem, hogy a több munka, a melyet a beteg- segélyző pénztárak statisztikájának az eddiginél helyesebb módon való szerkesztése okozni fog, részben ellensülyoztatik az által, hogy a betegségi statisztikában az egyes betegségeknek a foglalkozásokkal való combinatiója ezúttal egészen mellőzendő volna. A betegségi statisztikának foglalkozások szerint való részletezése ugyanis csak azon esetben lehet tanulságos, ha egyúttal a taglétszámot és pedig nem csupán az évvégi, hanem az átlagos taglétszámot is az egyes foglalkozások szerint részletezve tudjuk kimutatni. Mert mit használna annak ismerete, hogy hány asztalos, hány lakatos stb. betegedett meg himlőben, hagymázban vagy egyéb betegségekben, ha nem tudjuk, hogy a pénztárakban összesen hányán voltak ily foglalkozású tagok, a kiknek számával a betegek és meghaltak számát szembeállíthatnék. A tagok számának foglalkozások szerint való részletezése azonban ez idő szerint két akadályba ütközik: először a tagok foglalkozása a tagsági könyvekben vagy törzslapokon a különböző pénztáraknál nem vezettetik azzal a szabatossággal s különösen nem oly egyöntetű felfogással, hogy ez alapon statisztikát készíteni lehetne, másodszor pedig, miután a pénz- tárak ez idén nem kaptak az iránt utasítást, hogy a taglétszámot foglal- kozások szerint is össze kell állitaniok, kezelési rendszerüket sem alkalmazták ezen feladathoz s ennek következtében a tagok számának foglalkozások szerint való kimutatásé most igen nagy nehézségekbe s a czélt túlhaladó költségekbe kerülne. Ahhoz tehát, hogy a betegsegélyző pénztárak statisz- tikáját foglalkozások szerint szervezhessük, két előfeltételre van szükség : először az összes pénztárakhoz egy általánosan irányadó útmutatás bocsá- tandó ki, a mely a pénztárak által szem előtt tartandó lesz, a tagok foglal- kozásának bejegyzésénél, másodszor megállapítandó azon legczélszerűbb kezelési rendszer, mely a tagsági és betegségi statisztikának foglalkozási alapra fektetését aránylag legkisebb fáradtsággal és költséggel teszi lehetővé. Önként értendő, hogy az adatoknak foglalkozások szerinti részletezése az említett útmutatásokat tartalmazó rendeletek kibocsátását követő évtől kezdve lesz: csak kívánható. A mi a foglalkozások egyöntetű nyilvántartására vonat- kozó utasítást illeti, azt az országos statisztikai hivatal saját hatáskörében el fogja készíthetni, a statisztika érdekeivel összhangzatos legczélszerűbb keze- lési rendszer megállapítása érdekében azonban úgy a nagyobb, mint a kisebb pénztárak részvételével szaktanácskozásokra volna szükség, a melyek még ez év folyamán az országos statisztikai hivatalban volnának megtartandók. A szaktanáoskozások, a melyek összehívásához Nagyméltóságod kegyes felhatalmazását kérem, egyúttal a betegsegélyző pénztárak statisztikájának fejlesztésére vonatkozó egyéb kérdésekkel is foglalkozhatnának, igy különösen azzal is, hogy mily módon lehetne a pénztárak pénzügyi eredményeiben úgy a bevételeknél, mint a kiadásoknál a kötelezett és az önként belépő tagokat megkülönböztetni, hogy így megoldható legyen azon igen fontos kérdés, hogy az önkéntes tagok mennyire terhelik meg a pénztárakat. A szak- tanácskozás kiterjeszkedhetnek továbbá arra a kérdésre is, hogy mi módon lehetne a betegsegélyző pénztárak keretében az ipari munkabérek statisz- tikáját megvalósítani, a különböző iparágak segédmunkásai által hely nélkül töltött napok számát kideríteni, esetleg miként lehetne' a betegsegélyző pénztárakat a munkásstatisztika egyéb feladatainak (munkások lakásviszonyai, munkabeszüntetések, munkásbalesetek stb.) megoldásánál is felhasználni. A mi a betegsegélyző pénztárak statisztikájának költségeit illeti, erre nézve van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy az idézett 2123/eln. sz. magas rendelet értelmében a betegsegélyző pénztárak statisztikájának össze- állítása a folyó évi költségvetés keretében hajtandó végre, a mi akadály nélkül meg is történhetik azon esetben, ha a betegsegélyző pénztárak statisz- tikája egyelőre csak oly mérvben léptettetik életbe, a mely mérvben azt ez alkalommal tisztelettel javasolni bátorkodom. A betegsegélyző pénztárak statisztikájának a tartandó szaktanácskozások alapján leendő mindennemű továbbfejlesztése azonban, különösen pedig a tagsági és betegségi statisztiká- nak foglalkozások szerint való részletezése, igen jelentékeny költségtöbbletet fog okozni, a melynek közelebbi mérvét csak akkor fogom kiszámíthatni, ha a szaktanácskozások alapján a részletes tervek és végrehajtási módoza- tok meg fognak állapíttatni. Már előre jelezhetem azonban, hogy a meg- bízható és részletes statisztika érdekében valószínűleg statisztikai lapok alkalmazása fog a legczélszerűbb módszernek mutatkozni, melyek minden egyes pénztári tagról lesznek kiállitandók s igy nagy tömegüknél fogva jelentékeny s a pénztárakra alig hárítható nyomatási költségekbe fognak kerülni s központi feldolgozásuk is okvetlenül sok költséget fog Okozni. Ha azonban a munkásstatisztikát rendszeresíteni kívánjuk, önként érthető, hogy a vele járó költségektől sem lehet elzárkóznunk. Az előadottak alapján odaterjed tiszteletteljes kérelmem, hogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájának a fentebbi 1—5. pontok alatt vázolt elvek szerint való módosításához hozzájárulni s a •/. alatt ide mellékelt s ezen elveknek megfelelő statisztikai felvételi tábláknak sürgős eine ganz bedeűtende Arbeitsleistung erfordert, sozusagen ganz wertlos ist, und daher, wenn sie nicht verbessert wird, lieber ganz fallen zu lassen wáre, als in einem solchen unvollkommenen Zustand erhalten zu werden. Zugleich rauss ich erwahnen, dass die Mehrarbeit, welche dadurch ver- ursacht wird, dass die Statistik dér Krankenkassen in richtigerer Weise als bisher verfasst würde, zum Theil dadurch aufgewogen wird, dass in dér Morbilitáts-Statistik die Kombination dér einzelnen Krankheiten mit den Bescháftigungen diesmal ganz wegzufallen hat. Die Spezifizirung dér Morbilitáts-Statistik nach Bescháftigungen kann námlich nur in dem Falle instruktiv sein, wenn zugleich dér Mitgliederstand und zwar nicht nur dér am Ende des Jahres, sondern auch dér durchschnittliche nach den einzelnen Bescháftigungen speziflzirt ausgewiesen werden kann. Denn was nűtzte es zu wissen, wie viel Tischler, Schlosser u. s. w. an Blattern, Typhus oder an anderen Krankheiten erkrankt sind, wenn mán nicht weiss, wie viel Mitglieder solcher Bescháftigung zusammen in den Kassen waren, dass ihre Zahl dér Zahl dér Erkrankten und Verstorbenen entgegengestellt werden könne. Die Spezifizirung dér Mitgliederzahl nach Beseháftigungen stösst aber derzeit auf zwei Hindernisse: erstens wird die Bescháftigung dér Mitglieder in den Mitgliedbüchern oder auf den Stammbláttern bei den verschiedenen Kassen nicht mit solcher Genauigkeit, und besonders nicht mit solcher einheitlicher Auffassung geführt, dass auf dieser Grundlage die Statistik angefertigt werden könnte, zweitens aber habén die Kassen, da sie heuer keine Anweisung erhielten, den Mitgliederstand auch nach Bescháf- ■ tigungen zusammenzustellen, ihr Administrations-System dieser Aufgabe nicht angepasst und demzufolge stiesse jetzt dér Ausweis dér Mitgliederzahl nach Bescháftigungen auf sehr grosse Schwierigkeiten und würde über den Zweck hinausgehende Kosten verursachen. Um alsó die Statistik dér Krankenkassen nach Bescháftigungen zu organisiren, bedarf es zweier Vor- bedingungen ; erstens ist an sámmtliche Krankenkassen eine allgemein maass- gebende Instruktion zu erlassen, welche seitens dér Kassen bei dér Ein- tragung dér Bescháftigung dér Mitglieder vor Augen zu haltén ist, zweitens- ist dasjenige zweekmássigste Manipulirungs-System festzustellen, welches es bei dér verháltnismássig kleinsten Mühewaltung und Kosten ermöglicht, die Mitglieds- und Morbilitáts-Statistik auf die Basis dér Bescháftigungen zu légén. Selbstverstándlich kann die Spezifizirung dér Daten nach Bescháf- tigungen nur von dem auf die Ausgabe dér die erwáhnten Anweisungen ent- haltenden Verordnungen folgenden Jahre an gefordert werden. Was die auf die einheitliche Evidenzhaltung dér Bescháftigungen bezügliche Instruktion betrifft, wird das statistische Landesamt dieselbe im eigenen Wirkungskreis anfertigen können, im Interessé dér Feststellung des mit den Aníorderungen dér Statistik harmonirenden zweekmássigsten Manipulations-Systems aber bedürfte es Fachberathungen bei Theilnahme sowohl dér grösseren, als dér kleineren Kassen, diese wáren noch im Laufe dieses Jahres im statistischen Landesamte abzuhalten. Die Fachberathungen, zu dérén Einberufung ich von Ew. Exzellenz die gütige Ermáchtigung erbitte, würden sich zugleich auch mit anderem auf die Entwickelung dér Statistik dér Krankenkassen bezüglichen Fragen bescháftigen, so auch damit, auf welche Weise in den finanziellen Ergeb- nissen dér Kassen sowohl bei den Einnahmen, als auch bei den Ausgaben die eintrittspflichtigen und die freiwillig eintretenden Mitglieder zu unter- scheiden wáren, damit so die sehr wichtige Frage gelöst werden könnte, in welohem Maasse die freiwilligen Mitglieder die Kassen belasten. Die Enquéte könnte ferner auch auf die Frage eingehen, auf welche Weise die Statistik dér gewerblichen Arbeitslöhne im Rahmen dér Krankenkassen zu verwirklichen, und die Zahl dér durch die Hilfsarbeiter dér verschiedenen Industriezweige vazirend verbrachten Tagé festzustellen wáre, eventuell wie mán die Krankenkassen auch bei dér Lösung sonstiger Aufgaben dér Arbeiter-Statistik (Wohnungsverháltnisse dér Arbeiter, Strike, Arbeiter- unfálle u. s. w.) in Anspruch nehmen könnte. Was die Kosten dér Statistik dér Krankenkassen anbelangt, beehre ich mich ergebenst zu melden, dass im Sinne dér zitirten hohen Verordnung Prás.-Zahl 2123, die Zusammenstellung dér Statistik dér Krankenkassen im Rahmen des diesjáhrigen Budgets durchzuführen ist, was in dem Falle auch anstandslos erfolgen kann, wenn die Statistik dér Krankenkassen vorláufig nur in dem Maasse ins Leben treten wird, in welchern ich bei dieser Gelegenheit es vorzuschlagen mich beehre. Die Weiterentwickelung dér Statistik dér Krankenkassen auf Grund dér abzuhaltenden Fachberathungen, besonders die Spezifizirung dér Mitglieder- und Morbilitáts-Statistik nach Bescháftigungen wird aber ein bedeutendes Plus an Kosten verursachen, dessen Maass ich nur dann werde náher berechnen können, wenn auf Grundlage dér Fachberathungen die Detailpláne und Durchführungs-Moda- litáten festgestellt sein werden. Ich kann aber schon im vorhinein andeuten, dass sich im Interessé dér eingehenden und verlásslichen Statistik wahr- scheinlich die Anwendung von statistischen Záhlkarten als die zweekmássigste Methode erweisen wird, welche über jedes einzelne Kassenmitglied auszu- fertigen sein werden, und so zufolge ihrer grossen Masse bedeűtende Druckkosten verursachen, die den Kassen kaum aufgebürdet werden könnten ; auch ihre zentrale Aufarbeitung wird unbedingt mit grossen Auslagen ver- bunden sein. Wenn wir aber die Arbeiter-Statistik systemisiren wollen, können wir selbstverstándlich uns auch vor den damit verbundenen Kosten nicht verschliessen. Auf Grund des Gesagten geht meine ergebene Bitté dahin, geruhen die Modifizirung dér Statistik dér Krankenkassen nach den, in den obigen Punkten 1—5 angedeuteten Grundsátzen zu genehmigen, und das statistische Landesamt gütigst zu bevollmachtigen, dass es die hier untem-/. beigelegten, 63* kibocsátására s egyúttal a betegsegélyzőpénztári statisztika továbbfejlesztésé- nek tanulmányozása czéljából a pénztárak közreműködésével tartandó szak- tanácskozrnányok összehívására is az országos statisztikai hivatalt kegyesen felhatalmazni méltóztassék. A statisztikai felvételi lapoknak a pénztárakhoz való kibocsátását illetőleg van szerencsém végül tisztelettel megjegyezni, hogy ezen kimutatási mintáknak Nagyméltóságod megbízásából, de közvetlenül a statisztikai hivatal által leendő kibocsáttatását azon okból vagyok bátor javasolni, minthogy a felvételi mintákkal egyidejűleg azok kitöltésére nézve számos aprólékos útmutatásra kell kiterjeszkedni, a melyeket tiszteletteljes véle- ményem szerint az országos statisztikai hivatal is megfelelően kibocsáthat •annyival is inkább, minthogy a szóban forgó felvételi minták úgyis csak ideiglenes jellegűek s az egész betegsegélyezési statisztika a tervezett szak- tanácskozások eredményeképen mindenesetre gyökeres változás alá fog esni, a midőn tehát e tárgyban aránylag rövid idő múlva újabb kimerítő rendelet lesz kiadandó. Budapest, 1895. évi január 5-én. Jekelfalussy s. k. igazgató. E fölterjesztésben említett fölvételi táblák két kimutatásba foglalva kívántak a betegsegélyző pénztárak működésének ered- ményeiről adatokat gyűjteni. Az első kimutatás a betegsegélyző pénztár általános viszonyainak tudakolásánál a pénztár alakulási idejét kérdezte s ha a pénztár az 1891. évi XIV. t.-cz. életbelépte ■előtt alakíttatott, az e törvény értelmében való átalakulásának ide- jét is, továbbá azt, hogy a járulékok kivetése a tényleges vagy átlagos napibér alapján történik-e és hogy mekkora az átlagos napi- bér magassága a férfiak, nők és 18 évnél fiatalabb munkásoknál osztályok szerint részletezve. Egy további kérdés a járulék magas- ságát tudakolja a bérösszeg százalékában kifejezve külön a belé- pésre kötelezett tagokra, külön az önként belépőkre nézve s végül a belépetteknek szintén belépett (nem kereső) családtagjaira nézve. A segélyezés mérvét illetőleg azt kellett bevallani, hogy a táppénz a járulék kivetésének alapjául szolgáló bérösszeg hány százaléká- ban van megállapítva, a táppénz, az ingyenes orvosi segély és gyógyszerek, vagy a kórházi ellátás egyfolytában hány héten át vehetők igénybe, a temetkezési segély a járulék kivetésének alap- jául szolgáló összeg hányszorosában van megállapítva s végül, hogy a tagok családtagjai részesülnek-e ingyenes gyógykezelésben ■és gyógyszerekben és pedig hány hétig? A pénztárak tagsági forgalmára vonatkozó kérdések — min- denütt külön a férfiakat és külön a nőket illetőleg — az előző év végén volt taglétszámot, az év folyamán történt belépések, kilépé- pések és halálesetek számát, az év minden hónapjának végén volt taglétszámot, s az évi átlagos taglétszámot tudakolják. Az évvégi taglétszám részletezendő volt ezenkívül a szerint is, hogy hány belépésre kötelezett tag volt és pedig hány segéd, munkás és más alkalmazott és hány tanoncz, továbbá hány önként belépő tag, ne- vezetesen hány önálló iparos és kereskedő, házi iparos, mezőgaz- dasági munkavezető és munkás, házi cseléd és végül belépésre kötelezett vagy önként belépő tagok biztosított családtagjai. Ugyan- csak az évvégi taglétszám volt kimutatandó kor szerinti részlete- zéssel is, a következő kategóriákban : 18 évnél fiatalabbak, 19—24 évesek, 25—30,31—40,41 —50,51—60 évesek és 60 évnél idősebbek. A pénztárak bevételei a tagok járulékaiból, a munkaadók járulékaiból, belépési díjakból, büntető pénzekből, kamatokból, ár- folyamnyereségből és egyéb czímekből eredő bevételek szerint vol- tak kimutatandók, a kiadások részletezése pedig a következő volt; A tagok javára történt kiadások és pedig táppénzek, orvosok és betegápolók díjazása, orvosszerek, gyógyszerek költsége, kórházi költségek (a beszállítás költségeivel együtt), s temetkezési költsé- gek ; igazgatási kiadások és pedig személyiek (fizetések, jutalmak), dologi költségek (irodaszerek, fűtés, világítás, lakbér stb.); árfolyam- veszteség, hozzájárulás a szövetségi pénztárhoz, egyéb kiadások. A vagyonmérleg vagyonoldalán ezek a tételek szerepeltek: pénztárkészlet, értékpapírok árfolyam szerint, értékpapírok folyó kamatai, takarékpénztári betétek és esedékes kamatok, jelzálogi követelések, ingatlanok értéke, leltári tárgyak (leírás után jelentkező értékben), hátralékos tagsági járulékok, egyéb követelések s egyen- diesen Grundsatzen entsprechenden statistischen Aufnahms-Tabellen dringend ausgebe, und zugleich zum Zweck des Studiums dér Weiterentwiokelung dér Statistik dér Krankenkassen unter Mitwirkung dér Kassen abzuhaltende Fachberathungen einberufe. Bezüglich dér an die Kassen zu erlassenden statistischen Aufnahms- blátter erlaube ich mir ergebenst vorzuschlagen, dass diese Ausweis-Formulare im Auftrage Ew. Exzellenz, aber unmittelbar vöm statistischen Amte aus- gegeben werden sollen und zwar aus detn Grunde, weil zugleich mit den Aufnahms-Formularen auch zahlreiche, auf die Ausfüllung derselben bezüg- liche, ins Detail gehende Anweisungen zu gébén sind, welche nach meiner ergebensten Meinung auch das statistische Landesamt in entsprechender Weise erlassen kann, umsomehr, da ja die in Rede stehenden Aufnahms- Formulare nur provisorischen Karaktere sind, und die ganze Kranken- unterstützungs-Statistik als Resultat dér geplanten Fachberathungen jeden- falls eine gründliche Aenderung zu erleiden hat, demzufolge alsó in dieser Angelegenheit in verháltnissmassig kurzer Zeit eine neue erschöpfende Verordnung zu erlassen sein wird. Budapest, am 5. Januar 1895. , Jekelfalussy m. p. Direktor. Die in dieser Unterbreitung erwáhnten Aufnahmstabellen soll- ten Daten über die Ergebnisse und Thátigkeit dér Krankenkassen in zwei Ausweise zusammengefasst saraméin. Dér erste Ausweis fragte bei dér Erkundung dér allgemeinen Verháltnisse dér Kran- kenkassa nach dér Zeit dér Konstituirung dér Kasse, und wenn die Kasse vor dem Inslebentreten des G -A. XIV.: 1891 errichtet wurde, auch nach dér Zeit dér Umgestaltung im Sinne dieses Gesetzes, ferner darnach, ob die Bemessung dér Beitráge auf Grund des thatsáchlichen oder des durchschnittlichen Tageslohnes geschieht und wie hoch dér durchschnittliche Tageslohn bei den Mánnern, den Frauen und den weniger als 18 Jahre altén Arbeitern nach Klassen spezifizirt ist. Eine weitere Frage erkundet die Höhe dér Beitráge in Perzenten des Lohnbetrages ausgedrückt, abgeson- dert bei den eintrittspflichtigen Mitgliedern, gesondert bei den frei- willig Eintretenden, und endlich bei den gleichfalls eingetretenen (nicht erwerbenden) Familiengliedern dér Eingetretenen. Hinsicht- lich des Maasses dér Unterstützung war anzugeben, mit wie viel Perzenten des als Grundlage dér Bemessung des Beitrages dienen- den Lohnbetrages das Pflegegeld festgestellt ist, wie viel Wochen ohne Unterbrechung das Pflegegeld, die unentgeltliche árztliche Hilfe und Medikamente, oder die Spitalspflege in Anspruch ge- nommen werden können, das Wievielfafche des als Grundlage dér Bemessung des Beitrages dienenden Betrages die Leichenbestat- tung-Unterstützung ausmacht, und endlich, ob die Familienglieder unentgeltliche:: árztlicher Behandlung und Medikamente theilhaftig sind, und zwar wie viel Wochen hindurch ? Die auf den Mitgliederverkehr dér Kassen bezüglichen Fragen erkunden — immer abgesondert hinsichtlich dér Mánner und dér Frauen — den Mitgliederstand am Ende des Vorjahres, die Zahl dér im Laufe des Jahres vorgekommenen Eintritts-, Austritts- und Todesfálle, die Mitgliederzahl am Ende eines jeden Monates und des Jahres und den Jahresdurchschnitt des Mitgliederstandes. Die Mitgliederzahl am Ende des Jahres war überdies auch in dér Berechnung zu spezifiziren, wie viele eintrittspílichtige Mitglieder waren, und zwar wie viele Gehilfen, Arbeiter und sonstige Ange- stellte, und wie viele Lehrlinge, ferner wie viele freiwillig eintretende Mitglieder, namentlich wie viele selbstándige Gewerbsleute und Handelsleute, wie viele Hausindustrie Betreibende, landwirthschaft- liche Werkführer und Arbeiter und Hausgesinde, endlich die ver- sicherten Familienglieder dér eintrittspflichtigen oder freiwillig ein- tretenden Mitglieder. Dér Mitgliederstand am Ende des Jahres war auch nach dem Altér spezifizirt auszuweisen in folgenden Kate- gorien; weniger als 18 Jahre alté, 19—24 Jahre alté, 25—30, 31—40, 41—50, 51—60 jáhrige, und mehr als 60 Jahre alté. Die Einnahmen dér Kassen waren nach den aus den Mit- gliederbeitragen, den Beitrágen dér Arbeitsgeber, den Eintritts- gebühren, Strafgeldern, Zinsen, dem Kursgewinn und aus andern Titeln herrührenden Einnahmen auszuweisen,; die Spezifizirung dér Ausgaben aber war die folgende: Ausgaben zu Gunsten dér Mitglieder und zwar Pflegegelder, Entlohnung dér Arzte und Krankenwárter, Auslagen für Medikamente und Heilmittel, Spitals- kosten fsammt den Überführungskosten), Leichenbestattungs-Aus- lagen, Verwaltungs-Ausgaben und zwar persönliche (Gehálter, Belohnungen), und sachliche Auslagen (Kanzleirequisiten, Heizung, Beleuchtung, Wohnungsmiethe u. s. w.); Kursverlust, Beisteuer zűr Verbandkasse, sonstige Ausgaben. Auf dér Aktivaseite dér Vermögensbilanz kommen diese Pes- ten vor; Bargeld, Wertpapiere nach Kurs, laufende Zinsen dér Wertpapiere, Spareinlagen und fállige Zinsen, Hypothekar-For- derungen, Wert dér Immobilien, Inventargegenstánde (Wert nach Abschreibung), rückstándige Mitgliederbeitráge, sonstige Forderun- 64* lég (hiány, mely a tartaléktőkéből leszen fedezendő.) A mérleget a kölcsön, vagy előlegtartozások terhelik meg, továbbá a tagok kiegyenlítetlen követelései, az orvos, gyógyszerész s a kórház kiegyenlítetlen követelései, egyéb tartozások, tartaléktőke a folyó évi egyenleg beszámítása nélkül és egyenleg (az évi kezelés feles- lege, mely a tartaléktőke gyarapítására fordittatik). Ugyanez a kimutatás tartalmazott még a választott bíróság működésére vonatkozó rovatokat is, és pedig a segély iránti igény teljes és részleges elutásitása miatt beadott panaszokat illetőleg az előző évből elintézetlenül maradt, az év folyamán beadott s az év folyamán a panasz visszavonása, egyezség, elutasító határozat, teljesen helytadó és részben helytadó határozat folytán elintézett panaszok számát tudakolván. A második kimutatás a betegségi statisztikát foglalja magában, minden rovatában külön-külön kérdésekkel a férfiakra és nőkre nézve. A kimutatás először általában tudakolja a tápdíjban vagy kórházi ellátásban részesült betegek számát, továbbá a tápdijban nem, hanem csak ingyen orvosi kezelésben és gyógyszerekben részesült beteg tagok és családtagok, végül a gyermekágyas női tagok számát, és a gyermekágyi napok számát. Ezeken kívül a tápdijjal vagy kórházi ápolással járó megbetegedési esetek és beteg- ségi napok aránya, a csak ingyen orvosi segélyben és gyógysze- rekben részesült tagok és családtagok száma kimutatandó a beteg- ségek különféle nemei szerint; a meghalt pénztári tagok szintén a halálokok nemei s az elhunytak életkora szerinti kombinácziók- ban mutatandók ki. A statisztikai hivatalnak ezen felterjesztésére a kereskedelem- ügyi miniszter úr az alábbiakban tudatta elhatározását. Kereskedelemügyi ra. kir. Miniszter. 2.411. VI. 1895. sz- Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak. Hivatkozással folyó évi január hó 5-én 40/eIn. sz. a. kelt felterjesz- tésére, melyben a hivatal egyrészt javaslatot tesz az iránt, hogy a beteg- segélyző pénztárak által hivatali elődöm 1893. ápril hó 23-án 28.856 sz. a. kiadott rendelete szerint vezetett statisztikai kimutatások a hivatal által készített és ide mellékelt táblázatok szerint kibővitve szerkesztessenek és pedig még a pénztárak 1894. évi működésére vonatkozólag, másrészt pedig felhatalmazást kér arra, hogy a betegsegélyző pénztári statisztika tovább- fejlesztése, illetve a foglalkozások szerinti statisztika szervezésének tanul- mányozása czéljából a pénztárak közreműködésével szaktanácskozmányt hívhasson össze, a hivatalt következő határozatomról értesítem. Hivatali elődömnek a statisztikai kimutatások tárgyában kiadott 28.856/1893. számú rendeletének kibővitését a hivatal által javasolt alak- ban elvben elfogadhatónak tartom ugyan, minthogy azonban erre nézve előbb az érdekelt pénztárak igazgatóságainak meghallgatását tartom szükségesnek, a kibocsátandó új szabályrendelet csak a pénztárak 1896. évi működésére lesz alkalmazható, mert a folyó évben a pénztárak már nem készíthetik az új módozat szerint kimutatásaikat. Felhatalmazom egyúttal a hivatalt arra, hogy a betegsegélyző pénztári statisztika továbbfejlesztésének tanulmányozása czéljából több betegsegélyző pénztár közreműködésével szaktanácskozmányt tartson, a melyre kiküldöt- teimet annak idején teendő jelentésére meg fogom nevezni. Ezen szak- tanácskozmányra a budapesti pénztárak közül a kerületi, egy-két nagyobb ipartestületi, gyári- és magánegyesületi betegsegélyző pénztár, vidékről pedig néhány nagyobb kerületi betegsegélyző pénztár (pl. pozsonyi, soproni, pancsovai stb.) lesz meghívandó. Ezen szaktanácskozmányon a hivatal által jelenleg felterjesztett bőví- tett statisztikai kimutatás is tárgyalandó leszen. A szaktanácskozmány eredményéről hozzám jelentés teendő, a mely- nek figyelembe vétele mellett azután a betegsegélyző pénztárak által veze- tendő statisztikai kimutatások szerkesztése iránt körrendelet kibocsátása által intézkedni fogok. Budapesten, 1895. február 1. A miniszter megbízásából: Csörgeő s. k. miniszteri tanácsos. A betegsegélyző pénztári statisztika reformjának kérdése ezáltal elvi jóváhagyást nyervén, a statisztikai hivatal a további tanulmá- nyozásba belevonta a betegsegélyző pénztárakat is, részben hely- gen und Deffzit (welches aus dem Reservefond zu decken sein vvird). Die Bilanz belasten: die Darlehens- oder Vorschuss- schulden, ferner die unbeglichenen Forderungen dér Mitglieder, die unbeglichenen Forderungen des Arztes, Apothekers und Spitals, sonstige Schulden, dér Reservefond ohne Einrechnung des Saldo vöm laufenden Jahre und das Saldo (dér Überschuss dér Jahres- verwaltung, welcher zűr Vermehrung des Reservefondes verwen- det wird). Derselbe Ausweis enthált auch Rubriken über die Thátigkeit dér Schiedsgerichte, welche bezüglich dér wegen gánzlicher oder theilweiser Abvveisung des Unterstützungs-Anspruches eingereichten Klagen die Zahl dér vöm Vorjahr unerledigt gebliebenen, dér im Laufe des Jahres eingereichten und dér im Laufe des Jahres zufolge Klaglosstellung, Ausgleiches, abweisender Entscheidung, völlig statt- gebender oder theilweise stattgebender Entscheidung erledigten Klagen erkundeten. Dér andere Ausweis enthált die Morbilitáts-Statistik, mit bezüg- lich dér Mánner und dér Frauen in allén Rubriken abgesonderten Fragen. Dér Ausweis fragt zuerst im Allgemeinen nach dér Zahl dér Kranken, welche Pflegegeld oder Spitalspflege erhielten, dann derjenigen kranken Mitglieder und Familienglieder, welche kein Pflegegeld, sondern nur unentgeltliche árztliche Hilfe und Medika- mente erhielten, endlich nach dér Zahl dér Wöchnerinnén, welche Mitglieder waren, und dér Wochenbettage. Ausserdem ist die Verháltniszahl dér mit Pflegegeld oder Spitalspflege verbundenen Erkrankungsfálle und Krankentage und die Zahl dér Mitglieder und Familienglieder, welche nur unentgeltliche árztliche Hilfe und Medikamente erhielten, nach den verschiedenen Gattungen dér Krankheiten auszuweisen; die verstorbenen Kassenmitglieder sind gleichfalls in Kombinationen nach den Todesursachen und dem Lebensalter dér Verstorbenen auszuweisen. Auf diese Unterbreitung des statistischen Amtes hat dér Herr Handelsminister seine Entscheidung in folgendem mitgetheilt. K. ung. Handelsminister. 2.411. Z' VI. 1895. An das k. ung. statistische Landesamt. Mit Berufung auf die Unterbreitung vöm 5. Januar 1. J., Prás.-Z. 40,. in welcher das Amt einerseits einen Vorschlag bezüglich dessen maciit, dass die durch die Krankenkassen in Gemássheit dér von meinem Amts- vorgánger am 23. April 1893 unter Zahl 28.856 erlassenen Verordnung geführten statistischen Ausweise nach den vöm Amte angefertigten und hier beigelegten Tabellen erweitert redigirt werden sollen, und zwar auch bezüglich dér Thátigkeit dér Kassen vöm Jahre 1894, andererseits aber um Ermáchtigung ansucht, dass es zum Zweck dér Weiterentwickelung dér Statistik dér Krankenkassen, beziehungsweise des Studiums dér Organi- sirung dér Bescháftigungsstatistik unter Mitwirkung dér Krankenkassen Fach- berathungen einberufen dürfe, verstándige ich das Amt von meinem folgenden, Entschlusse. Ich halté die Erweiterung dér von meinem Amtsvorganger in An- gelegenheit dér statistischen Ausweise unter Zahl 28.856/1893 heraus- gegebenen Verordnung in dér vöm Amte vorgeschlagenen Form prinzipielí zwar für annehmbar, da ich es aber diesbezüglich für nöthig erachte, erst die Meinung dér Direktionén dér interessirten Kassen zu vernehmen, kann das zu erlassende neue Normatív nur auf die Thátigkeit dér Kassen im Jahre 1896 angewendet werden, da die Kassen ihre Ausweise im laufenden Jahre nach dem neuen Modus nicht mehr anfertigen können. Ich ermáchtige zugleich das Amt, zum Zweck des Studiums dér Weiterentwickelung dér Krankenkassen-Statistik unter Mitwirkung mehrerer Krankenkassen eine Enquéte abzuhalten, zu dér ich meinerseits die Exmit- tirten auf den seinerzeit dorther zu erstattenden Bericht nominiren werde. Zu dieser Fachberathung werden von den Budapester Kassen die Bezirks- Krankenkasse, ein paar grössere Gewerbekorporations-, Fabriks- und Privat- vereins-Krankenkassen, aus dér Provinz aber einige grössere Bezirks- Krankenkassen (z. B. die Pozsonyer, Soproner, Pancsovaer u. s. w.) einzu- berufen sein. In dieser Enquéte ist auch über den seitens des Amtes gegenwártig unterbreiteten erweiterten statistischen Ausweis zu verhandeln. Ueber das Ergebnis dér Enquéte ist an mich Bericht zu erstatten, mit dessen Berücksichtigung ich dann über die Redigirung dér seitens dér Krankenkassen zu führenden statistischen Ausweise im Wege einer zu erlassenden Zirkularverordnung Verfügungen treffen werde. Budapest, am 1. Február 1895. Im Auftrage des Ministers : Csörgeő ni. p. Ministerialrath. Nachdem die Frage dér Reform dér Krankenkassen-Statistik hiedurch prinzipielí approbirt worden ist, hat das statistische Amt in das weitere Stúdium auch die Krankenkassen einbezogen, in- 65* színi kiküldetések alkalmával beszélvén meg a budapesti és a jelentősebb vidéki betegsegélyző pénztárak vezetőségeivel a reform- módozatokat, részben írásban kérvén be a pénztárak véleményét a reform alapeszméi felől. A statisztikai hivatalnak ezen — a betegsegélyző pénztárakhoz intézett — köriratából kiemelendőnek tartjuk a következő részleteket: Országos m. kir. statisztikai hivatal. 360/eln. sz. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr O Nagyméltósága a f. évi február hó 1-én 2411 /VI. sz. a. az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz intézett nagybecsű rendeletével a betegsegélyző pénztári statisztikai adat- szolgáltatás újjászervezését és továbbfejlesztését határozta el. Az adat- szolgáltatás azon keretben ugyanis, a mely az 1893. évi 28.856. sz. a. kibocsátott rendeletben megállapittatott, számos hézagokat tüntet fel, a melyek miatt a beterjesztett statisztikai kimutatások, jóllehet azoknak össze- állítása a nagyobb számú tagokkal biró pénztárakra most is nagy munka- teherrel jár, majdnem teljesen hasznavehetetlenek. A kereskedelemügyi miniszter úr O Nagyméltósága a betegsegélyző- pénztári statisztika reformjára vonatkozólag az országos statisztikai hivatal által eléterjesztett főelveket elfogadván, a hivatalt a részletes tervek és javas- latok megtételére utasította. Az új felvételi tervek annak idején a statisz- tikai hivatalban szaktanácskozmány megvitatása alá fognak bocsáttatni, a melyre a miniszter úr Ő Nagyméltóságának kiküldöttjein kívül a jelenté- kenyebb budapesti és esetleg némely vidéki pénztárak is meg fognak hivatni. A főczél az lévén, hogy a pénztáraknak minél kisebb mérvű meg- terhelésével, minél gazdagabb és becsesebb statisztikát létesíthessünk, a mely elsősorban magának az ipari betegsegélyezés ügyének szolgáljon javára; az életbeléptetendő adatszolgáltatási módozatoknak szoros össze- függésben és teljes összhangban kell állniok a pénztárak ügykezelésével és igazgatási czéljaikra létesített mindennemű nyilvántartásaikkal. Ennélfogva az ügy érdekében szükségesnek tartom, hogy mielőtt az új adatszolgáltatási tervekre nézve végleges megállapodásra jutnék, a jelentékenyebb beteg segélyző pénztáraknak szakszerű véleményét bírjam......................... ............................................Hogy a tervbe vett reformnak megbeszélése annak idején annál eredményesebben történhessék, már ez alkalommal van szerencsém a tek. igazgatósággal közölni azon fő szem pontokat, a melyekre a betegsegélyző pénztári statisztika továbbfejleszté- sénél kiterjeszkedni kívánunk s a melyekre nézve a legtöbb pénztárnál ielenleg alkalmazásban levő ügykezelés tekintetéből leginkább látszanak nehézségek fenforogni. Ezen kérdések a következők: 1. Miképen volna a tagsági statisztika olyképpen fejleszthető, hogy az évi átlagos taglétszám megállapithatása czéljából a taglétszámot, esetleg a tagsági forgalmat havonkint és pedig nemcsak a tagok összességére nézve, hanem foglalkozások szerint is részletezve kimutathassuk ? Az évi átlagos taglétszám ismeretére azért van különösen szükség, mert a nélkül a beteg- ségi statisztikának nagy fáradtsággal összeállított eredményei úgyszólván teljesen értéktelenek, hiányozván a megbetegedetteknek az összes tagokkal való összehasonlítására a kellő alap. 2. Kívánatos volna úgy a tagsági, valamint a betegségi statisztikában is egyrészt a belépésre kötelezett tagoknak, másrészt az önkénteseknek tel- jesen elkülönített kimutatása, továbbá a pénztári eredményeknél is úgy a bevételeknél, valamint a tagok javára történő kiadásoknál a kötelezett és önkéntes tagoknak megkülönböztetése. Hogyan volna ez a kezelésnek meg- felelő átalakításával nagyobb nehézség nélkül keresztülvihető ? A kötelezett és önkéntes tagoknak úgy a tagsági és betegségi statisztikában, valamint a pénztári eredmények kimutatásánál is szigorú elkülönítése azért volna szük- séges, hogy ezáltal meglehessen állapítani, vájjon az önkéntes belépés a pénztárak tulajdonképeni feladata szempontjából előnyös vagy hátrányos befolyással bir-e ? 3. A betegségi statisztikában a járó és csak orvosi és gyógyszer- segélyben részesülő betegek a tápdijas vagy kórházi ápolásban részesült betegektől elkülönítve mutatandók ki. A családtagokat is a rendes tagokkal nem összefoglalva kellene kimutatni a betegségi statisztikában. S úgy, mint a tagsági statisztikában, a férfiaknak és nőknek külön kimutatása szükséges. 4. A segélyezési statisztikában a foglalkozási ágak és a betegség- nemek megkülönböztetése lehetséges volna-e ? 5. Volna-e mód található arra nézve, hogy a betegsegélyző pénz- tárak működésének keretében a vezetett nyilvántartások alapján a külön- böző foglalkozási ágakban fizetett tényleges munkabérekről is pontos statisz- tikai adatokat nyerjünk ? dem es die Modalitásén dér Reform mit den leitenden Faktorén dér Budapester und dér bedeutenderen Provinz-Krankenkassen theils bei Gelegenheit von Exmittirungen an Őrt und Stelle besprach, theils aber das Gutachten dér Kassen über die Grundideen dér Reform schriftlich einverlangte. Aus dem an die Krankenkassen gerichteten Zirkular des statistischen Amtes wáren folgende Details hervorzuheben; K- u- statistisches Landesamt. Praes. Z. 360. Se. Excellenz dér Herr k. u. Handelsminister hat mittels seiner am 1. Február 1. J. unter Z. 2411/VI. an das kön. ung. statistische Landes- amt gerichteten hohen Verordnung die Neuorganisirung und Weiterentwick- lung dér Datenlieferung dér Krankenkassen-Statistik beschlosscn. Die Daten- lieferung wies námlich in dem Rahmen, welcher in dér im Jahre 1893 unter Zahl 28.856 erlassenen Verordnung festgestellt war, manche Lücken auf, deretwegen die eingereichten statistischen Ausweise, obwohl ihre Zusam- menstellung bei den eine grössere Zahl von Mitgliedern besitzenden Kassen auch gegenwártig mit einer grossen Arbeitslast verbunden ist, fást gánzlich unbrauchbar sind. Se. Excellenz dér Herr Handelsminister hat die seitens des statisti- schen Landesamtes bezüglich dér Reform dér Krankenkassen-Statistik vor- gelegten Grundprinzipien genehmigt, und das Amt angewiesen, die detail- lirten Entwürfe und Vorschláge einzureichen. Die neuen Aufnahms-Entwürfe werden ihrer Zeitim statistischen Amte einer Fachberathung zűr Verhandlung vorgelegt werden; zu dieser werden nebst den seitens Sr. Excellenz zu Exmittirenden auch die bedeutenderen Budapester und eventuell auch einige Provinzkassen eingeladen werden. Dér Hauptzweck ist, unter möglichst geringer Belastung dér Kassen eine je reichere und wertvollere Statistik zu schaffen, welche in erster Reihe dér Angelegenheit dér gewerblichen Krankenunterstützung selbst zum Wohle gereichen soll; die einzuführenden Datenlieferungs-Modalitáten habén daher in vollem Einklange mit dér Gescháftsgebahrung dér Kassen und allén ihren zu Verwaltungszwecken errichteten Evidenzhaltungeq zu stehen. Demzufolge halté ich es im Interessé dér Sache für nöthig, dass ich, bevor ich bezüglich dér neuen Datenlieferungs-Entwürfe eine endgiltige Meinung fasse, das Gutachten dér bedeutenderen Krankenkassen kenne.................. .... Damit die Besprechung dér beabsichtigten Reform ihrer Zeit je erfolg- reicher sei, beehre ich mich schon bei dieser Gelegenheit dér lobi. Direk- tion die Hauptgesichtspunkte mitzutheilen, welche wir bei dér Weiterent- wicklung dér Statistik dér Krankenkassen berücksichtigen wollen, und be- züglich derer hinsichtlich dér gegenwártig bei den meisten Kassen in Verwendung stehenden Gescháftsgebahrung vornehmlich Schwierigkeiten obzuwalten scheinen. Diese Fragen sind die folgenden: 1. Auf welche Weise könnte die Mitgliederstatistik dergestalt ent- wickelt werden, dass um den Jahresdurchschnitt des Mitgliederstandes aus- weisen zu können, dér Mitgliederstand, eventuell dér Mitgliederwechsel monatlich, und zwar nicht nur hinsichtlich dér Gesammtheit dér Mit- glieder, sondern auch nach Bescháftigungen spezifizirt ausgewiesen werden könne? Es ist besonders darum nöthig, den Jahresdurchschnitt des Mit- gliederstandes zu kennen, weil ansonsten die mit grosser Mühewaltung zu- sammengestelllen Ergebnisse dér Morbilitats-Statistik sozusagen ganz wertlos sind, da die erforderliche Grundlage zűr Vergleichung dér Erkrankten mit den sammtlichen Mitgliedern fehlt. 2. Es wáre zwar erwünscht, dass sowohl in dér Mitgiieder-, als auch in dér Morbilitáts Statistik einerseits die eintrittspflichtigen, andererseits die freiwillig eintretenden Mitgiieder ganz abgesondert ausgewiesen, ferner, dass auch bei den Kassenergebnissen sowohl bei den Einnahmen als auch bei den zu Gunsten dér Mitgiieder geschehenden Ausgaben die eintrittspflichtigen und die freiwilligen Mitgiieder unterschieden werden. Wie könnte dies mit entsprechender Umgestaltung dér Manipulation ohne grössere Schwierigkeit durchgeführt werden ? Es wáre darum nöthig, die eintrittspflichtigen und freiwilligen Mitgiieder sowohl in dér Mitgiieder- und Morbilitats-Statistik, als auch beim Ausweis dér Kassenergebnisse streng abzusondern, damit hiedurch festgestellt werden könne, ob dér freiwillige Eintritt vöm Stand- punkt dér eigentlichen Aufgabe dér Kassen von vortheilhaftem oder nach- theiligem Einfluss ist ? 3. In dér Morbilitáts-Statistik sind die ambulanten Kranken, welche nur arztliche Hüfe und Medikamente erhielten, von denen, welche Pílege- geld oder Spitalspflege erhielten, abgesondert auszuweisen. Auch die Farailienglieder wáren mit den ordentlichen Mitgliedern in dér Morbili- táts-Statistik nicht zusammengefasst auszuweisen. Und so wie in dér Mit- gliederstatistik, bedarf es des abgesonderten Ausweises dér Mánner und dér Frauen. 4. Wáre es möglich, in dér Unterstützungsstatistik die Bescháfti- gungszweige und die Krankheitsgattungen zu unterscheiden ? 5. Wáre ein Modus dafür 2u, flnden, dass wir im Rahmen dér Ihá- tigkeit dér Krankenkassen auf Grund dér geführten Evidenzhaltungen auch über die in den verschiedenen Bescháftigungszweigen thatsáchlich gezahlten Arbeitslöhne genaue statistische Daten erhalten? 9* 6 fi* 6. Lehetséges volna-e a tagok be- és kilépési időpontjainak egybe- vetése alapján az egyes foglalkozási ágakban a helynélkülieknek s esetleg a hely nélkül töltött napoknak számát is megállapítani ? 7. Terhesnek találná-e a tek. igazgatóság saját pénztárára nézve, hogy a tagsági, betegségi és segélyezési, esetleg a munkabér-statisztikának és a helynéküliek statisztikájának összeállithatása czéljából minden egyes tagról az ehhez szükséges adatokat tartalmazó külön statisztikai lapok állíttassanak ki, a melyek segélyével a statisztikai kimutatások összeállí- tását vagy maga a pénztár vagy esetleg az országos statisztikai hivatal végezhetné ? Vagy nem volnának-e maguk a tagsági törzslapok a statisz- tika czéljaira és minő átalakítással közvetlenül is felhasználhatók? Ez eset- ben a statisztikai lapok külön kiállítása mellőzhető volna. Ismételten felkérem a tek. igazgatóságot, hogy mindezen kérdéseket beható megfontolás tárgyává tenni szíveskedjék, nem szorítkozván csupán arra, hogy mi vihető keresztül a betegsegélyző pénztárak mai ügykezelési rendszere mellett, hanem kiterjeszkedvén arra is, hogy esetleg minő változ- tatások volnának szükségesek, hogy a betegsegélyző pénztárak statiszti- kájának továbbfejlesztése a jelzett szempontok szerint keresztülvihető legyen........ Budapest, 1895. évi márczius hó 3-án. Az országos m. kir. statisztikai hivatal igazgatója: Jekelfalussy s. k. ministeri tanácsos. 6. Wáre es möglich, auf Grund dér Gegenüberstellung dér Zeit- punkte des Ein- und Austrittes dér Mitglieder in den einzelnen Bescháfti- gungszweigen die Zahl dér Stellenlosen und eventuell dér stellenlos ver- braohten Tagé fesfzustellen ? 7. Würde es die lobi. Direktion als eine Last für die eigene Kasse be- trachten, dass zum Zweck dér Zusammenstellung dér Mitglieder-, Morbilitáts- und Unterstützungs-, eventuell dér Arbeitslohn-Statistik, und dér Statistik dér Stellenlosen, über jedes Mitglied besondere, die hiezu benöthigten Daten enthaltende statistische Bl áttér ausgefertigt werden, mit dérén Hilfe die Zusammenstellung dér statistischen Ausweise durch die Kasse selbst oder eventuell durch das statistische Landesamt bewerkstelligt werden könnte ? Oder wáren die Mitglied Stammblátter selber nicht unmittelbar zu den Zwecken dér Statistik zu verwenden und mit welcher Umgestaltung ? In diesem Falle könnte von dér besondern Ausfertigung dér statistischen Blát- ter abgesehen werden. Ich ersuche die lobi. Direktion wiederholt, belieben allé diese Fra- gen zum Gegenstande eingehender Erwágung zu machen, und sich nicht darauf zu beschránken, was bei dem heutigen Gescháftsgebahrungs-System dér Krankenkassen durchgeführt werden könnte, sondern sich auch darüber zu verbreiten, was für Ánderungen eventuell nothwendig wáren, damit die Weiterentwicklung dér Statistik dér Krankenkassen nach den angedeuteten Gesichtspunkten durchgeführt werden könne. Budapest, am 3. Márz 1895. Dér Direktor des k. ung. statistischen Landesarates : Jekelfalussy m. p. Ministerialrath. A betegsegélyző pénztárak részéről nyilvánított alapos és tanulságos észrevételek meghallgatása után a statisztikai hivatal emlékiratot dolgoztatott ki a reformjavaslatokról. (»Emlékirat a be- tegsegélyző pénztárak statisztikájának és ügykezelésének újjászer- vezése tárgyában«. A kereskedelemügyi m. kir. minister úr ő nagyméltóságának rendelete folytán az országos m. kir. statisztikai hivatal megbízásából irta dr. Vizncker Antal ministeri segédtitkár. Budapest, 1895.) s egyúttal elkészítette a statisztikai adatszolgál- tatás és a pénztári ügykezelés újjászervezése tárgyában kibocsá- tandó rendeletek tervezeteit. Az emlékirat, a melynek javaslatait a statisztikai hivatal is magáévá tette, a betegsegélyző pénztáraknak a tagsági forgalomra és a betegségi statisztikára vonatkozó adatszolgáltatását az egyéni laprendszerre kívánta fektetni, olyképen, hogy minden pénztári tagról egy (a férfiakról fehér, a nőkről kék színű) statisztikai lap lett volna kiállítandó, a melynek első oldalán a tag neve, születési helye és éve, belépéseinek és kilépéseinek időpontja, tagsági jellege, foglalkozása, díjosztálya vagy heti bére lett volna kitüntetendő, a másik oldalán pedig az illető tag által igénybe vett pénztári segé- lyek részleteztelek volna a segély czime és összege szerint a betegség egyidejű megnevezésével. E laprendszerrel tényleg orvoslást nyertek volna a betegse- gélyző pénztári statisztikának eddigi hiányai s a munkásnép betegségi és halálozási viszonyairól is gazdag statisztikai anyag lett volna nyer- hető, egyúttal egyetlen forrásaként nálunk a betegségi statisztikának. A férfitagok részére szóló statisztikai lap a következő szöve- gezéssel szerkesztetett; B/2. minta. A pénztár neve : Férfiak részére. Statisztikai lap. 1. A tag neve és tagkönyvének száma : 2. A tagZszületési helye*) és éve: 3. Belépések és kilépések 4. Tagsági jellege**) 5. Foglalko- zása***) 6. Díjosztálya vagy hetibére Belépés Kilépés A tagsági na- pok száma év, hó és nap *) Külföldieknél az ország is megnevezendő. , **) A tagok a törvény szerint lehetnek belépésre kötelezették vagy önkéntesek, esetleg kötelezettek, de mint alkalmazás nélküliek, önként fizetők ; ehhez képest a tagsági jelleg ki- tüntetésére a következő háromféle megjelölés használható: „kötelezett* „önkéntes* önként fizető". ’ ” ***) Nemcsak a foglalkozási ág, hanem a foglalkozási viszony is pontosan kiteendö, pl. : téglagyárban napszámosnő, keztyűvarró-üzletbeu segéd, divatárusnőnél tanoncz, stb. Nach Anhören dér seitens dér Krankenkassen geáusserten gründlichen und lehrreichen Bemerkungen liess das statistische Amt über die Reformvorschláge ein Memorandum ausarbeiten (»Denkschrift in Angelegenheit dér Neugestaltung dér Statistik und Gescháftsgebahrung dér Krankenkassen«. Zufolgé Verordnung Sr. Excellenz, des Herrn k. u. Handelsministers im Auftrage des k. u. statistischen Landesamtes verfasst von Dr. Anton Vizneker, Minis- terial-Hilfssekretár Budapest, 1895) und arbeitete zugleich die Ent- würfe dér in Angelegenheit dér Neuorganisirung dér statistischen Datenlieferung und dér Kassengebahrung zu erlassenden Verord- nungen aus. Das Memorandum, dessen Vorschláge auch das statistische Amt zu den seinigen machte, wollte die auf den Mitgliederverkehr und auf die Krankheitstatistik bezügliche Datenlieferung dér Kran- kenkassen auf das individuelle Záhlkartensystem basiren, solcher- weise dass über jedes Kassenmitglied eine (bei Mánnern weisse, bei Frauen blaue) statistische Záhlkarte ausgefertigt werden solle, auf dérén Vorderseite dér Namen des Mitgliedes, Geburtsort und Jahr, Zeitpunkt des Ein- und Austritts, Karakter dér Mitgliedschaft, Beschafiigung, Beitragsklasse oder Wochenlohn anzugeben gewesen wáren, auf dér andern Seite die seitens des Mitgliedes in Anspruch genommenen Kassen-Unterstützungen speziflzirt worden wáren, nach Titel und Betrag dér Unterstützung und mit gleichzeitiger Benennung dér Krankheit. Dieses Záhlkartensystem hátte die bisherigen Mángel dér Statistik dér Krankenkassen thatsáchlich sanirt, und über die Krankheits- und Sterblichkeits-Verháltnisse dér Arbeiterklassen wáre ein reiches statistisches Matéria! zu erlangen gewesen, was bei uns zugleich die einzige Quelle dér Krankheitstatistik gewesen wáre. Die statistische Záhlkarte für die mánnlichen Mitglieder hatte folgende Textirung: Formulái- B/2. Namen dér Kasse: Für Manner. Statistische Záhlkarte. 1, Namen des Mitgliedes und Zahl seines Mitgliedbuches: . 2. Geburtsort*) und -Jahr des Mitgliedes : 3. Fintritt und Austritt 4. Mitgieds- karakter**) 5. Beschüfti- gung***) 0. Beitragsklasse j oder Wochenlohn Eintritt Austritt Zahl dér Mitglieds- tage Jahr, Monat und Tag *) Bei Auslándern ist auch das Land zu benennen. **) Nach dem Gesetze können die Mitglieder sein: eintrittspflichtige, oder freiwillige, eventuell eintrittspflichtige, aber als stellenlose freiwillig zahlende; demgemáss können zűr Angabe des Mitgliedskarakters die folgenden dreierlei Bezeichnungen angevvendet werden: „eintrittspflichtig", „freiwillig", „freiwillig zahlend". ***) Nicht nur dér Bescháftigungszweig, sondern auch das Bescháftigungs Verhaltnis ist genau anzugeben, z. B.: Taglöhnerin in einer Ziegelei, Gehilfe in einem Handschuhnah-Geschaft, Lehrling bei einer Modistin u. s. w. 67* 7. Megbetegedések, elhalálozás és a kiszolgáltatott illetmények: a) Mint keresetképtelen beteg (tag) A betegség és a halálok A betegség (gyógy- kezelés) A betegségi A táp díjas A kórházi Meghalt (év, hó és nap) Illetmények táppénz a hozzátartozók V8 táppénze i kórházba szál- 1 litási költség 1 kórházi ápolási díj 1 gyógyszertári költségek gyógyászati eszközök fürdő temetkezési segély egyéb illetmé- nyek*) összesen sorszáma megnevezése kez- dete vége év, hó és nap napok száma fillérekben — b) Mint keresetképes beteg (tag) c) Családtag A betegség A betegség kezdete (év, hó és nap) Illetmények A beteg a tagnak A betegség, gyermekágyi eset vagy a A betegség kezdete (év, hó és nap; Illetmények megnevezése gyógyszertári költség gyógyászati eszközök fürdő egyéb illetmé- nyek*) 1 gyógyszertári költség gyógyászati eszközök fürdő egyéb illetmé- nyek*) 13 :d be 03 '37 cd cö | leánya egyéb család- tagja I sorszáma | halálok meg- nevezése fillér fillér - - - — *) A netalán kiszolgáltatott »egyéb illetmények* név szerint megnevezendök. 7. JErkrankung, Versterben und die ausgefolgten Gebühren: a) Als erwerbsunfáhiger Kranker (Mitglied) Krankheit und Todesursache Krank- beit (Behand- lung) Zahl dér Verstorben (Jahr,Monat, Tag) Bezüge Krankheits- Pflegegcld- Spitals- Pflegegeld tí 03 a| 03 be ® c f a,c -Ü.T3 ú v .33 XI cu :p!D 0.9 'O te g s O g 03 be 03 53 &4t4 -25 03 ■o c Heilmittel Báder N 5 II s 0 pí? Jo & 0 p sonst. Bezüge*)! | zusammen Lauf. Zahl Benennung bC s« , Ende Jahr, Monat und Tag Tagé “ V in Hellern b) Als erwerbsfáhiger Kranker (Mitglied) Krankheit Benennung A CH cd M'cd h C ■Sa |i bC cd 03 PQ w Bezüge 03 M 03 £ o tí a® <3^ Heller c) Familienglied des kranken Mitgliedes Krankheit, Wochenbett oder Todes- ursache Benennung -d be |h áií u -sá Iá Se cd Bezüge M 03 rW 03 rÖ O tí 04® <3 Heller *) Die eventuell ausgefolgten »aonstigen Bezüge* sind namentlich anZugeben. Azonos ezzel a női tagok lapja, azzal a kibővítéssel, hogy itt külön rovatok tudakolják a gyermekágyi napok számát s a gyermekágyi segély és bábapénz czímén fölvett segélyösszegeket. A betegsegélyző pénztárak általános viszonyairól, bevételeiről és kiadásairól, vagyonmérlegéről és választott bíróságának műkö- déséről a javaslat egy külön kimutatást kívánt, mely lényegében megegyezik az ezidő szerint is használatban lévő s alább egész terjedelmében közreadott statisztikai kérdőívvel; csupán a bevéte- leknek és kiadásoknak néhány fontosabb tételét kivánta a javaslat a központ és vidék szerint részletezni, annak kiderítésére, vájjon a betegsegélyző pénztárakhoz csatlakozott vidéki tagok mennyivel képeznek nagyobb terhet a pénztárra nézve, mint a székhelyen lakó tagok s ennek következtében mennyiben volna jogosult a betegsegélyző pénztárak területi megosztását módosítani, a körök odább tolása vagy kisebbítése által ? Ezt az emlékiratot, valamint a föntebb említett rendeletterve- zeteket a statisztikai hivatal 1895. évi október hó 7-én ad 360/eln. sz. a. kelt felterjesztésével mutatatta be a kereskedelemügyi minis- ter úrnak, kiterjeszkedvén ezúttal a betegsegélyző pénztárnak mű- ködésében tapasztalt egyéb hiányokra is, a melyek a pénztárakat törvényszerű feladataik teljesítésében akadályozzák. 1895. évi november hó 16-án és 17-én pedig megtartatott a statisztikai hivatalnál a nagyobb betegsegélyző pénztárak részvéte- lével a reformkérdésekre vonatkozó szaktanácskozmány, a mely azonban a tervezett reformoknak részben ellene nyilatkozott és főleg a statisztikai lapok alkalmazását, mint a pénztárak anyagi erejét túlhaladó kívánalmat egyelőre mellőzendőnek vélte. A szaktanácskozmány megállapodásairól a statisztikai hivatal a következőkben tette meg jelentését a kereskedelemügyi minister úrhoz: Orsz. m. kin statisztikai hivatal. 3.708/eln, iSgs. sz. Nagymélt. Dániel Ernő kereskedelemügyi kir. minister úrnak. A betegsegélyző pénztárak statisztikájának újjászervezése tárgyában Nagyméltóságodnak f. évi október hó 24-én 73.122/VI. sz. a. kelt magas elhatározása folytán a folyó hó 16-án és 17-én tartott szaktanácskozmá- nyokról — az értekezlet jegyzőkönyvének csatolásával — a következőkben vanr szerencsém tiszteletteljes jelentésemet Nagyméltóságod elé terjeszteni; Identisch ist die Záhlkarte für die weiblichen Mitglieder, mit dér Erweiterung, dass hier besondere Rubriken die Zahl dér Wochenbett- Tage und die unter dem Titel dér Kindbett-Unterstützung und des Hebammengeldes erhaltenen Unterstützungsbetráge erfragen. Ueber die allgemeinen Verháltnisse dér Krankenkassen, ihre Einnahmen und Ausgaben, ihre Vermögens-Daten und die Thátigkeit dér Schiedsgerichte verlangte dér Entwurf einen besonderen Aus- weis, welcher dem Wesen nach mit den auch derzeit in Verwendung stehenden und weiter untén vollinhaltlich mitgetheilten Fragebogen übereinstimmt; nur einige wichtigere Rostén dér Einnahmen und Ausgaben wollte dér Entwurf nach dem Zentrum und dér Umgebung spezifizirt habén, um zu eruiren, um wieviel grösser die Last ist, welche die den Krankenkassen sich anschliessenden Provinzmitglieder dér Kasse aufbürden, als die am Sitz dér Kasse wohnenden Mit- glieder, und inwiefern es demzufolge berechtigt wáre, die Vertheilung dér Krankenkassen-Bezirke durch Verschiebung oder Verengerung dér Kreise zu modifiziren ? Das statistische Amt hat dieses Memorandum, sowie die oben erwáhnten Verordnungsentwürfe mit dér Unterbreitung vöm 7. Ok- tóber 1895, ad Prás,-Z. 360 dem Herrn Handelsminister prásentirt, wobei es sich zugleich auch über sonstige in dér Wirksamkeit dér Krankenkassen beobachtete Mángel verbreitete, welche die Kassen in dér Erfüllung ihrer gesetzgemassen Aufgaben behindern. Am 16. und 17. November 1895 wurde im statistischen Amte unter Theilnahme dér grösseren Krankenkassen die auf die Reform- frage bezügliche Enquéte abgehalten, welche sich aber zum Theil gégén die geplanten Reformén erklárte und dér Meinung war, dass vornehmlich von dér Anwendung dér statistischen Záhlkarten, als von einer die materiellen Kráfte dér Kassen übersteigenden Forderung, vorláufig abzusehen wáre. Das statistische Amt hat seinen Bericht über die Véréin- barungen dér Enquéte an den Herrn Handelsminister in Folgendem erstattet: Kön, ung. statistisches Landesamt. Prds.-Z. 3.20811895. An Se. Exzellenz, den Herrn Handelsminister Ernst von Dániel. Ueber die in AngeU.genheit dér Neuorganisirung dér Statistik dér Krankenkassen zufolge hóhér Verordnung Ew. Exzellenz vöm 24. October 1. J. unter Zahl 73.122/VI. am 16. und 17. 1. M. abgehaltenen Faohberathungen beehre ich mich — mit Beischluss des Protokolls dér Enquéte — meinen ergebensten Bericht Ew. Exzellenz in Folgendem zu unterbreiten : 9*4= 68* A betegsegélyző pénztárak statisztikai adatszolgáltatásának tökélete- sítése czéljából az országos m. kir. statisztikai hivatal által tervezett kétféle fölvételi minta, úgymint az A) mintájú statisztikai kimutatás és a 5-vel jelzett statisztikai lapok közül első sorban az A) kimutatás vétetett tárgya- lás alá, a melynek feladata a pénztárak szervezeti és egyéb általános jel- legű viszonyairól, továbbá a pénzügyi eredményekről és a pénztárak kebelében létesített választott bíróságok működéséről nyújtani statisztika adatokat. A statisztikai kimutatás eltekintve attól, hogy a bevételeknél és ki- adásoknál a központ és vidék szerint való részletezés a Budapesten székelő pénztárak állítása szerint az itteni viszonyoknál fogva különösen a gyógy- szerköltségek elkülönítése tekintetében nehezen keresztülvihető és ezért mellőzendő volna, egészben véve csekély módosításokkal, a melyek folytán az eredeti tervezet részben még ki is bővíttetett, általánosan tetszéssel fogadtatott. A bevételeknek és kiadásoknak központ és vidék szerint való elkülö- nítése tiszteletteljes véleményem szerint a betegsegélyző pénztárak ügyének főképen központi igazgatására nézve bírna érdekkel, a mennyiben a központ és vidék szerint részletezett pénztári eredményekből tanulságokat lehetne meríteni arra vonatkozólag, hogy a pénztárak anyagi helyzete szempontjá- ból a kerületi pénztárak alakításánál a központosítási irányzat vagy pedig a nagyobb kerületi pénztáraknak kisebbekre való szétdarabolása bir-e inkább jogosultsággal. Tisztán statisztikai szempontból azonban, különösen munkástatisztikai szempontból ezen megkülönböztetésnek nem lévén fon- tossága, részemről készséggel megnyugszom abban, hogy a statisztikai adat- gyűjtésnél mellőztessék. A mi a B) mintájú statisztikai lapokat illeti, ezekre vonatkozólag a tanácskozáson képviselt pénztárak túlnyomó része — néhány nagyobb vidéki kerületi pénztárnak, mint a pozsonyinak, nagyváradinak és soproni- nak kivételével, — azon nézetnek adott kifejezést, hogy azoknak életbeléptetése a pénztárak jelenlegi anyagi körülményei között a pénztárakra hátrányos következményű lenne. Teljes egyértelműséggel elismerte azonban az érte- kezlet, hogy a minden jogos igénynek megfelelő tagsági és betegségi sta- tisztikát, a mely a munkásstatisztika alapjául szolgálhasson, csak a sta- tisztikai hivatal által kidolgozott javaslat alapján, vagyis csupán statisztikai lapok alkalmazásával lehet létesiteni. A tagsági és betegségi statisztika azon lényegesebb alapfeltételének biztosítására ugyanis, hogy a foglalkozások szerint részletezett betegségeket ugyancsak a foglalkozások szerint részletezett átlagos taglétszámmal lehes- sen párhuzamba állítani, a mely viszonyítás nélkül a betegségekre vonat- kozó összes adatok úgy tudományos szempontból, mint gyakorlati tekin- tetben értéktelenek, az értekezlet sem tudott mást megoldást találni, mint a mely az országos m. kir. statisztikai hivatal tervezetének lényegét képezi: hogy minden egyes tagról egy-egy külön statisztikai lap állíttassák ki. Midőn tehát az értekezlet készséggel elismerte, hogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájának gyökeres reformja csakis a statisztikai laprend- szer alapján valósítható meg, egyúttal azon óhájtásának adott kifejezést, hogy ezen reformnak életbeléptetése azon időre halasztassék el, a midőn a pénztárak anyagi helyzete az érdekeiket érintő külömbözó fontos kérdé- seknek részben törvényhozási, részben közigazgatási úton való rendezése folytán gyökeresen javulni fog.............................................. .........Meg vagyok arról győződve, hogy a pénztárak függő kérdéseinek rendezése után épen nem fog akadály fenforogni arra nézve, hogy a beteg- segélyző pénztárak statisztikája egészben véve abban a tág keretben léte- sittessék, a mint a jelenleg tárgyalás alatt volt javaslatban foglaltatik s a mely keretben az a magyar raunkásstatisztikának is alapját fogja képez- hetni. A mi természetesen nem zárja ki azt, hogy a statisztikai lapon a részletekben egyes módosítások történjenek, pl. hogy esetleg a gyógyszer- költségeknek tagok szerint való kimutatása mellőztessék, vagy hogy a vasúti alkalmazottak betegsegélyző pénztárai részére szervezetük különleges viszo- nyaira tekintettel oly természetű egyes kivételek engedtessenek, a melyek az egész rendszernek keresztülvitelét nem akadályozzák meg és az adat- gyűjtés egyöntetűségével összeegyeztethetők, annyival is inkább, minthogy a vasúti pénztárak — különösen a m. kir. államvasutak alkalmazottjainak pénztára — ismételten hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az 1895 : XIV. törvényczikk revíziója alkalmával ezen törvény alól kivétesse- nek s szervezetük sajátlagos viszonyaiknak megfelelően a törvény által a többi pénztáraktól eltérően állapíttassák meg. Mindezek alapján oda terjed tehát tiszteletteljes javaslatom, hogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájára vonatkozó reformtervezetnek egyik jelentékeny részét, a •/. alatt tisztelettel idecsatolt statisztikai kimutatást, a melyen az értekezlet által óhajtott módosítások keresztül vannak vive s a mely egyúttal ideiglenesen a tagsági és betegségi statisztikának legfőbb ada- taival is ki van egészítve, már most életbeléptetni méltóztassék és pedig Von den zum Zweck dér Vervoilkommnung dér statistischen Daten- lieferung dér Krankenkassen durch das kön. ung. statistische Landesamt geplanten zweierlei Aufnahmsformularen, námlich vöm statistischen Ausweis nach dem Formular A) und von dér mit B) bezeichneten statistischen Záhlkarte, gelangte in erster Reihe dér Ausweis A) zűr Verhandlung, dessen Bestimmung ist, über die Organisations- und sonstigen, einen allgemeinen Karakter besitzenden Verháltnisse dér Kassen, ferner über die Kassen- ergebnisse und über die im Kreise dér Kassen errichteten Schiedsgerichte statistische Daten zu bieten. Abgesehen davon, dass bei den Einnahmen und Ausgaben die Spezi- fízirung nach Zentrura und Umgebung laut dér Behauptung dér in Budapest ihren Sitz habenden Kassen zufolge dér hiesigen Verháltnisse, besonders hinsichtlich dér Absonderung dér Apothekerkosten sohwer durchzuführen und daher fallen zu lassen wáre, wurde dér statistische Ausweis mit geringen Modifizirungen, wonach dér Originalentwurf zum Theil sogar erweitert wurde, mit allgemeinem Beifall aufgenommen. Die Absonderung dér Einnahmen und Ausgaben nach dem Zentrum und dér Umgebung wáre nach meiner ergebensten Meinung, vornehmlich in Hinsicht auf die Zentral-Verwaltung dér Angelegenheit dér Kranken- kassen von Interessé, insofern aus den nach Zentrum und Umgebung speziflzirten Kassenergebnissen sich Folgerungen bezüglich dessen ergeben würden, ob vora Standpunkte dér materiellen Lage dér Kassen bei dér Errichtung dér Bezirks-Krankenkassen die zentralisirende Tendenz oder aber die Theilung dér grösseren Bezirkskassen in kleinere, bereohtigter wáre. Da aber dicse Unterscheidung von rein statistischem, besonders vöm arbeiterstatistischen Gesichtspunkte keine Wichtigkeit besitzt, gebe ich mich meinerseits gern damit zufrieden, dass von derselben abgesehen werde. Was die statistischen Záhlkarten nach dem Formular B) anbelangt, gaben die in dér Enquéte vertretenen Kassen zum überwiegenden Theil •— ausgenommen einige grössere Provinz-Bezirkskassen, wie die Pozsonyer, Nagyvárader und Soproner — dér Ansicht Ausdruck, dass das Insleben- treten dicsér Karten bei den gegenwártigen materiellen Verháltnissen dér Kassen für dieselben von nachtheiligen Folgen wáre. Mit voller. Éin- müthigkeit anerkannte aber die Enquéte, dass eine, allén gerechtfertigten Ansprüchen entsprechende Mitglieder- und Krankheits-Statistik, welche als Basis dér Arbeiterstatistik dienen könnte, nur auf Grundlage des vöm statistischen Amte ausgearbeiteten Entwurfes, alsó nur bei Anwendung dér statistischen Záhlkarten geschaffen werden kaim. Um námlich die wesentlichere Grundbedingung dér Mitglieder- und Krankheit-Statistik zu sichern, dass die nach Bescháftigungen speziflzirten Krankheiten mit dem gleichfalls nach Bescháftigungen speziflzirten Durch- schnitt des Mitgliederstandes in Parallelé gestellt werden könnten — denn ohne diesen Nachweis sind sámmtliche auf die Krankheiten bezügliche Daten sowohl vöm wissenschaftlichen Standpunkt, als auch in praktischer Hinsicht wertlos, — konnte auch die Enquéte keine andere Lösung flnden, als die, welche das Wesen des Entwurfes des k. ung. statistischen Landes- amtes bildet; dass über jedes einzelne Mitglied je eine besondere statistische Záhlkarte ausgefertigt werde. Indem alsó die Enquéte bereitwilligst anerkannte, dass die gründliche Reform dér Statistik dér Krankenkassen nur auf Grundlage des statistischen Kartensystems durchgeführt werden könne, verlieh sie zugleich dem Wunsche Ausdruck, dass die Einführung dieser Reform auf die Zeit verschoben werde, da die materielle Lage dér Kassen zufolge dér theils im Wege dér Gesetz- gebung, theils im Verwaltungswege zu erfolgenden Regulirung verschiedener ihre Interessen berührenden wichtigen Fragen, sich gründlich gebessert habén wird....................................—.......................... Ich bin überzeugt, dass nach dér Regulirung dér schwebenden Fragen dér Kassen kein Hindernis bezüglich dessen obwalten wird, dass die Statistik dér Krankenkassen im Ganzén in dem weiten Rahmen eingeführt werde, wie es in dem gegenwártig in Verhandlung gewesenen Entwurfe enthalten ist, und in welchem Rahmen dieselbe dann auch die Grundlage dér ungarischen Arbeiterstatistik bilden wird. Hiebei ist natürlich nicht ausgeschlossen, dass auf dér statistischen Záhlkarte in den Details einzelne Modifizirungen vor- genommen werden, z. B. dass dér Ausweis dér Apothekerkosten nach Mit- gliedern entfalle, oder dass für die Krankenkassen dér Bahnangesteliten in Hinsicht auf ihre speziellen Verháltnisse einzelne Ausnahmen gestattet werden, welche die Durchführung des ganzen Systems nicht verhindern und mit dér Einheitlichkeit dér Datensammlung in Einklang gebracht werden kőimen, umsomehr, da die Bahnkassen — besonders die Kasse dér Angestellten dér k. ung. Staatsbahnen -— wiederholt die Nothwendigkeit betont habén, dass bei Gelegenheit dér Revision des G.-A. XIV: 1895 dies Gesetz für sie auf- gehoben, und ihre Organisation ihren eigenthümlichen Verháltnissen ent- sprechend vöm Gesetze von den übrigen Kassen abweichend festgestellt werde. All dieses in Betracht gezogen, geht alsó mein ergebenster Vor- schlag dahin, geruhen einen bedeutsamen Theil des auf die Statistik dér Krankenkassen bezüglichen Reformentwurfes, den unter •/. hochachtungsvoll hier beigelegten statistischen Ausweis, in welchem die von dér Enquéte gewünschten Aenderungen schon durchgeführt sind, und welcher zugleich provisorisch mit den hauptsáchlichsten Daten dér Mitglieder- und Krankheit- Statistik ergánzt ist, schon jetzt ins Leben treten zu lassen, und zwar 69* nem csupán az 1896. évi január hó 1-től kezdődő hatálylyal, hanem a •//. alatt csatolt rendelettervezet értelmében, a mennyire lehetséges az 1895. évre vonatkozólag is, hogy a kérdéses adatok mielőbb rendelkezésünkre álljanak, lehetőleg a pénztárakra vonatkozó törvényhozási és közigazgatási intézkedések előkészítésénél is felhasználhatók legyenek. A reformtervezetnek — másik — mondhatni jelentékenyebb része ellenben a fentebb kifejtettek értelmében egyelőre függőben hagyandó lenne s igy a statisztikai lapok, valamint az életbeléptetési rendelet tervezetek is annak idején a pénztárak anyagi helyzetének megjavítását czélzó törvény- hozási és közigazgatási intézkedések megtörténtével újból tárgyalás alá veendők lennének, még pedig véleményem szerint, — hogy a reformot az érdekelteknek minél általánosabb belenyugvásával lehessen keresztülvinni — legczélszerűbben ugyanazon pénztárak részvételével, a melyek az értekez- leten ez alkalommal voltak képviselve, különösen pedig azoknak részvéte- lével, melyek annak mostani életbeléptetését leghevesebben ellenezték. Addig is, a mig ezen tervezetek újból tárgyalás alá vehetők lesznek Nagyméltóságod nagybecsű engedélyével némely budapesti pénztáraknál, különösen a kerületi pénztárnál az országos m. kir. statisztikai hivatal egyes tisztviselői által próbafelvételeket fogok végeztetni, hogy kétségtelen bizonyítékokat szerezzek arra nézve, hogy a tervezett statisztikai lapoknak kitöltése tényleg mily munkaráfordítást és költséget igényel,' mert részemről erősen meg vagyok arról győződve, hogy a statisztikai lapok kitöltése sokkal kevesebb munkába kerül, mint a hogy azt egyes pénztárak állítják. Ezen próbafelvételeknél szerzendő tapasztalatok fogják egyúttal azt is meg- mutatni, hogy esetleg nem volna-e méltányos a betegsegélyző pénztárakat — a mennyiben a saját tulajdonképeni érdekkörükön túlterjedő, a munkás- statisztikának is alapját képező statisztikai lapokat fognak szolgáltatni — a statisztikai adatszolgáltatás fejében a Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló kereskedelemügyi tárczának, esetleg a statisztikai hivatal keretében fel- állítandó munkásstatisztikai osztálynak terhére némi segélyben pl. statisz- tikai laponkint 1 vagy 2 krajczárnyi kárpótlásban részesíteni ? A mind fontosabbá és fontosabbá váló társadalom-politikai kérdések megoldásához a munkásstatisztikai anyagnak rendszeres gyűjtése elkerülhetetlenül szük- séges lévén, azt hiszem, hogy azon becses adatokat, a melyek épen csakis a betegsegélyző szervezetek felhasználásával szerezhetők meg, még bizonyos áldozatok árán is okvetlenül össze kell gyűjtenünk. A próbafelvételek kapcsán egyúttal van szerencsém Nagyméltóságod- nak tiszteletteljesen jelenteni, hogy a soproni kerületi betegsegélyző pénztár '///. alatt visszakérőleg idecsatolt megkeresésében azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy bocsássák rendelkezésére megfelelő számú statisztikai lapokat, minthogy a statisztikai hivatal által tervezett reformot, melyről a nevezett pénztár képviselői — a pozsonyi és nagyváradi kerületi pénztárak képvi- selőivel egyetértőleg — az értekezleten úgy nyilatkoztak, hogy azt a pénz- tárakra nézve terhelőnek nem tartják, saját elhatározásából életbe léptetni óhajtaná. Tekintettel arra, hogy ez által is a statisztikai lapok újabb tár- gyalásának alaposabb előkészítése mozdittatnék elő, részemről a soproni kerületi pénztárnak ezen önkéntes ajánlkozását örömmel fogadom s mély tisztelettel kérem Nagy méltóságodat, hogy az e czélra kért statisztikai lapoknak a Budapesten foganatosítandó próbafelvételekhez szükséges néhány ezer statisztikai lappal együtt mintegy 15.000 statisztikai lapnak kinyomatására, =a tisztelettel alulirt hivatalt felhatalmazni kegyeskedjék. Végül tekintettel arra, hogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájának újjászervezésével kapcsolatban, mint ez a f. évi 1887/eln. kér. min. sz. előadói ivén foglalt tiszteletteljes jelentésemből kitűnik, egyúttal a munká- sok baleset elleni biztosítását czélzó törvényjavaslathoz szükséges statisztikai ■anyag összegyűjtése is terveztetett, a mi most már a statisztikai lapok élet- beléptetésének elhalasztásával szintén haladékot szenved: bátor vagyok Nagyméltóságodnak nagybecsű figyelmét ajra irányozni, hogy a kérdéses ■czélra egyelőre csupán a Nagyméltóságod hivatali elődjének 1894. évi február hó 25-én 13.469. számú magas rendelete értelmében az egyes ipar- vállalatok által balesetek alkalmával az iparfelügyelőkhöz beterjesztendő baleseti jelentések fognak rendelkezésre állani. A gyári felügyelet gyakorlása szempontjából, bármily nagyfontosságú volt is az idézett magas rendeletben megállapított baleseti jelentéseknek életbeléptetése, mindamellett nem téveszthető szem elől, hogy az ez, alapon begyülő statisztikai anyag nem pótolhatja teljesen azon becses statisztikai adatokat, a melyeket a betegsegélyző pénztáraktól a balesetekre vonatko- zólag is beszerezni terveztünk. Feltéve ugyanis, hogy az érdekelt iparvál- latok, a melyeknek üzemében balesetek fordulnak elő, valamennyien kivétel nélkül a legnagyobb pontossággal küldik is be az előirt baleseti jelentése- ket, az ezen jelentésekből készülő statisztika mindenkor azzal a hiányos- sággal fog bírni, hogy csupán a balesetek, illetve a balesetek által meg- sérült egyének számát adhatja a nélkül, hogy egyidejűleg az illető foglal- kozási körben található összes egyének számát is mutatná s igy a különböző nicht nur mit dér Geltung vöm 1. Jánner 1896, sondern im Sinne des unter •//. beigelegten Verordnungsentwurfes, soweit möglich, auch bezüglich des Jahres 1895, damit die in Frage stehenden Daten je eher zűr Verfügung stehen und thunlichst auch bei dér Vorbereitung dér auf die Kassen bezüglichen Legislations- und Verwaltungs-Verfügungen verwendet werden können. Dér andere, sozusagen wichtigere Theil des Reformplanes hingegen ist im Sinne des oben Erörterten vorláufig in Schwebe zu belassen, dem- nach wáren die statistischen Záhlkarten, sowie die auf das Inslebentreten bezüglichen Reformentwürfe ihrer Zeit, wenn die auf die Verbesserung dér materiellen Lage dér Kassen abzielenden Legislations- und Administrations- Verfügungen bereits erfolgt sind, aufs neue in Verhandlung zu nehmen, und zwar nach meiner Meinung, — damit die Reform mit desto allgemeinerer Beruhigung dér Interessenten durchgeführt werden könne, — am zweck- massigsten unter Mitwirkung derselben Kassen, welche bei dér Enquéte diesmal vertreten waren, besonders aber unter Mitwirkung derjenigen, welche dem jetzigen Inslebentreten am heftigsten opponirt hatten. Aber auch bis diese Entwürfe aufs neue in Verhandlung gezogen werden können, werde ich mit gütiger Genehmigung Ew. Exzellenz bei einigen Budapester Kassen, namentlich bei dér Bezirkskasse durch einzelne Beamte des k. ung. statistischen Landesamtes Probeaufnahmen vornehmen lassen, um unzweifelhafte Beweise bezüglich dessen zu beschaffen, was für einen Arbeitsaufwand und Kosten die Ausfüllung dér geplanten statistischen Záhlkarten thatsáchlich erfordert, denn ich meinerseits bin davon fest über- zeugt, dass die Ausfertigung dér statistischen Záhlkarten viel weniger Arbeit beansprucht, als einzelne Kassen behaupten. Die bei diesen Probeaufnahmen zu machenden Erfahrungen werden zugleich auch darthun, ob es nicht erwa biliig wáre, den Krankenkassen — insofern sie ausserhalb ihrer eigenen eigentlichen Interessenspháre liegende, auch die Grundlage dér Arbeiter- statistik bildende Daten liefern werden — als Entgelt für die statistische Datenlieferung zu Lasten des dér weisen Leitung Ew. Exzellenz unter- stehenden Handelsministeriums, eventuell dér im Rahmen des statistischen Amtes zu errichtenden arbeiterstatistischen Sektion, einige Unterstützung, z. B. per statistische Záhlkarte eine Entschádigung von 1 oder 2 Kreuzern zukommen zu lassen ? Zűr Lösung dér immer wichtiger werdenden sozial- politischen Fragen ist die systematische Erhebung des arbeiterstatistischen Materials unumgánglich nothwendig, und ich glaube, dass die wertvollen Daten, welche eben nur mit Inanspruchnahme dér Organisationen dér Kranken- unterstützung beschafft werden können, auch mit gewissen Opfern unbedingt zusammengesammelt werden müssen. Im Anschluss an die Probeaufnahmen beehre ich mich zugleich Ew. Exzellenz ergebenst zu melden, dass die Soproner Bezirks-Krankenkasse in ihrem, unter •///. rückbittend beigeschlossenen Ansuchen sich mit dér Bitté an mich gewendet hat, ihr statistische Zahlkarten in entsprechen- der Anzahl zűr Verfügung zu stellen, da sie die durch das statistische Amt geplante Reform, über welche sich die Vertreter dér genannten Kasse — im Einverstándnis mit den Vertretern dér Pozsonyer und Nagyváradéi- Bezirks-Krankenkassen — in dér Enquéte dahin geáussert habén, dass sie die- selbe als für die Kassen nicht belastend betrachten, aus eigenem Entschlusse einzuführen beabsichtige. Mit Rücksicht darauf, dass auch hiedurch eine gründlichere Vorbereitung dér neueren Verhandlung über die statistischen Záhlkarten gefördert würde, nahm ich meinerseits das spontáné Anerbieten dér Soproner Bezirkskasse mit Freuden auf und bitté Ew. Exzellenz erge- benst, geruhen das ergebenst gefertigte Amt zu ermáchtigen, die zu diesem Behufe verlangten statistischen Záhlkarten sammt einigen tausend zu den in Budapest vorzunehmenden Probeaufnahmen benöthigten statistischen Záhlkarten, im Ganzén etwa 15.000 statistische Záhlkarten drucken zu lassen. Mit Rücksicht darauf, dass in Verbindung mit dér Reorganisirung dér Statistik dér Krankenkassen zugleich, wie aus meinem am Referenten- bogen, Handelsrainisterium-Prás.-Z. 1887 vöm 1. J. enthaltenen ergebensten Bericht ersichtlich, zugleich die Erhebung des zu dem auf die Unfallver- sicherung dér Arbeiter abzielenden Gesetzentwurfe benöthigten statistischen Materials geplant wurde, was jetzt durch die Vertagung des Inslebentretens dér statistischen Záhlkarten gleichfalls einen Aufschub erleidet, erlaube ich mir die Aufmerksamkeit Ew. Exzellenz darauf zu lenken, dass zu dem erwáhnten Zwecke vorláufig nur die im Sinne dér hohen Verordnung des Amtsvorgángers Ew. Exzellenz vöm 25. Február 1894, Z. 73.469 seitens dér einzelnen Industrie-Unternehmungen aus Anlass von Unfállen an die Gewerbe-Inspektoren zu erslattenden Unfallmeldungen zűr Verfügung ste- hen werden. Von wclch grosser Wichtigkeit auch vöm Standpunkte dér Aus- übung dér Beaufsichtigung dér Fabriken das Inslebentreten dér in dér erwáhnten hohen. Verordnung festgestellten Unfallmeldungen war, ist doch nicht ausser Acht zu lassen, dass das auf dieser Grundlage sich ansammelnde statistische Matéria! nicht gánzlich jene wertvollen stati- stischen Daten ersetzen kann, welche wir von den Krankenkassen auch bezüglich dér Unfálle zu beschaffen beabsichtigten. Vorausgesetzt námlich, dass die interessirten Industrie-Unternehmungen, in dérén Betrieb Unfálle vorkommen, allé ohne Unterschied mit dér grössten Pünktlichkeit die vor- geschriebenen Unfallmeldungen einsenden, wird die aus diesen Meldungen angefertigte Statistik immer den Mangel besitzen, dass sie nur die Zahl dér Unfálle, beziehungsweise dér durch die Unfálle verletzten Individuen ausweist, ohne zugleich die Zahl dér gesammten, im betreffenden Bescháf- 70* foglalkozásoknál a balesetek sűrűségéről vagyis a koczkázatokról is nyúj- tana képet, a mi a balesetbiztosításra nézve a legfontosabb adat. Ezt csak a betegsegélyző pénztárak statisztikájával kapcsolatban lehet kellő pontos- sággal kideríteni, minthogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájában a sta- tisztikai lapok segítségével nem csupán a baleset folytán megsérült vagy meghalt munkások összes számát, hanem általában az összes munkásoknak foglalkozások szerinti tagozatát és pedig a mi a leglényegesebb, a tényleg munkában levő, tehát hivatási balesetnek kitett egyéneknek évi átlagos lét- számát is kitüntethetjük....... Budapest, 1895. évi november hó 26-án. Jekelfalussy s. k. igazgató. E fölterjesztésre a kereskedelemügyi minister úr elhatározá- sát a következőkben tudatta a statisztikai hivatallal: Kereskedelemügyi m. kir. minister. 82.021. ex 95. -----vTJa. "• Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak. A betegsegélyző-pénztárak statisztikájának újjászervezése ügyében megtartott szaktanácskozmányról 1895. évi november hó 26-án 3708. eln. szám alatt kelt jelentését tudomásul véve, értesítem a hivatalt, hogy elfo- gadom abbeli javaslatát, miszerint a betegsegélyző-pénztárak, a hivatali elődöm által 1893. évi április hó 26-án 28.856. szám alatt kiadott rendelet- ben megállapított statisztikai kimutatások helyett ezentúl csakis a hivatal által javaslatba hozott és a fölterjesztett minta szerint szerkesztett általános statisztikai kimutatást legyenek kötelesek évenként beszolgáltatni. E czélból a másolatban ide mellékelt körrendeletét intéztem vala- mennyi magyarországi másodfokú iparhatóságokhoz s felhívom a hivatalt, hogy a körrendelet 3. §-ához képest a szükséges statisztikai táblákat készít- tesse el s a betegsegélyző-pénztáraknak küldje meg. A mi a betegségi statisztikának a minden egyes betegsegélyző-pénztári tagról külön-külön kiállítandó statisztikai lapok rendszere szerint való újjá- szervezését illeti, mielőtt e tekintetben állást foglalnék, figyelemmel a betegsegélyző-pénztárak által kifejezett aggályokra, részemről is szükséges- nek tartom, hogy az erre vonatkozó javaslat gyakorlati keresztülvihetősé- gére, valamint a szóban levő rendszerrel járó munka és költség mérvére nézve tapasztalati adatok álljanak rendelkezésre s ezért nincs észrevételem az ellen, hogy a hivatal saját tisztviselői által az említett rendszer alapján néhány betegsegélyző-pénztárnál próba felvételeket eszközölhessen, továbbá, hogy ugyancsak ily próbafelvételek eszközölhetése czéljából a soproni kerületi betegsegélyző-pénztár, valamint a debreczeni iparos ifjúság beteg- ségé lyző-pénztára részére is a kérdéses statisztikai lapokból a hivatal költ- ségére mintegy 16.000 példányt nyomattasson ki. Budapesten, 1896. január hó 6-án. A minister helyett : Csörgeő s. k. államtitkár. A leiratban említett s egyidejűleg kibocsátott rendelet igy hangzik ; Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Az 1891. évi XIV. t.-oz. alapján fennálló betegsegélyző pénztárak által szerkesztendő statisztikai kimutatások tárgyában, az idézett törvény- czikk 82. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, s a hivatali elődöm által 1893. évi április hó 26-án 28.856. szám alatt kiadott rendelet hatályon kivül helyezése mellett, a következőket rendelem: 1. §. Az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján szervezett betegsegélyző-pénztárak az 1893. évi április hó 26-án 28.856. szám alatt kelt s ezennel hatályon kivül helyezett rendelet- ben megállapított statisztikai kimutatások helyett az 1896. évtől fogva, illetve már az 1895. évre vonatkozólag is, csupán a •/. alatt mellékelt statisztikai kimutatást kötelesek kiállítani. — 2. §. Az 1895. évre vonatkozó statisztikai összeállításnál azok a pénztárak, a melyek a bevételeknek és kiadásoknak a statisztikai kimutatásban foglalt részletezésére nem képesek, az illető tételeket összefoglalva mutathatják ki. Ugyancsak az 1895. évi tigungskreis befindlichen Individuen zu zeigen und so auch ein Bild über die Háufigkeit dér Unfalle bei den verschiedenen Bescháftigungen, das ist über das Risiko zu gébén, was bezüglich dér Unfallversicherung am wich- tigsten zu wissen ist. Dies kann nur in Verbindung mit dér Statistik dér Krankenkassen mit gehöriger Pünktlichkeit erwiesen werden, da wir in dér Statistik dér Krankenkassen mittels dér statistischen Záhlkarten nicht nur die Gesammtzahl dér in Folge von Unfállen verletzten oder verstorbenen. Arbeiter ausweisen können, sondern auch im Atlgemeinen die Gliederung sámmtlicher Arbeiter nach Bescháftigungen, und zwar, was das wesent- lichste ist, den durchschnittlichen Jahresstand dér thatsáchlich in Arbeit stehenden, alsó den Berufsunfallen ausgesetzten Individuen.......... Budapest, am 26. November 1895. Jekelfalussy m. p. Direktor. Auf diese Unterbreitung hat dér Herr Handelsminister das statis- tische Amt von seiner Entschliessung in Folgendem verstándigt: K. ung. Handelsminister. 7 87.021. ex 93 VI! A. An das kön. ung. statistische Landesamt. Indem ich den Bericht über die in Angelegenheit dér Reorganisirung dér Statistik dér Krankenkassen abgehaltene Enquete vöm 26. November 1896 Prás.-Z. 3708 zűr Kenntnis nehme, verstándige ich das Amt, dass. ich den Vorschlag gutheisse, wonach die Krankenkassen statt dér in dér von meinem Amtsvorgánger am 26. April 1893 unter Zahl 28.856 erlasse- nen Verordnung festgestellten statistischen Ausweise künftighin nur den durch das Amt in Vorschlag gebrachten und nach dem unterbreiteten Formular verfassten allgemeinen statistischen Ausweis alljáhrlich abzulie- fern habén. Zu diesem Zwecke habé ich die in Abschrift beigeschlossene Zir- kularverordnung an allé Gewerbebehörden II. Instanz in Ungarn gerichtet,. und fordere das Amt auf, im Sinne des § 3 des Zirkulars die erforder- lichen statistischen Tabellen anzufertigen und an die Krankenkassen zu versenden. Was die Neugestaltung dér Krankheitstatistik nach dem System dér über jedes Krankenkassen-Mitglied abgesondert auszustellenden stati- stischen Záhlkarten anbelangt, erachte ich es, bevor ich in dieser Hinsicht Stellung nehme, mit Rücksicht auf die seitens dér Krankenkassen zum Aus- druck gebrachten Bedenken, auch meinerseits für nothwendig, dass in Hinsicht auf die praktische Durchführbarkeit des hierauf bezüglichen Vorschlages, sowie auf das Maass dér mit dem in Rede stehenden System verbundenen Arbeit und Kosten Erfahrungsdaten zűr Verfügung stehen, und daher habé ich nichts dagegen einzuwenden, dass das Amt bei eini- gen Krankenkassen auf Grund des erwáhnten Systems durh seine eigenen Beamten Probeaufnahmen vornehme, ferner dass es zum Zweck dér Bewerk- stelligung ebensolcher Probeaufnahmen für die Soproner Bezirks-Kranken- kasse und für die Krankenkasse dér Debreczener jungen Gewerbsleute von den in Frage stehenden statistischen Záhlkarten etwa 16.000 Exemplare auf Kosten des Amtes drucken lasse. Budapest, am 6. Jánner 1896. Statt des Ministers: Csörgeő m. p. Staatssekretar. Die im Erlass erwáhnte und gleichzeitig ausgegebene Ver- ordnung lautet: An allé Gewerbebehörden H. Instanz in Ungarn. In Angelegenheit dér durch die auf Grund des G.-A. XIV: 1891 bestehenden Krankenkassen zu verfassenden statistischen Ausweise ver- ordne ich kraft dér im § 82 des zitirten Gesetz-Artikels enthaltenen Er-< máchtigung und bei Ausserkraftsetzung dér durch meinen Amtsvorgánger am 26. April 1893 Z. 28.856 erlassenen Verordnung, Folgendes: § 1. Die auf Grund des G.-A. XIV: 1891 organisirten Krankenkassen habén statt dér in dér am 28. April 1893, Z. 28.856 erlassenen und hiemit ausser Krafi gesetzten Verordnung vorgeschriebenen statistischen Ausweise vöm Jahre; 1896 angefangen, beziehungsweise schon bezüglich des Jahres 1895 nur den unter •/. beigelegten statistischen Ausweis auszuíertigen. — §. 2. Bei dér Zusammenstellung dér Statistik für das Jahr 1895 können diejenigen Kassen, welche nicht in dér Lage sind, die Einnahmen und Ausgaben im statistischen Ausweise zu spezifiziren, die betreffenden Posten zusammen- geíasst ausweisen. Ebenso kann im 1895-er Ausweise auch dér monat- 71* összeállításban a tagok létszámának havonkénti kimutatását, továbbá a keresetképes betegnek és a családtagoknak a betegségi statisztikában való felvételét is mellőzhetik mindazon pénztárak, a melyeknél ezen adatoknak ■kimutatása az eddig vezetett nyilvántartások alapján csak nagyobb mun- kával és költséggel volna keresztülvihető. Az 1896. évtől fogva a pénztári statisztika kivétel nélkül minden pénztár által a statisztikai kimutatás összes rovatainak megfelelően állítandó össze. -— 3. §. A statisztikai kimutatás űrlapok az országos m. kir. statisztikai hivatal költségére állíttatnak elő, s a statisztikai hivatal által ingyenesen küldetnek meg a betegsegélyző-pénz- táraknak. — 4. §. A statisztikai kimutatás minden évre vonatkozólag a következő évi márczius 31-éig állítandó ki s küldendő be az országos tn. kir. statisztikai hivatalhoz. A mely pénztárak nyomtatásban megjelenő zárszámadásokat és évi jelentéseket adnak ki, azok a statisztikai kimuta- tásai egyidejűleg zárszámadásaik és évi jelentéseik egy-egy példányát az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz beterjeszteni kötelesek. '•— 5. §. A jelen rendelet azonnal életbe lép, s alkalmazkodás végett az első fokú iparhatóságok útján valamennyi betegsegélyző-pénztárral közlendő. Budapesten, 1896. évi janáur hó 6-án. A minister helyett: Vörös s. k., államtitkár. Ezen, ma is érvényben lévő rendelet szabályozza ez időtől fogva a betegsegélyző pénztárak statisztikai adatszolgáltatását. A betegsegélyző pénztárak anyagi viszonyai azóta sem változtak úgy meg, hogy a statisztikai hivatal reformjavaslataival újból kísér- letet lehetett volna tenni, s viszont a munkás statisztika ügyének szervezése sem haladt annyira előre, hogy ezen a czímen javítást és bővítést lehetett volna eszközölni a fennálló adatszolgáltatási rendszeren. A statisztikai lapok alkalmazásával folyamatba tett kísér- letek is félbehagyattak a nélkül, hogy eredményteleneknek mutat- koztak volna; sőt ellenkezőleg, a megkezdett kísérletek is a mellett tanúskodtak, hogy ez a rendszer egyúttal a pénztár részére is hasznos ellenőrzési szolgálatokat tehet. A betegsegélyző pénztárak statisztikája tehát ma sem áll a fejlettségnek azon a fokán, a melyet a pénztáraknál kínálkozó gaz- dag, megbecsülhetetlen — és ez - időszerint még kiaknázatlan — statisztikai anyag indokolttá tenne: másrészről azonban mégis ez az egyetlen, a munkás viszonyokra világot vető oly adatgyűjtésünk, a melynél ugyanazon rendszer szerint gyűjtött több évi anyag áll rendelkezésünkre, a melynek tanulságai tehát — a hosszabb meg- figyelési idő által szentesítve — nyújthatnak már tájékoztatást és rnegszivlelésre méltó igazságokat a munkás betegsegélyzés ügyének állásáról. Az e közleményben ismertetett adatok az alábbi kérdőív segélyével gyüjtettek be a betegsegélyző-pénztáraktól: Statisztikai kimutatás. A betegsegélyző pénztár neve és székhelye:___ I. Általános kérdések. 1. A pénztár alapítási éve, működése megkezdésének ideje (hó és nap)? 2. Ha a pénztár az 1891: XIV. t.-cz. életbelépte előtt alapittatott, mikor (év, hó és nap) alakult át és kezdette meg újból működését ezen törvény szerint? ............................................................................ ■3. A járulékok kivetése kizárólag a tényleges vagy kizárólag az átlagos napibér, illetve havi fizetés alapján vagy végre mind a kettőnek tekin- tetbe vételével, azaz a tényleges napibéreknek (fizetéseknek) a meg- állapított díjosztályokba való besorozása útján történik-e ? .................... Hehe Ausweis des Mitgliederstandes, ferner die Aufnahme dér erwerbs- fáhigen Kranken und dér Familienglieder in die Krankheitsstatislik bei all jenen Kassen entfallen, bei welchen dér Ausweis dieser Daten auf Grund dér bisherigen Evidenzhaltungen nur mit grösserem Aufwand an' Arbeit und Kosten durchzuführen wáre. Vöm Jahre 1896 angefangen ist dér Kassenausweis durch jede Kasse ohne Unterschied den gesammten Rubriken des statistischen Ausweises entsprechend zusammenzustellen. —• § 3. Die Blanquette dér statistischen Ausweise werden auf Kosten des kön. ung. statistischen Landesamtes hergestellt und den Krankenkassen vöm statistischen Amte unentgeltlich zugeschickt. — § 4. Dér statistische Aus- weis ist bezüglich jedes Jahres bis 31. Marz des nachsten Jahres auszufer- tigen und dem kön. ung. statistischen Landesamte einzusenden. Diejenigen Kassen, welche gedruckte Schlussrechnungen und Jahresberichte heraus- geben, sind verpflichtet, gleichzeitig mit dem statistischen Ausweis je ein Exemplar ihrer Schlussrechnungen und Jahresberichte an das kön. ung. statistische Landesamt einzusenden. —- § 5. Gégénwártige Verordnung tritt sofort in Kraft und ist behufs Darnachrichtung im Wege dér Gewerbe- behörden erster Instanz sammtlichen Krankenkassen mitzutheilen. ♦ Budapest, am 6. Jánner 1896. Statt des Ministers: Vörös ni. p., Staatssekretar. Diese auch heute in Kraft bestehende Verordnung normirt seit dieser Zeit die statistische Datenlieferung dér Krankenkassen. Die materiellen Verháltnisse dér Krankenkassen habén sich auch seither nicht so verándert, dass mit den Reformvorschlagen des statistischen Amtes aufs neue ein Versuch hátte gemacht werden können, und auch die Organisirung dér Angelegenheit dér Arbeiter- statistik ist noch nicht so weit fortgeschritten, dass am bestehenden Datenlieferungssystem unter diesem Titel Verbesserungen oder Erweiterungen hátten bewerkstelligt werden können. Auch die mit dér Anwendung dér statistischen Zahlkarten begonnenen Versuche sind aufgelassen worden, ohne dass sie sich als resultatslos erwie- sen hátten; vielmehr zeugten die angestellten Experimente dafür, dass dieses System auch den Kassen nützliche Kontrolldienste leísten könnte. Die Statistik dér Krankenkassen steht alsó auch heute nicht auf dér Stufe dér Entwickelung, welche durch das bei den Kassen sich darbietende reiche, unschátzbare — und derzeit noch nicht ausgebeutete — statistische Matéria! motivirt wáre; andererseits aber ist das doch unsere einzige, die Arbeiterverháltnisse beleuch- tende solche Datensammlung, bei welcher uns ein nach demselben System gesammeltes Matéria! von mehreren Jahren zűr Verfügung steht; die daraus sich ergebenden Folgerungen können alsó — durch die lángere Beobachtungszeit sanktionirt — schon Orientirung und zu beherzigende Wahrheiten über den Stand dér Angelegenheit dér Arbeiteruntersiützung bieten. Die in diesen Mittheilungen besprochenen Daten wurden von den Krankenkassen vermittels dér folgenden Fragebogen erhoben ; Statistischer Ausweis. Namen und Sitz dér Krankenkasse :_________ I. Allgemeine Fragen. 1. Gründungsjahr dér Kasse, Zeit des Beginns ihrer Thátigkeit (Monat und Tag) ? ......................................-............. 2. Wenn die Kasse vor Inslebentreten des G.-A. XIV : 1891 gegründet wurde, wann (Jahr, Monat und Tag) wurde sie reorganisirt und wann begann sie ihre Thátigkeit aufs neue in Gemássheit dieses Gesetzes ?___________.......................................................... 3. Erfolgt die Bemessung dér Beitráge ausschliesslich auf Grund des thatsáchlichen oder des durchschnittlichen Tageslohnes, beziehungs- weise des Monatsgehaltes oder aber mit Berücksichtigung dér beiden, d. h. im Wege dér Einreihung dér thatsáchlichen Tageslöhne (Gehál- ter) in die festgestellten Gebührenklassen ? ........-...............-i 72* 4. Az átlagos napibér, illetve havi fizetés magassága: I. oszt.... I. oszt.... i. oszt.... ...fillér II, oszt. » II. oszt.... etil ii. oszt.... » III. oszt » III. oszt. » 3 G íC Aá ni. oszt IV. oszt. » AA IV. oszt.... -.áj IV. oszt g G Aá V. oszt.... » V. oszt.... » > c 'ü 3 V. oszt,... VI. oszt.... VI. oszt ... » co 6 T—1 VI. oszt,... » VII. oszt. » vii- oszt,... VII. oszt.... » d) A tanonczok és gyakornokok díjosztálya (a járulék-kivetésnél alapul vett átlagos napibér)?...............fillér. Megjegyzés. Ha az átlagos napibérek a különböző iparágak szerint különböző nagyságban állapíttattak meg, a statisztikai kimutatáshoz a részletes bérjegyzék melléklet gyanánt csatolandó. 5. A járulék magassága a bérösszeg °/oában vagy díj osztály onkint kifejezve: a) belépésre kötelezett tagokra nézve ?..................................... b) az önként belépőkre nézve ? c) a belépetteknek szintén belépett (nem kereső) családtagjaira nézve ? d) a tagok családtagjainak ingyen orvosi és gyógyszer-segélyben való részesítése fejében van-e pótjárulék megállapítva és mily mérvben ? 6. A segélyezés mérve: á) a táppénz a járulék kivetésének alapjául szolgáló bérösszeg hány °/o-ában vagy díjosztályonkint mily összegben van megállapítva ? b) a táppénz vagy a kórházi ellátás egyfolytában hány héten át vehetők igénybe? ................j........................................... c) a tag hozzátartozói számára azon esetre, ha a tag táppénz helyett kórházi ellátásban részesül, van-e fél táppénz megállapítva s ez egy- folytában hány héten át vehető igénybe? .............................. d) az ingyenes orvosi segély, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök egyfolytában e) a gyermekágyi segély hány heti tápdíjban van megállapítva ? f) a tagok nejei javára van-e megállapítva gyermekágyi segély és mily mérvben ?.............................................................. g) a bábapénz mily összegben van megállapítva ? hj a temetkezési segély a járulék kivetésének alapjául szolgáló összeg hányszorosában vagy díjosztályonkint mily összegben van megálla- pítva ? ................................................................. i) a biztosított családjában előforduló halálozási esetekben nyujt-e a pénztár temetkezési segélyt és mily mérvben ? .................................... j) nyujt-e a pénztár egyéb segélyeket, milyeneket és mily mérvben ? 7. A pénztár valamely szövetségi pénztárnak tagja-e és melyiknek ? Minő kötelezettségei vannak s mily jogok illetik meg a szövetségi pénztárral szemben ?........................................................................ 4. Betrag des durchschnittlichen Tageslohnes, bezw. Monatgehaltes; I. Klasse... Heller I. Klasse... Heller 00 G I. Klasse... Heller II. » » c II. » » T“l CD II. » » O Ü ‘S III. » » 3 kS III. » » III. » » IV. » U , IV. y> » to< ’c G IV. » V. » » ’o XJ V. » » o s ^ ’cti V. » » VI. » » VI, » » ‘o o VI. » >/ VII. » » VII. » » VII. . » » d) Gebührenklasse dér Lehrlinge und Praktikanten (dér bei Bemes- sung dér Beitráge als Grundlage dienende durchschnittliche Tages- lohn) ? ............. Heller. Bemerkung. Wenn die durchschnittlichen Tageslöhne für die verschiedenen Getverbs- zweige in verschiedenen Betrdgen festgestellt wurden, isi dem sta- iisiischen Ausweis def verifizirte Lohntarif als Beilage beizu- schliessen. 5. Betrag dér Beitráge in °/o des Lohnbetrages oder nach Gebührenklas- sen ausgedrückt: a) für die eintrittspflichtigen Mitglieder ?................................. b) für die freiwillig Eintretenden ? c) für die gleichfalls eintretenden Mitglieder dér Familien dér Ein- getretenen? ............................................................. d) ist für die unentgeltliche Betheilung dér Familienglieder dér Mit- glieder mit arztlicher Hilfe und Medikamenten ein Beitragszuschlag festgestellt und in welchem Maasstabe ? ....................... 6. Maasstab dér Unterstützung : d) mit wie viel °/o des als Grundlage dér Bemessung dér Beitráge dienenden Lohnbetrages oder nach Gebührenklassen in welchem Betrage ist das Pflegegeld normirt? .......................... b) wie viel Wochen in einemfort kann das Pflegegeld oder die Spi- talsverpflegung in Anspruch genommen werden ?........................... c) ist für die Angehörigen des Mitgliedes für den Fali, als das Mit- glied sich statt des Pflegegeldes in dér Spitalspflege beflndet, das halbe Pflegegeld normirt und wie viel Wochen in einemfort kann es in Anspruch genommen werden ?.............................................. d) wie viel Wochen in einemfort können die arztliche Hilfe, die Medikamente und die Heilmittel unentgeltlich in Anspruch ge- nommen werden \ yon den Familiengiiedern ?......................... e) wie viel wöchentliches Pflegegeld ist als Kindbett-Unterstützung normirt ? .........-.....-........-..........—..............-....- /) ist für die Frauen dér Mitglieder eine Kindbett-Unterstützung nor- mirt und in welchem Maasstabe ? ______________________________________ g) welcher Betrag ist als Hebammengeld normirt ?, h) das Wievielfache des als Grundlage dér Bemessung des Beitrages dienenden Betrages oder welcher Betrag nach Gebührenklassen ist als Leichenbestattungs-Unterstützung normirt?.................... i) leistet die Kasse bei einem in dér Familie des Versicherten vor- kommenden Todesfall eine Leichenbestattungs-Unterstützung und in welchem Maasstabe ? .............................................. j) bietet die Kasse eine sonstige Unterstützung, was für eine und in welchem Maasstabe ? ..........................................- 7. Ist die Kasse Mitglied einer Verbandkasse und welcher? Was für Verpflichtungen hat sie und welche Rechte kommen ihr dér Ver- bandkasse gegenüber zu ?..................................................- 73* Figyelmeztetés. A pénzösszegekre vonatkozó adatok mindenütt koronaértékhen tüntetendök ki. II. Bevételek és kiadások az 190 év folyamán. Bevételek Kor. | fill. 1. Tagjárulókok (a tanonezok helyett fizetett járulékokkal együtt): a) Kötelezett í a munkaadóktól tagok után \ a tagoktól. . . b) Önkéntes tagok után .... 2. Önkéntes tagok belépési díjai . 3. Iparhatóságilag kiszabott bünte- téspénzek : a) Kötelezett í a munkaadóktól tagok után | a tagoktól. . . b) Önkéntes tagok után .... 6. Tagkönyvecskék (gyógyszerköny- vecskék és bejelentő könyvecs- kék, stb.) : o) Kötelezett í a munkaadóktól tagok után \ a tagoktól. . b) Önkéntes tagok után .... — 10. Egyéb ingóságok eladása.... 11. Bevétel kölcsönökből...... 12. Pénzintézeteknél elhelyezett tö- 13. Egyéb kölcsön adott tőkék visz- 14. Segély a szövetségi pénztártól . 16. Egyéb bevételek (név szerint) : — Folyó évi bevételek összesen . . Előző évi pénztári maradvány. . . Összesen . . rKiadások 1. Táppénzek : a) Egyszeres táppénz b) Másfélsze- res táppénz ' kötelezett tagok- nak .............. önkéntes tagók- nak [ kötelezett tagok- I nak............. 1 önkéntes tagok- • nak c) Hozzátar- [ kötelezett tagok- tozóknak 1 nak............... járó V2 táp-1 önkéntes tagok- pénz l nak ........... 3. Bábapénz 2. Gyermek- í kötelezett tagoknak ágyi segély | önkéntes tagoknak (kötelezett tagoknak önkéntes tagoknak 4. Kórházba-szállitási költségek . . 5. Kórházi ápolási díjak.......... 6. Gyógyszertári költségek v . . . 7. Gyógyászati eszközök........... 8. Fürdököltségek................. 9. Egyéb gyógyászati segélyek (név- szerint) 2)....................... *). c)... 10. Temetkezési segélyek 11. Orvosok........• . . 12. Szülésznők......... 13. Tisztviselők, díjnokok és bizalmi férfiak................................ 14. Beteglátogatók és egyéb szolgák 15. Felszerelések............’ . . . 16. Irodaszerek.................... 17. Nyomtatványok.................. 18. Házbér, fűtés, világítás ...... 19. Fizetett kamatok............... 20. Árfolyamveszteség.............. 21. Ingatlanok vásárlása........... 22. Értékpapírok vásárlása . . . . 23. Tökeelhelyezés a tartalékalap javara 24. Tökeelhelyezés takarékbetétek alakjában.................... . 25. Tökeelhelyezés egyéb módon . 26. Tőkevisszafizetések pénzintéze- teknek ........................... 27. Egyéb tőkévisszaíizetések . . . 28. Hozzájárulás a szövetségi pénz- tárhoz ............................. 29. Visszatérített bevételek 3) . . . 30. Egyéb kiadások és pedig : a) Segélyezési kiadások : (oívo- sok fuvardíja, stb.)........... b) Igazgatási kiadások : tisztvi- selők fuvarköltsége; tisztoga- tások, stb.)................... Összesen. Kor. tíll. Megjegyzés. A belépésre kötelezett, de munkából kilépett s ennek következtéből! önként fizető tagokat illető bevételeket és kiadásokat a többi kötelezett tagokra vonatkozó bevételi és kiadási rovatokba kell befoglalni. J) Pld. tévesen kifizetett táppénzek visszafizetése, stb. — 2) Ásványvizek, foghúzás, stb. — Ö Tévesen befolyt tagjárulékok, stb. , III. Vagyonmérleg 190 évi deczember hó 31-én. Vagyon Kor 611. Teher Kor. fill. 1. Pénzkészlet 1. Kölcsön- vagy előleg-tartozások 2. A tagok kiegyenlítetlen követe- lései (táppénz, temetkezési já- rulók, stb.) 2. Postatakarékpénztári betétek és esedékes kamatok 3. Egyék takarékpénztári betétek 4. Cheque- és clearing-számla kö- vetelés 3. Az orvos, gyógyszerész, a kór- ház kiegyenlítetlen követelései. 4. Egyéb tartozások ....... 5. Szabályszerű tartaléktőke 1). . . 5. Értékpapírok (árfolyam szerint) 6. Értékpapírok folyó kamatai , . 7. Jelzálog! követelések és esedékes 9. Leltári tárgyak (leírás után je- 10. Tényleg elhelyezett tartaléktöke 11. Hátralékos tagsági járulékok . . 12. Egyéb követelések 13. Egyenleg (hiány) Összesen.... | Összesen . . | *) A szabályszerű tartaléktöke az 1891 : XIV. t.-cz. 14. §-a értelmében a pénztár fennállása óta elért jövedelem 10°/o-a, illetve a mennyiben ezen összeg az utolsó 5 évi tényleges kiadások átlagánál nagyobb volna, ezen utolsó 5 évi kiadások átlaga. — Jövedelem alatt a tartaléktöke szempontjából a bevételek 1—5. rovatai, kiadások alatt pedig az összes segélyezési és igaz- gatási jellegű kiadások (1—19., 28, s esetleg a 30. rovatnak ide tartozó tételei) értendők. Zűr Beachtung. Die auf Geldbetrdge bezüglichen Dalénsind überall in Kronemvahrunganzugeben. 11, Einnahmen und Ausgaben im Verlaufe des Jahres 190............. Einnahmen 1. Mitgliederbeitrage(sammt den statt dér Lehrlinge gczahlten Béitragen) n)nacI,kaSSe„-fSeÍten®derArheÍt- pflichtigen < , 1* j * Mitgiiedern ( „ dér Mitgheder b) nach freiwilligen Mitgiiedern 2. Eintrittsbeitr. freiwillig.Mitglieder 3. Gewerbebehördlich bemessene Strafgelder: «) nach kassen- j seitenS der Arbeit- pflichtigen { geber . . . . Mitgiiedern \ „ dér Mitgheder b) nach freiwilligen Mitgiiedern 4. Gaben........................... 5. Zinsen........................... 6. Mitgliedsbüphel (Medikamenten- büchel und Anmeldungsbüchel u. dgl.): a) nach kassen- pátens dér Arbeit- pflichtigen ^ gebei .. . . • Mitgiiedern 1 „ dér Mitglieder b) nach freiwilligen Mitgiiedern 7. Kursgewinh................. 8. Verkauf von Immobilien . . 9. Verkauf von Wertpapieren . 10. Verkauf von sonstigen Mobilien 11. Einnahmen aus Darlehen . 12. Rückerstattung von bei Geld instituten angeiegten Kapitalien 13. Rückerstattung _ sonstiger aus geliehenen Kapitalien . . 14. Subvention seitens dér Verband kasse ..................... 15. Zurückerstattetc Ausgaben *). 16. Sonstige Einnahmen (namentlich angeführt)................. Einnahmen des lauf. Jahres zusamm. Kassenrest vöm Vorjahre . . . . Zusammcn. K. H, Ausgaben K. /H. Pflegegelder: an kassenpílichtige a) Einfachesl Mitglieder . . . Pílegegeld | an freiwülige Mit- ( glieder........................ 6)Ei„ undla^gSSr™.e c) Halbes' [an kassenpílichtige Pílegegeld 1 Mitglieder . . . für Ange-lan freiwülige Mit- hörige 1 glieder................. Kiridbett- fan kassenpílichtige Unter- -j Mitglieder............ stützung l an freiwülige Mitglieder „ , fan kassenpílichtige Mit ftebam- glieder . . mengeld \ an freiwülige Mitglieder Spitalstransportkosten ..... Spitalspílege................. Apothekerkosten............... Heümittel..................... Badekosten.................... Sonstige arztliche Hilfsmittel (namentlich)2)..................... «)................................ 1>)............................... e) .........•..................... Leichenbestattungs-Unters tützun{ Árzte....................., . Hebammen..................... und Ver- Beamte, Diurnisten trauensmánnér . . Krankenbesucher und sonstige Diener . . . ............... Einrichtungen . . . .......... Kanzlei-Requisiten............. Drucksorten................... Hauszins, Heizung, Beleuchtung Ge ;ahlte Zinsen.............. Kursverlust................... Ankauf von Immobilien .... „ von Wertpapieren . . . Kapitalsanlage zu Gunsten des Reservefondes ................. Sparcinlage als Kapitalsanlage Sonstige Kapitalsanlage .... Kapitals-Rückerstattung an Geld- institute ..................... Sonstige Kapitals-Rückzahlimgen Beitrag zűr Verbandkassa . . Zurückerstattetc Einnahmen 3) Sonstige Ausgaben und zwar: a) Unterstützungsausgaben (Reisekosten dér Árzte u. s. w.) b) Verwaltungsausgaben (Reise- spesen dér Beamten, Reini- gungen u. s. w.).......... Zusammen. Amucrkung. Die auf dió cintrittspflichtigon, aber aus der Arbeit ausgetretenen und daher frei- willig zahlenden Mitglieder bezüglichen Einnahmen und Ausgaben sind in die auf die übrigen kassénpflichtigcn Mitglieder bezüglichen Einnahms- und Ausgabsrubriken zu fassen. ]) Z. B, Rückzahlung von irrthümlicherweisc ausgezahlten Pílegegeldern, u. dgl. 2) Mineral- wasser, Zahnreissen, u. s. w. 3) Irrthümlich cingehobene Mitgliederbeitrage, u. s. w. III. Bilanz am 31. Dezember 190 Aktivá K. H. Passiva K. H. 1. Darlehen- o. Vorschuss-Schulden 2. Unberichtigte Forderungen der Mitglieder (Pílegegeld, Leichen- bestattungs-Unterstützungu.s.w.) 3. Unberichtigte Forderungen des Arztes, d. Ápothekers, d. Spitals 2. Postsparkassa-Einlagen u. fallige 3. Andere Spareinlagen und fallige Zinsen' 4. Cheque- und Clearing-Gonto-For- — 5. Wertpapiere (nach Kurs).... 6. Lauf. Zinsen der Wertpapiere . “7. Hypothekar - Forderungen und fallige Zinsen — 5. VorschriftsmassigerReservefond1) — 9. Inventargegenstande (nach er- 10. Thatsachl. angelegter Reservefond 11. Rückstándige Mitgliederbeitrage — 13. Saldo (Defizit) Zusammen . . Zusammen . . -)Der vorschriftsmassige Reservefond ist im Sinne des §. 14 des G.-A. XIV : 1891 10°/o der seit Bestehen dér Kasse erzielten Einkommens, beziehungsweise insofern diesor Betrag höher ware, als dér Durchschnitt dér thatsáchlichen Ausgaben dér letzten 5 Jahre, dér Durchschnitt dér Ausgaben dieser letzten 5 Jahre. r- Als Eiiikommen sind vöm Standpunkte des Reservefondes die Rubnken 1—5 der Einnahmen, als Ausgaben hingégen sammtliche Ausgaben von Unterstützungs- oder yer- waltungskaraktcr (1 —19, 28 und eventuell die hieher gehörigen Posten der Rubrik 30) zu betrachten. 10* 74* Figyelmeztetés. A pénzösszegekre vonatkozó adatok mindenütt koronaértékben tüntetendök ki. Zűr Beachtung. T)ie au f die Oeldhetrüge hezüglichen Baten sind üherall in HPronenwahrung auszuiveisen. IV. Tagsági forgalom, taglétszám és betegségi statisztika. IV, Mitgliederverkehr, Mitgliederstand und Krankheitstatistík. Tagsági forgalom és taglétszám Férfi 50 2 Együtt Betegségi statisztika2) Férfi tO £ Együtt Mitgliederverkehr und Mitgliederstand Ma nner Frauen Zusam- men Krankheitstatistík *) Mánner Frauen Zusam- men a) Tagsági forgalom. Taglétszám az előző év végén (deczember 31.) | beléptek .... Azl90-.év ek folyamán j ' meghaltak . . . Taglétszám az 190— év végén (deczember 31.) — a) Tápdíj bán vagy kórházi el- látásban részesített beteg tagok. Tápdíjas és kórházi betegek (egyének) száma Tápdíjas és kórházi megbete- gedések (esetek) száma . . Tápdíjas napok száma .... Kórházi napok száma .... a) Mitgliederverkehr. Mitgliederverkehr am Ende des Vorjahres (31. Dezember) . Im Verlaufe ( • ■ • des Jahres s ausgetreten . . . 190... sind 1 , , f gestorben .... Mitgliederzahl am Ende des Jahres 190... (31. Dézemb.) — a) Kranke Mitglieder, welche Pflegegeld oder Spitalspflego genossen habén. Anzahl dér Kranken (Individuen) mit Spitalspflege Anzahl dér Erkrankungen (Falié) mit Pflegegeld u. Spitalspflege Anzahl dér Pílegegeld-Tage . . Anzahl dér Spitals-Tage . . . b) Taglétszám havonkint b) Gyermekágyi segély. Gyermekágyi segélyben része- sült női tagok száma . . . Gyermekágyi esetek száma női tagoknál Gyermekágyi napok száma női tagoknál h) Mitgliederstand nach Monaten. b) Kindbett -Ünterstütznng. Január 31-én Február 28-án Márczius 31-én Április 30-án ' • • • • „ 31. Jánner „ 28. Feber „ 31. Marz „ 30. April , 31. Mai Anzahl d. wciblíchcn Mitglieder, welche Kindbett-Unterstütz. genossen habén Anzahl dér Kindbett-Fálle bei weiblichen Mitgliedern . . . Anzahl dér Kindbett-Tagé bei weiblichen Mitgliedern . . Június 30-án Julius 31-én Augusztus 31-én Szeptember 30-án Október 31-én November 30-án . . . . . . . Deczember 31-én (1. a tagsági forgalomnál) c) Tápdijban vagy kórházi ellá- tásban nem, hanem csak ingyen trvosi segélyben és gyógysze- rekben részesített beteg tagok. Megbetegedések (esetek) száma d) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesített csa- ládi agok. Megbetegedések (esetek) száma — „ 30. Juni „ 31. Juli „ 31/ August „ 30. September „ 31. Október „ 30. November ...... Am 81. Dezember (S. beim Mitgliederverkehr) — c) Kranke Mitglieder, welche kein Pflegegeld u. keine Spitals- pflege, sóiméra nur uiieutgclt- liche árztliehe Hilfe u. Arzneien genossen habén. Anzahl dér Erkrankungen (Falle) d) Familienglieder, welche un- cntgeltliche árztliehe Hilfe und Arzneien genossen habén. 13 hónap együtt. . l 13 Monate zusammen . . Anzahl dér Erkrankungen (Falle) Évi átlag 3) . . Jahresdurchschnítt3). . V. A pénztár tisztviselőinek és egyéb alkalmazottjainak száma s a rendszeresített illetmények magassága. Tisztviselők Létszám Összes illetmé- nyek 4) Tisztviselők Létszám Összes illetmé- nyek 4) Egyéb alkalma- zottak Létszám Összes illetmé- nyek 4) kor. fi]]. kor. jffll. kor. fin. Elnök .... Aleln.,másodéi. Igazgató . , . Titkár .... Pénztárnok . . Ellenőr.... Könyvvezető . Bizalmi férfiak Díjnokok. . . Beteglátogatók Egyéb szolgák — VI. A választott bíróság működése 190 évben. Segély iránti igények elutasítása miatt beadott panaszok és elintézésük módja Belépésre kötelezett | Önkéntes tagok részéről és pedig a segély iránti igény teljes | részleges | teljes | részleges elutasítása miatt Az előző évből elintézetlenül maradtak .... Az év folyamán adattak be Együtt. . . a) a panasz visszavonása által .... p P m V) egyezség által "aj / 2 n \ c) elutasító határozattal > 'S \ ‘® á 1 rt) teljesen helytadó határozattal.... ^ 1 ' e) részben helytadó határozattal .... Elintéztettek összesen. . . Az év végén elintézetlenül maradtak Kdt.............................190...év,........................hő.....napján. Megjegyzések: s) A betegek és megbetegedések számába csak az ez évi esetek veendők fel ; régibb kelet- kezésű, de még a folyó évben is megszakítás nélkül tartó betegségeket sem 3. betegek, sem a botegedések számában nem kell kimutatni. A tápdijas és kórházi napok számában ellenben a folyó évre eső napokat akkor is fel kell venni, ha a betegség előző évi keletkezésű is. Ugyanez irányadó a gyermekágyas nőkre, illetőleg a gyermekágyi napokra vonatkozólag. 3) Az évi átlag a 13 hónap összegének 13-mal való elosztása által számittatik ki. ■>) Esetleg annak megemlítése, hogy az illetők működésüket díjtalanul teljesítik. V, Anzahl dér Beamten und sonstigen Angestellten dér Kasse, und dér Betrag ihrer systemisirten Gebühren. Beamten Anzahl Ge- sammt- bezüge4) Beamten "öi 1 Ge- sammt- bezüge4) Sonstige Angestellte Anzahl Ge- sainmt- bezüge4) K. H. K. |H. K. H. Prásident . . Viceprasident. Direktor . . . Sekretár . . . Kassier i . . Kontrolion . . Buchhaltcr . . Vertrauensm. . Diumisten . . Krankcn- besucher . . Sonstige Diener - VI. Thátigkeit dér Schiedsgerichte im Jahre 190 Wegen Abweisung des Unterstützungsanspmches anhangig gemachte Klagen und Erledigungsweise derselben Seitens dér Seitens dér eintrittspflichtigen freiwilligen Mitglieder u. zw. wegen VÖliigei | fheiln-eiaer | VÖIÜger | theilweiBor Abweisung des Unterstützungsanspruches lm Laufe des Jahres mirden eingereicht . . . Zusammen . . uí a) zufolge Zurückziehung dér Klage . . © £3 "Sí l-s cu W r-H £ £ J p) durch abweisende Entscheidung. . . & p T3 © SÍ* d) durch völlig stattgebende Entscheidung ^ % e) durch theihveise stattgebende Ént- S scheidung Erlcdigt wurden zusammen . . Am Ende des Jahres verblieben unerledigt. . . | am......-Un......................190.. Aiimerkímgen: 2) In tlic Zahl dér Kranken und Erkrankungon sind nur die Falle des laufenden Jahres ein- zurechnen ; Krankheiten, welche filteren Datunis sind, aber auch im laufenden Jahre elme Unter- brechung andauern, sind weder in dér Zahl dér Kranken, noch dér Erkrankungen auszuweisen. ín dér Zahl dér Pílegegcld- und Spitalstage hingegen sind die auf das laufende Jahr fallenden Tagé auch dann aufzunehmen, wenn die Krankheit vein Vorjahre datirt. Dasselbe gilt auch für die Wöchnerinnen, beziehungsweise für die Kindbettage. 3) Dér Jahresdurchschnítt wird bcrechnet, indem die Summe dér 13 Monate durch 13 dividirt wird. 4) Eventuell mit Angabe dessen, dass die Betreffenden unentgeltlich funktioniren. 2. A betegsegélyző pénztárak száma és tagsági forgalma. Anzahl and Mitgliederverkefir dér Krankenkassen. A magyar korona országaiban az 1898. év végén 453 beteg- segélyző pénztár folytatta az 1891. évi XIV. törvényczikk értelmében az ipari és gyári munkásoknak betegség esetében való segélyezé- sét. Magyarországon és Fiúméban 431 a betegsegélyző pénztárak száma, Horvát-Szlavonországokban 22 pénztár működik. Az 1891. évi XIV. t.-cz. értelmében, mint előzőleg említve volt, 1892. évi április hó 1-én kezdték meg a betegsegélyző pénztárak működésü- ket ; a korábban fennállott pénztárak közül azonban átalakulhattak és megerősítést nyerhettek' azok, a melyek szervezetüket e törvény rendelkezései szerint idomították át. Ilyen, a betegsegélyezési tör- vény életbeléptét megelőző időkből fennálló pénztár 92 van, az egész országban szétszórt dohánygyári betegsegélyző pénztárakon kivül jobbára az ország- nyugati felében, és különösen Budapesten. Az 1892-ik — a betegsegélyző pénztárakra nézve különben is még csonka — év a szervezkedés éve volt, s ebből az esztendőből csak 19 új betegsegélyző pénztárunk áll fenn. Az új törvény hatását főleg az 1893. évben éreztette, a mikor 159 új betegsegélyző pénz- tár keletkezett. A szervezkedés magasra duzzasztja az 1894. évben keletkezett pénztárak számát is, 90-re, mig a következő években fokozatosan csökken a pénztárak alakulási mozgalma; statisztikánk 1895-ről 48, 1896-ról 20, 1897-ről 14, 1898-ról 11 új betegsegélyző pénztár szervezését jegyezte föl. A pénztárak jellegét tekintve, a fönt ismertetett összes szám- ból a kerületi betegsegélyző pénztárak 111-gyel részesednek, az ipar- testületieknek száma 101, gyári és vállalati (továbbá építési) beteg- segélyző pénztár van 183, végül magánegyesületi 58. Kerületi beteg- segélyző pénztár természetesen egy sem előzte meg az 1891. évi tör- vényt, de már 1892-ben 9 kerületi pénztár alakult — közöttük a buda- pesti, — 1893-ban pedig megtörtént a szervezkedés legtöbb helyütt, s ez év 63-mal szaporította a kerületi pénztárak számát, 1894-ben 27, 1895-ben 12 új kerületi pénztár alakult, s ezzel a kerületi pénz- tárak egész hálózata kiépült, 1895. óta nem történt új alakulás. A kerületi betegsegélyző pénztárak — rendeltetésüknek megfelelően — arányosan oszlanak szét az országban; Ugocsát és Kis-Küküllőt kivéve, az anyaországban minden vármegyének megvan a maga kerületi pénztára, a nagyobb vármegyéknek több is. Magyarorszá- gon és Fiúméban 97, Horvát-Szlavonországokban 14 kerületi beteg- segélyző pénztár működik. Az ipartestületi pénztárak közül kerekszám száz működik az anyaországban és egy Horvát-Szlavonországokban, Pozsega vár- megyében. 14 ipartestületi betegsegélyző pénztár még 1891 előtt alakult; 1892-ben 8, 1893-ban 29, 1894-ben 18, 1895-ben és a következő évben egyenkint 11, 1897-ben 4 és 1898-ban 6 ipar- testület alakította meg a betegsegélyző pénztárt. Az ipartestületi pénztáraknak területi megoszlása ugyanazt az aránytalanságot tün- teti föl, a mi általában az ipartestületek elhelyezkedésénél tapasz- ín den Lándern dér ungarischen Krone versahen am Ende des Jahres 1898 453 Krankenkassen im Sinne des G.-A. XlV: 1891 die Unterstützung dér Industrie- und Fabriks-Arbeiter im Er- krankungsfalle. In Ungarn und Fiume gibt es 431 Krankenkassen, in Kroatien-Slavonien fungiren dérén 22. Im Sinne des G.-A. XIV: 1891 hat, wie schon erwáhnt, die Thatigkeit dér Krankenkassen am 1. April 1892 begonnen. Von den früher bestandenen Kassen konnten sich diejenigen umgestalten und bestátigt werden, welche ihre Organisation den Bestimmungen des Gesetzes gemáss umformten. Solche Kassen aus dér Zeit vor dem Inslebentreten des Kranken- unterstützungs-Gesetzes gibt es 92, ausser den im ganzen Lande zerstreuten Tabakfabriks-Krankenkassen zumeist im westlichen Theile des Landes und besonders in Budapest. Das Jahr 1892 — hinsichtlich dér Krankenkassen auch so kein volles — war das Jahr dér Organisirung, aus diesem Jahre "bestehen nur 19 neue Krankenkassen. Die Wirkung des neuen Gesetzes machte sich vor- nemlich im Jahre 1893 geltend, da 159 neue Krankenkassen ent- standen. Als Folge dér Organisirung war auch die Zahl dér im Jahre 1,894 entstandenen Kassen gross, námlich 90, wáhrend in den folgenden Jahren die Konstituirungsbewegung dér Kassen stufen- weise abnimmt; die Statistikhat vöm Jahre 1895 die Organisirung von 48 neuen Krankenkassen verzeichnet, vöm Jahre 1896 von 20, 1897 von 14, 1898 aber von 11 Kassen. Hinsichtlich des Karakters dér Kassen sind in dér oben er- wáhnten Gesammtsumme die Bezirks-Krankenkassen mit 111 ver- heten, die Zahl dér Gewerbekorporations-Kassen betrágt 101, Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen gibt es 183, Privatvereins-Kassen schliesslich 58. In dér Zeit vor dem 1891-er Gesetze bestand natürlich keine einzige Bezirks-Krankenkasse, aber 1892 entstanden bereits 9 Bezirkskassen — darunter die Budapesten 1893 erfolgte die Organisirung an den meisten Orten, und dies Jahr vermehrte die Zahl dér Bezirkskassen um 63; 1894 konstituirten sich 27, 1895 12 neue Bezirkskassen und damit war das ganze Netz dér Bezirks- kassen ausgebaut, seit 1895 geschah keine neue Konstituirung. Die Bezirks-Krankenkassen sind ihrer Bestimmung entsprechend proportionell im ganzen Lande vertheilt; Ugocsa und Kis-Küküllő ausgenommen hat im Mutterlande jedes Komitat eine Bezirkskasse, die grösseren Komitate auch mehrere. In Úngarn und Fiume fun- giren 97 Bezirks-Krankenkassen, in Kroatien-Slavonien 14. Von den Gewerbekorporations-Kassen fungiren gerade 400 im Mutterlande und eine in Kroatien-Slavonien, im Komitat Pozsega. 14 Gewerbekorporations-Krankenkassen hatten sich schon vor 1891 konstituirt; im Jahre 1892 habén 8, 1893 29, 1894 18, 1895 und im folgenden Jahre je 11, 1897 4 und 1898 6 Gewerbekorporatio- nen ihre Krankenkasse errichtet. Die territoriale Vertheilung dér Gewerbekorporations-Kassen weist dieselbe ünverháltnismássig- keit auf, welche sich bei dér Dislokation dér Gewerbekorporationen überhaupt zeigt. In einem grossen zusammenhangenden Theil des Landes, welcher das rechte Donau-Ufer, das Donau-Theiss-Becken und das Theiss-Maros-Becken umfasst, und dessen oberer Aus- láufer sich bis in die Komitate Szepes und Sáros erstreckt, finden 10** 76* talható. Az ország egy nagy, összefüggő, vidékén, a mely magában foglalja a Duna jobb partját, Duna-Tisza közét, Tisza-Maros szögét s melynek felső nyúlványa Szepes és Sáros vármegyéig elhatol, sűrű egymásutánban találjuk az ipartestületeket s az ipartestületi betegsegélyző pénztárakat is; a Duna bal partján, Tisza bal partján ’s Erdélyben is alig működik egy-egy ipartestületi pénztár. Nem is említve Budapestet, melynek fejlődött és taglétszámukat tekintve is hatalmas ipartestületei 12 betegsegélyző pénztárat tartanak fenn, Bács-Bodrog vármegyének jórészt jelentéktelen ipartestületei közül is 10 megalakította a betegpénztárt, a Vas vármegyeiek közül 7, a pestmegyeiek közül 8 stb.; az egész Duna bal partján pedig csak 2 ipartestületi pénztár van, Erdélyben 3, a Tisza bal partján 8, de ebből is 5 a kis Békés vármegyére esik, 3 Biharra, s az egész nagy területen nincs-több ipartestületi pénztár. Gyári és vállalati jellegű pénztár az anyaországban 176, Hor- vát-Szlavonországokban pedig 7 működött az 1898. év folyamán. Elég magas, 53 a betegsegélyezési törvény életbelépte előtt kelet- kezett gyári pénztárak száma, részben a dohánygyári betegsegélyző pénztárak révén. Az 1892. évben csak egy budapesti gyár kérte betegsegélyző pénztárának megerősítését; 1893-ból 47, 1894-ből 37, 1895-ből 21,. 1896-ból 9, 1897-ből 10 s a következő évből 5 új gyári betegsegélyző pénztárat ismerünk. A gyári betegsegélyző pénztárak területi elhelyezkedése természetesen összefüggésben van a nagy ipari vállalatok területi megoszlásával. .Városi törvényható- ságokban ugyan — Budapestet kivéve — s általában oly helyeken, a hol a kerületi és egyéb betegsegélyző pénztárak könnyebben hozzáférhetők, a nagy vállalatokhoz arányitva kisebb a gyári pénz- tárak száma (pl. Aradon egyetlen gyári pénztár sem működik, Nagy- váradon egy, Debreczenben szintén egy, a dohánygyáré); hasonló- képen kevés a gyári pénztár azokon az iparos vidékeken (Zólyom, Borsod, Gömör, Szepes, Krassó-Szörény, Hunyad stb. vármegyék), a hol egyúttal bányaművek is vannak s a gyári munkások is a bányaüzemnél fennálló társpénztárakba iratvák. Innen van az, hogy a Tisza jobb partján csak 17, a szintén eléggé iparos Tisza-Maros szögén 11 gyári pénztár működik, miga Duna bal partján 37, a Duna jobb partján 25, a Duna-Tisza közén pedig — a 40 budapestivel együtt — 58 gyár tart fenn külön betegsegélyző pénztárat. Az iparban szegényebb Tisza bal partján 9 gyári pénztár van, Erdélyben 17, főleg az itt nagyobb számban működő faipari vállalatok pénztárai révén. Az 58 magánegyesületi betegsegélyző pénztár mind a magyar anyaország területén fekszik (Fiúmét is ideértve); Horvát-Szlavon- országokban magánegyesületi jellegű betegsegélyző pénztárak nin- csenek. A magánegyesületi pénztáraknak közel fele, 25, még a beteg- segélyezési törvény meghozatala előtt keletkezett; 1892-ben egy ily új pénztár alakult, 1893-ban 20, 1894-ben 8 és a következő év- ben 4; 1895 óta új magánegyesületi betegsegélyző pénztár nem keletkezett. A magánegyesületi pénztárakba jobbára a kereskedő népesség tömörül, s ehhez képest az ily jellegű pénztárak leginkább a törvényhatósági városokban alakultak; Pécsett, Pancsován 3—3, Pozsonyban, Debreczenben 4—4 magánegyesületi betegsegélyző pénztár működik, s magában Budapesten 11.' Az anyaországban Turócz, Szilágy, Nagy-Küküllő, Torda- Aranyos és Udvarhely vármegyéknek csak egy—egy betegsegélyző pénztáruk van; Pest vármegyében — a 64 budapestit és 2 kecskemétit is ideszámítva — 84 pénztár működik, Bácsban 20, Temesben 15, Sopronban, Csongrádban 14, Pozsonyban, Toron- tálban 13, Vasban 12, Nógrád és Szepes vármegyékben pedig 11, a vármegyék területén lévő törvényhatósági városok pénztárait is bele számítva. A betegsegélyző pénztárak taglétszámáról az 1895. évtől kezdődőleg vannak megbízható adataink. Az 1895-től 1898-ig terjedő időszakban a pénztárak taglétszámának változását — tör- vényhatóságok szerinti részletezéssel — a következő táblázat mutatja; sich dicht nebeneinander die Gevverbekorporationen und auch die Gewerbekorporations-Kassen, am, linken Donau-Ufer, und auch in Siebenbürgen gibt es kaum hie und da eine Gewerbekorporations- Kasse. Abgesehen von Budapest, dessen entwickelte und auch hinsichtlich dér Mitgliederzahl wichtige Gevverbekorporationen 12 Krankenkassen erhalten, habén auch von den zumeist unbedeuten- den Gevverbekorporationen des Komitates Bács-Bodrog 10 die Krankenkasse errichtet, von denen des Komitates Vas 7, von denen des Komitates Pest 8, u. s. w.; am ganzen linken Donau- Ufer aber gibt es nur 2 Gewerbekorporations-Kassen, in Sieben- bürgen 3, am linken Theiss-Ufer 8, aber auch hievon entfallen 5 auf das kleine Komitat Békés, 3 auf Bihar, und auf dem ganzen übrigen grossen Gebiete gibt es keine Gewerbekorporations-Kasse mehr. Fabriks- und Unternehmungs-Kassen bestanden im Laufe des Jahres 1895 im Mutterlande 176, in Kroatien-Slavonien aber 6. Die Zahl dér vor dem Inslebentreten des Krankenunterstützungs- Gesetzes entstandenen Fabrikskassen ist genug gross, námlich 53, zum Theil vermöge dér Tabakfabriks-Krankenkassen. Im Jahr 1892 hat nur. eine Budapester Fabrik um die Bestátigung ihrer Kranken- kasse angesucht ; aus dem Jahre, 1893 sind 47, aus 1894 37, aus 1895 21, aus 1896 9, aus 1897 10 und aus dem folgenden Jahre 5 neue Fabriks-Krankenkassen bekannt. Die territoriale Ver- theilung dér Fabriks-Krankenkassen hangt natürjich mit dér Dislo- kation dér grossen Industrie-Unternehmungen zusammen. In den stádtischen Munizípien ist zwar — Budapest ausgenommen — die Zahl dér Fabrikskassen im Verháltniss zu den grossen Unterneh- mungen geringer (in Arad z. B. besteht keine einzige Fabrikskasse, in Nagyvárad eine, in Debreczen gleichfalls eine, die dér Tabak- fabrik); ebenfalls wenige Fabrikskassen fungiren in denjenigen In- dustrie-Gegenden (die Komitate Zólyom, Borsod, Gömör, Szepes, Krassó-Szörény, Hunyad u. s. w.), ' wo sich zugleich Bergwerke beflnden und auch die Fabriksarbeiter in die beim Grubenbetrieb bestehenden Bruderladen eingeschrieben sind. Daher * kommt es, dass am rechten Theiss-Ufer nur 14, in dem gleichfalls genug industriösen Theiss-Maros-Becken 11 Fabrikskassen thátig sind, wáhrend am linken Donau-Ufer 37, am rechten Donau-Ufer 25, im Donau-Theiss-Becken aber — mit den 40 Budapestem zusam- men — 58 Fabriken eigene Krankenkassen erhalten. Am gewerbe- armen linken Theiss-Ufer gibt es 9 Fabrikskassen, in Siebenbürgen 17, besonders vermöge dér Kassen dér hier in grösserer Zahl thátigen Holzindustrie-Unternehmungen. Die 58 Privatvereins-Krankenkassen befinden sich allé im Ge- biete des Mutterlandes (Fiume mitinbegriffen); in Kroatien-Slavonien gibt es keine Krankenkassen von Privatvereins-Karakter. Beinahe die Hálfte dér Privatvereins-Kassen, 25 sind noch vor dér Schaffung des Krankenunterstützungs-Gesetzes entstanden; im Jahre 1892 konstituirte sich eine neue solche Kasse, 1893 20, 1894 8 und im folgenden Jahre 4; seit 1895 ist keine neue Privatvereins-Kranken- kasse entstanden. In den Privatvereins - Kassen veremig! sich meistentheils dér Handelsstand, demgemáss wurden die Kassen dieses Karakters zumeist in den Stádten mit Munizipalrechten errichtet; in Pécs und Paricsova sind je 3, in Pozsony und Debreczen je 4 Privatvereins-Krankenkassen thátig, in Budapest alléin 11. lm Mutterlande besitzen die Komitate Turócz, Szilágy, -Nagy- Küküllő, Torda-Aranyos und Udvarhely nur je eine Krankenkasse; im Komitat Pest bestehen — die 64 Budapester und 2 Kecske- méter mitgerechnet — 84 Kassen, in Bács 30, in Temes 15, in Sopron und Csongrád 14, in Pozsony und Torontál 13, in Vas 12, in Nógrád und Szepes aber je 11, auch die Kassen dér auf dem Gebiete dér Komitate befindlichen Stádte mit Munizipalrechten mit- gerechnet. Ueber den Mitgliederstand dér Krankenkassen sind vöm Jahre 1895 angefangen verlássliche Daten vorhanden. Die Aende- rungen im Mitgliederstandé dér Kassen im Zeitabschnitte von 1895 bis 1898 zeigt, nach Munizipien spezifizirt, die folgende Tabelle ; 77* Folyó szám Laufende Zahl Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landesthcil, Munizipium A betegsegélyző pénztárak évvégi taglétszáma az Mitgliederstand dér Kranlienkassen am Ende des Jahres, im Jakre A taglétszám növekedése vagy csökkenése (—) °/o-okban Zu- oder Abnahme (—) des Mitgliederstandes in % 1895. 1896. 1897. 1898. von 1895-ről duf 1896-ra von 1896-ról auf 1897-re von 1897-ről mf 1898-ra jón 1895-ről mf 1898-ra évben I. Magyarország. — Ungarn. a) Duna bal partja. — Linkes Donau-Ufer. 1 Árva vármegye 329 332 323 694 0*91 —2-71 114-86 110-94 2 Bars » 2.516 3.234 4.295 3.617 28-54 32'8i — 15-79 ■ 43-76 3 Esztergom vármegye 3.942 3.758 3.825 3.835 — 4'67 1*78 0'26 —2-71 4 Hont vármegye 720 1.484 2.039 1.816 109-oi 57-40 —20'9 4 255-77 Selmeoz- és Bélabánya thj. v 2.012 2.141 2.119 1.981 6-41 —2-03 — 6-01 — 2-54 együtt . . . 2.722 3.625 4.158 3.797 33-17 14-70 —8'68 39-49 5 Liptó vármegye 2.23‘4 2.459 3.207 3.442 10‘06 . 30-42 7’33 54-07 6 Nógrád » 5.768 5.215 5.450 5.928 —9-89 4-61 8*77 2-77 7 Nyitra » 6.774 7.191 7.654 8.126 6"ie 6'44 6"17 ’ 19-96 8 Pozsony » 3.489 3.628 3.614 3.587 5-98 — 0’39 —0'76 £'81 Pozsony thj. 13.062 11.535 13.913 13.701 —11-00 20-62 —2-62 4*89 együtt . . . 16.551 15.163 17.527 17.288 — 8'39 15-69 —1-36 4'45 ■9 Trenosén vármegye 4.836 5.366 6.290 6.585 10'96 17 "22 4-69 36-17 10 Turócz » , . 1.154 1.270 1.345 1.246 10*06 5-91 — 7*36 7*97 11 Zólyom » . 6.037 6.911 8.786 10.402 14-48 27-13 IS’39 72-30 Összesen . . . 52.86B 54.524 62.860 64.960 3*14 15*29 3-34 22’88 b) Duna jobb partja. — Rechtes Donau-Ufer. 1 Baranya vármegye 2.470 2.499 2 371 2.406 1'17 —5-12 r 48 —£'69 Pécs thj. v 5.498 6.485 5.878 6.067 —0’24 7-16 5" 22 20-36 együtt . . . 7.968 7.984 8.249 8.473 0'20 3'32 2*72 6'34 2 Fejér vármegye 56 38 241 234 - 5-2-u 534-n —£•60 527-86 Székes-Fejérvár thj. v 4.181 4.285 4.642 5.267 2*49 8'33 25-46 £5-97 együtt . . . 4.237 4.323 4.883 5.501 2'03 12-95 12-66 29 -83 3 Győr vármegye ’ — — — — — — — ; Győr thj. v 3.771 3.202 4.055 5.593 —2ő'09 26- 63 57-98 45-32 együtt . . . 3.771 3.202 4.055 5.593 — 15't9 26.63 37-93 48’32 4 Komárom vármegye 1.321 1.231 1.866 1.479 — 6‘81 52-68 — £0-74 22-96 Komárom thj. v. . 1.230 1.553 1.505 2.267 26-26 —5'09 50-63 54-si együtt . . . 2.551 2.784 3.371 3.740 9-18 21-98 11-12 46'84 5 Moson vármegye 2.120 2-476 2.327 2.227 16 "79 —6-02 —4-30 5‘06 6 Somogy » 6.505 7.097 7.101 4.597 O’io 0*06 —35-26 — 29-33 7 Sopron » 3.676 4.648 4.851 5.331 26’u 4" 37 9’ 89 45’ 02 Sopron thj. v. 7.616 7.994 8.112 29-24 4-96 1'48 £7-09 együtt . . . 10.063 12.264 12.845 13.443 21-87 4*74 4‘66 33-69 8 Tolna vármegye . - • 2.577 2.865 3.078 3.125 11-18 7*43 1-63 21-27 9 Vas » . 7.272 8.087 9.115 11.295 11’21 12-71 23*92 55 "32 10 Veszprém » 5.347 5.230 5,493 5.408 —2-19 5-03 —1*66 1-li 11 Zala » 4.290 4.700 5.458 5.888 9-66 16-13 7‘88 37-25 Összesen . . . 56.701 61.012 65.975 69.298 7-60 8'13 5'03 22'2i c) Duna-Tisza köze, — Donau-Theiss-Becken. 1 Bács-Bodrog vármegye 3.373 4.375 4.143 4.088 59-71 —5-30 — 2*33 21-20 Baja thj. v . . 1.459 1.492 1.519 1.425 ,8-26 T 81 — 6'19 —£-33 Szabadka thj. v 2.842 2.740 3.193 3.348 — 5'69 26-60 4'89 27-80 Újvidék thj. v 2.978 3.259 3.351 3.595 9'44 £-82 7-28 £0- 72 Zombor thj. v 4.646 3.136 3.420 2.814 —32’ 80 9-06 -27.72 —59-43 együtt . . . 15.298 15.002 15.625 15.270 — 1 *93 4-15 —2-27 — 0*18 2 Csongrád vármegye 1.016 1.122 1.233 1.201 20-43 9'89 —£•60 25-21 H.-'M.-Vásárheíy thj. v 1.116 1.184 1.208 1.089 6'09 2‘ 03 —9’85 —£-42 Szeged thj. v 7.880 7.571 7.031 6.695 • —5-92 —7-13 —4'78 —2Ő-P4 együtt . . . 10.012 0.877 9.472 8.985 — 1 '35 —4"io —5-14 —10-26 3 Heves vármegye 4.031 4.589 5.002 5 479 13-84 • 9*oo 0-54 35"92 4 Jász-N.-Kun-Szolnok vármegye . 7.142 6.441 6.781 7.111 —9*82 5-28 4‘87 —0-43 5 Pest-Pilis-Solt-K.-Kun » . . 8.945 8.263 11.779 12.254 —7-62 42-66 4-03 36'99 Budapest székes-főváros 246.738 251.162 250.059 278.341 l'ld —0*44 22-ii 12-81 Kecskemét thj. v 2.697 2.837 2.759 2.904 5"19 —2-76 5’26 7-68 együtt . . 258.380 262.262 264.597 293.490 1 -60 0‘oo 10'92 13-69 Összesen . ., . 294.863 298.171 801.477 330.344 1*12 1-11 9*63 12'03 d) Tisza jobb partja. — Rechtes Theiss-Ufcr. 1 Abauj-Torna vármegye 961 745 715 781 — 22-48 —4-03 9’23 —25-73 Kassa thj. v 8.242 8.432 8.758 8.940 2.31 5'87 £'08 5'47 együtt . . , 9-203 9.177 9.473 9.721 - 0'28 3-23 2‘62 5-63 2 Bereg vármegye ; . . . . 1.505 1.658 1.659 1.761 10‘17 0’06 6-15 17-01 3 Borsod » 3.797 . 4.056 3.805 4.048 6’82 —6*19 6'39 6'61 4 Gömör » 3.132 3.862 3.722 3.746 23'Sl —3‘63 0*61 19-60 5 Sáros » 1.762 1.981 1.973 2.168 12-43 —0*40 9*88 23-04 6 Szepes > ...... 4.570 6.239 5.712 5.859 36-42 —8-45 2-67 28-21 7 Ung » ■ 1.967 1.964 2.141 2.350 —-0’15 9’0i .9-76 19-47 8 Zemplén » 5.392 5.770 , 6.283 6.338 7*01 8-89 0-88 17-64 Összesen . . . 31.328 34.707 34.768 35.991 10'79 0-13 3 52 14-88 78* £=^ N-S * 2 O Q Ci-. ^ Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechílicher Bestandtheil, Landestheil, Munizipiuw A betegsegélyző pénztárak évvégi taglétszáma az Mitgliedersiand dér Kranltenkassen am Ende des Jahres, int Jahre A taglétszám növekedése vagy csökkenése (—) °/o-okban Zu- oder Abnahme (—) des MUgliederstandes in °/o 1895. 1896. 1897. 1898. von 1895-ről troli 1896-ról auf 1897-re von 1897-ről auf 1898-ra von 1895-ről auf 1898-ra évben 4.110 4.647 4,991 5.279 13-07 7*40 5-77 28-44 594 636 645 1.237 7-07 T 42 97-78 708-25 8.025 7.936 8.693 7.899 —V u 9-54 —9'13 —7-57 8.619 8.572 9.338 9.136 —0'65 8*94 — 2-16 6'00 _ — — — — 7.273 6.763 6.813 7.201 —7-00 0"72 0*71 —0'98 7.272 6.763 6.812 7.201 —7-oo 0-72 5-71 —0-98 2.382 2.702 2.387 2.182 13-43 — 11-66 —8-59 —8'40 2.525 2.061 2.054 2.093 — IS’38 — 0’34 1'90 — 17-11 2.045 1.802 1.814 1.77 2 — 71-88 0’67 —3'32 —78-35 1.968 3.186 2-363 3.305 77'OS S'10 —3"46 77-12 4.013 3.988 4.177 4.077 —0'62 4'74 —2-39 1'59 809 1.076 1.040 1.130 33'00 —3-36 8*65 39-68 — — — — — — — — 29.780 29.809 30.799 31.098 0'27 3-32 0'97 4-60 1.945 2.004 2.011 2.187 3' 03 0*36 8’ 75 73-44 9.818 7.968 8.348 8.813 —78*84 3-61 6‘ 85 —70-24 11.763 9.972 10.259 11.000 —15-28 2-88 7'22 —6-49 2.644 3.357 2.340 2.450 26*97 —30-29 4‘70 —7*34 3.178 4.031 3.100 ’ 3.693 26-84 —23-10 19-13 16-21 2.167 2.293 2.313 2.198 5-77 0'92 —4'97 7-43 7.083 8.604 9.090 10.071 ,37-49 5"05 70-79 43'2i 3.017 2.816 2.968 3.333 — 6*66 5-40 73-30 70-47 12.266 13.712 14.371 15.602 11'79 4'81 8‘67 27-20 6.474 6.493 6.013 7.179 0’29 —7-41 79-41 70-89 2.833 2.638 2.467 2.405 —6-88 —6**48 —3-61 —75ii 9.307 9.131 8.479 9.584 — 1-89 —7-14 13-03 2-98 39.158 40.203 38.649 42.329 2'07 4*11 9'si 8'10 645 749 1.117 1.231 16-12 40-13 10"21 90"85 1.199 1.376 1.387 22-35 14-76 0*80 41-53 4.074 4.249 4.682 5.100 4'30 10-19 8'93 25"18 624 690 887 979 10'68 28*55 10'37 56 "89 941 1.023 1.249 1.231 8"71 22'09 — 1 *44 30'82 1.745 1.875 2.124 2.190 7*45 13-28 3-n 25-50 168 1.816 2.747 2.106 980-95 51-27 —23-51 1.153-67 504 800 609 592 58-73 —33*88 —3'79 77-46 4.126 3.763 3.996 4.326 —8'80 6"19 8'26 4-85 4.630 4.563 4.605 4.918 —1'45 0*92 6-80 6-22 — — — — — 3.729 2.989 2.840 2.739 P‘53 — 4-98 —3'56 0*37 2.729 2.989 2.840 2.739 9 "63 —4'98 —3-56 0*37 1.639 1.769 1.724 1.938 7-93 —2-54 12-41 18-24 4.368 4.782 4.801 4.864 9-48 0*40 1*31 11-36 2.188 2.432 2.409 2.273 11-15 — 0"93 —5*65 3*88 1.035 1.012 1.317. 1.351 —2-22 30-14 2-68 . 30-63 846 970 1.038 929 14’66 7-01 —10*50 9'81 26.613 30.118 32.916 33.236 1317 9-29 0*97 24’89 8750 9.482 9.274 10.042 8’37 — 2*19 8-28 14-76 540.005 558.026 576.618 617.296 3"34 3-33 7-05 14'3i 1896-ról 1898-ra 1.737 1.909 1.910 — 9-90 0*16 9-06 205 253 258 — 23-41 1’98 25-86 2.689 2.386 3.258 — — 11'27 36-65 21-16 1.562 1.800 2.250 — 15-24 25-oo 44-05 4.651 3.714 5.191 — —30-16 39'77 77-ei 1.489 1.536 1.533 — 3" 48 0'46 3-95 — 6.140 5.240 6.724 — —14'66 28*32 9'61 __ _ — — — — — 1.588 1.864 2.141 — 77-38 74-86 34'82 — 1.588 1.864 2.141 — 17-38 14-86 34-82 1.733 2.052 2.671 — 78-41 80-17 54-13 — 4.980 5.360 5.087 — 7-63 —5*09 3-15 — 6.713 7.412 7.758 — 10-41 4'67 15-67 3.501 3.407 3.343 -i- —3'68 —7-88 —4-61 8.874 10.971 11.324 — 23'63 8’22 37-ei — 12.375 14.378 14.667 — 16-19 2’0i 18-62 29.470 33.009 35.242 38.966 12-oi 6-76 10-B7 **) 32-22 569.475 591.035 611.860 656.262 3-79 3’52 7’26 **) 15-24 10 e) Tisza bal partja. Békés vármegye . . . Bihar » . . . , Nagy-Várad thj. v. . Linkes Tlteiss-Ufer. együtt . Hajdú vármegye . Debreczen thj. v. együtt Máramaros vármegye . . Szabolcs » . . Szatmár » . . Szatmár-Németi thj. v. együtt , Szilágy vármegye Ugocsa » Összesen . . . f) Tisza-Maros szöge. — Theiss-Maros-Becken. Arad vármegye................................... Arad thj. ................................... együtt . . Csanád vármegye................................. Krassó-Szörény vármegye......................... Temes vármegye.................................. Temesvár thj. ............................... Versecz thj. ................................ együtt Torontál vármegye Panosova thj. v. együtt , Összesen g) Erdély. — Siebenburgen. Alsó-Fehér vármegye ................. Besztercze-Naszód vármegye........... Brassó vármegye ..................... Csik » ................ Fogaras » ..................... Háromszék » ..................... Hunyad » ..................... Kis-Küküllő » ..................... Kolozs » ..................... Kolozsvár thj. v.................. együtt Maros-Torda vármegye Maros-Vásárhely thj. együtt Nagy-Küküllő vármegye . Szeben vármegye . . . Szolnok-Doboka vármegye Torda-Aranyos » Udvarhely » Összesen V) Fiume város és kerülete—Fiume Stadt und Gebiel Magyarország összesen — Ungarn zusammen . . . II. Horrát-Szlavonországok.— Kroatien-Slavonien.*) Belovár-Kőrös vármegye ....................... Lika-Krbava » ........................ Modrus-Fiume » ........................ Pozsega vármegye.............................. Szerém » ........................- • Ziraony thj. ................................ együtt . . . Varazsd vármegye.............................. Varazsd thj. v............................... együtt Verőcze vármegye Eszék thj. v. együtt Zágráb vármegye Zágráb thj. v. együtt . . . összesen . . . Magyar korona országai összesen . . , Lander dér ungarischen Krone zusammen *) Horvát-Szlavonországokban az 1895. évi adatok törvényhatóságok szerint nem részletezhetik, »*) 1895-ról 1898-ra. *) In Kroatien-Slavonien kőimen die Dalén des Jahres 1895 nach Munizipien nichl detaillirt merden. **) Von 1895 auf 1898. 79* A magyar korona országaiban tehát már az 1895. év végén is fél milliónál több ember, 569.475 állott betegsegélyző pénztárak kötelékében. Ez a szám 1896-ig 591.035-re növekedett, 1897-ben átlépi a hatszázezret s 611.860 betegpénztári tagot tüntet fel, 1898-ban pedig, legnagyobb arányú növekedéssel, 656.262-re emel- kedik. A taglétszámnak ez a fokozatos gyarapodása ipari életünknek növekvő intenzitásáról s az ipari munkáselemnek számbeli gya- rapodásáról tesz tanúságot, amint hogy az ipari életnek minden hullámverése, a lendület ügy, mint a pangás, visszatükröződik a betegsegélyző pénztárak mozgalmas tagsági forgalmában. Biro- dalmi összegben 1895-ről 1898-ra 15*24 százalékkal emelkedett a pénztári tagok száma; a magyar anyaországban és Fiúméban együttvéve csak 14-si°/o-nyi a gyarapodás, Horvát-Szlavonorszá- gokban ellenben 32*22 százalékra rugó. Ez az eltérő arány arra mutat, hogy a tárgyalt években Horvát-Szlavonországokban az ipar (különösen az erdőipar) viszonylag erősebben fejlődött, minta magyar anyaországban. A mi természetes is, mert az anyaországnak viszony- lag is nagyobb iparos törzskara már állandóbb és igy lassúbb arányok- ban növekszik, mint Horvát-Szlavonországokban, a hol a különben kezdetleges ipari viszonyokat minden újabb alapitás nagyobb lép- tekkel viszi előre. Horvát-Szlavonországokban különben ezen gyor- sabb fejlődés daczára is a népességnek még mindig kisebb száza- léka él • betegsegélyző pénztári kötelékben, mint a magyar anya- országban; az 1898. évvégi taglétszám amott 1*66 százalékát, itt pedig 3*74 százalékát teszi az ugyanezen év végére kiszámított polgári népességnek. A mig országos arányokban a pénztári tagok számának hul- lámzása kétségtelenül csak az ipari élet élénkülésére vagy lanyhulására vezethető vissza, addig ezen arányok törvényhatóságonkint való szemléleténél egy más befolyásoló tényezőt is figyelembe kell ven- nünk : azokat az eltolódásokat tudniillik, a melyeket az ipari mun- kások mely pénztárhoz való tartozásában beállott változások okoz- nak. Megeshetik, hogy egy nagy gyári üzem, a mely korábban a legközelebbi törvényhatósági város kerületi betegsegélyző pénz- tárához tartozott, saját pénztárat alakit és munkásait odavonja: a város czímén kimutatott tagok száma igy csökken, abban a vár- megyében pedig, a hol a gyári üzem székel, a tagok száma emelkedik, a nélkül, hogy tulajdonképpen csökkenés vagy emelkedés állott volna be. Minden új pénztár keletkezése vagy réginek megszűnése okoz ily eltolódásokat s részben ezeknek is kell betudnunk az egyes törvényhatóságok pénztári taglétszámának hullámzása körül mutatkozó, olykor túlmagas arányokat. Némely törvényhatóságnál azonban igy is rá lehet mutatni az ipari élet föllendüléséből eredő taglétszám-növekedésre. A Duna bal partján a pénztári tagok száma 1895-ről 1898-ra az országos átlagon felül, 22*ss százalékkal emelkedett. Kiválik itt magas ará- nyaival Árva vármegye, a hol 110*94°/o a növekedés, egy 1897-ben keletkezett faipari vállalati betegsegélyző pénztár révén; Hont vár- megyében 155'77°/o-nyi emelkedés volt, mert az itteni kerületi pénz- tár később alakulván, végleges szervezkedése és a kötelezetteknek a tagságba való bevonása is későbbre maradt; Zólyom vármegyé- ben a 72*30 százalékot tévő emelkedés már valószínűleg kizárólag az ipari élet föllendülésének tudható be. Nem kielégítő azonban az emelkedés Pozsonyban, e túlnyomóan iparos városunkban, a hol csak 4*89 százaléknyi gyarapodást találunk; ezt is az 1897. év nagyobb lendülete eredményezi, mert a tárgyalt többi évben csök- kent a pozsonyi betegpénztárak taglétszáma. A Duna jobb partján hasonlóan átlagon felüli, 22*21 százalékos emelkedéssel van dolgunk. Legszembetűnőbb itt Fejér vármegyének 317*86 százalékos gyarapodása, a mi onnan magyarázható, hogy 1896-ban a vármegye területén egy ipartestületi pénztár alakulván, ez a székesfejérvári kerületi pénztárból magához vonta tagjait s evvel a vármegyei taglétszámot megsokszorozta. A Duna jobb parti városokban kivétel nélkül nagyobb emelkedés tapasztalható, legnagyobb Komáromban, 84*ai százaléknyi. A Duna és Tisza közén 12*os százalékkal emelkedett a pénztári tagok száma; valamivel magasabb, 12*si százalékos a gyarapodás magában Budapesten, a hol 1896-ról 1897-re némi csökkenés is mutat- In den Lándern dér ungarischen Krone standén bereits am Ende des Jahres 1895 mehr als eine halbe Millión Menschen im Verbande von Krankenkassen. Diese Zahl stieg bis 1896 auf 591.035, übersteigt 1897 die sechshunderttausend und zeigt 611.860 Krankenkassen-Mitglieder; in 1898 aber steigt sie mit verháltnis- mássig grösster Zunahme auf 656.261. Diese stufenweise Ver- mehrung des Mitgliederstandes zeugt für die wachsende Intensitát unseres Gewerbelebens und für die ziffermássige Zunahme des gewerbíichen Arbeiterelementes, wie ja jede Fluktuation des gewerb- lichen Lebens, dér Aufschwung ebenso wie die Stagnation sich im bewegungsvollen Mitgliederverkehr dér Krankenkassen Spiegelt. In dér Reichssumme hat die Zahl dér Kassenmitglieder von 1895 bis 1898 um 15*24°/o zugenommen; im ungarischen Mutterlande und in Fiume zusammen betrágt die Zunahme nur 14*si°/o, in Kroatien- Slavonien hingegen 32*22°/«. Dies differirende Verháltnis weist darauf hin, dass das Gewerbe (besonders die Forstindustrie) in den be- handelten Jahren in Kroatien-Slavonien sich verháltnismássig starker entwickelt hat, als im ungarischen Mutterlande. Dies ist nur natür- lich, denn das auch im Verháltnis grössere Stammelemént dér In- dustrie im Mutterlande ist bereits konstanter und vermehrt sich alsó in langsamern Proportionen, als in Kroatien-Slavonien, wo jede neue Gründung die übrigens primitíven Gewerbezustánde mit grösseren Schritten vorwárts bringt. In Kroatien-Slavonien lebt übri- gens trotz dieser rascheren Entwicklung noch immer ein kleineres Perzent dér Bevölkerung im Verbande von Krankenkassen, als im ungarischen Mutterlande; dér Mitgliederstand am Ende des Jahres 1898 betrágt dórt l*66°/o, hier aber 3*74°/o dér für das Ende des- selben Jahres berechneten Zivilbevölkerung. Wáhrend die Fluktuation dér Zahl dér Kassenmitglieder in den Landesverháltnissen unzweifelhaft nur auf die Belebung Oder Erschlaffung des gewerbíichen Lebens zurückzuführen ist, habén wir bei dér Beobachtung dieser Verháltniszahlen nach Muhizipien auch einen andern beeinflussenden Faktor zu berücksichtigen: die Verschiebungen námlich, welche durch die in dér Zugehörigkeit dér Industrie-Arbeiter zu einer Kasse eingetretenen Veránderungen verursacht werden. Es kann vorkommen, dass ein grosser Fabriks- betrieb, welcher früher zu dér Bezirks-Krankenkasse dér náchsten Stadt mit Munizipalrechten gehörte, eine eigene Kasse errichtet und ihre Arbeiter dahin zieht: die Zahl dér unter dem Titel dér Stadt ausgewiesenen Mitglieder nimmt dadurch ab, in dem Komitat aber, wo dér Fabriksbetrieb seinen Sitz hat, steigt die Zahl dér Mitglieder, ohne dass eigentlich eine Ab- oder Zunahme stattgefunden hátte. Jede Entstehung einer netten Kasse oder das Auflassen einer be- standenen verursacht solche Verschiebungen und diesen sind zum Theil die mitunter übermássigen Fluktationen des Mitgliederstandes bei den Kassen einzelner Munizipien zuzuschreiben. Bei einigen Munizipien kann mán aber auch so auf die Ver- mehrung des Mitgliederstandes in Folge des Aufschwungs des gewerbíichen Lebens hinweisen. Am linken Donau-Ufer ist die Zahl dér Kassen-Mitglieder den Landesdurchschnitt übersteigend von 1895 bis 1898 um 22*88°/o gestiegen. Hier ragt durch hohe Ver- háltniszahlen das Komitat Árva hervor, wo die Zunahme 110*94°/o betrágt, zufolge dér Errichtung. dér Krankenkasse einer 1897 ent- standenen Holzindustrie-Unternehmung; im Komitat Hont gab es eine Vermehrung um* 155*77%, denn die dortige Bezirkskasse hatte sich spáter konstituirt, und so geschah auch die endgiltige Organi- sirung und die Einbeziehung dér Eintrittspflichtigen in den Ver- band dér Mitglieder erst spáter; im Komitat Zólyom ist die Zunahme um 72*3o°/o wahrscheinlich ausschliesslich dem Aufschwung des gewerbíichen Lebens zuzuschreiben. Nicht befriedigend ist aber die Zunahme in Pozsony, dieser Stadt von überwiegend industriellen Karakter, wo sich nur eine Vermehrung von 4*89°/o zeigt; auch diese wird durch den grösseren Aufschwung des Jahres 1897 ver- ursacht, denn in den übrigen besprochénen Jahren hat dér Mit- gliederstand dér Pozsonyer Krankenkasse abgenommen. Am rechten Donau-Ufer zeigt sich gleichfalls eine den Durch- schnitt übersteigende Zunahme von 22*21%. Am auffálligsten ist hier die Vermehrung im Komitat Fejér um 317*86%, was sich daraus erklárt, dass auf dem Gebiete des Komitats im Jahre 1896 eine Gewerbekorporations-Kasse errichtet wurde, diese ihre Mit- glieder von dér Székesfehérvárer Bezirkskasse an sich zog und so den Mitgliederstand des Komitats vervielfáltigte. In den Stádten am rechten Donau-Ufer zeigt sich ausnahmslos eine grössere Zunahme, die grösste von 84*si°/o in Komárom. Im Donau-Theiss-Becken hat die Zahl dér 1 Kassenmitglieder um 12*03% zugenommen; etwas mehr, 12*si% betrágt die Zunahme in Budapest selber, wo sich von 1896 auf 1897, da die emsigen 80* kozik, az ezredéves kiállítás serény munkálatainak befejeztével, azok természetes visszahatásaként. A többi városok közül ebben az ország- részben csak Szabadka és Újvidék mutatnák számbavehető emelke- dést ; Baján, Hódmezővásárhelyit, Szegeden, de különösen Zombor- ban megfogyott a betegsegélyző pénztári tagok száma, hihetőleg annak a következményeként, hogy ipari életünk súlypontja mind erősebben a felvidéki és a nyugoti vármegyék felé terelődik. Ezt mutatja a Tisza jobb partján lévő vármegyéknek, Beregnek, Gömörnek, Sárosnak, Ung- nak, Zemplénnek, de különösen Szepesnek növekvő taglétszáma is. A Tisza bal partjának jobbára alföldi fekvésű vármegyéiben legnagyobbrészt csökkent a betegpénztári tagok száma; az egész országrész összegénél mutatkozik ugyan némi emelkedés, de ez is csekély, 4‘eo százalékot tevő. Bihar vármegyének különben csekély számú pénztári tagjait (a bihari iparvállalatok munkásai részint bányászati társládákhoz, részint a nagyváradi kerületi betegsegélyző pénztárhoz tartoznak) egy ipartestületi pénztárnak az 1898. évben történt alakulása majdnem megkétszerezte, azonban megfelelően apadt a nagyváradi pénztári tagok száma. A Tisza-Maros szögében,, a hol átlagosan 8"io százaléknyi csak a gyarapodás, kiválik az ipar- űző Temesvár 42'ai százaléknyi és az ugyancsak iparos jellegű Krassó-Szörény vármegye 16'21 százalékot tevő szaporodásával. Aradon, Pancsován és Csanád vármegyében csökkenés mutatkozik. Erdélyben az országos átlagot leginkább felülhaladó , 24"89 szá- zaléknyi gyarapodás mutatkozik, mely főleg az ipar, különösen az erdőipar fejlődésének tudható be. Zavarja azonban a helyes megítélést itt is egy vármegyének, Hunyadnak rendkívül magas, 1.153*67°/o-ot kitevő szaporodási aránya. A Hunyad vármegyei kerületi betegsegélyző pénztár ugyanis csak az -1895, év folyamán alakulván, szervezkedését és taggyüjtését a következő évben is. folytatta és ekkor is fejezte be; 1895-ben a Hunyad vármegyei pénztáraknak még csak 168 tagjuk van, 1896 végén pedig már 1816. Fiúméban az országos átlagnak legjobban megfelelő, 14've százalé- kos szaporodás mutatkozik; Horvát-Szlavonországokból törvény- hatóságok szerint való részletes adatok csak 1896-tól kezdve állanak rendelkezésünkre; ez idő óta Pozsega, és Verőcze vármegyék, továbbá Varazsd, Zágráb városok mutatnak állandóbb emelkedést. A törvényhatóságok szerint való áttekintésben — mint lát- tuk — a betegsegélyző pénztári tagok számának növekedése és csökkenése elég nagy és gyakran szabálytalan, vagy legalább is mellékes körülmények által befolyásolt hullámzást tüntet föl. Az alábbi táblázat ezt a taghullámzást a betegsegélyző pénztárak jellege szerinti megoszlásában mutatja be. Arbeiten dér Millennar-Ausstellung schon beendigt waren, einige Abnahme als natürliche Rückwirkung zéigt. Von den übrigen Stádten zeigen in diesem Landestheil nur Szabadka und Újvidék eine betráchtlichere Vermehrung; in Baja, Hódmezővásárhely, Szeged, besonders aber in Zombor hat die Zahl dér Kassenmitglieder abgenommen, vermuthlich als Folge dessen, dass dér Schwerpunkt unseres Gewerbelebens sich immer stárker nach den nördlichen und westlichen Komitaten hin verschiebt. Dies ergibt sich auch aus dér Steigerung des Mitgliederstandes in den Komitaten am rechten Theiss-Ufer, in Bereg, Gömör, Sáros, Ung, Zemplén, besonders aber in Szepes. In den Komitaten des linken Theiss-Ufers von zumeist tief- lándischer Lage hat die Zahl dér Krankenkassen-Mitglieder zum grössten Theile abgenommen; in dér Summe des ganzen Landes- theiles zeigt sich zwar einige Steigerung, doch áuch diese ist gering, und betrágt nur 4"60°/o. Die übrigens nicht zahlreichen Kassenmitglieder des Komitates Bihar (die Arbeiter dér Biharét- Industrie-Unternehmungen gehören theils zu Bergwerks-Bruderladen, theils zűr Nagyváradéi- Bezirks-Krankenkasse) habén sich zufolge dér Errichtung einer Gevverbekorporations-Kassa beinahe verdoppelt, aber die Zahl dér Nagyvárader Kassenmitglieder hat dementspre- chend abgenommen. ím Theiss-Maros-Becken, vvo die Vermehrung durchschnittlich nur 8*lo°/o betrágt, ragt das gevverbetreibende Temesvár mit einer Zunahme von 42'ai und das Komitat Krassó- Szörény von gleichfalls industriellem Karakter mit einer Zunahme von 16'2i Perzent hervor. In Arad, Pancsova und im Komitat Csanád zeigt sich eine Abnahme. In Siebenbürgen zeigt sich eine den Landesdurehschnitt am bedeutendsten übersteigende Zunahme von 24‘89Q/o, welche vor- nehmlich dér Entwickelung des Gewerbes, besonders dér Forst- industrie zugeschrieben werden kann. Aber auch hier vvird die richtige Beurtheilung durch das überaus grosse, 1.153-67°/o be- tragende Vermehrungs-Verháltnis eines Komitates, Hunyad, gestört. Die Bezirks-Krankenkasse des Komitates Hunyad wurde námlich erst im Laufe des Jahres 1895 konstituirt, setzte die Organisirung und Mitgliederwerbung im náchsten Jahre fórt und beendigte sie damals auch; 1895 habén die Kassen im Komitat Hunyad bloss 168 Mitglieder, Ende 1896 aber schon 1816. In Fiume zeigt sich eine dem Landesdurehschnitt am meisten entsprechende Ver- mehrung um 14'76°/o ; aus Kroatien-Slavonien stehen uns nach Munizipien detaillirte Daten erst seit 1896 zűr Verfügung; seither zeigen die Komitate Pozsega und Verőcze und die Stádte Varazsd und Zágráb eine stándigere Steigerung. In dér Ubérsicht nach Munizipien zeigt — wie vvir gesehen habén — die Zu- und Abnahme dér Zahl dér Krankenkassen- Mitglieder genug grosse und oft unregelmássige oder doch durch Nebenumstánde beeinflusste Fluktuationen. Die folgende Tabelle stellt diese Fluktuation dér Mitglieder in ihrer Vertheilung nach dem Karakter dér Krankenkassen dar. Tagok száma az Mitgliederzahl am Eude des Jahres A taglétszám gyarapodása vagy csökkenése (—) Zu- oder Abnahme (—)■ des Mitgliederstandes A betegsegélyző pénztárak jellege Karakter dér Krankenkassen 1895 1896 1897 1898 abszolút számokban — in absoluten Zaltlen °/o-okban — in o/o év végén von 1895-ről auf 1896-ra I von 1896-ró \auf 1897-re von 1897-ről auf 1898-ra ' von 1895-ről auf 1898-ra von 1895-ről auf 1896-ra von 1896-ról [von 1897-ről Ivón 1895-ről auf 1897-re auf 1898-ra jauf 1898-ra a) Magyarország. Ungarn. 244.592 256.287 273.215 8.900 11.695 16.928 37.523 3-77 4*78 6'61 15-92 Ipartestületi — Gewerbekorporations- . . . 70.218 65.561 67.723 74.112 —4.657 2.162 6.389 3.894 —e-63 3-30 9-43 5*55 Gyári és vállalati — Fabriks- und Unter- 160.791 165.694 180.254 16.177 4.903 14.560 35.640 11*19 3-05 8-79 24-64 Magánegyesület — Privatvereins-Kassen . 89.481 87.082 86.914 ,89.715 , —3.399 —168 2.801 234 —8' 68 — 0'19 3’22 0'26 Összesen — Zusammen . . . 540.005 558.026 576.618 617.296 18021 18.592 40.678 77,291 3-33 3-33 7**05 14'sij b) Horvát-SzlaYonországok. Kroatien-Slavonien. Kerületi — Bezirks- 27.156 29.655 30.736 34.324 2.499 1.081 3.588 7.168 9-20 3’65 11’67 26-39 Ipartestületi. — Geiverh ekorporations- . . . 212 326 185 170 114 —141 —lő -43 53-77 —45-25 —S'll — 49-81 Gyári és vállalati — Fabriks- und Unler- nehmnngs- 2.102 3.028 4.321 4.472 926 1.293 151 2.370 44-os 42-70 3-49 1 12-75 Magánegyesületi — Privatvereins-Kassen . — — — — — — — — — — — Összesen — Zusammen . . , 29.470 33.009 35.242 38.966 3.589 2.233 3.724 9.496 12-oi 6-76 10*67 32-22 c) Magyarbirodalom. Königreich Ungarn. 262.848 274.247 287.023 307.539 11.399 12.776 20.516 44.691 4-34 4’66 7-15 17-00 Ipartestületi —- Gewerbekorporations- . . 70.430 65.887 67.008 74.282, —4.543 2-021 6.374 3.852 —6'45 3’07 9'39 5'47 Gyári és vállalati — Fabriks- nnd Unter- nehmungs- 146.716 163.819 170,015 184.726 17.103 6.196 14.711 38.010 11-65 3-78 8‘65 25-»i Magánegyesületi — Privatvereins-Kassen . 89.481 87.082 86.914 89.715 —3.399 —168 2.801 234 —3'68 —0'19 3*22 0'26 Összesen — Zusammen . . . 569.475 591.035 611.860 666.262 21.560 20.825 44.402 86,787 3'79 3-62 7*26 15-24 81* Legtekintélyesebb a kerületi pénztárak- tagjainak száma, a mely minden évben közel felét teszi az összes betegsegélyző pénztári tagoknak, Horvát-Szlavonországokban majdnem kilencz tizedét. A ma- gyar anyaországban magas és növekedő a gyári és vállalati pénz- tárak tagjainak száma is; százezerén alul marad azonban a magán- egyesületi pénztáraknak és a legkevésbbé népes kategóriának, az ipartestületi pénztáraknak a taglétszáma. A tagoknak a különféle jellegű pénztárak között való megoszlása nem mutat föl nagyobb ingadozásokat; különösen a kerületi betegsegélyző pénztáraknál észlelhetni lassú bár, de szabályos emelkedést, a mi ezen pénz- tárak egyetemes jellegéből s az iparos népesség minden ágazatát keretei közé fogadó szervezetéből magyarázható. A munkásnak egyik iparágból valamely más foglalkozáshoz való áttérése nem érinti a kerületi pénztárhoz való tartozását, s igy az egyes iparágak fejlődésével vagy hanyatlásával járó taglétszámemelkedésnek vagy csökkenésnek a kerületi pénztárak vannak legkevésbbé kitéve. Már az ipartestületi pénztárhoz tartozó munkás, ha helyét változtatja, igen gyakran ki is esik az ipartestületi pénztár illetékessége alól; hasonlóképen a gyári vagy vállalati pénztár tagja, ha az illető gyárnál munkája megszűnik, szükségképen elveszíti a gyári pénz- tárnál való tagsági jogát is. Nem nagy azonban a hullámzás a magán- egyesületi pénztáraknál sem, a hol a tagok jórészt önkéntesekből, továbbá kereskedelmi és olyan alkalmazottakból verődnek össze, a kiknek munkája inkább helyhez kötött és foglalkoztatása rend- szerint hosszabb tartamú. A magyar korona országaiban a kerületi betegsegélyző pénz- tárak négy év alatt tagjaik gyarapodásában 17 százaléknyit nyertek; a magyar anyaországban csak 15'02%, Horvát-Szlavonországokban pedig 26*39% az 1895-ről 1898-ra történt taglétszám-gyarapodás. 1895-ről 1896-ra az anyaországban 3.77, Horvát-Szlavonországok- ban 9.2, birodalmi összegben pedig 4’sí százalék az emelkedés; a következő évben ezek az arányok 4*78, 3*6*5, illetőleg 4*68 száza- lékot tüntetnek fel; legnagyobb a lendület 1897 és 1898 között, a mikor a magyar anyaországban 6*ei, Horvát-Szlavonországok- ban 11‘67, a Magyarbirodalomban pedig 7*is százalékos taglétszám- gyarapodás volt kerületi pénztárainknál. Az ipartestületi beteg- segélyző pénztárak taglétszáma 1896-ban az anyaországban csökkent 6’83 százalékkal, Horvát-Szlavonországokban pedig ugyanekkor 53*77 százalékos emelkedést mutat; azóta megfordítva az anyaország- ban gyarapodás indult meg, Horvát-Szlavonországokban pedig évről- évre csökkenés, úgy hogy végeredményben a négy évről amott 5.55 százalékos növekvés, emitt pedig 19*si százalékot tevő hanyat- lás konstatálható az ipartestületi pénztárak taglétszámában. Horvát- Szlavonországokban különben csak egy ipartestületi pénztár műkö- dik, alacsony (1898-ban 170 főnyi) taglétszámmal, s igya birodalmi arány a magyar anyaországé után igazodik, 5*4? százalékos emel- kedéssel. A gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak taglétszáma növekvést tüntet fel minden esztendőben, legtöbbször a kerületi pénztárakénál is erősebb — bár egyúttal szabálytalanabb — növek- vést. Az anyaországban 1895 után ll*io százalékkal gyarapodott gyári pénztáraink taglétszáma, 1896 után csak 3*05 százalékkal, de már 1897 után ismét 8*79 százalékkal; 1895-ről 1898-ra tehát 24*64 százalékos tekintélyes emelkedést találunk. Horvát-Szlavon- országokban 1895 után 44*03, 1896 után 42*7 százalék az emel- kedés a gyári pénztárak taglétszámában; emelkedő az irányzat a következő évben is, de már nagy különbözette! csak 3*49 száza- léknyi; 1895-ről 1898-ra azonban igy is 112*75%-os növekvést találunk, négy év alatt tehát itt a gyári pénztárak taglétszáma több mint kétszeresére emelkedett. A magánegyesületi pénztárak állapota inkább stagnálást mutat, bár az 1897-ről 1898-ra mutatkozó len- dület végeredményben itt is némi gyarapodást okozott. Magán- egyesületi pénztárak csak az anyaországban vannak; taglétszámuk 1895 után 2*68, 1896 után pedig 0*io százalékkal megfogyott. 1897-ről 1898-ra 3*22°/o-os emelkedés mutatkozik, a mi az előbbi évek hiányát kiegyenlítvén, az 1895-ről 1898-ra terjedő időre mind- össze 0*i 6 százalékot tevő növekvést eredményez. A betegsegélyző pénztárak állapotának megítélésénél a területi elhelyezkedésen s a pénztár jellegén kivül különösen nagy jelentő- Am betráchtlichsten ist die Zahl dér Mitglieder dér Bezirks- kassen, welche in jedem Jahre fást die Hálfte dér gesammten Kfankenkassen-Mitglieder betrágt, in Kroatien-Slavonien fást neun Zehntel. lm ungarischen Mutterlande ist auch die Zahl dér Mit- glieder dér Fabriks- und Unternehmungskassen gross und wachsend ; unter hunderttausend verbleibt aber dér Mitgliederstand dér Privat- vereins-Kassen und dér am wenigsten volkreichsten Kategorie, dér Gewerbekorporations-Kassen. Die Vertheilung dér Mitglieder unter die Kassen verschiedenen Karakters weist keine grösseren Schwankungen auf; besonders bei den Bezirks-Krankenkassen zeigt sich eine zwar langsame aber regelmássige Vermehrung, was aus dem univer- sellen Karakter und dér allé Zweige dér gewerblichen Bevölkerung in ihren Rahmen fassenden Organisation dieser Kassen zu erklá- ren ist. Dér Übertritt des Arbeiters aus einem Gewerbszweig zu irgend einer andern Bescháftigung alterirt seine Angehörig- keit zu dér Bezirkskasse nicht, daher sind die Bezirkskassen dér mit dér Entwickelung oder dem Niedergang dér einzelnen Gewerbs- zweige verbun Jenen Zu- oder Abnahme des Mitgliederstandes am wenigsten ausgesetzt. Dér zűr Gewerbekorporations-Kasse gehörige Arbeiter jedoch geráth, wenn er seine Stelle wechselt, sehr oft aus. dér Kompetenz dér Gewerbekorporations-Kasse heraus; gleicher- weise verliert das Mitglied einer Fabriks- oder Unternehmungskasse,, wenn seine Arbeit bei dér betreffenden Fabrik aufhört, nothwendiger- weise auch sein Mitgliedsrecht bei dér Fabrikskasse. Nicht gross ist die Fluktuation auch bei den Privatvereins-Kassen, wo sich die Mitglieder zumeist aus Freiwilligen, ferner aus kommerziellen und solchen Angestellten zusammenfinden, dérén Arbeit mehr an einen Őrt gebunden ist und die gewöhnlich für lángere Zeit bescháftigt werden. In den Lándern dér ungarischen Krone habén die Bezirks- Krankenkassen in vier Jahren durch die Vermehrung ihrer Mit- glieder 17°/° gewonnen; im ungarischen Mutterlande betrágt die Zunahme von 1895 auf 1898 nur 15*92°/o, in Kroatien-Slavonien aber 26*39°/o; von 1895 auf 1896 ist die Zunahme im Mutterlande 3*77, in Kroatien-Slavonien 9*2, in dér Reichssumme aber 4*34 Perzent; im náchsten Jahre zeigen diese Verháltnisse 4*78, 3*65, beziehungs- weise 4*66 Perzent; dér grösste Aufschwung zeigt sich zwischen 1897 und 1898, vvo die Zunahme dér Mitglieder bei den Bezirks- kassen im ungarischen Mutterlande 6*ei, in Kroation-Slavonien 11*67, im Königreich Ungarn aber 7*i5°/o betrug. Dér Mitgliederstand dér Gewerbekorporations-Krankenkassen zeigt 1896 im ungarischen Mutterland eine Abnahme um 6*03°/o, in Kroation-Slavonien aber zu derselben Zeit eine Zunahme um 53*77°/o ; seitdem aber trat umge- kehrt im Mutterlande eine Vermehrung, in Kroatien-Slavonien aber von Jahr zu Jahr eine Verminderung ein, so dass im Endresultat von den vier Jahren im Mitgliederstand dér Gewerbekorporations-Kassen dórt eine Zunahme um 5*55°/o, hier eine Abnahme um 19*si°/o zu konstatiren ist. In Kroatien-Slavonien ist übrigens nur eine Gewerbe- korporations-Kasse thátig, mit geringem Mitgliederstande (in 1898 170 Personen) und so richtet sich die Reichs-Verháltniszahl nach dér des ungarischen Mutterlandes mit einer Steigerung um 5*47°/o. Dér Mitgliederstand dér Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen zeigt jedes Jahr eine Zunahme, und zwar eine, welche zumeist grösser, aber zugleich auch regelloser ist, als die dér Bezirkskassen. Im Mutterlande hat sich nach 1895 dér Mitgliederstand dér Fabriks- kassen um 11 *io°/o vermehrt, nach 1896 nur um 3*05°/o, aber nach 1897 schon wieder um 8*79°/o; von 1895 auf 1898 ergibt sich alsó eine ansehnliche Vermehrung um 24*64%. In Kroatien-Slavonien betrágt die Zunahme im Mitgliederstande dér Fabrikskassen nach 1895 44*03, nach 1896 42*7°/o; auch im náchsten Jahre ist die Tendenz steigend, betrágt aber mit einer grossen Differenz nur 3*49°/o ; von 1895 auf 1898 ergibt sich auch so eine Zunahme von 112*75%, in vier Jahren hat sich alsó hier dér Mitgliederstand dér Fabriks- kassen mehr als verdoppelt. Dér Zustand dér Privatvereins-Kassen zeigt eher ein Stagniren, obwohl dér Aufschwung von 1897 auf 1898 im Endergebnis auch hier einige Zunahme bewirkt hat. Privat- vereins-Kassen gibt es nur im Mutterlande ; ihr Mitgliederstand hat nach 1895 um 2*os°/o, nach 1896 aber um 0*io% abgenommen. Von 1897 auf 1898 zeigt sich eine Zunahme um 8*22%, was den Abgang dér vorhergehenden Jahre ausgleicht und für die Zeit von 1895 bis 1898 insgesammt eine Vermehrung um 0*26% ergibt. Bei dér Beurtheilung dér Zustánde dér Krankenkassen ist nebst dér territorialen Vertheilung besonders die Mitgliederfrequenz 11* *2* séggel kell kiemelnünk az egyes pénztárak népességi viszonyait. A magyar birodalomban élő 656.262 pénztári tag a 453 beteg- segélyző pénztár között a legeltérőbb arányok szerint oszlik meg; vannak néptelen, száz tagot sem számláló pénztáraink s ismét olyanok, a melyek tízezrekbe menő tagot adminisztrálnak és segé- lyeznek. A pénztár népességének teljesitési képességére való vissza- hatásáról később több ízben leszen szó ; ezúttal már is igér bizo- nyos tájékoztatást a pénztáraknak ily nagyság-kategóriák szerint való csoportosítása, illetőleg ezt megelőzőleg a különböző jellegű pénztárakra arányosan eső taglétszám vizsgálata. Év A kerületi Az ipartestü- leti A gyári és vállalati A magán egyesületi Az összes Az évvégi taglétszámból esik egy pénztárra a kerületi az ipar- testületi a gyári és vállalati a magán egyesületi az összes betegsegélyző pénztárak száma az év végén. betegsegélyző pénztáraknál. a) Magyarország. 1895 97 80 165 62 401 2.430 878 876 1.443 1.337 1896 97 91 172 62 422 2.522 720 935 1.405 1.322 1897 97 94 176 58 425 2.642 720 947 1.499 1.357 1898 97 100 176 58 431 2.817 741 1.024 1.547 1.432 b) Horv.-Szlavonorsz. 1895 14 1 6 — 21 1.940 212 350 — 1.403 1896 14 1 6 — 21 2.118 326 505 — 1.572 1897 . . 14 1 7 — 22 2.195 181 617 — 1.602 1898 14 1 7 — 22 2.452 170 639 — 1.771 c) Magyarbirodalom. 1895 111 81 171 62 425 2.368 870 858 1.443 1.340 1896 111 92 178 62 443 2.471 710 920 1.405 1.334 1897 111 95 183 58 447 2.586 715 929 1.499 1.369 1898 111 101 183 58 453 2.771 735 1.009 1.547 1.449 A fenti összeállítás szerint az 1898. év végén a magyarbiro- dalom egy betegsegélyző pénztárára átlagosan 1449 főnyi taglétszám esett. Az anyaországi pénztárak nem oly népesek, mint a horvát- szlavonországiak; emitt 1771, az anyaországban pedig csak 1432 tag jut egy-egy pénztárra. Az összeállításba foglalt négy év közül 1896 mutat fel egy pénztárra legkevesebb tagot, 1334-et, mert 1895 végén s 1896-ban több új betegsegélyző pénztár keletkezvén, a taglétszámnak — mint föntebb kimutattuk, nem rohamos — gyara- podása ezzel nem tudott lépést tartani. A taglétszám sűrűsége azon- ban a pénztárak különböző jellegénéi nagyon eltérő. A kerületi betegsegélyző pénztárak népessége messze elüljár a többi pénz- táraké előtt; 1898 végén kerületi pénztáraink mindegyikére átlagosan 2771 tag esett. Ennél a birodalmi aránynál még kedvezőbb a magyar anyaországi kerületi pénztárak sűrűsége, átlagosan 2817 taggal egy pénztárra, mig Horvát-Szlavonországokban egy-egy kerületi pénz- tár az említett év végén csak 2452 tagot számlálhatott. A kerületi pénztárak taglétszámának sűrűsége különben évről-évre állandó növekvést mutat, jeléül annak, hogy a betegsegélyző pénztári intéz- mény súlya mind erősebben a kerületi pénztárakon nyugszik, s a betegsegélyezés eszméjének hordozói mind nagyobb kizárólagos- sággal a kerületi pénztárak lesznek. Nem lehet ugyan minden óva- tosság nélkül elfogadnunk azt a föltevést, hogy a taglétszámnak mind nagyobb sűrűsége a betegsegélyezéssel járó koczkázatot is mindinkább megosztja és könnyebben elviselhetővé teszi s viszont a pénztárak teljesítési képességét is fokozza, mert hiszen úgy az évvégi, mint az átlagos taglétszám még eltakarja előlünk a tagok- nak az év közben történő nagy hullámzását, a mely a pénztárakat leginkább gyöngíti s különösen a kerületi pénztárak helyzetének megítélésénél nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a pénztárak gyűjtik magukba a legkülönfélébb és helyét leginkább változtató munkáselemet; de az évközi fluktuáczió s a kerületi pénztárak helyzetét gyöngítő egyéb zavaró körülmény tekintetbe- vételével is kétségtelen, hogy a kerületi pénztárak taglétszámának ez a sürűsbödése azok helyzetére is kedvező visszahatással van s nagyobb ellenállási erőt kölcsönöz nekik a viszonyaikat gyöngítő egyéb körülményekkel való megküzdésre. dér einzelnen Kassen bedeutsam hervorzuheben. Die im Königreich Ungarn lebenden 656.262 Kassenmitglieder vertheilen sich auf die 453 Krankenkassen nach sehr verschiedenen Verháltnissen ; es gibt Kassen, welche nicht hundert Mitglieder záhlen, und wieder solche, vvelche Zehntausende von Mitgliedern administriren und unterstützen. Von dér Rückwirkung dér Mitgliederfreqenz dér Kassen auf ihre Leistungsfáhigkeit wird spáter wiederholt die Rede sein; einige Orientirung verspricht schon für diesmal die Gruppirung dér Kassen nach solchen Grössenkategorien, beziehungsweise vorhergehend die Untersuchung des auf die Kassen verschiedenen Karakters propor- tionell entfallenden Mitgliederstandes: Jahr Zahl dér Vöm Mitgliederstande am des Jahres entfallen auf Kasse bei den Ende eine Bezirks- Gewerbekor- porations- Fabriks- und Unternehm.- Privat- vereins- gesammten Bezirks- Gewerbekor- porations- Fabriks- und Unternehm.- Privat- vereins- gesammten Krankenkassen am Ende des Jahres Krankenkassen a) Ungarn. 1895 97 80 165 62 404 2.430 878 876 1.443 1.337 1896 97 91 172 62 422 2.522 720 935 1.405 1.322 1897 97 94 176 55 425 2.642 720 947 1.499 1.357 1898 97 100 176 58 43! 2.817 741 1.024 1.547 1.432 6) Kroatien-Slavonien. 1895 14 1 6 — 21 1.940 212 350 — 1.403 1896 14 1 6 — 54 2.118 326 505 — 1.572 1897 14 1 7 — 22 2.195 181 617 — 1.602 1898 14 1 7 — 22 2.452 170 639 — 1.771 c) Königreich Ungarn. 1895 111 81 171 62 425 2.368 870 858 1.443 1.340 Í896 111 92 178 62 443 2.471 716 920 1.405 1.334 1897 . . . • ... 111 95 183 58 447 2.586 715 929 1.499 1.369 1898 111 101 183 58 453 2.771 735 1.009 1.547 1.449 Nach obiger Zusammenstellung entfiel am Ende des Jahres 1898 auf je eine Krankenkasse des Königreichs Ungarn ein Mit- gliederstand von durchschnittlich 1449 Personen. Die Kassen sind im Mutterlande nicht so volkreich, wie in Kroatien-Slavonien; hier kommen 1771, im Mutterlande nur 1432 auf eine Kasse. Von den in dér Zusammenstellung enthaltenen vier Jahren zeigt 1896 die wenigsten Mitglieder für je eine Kasse, 1334, denn am Ende des Jahres 1895, und in 1896 sind mehrere neue Krankenkassen ent- standen, und die — wie oben ausgewiesen, nicht rapidé — Ver- mehrung des Mitgliederstandes konnte damit nicht Schritt haltén. Die Dichte des Mitgliederstandes ist aber nach dem verschiedenen Ka- rakter dér Kassen eine sehr differirende. Die Frequenz dér Bezirks- Krankenkassen geht dér dér übrigen Kassen weit voraus ; am Ende des Jahres 1895 entfielen auf jede Bezirkskasse durchschnittlich 2771 Mitglieder. Noch günstiger als diese Reichs-Verháltniszahl ist die Dichte dér Bezirkskassen im ungarischen Mutterlande, durchschnitt- lich 28 í 7 auf eine Kasse, wáhrend in Kroatien-Slavonien je eine Bezirkskasse am Ende des ervváhnten Jahres nur 2452 Mitglieder záhlen konnte. Die Dichte des Mitgliederstandes dér Bezirkskassen zeigt übrigens von Jahr zu Jahr eine stetige Zunahme, ein Beweis dessen, dass das Gewicht dér Institution dér Krankenkassen im- mer stárker auf den Bezirkskassen ruht, und dass die Bezirkskassen mit immer grösserer Ausschliesslichkeit die Tráger dér Idee dér Kran- kenunterstützung werden. Mán kann zwar nicht ohne Behutsamkeit die Voraussetzung annehmen, dass die immer grössere Dichte des Mitgliederstandes auch das mit dér Krankenunterstützung verbun- dene Risiko immer mehr vertheilt und leichter ertráglich rnacht, und hinwieder auch die Leistungsfáhigkeit dér Kassen steigert, denn sowohl dér am Jahresende sich ergebende, als auch dér durch- schnittliche Mitgliederstand verdeckt vor uns noch die im Laufe des Jahres vorgekommene grosse Fluktuation dér Mitglieder, welche die Kassen am meisten schvvácht; und besonders bei dér Beurthei- lung dér Lage dér Bezirkskassen darf nicht ausser Acht gelassen werden, dass diese Kassen das heterogenste und den Őrt am háufigsten wechselnde Arbeiterelement in sich vereinigen; aber auch mit Berücksichtigung dér Jahresfluktuation und anderer die Lage dér Bezirkskassen störend beeinflussenden Umstánde ist es unzweifelhaft, dass dies Dichterwerden des Mitgliederstandes dér Bezirkskassen auch auf die Lage derselben günstig zurück- wirkt, und ihnen eine grössere Widerstandsfáhigkeit zűr Be- kámpfung dér ihre Verháltnisse schwáchenden übrigen Umstánde verleiht. 83* Az ipartestületi betegsegélyző pénztárak a legkisebb arányokat tüntetik fel; A magyar korona országaiban egy ipartestületi pénz- tárra az 1898. év végén csak 735 tag jutott, és pedig az anya- országban 741 tag egy pénztárra, mig Horvát-Szlavonországok egyetlen ipartestületi pénztárának az említett évben csupán 170 tagja volt. Még kisebb a megelőző évben, 1897-ben az egy pénztárra eső taglétszám, 715; 1896-ban 716, 1895-ben azonban még 870 tag jutott egy ipartestületi betegsegélyző pénztárra. A magyarázata ennek a hanyatló iránynak részben az, hogy 1895 óta különösen nagy számú, összesen 20 ipartestületi betegsegélyző pénztár kelet- kezett, mig az ipartestületi pénztárakhoz tartozó tagok száma — az 1898. év kivételével —nemhogy gyarapodott volna, hanem inkább észrevehetően csökkent. Ennélfogva nem beszélhetünk ugyan az ipartestületi pénztárak elnéptelenedéséről, de kétségtelen, hogy az összes pénztárak közül ezek mutatkoznak a legerőtlenebbeknek. A gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak átlagos népessége 1895-ben még kisebb volt az ipartestületi pénztárakénál, egy ily pénztárra 858 főnyi taglétszám jutván csak. Azóta azonban évről- évre növekszik a gyári pénztárak taglétszámának sűrűsége; az 1898. év végén a magyar korona országaiban egy gyári pénztárra 1009 tag esett és pedig az anyaországban 1024, Horvát-Szlavon- országokban pedig 639 tag. Az anyaországi gyári pénztáraknál tehát átlagosan nagyobb sűrűség mutatható ki, a mi magyarázatát főleg abban leli, hogy a gyári pénztárakhoz tartozó tagoknak több, mint fele, közel kilenczvenezer, egy pénztárhoz, a magyar királyi államvasutak betegsegélyző pénztárához tartozik, a mely, bár tagjai az országban szerteszórva s részben Horvát-Szlavonországokban is élnek, székhelyét Budapesten tartván, az anyaország pénztáraihoz számittatik. A gyári pénztárak népességének fejlődése azonban igy is kétségen kívüli. Magánegyesületi pénztáraink átlagos taglétszáma az 1898. év végén 1547 volt s e számot a megelőző években is megközelítette; az 1897. évi nagyobb emelkedés abból magyarázható, hogy két magánegyesületi pénztár feloszlott. E magas számmal a taglétszám sűrűségének tekintetében a magánegyesületi pénztárak közvetlenül a kerületi betegsegélyző pénztárak után következnének, de az ará- nyokat itt az a körülmény vetkőzteti ki valóságukból, hogy egy pénztár, a budapesti általános munkásbetegsegélyző pénztár egy- maga több mint ötvenezer tagot számlál, közel két harmadát a magánegyesületi jellegű pénztárak kötelékébe tartozó egész népes- ségnek. A taglétszámból az általános munkáspénztár tagjait levonva, viszont megfelelően a pénztárak számát is kevesbítve egygyel, új arányszám gyanánt 664-et kapunk, mint egy-egy magánegyesületi pénztár átlagos népességét. Ilyképpen a magánegyesületi pénztárak zöme néptelenebbnek tűnik fel az ipartestületi pénztáraknál is. A betegsegélyző pénztárakat tényleges taglétszámuk nagysága szerint a következő táblázat sorakoztatja: Taglétszám A kerületi Az ipar- testületi A gyári és vállalati i c ^ fi C3 £ ti <u < Az összes A kerületi Az ipar- testületi A gyári és vállalati A magán- egyesületi Az összes betegsegélyző pénz- tárak száma betegsegélyző pénztárak átlagos taglétszáma a) Magyarország. 100-on alul . . i 28 3 32 96 1.909 285 2.290 101— 200. . — 12 49 7 68 — 1.957 7.103 1.031 10.121 201— 300 . . — 22 27 21 70 — 5.450 6.780 5.091 17.321 301— 400 . . 2 12 15 9 38 6,89 4.091 5-299 3.101 13.180 401— 500 . . 1 11 5 3 20 485 5.008 2.239 1.286 9.018 501— 700 . ; 2 15 15 5 37 1.224 9.083 8.673 2.743 21.723 701— 1.000 . . 8 9 13 2 32 6.736 7.514 10.947 1.622 26.819 1.001— 1.500 . . 21 5 13 2 41 26.534 6.120 15.231 2.301 50.186 1.501— 2.000 , . 20 3 4 1 28 33.560 4.782 7.036 1.634 49.012 2.001— 2.500 . . 11 O 2 1 17 25.035 6.057 4.332 2.296 37.720 2.501— 3.000 . .. 9 3 — — 12 25.186 8.280 — — 33.496 3.001— 3.500 . 8 — 1 — 9 25:865 — 3.203 — 29.068 3.501— 4.000 . . 2 1 — — 3 7.237 3.990 — — 11.227 4.001— 4.500 . . 2 2 2 2 8 8.775 8.321 8.442 8.475 34.013 4.501— 5.000 . . 3 — — — 3 13.942 — — — 13.942 5.001—10.000 . . 6 1 1 1 9 37.821 8.139 5.132 7.625 58.717 10.001—20.000 . . 1 — — — 1 11.962 - — — 11.962 50.001—60.000 . . 1 — — 1 2 54.594 — — 51.376 105.970 80.001—90.000 . . — — 1 — 1 — — 89.250 — 89.250 Összesen . . 97 100 176 58 431 281.645 78.888 175.576 88.896 625.005 Die Gewerbekorporations-Krankenkassen zeigen die kleinsten Verhaltniszahlen. In den Lándern dér ungarischen Krone entfielen auf eine Gewerbekorporationskasse am Ende des Jahres 1898 nur 735 Mitglider und zwar im Mutterlande 741 Mitglieder auf je eine Kasse, wáhrend in Kroatien-Slavonien die einzige Gewerbekorpo- rationskasse im erwáhnten Jahre nur 170 Mitglieder besass. Noch kleiner ist dér auf eine Kasse entfallende Mitgliederstand im vorher- gehenden Jahre 1897, 715; in 1896 entfielen 716, in 1895 aber noch 870 Mitglieder auf eine Gewerbekorporations-Krankenkasse. Die Erklárung dieser fallenden Richtung liegt vornehmlich darin, dass seit 1895 besonders zahlreiche Gewerbekorporations-Kranken- kassen, namlich 20 entstanden sind, wáhrend die Zahl dér den Gewerbekorporationskassen angehörenden Mitglieder — mit Aus- nahme des Jahres 1898 — nicht nur nicht zugenommen, sondern merkbar abgenommen hat. Demgemass kann zwar nicht von dér Entvölkerung dér Gewerbekorporationskassen die Rede sein, aber es ist unzweifelhaft, dass unter allén Kassen diese sich als die schwáchsten erweisen. Die durchschnittliche Mitgliederzahl dér Fabriks- und Unter- nehmungs - Krankenkassen war 1895 noch kleiner, als die dér Gewerbekorporationskassen, es entfielen auf je eine solche Kasse nur 858 Mitglieder. Seither aber nimmt die Dichte des Mitglieder- standes des Fabrikskassen von Jahr zu Jahr zu ; am Ende des Jahres 1898 entfielen in den Lándern dér ungarischen Krone auf eine Fabrikskasse 1009 Mitglieder, und zwar im Mutterland 1024, in Kroatien-Slavonien aber 639 Mitglieder. Bei den Fabrikskassen des Mutterlandes zeigt sich alsó durchschnittlich eine grössere Dichte, was sich vornehmlich daraus erklárt, dass mehr als die Hálfte dér zu den Fabrikskassen gehörigen Mitglieder, fást neunzig tausend, dér Krankenkasse dér königlich ungarischen Staatsbahnen angehört, die ihren Sitz in Budapest hat, und daher, obwohl ihre Mitglieder zerstreut im Lande, zum Theil auch in Kroatien-Slavonien leben, zu den Kassen des Mutterlandes gerechnet wird. Die Entwickelung dér Frequenz dér Fabrikskassen steht aber auch so ausser Zweifel. Dér durchschnittliche Mitgliederstand dér Privatvereinskassen betrug am Ende des Jahres 1898 1547 und kam dieser Zahl auch in den vorhergehenden Jahren nahe; die grössere Vermehrung des Jahres 1897 ist daraus zu erkláren, dass zwei Privatvereinskassen aufgelassen wurden. Mit diesen grossen Zahlen würden die Privat- vereinskassen hinsichtlich dér Dichte des Mitgliederstandes unmittel- bar nach den Bezirks-Krankenkassen rangiren, aber die Verháltnis- zahlen werden ihrer Realitát auch hier durch den Umstand ent- kleidet, dass eine Kasse, die Budapester allgemeine Krankenkasse, alléin über fünfzigtausend Mitglieder záhlt, fást zwei Drittel dér gesammten in den Verband dér einen Privatvereins-Karakter be- sitzenden Kassen gehörenden Mitgliederzahl. Wenn wir vöm Mit- gliederstande die Mitglieder dér allgemeinen Arbeiterkasse substra- hiren, und dementsprechend auch die Zahl dér Kassen. um eins verringern, erhalten wir als neue Verháltniszahí 664, als die durch- schnittliche Frequenz je einer Privatvereinskasse. So zeigt das Gros dér Privatvereinskassen noch weniger Mitglieder als selbst die Gewerbekorporationskassen. Die Krankenkassen werden nach dér Grösse ihres thatsáchli- chen Mitgliederstandes in folgender Tabelle angeführt: — Zahl dér Durchschnittlicher Mitgliederstand dér Mitgliederstand Bezirks- Gew.-Kor- porations- Jh'abriks. u. Untern.- Privat- vereins- 1 gesammtenj Bezirks- Gewerbe- korpora- tions- Fabriks- u. Unterneh- mungs- Privat- vereins- j gesammten Krankenkassen a) üngani. bis 100 . i 28 3 32 96 1.909 285 2.290 101— 200 . — 12 49 7 68 — 1,957 7.103 1.061 10.121 201— 300 . — 22 27 21 70 — 5.450 6.780 5.091 17.321 301— 400 . 2 12 15 9 38 689 4,091 5.299 3.101 13.180 401— 500. i 11 5 3 2D 485 5.008 2.239 1.286 9.018 501— 700 . 2_ 15 15 5 37 1.224 9.083 8.673 2.743 21.723 701— 1.000 . 8 9 13 2 82 6.736 7.514 10.947 1.622 26.819 1.001— 1.500 . 21 5 1.3 2 41 26.534 6.120 15.231 2.301 50.186 1.501— 2.000 . 20 3 4 i 28 35.560 4.782 7.036 1.634 49.012 2.001— 2,500 . 11 3 2 i 17 25.035 6.057 4.332 2.296 37.720 2.501— 3.000 . 9 3 — — 12 25.186 8.280 — — 33.466 3.001— 3.500 . 8 — 1 9 25.865 — 3.203 29.088 3.501— 4.000 . 2 1 — — 3 7.237 3.990 — — 11.237 4.001— 4.500 . 2 2 2 2 8 8.775 8.321 8.442 8.475 34.013 4.501— 5.000 . 3 — - — 3 13.942 — — — 13.942 5.001—10.000 . 6 1 1 1 9 37.821 8.139 5.132 7.625 58.717 10.001—20.000 . 1 — — — 1 11.962 — — — 11.962 50.001—60.000 . 1 — — 1 2 54.594 — — 51.376 105.970 80.001—90.000 . — — 1 — 1 —- — 89.250 — 89.250 Zusammen . 97 400 176 58 431 281.645 78.888 176.578 88.896 625.005 11** 84* Taglétszám A kerületi Az ipar- testületi cc •<ü uS >)1:3 <;; A magán- egyeattleti Az összes A kerületi Az ipar- testületi cn o — •a* bű-13 A magán- egyesületi Az összes betegsegélyzö pénz- tárak száma betegsegélyző pénztárak átlagos taglétszáma b) Borv. Szlav.-orsz. 100-on alul . . — — — — — — — — — — 101— 200 . . — i — - i — 200 — — 200 201— 300 . — — 3 — 3 — — 817 — 817 301— 400 . . — — — — — — — — — — 401— 500 . . — — — — — — — — — — 501— 700 . . — — 2 — 2 — — 1.280 — 1.280 701— 1.000 . . i — i — 2 910 — 986 — 1.896 1.001— 1.500 . . 6 — i — 7 7.173 — 1.282 — 8.455 1.501— 2.000 . . 1 — — — i 1.577 — — — 1.577 2.001— 2.500. . 3 — — — 3 6.102 — — — . 6.102 2.501— 3.000 . . 1 — — — 1 2.846 — ... — 2.846 3.001 — 3.500 . . — — — — — — — — — 3.501— 4.000 . . — — — — - — — — — — 4.001— 4.500 . . — — — — — — — , — — 4.501— 5 000 . . — — — — — — — — — — 5.001-10.000. . 1 — — — 1 5.174 — — — 5.174 10.001—20.000 . . 1 — — — 1 10.586 — — ■ — . 10.588 50.001—60.000 . . — — — — — — — — — — 80.001 -90.000. . - — — — — — — — — — Összesen . . 14 i 7 — 22 34.368 200 4.365 — 38.933 c) MagyarMrod. ossz. 100-on alul . . — i 28 •j KJ 32 — 96 1.909 285 2.290 101— 200 . . — 13 49 7 69 — 2.157 7.103 1.061 10.321 201— 300 . . — 22 30 21 73 — 5.450 7.597 5.091 18.138 301— 400 . . 2 12 15 9 38 689 4.091 5.299 3.101 13.180 401— 500 . . 1 11 5 3 20 485 5.008 2.239 1.286 9.018 501— 700 . . 2 15 17 5 39 1,224 9.083 9.953 2.743 23.003 701— 1.000 . . 9 9 14 2 34 7.646 7.514 11.933 1.622 28.715 1.001— 1.500 . . 27 5 14 2 48 33.707 6.120 16.513 2.301 58.641 1.501— 2.000 . 21 3 4 1 29 37.137 4.782 7.036 1.634 50.589 2.001— 2.500 . . 14 3 2 1 20 31.137 6.057 4.332 2.296 43.822 2.501— 3.000 . . 10 3 — — 13 28.032 8.28Ó — — 36.312 3.001— 3.500 . . 8 — 1 — 9 25.865 — 3.203 — 29.068 3.501— 4.000 . . 2 1 — — 3 7.237 3.990 — — 11.227 4.001— 4.500 . . 2 2 2 2 8 8.775 8.321 8.442 8.475 34.013 4.501— 5.000 . . 3 — — — 3 13.942 — — — 13.942 5.001 — 10.000 . . 7 1 1 1 10 42.995 8.139 5.132 7.625 63.891 10.001—20.000 . . 2 - — — 2 22.548 — — — 22.548 50.001—60.000 . . i — — 1 2 54.594 — — 51.376 105.970 80.001—90.000 . . — — 1 — 1 — — 89.250 — 89.250 Összesen . . in 101 183 58 453 316.013 79.088 179.941 88.896 663.938 Száz főnél kevesebb tagot számláló pénztár az anyaországban 32 van és pedig egy ipartestületi, 28 gyári és vállalati, végül 3 magánegyesületi pénztár. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1891. évi XIV. t.-cz. az ipartestületi és magánegyesületi pénztárakra nézve egyáltalán nem ismeri el a százon aluli taglétszám lehetőségét, sőt a gyári és vállalati pénztárakra vonatkozólag is csak bizonyos kivé- teles körülmények között. A törvény ugyanis ipartestületi pénztárat csak akkor tart engedélyezendőnek, ha az ipartestület tagjai két- száznál több segédszemélyt foglalkoztatnak, magánegyesületit csak akkor, ha legalább száz tagot tudnak felmutatni, gyári és vállalati pénz- tárt pedig rendszerint akkor, ha a gyárban alkalmazott segédszemély- zet a százat meghaladja és csak kivételesen engedi meg, hogyha a gyáros kellő biztosítékot ígér a betegsegélyezési kötelezettségek teljesítése iránt, százon aluli taglétszámmal is a pénztár meg- alakítását, sőt — ugyancsak kivételesen — el is rendeli ezt, ha az illető gyárban folyó iparüzem veszélyes volta miatt a munkások egészsége nagyobb koczkázatnak volna kitéve s a munkások jólé- téről olyképen kíván gondoskodni, hogy azért általuk a kerületi pénztár súlyosabban meg ne terheltessék. A törvényben kimondott minimumon alul sülyedő taglétszámú pénztárakat a törvény értel- mében az iparhatóság feloszlathatja; de éppen mert csak felosz- lathatnak, nem pedig feloszlatandónak mondja ki a törvény e pénztárakat, sok pénztár, a mely megalakulásakor birt a törvény által megkívánt minimális taglétszámmal, később azonban a mini- mális mértéken alul esett, ezen megfogyatkozott taglétszámával is tovább folytatja működését. A minimum legalacsonyabban a gyári és vállalati pénztáraknál lévén megszabva, önként érthető, hogy ezeknek a sorában akad a legtöbb kis pénztár is. 101—200 tagból álló pénztár 68 volt az 1898. év végén és pedig 12 ipartestületi, 49 gyári és vállalati és 7 magánegyesületi pénztár. A törvényszabta minimumon alul maradó taglétszámmal Mitgliederstand Zahl dér Durchschnittlicher Mitglieder stand dér Bezirks- Gew.-Kor- porations- Fabriks- u. Untern.- Privat- vereins- gesammten Bezirks- Gewerbe- korpora- tions- Fabriks- u. Unterneh- mungs- Privát- vereins- gesammten Krankenkassen 6) Kroaticn-Slavonion. bis 100 . . — — — — — — — — — — 101— 200 . . — i — — t — 200 — — 200 201— 300. . — — 3 — 3 — — 817 — 817 301— 400 . . — — — — — — _ — — — 401— 500 . . — — — — — — — , — j 501— 700 . . — — 2 — 2 — — 1.280 — 1.280 701— 1.000 . . i — 1 — 2 910 — 986 — 1.896 1.001— 1.500 . . 6 — 1 — 7 7.173 — 1.282 — 8.455 1.501— 2.000 . , 1 — — — i 1.577 — — — 1.577 2.001— 2.500 . . 3 — — — 3 6.102 — — — 6.102 2.501— 3.000 . . 1 — — — 1 2.816 — — — 2.846 3.001— 3.500 . . — — — — — — — — — — 3.501— 4.000 . . — — — — — — — — — — 4.001— 4.500 . . — — — — - — — — — — 4.501— 5.000 . . — — — — — — — — — . 5.001—10.000 . . 1 — — 1 5.174 — — — 5.174 10.001—20.000 . . I — — - 1 10.586 — — — 10.586 50.001—60.000 . . — — — - — — — — — 80.001—90.000 . . — — — — — — — — — — Zusammen . . 14 i 7 - 22 34 368 200 4.3(15 38.933 c) Königreich üngarn. bis 100 . . — i 28 3 32 96 1.909 285 2.290 101— 200 . . — 13 49 7 69 — 2.157 7.103 1.061 10.321 201— 300 . . — 22 30 21 73 — 5.450 7.597 5.091 18.138 301 - 400 . . 2 12 15 9 38 689 4.091 5.299 3.101 13.180 401— 500 . . i 11 5 3 26 485 5.008 2.239 1.286 9.018 501 - 700 . . 2 15 17 5 30 1.224 9.083 9.953 2.743 23.003 701— 1.000 . . 0 9 14 2 34 7.646 7.514 11.933 1.622 28.715 1.001— 1.500. . 27 5 14 2 48 33.707 6.120 16.513 2.301 58.641 1.501— 2.000 . . 21 3 4 i 29 37.137 4.782 7.036 1.634 50.589 2.001— 2.500 . . 14 3 2 i 20 31.137 6.057 4.332 2.290 43.822 2.501— 3.000 . . 10 3 — — 13 28.032 8.280 — — 36.312 3.001— 3.500 . . 8 — i — 9 25,865 — 3.203 — 29.068 3.501— 4.000 . . 2 1 — — 3 7.237 3.990 — — 11.227 4.001— 4.500 . . 2 2 2 2 8 8.775 8.321 8.442 8.475 34.013 4.501— 5.000 . . 3 — — — 3 13.942 — — i 13.942 5.001 — 10.000 . . 7 i 1 1 10 42.995 8.139 5.132 7.625 63.891 10.001—20.000 . . 2 — — — 2 22.548 — — — 22.548 50.001—60.000 . . 1 — — 1 2 54 594 — — 51.376 105,970 80.001—90.000 . . — — ■ 1 — i — — 89.250 — 89.250 Zusammen . . 111 101 183 58 453 316.018 79.088 179.911 88.896 668,938 Weniger als 100 Mitglieder zahlende Kassen gibt es im Mutter- lande 32, und zwar eme Gewerbekorporations-, 28 Fabriks- und Unternehmungs- und 3 Privatvereins-Kassen. Es ist zu bemerken, dass dér G.-A- XIV; 1891 hinsichtlich dér Gewerbekorporations- und Privatvereins-Kassen die Möglichkeit des Mitgliederstandes unter 100 überhaupt nicht anerkennt, ja auch hinsichtlich dér Fabriks- und Unternehmungs-Kassen nur unter gewissen ausnahmsweisen Umstan- den. Das Gesetz gestattet die Errichtung von Gewerbekorporations- Kassen nur dann, wenn die Mitglieder dér Gewerbekorporation mehr als zweihundert Hilfspersonen bescháftigen, von Privatvereins-Kas- sen nur dann, wenn sié wenigstens hundert Mitglieder aufweisen können, von Fabriks- und Unternehmungs-Kassen in dér Regei dann, wenn das in dér Fabrik angestellte Hilfspersonal die Zahl hundert übersteigt, und nur ausnahmsweise, wenn dér Fabrikant hinsichtlich dér Erfüllung dér Krankenunterstützungs-Pflichten die erforderlichen Versicherungen gibt, gestattet es, dass die Kasse auch mit einem Mitgliederstande unter 100 errichtet werde, ja es ver- ordnet dies auch ebenfalls ausnahmsweise, wenn zufolge dér Ge- fáhrlichkeit des Gescháftsbetriebes dér betreffenden Fabrik die Gesundheit dér Arbeiter einem grösseren Risiko ausgesetzt wáre, und es will für die Wohlfahrt dér Arbeiter in einer Weise Sorge tragen, dass sie darum die Bezirkskasse nicht schwerer belasten. Die Kassen mit einem unter das im Gesetz festgestellte Minimum herabsinkenden Mitgliederstande können im Sinne des Gesetzes durch die Gewerbebehörde aufgelöst werden; weil aber das Gesetz so lautet, dass diese Kassen aufgelöst werden können, nicht aber aufgelöst werden müssen, setzen viele Kassen, welche bei ihrer Errichtung den im Gesetze erforderten minimalen Mitgliederstand besassen, spater aber unter das minimale Maass herabsanken, ihre Thátigkeit auch mit diesem verminderten Mitgliederstande fórt. Da das Minimum für die Fabriks- und Unternehmungskassen am nied- rigsten bemessen ist, ist es selbstverstándlich, dass die meisten kleinen Kassen in dér Reihe dieser letzteren vorkommen. Kassen mit 101—200 Mitgliedern gab es am Ende des Jahres 1898 68, und zwar 12 Gewerbekorporations-, 49 Fabriks- und Unternehmungs-, und 7 Privatvereinskassen. Mit einem Mitglieder- 85* tehát összesen 13 ipartestületi s a föntemlitett 28 gyári és 3 magán- egyesületi pénztár működik. A legnépesebb nagyságkategória a két és háromszáz közötti taglétszámmal bíró betegsegélyzö pénz- táraké. Ilyen pénztár 70 van és pedig 22 ipartestületi, 27 gyári és 21 magánegyesületi. Az ipartestületieknél és a magánegyesületi pénztáraknál ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb pénztár; a gyári pénztáraknál legerősebben a 101—200 taglétszámmal biró típus van képviselve. A következő fokozatban, a 301—400 főnyi taglétszámmal biró pénztárak sorában megjelenik már két kerületi betegsegélyzö pénztár is, a legkisebbek; kiyülök 12 ipartestületi, 15 gyári és 9 magánegyesületi pénztár egészíti ki ennek a típus- nak a képviselőit 38-ra, 400-on felüli, de 500-nál kevesebb tag- gal biró pénztár 20 van: 1 kerületi, 11 ipartestületi, 5 gyári és vállalati, 3 magánegyesületi. 501—700 taggal működik 37 pénz- tárunk, ezek közül 2 kerületi, egyaránt 15 —15 ipartestületi s gyári s végül 5 magánegyesületi. Ennél nagyobb, de ezér főnyi tag- létszámon még mindig alul maradó pénztár a kerületiek között 8 akadt, az ipartestületiek között 9, a gyáriak közt 13 s a magán- egyesületiek közt 2 volt. Ettől kezdve a kerületi pénztárak veszik át a vezetőszerepet; az 1001 —1500 taggal biró kategóriát 21 kerületi pénztáron kívül 5 ipartestületi, 13 gyári és 2 magán egyesületi pénztár képviseli. A következő típus a 2000 főnyi taglétszámot meg nem haladó pénztáraké; ezek sorában 20 kerületi találkozik, 3 ipartestületi, 4 gyári és 1 magánegyesületi. 2000-en felül, de 2500-on alul számlálhatja tagjait 11 kerületi, 3 ipartestületi, 2 gyári és 1 magánegyesületi pénztár; a háromezret megközelíti 9 kerületi és 3 ipartestületi pénztárnak a taglétszáma, g3mri és magánegyesületi pénztár ebben a kategóriában nincsen képviselve. 3500-on alul 8 kerületi pénz- tárnak vannak tagjai és 1 gyári pénztárnak; 3500 és 4000 között pedig 2 kerületinek és I ipartestületinek. A 4000 és 4500 közötti fokozatot a pénztárak mindegyik jellegéből egyaránt 2—2 pénztár képviseli. 5000-et megközelítő taglétszámmal csupán 3 kerületi pénztár működik; az 5001-től 10.000-ig terjedő kategóriában 6 ke- rületi s 1—1 ipartestületi, gyári és magánegyesületi pénztár fog- laltatik. Ennél magasabb létszámmal már csak négy pénztár mű- ködik: két kerületi, az egyik 10 és 20 ezer közötti, a másik (a budapesti) 50 és 60 ezer közötti taglétszámmal, azután a már em- lített budapesti általános munkáspénztár, szintén 50 és 60 ezer közötti taglétszámmal s végül az államvasutak betegsegélyzö pénztára, -meljmek taglétszáma közel áll a kilenczvenezerhez. Ezek szerint a “kerületi pénztárak leggyakoribb típusának az 1001—2500 taglét- számot feltüntető kategóriákat tarthatjuk, mig az ipartestületi pénz- tárak legtöbbje 101 — 700 főnyi taglétszámmal bir, a gyári és válla- lati pénztáraknál a 400-ig s azután megint az 501-től 1500-ig "terjedő népesség a túlnyomó, végül a magánegyesületi pénztáraknak több, mint egyharmada egy és ugyanazon típust, a 201—300 főnyi taglétszámmal bírót tünteti fel. Horvát-Szlavonországokban legkisebb az ott működő egyetlen ;ipartestületi pénztár, száznál magasabb, de kétszázat meg nem haladó taglétszámával. Háromszázon alul marad három gyári pénztár népes- sége, azután a közbeeső kategóriák nincsenek képviselve s csak ■ 501—700 taglétszámmal találunk ismét két gyári pénztárt. A hét- száz és ezer közötti fokozatban egy kerületi és egy gyári pénztár foglal helyet; ezernél magasabb, de ezerötszázon aluli taglétszámmal ■hat kerületi és egy gyári pénztár bir. A további kategóriákban már csak kerületi pénztárak szerepelnek és pedig egy kétezerén aluli, :három kétezerötszázig, egy háromezerig terjedő taglétszámmal, egy, a melynek tagjai öt és tízezer között, egy pedig (a zágrábi), a amelynek tagjai tiz és húszezer között vannak. Mint föntebb említettük volt, a betegsegélyzö pénztárak népes- ségi viszonyainak megítélésénél és általában helyzetük mérlegelésénél különös figyelmet kell fordítanunk az évközi taghullámzásoknak meg- felelő kidomboritására. A koczkázati számításokat ez nehezíti meg ■leginkább s a betegsegélyzö pénztárak teljesítési képességét ez teszi legerősebben próbára: a pénztári tagoknak úgyszólván örökös vándor- lása, a melynek következtében alig van néhány tag, a ki az egész •év folyamán egy és ugyanazon pénztárnál teljesítené befizetéseit és egy és ugyanazon pénztártól várná a törvényszabta segélyezéseket. standé unter dem vöm Gesetz festgestellten Minimum bestehen alsó zusammen 13 Gewerbekorporations-, und die oben erwáhnten 28 Fabriks- und 3 Privatvereinskassen. Am háufigsten ist die Grössenkategorie dér Krankenkasse mit einem Mitgliederstande von 200 bis 300 Mitgliedern. Solcher gibt es 70, und zwar 22 Gewerbe- korporations-, 27 Fabriks- und 21 Privatvereinskassen. Von den Gewerbekorporations- und den Privatvereinskassen gehören die meisten in diese Kategorie; bei den Fabrikskassen ist dér Typus mit einem Mitgliederstande von 101—200 am stárksten vertreten. lm náchstfolgenden Grad, in dér Reihe dér Kassen mit 301—400 Mitgliedern erscheinen auch zwei Bezirks-Krankenkassen, die klein- sten; ausserdem werden die Vertreter dieses Typus noch durch 12 Gewerbekorporations-, 15 Fabriks- und 9 Privatvereinskassen auf 38 ergánzt; Kassen mit mehr als 400, aber weniger als 500 Mitgliedern gibt es 20, 1 Bezirks-, 11 Gewerbekorporations-, 5 Fabriks- und Unternehmungs- und 3 Privatvereins-Kassen. Mit 501—700 Mitgliedern sind 37 Kassen thátig, hievon 2 Bezirks-, je 15 Gewerbekorporations- und Fabriks- und endlich 5 Privat- vereins-Kassen. Mit einem Mitgliederstand von 701 — 1000 gab es 8 Bezirks-, 9 Gewerbekorporations-, 13 Fabriks- und 2 Privat- vereins-Kassen. Von da an übernehmen die Bezirkskassen die Führerrolle: in dér Kategorie mit 1001 —1500 Mitgliedern sind ausser 21 Bezirkskassen noch 5 Gewerbekorporations-, 13 Fabriks- und 2 Privatvereins-Kassen vertreten. Dér nachste Typus ist dér dér Kassen mit einem Mitgliederstand bis 2000 Mitglieder; in dér Reihe dieser finden sich 20 Bezirks-, 3 Gewerbekorpora- tions-, 4 Fabriks- und 1 Privatvereins-Kasse. 2001—2500 Mit- glieder záhlen 11 Bezirks-, 3 Gewerbekorporations-, 2 Fabriks- und 1 Privatvereins-Kasse; nahe an 3000 Mitglieder habén 9 Bezirks- und 3 Gewerbekorporationskassen, die Fabriks- und die Privatvereinskassen sind in dieser Kategorie nicht vertreten. Bis 3500 Mitglieder habén 8 Bezirkskassen und 1 Fabrikskasse; 3500—4000 2 Bezirkskassen und eine Gewerbekorporationskasse. In dér Kategorie 4000-^4500 hat jede Gattung dér Kassen je zwei Reprasentanten. Einen Mitgliederstand von nahezu 5000 wei- sen nur 3 Bezirkskassen auf; iri dér Kategorie von 5001 bis 10.000 sind 6 Bezirkskassen und je eine Gewerbekorporations-, Fabriks- und Privatvereinskasse enthalten. Mit einem noch höheren Mit- gliederstande sind nur noch vier Kassen thátig. Zwei Bezirkskassen, die eine mit 10—20 tausend und eine andere (die Budapester) mit 50—60 tausend Mitgliedern ; dann die schon erwahnte Budapester allgemeine Arbeiterkasse, ebenfalls mit einem Standé von 50—60 tausend Mitgliedern und schliesslich die Krankenkasse dér Staats- bahnen, dérén Mitgliederzahl fást neunzigtausend betrágt. Dem- gemáss können wir die einen Mitgliederstand von 1001 bis 2000 aufweisenden Kategorien als den háufigsten Typus dér Bezirks- Krankenkassen betrachten, wáhrend die meisten Gewerbekor- porations-Kassen 101—700 Mitglieder besitzen; bei den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen sind diejenigen mit einem Mitglieder- stande bis 400 und dann wieder von 501 bis 1500 überwiegend, schliesslich zeigt mehr als ein Drittel dér Privatvereinskassen einen und denselben Typus, den mit einem Mitgliederstande von 201 — 300 Personen. In Kroatien-Slavonien ist die dórt einzige Gewerbekorpora- tionskasse die kleinste, mit mehr als hundert, aber weniger als zweihundert Mitgliedern. Weniger als dreihundert betrágt die Mit- gliederzahl von drei Fabrikskassen, die náchstfolgenden Kategorien sind nicht vertreten, und nur mit einen Mitgliederstand von 501 — 700 finden sich wieder zwei Fabrikskassen, in dér Kategorie 700—1000 ist eine Bezirks- und eine Fabrikskasse enthalten. Mehr als 1000, doch weniger als 1500 Mitglieder habén 6 Bezirkskassen und eine Fabrikskasse. In den weitern Kategorien kommen nur noch Be- zirkskassen vor, und zwar eine mit weniger als 2000 Mitgliedern, drei mit einen Mitgliederstande bis 2500, eine mit einem solchen bis 3000, eine mit einem Mitgliederstande von 5000 —10.000, und eine (die Zágráber) mit einem Standé von 10.000—20.000 Mitgliedern. Wie oben erwahnt, ist bei Beurtheilung dér Frequenz dér Krankenkassen und im allgemeinen bei dér Erwágung ihrer Lage, besonders das entsprechende Hervorheben dér Mitgliederfluk- tuation im Laufe des Jahres zu beachten. Diese erschvvert die Risikoberechnungen am meisten, und stellt die Leistungsfáhigkeit dér Krankenkassen am stárksten auf die Probe; das sozusagen evvige Wandern dér Kassenmitglieder, demzufolge es kaum einige Mitglieder gibt, die ihre Zahlungen das ganze Jahr hindurch bei einer und derselben Kasse leisten und von einer und derselben Kasse die im Gesetze bestimmten Unterstützungen erwarten. Hin- sichtlich dér Mitgliederfluktuation im Laufe des Jahres können wir 86* Az évközi taghullámzásról kétféle adatokból szerezhetünk tájékoz- tatást : az év folyamán történő be- és kilépésekből, továbbá elhalá- lozásokból egyrészről, másrészről pedig a taglétszámnak havonkint való kitüntetéséből. Az év folyamán történő be- és kilépéseket, továbbá elhalá- lozásokat négy évre visszamenőleg a pénztárak jellege szerint való részletezéssel s a férfi és a női tagok megkülönböztetésével a túloldalon foglalt táblázat tünteti föl. (87. lap.) Kiindulási pontul a magyar korona országaiban levő összes betegsegélyző pénztárak 1898. évi adatait véve, az év elején talált taglétszámmal, 611.860-nal szemben az év folyamán történt be- lépéseket 691.417-ben kellett megállapítanunk. Az egyes beteg- segélyző pénztárakból történt kilépések száma 642.277 volt, ez az év folyamán történt 4738 halálozással együtt s az év elején volt taglétszámmal és az évközti belépésekkel szembeállítva, eredményezi az évvégi taglétszámot, 656.262-őt. E számokban a férfiak és nők részesedése a következő volt: Az év elején (illetve az előző év végén) betegsegélyző pénztáraink kötelékébe 535.365 férfi tartozott, és 76.495 nő; az év folyamán a pénztárak kötelékébe 625.581 férfi lépett be, és 65.836 nő; a pénztárak kebeléből való kilépések összegében 581.346 férfi és 60.931 nő szerepel; a pénztárak halottjai közt 4.077 férfi és 661 női tag volt, úgy hogy e számok eredményeképen az év végi taglétszámban a férfi tagok száma 575.523-at, a női tagoké pedig 80.739-et tesz. A kerületi betegsegélyző pénztáraknál az év elején volt 287.023 főnyi taglétszámmal szemben (255.961 férfi és 31.062 nő) 409.071 évközti belépés fordult elő (363.826 férfi és 45.245 nő), továbbá 386.341 kilépés (ezek között 344.009 férfi és 42.332 nő). Az ipartestületi pénztáraknál abszolút számokban az év elején 67.908 főnyi taglétszám volt (64.787 férfi és 3.121 nő); ezekhez új tagul be- lépett 127.985 (126.230 férfi és 1.755 nő), ellenben kilépett, illetőleg a taglétszámból töröltetett 121.071 (119.452 férfi és 1.619 nő). A gyári és vállalati pénztáraknál az év elején mutatkozó taglétszám 170.015-ben van megállapítva (141.261 férfi és 28.754 nő), a belépések száma 101.427 (88.482 férfi, 12.965 nő), az év folyamán történt kilépéseké pedig 85.464 (73.502 férfi és 11.962 nő). A magánegyesületi pénz- tárak az év elején 86.914 főnyi taglétszámot tüntettek föl (73.356 férfit és 13.558 nőt); év közben belépett 52.934 (47 063 férfi és 5.871 nő), kilépett pedig 49.401 tag (44.383 férfi és 5.018 nő). A taglétszám óriási hullámzásának kétségtelen bizonyítéka ez: úgy a belépések, mint a kilépések külön külön meghaladják az éveleji s részben az évvégi taglétszámot is: a betegsegélyző pénztárak tagállománya tehát évről-évre mondhatni egészen meg- újul és megváltozik, s úgy látszik, kevés az olyan tag, a ki az egész év folyamán ugyanazon pénztárnál teljesítené befizetéseit és ugyanattól a pénztártól remélné a segélyezés áldásait. Még szembeötlőbben tárják elénk ezt az állapotot a viszonyszámok: 1000 főnyi, az év elején (illetve az előző év végén) volt taglét- számra 1130 belépés esik, továbbá 1050 kilépés és nyolcz, halálozás, úgy hogy az év végi taglétszám ezen viszonyítás szerint 1072-ben alakul ki. Az összes betegsegélyző pénztárakat tekintve a tárgyalt négy év közül különben éppen az 1898. év volta legmozgalmasabb í megközelítő, de az 1898. évin mégis alul maradó taghullámzást tüntet fel az 1895. év, a melyben 1000 főnyi taglétszámra 1125 év közti belépés jut és igen alacsony, 983-ra rúgó kilépés. 1896-ban 1087 (ezer főre eső) belépéssel szemben 1041 kilépés áll, a következő évben pedig — legkisebb hullámzással — 1053 az évközti belépések és 1011 a kilépések száma. E magas taghullámzások természete felől közelebbről tájékoz- tatnak a részletek. A betegsegélyző pénztárak különféle jellegét tekintve — még mindig az egész Magyarbirodalom összegeinek vizsgálásánál — a legerősebb — és nem csökkenő — hullámzást az ipartestületi be- tegsegélyző pénztáraknál találjuk. 1898-ban 1000 főnyi ipartestületi pénztári tagra 1885 belépés és 1783 kilépés esett; a megelőző évben még erősebb volt a íluktuáczió, 1896 kilépéssel és 1858 belépéssel. 1895-ben és 1896-ban is csak valamivel szelidebbek ezek az arányok. Úgy látszik, a kézműiparban foglalkozó munkáselem vándorlása sokkal nagyobb arányú, mint a nagyipari munkásoké; s a kézmű- uns aus zweierlei Daten orientiren: einestheils aus den im Laufe des Jahres erfolgenden Ein- und Austrittsfállen, ferner aus den Sterbefállen, anderstheils aus dem monatlichen Ausweis des Mit- gliederstandes. Die Falié des im Laufe des Jahres erfolgenden Ein- und Austretens, ferner die Todesfálle werden auf vier Jahre zurückgehend, nach dem Karakter dér Kassen detailliit, und mit Unterscheidung dér mánnlichen und weiblichen Mitglieder in dér umstehenden Tabelle ausgewiesen. (Seite 87.) Als Ausgangspunkt die 1898-er Daten dér gesammten Kranken- kassen in den Lándern dér ungarischen, Krone angenommen, waren gegenüber 611.860, als dem Mitgliederstande am Anfang des Jahres die im Laufe des Jahres erfolgten Eintrittsfálle mit 691.417 festzustellen. Die Zahl dér Falié des Austretens aus den einzelnen Krankenkassen betrug 642.277, mit den im Laufe des Jahres vorgekommenen 4738 Sterbefállen zusammen und dérén Mitgliederstand am Anfang des Jahres mit den Eintrittsfállen im Laufe des Jahres gegenübergestellt, ergibt dies 656.262, als den Mitgliederstand am Ende des Jahres. Dér Antheil dér Mánner und dér Frauen an diesen Zahlen war folgender: Am Anfange dieses Jahres (beziehungsweise am Ende des Vorjahres) gehörten 535.365 Mánner und 76.495 Frauen in den Verband dér Krankenkassen. Im Laufe des Jahres traten 625.581 Mánner und 65.836 Frauen in den Verband dér Kassen ein; in dér Summe des Austretens aus dem Verbande dér Kassen beflnden sich 581.346 Mánner und 60.931 Frauen. Unter den Todten dér Kassen waren 4075 mánnliche und 661 weibliche Mitglieder, so dass als Ergebnis dieser Zahlen im Mitgliederstande am Ende des Jahres die Zahl dér mánnlichen Mitglieder 575.523, die dér weib- lichen aber 80.739 betrug. Bei den Bezirkskrankenkassen kamen gegenüber einem für den Anfang des Jahres festgestellten Mitglieder- stande von 287.023 Personen (255.961 Mánner und 31.062 Frauen) im Laufe des Jahres 409.071 Eintrittsfálle vor (363.826 Mánner und 42.245 Frauen), ferner 386.341 Fálle des Austretens (344.009 Mánner und 42.332 Frauen). Bei den Gewerbekorporations-Kassen war dér Mitgliederstand in absoluten Zahlen am Anfang des Jahres 67.908 (64.787 Mánner und 3121 Frauen). Zu diesen traten als neue Mitglieder 127.985 ein (126.230 Mánner und 1758 Frauen), dagegen traten aus, beziehungsweise wurden aus dem Mitglieder- stande gelöscht 121.071 (119.452 Mánner und 1619 Frauen). Bei den Fabriks- und Unternehmungskassen ist dér Mitgliederstand am Anfang des Jahres mit 170.015 festgestellt (141.261 Mánner und 28.754 Frauen). die Fálle des Eintretens im Laufe des Jahres be- trugen 101.427 (88.462 Mánner und 12.965 Frauen), die Fálle des Austretens aber 85.464 (73.502 Mánner und 11.962 Frauen). Die Privatvereinskassen endlich wiesen am Anfange des Jahres einen Mitgliederstand von 86.914 Personen aus (73.356 Mánner und 13.558 Frauen). Im Laufe des Jahres traten 52.934 Personen ein (47.063 Mánner und 5871 Frauen), aus traten hingegen 49.401 Mitglieder (44.383 Mánner und 5018 Frauen). Das ist ein unzweifelhafter Beweis dér riesigen Fluktuation des Mitgliederstandes: sowohl die Ein- als auch die Austrittsfálle übersteigen gesondert den Mitgliederstand am Anfang und zum Theil auch am Ende des Jahres ; dér Mitgliederstand dér Kranken- kasse erneuert und verándert sich sozusagen von Jahr zu Jahr gánzlich, im Durchschnitt genommen gibt es kein einziges Mitglied, welches das ganze Jahr hindurch bei ein und derselben Kasse seine Zahlungen leisten und von derselben Kasse die Segnungen dér Unterstützungen erhoffen würde. Noch augenfálliger zeigen die Verhaltniszahlen diesen Zustand: auf einen Mitgliederstand von 1000 Köpfen am Anfang des Jahres (beziehungsweise am Ende des Vorjahres) fallen 1130 Eintritts-, ferner 1050 Austritts- und acht Todesfálle, so dass sich dér Mitgliederstand am Ende des Jahres in 1072 ausgestaltet. Die gesammten Krankenkassen berück- sichtigt war übrigens von den besprochenen vier Jahren gerade das Jahr 1898 das bevvegteste; eine annáhernde, jedoch unter dér des Jahres 1898 bleibende Mitglieder-Fluktuation weist das Jahr 1895 auf, in welchem auf einen Mitgliederstand von 1000 Köpfen im Laufe des Jahres 1125 Eintrittsfálle und sehr wenige Austrittsfálle, 983 entfallen. In 1896 stehen 1087 (auf 1000 Köpfe entfallenden) Eintrittsfállen 1041 Austrittsfálle gegenüber, im náchsten Jahre aber betrágt — mit dér geringsten Fluktuation — diq Zahl dér Eintrittsfálle im Laufe des Jahres 1053, die dér Austritts- fálle 1011. Bezüglich dér Natúr dieser hohen Mitglieder-Fluktuationen gébén uns die Details náheren Aufschluss. Den verschiedenen Karakter dér Krankenkassen berücksichtigt und noch immer die Reichssummen prüfend, begegnen wir dér grössten und unver- minderten Fluktuation bei den Gewerbekorporations-Krankenkassen. Im Jahre 1898 entfallen auf je 1000 Mitglieder dér Gewerbekor- porations-Kassen 1885 Eintritts- und 1783 Austrittsfálle; im vor- hergehenden Jahre war die Fluktuation noch grösser, Austritt 1896 S7* A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma az 1895—1898. években. — Dér Mitgliederverkehr dér Krankenkassen in den Jahren 1895—1898. A tagsági forgalom részletezése Detaillirung des Mitgliederverkehres A kerületi Bei den Bezirks- Az ipar- testületi Bei den Gewerbe- horporations- A gyári és vállalati Bei den Fabriks- und Unter- néhmuncjs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei den ge sammíen A kerüteti Bei den Bezirks- Az ipar- testületi Bei den Getcerbe- Icorporations- A gyári hs vállalati Bei den Fábrilcs- und Unter- nehmuvgs- A magán- egyesületi Bei den Privai- vereins- Az összes Bei den ge- sammten • betegsegélyző pénztáraknái az 1895. évben Krankenkassen im Jahre 1895 betegsegélyző pénztáraknál az 189ö. évben Krankenkassen im Jahre 1896 I. Mag jár ország. — Ungarn. A) Absolut számokban. —* In absoluten Zahlen. Taglétszám az előző év végén : — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres : férfi — Mcinner 183.221 56.463 106.920 69.722 416.326 210.003 67.656 121.136 75.776 474.571 nő — Frauen 21.805 2.279 22.292 14.102 60.478 25.689 2.562 23.478 13.705 65.434 együtt — zusammen . . . 305.026 58.742 129.212 83.824 476.804 235.692 70.218 144.614 89.481 540.005 Belépett az év folyamán ; — Eingetreten im Laufe des Jahres; 513.527 férfi — Mcinner 254.440 101.449 72.222 39.850 467.961 276.311 111.456 85.166 40.594 nő -— Frauen 32.731 1.758 10.481 4.191 49.161 34.510 2.489 10.998 5.489 53.486 együtt — zusammen . . . 287.171 103.207 82.703 44.041 517.122 310.821 113.945 96.164 46.083 567.013 Kilépett az év folyamán : — Ausgetreten im Laufe des Jahres: 42.828 férfi — Mcinner 226.115 89.832 57.029 33.045 406.021 265.886 116 297 69.403 494.414 nő — Frauen 28.637 1.456 9.028 4.438 43.559 34.213 1.808 9.543 4.802 ' 50.366 együtt — zusammen . . . 254.752 91.288 66.057 37.483 449.580 300.099 118.105 78.946 47.630 544 780 Meghalt az év folyamán ; — Gestorben im Laufe des Jahres: férfi —Mcinner 1.543 424 977 751 3.695 1.630 480 771 681 3.562 nő — Frauen 210 19 267 150 646 192 17 270 171 650 együtt — zusammen . . . 1.753 443 1.244 901 4.341 1.822 497 1.041 852 4.212 Taglétszám az év végén : — Mitgliederstand am Bnde des Jahres: 62.335 490.122 férfi — Mcinner . 210.003 67.656 121.136 75.776 474.571 218.798 136.128 72.861 nő — Frauen 25.689 2.562 23.478 13.705 65.434 25.794 3.226 24.663 14.221 67.004 együtt — zusammen . . . 335.692 70.218 144.614 89.481 540.005 244.592 65.561 160.791 87.082 558.026 b) Az előző évi taglétszámot ezernek véve. Ben Mitgliederstand des Vorjahres mit 1000 angenommen. 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 Belépett az év folyamán —■ Eingetreten im Laufe des Jahres .... 1.401 1.757 640 525 1.084 1.319 1.623 665 515 1.050 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » . . . 1.242 1.554 511 447 043 1.273 1.682 546 532 1.009 Meghalt » » » — Gestorben » » » » . . . 9 8 10 11 p 8 7 7 10 8 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Bnde des Jahres . . C) A női tagok aránya ezer pénztári tag után. 1 150 1.195 1.119 1.067 1.132 1.038 934 1.112 973 1.033 Verheti tniszáki dér tveiblichen Mitglieder nach 1000 Kassenmitgliedern. 109 36 ' 162 153 121 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres 10 i 39 173 168 127 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 114 17 127 95 95 111 22 114 119 94 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » . . 112 16 137 118 97 11-1 15 121 101 92 Meghalt » » » — Gestorben » » » » 120 43 215 166 14P 105 34 259 201 154 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Bnde des Jahres . . D) A különböző jellegű pénztárak részesedése ezer pénztári 109 36 162 153 121 105 49 153 163 122 • tag forgalmában. Betheiligung d. Kassen verschiedenen KaraktersamVerkehrv. 1000 Kassenmitgliedern. 43C 130 268 166 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres 430 123 271 176 1.000 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres . . . . 555 200 160 85 1.000 54-8 201 170 81 1.000 Kilépett » > » — Ausgetreten » » » > „ 567 203 147 83 1.000 551 217 145 87 1.000 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 404 102 287 207 1.000 433 118 247 202 1.000 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Bnde des Jahres . . 436 130 268 166 1.000 438 118 288 156 1.000 II. Horvát-Szlavonországok. — Kroaiien-S,avonien. A) Absolut számokban. — In absoluten Zahlen. Taglétszám az előző év végén: — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres. 824 25.631 férfi — Mcinner 22.019 105 712 — 22.836 24.595 212 — nő — Frauen 2,209 — 1.001 — 3.210 2.561 — 1.278 — 3.839 együtt — zusammen . . . 24.228 105 1.713 26.046 27.156 212 2-102 29.470 Belépett az év folyamán: — Eingetreten im Laufe des Jahres: 1.011 44.859 férfi — Mcinner 42.471 265 419 — 43.155 43.594 254 — nő — jFrauen 4.875 — 450 5.325 6.486 — 573 — 7.059 együtt — zusammen . . . 47.346 265 869 — 48.480 50.080 254 1.584 — 51.918 Kilépett az év folyamán : — Ausgetreten im Laufe des Jahres : 140 321 41.519 férfi — Mcinner 157 301 — 40.199 41.058 — nő — Frauen 4.506 — 158 — 4.664 6.350 — 313 6.663 együtt — zusammen . . , 44.247 157 459 — 44.863 47.408 140 634 48.182 Meghalt az év folyamán : — Gestorben im Laufe des Jahres: 161 156 163 férfi — Mcinner 154 1 6 — — 7 — nő — Frauen 17 — 15 — 32 17 — 17 — 34 együtt — zusammen . . . 171 1 21 ~ 193 173 — 24 197 Taglétszám az év végén: — Mitgliederstand am Bnde des Jahres: 1.507 28.808 ; férfi — Mcinner 24.595 212 824 — 25.631 20.975 326 — nő — Frauen 2.561 — 1.278 — 3.839 2.680 — 1.521 — 4.201 együtt — zusammen . . . 27.156 212 2.103 — 29.470 29.655 326 3.028 — 33.009 B) Az előző évi taglétszámot ezernek véve. Ben Mitgliederstand des Vorjahres mit 1000 angenommen. 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres 1.000 1.000 1.000 — Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 1.954 2.524 507 — 1.861 1.844 1.198 753 — 1.762 Kilépett » » » — Ausgetreten » » > » .... 1.826 1.495 268 — 1.722 1.746 660 302 — 1.635 Meghalt » » » - Gestorben » s> » » .... 7 10 12 — 8 6 — 1 1 — ( 1.120 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Bnde des Jahres . . C) A női tagok aránya ezer pénztári tag után. Verhallniszahl dér meiblichen Mitglieder nach 1000 Kassenmitgliedern. 1.121 2.019 1.227 1.131 1.092 1.538 1.440 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres 91 — 584 — 12? 94 — 608 — 130 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 103 518 — 110 130 — 362 — 136 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » > .... 102 — 344 — 104 134 — 527 — 138 Meghalt » » » — Gestorben » » * » . . . 99 — 714 — 166 98 — 708 — 173 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Bnde des Jahres . . 94 — 608 — 130 90 — 502 — 127 D) A különböző jellegű pénztárak részesedése ezer pénztári , tag forgalmában. Betheiligung d. Kassen verschiedenen Karaktersam Verkehr v. 1000 Kassenmitgliedern. 1.000 922 71 1.000 Taglétszám az előző évvégén — Mitgliederstand am Bnde des Vorjahres 930 4 66 — 7 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 977 5 18 — 1.000 965 5 30 — 1.000 Kilépett ■» » » — Ausgetreten » » » » .... 986 4 10 — 1.000 984 3 13 — 1.000 Meghalt » > » — Gestorben » » » » .... 886 5 109 — 1.000 878 — 122 — 1.000 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Bnde des Jahres . . 922 7 71 — 1.000 898 10 92 1.000 88* A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma az 1895—1898. években. — Dér Mitgliederverkehr dér Krankenkassen in den Jahren 1895—1898. A tagsági forgalom részletezése Detaillirung des MttgUederverkehrs A kerületi Bei den Bezirks- Az ip.ar- 1 testületi Bei den (iewerbe- Jcorporations- A gyári és vállalat Bei den Fabriks- und Unter- nehmuvgs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei den ge- sammten A kerületi Bei den Bezirks- Az ipar* testületi Bei den Geioerbe- Jcorporations- A gyári és vállalati Bei den Fabriks- und IJnter- hehmungs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei denge- sammten betegsegélyző pénztáraknál az 1897. évben Krankenkassen im Jahre 1897 be e^ jsegélyző pénztáraknál az 1898. évben Krankenkassen im Jahre 1898 I. Magyarország, — Ungarn. .4) Absolut számokban. — In dbsoluten Zahlen. Taglétszám az előző év végén: —Mitgliedersiand am Bnde des Vorjahres. 227.963 64.602 138.802 férfi — Mdnner 218.798 62.335 136.128 72.861 [490.122 73.356 504.723 nő — Franen 25.794 3.226 24.663 14.221 67.904 28.324 3.121 26.892 13.558 71.895 együtt — zusammen . . . HU. 593 65.561 160.791 87.083 558.036 356.287 67.733 165.694 86.914 576.618 Belépett az év folyamán ; — Eingetreten itn Laufe des Jáhres: 315.219 126.028 87.450 47.063 férfi — Mdnner 273.503 123.409 76-863 39.497 513.272 575.760 nő — Franen 1. . 35.966 1.336 12.422 4.974 54.698 40.533 1.755 12.485 5.871 60.644 együtt — zusammen . . . 309.469 134.745 89.385 44.471 567.970 355.753 137.783 99.935 53.934 636.404 Kilépett az év folyamán : — Ausgetrelen im Laufe des Jahres: 298.958 72.662 férfi — Mdnner 262.775 120.644 73.492 38.339 495.250 119.235 44.383 535.238 nő — Franen 33.232 1.417 9.940 5.483 50.072 37.837 1.619 11.501 5.018 55.975 együtt — zusammen . . . 896.007 132.061 83.433 43.833 545.333 336.795 130.854 84.163 49-401 591.313 Meghalt az év folyamán : — Gestorben im Laufe des Jahres : férfi — Mdnner 1.563 498 697 663 3.421 1.824 514 953 590 3.881 nő — Franen 204 24 253 154 635 205 26 259 142 032 együtt — zusammen . . . 1.767 533 950 817 4.056 3039 540 1.313 733 4.513 Taglétszám az év végén : — Mitgliedersiand am Ende des Jahres: 70.881 152.637 férfi — Mdnner 227.963 64.602 138.802 73.356 504.723 242.400 75.446 541.364 nő - Franen 28.324 3.121 26.892 13.558 71.895 30.815 3.231 27.617 14.269 75.932 együtt — zusammen . , . 356.387 67.733 165.694 86.914 576.618 373.315 74.113 180.354 89.715 617.396 B) Az előző évi taglétszámot ezernek véve. Den Mitgliedersiand des Vorjahres mit 1000 angenommen. 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliedersiand am Bnde des Vorjahres 1.000 1.000 1.000 1.000 Belépett az év folyamán —• Eingetreten im Laufe des Jahres .... 1.265 1.903 555 510 1.018 1.388 1.887 603 609 1.104 Kilépett » » » — Ausgetrelen » » » » .... 1.210 1.862 519 503 977 1.314 1.785 508 569 1.025 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 7 8 6 9 7 8 8 7 8 8 Taglétszám az év végén — Mitgliedersiand am Ende des Jahres . . 1.048 1.033 1.030 998 1.034 1.066 1.094 1.088 1.032 1.071 C) A női tagok aránya ezer pénztári tag után. Verhdltniszahl dér weiblichen Mitglieder nach 1000 Kassenmitgliedern. 46 156 Taglétszám az előző év végén — Mitgliedersiand am Bnde des Vorjahres 105 49 153 163 122 111 162 125 Belépett az év folyamán,— Eingetreten im Laufe des Jahres .... 116 11 139 112 96 114 14 125 111 95 Kilépett » > » — Ausgetrelen » » » » .... 112 12 119 125 92 112 13 137 102 95 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 115 46 266 188 157 101 48 214 194 140 Taglétszám az év végén — Mitgliedersiand am Bnde des Jahres . , 111 46 162 156 125 113 44 153 159 123 D) A különböző jellegű pénztárak részesedése ezer pénztári tag forgalmában. * Bethedigungd. Kassenverschiedenen Karaktere am Verkehr v. 1000 Kassenmitgliederu. 445 117 287 151 Taglétszám az előző év végén — Mitgliedersiand am Ende des Vorjahres 438 118 288 156 1.000 1.000 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Lángé des Jahres .... 545 220 157 78 1.000 559 201 157 83 1.000 Kilépett » » » — Ausgetrelen » » » » .... 543 224 153 80 1.000 570 204 142 84 1.000 Meghalt » » » — Gestorben » » » » ... . 436 129 234 201 1.000 450 120 268 162 1.000 Taglétszám az év végén — Mitgliedersiand am Bnde des Jahres . . II. Horvát-S/lavonországok. — Kroatien-Slavonien. 445 117 287 151 1.000 443 120 292 145 1.000 A) Absolut számokban. — In absoluten Zahlen. Taglétszám az előző év végén : — Milgliederstand am Ende des Vorjahres: 185 2.459 férfi — Manner 26.975 326 1.507 — 28.808 27.998 ~r- 30.642 nő — Franen 2.680 — 1.521 — 4.201 2.738 — 1.862 — 4.600 együtt — zusammen . . . Belépett az év folyamán : — Eingetreten im Laufe des Jahres: 39.655 336 3.038 — 33.009 30.736 185 4.331 — 35.342 férfi — Mdnner 46.627 192 1.647 — 48.466 48.607 202 i .012 — 49.821 nő — Frauen 5.424 — 768 — 6.192 4.712 — 480 — 5.192 együtt — zusammen . . . 53-051 193 3.415 — 54.658 53.319 303 1.493 — 55.013 Kilépett az év folyamán : — Ausgetrelen im Laufe des Jahres: 217 840 46.108 férfi — Mdnner 45.448 332 685 — 46.465 45.051 — nő — Frauen . 5.346 — 411 — 5.757 4.495 — 461 — 4.956 együtt — zusammen . . . 50.794 333 1.096 — 53.333 49.546 317 1.301 — 51.064 Meghalt az év folyamán: — Gestorben im Laufe des Jahres: férfi — Mdnner 156 1 10 — 167 166 — 30 — 196 nő ■— Frauen 20 — 16 — 36 19 — 10 — 29 együtt — zusammen . . . 176 1 36 — 303 185 — 40 — 225 Taglétszám az év végén : — Mitgliedersiand am Ende des Jahres: 2.601 férfi — Mdnner 27.998 185 2.459 — 30.642 31.388 170 — 34.159 nő — Frauen 2.738 — 1.862 — 4.600 2.936 — 1.871 — 4.807 együtt —; zusammen . . . 30.736 185 4.331 — 35.343 34.334 170 4.472 — 38.966 B) Az előző évi taglétszámot ezernek véve. Den Mitgliedersiand des Vorjahres mit 1000 angenommen. 1.000 1.000 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliedersiand am Ende des Vorjahres 1.000 1.000 1.000 — 1.000 1.000 — Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 1.755 589 798 — 1.656 1.735 1.092 345 — 1.561 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » * .... 1.713 1.019 362 — 1.582 1.612 1.173 301 — 1.449 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 6 3 9 6 6 — 9 — 6 Taglétszám az év végén — Mitgliedersiand am Ende des Jahres 1.036 567 1.427 — 1.068 1.117 919 1.035 — 1.106 C) A női tagok aránya ezer pénztári tag után. Verhdltniszahl dér weiblichen Mitglieder nach 1000 Kassenmitgliedern. Taglétszám az előző év végén — Mitgliedersiand am Ende des Vorjahres 90 — 502 — 127 89 — 431 — 131 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 102 — 318 — 113 88 — 322 — 94 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » .... 105 — 375 — 110 91 — 354 — ' 97 Meghalt » » » — Gestorben » » ■> » .... 114 — 615 — 177 103 — 250 — 129 Taglétszám az év végén — Mitgliedersiand am Ende des Jahres . . 89 — 431 — 131 86 — 418 — 123 D) A különböző jellegű pénztárak részesedése ezer pénztári tag forgalmában. Belheiligungd. Kassai verschiedenen Karaktere am Vertekre. 1000Kassenmitgliedern. Taglétszám az előző évvégén — Mitgliedersiand am Ende des Vorjahres 898 10 92 — 1.000 872 5 123 — 1.000 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 952 4 44 — 1.000 969 4 27 — 1.000 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » .... 973 6 21 — 1.000 970 4 26 — 1.000 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 867 5 128 — 1.000 822 — 178 — 1.000 Taglétszám az év végén — Mitgliedersiand am Ende des Jahres . . 872 5 i 123 — 1.000 881 4 115 — 1.000 89* A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma az 1895—1898. években. — Dér Mitgliederverkehr dér Krankenkassen in den Jahren 1895—1898. A tagsági forgalom részletezése Eetaülirung des Mitgliederverkehrs A kerületi Bei den Bezirks- Az ipar- testületi Bei den Gewei be- Jcorpor ations- A gyári és vállalati Bei den Fabrilcs- und Unter- nehmungs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei den ge- sammten A kerületi Bei den Bezirks- Az ipar- testületi Bei den Gewerbe- horpor ations- A gyári és vállalati Bei den Fábriks- und Unter- nehmungs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei den ge- sammten betegsegélyző pénztáraknál — Krankenkassen im Jahre III. Magyar korona országai. — Lander dér ungarischen Krone, 1895-ben. 1896-ban. A) Absolut számokban. — In absoluten Zahlen. Taglétszám az előző év végén : — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres: férfi — Manner 205.240 56.568 107.63.8 69.722 439.162 234.598 67.868 121.960 75.776 500.202 nő — Frauen 24.014 2.279 23.293 14.102 63.688 28.250 2.562 24.756 13.705 69.273 együtt — zusammen . . . 889.854 58.847 130.985 83.884 508.850 863.848 70.430 146.716 89.481 569.475 Belépett az év folyamán : — Eingetreten im Laufe des Jahres: férfi — Manner 296.911 101.714 72.641 39.850 511.116 319.905 111.710 86.177 40.594 558.386 nő — Frauen 37.606 1.758 10.931 4.191 54.486 40.996 2.489 11.571 5.489 60.545 együtt — zusammen . . . 334.517 103.478 83.578 44.041 565.608 360.901 114.199 97.748 46.083 618.931 Kilépett az év folyamán ; — Ausgetreten im Laufe des Jahres: férfi — Manner 265.856 89.989 57.330 33.045 446.220 306.944 116.437 69.724 42.828 535.933 nő — Frauen 33.143 1.456 9.186 4.438 48.223 40.563 1.808 9.856 4.802 57.029 együtt — zusammen . . . 898.999 91.445 66.516 37.483 494.443 347.507 118.845 79.580 47.630 593.963 Meghalt az év folyamán : — Gestorben im Laufe des Jahres : férfi — Manner 1.697 425 983 751 3.856 1.786 480 778 681 3.725 nő —• Frauen 227 19 282 150 678 209 17 287 171 634 együtt — zusammen . . . 1.984 444 1.865 901 4.534 1.995 497 1.065 . 858 4.409 Taglétszám az év végén : — Mitgliederstand am Ende des Jahres: férfi — Manner 234.598 67.868 121.960 75.776 500.202 245.773 62.661 137.635 72.861 518.030 nő — Frauen 28.250 2.562 24.756 13.705 69.273 28.474 3.226 26.184 14.221 72.105 együtt — zusammen . . . 868.848 70.430 146.716 89.481 569.475 874.347 65.887 163.819 87.082 591.035 B) Az előző évi taglétszámot ezernek véve. Den Mitgliederstand des Vorjahres mit 1000 angenommen. 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 Belépett az év folyamán •— Eingetreten im Laufe des Jahres . . 1.459 1.758 638 525 1.125 1.373 1.621 666 515 1.087 Kilépett > » » — Ausgetreten » » » » .... 1.304 1.554 508 447 983 1.322 1.679 542 532 1.041 Meghalt » » » — Gestorben » » » » ... 8 7 10 11 9 8 7 7 10 8 Taglétszám az év végén —■ Mitgliederstand am Ende des Jahres . . 1.147 1.197 1.120 1.067 1.133 1.043 935 1.117 973 1.038 C) A női tagok aránya ezer pénztári tag után. Verhaltniszahl dér weiblichen Mitglieder nach 1000 Kassenmitgliedern. 153 122 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres 105 39 179 168 127 107 36 169 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 112 17 131 95 96 114 22 118 119 98 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » .... 111 16 138 118 98 117 15 124 101 96 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 118 43 223 166 150 105 34 269 201 155 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Ende des Jahres . . 107 36 169 153 122 104 49 160 163 122 D) A különböző jellegű pénztárak részesedése ezer pénztári tag forgalmában. Betheiligung d. Kassen verschiedenen Karakiers am Verkehr v. 1000 Kassenmitgliedern. 124 258 157 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres 456 117 260 167 1.000 461 Belépett az év folyamán — Eingetreten int Laufe des Jahres .... 591 183 148 78 1.000 583 185 158 74 1.000 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » .... 605 185 134 76 1.000 586 200 134 80 1.000 Meghalt » » » - Gestorben » » » » .... 424 98 279 199 1.000 452 113 242 193 1.000 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Ende des Jahres . . A) Absolut számokban. — In absoluten Zahlen. 461 124 258 1897-ben. 157 1.000 464 112 277 1898-ban 147 1.000 Taglétszám az előző év végén : — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres férfi — Manner 245.773 62.661 137.635 72.861 518.930 255.961 64.787 141.261 73.356 535.365 nő — Frauen 28.474 3.226 26.184 14.221 72.105 31.062 3.121 28.754 13.558 76.495 együtt — zusammen . . . 874.847 65.887 163.819 87.083 591.035 887.023 67.908 170.015 86.914 611.860 Belépett az év folyamán: — Eingetreten im Laufe des Jahres: 88.462 47.063 625.581 férfi — Manner 1 820.130 123,601 78.510 39.497 561.738 363.826 126.230 nő — Frauen 41.390 1.336 13.190 4.974 60.890 45.245 1.755 12.965 5.871 65.836 együtt — zusammen . . . 361.580 184-937 91.700 44.471 633.638 409.071 187.985 101.427 53.934 691.417 Kilépett az év folyamán : — Ausgetreten im Laufe des Jahres: 73.502 44.383 581.346 férfi — Manner 308.223 120.976 74.177 38.339 541.715 344.009 119.452 nő — Frauen 38.578 1.417 10.351 5.483 55.829 42.332 1.619 11.962 5.018 60.93! együtt —■ zusammen . . . 346.801 183.393 84.538 43.888 597.544 386.341 181.071 85.464 49.401 648.877 Meghalt az év folyamán : — Gestorben im Laufe des Jahres: férfi — Manner 1.719 499 707 663 3.588 1.990 514 983 590 4.077 nő — Frauen 224 24 269 154 671 224 26 269 142 661 együtt — zusammen . . . Taglétszám az év végén: — Mitgliederstand am Ende des Jahres: 1.943 583 976 817 4.859 2.214 540 1.858 738 4.738 férfi — Manner 255.961 64.787 141.261 73.356 535.365 273.788 71.051 155.238 75.446 575.523 31.062 3.121 28.754 13.558 76.495 33.751 3.231 29.488 14.269 80.739 együtt — zusammen . . . B) Az előző évi taglétszámot ezernek véve. 387.083 67.908 170.015 86.914 611.860 307.539 74.282 184.786 89.715 . 656.362 Den Mitgliederstand des Vorjahres mit 1000 angenommen. 1.000 1.000 1.000 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 1.318 1.896 560 510 1.053 1.425 1.885 597 609 1.130 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » .... 1.265 1.858 516 503 1.011 1.346 1.783 503 569 1.050 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 7 8 6 9 7 8 8 7 8 8 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Ende des Jahres . . 1.046 1.030 1.038 998 1.035 1.071 1.094 1.087 1.032 1.072 C) A női tagok aránya ezer pénztári tag után. Verhdltniszahl dér weiblichen Mitglieder nach 1000 Kassenmitgliedern. 156 125 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres 104 49 160 163 122 108 46 169 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 114 10 144 112 98 111 14 128 111 95 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » » .... 111 12 122 125 93 110 13 140 102 95 Meghalt > » » — Gestorben » » » »,.... 115 46 276 188 158 101 48 215 193 140 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Ende des Jahres . . 108 46 169 156 125 110 43 160 159 123 O) A különböző jellegű pénztárak részesedése ezer pénztári tag forgalmában. Betheiligung d. Kassen verschiedenen Karakiers am Verkehr v. 1000 Kassenmitgliedern. 278 142 1.000 Taglétszám az előző év végén — Mitgliederstand am Ende des Vorjahres 464 112 277 147 1.000 469 111 Belépett az év folyamán — Eingetreten im Laufe des Jahres .... 581 201 147 71 1.000 592 185 147 76 1.000 Kilépett » » » — Ausgetreten » » » * .... 580 205 142 73 1.000 602 188 133 77 1.000 Meghalt » » » — Gestorben » » » » .... 456 123 229 192 1.000 467 114 264 155 1.000 Taglétszám az év végén — Mitgliederstand am Ende des Jahres . . 469 111 278 142 1.000 469 113 281 137 1.000 12* 90* iparos segédeknek ez a gyakori helyváltoztatása visszahat a kerületi betegsegélyző pénztárak taglétszámának hullámzására is, mert az ország igen aránytalanul és egyenetlenül lévén ipartestületi pénz- tárakkal behálózva, az ipartestületi pénztárból kivált iparossegéd igen gyakran új munkahelyén a kerületi pénztár tagjává lesz s viszont megfordítva is, a kerületi pénztárból kilépve az ipartestületi pénztárak taglétszámát gyarapíthatja. Az ipartestületi pénztáraknál tapasztalható magas fokú hullám- zást magyarázza különben az is, hogy az időszakhoz kötött iparágak nagyrészben az ipartestületekhez tartozván, ezeknek munkáseleme is az ipartestületi pénztárak kötelékében él, illetőleg e pénztárakba lép be tömegesen a munka idején s ezektől válik meg ugyancsak tömegesen a munka befejeztével. Átlagon felüli a kerületi pénztárak taghullámzása is; 1898-ban a kerületi pénztárak minden 1000 tagjára 1425 főnyi belépés és 1346 kilépés j ütött. Ehhez hasonlóan erős, sőt a belépések számát tekintve még erősebb fluktuáczió mutatkozik az 1895. év tagsági forgalmánál is; az 1896. és 1897. évek kisebb mozgalmat tüntetnek fel. Bár mint említők, a kerületi pénztáraknál a taghullámzás átlagon felüli, mégis az itt mutatkozó arányokat tekinthetjük az ipari munká- sok, illetőleg a betegsegélyző pénztári tagok mozgalmára vonatkozó- lag a legtipikusabb adatoknak, nemcsak azért, mert a kerületi pénz- tárak foglalják magukban a pénztári tagok zömét s nemcsak azért, mert az ipari munkások minden faját és a foglalkozások minden ágát e pénztárak egyesitik magukban, úgy, hogy az eltérések ezen keretek közt simulnak ki és olvadnak össze leginkább, hanem azért is, mert a kerületi pénztáraknak a tagsági hullámzásra vonatkozó adatszolgálta- tása kétségtelenül a legmegbízhatóbb, mig egyéb pénztáraknál a szük- séges nyilvántartások hiánya, az adminisztráczió kevésbbé szigorú volta mellett ezek az adatok gyakran csak hozzávetőleges értékűek. A gyári pénztáraknál például szembetűnő az aránylag alacsony taghullámzás. A gyári és vállalati pénztárak 1000 tagjára 1898-ban csak 597 főnyi belépés és 503 kilépés jutott s kisebb eltérésektől eltekintve körülbelül ugyanezek az arányok mutatkoznak a meg- előző három év adatainál is. Éppen azoknál a nagyobb vállalatoknál ugyan, a melyek saját betegsegélyző pénztárral is bírnak, képződ- hetett az idők folyamán bizonyos állandó munkás törzskar, a mely az évközti taghullámzást nem gyarapítja; igy például a magyar királyi államvasutaknak közel 90.000 főnyi tagot számláló munkás- pénztára a tagok alkalmaztatásának nagyobb állandósága követ- keztében csakugyan nincs kitéve oly erős fluktuácziónak: más- részről azonban a gyári és vállalati pénztárak között nagy számmal van- nak olyanok is (különösen az erdőipari vállalatok pénztárai), a melyek az iparág természetéhez képest a legnagyobb taghullámzásnak kell, hogy kitéve legyenek s ha adatainkban ez az erős hullámzás még sem jut kellőképen kifejezésre, ez az adatok teljes megbízhatóságát teszi kétségessé. A gyári pénztárak tagsági forgalma minden való- színűség szerint változóbb arányokat tüntet fel az itt kimutatottaknál; de valószínű az is, hogy ez arányok az átlagon mégis alul maradnak s gyári pénztárainkat általában mégis a taghullámzásnak kevésbbé kitett szervezeteknek kell tartanunk. A magánegyesületi pénztárak tagsági mozgalma hasonlóan csekély; 1898-ban 1000 tagra 609 belépés és 569 kilépés jutott, a megelőző években pedig ez a hullámzás még kisebb volt. Könnyen magyarázható ez abból a már föntebb is említett tényből, hogy a magánegyesületi pénztárak tagállományát leginkább helyhez kötött elem képezi, a mely vándorbotot a legritkábban vesz kezébe. Éppen az a tény, hogy a magánegyesületi pénztárak, bár tagállományuk természetszerűleg állandóbb, mint a gyári pénztáraké és mégis vala- mivel nagyobb arányú taghullámzást tüntetnek fel, mint ez utóbbiak, teszi kérdésessé a gyári pénztárak adatainak teljes megbízhatóságát. A betegsegélyző pénztári taghullámzás a magyar anyaországban általában nem oly éles, mint birodalmi összegben, különösen nem a kerületi pénztáraknál. Horvát-Szlavonországokban azonban annál erősebb — bár csökkenő — a mozgalom, éppen a kerületi pénz- tárak révén. Itt ugyanis 1898-ban az összes betegsegélyző pénz- táraknál 1000 főnyi év elején (illetve az előző év végén) volt taglétszámmal szemben 1561 belépés és 1449 kilépés volt s a und Eintritt 1858. Auch in 1895 und 1896 schwáchen sich díese Verháltnisse nur um weniges ab. Es scheint, dass die Migration dér im Handwerksgewerbe bescháftigten Arbeiterelemente grösser ist, als die dér grossindustriellen Arbeiter ; und diese háufige Orts- veránderung dér Handwerksgehilfen wirkt auf die Fluktuation des Mitgliederstandes dér Bezirks-Krankenkassen zurück, denn da das Netz dér Gewerbekorporations-Kassen auf das Land sehr unver- haltnismássig und ungleich vertheilt ist, wird dér aus dér Gewerbe- korporations-Kasse ausgeschiedene Handwerksgehilfe an seinem neuen Arbeitsorte sehr háufig Mitglied dér Bezirkskasse, und auch umgekehrt kann er aus dér Bezirkskasse austretend die Mitglieder- zahl dér Gewerbekorporationen vermehren. Die bei den Gewerbekorporationen zu Tagé tretende überaus grosse Fluktuation erklárt sich übrigens auch dadurch, dass die an eine Saison gebundenen Gewerbszweige grösstentheils zu den Gewerbe- korporationen gehören, alsó auch das Arbeiterelement derselben im Verbande dér Gewerbekorporations-Kassen lebt, beziehungsweise zűr Arbeitszeit in diese Kassen massenhaft eintritt und aus den- selben bei dér Beendigung dér Arbeit gleichfalls massenweise austritt. Auch die Fluktuation dér Mitglieder dér Bezirkskassen über- steigt den Durchschnitt; in 1898 entfielen auf je 1000 Mitglieder dér Bezirkskassen 1425 Eintritts- und 1346 Austrittsfálle. Eine gleich starke, ja hinsichtlich dér Zahl dér Eintrittsfálle noch stárkere Fluk- tuation zeigt sich auch beim Mitgliederverkehr des Jahres 1895 ; die Jahre 1896 und 1897 zeigen eine geringere Bewegung. Obwohl die Mitgliederfluktuation, wie schon erwahnt, bei den Bezirks- kassen den Durchschnitt übersteigt, können dennoch die hier auf- tretenden Proportionen als die für die Bewegung dér gewerblichen Arbeiter, beziehungsweise für die Krankenkassen-Mitglieder typi- schesten Daten betrachtet werden, nicht nur darüm, weil die Be- zirkskassen das Gros dér Kassenmitglieder in sich fassen, und nicht nur darum, weil diese Kassen allé Arten dér gewerblichen Arbeiter und allé Zweige dér Bescháftigungen in sich vereinigen, und die Unterschiedé sich .in diesem Rahmen am meisten aus- gleichen und ineinander fiiessen, sondern auch darum, weil die auf die Mitglieder-Fluktation dér Bezirkskassen bezügliche Datenlieferung unzweifelhaft die verlásslichste ist, wáhrend bei den übrigen Kassen beim Mangel dér erforderlichen Evidenzhaltungen und bei dér geringeren Strenge dér Administration diese Daten oft nur einen annáherungsweisen Wert habén. Bei den Fabrikskassen z. B. ist die verháltnismássig geringe Mitglieder-Fluktuation auffállig. Auf je 1000 Mitglieder dér Fabriks- und Unternehmungskassen entfielen im Jahre 1898 nur 597 Ein- tritts- und 503 Austrittsfálle, und ungefahr dasselbe Verháltnis zeigt sich, von kleineren Abweiehungen abgesehen, auch bei den Daten dér vorhergehenden drei Jahre. Es konnte sich zwar gerade bei den grösseren Unternehmungen, welche eine eigene Kranken- kasse besitzen, im Laufe dér Zeit ein gewisser stabiler Stáb von Arbeitern bilden, welcher die Mitglieder-Fluktuation im Laufe des Jahres nicht vermehrt, so ist z. B. die Arbeiterkasse dér kön. ung. Staatsbahnen mit fást 90.000 Mitgliedern zufolge dér grösseren Bestándigkeit dér Anstellung thatsáchlich keinen grossen Fluktua- tionen ausgesetzt; andererseits aber gibt es unter den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen auch sehr viele solche, (darunter die Kassen dér Forstindustrie-Unternehmungen) welche in Gemássheit dér Natúr des Gewerbszweiges dér grössten Mitglieder-Fluktuation ausgesetzt sein müssen, und wenn in ihren Daten diese starke Fluktuation doch nicht entsprechend zum Ausdruck gelangt, so wird dadurch die völlige Zuverlásslichkeit dér Daten zweifelhaft gemacht. Dér Mitgliederverkehr dér Fabrikskassen bewegt sich aller Wahrscheinlichkeit nach in wechselvolleren Verháltnissen, als hier ausgewiesen ist; wahrscheinlich ist aber auch, dass diese Verhált- nisse doch unter dem Durchschnitt bleiben und dass unsere Fabriks- kassen im Allgemeinen dennoch als dér Mitglieder-Fluktuation weniger ausgesetzte Organisationen zu betrachten sind. Die Mitgliederbewegung dér Privatvereinskassen ist gleich- falls gering; auf 1000 Mitglieder entfielen im Jahre 1898 609 Ein- tritts- und 569 Austrittsfálle, in den vorhergehenden Jahren aber war diese Fluktuation noch geringer. Dies erklárt sich leicht aus dér bereits oben erwáhnten Thatsache, dass sich dér Mitgliederstand dér Privatvereinskassen zumeist aus an einen bestimmten Őrt gebundenen Elementen zusammensetzt, welche nur in den selten- sten Fállen zum Wanderstabe greifen. Eben dér Umstand, dass die Privatvereinskassen, obwohl ihr Mitgliederstand dér Natúr dér Sache nach stabiler ist, als dér dér Fabrikskassen, dennoch eine um etwas grössere Mitglieder-Fluktuation zeigen, als die letzteren, stellt die volle Verlásslichkeit dér Daten dér Fabrikskassen in Frage. Die Mitglieder-Fluktuation dér Krankenkassen ist im unga- rischen Mutterlande im Allgemeinen nicht so stark, wie in dér Reichssumme, besonders nicht bei den Bezirkskassen. In Kroatien- Slavonien hingegen ist die Bewegung — obwohl in Abnahme begriffen 91* tárgyalt négy év során minél előbbre tekintünk vissza, annál élesebb- nek látszik ez a fluktuáczió ; 1897-ben 1656 belépés és 1582 kilépés, 1896-ban 1762 belépés és 1635 kilépés, 1395-ben pedig 1861 belépés és 1722 kilépés fordult elő, mindenütt 1000 főnyi, az év elején volt taglétszámra vonatkoztatva. A gyári és az ipartestületi pénztáraknál ez a fluktuáczió meglehetős szabálytalansággal váltakozik, a mi ter- mészetszerűleg magyarázható abból, hogy Horváí-Szlavonországokban a pénztáraknak ez a két jellege kevés pénztárral (az ipartestületi csak egygyel) és kevés pénztári taggal van képviselve, úgy hogy kisebb változások és eltolódások is a viszonyszámokban sokkal inkább kiélesednek. Horvát-Szlavonországokban tehát még inkább, mint az anyaországban, a kerületi pénztárak a tipikus pénztárak; jelesül a taglétszámnak az imént említett igen nagy hullámzása is a kerületi pénztáraknál tapasztalható nagy fluktuácziónak az eredménye s azzal párhuzamosan halad: a kerületi pénztáraknál is 1895-ben volt leg- erősebb a tagsági mozgalom (1000 az év elején volt tagra 1954 újon- nan belépő és 1826 kilépő tag), azontúl pedig fokozatosan csökkenve 1898-ban a legcsekélyebb (1000 tagra 1735 belépés és 1612 kilépés). Betegsegélyző pénztári statisztikánknak tervbe vett, de — az előző fejezetben ismertetett körülmények között — elhalasztott reformja módot nyújtott volna arra is, hogy azt kutassuk, mily mértékben képez • az egyes betegsegélyző pénztárakra nézve a be- lépéseknek és kilépéseknek ezen magas száma tényleg újonnan való belépést, illetőleg végső kiválást s mily arányban fordulnak elő a visszalépések, illetőleg az ideig-óráig tartó kilépések esetei. Annyival is inkább fontos volna ezeknek az adatoknak az ismerete, mert a segélyezési eseteknek csak ezen adatokkal való kombiná- lásával lehetne biztosan megállapítani a betegsegélyző pénztárak koczkázatát, azt a valószínűséget, hogy átlag mennyi idei tagság, tehát mily tartamú befizetés után veszi igénybe egy-egy tag a pénztár segítségét. A fönti táblázatból a betegsegélyző pénztárak népességi viszonyai- nak még két fontos alakulásáról szerezhetünk tudomást. Az egyik a női nem aránya a pénztári tagok forgalmában. A női nem természet- szerűleg a betegsegélyző pénztárak népességének is azt a csak csekély hányadát teszi, mint általában az iparos és forgalmi népes- ségnek. A magyar korona országai összes betegsegélyző pénztárainál az 1898. év elején volt taglétszámban 1000 pénztári tag közül csak 125 volt a nő ; csekély eltérésekkel ugyanez volt az arány a korábbi években is s keveset módosul ez a szám a birodalmi összegnek a magyar anyaország és Horvát-Szlavonországok szerint való szét- bontásánál is; a két végletet képezik az anyaország 1896. évi tag- létszáma, a melyben 1000 pénztári tag között csak 121 nő szerepel és Horvát-Szlavonországok 1898. évi taglétszáma, a melynél 131 a nők aránya 1000 pénztári tag után. Általában Horvát-Szlavon- országokban valamivel magasabb a nők részesedése a betegsegélyző pénztárak forgalmában. Mig azonban az év elején volt taglétszámban (birodalmi összeg, 1898) 125 nő jut 1000 pénztári tagra, addig úgy a belépéseknél, mint a kilépéseknél 1000 be-, illetőleg kilépő közül már csak 95 volt a nő. A részletek ugyan itt már valamivel nagyobb hullámzásokat mutatnak, jelesül Horvát-Szlavonországokban az év eleji taglétszám arányait jobban megközelitő, sőt 1896-ban annál magasabbra is emelkedő belépési és kilépési részesedést, mindazonáltal kétségtelen, hogy a női pénztári tagok állományában sokkal kisebb az évközti mozgalom, s családi és munkaviszonyaik folytán ezek sokkal inkább helyhez kötvék, mint a férfiak. A családi viszonyok befolyása talán inkább az önkéntes tagok soraiban jut érvényre, de ennek bizonyit- hatására hiányoznak adataink; a munkaviszonyok okozta helyhez- kötöttség a női ipari munka legtöbb ágánál tapasztalható, az időszaki iparágak pedig alig foglalkoztatnak nőket. Említésre méltó azonban, hogy a halálozások számában a nőknek már jóval nagyobb a részesedése, mint a férfiaké. Az év elején volt taglétszámban 125 nő, a betegpénztárak halottjai között pedig 140 nő jut 1000 elhalt pénztári tagra. Ez az arány pedig a tárgyalt években a legkisebbek közül való; Horvát-Szlavonországokban 1897-ben 177 nő volt a pénztárak 1000 halottja között. A betegsegélyző pénztárak haláloki — desto stárker, gerade zufolge des Einflusses dér Bezirkskassen. Hier kamen námlich bei den sámmtlichen Krankenkassen gegen- über einem Mitgliederstand von 1000 Köpfen am Anfang des Jahres (beziehungsweise am Ende des Vorjahres) 1561 Eintritts- und 1449 Austrittsfálle vor, und je weiter wir in dér Reihe dér behan- delten vier Jahre zurückblicken, desto stárker erscheint diese Fluk- tuation, 1897 kamen 1656 Eintrilts- und 1582 Austrittsfálle vor, 1896 1762 Ein- und 1635 Austritte, 1895 aber 1861 Ein- und 1722 Austrittsfálle, immer auf cinen Mitgliederstand von je 1000 Köpfen am Anfang des Jahres bezogen. Bei den Fabriks- und Gewerbekorporationskassen wechselt diese Fluktuation ziemlich unregelmássig ab, was sich naturgemáss daraus erklárt, dass diese zwei Arten dér Kassen mit einer geringen Zahl von Kassen (nur eine Gewerbekorporationskasse), und mit wenig Kassen-Mitgliedern vertreten sind, so dass auch kleinere Aenderungen und Verschie- bungen in den Verháltniszahlen scharf hervortreten. Die Bezirks- kassen sind daher in Kroatien-Slavoniens noeh raehr typische Kassen, als im Mutterlande; namentlich sind auch dip oben er- wáhnten überaus grossen Schvvankungen des Mitgliederstandes das Resultat dér bei den Bezirkskassen sich zeigenden sehr bedeuten- den Fluktuation und bewegen sich parallel mit derselben; auch bei den Bezirkskassen war die Bewegung in 1895 am stárksten (auf je 1000 Mitglieder im Anfang des Jahres 1954 neu eintretende und 1826 austretende Mitglieder), dann aber nimmt sie stufenweise ab, und ist 1898 am geringsten (auf 1000 Mitglieder 1735 Eintritts- und 1612 Austrittsfálle). Die geplante, aber — unter den im vorhergehenden Kapitel besprochenen Umstánden — verschobene Reform dér Statistik unserer Krankenkassen hátte ermöglicht, auch darnach zu forschen, in welchen Maasse diese hohe Zahl dér Ein- und Austrittsfálle für die einzelnen Krankenkassen thatsáchlich ein neues Eintreten oder ein endgiltiges Ausscheiden bedeutet, und in welchem Verháltnisse die Falié des Wiedereintretens, beziehungsweise des eine kurze Zeit dauernden Austrittes vorkommen. Die Kenntnis dieser Daten wáre umso wichtiger, denn nur mittels dér Kombination dér Unter- stützungsfálle mit diesen Daten könnte das Risiko dér Kranken- kassen sicher festgestellt werden, die Wahrscheinlichkeit dessen, nach welcher Zeitdauer dér Mitgliedschaft, alsó dér Einzahlungen je ein Mitglied die Unterstützung seitens dér Kasse in Anspruch nimmt. Aus dér obigen Tabelle können wir uns noch über zwei wichtige Gestaltungen dér Populations-Verháltnisse dér Kranken- kassen Kenntnis verschaffen. Die eine ist das Verháltnis des weiblichen Geschlechts im Verkehr dér Kassenmitglieder. Das weib- liche Geschlecht macht naturgemáss auch in dér Population dér Krankenkassen dieselbe geringe Quoíe aus, wie im Allgemeinen in dér gewerblichen und Verkehrs-Bevölkerung. Bei den gesammten Kran- kenkassen in den Lándern dér ungarischen Krone gab es im Mit- gliederstand am Anfang des Jahres 1898 unter je 1000 Mitgliedern nur 125 Frauen; mit geringen Abweichungen zeigte sich auch in den früheren Jahren dasselbe Verháltnis, und diese Zahl erleidet auch bei dér Auftheilung dér Reichssumme nach dem ungarischen Mutterlande und nach Kroatien-Slavonien nur eine geringe Mode- fizirung; die zwei Extrémé sind dér Mitgliederstand im ungari- schen Mutterlande im Jahre 1896, wo unter je 1000 Kassenmit- gliedern nur 121 Frauen vorkommen, und dér 1898-er Mitglieder- stand in Kroatien-Slavonien mit 131 Frauen auf je 1000 Mitglieder. In Kroatien-Slavonien ist die Betheiligung dér Frauen im Verkehr dér Krankenkassen im Allgemeinen etwas lebhafter. Wáhrend aber im Mitgliederstand am Anfang des Jahres (Reichssumme 1898) 125 Frauen auf je 1000 Kassenmitglieder entfallen, waren sowohl beim Eintritt, als auch beim Austritt von je 1000 Ein-, beziehungsweise Austretenden nur 95 Frauen. Die Details weisen hier zwar schon etwas grössere Fluktuationen auf, namentlich in Kroatien-Slavonien eine Betheiligung am Ein- und Austritt, welche den Proportionen des Mitgliederstandes am Anfang des Jahres náher kommt, ja dieselben im Jahre 1896 sogar über- trifft; aber bei alledem ist es unzweifelhaft, dass in dem Bestande dér weiblichen Kassenmitglieder die Bewegung im Laufe des Jahres eine viel geringere ist, und diese durch ihre Familien- undArbeits- verháltnisse viel mehr an cinen Őrt gebunden sind, als die Mán- ner. Dér Einfluss dér Familienverháltnisse macht sich vielleicht mehr bei den freiwilligen Mitgliedern geltend, doch dies zu beweisen fehlen uns die Daten; die durch die Arbeits verháltnisse verursachte örtliche Gebundenheit ist bei den meisten Zweigen dér weiblichen Industrie wahrzunehmen, in den periodischen Gewerbezweigen aber sind Frauen fást gar nicht bescháftigt. Erwáhnenswert ist aber, dass an dér Zahl dér Todesfálle die Frauen viel mehr betheiligt sind als die Mánner. Im Mitgliederstande am Anfang des Jahres honi- mén 125 Frauen auf tausend Mánner, unter den Verstorbenen dér Krankenkassen aber 140. Und doch gehört dies Verháltnis in den 92* statisztikájának művelése adhatna csak közelebbi felvilágosítást a felől, hogy a nők ezen nagyobb halandóságának oka abban rejlik-e, hogy a nehezebb ipari munka gyöngébb testi szervezetüket inkább megtámadja, vagy pedig ettől függetlenül abból magyarázható-e, hogy a nőkre keresetképes — tehát pénztári tagságra jogositó — életkoruk hárít legtöbb természeti veszedelmet, a gyermekszülések s az ebből származható egyéb bajok folytán. Áttérve a pénztárak jellege szerinti részletezésre, a nőknek legnagyobb arányát a gyári és vállalati betegsegélyző pénztáraknál találjuk: a inig az átlag 125 nő 1000 pénztári tagra, a gyári pénz- táraknál 1000 főre 169 nő jut. Ezt az eltérést a dohánygyáraknak túlnyomó részben női személyzettel dolgozó üzeme okozza; a dohány- gyári betegsegélyző pénztárakban az év elején 18.114 női tag volt, 23-68 százaléka a betegpénztárainkba iratkozott összes nőknek, 76.495-nek, és 62-99 százaléka a gyári és vállalati betegsegélyző pénz- tárak kötelékébe tartozó nőknek, 28.754-nek. Horvát-Szlavonorszá- gokban a nők aránya a gyári pénztáraknál sokkal magasabb, mint a magyar anyaországban, mert ott a különben is csekély számú pénztárak között kettő dohánygyári, egy szövő- s egy gyufagyári, a mely üzemek szintén túlnyomóan női munkásokat foglalkoztatnak. Ehhez képest Horvát-Szlavonországokban 1898-ban a gyári pénztá- raknál 1000 pénztári tagra 431 nő jut, a megelőző években még több, 1896-ban 608. A nők részesedése a ki- és belépésekben a gyári pénztáraknál is csekélyebb; kimagaslik azonbanitt is a halá- lozások aránya, mely a gyári pénztáraknál 1898-ban 1000 elhalt tag után 215-öt tett, Horvát-Szlavonországokban pedig egyes évek- ben a gyári pénztárak 1000 halottjára 700-nál több nő is jut. A gyári pénztárakhoz legközelebb állanak a női nem arányát illetőleg a magánegyesületi pénztárak, a melyeknél 1000 pénztári tag közül 1898.-ban 156 volt a nő. Legnagyobb része ezeknek nyilván- valóan önkéntes tag, a minek bizonysága az is, hogy a belépések és kilépések sorában a magánegyesületi pénztárakhoz tartozó nők meglehetős alacsony aránynyal szerepelnek. A kerületi pénztárak- nál ezer tag közül 108 volt a nő; a magyar anyaországban 111, Horvát-Szlavonországokban pedig 89. Az előző években is körül- belül hasonló arányok voltak. A kerületi pénztárak női tagjainál a halálozási arányszám inkább Horvát-Szlavonországokban magasabb. Legkevesebb női tagja van az ipartestületi pénztáraknak ; Horvát- Szlavonországokban nő nem iratkozott be az ipartestületi pénz- tárba, az anyaországban pedig ezer ipartestületi pénztári tag között csak 46 a nő. Ugyanitt legkisebb a belépések és kilépések hul- lámzása is (ezer be-, illetve kilépőre 14, illetve 13 nő), valamint a halálozások aránya is alacsonyabb marad. A női tagok tehát inkább a gyári és a magánegyesületi pénztárakban játszanak nagyobb szerepet, amott a dohánygyári alkalmazottak, itt pedig az önkéntes tagok révén; a tagsági forgalmat be- és kilépéseiknek gyakori változtatásával kevésbbé növelik s ebben a tekintetben, mint a pénztárak állandóbb tagjai, azok koczkázatát is csökkentik; viszont azonban erősebb halandóságuk is természetszerűleg nagyobb terheket ró a pénztárakra. Figyelemre méltó még azoknak az arányoknak a szemlélete is, a melyek szerint a különböző jellegű pénztárak részesednek a pénztári tagok forgalmában. Az összes pénztárak taglétszámát ezernek véve, a magyar korona országaiban az 1898. év elején 469 tag jutott a kerületi, 111 az ipartestületi, 278 á gyári és vál- lalati, végül 142 a magánegyesületi pénztárakra. Ezer, év közben. történt belépésből pedig 592 a kerületi, 185 az ipartestületi, 147 a gyári és vállalati, és csak 76 a magán egyesületi pénztárakra. A kilépéseknél ugj'anezek az arányok, mig a halálozásokat illető- leg az összes pénztárak ezer halottja közül 467 a kerületi, 114 az ipartestületi, 264 a gyári és vállalati, s végül 155 a magánegyesü- leti pénztárakra esik. Ez az összehasonlítás még élénkebben meg- világítja azt a föntebb is már kiemelt tényt, hogy adataink szerint az évközti be- és kilépések mozgalma legkevésbbé érinti a gyári és magánegyesületi pénztárakat, mig az ipartestületi és kerületi pénztárak erősebben ki vannak téve a taglétszám íluktuácziójának. A halálozások száma a gyári pénztáraknál a legkisebb s a magán- egyesületieknél a legnagyobb; a gyári pénztáraknak ez a kedvezőbb besprochenen Jahren zu den niedrigsten; in Kroatien-Slavonien gab es 1897 unter 1600 Verstorbenen dér Krankenkassen 177 Frauen. Nur die Kultivirung dér Statistik dér Todesursachen dér Krankenkassen könnte náhere Aufklárung darüber gébén, ob die Ursache dér grösseren Sterblichkeit dér Frauen darin liegt, dass die schwerere gewerbliche Arbeit den schwácheren Organismus ihres Körpers mehr angreift, oder ob es hievon unabhángig daraus zu erkláren ist, dass die Frauen in ihrem erwerbsfáhigen, alsó zűr Kassenmitgliedschaft berechtigenden Altér zuíblge dér Kinder- geburten und dér Krankheiten, die hieraus entstehen können, den meisten Gefahren ausgesetzt sind. Auf. die Spezifizirung nach dem Karakter dér Kassen über- gehend, findet sich die grösste Verháltniszahl dér Frauen bei den Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen; wahrend dér Durch- schnitt 125 Frauen auf 1000 Kassenmitglieder ist, kommen bei den Fabrikskassen 169 Frauen auf 1000 Köpfe. Dicse Diflérenz wird durch den Betrieb dér überwiegend mit Frauen arbeitenden Tabakfabriken verursacht; in den Tabakfabriks-Krankenkassen gab es am Anfange des Jahres 18.114 weibliche Mitglieder, 23-6s°/o sámmtlicher in die Krankenkassen eingeschriebenen Frauen (76.495) und 62-99°/o dér in den Verband von Fabriks- und Unternéhmungs- Kassen gehörigen Frauen (28.754). In Kroatien-Slavonien ist die Verháltniszahl dér Frauen bei den Fabrikskassen viel höher als im Mutterlande, denn dórt gibt es unter dér geringen Zahl dér Kassen zwei Tabakfabriks-, eine Weberei- und eine Zündwaren- fabriks-Kasse, und auch diese Betriebe bescháftigen überwiegend Frauen. Demgemáss entfallen in Kroatien-Slavonien bei den Fabriks- kassen auf je 1000 Kassenmitglieder 431 Fraueu, in den vorher- gehenden Jahren noch mehr, in 1896 608. Die Betheiligung dér Frauen am Ein- und Austritt ist auch bei den Fabrikskassen geringer; aber auch hier ragt die Verháltniszahl dér Síerbefálle hervor, vvelche bei den Fabrikskassen in 1898 auf 1000 verstorbene Mitglieder 215 ausmachte, in Kroatien-Slavonien aber kommen in einzelnen Jahren auf 1000 Verstorbene dér Fabrikskassen mehr als 700 Frauen. Den Fabrikskassen stehen hinsichtlich dér Verháltniszahl des weiblichen Geschlechtes die Privatvereins-Kassen am náchsten, bei welchen in 1898 von 1000 Kassenmitgliedern 156 Frauen waren. Es ist offenbar, dass dies zum grössten Theil freiwillige Mitglieder sind, was auch dadurch bezeugt wird, dass die zu den Privatvereins-Kassen gehörigen Frauen in dér Reihe dér Ein- und Austrittsfáíle in ziemlich niedrigem Verháltnis vorkommen. Bei den Bezirkskassen kamen 108 Frauen auf tausend Mitglieder; im unga- rischen Mutterlande 111, in Kroatien-Slavonien aber 89. Auch in den vorhergehenden Jahren bestanden áhnliche Verháltnisse. Bei den Bezirkskassen ist die Mortalitát dér weiblichen Mitglieder in Kroatien-Slavonien etwas höher. Die Gewerbekorporations-Kassen záhlten die wenigsten weiblichen Mitglieder; in Kroatien-Slavonien hat sich keine Frau in die Gewerbekorporations-Kasse einschreiben lassen, auch im Mutterlande gibt es unter 1000 Gewerbekorporations- Kassenmitgliedern nur 46. Auch die Fluktuation des Ein- und Aus- tretens ist hier die geringste (auf je 1000 Ein-, beziehungsweise Austretende 14, respektive 13 Frauen), ebenso ist auch die Mor- talitát niedrig. Die weiblichen Mitglieder spielen alsó in den Fabriks- und Privatvereins-Kassen eine grössere Rolie, dórt zufolge dér Tabakfabriks-Angestellten, hier zufolge dér freiwilligen Mitglieder, sie vermehren den Mitgliederverkehr durch háufiges Ein- und Aus- treten weniger, und in dieser Hinsicht vermindern sie, als stabilere Mitglieder dér Kassen, auch dérén Risiko; dagegen aber ist es ihre gesteigerte Mortalitát, welche den Kassen naturgemáss grössere Lasten auferlegt. Beachtenswert sind auch die Verháltnisse, in denen sich die Kassen von verschiedenem Karakter am Verkehr dér Kassen- mitglieder betheiligen. Wenn wir die Mitgliederzahl dér gesammten Kassen mit 1000 ansetzen, kommen in den Landern dér ungarischen Krone am Anfang des Jahres 1898 469 Mitglieder auf die Bezirks-, 111 auf die Gewerbekorporations-, 278 auf die Fabriks-und Unter- nehmungs-, schliesslich 142 auf die . Privatvereins-Kassen. Von tausend Eintrittsfállen im Laufe des Jahres aber entfielen 592 auf die Bezirks-, 185 auf die Gewerbekorporations-, 147 auf die Fabriks- und Unternehmungs-, und nur 76 auf die Privatvereins-Kassen. Beim Austritt zeigen sich dieselben Verháltniszahlen, wahrend hinsichtlich dér Sterbefálle von je tausend Verstorbenen sámmtlicher Kassen 467 auf die Bezirks-, 114 auf die Gewerbekorporations-, 264 auf die Fabriks- und Unternehmungs- und 155 auf die Privat- vereins-Kassen entfallen. Diese Vergleichung beleuchtet noch lebhafter die schon oben hervorgehobene Thatsache, wonach laut unserer Daten dér Ein- und Austrittsverkehr im Laufe des Jahres die Fabriks- und die Privatvereins-Kassen am wenigsten berührt, wáhrend. die Gewerbekorporations- und die Bezirkskassen dér Fluktuation des Mitgliederstandes stárker ausgesetzt sind. Die Zahl dér Todes- 93* aránya különben abból magyarázható, hogy a saját betegsegélyző pénztárral bíró gyárak rendszerint nagyobb körültekintéssel és szigorúsággal járnak el munkásaik felvételénél, és — gyakran előzetes orvosi vizsgálat mellett — csak egészséges szervezetű munkást fogadnak fel a gyárnak, s igy a betegsegélyző pénz- tárnak is kötelékébe: viszont az elbetegesedő munkást a gyárból elbocsátván, ez szükségszerűen a gyári pénztár kötelékéből is megválik. Az évközti be- és kilépéseken kívül a betegsegélyző pénz- tárak taglétszámának hullámzása még egy más adatcsoportból is megismerhető, a taglétszám havonkinti alakulásából. Főleg arról tájékoztat ez, hogy az ipari munka az év különböző hónapjaiban milyen intenzitással folyik, s igy a pénztárak taglétszáma is mily mértékben vesz lendületet, vagy indul hanyatlásnak egy év le- folyása alatt. Abszolút számokban a magyar korona országai összes beteg- segélyző pénztárainak taglétszáma az 1898. év egyes hónapjaiban a következőleg alakult: január 1-én 611.860 tag volt (535.365 férfi) 76.495 nő); január 31-én 608.037 (532.617 férfi és 75.420 nő); február 28-án 611.701 (536.605 férfi és 75.096 nő); márczius 31-én 645.386 (564.682 férfi és 80.704 nő); április 30-án 664.081 (580.893 férfi és 83.188 nő); május 31-én 679.193 (594.500 férfi és 84.693 nő); junius 30-án 689.564 (603.262 férfi és 86.302 nő); julius 31-én 691.677 (605.662 férfi és 86.015 nő); augusztus 31-én 693.802 (607.924 férfi és 85.878 nő); szeptember 30-án 697.514 (612.940 férfi és 84.594 nő); október 31-én 694.559 (611.276 férfi és 83.283 nő); november 30-án 686.439 (603.228 férfi és 83.213 nő); deczember 31-én végül 656.262 (ezek közt 575.523 férfi és 80.739 nő). Összes pénztáraink taglétszáma tehát 608.037 és 697.514 között váltakozik; a kerületi pénztáraké 283.491 és 334.830 között; az ipartestületieké 67.908 és 86.690 között; a gyári és vállalati jellegű pénztáraké 168.697 és 188.433 között, a magánegyesületieké pedig 86.142 és 90.348 között. Az alanti táblázat a taglétszámnak ezt a havonkint való alakulását tünteti föl, a betegsegélyző pénztárak jellege szerint, az egyes hónapok végén mutatkozó tagállományt a január hó elsején volt állapothoz viszonyítva. falié ist bei den Fabrikskassen die kleinste und bei den Privat- vereins-Kassen die grösste ; dies günstigere Verháltnis dér Fabriks- kassen ist übrigens daraus zu erkláren, dass die Fabriken mit eigener Krankenkasse bei dér Aufnahme ihrer Arbeiter gewöhnlich mit grösserer Umsicht und Strenge vorgehen und — oft bei vor- hergehender árztlicher Untersuchung — nur Arbeiter mit gesunderer Konstitution in den Verband dér Fabrik, und so auch dér Kranken- kasse aufnehmen, dagegen aber den kránklichen Arbeiter aus dér Fabrik entlassen, womit nothwendigerweise auch dessen Ausscheiden aus dem Verbande dér Fabrikskasse verbunden ist. Ausser dem Ein- und Austreten im Laufe des Jahres ist die Fíuktuation des Mitgliederstandes dér Krankenkassen aus noch einer Datengruppe zu erkennen, aus dér monatlichen Gestaltung dér Mitgliederzahl. Diese gibt vornehmlich darüber Aufschluss, mit welcher Intensitát die gewerbliche Arbeit in den verschiedenen Monaten des Jahres betrieben wird und in welchem Maasse zugleich dér Mitgliederstand dér Kassem im Laufe eines Jahres einen Auf- schwung nimmt, oder einen Niedergang zeigt. In absoluten Zahlen gestaltete sich dér Mitgliederstand sámmt- licher Krankenkassen in den Lándern dér ungarischen Krone in den einzelnen Monaten des Jahres 1898 folgendermassen: am 1. Januar vvaren 611 860 Mitglieder (535.365 Mánner und 76.495 Frauen); am 31. Januar 608.037 (532.617 Mánner und 75.420 Frauen); am 28. Február 611.701 (536.605 Mánner und 75.096 Frauen); am 31. Márz645.386 (564.682 Mánner und 80.704 Frauen); am 30. April 664.081 (580.893 Mánner und 83.188 Frauen); am 31. Mai 679.193 (594.500 Mánner und 84.693 Frauen); am 30. Juni 689.564 (603.262 Mánner und 86.302 Frauen); am 31. Juli 691.677 (605.662 Mánner und 86.015 Frauen); am 31. August 693.802 (607.924 Mánner und 85.878 Frauen); am 30. September 697.514 (612.940 Mánner und 84.594 Frauen); am 31. Október 694.559 (611.276 Mánner und 83.283 Frauen); am 30. November 686.439 (603.228 Mánner und 83.213 Frauen); endlich am 31. Dezember 656.262 (575.523 Mánner und 80.739 Frauen). Dér Mitgliederstand dér gesammten Kassen schwankt daher zwischen 608.037 und 697.514; derjenige dér Bezirkskassen zwischen 283.491 und 334.830, dér Gewerbekorporationskassen zwischen 67.908 und 86.690, dér Fabriks- und Unternehmungs- kassen zwischen 168.697 und 188.433, dér Mitgliederstand dér Privatvereins-Kassen aber zwischen 86.142 Und 90.348. Die untén .stehende Tabelle zeigt diese monatliche Gestal- tung des Mitgliederstandes nach dem Karakter dér Krankenkassen, die Mitgliederzahl am Ende dér einzelnen Monate im Verháltnis zu dem für den Anfang des Monats Jánner festgestellten Zustande. A taglétszám hullámzása 1898-ban. — Die Fíuktuation des Mitgliederstandes in 1898. A betegsegélyző pénztárak jellege Karakter dér Kranken- kassen Január 1. Januar Január 31. Januar Február 28. Február Márczius 31. Mdrz Április 30. April Május 31. Mai Junius 30. Juni Julius 31. Juli Augusztus 31. August Szeptemb, 30. September Október 31. Október November 30. November Deczemb. 31. Dezember a) Magyarország. Űngartt. Kerületi — Bezirks- . 1.000 986 997 1.063 1.108 1.146 1.164 1,160 1.161 1.158 1.147 1.130 1.066 Ipartestületi — Gewerbe- korporalions- . . . 1.000 1.008 1.040 1.136 1.175 1.197 1.236 1.261 1.261 1.277 1.261 1.197 1.094 Gyári és váll.—Fabriks- u. Unternehmungs- , 1.000 1.001 994 1.034 1.047 1.058 1.066 1.073 1.083 1.104 1.110 1.111 1.088 Magánegyesületi — Privatvereins-Kassen 1.000 991 992 1.021 1.022 1.026 1.031 1.032 1.032 1.034 1.040 1.044 1.032 Összesen—Zus, . . 1.000 994 1.001 1.057 1.085 1.109 1.124 1.127 1.131 1.138 1.133 1.120 1.071 b) Horr.-Szlay. orsz. Kroaíien-S lavo nien. Kerületi — Bezirks- . 1.000 908 994 1.030 1.100 1.149 1.189 1.198 1.207 1.194 1.180 1.181 1.117 Ipartestületi — Getverbe- korporations- . . . Gyári és váll.— Fabriks- u. Unternehmungs- . 1.000 1.032 1.027 1.065 1.027 1.102 1.081 1.135 1.156 1.141 1.254 1.086 919 1.000 935 931 975 1.002 1.023 1.053 1.050 1.042 .1.039 1.038 1.006 1.035 Magánegyesületi — Privatverei ns- Kassen — — — — — — Összesen—Zus. . . 1.000 990 987 1.023 1.087 1.188 1.172 1.180 1.186 1.175 1.168 1.159 1.106 c) Magyarbirodalom. Königreich Ungarn. Kerületi — Bezirks- . 1.000 987 997 1.059 1.107 1.146 1.167 1.164 1.166 1.162 1.150 1.136 1.071 Ipartestületi — Gewerbe- korporations- . . . 1.000 1.008 1.040 1.136 1.174 1.197 1.236 1.261 1.261 1.277 1.261 1.196 1.094 Gyári és váll.—Fabriks- u. Vnternehmungs- . 1.000 1.000 992 1.032 1.046 1.057 1.066 1.072 1.081 1.102 1.108 1.108 1.087 Magánegyesületi — Privatvereins-Kassen 1.000 991 992 1.021 1.022 1.026 1.031 1.032 1.032 1.034 1.040 1.044 1.032 Összesen—Zus. . . 1.000 994 1.000 1.056 1.086 1.110 1127 1.130 1.134 1.140 1.135 1.122 1.073 94* A magyar anyaországban az összes betegsegélyző pénztárak taglétszáma január hó folyamán csökkent, s január 31-én leszállt a minimumra, 1000, az év elején volt tagból ekkorra csak 994 maradván meg a pénztárak kötelékében. Februártól kezdve azon- ban a hó végi taglétszám fokozatosan és állandóan emelkedik egész szeptember végéig, a mikor a taglétszám maximuma mutat- kozik, 1000, az év elején volt taggal szemben 1138 egyénnel. Ezután hónapról-hónapra apad megint a taglétszám és deczember 31-én már csak 1071 marad. Ezer tag után ez a 71 főnyi külön- bözet jelzi a betegsegélyző pénztárak taglétszámának évi gyarapo- dását, az évközti hullámzásból eredő tiszta nyereséget. A két véglet, a január 31 én mutatkozó 994 s a szeptember 30-án elért 1138 főnyi taglétszám; 144 közöttük a különbség, az egyes hónapokban a betegpénztárak népessége közötti eltérés tehát közel tizenöt százaléknyira rúg. A minimális és maximális taglétszám közötti középszám 1067 s ezen alul adatainkban csak négy hónap marad: január elseje, január, február és márczius hónapok vége. Egy hónapról a másra a legnagyobb emelkedés — ezer tag után 56 főnyi — február és márczius hónapok között van; a legnagyobb csökkenés pedig — 49 főnyi november és deczember között. Az ipari munka intenzitása tehát már kora tavaszszal megkezdődik, és késő őszig tart; a betegpénztár} tagoknak — tehát az ipari munkásoknak — számbeli emelkedése februártól júniusig nagyobb mérvű, azután hónapról-hónapra — bár még mindig emelkedő irányzattal — kisebb a különbözet; a szeptemberi kulmináczió után októberben és novemberben ismét lassú a csökkenés s csak deczemberre mutatkozik egyszerre gyorsabb hanyatlás. Az építő- ipar s az ezzel rokon időszaki iparágak szabják meg tehát beteg- segélyzőpénztáraink taghullámzásának irányát, s népünk, a mely a mezőgazdaság téli szünete alatt tétlenségre van kárhoztatva, az ipari munkában sem igen kereshet kárpótlást, mert a téli évadban annak is megcsappan a tevékenysége. A részletekben némi eltéréseket találunk az itt felhozottakkal szemben; nevezetesen a kerületi betegsegélyző pénztáraknál a minimum ugyan január végén jelentkezik 986 taggal ezer főre, de már a maximum nem szeptember, hanem junius végére esik 1164 taggal. A két véglet közötti eltérés — 178 — meghaladja a tizen- hét százalékot. Itt is gyors növekedést találunk februárról már- cziusra és hirtelen nagy esést novemberről deczemberre; a nyári hónapokban pedig — júniustól szeptemberig — elenyésző csekély a különbség az egyes hónapok végén mutatkozó taglétszám között. A deczember végi taglétszám 66 főnyi gyarapodást mutat január elejéhez képest. Az ipartestületi betegsegélyző pénztáraknál legnagyobb az eltérés az egyes hónapok taglétszámai között, több, mint 27 száza- léknyi. Itt szeptember végén van a maximum 1277 taggal, és január elején a legcsekélyebb létszám 1000 taggal. A növekedés már szintén márcziusban vesz legerősebb lendületet s a hanyatlás deczemberben a legszembetűnőbb ; a julius-október hónapok taglét- száma alig tér el valamivel a szeptemberben mutatkozó maximumtól. A gyári és vállalati pénztáraknál a maximális és a minimális létszám is eltolódik néhány hónappal; emez február végén szerepel 994 taggal, a maximum pedig november végén áll elő 1111 tag- gal. Ez az eltolódás jó részben a czukorgyárak üzemében nyer magyarázatot; a czukorgyártási campagne őszszel kezdetvén meg, legnagyobb munkáslétszámot októberre s novemberre gyűjt össze; a gyártás folyamata pedig a finomításig februárra fejeztetvén be, a munkások zöme ekkor bocsátható el. A két véglet közötti különbség a gyári pénztáraknál már jóval csekélyebb, a tizenegy százalékot alig valamivel meghaladó, a mi viszont abban leli ma- gyarázatát, hogy (a czukorgyárakat s részben a faipari telepeket kivéve) külön betegsegélyző-pénztárt inkább az állandóbb üzemű gyárak, nem pedig az időszaki iparágak tartanak fenn. Éppen ezért a taglétszámban oly hirtelen emelkedés vagy csökkenés, mint a kerületi és ipartestületi pénztáraknál volt látható, itt nem mutat- kozik. A gyári pénztárak évi nyeresége ezer tagra 88 főnyi volt. A magánegyesületi pénztárak veszik ki legkevésbé részüket a taghullámzásból; alig öt százaléknyi ezeknél az eltérés a január lm ungarischen Mutterlande hat dér Mitgliederstand dér ge- sammten Krankenkassen im Laufe des Monats Januar abgenommen und ist am 31. Januar auf das Minimum herabgesunken, von je tausend Mitgliedern am Anfang des Jahres waren zu dicsem Termine nur 994 im Verbande dér Kassen verblieben. Von Februar angefangen aber nimmt dér Mitgliederstand am Ende dér Monate stufenweise und stetig zu, bis zum Ende des Monats September, wo sich das Maximum des Mitgliederstandes zeigt, mit 1138 Individuen gegenüber tausend am Anfange des Jahres. Von da an nimmt dér Mitgliederstand wieder von Monat zu Monat ab, und am 31. December verbleiben nur noch 1071. Nach je 1000 Mitgliedern bedeutet dieser Unterschied von 71 Köpfen die Jahres- vermehrung des Mitgliederstandes dér Krankenkassen, den aus den Fluktuationen des Jahres sich ergebenden Reingewinn. Die beiden Extrémé sind dér Mitgliederstand am 31. Januar von 994 Köpfen und dér am 30-ten September von 1138 Köpfen; die Differenz ist 144, zwischen den einzelnen Monaten betrágt alsó dér Unterschied dér Mitgliederzahl dér Krankenkassen fást fünfzehn Perzent. Das Mittel zwischen dem minimalen und maximalen Mitgliederstand ist 1067 und un tér dieser Zahl bleiben in unsern Daten nur vier Monate: dér erste Januar und das Ende dér Monate Januar, Február und Marz. Von einem Monat zum andern zeigt sich die grösste Vermehrung — 56 auf 1000 Mitglieder — zwischen den Monaten Február und Marz; die grösste Abnahme aber, 49 Köpfe, zwischen November und Dezember. Die Intensitát dér gevverblichen Arbeit beginnt alsó schon im Vorfrühling und dauert bis Spát- herbst; die ziffermássige Vermehrung dér Krankenkassen-Mitglieder — alsó dér gewerblichen Arbeiter — zeigt von Február bis Juni einen grösseren Maasstab, dann ist dér Unterschied von Monat zu Monat kleiner; die Tendenz ist aber noch immer steigend; nach dér Kulmination im September ist die Abnahme im Október und November wieder eine allmáhlige und nur im Dezember zeigt sich auf einmal ein rascherer Rückgang. Das Baugewerbe und die damit vervvandten periodischen Gewerbszweige bestimmen alsó die Richtung dér Fluktuation dér Mitgliederzahl dér Kranken- kassen, und unser Volk, welches wáhrend dér Winterpause dér Landwirtschaft zűr Unthátigkeit verdammt ist, kann auch in dér gewerblichen Arbeit keine rechte Entschádigung finden, denn auch bei dieser nimmt die Thátigkeit in dér Wintersaison ab. In den Details finden wir dem hier Angeführten gegenüber einige Abweichungen; namentlich zeigt sich bei den Bezirks- Krankenkassen das Minimum zwar am Ende Januar mit 986 Mit- gliedern auf je 1000 Köpfe, aber das Maximum falit hier nicht auf September, sondern auf Ende Juni mit 1164 Mitgliedern. Die Dif- ferenz zwischen den beiden Extrémén — 178 — übersteigt l7°/o.. Auch hier finden wir von Február auf Marz eine rasche Zunahme, und einen plötzlichen grossen Rückgang von November auf Dezember; in den Sommermonaten aber ist dér Unterschied zwischen dem am Ende dér einzelnen Monate sich ergebenden Mitgliederstand ein verschwindend geringer. Dér Mitgliederstand vöm Ende Dezember weist dem Anfang des Januar gegenüber eine Vermehrung von 66 Köpfen auf. Bei den Gerwerbekorporations-Krankenkassen ist die Differenz. zwischen dem Mitgíiederstande dér einzelnen Monate am grössten,. mehr als 27 Perzent. Hier zeigt sich am Ende September das Maximum mit 1277 Mitgliedern und am Anfang Januar dér geringste Stand mit 1000 Mitgliedern. Die Zunahme nimmt gleichfalls im Marz. den stárksten Aufschwung und dér Rückgang ist im Dezember am auffalligsten; dér Mitgliederstand dér Monate Juli—Október unterscheidet sich kaum um etwas weniges von dem im September zu Tagé tretenden Maximum. Bei den Fabriks- und Unternehmungskassen verschiebt sich. dér maximale und min imale Stand um einige Monate; dieser zeigt sich Ende Február mit 994 Mitgliedern: das Maximum aber ergibt sich Ende November mit 1111 Mitgliedern. Diese Verschiebung findet ihre Erklárung zum guten Theil im Betrieb dér Zuckerfabriken;. die Zuckererzeugungs-Campagne beginnt im Herbst und versam- melt den grössten Arbeiterstand für Október und November; dér Erzeugungsprozess aber wird bis zum Raffiniren bis Február been- digt und das Gros dér Arbeiter kann zu dieser Zeit entlassen wer- den. Dér Unterschied zwischen den beiden Extrémén ist aber bei; den Fabrikskassen viel geringer und geht kaum über eilf Perzent, was wieder darin seine Erklárung findet, dass (die Zuckerfabriken und zum Theil die Holzindustrie-Anlagen ausgenommen) mehr die Fabriken von stándigem Karakter als die periodischen Gewerbs- zweige besondere Krankenkassen erhalten. Eben deshalb zeigt sich, hier keine so plötzliche Zu- oder Abnahme im Mitgíiederstande,. wie bei den Bezirks- und Gewerbekorparations-Kassen. Dér Jahres- gewinn dér Fabrikskassen betrug 88 Köpfe auf 1000 Mitglieder. Die Privatvereins-Kassen habén den geringsten Antheil an dér Fluktuation dér Mitglieder; bei dicsen betrágt die Differenz zwischen 95* végén mutatkozó minimális és novemberben beálló maximális tag- létszám között. Szembetűnő különbözet ehhez képest az egyes hónapok tagállománya között sehol sem látszik és legkevesebb nyerességgel végződik az évi mérleg is, ezer tag után csak 32 főnyi gyarapodást tüntetvén föl. Horvát- Szlavonországokban a kerületi betegsegélyző pénztárak- nál a márcziusi minimum és augusztusi maximum között 213 főnyi a különbözet; az ország egyetlen ipartestületi pénztáránál még nagyobb és szabálytalanabb hullámzásokat találunk: a minimum deczember végén van 919 fővel ezer tag után, a maximum pedig — 1254 — október végére esik, a különbözet tehát a két véglet közt 335, több, mint 33 százaléknyi. A gyári pénztárak taglétszáma junius végén kulminál 1053 fővel; a minimális tagállomány pedig február végén mutatkozik 931 fővel: az eltérés itt 12 százalékot meg- haladó. A taglétszám havonkinti hullámzása törvényhatóságonkint szemlélve (lásd a túloldalon foglalt táblázatot) természetesen nem nyújtja azt a következetes szabályosságot, a mit a betegsegélyző- pénztárak jellege szerinti összeállításból ki lehetett olvasni. A beteg- segélyző pénztáraknak nemcsak száma, hanem különösen taglét- száma meglehetős egyenlőtlenül oszlik meg az egyes törvényható- ságok között s ehhez képest kiváltképen a csekélyebb betegpénztári tagállománynyal biró törvényhatóságoknál kisebb, néha tisztán az esetlegesség jellegével biró hullámzások is lényegesen befolyásolják az arányszámokat, A minimális taglétszám azonban itt is egész határozottsággal domborodik ki a téli hónapokban, a maximális pedig a nyári idő- szakban ; a részleteknél azonban némi eltolódással a föntebb az egész országra vonatkozólag ismertetett állapotokhoz képest, a mennyiben a minimum legnagyobbrészt nem február havára, hanem januárra esik s viszont a maximális taglétszám sem szeptemberre, hanem a megelőző hónapokra. Törvényhatóságaink közül 43-ban január hó elsején mutatkozott a minimális taglétszám; deczember hó végén 18 törvényhatóságnál, január végén 17-nél és február végén 19-nél volt legkisebb a taglétszám; júliusra 3, márcziusra '2, áprilisra és augusztusra 1 — 1 törvényhatóságnál esik a mini- mum, a többi hónapokban, nevezetesen májusban, júniusban, ■szeptemberben, októberben és novemberben mindegyik törvény- hatóságnál a minimálison felüli taglétszámmal találkozunk. A taglétszám maximuma legtöbb törvényhatóságunknál a májustól augusztusig terjedő időszakra esik ; és pedig májusban 18, júniusban és júliusban egyaránt 16—16 törvényhatóságnál, augusztus- ban pedig 10-nél. Szeptemberben, októberben és novemberben 8, deczemberben 6, január elején 4 és áprilisban egy törvényható- ságban kulminál a betegsegélyző pénztári tagok létszáma. Csupán februárban — az országos eredmények szerint a minimum hónap- jában — továbbá január végén és márcziusban nincs egyetlen olyan törvényhatóság sem, a melynél a betegpénztári tagok száma a maximumra emelkednék. Az egyes törvényhatóságoknál tapasztalható ellentétek és szélsőségek azonban már a statisztikai országrészek szerinti össze- foglalásnál is inkább elsimulnak s jobban megközelítik az országos eredményeket: a minimum itt már kizárólag január és február havára, a maximum pedig augusztus, szeptember és október hónapokra esik. A minimális és maximális taglétszám közötti eltérés aránya is nagyon különböző az egyes törvényhatóságoknál. A legcsekélyebb eltéréseknek példáit mutatják Lika-Krbava vármegye, a hol a mini- mum és maximum közötti különbözet csak 28, továbbá Temes vármegye, a hol a két véglet között csak 51 főnyi az eltérés; Pécs városnál 76, Szeben vármegyénél 80, Háromszék vármegyénél és Szabadka városánál 83—83, Árva vármegyénél 84, Debreczen városánál 87, Bács-Bodrog vármegyénél pedig 90 a különbözet az ezer főre kiszámított taghullámzás maximális és minimális tételei között. Másrészről azonban találkozunk oly végletekkel is, a hol a maximum — ezernél többet tevő különbséggel — több, mint két- szeresére is emelkedik a minimális taglétszámnak. Legszembetűnőbb példája ennek Hont vármegye, a hol a legkisebb és a legmagasabb dem minimalen Mitgliederstande arn Ende Januar und dem maxi- malen im November kaum fünf Perzent. Demgemáss zeigt sich zwischen dér Miígliederzahl dér einzelnen Monate nirgends eine auffállige Differenz und auch die Jahresbilanz schliesst mit dem kleinsten Gewinn, nur 32 Köpfe auf je tausend Mitglieder. In Kroatien-Slavonien besteht bei den Bezirks-Krankenkassen zwischen dem Minimum im Marz und dem Maximum im August eine Differenz von 213 Köpfen; bei dér einzigen Gewerbekorpora- tions-Kasse des Landes zeigen sich noch grössere und abnormere Fluktuationen; das Minimum falit auf Ende Dezember mit 919 Köpfen auf je tausend Mitglieder, das Maximum aber — 1254 — auf Október, die Differenz zwischen den beiden Extrémén betrágt alsó 335, mehr als 33°/o. Dér Mitgliederstand dér Fabrikskas- sen kulminirt am Ende Juni mit 1053 Köpfen; das Minimum zeigt sich Ende Február mit 931 Köpfen, die Differenz über- steigt 12%. Wenn wir die monatliche Fluktuation nach Munizipien be- trachten (siehe die Tabelle auf dér Nebenseite), zeigt sie natürlich nicht jene konsequente Regelmássigkeit, wie sie sich aus dér Zusam- rnenstellung dér Krankenkassen nach ihrem Karakter ergeben hatte. Nicht nur die Zahl, sondern besonders auch dér Mitgliederstand dér Krankenkassen vertheilt sich ziemlich ungleich auf die einzelnen Munizipien und demgemáss können bei den einen geringeren Mit- gliederstand dér Krankenkassen besitzenden Munizipien auchkleinere Fluktuationen von zuweilen nur zufálligem Karakter die Verháltnis- zahlen wesentlich beeinílussen. Dér minimale Mitgliederstand kommt jedoch auch hier ganz entschieden in den Wintermonaten zum Ausdruck, dsr maximale aber in dér Sommersaison ; in den Details jedoch mit einigen Ver- schiebungen den oben in Bezug auf das ganze Land besprochenen Zustánden gegenüber, insofern das Minimum meistens nicht auf den Február, sondern auf den Januar falit, dagegen auch dér maxi- male Mitgliederstand nicht auf den September, sondern auf die vor- hergehenden Monate, Von den Munizipien zeigte sich in 43 dér minimale Mitgliederstand am Anfang des Monats Janner; Ende Dezember war dér Mitgliederstand in 18 Munizipien dér kleinste, Ende Janner in 17, Ende Február in 19 ; auf Juli falit das Minimum in 3 Munizipien, auf Marz in 2, auf April und August in je einem Munizipium, in den übrigen Monaten, namentlich im Mai, Juni, Sep- tember, Október und November zeigt sich in allén Munizipien ein das Minimum übersteigender Mitgliederstand. Das Maximum des Mitgliederstandes falit in den meisten Muni- zipien auf die Zeit von Mai bis August; und zwar auf Mai in 18 Munizipien, auf Juni und Juli in je 16, auf August in 10. Im September, Október und November kulminirt dér Mitgliederstand dér Krankenkassen in je 8 Munizipien, im Dezember in 6, Anfang Janner in 4, und im April in einem Munizipium. Nur Február — nach den Jahresergebnissen dér Monat des Minimums — ferner Ende Janner und Marz sind die Monate, in denen sich die Zahl dér Mitglieder dér Krankenkassen in keinem einzigen Munizipium zum Maximum erhebt. Die bei den einzelnen Munizipien sich zeigenden Gegensátze und Extrémé gleichen sich schon bei dér Zusammenfassung nach statistischen Landestheilen mehr aus und kommen den Landes- resultaten náher; das Minimum falit hier ausschliesslich auf die Monate Janner und Február, das Maximum aber auf die Monate August, September und Október. Auch das Verháltnis dér Differenz zwischen dem minimalen und dem maximalen Mitgliederstande ist bei den einzelnen Munizipien sehr verschieden. Das Beispiel dér geringsten Unterschiede zeigt sich im Komitat Lika-Krbava, wo die Differenz zwischen dem Mi- nimum und Maximum nur 28 betrágt, ferner im Komitate Temes, wo die beiden Extrémé von einander nur um 51 abweichen. Die Differenz zwischen den maximalen und minimalen Posten dér auf 1000 Personen berechneten Mitgliederfluktuation betrágt bei dér Stadt Pécs 76, beim Komitat Szeben 80, beim Komitat Háromszék und bei dér Stadt Szabadka je 83, beim Komitat Árva 84, bei dér Stadt Debreczen 87, beim Komitat Bács-Bodrog aber 90. Anderseits aber gibt es auch solche Extrémé, wo das Maximum — mit einer Differenz von mehr als tausend — mehr als das Doppelte des minimalen Mitgliederstandes betrágt. Das eklatanteste Beispiel ist das Komitat 96* A betegsegélyző pénztárak taglétszámának hullámzása 1898-ban törvényhatóságok szerint, a január 1-én volt taglétszámot ezernek véve. Die Fluktuation des Mitgliederstandes dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Munizipien, den Mitgliederstand am 1. Janner mit iausend angenommen. Közjogi alkatrész, ország- Január Január Február Márczius Április Május Junius Julius Auguszt. Szept. Október Novemb. Deozemb. rész, törvényhatóság 1. 31. 28. 31. 30. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 30. 31. -C £ Staatsrechtlicher Bestandtbeü, Januar Januar Február Mdrz Aprít Mai Juni Juli Augusi Septemb. Október November Dezetnbcr o « W ^ Landestheil, Munizipium I. Magyarország. — Ungarn. a) Duna bal partja. Linkes Donau-Ufer. i Árva vm . . . 1.000 1.084 1.081 1.076 1.071 1.061 1.043 1.043 1.043 Í.043 1.051 1.081 1.141 2 Bars » 1.000 1.030 1.035 1.149 1.189 1.196 1.107 1.020 1.133 1.143 1.342 ■ 1.132 1.074 3 Esztergom vm 1.000 1.002 1.025 1.076 1.150 1.243 1.205 1.219 1.193 1.138 1.083 1.031 1.003 4 Hont vm 1.000 924 953 1.253 1.324 1.355 2.070 2.339 2.103 2.250 2.125 2.078 1.696 Selmecz- és Bélabánya thj. v. . 1.000 1.003 985 977 967 963 1.011 1.050 1.056 1.084 1.120 1.049 935 együtt . . . 1.000 977 974 1.070 1.087 1.095 1.366 1.483 1.408 1.475 1.457 1.395 1.190 5 Liptó vm 1.000 1.020 1.037 1.056 1.073 1.114 1.111 1.077 1.065 1.075 1.039 1.086 1.073 6 Nógrád vm 1.000 984 983 1.029 1.078 1.160 1.230 1.283 1.350 1.326 1.312 1.270 1.088 7 1.000 973 958 962 994 1.021 1.047 1.050 1.038 1.098 1.066 1.050 1.048 8 1.000 903 750 794 819 861 859 852 842 1.018 1.087 1.094 992 Pozsony thj. v 1.000 1.025 1.068 1.107 1.111 1.076 1.092 1.077 1.065 1.058 1.053 1.037 980 együtt . . . 1.000 1.000 1.002 1.043 1.051 1.032 1.044 1.030 1.019 1.050 1.060 1.049 983 9 Trencsén vm 1.000 1.012 1.029 1.060 1.077 1.121 1.133 1.136 1.135 1.103 1.086 1.099 1.047 10 Turócz » 1.000 905 977 973 970 1.002 999 989 993 997 978 982 926 11 Zólyom » 1.000 1.016 1.024 1.061 1.099. 1.132 1.166 1.130 1.164 1.164 1.159 1.170 1,183 Össze on . . 1.000 999 1.005 1.045 1.071 1.095 1.120 1.117 1.188 1.135 1.135 1.113 1.058 b) Duna jobb partja. Rechtes Donau-Ufer. 1 Baranya vm 1.000 1.013 1.017 1.106 1.231 1.287 1.284 1.276 1.261 1.175 1.129 1.135 t015 Pécs thj. v 1.000 986 975 972 986 1.028 1.013 1.028 1.033 1.018 1.048 1.033 1.032 együtt . i . 1.000 994 987 1.010 1.057 1.102 1.091 1.100 1.098 1.063 1.071 1.063 1.027 2 Fejér vm 1.000 1.066 1.012 1.062 1.041 1.120 1.079 1.075 1.087 1.025 971 975 971 Sz.-Fejérvár thj. v 1.000 1.030 1.016 1.055 1.164 1.209 1.212 1.262 1.254 1.235 1.196 1.170 1.134 együtt . . . 1.000 1.032 1.016 1.055 1.158 1.204 1.206 1.253 1.246 1.225 1.186 1.161 1.127 3 Győr vm Győr thj. 1.000 1.006 1.012 1.113 1.166 1.217 1.313 1.323 1.368 1.374 1.427 1.413 1.379 együtt . . 1.000 1.006 1.012 1.113 1.166 1.217 1.313 1.323 1,368 1.374 1.427 1.413 1.379 4 Komárom vm 1.000 787 798 846 879 867 898 920 935 945 990 960 938 Komárom thj. 1.000 1.009 1.070 1.147 1.322 1.333 1,548 1.750 1.424 1.383 1.536 1.650 1.506 együtt . . . 1.000 894 931 993 1.095 1.095 1.215 1.325 1.174 1.159 1.257 1.297 1.215 5 Moson vm 1.000 1.002 976 1.006 1.035 1.057 1.058 1.061 938 969 994 1.046 957 6 Somogy » 1.000 668 675 711 765 807 803 802 821 778 733 706 647 7 Sopron » Sopron thj. 1.000 890 817 811 820 838 820 790 806 830 1.054 1.084 1.099 1.000 1.005 1.018 1.202 1.314 1.325 1.239 1.183 1.164 1.144 1.110 1.067 1.015 együtt . . . 1.000 961 942 1.054 1.128 1.141 1.081 1.035 1.029 1.026 1.089 1.074 1.047 8 Tolna vm 1.000 1.000 1.045 1.082 1.139 1.224 1.272 1.293 1.423 1.353 1.269 1.185 1.015 9 Vas » 1.000 1.000 1.004 1.046 1.116 1.196 1.202 1.253 1.256 1.377 1.425 1.325 1,228 10 Veszprém vm 1.000 997 1.023 1.046 1.075 1.076 1.100 1.086 1.080 1.053 1.033 1.030 984 11 Zala vm 1.000 996 1.025 1.040 1.073 1.107 1.104 1.124 1.111 1.093 1.008 1.087 1.079 Összesen . . . 1.000 953 950 1.009 1.069 1.108 1.111 1.120 1.117 1.117 1.130 1.107 1.054 c) Duna-Tisza köze. Donau- Theiss-Becken. 1 Bács-Bodrog vm 1.000 982 982 1.001 1.048 1.072 1.043 1.037 1.069 1.047 1.026 1.007 987 Baja thj. v. ........ Szabadka thj. 1.000 1.009 989 1.028 1.057 1.071 1.064 1.024 1.002 1.025 1.009 1.003 938 1.000 1.021 1.031 1.028 1.069 1.066 1.075 1.075 1.069 1.077 1.066 1.083 1.074 Újvidék thj. 1.000 1.005 1.005 1.127 1.169 1.194 1.190 1.197 1.197 1.192 1.149 1.116 1.073 Zombor thj. v 1.000 998 1.000 1.011 1.018 1.032 1.042 1.020 1.024 970 896 848 823 együtt . . . 1.000 1.001 1.001 1.039 1.073 1.088 1.083 1.074 1.080 1.065 1.030 1.010 982 2 Csongrád vm 1.000 969 989 1.002 1.026 1.079 1.088 1.107 1.126 1.075 1.023 1.009 974 Hódmező-Vásárhely thj. v. 1.000 937 970 1.012 1.023 1.040 1.037 1.031 1.020 1.005 986 987 901 Szeged thj. v 1.000 1.011 1.007 1.005 1,013 1.051 1.038 1.018 1.002 994 992 977 952 együtt . . . 1.000 996 1.000 1.006 1.016 1.053 1.045 1.032 1.021 1.006 995 982 949 3 Heves vm 1.000 1.064 1.066 1.115 1.144 1.220 1.217 1.179 1.239 1.351 1.341 1.339 1.095 4 Jász-Nagy-Kun-Szolnok vm. . . 1.000 1.015 1.037 1.031 1.070 1.087 1.080 1.078 1.115 1.119 1.103 1.131 1.049 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun »• . . . 1.000 1.021 1.025 1.042 1.104 1.136 1,193 1.187 1.189 1.186 1.168 1.138 1.043 Budapest székes főv 1.000 996 1.008 1.091 1.105 1.115 1.134 1.141 1.140 1.155 1.156 1.147 1.102 Kecskemét thj.v 1.000 1.031 1.050 1.062 1.096 1.166 1.222 1.238 1.219 1.163 1.100 1.080 1.058 együtt . . . 1.000 997 1.006 1.089 1.105 1.116 1.138 1.144 1.143 1.156 1.156. 1.146 1.099 Összesen . . . 1.000 999 1.010 1.083 1.117 1,114 1.182 1.136 1.137 1.149 1.146 1.136 1.087 d) Tisza jobb partja. Rechtes Theiss- Ufer. 1 Abauj-Torna vm 1.000 1.013 1.031 1.090 1.080 1.119 1.145 1.168 1.157 1.196 1.199 1.144 1.092 Kassa thj. v 1.000 1.006 1.023 1.074 1.092 1.101 1.100 1.090 1.091 1.089 1.069 1.057 1.021 együtt . . . 1.000 1.007 1.024 1.076 1.091 1.103 1.104 1.096 1.096 1.097 1.079 1.064 1.026 2 Bereg vm 1.000 997 1.011 1.026 1.044 1.149 1.184 1.182 1.246 1.171 1.180 1.134 1.061 3 Borsod » 1.000 1.032 1.072 1.099 1.140 1.156 1.174 1.172 1.205 1.212 1.158 1.130 1.064 4 Gömör » 1.000 1.066 1.052 1.116 1.132 1.164 1.172 1.151 1.145 1.139 1.098 1.062 1.007 5 Sáros » 1.000 1.018 1.012 1.075 1.138 1.215 1.251 1.235 1.209 1.176 1.130 1.107 1.102 6 Szepes » Ung » 1.000 992 996 1.012 1.062 1.119 1.136 1.152 1.143 1.118 1.076 1.047 1.027 7 1.000 1.042 1.055 1.031 1.068 1.083 1.067 1.069 1.035 1.053 1.074 1.077 1.098 8 Zemplén vm 1.000 1.027 851 850 852 863 854 840 867 1.070 1.066 1.084 1.009 Összesen . . . 1.000 1.019 997 1.026 1.052 1.082 1.089 1.084 1.089 1.118 1.094 1.078 1.036 97* A betegsegélyző pénztárak taglétszámának hullámzása 1898-ban törvényhatóságok szerint, a január 1-én volt taglétszámot ezernek véve. Die Fluktuation des Mitgliederstandes dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Munizipien, den Mitgliederstand am 1. Janner mit tausend angenommen. 3 <3 |N Közjogi alkatrész, ország- Január Január Február Márczius Április Május Junius Julius Auguszt. Szept. Október Novemb. Deczemb. rész, törvényhatóság 1. 31. 28. 31. 30. 31. 30. 31. 31. 30. 31. 30. 31. '0'*> Staatsrechtlicher Bestandtheü, Januar Januar Február Marz April Mai Juni Juli August Septemb. Október November Dezember O « Landestheil, Munizipium e) Tisza bal partja. 1 Linkes Theiss-Ufer. ■ Békés vm 1.000 998 1.021 1.060 1.094 1.112 1.112 1.092 1.098 1.103 1.099 1.085 1.058 2 Bihar » 1.000 1.101 1.034 1.481 1.653 1.439 1.184 2.050 1.975 1.750 1.836 1.966 1.918 N.-Várad thj. v 1.000 996 1.035 1.118 1.208 1.315 1.872 1.271 1.306 1.191 1.076 1.017 1.013 együtt , . . 1.000 1.004 1.035 1.161 1.242 1.325 1.265 1.330 1.357 1.234 1.134 1.089 1.083 3 Hajdú vm — — — — ' — — — — — — — — Debreczen thj. v 1.000 1.003 1.006 1.033 1.042 1.053 1.053 1.057 1.069 1.078 1.069 1.087 1.057 együtt . . . 1.000 1.003 1.006 1.033 1.042 1.053 1.053 1.057 1.069 1.078 1.069 1.087 1.057 4 Máramaros vm 1.000 990 987 1.021 1.020 1.052 1.027 984 962 948 925 933 915 5 Szabolcs » 1.000 1.013 1.026 1.041 1.065 1.104 1.169 1.204 1.242 1.215 1.158 1.060 1.017 6 Szatmár » . 1.000 1.050 1.005 1.006 1.040 1.077 1.089 1.071 1.040 1.053 992 1.027 977 Sz.-Németi thj. v. . . . . . . 1.000 833 886 954 983 1.006 1.040 1.037 1.003 1.018 958 939 975 együtt . . . 1.000 927 904 977 1.007 1.037 1.061 1.052 1.019 1.033 973 977 976 7 Szilágy vm 1.000 971 1.011 1.063 1.172 1.195 1.167 1.148 1.156 1.107 1.094 1.087 1.087 8 Ugocsa » — — — — — — — — — — — — — Összesen . . . 1.000 990 1.003 1.066 1.107 1.146 1.134 1.147 1.155 1.120 1.075 1.058 1.040 f) Tisza-Maros szöge. 1 Theiss-Maros-Becken. - . Arad vm 1.000 1.004 1.011 1.006 1.134 1.169 1.176 1.165 1.159 1.144 1.157 1.151 1.090 Arad thj. v 1.000 965 1.008 1.028 1.065 1.089 1.138 1.149 1.152 1.189 1.175 1.195 1.069 együtt . . . 1.000 974 1.008 1.024 1.078 1.105 1.145 1.152 1.154 1.180 1.171 1.186 1.073 2 Csanád vm 1.000 1.018 919 926 1.050 1.083 1,109 1.081 1.232 1.252 1.235 1.213 1.047 3 Krassó-Szörény vm 1.000 975 1.010 1.132 1.180 1.222 1.236 1.248 1.242 1.254 1.203 1.269 1.190 4 Temes vm 1.000 959 949 969 984 982 969 967 976 972 968 962 950 Temesvár tjh. v 1.000 1.001 1.009 1.017 1.072 1.103 1.118 1.145 1.208 1.124 1.109 1.121 1.108 Versecz thj. v . 1.000 1.006 1.018 1.037 1.060 1.112 1.104 1.120 1.068 1.103 1.105 1.120 1.123 együtt . . . 1.000 995 1.001 1.013 1.055 1.086 1.091 1.111 1.142 1.096 1.085 1.095 1.086 5 Torontál vm 1.000 997 1.008 1.043 1.125 1.384 1.304 1.270 1.296 1.295 1.289 1.244 1.194 Pancsova thj. v 1.000 974 956 94 5 919 975 981 981 981 994 1.046 985 975 együtt . . . 1.000 990 993 1.014 1.065 1.152 1.210 1.186 1.204 1.208 1.218 1.168 1.130 Összesen . . . 1.000 988 997 1.021 1.073 1.116 1.144 1.148 1.172 1.165 1.156 1.157 1.098 g) Erdély. Siebenbürgen, 1.102 1 Alsó-Fehér vm 1.000 918 953 986 1.007 1.022 998 1.193 1.134 1.132 1.108 1.103 2 Besztercze-Naszód vm 1.000 918 949 892 943 1.327 1.384 1.354 1.390 1.334 1.308 965 1.008 3 Brassó vm 1.000 1.033 1.031 1.082 1.115 1.158 1.170 1.162 1.154 1.226 1.371 1.282 1.089 4 Csik » 1.000 1.076 1.077 1.122 1.165 1.185 1.184 1.192 1.148 1.094 1.091 1.100 1.104 5 Fogaras » ........ 1.000 1.003 1.010 1.034 1.068 1.115 1.130 1.131 1.140 1.087 1.059 998 986 6 Háromszék vm 1.000 1.056 1.013 1.023 1.004 1.000 1.083 1.079 1.068 1.060 1.050 1.047 1.031 7 Hunyad » 1.000 879 875 860 883 893 874 846 859 849 836 840 721 8 Kis-Küküllő » — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » 1.000 997 989 1.074 1.102 1.087 1.085 1.092 1.092 1.015 1.005 982 972 Kolozsvár thj. v 1.000 1.007 1.001 1.009 1.013 1.041 1.096 1.100 1.110 1.158 1.097 1.091 1.083 együtt . . . 1.000 1.005 999 1.017 1.024 1.047 1.096 1.099 1.108 1.139 1.084 1.076 1.068 10 Maros-Torda vm — - — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v 1.000 981 985 992 1.122 1.242 1.238 1.224 1.178 1.172 1.128 1.036 964 együtt . . . 1.000 981 985 992 1.122 1.242 1.238 1.224 1.178 1.172 1.128 1.036 964 11 Nagy-Küküllő vm. ..... 1.000 1.049 1.050 1.059 1.090 1.111 1.155 1.147 1.150 1.143 1.148 1.125 1.124 12 Szeben vm. 1.000 1.008 1.002 1.007 1.050 1.062 1.080 1.080 1.074 1.069 1.070 1.048 1.013 13 Szolnok-Doboka vm 1.000 '996 962 999 1.052 1.083 1.098 1.104 1,089 1.030 1.013 981 944 14 Törd a-Arany os » 1.000 998 1.008 1.071 1.046 1.026 1.065 980 1.021 994 1.037 999 1.026 15 Udvarhely » 1.000 994 998 1.017 1.023 1.126 ' 1.112 1.078 1 063 1.059 1.057 967 895 Összesen . . . 1.000 990 992 1.009 1.043 i.090 1.111 1.107 1.102 1.102 1.107 1.058 1.004 h) Fiume v. és kér. }. . Fiume Stadt und Gebietl Magyarorsz. ossz. — Ungarn zus. 1.000 1.012 1.023 1.023 1.047 1.055 1.060 1.045 1.079 1.087 1.070 1.115 1.083 1.000 991 1.001 1.057 1.085 1.109 1.124 1.127 1.131 1.138 1.133 1.120 1.071 II. Horvát-Szlavonországok. Kroati en~S lavo nie n. 1 Belovár-Kőrös vm 1.000 973 972 982 1.028 1.133 1.128 1.135 1.123 1.094 1.088 1.081 1.001 2 Lika-Krbava » 1.000 1.000 1.008 1.011 1.016 1.020 1.011 1.008 1.016 1.024 1.028 1.024 1.020 3 Modrus-Fiume > 1.000 1.013 1.054 1.112 1.152 1.211 1.218 1.254 1.276 1.268 1.267 1.316 1.365 4 Pozsega vm 1.000 1.004 1.049 1.119 1.151 1.162 1.173 1.262 1.282 1.288 1.311 1.429 1.250 5 Szeréin » 1.000 955 981 1.048 1.110 1.189 1.163 1.149 1.117 1.123 1.098 1.090 1.059 Zimony thj. v. . 1.000 995 912 938 996 1.050 1.119 1.197 1.195 1.060 993 984 1.005 együtt . . . 1.000 965 965 1.022 1.083 1.111 1.152 1.160 1.136 1.108 1.073 1.065 1.046 6 Varazsd vm. — — — — — •— — — Varazsd thj. v. ...... . 1.000 1.009 973 979 1.054 1.308 1.220 1.154 1.157 1.069 1.087 1.131 1.149 együtt . . . 1.000 1.009 973 979 1.054 1.208 1.220 1.154 1.157 1.069 1.087 1.131 1.149 7 Verőoze vm 1.000 1.030 1.184 1.165 1.231 1.335 1.422 1.485 1.495 1.525 1.576 1.612 1.302 Eszék thj. v 1.000 971 959 1.009 1.074 1.057 1.067 1.016 1.036 1.051 1.013 1.023 949 együtt . . . 1.000 987 1.005 1.052 1.118 1.134 1.165 1.146 1.163 1.182 1.168 1.186 1.047 8 Zágráb vm 1.000 980 858 878 985 959 1.083 1.148 1.098 1.050 1.016 1.012 981 Zágráb thj. 1.000 1.006 1.010 1.032 1.117 1.172 1.813 1.214 1.251 1.263 1.251 1.188 1.158 együtt . . . 1.000 999 969 991 1.067 1.117 1.179 1.197 1.212 1.200 1.190 1.143 1.112 Összesen . . . 1.000 990 987 1.023 1.087 1.133 1.172 1.180 1.186 1.175 1.163 1.159 1.106 Magyar kor. orsz. összesen L Lcinder dér ungar. Krone zus. / * 1.000 994 1.009 1.055 1.085 1.110 1.127 1.130 1.134 1.140 1.135 1.122 1.073 13* 98* taglétszám közötti különbözet (ezer főre számítva) 1415; hasonlóan Bihar vármegyében ez az eltérés 1050-re rúg. Ezeket követőleg leg- magasabb a különbség Komárom városban (750), Verőcze vár- megyében (612), továbbá Besztercze-Naszódban (498), Győr városban (427), Vas vármegyében (425), Tolnában (423), Pozsega vármegyé- ben (429) és Nógrádban (367.) A legtöbb törvényhatóságnál, szám- szerint 35-nél azonban az országos eredményeket megközelítőleg 100 és 200 között ingadozik az a különbség, a mely a taglét- szám változásának legalacsonyabb és legmagasabb hulláma között mutatkozik. Külön említést érdemelnek a budapesti betegsegélyző pénz- tárak (lásd az alábbi táblázatot), a melyek az egész ország betegpénztári taglétszámának több, mint egy harmadát foglalják Hont, vvo die Differenz zwischen dem kleinsten und dem grössten Mitgliederstande (auf 1000 Köpfe berechnet) 1415 ausmacht; im Komitat Bihar betrágt dieser Unterchied 1050. Náchst diesen zeigen sich die grössten Differenzen in dér Stadt Komárom (750), im Komitat Verőcze (612), im Komitat Besztercze-Naszód (498), in dér Stadt Győr (427), im Komitat Vas (425), im Komitat Pozsega (429), in Tolna (423) und in Nógrád (367). In den meisten Munizipien aber, dér Zahl nach in 35, schwankt, den Landesresultaten nahe- kommend, dér Unterschied, welcher sich zwischen den niedrigsten und den höchsten Punkten dér Fluktuation in dér Anderung des Mitgliederstandes ergibt, zwischen 100 und 200. Eine besondere Erwáhnung verdienen die Budapester Kran- kenkassen (siehe die Tafel weiter untén), welche mehr als ein Brittel des Mitgliederstandes dér Krankenkassen des ganzen Landes ént- A budapesti betegsegélyző pénztárak taglétszámának hullámzása 1898-ban. A) Abszolút számokban — In absoluten Zahlen cN l'S A betegsegélyző pénztár neve Január Január Február Mározius Április Május Junius Julius Augusz- Namen dér Krankenkasse 1. 31. 28. 31. 30. 31. 30. 31. tus 31. O <3 £ '"3 Januar Januar Február Mdrz April Mai Juni Juli August 1 Budapesti kerületi betegsegélyző pénztár — Budapesten 55.605 57.922 57.676 56.967 Bezirks-Krankenkasse 45.952 44.903 45.568 54JH3 55.577 Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Gewerbekorporations-Krankenkassen. 2 Arany- és ezüstművesek stb. ipartest, bs. pénztára — Gewerbe- 630 615 602 556 korporations- Krankenkasse dér Bpester Gold- u. Silberarbeiter 708 662 648 647 639 3 Fodrász ipartest, bs. pénztára — Gewerbekorporalions-Kranken- 1.395 1.422 1.389 1.343 kasse dér Budapester Friséurgehilfen 1.008 1.224 1.340 1.352 1.384 4 Egyesült lakatos, puskaműves stb. ipartestület betegs. pénztára Krankenkasse dér vereinigten Budapester Gewerbekorporation dér 3.918 4.348 3.826 4.257 4.480 4.139 Schlosser, Biichseninacher u. s, w 3.395 3.824 4.055 5 Csizmadia ipartestületi betegs. pénztár — Gewerbekorporations- 461 467 463 469 467 Krankenkasse dér Budapester Csizmenmacher 434 442 462 476 6 Építőmesterek, kőművesekstb. bs. pénztára—Gewerbekorporations- Krankenkasse dér Budapester Baumeister, Maurer u. s. w. Könyvkötők, keztyűsök stb. bs. pénztára — Gewerbekorporations- 4.637 4.107 5.199 8.070 8.242 8.242 9.167 9.619 9.874 7 1.686 1.670 1.677 1.678 Krankenkasse dér Bpester Buchbinder, Handschuhmacher u.s.w. 1.720 1.700 1.721 1.783 1.687 8 Mészáros ipartestületi betegs. pénztár — Gewerbekorporations- 825 680 835 708 Krankenkasse dér Budapester Fleischhauer 779 774 790 791 702 9 Órás ipartestület bs. pénztára —- Gewerbekorporalions-Kranken- 254 253 254 245 253 kasse dér Budapester Uhrmacher 244 245 246 245 10 Sütők, czukrászok stb. ipartest, bs. pénztára — Gewerbekorpora- 2.010 2.040 2.140 2.180 2.168 2.166 tions-Krankenkasse dér Budapester Beteker, Zuckerbacker u.s.w. 1.736 1.837 1.870 11 Szobafestő, czlmfestő ipart. bs. pénztára — Gewerbekorporations- Krankenkasse dér Budapester hauplstddtischen Zimmermaler, Schildermaler u. s, w 2.267 2.272 2.308 2.383 2.489 2.570 2.683 2.775 2.845 12 Hentes ipartestület bs. pénztára Gcwerkorporations-Krankcn- 616 609 602 kasse dér Budapester Selcher 646 653 617 618 606 615 13 Bádogos, rézöntő stb. ipart. bs. pénztára— Gewerbekorporations- 1.061 1.196 1.362 1.491 Krankenkasse dér Budapester Klempner, Gelbgiesser u. s. w. 780 833 862 878 1.013 Együtt — Zusammen . . . 18.354 18.573 20.118 24.056 23.871 23.706 25.209 26.228 26.131 Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. Krankenkassen von Fabriken und Unternehmungen. 14 A m. á. v. gépgyárának betegsegélyző pénztára — Krankenkasse 3.373 3.211 3.138 3.174 dér Maschinenfabrik dér ung. Staatsbahnen 3.018 3.082 3.135 3.169 3.284 15 A budapesti légszeszgyárak gyári bs. pénztára — Krankenkasse 1.127 1.091 1.099 1.155 dér Budapester Gaswerke 1.298 1.260 1.224 1.140 1.144 16 Budapesti tégla- és mészégető gyár bs. pénztára — Krankenkasse 557 598 634 674 dér Budapester Ziegel- und Kalkbrennerei 559 272 337 396 448 17 Budapesti villamos városi vasút r.-társ. bs. pénztára — Kranken- 934 930 kasse dér Budapester stddtiscken eléktrischen Baku A.-G. 912 913 918 925 915 945 939 18 Cs. és kir. szab. déli ’ vaspálya társ. bs. pénztára — Kranken- 5.839 5.754 5.366 kasse der k. k. privil. Südbahngesellschaft 4.345 4.345 4.472 4.698 5.187 5.769 19 Czettel.és Deutsoh-féle műintézet gyári bs. pénztára —Fabriks- 98 100 10! Krankenkasse der Czettel und Deutsch’schen Kunstanstalt . . 100 100 10C 101 101 98 20 A »Danubius« magyar hajó- és gépgyár r.-társ. betegs. pénztára Krankenkasse d. ung. Schiff- u. Maschinenfabr. A.-G. »Danubius« 581 668 645 787 966 1.060 1.432 1.548 1.536 21 Eiseie József réz-, érezmű- és gőzkazángyár rt. bs. pénztára Krankenkasse der Kupfer-, Metall- und Dampfkessel-Fdbriks- 144 141 158 168 Akt.-G. J. Eiseie 196 194 194 194 14C 22 Ganz és társa vasöntő gépgyár rt. bs. pénztára — Krankenkasse 4.326 4.665 4.721 4.812 der Eisengiesserei- u. Maschinenfabriks-A.-G. Ganz & Comp. 4.212 4.234 3.94C 3.780 3.934 23 Goldberger Samu és fiai gyári bs. pénztára — Fabriks-Kranken- 437 440 kasse von A. Goldberger & Bökne 450 452 452 449 445 44' 44c 24 Graepel Hugó rostalemez stb. gyári bs. pénztára — Kranken- 202 188 kasse der Reuter plattén- u. s. ív. Fabrik von FI, Graepel . 139 149 168 193 20S 222 20' 25 Grünwald és társa szeszgyárának bs. pénztára — Krankenkasse 30C 275 der Spiritusfabrik von Grünwald & Comp 272 267 274 272 296 297 3o: 26 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút magyarorsz. vonalai bs. p. Krankenkasse der ung. Linien der kais. kön. priv. Kassa-Oder- 4.369 berger Bahn ........ 3.398 3.227 3.447 3.586 4.095 4.668 4.48' 4.405 27 »Gizella* gőzmalom Krausz Mayer és fiai vállalati bs. pénzt. Unternehmungs-Krankenkasse der »Gisel!a Dampfmühlee von Mayer Krausz & Söhne 261 259 257 256 265 247 23 22( 373 28 Kőbányai gőztéglagyár társulat bs. pénztára — Krankenkasse 1.49 1.46E 1.424 der Kőbdnyaer Dampfziegelei-Gesellschaft 473 546 644 1.218 1.374 1.432 29 Kőszénbánya és téglagyár társulat bs. pénztára — Krankenkasse 2.59 1 2.58Í ( 2.614 30 der Kohlenhergwerks- und Ziegelei-Gesellschafl Láng L. gépgyár és vasöntő rt. bs. pénztára — Krankenkasse 1.368 1.342 1.31c 2.103 2.536 2.648 37 ) 395 der Maschinenfabrik und Eisengiesserei von L. Láng . . . 363 361 361 366 365 375 36 99* magukban s a melyeknél a taglétszám havi hullámzása egyúttal világot vet a székes fővárosban havonkint váltakozva kínálkozó munkaalkalmakra is. A budapesti betegsegélyző pénztárak sorából mindenekelőtt a három legnagyobb pénztár válik ki, a m. kir. államvasutak válla- lati jellegű pénztára, a budapesti kerületi pénztár és az általános munkás-betegsegélyző pénztár, a melyeknek együttvéve kétszázezer körüli tagjuk van, mig a Budapesten székelő egyéb 61 betegsegélyző pénztár taglétszáma összesen sem üti meg a nyolczvanezret. A magyar királyi államvasutak betegsegélyző pénztáránál 1898. január elején 84.976 tag volt beiratkozva; ez a taglétszám képezi egyúttal a minimumot is, mert ettől fogva az áprilisi, májusi és júniusi kisebb visszaesésektől eltekintve a tagok száma folyton állandóan haltén, und bei denen die monatliche Fluktuation des Mitglieder- standes zugleich auí die in dér Haupt- und Residenzstadt monatlich abwechselnd sich darbietenden Arbeitsgelegenheiten ein Licht wirft. Aus dér Reihe dér Budapester Krankenkassen ragén vor allém die drei grössten Kassen hervor, die Kasse dér kön. ungar. Staatsbahnen mit Unternehmungs-Karakter, die Budapester Bezirks- kasse und die allgemeine Arbeiter-Krankenkasse, die zusammen- genommen an die zweihunderttausend Mitglieder habén, wáhrend dér Mitgliederstand dér übrigen 61 Krankenkassen, die in Budapest ihren Sitz habén, insgesammt nicht achtzigfausend erreicht. Bei dér Krankenkasse dér kön. ung. Staatsbahnen waren Anfang Jánner 84.976 Mitglieder eingeschrieben ; dieser Mitglieder- stand bedeutet zugleich das Minimum, denn von da angefangen hat die Zahl dér Mitglieder, abgesehen von den kleineren Rückgángen Fluktuation des Mitgliederstandes dér Budapester Krankenkassen im Jahre 1898. A) Absolut számokban— In absoluten Zahlen B) A január 1 -én volt taglétszámot ezernek véve — Den Mitgliederstand am 1, Januar mit 1000 angenommen 5 Szeptem- Október November Deczember Január Január F ebruár Márczius Április Május Junius Julius Augusz- Szeptem- Október Novem- Deczem- 'rt to bér 30. 31. 30. 31. 1. 31. 28. 31. 30. 31. 30. 31. tus 31. bér 30. 31. bér 30. bér 31. •p 'i. Septembei Október November Dezember Januar Januar Február Mdrz April Mai Juni Juli August Septemb. Október Novcmh. Dezemb. o‘5 59.022 59.986 60.471 55.864 1.00C 977 992 1.180 1.209 1.210 1.260 1.255 1.240 1.284 1.305 1.316 1.216 l 571 59E 607 65 4 1.000 935 915 903 890 870 869 850 785 806 845 857 924 ‘i 1.294 1.19C 1.082 1.045 1.000 1.214 1.329 1.341 1.373 1.384 1.411 1.378 1.332 1.284 1.181 1.073 1.037 3 3.932 4,384 3.731 3.585 1.000 1.126 1.194 1.154 1.281 1.127 1.254 1.320 1.219 1.158 1.291 1.099 1.056 4 474 484 441 420 1.000 1.018 1.065 1.062 1.076 1.067 1.081 1.076 1.097 1.092 1.115 1.016 968 5 11.195 11.626 9.461 5.468 1.000 886 1.121 1.934 1.777 1.777 1.977 2.074 2.129 2.414 2.507 2.040 1 179 il 1.67C 1.675 1.718 1.736 1.000 988 1.001 1.037 981 980 971 975 976 971 974 999 1.009 7 833 815 808 847 1.000 994 1.014 1.015 901 1.059 873 1.072 909 1.069 1.046 1.037 1.087 8 254 254 254 252 1.000 1.004 1.008 1.004 1.041 1.037 1.041 1.004 1.037 1.041 1.041 1.041 1.033 9 2,080 2.060 2.084 2.030 1.000 1.058 1.077 1.158 1.175 1.233 1.256 1.249 1.248 1.198 1.187 1.200 1.169 10 2.935 2.830 2.813 2.768 1.000 1.002 1.018 1.051 1.098 1.134 1.184 1.224 1.255 1.295 1.248 1.241 1.221 11 597 626 663 663 1.000 1.011 955 957 938 952 954 943 932 924 969 1.026 1.026 12 1.625 1.661 1.758 1.770 1.000 1.068 1.105 1.126 1.299 1.360 1.533 1.746 1.912 2.083 2.129 2.254 2.269 13 27.460 28.203 25.420 21.238 1.000 1.012 1.096 1.311 1.301 1.292 1.373 1.429 1.424 1.496 1.537 1.385 1.157 3.215 3.271 3.280 3.284 1.000 1.021 1.039 1.050 1.088 1.118 1.064 1.040 1.052 1.065 1.084 1.087 1.088 14 1.217 1.292 1.340 1.364 1.000 971 943 878 881 868 841 847 890 938 995 1.032 1.051 15 672 575 611 597 1.000 487 603 708 801 996 1.070 1.134 1.206 1.202 1.029 1.093 1.068 16 914 923 905 888 1.000 1.001 1.007 1.014 1.003 1.036 1.030 1.024 1.020 1.002 1.012 992 974 17 5.357 5.382 5.200 5.003 1.000 1.000 1.029 1.081 1.194 1.328 1.344 1.324 1.235 1.233 1.239 1.197 1.151 18 105 103 98 99 1.000 1.000 1.000 1.010 1.010 980 980 1.000 1.010 1.050 1.030 980 990 19 1.343 1.312 1.459 1.450 1.000 1.150 1.110 1.355 1.663 1.824 2.465 2.664 2.644 2.312 2.258 2.511 2.496 20 158 167 165 163 1.000 990 990 990 714 735 719 806 857 806 852 842 832 21 4.894 4.480 4.470 4.341 1.000 1.005 935 897 934 1.027 1.107 1.121 1.142 1.162 1.064 1.061 1.031 22 439 440 449 453 1.000 1.004 1.004 998 989 978 987 984 978 976 978 998 1.007 23 184 184 172 175 1.000 1.072 1.209 1.388 1.496 1.597 1.489 1.453 1.353 1.324 1.324 1.237 1.259 24 248 265 252 242 1.000 982 1.007 1.000 1.088 1.092 1.110 1.103 1.011 912 974 926 890 25 4.473 4.325 4.188 4.271 1.000 950 1.014 1.055 1.205 1.374 1.320 1.296 1.286 1.316 1.273 1.233 1.257 26 371 367 363 358 1.000 992 985 981 1.008 946 908 843 1.429 1.421 1.406 1.391 1.372 27 1.356 686 595 494 1.000 1.249 1.474 2.787 3.144 3.277 3.412 3,352 3.250 3.103 1.570 1.362 1.130 28 2.381 1.851 1.669 1.652 1.000 981 960 1.537 1.849 1.936 1.896 1.893 1.911 1.740 1.353 1.220 1.208 29 394 408 414 430 1.000 994 994 1.008 1.014 1.028 1.014 1.044 1.088 1.085 1.124 1.140 1.185 30 100* 1 * 1 « ■ A) Absolut számokban — In absoluten Zahlen Foiyó szám Laufende Z A betegsegélyző pénztár neve Namen dér Krankenkasse Január 1. Januar Január 31. Januar Február 28. Február Márczius 31. Marz Április 30. April Május 31. Mai Junius 30. Juni Július 31. Juli Augusz- tus 31. August 31 Lechner rákosi téglagyár rt. bs. pénztára — Krankenkasse dér Rákoser Ziegclf'abriks-A.-G. F. Lechner 142 145 152 344 506 506 537 488 420 32 Melocco L.-féle czementgyár bs. pénztára Krankenkasse dér L. Melocco’schen Zementfabrik 52 52 64 194 208 219 223 223 228 33 Mohács-pécsi vasút betegsegélyző pénztára — Krankenkasse dér Mohács- Pécser Bahn 296 286 290 295 294 294 294 294 281 34 Nicholson gépgyár rt. betegs. pénztára — Krankenkasse dér Maschinenfabriks-A.-G. Nicholson • 520 530 539 571 540 539 535 537 488 35 Dr. Örley Lajos gőztéglagyári bs. pénztára — Krankenkasse dér Dampfziegelei Dr. L. Örley 179 185 203 424 471 462 478 462 442 36 Rigler József Ede, papírgyár rt. bs. pénztára — Krankenkasse dér Papierfabriks-A.-0. J. E. Rigler 443 448 483 497 485 457 526 532 589 37 Robey és társa gépgyári betegs. pénztár —. Krankenkasse dér Maschinenfabrik Robey & Comp Roessemann és Kühnemann gépgyár bs. pénztár — Kranken- kasse dér Maschinenfabrik Roessemann & Kühnemann . . . 10 10 10 15 20 23 35 35 30 38 160 159 128 133 134 125 120 135 134 39 Rock István gépgyári betegsegélyző pénztár — Krankenkasse dér Maschinenfabrik Stefan Rock 309 330 336 332 332 336 337 348 345 40 Schlick-féle vasöntő és gépgyár rt. bs. pénztára — Kranken- kasse dér Schlick’schen Bisengiesserei u. Maschinenfabriks-A.-G. 1.202 1.149 1.167 1.176 1.232 1.346 1.500 1.561 1.590 41 Spitzer Gerson és társai bs. pénztára — Fabriks-Krankenkasse v. G. Spitzer & Comp 292 299 305 307 258 263 290 276 295 42 Újlaki tégla- és mészégető rt. gyári bs. pénztár — Fabriks- Krankenkasse dér Ujlaker Ziegelei- und Kalkbreunerei-A.-G. 452 540 541 1.124 952 1.039 1.138 1.040 1.033 43 Wörner J. és társa gépgyárának bs. pénztára — Krankenkasse dér Maschinenfabrik von J. Wörner & Comp 425 422 393 451 501 550 538 472 411 | 44 Első magyar szálloda rtárs. vállalati bs. pénztára — Unterneh- mungs-Krankenkasse dér ersten ung. Hoíel-A.-G. . ... Délnémet Dunagőzh. társ. bs. pénztára — Krankenkasse dér Siiddeu lseken Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft 205 210 210 206 201 205 203 200 204 45 460 461 505 561 544 574 596 612 609 i 46 Magyar hajósok orsz. egyesülete vállalati bs. pénztára — Unter- nehmungs-Krankenkasse des Landesvereins ungarischer Schiffer Vulkán gépgyár rt. vállalati bs. pénztára — Unternehmungs- Krankenkasse dér Maschinenfabriks-A.-G. Vulkán ... 1.518 1.509 1.600 1.783 2.057 2.025 2.023 2.029 1.993 47 402 394 384 362 352 363 366 368 367 48 M. kir. államvasutak bs. pénztára — Krankenkasse dér kön. ung. Staatsbahnen 84.976 85.823 86.200 89.108 89.007 88.973 88.919 89.945 90.803 49 Royal nagyszálloda rt. bs. pénztára — Krankenkasse des Grand Hotel Royal 119 118 136 128 129 118 119 119 119 50 Krausz szesz-, és élesztőgyár bs. pénztára — Krankenkasse dér Spirilus- und Presshefefabrik Krausz 109 108 104 • 110 112 110 98 96 98 51 Óbudai m. kir. dohánygyári bs. pénztár — Krankenkasse dér O-Budaer kön. ung. Tabakfabrik 972 978 985 989 1.002 997 1.001 1.007 1.014 52 Erzsébetvárosi m. kir. dohánygyári bs. pénztár — Krankenkasse dér Erzsébetvároser kön. ung. Tabakfabrik Ferenozvárosi m. kir. dohánygyári bs, pénztár — Krankenkasse dér Ferenczvdroser kön. ung. Tabakfabrik 991 995 992 987 977 970 952 944 936 53 . 1.321 1.317 1.290 1.286 1.278 1.272 1.270 1.260 1.256 Együtt — Zusammen . . . 117.500 118.139 118.898 125.016 127.288 129.489 130.237 131.070 131.679 54 Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. Privatvereins-Krankenhassen. Budapesti czipész iparosok és segédek bs. pénztára — Kranken- kasse dér Budapester Schuster-Industriellen und Gehilfen . . Budapesti kávéssegédek bs. pénztára — Krankenkasse dér Budapester Kaffehausgehihen 4.327 4.141 4.133 4.404 4.496 4.610 4.603 4.566 4.391 55 910 901 928 900 926 894 884 929 893 56 Budapesti kocsigyártó segédek bs. pénztára — Krankenkasse dér Budapester Wagner gehilfen 452 417 410 412 398 402 419 426 433 57 Budapesti kovácssegédek elismert jellegű bs. pénztára — Kranken- kasse von anerkanntem Karakter dér Bpester Schmiedgehilfen 605 535 505 465 615 619 624 727 727 58 Budapesti kőfaragósegédek bs. pénztára — Krankenkasse dér Budapester Steinmetzgehilfen 515 444 430 446 472 513 517 554 624 59 Első budapesti molnárok és malommunkások betegs. pénztára Erste Budapester Miiller- und Miihlenarbeiter-Krankenkasse . . 226 218 212 212 214 222 218 218 218 60 61 Első budapesti ált. tímár betegs. és temetk. egylet pénztára Krankenkasse des ersten allgemeinen Krankemmterstützungs- und Leichenbestattngsvereins dér Budapester Gerber .... 101 88 88 89 87 86 92 103 105 62 Első budapesti szabósegédek bs. pénztára — Erste Budapester Schneidergehilfen-Krankenkasse 4.097 3.785 3.903 4.330 4.228 4.079 3.962 3.803 3.912 63 Ferencz József keresk. kórház bpesti keresk. bet. áp. egylet pénzt. Kasse des Budapesten kommerziellen Krankenpflege-Vereins des kommerziellen Franz-Josef-Spilals 7.346 7.373 7.478 7.567 7.568 7.566 7.641 7.601 7.586 64 Fóvárosi kereskedők bs. pénztára — Krankenkasse dér haupt- stadlischen Handelsleute 2.350 2.321 2.278 2.286 2.276 2.289 2.267 2.291 2.283 Általános munkás bs. pénztár — Alig. Arbeiter-Krankcnkasse . 49.812 49.712 49.662 51.215 51.090 51.423 51.846 52.058 52.039 Együtt — Zusammen . . . 70.741 69.935 70.037 72.326 72.370 72.703 73.073 73.276 73.211 Összesen — Insgesammt . . . 252.647 251.550 254.611 275.611 279.106 281.50B 286.441 288.250 287.988 emelkedett és november végén 91.953 fővel kulminált; a deczemberi taglétszám — 91.507 — ismét s ezúttal nagyobb hanyatlást mutat. Figyelembe keli azonban vennünk, hogy az államvasutak üzeme a növekvő forgalomhoz képest csak időről-időre mutat fel kisebb és múló jellegű hanyatlást, az államvasutak személyzete pedig túlnyomó részben állandóbban van alkalmazva, hogysem az üzemnek idő- szakonkint, például a gabonaszállítási megelőző hónapokban való hanyatlása foglalkoztatásukat megszüntetné s nem szabad felednünk végül azt sem, hogy az államvasutaknak betegsegélyző pénztára Budapesten székel ugyan, de tagjáinak zöme a vidéken, a vasúti im April, Mai und Juni, stetig zugenommen und kulminirte Ende November mit 91.953 Köpfen; dér Mitgliederstand vöm Dezember — 91.507 — zeigt wieder einen Rückgang, und diesmal einen grösseren. Es ist aber zu berücksichtigen, dass dér Betrieb dér Staatsbahnen nach Maassgabe' des wachsenden Verkehrs nur von Zeit zu Zeit kleinere Rückgánge von vorübergehendem Karakter zeigt, das Personal dér Staatsbahnen aber standiger angestellt ist, als dass wegen periodischen Rückganges des Betriebes, z. B. in den dem Getreidetransport vorangehenden Monaten, seine Bescháftigung authören würde; schliesslich ist nicht zu vergessen, dass die Kran- kenkasse dér Staatsbahnen zwar in Budapest ihren Sitz hat, aber das Gros ihrer Mitglieder in dér Provinz, auf dér Bahnstrecke lebt. 101* A) Absolut számokban — In absoluten Zahlen B) A január 1- én vett taglétszámot ezernek véve — - Den Mitgliederstand am 1. Januar mit 1000 angenommeu Q üN Szeptem- Október November Oeczember Január Január Február Vlárczius Április Május Junius Julius Augusz- Szeptem- Október Nevem- Deczem- bér 30. 31. 30. 31. 1. 31. 28. 31. 30. 31. 30. 31. tus 31. bér 30. 31. bér 30. bér 31. September Október November Dezember Januar Januar Február Marz April Mai Juni Juli August Septemb. Október Novemb. Dezemb. ° « 464 250 199 199 1.000 1.021 1.070 2.423 3.563 3.563 3.782 3.437 ,2.958 3.268 1.761 1.401 1.401 31 227 207 200 76 1.000 1.000 1.231 3.731 4.000 4.212 4.288 4.288 4.385 4.365 3.981 3.846 1.462 32 280 275 271 275 1.000 966 980 997 993 993 993 993 949 946 929 916 929 33 488 551 ^ 553 580 1.000 1.019 1.037 1.098 1.038 1.037 1.029 1.033 938 938 1.060 1,063 1.115 34 497 228 211 200 1.000 1.034 1.134 2.369 2.631 2.581 2.670 2.581 2.469 2.777 1.274 1.179 1.117 35 521 517 493 488 1.000 1.011 1.090 1.122 1.095 1.032 1.187 1.201 1.330 1.176 1.167 1.113 » 1.102 30 35 29 30 30 1.000 1.000 1.000 1.500 2.000 2.300 3.500 3.500 3.000 3.500 2.900 3.000 3.000 37 122 134 163 169 1.000 994 800 831 838 781 750 844 838 763 838 1.019 1.056 38 352 360 358 354 1.000 1.068 1.087 1.074 1.074 1.087 1.091 1.126 1.117 1.139 1.165 1.159 1.146 39 1.607 1.566 1.356 1.201 1.000 956 971 978 1.025 1.120 1.248 1.299 1.323 1.337 1,303 1.128 999 40 293 290 315 312 1.000 1.024 1.045 1.051 884 901 993 945 1.010 1.003 993 1.079 1.068 41 1.043 569 729 537 1.000 1.195 1.197 2.487 2.106 2.296 2.518 2.301 2.285 1.308 1.259 1.613 1.188 42 388 379 376 372 1.000 993 925 1.061 1.179 1.294 1.266 1.111 ' 967 913 892 885 875 43 203 201 200 195 1.000 1.024 1.024 1.005 980 1.000 990 976 995 990 980 976 951 44 599 602 612 522 1.000 1.002 1.098 1.220 1.183 1.248 1.296 1.330 1.324 1.302 1.309 1.330 1.135 45 2.012 2.002 2.013 1.734 1.000 994 1.054 1.175 1.355 1.334 1.333 1.336 1.313 1.325 1.319 1.326 1.142 46 368 363 369 374 1.000 980 955 900 876 903 910 916 913 916 903 918 930 47 91.109 91.925 91.953 91.507 1.000 1.010 1.014 1.049 1.047 1.047 1.046 1.058 1.069 1.072 1.082 1.082 .1.077 48 125 135 151 158 1.000 992 1.143 1.076 1.084 992 1.000 1.000 1.000 1.050 1.134 1.269 1.328 49 107 106 104 104 1.000 991 954 1.009 1.018 1.009 899 889 899 982 972 954 954 50 1.016 1.017 1.014 1.012 1.000 1.006 1.013 1.017 1.031 1.026 1.030 1.036 1.013 1.045 1.046 1.043 1.041 51 928 922 919 915 1.000 1.004 1.001 996 986 979 961 953 944 936 930 927 923 52 1.252 1.246 1.245 1.242 1.000 997 977 974 967 963 961 954 951 948 943 942 940 53 131.757 129.905 129.464 127.830 1.000 1.005 1.012 1.064 1.083 1.102 1.108 1.115 1.121 1.121 1.106 1.102 1.088 4.405 4.334 4.329 4.272 1.000 957 955 1.018 1.039 1.065 1.064 1.055 1.015 1.018 1.002 1.000 987 54 889 923 932 938 1.000 990 1.020 989 1.018 982 971 1.021 981 977 1.014 1.024 1.031 55 420 403 394 378 1.000 923 907 91) 881 889 927 942 958 929 892 869 836 56 520 419 411 396 1.000 884 835 769 1.017 1.023 1.031 1.202 1.202 860 693 679 655 57 633 602 594 575 1.000 862 835 866 917 996 1.004 1.076 1.212 1.229 1.169 1.153 1.117 58 218 218 218 223 1.000 965 938 938 947 982 965 965 965 965 965 965 987 59 103 114 122 123 1.000 871 871 881 861 851 911 1.020 1.040 1.020 1.129 1.208 1.218 60 4.070 4.368 4.432 4.209 1.000 924 953 1.057 1.032 996 967 928 955 993 1.066 1.082 1.027 61 7.644 7.745 7.962 8.049 1.000 1.004 1.018 1.030 1.030 1.030 1.040 1.035 1.033 1.04) 1.054 1.084 1.096 62 2.270 2.258 2.316 2.361 1.000 988 969 973 969 974 965 975 971 966 961 986 1.005 63 52.176 52.434 52.530 51.895 1.000 998 997 1.028 1.026 1.032 1.041 1.045 1.045 1.047 1.053 1.055 1.042 64 73.348 73.818 74.240 73.419 1.000 984 990 1.022 1.023 1.028 1.033 1.036 1.035 1.037 1.043 1.049 1.038 291.587 291.911 289.595 278.341 1.000 996 1.008 1.091 1.105 1.115 1.134 1.141 1.140 . 1.155 1.166 1.147 1.102 pályán él s igy ezek az adatok még nem jellemzők a budapesti pénztári tagok viszonyaira. Sorban a második a budapesti kerületi betegsegélyző pénztár, a mely a január elsején volt 45.952 tagjából már a hó végéig el- vesztett 1049-et s 44.903 főnyi január végi taglétszáma a minimá- lis az egész év folyamán. Februártól kezdve emelkedőben volt a taglétszátn junius végéig és pedig különösen nagyobb mértékben márczius hónapban, a mikor a januári ezer tagra számitva 188 fővel, abszolút számokban 8645 egyénnel szaporodott a kerületi pénztár tagjainak száma. Ezt a nagyobb emelkedést az építkezések und dass so diese Daten für die Verháltnisse dér Budapester Kassen- mitglieder noch nicht kennzeichnend sind. Die zvveite in dér Reihe ist die Budapester Bezirks-Kranken- kasse, welche von ihren 45.952 Mitgliedern zu Anfang Januar schon bis Ende dieses Monates 1049 einbüsste; ihr Mitgliederstand von 44.903 Köpfen Ende Januar zeigt das Minimum im Laufe des ganzen Jahres. Von Február angefangen war dér Mitgliederstand bis Ende Juni im Steigen und zwar besonders im Monat Marz, wo die Zahl dér Mitglieder dér Bezirkskasse, auf je 1000 Mitglieder im Januar berechnet, um 188 Köpfe, in absoluten Zahlen um 8645 Indivi- duen zugenommen hat. Diese grössere Vermehrung erklárt sich aus dem Beginnen dér Bauthátigkeit im Frühling. Juli und August 102* tavaszi megkezdése magyarázza.. Julius és augusztus hónapok némi visszaesést tüntetnek fel, de nem lényegest; abszolút számokban júliusban 246, augusztusban pedig újabb 709 tag lépett ki a buda- pesti kerületi betegsegélyző pénztárból, illetőleg az említett szám- mal haladta meg a kilépők száma az újonnan belépőkét. Szeptember- ben, októberben s még novemberben is újabb emelkedés mutatko- zik s a taglétszám ez utóbbi hónapban éri el felső határát, 60.471-et, illetőleg a január elején volt ezer taghoz képest 1316-ot; deczem- berre ez a szám ismét —• s ezúttal megint nagyobb arányban — csökken, 55.864-re, illetve 1216-ra. A legmagasabb és legalacsonyabb taglétszám közötti különbözet tehát a budapesti kerületi beteg- segélyző pénztárnál 15.568, arányszámokban 339, jóval magasabb, mint az országos átlag. A budapesti kerületi pénztárt typikus fő- városi pénztárnak kell tekintenünk, mert a külön pénztárral biró ipartestületekben képviselt iparágaktól eltekintve, az ipari és for- galmi népességnek jóformán minden ágazatát egyesíti magá- ban, a tagjainak hatalmas tömegében az egyes iparágakkal be- vonuló szélsőségeket is elsimítja és összeolvasztja úgy, hogy adatai mint az összes munkáselem helyzetére világot vető adatok jelentkeznek. A budapesti általános munkás-betegsegélyző pénztár január elsején 49.812 főnyi taglétszámmal kezdte működését; a január és február folyamán beállott némi csökkenéssel február végén érkezik el a minimális taglétszámhoz, 49.662-höz; márcziusra nagyobb növekvés, áprilisra csekély hanyatlás mutatkozik, azután megint fokozatosan emelkedik a tagok száma. Augusztusban ismét kis — az arány számokban csekélysége miatt kifejezésre sem jutó — csökkenés áll be; a következő hónapokban növekvő a taglétszám, s ez is novemberben kulminál, 52.530 taggal. A hullámzás átalá- ban nem nagy; a legmagasabb és legalacsonyabb taglétszám közötti különbözet abszolút számokban 2868 csupán, a január elején volt ezer tagra számítva pedig 58. Az ipartestületi pénztárakat összefoglalva, ezer főre a január elején volt minimális és októberben volt maximális létszám között magas, 537 főnyi eltérést találunk; magánál az építőmesterek és kőművesek betegsegélyző pénztáránál azonban ez a különbözet már 1621-re rúg, a legmagasabbra, a mit a nagyobb pénztáraknál egyáltalában megfigyelhetünk. Az említett betegsegélyző pénztárnak január végén volt a legkevesebb tagja, 4107; februárig több, mint ezerrel, márcziusra közel négy ezerrel gyarapodott a taglétszám. Áprilisban mintegy 700 főnyi csökkenés mutatkozott s még május- ban is stagnált a taglétszám, azontúl júniusra 900, júliusra 400-on felüli, augusztusra 200-on felüli, szeptemberre 1300, októberre megint 400ron felüli az emelkedés s e hónap végén 11.626 már a pénztár tagjainak száma. E maximumon túl újabb csökkenés áll be, novemberig kétezer, deczemberig újabb négyezer főnyi ; a deczemberi taglétszám 5468 volt. Márcziusban, az építő időszak megkezdésekor a legnagyobb az emelkedés, és deczemberben, a téli évszak beköszöntésekor, az építő munkák befejeztével a leg- nagyobb a csökkenés. Az áprilisi visszaesést az okozhatta, hogy 1898-ban ez a hónap különösen esős volt, s az építkezési munká- kat akadályozta; a májust és augusztust követő nagyobb felszök- kenés pedig azzal lehet összefüggésben, hogy a budapesti lakás- negyedek e hónapokra esvén, sok helyütt a lerombolásra szánt s kiürített házakon, illetőleg azok telkein ekkor kezdődtek meg az épitő munkák. Az arany- és ezüstművesek ipartestületének betegsegélyző- pénztára a január elején mutatkozott taglétszámot az egész év folyamán nem érte el többé; ez az iparág a nyári hónapokban pang, leginkább augusztusban. Elénk a tagsági forgalom a fodrászok betegsegélyző pénztáránál; januártól júniusig állandóan emelkedik a taglétszám, innen deczemberig következetesen csökken. A laka- tosok és puskaművesek pénztára is januárban birt legkisebb tag- létszámmal, a maximumot azonban júliusban érte el. A csizmadia- ipartestületnek kicsiny, ötszáz főnél kevesebbet számláló pénztárá- nál, deczemberben volt a minimális és augusztusban a maximális taglétszám. Itt megemlékezhetünk még a czipésziparosok és segédek magán egyesületi pénztáráról is, melynek négyezerén felüli átlagos zeigen einigen Rückgang, aber keinen wesentlichen; in absoluten Zahlen ausgedrückt, sind im Juli 246, im August neuere 709 Mit- glieder aus dér Budapester Bezirks-Krankenkasse ausgetreten; be- ziehungsweise war die Zahl dér Austretenden um so viel grösser,. als die dér neu Eintretenden. Im September, Október, ja auch November zeigt sich eine neuerliche Vermehrung und dér Mit- gliederstand erreicht in diesem letzteren Monat die obere Grenze, 60.471, beziehungsweise gegenüber 1000 Mitgliedern Anfangs Januar 1316 Mitglieder; im Dezember geht diese Zahl wieder zurück, diesmal wiederum in grösserem Maasse, auf 55.864, beziehungs- weise 1216. Die Differenz zwischen dem grössten und dem klein- sten Mitgliederstande betrágt alsó bei dér Budapester Bezirks-Kran- kenkasse 15.568, in Verháltniszahlen 339, alsó viel mehr als im Landesdurchschnitt. Die Budapester Bezirkskasse ist als eine typische hauptstádtische Kasse zu betrachten, denn abgesehen von den in den Gewerbekorporationen, welche besondere Kassen besilzen, ver- tretenen Gewerbszweigen, vereinigt sie sozusagen allé Branchen dér industriellen und Verkehrs-Bevölkerung in sich, gleicht in dér máchtigen Masse ihrer Mitglieder die Extrémé in den einzelnen Industriezweigen aus, und verschmelzt dieselben solchermaassen, dass ihre Daten sich als solche darstellen, welche auf die Lage des gesammten Arbeiterelementes ein Licht werfen. Die Budapester allgemeine Arbeiter-Krankenkasse begann ihre Thátigkeit am ersten Januar mit einem Mitgliederstande von 49.812 Köpfen; mit einigem Rückgang im Laufe dér Monate Januar und Február erreicht sie Ende Február das Minimum mit 49.662; für Márz zeigt sich eine grössere Zunahme, für April eine geringe Abnahme ; dann steigt die Zahl dér Mitglieder wieder stufenweise. Im August tritt wieder eine kleine — wegen ihrer Geringfügigkeit in den Verháltnis- zahlen gar nicht zum Ausdruck gelangende — Abnahme ein ; in den folgenden Monaten wáchst dér Mitgliederstand und kulminirt auch hier im November mit 52.530 Mitgliedern. Die Flnktuation ist im Allgemeinen nicht gross ; die Differenz zwischen dem grössten und dem kleinsten Mitgliederstande betrágt in absoluten Zahlen bloss 2868, auf tausend Mitglieder des Januars berechnet aber 58. Die Gewerbekorporationskassen zusammengefasst, zeigt sich zwischen dem minimalen Stand Anfangs Januar und dem mini- malen im Október eine grosse Differenz, auf tausend Köpfe 537; bei dér Krankenkasse dér Baumeister und Maurer alléin betrágt diese Differenz 1621, und ist die grösste, welche bei den grösseren Kassen überhaupt beobachtet werden kann. Die erwáhnte Kranken- kasse záhlte Anfangs Januar die wenigsten Mitglieder, 4107; bis Február vermehrten sie sich um mehr als tausend, bis Márz um fást viertausend. Im April zeigte sich eine Abnahme um etwa 700 Köpfe, und auch im Mai stagnirte noch dér Mitgliederstand, dann tritt im Juni eine Zunahme um 900, im Juli um mehr als 400, im August um mehr als 200, im September um 1300, im Október wieder um mehr als 400 ein, und am Ende dieses Mo- nats betrágt die Zahl dér Kassenmitglieder schon 11.626. Nach diesem Maximum tritt eine Abnahme ein, bis November 2000, bis Dezember wieder 4000 Köpfe; im Dezember war dér Mitglieder- stand 5468. Im Márz, zu Beginn dér Bausaison, ist die Zunahme die grösste, und im Dezember, beim Eintritt des Winters, zűr Zeit dér Beendigung dér Bauarbeiten, ist die Abnahme die grösste. Dér Rückgang im April konnte dadurch verursacht werden, weil dieser Monat im Jahre 1898 besonders regnerisch war und die Bau- thátigkeit behinderte; dér grössere Aufschwung nach den Monaten Mai und August aber könnte damit in Verbindung stehen, dass die Budapester Wohnungsquartale auf diese Monate fallen und daher an vielen Orten an den zűr Demolirung bestimmten und ausgeleerten Háusern, beziehungsweise auf den Gründen derselben die Bauarbeiten zu dieser Zeit begannen. Die Krankenkasse dér Gewerbekorporation dér Gold- und Silberarbeiter hat den Anfangs Januar sich zeigenden Mitglieder- stand das ganze Jahr hindurch nicht erreicht. Lebhaft ist dér Mit- gliederverkehr bei dér Krankenkasse dér Friseure ; vöm Januar bis Juni nimmt dér Mitgliederstand stetig zu, von da bis Dezember aber konsequent ab. Auch die Kasse dér Schlosser und Büchsen- macher hatte im Januar die wenigsten Mitglieder, erreichte aber das Maximum im Juli. Bei dér kleinen, weniger als 500 Köpfe záhlenden Kasse dér Gewerbekorporation dér Csizmenmacher war im Dezember dér minimale, im August dér maximale Mitglieder- stand. Hier kann noch die Privatvereinskasse dér Schuster- Gewerbsleute und Gehilfen erwáhnt werden, dérén mehr als 4000 betragender durchschnittlicher Mitgliederstand hinwieder im Február auf dér niedrigsten und im Mai auf dér höchsten Stufe stand: die Fluktuation ist bei keiner bedeutend. Die Stockung des Gewerbs- 103* taglétszáma viszont februárban állott a legalacsonyabb és május- ban a legmagasabb fokon; a hullámzás egyiknél sem jelentékeny. A könyvkötők és keztyűsök iparágának nyári pangása betegpénz- táruk taglétszámának hullámzásából is kiolvasható; legkevesebb tagjuk júniusban, legtöbb márcziusban volt. Egyéb ipartestületi pénztárakat nem említve, a bádogos és rézöntő ipartestületnél a január 1-én volt 780 főnyi taglétszámnak hónapról-hónapra állandó emelkedését találjuk, a deczemberi maximumig, 1770-ig. Ennek a pénztárnak az előző évben kimutatott taglétszámához képest az 1898. évi 990 főnyi szaporodást jelent, a mi az iparágnak fejlő- déséről tesz tanúságot; hogy még a téli hónapokban sem csökkenő a létszám, annak az a magyarázata, hogy a nyár folyamán végzett épitkezéseken ezen iparágak munkája télen is folyhatik tovább. A gyári pénztárak közül a magyar államvasutak gépgyára pénztárának januárban volt legkevesebb és májusban legtöbb tagja, általában nem nagy arányú hullámzással; a többi fővárosi gépgyári pénztárak közül nagyobb taghullámzást és pedig az év második felében erős növekvést tüntet a Danubius hajó- és gép- gyár betegsegélyző pénztára; a Ganz-czég pénztára áprilisban, á Schlick-féle gyár pénztára pedig januárban mutathatott fel leg- kevesebb tagot. A légszeszgyárak betegsegélyző pénztárának a légszeszfogyasztás arányaihoz mérten a nyári hónapokban volt legkevesebb tagja, júniusi minimummal, és a téli hónapokban leg- több, deczemberi kulmináczióval. A légszeszgyáraknak mintegy 300, télen alkalmazott munkása kénytelen a nyáron egyebütt ke- resni foglalkozást. A budapesti tégla-, mészégető- és czementgyárak közül hét tart fenn külön betegsegélyző-pénztárt; ezek taglétszámának kul- minácziója julius, augusztus és szeptember havára esik, a mini- mális taglétszám pedig januárra és februárra esik. A tagok számá- nak növekedése márcziusban kezdődik s szeptember után egyszerre lehanyatlik, a czementgyári pénztár kivételével, a melynek még novemberben is magas taglétszáma van. A minimális és maximális létszám között ezen időszaki iparágakban természetszerűen igen nagy a különbség; a minimális taglétszám idején a szóban forgó 7 pénztárnál 2883 tag volt, a maximális taglétszám pedig 7213-at tett ki. A közlekedési vállalatok pénztárai közül a déli vasút és a kassa-oderbergi vasút pénztárainál találunk nagyobb emelkedést a nyári hónapokban, a Balaton s a Tátra felé irányuló nagyobb forgalom révén; a többi közlekedési vállalatnál a taghullámzás nem nagy. A szeszgyári pénztáraknál az év első felében, viszont a gőzmalmi pénztáraknál az év második felében magasabb a tag- létszám. A kovácsok pénztáránál csak az áprilistól-augusztusig terjedő időszakban van nagyobb taglétszám s a deczemberi már ennek közel feléig sülyed le; a kőfaragóknál az év második fele növeli meg a tagok számát. A szabósegédek betegsegélyző pénz- tárában a január, márczius, április, továbbá az október, november és a deczember a népesebb hónapok; a fővárosi kereskedők pénz- táránál a deczemberi maximum alig valamivel lépi át a januári taglétszámot; a nyári hónapokban legkevesebb a tag. A budapesti betegsegélyző pénztárak együttvéve azonban január végén a legnéptelenebbek és októberben a legnépesebbek. Január végén 251.550 munkás tartozott a budapesti betegsegélyző pénztárakhoz, október végén pedig 291.911; októberben tehát negyvenezerrel több munkáskéz nyert alkalmazást a székes főváros ipari és forgalmi vállalatainál, mint január folyamán. zweiges dér Buchbinder und Handschuhmacher im Sommer ist auch aus dér Fluktuation des Mitgliederstandes ihrer Krankenkasse ersichtlich: die wenigsten Mitglieder gab es im Juni, die meisten im Marz. Die übrigen Gewerbekorporationskassen unerwáhnt ge- lassen, zeigt sich bei dér Gewerbekorporation dér Klempner und Gelbgiesser eine stándige Zunahme des am 1. Januar sich auf 780 Köpfe belaufenden Mitgliederstandes bis zum Maximum des Dezember mit 1770. Bei dieser Kasse zeigt gegenüber dem im Vorjahre ausgevviesenen Mitgliederstande dér vöm Jahre 1898 eine Vermehrung um 990 Köpfe, was die Entwicklung dieses Gewerbe- zweiges bezeugt; dass dér Stand auch in den Wintermonaten nicht abnimmt, erklárt sich daraus, dass an den im Laufe des Jahres erfolgten Bauten die Arbeit dieser Gewerbszweige auch im Winter fortgesetzt vvird. Von den Fabrikskassen hatte die Kasse dér Maschinenfabriken dér ungarischen Staatsbahnen im Januar die wenigsten und im Mai die meisten Mitglieder, im allgemeinen mit nicht bedeutender Fluktuation; von den übrigen hauptstádtischen Fabrikskassen zeigt eine grössere Mitgliederfluktuation, und zwar eine starke Zunahme in dér zweiten Hálfte des Jahres die Krankenkasse dér Schiffs- werfte und Maschinenfabrik Danubius ; die Kasse dér Firma Ganz konnte im April, die Kasse dér Schlick’schen Fabrik im Januar die wenigsten Mitglieder aufweisen. Die Krankenkasse dér Gas- fabriken hatte den Proportionen des Gaskonsums entsprechend in den Sommermonaten die wenigsten Mitglieder mit dem Minimum im Juni, und in den Wintermonaten die meisten, mit dér Kulmination im Dezember. Etwa 300 im Winter bei den Gasfabriken angestellte Arbeiter sind genöthigt im Sommer anderswo eine Beschaftigung zu suchen. Von den Budapester Ziegeleien, Kalkbrennereien und Zement- fabriken erhalten sieben eine besondere Krankenkasse; die Kul- mination ihres Mitgliederstandes falit auf die Monate Juli, August und September, das Minimum aber auf Januar und Február. Die Zunahme dér Mitgliederzahl beginnt im Marz und diese sinkt nach September plötzlich, mit Ausnahme dér Kasse dér Zementfabrik, welche auch im November einen hohen Mitgliederstand hat. In diesen periodischen Gewerbszweigen besteht natürlich eine sehr grosse Differenz zwischen dem Minimum und Maximum dér Mitglieder- zahl; zűr Zeit des minimalen Mitgliederstandes hatten die in Rede stehenden sieben Kassen 2883 Mitglieder, das Maximum des Mit- gliederstandes hingegen betrug 7213. Von den Kassen dér Verkehrs- Unternehmungen zeigt sich. eine grössere Zunahme in den Sommer- monaten bei den Kassen dér Südbahn und dér Kassa-Oderberger Bahn, zufolge des grösseren Verkehrs nach dem Plattensee und dér Tátra; beí den übrigen Verkehrsanstalten ist die Mitglieder- fluktuation nicht bedeutend. Bei den Spiritusfabrikskassen ist dér Mitgliederstand in dér ersten Hálfte des Jahres grösser, bei den Dampfmühlenkassen hingegen in dér zweiten Hálfte. Die Kasse dér Schmiede zeigt nur in dér Zeit von April bis August einen grösseren Mitgliederstand, und im Dezember sinkt dieser beinahe bis zűr Hálfte herab; bei den Steinmetzen vermehrt die zweite Jahreshalfte die Zahl dér Mitglieder. Bei dér Krankenkasse dér Schneidergehilfen sind Januar, Marz, April, ferner Október, No- vember, Dezember die volksreichern Monate; bei dér Kasse dér hauptstádtischen Handelsleute übersteigt das Maximum im Dezember kaum um etwas den Mitgliederstand vöm Januar; jn den Sommer- monaten sind die wenigsten Mitglieder. Die Budapester Krankenkassen zeigen aber zusammengenom- men am Ende Januar die geringste und im Október die grösste Frequenz. Ende Januar gehörten 251.550 Arbeiter den Budapester Krankenunterstützungskassen an, Ende Október aber 291.911; im Október alsó erhalten um vierzigtausend mehr Arbeiter Bescháf- tigung bei den Gewerbe- und Verkehrsunternehmungen dér Haupt- und Residenzstadt, als im Laufe des Monats Januar. 3. A betegsegélyzö pénztárak működésének pénzügyi eredményei. Die finanziellen Ergebnisse dér Thatigkeit dér Krankenkassen. A betegsegélyzö pénztárak tagjaik segélyezésében kiváltképen egy főjövedelmi forrásra támaszkodhatnak, a tagjárulékokra. A tag- járulékok kivetése eltérő módon történik a különböző betegsegélyzö pénztáraknál; részben a pénztári tag tényleges napibérét tekintik a tagjárulék kivetésének alapjáül, részben átlágos napibérkategóriákat állapítanak meg, vagy a munkások neme és kora szerint, vagy egyúttal azok foglalkozási viszonyai szerint is változókat, s egy- egy munkásra nézve a tényleges keresményéhez legközelebb eső átlagos napibérosztályt tekintik irányadónak. Tagjárulék gyanánt a betegsegélyzö pénztárak az 1891. évi XIV. t.-cz. értelmében az gy megállapított napibér két százalékát szedhetik; többet csak azon esetben, lm a törvény által a nyújtandó segélyezés minimuma gyanánt megjelölt segélyezések kiadásai a két százalékos tagjárulék jövedelmeiből nem fedezhetők. Ki van zárva tehát az az eshetőség, hogy a betegsegélj’ző pénztár oly czímen emelje fel a tagjáruléko- kat, hogy a törvényszerűnél magasabb segélyezésben fogja része- síteni tagjait; a két százalékot meghaladó tagjárulék szedése csak azon pénztárak részére engedélyeztetik, a melyek anyagi erőik szűkössége miatt a minimális segélyezéseket sem tudnák nyújtani tagjaiknak, hacsak a tagjárulék százaléka föl nem emeltetik. Ehhez képest tényleg kevés azoknak a pénztáraknak a száma, a melyek két százaléknál magasabb járulékot szednek, s a járulék százaléka háromnál magasabbra csak a péterfalvi czukorgyár betegsegélyzö pénztáránál emelkedik, s itt 4 százalékot tesz. A tagjárulékok kétharmada a munkás béréből vonatik le, egy harmadrész pedig a munkaadó hozzájárulását képezi; a tanonczok béréből azonban levonás nem történik, s ezeknek különben is ala- csonyabban megállapitott járulékát egészen a munkaadó fedezi. A be- lépésre nem kötelezett, önkéntes tagok természetesen az egész tagjáru- lékot maguk fizetik. A betegsegélyzö pénztárak egyéb jövedelmi forrá- sai, nevezetesen az önkéntes tagok belépési díjai, az adományok, kama- tok, büntetéspénzek, elhelyezett tőkék visszafizetése stb., a tag- járulékokból eredő bevételekhez képest igen alárendelt szerepet játszanak. A kiadásoknak két főcsoportja a tagok segélyezésére és a pénztár igazgatására fordított költségek. A tagok segélyezése között első helyen szerepel a táppénz, legalább négy napi munkaképtelen- séget szenvedett beteg tagnak munkaképtelensége tartamára, azon- ban egyhuzamban legfeljebb csak 20 héten át való segélyezése tényleges napibérének vagy a megfelelő átlagos napibérosztálynak bizonyos hányadával, azonban legalább 50 százalékával. Ezen rovat alá tartozik a gyermekágyi segély is, a szülő női tagoknak négy héten át kiutalandó táppénz. A mely tag ápolása kórházi kezelést tesz szükségessé, a beteg beleegyezése esetén a pénz- tár költségére — szintén legfeljebb húsz hétig — az illető a kór- házban ápoltatik; kereset nélkül otthon maradt családtagjai ekkor egyidejűleg a táppénz felét kapják. Minden beteg tagnak azonkívül — s a hol az alapszabályok ezt külön rendelik, a családtagoknak Die Krankenkassen können sich bei dér Unterstützung ihrer Mitglieder vornehmlich auf eine Einnahmsquelle stützen: auf die Mitgliederbeitráge. Die Bemessung dér Mitgliederbeitráge geschieht bei den verschiedenen Krankenkassen in verschiedener Weise; entweder wird dér thatsáchliche Tageslohn dér Kassenmitglieder als Grundinge dér Bemessung dér Mitgliederbeitráge betrachtet, oder es werden durchschnittliche Tageslohnkategorien festgestellt, oder solche, welche sich nach Geschlecht und Altér dér Arbeiter, oder zugleich nach den Bescháftigungsverháltnissen derselben ándern, und für jeden Arbeiter wird die seinem thatsáchlichen Ver- dienste zunáchststehende durchschnittliche Tageslohnklasse als Richtschnurangenommen. AnMitgliederbeitrágen können die Kranken- kassen im Sinne des G.-A. XIV: 1891 zwei Perzente des so fest- gestellten Tageslohnes einheben; mehr nur in dem Falle, wenn die Ausgaben dér durch das Gesetz als Minimum dér zu leistenden Unterstützung bezeichneten Unterstützungen aus den Einnahmen dér zweiperzentigen Mitgliederbeitráge nicht gedeckt werden können. Die Eventualitát ist alsó ausgeschlossen, dass die Krankenkasse die Mitgliederbeitráge unter dem Titel erhöht, dass sie ihre Mit- glieder einer solchen Unterstützung theilhaftig machen wird, wel- che grösser ist, als die gesetzmássige; das Einheben von die zwei Perzente übersteigenden Mitgliederbeitrágen wird nur solchen Kassen gestattet, welche zufolge dér Unzulánglichkeit ihrer mate- riellen Mittel ihren Mitgliedern nicht einmal die minimalen Unter- stützungen bieten könnten, wenn das Perzent dér Mitgliederbeitráge nicht erhöht wird. Dem entsprechend ist die Zahl derjenigen Kassen, welche grössere Gebühren als zwei Perzente einheben faktisch gering und die Mitgliederbeitráge übersteigen nur bei dér Krankenkasse dér Péterfalvaer Zuckerfabrik die drei Perzent und betragen 4°/o. Zwei Drittel dér Mitgliederbeitráge werden vöm Lohn dér Arbeiter abgezogen, ein Drittel aber ist die Beisteuer des Arbeit- gebers; vöm Lohne dér Lehrlinge wird aber nichts in Abzug gebracht und ihr auch sonst niedriger bemessener Mitgliederbeitrag wird ganz durch die Arbeitgeber gedeckt. Die zum Eintritt nicht verpflichteten freivvilligen Mitglieder zahlen natürlicher Weise ihren ganzen Mitgliederbeitrag selber. Die übrigen Einnahmsquellen dér Krankenkassen, namentlich die Eintrittsgebühren dér freiwilligen Mitglieder, die Gaben, Zinsen, Strafgelder, Rückerstattung dér an- gelegten Kapitalien u. s. w. spielen den aus den Mitgliederbeitrágen fliessenden Einnahmen gegenüber eine untergeordnete Rolle. Die zwei Hauptgruppen dér Ausgaben sind die auf die Unterstützung dér Mitglieder und auf die Verwaltung dér Kasse verwendeten Auslagen. Bei dér Unterstützung dér Mitglieder steht an erster Stelle das Pílegegeld, die Unterstützung solcher kranker Mitglieder, die eine Arbeitsunfáhigkeit von wenigstens vier Tagén erlitten habén, für die Zeit ihrer Arbeitsunfáhigkeit, aber ununter- brochen höchstens nur 20 Wochen hindurch, mit einer gewissen Quote, jedoch mit wenigstens 50°/o des thatsáchlichen Tageslohnes oder dér entsprechenden durchschnittlichen Tageslohnklasse. In dicse Rubrik gehört auch die Kindbett-Unterstützung, das den Wöchnerinen, welche Mitglieder sind, durch vier Wochen aus- zufolgende Pílegegeld. Wenn die Pflege eines Mitgliedes die Spitals- behandlung nothwendig macht, wird dér betreffende Kranke im Falle seiner Einwilligung auf Kosten dér Kasse — gleichfalls höch- stens 20 Wochen láng — im Spital gepflegt. Ausserdem habén die Mitglieder — und wo es die Statuten besonders bestimmen, auch 105* is — igénye van ingyen orvosi segélyre és gyógyszerekre, illető- leg gyógyászati eszközökre; ha a munkaképtelen beteg tag orvosi segélytől oly távol esik, hogy ezt természetben meg nem kaphatja kárpótlásul másfélszeres táppénz utaltatik ki részére. A segélyezési kiadásoknak nagy részét lefoglalják tehát a kórházi költségek, az orvosok, szülésznők díjazása s a gyógyszertári számlák fizetésére fordított kiadások. Kevésbbé jelentékeny tétel a temetkezési segé- lyekre fordított összeg, a mely esetenkint a napibér bizonyos több- szörösében (azonban legalább húszszorosában) vagy meghatározott összegben (azonban legalább 40 koronában) van megállapítva. Az igazgatási költségek sorában a tisztviselők fizetése s az irodai szükségletre fordított összegek szerepelnek; ezeken kívül a pénz- tárak évi kiadásait más szintén nem jelentékeny összeggel gyara- pítják a tőkeelhelyezés, adósságtörlesztés és egyéb czímen előfor- duló költségek, az előbbiek között mint állandó tétel szerepelvén a tartalékalap gyarapítása. Betegsegélyző pénztárainknak az itt ismertetett jövedelmi for- rásokból, illetve kiadási tételekből alakuló költségvetése az 1898. évben már közel tíz millió koronányi tekintélyes összegre rúgott; ez évben ugyanis a magyar birodalom összes betegsegélyző pénz- tárainak bevételei — az előző évi pénztári maradványt is ide szá- mítva, — mint a 106—109. oldalon foglalt táblázatból kitűnik, 9,927.709 koronát tettek, s ezzel szemben kiadásaik 9,479.429 koronát emésztettek fel. Ez összegekben a tagjárulékból eredő bevételek 8,845.811 koronával szerepelnek, a tagok segélyezésére fordított kiadások pedig 7,384.212 koronával. Ha nem is kisérhetjük vissza adatainkban a betegsegélyző pénztárak működésének pénzügyi eredményeit az intézmény életbe- léptéig, nem lesz érdektelen idézni legalább a rendelkezésünkre álló számokat, s a, tagok és, pénztárak teljesítményeit vizsgálni az 1895—1898. években. 1895-ben 7,211.682 korona tagjárulékból eredő bevétel mel- lett a pénztáraknak a tagok javára történt teljesítményei 5,899-934 koronára rúgtak; a következő évben a tagjárulékok 7,746.937 koronát eredményeztek, a tagok segélyezésére pedig 6,478.566 korona kiadás volt; 1897-ben a tagok befizetései már 8,306.117 koronáig emelkedtek, a segélyezési kiadások pedig 6,753.087 koro- náig; az 1898. évi adatokat föntebb már szóvá tettük. Ezen négy év alatt tehát a munkásnép befizetett filléreiből 32,110.547 korona gyűlt össze betegsegélyző pénztárainknál, s a pénztáraknak a tagok javára történt teljesítményei 26,515.799 koro- nát tettek. Ezek a hatalmas összegek mutatják azt a nem kicsiny- lendő eredményt, a melyet a betegsegélyző pénztári intézmény a munkás jólét.emelése érdekében már eddig is elért, s a melyet — a teljesítmények növekvő arányából Ítélve — még fokozottabb mér- tékben érhet el ezután. A bevételi forrásoknak és kiadási tételeknek vizsgálatában mindenekelőtt azoknak egymáshoz, illetőleg a bevételi vagy kiadás főösszeghez való aránya nyújthat tájékozást a betegsegélyző pénz- tárak anyagi helyzetét illetőleg; a bevételi rovatnak főtételét azonban, a tagjárulékból eredő jövedelmeket egyfelől, s másfelől a kiadásoknak főcsoportjait, nevezetesen a segélyezési és igazgatási költségeket meg kell világítanunk egymáshoz való viszonyukban is, és szembeállítanunk egyúttal a taglétszámmal is, hogy a pénz- tárak teljesítési képességeiről tiszta képet nyerhessünk. Betegsegélyző pénztáraink bevételei között — még mindig a magyar korona összes pénztárait tartva szem előtt, tekintet nélkül azok jellegére — a tagjárulékokból eredő bevételek 1895-ben 84‘ss százalékkal szerepelnek. A tagjárulékok azóta, a taglétszám növe- kedésének megfelelőleg évről-évre természetesen emelkedtek, és pedig 1895-ről 1896-ra 7*42 százalékkal, a következő évben újabb 7*22 százalékkal, 1897-ről 1898-ra pedig 6‘so százalékkal. Az összes bevételekhez való arányuk azonban némi ingadozásnak volt kitéve, egyéb bevételi tételek kisebb-nagyobb hullámzásához képest. így különösen az elhelyezett tőkék visszafizetése és az egyéb czímen kimutatott bevételeknek a következő évben hirtelen közel kétszere- sére való emelkedése a tagjárulékoknak az összes bevételekhez die Familienglieder — Anspruch auf unentgeitliche árztliche Hilfe und Medikamente, beziehungsweise auf Heilmittel; wenn das arbeitsunfáhige kranke Mitglied von dér árztlichen Hilfe so weit entfernt ist, dass es dieselbe in natura nicht erhaltén kann, wird ihm zűr Entschádigung das Anderthalbfache des Pílegegeldes aus- gefolgt. Einen grossen Theil dér Unterstützungsausgaben nehmen alsó die Spitalskosten, das Honorar dér Arzte und Hebammen und die auf die Begleichung dér Apothekerkosten verwendeten Aus- gaben in Anspruch. Ein weniger bedeutender Posten ist die auf die Leichenbestattungs-Unterstützungen verwendete Summe, wel- che in den einzelnen Falién ein gewisses Mehrfaches (wenigstens das Zwanzigfache) des Tageslohnes oder einen festgestellten Betrag (wenigstens 40 Kronen) ausraacht. In dér Reihe dér Verwaltungs- kosten kommen die Gehálter dér Beamten und die auf die Kanzlei- requisiten verwendeten Betráge vor; ausserdem werden die jáhr- lichen Ausgaben dér Kassen um eine andere, gleichfalls nicht betráchtliche Summe, die unter dem Titel dér Kapitalsanlage, dér Schuldentilgung u. dgl. vorkommenden Ausgaben vermehrt, unter den ersteren fungirt als stándiger Posten die Vermehrung des Reserve- fondes. Das aus den hier besprochenen Einnahmsquellen, beziehungs- weise Ausgabsposten sich formirende Budget unserer Kranken- kassen erreichte im Jahre 1898 den ansehnlichen Betrag von bei- nahe zehn Millionen Kronen; in diesem Jahre betrugen námlich, wie aus den Tabellen auf Seite 106—109 ersichtlich, die Ein- nahmen sámmtlicher Krankenkassen des Königreiches Ungarn — auch den Kassenrest des Vorjahres mitgerechnet — 9,927.709 Kronen, dem gegenüber habén die Ausgaben 9,479.429 Kronen verbraucht. In diesen Summen betragen die Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen 8,845.811 Kronen, die auf die Unterstützung dér Mitglieder verwendeten Ausgaben aber 7,384.212 Kronen. Wenn wir die finanziellen Ergebnisse dér Thátigkeit dér Krankenkassen in unseren Daten auch nicht bis zum Insleben- treten dér Institution zurückbegleiten können, wird es doch nicht uninteressant sein, wenigstens die uns zűr Verfügung stehenden Zahlen zu zitiren und die Leistungen dér Mitglieder und dér Kassen in den Jahren 1895—1898 zu untersuchen. lm Jahre 1895 betrugen bei einer Einnahme von 7,211.682 Kronen aus den Mitgliederbeitrágen, die Leistungen dér Kassen an ihre Mitglieder 5,899.934 Kronen ; im folgenden Jahre ergaben die Mitgliederbeitráge 7,746.937 Kronen, auf Mitgliederunterstützungen aber wurden 6,478.566 Kronen ausgegeben, im Jahre 1897 stiegen die Einzahlungen dér Mitglieder schon auf 8,306.117 Kronen, die Unterstützungsausgaben aber auf 6,753.087 Kronen; die Daten für 1898 hahen wir schon oben erwáhnt. Wáhrend dieser vier Jahre alsó kamen aus den eingezahlten Hellern des Arbeitervolkes in unseren Krankenkassen 32,110.547 Kronen zusammen und die Leistungen dér Kassen zu Gunsten dér Mitglieder machten 26,515.799 Kronen aps. Diese gewaltigen Betráge zeigen das nicht zu unterschátzende Resultat, welches von dér Institution dér . Krankenkasse im Interessé dér Hebung dér Arbeiterwohlfahrt bisher erreicht wurde und welches — aus dem wachsenden Verháltnis dér Leistungen zu schliessen — künftig- hin in noch gesteigertem Maasse erreicht werden kann. In dér Untersuchung dér Einnahmsquellen und Ausgabs- posíen kann das Verháltnis derselben zu einander, beziehungs- weise zu dér Hauptsumme dér Einnahmen oder Ausgaben bezüg- lich dér materiellen Lage dér Krankenkassen orientiren ; doch sind einerseits die Hauptposten dér Einnahmsrubrik, die Einkünfte aus den Mitgliederbeitrágen und andererseits die Hauptgruppen dér Aus- gaben, namentlich die Unterstützungs- und Verwaltungsausgaben auch in ihrem Verháltnis zu einander zu beleuchten und zugleich auch dem Mitgliederstande gegenüberzustellen, um ein deutliches Bild dér Leistungsfáhigkeit dér Kassen zu erlangen. Unter den Einnahmen unserer Krankenkassen — immer die gesammten Kassen dér Lánder dér ungarischen Krone vor Augen gehalten, ohne Rücksicht auf ihren Karakter — betragen die Ein- nahmen aus den Mitgliederbeitrágen im Jahre 1895 84,83°/o- Die Mitgliederbeitráge habén seither, dér Vermehrung dés Mitglieder- standes entsprechend, von Jahr zu Jahr natürlich zugenommen und zwar von 1895 auf 1896 um 7‘42°/o Perzent, im nachsten Jahre wieder um 7’22#/o, von 1897 auf 1898 aber um 6'so°/o. Ihr Verháltnis zu den Gesammteinnahmen ' aber war einigen Schwan- kungen unterworfen, je nach dér grössern oder kleinern Fluk- tuation sonstiger Einnahmsposten. So setzten besonders die Rück- erstattung dér angelegten Kapitalien und die im náchstfolgenden Jahre plötzlich beinahe auf das doppelte gesteigerten, unter son- stigen Titeln ausgewiesenen Einnahmen das Verháltnis dér Mit- 14* 106* Bei den Bei den Bei den A bevételek és kiadá- sok részletezése "o , ^3 co m o ^ D S -r* ^ O .2-1 g cn | S '<U ^ ^ ’■£» 1 M ál , 'CtJ :3 . ‘o bJJm-ti § 2 gS'5 2 ffi-S fc M S (D ^ N CTi g Crt :0 « Q "o , B £ t-* ^ o .** Z, . i I to 0J ^ Sí _ y O eS ^ ^ ■s-l 8 c/i § i* 1 *-• 1 ’S cS to g $ ^ .s magán- gyesületi ivat- zreins- tn o * N ^ cn « in sí :° § 0) , B S3 5H ”> O .r; . _i OT o ^ ^ 8 O «*§ "-s " S o ül 2* 2* '(D S It * *Si • -3 1 ■r; ói tó § f 1 c J2 vcí . to b£, co S cS « Q S d í>i a v m S <U N "ÍS ül s- :° 3 Spezifizirung dér < ftj tSJ ^ r\ < ^ 5 8 b<j < 0) N t\ < < “«cö < ^0 < $ tS3 tű r, < o ^ < < " í ö N g < w, Einnahmen und Ausgaben betegsegelyző pénztáraknál az betegsegelyző pénztáraknál az betegsegelyző pénztáraknál az 1895. évben 1896. évben 1897. évben Krankenkassen im Jahre 1895 Krankenkassen im Jahre 1896 Krankenkassen im Jahre 1897 I. Magyarország, XJngarn. Al Absolut számokban. — In absoluten Zahlen. Bevételek. — Einnahmen. Tagjiiulékok— Mitglieder- Beitrdgí Önk. tagok belépési díjai Eintrittsgebühren dér frei- 2,564.260 702.278 2,416.478 1,202.200 6,885.216 2,855.038 779.710 2,559.755 1,193.888 7,388.391 2,993.858 807.348 2,880.925 1,180.716 7,862.847 willigen Mitglieder . . 1.414 500 80 2.094 4.088 770 284 320 2.080 3.454 680 504 120 1.200 2.504 Adományok — Gahen . . 5.016 2.930 17.172 8.010 33.128 2.350 2.846 25.750 16.692 47.638 3.836 3.612 40.050 16.498 63.996 Kamatok — Zinsen . . . Büntetés pénzek — Straf- 7.678 6.204 26.257 12.878 53.017 14.282 5.796 33.506 13.810 67.394 16.276 8.462 57.052 15.496 97.286 gelder 16.694 330 64.045 530 81.599 19.376 250 62.409 — 82.035 22.736 86 77.035 56 99.913 Kölcsönök — Darlehen . 34.266 2.232 21.612 9.684 67.794 41.308 7.392 22.110 7.940 78.750 7.666 3.492 141.634 13.328 166.120 Elhely. tőkék visszafizetése Rückerstatíung angelegter KapHalien Egyéb bevételek — Sonstige i 232.944 74.846 90.023 85.828 483.641 í 731.824 75.344 46.122 47.442 900.732 643.048 22.940 20.025 6.296 692.309 Einnahmen f ) 68.220 26.902 29.056 25.396 149.574 70.316 16.972 51.179 36.348 174.815 Összesen—Zusammen . 3,863.373 789.330 3,635.667 1,321.334 7,608.483 3,733.168 898.524 2,779.088 1,307.348 8,717.968 3,758.416 863.416 3,268.030 1,269.938 9,159.790 Pénzt, maradv.—Kassarest 209.466 60.970 173.248 66.880 510.564 130.782 74.234 236.137 74.542 515.695 159.738 99.704 235.599 94.240 589.281 Főösszeg—Hauptsumme . 3,071.788 850.290 2,808.915 1,388.104 8,119.047 3,863.960 972.758 3,015.165 1,381.790 9,283.663 3,918.154 963.120 3,503.619 1,364.178 9,749.071 Kiadások. — Ausgaben. Tagok segélyezése : Mitglieder- Unterstützung: a) Tápp., gyermekágyi s. Pflegegeld, Kindbett- Unterstützung .... b) Bábapénz — Hebammen- 823.676 213.256 829.856 538.910 2,405.698 889.348 249.186 838.796 492.164 2,469.494 941.034 254.876 891.033 462.134 2,549.077 Gebühr 7.756 214 107.007 120 115.097 4.800 292 121.399 116 126.607 4.900 804 133.388 106 139.198 c) Kórházi ápolási díj Spitalspflege-Gebiihren . d) Gyógyszertári költségek 199.336 65.488 121.643 52.094 438.561 253.680 83,284 156.956 87.842 581.762 266.058 97.810 175.021 93.672 632.561 Apolhekerkosten . . . e) Temetkezési segély 396.526 106.002 559.281 202.912 1,264.721 475.122 126.606 043.112 179.182 1,424.022 481.768 117.648 668.190 158.848 1,426.454 Leichenbestalt. - Unterst. 66.168 29.662 98.922 70.274 265.026 71.896 3Ö.740 115.834 64.948 283.418 65.150 25.460 123.494 62.334 276.438 f) Orvosok — Aerzte . . 415.Ó46 76.692 518.145 146.300 1,156.189 491.928 86.708 569.165 154.776 1,302.577 501.746 87.676 602.608 155.702 1,347.732 g) Szülésznők —Hebammen 1.892 60 3.400 120 5.472 6.218 36 4.638 176 11.068 7.156 372 6.159 3.682 17.369 Összesen — Zusammen . 1,910.400 491.374 2,238.254 1,010.736 5,650.764 3,192.9921576.852 2,449.900 979.204 6,198.948 2,267.812 584.646 2,599.893 936.478 6,388.839 Igazgatási költségek. Verwaltungskosten: a) Tisztv., szolgák fizetése Bezahlung dér Beamten und Diener 425.984 127.648 9,708 147.092 710.432 476.652 146.638 13.011 144.728 781.029 504.358 150.508 14.733 147.928 817.527 b) Irodai szükséglet — Kanzlei-Erfordernisse . 146.148 44.578 12.136 53.040 255.902 140.112 48.854 12.558 48.774 250.298 141.936 45.234 20.089 103.600 310.859 Összesen — Zusammen . 573.133 172.226 21.844 300.133 966.334 616.764 195.492 25.569 193.502 1,031.327 646.294 195.742 34.822 251.528 1,188.386 Tőke elhelyezés — Ange- legtes Kapital Adósság törlesztés 383.450 96.090 809.375 79.056 767.971 815.320 71.252 223.406 77.078 1,186.056 828.314 108.845 459.183 73.519 1,468.861 Schuldentügung . . . Egyéb kiadások—Sonstige 17.768 1.800 40.108 2.488 68.164 33.848 4.792 10.848 3.836 53.324 83.004 5.564 121.660 2.394 152.622 Ausgaben 57.306 14.566 63.197 21.150 156.119 45.288 34.666 70.843 33.930 174.737 26.848 6.368 52.156 9.833 95.204 Összes kiadásoki Gesammt-Ausgaben] 2,940.950 770.056 2,672.778 1,313.562 7,603.352 3,704.212 873.054 2,779.566 1,287.560 8,644.382 3,792.272 901.165 3,267.714 1,272.751 9,233.90* II. Horvát-Szlav.-orsz. Kroalien-Slavonien. Bevételek. — Einnahmen. Tagj árulékok —Mitglieder- Beürcige Önk. tagok belépési díjai Einfrittsgebühr dér frei- 306.750 420 19.296 326.466 334.432 774 23.340 358.546 401.602 1.042 40.626 443.270 willigen Mitglieder . . 340 — — — 340 606 — — — 606 1.394 — 206 — 1.600 Adományok — Gaben . . — — 2.254 — 2.254 700 — 2.712 — 3.412 184 — 40 — 224 Kamatok — Zinsen . . . Büntotéspénzek ;— Straf- 510 42 1.838 — 2.390 608 28 1.764 — 2.400 612 20 2.018 — 2.650 gelder 1.084 — 1.054 — 2.138 1.604 1.230 — 2.834 1.664 — 1.460 — 3.124 Kölcsönök—Darlehen . . 40 — 412 — 452 5.440 1.820 — 7.260 — 5.784 — 5.784 Elhely. tőkék visszafizetése Rückerstatíung angelegter Kapitalien Egyéb bevételek—Sonstige i 23.892 400 932 25.224 28.424 652 496 29.572 44.878 232 1.240 46.350 Einnahmen 1 Összesen — Zusammen . 332.616 863 35.786 — 359.364 371.814 1.454 31.362 — 404.630 450.334 1.394 51374 — 503.002 Pénzt, maradv.—Kassarest 18.224 696 4.226 — 23.146 22.694 44 3.966 26.704 17.912 124 4.578 — 22.614 Főösszeg—Hauptsumme . 350.840 1.558 30.012 382.410 394.508 1.498 35.328 — 431.334 468.246 1.418 55.952j - 325.616 J4** 108* Bei den Bei den Bei den A bevételek és kiadá- sok részletezése Spezifizirung dér Binnahmen und Ausgaben A kerületi Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- poraiions- A gyári és vállalati Fabriks- und Uuternehm.- A magán- egyesületi Privat- vereins- Az összes gesammten A kerületi Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- porations- A gyári és vállalati Fabriks- und Unternehm.- A magán- egyesületi Prival- vereins- Az összes gesammten A kerületi Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- porations - A gyári és vállalati Fabriks- und Unternehm.- A magán- egyesületi Privat- vereins- Az összes gesammten betegsegélyző pénztáraknál az betegsegélyző pénztáraknál az betegsegélyző pénztáraknál az 1895. evben 1896. évben 1897. évben Krankenkassen im Jahre 1895 Krankenkassen im Jahre 1896 Krankenkassen im Jahre 1897 Kiadások. — Ausgaben. Tagok segélyezése : Mitglieder-Unterstützung: A) Absolut számokban. — In absoluten Zahlen. a) Tápp., gyermekágyi s. Pflegegeld, Kindbett- Untersiützung .... V) Bábapénz — Hebammen- 87.040 98 7.660 94.798 97.746 122 10.846 — 108.714 122.022 142 14.442 — 136.606 Gebühren 1.380 — 836 — 2.210 1.738 — 888 — 2,626 1.186 132 — 1.318 c) Kórházi ápolási díj — Spüalspflege- Gebühren . d) Gyógyszertári költségek 42.544 34 2.384 — 44.962 42.248 290 2.618 — 45.156 63.836 438 6.290 — 70.564 Apofhekerkosten . . . e) Temetkezési segély — 42.776 — ' 5.418 — 48.194 53.774 8 6.558 — ■60.340 80.282 70 9.902 — 90.254 Leichenbestatt. - Unterst. 5.586 108 580 6.274 6.068 10 738 — 6.816 6.212 40 1.022 — 7.274 f) Orvosok — Aerzte . . 48.254 34 4.438 — 52.726 50.666 200 5.100 — 55.966 49.702 200 7.398 57.300 g) Szülésznők —Hebammen — — — — — — — — — — 702 240 — 942 Összesen — Zusammen . 227.580 274 21.316 — 249.170 252.240 630 36.748 279.618 333.943 890 39.426 — 364.258 Igazgatási költségek : Verwaltungskosten : a) Tisztv., szolgák fizetése Bezahlung dér Beamten und Diener ... 56.656 144 48 — 56.848 62.468 360 424 — 63.252 59.606 312 340 — 60.258 V) Irodai szükséglet — Kanzlei-Erfordernisse . 22.438 398 1.944 — 24.780 22.674 154 828 — 23.656 19.416 44 888 — 20.348 -Összesen — Zusammen . Tőke elhelyezés — Ange- 79.094 542 1.992 81.628 85.143 514 1.252 — 86.908 79.033 356 1.228 — 80.606 legles Kapital Adósság törlesztés — 9.104 698 1.853 — 11.654 19.184 330 1.940 , 21.354 15.134 — 3.622 — 18.756 ScJinldentilgung .... Egyéb kiadások—Sonstige 800 — — — 800 5.248 — — — 5.248 4.400 — 400 % 4.800 Ausgaben 11.568 — 886 — 12.454 14.782 — 810 — 13.592 32.367 — 3.964 — 36.231 Összes kiadások! Gesammt-Ausgaben / 328.146 1.614 26.046 — 365.706 376.596 1.374 30.760 — 408.720 454.765 1.246 48.640 — 504.651 III. Magyarbirodalom. Königreich Ungarn. Bevételek. — Einnahmen. Tagjárulékok —Mitglieder- Beilrdge 2,871.010 702.698 2,435.774 1,202.200 7,211.682 3,189.470 780.484 2,583.095 1,193.888 7,746.937 3,395.460 808.390 2,921.551 1,180.716 8,306.117 Önk. tagok belépési díjai Eintrittsgebiihren dér frei- willigen Mitglieder , . . 1.754 500 80 2.094 4.428 1.376 284 320 2.080 4.060 2.074 504 326 1.200 4.104 Adományok — Gaben . . 5.016 2.930 19.426 8.010 35.382 3.050 2.846 28.462 16.692 51.050 4.020 3.612 40.090 16.498 64.220 Kamatok — Zinsen . . . Büntetés pénzek — Straf- 8.188 6.246 28.095 12.878 55.407 14.890 5.824 35.270 13.810 69.794 16.888 8.482 59.070 15.496 99.938 gelder 17.778 330 65.099 530 83.737 20.980 250 63.639 — 84.869 24.400 86 78.495 56 103.037 Kölcsönök — Darlehen . Elhely. tőkék visszafizetése 34.306 2.232 22.024 9.684 68.246 46.748 7.392 23.930 7.940 86.010 7.666 3.492 147.418 13.328 171.904 Rückerst. angel. Kapüalien Egyéb bevételek—Sonstige i 256.836 75.246 90.955 85.828 508.865 ( 731.824 75.344 46.122 47.442 900.732 643.048 22.940 20.025 6.296 692.309 Einnahmen 1 1 96.644 27.554 29.552 25.396 179.146 115.194 17.204 52.419 36.348 221.165 Összesen — Zusammen . 3,194.888 790.182 2,661.453 1,321.224 7,967.747 4,104.982 899.978 2,810.390 1,307.348 9,122.598 4,308.750 864.710 3,319.394 1,369.938 9,662.792 Pénzt, maradv.—Kassarest 227.690 61.666 177.474 66.880 533.710 153.476 74.278 240.103 74.542 542.399 177.650 99.828 240.177 94.240 611.895 Főösszeg—Hauptsumme • Kiadások. — Ausgaben. 3,422.578 851.848 2,888.927 1,388.104 8,501.457 4,258.458 974.256 3,050.493 1,381.790 9,664.997 4,386.400 964.538 3,659.571 1,364.178 10,274.687 Tagok segélyezése : MitgUeder-Unterstützung; a) Tápp., gyermekágyi s. Pflegegeld, Kindbett- Unterstützung .... b) Bábapénz —Hebammen- 910.716 213.354 837.516 538.910 2,500.496 987.094 249.308 849.642 492.164 2,578.208 1,063.056 255.018 905.475 462.134 2,685.683 Gebühren 9.136 214 107.843 120 117.313 6.538 292 122.287 116 129.233 6.086 804 133.520 106 140.516 c) Kórházi ápolási díj — Spitalspflege-Gebiihren . d) Gyógyszertári költségek 241.880 65.522 124.027 52.094 483.523 295.928 83.574 159.574 87.842 626.918 329.894 98.248 181.311 93.672 703.125 Apothekerkosien . . . e) Temetkezési segély — 439.302 106.002 564.699 202.912 1,312.915 528.890 126.614 649.670 179.182 1,484.362 562.050 117.718 678.092 158.848 1,516.708 Leichenbestatl. - Unterst. 71.754 29.770 99.502 70.274 271.300 77.964 30.750 116.572 64.948 290.234 71.362 25.500 124.516 62.334 283.712 /) Orvosok — Aerzte . . . 463.300 76.726 522.583 146.306 1,208.915 542.594 86.908 574.265 154.776 1,358.543 551.448 87.876 610.006 155.702 1,405.032 g) Szülésznők —Hebammen 1.892 60 3.400 120 5.472 6.218 36 4.638 176 11.068 7.858 372 6.399 3.682 18.311 összesen — Zusammen . 2,137.980 491.648 2,259.570 1,010.736 5,899.934 3,445.232 577.482 2,476.648 979.204 6,478.566 2,591.754 585.536 3,639.319 936.478 6,753.087 Igazgatási költségek : Verwaltungskosten : a) Tisztv,, szolgák fizetése Bezahlung dér Beamten und Diener 482.640 127.792 9.756 147.092 767.280 539.120 146.998 13.435 144.728 844.281 563.964 150.820 15.073 147.928 877.785 V) Irodai szükséglet — Kanzlei-Erfordernisse . 168.586 44.976 14.080 53.040 280.682 162.786 49.008 13.386 48.774 273.954 161.352 45.278 20.977 103.600 331.207 Összesen — Zusammen . Tőke elhelyezés — Ange- 651.326 173.768 23.836 200.132 1,047.963 701.906 196.006 26.821 193.502 1,118.335 725.316 196.098 36.05Ö 251.528 1,208.992 legles Kapital .... Adósság törlesztés — 392.554 96.738 211.227 79.056 779.635 834.504 71.482 234.346 77.078 1,207.410 343.448 108.845 462.805 73.519 1,487.617 Schuldentilgung .... Egyéb kiadások—Sonstige 18.568 1.800 40.108 3.488 63.964 39.096 4.793 10.848 3.836 58.572 27.404 5.564 122.060 2.394 157.432 Ausgaben 68.774 14.566 64.083 21.150 168.573 60.070 34.666 71.633 33.930 190.319 59.115 6.368 56.120 9.833 131.435 Összes kiadások) Gesammt-Ausgaben] 8,269.102 777.570 2,598.824 1,313.562 7,959.058 4,080.808 874.428 2,810.316 1,287.550 9,053.102 4,247.037 902.411 3.316.354 1,272.751 9,738.558 100* Bei den Bei den Bei den Bei den Bei den A kerületi Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- porations- A gyári és vállalati , Fabriks- und Unternehm A magán- egyesületi Privat- vereins- Az összes gesammten A kerületi Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- porations- A gyári és váll. Fabriks- und Unternehm.- A magánegyes, Privatvereins- Az összes gesammten , A kerületi Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- ■porations- A gyári és váll. Fabriks- und Unternehm.- A magánegyes. Privatvereins- Az összes gesammten A kerületi 1 Bezirks- Az ipartest. Gewerbekor- ■porations- A gyári és váll. Fabriks- und Unternehm.- A magánegyes. Priva tvereins- Az összes gesammten A kerületi Bezirks- 5) i. | 0) O (O £ 8 Oh V tS > V N SJ? A gyári es vall. Fabriks- und Unternehm. A magánegyes. Privatvereins- — Az összes gesammten betegsegelyzo pénztáraknál az betegsegélyző pénztáraknál betegsegélyző pénztáraknál betegsegélyző pénztáraknál betegsegélyző pénztárai cnál löyö. evoen az 1895. evben az 1896. évben az 1897. évben az 1898. évben Krankenkassen un Jahre 1898 Krankenkassen im Jahre 1895 Krankenkassen im Jahre 1896 Krankenkassen im Jahre 1897 Krankenkassen im Jahre 1898 A) Absoh it számo kban. —i n absolute n Zahlen. B) Sz izalék okban. — ír Perz enten. 145.202 108 19.385 — 164.695 26*52 6*47 29*41 - 26*65 25*96 8*88 35*27 — 26*60 26*83 11*40 29*69 — 27*07 29*53 11*16 24*97 28*88 2.213 — 586 — 2.799 0*42 — 3*21 — 0*62 0*46 — 2*89 — 0*64 0*26 - 0*27 — 0*26 0*46 — '0*76 — 0*49 79.676 355 9.571 — 89.602 12*96 2*25 9*15 — 12*64 11*22 21*ii 8*61 — 11*05 14*04 35*15 12*93 — 13*98 16*20 36.67 12*33 -- 15*71 80.620 49 16.192 — 96.861 13*04 — 20*80 — 13*65 14*28 0*68 21*33 - 14*76 17*65 5*62 20*36 — 17*89 16*39 5*06 20*85 — 16*98 7.477 — 1.853 — 9.330 1*70 7*13 2*23 _ 1*77 1*61 0*73 2*40 _ 1*68 1*37 3*21 2*io 1*44 1*52 2*39 1*64 58.808 200 15.198 — 74.206 14*71 2*25 17*04 — 14*82 13*45 14*55 16*59 — 13*69 10*93 16*05 15*21 11*36 11*96 20*66 19*57 13-01 6 — 240 — 246 — - — — — — — — — — 0*15 — 0*60 — 0*19 0*00 0*31 — 0*04 374.002 712 63.025 437.739 69'36 18'io <97*84 70*06 66*98 45*85 86*99 68*42 77*23 77*43 87*06 79*18 76*05 75*56 57*17 — 76*75 59.289 200 400 — 59.889 17*26 9*51 0*19 15*98 16*59 26*20 1*38 15*47 13*11 25*04 0*70 11*94 12*05 20*66 0*62 10*60 17.527 2 668 — 18.197 6*84 26*29 7*46 — 6*97 6*07 11*21 2*09 — 5*79 4*27 3*53 1 *82 4*03 3*57 0*21 0*86 3*19 76.816 302 1.068 — 78.086 54*io 55*80 7*65 — 32'95 33*61 57*41 4*07 — 37*26 77*38 38'67 ■3*52 — 75*97 75*62 20'87 7*38 — 75*69 10.213 — 8.150 — 18.363 5*78 46*10 7*11 — 5*28 5*09 76*74 6*31 — 5*23 5*33 — 7*45 — 5* 72 9*08 — 70*60 — 5*22 3.600 — — — 3.600 0*24 — - — 0* 22 7*39 — — — 7*28 0*97 — 0*82 — 0*96 0*78 — — — 0*63 27.134 54 5.400 — 33.588 5*63 — 5*40 — 5*60 5*93 — 3* 63 — 5*81 7*09 — S’15 — 7*18 5*62 5*68 6*93 — 5*71 491.765 968 77.643 K 570 376 100 *o« lOOoo 100 *oo — 100 *oo 100*oo 100*oo 100*oo — 100*oo 100*oo 100 *oo 100*oo — lOO-oo 100*oo 100*00 100*oo — 100 *oo 3,690.553 785.648 3,070.532 1,299.078 8,845.811 83*88 82*49 85*80 86*61 84*83 74*90 80*ii 84*68 86*40 80-16 77*41 83*81 82*08 86*56 80*8, 01*97 88*72 86*21 88*62 89*io 1.242 366 641 1.571 3.820 0*05 0*06 0*oo 0*16 0*05 0*03 0*03 0*oi 0*15 0*oi 0*05 0*05 0*oi 0*09 0*04 0*03 0*04 0*02 0*11 0*04 3.591 2.350 23.829 6.065 35.835 0*15 0*34 0*68 0*68 0*42 0*07 0*29 0*93 1*21 0*63 0*09 0*37 1*13 1*21 0*62 0*09 0*26 0*67 0*4] 0*36 20.356 9.281 66.916 15.552 112.105 0*24 0*73 0*99 0*9 0*65 0*35 0*60 1 ‘16 1*00 0*72 0*38 0*88 1*66 1*14 0*98 0*51 1*05 1*88 1*06 1*13 20.591 558 79.856 516 101,521 0*62 0*04 2*29 0*03 0*98 0*49 0*03 2*09 0*88 0*56 0*oi 2*20 0*00 1*00 0*62 0*06 2*24 0*04 1 "02 5.123 1.295 24.113 34 30.565 1*00 0*26 0*78 0*70 0*80 1*10 0*76 0*78 0*68 0*89 0*17 0*36 4*14 0*98 1*67 0*13 0*16 0*67 0*0(1 0*31 21.938 4.452 10.680 8.567 51.637 | (17*19 7*73 1 ‘51 3*43 9*32 14*66 2*38 0*66 0*48 6*74 0*54 0*60 0*47 0*58 0*52 i 7*61 8*84 3*20 6*18 5*99 110.049 19.446 36.046 44.740 210.281 1 1 2*27 2*83 0*97 1*84 1*86 2*63 1*79 1 *47 2*69 2*16 2*74 2*20 1*01 3*08 2*12 3,873.443823.396 3,318.613 1,376.123 9.391.575 95*35 92'76 93'76 95' is 93'72 96*40 93'38 93’ia 94*61 94*39 95'96 89*66 95*26 95*09 94*04 96' 53 99*98 95*17 95*7* 94*60 139.363 62.127 243.217 91.427 536.134 6*68 7*24 6*26 4*82 6*28 3*60 7*62 7*87: 5*39 5*61 4*05 10*35 6*75 6*91 5*90 3*47 7*02 6*83 6*28 5*40 4,012.806 885.523 3,561.830 1,467.550 9,927.709 100*oi 100*oo 100*oo 1OO-00 100*oo 100 H i00*oo lOOoo 100*oo 100*o< 100 K 100*09 I00*oo 100*08 100 *oo 100*oo 100*oo 100*08 100*08 100*00: • 1,208.418 252.714 959.371 503.395 2,923.898 27*86 27*44 32*23 41*03 31*42 24*19 28*51 30*23 38*23 28*48 25*03 28*26 27*30 36*31 27*68 31*12 29*94 28*49 36*3 30*85 7.879 1.032 132.859 85 141.855 0*28 0*03 4*16 0*oi 1*47 0*16 0*03 4*35 0*oi 1 *42 0*14 0*09 4*08 0*oi 1 *44 0*2C 0*12 3*98 0*o 1*50 349.580 90.643 185.245 93.929 719.397 7*40 8*43 4*77 3*96 6*07 7*26 9*56 5*66 6*82 6*92 7*77 10*89 5*4* 7*3( 7*22 9*08 10*74 5*58 6*7 7*69 664.896 130.557 769.847 213.870 1,779.170 13*44 13*63 21*73 15*45 16*50 12*96 14*48 23*12 13*91 16*40 13*28 13*04 20*4e 12*48 15*52 17*18 15*47 22*8* 15*4 18*77 82.545 29.140 142.407 56.280 310.372 2*19 3*83 3*83 5*35 3*41 1*91 3*62 4*16 5*05 3*21 1*66 2*83 3*75 4*9 2*91 2*1! 3*4E 4*28 4*o 3*27 590.266 90.920 641.747 170.120 1,493.053 14*17 9*86 20*11 11*14 15*19 13*30 9*94 20*43 12*02 15*oi 12*98 9*74 18*39 12*2 14*48 15*28 10*77 19*08 12*2 15*75 8.138 70 8.045 214 16.467 0*06 0*01 0*13 0*oi 0*07 0*15 0*oo 0*17 0*oi 0*12 0*19 0*04 0*19 0*2 0*19 0*21 0*01 0*24 0*0 0*17 3,911.733 595,076 3,839.531 1,037.893 7,384.212 65*40 65*23 86'95 76*95 77*13 59*92 66*04 88*13 76*05 77*59 67*02 64*89 79*58 75*68 69*34 74*99 70*68 S4*3- 74*9 77*90 575.747 142.957 18.594 172.841 910.139 14*70 16*43 0*38 11*19 9*64 13*21 16*81 0*48 11*24 9*38 13*28 16*71 0*4t 11 *05 9*02 14*8: 16*94 0*6. 12*4 9*60 153.049 52.445 15.404 59.388 280.286 5*16 5*79 0*54 4*04 3’53 3*99 5*61 0*47 3*79 3*02 3*89 5*02 0*68 8*14 3*49 3*94 6*21 0*48 4*21 2*96 738.796 195.402 33.998 233.239 1,190.425 19'92 22'22 0*92 75*23 75*17 77*2C 33*42 0*96 7ö*oa 73*35 77*08 21'Ti 7*09 79*7 79*49 78*7 33'u 7*o 76*7 79*66 171.905 50.270 369.446 67.058 658.679 75*01 73*45 9*13 6*02 9*80 30*45 S*17 7*96 5*99 75*34 79*87 79*00 75*98 5*7 75*28 4* 4 5*98 70*9 4*8 6*94 30.536 1.190 90.955 340 123.011 0'57 0*23 7*54 0*19 0*79 0*96 0*66 0*39 0* 30 0*66 0*64 0*62 5*08 0*ii 7*6 0*7 0*14 9*78 0*0 7*30 40.111 2.104 33.078 47.809 133.102 5*io 7*87 2' 40 2-61 3*11 1 *47 3*8 3*56 3*68 3*io 7*39 0* 7( 7*09 0*7 7*38 7*o 0*28 0*9 3'4 7*30 3,883.060 844.042 3,366.998 1,386.329 9,479.429 Í00*oo 100* oo 100*oo 100*oo 100 *00 100*00 100*oo 100 oo 100 *oc 100-üo 100*09 100*ool00*oc 1 100o 100*08 100*o(íl00*o( 100*oo 100*o 100*«o no* való arányát már 1896-ban leszállítja 80'ie százalékig; ugyanez az ok működik közre abban is, hogy 1897-ben még mindig csak 80-s4 százalékot tevő a tagjárulékból eredő bevételek aránya az összes bevételekhez képest, s csak ennek az oknak megszűntével emelkedik megint az arány 1898-ban 89*io százalékig. Az előző évek csök- kenése különben egyáltalán nem volna aggasztó jelenség, mert hiszen a tagjárulékoknak tényleges emelkedésével a pénztárak anyagi helyzetét csak kedvezően befolyásolja rendes körülmények között, ha egyéb bevételeik még nagyobb arányokban szaporodnak. A jelen esetben ez a nagyobb szaporodás az elhelyezett tőkék tömegesebb visszafizetéséből áll, a minek jórészben megfelel a kiadási tételek között a tőkeelhelyezésnek hasonlóan magas aránya, ügy hogy mind a kettő mint átfutó tétel érinti a pénztárak költség- vetését, s az 1898. évi zárszámadásokból az átfutó tételek gon- dosabban kiküszöböltetvén, a tagjárulékból eredő bevételeknek is itt már helyre áll az aránya. Az önkéntes tagoktól belépési díjak czímén szedett összegek 1895-ben Oos, a következő években pedig — az újonnan belépő önkéntes tagok számának csökkenésével 0*04 százalékkal szere- pelnek a bevételek között. Adományok czímén is csak fél százalék körül ingadozó összeg emeli a. pénztárak bevételeit. Valamivel magasabb már kezdetben is a kamatjövedelem, s ez évről-évre emelkedik is; 1895-ben 55.407 korona volt e czímén összes pénz- táraink bevétele, 1898-ban pedig már több mint kétszerese, 112.105 korona. A többi bevételi tételekhez viszonyítva azonban ez az emel- kedés már nem oly erős: az 1895. évi 0*65 százalékról 1898-ig 1 *13 százalékra változott a kamatjövedelemmel az összes bevételek- hez való aránya. A kamatjövedelem gyarapodását magyarázza pénz- tárainknál a postatakarékpénztári forgalomban való mind általá- nosabb — s most már kötelező — részvétel, másfelől pedig ugyancsak a postatakarékpénztárnál, vagy egyéb pénzintézeteknél tartalékul elhelyezett megtakarítások szaporodása. 1895-ben és 1896-ban az egy százalékot megközelíti, 1897-ben és 1898-ban azt valamivel meg is haladja a büntetéspénzekből eredő bevétel. Jelentősége ennek a tételnek különben csak a kerü- leti betegsegélyző pénztáraknál s a gyáriaknál van. Amazoknál a be- és kijelentés pontos időben való megtétele, s a tagilletmények szabályos befizetése körüli mulasztásokért az iparhatóságok által kiszabott büntetéspénzek gyarapítják e czímén a bevételeket, leg- utóbb évi 20.591 korona összegben, s az összes bevételeknek állan- dóan mintegy fél százaléka erejéig. A gyári és vállalati pénztáraknál más az eredete a büntetéspénzekből befolyó jövedelmeknek: itt a munkaadó által az alkalmazottjaira rendetlenség, hanyagság stb. miatt kiszabott birságok esnek a betegsegélyző pénztár javára. 1898-ban ez összeg gyári pénztárainknál 79.856 koronát tett már 2*24 százalékát e pénztárak összes bevételének. Körülbelül ez az arány az előző években is. Mint legnagyobb részben átfutó tételeket együtt kell vizsgálat alá vennünk a kölcsönökből s az elhelyezett tőkék visszafizetéséből eredő jövedelmeket, s ugyancsak együtt állítanunk ezekkel szembe a kiadások között tőkeelhelyezés és adósságtörlesztés czimen sze- replő összegeket. 1895. évi adataink ugyan a tőkék visszafizetéséből és az egyéb czímekből eredő bevételeket nem tudják külön válasz- tani ; ha azonban az egyéb bevételeket figyelmen kívül hagynók is, 6*79 százalékot találunk ilyen átfutó bevételként, a mivel szemben a kiadások között, mint tőkeelhelyezés és adósságtörlesztés — tehát vagyonképző kiadás — 10*50 százalék áll. Kiadási többlet gyanánt tehát 3*80 százalék mutatkozik. 1896-ban 10*ai százaléknyi a bevé- telek sorában a kölcsönökből és tőkék visszafizetéséből származó jövedelem, és ezzel szemben 13*99 százalékot tevő vagyonképző kiadás áll; itt tehát a vagyon az évi bevételeknek, illetőleg kiadá- soknak 3*78 százalékával növekedett volna. 1897-ben 8*41 százalék a bevételek oldalán, és 16*89 százalék a kiadások rovatában a különbözetet még jobban megnöveli a vagyonképző kiadások javára, 8*48 százalékkal. 1898-ban, mint föntebb említettük, a pénztárak zárószámadásaiból az inkább csak könyvelési értékű átfutó és ellen- tételezett rovatok gondosabban kiküszöböltetvén, a bevételek között a szóban forgó czímeken már csak 0*83 százalék szerepel, a kiadások gliederbeitráge zu den Gesammteinnahmen im Jahre 1896 schon auf 80'i6°/o herab; dieselbe Ursache bewirkte es, dass auch im Jahre 1897 die Mitgliederbeitrage noch immer nur 80*84% dér Gesammteinnahmen betragen; nur mit dem Aufhören dieser Ur- sache steigt die Verhálíniszahl in 1898 wieder auf 89’io°/0. Die Ábnahme dér vorhergehenden Jahre wáre übrigens durchaus keine bedenkliche Erscheinung, denn nebst dér thatsáchlichen Zu- nahme dér Mitgliederbeitrage wird die finanzielle Lage dér Kassen unter gewöhnlichen Verháltnissen dadurch nur günsíig beeinflusst, dass andere Einnahmen in noch grösserem Maasse zunehmen. Im gegenwártigen Falle besteht diese grössere Zunahme in dér Rück- erstattung angelegter Kapitalien, diesen entspricht zum guten Theile unter den Ausgabeposten das gleichfalls hohe Verháltnis dér Ka- pitalsanlage, so dass beide nur als durchlaufende Posten das Budget dér Kassen tangiren. Da in den Schlussrechnungen des Jahres 1898 die durchlaufenden Posten sorgfáltiger eliminirt wur- den, regeit sich hier wieder auch das Verháltnis dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen. Die von den freiwilligen Mitgliedern unter dem Titel dér Ein- trittsgebühren eingehobenen Betráge machen 1895 0*05%) in den folgenden Jahren aber, zufolge dér Verminderung dér Zahl dér freiwilligen Mitglieder, 0’04°/» dér Einnahmen aus. Auch unter dem Titel dér Gaben wurden die Kasseneinnahmen um einen Betrag von circa V20/0 erhöht. Die Zinseneinkünfte sind schon anfangs etwas höher und steigen auch von Jahr zu Jahr; 1895 betrugen die Einnahmen unserer gesammten Kassen unter diesem Titel 55.407 Kronen, 1898 aber schon mehr als das Doppelte, 112.105 Kronen. Im Verháltnis zu den übrigen Posten ist aber die Zunahme nicht mehr so bedeutend; das Verháltnis dér Zinseneinkünfte zu den Gesammteinnahmen stieg von 0*95°/o des Jahres 1895 bis 1898 auf l*is°/o. Die Vermehrung dér Zinseneinkünfte unserer Kassen erklárt sich aus dem immer allgemeiner werdenden — und jetzt bereits obligaten — Antheil am Verkehr dér Postsparkassen, an- dererseits aber aus dem Anwachsen dér gleichfalls bei den Post- sparkassen, oder bei sonstigen Geldinstituten als Reservefond an- gelegten Ersparnisse. Die Einnahmen aus den Strafgeldern betrugen in den Jahren 1895 und 1896 beinahe ein Perzent und überschreiten dies auch in den Jahren 1897 und 1898. Dieser Posten ist übrigens nur bei den Bezirks- und den Fabriks-Krankenkassen wichtig. Bei jenen ver- mehren unter diesem Titel die für Versáumnisse dér zűr gehörigen Zeit zu erstattenden Án- und Abmeldung und dér vorschrifts- mássigen Einzahlung dér Mitgliederbeitráge seitens dér Gewerbe- behörden bemessenen Strafgelder die Einnahmen, zuletzt um: 20.591 Kronen im Jahre, und standig um etwa ein halbes Perzent dér Gesammteinnahmen. Bei den Fabriks- und Unternehmungs- Kassen sind die aus den Strafgeldern sich ergehenden Einnahmen andern Ursprungs: hier fallen die seitens des Arbeitgebers den Angestellten wegen Unordnung, Fahrlássigkeit u. dgl. auferlegten Strafgebühren dér Krankenkasse zu. 1898 machte dieser Betrag bei unseren Fabrikskassen 79.856 Kronen, bereits 2*24% dér Ge- sammteinnahmen dieser Kassen aus. Auch in den vorhergehenden Jahren bestand ungefáhr dasselbe Verháltnis. Als zum grössten Theile durchlaufende Posten habén wir die Einnahmen aus den Darlehen und dér Rückerstattung dér ange- legten Kapitalien zusammen zu prüfen und denselben auch bei den Ausgaben die unter dem Titel dér Kapitalsanlagen und dér Schul- dentilgung eingestellten Posten zusammengefasst gegenüber zu stellen. Die Daten des Jahres 1895 vermögen zwar die Einnahmen aus dér Rückerstattung von Kapitalien und die anderen Ursprungs nicht von einander zu sondern; aber die sonstigen Einnahmen auch ausser Acht gelassen, erweisen sich 6*79°/o als solche durch- laufende Einnahmen, denen bei den Ausgaben als Kapitalsanlage und Schuldentilgung — alsó kapitalbildend — 10*69°/o gegenüberstehen. Als Ausgabeplus zeigen sich alsó drei Perzent. 1896 betragen in dér Reihe dér Einnahmen die Einkünfte aus den Darlehen und dér Rückerstattung von Kapitalien 10*2i°/o, dem 13*99°/o als kapital- bildende Ausgaben gegenüberstehen ; hier hátte sich alsó das Ver- mögen um 3*78°/o dér Jahreseinnahmen, beziehungsweise Ausgaben vermehrt. Im Jahre 1897 lassen 8*4i°/o auf dér Seite dér Ein- nahmen und 16*89°/o in dér Rubrik dér Ausgaben die Differenz zu Gunsten dér kapitalbildenden Ausgaben um noch mehr, um 8*48#/o anwachsen. Im Jahre 1898 wurden aus den Schlussrechnungen dér Kassen, wie schon oben erwáhnt, die durchlaufenden und Gegenrubriken, welche eigentlich nur für die Buchführung eine Bedeutung habén, sorgfáltiger eliminirt und so kommen bei den Einnahmen unter den in Rede stehenden Titeln nur noch 0*83°/o 111* között pedig 8*24 százalék; a különbözet tehát — ismét a vagyon- képző kiadások javába — 7*41 százaléknyi. E különbözetek azonban nem jelentik szükségképen a vagyon- nak a gyarapodását, a mennyiben nem is jelentik a folyó bevételek és folyó kiadások közötti különbözeiét. Az azon évhez tartozó bevételek és kiadások közötti különbözet (ha tudniillik az összes bevételek közül levonjuk az előző évi pénztári maradványt) az 1895. évet kivéve mindannyiszor kiadási többletet tüntet föl, s a bevételi többlet 1895-ben is alig haladja meg a 8000 koronát. A kiadások között a tagok segélyezésére fordiíott költségek is — bár tényleg évről-évre gyarapodást mutatnak — az összes kiadásokhoz való arányukban csökkenést tüntetnek fel 1897-ig, s csak 1898-ban, a mikor az átfutó tételek a kiadások egymáshoz való helyes arányát kevésbbé bolygatják meg, akkor emelkednek ismét erősebben. Az összes kiadásokból segélyezési czélra 1895-ben 74*is százalék fordittatott, 1896-ban 71*56 százalék, a következő évben 69*34 százalék, s 1898-ban gyors növekvéssel 77*90 százalék. Ha igy az említett zavaró momentum, az átfutó és ellentéte- lezett összegeknek nem egyforma kezelése meg is nehezíti annak az aránynak a kutatását, hogy a segélyezési kiadások az összes kiadásoknak évről-évre mekkora hányadát foglalták le, a segélye- zésre fordított költségek fokozatos növekvéséről képet alkothatunk magunknak abból a körülményből is, hogy 1895-ről 1896-ra e kiadások 9'8i százalékkal, a következő évben újabb 4*24 százalékkal, 1897- ről 1898-ra 9'3& százalékkal, 1895-től 1898-ig pedig összesen 25*14 százalékkal szaporodtak. A segélyezési kiadások között a tagoknak tényleg kifizetett segélyösszegek, nevezetesen a táppénz és a gyermekágyi segély foglalnak le legnagyobb részt; 1895-ben két és fél millió korona, 1898- ban pedig már három millió korona terhelte meg ezen a czímen a betegsegélyző pénztárak költségvetését. Utána a legmaga- sabb s hasonló arányokban növekvő tétel a gyógyszertári számlák költsége, a mely 1895-ben 1,312.915 korona volt, 1898-ban pedig már 1,779.170 korona. A kórházi ápolás díjai is folyton emelkedőben van- nak, még gyorsabb növekvéssel, mint egyéb segélyezési kiadások, a mi, mig egyrészt a pénztáraknak kétségtelenül erősebb meg- terheltetését jelenti, másrészt örvendetes, mert a beteg tag gyöke- res és maradandó javulásának a kórházi ápolás a legbiztosabb eszköze. 300.000 korona körül ingadozó a temetkezési segély összege; 1898-ban már megközelíti a másfél milliót az orvosi fizeté- sekre és tiszteletdíjakra fordított összeg, és 16.467 korona költséget okozott a szülésznők díjazása. Áttérve a bevételi és kiadási tételek arányának a betegsegélyző pénztárak jellege szerinti vizsgálatára, a bevételi források között a tagjárulékokból eredő jövedelmek túlnyomóságát a kerületi pénz- táraknál találjuk. Itt az összes bevételek 91*97 százaléka származik tagjárulékokból; az ipartestületi és magánegyesületi pénztáraknál 88 százalékot meghaladó, a gyári pénztáraknál pedig 86*21 °/o a tagjárulékok aránya az összes bevételek sorában. Nem arra vall ez, mintha az egyéb pénztáraknak többféle és bőségesebb jövedelmi forrás állana rendelkezésére, mint a kerületieknek, hanem abból magyarázható, hogy mig a kerületi pénztárak aránylag kevés negyedfél százalékot sem tevő pénztári maradványt hoznak át az előző évről a folyó év számlájára, a többi pénztáraknál ez a múlt évi maradvány 6—7 százalék között ingadozik. Az önkéntes tagok belépési díjai önként érthetőleg a magánegyesületi pénztáraknál rúgnak legmagasabb összegre, az összes bevételek 0*u százalékáig emelkedvén, mig a gyári pénztáraknál, a melyekbe önkéntes tag alig vétetik fel, az e czímen befolyt összegek a bevételeknek csak 0*02 százalékát teszik. Viszont a gyári pénztáraknál legmagasabb az adományok tétele, az összes bevételek 0*67 százaléka; azoknál a gyári pénztáraknál ugyanis, a hol a bevételek a kiadásokat nem fedezik, a hiányt a munkaadó adománya vagy kölcsöne szokta pótolni. Adományok czímén a kerületi pénztárak vesznek be legkevesebbet, összes bevételeiknek csak O09 százalékát; az ipartestületi s még inkább a magánegyesületi pénztárak jobban megközelítik a gyári pénztáraknál tapasztalt arányt. Kamatokból szintén a kerületi pénz- táraknak van legkevesebb, csak félszázaléknyi bevétele, újabb vor, bei den Ausgaben hingegen 8.24°/o; die Differenz betrágt alsó — wieder zu Gunsten dér kapitalbildenden Auslagen — 7*41 %■ Diese Differenzen bedeuten aber nicht unbedingt die Ver- mehrung des Vermögens, wie sie ja auch nicht den Unterschied zwi- schen den laufenden Einnahmen und laufenden Ausgaben bedeuten. Die Differenz zwischen den zu demselben Jahre gehörigen Ein- nahmen und Ausgaben (vvenn wir námlich von den Gesammt- einnahmen den Kassarest des Vorjahres in Abzug bringen) weist mit Ausnahme des Jahres 1895 iinmer ein Ausgabeplus auf und dér Einnahme-Überschuss übersteigt auch im Jahre 1895 kaum 8000 Kronen. Unter den Ausgaben zeigen auch die auf die Unterstützung dér Mitglieder verwendeten Ausgaben, obwohl thatsachlich von Jahr zu Jahr zunehmend, in ihrem Verháltnis zu den Gesammt- ausgaben eine Abnahme bis 1897, und erst 1898, dk die durch- laufenden Posten das richtige Verháltnis zu einander weniger stören, vermehren sie sich wieder bedeutender. Von den Gesammt- ausgaben sind zu Unterstützungszwecken im Jahre 1895 74'i3°/0 verwendet worden, 1896 71*66°/o, im folgenden Jahre 69*84°/o und im Jahre 1898 mit raschem Anwachsen 77*90°/o. Wenn auch die nicht einheitliche Behandlung des erwáhnten störenden Moments, dér durch- laufenden und dér Gegenbetráge die Erforschung dessen erschwert, eine wie grosse Quote dér Gesammtausgaben die Unterstützungs- Ausgaben von Jahr zu Jahr in Beschlag nehmen, so können wir uns über die stufenvveise Vermehrung dér zu Unterstützungen ver- wendeten Ausgaben schon aus dem Umstand einen Begriff ma- ciién, dass diese Ausgaben von 1895 auf 1896 um 9*8i°/o, im folgenden Jahre wieder um 4'24°/o, von 1897 auf 1898 um 9*3ő0/o, von 1895 bis 1898 insgesammt aber um 25*14°/o zugenommen habén. Von den Unterstützungsausgaben nehmen die an die Mitglieder thatsachlich ausgezahlten Unterstützungsbetráge, namentlich das Pflegegeld und die Kindbett-Unterstützung den grössten Theil in An- spruch ; 1895 belasteten unter diesem Titel dritthalb Millionen Kronen, 1898 aber schon drei Millionen Kronen das Budget dér Krankenkassen. Dér náchstgrösste und in ahnlichen Verháltnissen anwachsende Posten sind die Kosten dér Apothekerrechnungen: 1895 1,312.915 Kronen, 1898 aber schon 1,779-170 Kronen. Auch die Spesen dér Spitalspflege sind in fortwáhrender Steigerung begriffen, noch ra- scher anwachsend, als die sonstigen Unterstützungsausgaben, was einerseits unzweifelhaft eine stárkere Belastung dér Kassen be- deutet, anderseits aber erfreulich ist, denn die Spitalspflege ist das sicherste Mittel dér gründlichen und standigen Besserung dér kranken Mitglieder. Die Summe dér Leichenbestattungs-Unter- stützungen beláuft sich auf circa 300.000 Kronen. Dér für Gehal- ter und Honorare dér Arzte verwendete Betrag macht nahezu eine halbe Millión aus ; die Entlohnung dér Hebammen verursachte Auslagen in dér Höhe von 16.467 Kronen. Übergehend auf die Untersuchung dessen, wie sich die Ein- nahme- und Ausgabeposten nach dem Karakter dér Krankenkassen zu einander verhalten, flndet sich bei den Bezirkskassen das Vor- wiegen dér Einkünfte aus den Mitgliederbeitrágen unter den Ein- nahmsquellen. Hier kommen 91*97°/o dér Gesammteinnahmen von den Mitgliederbeitrágen her; bei den Gewerbekorporations- und den Privatvereinskassen übersteigen die Mitgliederbeitráge 88°/o, bei den Fabrikskassen aber betragen sie 86*2i°/o in dér Reihe dér Gesammteinnahmen. Dies zeugt nicht dafür, dass bei den sonstigen Kassen etwa mehrartige und reichere Einnahmsquellen zűr Ver- fügung stünden, als bei den Bezirkskassen, sondern es ist daraus zu erkláren, dass wáhrend die Bezirkskassen einen verháltnis- mássig geringen Kassenrest von nicht einmal 3V20/0 vom Vorjahre auf die Rechnung des laufenden Jahres übertragen, bei den übrigen Kassen dicsér Rest vom vorigen Jahre zwischen 6 und 7% schwankt. Die Eintrittsgebühren dér freiwilligen Mitglieder erreichen selbst- verstándlich bei den Privatvereinskassen den höchsten Betrag, in- dem sie bis 0*n°/o dér gesammten Einnahmen ausmachen, wáh- rend bei den Fabrikskassen, bei denen fást gar keine freiwilligen Mitglieder aufgenommen werden, die unter diesem Titel einlaufen- den Betráge sich nur auf 0*oa°/o dér Einnahmen belaufen. Bei den Fabrikskassen ist aber dér Posten dér Gaben dér grösste, 0*67°/o dér Gesammteinnahmen; bei den Fabrikskassen námlich, wo die Ausgaben durch die Einnahmen nicht gedeckt werden, pflegt die Spende oder ein Darlehen des Arbeitgebers den Abgang zu decken. Unter dem Titel dér Gaben néhmen die Bezirkskassen am wenigsten ein, bloss 0*09°/o dér Gesammteinnahmen; die Gewerbekorporations- und noch mehr die Privatvereinskassen kommen den, bei den Fabrikskassen sich ergebenden Verháltnissen náher. Aus Zinsen habén gleichfalls die Bezirkskassen die kleinsten Einnahmen, nur % Perzent, ein neuer Beweis dessen, dass die Bezirkskassen am 112* bizonyítékául annak, hogy a kerületi pénztárak vannak leginkább csak a törvényszabta bevételekre, a tagjárulékokra utalva s leg- kevésbbé számíthatnak egyéb jövedelmi forrásokra. Kamatozó alapja, tőkéje legtöbb a gyári pénztáraknak van, a melyek e czímen 1 ‘88 százaléknyi bevételhez jutnak; az ipartestületi és magán- egyesületi pénztáraknak egyaránt az egy százalékot meghaladó jövedelmük van a kamatokból. A kerületi és különösen a gyári pénztáraknál a büntetéspénzekből eredő bevételek nagyobb arányát föntebb már szóvá tettük; kölcsönökből ismét a gyári pénztárak gyarapítják leginkább bevételeiket, a minek oka az a már szintén ismertetett körülmény, hogy sok helyütt a bevételek és kiadások közötti különbözeiét a munkaadó adománya vagy kölcsöne egyenlíti ki. Elhelyezett tőkék visszafizetése czímén mindenütt fél százalék körüli bevételt találunk, mig az egyéb bevételek a kerületi pénz- táraknál 2*74, az ipartestületieknél 2*ao, a gyáriaknál l*oi, s végül a magánegyesületieknél 3'og százalékra rúgnak. A kiadások vizsgálatánál nem tanulság nélkül való a segélye- zési és igazgatási kiadásoknak szembeállítása, az előbbiek képezvén a betegsegélyző pénztárak tulajdonképeni hivatásából folyó kiadáso- kat, mig az utóbbiak csak eszközt képeznek ezen segélyezés meg- valósításához s természetesen azt az állapotot kell a czél érdekében a legmegfelelőbbnek tartanunk, a mely a legkevesebbet von el igazgatási költségek czímén a bevételek tulajdonképeni rendeltetésé- től, a tagok segélyezésétől. Látszatra ennek az óhajnak legjob- ban megfelelnek a gyári és vállalati pénztárak, a melyek 84*34 százaléknyi segélyezési költség mellett az igazgatásra csupán l’oi százalékot fordítanak: de nem kell felednünk az 1891. évi XIV. íörvényczikknek azt á rendelkezését, a mely a gyári és vállalati pénztáraknál az igazgatás költségeit tisztán a munkaadóra hárítja. A kerületi és magánegyesületi pénztáraknál körülbelül egyenlő a segélyezés aránya, amazoknál 74*99, ez utóbbiaknál pedig 74*92 százaléka az összes kiadásoknak. Az igazgatás költségei azonban már a kerületi pénztáraknál magasabb : itt 18*77, a magánegyesületiek- nél pedig 16*76 százalékot fordítanak kezelési költségekre. Tekin- tetbe véve azonban azt, hogy a kerületi pénztárak legtöbbször messze vidékre kiterjedő hatáskörrel bírnak, s tagjaik nagy terüle- ten vannak elszórva, igazgatási költségeik arányát nem tarthatjuk kedvezőtlenebbnek, mint a magánegyesületi pénztárakét, a melyek állandóbb tartózkodási helyű, kevesebb hullámzásnak kitett s igy könnyebben adminisztrálható tagállománynyal bírnak. Az igazgatás nehézségei kétségtelenül legsúlyosabban nehezednek a kerületi pénztárakra s adminisztraczionális terheiknek évről-évre való növekvése aligha engedi meg, hogy segélyezési és igazgatási költségei között az arány a közel jövőben megjavuljon; mind- azonáltal örvendetes jelenség, hogy ez az arány még sem rosz- szabb, sőt helyenkint határozottan jobb, mint a sokkal kedvezőbb körülmények között levő egyéb pénztáraknál. Legerősebb az igaz- gatási költségek térfoglalása az ipartestületi pénztáraknál, a hol 70‘5o°/o segélyezési kiadás mellett 23*ia százalékot fordítanak a kezelés költségeire. Bár abszolúte véve az ipartestületi pénztárak kezelési költségei az előző évekhez képest csökkentek (a minthogy csökkentek általában kiadásaik is) az összes kiadásokhoz mérve, mégis növekszik az igazgatási költségek aránya. Úgy a tiszti és szolgai fizetésekre, mint az irodai szükségletekre legtöbbet az ipartestületi pénztárak költenek, a mi annyival is inkább feltűnő, mert az ipar- testületek saját személyzetükkel, saját helyiségükben aránylag igen kevés költséggel igazgathatnák tághullámzásnak ugyan erősen kitett, de legtöbbször szintén csak egy városra, vagy községre kiterjedő hatáskörű pénztáraikat. A segélyezési kiadásokból táppénzre és gyermekágyi segélyre legtöbbet a magánegyesületi pénztárak fordítanak, kiadásaiknak 36*34 százalékát; a kerületi pénztárak 31*12, az ipartestületiek 29*94, a gyáriak 28*49 százalékot juttatnak erre a czélra. A kórházi ápo- lási díj viszont az ipartestületi pénztáraknál a legmagasabb (10*74°/«) és a gyáriaknál a legalacsonyabb (5*6o°/o); magyarázatát ez hihe- tőleg abban leli, hogy az ipartestületi pénztárak kebelében van a legtöbb család nélküli iparossegéd, a ki betegségében a kórházi meisten nur auf die gesetzlich bestimmten Einnahmen, auf die Mitgliederbeitráge angewiesen sind und am wenigsten auf sonstige Einnahmsquellen rechnen können. Die Fabrikskassen habén die meisten zinsentragenden Fonde, Kapitalien und erzielen daraus eine Einnahme von l*88°/o ; die Gewerbekorporations- und Privatvereins- Kassen habén aus den Zinsen ein Einkommen von mehr als ein Perzent. Bei den Bezirks- und besonders bei den Fabrikskassen habén wir das grössere Maass dér Einnahmen aus Strafgeldern bereits oben erwáhnt; die Fabrikskassen sind wieder diejenigen,. welche aus Darlehen am meisten ihre Einnahmen vermehren; die^ Ursache hievon ist gleichfalls dér schon besprochene Umstand, dass die Differenz zwischen den Einnahmen und Ausgaben vieler- orten durch die Gaben oder das Darlehen des Arbeitgebers aus- geglichen wird. Unter dem Titel dér Rückerstattung angelegter Kapitalien gibt es überall eine Einnahme von circa cinem halben Perzent, wáhrend die sonstigen Einnahmen bei den Bezirkskassen 2*74°/o, bei den Gewerbekorporationskassen 2*so°/o, bei den Fabriks- kassen l*oi°/o und schliesslich bei den Privatvereinskassen 3*os0/o betragen. Bei dér Untersuchung dér Ausgaben ist es instruktiv, die Unterstützungs- und Verwaltungs-Ausgaben einander gegenüber zu stellen; die ersten sind die eigentlichen Berufsausgaben dér Krankenkassen, wáhrend die letzteren nur als Mittel zűr Verwirk- lichung dicsér Unterstützung dienen; und es ist natürlich, dass derjenige Zustand dem Interessé des Zweckes am meisten entspricht^ welcher unter dem Titel dér Administrationskosten dér eigentlichen Bestimmung dér Einnahmen möglichst wenig entzieht. Dem An- scheine nach entsprechen die Fabriks- und Unternehmungskassen dicsem Postulat am besten, welche bei 84*34°/o Unterstützungs- Auslagen nur l*oi°/o auf die Verwaltung ausgeben, doch dürfen wir hiebei dér Verfügung des G.-A. XIV : 1891 nicht vergessen,. welche die Verwaltungskosten dér Fabriks- und Unternehrnungs- Kassen ausschliesslich den Arbeitgebern auferlegt. Bei den Bezirks- und Privatvereinskassen besteht ungefáhr dasselbe Unterstützungsverháltnis, bei jenen 74*99, bei den letzteren 74*92°/o dér gesammten Ausgaben. Bei den Bezirkskassen sind die Verwaltungskosten schon höher: hier werden 18*77, bei den Privat- vereinskassen jedoch nur 16'76°/o auf die Verwaltungskosten ver- wendet. Mit Rücksicht aber darauf, dass die Bezirkskassen meistens- cinen auf ein weites Gebiet sich erstreckenden Wirkungskreis ha- bén und ihre Mitglieder weit verstreut sind, erscheint die Ver- háltniszahl dér Verwaltungskosten bei ihnen nicht ungünstiger, als bei den Privatvereinskassen, welche einen Mitgliederstand besitzen, dér an einem Aufenthaltsort stabiler, weniger Fluktuationen aus- gesetzt und daher leichter zu administriren ist. Die Schwierigkeiten dér Verwaltung belasten unzweifelhaft die Bezirkskassen am schwersten, und die von Jahr zu Jahr sich zeigende Zunahme ihrer Administrationskosten wird es kaum zulassen, dass das Ver- háltnis zwischen den Unterstützungs- und Verwaltungskosten sich in dér náchsten Zukunft bessere; bei allédéin ist es eine erfreu- liche Erscheinung, dass dies Verháltnis doch nicht ungünstiger, ja. stellen weise sogar entschieden besser ist, als bei den unter viel günstigeren Umstánden sich befindlichen sonstigen Kassen. Die meisten Verwaltungskosten kommen bei den Gewerbekorporations- Kassen vor, wo bei 70*6o°/o Unterstützungsausgaben 23*i5°/o auf die Kosten dér Verwaltung verwendet werden. Óbwohl absolut genommen, die Verwaltungskosten dér Gewerbekorporations-Kassen. im Vergleich zu den Vorjahren und im Verháltnis zu den Ge- sammtkosten sich verringert habén (wie die Ausgaben überhaupt abgenommen habén), so zeigt die Verháltniszahl dér Verwaltungs- kosten doch eine Steigerung. Die Gewerbekorporationen verwenden das Meiste sowohl auf die Bezahlung dér Beamten und Diener,. als auch auf die Kanzleibedürfnisse, was umso auffallender ist, als die Gewerbekorporationen mit ihrem eigenen Personal, in ikren eigenen Lokalitáten ihre Kassen, die dér Mitgliederíluktuation zwar sehr stark ausgesetzt sind, dérén Wirkungskreis sich aber am háuflgsten doch gleichfalls nur auf eine Stadt oder Gemeinde erstreckt, mit verháltnismássig sehr geringen Kosten vervvalten könnten. Von den Unterstützungsausgaben verwenden die Privatvereins- Kassen das meiste, 36*34 Perzente ihrer Ausgaben, auf Pflegegelder ; und Kindbett-Unterstützungen; die Bezirkskassen lassen dicsem Zwecke 31*ia Perzent zukommen, die Gewerbekorporationskassen 29*94, die Fabrikskassen 28*i90/o. Die Spitalspflegegebühren hinwieder sind bei den Gewerbekorporationskassen die grössten (10'74°/o) und bei den Fabrikskassen die geringsten (5*5o°/o); dies findet vermuthlich darin seine Erklárung, dass es im Kreise dér Gewerbekorporations- kassen die meisten familienlosen Handwerksgehilfen gibt, welche 113* ápolást szívesebben veszi, mint a táppénzt, s mestere is inkább küldi kórházba, semhogy otthon ápolásra szoruljon. A gyógyszer- tári költségek aránylag legtöbbre a gyári és vállalati pénztáraknál rúgnak, 22’87°/o-ra, mjg e czímen legkevesebb kiadás 15'ii száza- léknyi a magánegyesületi pénztárakat terheli. Temetkezési segélyre a gyári pénztáraknak van legtöbb kiadásuk, 4'23°/o; a négy szá- zalékot meghaladja a magán egjmsületi pénztárak temetkezési kiadása is, a tagjaiknak föntebb kimutatott nagyobb halandósága révén; az ipartestületi pénztárak 3‘4s°/o-ot, a kerületiek pedig csak 2,i3°/o-ot fordítanak temetkezési segélyre. Az orvosok díjazására, ideértve az orvosoknak fizetett fuvar- díjakat is, ismét a gyári pénztárak fordítanak legtöbbet, 19‘oe szá- zalékot; a kerületiek kiadásaiknak 15’ao százalékával, a magán- egyesületiek 12*28, az ipartestületi pénztárak pedig csak 10’77 százalékkal járulnak a pénztári orvosok díjazásához. A szülésznők díjazására a kerületi és gyári pénztárak fordítanak érdemlegesebb összeget, amazok kiadásaiknak 0*ai, ezek 0'24 százalékát; az ipar- testületi és magánegyesületi pénztárak kiadásai e czímen egyaránt csak O'oi százalékot tesznek, amazoknál a női tagok csekély száma, ezeknél pedig a szülőkoron többnyire túlhaladt volta miatt. Az igazgatási és segélyezési kiadásokon kívül tőke elhelye- zésre legtöbbet a gyári pénztárak fordítanak, , közel ll°/o-ot, mig a többi pénztáraknak & czímen tett kiadásai a 4 és 6°/° közt inga- doznak ; adósságtörlesztésre is a gyári pénztárak gondolhatnak leginkább, kiadásaiknak 2‘7o százalékát költvén erre a czélra, mig a többiek adósságtörlesztése az egy százalékon is. alul marad. Egyéb kiadások czímén a magánegyesületi pénztárak 3‘45 száza- lékot, a kerületiek kos százalékot, az ipartestületiek és gyáriak ennél is kisebb összeget számolnak el. A betegsegélyző pénztárak teljesítési képességének megítélé- sére a kiadásokat nemcsak egymáshoz, hanem a bevételekhez való arányukban is vizsgálat alá kell vennünk, s egyúttal arra is kiter- jeszteni figyelmünket, hogy egy-egy tagra átlagosan milyen terhet ró a betegsegélyző pénztári tagsági kötelezettség, s ezzel szemben milyen mérvű ellenszolgáltatásokra lehet kilátása. Az alant és a túloldalon foglalt: táblázat ezeket .az arányokat tünteti föl, az 1895—1898. évekre vonatkozólag, a betegsegélyző pénztárak jellege szerint részletezve, az évvégi taglétszámmal való összehasonlításban. im Krankheitsfalle die Spitalspflege dem Pflegegelde vorziehen, und auch von ihren Meistern lieber ins Spital geschickt vverden, als dass sie auf háusliche Pflege angewiesen seien. Die Apotheker- kosten belaufen sich verháltnismássig bei den Fabriks- und Unter- nehmungskassen auf das höchste, auf 22,87°/o, wáhrend unter diesem Titel im geringsten Maasse, mit 15-4-t°/o die Privatvereinskassen belastet werden. Auf Leichenbestattungs-Unterstützungen gébén die Fabrikskassen das meiste -aus, 4'23°/o ; 4 Perzent überschreiten auch die Leichenbestattungskosten dér Privatvereinskassen, zufolge dér oben ausgewiesenen grösseren Sterblichkeit ihrer Mitglieder; die Gewerbekorporationskassen verwenden 3'45°/o, die Bezirks- kassen aber nur 2*is°/o auf Leichenbestattungs-Unterstützungen. Auf die Bezahlung dér Arzte, die den Arzten gezahlten Fahrgebühren mitgerechnet, gébén wieder die Fabrikskassen das meiste, 19'ü6°/o aus, die Bezirkskassen verwenden . 15’ao Perzent ihrer Ausgaben, die Privatvereinskassen 12-28,'die Gewerbekorpora- tionskassen aber nur 10'77°/o auf die Bezahlung dér Kassenárzte. Auf die Bezahlung dér Hebammen gébén die Bezirk- und Fabriks- kassen betráchtlichere Summen aus, jene 0‘2i, diese O'240/o ihrer Ausgaben, die Ausgaben dér Gewerbekorporations- und Privat- vereinskassen betragen unter diesem Titel nur je O’oi°/o, bei jenen, weil ihre weiblichen Mitglieder nur in geringer Zahl vorhanden sind, bei den letztern aber, weil sie zumeist schon über das ge- bárende Altér hinaus sind. Nebst den Verwaltungs- und Unterstützungs-Ausgaben ver- wenden die Fabrikskassen das meiste auf das Anlegen von Kapi- talien, nahe an 1 l°/o, wáhrend die Ausgaben dér übrigen Kassen unter diesem Titel zwischen 4 und 6°/o schwanken ; auch auf das Schuldentilgen können die Fábrikskassen am meisten bedacht sein, sie verausgaben 2‘70% ihrer Auslagen zu diesem Zwecke, wáhrend die Schuldentilgung dér übrigen unter einem Perzent verbleibt. Unter dem Titel sonstiger Ausgaben verzeichnen die Privatvereins- kassen 3'4ö°/o, die Bezirkskassen 1*űs°/o, die Gewerbekorporations- und Fabrikskassen aber einen noch geringeren Betrag. Bei dpr Beurtheilung dér Leistungsfáhigkeit dér Krankenkassen sind die Ausgaben nicht nur in ihrem Verháltnisse zu einander, sondern auch zu den Einnahmen zu untersuchen und zuglei eh be- sonders zu beachten, welche Last je einem Mitgliede die Kranken- kassen-Mitgliedspflicht auferlegt, und auf was túr Gegenleistungen es demgegenüber Aussicht hat. Die untén und auf dér Nebenseite mitgetheilte Tabelle weist diese Verháltnisse auf die Jahre 1895—1898 bezüglich aus, nach dem Karakter dér Krankenkassen spezifizirt, mit dem Mitglieder- stande am Ende des Jahres verglichen. Év — Jahr Segélyezési Unier- stützungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Segélyezési Un tér- stützungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Egy tagra eső - - Auf je ein Mitglied entfallén lígy tagnak Je einem Mitgliede. Az összes tagoknak Den gesammten Mitgliedern o ÍS* egyéb sonstige összes j gesammte d 4 ~ — S 5 21 l".| 11 II? §1 3 cs ■< tS iá ' 5 2 £ ca ~ H •SS a a a kórházi Spitals- gyógyászati Heümittel- orvosi és szülésznői Aerztliche u. Hébammen-\ összes segélyezési gesammte Unter- stützungs- igazgatási Verwaltungs- egyéb sonstige összes gesammte fizetett munkabér gezahlter Arbeitslohn etenkint ’öchentlich az egész évben im ganzen Jahre hetenkint wöchentlich , az egesz évben im ganzen Jahre kiadások - ~ Ausgaben az összes bevéte- lek °/o-á bán in o/o dér Gesammt- Einnahmen a tagjárulékokból eredő bevételek °/o-ában in o/o dér Einnahmen aus den Mitglieder- beitragen •<3 ^ ;o£ bevételek-Einnahmen kiadások — Ausgaben fillérekben — in Hellern koronákban — in Kronen A) Magyarország. - - Ungarn. A kerületi betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Bezirks-Krankenkasscn. 1805 62'i9 18-63 14-92 74-60 22-31 17'SS 1.088 215 1.303 381 85 168 177 811 243 194 1.248 lOno 544 2,465.635 128,213.000 1896 56‘75 15-96 23'16 76-81 21-eo 31-33 1.167 413 1.580 395 104 194 204 897 252 365 1.514 11-23 584 2,745.229 142,751.900 1807 57'88 16*49 22-41 75-75 21-69 29'33 1.168 361 1.529 394 104 188 109 885 252 343 1.480 11-23 584 2,878.710 149,692.900 1898 72’36 18-59 5*75 78’60 20-17 6-55 1.183 101 1.284 419 99 214 197 929 238 74 1.241 11-38 592 3,108.329 161,633.100 Az ipartestületi betegsegélyző pénztáraknál. - - Bei den Gewerbekorporations-Krankenkassen. 1895 . . 57‘79 20-25 13-23 69-97 24-52 16’0i 1.000 211 1.211 346 93 151 109 699 245 161 1.105 9-62 500 675.267 35,113.900 1896 59’30 20'io 10‘35 73-98 25-07 12-92 1.189 295 1.484 428 127 193 132 880 298 154 1.332 11-44 595 749.721 38,985,500 1897 . . . 60'?o 20-32 12-64 72-42 24-25 14-96 1.192 230 1.422 415 144 174 130 863 289 179 1.331 11-46 596 776.296 40,367.400 1898 67-20 22-07 6'06 75-73 24-87 6-82 1.059 134 1.193 381 122 176 123 802 263 72 1.137 10-19 530 754.684 39,243.550 A gyári és vállalati betegsegélyző pénztáraknál — Bei den Fabriks- und Unternehm'ungs-Krankenkassen. 1895 70-68 0-78 11-13 92-62 0*90 12-94 1.670 272 1.942 716 84 387 361 1.548 15 216 1,779 16"06 835 2,323.537 120,823.900 1896 81-26 0*85 10*09 95-71 l'OO 11-88 1.592 283 1.875 669 98 400 357 1.524 16 189 1.729 15-31 796 2,461.303 127,987.750 1807 74-21 O'so 18-07 90-26 1*21 21-97 1.739 376 2.115 693 108 403 367 1.569 21 382 1.972 16-71 869 2,770.120 144,046.250 1898 79-89 0‘96 13-81 92-48 1*10 15*90 1.666 262 1.928 674 97 418 352 1.541 18 266 1.825 16'02 833 2,886.679 150,107.300 A magánegyesületi betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Privatvcreins-Krankenkassen. 1895 72-81 14'42 7*40 84"07 16-65 8-64 1.344 207 1.551 681 58 227 164 1.130 224 114 1.468 12-92 672 1,155.962 60,110.000 1896 70-86 14'oo 8-31 82-02 16-21 9-62 1.371 216 1.587 640 101 206 178 1.125 222 132 1,479 13-17 685 1,147.969 59,694.400 1897 68'66 18-44 6'21 79-31 21-30 7.18 1.358 212 1.570 604 108 183 183 1.078 289 97 1.4G4 13-06 679 1,135.304 59,035.800 1898 70-72 15'82 7-86 79-89 17-88 8-87 1.448 188 1.636 624 105 238 190 1.157 259 128 1.544 13'92 724 1,249.113 64,953.900 Az összes betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den gesammten Krankenkassen. 1895 69-60 11’90 12-15 82-07 14-03 14-82 1.275 229 1.504 516 81 234 215 1.046 179 183 1.408 12-27 638 6,620.401 344,260.800 1896 67-13 11*17 15*31 83’90 13 "96 19-14 1.324 331 1.655 516 104 255 236 1.111 184 254 1.549 12*73 662 7,104.222 369,419.550 ,1897 65-63 1 1'57 17-61 81 '26 14-85 21'83 1.364 327 1.691 514 110 247 237 1.108 196 298 1.602 13-12 682 7,560.430 393,142.350 1898 74-42 1 1-92 0.11 83-60 13-37 10.22 1.348 164 1.512 518 102 273 232 1.125 180 138 1.443 12'96 674 7,998.805 415,937.850 15* 114* Év — Jahr Segélyezési Unter- stützungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Somtige Segélyezési Unter- stützungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Egy tagra eső — Auf je ein Mitglied entfatlen Egy tagnak Je eiuem Mitgliede Az összes tagoknak Den gesammten Mitgliedern tagjárulékokból eredő aus Mitgliederbei- trdgen erzielte egyéb sonstige összes gesammte .M i -Hl N o 2 5 i f*.| I 8. 1=1 II Ig-fS i E|^| kórházi Spitals- gyógyászati Heilmittel- orvosi és szülésznői Aerztliche «. Uébammen- összes segélyezési gesammte Unter- stützungs- igazgatási Verwaltungs- egyéb sonstige Összes gesammte fizetett munkabér gezahlter Arbeitslohn c tS JS s c II az egész évben im gamen Jahre hetenkint w.öchentlich az egész évben im ganzen Jahre kiadások — - Ausgaben az összes bevéte- lek °/o-ában in °/o dér Gesammt- Einnahmen a tagjárulekokból eredő bevételek °/o-ában in °/o dér Einnahmen aus den Mitglieder- beitragen hQvételek-Einnahinen kiadások — Ausgaben fillérekben — in Hellem koronákban — in Kronen B) Horvát Szlavonországok. - - Kroatien-Slavonien. A kerületi betegsegélyző pénztáraknál Bei den Bezirhs-Krankenkassen. 1895 ... 64‘87 22-64 6-13 74-19 25'78 7-00 1.130 163 1.293 346 156 158 178 838 291 79 1.208 10‘87 565 294.952 15,337.500 1896 63-91 21-68 9’94 75-42 25*46 11-73 1.128 202 1.330 356 143 181 171 851 287 132 1.270 10-85 564 321.569 10,721.600 1897 ... 69'is 16-88 11'06 80-66 19*68 12'90 1.307 216 1.523 421 208 261 164 1.054 257 169 1.480 12-66 653 386.156 20,080.100 1898 73'92 15"i8 8-09 81-68 16-78 8‘94 1.334 140 1.474 451 232 235 171 1.089 224 119 1.432 12-83 667 440.280 22,894.550 Az ipartestületi betegsegélyző pénztáraknál. - Bei den Gewerbekorpórations-Krankenkasscn. 1895 17-69 34-79 44-80 65-24 129'06 166-19 198 537 735 97 16 — 16 129 256 329 714 1‘90 99 404 21.000 1896 42-06 34-31 15-36 81*40 66-41 29-72 ,237 223 460 40 89 3 61 193 158 70 421 2-29 119 744 38.700 1897 62-76 25-n — 85-41 34-17 — 563 203 766 98 237 38 108 481 192 — 673 5-42 282 1.002 52.100 1898 64-32 18-26 4'88 91-63 26-oo 6*95 457 194 651 64 209 28 118 419 119 32 570 4'40 229 747 38.850 A gyári és vállalati betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Fabriks- und Jnternehmungs-Kranhcnkassen. 1895 71-02 6*64 9-12 UO'47 10'32 14-19 918 5Ö9 1.427 432 113 258 211 1.014 95 130 1.239 8'82 459 18.554 964.800 1896 75"7i 3*54 7*78 114-60 5‘36 11-78 771 396 1.167 412 86 217 168 883 41 91 1.015 7-40 385 22.442 1,167.000 1897 70-46 2-19 14*27 97-05 3'02 19-66 940 355 1.295 361 146 229 177 913 28 185 1.126 9-04 470 39.063 2,031.300 1898 . . 72-87 1'23 15*07 92-16 1 '66 19‘Sl 1.529 405 1.934 488 214 362 345 1.409 24 303 1.736 14"7i 765 65.755 3;419.300 Az összes betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den gesammten Krankenliassen. 1895 65'ie 21-36 6*58 76-32 25'oo 7*63 1.108 190 1.298 350 153 164 179 846 277 84 1.207 10-65 554 313.910 16,323.300 1896 64-83 20'15 9"71 77-99 24-24 11'77 1.086 221 1.307 358 137 183 169 847 263 128 1.238 10-44 543 344.755 17,927.300 1897 69"3o 15*34 11 "37 82*18 18-18 13-49 1.233 229 1.462 404 196 251 ■ 162 1.013 224 167 1.404 11-87 617 426.221 22,163.500 1898 73-76 13'io 9*19 83-06 14-82 10-35 1.353 170 1.523 454 230 248 191 1.123 200 140 1.463 13-os 676 506.782 26,352 700 Magyarbirodalom összesen. — Königreich Ungarn zusammen. A kerületi betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Bezirks-Krankenkassen. 1895 62-47 19-03 14'02 74-47 22'08 16*72 1.092 210 1.302 377 92 167 177 813 248 183 1.244 10'60 546 2,760.587 143,550.500 1896 57-42 16-48 21-93 76-67 22-oi 29-27 1.163 390 1.553 391 108 193 200 892 256 340 1.488 11*17 581 3,066.798 159,473.500 1897 59'09 16-64 21-20 76-33 21-30 27-39 1.183 345 1.528 397 115 196 195 903 253 324 1.480 11'37 591 3,264.865 169,773.000 1898 ......... 72-66 IS'16 6*04 78-90 19 "76 6*57 1.200 105 1.305 422 114 216 195 947 237 79 1.263 11-64 600 3,548.609 184,527.650 Az ipartestületi betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Gewerbekorporations- Krankenliassen _ 1895 57-72 20-28 13-28 69-97 24-50 16-10 998 211 1.209 345 93 151 109 698 245 161 1.104 9’60 499 675.671 35,134.900 1896 59-27 20-12 10‘36 73-99 25-n 12-93 1.185 294 1.479 426 127 192 132 877 297 153 1.327 1 1‘38 592 , 750.465 39,024.200 1897 .... 60'7t 20*33 12-52 72-43 24-26 14-91 1.190 230 1.420 414 145 173 130 862 289 178 1.329 11-44 595 777.298 40,419.500 1898 . , ....... 67-20 22'07 6*05 75-74 24'87 6’82 1.058 134 1.192 381 122 176 122 801 263 72 1.136 10'17 529 755.431 39,282.400 A gyári és vállalati betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Fabriks- und Unternehtnungs-Krankenkassen. 1895 79'68 0'83 ll-n 92-77 0‘98 12-95 1.660 275 1.935 712 85 385 358 1.540 16 215 1.771 15-90 830 2,342.091 121,788.700 1896 81-19 0'88 10'oe 95-88 1 ‘04 11 "88 1.577 285 1.862 664 97 397 354 1.512 16 187 1.715 1 5*15 788 2,483.745 129,154.750 1897 74-16 1*01 18-oi 90-34 1-23 21-94 1.718 376 2.094 684 107 399 362 1.552 21 377 1.950 16-52 859 2,809.184 146,077.550 1898 79-72 0-95 13-86 92-48 1-11 16-07 1.662 266 1 928 668 100 417 352 1.537 19 267 1.823 15-98 831 2,952.434 153,526.600 A magánegyesülefi betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den Privatvereins-Krankenkasscn. 1895 72-61 14-42 7*40 84'07 16-66 8*54 1.344 207 1.551 681 58 227 164 1.130 224 114 1.468 I2'92 672 1,155.962 60,110.000 1896 70-86 14-00 8-31 82-02 16-21 9-62 1.371 216 1.587 640 101 206 178 1.125 222 132 1.479 13-17 685 1,147.969 59,694.400 1897 68-65 18'44 6'21 79-si 21-30 7-18 1.358 212 1.570 604 108 183 183 1.078 289 97 1.464 13-06 679 1,135.304 59,035.800 1898 70-72 15*82 7*85 79-89 17-88 8*87 1.448 188 1.636 624 105 238 190 1.157 259 128 1.544 13-92 724 1,249.113 64,953.900 Az összes betegsegélyző pénztáraknál. — Bei den gesammten Krankenliassen. 1895 ......... 69-40 12-33 1 1-89 81-81 14-63 14-02 1.266 227 1.493 507 85 231 213 1.036 184 178 1.398 12-17 633 6,934.311 360,584.100 1896 67-os I 1 "67 15"07 83-63 14-48 18-so 1.311 324 1.635 507 106 251 232 1.096 189 246 1.531 12-60 655 7,448.977 387,346.850 1897 65-73 11-78 17-29 81’30 14*56 21-39 1.358 321 1.679 508 115 248 233 1.104 198 290 1.592 13-06 679 7,986.651 415,305.850 1898 74-38 11 "99 9-n 83-48 13*46 10*23 1.348 165 / 1.513 514 110 271 230 1.125 181 138 1.444 12-96 674 8,505.587 442,290.550 A segélyezési, igazgatási és egyéb kiadásoknak az összes bevételek százalékában való feltüntetése azért nem ígér különösebb tanulságokat, mert a korábbi években, mint már említve volt, az átfutó tételek zavarják az összehasonlitást. A segélyezési és igaz- gatási kiadásoknak azonban csupán a tagjárulékokból eredő bevé- telekkel való egybevetése mindjárt arról győz meg, hogy a kerü- leti pénztárak a tagok befizetéseit növekvő mértékben használják föl a segélyezésre, s a tagjárulékoknak 1898-ban már 78'9o szá- zaléka térült vissza a tagok javára; viszont az igazgatási költségek folyton kevesebbet emésztettek föl, s az 1895. évi 22'es százalékkal szemben 1898-ban már 19'75 százalékra apadtak. Az ipartestületi pénztáraknál is — az 1897. évi visszaesést leszámítva — növek- szik a segélyezésre fordított költségek aránya; az adminisztráczio- nális költségek csökkenése azonban nem tart ezzel lépést; 1896- ban magasra (25-n°/o) emelkedtek az igazgatási költségek, a követ- kező évben közel egy százalékkal megfogytak ugyan, de 1898-ban ismét több mint fél százaléknyi emelkedés mutatkozik. Része lehet ebben különben annak is, hogy 1898-ban több új ipartestületi betegsegélyző pénztár .keletkezvén, az első berendezkedésnek szük- ségszerűen magas költségei ennek az évnek terhére írattak. A gyári és vállalati pénztáraknál a segélyezési kiadások aránya igen ingadozó, s inkább csökkenésre, mint emelkedésre mutat; 1895-ben a tagjárulékoknak 92-77 százaléka fordittatott segélyezésre, Dér Ausvveis dér Unterstützungs-, Verwaltungs- und sonsti- gen Ausgaben in Perzenten dér Gesammteinnahmen verspricht darum nicht besonders instruktiv zu sein, , weil in den früheren Jahren die durchlaufenden Posten, wie schon erwáhnt, die Ver- gleichung stören. Die Vergleichung dér Unterstützungs- und Ver- waltungsausgaben nur mit den aus den Mitgliederbeitrágen erziel- ten Einnahmen bezeugt sofort, dass die Bezirkskassen die Ein- zahlungen dér Mitglieder in immer grösserem Maasse zu Unter- stützungen verwenden und dass 1898 bereits 7.8'oo°/o dér Mit- gliederbeitrage zu Gunsten dér Mitglieder rückerstattet vvurden ; hin- gegen zehrten die Verwaltungskosten immer weniger auf und sind von 22’68°/o des Jahres 1895 im Jahre 1898 bereits auf 19’75°/o gesunken. Auch béi den Gewerbekorporationskassen nimmt — den Rückgang im Jahre 1897 abgerechnet — das Verháltnis dér zu Unterstützungen verwendeten Auslagen zu; die Abnahme dér Administrationskösten hált aber damit nicht Schritt; im Jahre 1896 stiegen die Verwaltungskosten hoch (25ui°/o), im folgenden Jahre nahmen sie zwar um beinahe ein Perzent ab, aber 1898 zeigt sich wieder eine Zunahme von mehr als einem halben Perzent. Hiezu kann übrigens auch das beigetragen habén, dass im Jahre 1898 mehrere neue Gewerbekorporations-Krankenkassen entstanden sind und die nothwendiger Weise hohen Kosten dér ersten Einrichtung diesem Jahre zűr Last geschrieben wurden. Bei den Fabriks- und Unternehmungskassen ist das Verhált- nis dér Unterstützungsausgaben ein sehr schwankendes und zeigt eher eine Ab- als eine Zunahme; 1895 wurden 92'77°/o dér Mit- 115* a következő évben pedig felszökkent ugyan ez az arány 95*88 szá- zalékra, de már 1897-ben ismét 90*34 százalékra hanyatlik, s 1898- ban is csak 92*48 százalékig tud emelkedni. Az igazgatási kiadások mig 1895-ben nem érték el az egy, százalékot, azon túl mindig fölötte maradtak; nagy része a tagjárulékoknak számoltatik el egyéb kiadások czímén. A magánegyesületi pénztáraknál a tagjárulékokból eredő bevé- teleknek 1895-ben 84*07 százalékát fordították segélyezésre ; a követ- kező évben s 1897-ben is csökkent ez az arány, ügy hogy 1897- ben a segélyezési kiadások már csak 79*31 százalékát képviselték a tagjárulékoknak; 1898-ra némi emelkedés tapasztalható, 79*89 százalékos aránynyal. Az igazgatási költségek 1897-ben emész- tettek föl legtöbbet, 21*so százalékot. A részletekben mutatkozó eltérésekből főleg az említésre méltó, hogy a magyar anyaországban a kerületi pénztárak az utolsó két évben kevesebbet fordítottak segélyezési czélokra és többet igaz- gatási kiadásokra, mint Horvát-S'zlavonországokbah; a horvát- szlavonországi ipartestületi pénztár ma is többet költ az adminisz- tráczióra, mint az anyaországiak, az előző években .pedig — a szervezkedés esztendeiben — különösen sok igazgatási költséggel küzdött; ugyanitt a gyári pénztárak is nagyobb -- bár csökkenő — arányban fordítják a tagjárulékokat az igazgatás czéljaira, mint az anyaországban. A betegsegélyző pénztárak jelleg szerinti megkülönböztetése nélkül s azoknak törvénj^hatóságonkint való elhelyezkedése szerint vizsgálva ezeket az átlagos taglétszámhoz viszonyított arányokat (1. a 116. és 117. lapon foglalt táblázatokat), általában azt tapasztalhatjuk, hogy az iparos jellegű ,városokban, továbbá oly törvényhatóságokban, a hol főleg gyári pénztárak vannak, a segélyezési kiadások részesedése a tagjárulékból eredő bevételekben az országos átlagon felül emel- kedik, viszont az igazgatási költségek átlagon alul maradnak. Nyilván- váló jele ez annak, hogy a tagoknak a központ körül való tömörülése a pénztárakat nagyobb segélyezési akczióra képesíti, mig a nagy vidékre- kiterjedő hatáskör az igazgatási költségeket aránytalanul megnöveli. A budapesti pénztárak teljesítménye ehhez képest a leg- jobbak közül való: tagjárulékaiknak e pénztárak 89*09 százalékát fordítják segélyezésre és csak 8*28 százalékát igazgatási költségekre. Budapesten kívül a segélyezést az országos átlagon felüli arányban folytatják a következő törvényhatóságok; Kolozs vármegye (a segélyezési kiadások a tagjárulékból eredő bevételeknek 130*64°/o-a), Verőcze vármegye (101*e4°/o), Kolozsvár város (94*67%), Besztercze- Naszód vármegye (93*77%), Fogaras vármegye (93*32%), Modrus- Fiume vármegye (92*05%), Máramaros vármegye (89*6o°/o), Nagyvárad (87*08%), Sopron vármegye (87*i7°/o) és Nagy-Küküllő vármegye (87*is°/o). Legkedvezőtlenebb arányokat tüntetnek fel: Lika-Krbava vármegye (38*84%), Szilágy vármegye (48*so%), Csongrád vármegye (50*85%), Hódmező-Vásárhely (52*s2%), Baja (55*18%), Veszprém vármegye (55*65%), Torda-Aranyos vármegye (58*08%), Abauj-Torna vármegye (58*31%), Zombor (59*73%) és Árva vármegye (60*59°/o). Az igazgatási költségek legkisebb arányát Budapesten kívül ezekben a törvényhatóságokban találjuk: Kolozs vármegye (a tag- járulékok 0*04%• a), Sopron vármegye (5*27%), Selmeczbánya (7*?i%), Fiume (10*is°/o), Zágráb (10*60%), Árva vármegye (11*46%), Versecz (11*49%), Szerém vármegye (12*42°/°) és Háromszék vármegye (12*59%). Legmagasabbak az igazgatási költségek Szabolcs vár- megyében (65*68%), azután Szilágyban (54*26%), Torda-Aranyosban (47*67%), Baján (39*oo°/o), Udvarhelyben (36*53%), Hunyadban (36*32%), Biharban (36*12%), Zornborban (35*17%), Pancsován (34*25%) s végül Alsó-Fehér vármegyében (33*98%). Kiváltképen érdekes azoknak az arányszámoknak a vizsgálata, a melyek a betegsegélyző pénztárak bevételeinek és kiadásainak egy pénztári tagra jutó arányait tüntetik fel. 1898-ban összes betegsegélyző pénz- tárainknál egy pénztári tagra 15*is korona bevétel és 14*44 korona kiadás jutott. A bevételekből 13*48 korona esik a tagjárulékokra és 1*66 korona egyéb bevételekre. Az egy tagra eső tagjárulékból eredő bevétel — 1897-et kivéve — az előző években mind jelentékenyen kisebb volt, a mi arra enged következtetni, hogy a tagjárulékok behajtása növekvő erélylyel folyik. A kerületi betegsegélyző pénz- gliederbeitráge zu Unterstützungen verwendet, im náchsten Jahre stieg zwar das Verháltnis auf 95*88%, doch sinkt es 1897 wieder auf 90*34% herab und vermag auch 1898 nur auf 92*48°/o zu stei- gen. Die Verwaltungskosten erreichten 1895 noch nicht ein Perzent, von da an stehen sie immer darüber; ein grosser Theil dér Mitgliederbeitráge wird unter dem Titel sonstiger Ausgaben ver- rechnet. Bei den Privatvereins-Kassen wurden 1895 84*07% dér Ein- nahmen aus den Mitgliederbeitrágen an Unterstützungen verwen- det; im náchsten Jahre und auch 1897 nahm dies Verháltnis ab, so dass die Unterstützungsausgaben blos 79*si% dér Mitglieder- beitráge ausmachten; 1898 zeigte sich eine Zunahme mit dér Ver- háltniszahl 79*sg. Die Verwaltungskosten verschlangen 1897 das meiste, 21*so%. ♦ Von den in den Details sich ergebenden Abweichungen ist besonders erwáhnenswert, dass die Bezirkskassen im ungarischen Mutterlande in den letzten zwei Jahren weniger zu Unterstützungs- zwecken und mehr auf die Verwaltungskosten verwendet habén, als. in Kroatien-Slavonien; die kroatisch-slavonische Gewerbe- Korporationskasse gibt auch heute mehr auf die Administration aus, als die im Mutterlande; in den vorhergehenden Jahren aber — den Jahren dér Organisirung — hatte sie mit besonders vielen Verwaltungskosten zu kámpfen; ebenda verwenden auch die Fabrikskassen die Mitgliederbeitráge in einem grösseren, jedoch in Abnahme begriffenen Verháltnis zu Verwaltungszwecken, als im Mutterlande. Wenn wir diese mit dem durchschnittlichen Mitgliederstande verglichenen Verhaltnisse dér Krankenkassen ohne Unterscheidung nach ihrem Karakter und nach ihrer Dislokation nach Munizipien untersuchen (s. die Tabellen auf S. 116 und 117), werden wir im Allgemeinen finden, dass in den Stádten mit industriellem. Karak- ter, ferner in solchen Munizipien, wo sich vornehmlich Fabriks- kassen befinden, dér Antheil dér Unterstützungsausgaben an den aus den Mitgliederbeitrágen erzielten Einnahmen sich über den Landesdurchschnitt erhebt, die Verwaltungskosten hingegen unter dem Durchschnitte bleibén. Es ist alsó offenbar, dass das gedrángte Zusammensein dér Mitglieder um einen Mittelpunkt die Kassen zu einer grösseren Unterstützungsaktion befáhigt, wáhrend die Erstreckung des Wirkungskreises auf ein grösseres Gebiet die Ver-' waltungskosten unverháltnismássig steigert. Die Leistungsfáhigkeit dér Budapestéi* Kassen gehört derogemáss zu den besten: diese Kassen verwenden 89*09% ihrer Mitgliederbeitráge zu Unterstützun- gen und nur 8*28% zu Verwaltungskosten. Ausser Budapest betreiben noch íolgende Munizipien die Un- terstützung in einem den Landesdurchschnitt überschreitenden Maasse: Komitat -Kolozs (die Unterstützungausgaben betragen 130*64% dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen), Komitat Verőcze (101*64%), Stadt Kolozsvár (94*67%), . Komitat Besztercze-Naszód (93*77%), Komitat Fogaras (93*32%), Komitat Modrus-Fiume (92*os%), Ko- mitat Máramaros (89*eo%), Nagyvárad (87*98%), Komitat Sopron (87*17%) und Komitat Nagy-Küküllő (87*13%). Die ungünstigsten Verháltnisse zeigen : Komitat Lika-Krbava (38*84%), Komitat Szilágy (48*39%), Komitat Csongrád (50*85%), Hódmező-Vásárhely (52*32°/o), Baja (55*i8°/o), Komitat Veszprém (55*65%), Komitat Torda-Aranyos (58*08%), Komitat Abauj-Torna (58*31%), Zombor (59*78°/o) und Ko mitat Árva (60*59%). Die kleinsten Verháltniszahlen dér Verwaltungskosten finden sich ausser Budapest in folgenden Munizipien ; Komitat Kolozs (0*o4% dér Mitgliederbeitráge), Komitat Sopron (5*27%), Selmeczbánya (7*7i°/o), Fiume (10*is%), Zágráb (10*5o°/o), Komitat Árva (ll*46°/o), Versecz (11*49%), Komitat Szerém (12*42%) und Komitat Három- szék (12*59°/o). Am höchsten sind die Verwaltungskosten : Komitat Szabolcs (65*es0/o), Komitat Szilágy (54*26%), Komitat Torda-Ara- nyos (47*67%), Baja (39.09%), Komitat Udvarhely (36*53%), Komitat Hunyad (36*32%), Komitat Bihar (36*i2°/o), Zombor (35*i?%), Pan- csova (34*25%), endlich Komitat Alsó-Fehér (33*98%). Besonders interessant ist die Untersuchung dér Verháltniszahlen, welche das auf je ein Kassenmitglied entfallende Ausmaass dér Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen ausweisen. Im Jahre 1898 ent- fielen bei den gesammten Krankenkassen auf je ein Kassenmitglied 15*13 Kronen Einnahmen und 14*44 Kronen Ausgaben. Von den Einnahmen entfallen 13*48 Kronen auf die Mitglieder-Beitráge und Les Kronen auf sonstige Einnahmen. Die Einnahmen aus den auf je ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitrágen waren — 1897 aus- genommen — in den früheren Jahren immer bedeutend kleiner, was darauf schliessen lásst, dass das Einheben dér Mitgliederbeitráge mit gesteigerter Energie betrieben wird. Bei den Bezirks-Kranken- kassen, welche von dem Verzug dér Einzahlung dér Mitglieder- 15** 116* — Laufende Zahl V? t - W1 1 Egy tagra eső — Auf je ein Mitglied entfallm Égy tagnak Je cinem Mitgliede Az összes tagoknak Den (jesammten MUgliedem Közjogi alkatrész, <u 1 cn cn S ^CD M -1° cn -g £ _ .bo CD tn . K s él 1,11 r^2 3 5o i ű 5 esi a cn 2 'CD g in -0 £ fizetett munkabér gezahlter Arheitslohn országrész, törvényhatóság bo §: o ^ cn cD ~ N £ CvJ 55 bO^ Egyél Sonst CD s CD cn ^ bD § ll Egyél Sonst tagjárulékból aus M,itgliederhtt tragen erzielte s § 1 ' 1 5 | tp 3 w *3 co 1 ctí ' N3 ^ cn í* “tsj cn 'cd 2 '<D' 1* . 01-aa 1 « £ cn '<rf O Co 1 : ^0 1 évben Jahre évben Jahre S Staaisrechüicher Bestandtheü, Landestheil, Munizipium kiadások — Ausgaben X> c/> CD (U3N *55 S ~ fi ~ s N § ’cn r-U « S « N | Ü =8 cJ-H te Összes Ö ^ a CS3 <0 CJ s tS3 ^ ÍS3 cn 'O az összes bevé- telek °/o-ában in % dér Gesammt- Einnahmen a tagjárulékokból eredő bevételek °/o-ában >> bD CD cn tfí :0 a 1 Sh 'O »n bo^ > £ — 50 O ^ § s CD £3 5 C rí£ ej *2> s be q « b-0 ^ § C ^ CD hj 0 :s> VCD S tD j>» o in °/o dér Einnahmen aus den Mitglieder- . beitragen bevételek-Einnahmen kiadások — Ausgaben s Cö -is § fillérekben — in Hellern koronákban — in Kronen 1 I. Magyarország.- Ungarn. a) Duna bal partja. Linkes Donau-Ufer. Árva vm 56"8o 10-76 8-38 60-59 11-46 8'93 2.219 144 2.363 321 224 309 491 1.345 254 198 1.797 19-87 1.033 13.786 716.850 2 Hars » 59-41 17-49 21-34 73-88 21-76 26-54 788 192 080 238 22 167 155 582 171 210 963 7-90 411 28.565 1,485.350 3 Esztergom vm. . . . 67-12 18-14 10’89 75-29 20-34 12-22 1.132 138 1.270 286 116 200 251 853 230 138 1.221 12-00 624 46.033 2,393.700 4 Hont vm 54-47 46-72 54’oi 65-89 40-61 38'17 1.361 318 4.470 504 60 197 555 806 247 555 1.408 11'81 644 21.451 1,115.450 Selm.-és Bélab. thj. v. 60'10 5"6S 57-34 S5-21 7-71 57-39 4.555 488 1.813 671 47 859 445 1.089 102 496 1.687 13'86 730 27.421 1,485.900 együtt . . 57-8» 10-08 26'oo 74-17 12-93 33-35 1.296 366 1.662 502 36 231 193 962 168 431 1.561 12-87 669 48.872 2,541.350 5 Liptó vm 46-21 9-69 39-63 70-18 14-71 60’04 766 398 1.164 254 36 100 148 538 113 459 1.110 7-31 380 25.126 1,306.600 6 Nógrád vm. . . . 58-84 11-01 8-05 78-32 14-79 10-81 869 297 1.166 195 92 203 190 680 128 95 903 8-92 464 52.858 2,748,650 7 Nyitra » .... 71-95 21-87 2*97 83-79 25-47 3-46 829 137 966 209 62 212 212 695 211 29 935 7-79 405 63.249 3,288.950 8 Pozsony » .... 73'63 45-67 9*80 83'i 0 45-41 44-14 4.004 148 4.545 554 66 500 575 902 169 132 4.405 0-07 505 34.701 1,804.450 Pozsony thj. v. . . 75*25 45-98 5*84 77-78 44-84 0-38 1.638 100 1.723 705 114 400 169 1.266 242 153 1.660 16'88 878 331.348 13,030.100 együtt . . 73-1? 13-92 8-97 78-39 14-92 9’61 1.530 110 1.640 714 105 193 188 1.200 228 147 1.575 15-38 800 266.049 13,834.550 9 Trencsén vm 74-u 13-27 7-35 84'si 15-18 8-40 698 100 798 237 35 160 160 592 106 58 756 6-92 360 45.567 2,369.50(i 10 Turócz » . . . . 60-23 20-04 17-61 63-67 21-19 18-61 695 40 735 148 10 169 115 442 147 130 719 7-04 366 8.772 .456.150 11 Zólyom » . . . . 75-68 12-02 10-80 84-66 13-44 12-08 731 87 818 279 32 181 127 619 98 89 806 6'62 344 68.715 3,573.150 Összesen . . 67-91 14-12 12-08 78-40 16-30 18*94 1.049 102 1.211 385 08 188 181 822 171 146 1.189 10-26 534 667.592 34,714.800 1 h) Duna jobb partja. Rechtes Donau-Ufer. Baranya vm 68'39 54-31 5-46 74-94 56-63 5’63 654 63 747 455 58 138 169 490 474 18 682 7-12 570 17.127 890.600 Pécs thj. v 67-78 46-32 10'67 7ő;96 18'29 44-84 1.304 157 1.461 418 72 315 186 991 338 154 1.383 4029 650 74.563 3,877.250 együtt . . 67-89 17-78 9-07 75-77 19-86 10-12 1.099 129 1.228 326 67 259 181 833 218 112 1.163 10-83 563 91.689 4,767.855 2 Fejér vm 59'22 16'84 47-01 76-09 54-68 54-91 718 506 934 65 504 40 540 546 156 457 859 7’ 37 383 4.705 89.700 Sz.-Fejérvár thj. v. 64-67 84'92 4'43 75-64 58-34 5'o3 057 454 1.088 308 445 203 180 705 371 40 1.033 9-31 484 49.061 2,551.150 együtt . . 64-45 24-66 4-91 73-63 28-11 .5-60 946 134 1.080 201 117 195 183 696 266 53 1.015 9-23 480 50.786 2,640.850 3 Győr vm — — — ■ — — _ — Győr thj. v. ... 64-37 30'07 40-86 70-86 56-12 44-13 1.085 556 4.444 404 76 505 04 866 283 154 4.505 0'B7 487 52.417 3,735.700 együtt . . 61-37 20-07 10-86 79'85 26-12 14'is 1.085 326 1.411 494 76 205 91 866 283 154 1.303 9-37 487 52.417 2,725.70t 4 Komárom vm. . . . 59'58 10'22 5*07 55-68 44-70 4-42 1.073 470 4.545 450 44 397 455 919 158 47 1.134 0'96 518 44.700 765.450 Komárom thj. v. . •. 56" 09 50-12 40-61 74*61 55-64 54‘ 87 956 565 4.540 564 88 174 158 684 245 337 1.166 S’29 431 18.804 . 977.800 együtt . . 57-73 15-48 1 1 ’80 77-73 20-84 15-89 1.004 348 1.352 332 68 224 156 780 209 160 1.149 8'94 465 33.524 1,743.250 5 Moson vm 72-32 13’05 12-39 78-65 14-19 13-47 1.25! 110 1.301 405 102 189 288 984 178 168 1.330 12-67 659 28.2)8 1,467.350 6 Somogy » ..... 66'29 28-46 2-16 74’oo 31-77 2-71 614 72 686 158 50 86 160 454 195 15 664 6‘96 362 31.984 1,663.150 7 Sopron » 69'20 4-18 44-28 87-17 5*27 47-96 4.444 396 1.437 455 50 555 388 995 60 305 1.260 8' 96 466 47.763 2,483.650 Sopron, thj. v. . 74-24 47-46 5-33 80'57 18' 94 5'61 047 78 995 550 83 457 169 739 474 33 945 0-88 544 80.148 4,167.400 együtt . . 72-18 12-02 7-79 ■83-03 13-83 8-97 989 149 1.138 383 63 168 208 822 137 88 1.047 9-62 495 127.905 6,651.050 8 Tolna vm 55-42 24-96 1 1 ‘77 61-37 27-64 13*04 980 105 1.085 229 69 145 159 602 271 127 1.000 10‘92 568 34.130 1,774.750 9 Vas » 61-70 25-57 9-92 69-28 28-71 11-14 758 94 852 239 52 135 99 525 218 85 828 7-04 366 79.562 4,137.250 10 Veszprém vm. . . . 50-78 25-74 13-58 55'66 28'16 14-86 795 75 870 157 34 120 131 442 224 118 784 8-12 422 43.926 2,284.150 11 Zala » ... 62-32 22-27 9-68 73-08 26-12 1 I -36 827 142 969 215 90 171 128 604 216 94 914 7-88 410 46.409 2,413.250 Összesen . . 64-34 19-78 9'21 74-33 22-86 10-64 921 143 1.004 288 08 171 158 685 210 98 993 8-96 466 620.550 32,268.600 1 c) Duna-Tisza köze. Donau-Theiss-Becken. Bács-Bodrog vm. . . 58' 26 50-41 6" 27 65-86 55-29 7-08 634 85 747 455 19 440 457 418 311 45 674 6-33 500 25.848 1,344.100 Baja thj. v 50' 91 56-07 0-49 55' is 50-09 40-29 716 60 776 455 49 440 104 395 280 75 748 7-46 388 10.624 553.450 Szabadka thj. v. 55 "46 57-06 44-35 69-58 55-94 48-01 735 187 055 547 19 118 157 544 349 455 893 6-94 361 33.263 1,309.600 Újvidék -thj. v. . . 63'86 55-41 0-82 70-48 55" 84 40-84 1.133 117 4.550 550 96 220 145 791 290 133 1.303 44-31 588 40.647 2,113.650 Zombor thj. v. . . 54-63 30'40 46-26 50-73 55-17 48*80 537 83 610 98 11 77 139 315 186 99 600 6"02 313 16.920 879.850 együtt . . 57-92 27-62 10-94 66*85 31-68 12-63 754 110 864 188 38 138 136 500 239 94 833 7‘67 399 117.301 6,099.650 2 Csongrád vm 43'39 55*29 45-18 50-86 55*94 44'6i 599 408 707 00 6 78 447 500 200 86 586 6'04 544 7.344 376.700 Hódm.-Vásárh. thj.v. 45'40 38' 61 18-70 55-32 55-97 54-66 960 146 1.106 108 60 173 465 503 316 207 1.025 40-19 550 11.104 577.400 Szeged thj. v. . . . 74-64 44-48 6'70 84'46 45’oo 7-69 4.555 164 1.399 506 54 368 555 1.043 161 93 1.397 40-64 653 83.884 4,361.950 együtt . . 68-95 14-ai 8'43 78'59 16-66 9-60 1.114 156 1.270 402 33 230 210 875 186 101 1.168 11-38 592 102.232 5,316.050 3 Heves vm. ..... 60-58 19’os 15’97 68-85 22-36 18’16 907 123 1.030 248 41 186 149 624 203 165 992 9'40 489 51.574 2,681.850 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 63"i3 27"62 3-61 77-27 33-81 4-42 668 150 818 150 45 186 135 516 226 30 772 6*56 341 46.629 2,424.700 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 65-29 55-17 0'62 70-39 54-66 10' 69 768 86 854 554 75 139 406 544 189 83 813 7'87 400 96.340 5,009.700 Budapest székes főv. 84-13 7-64 8'62 80-09 8-28 0-46 1.751 173 1.933 745 139 369 540 1.560 145 166 1.871 46’79 873 4,674.586 343,078.450 Kecskemét thj. v. . 65-49 55-49 3-21 67-04 50*56 5-46 805 58 863 196 54 151 444 539 346 88 813 S'19 436 33.768 1,335.950 együtt . . 80-68 7*94 8-61 88-61 8-72 9-40 1.698 167 1.865 714 135 356 290 1.504 148 161 1.813 16’33 849 4,794.694 249,324.100 Összesen , . 79-60 8-87 8’69 87’69 y-77 9-67 1.598 103 1.701 059 124 335 282 1.400 156 158 1.709 15-48 805 5,112.430 266,846.350 1 d) Tisza jobb partja. Rechtes Theiss- Ufér. Abauj-Torna vm. . . 48'95 5S’2i 44-20 58-31 55" 60 45-34 4.005 191 1.194 464 44 185 198 585 557 454 1.056 0-79 500 7.646 397.600 Kassa thj. v. , . . 67-38 13'85 6-66 84*77 45-64 8'38 4.054 364 1.285 544 61 183 109 866 159 85 1.110 40-23 550 91.389 4,752.200 együtt . . 66-03 13-62 7'oo 82*73 16-94 8* í 7 1.020 258 1.278 487 59 182 116 844 173 89 1.106 10-19 530 99.035 5,149.800 2 Bereg vm 60-28 27-63 4*71 69‘70 31-95 5-46 849 133 982 265 54 110 163 592 271 47 910 8-52 443 14.994 779.700 3 Borsod » 58-68 23-60 1 1 -76 61-26 24-67 12-28 1.246 56 1.302 218 116 264 165 763 306 153 1.222 12-66 ■ 658 51.235 2,664.200 4 Gömör » 54-76 14-06 9-21 72-24 18’66 12-16 890 284 1.174 161 52 260 170 643 165 108 916 9’36 486 35.028 1,821.450 5 Sáros » ..... 67-43 20-62 7*44 69*61 24"88 ö’oi 931 197 1.128 232 43 199 174 648 232 83 963 9-17 477 19.873 1,033.400 6 Szepes » 66-86 13-80 8'12 73-30 15-25 8‘97 1.085 113 1.198 320 19 224 232 .795 165 98 1.058 10-85 564 63.553 3,304.750 7 Ung » 73-70 16-33 5-69 82-03 18-18 6’22 990 113 1.112 277 43 272 227 819 182 62 1.063 9-26 481 21.753 1,131.150 8 Zemplén vm. . . 55-56 20-88 17-18 62-27 23-40 19-25 1.010 122 1.132 248 40 207 134 629 236 195 1.060 9-oe 471 57.425 2,986.150 Összesen . . C2"04 17-14 9'42 72-50 20-oa 11 "01 1.028 172 1.195 312 53 214 162 741 205 118 1.059 10'08 524 362.896 18,870.609 L 00 X 45. X X ha 0CO<lQa'^COM^ tNg ~ p 5-22 I* lo ? . H, ,J> í> C/3 tsj >* N a> cr, O: = ÍS c/3 N CSJ P, CS30Q P, *~i <g fc *-» cr p> a* < ^ 3 D* ’ ín — tSJ o O N C* ^ 2' a> 3 aq p a q *< S=: g \r co m o 2* h-, o CL p O ^ hí 2 5H í O H S b S- s. i rr1 1 ^ S t» £• < o« i «j 3 p 3:S2S* « s £ 5 <- © « v v d P P «, <p aq $*Tl S< ^ s S’ §2^3 S cn - ™ •4 N '-O ÍJ0q te CSJ r- O: q, fl> S « ? 1/5 o a M - s CH n & a > ín ín ^ N esi O, “ 3* o ö ?r O: <* p ö : < VJ 3 o W C: rr £i Oí jt 2, < 3 2 2 •, o <j T p. H g, 2 g- cl g-9’g £«g § W'g i S w 3 p PT CL C/5 yj <" C; N O ro ro > c/T Os ti: P (fi ?T -C/i tsj t/3 r-»- 0Q VJ ■ C: ; s> a> o* 3 í*T <í 3 p t/j esi o> CL * < • 3 cr ~ a>-5 rn “• ~ l, 0: < aO* £ 3 £ 2i N 2 v< o H^ ° *D >-» P o 3 D o --*- t/3 P> -3^0 , , <r> -t w f-3 cs p P ■slag. I " 9-S. 0Q , Vj C- aq 3: X N N o; d > ■ P tj wJ “■SS* ■g|B "Is . SS í° . te m o w> • ?r N O: • r*ffq O: SS áf P VJ <í 3 CD' 3 ín ín ^ esi esi r* í p p £' 3r_f’ 3* jo o S CL • 3 ° 3 N3 —1 co co cc ni' Sí ?r h g CD>^ oq 3: * n> ?s- CO 5 jg Ser 2 03 V)- ” -sJI -1 -21 V? cd co cr CD cr. OJ o> cr X X X -3 X NI OD Ül ^ X NI X CD N] ní te) X N X A A A Ül © X üi cd X co üt cd x X Al Ni Üt © Hf X CD CD ül X X CD X Ni Üt X H— w -1 <0 O — Go o cc so 1 1 co cc “^j to OD X ifi- -3 K-k co >- X A] X cd te 1 k- X x c X X HU o Üt io te Ni X X Al X Co Ni OS 1 X te cd x ff X lo X te te x i_r CD >_1 f-l tK ft. o d 1 M <35 <35 M H-* A ro NI GO ÜV CD to A ©: ©3 ©3 f—1 f-k 1—k 1-k Ka )— H- Ka *- Ka | te Ka X f— X K-k K-k CO ff l ■ co te Ka co f-k X to Ka Ka Ka x X , - Ka Ha te X X Ka lo © , ^ Ka X H-k CO *-* CO Cl, h- Ka Ha X co 1 °í te Cd X ük 1 X l-k X -3 CO CO ü Cn X k? X HU te I ÍD f-k CD X ü X <1 co Al O X te Ka CD c Al ül Üt CD t© 1 *7 *-* CO Üt X X X te te te 0 ‘ CO LS cn d cn ' A A A ló cn A d OS ov CO O u A O 00 ©5 t© o to Ha X K* X ío te lo ff © ) Ka CD CD cn Cl, Ka 4- N HU “21 « A? ü X X fU X ©x ©X c X X o co to. ff. HU CD | X X ff XX*— X K-l cn Go HU o Üt Üt ül X o X lo te HU 1 ‘21 1-1 X Ka Üt x 1-1 i_i OD A CT Ol Hk d co 1 O d a a cn 0 ©3 ©3 • d t-t o •A H-* H* ro ©5 A ! cn te cn b • to cn m <35 cn M IO GO X cc Go NI X CD Ha O “-3 *2? -3 N? V? X X X N3 GD -1 X CD Ül NI N| X NI NI X Ka te Co N] X X Al X X X NI A] CD Ni X OD CD Ni Al X NI CD CD -3 ff NI Ni a1 CO X Al N "x Go cd x CO CO X Ifs, Co CD Ka Ka hU *2J CO •— co X -'l OS ©X K-k NI CO X ül A] f-k H1 1 X hu te ff X X X NI OS cn te Co X Üt HU OD x ff © Co Ka cn to X ní ío x d d 1 t-A 1 03 d O rf. <35 <35 <35 <35 d ' co cn co c» CD Cn <35 C c© Ul o O ©0 ©3 o A tf. to cn tK A <35 IO ro >—k k Ka - Ha Ka h-* , , X ) ■ X K-k H-k K-k CO fU t . Ka X X K-k X Co lo Ka Ka lo ro X Ha Ka te X X lo ÍO CD f-* X lo X lo te X CO Hf- o cd hP Hf. Üt CD k? HU te X NI 1 X CO o X CD Ni ff CO X X to I X Go te =? CO ff X X w © X HU CD X Ka Go O X O X cd ní ai 1 ^ X X lo 1 Al Cd CD X rp fő CO >?. cn 05 d t_r fő ró to ©3 d d rf. d <35 * d fA A A A ©3 tf. co to cn co CO co cn w co co A O CD t—k H-k X K-1 H-k , ■ Ka lo a! ff Ka lo üt X o o OD ^3 Ka ^3 Ka cn x °? c? V? GO NI X cn o -3 X *-*■ o i— NI o co to I X x te X NI Al X f-k to OS ~ te üt IC Üt Co NI Al f-k X lo Ka © 1 “ X f? | te ro to ^1 03 A to d ö cn d 10 A cn ■— lO A o cc H-k , . KaKam Ha , , , ■ Ha Ka , . , ■ K-k te , . Nk , . ! . K-k Ka , ■ Ka , . Ha Ha HA Ka f-k A , Ka CO CO cn Cí Ka to Hf, co co te fU HU Oo CD X to X CC o X CO o X f-. X cc te 1 X te Ni NI to X co o ro X © X te te O cd io te X X o te Ka © 1 X O Ka te ff X f-k Ka 1 X te ód X CO Cn 4- NOiD Hf, CD hU HU o HU CO CD X X X CC re X o Ül 4- 4* fU OD CD NI Ha Ka ff o: (X o o . te X Go HU X te hu n a X OD Üt Co 4- 4^ HU te te 4. lO 4^ X> Clto O Ví — Ka X Oo CD OD ff. OD X H—k </> ©x Ül ül t—k X Ül X Co X N{ G0 X NI X X X X X te k-k Üt CD X Co Co Ka O A) 03 Ka te © ff I—k H-k Ka Ka co X Ha te X K-k te K-k l . co , . ff X K-k X te 1 X te Ha X ff ^ 1 X ÍO Ka CD —3 to Ha Co CD V Oo x Co ^3 te Ül X X X 4- 4- -1 o X o ff. X cn 1 ff HU Co X X X X X X X HU X NI A] Ni CD H-k 1 X X ff Üt HU a! CO H-k —* Oi co co Ot HU X co X Üt HU X X X o te 00 © X X o X Al ff- HU X lo te o X X IO ro Ül X te CD te X Co Co CD O A- X Ni N{ © f— X lo *~* Ka te O H* ►—* Ka Ka — Ha Ka *— Ka f. Ka Ka f_ — ►_ K-* te K-k H-. _ H— Ha _ Ha Ha — _ — K-k — Ha Ka — Ka Ka — H- Ha Ka H-l — Ha Ha f-. HA Ka HA Ka Ka ÍÍL. Ón CD ^2? ío cn Ka CO Oo CD cd Cd X 4- X NI Hf- ie K-k ro o o o Cd 1 io te X X X X ff NI K-k ro Al Ha Ha ű* 1 9 X Üt te NI NI X te 1 X io te ni CD te -vl Co CO co te te co te — Ha Ha X X -v) X -i CC j- X o ül X co te 1 ro üt te N ü' X X 4- cc X © LZ eb te — 4- lo te © 1 4. CD te a.i 0 te 1 X CJ» e» o cn ?o> co <o Ha CD co cn CO HU X o X X cc X ©x 45. 45. cn to co te Ni te N! X Ül 05. X X Oi. cn HU ^1 Ka Üt NI -A CD ^ o —* IC Go N! GO 4-. Ni CH Hf- Cn Ci Ka cn cn Oo X Oo X X Oi H-k H-k CC ro X X co X Üt HU X X 45. ff OS X X X Co Ha te 1 . X te Ka X X te 1 X to a ' o 9? O v? — co CD co O Co Ha X CD to X K-k O CO -.1 X X co X Co 1 te Od X t—. Al o o te Al Co Üt Al HU Ka OD © © ül te ^ ©t 1 ff Od 1 co te 4. CD Hf- CO Co Cl, X Ka lo o o Ül HU ü o X o X K-l .k-k X co 4- Ül CO X Üt X te Ka X t—k X f— *—k X X OS Al Ka OD X Üt Co ÓD © X f— te te © ff cc Go ff Ka te 4a H-k ie CO Co Co ‘ Ka Ha X , . K-k K-k 1 , ■ , ■ , ■ Ni CD X Al H-. Ka I H-L Kk, 1 o CO CD cn co cn Üt Üt -21 “O cn Oo co X NI X o I—k H-k ff -3 X X co 1 to ÍO HU to X X X X X X © ff ff lO HU NI X Al X co cd GO 1 ff O 1 te 1 x (X o ÜO co Go 4*- te CO O o CD O HU OD wU -3 X K-* o cc to X X ff. X CD X Ni Ka X o X Al o ff X OS Al Cd Ka Al ÜD Ni lo 4-to © X Ni Co Aj te l-‘ te te CO Co ha co te to X f-. te te co co X , ■ X , ■ to X 1 ■ K-k X , . X lo Ka 1© 1 ^ X Co lo to X H-. f-k I X te Ka ^ CD 4- O Co cn Ha CO te 1 o cn cn X X a X © to 4=. cn ro X X te 1 to Ka 0d 1 ff X ff Ül f— o 1—* 00 r: te te NI Ka a? HU X H-k H-* lo ní OS 1 to l—k Co 1 X CD —1 cn if- »f. te Go 4- HU X <35 to X X X ►— X ©X -i Ü' CO X o X ff. HU A| co te X t—k X X X X X A3 X Üt CD X Ni te te O NI X üt te Al 4^. HU te ff ff IC H-k Ha Ha X te I X , . , , X te K-k UA t ■ X , . , . Ka I Ha Ka | l . X X , ■ , ■ X 1 ■ K-k X Ka lo H-k 1 X lo lo k-1 x ^ I H_ Ka lo ^ te CD 4- Hf- CDt x OD Üt vf. HU 1 X Oo X X ro o OS ex NI 4- —. to X co te 1 to H-- o (» X X X 4- NI K-. te lo cn te eb cd x 1—k © Ni CD © 1 NI 0 Al H-l CD Ví to Oo O o X te Ha X X O X o (X> CC co X X X X X Üt X CD ní X o X X X *— to © Al te CD O te HU te x ff Ü' CD C0 © H-k H-k h- Ka •- Ka _ Ka Ka H-k K* — H-k CO KHCOO Ha CO CD co I h-. Ka Ha X X fU cn H-k jt Of) cn X NI ro X X te ; X te te | X o N] X X ff NI NI Ni Ni NI Üt Ni Ai -1 f X ÓD CD a! 1 55 X te Ni f — X 00 I X Od .cd ff ie CC Ka Ka X Co Cd co te 1 te O X X u_. CC © 4- co X te 1 X CD Co 1 X X X X X X o ©t ff Üt HU X o 4- co te >U ff X te 4^- “O ff- ío X te te hU HU f—1 te Go cn X o 1—k u- X —.3 X ül X X O te X Ka Od NI X X X OD X X te ff lO Ha o O to to to © ff Ka HU © te H-k te te Ka X X Oo Ha ro 1 re H-k cn ■ co l ■ Ha ■ 1 X , , , . , ■ , ■ X X K-l 1 ■ Ka Ka X Ka lo te 1 X lo lo x >-k X lo 1 X lo te x o X NkX C> Oo 4- HU 1 X 1 X -1 o X O X 4- NI X co 1 X Go 1 1 X ül X X NI ül o © X ní HU X Co cd te X © X Ni te ©T CD H-k cn cn cn — OD Oo —21 X GO Oo X 4- X GO NI X 4- X X X X X te o Co o X X OD X OD cn GO o lo te to te CD Ni X Aj Ak CD Ka cn H-k Ha CO Co X X CC ro 1 H-k Ka X Co lo e« I ha lo x cn HA ka | X ÍO Üt ff CO CD O HU O o 1 X Ka Üt NI fU X CC X X >—. o :: co te 1 X cn cd 1 X X X X X X Al OS X ff NI NI Co Hf 1 © te v* O Üt ü? CO te 4- üt cn X X X X tf. X >—* co X Ül X f— Ka X lo te X X 45. X Al 4. kf ©l X Cd te X CO ha. te f ül ff Ka Co A| X 1—1 H-k h- Ka — Ka Ha i . Ka Ka , ■ , . , ■ K-k te K-k , ■ , . t“k I , . Ka ha . , ■ K-k Ka ka Ka Ka -* , . Ka Ka K-k. HA Ka Ka f- HA b* 1 HA Ka Ka ífL V? Ha nf. o> O X cn cn cn 1—' 4- X NI Hf- © CO X co X o te 1 ha te 1 to X oo o ff X © o lo te M co te b X o s> o 1 X f-k ío te “21 CO X lo 1 HA Ka te X te CD Ha Ki, X GO “21 Ül co Oo NI X to X te o üi co ro X o te Al te te ül X :» X X X GO X HU Co 4- O ka lo ff X X OD HU © hf X ©X CD Ha Hf- CD Co te x Od CD Üt CD X O CD ff. X HU to 45. C D X o te f-k CD ní X X o Al ~ X X ©< C D te te A| CO CD te ff f— X Co Go H-k Ka Ha Ka Ha ■ Ka Ka © 1 ^ HA Ka f-k HA Nk HA Ka te CO Hf. cn Ka co Hf, CO H-* ^ 1 X HU Od X f-*- NI te QO © co O X X o ° 1 X te Ni | X f-k X X o X X © X te od o CD Ka te © X o te Ka 0 CO C5 d o có 00 tO -A A A «C CD A W f-1 cn co * C5« A A tó C3 o to o if- to s S d 05 «D C5 ú co o o g ©5 CJt d to <35 o <35 ‘ O 03 05 <35 ©3 ' O A d ©3 OD A A rf. to co ff. o 8 OD ©3 ©3 rf. d C5 <35 d co ©3 d cn d 00 ©3 to ©3 03 fe ©3 d cn to CO • to rf<. <35 Cn tfx C5 C0 A f cn co a d 0 co 1 0 " ro d d A ©3 CO CD CD ^3 Oo cn od V? hu cn Cn 1 —2} ^ Ni fU cn 4*- X X X U cn cn cn 45. X Ül | ff HU Co 1 ff X ff 4. X X X ©1 ff Üt HU X Co CD HU f X X Üt Üt HU 1 ^ X Üt Üt X X X S 1 X üt te X -I -1 *vl V? CO- * i—. HU co X X -21 cr> te :o X ül cn 1 X te co 1 X X n l—k X HU CD X Co Ka te X DO 4- te ^ © X Hí- CD c CDt Ci cn CD Oo Ö O X te GO o X X ff. HU X HU üi ro O vf- k— Ka X te co X ff X X *—* to © Ül HU CD Ül lo te Üt o >—1 üi Go te OS X s S CO Ha Ni Co CD V? te CD te Ni X X NI X K“k X cc ro lo , ff cn HU K-k X lO CD X lo kÍ lo w M te lo te © i £» ff lo Ha ha X NI S 1 X ÓD „ X ec CD -i co M CD Üt Oo ff. HU i CO Ka O o X X X QD © ©x CO X X X N3 X 1° 1 X A K. i N] X o X X X NI HU X Üt HU c Ka ód te kf X X Ka HU HU cd ^ p ni ?> i Ón -3 X CD h- Cn cn CO CD X fU o co 00 bt te X to X o te X HU Co X Al X NI )—. X QO ff Ka co ff lo Ka te b X X Ka (a © NI Hf Co Ka X X ül & X Go Go X X X Ha CO OD *N Co —21 •sj X CO Go X X ük NI iU 00 X ro X o Ka ff Co te d. X 01 X X X © Al Üt Ka o cd te hu x z> X ní Ka GO Üt Ha f—k ff -J te cn Cí co to HU Co x 00 fU Oo Ka X X cn X ©t x cc CO X [O X X Üt X HU Ka NI ff A] o co Ül o K-k X Oi co X Ka CD CD X X © Üt HU ©S S; te te CD t co ka cn Oo Ha h- Ha vU Ka Oo HU H-k cn X H-k -.3 CO Ka co lo X te K-k ff Ka Co X Ka Cd Ka a X HU Ha l-l ©< X Ka f-1 ff HU ff HU .H- le CO CO Oo CO —* co te’co "x 00 X X X "hU 4- co rfa. X X X e* OD Co Co X KA KA te NI X X Ni ío ©s 1 X Co ÓD X ff 0 X lU HU Al CD Cn • nf. Cs cn Hf, Ha X CD 1 X X cn X OS H—A CO o te i Ül lo 1 o ': 4- X NI X te HU fU te hu co ni —* X HU Üt te 1 r° 1 o te O O O CD cn Ka X te 1 X *N Üt X *^3 X cn NI © K-k O X ff. o X X Co 1 X Ni cd X o X ff ff te X od hu o üt cd te x f-k Ül Ka te ©s Ci« ^3 4- O Oo 4A Hf o HU X Co HU o CO X X 00 H-k © G0 X o o ro cn co NI OD te üt X Üt lo lo x X o Ka te ín X X co te u b X g> HA Ka te ’ff o § O o cn cn cn O CD O üt o O cn O C Üt o o c S8 o o o o Ük o cn O ©X O ©X © s o o o o o o o o X o o o 8 X o Ül te te te o o o o o o © o o o ül o o o s o Üt üt te te Ül o X te te x te te te o o o X o 88 e? o 0 0 0 Üt 0 0 0 te te 0 0 0 te 0 te te O Folyó szám — Laufende Zahl ta § Cö a rv °: 9* ^ tN ^ ,_s O cd- cz> ao D N -• p> trqq » S c6' § N n P> ' CD> OQ » tsj° a < s S S“C)5 c S co p« 550*1 I § ; Egyéb * Sonslige Segélyezési Untersiülzungs Igazgatási Verwaltungs- § rt ^ rs ^ Q P •£“£* 2*25 cö o 0^—“ • ~ -j-S • i-3' CD P o-'i n, § S'K* 3 CD O ^ c Segélyezési Untersiülzungs 2:5^ Igazgatási Venvaltungs- Egyéb Sonslige tagjárulékból eredő. aus Mítgliederbei- tragen erzielte egyéb — sonslige - gesammte táppénz, gyermekágyi segély, bábapénz, temetkezési PJlegegeld, Kindbettunterstiltz, Hebammengeld,Leii'henbeslatt- kórházi — Spitals- gyógyaszatr Heilmittel- orvosi és szülésznői Aerztl. u. Hebammen- összes segélyezési gesammte Unter~ stiitznngs- iaazgatasi Vertvallungs- egyéb — sonslige összes — gesammte hetenkint wöchentlich az egész évben int ganzen Jahrc hetenkint wöchentlich az egész évben im ganzen Jahre Crq -4 " 3- 3 ^ trt “ W §-Cíq § V 3 ^ ■_ P rsr \s 2 N 5Í P $aq «5 O £ rr 117* 118* táraknál — a melyek a késedelmes tagjárulék-fizetéstől legtöbbet szenvednek — csakugyan évről-évre emelkedik az egy tagra eső tagjárulékok aránya; 1895-ben lO'aa korona, 1898-ban már 12 korona tagjárulék esett egy tagra. Az egy tagra eső tagjárulék legalacso- nyabb az ipartestületi pénztáraknál, valószinűleg a tanonczok miatt, a kiknek igen csekély a tagjáruléka és legmagasabb a gyári pénz- táraknál, a melyeknél a munkaadó maga vonván le a tagjáruléko- kat, járulékhátralék a legtöbb esetben egyáltalán nem létezik. A kiadásokból 11 *25 korona jut egy tagra segélyezési kiadás czímén, l'si korona, mint igazgatási költség és 1"3S korona egyéb kiadás. Egy tagnak 13"4s koronányi befizetéséből tehát 11 *25 korona térül vissza, mint segélyezés ; átlagosan tehát évi 2-2s korona az, a mivel egy tag a pénztár igazgatási és egyéb kiadásaihoz hozzá- járul. Ennél az átlagnál jelentékenyen kedvezőbb a helyzet ismét a gyári pénztáraknál, a hol a tagok befizetéseiből csak 1 '25 korona ném térül vissza segély alakjában; 2m korona a magánegyesületi pénztáraknál, 2’ss korona a kerületieknél és 2-57 korona az ipar- testületi pénztáraknál a vissza nem térülő befizetéseknek egy tagra eső aránya. Némi ellenmondás látszik ez adatokban azokkal a fönt ismertetett arányokkal szemben, hogy az ipartestületi pénztárak fordítják bevételeik legkisebb részét segélyezésre és költenek leg- többet igazgatási czélokra, holott ez utóbbi adatok szerint a magán- egyesületi pénztáraknál volna [legnagyobb az igazgatási és egyéb költségek aránya. E látszólagos ellenmondás abban leli magyará- zatát, hogy az ipartestületi pénztáraknál a tagjárulékokból eredő bevétel tényleg kisebb, mint a magánegyesületieknél s igy ez utób- biak a nagyobb és szabályosabban befolyó járulékok terhére — a segélyezési kiadások arányának elég magas volta mellett is — inkább eszközölhetnek egyéb kiadásokat is. Az egy tagra jutó segé- lyezési kiadások összege csak a kerületi pénztáraknál mutat évről- évre fokozatos emelkedést, az 1895. évi 8-is koronáról 1898-ig 9*47 koronára növekedvén. 15 és fél korona körül ingadozik ez az arány a gyári pénztáraknál; az ipartestületieknél 1895-ben még 7 koronán alul volt, azután hirtelen 8'77 koronára szökkent s 1897 óta ismét csökkenve, végre 8*oi koronára hanyatlott. A magán- egyesületi pénztáraknál 1898-ban 11 *57 korona volt, ezúttal legnagyobb a megfigyelt négy' év közül. Mindezek az ingadozások a részletekben leginkább a tagnak vagy hozzátartozóinak tényleg kiutalt segélyeknél, nevezetesen a táppénznél, gyerekágyi segélynél, temetkezési segélynél jutnak leg- élesebben kifejezésre. A kerületi pénztáraknál a segélyezési kiadások növekvő mérve különben egyebütt is kitűnik, csupán a kórház ápolási díjnál mutatkozik az utolsó évben stagnálás s az orvosi, szülésznői díjaknál 1896-hoz képest némi visszaesés. A gyári pénz- táraknál a gyógyszertári és orvosi díjak költsége igen magas a kórházi ápolási díj rovására. Az egy tagra eső tagjárulékok és segélyezési kiadások mérve törvényhatóságonkint is igen eltérő. Szabolcs vármegyében egy tagnak évi befizetése 4-69 koronát tett, Árvában pedig 22'io koronát. Ott is, a hol a tagjárulék átlagos napibérek szerint vettetik ki, de különösen ott, a hol a kivetés alapjául a tényleges napibér szolgál, ezek az eltérések igen jellemzők a kereseti viszonyokra is, miért is nem lesz érdektelen legalább a szélsőségeket itt bemutatni. Az egy tagra eső tagjárulék a már említett Árva vármegyén kívül legmagasabb volt a következő törvényhatóságokban: Fiume (20*28 k.), Budapest (17*si k.), Zágráb (16to k ), Pozsony (16"28 k.), Zimony (14-43 k.), Szerém vármegye (13’90 k.), Modrus-Fiume vármegye (13-st k.), Selmeczbánya (13-as k.) és Pécs (13'oi k.). Legalacsonyabb összegű befizetés esik egy-egy tagra Szabolcs vármegye után: Zomborban (5'2t k.), Csongrád vármegyében (5‘99 k.), Alsó-Fehér vármegyében (6-93 k.), Szilágyban (6-is k.), Somogybán (6-14 k), Bács-Bodrog vármegyében (6"84 k.), Csanád vármegyében (6*37 k.), Békésben (6'46 k.) és végül Baranya vármegyében (6'ő4 k.). Némi eltéréssel — és leginkább a sorrend megváltozásával — ugyanezek a törvényhatóságok szerepelnek az egy tagra eső segélyezési kiadá- sok szélsőségeinél is. Egy pénztári tag legkevesebb segélyt kapott Szilágy vármegyében, 2.97 koronát; utána következnek Csongrád vármegye (3'oo k.), Zombor (3-is k.), Baja (3-95 k.), Szabolcs vár- beitráge am meisten zu leiden habén, nimmt das Verháltnis dér auf je ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitráge faktisch von Jahr zu Jahr zu; 1895 entfielen 10-92 Kronen, 1898 aber schon 12 Kro- nen Mitgliederbeitráge auf je ein Mitglied. Die auf je ein Mitglied, kommenden Mitgliederbeitráge sind bei den Gewerbekorporations- Kassen die geringsten, wahrscheinlich wegen dér Lehrlinge, dérén Mitgliederbeitráge sehr gering sind; am höchsten sind sie bei den Fabrikskassen, bei welchen dér Arbeitgeber die Mitgliederbeitráge selbst in Abzug bringt, und daher Beitrágerückstánde in den meisten Fállen überhaupt nicht vorkommen. Von den Ausgaben entfallen auf ein Mitglied 11 '25 Kronen, an Unterstützungsausgaben, l'8i Kronen an Vervvaltungskosten und 1 "ás Kronen an sonstigen Ausgaben. Von den Einzahlungen eines Mitgliedes per 13'48 Kronen werden alsó IP25 Kronen als Unter- stützung zurückerstattet; ein Mitglied trágt alsó jáhrlich durch- schnittlich 2"23 Kronen zu den Verwaltungs- und sonstigen Aus- gaben dér Kasse bei. Bedeutend günstiger als dieser Durchschnitt ist die Lage wieder bei den Fabrikskassen, wo von den Mitglieder- beitrágen nur P25 Kronen nicht in dér Form von Unterstützungen ersetzt werden ; bei den Privatvereinskassen betrágt dér aus den Einzahlungen nicht zurückerstattete Theil für je ein Mitglied 2’9i Kronen,, bei den Bezirkskassen 2"53 Kronen und bei den Gewerbe- korporationskassen 2"57 Kronen. In dicsen Daten scheint ein Wider- spruch gegenüber den oben besprochenen Verháltnissen bezüglich dessenzu obwalten, dass die Gewerbekorporationskassenden kleinsten Theil ihrer Einnahmen zu Unterstützungen verwenden und das- meiste auf Verwaltungszwecke ausgeben, wo doch dicsen letzten Daten gemáss die höchste Verháltniszahl dér Verwaltungs- und sonstigen Auslagen sich bei den Privatvereins-Kassen zeigen würde. Dieser scheinbare Widerspruch flndet seine Erklárung darin, dass bei den Gewerbekorporations-Kassen die Einnahmen aus den Mit- gliederbeitrágen faktisch geringer sind, als bei den Privatvereins- Kassen, und diese letztern zu Lasten dér grösseren und regelmás- siger einlaufenden Beitráge — bei alldem, dass das Verháltnis dér Unterstützungs-Ausgaben hoch genug ist — leichter auch andere Ausgaben machen können. Die Summe dér auf je ein Mitglied entfallenden Unterstützungs-Ausgaben zeigt nur bei den Bezirks- kassen eine stufenweise Zunahme von Jahr zu Jahr, und ist von 8"i3 Kronen im Jahre 1895 bis 1898 auf 9-47 Kronen angewachsen. Bei den Fabrikskassen ist dies Verháltnis circa 151/a Kronen ; bei den Gewerbekorporations-Kassen war es noch 1895 weniger als 7 Kronen, stieg dann plötzlich auf 8"77 Kronen, nahm'seit 1897 wieder ab und sank schliesslich auf 8'oi Kronen hérab. Bei den Privatvereinskassen betrug es 1898 1 1-57 Kronen und stand damals von den beobachteten vier Jahren am höchsten. All diese Schwankungen gelangen in den Details bei den den Mitgliedern oder ihren Angehörigen faktisch angewiesenen Unter- stützungen, namentlich bei dem Pílegegeld, derKindbett-Unterstützung, dér Leichenbestattungs-Unterstützung am prágnantesten zum Aus- drucke. Die Unterstützungsausgaben zeigen bei den Bezirkskassen auch sonst eine Steigerung, nur bei den Spitalspflegegebühren ér- gibt sich im letzten Jahre eine Stagnirung und bei dér Bezahlung dér Arzte und Hebammen dem Jahre 1896 gegenüber einiger Rück- gang. Bei den Fabrikskassen sind die Ausgaben für Apotheker- spesen und Arztehonorare auf Kosten dér Spitalspflegegebühren zu hoch. Das Maass dér auf ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitráge und Unterstützungsausgaben ist auch nach Munizipien ein sehr verschiedenes. Im Komitat Szabolcs betrugen die jáhrlichen Ein- zahlungen eines Mitgliedes 4-69 Kronen, in Árva aber 22'io Kronen. Auch dórt, wo dér Mitgliederbeitrag nach den durchschnittlichen Tageslöhnen bemessen wird, besonders aber dórt, wo dér that- sáchliche Tageslohn zűr Grundlage dér Bemessung dient, sind diese Abweichungen auch für die Erwerbsverhálínisse bezeichnend, es wird darum nicht uninteressant sein, hier wenigstens die Extrémé anzugeben. Die auf ein Mitglied entfallepden Mitgliederbeitráge waren nebst dem schon erwáhnten Komitat Árva in folgenden Munizipien die höchsten : Fiume (20-28 K), Budapest (17'5i K), Zágráb (16'7o K), Pozsony (16"28 K), Zimony (14-43 K), Komitat Szerém (13-99 K), Komitat Modrus-Fiume (13'34 K), Selmeczbánya (13"25 K) und Pécs (13"ü4 K). Die kleinsten Betráge dér Einzahlungen entfallen auf je ein Mitglied nach dern Komitat Szabolcs in folgenden Munizipien : Zombor (5'27 K), Komitat Csongrád (5.99 K), Komitat Alsó-Fehér (6-os K), Komitat Szilágy (6-13 K), Komitat Somogy (6'i4 K), Ko- mitat Békés (6-45 K) und schliesslich Komitat Baranya (6-54 K). Mit einiger Abweichung — zumeist mit Aenderung dér Reihen- folge — weisen dieselben Munizipien auch die Extrémé dér auf ein Mitglied entfallenden Unterstützungsausgaben auf. Ein Kassen- 119* Tftegye (4'oe k.), Csanád- és Alsó-Fehér vármegyék (4*oö k.), Bács- Bodrog vármegye (4*is k.), Békés vármegye (4*28 k.) és Turócz vármegye (4-42 k.). Ellenben legmagasabb a segélyezés Budapesten (15*eo k.), azután Fiúméban (15'84 k.), Zágrábban (14*14 k.), Árva vármegyében (13’45 k.), Pozsonyban (12*66 k.), Modrus-Fiume vár- megyében (12*28 k.), Eszéken (11'82 k.), Besztercze-Naszód vár- megyében (11 *33 k.), Zimonyban (11*22 k.) és Máramaros vármegyé- ben (11‘08 k.). Országos átlagban, mint említettük volt, 2*23 koronát tesz az a különbség, a mi az egy tag által befizetett járulékösszeg s az ugyancsak egy tagra eső segélyezés között van. Ez átlaggal szem- ben a két legnagyobb szélsőséget képviselik Árva vármegye, a hol egy tag befizetéséből 8*74 korona nem térül vissza segélyezés czímén, hanem a pénztár igazgatási és egyéb kiadásaira fordittatik, és Kolozs vármegye, melynek egyetlen gyári pénztárában (a kissebesi gránit- kőbányák betegsegélyző pénztára) a tagok fejenkint 2-so koronával kaptak több segélyösszeget, mint a mennyit tagjárulék czímén a pénztárba befizettek. Verőcze vármegyében is nagyobb az egy tagra eső segélyezési kiadás 15 fillérrel, mint az egy tag által befizetett járulék. Az országos átlaggal egy törvényhatóságnak, Zala vár- megyének aránya teljesen megegyezik; egyébként 38 törvényható- ság pénztárainál az átlagon alul marad, és 54-nél azon felül emel- kedik a tagjárulékok és segélyezési kiadások különbözetének egy tagra eső hányada. Az átlagon felüli arányokat feltüntető vármegyék közül a már említett Árván kívül a szélsőségeket képviselik Lika- Krbava vármegye, a hol egy tag befizetéséből 7'se korona használ- tabb igazgatási és egyéb czélokra, továbbá, Fiume város 4'94; Borsod vármegye 4*ss, Hódmező-Vásárhely 4*58, Hont vármegye 4*56 Temesvár 4*44, Torda-Aranjms vármegye 4‘42, Arad vármegye 4*se koronával és Zemplén vármegye 3*si koronával. Kolozs és Verőcze vármegyéken kívül pedig legtöbb visszatérül a tagok befizetéséből a következő törvényhatóságokban: Fogaras vármegye és Kolozsvár város, a hol egy tag járulékából egyaránt csak Őse korona fordit- tatik igazgatási és egyéb czélokra, Szabolcs vármegye O'es koronával, Besztercze-Naszód vármegye 0*76, Versecz Fos, Trencsén és Modrus- Fiume vármegyék egyenkint l*oe, Zólyom vármegye 1*12, Nagy- várad 1 *21 és Nagyküküllő vármegye 1*22 koronával egy tag be- fizetései után. A betegsegélyző pénztárak anyagi viszonyait és ehhez képest teljesítési képességeit jelentékenyen befolyásolja a pénztárak népes- sége is. Ehhez képest nem érdektelen egy pillantást vetni arra, hogy hogyan alakulnak a segélyezési és igazgatási kiadások, s álta- lában a bevételi és kiadási tételek egymáshoz való arányai a külön- böző taglétszámmal biró betegsegélyző pénztárakban. (L. a 120., 121. és 122. lapokon foglalt táblázatokat.) A felállított nagyságkategóriák egynémelyike ugyancsak egy vagy két betegsegélyző pénztárt foglal magában s igy itt-ott az esetle- gesség jellegével biró körülmények jobban kidomborodnak s megzavar- ják az összehasonlítást; tanulság azonban igy is rejlik bennük bőven. A magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárait véve szemügyre, tekintet nélkül azoknak jellegére, mindenekelőtt a bevételeknél a tagjárulékbólbefolyó jövedelmek arányát egyre növekvő- nek találjuk, a mint a legkisebb népességű pénztáraktól fölfelé, a nagyobbakhoz haladunk. A legnagyobb pénztár, az államvasutaké ugyan kivételt képez s közben is találkozunk kisebb eltérésekkel és visszaesésekkel; de az a szabály kétségtelenül konstatálható, hogy a népesebb pénztárak mind nagyobb mértékben tágjaik befizetésére vannak utalva, s egyéb úton, adományok által, tőkék kamatjaiból mind kisebb részét fedezhetik kiadásaiknak. Összefügg ez azzal az alább szóba kerülő körülménynyel, hogy a népesebb pénztárak a segélyezést is intenzivebben teljesítvén, megtakarításra, gyümölcsöző tőkeelhelyezésre kevesebb alkalmuk marad. A tagjárulékok százaléká- nak a népesség szerint növekvő aránya leginkább a kerületi és a gyári betegsegélyző pénztáraknál jut kifejezésre. A kerületi pénztárak adataiból szintoly határozottsággal ki- olvasható az is, hogy minél népesebb valamely pénztár, az igaz- gatási kiadások a bevételeknek általában s a tagjárulékból eredő bevételeknek is annál kisebb százalékát kötik le. Az összes pénz- mitglied erhielt die wenigste Unterstützung im Komitat Szilágy (2*97 K); dann folgen: Komitat Csongrád (3*oo K), Zombor (3*16 K), Baja (3*95 K). Komitat Szabolcs (4*oe K), die Komitate Csanád und Alsó-Fehér (4*09 K), Komitat Bács-Bodrog (4*is K), Komitat Békés (4'25 K) und Komitat Turócz (4*42 K). Hingegen bieten die grössten Unterstützungen Budapest (15*eo K), dann Fiume (15*34 K), Zágráb (14*14 K), Komitat Árva (13*45 K), Pozsony (12*66 K), Komitat Mod- rus-Fiume (12*28-K), Eszék (11 *sa K), Komitat Besztercze-Naszód (11 *33 K), Zimony (11 *22 K) und Komitat Máramaros (11 *os K). lm Landesdurchschnitt betrágt,-wie erwáhnt, die Differenz zwischen dér Summe dér von einem Mitgliede eingezahlten Beitráge und dér auf ein Mitglied entfallenden Unterstützungen 2*23 Kronen. Diesem Durchschnitt gegenüber reprásentiren die beiden Extrémé das Komitat Árva, wo von den Einzahlungen eines Mitgliedes 8*74 nicht unter dem Titel von Unterstützungen rückerstattet, sondern auf die Verwaltungs- und sonstigen Ausgaben dér Kasse verwendet werden, und das Komitat Kolozs, wo in dér einzigen Fábrikskasse (die Krankenkasse dér Kissebeser Granitsteinbrüche) die Mitglieder per Kopf um 2*20 Kronen mehr Unterstützungen erhielten, als wie viel sie unter den Titel von Mitgliederbeitragen in die Kasse ein- gezahlt habén. Audi im Komitat Verőcze betragen die auf ein Mit- glied entfallenden Unterstützungsausgaben um 15 Heller mehr, als die von einem Mitgliede eingezahlten Mitgliederbeitráge. Die Verháltnis- zahl eines Munizipiums, desKomitates Zala stimmt mit dem Landes- durchschnitt genau überein; im übrigen bleibt bei den Kassen von 38 Munizipíen die auf ein Mitglied entfallende Quote dér Differenz zwischen den Mitgliederbeitragen und den Unterstützungsausgaben unter dem Durchschnitte, und übersteigt denselben bei 54 Muni- zipien. Von den Munizipien, welche den Durchschnitt übersteigen, vertreten die Extrémé nebst dem schon erwáhnten Árva das Komitat Lika-Krbava, wo von den Einzahlungen eines Mitgliedes 7*56 Kronen zu Verwaltungs- oder sonstigen Zwecken verwendet werden, ferner die Stadt Fiume mit 4*94, Komitat Borsod mit 4*ss, Hódmező-Vásár- hely mit 4*ss, Komitat Hont mit 4*55, Temesvár mit 4*44, Komitat Torda-Aranjms mit 4*42, Komitat Arad mit 4*36 und Komitat Zem- plén mit 3*81 Kronen. Náchst den Komitaten Kolozs und Verőcze wird in den folgenden Komitaten das meiste von den Mitglieder- beitrágen zurückerstattet: Komitat Fogaras und die Stadt Kolozsvár, wo von den Beitragen eines Mitgliedes nur O'se Kronen zu Verwal- tungs- und sonstigen Zwecken verwendet werden, Komitat Szabolcs mit 0-63 Kronen, Komitat Besztercze-Naszód mit Ő re, Versecz mit Fos, Komitate Trencsén und Modrus-Fiume mit je l’oe, Komitat Zó- lyom mit 1*12, Nagyvárad mit l*ai und das Komitat Nagyküküllő mit D22 Kronen nach den Einzahlungen je eines Mitgliedes. Die materiellen Verháltnisse dér Krankenkassen und dem- gemáss auch die Leistungsfáhigkeit derselben wird in grossem Maasse von ihrer Population beeinflusst. Diesbezüglich ist es nicht uninteressant einen Blick jdarauf zu werfen, wie sich das Verhált- nis dér Unterstützungs- und Verwaltungs-Ausgaben und über- haupt dér Ausgabsposten zu einander bei den Krankenkassen .mit verschiedenem Mhgliederstande gestaltet. (S. die Tabellen auf den Seiten 120, 121 und 122.) Einige dér aufgestellten Grössenkategorien enthalten zwar nur eine oder zwei Krankenkassen und so treten die den Karakter des Zufálligen besitzenden Umstande hie und da stárker her- Vor und beeintráchligen die Vergleichbarkeit; aber auch so bieten sie reichliche Belehrurtg. Bezüglich dér gesammten Krankenkassen dér Lánder dér ungarischen Krone, ohne Rücksicht auf ihren Karakter, finden wir vor allém bei den Einnahmen das Verháltnis dér aus den Mit- gliederbeitrágen einlaufenden Einkünfte fortwáhrend im Steigen begriffen, wie wir von den Kassen mit dér kleinsten Population zu den grösseren vorwárts schreiten. Die grösste Kasse, die dér Staatsbahnen, bildet zwar eine Ausnahme, und auch in dér Folge begegnen wir kleinern Abweichungen und Rückfállen; doch ist die Regei unzweifelhaft zu konstatiren, dass die Kassen mit zahl- reicheren Mitgliedern in immer grösserem Maasse auf die Einzah- lungen ihrer Mitglieder angewiesen sind und auf anderem Wege, durch Schenkungen, aus den Zinsen von Kapitalien einen immer kleinern Theil ihrer Ausgaben decken können. Dies hángt mit dem untén noch zu besprechenden Umstand zusammen, dass die volk- reicheren Kassen die Unterstützung intensiver betreiben und so weniger Gelegenheit zu Ersparungen und fruchtbringender Kapitals- anlage habén. Das mit dér Population zunehmende .Verháltnis dér Perzente dér Mitgliederbeitráge kommt am meisten bei den Bezirks- und den Fabriks-Krankenkassen zum Ausdruck. Aus den Daten dér Bezirkskassen ergibt sich mit derselben Entschiedenheit, dass je volkreicher eine Kasse ist, ein desto klei- nerer Theil dér Einnahmen im allgemeinen und auch dér aus den Mitgliederbeitragen erzielten Einnahmen durch die Verwaltungs- 120* 1 Taglétszám Mitgliederstana Tagjarulékokból eredő Aus Mitgliederbei- trelifen erzielte Egyéb Sonstige Összes Gesammte Segélyezési Unterstützungs- 1 $ "in b "eö "q fcO £ g £ CO Egyéb Sonstige Összes Gesammte II o ■o "S 22 -O rM S S ^ S |Ü Ss a ;l? i £-5 * J in 75 tS3 -’S h s •O (D ~ in o Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Segélyezési Unterstützungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Egy tagra eső — Auj cin Mitglied entfallenil Egy tagra eső Auf ein Mitglied entfállende !; •o . s 4 s - ■Ül -3 2 ö> •5 S| egyéb — sonstige összes gesammte >> . ÍL$ ® s “ 3 •= S a s V< || 3 1 ‘2 öi.' 2 (V kórházi — Spitals- gyógyászati Heilmittel- orvosi és szülésznői Aerzte- und Hebammen• összes segélyezési gesammte Unter- siützunis- igazgatási Verwaltungs- egyéb — sonstige összes — gesammte kiadások Ausgaben bevételek — Einndhmen kiadások — Ausgaben az Összes bevételek száza- lékában in Perzenien dér fíesammt- Einndhmen kiadások a tagjáru- lékok százalékában Ausgaben in Perzentei dér Mitgliederbeitragc fi-s koronákban — in Kronen bevételek fillérekben Einnáhmev in Mellem kiadások fillérekben - Ausgaben in Hellern I. Magyarország. — Ungarn. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. — tiezirks-Kranhenkassen. 301— 40C 5.711 2.424 8.142 3.59C 2.54C 1.11! 7.241 70-j: 1 t'O! 31-20 13‘6E 62*73 44-42 19-43 83C 352 1.182 193 68 97 163 521 360 161 1.051 401— 50C 3.701 262 3.96Í 2.725 1.11? c 3.852 )3 "S£ 68"7C 28-21 0‘23 73*61 30'21 0'24 76S 54 817 101 48 289 124 562 231 2 795 501— 70C 9.361 1.40C 10.76C . 5.308 4.328 21C 9.846 86-9£ 49'35 40-22 1 "9c 56'69 46-22 2'2 765 114 870 75 33 154 172 434 354 17 805 701— 1.00C 54.14S 5.33? 59.470 37.96? 16.688 1.996 56.651 91 -oc 89-S3 28-oo 3"se 70-15 30-82 3‘6£ 804 79 883 190 47 140 178 564 248 30 842 1.001— 1.50C 230.252 24.560 254.821 145.728 79.011 20.396 245.13E 90-36 57‘ií 31'0i 8-0( 63-29 34-32 8*80 86? 9c 961 170 71 153 155 549 298 77 924 1.501— 2.00C glO.708 37.922 348.63C 216.174 87.055 31.086 334.318 89 -ír 62*oi 24*97 8 "92 60-5- 28-02 10*oi 874 106 986 212 64 166 166 608 2 15 87 940 2.001— 2.50C 206.097 35.571 241.668 144.671 60.795 25.472 230.93? 85 -2E 59-se 25’ie 10‘54 7 0 • 2( 29-50 12-30 823 142 965 194 58 168 158 578 243 102 923- 2.501— 3.000 206.674 26.321 232.995 158.836 53.794 13.328 225.953 88-76 68-1- 23-09 5*72 76-89 26-oí 6*4c 821 104 925 23Í 73 176 145 630 214 53 897: 3.001— 3.500 241.32C 25.253 266.578 172.421 58.776 18.838 250.03C 90-52 04-66 22-06 7-06 71-49 24-30 7*8C 933 98 1.031 272 64 183 147 66( 227 73 966 3:501— 4.000 45.286 3.733 49.01S 31.508 15.996 1.064 48.56? 92-36 64-2- 32-63 2 "17 69-53 35-ss 2*30 626 51 677 180 36 95 123 434 221 15 670 4.001— 4.500 80.22? 9.044 89.271 66.666 17.53C 28C 84.476 39-8- 74*66 19-64 0‘31 33*lt 2 1 '8c 0*3t 914 103 1.017 347 35 218 159 759 20! 3 962 4.501— 5.000 156.043 12.596 168.639 126.674 25.461 9.424 161.550 92-53 75-12 I5"io 5*69 81'if 16-32 6*04 1.119 90 1.20! 274 157 206 171 908 183 68 1.159 5.001 — 10.000 408.566 41.128 447.694 - 295.109 75.138 53.974 424.221 90’Si 65-92 16-78 12"oe 72-69 IS‘48 13'26 1.075 109 1.184 381 76 177 147 781 190 143 1.123 10.001—20.000 191.134 8.011 199.145 143.370 32.097 19.565 195.032 95-96 71-9' 16-12 9 '82 75'0i 16-79 10-24 1.598 67 1.665 736 119 186 158 1.199 268 164 1.631 50.001—60.000 1,085.431 40.617 1,126.048 986.973 121.653 4.840 1,113.475 96-33 87-66 10-80 0’43 90-93 1 1 -21 0-46 1.988 74 2.062 918 191 354 345 1.808 223 9 2.040 Ossz. — Zus. 3,232.662 274.188 3,506.850 2,537.720 651.986 201.695 3,391.295 92-16 72-36 18*59 5*76 78-50 20'17 6'55 1.148 97 1.245 406 96 207 192 901 231 72 1.204 B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. — Gewerbekorporations-Kránltenkasscn. 1— 100 555 — 555 286 187 — 473 lüO’oo 51 ‘63 33-60 — 51-53 33"69 — 578 — 578 127 — — 171 298 195 — 493 101— 200 11.978 2.899 14.877 5.599 5.099 1.645 12.343 80-61 37-64 34-27 1 1-06 46-74 42-57 13'73 612 148 760 89 24 74 99 286 26( 84 630 201— 300 38.661 8.107 46.768 24.612 14.114 3.547 42.273 82-67 52-63 30-18 7*58 Ö3’66 36-51 9'17 709 149 858 156 56 123 116 451 25!) 65 775 301— 400 32.262 4.825 37.087 19.982 7.741 6.068 33.791 86-99 53-88 20-87 16 ‘36 61-94 23-99 18-si 789 118 907 181 36 137 132 489 ISO 148 826 401— 500 32.467 6.825 39.292 22.168 10.185 3.454 35.807 82-63 56-42 25-92 8p79 68-28 31-37 10-64 648 136 784 155 66 130 91 442 203 69 714 501— 700 70.590 9.547 80.137 49.450 20.064 7.510 77.024 88*09 01-71 25-04 9’87 70'06 28-42 10*64 777 105 882 196 86 150 111 543 221 83 847 701— 1.000 60.657 5.471 66.128 39.208 15.804 6.152 61.164 91-73 50*29 23*90 9*30 34*64 26-05 10-14 807 73 880 214 69 115 124 522 210 82 814 1.001— 1.500 59.430 6.380 65.810 43.084 14.704 4.726 62.514 90-31 55*47 22-34 7-18 72-60 24-74 7*95 971 104 1.075 275 164 156 109 704 240 77 1.021 1.501— 2.000 56.972 3.770 60.742 45.634 12.429 200 58.263 93-79 75'is 20-46 0‘33 80'io 21 -82 0*35 1.191 79 1.270 395 186 269 105 955 260 4 1.219 2.001— 2.500 62.530 4.347 66.877 45.090 14.620 6.641 66.351 13-60 67-43 21-80 9-93 72’n 23-38 10'62 1.032 72 1.104 292 139 186 127 744 241 110 1.095 2.501— 3.000 79.947 16.857 96.804 60.599 16.885 11.644 89.128 82-58 62’60 17-44 12-03 75-80 21-12 14-67 966 203 1.169 200 175 150 98 732 204 141 1.077 3.501— 4.000 69-424 7.423 76.847 63.852 9.325 — 73.177 90-34 83'oo 12-13 — 01-97 13-43 — 1.740 186 1.926 931 303 293 73 1.600 234 — 1.834 4.001— 4.500 46.494 2.868 49.362 33.945 12.106 1.923 47.974 14"19 68*77 24-52 3-90 73-01 26-04 4*14 559 34 593 194 61 82 71 408 145 23 570 5.001 — 10.000 162.’004 20.226 183.130 140.855 41.937 — 182.792 88-90 7 ó * 92 22-90 — 86’47 25-74 — 2.001 249 2.250 1.126 122 278 205 1.731 515 — 2.246 Ossz. — Zus. 784.871 99.545 884.416 594.364 195.200 53.510 843.074 88-74 67-20 22'07 (>É06 75-78 24'87 0*82 095 126 1.121 358 114 165 115 752 247 68 1.067 C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. — Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen. 1— 100 28.814 12.251 41.065 27.281 281 6.146 33.708 70-17 6B*43 0'68 1 4-97 94-66 0'98 21-33 1.509 642 2.151 489 61 433 447 1.430 15 322 1.767 101— 200 104.741 30.663 135.404 08.911 1.610 13.188 113.718 77-36 73-06 1’20 í)" 74 04-43 1-55 12-59 1.475 431 1.906 524 97 362 410 1.303 23 186 1.602 201— 300 106.043 33.909 139.952 95.152 1.671 17.746 114.569 75*77 37*99 1*19 12-68 89'73 1 '68 16*73 1.564 51)0 2.064 5 18 54 401 399 1.402 25 262 1.089 301— 400 91.035 27.146 118.181 84.449 1.439 11.705 97.593 77‘os 71-46 1*21 9-90 92*77 1 *58 12-86 1.718 512 2.230 675 143 397 378 1.593 27 221 1.841 401— 500 38.715 5.431 44.146 39.063 103 2.888 42,054 67*70 88-49 0"23 0*54 lOd'90 0*27 7*46 1.729 243 1.972 962 113 375 294 1.744 5 129 1.878 501— 700 117.942 42.571 160.513 106.273 3.866 22.818 132.957 73’48 66-21 2-41 14-22 90-11 3*28 19-36 1.360 491 1.851 531 70 327 298 1.226 45 263 1.534 701— 1.000 150.401 27.413 177.814 127.938 5.625 30.837 164.400 84-58 71-95 3*16 17-34 85*06 3-74 20-60 1.374 250 1.624 582 92 258 237. 1.169 51 282 1.502 1.001— 1.500 247.063 58.034 305.097 235.896 5.426 44.925 286.247 80-98 77-32 1 "78 14'72 95-48 2-20 18-18 1.622 381 2.003 919 97 300 232 1.548 36 295 1.879 1.501— 2.000 117.664 18.454 186.118 106.199 8.136 12.429 126.764 86-44 78-02 5*98 9'IS 90*26 6-91 10’56 1.672 262 1.934 937 94 241 237 1.509 115 177 1.801 2.001— 2.500 81.052 10.159 91.211 72.758 89 12.807 85.654 88-60 79-77 0*io 14'01 89-77 0-11 15'SO 1.871 235 2.106 1.066 154 279 180 1.679 2 296 1.977 3.001— 3.500 65.599 9.567 75.166 64.072 1.597 7.459 73.128 87 "27 85*24 2‘12 9-02 07-67 2-13 1 1 "37 2.048 295 2.347 993 164 519 325 2.001 50 233 2.284 4.001— 4.500 181.026 5.724 186.750 147.495 2.417 36.772 186.684 96-os 78-98 1 -29 19-69 81-48 1*34 20*31 2.144 68 2.212 810 140 510 287 1.747 29 436 2.212 5.001 — 10.000 98.136 609 98.745 93.785 661 4.299 98.745 99-38 94-08 0-67 4'Ső 95*67 0‘67 4‘38 1.912 12 1.924 758 64 431 574 1.827 13 84 1.924 80.001—90.000 1,573.915 191.271 1,765.186 1,477.224 255.910 1,733.134 89-10 83-69 — 14-50 93-86 — 16-26 1.764 214 1.978 640 100 504 412 1.656 — 287 1.943 Ossz. — Zus. 3,002.146 473.202 3,475.348 2,776.496 32.930 479.929 3,289.355 86*88 79'89 0'95 13-81 92'48 1-10 15'99 1.710 270 1.980 691 100 429 361 1581 191273 1.873 D) Magánegyesüieti betegse félyző pénztárak. — Privalvereins-Krankentiassen. 1— 100 5.910 1.558 7.468 3.551 2.306 710 6.567 79-14 -T7 *55 30*88 9*51 60'08 39-02 12-01 2.074 5 17 2.621 346 131 342 227 1.246 809 249 2.304 101— 200 10.988 3.827 14.815 7.225 4.511 1.682 13.41? 74-17 48'77 30-46 11-36 35'75 41-06 15-31 1.036 360 1.396 133 68 289 19) 681 425 159 1.265 201— 300 71.004 23.268 94.272 46.999 19.575 15.960 82.534 75-32 49-65 20’76 16‘93 Ö6'19 27-57 22-48 1.395 157 1.852 327 108 269 220 924 385 313 1.622 301— 400 46.658 5.844 52.502 30.496 11.625 7.432 . 49.553 88-67 58-09 22-14 14-16 65*3 6 24-92 15'93 1.505 1S8 1.693 368 41 347 228 984 375 2 1o 1.599 401— 500 11.710 1.102 12.812 6.389 4.218 1.546 12.153 91-40 49'87 32-92 12*07 54'56 36'02 13-20 910 86 996 171 95 137 93 496 128 120 944 501— 700 44.032 7.821 51.853 30.644 8.753 9.885 49.282 84-92 59-10 16’88 19-06 69‘59 19-88 22-46 1.605 285 1.890 429 160 341 187 1.117 319 360 1.796 701— 1.000 15.663 4.001 19.664 10.637 4.489 1.492 16.618 7 9 * G5 54-09 22'83 7’69 37-91 28'66 9*53 966 246 1.212 280 49 155 172 656 277 92 1.025 1.001— 1.500 27.489 3.115 30.604 24.748 4.568 21 29.33? 89-62 80'87 14-93 0-07 90-03 16*62 0*08 1.195 135 1,330 685 12 240 138 1.075 190 1 1.275 1.501— 2.000 31.532 9.904 41.436 36.056 5.173 200 41.429 70-1(1 87-02 12-18 0'48 IU'35 16*41 0*63 1.930 600 2.536 1642 42 268 254 2.206 117 12 2.535 2.001— 2.500 44.800 10.383 55.183 32.298 11.185 7.299 50.782 81-is 58*53 20*27 13-23 72-09 24-97 16-29 1.95) 152 2.403 243 104 505 555 1.408 487 118 2.213 4.001— 4.500 102.085 8.557 110.642 82.624 19.317 2.168 104.109 12-27 74-68 17-46 1*90 80-94 18-93 2'IS 1.205 101 1.306 414 176 291 94 976 228 26 1.229 5.001 — 10.000 172.463 28.354 200.817 91.367 47.047 62.350 200.784 85-88 15-60 23-43 31-05 52-98 27-28 36-16 2.262 372 2.634 236 4 510 440 1-199 617 818 2.834 50.001—60.000 714.744 60.738 775.482 634.859 89.462 4.462 728.783 92-17 81-87 1 1 ‘54 0‘68 88-82 12-52 0-62 1.391 118 1.509 706 119 169 151 1.235 174 9 1.418 Ossz. — Zus. 1,299.078 168.472 1,467.550 1,037.893 232.229 115.207 1,386.329 88-52 70-72 15*82 7'85 79-8 17-86 8‘87 1461 190 1.651 630106 241 192 1.169 261 130 1.560 E) Összesítés. — Summirung. 1— 100 35.279 13.809 49.088 31.118 2.774 6.856 40.748 71 *47 63-39 5 "esi 13'97 88-21 7-80 19-43 1.541 603 2.144 480 67 404 408 1.359 121 299 1.779 101— 200 127.707 37.389 165.096 111.735 11.229 16.515 139.479 “7-35 37*68 6'80 10"00 87-49 8*79 12 É93 1.262 369 1.631 399 80 298 127 1.104 111 163 1.378 201— 300 215.708 65.284 280.992 166.763 35.360 37.253 239.376 76-77 59-35 12-68 13-26 77-31 16-39 17-27 1.190 160 1.550 344 68 262 241) 920 195 21 )5 1.320 301— 400 175.673 40.239 215.912 138.517 23.345 26.316 188.178 81-36 34-15 10‘81 12'id 78-85 13-29 14'98 1.333 i( )5 I.G38 425 82 289 255 1.051 177 200 1.428 401— 500 86.593 13.620 100.213 70.345 15.624 7.897 93.866 86-41 70-20 15*69 7-88 81-24 IS'04 9-12 960 151 1.111 355 81 200 144 780 173 88 1.041 501— 700 241.927 61.339 303.266 191.675 37.011 40.423 269.109 79-77 B3'2o 12-20, 13-33 79-23 15-30 16-71 1.114 282 1.396 353 86 245 19!) 883 170 186 1.239 701 - 1.000 280.863 42.222 323.085 215.750 42.606 40.477 298.833 86-93 36*78 13-19 12-63 76-82 15 "17 14-41 1.047 157 1.204 364 72 182 186 804 159 151 1.114 1.001— 1.500 564.234 92.098 656.332 449.456 103.709 70.068 623.233 85'97 38-48 15-80 10-68 79-66 18*38 12-42 1.124 184 1.308 434 87 202 172 895 207 140 1,242 1.501— 2.000 516.876 ,70.050 586.926 404.063 112.793 43.918 560.774 88'00 38‘84 19*22 7-48 78-17 21’82 8-60 1.055 143 1.198 382 79 190 173 824 230 90 1.144 2.001— 2.500 394.479 60.460 454.939 294.817 86.689 52.219 433.725 86-71 34-80 19'06 11-48 74-74 21-98 13-24 1.046 160 1.206 313 85 204 180 782 230 138 1.150 2.501— 3.000 286.621 43.178 329.799 219.435 70.679 24.967 315.081 86-91 86*54 21-43 7’67 76-66 24-66 8-71 856 120 985 253 98 172 13.3 656 211 75 942 3.001— 3.500 306.919 34.820 341.739 236.493 60.373 26.292 323.158 89-81 39-20 17-07 7-09 77-05 19-67 8'67 1.056 120 1.176 352 75 221 166 814 208 90 1.112 3.501— 4.000 114.710 11.156 125.866 95.360 25.321 1.064 121.745 31 '14 75-76 20-12 0-86 83-13 22-07 0*93 1.022 99 1.121 447 131 166 105 849 226 9 1.084 4.001— 4.500 409.832 26.193 436.025 330.730 51.370 41.143 423.243 Ki'99 75-86 11 *78 9*44 80*70 12'SS 10*04 1.205 77 1.282 441 103 275 153 972 151 121 1.244 4.501— 5.000 156.043 12.596 168.639 ■ 126.674 25.461 9.424 161.559 32’5S 75-12 15*10 5’69 81-18 16-32 6'04 1.119 90 1.209 374 157 206 171 908 183 68 1.159 5.001 — 10.000 840.069 90.317 930.386 621.116 164.783 120.623 906.522 )0"2‘i 66*76 17 • 71T 2 • 96 73'94 19-62 14-36 1.431 154 1.585 408 72 256 232 1.058 281 205 1.544 10.001—20.000 191.134 8.011 199.145 143.370 32.097 19.565 195.032 15*98 71-99 16-12 9-82 75-01 16-79 10-24 1.598 67 1.665 736 119 186 158 1.199 268 163 1.630 50.001 -60.000 1,800.175 101.355 1,901.530 1,621.832 211.115 9.311 1,842.258 14-07 85'29 11*10 0'49 90'09 1 1'73 0'05 1.699 96 1.795 859 156 264 251 1.530 199 9 1.738 80.001—90.000 1,573.915 191.271 1,765.186 1,477.224 255.910 1,733.134 89'ie 83-00 — 114*60 93-86! — 16-26 1.763 214 1.977 640 100 504 411 1.655 — 287 1.942 Ossz. — Zus. i, 318.757 1,015.407 9,384.164 5,946.473 1,112.389 850.241 8,909.053 89-12 74-42 11 -gaj 9-n 83-50 IS'87 I0'22 1.331 162 1.493 511 101 j 269 >30 1.111 178 136 1425 121* . i || Segélyezési XIn íersii i izu n o'c - Egy tagra cső — An cin Mitglied entfötlene ' ■ Anf Egy tagra eső eiv Mitglied ent/allende Taglétszám MUgliederstan Tagjárulékokból eredő Aus Mitgliederb í co bo X IS CO V) S CD Ü N3 Q t/l Co vj co - f •53 ií 'íD ^ N -'S CD VQ) CO g> a V? c/i S 'cd -+-* r-i ci Q bű 70 S £ Egyéb Sonstige co «| CD S: N íS vj co - rs s sf ■o ‘S -O •? M S || 43 | Igazgatási Venualiun ps- Egyéb SonstiPe l 0- b. S • - S ■O -*4. N3 :S l-l -rn ÖA 8 . £ | cci bű S> 'CD co bo o W CQ •o , 1 § -cS Ca *> 7- <5 .o •? M Z f-1 — sonstige co A II || rí2 • 1 s 1 cS N S W r Co =o Sí c s N S VJ Q ■glts co S •0i s "co f 15 ■0> tO có "w 2 •<sí 45 £ .^o "co O 1 s —gesarnmtc O CS c/it> O Ü kiadások Ausgaben ■3| X '(D >> (D ü N Q = 1 e '<3 -C C-H w ^ > g co ~ ~ (U 5 w N <3 boS '<D >8 CD NI bevételek — Einnahmen kiadások - Ausgaben az összes bevételek száza- kiadások a tagjáru- 5 5 5 bű CD VJ co :0 'C fcC'T O 'sjD ■5r^- bű CD tű :0 koronákban — in Kronen in Perzenten dér Gesammt- Einndhmcn Ausgaben in Perzenten dér Mitgliederbcitráge bevételek fillérekben kiadások fillérekben-Ausgaben in Hellem 301— 40( — A) II. H Kerületi oryát-Szl betegseg áron :élyzc [>rszá péti gok. ztára — i k. — iroatien-Sl Bezirks-K %vonií ranlu 7n. nhass 401— 50( — — — — — — — — — — — J — — 501- 70( — — — — — — — — — — I — — 701— 1.00C 6.511 1.41C 7.92c 4.172 1.945 1.30C 7.417 82-ie 52-64 24'5 16-4C 64'0 29-8- 19-06 716 155 871 97 149 100 112 ’458 214 143 815 1.001— 1.50C 86.42C 12.726 99.146 68.233 19.932 8.185 96.350 87"r 08'S 20'« 8*26 78-9f 23-oe 9-47 1.205 177 1.382 217 25C 248 236 951 278 114 1.343 1.501— 2.00C 22.758 2.75C 25.508 17.70C 5.644 1.817 25.161 89'22 09 "3' 22‘i 7-15 77'7r 24'sc 7-96 1.443 174 1.C17 284 380 226 232 1.122 358 115 1.595 2.001— 2.50C 50.336 5.061 55.399 37.761 11.810 3.666 53.237 OO'sc OS ’K 21 -S£ 6'6S 75-01 23-46 7-26 825 83 908 23! 101 129 150 619 193 60 872 2.501— 3.00C 37.956 4.461 42.419 34.939 6.666 502 42.107 89'4f 82':r 15’7] 1*18 92‘oe 17 "56 1 "32 1.334 157 1.491 892 14 156 166 1.228 234 18 1.480 3.001— 3.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3.501— 4.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — • — — 4.001— 4.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — -- 4.501— 5.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5.001 10.000 76.323 14.191 90,514 62.257 11.199 16.364 89.820 84'32 08-78 12*37 18-ős 81-67 14'67 21-44 1.475 274 1.749 802 159 274 168 1.20; 217 316 1.733 10.001—20.000 177.582 7.466 185.048 148.940 19.620 9.113 177.673 95*97 SO'49 10'60 4-92 83-87 11-06 5'ie 1.678 70 1.748 594 374 301 138 1.407 185 86 1.378 50.001—60.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ossz. — Zus. 457.891| 48.065 505.956 374.0021 76.816 40.947 491.765 90so 73-92)15-18 8-09 81"os 16-78 8-94 1.332 140 1472 451 232 234 171 1.088 224 119 1.431 1— 100 B) Ipartestü leti betf igsegélyz 5 péi rztárí ik.- Gewt rbckc rporc liions -Kran lienh assen. 101— 200 777 330 1.107 712 202 54 968 70-ií 04*32 IS’25 4’88 91 -fi:’ 26'oo 6'95 389 165 554 54 178 24 100 356 01 27 484 201— 300 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 301— 400 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 401— 500 — — — — — — 1 — — — — — — • — — — — — — — — — — 501— 700 — — — — — — ’ — — — — — — — — — — — — — — — — — — 701— 1.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1.001— 1.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1.501— 2.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2.001— 2.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2.501— 3.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3.501 - 4.000 — — — — — — — — -*• — — - — — — — — — — — — — — — — ■ 4.001— 4.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5.001—10.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ossz. — Zus. 777 330 1.107 712 202 64 968 70-19 64-32 18-26 4'88 91-63 26 "oo 6’95 389|165 554 54 178 24 100 356 101 27j 4841 1— 100 ,C ) Gyári é s vállalat betegs egélyző üénzt árak. — í 'abrik un d Ui térné hmun. ?s-K ranke i has sen. . 101— 200 — — — — — — — — — — ■ — — — — — — — — — — — — 201— 300 10.831 3.304 14.135 8.844 84 4.307 13.235 76'63 62-67 0*59 80-47 81-65 0‘78 39-77 1.326 40-1 1.73(1 473 95 299 216 1.083 10 527 1.620 301— 400 — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — 401— 500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 501— 700 22.257 10.298 32.555 25.642 612 4.863 31.117 68-37 78-77 1-88 14-94 115'20 2-75 21 '85 1.739 804 2.543 856 322 525 300 2.003 48 380 •2.4311 701— 1.000 10.455 3.463 13.918 9.207 — 88 9.295 75-12 66-is — 0*63 88'06 — 0'84 1.060 351 1.411 152 454 190 138 934 — 9 943 1.001— 1.500 24.843 1.031 25.874 19.332 372 4.292 23.996 90-02 74-72 1-44 16-59 77-82 1 *50 17-28 1.938 80 2.018 430 15 402 661 1.508 29 335 1.872 1.501— 2.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2.001— 2.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3.001— 3.500 — — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — 4.001— 4.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5.001—10.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 80,001—90.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ossz. — Zus. 68.386 18.096 86.482 63.025 1.068 13.560 77.643 79-os 72-87 1*23 15*67 93-ie l‘S6ll9-81 1.567 414 1.981 500 219 371 354 1.444 25 310 1.779 1— 100 DJ Magáné' ryesület betegse jélyz 3 pé íztár ik. — Prt vatvei reins- Kranh enka ssen. _ 101— 200 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 201— 300 — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — ~ — 301— 400 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - — 401— 500 — — — — — — — — — — — -■ • — — — — — — — — — — ■ — 501— 700 — — — — — — — — — — — — — — — ~ __ — — — ~ — — — ~ 701— 1.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ‘ 1.001 - 1.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — ' — — — 1.501— 2.000 — — — — — — . — — — — — — — — — — — — — — — — - — — 2.001— 2.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 4.001— 4.500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5.001—10.000 — — — — ■ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 50.001—60.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ossz. — Zus. — — — — — — — — — ■ — — — — — — — — — — — — — — 1— 100 EJ Ö sszes ités. — S ummi rung _ _ _ 101— 200 777 330 1.107 712 202 54 968 70-19 64-32 18*25 4'88 91-63 26-00 6-95 389 1G5 554 54 178 24 100 356 101 27 484 201— 300 10.831 3.304 14.135 8.844 84 4.307 13.235 76-63 62-57 0*59 30-47 81-65 0‘78 39'77 1.326 104 1.730 473 95 299 210 1.08.3 10 327 1.620 301— 400 —: — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — 401— 500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 501— 700 22.257 10.298 32.555 25.642 612 4.863 31.117 18-37 78-77 1 "88 14*94 115-20 2’76 21-85 1.739 804 2.543 856 322 525 ’OO 2.003 48 38( i 2.431 701— 1.000 16.967 4.876 21.843 13.379 1.945 1.388 16.712 77-68 31*25 8'90 6-35 78-85 11-46 8-18 895 257 1.152 125 308 147 126 706 103 73 882 1.001— 1.500 111.263 13.754 125.017 87.565 20.304 12.477 120.346 89-00 70-04 [6*24 9‘98 78-70 18-26 11'21 1.316 163 1.479 249 215 272 300 1.036 240 147 1.423 1.501— 2.000 22.758 2.750 25.508 17.700 5.644 1.817 25.161 S9'22 63'39 22-ia 7-12 77-77 24-80 7-98 1.443 174 1.617 284 380 226 232 1.122 358 115 1.595 2.001— 2.500 50.338 5.061 55.399 37.761 11.810 3.666 53.237 )O"80 S8"ie 21-32 6'62 75'0i 23-46 7-28 825 83 908 239 101 129 150 619 193 60 872 2.501— 3.000 37.958 4.461 42.419 34.939 6.666 502 42.107 89-48 S2's7 15"7i 1'18 92-05 17-56 1 '32 1.334 157 1.491 892 14 156 166 1.228 234 18 1.480 3.001— 3.500 - — . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3.501— 4.000 — — — — — — — — — — — — — — __ — - — — — ■ — — 4.001— 4.500 ' — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 4.501— 5.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5.001—10.000 76.323 14.191 90.514 62.257 11.199 16.364 89.820 84-32 88 "78 12-37 18-08 81-57 14-67 21-44 1.475 274 1.749 302 159 274 168 1.203 217 116 1.736 10.001—20.000 177.582 7.466 185.048 148.940 19.620 9.113 177.673 )5'97 80-49 lO'eo 4-92 33-87 11 "05 5-13 1.678 70 1.748 594 374 301 138 1.407 185 86 .ü 7 8 50.001-60.000 — — — — — — — — — — — — ' — — — — — — — — 80.001—90.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ossz. — Zus. 527.054 66.491 593.545 437.739 78.086 54.551 570.376 88-so 73-75 13-16 9-io 33-06 14'82 10-35 1.354 171 1.525 154 Í30 249 191 L.Ü24 201 140 1.465 16* 122* Taglétszám Mitgliederstana Tagjárulékokb ól eredő Aus Mitgliederbei- tra&en erzielte Egyéb Sonstige Összes Gesammte Segélyezési Untersíützungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Összes Gesammte > 'S ■o g £ II •ífs: -a) g S s 1 7? = *53 « := eü Iá H ^ Segélyezési Unterstiitzungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Segélyezési Unterstiitzungs- Igazgatási Verwaltungs- £ ■TrR *1*4 bC o Egy tagra eső — AuJ cin MUglied ent/allend AuJ ügy tagra eső ein Mitglicd ent/allende 'O . S * S s •§ ST| s| M .s —■ ÖJ 1*3 SB § *~ 2 5 egyéb — sonstige összes gesammte 4= x a II is O 9. .A Se 2 N- <0 ti: is-- ck ,-S ; l "5 ? 'rt T? 'O ja gyógyászati Medikamenten- orvosi és szülésznői Aerzte- und Hp.haminp.iu összes segélyezési gesammte Unter- stiitzunés- igazgatási Verwaltungs- egyéb — sonstige összes —gesammte kiadások Ausgaben bevételek — Einnahmen kiadások — Ausgaben az összes bevételek száza- lékában in Pcrzenten dér Gesamml- FAnnáhmen kiadások a tagjáru- lékok százalékában Ausgaben in Perzenter dér Mitgliederbeitrage koronákban — in Kronen bevételek fillérekben Einnahmen in Hellern kiadások fillérekben -Ausgaben in Hellern III. Magyar korona országai. — Ldnder dér ungarischen Krone. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. — Bezirks-Krankenkassen. 301— 40C 5.711 2.42/ 8.141 3.59C 2.54C 1.111 7.241 70-2 -U*o- 31*2( 13*6í 62*76 44*4: 19*4: 830 352 1.182 193 68 97 163 521 369 161 1.051 401— 50C 3.70 261 3.96? 2.72? 1.118 £ 3.852 93-3 6S*7( 28*21 0*2: 73*62 30*21 0*24 763 54 817 101 48 289 124 562 231 2 795 501— 70C , 9.361 1.40C 10.761 5.308 4.328 21C 9.846 86*9 49*3i 40*2E 1 *96 56*6£ 46*22 2*24 76? 114 871 75 33 154 172 434 354 17 805 701— 1.000 60.654 6.75C 67.404 42.139 18.038 3.29C 64.066 89 "9 02-51 27*64 4*8£ 39*4* 30*72 5’4í 703 88 881 187 59 135 17C 551 244 43 838 1.001— 1.500 316.672 37.291 353.964 -213.961 98.948 28.581 341.48? SOM 00*41 27*91 8*o* 67-5* 31*24 9*0o 93£ 111 1.05C 18C 10! 174 172 635 29: 85 1.013 1.501— 2.000 333.466 40.672 374.138 233.87-1 92.69E 32.906 359.470 89-1. 02-51 24*76 8*8( 70-12 27*80 9*6 898 1 IC 1.008 216 77 168 16S 630 25C 88 968 2.001— 2.500 256.435 40.632 297.067 182.432 72.605 29.138 284.175 86*s: 61*41 24*44 9*81 71*14 28*81 11*30 82- I3C 954 20: 66 161 156 586 23.' 94 913 2.501— 3.000 244.632 30.782 275.414 193.775 60.46C 13.825 268.060 88 "8! 70*sc 21*96 5.02 79*21 24-71 5*co 873 1 IC 98: 30? 67 174 14? 691 216 49 956 3.001— 3.500 241.320 25.253 266.573 172.421 58.77Í 18.833 250.03C 40 "5E 04*68 22*06 7*06 71*42 24*sc 7*80 93: 98 1.031 272 64 183 147 666 227 73 966 3.501— 4.000 45.286 3.733 49.019 31.508 15.996 1.064 48.568 92*36 04*27 32*63 2*17 69*56 35*32 2*3E G2( 51 677 180 36 95 123 434 221 15 070 4.001— 4.500 80.227 9.044 89.271 66.666 17.530 280 84.476 S9'8_ 74*66 19*64 0*31 33*10 21*ct 0*3E 914 103 1.017 347 35 218 159 758 201 3 902 4.501— 5.000 156.043 12.596 168.639 126.674 25.461 9.424 161.559 92t,3 75*12 15*10 5*69 31*18 16*82 6*04 1.119 96 1.201 374 157 206 171 908 183 68 1.159 5.001—10.000 482.889 55.319 538.208 357.366 86.337 70.338 514.041 89*72 66*40 16*04 13*07 74*01 17*66 14*6* 1.221 14C 1.366 445 94 206 162 907 21! 179 1.305 10.001—20.000 368.716 15.477 384.193 292.310 51.717 28.678 372.705 95*97 76*08 13*46 7*46 79-28 14 08 7*76 1.63? 66 1.704 >6! 239 240 149 1.297 22! 127 1.653 50.001—60.000 1,085.431 40.617 1,126.048 986.973 121.653 4.84S 1,113.475 96.39 87*66 10*80 0*43 90*93 11*21 Ome 1.988 74 2.062 418 191 354 345 1.808 22: : 2.940 Ossz. — Zus. 3,690.553 322.253 4,012.806 2,911.722 728.796 242.642 3.883.060 01*97 72*50 18*16 6*04 78 90]i9*7£ 6*6* l.lus 102 1.27(1 111 111 210 18: 921 231 76 1.228 B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. — Gewerhckorporatíotts-Krankenkassen. 1— 100 555 — 555 286 187 — 473 105*00 51*63 33*69 — 51*63 33*69 — 578 — 578 127 — — 171 298 195 — 493 101— 200 12.755 3.229 15.984 6.311 5.301 1.699 13.311 79*80 39*48 33-16 10*63 40*48 41*66 13*32 591 150 741 80 38 70 99 293 240 78 017 201— 300 38.661 8.107 46.768 24.612 14.114 • 3.547 42.273 82*07 52*63 30*18 7*68 63-06 36*51 9*17 709 149 858 156 56 128 116 451 259 65 775 301 - 400 32.262 4.825 37.087 19.982 7.741 6.068 33.791 88*99 53*88 20*87 16*36 61 *94 23*99 18*81 789 118 007 183 36 137 132 489 189 148 820 401— 500 -32.467 6.825 39.292 22.168 10.185 3.454 35.807 82 cs 56*42 25*92 8*79 68*28 31 *37 10*64 648 136 784 I 55 66 130 91 442 203 69 714 501 - 700 70.590 9.547 80.137 49.450 20.064 7.510 77.024 38*09 01 *71 25-04 9*37 70*o» 28*42 10*64 777 105 882 190 86 150 111 543 221 83 847 701— 1.000 60.657 5.471 66.128 39.208 15.804 6.152 61.164 91*73 59*29 23*90 9*30 64'G4 26-05 10*14 807 73 880 214 69 115 124 522 210 82 314 1.001— 1.500 59.430 6.380 65.810 43.084 14.704 4.726 62.514 90*31 05*47 22*34 7-18 72*60 24*-74 7*95 971 104 1.075 275 164 156 109 704 240 77 1.021 1.501— 2.000 56.972 3.770 60.742 45.634 12.429 200 58.263 03*79 75*13 20*46 0'33 30*10 21*82 0*35 1.191 79 1.270 395 186 269 105 955 260 4 1.219 2.001— 2.500 62.530 4.347 66.877 45.090 14.620 6.641 66.351 93’80 67*43 21 *86 9*03 72-11 23*88 10*62 1.032 72 1.104 292 139 186 127 744 241 110 1.095 2.501— 3.000 79.947 16.857 96.804 60.599 16.885 11.644 89.128 82'68 62*60 17-44 12*03 75*80 21*12 14*57 966 203 1 169 300 175 150 98 732 2( 14 141 1,077 3.501— 4.000 69.424 7.423 76.847 63.852 9.325 — 73.177 90*34 83*09 12*13 — 91*97 13*43 —■ 1.740 18G 1.920 931 303 293 73 1.600 234 — 1.334 4.001— 4.500 46.494 2.868 49.362 33.945 12.106 1.923 47.974 94*19 68*77 24*52 3*90 73-01 26é04 4*14 559 34 593 194 61 82 71 408 145 23 570 5.001—10.000 162.904 20.226 183.130 140.855 41.937 — 182.792 88'90 76*92 22*90 — 86-47 25-74 — 2.001 249 2.25(1 1.126 122 278 205 1.731 515 — 2.240 Ossz. — Zus. 785.648 99.875 885.523 595.076 195.402 53.504 844.042 88-72 67’20 22*07 <>"05 75‘74|24'87 6'82 993 126 1.119 358 115 165 115 753 247 68 1.068: C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. — Fabriks- und Untern eh m u n ds-Kran ken has se n. 1— 100 28.814 12.251 41.065 27.281 281 6.146 33.708 70-17 66*43 0*68 14-07 94‘68 0*98 21*33 1.509 042 2.151 489 61 433 447 1.430 15 322 1.767 101— 200 104.741 30.663 135.404 98.911 1.619 13.188 113.718 77*35 73'os 1*20 9*74 94*43 1'65 12*59 1.475 43) 1.906 524 97 362 410 1.393 23 180 1.002 201— 300 116.874 37.213 154.087 103.996 1.755 22.053 127.804 7 5*85 67*49 1*14 14*31 88*98 1*50 18*87 1.538 490 2.028 ■3-9) 59 390 380 1.369 23 29(1 1.682 301 - 400 91.035 27.146 118.181 84.449 1.439 11.705 97.593 77.03 71'46 1 *21 9*90 92*77 1*68 12*86 1.718 512 2.230 '375 143 397 378 1.593 27 221 1.841 401— 500 38.715 5.431 44.146 39.063 103 2.888 42.054 87*70 83*49 0*23 6*54 lOO'oo 0*27 7*46 1.729 243 1.972 902 113 375 294 1.744 5 129 1.378 • 501— 700 140.199 52.869 193.068 131.915 4.478 27.681 164.074 72*62 68*33 2*32 14*34 94*09 3-19 19*74 1.409 531 1.940 573 102 352 298 1.325 45 278 1.043 701— 1.000 160.856 30.876 191.732 137.145 5.625 30.925 173.695 83-90 71*63 2*93 16*13 85*20 3*50 10*23 1.348 259 1.607 546 122 253 220 1.150 47 259 1.456 1.001— 1.500 271.906 59.065 330.971 255.228 5.798 49.217 310.243 82*16 77-11 1 *75 14*87 93*87 2*13 18*10 1.647 358 2.005 881 91 308 266 1.546 35 298 1.879 1.501— 2.000 117.664 18.454 136.118 108.199 8.136 12.429 126.764 86*44 78*02 5*98 9*13 90*20 0*91 10*66 1.672 262 1.934 137 94 241 237 1.509 115 177 1.801 2,001— 2.500 81.052 10.159 91.211 72.758 89 12.807 85.654 88-86 79*77 0*io 14*04 39*77 0-11 15*80 1.871 23?> 2.106 1,055 154 279 180 1.679 2 296 1.977 3.001— 3.500 65.599 9.567 75.166 64.072 1.597 7.459 73.128 87-27 85*24 2*12 9*92 97*67 2*43 1 1 *37 2.0 48 299 2.347 99.3 164 519 325 2.00) 50 233 2.234 4.001— 4.500 181.026 5.724 186.750 147.495 2.417 36.772 186.684 90-98 78*98 1*29 19*69 81*48 1*34 20*31 2.144 68 •2.21 2 810 140 510 287 1.747 29 430 2,212 5.001 — 10.000 98.136 609 98.745 93.785 661 4.299 98.745 99*38 94*98 0*67 4*36 95*67 0*67 4*38 1.912 12 1.924 758 64 431 574 1.8-27 13 3-1 1.924 80.001-90.000 1,573.915 191.271 1,765.186 1,477.224 — 255.910 1,733.134 89*16 83*69 — 14*60 93*86 — 16*26 1.764 214 1.978 340 100 504 412 1.656 — 237 1.943 Ossz. — Zus. 3,070.532 491.298 3,561.830 2,839.521 33.998 493.479 3,306.998 8C*2i 79 72 0*96|13*86 92*48 111 16*07 1.706 273 1.979 686 103 428 301 1.578 19 274 1.871 D) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. — Privatvereins-Krankenkassen. 1— 100 5.910 1.558 7.468 3.551 2.306 710 6.567 79-u 47-55 30*88 9*61 60-ős 39*02 12*01 2.074 547 2 621 546 131 342 227 1.246 809 249 2.304 101— 200 10.988 3.827 14.815 7.225 4.51) 1.682 13.418 74*17 48*77 30*45 11*36 65*76 41*06 15*31 1.036 360 1.390 133 68 289 191 681 425 159 1.205 201— 300 71.004 23.268 94.272 46.999 19.575 15.960 82.534 75*32 49*85 20*76 16*93 66*19 27*67 22*48 1.395 457 1.852 327 108 269 220 924 385 313 1.622 301— 400 46.658 5.844 52.502 30.496 11.625 7.432 49.553 88*87 58*09 22-14 14*16 85*36 24*92 15*93 1.505 188 1.693 368 41 347 228 984 375 240 1.599 401— 500 11.710 1.-102 12.812 6.389 4.218 1.546 12.153 91*40 49*87 32*92 12-07 54*66 36*02 13*20 910 86 996 171 95 137 93 406 328 120 944 501— 700 44.032 7.821 51.853 30.644 8.753 9.885 49.282 84*92 59*10 16*88 19*06 09*69 19*88 22*46 1.605 28?. 1.890 429 160 341 187 1.117 310 300 1.796 701— 1.000 15.663 4.001 19.664 10.637 4.489 1.492 16.618 79*66 54*09 22*83 7*69 07*91 28*66 9*53 966 246 1.212 280 49 155 172 656 277 92 1.025 1.001— 1.500 27.489 3.115 30.604 24.748 4.568 21 29.337 89*82 80*87 14*13 0"07 90*03 16*62 0*08 1.195 135 1.330 685 12 240 138 1.075 199 1 1.275 1.501— 2.000 31.532 9.904 41.436 36.056 5.173 200 41.429 70-10 87*02 12*48 0*48 114*36 16*41 0*63 1.930 >00 2.536 1.642 42 268 254 2.200 317 12 2.535 2.001— 2.500 44.800 10.383 55.183 32.298 11.185 7.299 50.782 81-18 58*63 20*27 13*28 72*09 24*97 16*29 1.951 452 2.403 243 104 505 556 1.408 487 318 2.213 4.001— 4.500 102.085 8.557 110.642 82.624 19.317 2.188 104.109 02*27 74*68 17*46 1 *96 80*94 18*92 2*12 1.205 101 1.306 414 176 201 94 975 228 26 1.229 5.001 —10.000 172.463 28.354 200.817 91.367 47.047 62.350 200.764 85*88 45*60 23*43 i 1 *06 52*98 27*28 36*15 2.262 372 2.634 236 4 510 449 1.199 017 313 2.634 50.001 -60.000 714.744 60.738 775.482 634.859 89.462 4.462 728.783 92*17 81*87 I 1 *64 0*68 88-82 12*62 0*62 1.391 118 1.509 796 119 169 151 1.235 174 9 1.418 Ossz. — Zus. 1,299.078 168.472 1,467.550 1,037.893 232.229 115.207 1,385.329 88*62 70*73115*821 7*86 79*69 17-88 8*87 1.461 190 1.651 (530 106 241 192 1.169 261 130 1.560 E) Összesítés. — Summirung. 1— 100 35.279 13.809 49.088 31.118 2.774 6.856 40.748 71-47 63*39 5*65 13*97 88-21 7*86 10*43 1.541 603 2.144 480 67 404 408 1.359 121 399 1.779 101— 200 128.484 37.719 166.203 112.447 11.431 16.569 140.447 77-31 >7*66 6*88 9*57 87*62 8-90 12*90 1.245 105 1.610 392 82 293 223 1.090 111 löd 1.361 201— 300 226.539 68.588 295.127 175.607 35.444 41.560 252.611 70-70 59*bo 12*01 14*08 77*62 15*66 18*36 1.249 .178 1.627 365 72 276 255 968 106 229 1.393 301— 400 175.673 40.239 215.912 138.517 23.345 26.316 188.178 8 1*30 64-15 10*81 1 2*19 78*85 13*29 14*98 1.333 K (5 1.638 425 82 289 255 1.051 177 200 1.428 401— 500 86.593 13.620 100.213 70.345 15.624 7.897 93.866 80*41 70*20 15*59 7*88 81*24 18*04 9*12 960 151 1.111 355 8) 200 144 780 173 88 1.041 501— 700 264.184 71.637 335.821 217.317 37.623 45.286 300.226 78*67 64*71 1 1 *20 13*49 82*26 14*24 17*14 1.148 311 1.459 381 90 261 204 945 163 197 1.305 701— 1.000 297.830 47.098 344.928 229.129 44.551 41.865 31-5.545 86*35 66*43 12*92 12*14 76*93 14*96 14*06 1.037 104 1.201 349 87 180 182 708 155 146 1.099 1.001— 1.500 675.497 105.852 781.349 537.021 124.013 82.545 743.579 80*45 68*73 15*87 10*66 79*60 18*36 12*22 1.152 180 1.332 407 106 212 191 916 211 141 1.208 1.501— 2.000 539.634 72.800 612.434 421.763 118.437 45.735 585.935 88-11 88*87 19*34 7*47 78*16 21*95 8*48 1.067 144 1.211 379 89 191 17?. 834 234 90 1.158 2.001— 2.500 444.817 '65.521 510.338 332.578 98.499 55.885 486.962 87-16 85*17 19*30 L 0 *95 74*77 22*14 2-60 1,015 150 1.165 302 87 194 176 7?> 9 225 127 1.111 2.501 - 3.000 324.579 47.639 372.218 254.374 77.345 25.469 357.188 87*20 68*34 20*78 6*84 78*37 23*83 7*86 894 131 1.025 302 92 171 136 70! 313 70 984 3.001— 3.500 306.919 34.820 341.739 236.493 60.373 26.292 323.158 89*81 69*20 17*67 7*69 77*05 19*67 8*67 1.056 120 1.176 352 75 221 166 814 208 90 1.112 3.501— 4.000 114.710 11.156 125.866 95.360 25.321 1.004 121.745 51*14 75*76 20'i2 0-85 83*13 22*07 0*93 1.022 99 1.121 447 131 166 105 849 326 9 1.084 4.001— 4.500 409.832 26.193 436.025 . 330.730 51.370 41.143 423.243 93*99 75*85 11*78 9*44 80*70 12*63 10*04 1.205 77 1.282 441 103 275 153 972 151 121 1.244 4.501— 5.000 156.043 12.596 168.639 126.674 25.461 9.424 161.559 3 2 * r 3 75-12 15*10 5*69 81*18 16*32 6*04 1.119 90 .209 374 157 206 17) 908 183 68 1.159 5.001—10.000 916.392 104.508 1,020.000 683.373 175.982 136.987 996.342 89*70 66*94 17*24 13*42 74*67 19*20 14*95 1.435 163 1.598 507 79 258 226 1.070 375 314 1.559 10.001—20.000 388.716 15.477 384,193 292.310 51.717 28.678 372.705 (5-97 76*03 1 3 "46 7 ‘46 79*28 14*03 7*78 1.635 69 1.704 369 239 240 149 1.297 329 127 1.653 50.001—60.000 1,800.175 101.355 1,901.530 1,621.832 211.115 9.31) 1,842.258 14*67 85*29 1 1*10 0*49 00*09 1 *73 0*06 1.699 96 1.795 359 156 264 251 .530 190 9 1.738 80.001—90.000 ,573.915 191.271 1,765.186 1,477.224 255.910 1,733.134 89*16 83*69 — 14*50 93*86 — 1 6*26 1.763 214 1.977 340 100 S04 411 1.655 287 .942 Ossz. — Zus. i,845.811 1,081.898 9,927.709 7,384.212 1,190.425 (04.792 9,479.429 89*10 74*38 11*99 9*11 83*48 13*46 10*23 1.332 163 1,495 509 108 J68 Í27 L.112 179 137 1.438 123* tárak egybefoglalt adataiból ez nem tűnik ki egész tisztán, sőt ügy látszik, mintha éppen a legalacsonyabb népességi kategóriákban fordulna elő a legkevesebb igazgatási kiadás. A legalsó kategóriák- ban ugyanis a gyári pénztárak a túlnyomóak, a melyeknek igaz- gatási költségét a törvény értelmében nem szabad felszámitaniok s ezeknek alacsony aránya megmásítja az ugyanazon kategóriába tartozó csekély számú egyéb pénztárét is. E zavaró momentumtól eltekintve az összes pénztárak arányszámai azt mutatják, hogy az ezeren aluli taglétszám adminisztrálása nem nagy költséggel jár; ezen túl három-négyezerig emelkedik az igazgatási költségek aránya, a még nagyobb taglétszám azonban ismét, és pedig gyorsan csök- kenti az igazgatás költségeit. Az egy tagra eső segélyezési kiadásoknál ismét a kerületi pénztáraknál tapasztalható leginkább az, hogy a pénztárak magasabb taglétszámú kategóriái intenzivebb segélyezést folytatnak; néhány eltéréstől eltekintve az ipartestületi pénztárak adataiból is ugyanez a szabályszerűség olvasható ki. A segélyezés egyes módjainál, nevezetesen a tagoknak kiutalt segélyeknél, a gyógyszertári számlák- nál s az orvosi és szülésznői díjaknál a kerületi pénztárak ugyanezt a fokozatos emelkedést tüntetik fel a taglétszám gyarapodásával; csupán a kórházi ápolási díjaknál ingadozóbb a sor. Több-kevesebb eltéréssel az összes betegsegélyző pénztárak adatai is igazolják ezeket a szabályszerűségeket, úgy hogy a mondottak összegezéséül ismételni lehet, hogy a taglétszám nagyobb sűrűsége a pénztárak teljesítési képességeit előnyösen befolyásolja s a tagok érdekeit is jobban biztosítja, a mennyiben az igazgatási költségek hányadát kevesbíti. A különböző jellegű pénztárak közül legintenzivebben a gyári pénz- tárak folytatják a segélyezést, a mennyiben adminisztrácziós költ- ségük úgyszólván semmi sincs; mellettük azonban a kerületi pénz- tárak azok, a melyek a legnehezebb igazgatási szervezettel küzdve, mégis folyton hathatósabban végzik a betegsegélyzés munkáját. Kiegészítésül idézzünk még néhány számot a budapesti beteg- segélyző pénztárak adataiból, a melyek egyenkint részletezve a 124. és 125. lapon találhatók. A budapesti kerületi betegsegélyző pénztár bevételeinek 96*39 százalékát födözi a tagok befizetéséből; kívüle csak egy-két gyári pénztár van ily kizárólagossággal a tagjárulékokra utalva. Bevételeinek 87'66 százalékát, a tagjárulékoknak 90*93 százalé- kát fordítja a tagok segélyezésére; a gyári pénztáraktól eltekintve, egyik budapesti pénztár sem folytat ilyen nagy mérvű segélyezést. Igazgatási kiadásai 10*so százalékát képezik az összes bevételeknek és ll'at százalékát a tagjárulékoknak: szintén csak a gyári pénztá- rak mutathatnak föl ily kedvező arányokat. Egy tagra 19*ss korona tagjárulék és 18'os korona segélyezési kiadás esik, a tagok befizeté- séből tehát fejenkint csak l*so korona — az országos átlagnál jóval kisebb összeg — nem térül vissza segély alakjában. Az ipartestületi pénztárak tagjárulékaik 82*86 százalékát fordít- ják segélyezésre és 22*30 százalékát igazgatási költségekre. Az órás és a mészáros ipartestület pénztára költ az ügykezelésre legtöbbet, s a mészáros és hentes ipartestületi pénztár nyújt legkevesebb segélyt. Az egy tagra eső befizetés a csizmadia ipartestületi pénz- tárnál a legkisebb, s viszont itt vétetnek a pénztári segélyek leg- kevésbbé is igénybe; a másik végletet az építőmesterek, kőmívesek stb. ipartestületének pénztára képviseli, a hol egy tag évi befizetése 20*02 koronát tesz, s az ebből egy tagnak visszatérülő segély 17‘si koronát. A gyári pénztárak közül tizenkettő a tagjárulékokból befolyó összegen túl is segélyezte tagjait; az egy tagra eső tagjárulék leg- magasabb a Vulkán gépgyár pénztáránál volt, a hol a tagjárulék összege 29*08 koronát tett, s ugyanitt a segélyezés fejenkint 29*44 koronát, úgy hogy minden tagra 36 fillérrel több segélyösszeg esett, mint a mennyit tagjárulék czímén a pénztárba befizetett. A tagjárulé- kok úgy, mint a segélyösszegek egy-két téglagyár pénztáránál vol- tak a legalacsonyabbak. A magyar királyi államvasutak betegsegélyző pénztára igazgatási költséget egyáltalán nem számított föl, s összes bevételeinek 83*69 százalékát, a tagjárulékokból eredő bevételeinek ausgaben gebunden wird. Aus den zusammengefassten Daten dér gesammten Kassen ist dies nicht so deutlich ersichtlich, ja es scheint, als ob gerade in den niedrigsten Populations-Kategorien die wenigsten Verwaltungsausgaben vorkommen. In den niedrigsten Kategorien sind námlich die Fabrikskassen vorherrschend, dérén Verwaltungs- kosten im Sinne des Gesetzes nicht in Rechnung gebracht werden dürfen und das niedrige Verháltnis dieser Kassen alterirt auch das dér übrigen wenigen in diese Kategorie gehörigen Kassen. Von dicsem störenden Moment abgesehen, zeigen die Verháltniszahlen dér gesammten Kassen, dass die Administration einer Mitglieder- zahl unter hundert mit nicht grossen Kosten verbunden ist; darüber hinaus steigt das Verháltnis dér Verwaltungskosten bis drei-viertausen'd, dér noch grössere Mitgliederstand aber vermindert wieder und zwar rapid die Kosten dér Verwaltung. Bei den auf ein Mitglied entfallenden Unterstützungs-Ausgaben erweist es sich wieder bei den Bezirkskassen am deutlichsten, dass die einen grösseren Mitgliederstand aufweisenden Kategorien dér Kassen die Unterstützung intensiver betreiben; von einigen Ab- weichungen abgesehen, ergibt sich auch aus den Daten dér Gewerbe- korporations-Kassen dieselbe Regelmássigkeit. Bei den einzelnen Modalitáten dér Unterstützung, namentlich bei den für die Mit- glieder angewiesenen Unterstützungen, bei den Apothekerrechnun- gen und den Árzte- und Hebammen-Honoraren zeigen die Bezirks- kassen dieselbe stufenweise Zunahme mit dér Vermehrung des Mitgliederstandes; nur bei den Spitalspflegekosten ist die Reihenfolge schwankender. Mit mehr oder weniger Abweichungen rechtfertigen auch die Daten dér gesammten Krankenkassen diese Regelmássig- keiten, so dass als Summirung des Gesagten wiederholt werden kann, dass die grössere Dichte des Mitgliederstandes die Leistungs- fáhigkeit dér Kassen günstig beeinílusst und auch die Interessen dér Mitglieder besser sichert, indem sie die Quote dér Verwaltungs- kosten herabsetzt. Von den Kassen verschiedenen Karaktere betrei- ben die Fabrikskassen die Unterstützung am intensivsten, da sie ja sozusagen gar keine Verwaltungskosten habén; nebst ihnen sind es aber die Bezirkskassen, welche mit dér schwierigsten Ver- waltungs-Organisation kámpfen und das Werk dér Krankenunter- stützung doch immer wirksamer betreiben. Zűr Ergánzung führen wir noch einige Ziffern aus den Daten dér Budapester Krankenkassen an, welche sich einzeln spezifizirt auf S. 124 und 125 finden. Die Budapester Bezirks-Krankenkasse deckt 96*39 Perzent ihrer Einnahmen aus den Einzahlungen dér Mit- glieder ; ausser ihr sind nur noch eine oder zwei Fabrikskassen mit solcher Ausschliesslichkeit auf die Mitgliederbeitráge angewiesen. 87*65 Perzent ihrer Einnahmen, 90*93 Perzent dér Mitgliederbeitráge verwendet sie zűr Unterstützung ihrer Mitglieder; von den Fabriks- kassen abgesehen betreibt keine Budapester Kasse die Unterstützung in so grossem Maasstabe. Ihre Verwaltungsausgaben betragen 10*so Perzent dér Gesammteinnahmen und 11 *21 Perzent dér Mitglieder- beitráge ; wieder sind es nur die Fabrikskassen, welche so günstige Verháltnisse aufweisen können. Auf ein Mitglied entfallen 19*ss Kronen Mitgliederbeitráge und 18*os Kronen Unterstützungsaus- gaben, von den Einzahlungen dér Mitglieder werden alsó nur l*so Kronen — viel weniger als dér Landesdurchschnitt — nicht in dér Form von Unterstützungen zurückerstattet. Die Gewerbekorporations-Kassen verwenden 82*86 Perzent ihrer Mitgliederbeitráge zu Unterstützungen und 22*so Perzent zu Verwaltungskosten. Die Gewerbekorporation dér Uhrmacher und die dér Fleischhauer gébén auf ihre Gescháftsführung das meiste aus und die Gewerbekorporations-Kasse dér Fleischhauer und dér Selcher bietet die wenigste Unterstützung. Die auf ein Mitglied ent- fallende Einzahlung ist bei dér Gewerbekorporations-Kasse dér Csizmenmacher die kleinste, hier werden hinwieder auch die Kas- senunterstützungen am wenigsten in Anspruch genommen; das andere Extrém ist durch die Gewerbekorporations-Kasse dér Bau- meister, Maurer und dgl. vertreten, wo die Einzahlungen eines Mit- gliedes 20*oa Kronen ausmachen, die hievon je einem Mitgliede zurückerstattete Unterstützung 17*31 Kronen. Von den Fabrikskassen habén zwölf ihre Mitglieder über die aus den Mitgliederbeitrágen einlaufende Summe hinaus unterstützt; die auf ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitráge waren die höchsten bei dér Kasse dér Maschinenfabrik Vulkán, wo die Summe dér Mitgliederbeitráge 29*os Kronen betrug, die Unter- stützung aber per Kopf 29*44 Kronen, so dass auf jedes Mit- glied ein um 36 Heller grösserer Unterstützungsbetrag entfiel, als wie viel unter dem Titel dér Mitgliederbeitráge in die Kásse ein- gezahlt worden ist. Die Mitgliederbeitráge sowohl, als die Unter- stützungsbetráge waren bei den Kassen einiger Ziegelwerke die niedrigsten. Die Krankenkasse dér königl. ungarischen Staats- bahnen hat überhaupt keine Verwaltungskosten berechnet, und 83*69 Perzent ihrer gesammten Einnahmen, 93*se Perzent dér aus den Mitgliederbeitrágen erzielten Einnahmen zűr Unterstützung 16** 124* ■ <3 A betegsegélyző pénztár neve Namen dér Krankenkasse *) T agjárulékok- ból eredő Aus Mit- gliederbeitra- gen erzielte Egyéb Sonstige Összes Gesammíe Segélyezési XJnter- stüizungs- Igazgatási Verwaltungs- Egyéb Sonstige Összes Gesammte S’S bevételek — Einnahmen kiadások - - Ausgaben 5 <3 absolut számokban — in absoluten Zahlen 1 Budapesti kerületi betegsegélyző pénztár Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 1,083.431 40.617 1,186.048 986.973 181.653 4.849 1,113.475 2 Arany- és ezüstművesek stb. ipart. bs. pénztára 9.394 2.083 11.477 9.721 1.572 — 11.293 3 Fodrász ipartestület bs. pénztára 18.443 1.210 19.653 12.575 3.613 3.187 19.375 4 Egyesült lakatos, puskaműves stb. ipartestület bs. pénztára . 69.424 7.423 76.847 63.852 9.325 — 73.177 5 Csizmadia ipartestületi bs. pénztár 3.071 242 3 313 2.151 896 214 3.261 6 Építőmesterek, kőművesek stb. ipartestület bs. pénztára . . 162.904 20.226 183.130 140.855 41.937 — 182.792 7 Könyvkötők, kéztyűsök stb. ipartestület bs. pénztára . . . 28.626 1.698 30.324 24.015 5.725 200 29.940 8 Mészáros ipartestületi bs. pénztár 10.996 995 11.991 7.442 3.686 863 11.991 9 Orás-ipartestület bs. pénztára 3.233 1.861 5.094 3.248 1.190 322 4.760 10 Sütők, ozukrászok stb. ipartest, bs. pénztára 30.771 1.866 32.637 22.894 9.056 448 32.398 11 39.828 7.715 47.543 29.629 5.860 8.766 44.255 12 Hentes-ipartestület bs. pénztára 12.085 1.736 13.821 8.010 3.218 2.182 13.410 13 Bádogos, rézöntő stb. ipart. bs. pénztára ........ 16.675 975 17.650 11.558 4.334 764 16.656 Együtt . . . Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. 405.430 48.030 453.480 335.950 90.413 16.946 443.308 14 A m. á. v. gépgyári betegsegélyző pénztár 65.599 9.567 75.166 64.072 1.597 7.459 73.128 15 A budapesti légszeszgyárak gyári bs. pénztára 19.001 5.902 24.903 22.737 213 1.953 24.903 16 Budapesti tégla- és mészégető gyár bs. pénztára 9.543 1.868 11.411 6.214 307 1.006 7.527 17 Budapesti villamos városi vasút r.-társ. bs. pénztára . . . 17.394 5.626 23.020 15.316 370 6.332 22.018 18 Cs. és kir. szab. déli vaspálya társ. bs. pénztára 98.136 609 98.745 93.785 661 4.299 98.745 19 Czettel és Deutsch-féle műintézet gyári bs. pénztára . . . 1.973 345 2.318 1.764 2 464 2.230 20 A »Danubius« magyar hajó- és gépgyár rt. bs. pénztára 33.029 1.093 34.122 26.555 353 6.553 33.461 21 Eisele József réz-, érczmű- és gőzkazángyár rt. bs. pénztára ■ 3.636 .472 4.108 4.001 45 62 4.108 22 Ganz és társa vasöntő gépgyár rt. bs. pénztára 95.165 3.375 98.540 80.467 1.643 16.364 98.474 23 Goldberger Samu és fiai gyári bs. pénztára ....... 9.654 898 10.552 9.582 — 970 10.552 24 Graepel Hugó rostalemez stb. gyári bs. pénztára 3.970 242 4.212 3.005 41 1.110 4.156 25 Grünwald és társa szeszgyár bs. pénztára 5.229 201 5.430 4.894 — 536 5.430 26 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút magyarorsz. vonalai bs. p. 85.861 2.349 88.210 67.028 774 20.408 88.210 27 »Gizella' gőzmalom Krausz Mayer és fiai vállalati bs. pénzt. 5.561 393 5.954 4.699 — 562 5.261 28 Kőbányai gőztéglagyár társulat bs. pénztára 13.657 760 14.417 12.107 183 1.977 14.267 29 Kőszénbánya és téglagyár társulat bs. pénztára 25.423 4.569 29.992 26.084 44 1.889 28.017 30 Láng L. gépgyár és vasöntő bs. pénztára 8.447 1 319 9.766 9.167 281 200 9.648 31 Lechner rákos! téglagyár rt. bs. pénztára 3.318 1.115 4.433 3.030 — 331 3.361 32 Meloooo L.-féle czementgyár bs. pénztára 3.050 1.067 4.117 4.000 — 40 4.040 33 Mohács-pécsi vasút bs. pénztára 4.393 1.653 6.046 5.682 78 — 5.760 34 Nicholson gépgyár rt. bs. pénztára 12.773 1.163 13.936 10.285 154 3.096 13,535 35 Dr. Orley Lajos gőztéglagyár bs. pénztára 3.900 990 4.890 2,749 53 2.065 4.867 36 Rigler József Ede, papírgyár rt. bs. pénztára 6.731 1.812 8.543 6.494 12 700 7.206 37 Robey és társa gépgyár bs. pénztára 607 55 662 433 6 97 530 38 Roesemann és Kühnemann gépgyár bs. pénztára ..... 2.951 33 2.984 2,562 46 — 2.608 39 Rock István gépgyár bs. pénztára 7.455 2.006 9.461 7.113 115 1.599 8.827 40 Sohliok-féle vasöntő és gépgyár rt. bs. pénztára 29.697 5.022 34.719 31.020 316 3.247 34.583 41 Spitzer Gerson és társai gyári bs. pénztár 6.519 729 7.248 5.119 39 733 5.89) 42 Újlaki tégla- és mészégető rt. gyári bs. pénztár 18.892 3.701 22.593 13.197 2.533 4.091 19.821 43 Wörner J. és társa gépgyár bs. pénztára 8.996 902 9.898 9.210 37 457 9.704 44 Első magyar szálloda rt. vállalati bs. pénztára 2.805 1.408 4.213 3.120 70 803 3.993 45 Délnémet Dunagőzh. társ. bs. pénztára 7.517 4.880 12.397 8.193 25 3.147 11.365 46 Magyar hajósok orsz. egyesülete vállalati bs. pénztára . . 33.881 906 34.787 26.799 3.815 3.244 33.858 47 Vulkán gépgyár rt. vállalati bs. pénztára 10.817 1.097 11.914 10.955 206 321 11.482 48 M. kir. államvasutak bs. pénztára 1,573.915 191.271 1,765.186 1,477.224 — 255.910 1,733.134 49 Royal nagy szálloda rt. bs. pénztára 2.100 1.192 3.292 1.807 12 217 2.036 50 Krausz szesz- és élesztőgyár bs. pénztára 1.916 171 2.087 1.593 — 494 2.087 51 O-Budai m. kir. dohánygyár bs. pénztára 15.447 1.555 17.002 11.599 172 3.019 14.790 52 Erzsébetvárosi m. kir. dohánygyár bs. pénztára 21.398 * 4.081 25.479 20.736 150 3.802 24.688 53 Ferenczvárosi m. kir. dohánygyár bs. pénztára ..... 23.055 6.304 . 29.359 26.822 160 — 26.982 Együtt . . . Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. 8,303.411 878.701 8,576.118 3,141.319 14.513 359.557 3,515.389 54 Budapesti czipész-iparosok s segédek bs. pénztára .... 43.870 2.201 46.071 36.312 9.057 147 45.516 55 » kávéssegédek bs. pénztára 5.565 2.095 7.660 4.258 2.737 480 7.473 56 » kocsigyártó segédek bs. pénztára 3.582 850 4.432 • 2.213 1.213 433 3.859 57 » kovácssegédek elismert jellegű bs. pénztára . . . 4.595 1.323 5.918 3.001 2.396 — 5.397 58 » kőfaragósegédek bs. pénztára 13.094 953 14.047 10.385 1.586 801 12.772 59 Első budapeslti molnárok s malommunkások bs. pénztára . 4.654 1.765 6.419 4.603 769 606 5.978 60 » » ált. tímár bs. és temetk. egylet pénztára . 1.695 797 2.492 1.486 307 10 1.803 61 » » szabósegédek bs. pénztára 58.215 6.356 64.571 46.312 10.260 2.021 58.593 62 Ferencz József keresk. kórh. bpesti keresk. bet. áp. egylet pénzt. 172.463 28.354 200.817 91.367 47.047 62.350 200.764 63 Fővárosi kereskedők bs. pénztára Általános munkás bs. pénztár -44.800 10.383 55.183 32.298 11.185 7.299 50.782 64 714.744 60.738 775.482 634.859 89.462 4.462 728.783 Együtt . . . 1,067.877 115.815 1,183.098 867.093 176.019 78.609 1,131.780 Budapest székes főváros összesen . . . 4,861.569 477.163 5,338.732 4,331.284 402.597 459.9G1 6,193.792 93'sg százalékát fordította a tagok segélyezésére. Egy államvasuti alkalmazott átlag 17-os koronát fizetettbe az év folyamán tagjáru- lék czímén a betegpénztárba, s lö'ss koronányi segélyösszeget kapott onnan ; 1 -os korona tehát egy tagnak a vissza nem térülő kiadása. Az egy tagra eső segélyezési kiadásokból 6'39 korona a tag kezé- hez utalt pénzbeli segély, 1 korona kórházi ápolási díj, 5‘oí korona gyógyszer költség és 4"X2 korona orvosi tiszteletdíj. *) Den detdschen Text dér Natnen dér Krankenhassen siehe auf Seite 9S und 100. ihrer Mitglieder verwendet. Ein bei den Staatsbahnen Angestellter hat unter dem Titel vön Mitgliederbeitragen im Laufe des Jahres 17'es Kro- nen in dié Krankenkasse eingezahlt und daraus 16'55 Kronen Unter- stützung erhalten; die nicht rückerstattete Ausgabe eines Mitgliedes belauft sich alsó auf l*os Kronen. Von den auf je ein Mitglied ent- fallenden Unterstützungen sind 6-39 Kronen zu Handen des Mitglie- des angewiesene Geldunterstützung; 1 Krone Spitalspflegegebühren, 5’04 Kronen Apothekerspesen und 4‘ia Kronen árztliches Honorar. 125* Tagjára- lékokból eredő be- vételek Aus den ' Mit- glieder- beitragen erzielte Eeinnah- men Segélye- zési Unter- siützungs- Igazga- tási Verwal- tungs- Egyéb Sonstige Segélye- zési Unler- stützungs- Igazga- tási Venval- tungs- Egyéb Sonstige Eg}r tagra eső Auf ein Miiglied entfallende Egy tagra eső — Auf ein Mitglied entfallende Folyó szám Laufende Zahl tagjáru- lékhól származó aus. den Mitglieder- beitragen erzielte egyéb sonstige összes ge- sammte táppénz, gyermek- ágyi segély stb. P/tegegeld-, Kindbettnv- terstiitzungs- u. s. w. . kórh ázi Spitals- gyógyá- szati Medika- menten- orvosi és szü- lésznői Aerzte- und Heb- ammen- összes segélye- zési gesammte Unter- ■ stiltzungs- igazga- tási Verwal- tungs- egyéb sonstige összes ge- sammte kiadások — Ausgaben kiadások a tagjárulékok °/o-ában ' Ausgaben in Perzenten dér Mitgliederbeitráge az összes bevételek °/o in Perzenten dér Gesammtei -ában nnalmien bevételek fillérekben Einnahmen in Hellern kiadások fillérekben — Ausgaben in Hellern 96'39 87'65 10*80 0*43 90*93 11-21 0'45 1.988 74 8.068 918 191 354 345 1.808 333 9 8.040 1 81 "86 84*70 13*70 103*48 16*73 1.506 333 T.839 675 299 387 192 1.553 251 1.804 2 93*84 63*99 18*38 16*22 68*18 19*69 17*28 1.456 95 1.551 360 262 146 225 993 285 251 1.529 3 90*84 83*09 12*13 — 91*97 13*43 — 1.740 186 1.926 931 303 293 73 1.600 234 1.834 4 92*70 64-93 27*04 6*40 70*04 29*18 6*97 670 53 723 56 235 92 87 470 196 46 712 5 88*96 76*92 2z*90 ■ — 86*47 25*74 — 2.002 248 2.250 1.126 122 278 205 1.731 515 2.246 6 94*40 79*19 18*ss 0*66 88*89 20*00 0*70 1.682 100 1.782 699 288 254 170 1.411 336 12 1.759 7 91*70 63*06 30*74 7*20 67*68 33*62 7*85 1.403 127 1.530 427 148 121 253 949 470 110 1,529 8 63*47 62*76 . 23*36 6*32 100*46 36*81 9*96 1.293 744 2.037 433 213 365 288 1.299 446 159 1.904 9 94*28 70*15 27*75 1*87 74*40 20*43 1*40 1.515 92 1.607 433 243 314 137 1.127 446 22 1.595 10 83*77 62*32 12*33 18*44 74*39 14*71 22.01 1.526 296 1.822 597 224 188 126 1.135 225 336 1.696 11 87*44 57*96 23*28 15*79 66*28 26*63 18*06 1.934 278 2.212 624 337 97 225 1.283 515 348 2.146 12 94*48 65*48 24*66 4*33 69*31 25-09 4*68 1.331 78 1.409 467 204 176 76 923 346 60 1.329 13 89'41 74*08 19*94 3' 74 88' 86 83' so 4*18 1.708 808 1.910 793 813 850 160 1.415 381 78 1.868 87*27 85*24 2*12 9*92 97*67 2*43 11*37 2.048 299 2.347 992 164 519 325 2.000 50 233 2.283 14 76*30 91*30 0*86 7*84 119*66 1*12 10*28 1.568 487 2.055 905 170 380 421 1.876 18 161 2.055 15 83*63 54*46 2*69 8*82 65*12 3*22 10*64 1.790 351 2.141 370 187 254 355 1.166 58 188 1.412 16 75*56 66*53 1’61 27-61 88*05 2*18 36-40 1.891 611 2.502 772 282 273 338 1.665 40 688 ■ 2.393 17 99*38 94*98 0*67 4*36 95*67 0*67 4*38 1.912 12 1.924 758 64 431 574 1.827 13 84 1.924 18 85*12 76*10 0*09 20*02 89*41 0*io 23*62 1.973 345 2.318 1.045 80 325 314 1.764 2 464 2.230 19 96*80 77*82 1*03 19*20 80*40 1’07 19*84 2.905 96 3.001 1.524 188 369 255 2.336 31 576 2,943 20 88*51 97*40 1*10 1*51 110*04 1*24 1*71 2.164 281 2.445 1.646 147 399 190 2.382 27 36 2.445 21 96*61 81*66 1*67 16*61 84*56 1*72 17*20 2.178 77 2.255 1.140 172 333 190 1.841 38 374 2.253 22 91*48 90*81 — 9*19 99*25 — 10*05 2.169 202 2.371 1.044 223 507 379 2.153 218 2.371 23 94*26 71 *34 0*97 26*85 75*69 1*03 27*96 2.158 131 2.289 073 67 349 244 1.633 22 604 2.259 21 96-30 90*13 — 9*87 93*69 —• 10*25 1.908 73 1.981 637 150 631 368 1.786 196 1.982 25 9í *34 75*99 0*88 23*14 78*07 0*90 23*77 2.108 58 2.166 448 106 70) 391 1.646 19 501 2.166 26 93*40 78*92 — 0*44 84*49 — 10*11 1.885 133 2.018 583 137 466 407 1,593 190 1.783 27 94*73 83*98 1 "27 13*71 88*66 1*34 14*48 1.345 75 1.420 293 227 344 329 1.193 18 195 1.406 28 84*77 86*96 0*14 6*30 102*60 0*17 7*43 1.240 223 1.463 446 242 392 192 1.272 2 92 1.366 2!) 86*49 93*87 2*38 2*05 108*62 3*38 2*37 2.205 344 2.549 1.206 326 528 233 2.393 73 53 2.519 30 74*85 68*35 — 7*47 91*32 — 9*98 900 333 1.323 148 153 270 * 333 004 1 99 1.003 31 74*09 97*16 — 0*97 131*15 — 1*31 1.826 639 2.465 832 243 482 838 2.395 24 2.419 32 72*66 93*98 1*29 — 129*34 1*78 — 1.531 576 2.107 317 44 636 983 1.980 27 — 2.007 33 91*65 73*80 1*11 22*22 80*52 1*21 24*23 2.383 217 2.600 1.306 115 287 2*11 1.919 29 577 2.525 31 79*75 56*22 1*08 42*23 70*49 1*36 52*96 1.140 289 1.429 229 130 247 198 804 15 604 1.423 35 78*79 76*02 0*14 8*19 96*48 0*18 10*40 1.349 363 1.712 597 144 298 262 1.301 3 140 1.444 36 91*69 65*41 0*96 14*66 71*83 0*99 15*98 2.529 229 2.758 696 — 158 950 1.804 25 404 2.233 37 98*89 85*86 1*54 — 86*82 1*66 — 2.108 24 2.132 1.082 254 319 175 1.830 33 1.863 38 78*80 75*18 1*22 16*90 95*41 1*54 21*44 2.186 588 2.774 1.181 216 360 329 2.086 34 469 2.589 39 85*54 89*35 0*91 , 9*36 104*46 1*06 10*93 2.187 370 2.557 1.355 259 470 200 2.284 23 240 2.547 40 89*94 70*63 0*54 10*11 78*52 O'oo 11*24 2.233 250 2.483 935 89 430 299 1.753 13 251 2.017 41 83*62 58*41 1 1*21 18*11 69*85 13*41 21*66 2.287 448 2.735 471 315 478 334 1.598 307 495 2.400 42 90*89 93*05 0"37 4*62 102*38 0*41 5*08 2,059 206 2.265 1.375 146 361 226 2.108 8 105 2.221 43 66*58 74*06 1 "66 19*06 111*23 2*50 28*63 1.382 693 2.075 602 49 443 443 1.537 34 396 1.967 41 60*64 66*09 0*20 25*39 108*99 0*33 41*87 1.347 875 2.222 760 134 213 361 1.468 4 565 2.037 45 97*40 77*04 lö’97 9*33 79*10 11*27 9*67 1.813 48 1.861 431 220 230 553 1.434 204 174 1.812 46 90*79 91*95 1 *73 2*09 101*28 1*90 2*97 2.908 295 3.203 1.688 306 526 424 2.944 55 87 3.086 47 89*16 83*69 — 14*60 93*86 — 16*26 1.763 214 1.977 639 100 504 412 1.655 287 1.942 48 63*79 54*89 0*36 6*69 86*05 0*67 10*33 1.628 924 2.552 395 129 249 628 1.401 9 168 1.578 49 91 *81 76*33 — 23*67 83*14 — 25*78 1.825 163 1.988 — 5 800 712 1.517 471 1.988 50 90*85 68*22 1*01 17*70 75*09 1*1! 19*64 1.545 155 1.700 750 29 174 207 1.160 17 302 1.479 51 83*98 81*38 0’69 14*92 96*91 O*70 17*77 2.238 427 2.665 1.479 281 249 160 2.169 16 398 2.583 52 78*53 91*36 0*64 — 116*34 0*69 — 1.812 496 2.308 1.433 177 247 252 2.109 13 — 2.122 53 89'41 83'12 0*56 13-06 9,3 *96 0*63 15'61 1.817 815 3.038 701 119 476 393 1.689 11 384 1.984 95*22 78*82 19-66 0*32 82*77 20*66 0*34 1.000 50 1.050 398 151 208 71 828 207 3 1.038 51 72*66 55*66 35-73 6*27 76*48 49*18 8*63 611 230 841 208 65 112 82 467 300 53 820 55 80-82 49*93 27-37 9*77 61*78 33*86 12*oo 869 206 1.075 170 158 126 83 537 294 105 936 56 77*64 50*71 40-49 — 65*31 52*14 — 834 240 1.074 190 121 103 131 545 435 980 57 93*22 / o '93 U'29 5*70 79*31 12*11 6*11 2.461 179 2.640 1.191 182 493 86 1.952 298 151 2.401 58 72*60 71*71 11'98 9*44 98*90 16*62 13*02 2.135 810 2.945 1.693 29 114 275 2.111 353 278 2.742 59 68*02 59*63 12*32 0*40 87*73 18-11 0*69 1.695 797 2.492 1.007 246 233 1.486 307 10 1.803 GO 90*16 71 *72 15*89 3*13 79*56 17-62 3*47 1.423 156 1.579 430 203 380 119 1.132 251 49 1.432 61 85*88 45*60 23*43 31*06 52*98 27-28 36*15 2.262 372 2.634 235 4 510 449 1.198 617 818 2.633 62 81*18 58*63 20*27 13*23 72*09 24*97 16*29 1.951 452 2.403 242 104 505 556 1.407 487 318 2.212 63 92*17 81*87 1 1 *64 0*68 88*82 12*62 0*62 1.391 118 1.509 797 119 168 152 1.236 174 9 1.419 64 90'21 75*29 14'88 6" 64 81'24 16'49 7* 37 1.478 160 1.633 665 113 330 188 1.196 343 108 1.547 91*06 81*13 7*54 8*62 89*09 8*28 9*46 1751 172 1923 742 139 369 310 1.560 145 166 1.871 A budapesti magán egyesületi pénztárak bevételeiknek 9021 százalékát merítették tagjárulékokból; segélyezésre az összes bevéte- lek 73 29 százalékát, s a tagjárulékok 81-24 százalékát fordították, igazgatási költségeik pedig a bevételeknek 14*88 százalékára, a tag- járulékokból eredő bevételeknek pedig 16-49 százalékára rúgtak. Egy tagra 14-72 korona tagjárulék és 11 '96 korona segélyezési kiadás jutott; a kettő közötti különbözet — 2-70 korona — országos átla- Die Budapester Privatvereins-Kassen schöpften 90-2i Perzent ihrer Einnahmen aus Mitgliederbeitragen; zu Unterstützungen ver- wendeten sie 73*29 dér Gesammteinnahmen und 8P24 Perzent dér Mitgliederbeitráge; ihre Verwaltungskosten betrugen 14*88 Perzent dér Gesammt-Einnahmen und 16'49 Perzent dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitragen. Auf ein Mitglied entflelen 14*72 Kronen Mitgliederbeitráge und IPoe Kronen Unterstützungsausgaben; die Differenz zwischen den beiden — 2*76 Kronen — übersteigt den 126* gon felüli. Legmagasabb a tagjárulék a kőfaragó-segédek beteg- segélyző pénztáránál, és legalacsonyabb a kávéssegédekénél. Ez utóbbi pénztár nyújtott legkevesebb segélyt is ; leginkább igénybe volt véve a segélyt kérő tagok részéről a molnárok és malommunkások beteg- segélyző pénztára. A kovácssegédek pénztára az összes bevételek- nek több, mint 40 százalékát, a tagjárulékokból eredő bevételeknek pedig több mint felét igazgatási költségekre fordította, s ehhez képest csekély mértékben folytathatott segélyezést. A Ferencz József keres- kedelmi kórház pénztára bevételeinek egy harmadát egyéb kiadások czímén számolja el; e rovatba Boroztattak ugyanis a nemcsak pénz- tári tagok javára fentartott kórház némely költségei. A- budapesti általános munkáspénztár az országos átlagnál kisebb mértékben folytat segélyezést; feltűnő azonban segélyezési kiadásainak olyatén meg- oszlása, hogy a tagok kezéhez kiutalt segélyekben nyújt fejenkint 7*97 koronát, kórházi ápolásra 1*19 koronát költ s gyógyszerekre csak 1*68 koronát, sőt orvosi díjakra is csak 1*52 koronát. A tagjárulékokból eredő bevételek vizsgálata egy érdekes — bár föltétien pontosságra igényt éppen nem tartó — számításra ád alkal- mat, a pénztári tagoknak s e réven kiterjesztő magyarázattal az ipari munkásoknak munkabérére vonatkozólag. Ismervén ugyanis a tagjárulékokból befolyó összeget s tudván, hogy ez két, helyenkint három százalékát teszi a tényleges vagy átlagos munkabérnek, közel- fekvő volt kiszámítani az egy pénztárnál befolyó tagjárulékok ősz- szegéből e tagjárulékok kivetésénél alapul szolgáló munkabért s ennek egy tagra eső hányadát. Önként érthető, hogy ez a kiszámítás csak hozzávetőleges lehet s jogosultsága csak annyiban van, a mennyiben a részletek- nél jelentkező hibaforrások a végeredményekben többé-kevésbbé elsimulnak. Ily hibaforrást képez főképen az, hogy a tagjárulék czímén kimutatott összeg nem képez csupán a fölvétel évére vonat- kozó tagjárulékot, hanem abban benfoglaltatik a korábbi évekről hátralékban maradt járulékok folyó évi behajtása is, s viszont hiány- zik belőle a folyó évet illető járuléknak hátralékos része Azoknál a pénztáraknál, a melyeknél a járulék különböző átlagos bérkategóriák szerint vettetik ki, s a tagok számának e bérkategóriák szerint való megoszlása ismeretlen, ismét új hibaforrás jelentkezik. Csökkentik a számítás teljes pontosságát a nem ipari alkalmazásban lévő önkén- tes tagok is, továbbá az önként továbbfizetők, a tanonczok, a csoport- biztosítottak stb. Addig is, azonban, a mig a közelmúltban végrehajtott bér- statisztikai adatgyűjtés eredményei közrebocsáttatnak, némi általános tájékoztatást nyújtanak ezek a számok is. A magyar birodalomban ezek szerint 1898-ban ipari és gyári munkásoknak kifizettetett 442*29 millió koronányi munkabér; 8*5 millió korona került tehát hetenkint kifizetésre. Egy munkásnak átlagos heti keres-ménye 12*96 ko- rona, évi keresete pedig 674 korona volt. E számok magukon viselik a valószinűség látszatát, valamint az a körülmény is, hogy az egy munkásra eső átlagos keresmény a korábbi évekhez képest kevéssel emelkedett, (1897-tel szemben egyenesen hanyat- lott, az 1897. évi rossz termés után 1898-ban az ipari életben is beállott rosszabb kereseti viszonyok folytán), az,összes munkások- nak kifizetett munkabér összege azonban iparunk fejlődéséhez képest évről-évre nagy emelkedést mutat: 1895-ről 1896-ra 27 millióval, a következő évben újabb 28 millióval, 1897-ről 1898-ra pedig ismét 27 millióval. A részletekből az tűnik ki, hogy ez a növekedés nem általános, nevezetesen az ipartestületi pénztárak által képviselt kis- iparban stagnálás, sőt a legutolsó évben visszaesés is mutatkozik. Ugyanitt az ipartestületi pénztáraknál a legcsekélyebb, s szintén visszaeső az egy munkásra eső bérösszeg is, heti 10'i7, évi 529 koronával. Viszont a gyári pénztáraknál találunk legmagasabb munka- béreket, egy munkásra heti 15*98 koronát (1897-ben 16*52 koronát) és évi 831 koronát (1897-ben 859 koronát). A kerületi pénztáraknál, a hol kis- és nagyipari alkalmazottak egyaránt szerepelnek a tagok sorában, a két véglet elsimul, s egy munkás heti béréül 11*54 koro- nát, évi keresményéül pedig kerekszám 600 koronát eredményez. A kerületi pénztáraknál 1895. óta évről-évre állandóan emelkedik az egy munkás (illetve tag) bére gyanánt számított összeg. A magán Landesdurchschnitt. Dér höchste Mitgliederbeitrag ist dér bei dér Krankenkasse dér Steinmetz-Gehilfen, dér niedrigste bei derjenigen dér Kaffeehaus-Gehilfen. Diese letztere Kasse verabreichte auch die geringste Unterstützung; seitens dér Unterstützung heischenden Mitglieder war die Krankenkasse dér Müller und Mühlenarbeiter am meisten in Anspruch genommen. Die Kasse dér Schmiede- Gehilfen vervvendete mehr als 40 Perzent dér Gesammteinnahmen und mehr als die Hálfte dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen zu Verwaltungszwecken und konnte demgemáss die Unterstützung nur in geringem Maasse betreiben. Die Kasse des Franz-Josefs- Spitals dér Kaufleute verrechnete ein Drittel ihrer Einnahmen unter dem Titel von sonstigen Ausgaben; in diese Rubrik wurden nám- lich auch einige Auslagen des nicht bloss für die Kassenmitglieder erhaltenen Krankenhauses eingereiht. Die Budapester allgemeine Arbeiterkasse betreibt die Unterstützung in einem geringeren Maasse, als dér Landesdurchschnitt; auffallend aber ist die Art dér Ver- theilung dér Unterstützungsausgaben, wonach sie in zu Handen dér Mitglieder angewiesenen Unterstützungen per Kopf 7*97 Kronen verabreicht, auf Spitalspflege 1*19 Kronen ausgibt, für Medikamente aber blos 1*88 Kronen, ja auch an árztlichen Honoraren nur 1*62 Kronen. Die Untersuchung dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen bietet Gelegenheit zu einer interessanten, jedoch durchaus keine unbedingte Genauigkeit beanspruchenden Berechnung, bezüglich dér Arbeitslöhne dér Kassenmitglieder, und mit einer von da aus- gehenden Erklárung, dér gewerblichen Arbeiter überhaupt. Wenn mán námlich die aus den Mitgliederbeitrágen erzielte Summe kennt und weiss, dass diese zwei oder hie und da drei Perzent des faktischen oder durchschnittlichen Arbeitslohnes betrágt, lag es nahe, aus dér Summe dér bei einer Kasse einlaufenden Mitgliederbeitráge den dér Bemessung dieser Mitgliederbeitráge zu Grunde liegen- den Arbeitslohn ünd die auf ein Mitglied entfallende Quöte dessel- ben zu berechnen. Es ist selbstverstándlich, dass diese Berechnung nur eine beiláuflge sein kann und nur insofern berechtigt ist, als sich die in den Details zu Tagé tretenden Fehlerquellen in den Endergebnissen mehr oder weniger ausgleichen. Eine solche Fehlerquelle isi es hauptsáchlich, dass die unter dem Titel dér Mitgliederbeitráge aus- gewiesene Summe nicht die nur auf das Jahr dér Aufnahme bezüglichen Mitgliederbeitráge zeigt, sondern dass darin auch die aus den früheren Jahren rückstándigen, aber im laufenden Jahre eingehobenen Mitgliederbeitráge enthalten sind; hinwieder aber die für das laufende Jahr noch ausstehenden Beitráge fehlen. Bei denjenigen Kassen, wo die Beitráge nach verschiedenen durch- schnittlichen Lohnkategorien bemessen werden, und die Vertheilung dér Mitglieder nach diesen Lohnkategorien unbekannt ist, tritt eine neue Fehlerquelle zu Tagé. Die volle Genauigkeit dér Berechnung vvird auch durch die in keiner gewerblichen Anstellung befindiichen freiwilligen Mitglieder verringert, ferner durch die freiwillig Weiter- zahlenden, die Lehrlinge, die Gruppenversicherten u. s. w. Bis aber die Resultate dér vor Kurzem durchgeführten lohn- statistischen Datensammlung veröffentlicht werden, bieten auch diese Ziffern einige allgemeine Orientirung. Nach diesen wurden im Königreich Ungarn im Jahre 1898 an gewerbliche und Fabriks- arbeiter 442*29 Millionen Kronen an Arbeitslohn ausgezahlt; wöchentlich gelangten alsó 8*5 Millionen Kronen zűr Auszahlung. Dér durchschnittliche Wochenerwerb eines Arbeiters betrug daher 12*98 Kronen, dér Jahreserwerb aber, 674 Kronen. Diese Zahlen zeigen den Schein dér Wahrscheinlichkeit, sowie auch dér Um- stand, dass dér auf einen Arbeiter entfallende durchschnittliche Erwerb den früheren Jahren gegenüber um etwas zugenotnmen hat (1897 gegenüber aber direkt abgenommen hat, zufolge dér nach dér schlechten Ernte dér Jahre 1897 und 1898 auch im gewerblichen Leben eingetreíenen schlechteren Erwerbsverháltnisse) ; die Summe des an die sámmtlichen Arbeiter ausgezahlten Arbeiter- lohnes aber zeigt dér Entwickelung unseres Gewerbes entsprechend von Jahr zu Jahr eine grosse Steigerung; von 1895 auf 1896 um 27 Millionen, im náchsten Jahre um neue 28 Millionen, von 1897 auf 1898 aber wieder um 27 Millionen. Aus den Details ergibt sich, dass diese Zunahme keine allgemeine ist, dass sich namentlich in dem durch die Gewerbekorporations-Kassen vertretenen Kleingewerbe eine Stagnation, ja im letzten Jahre ein Rückgang zeigt. Bei den Gewerbekorporations-Kassen ist auch dér auf je einen Arbeiter entfallende Lohnbetrag dér geringste, zeigt einen Rückgang, und betrágt wöchentlich 10*17, jahrlich 529 Kronen. Bei den* Fabrikskassen hinwieder sind die höchsten Arbeitslöhne, auf einen Arbeiter wöchentlich 15*98 Kronen (1897 16*52 Kronen) und jahrlich 831 Kronen (1897 859 Kronen). Bei den Bezirks- kassen, wo die in dér Klein- und dér Grossindustrie Angestellten in dér Reihe dér Mitglieder in gleicher Weise vertreten sind, gleichen sich die beiden Extrémé aus und ergeben als Wochen- lohn eines Arbeiters 11.54 Kronen, als Jahreserwerb aber in run- 127* egyesületi pénztáraknál, a hol a jobban díjazott kereskedelmi alkal- mazottak képezik a tagok egy részét, az egy munkásra eső heti bér összege 13*92 korona, az évi keresményé pedig 724 korona. Itt 1896-ról 1897-re találunk csak csökkenést, hihetőleg az 1896-ban az ezredéves országos kiállítás alkalmára megélénkült, s aztán ismét a rendes fejlődésének útjára tért kereskedelmi élet kifolyásaként. A fönt kimutatott 442 millió koronányi munkabérből 415*94 millió korona fizettetett ki az anyaországban és 26*36 millió korona Horvát-Szlavonországokban. Ez utóbbinak ipartestületi pénztáránál az összeállítás minimális munkabéreket tüntet föl: egy munkás heti keresményéül 1895-ben 1*bo koronát, 1896-ban 2'ao koronát, 1897-ben 5*42 koronát és 1898-ban 4*40 koronát. E valószínűtlen számok csak a tagdíjhátralékok magassága folytán állhatták elő; ámbár Horvát- Szlavonországokban a korábbi évek is mind alacsonyabb munka- béreket tüntetnek föl az anyaországiaknál, jelesül a gyári pénztá- raknál 8, 7 és 9 koronát egy munkás átlagos heti keresményéül, a mely átlag csak 1898-ban emelkedik hirtelen szökkenéssel 14*71 koronára. A munkabér-viszonyoknak törvényhatóságonkint való alakulá- sáról érdemes kiemelni a következő részleteket: Adataink szerint egyedül Budapesten több ipari munkabér fizettetik ki, mint a magyar korona országainak többi részében együttvéve : Budapesten 243*os millió korona kerül évenkint kifizetésre, 4*67 millió korona minden héten. Le kellene azonban ebből számítani az államvasuti beteg- segélyző pénztár vidéken lakó tagjainak munkabérét; e levonás után is legalább az anyaországban fizetett munkabérek fele Budapestről telik ki. Budapest után sorrendben az országnak következő tiz tör- vényhatóságában fizettetik legtöbb munkabér : 1. Pozsony városban (évi 12*03 millió korona), 2. Fiúméban (9*91 m. korona), 3. Zágráb- ban (9*34 m. korona), 4. Temesvárod (6*ib m. korona). 5. Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyében (5*oi korona), 6. Kassán (4*75 m. korona), 7. Aradon (4*74 m. korona), 8. Nagyváradon (4*47 m. ko- rona), 9. Szegeden (4*38 m. korona) és 10. Sopron vármegyében (4*17 millió korona). Legkevesebb munkabér pedig a következő tiz törvényható- ságban került kifizetésre: 1. Fejér vármegye (89 ezer korona), 2. Lika-Krbava vármegye (158 ezer korona), 3. Kolozs vármegye (226 ezer korona), 4. Szilágy vármegye (349 ezer korona), 5, Cson- grád vármegye (376 ezer korona), 6. Alsó-Fehér vármegye (384 ezer korona), 7. Abauj-Torda vármegye (397 ezer korona), 8. Csík vármegye (429 ezer korona), 9. Udvarhely vármegye (430 ezer korona) és végül 10. Turócz vármegye (456 ezer korona). Fae- lembe kell azonban vennünk itt is azokat az eltolódásokat, a me- lyeket a betegsegélyző pénztáraknak más törvényhatóságban tartott székhelye okoz; igy például Fejér vármegyében csak a moóri ipartestület pénztára szerepel, mig a vármegyében lakó összes többi ipari munkások a székesfejérvári kerületi pénztárhoz tartoznak, s igy munkabérük is ott mutattatik ki; hasonlóképen a legtöbb munka- bért fizető városoknál is a bér egy része nem a városban, hanem a szomszéd megyei törvényhatóságban teljesített munkáért jár, s tényleg ebben a szomszéd megyei törvényhatóságban fizettetett is ki. Részben más törvényhatóságok lépnek előtérbe, ha az egy tagnak fizetett munkabér maximális és minimális összegeit tekint- jük. Az országos átlagot — egy munkásnak 12*96 koronányi munka- bérét — igen kevés törvényhatóság haladja túl; igaz, hogy éppen ezek között vannak a legnagyobb munkás-létszámmal dolgozó ipa- ros városok; a legtöbb törvényhatóságban — különösen a vár - megyeiekben, és itt is kiváltképen az alföldi jellegűekben — egy munkás heti keresménye a 10 koronán is alul marad. Azoknak a törvényhatóságoknak a sorát, a melyekben adataink szerint az ipari munkásnak átlagosan legtöbb keresete van. Árva vármegye nyitja meg, egy munkásra eső 19*87 korona heti keres- ménynyel. Azután következik: 2. Fiume (18*96 korona hetibér), 3. Pozsony (16*88 korona); 4. Budapest (16*79 korona); 5. Zágráb (15*87 korona); 6. Eszék (14*92 korona); 7. Zimony (14*26 korona); 8. Selmeczbánya (13*85 korona); 9. Szeréin vármegye (13*62 ko- rona); 10. Besztercze-Naszód vármegye (13*io korona heti munka- der Zahl 600 Kronen. Bei den Bezirkskassen nimmt dér als dér Lohn eines Arbeiters (beziehungsweise eines Mitgliedes) berech- nete Betrag seit 1895 standig von Jahr zu Jahr zu. Bei den Privatvereinskassen, wo die besser entlohnten kommerziellen An- gestellten einen Theil dér Arbeiter bilden, betrágt dér auf einen Arbeiter entfallende Wochenlohn 13*92 Kronen, dér Jahreserwerb aber 724 Kronen. Hier findet sich nur von 1896 auf 1897 eine Veránderung, vermuthlich als Folge des 1896 aus Anlass dér Millenniums-Landesausstellung in Schwung gerathenen und dann wieder auf den Weg dér regelmássigen Entwickelung zurück- gekehrten kommerziellen Lebens. Von den oben ausgevviesenen 442 MillionenKronen Arbeitslohn wurden 415*94 Millionen Kronen im Mutterlande und 26*35 Millionen Kronen in Kroatien-Slavonien ausgezahlt. Bei dér Gewerbekorpora- tionskasse in letzterem zeigt die Zusammenstellung minhnale Arbeits- löhne : als Wochenenverb eines Arbeiters 1895 l*«o Kronen, 1896 2*29 Kronen, 1897 5*42 Kronen und 1898 4*40 Kronen. Diese unwahr- scheinlichen Zahlen konnten nur durch die hohen Rückstánde dér Mitgliederbeitrage hervorgerufen werden; obwohl in Kroatien- Slavonien auch allé früheren Jahre niedrigere Arbeitslöhne auf- weisen, als das Mutterland, namentlich bei den Fabrikskassen 8, 7 und 9 Kronen, als den durchschnittlichen Wochenenverb eines Arbeiters, welcher Durchschnitt sich nur 1898 mit einem plötz- lichen Sprunge auf 14*71 Kronen steigert. Ueber die Gestaltung dér Arbeitslohn-Verháltnisse nach Munizipien verdienen folgende Details hervorgehoben zu werden. Laut unseren Daten sind in Budapest alléin mehr gewerbliche Arbeits- löhne ausgezahlt worden, als im übrigen Theile dér Lánder dér ungarischen Krone zusammengenommen; in Budapest gelangen jáhrlich 243*08 Millionen Kronen zűr Auszahlung, allwöchentlich 4*67 Millionen Kronen. Hievon müsste aber dér Arbeitslohn dér in dér Provinz wohnenden Arbeiter dér Krankenkassen dér Staats- bahnen in Abzug gebracht werden; auch nach diesem Abzug wird die Hálfte wenigstens dér im Mutterlande gezahlten Arbeits- löhne in Budapest ausgefolgt, Nach Budapest wurden dér Reihe nach in folgenden zehn Munizipien des Landes die meisten Arbeitslöhne gezahlt: 1. Stadt Pozsony (jáhrlich 12*os Millionen Kronen), 2. Fiume (9*ai M. Kronen), 3. Zágráb (9*su M. Kronen), 4. Temesvár (6*ib M. Kronen), 5. Ko- mitat Pest-Pilis-Solt-Kiskun (5*oi M. Kronen), 6. Kassa (4*76 M. Kronen), 7. Arad (4*74 M. Kronen), 8. Nagyvárad (4*47 M. Kronen), 9. Szeged (4*se M. Kronen), 10. Komitat Sopron (4*17 M. Kronen.) Die wenigsten Arbeitslöhne aber gelangten in folgenden zehn Munizipien zűr Auszahlung: 1. Komitat Fejér (89 tausend Kronen), 2. Komitat Lika-Krbava (158 tausend Kronen), 3. Komitat Kolozs (226 tausend Kronen), 4. Komitat Szilágy (349 tausend Kronen), 5. Komitat Csongrád (376 tausend Kronen), 6. Komitat Alsó-Fehér (384 tausend Kronen), 7. Komitat Abauj-Torna (397 tausend Kronen), 8. Komitat Csik (429 tausend Kronen), 9. Komitat Udvar- hely (430 tausend Kronen) und 10. Komitat Turócz (456 tausend Kronen). Es sind aber auch hier diejenigen Verschiebungen zu berücksichtigen, welche dadurch verursacht werden, dass Krankenkassen in einem anderen Munizipium ihren Sitz habén; so ist z. B. im Komitat Fejér nur die Gewerbekorporations-Kasse von Moór angegeben, wáhrend die sámmtlichen übrigen, im Komitat wohnenden Industriearbeiter zűr Székesfehérvárer Bezirkskasse ge- hörten und so auch ihr Arbeitslohn dórt ausgewiesen wird; áhn- lich wird auch bei den den meisten Arbeitslohn zahlenden Stádten ein Theil des Lohnes für solche Arbeit in Verdienung gebracht, welche nicht in dér Stadt, sondern in dem benachbarten Komitats- munizipium geleistet worden ist und wofür thatsáchlich auch in diesem benachbarten Komitatsmunizipiüm gezahlt wurde. Zum Theil treten andere Munizipien in den Vordergrund, wenn wir die Maximai- und Minimalbetráge des an einen Arbeiter gezahlten Arbeitslohnes in Betracht ziehen. Nur sehr wenige Muni- zipien übersteigen den Landesdurchschnitt — 12.96 Kronen Arbeits- lohn eines Arbeiters, — aber gerade unter diesen befinden sich die mit dem grössten Arbeiterstand arbeitenden Industriestádte; in den meisten Munizipien — besonders in den Kőrakatén und unter diesen vornehmlich in den mit zűr Tiefebene gehörendem Karakter — bleibt dér Wochenverdienst eines Arbeiters unter 10 Kronen. An dér Spitze derjenigen Munizipien, wo die Industriearbeiter laut unserer Daten durchschnittlich den grössten Verdienst habén, steht das Komitat Árva, wo ein Arbeiter wöchentlich 19*87 Kronen Wochenverdienst aufweist. Darauf folgen : 2. Fiume (18*96 Kronen Wochenlohn); 3. Pozsony (16*ss Kronen); 4. Budapest (16*70 Kronen); 5. Zágráb (15*87 Kronen); 6. Eszék (14*92 Kronen); 7. Zimony (14*26 Kronen); 8. Selmeczbánya (13*85 Kronen); 128* bér). — Az országos átlagon leginkább alul maradnak s minimális munkabéreket fizetnek a következő törvényhatóságok: 1. Szabolcs vármegye (egy munkásnak heti 4'ss koronát)*, 2. Szilágy vármegye (5'94 koronát); 3. Alsó-Fehér vármegye (6*oo koronát); 4. Zombor város (6'oa koronát); 5. Csongrád vármegye (6*o* koronát); 6. Bé- kés vármegye (6*29 koronát); 7. Bács-Bodrog vármegye (6*ss koro- nát); 8. Csanád vármegye (6*37 koronát); 9. Versecz város (6’as koronát) és végül 10. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (egy mun- kásnak heti 6*56 koronát). » * * A betegsegélyző pénztárak anyagi helyzetéről a bevételi és kiadási tételek mérlegelésén kívül jellemző képet nyerhetünk va- gyonállapotuk vizsgálatából is. Mielőtt azonban ezt érintenők, meg kell emlékeznünk mindenek előtt arról a körülményről, hogy a beteg- segélyző pénztárak vagyonmérlegeiket legnagyobb részt más irány- elvek szerint szerkesztik, mint a hogy azok az e közleményekben foglalt táblázatokban össze vannak állítva, igy tehát a pénztárak itt kimutatott vagyonállapota igen gyakran nem egyezik meg maguk a pénztárak által összeállított vagyonmérleggel. Az 1891. évi XIV, törvényczikk ugyanis elrendeli, hogy a betegsegélyző pénztárak nem várt eshetőségekre tartalékalapot gyűjtsenek, s meghatározza a tartalékalap arányát is, kimondván, hogy tartalékalapul a pénztár fennállása óta elért , jövedelmek tiz százaléka helyezendő el, vagy, — a mennyiben ez az utóbbi összeg kisebb volna — az utolsó öt év kiadásainak átlaga. Ez idő szerint a pénztárak nagy része még nem érvén el, vagy éppen csak elérvén öt évi fennállását, a tartalékalap képzése még nem állapodhatott meg az öt évi kiadá- sok átlagánál, hanem a másik módszer szerint kell, hogy történjék, tudniillik úgy, hogy az alap évről-évre növeltessék a bevételek tiz százalékával. De éppen ezekben az első esztendőkben, a szervez- kedés nehéz esztendeiben voltak a betegsegélyző pénztárak leg- kevésbbé abban a helyzetben, hogy tartalékalapjukat évenkint a megfelelő 10 százalékkal dotálhatták volna. A legtöbb, pénztár a tartalékalap elhelyezésénél tehát nem követhette a törvény rendel- kezését s tényleg kevesebbét helyezett el tartalékalapul, mint a mennyit szabály szerint tartozott volna. A betegsegélyző pénztárak azonban vagyonmérlegükben nagyrészben csak a tényleg elhelye- zett tartaléktőkét mutatják ki, a mérlegnek úgy a vagyon-, minim teheroldalán, holott a törvény és a fennálló rendeletek értelmében a tartaléktőkének szabályszerű mérve meg kell hogy terhelje a pénztárak mérlegét, mert az egyszer elmulasztott tartalékelhelyezést előbb-utóbb pótolni kell. Az eltérés tehát az itt közölt vagyonkimu- tatások, s a pénztárak saját vagyonmérlegei között abban van, hogy e közleményben a törvény értelmében a vagyonmérleg az egész szabályszerű tartaléktőkével megterheltetik, a vagyonoldalon ellenben a szabályszerű tartaléktőkének csak tényleg elhelyezett része szerepel; a pénztárak mérlegeiben pedig úgy a vagyon, minta teher- oldalon egyaránt csak a tényleg elhelyezett tartaléktőke mutattatik ki. Ebből az eltérésből, a mely igen sok esetben a mérlegnek újból való összeállítását követelte, és gyakran a szabályszerű tar- taléktőkének központi kiszámitását tette szükségessé, a mihez pedig néhol a biztos alap is hiányzott, következik, hogy e közle- ménynek a vagyoni viszonyokat illető táblázatai, bár megszerkesz- tésükben helyesek, számadataikat illetőleg nem tarthatnak igényt oly hitelességre, mint a betegsegélyző pénztárak működésének egyéb eredményeit ismertető táblázatok. Éppen ezért mellőztük a vagyoni viszonyokra vonatkozó adatoknak a korábbi évekkel való össze- hasonlítását, a mely korábbi évekre visszamenőleg még kevesebb hitelességgel lehetett volna megállapítani a helyes adatokat. A betegsegélyző pénztárak vagyonmérlegeinek vizsgálatánál első pillanatra szembeötlő azoknak nagy általánosságban kedvezőt len volta. Jegyezzük meg, mielőtt még a számadatokat idéznők, hogy ez a körülmény nem szükségképen jelenti a pénztáraknak czéljaikhoz képest kedvezőtlen anyagi helyzetét, mert a pénztárak- nak, mint humanitárius intézményeknek, egyáltalán nem czéljuk a vagyongyűjtés s hivatásukat teljesen betöltötték, ha bevételeiket — némi tartalék elhelyezésén kívül, — egészükben a tagok segélyezésére 9. Komitat Szerém (13*62 Kronen); 10. Komitat Besztercze-Naszód (13*io Kronen Wochenlohn). Folgende Munizipien bleiben am meisten unter dem Landesdurchschnitt und zahlen minimale Ar- beitslöhne: 1. Komitat Szabolcs (ein Arbeiter 4*88 Kronen Arbeits- lohn); 2. Komitat Szilágy (5'94 Kronen); 3. Komitat Alsó-Fehér (6*oo Kronen); 4. Stadt Zombor (6*02 Kronen); 5. Komitat Cson- grád (6*04 Kronen); 6. Komitat Békés (6*29 Kronen); 7. Komitat Bács-Bodrog (6*33 Kronen); 8. Komitat Csanád (6*37 Kronen); 9. Stadt Versecz (6*ss Kronen) und schliesslich 10. Komitat Jász- Nagykun-Szolnok (ein Arbeiter 6*56 Kronen Wochenlohn). * * * Über die materielle Lage dér Krankenkassen kőimen wir uns nebst dér Erwagung ihrer Einnahms- und Ausgabsposten auch aus dér Untersuchung ihres Vermögenstandes ein kennzeichnendes Bild konstruiren. Bevor wir aber dies berühren, habén wir noch des Umstandes zu erwahnen, dass die Krankenkassen ihre Bilan- zen zum grössten Theil nach anderen Grundsátzen verfassen, als dieselben in den in diesen Mittheilungen enthalténen Tabellen zu- sammengestellt sind, so dass dér hier ausgevviesene Vermögens- stand dér Kassen mit dér durch die Kassen selbst zusammen- gestellten Bilanz oft nicht übereinstimmt. Dér G.-A. XIV: 1891 ordnet námlich an, dass die Krankenkassen für unvorhergesehene Falié einen Reservefond anlegen und bestimmt auch das Maass des Reservefonds, yerfügend, dass als Reservefond zehn Perzent dér seit dem Bestehen dér Kasse erzielten Einkünfte angelegt zu werden habén, oder — sofern dér letztere Betrag kleiner wáre — dér Durchschnitt dér Ausgaben dér letzten fünf Jahre. Da ein grosser Theil dér Kassen derzeit das fünfte Jahr des Bestehens noch nicht erreicht oder nur eben erreicht hat, konnte sich die Bildung des Reservefonds noch nicht beim Durchschnitt dér fünf- jáhrigen Ausgaben stabilisiren, sondern muss nach dér anderen Methode erfolgen, das heisst so, dass dér Fond von Jahr zu Jahr um zehn Perzent dér Einnahmen vermehrt werden soll. Aber gerade in diesen Jahren, dér schweren Zeit dér Organisirung, waren die Krankenkassen am wenigsten in dér Lage, ihren Reserve- fond alljáhrlich mit den entsprechenden zehn Perzent zu dotiren. Die meisten Kassen konnten alsó beim Anlegen des Reservefondes den Verfügungen des Gesetzes nicht nachkommen und legten fak- tisch weniger an Reservefond an, als wozu sie vorschriftsgemáss verbunden gewesen waren. Die Krankenkassen aber weisen in ihrer Bilanz zum grössten Theil nur den faktisch angelegten Reservefond aus, sowohl auf dér Habén- als auf dér Soll-Seite dér Bilanz, obwohl doch im Sinne des Gesetzes und dér bes.tehenden Verordnungen das vorschriftsmássige Maass des Reservefondes die Bilanz dér Kassen zu belasten hátte, denn das einmal verab- sáumte Anlegen dér Reserve muss früher oder spáter nachgeholt werden. Die Differenz zwischen den hier mitgetheilten Vermögens- standausweisen und dér eigenen Bilanz dér Kassen besteht darin, dass in diesen Mittheilungen die Bilanz im Sinne des Gesetzes mit dem ganzen vorschrifismássigen Reservefond belastet wird, auf dér Vermögensseite aber nur dér faktisch angelegte Theil des vor- schriftsmássigen Reservefondes eingestellt ist; wáhrend in den Bilanzen dér Kassen sowohl auf dér Seite dér Aktivá, als auch dér Passiva nur dér faktisch angelegte Reservefond ausgewie- sen wird. Aus dieser Abweichung, welche in vielen Falién die neuerliche Zusammenstellung dér Bilanz erforderte und oft die Berechnung des vorschrifismássigen Reservefondes im Zentrum nothwendig machte, wozu jedoch mitunter auch die sichere Basis fehlte, folgt, dass die auf die Vermögensverháltnisse bezüglichen Tabellen dieser Mittheilungen, obwohl in ihrer Konstruirung richtig, hinsichtlich ihrer Zahlenangaben auf keine solche Verlásslichkeit Anspruch machen können, als die die übrigen Resultate dér Krankenkassen darstellenden Tabellen. Eben deshalb ist von dér Vergleichung dér auf die Vermögensverháltnisse bezüglichen Daten mit den früheren Jahren abgesehen worden, denn auf dicse früheren Jahre zurück- greifend, hátte mán die richtigen Daten mit noch weniger Genauigkeit feststellen können. Bei dér Prüfung dér Vermögensbilanz dér Krankenkassen fállt die im Ganzen und Grossen ungünstige Gestaltung derselben auf den ersten Blick auf. Bevor noch die ziffernmássigen Daten an- geführt werden, ist zu bemerken, dass dieser Umstand noch nicht nothwendigerweise die im Verháltnis zu ihren Zwecken ungünstige materielle Lage dér Kassen bedeutet, denn die Kassen, als huma- nitáre Anstalten, habén durchaus nicht den Zweck, Vermögen an- zuháufen, und sie habén ihre Bestimmung vollkommen erfüllt, wenn sie ihre Einnahmen — nebst dem Anlegen einigen Reserve- fondes — in ihrer Gánze zűr Unterstützung ihrer Mitglieder und 129* s egyéb folyó kiadásaik fedezésére használják el. Az a körülmény pedig, hogy a törvényszabta tartaléktőkének elhelyezésével ez idő szerint a legtöbb pénztár még hátralékban van, szintén nem jelent- heti a pénztárak anyagi helyzetének vigasztalan voltát s ez a most még nagy hátralék kétségtelenül csak átmeneti jellegű. Maga a törvény sem kivánta a tartaléktőkének vég nélkül való szaporítását, hanem megjelölte a határt, a melyen túl a tartaléktőkét csak az esetben kell szaporítani, ha a pénztár népessége megnövekszik s igy a ráváró feladatok is megsokasodnak. Mihelyt ugyanis a tartalék- alap az utolsó öt évi kiadások átlagát eléri, azontúl csak annyival gyarapitandó, a mennyi különbözet előáll ennek az átlagszámnak az évről-évre való alakulásánál, vagyis jóformán semmivel akkor, ha a pénztár népességi viszonyai s igy kiadásai érdemlegesen nem változtak, s valami csekélységgel akkor, a mikor a pénztár taglét- számának hirtelen felszökkenésével a kiadások is észrevehetően emelkedtek. Betegsegélyző pénztáraink legnagyobb része most ért el, vagy a legközelebbi években fog elérni ahhoz a határhoz, a mikor — öt éves fennállásán túl — az utolsó öt évi kiadásainak átlagához szabhatja tartalékalapjának nagyságát, a mikor tehát új összegekkel épen nem, vagy csak igen kis mértékben kell gyara- pítania a tartaléktőkét. Jelenleg állanak tehát a pénztárak ott, hogy szabályszerű tartaléktőkéjük körülbelül elérte a maximumot, mig a tényleg elhelyezett tartalék meglehetős minimális összeget képez. Mostantól fogva a szabályszerű tartalék alig növekszik s minthogy viszont a legtöbb pénztár évről-évre mégis csak tesz félre valamely — bármily kis — összeget a tartalékalap javára, a tényleg elhelyezett tartaléktőke évről-évre jobban meg fogja közelíteni a szabályszerűt s kedvező viszonyok mellett rövid idő alatt el is éri azt. Tisztán átmeneti jellegű tehát az a körülmény, hogy a tényleg elhelyezett tartaléktőke csak kis hányadát képezi a szabályszerűnek, s mint- hogy a vagyonmérleget ez idő szerint legtöbb esetben az rontja meg, hegy a teheroldalon magas összegű szabályszerű tartalék szerepel a vagyonoldalnak alacsony tényleges tartalékjával szemben, átmeneti jellegű a vagyonmérlegnek kedvezőtlen állása is. Rendes viszonyok mellett évről-évre tünedezni fognak a nagy különbségek a szabályszerű és a tényleges tartaléktőke között s ennek nyomán egyre kevesebb pénztár mérlegében fog szerepelni a hiányegyenleg is. A magyar korona országaiban az összes betegsegélyző pénz- tárak vagyon-, illetőleg teherálladéka 7,465.993 koronát tett az 1898. év végén; a vagyonegyenleg leszámításával tiszta teherként 296.414 korona mutatkozott egyenlegül. A kerületi pénztárak vagyoni viszonyai kedvezőtlenebbek; kerületi pénztárainknak 2,678.197 ko- rona vagyona, illetőleg terhe volt; a mérlegüket tiszta vagyonnal záró pénztárak 195.575 koronányi vagyonegyenleget, a többiek pedig 726.086 korona hiányegyenleget tűntetnek fel, úgy hogy teherként tisz- tán 530.511 korona mutatkozik. Hasonlóan kedvezőtlen állapotban vannak a magánegyesületi pénztárak is, a melyeknél 1,127.126 korona vagyon, illetve teherálladék van kimutatva, s egyenlegül a pénztárak egy részénél 130.852 korona tiszta vagyon, a többinél 196.853 korona hiány szerepel; a kettő különbözete 66.001 korona hiányt ered- ményez. Csak részben tudja ezt ellensúlyozni a gyári- és ipartestü- leti pénztárak kedvezőbb helyzete; ez utóbbiaknál 638.211 korona vagyonálladék mellett 118.852 korona vagyonegyenleget és 81.951 korona hiányegyenleget tűntetnek fel a pénztárak, úgy hogy tiszta vagyonként 36.901 korona mutatkozik. A gyári pénztáraknál pedig 3,022.455 korona a vagyonálladék; a pénztárak jelentősebb része 468.193 korona vagyonegyenleggel, a másik rész pedig 204.996 korona teherrel zárta mérlegét; a tiszta vagyon tehát 263.197 korona. A vagyonmérleg tételei közül — a tartaléktőkén kívül, a melyről később bővebben szólunk, — említésre méltó a pénzkészlet, a melynek álladéka az 1898. év végéről szerkesztett vagyonmérleg- ben összes pénztárainknál 448.280 korona volt. Postatakarékpénztári betétek és kamatok 66.565 koronával, egyéb takaréktár! betétek és kamatok 462.630 koronával, cheque- és clearing-számla köve- telések 51.673 koronával, értékpapírok és azok kamatai 351.155 koronával, jelzálogi követelések és azok kamatai pedig 13.581 koronával szerepelnek pénztáraink mérlegében. Megjegyzendő azon- ban, hogy a központi összeállítás e tételekből a lehetőség szerint zűr Deckung ihrer sonstigen laufenden Auslagen verbrauchen. Dér Umstand aber, dass die meisten Kassen sich mit dem Anlegen des im Gesétze vorgeschriebenen Reservefondes derzeit noch im Rück- síande beünden, kann gleichfalls nicht die Bedeutung habén, dass die materielle Lage dér Kassen trostlos ist, und dieser jetzt noch grosse Rückstand hat unzWeifelhaft nur einen Übergangskarakter. Auch das Gesetz erforderte nicht die ins unendliche gehende Vef- mehrung des Reservefondes, sondern hat die Grenze angegeben, über welche hinaus dér Reservefond nur in dem Falle zu ver- meimen ist, wenn die Mitgliederzahl dér Kasse zunimmt und so auch die ihrer harrenden Aufgaben sich vermehren. Sobald nám- lich dér Reservefond den Durchschnitt dér Ausgaben dér letzten fünf Jahre erreicht, ist er in dér Folge nur um soviel zu vermehren, wie viel die Differenz bei dér Gestaltung dieser Durchschnittszahí von Jahr zu Jahr betrágt, oder sozusagen um garnichts dann, wenn die Populationsverháltnisse und demnach die Ausgaben sich nicht wesentlich geándert habén, und nur etwas weniges in dem Falle, wenn mit einem plötzlichen Steigen des Mitglieder- standes auch die Ausgaben merklich zugenommen habén. Dér grösste Theil unserer Krankenkassen hat jetzt die Grenze erreicht, oder wird sie in den náchsten Jahren erreichen, wo sie — nach fünfjáhrigem Bestande — die Höhe ihres Reservefondes nach dem Durchschnitte dér Ausgaben dér letzten fünf Jahre bemessen können, alsó den Reservefond um neue Betráge entweder gar nicht, oder nur in sehr geringem Maasse zu vermehren habén. Gegenwártig stehen alsó die Kassen dórt, dass ihr vorschriftsmássiger Reserve- fond das Maximum ungefáhr erreicht hat, wáhrend die thatsáchlich angelegten Reserven einen ziemlich minimalen Betrag ausmachen. Von nun an wird dér vorschriftsmássige Reservefond kaum zu- nehmen, und da hinwieder die meisten Kassen doch von Jahr zu Jahr einen — wenn noch so geringen — Betrag zu Gunsten des Reservefondes bei Seite légén, wird dér faktisch angelegte Re- servefond dem vorschriftsmássigen von Jahr zu Jahr immer náher kommen und denselben in kurzer Zeit auch erreichen. Dér Um- stand alsó, dass dér faktisch angelegte Reservefond nur eine Quote des vorschriftsmássigen bűdet, hat nur einen Übergangskarakter; und da die Bilanz derzeit in den meisten Falién dadurch ver- schlechtert wird, dass auf dér Lastenseite ein hóhér Betrag des vorschriftsmássigen Reservefondes dem niedrigen faktischen Re- servefonde gegenüber eingestellt ist, hat auch dér ungünstige Stand dér Vermögensbilanz nur einen Übergangskarakter. Unter regel- mássigen Verháltnissen werden die grossen Unterschiede zwischen dem vorschriftsmássigen und dem thatsáchlichen Reservefond schwin- den und demzufolge wird das Defizit-Saldo in dér Bilanz bei nur wenigen Kassen vorkommen. In den Lándern dér ungarischen Krone betrug dér Vermögens-, beziehungsweise Lastenstand sámmtlicher Krankenkassen am Ende des Jahres 1898 7,465.993 Kronen, bei Abrechnung des Vermögens- saldos zeigten sich als Sáldo 296.414 Kronen reine Lasten. Die Vermögensverháltnisse dér Bezirkskassen sind die ungünstigsten; die Bezirkskassen hatten 2,678.197 Kronen an Vermögen, be- ziehungsweise an Schulden; die Kassen, welche ihre Bilanz mit einem Reinvermögen abschlossen, weisen ein Vermögenssaldo von 195.575 Kronen, die übrigen aber ein Schuldensaldo von 726.086 Kronen auf, so dass als Schulden rein 530.511 Kronen erscheinen. In einem áhnlichen ungünstigen Zustande befinden sich auch die Privatvereinskassen, bei denen ein Vermögens-, beziehungsweise Lastenstand von 1,127.126 Kronen ausgewiesen ist, und als Saldo bei einem Theil dér Kassen 130.852 Kronen Reinvermögen, bei dem anderen aber 196.853 Kronen Defizit; die Differenz dér beiden ergibt ein Defizit von 66.001 Kronen. Dies kann durch die günstigere Lage dér Fabriks- und Gewerbekorporationskassen nur zum Theile aufgewogen werden; bei letzteren zeigen die Kassen bei einem Vermögensstand von 638.211 Kronen, 118.852 Kronen Vermögens- Saldo und 81.951 Kronen Schuldensaldo, als Reinvermögen er- scheinen alsó 36.901 Kronen. Bei den Fabrikskassen betrágt dér Vermögensstand 3,022.455 Kronen; dér betráchtlichere Theil dér Kassen schloss seine Bilanz mit 468.193 Kronen Vermögenssaldo, dér andere mit 204.996 Kronen Schulden ab, das Reinvermögen betrágt daher 263.197 Kronen. Unter den Posten dér Vermögensbilanz ist — nebst dem Reservefond, von dem spáter ausführlich die Rede sein wird — das Bargeld erwáhnenswert, dessen Stand in dér vöm Ende des Jahres 1898 verfassten Vermögensbilanz bei unseren sámmtlichen Kas- sen 448.280 Kronen war. Postsparkasse-Einlagsn und Zinsen waren mit 66.565 Kronen, sonstige Sparkasse-Einlagen und Zinsen mit 462.630 Kronen, Cheque- und Clearing-Konto-Forderungen mit 51.673 Kronen, Wertpapiere und ihre Zinsen mit 351.155 Kronen, Hypothekarforderungen und dérén Zinsen mit 13.581 Kronen in die Bilanz unserer Kassen eingestellt. Es ist aber zu bemerken, dass die im Zentrum durchgeführte Zusammenstellung nach Mög- 130* kiválasztotta azokat az összegeket, a melyek tulajdonképen a tartalékalapot képezik s külön megkísérelte a tényleges tartalék- tőkét elhelyezési módjai szerint részletezni. A postatakarékpénztárai tehát a betegpénztárak nemcsak a fent kimutatott összeg, hanem a tartalékalap elhelyezési módjai közt e ezímen még külön elhelyezett összeg erejéig is igénybe vették. Ingatlan csak 8 pénztár mérlegében szerepel, összesen 320.599 korona értékben. Leltári tárgyaikat a pénztárak 218.561 korona értékben mutatták ki, egyéb követelések czímén pedig 205.762 koro- nát szerepeltetnek. Hátralékos — de még behajthatónak vélt s igy leírás alá nem került — tagsági járulék, mint vagyontétel 1,011.875 korona értékben fordul elő s minthogy az összes befolyt tagjárulékok összege 8,845.811 korona volt, hátralékosnak a járulékok 10*26 szá- zaléka mutattatik ki. Ennél azonban a tényleges hátralék nagyobb, mert a vagyon-mérlegbe a behajthatatlanná vált követelések nem foglaltattak bele. A kerületi pénztáraknál 18*82, az ipartestületieknél 15*37, a gyári és vállalati pénztáraknál O'ia, a magán egyesületieknél pedig 0*7i százaléka a tagjárulékoknak nem volt behajtható. Leg- kisebb e hátralékos tagsági járulékok szá zaléka természetszerűleg a gyári pénztáraknál, a hol a munkaadó lévén egyúttal a pénztár kezelője, a bérfizetésnél a tagjárulékokat szükségképen levonja. Az anyaországban 9*96, Horvát-Szlavonországokban 14*66 százaléknyi tagjárulék maradt hátralékban. A vagyonmérleget — ismét a tartaléktőkén kívül — a köl- csön- és előleg-tartozások terhelik meg 176.085 korona értékben. Ezek tulajdonképen az igazi terhei a pénztár vagyonának, mert a többi tételek (a tagok kiegyenlítetlen követelései 33.392 korona értékben, az orvos, gyógyszerész és kórház kiegyenlítetlen követe- lései 587.628 korona értékben, a kifizetetlen tiszti fizetések és kezelési kiadások 40.236 korona értékben s végül az egyéb tarto- zások 526.824 korona értékben) inkább átmeneti jellegűek s onnan erednek, hogy deczember hó 31-én, a vagyonmérleg összeállítása- kor az utolsó negyedévi számlák legnagyobb részt nincsenek még összeállítva, vagy legalább is nincsenek felülvizsgálva és kiutalva. A vagyonmérlegnek legnevezetesebb tétele a már említett tartaléktőke, a melynek szabályszerű összege a teheroldalon, tény- leg elhelyezett része pedig a vagyonoldalon szerepel. Összes beteg- segélyző pénztáraink szabályszerű tartaléktőkéje (1. a 131. lapon foglalt táblázatot) az 1898. év végén 5,0)6.053 koronára rúgott, a mely összegből 3,105.426 korona volt tényleg elhelyezve; hiány- zott tehát a tartaléktőkének 38*09 százaléka. Legkevésbbé tudták elhelyezni tartalékalapjukat a kerületi pénztárak, a melyeknek 1,744.245 korona szabályszerű tartalékalapjából csak 515.695 ko- rona volt elhelyezve; elhelyezésre vár tehát még 70*43 százalék. Itt azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy a kerületi pénztárak — a kedvezőbb helyzetben lévő gyáriakat kivéve — a tagok segé- lyezését a legintenzivebben folytatják s igy természetesen tőke- gyűjtésre legkevesebb módjuk van; figyelembe kell továbbá azt is vennünk, hogy a kerületi pénztáraknak legnagyobb a tagsági for- galma, ennek következtében legnagyobb a pénztári forgalma is s igy — bár e nagy pénztári forgalom még egyáltalán nem jelent kedvező anyagi viszonyokat — a bevételeknek törvényszabta tiz százaléka is — mint a szabályszerű tartaléktőke mérve — igen magas összegre rúg. A magánegyesületi pénztáraknak 342.591 korona a tartalékalapja, holott szabály szerint 739.794 koronának kellene lennie; ezek a pénztárak tehát tartaléktőkéjük 53*69 száza- lékát nem helyezték el. Az ipartestületi pénztáraknál 43*48 százalék az el nem helyezett tartaléktőke; a mérleg teheroldalán szabály- szerű tartalék gyanánt 375.030 korona szerepel, a vagyonoldalon pedig tényleges tartalék gyanánt 211.974 korona. A gyári és vál- lalati pénztárak igazgatási költségek által meg nem csorbított be- vételeikből leginkább tehetnek félre a tartalékalapra s ezeknél a szabályszerű tartaléktőkének, 2,156.984 koronának még csak 5*06 százaléka hiányzik; a tényleges tartaléktőke itt kétharmada az összes betegpénztárak tartalékának, számszerint 2,035.166 korona. A pénztáraknak nagyság-kategóriák szerinti vizsgálata a tartalék- tőke elhelyezése szempontjából azt a tanulságot eredményezi, hogy a nagyobb pénztárak — kevés kivétellel — inkább hátralékban lichkeit die Summen ausgewáhlt hat, welche eigentlich den Reserve- fond bilden, und es versucht hat, den thatsáchlichen Reservefond nach dem Modus dér Anlage des Reservefondes separat zu spezi- fiziren. Die Krankenkassen habén alsó die Postsparkassen nicht nur im oben ausgewiesénen Betrage, sondern auch bis zűr Höhe des unter den Anlagemodalitáten des Reservefondes unter dicsem Titel noch besonders angelegten Betrages in Anspruch genommen. Immobilien kommen nur in dér Bilanz von acht Kassen vor, mit einem Gesammtwert von 320.599 Kronen. Ihre Inventargegen- stande habén die Kassen mit einem Werte von 218.561 Kronen ausgevviesen, unter dem Titel sonstige Forderungen sind 205.762 Kronen eingestellt. Rückstándige, aber noch als einbringlich be- trachtete, und darum nicht abgeschriebene Mitgliederbeitráge kom- men als Vermögensposten im Werte von 1,011.875 Kronen vor und da die Summe dér gesammten eingelaufenen Mitgliederbeitráge 8,845.811 Kronen. betrug, werden 10*26 Perzent dér Beitráge als rückstándig ausgewiesen. Dér thatsáchliche Rückstand ist aber grösser, denn die uneinbringlich gewordenen Forderungen sind in die Vermögensbilanz nicht eingestellt worden. Bei den Bezirkskassen waren 18*82, bei den Gewerbekorporations-Kassen 15*37, bei den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen 0*i2, bei den Privatvereins- Kassen aber 0*7i Perzent dér Mitgliederbeitráge uneinbringlich. Am niedrigsten ist das Perzent dér rückstándigen Mitgliederbeitráge natürlich bei den Fabrikskassen, wo dér Arbeitgeber zugleich dér Verwalter dér Kasse ist, und so die Mitgliederbeitráge beim Aus- zahlen des Lohnes nothwendigerweise in Abzug bringt. Im Mutter- land bleiben 9*96, in Kroatien-Slavonien 14*ec Perzent dér Mitglieder- beitráge rückstándig. Die Vermögensbilanz belasten noch — wieder ausser dem Resérvefonde — die Darlehen- und Vorschuss-Schulden im Werte von 176.085 Kronen. Dies sind die eigentlichen Lasten des Kassen- vermögens, denn die übrigen Posten (die unbeglichenen Forderun- gen dér Mitglieder im Betrage von 33.392 Kronen, die unbegliche- nen Forderungen dér Árzte, Apotheker und Krankenháuser im Betrage von 587.628 Kronen, die nicht ausbezahlten Beamtengeháiter und Verwaltungskosten im Betrage von 40.236 Kronen und schliess- lich die sonstigen Schulden im Betrage von 526.824 Kronen) habén mehr einen Übergangskarakter und kommen daher, dass am 31. Dezember, bei dér Zusammenstellung dér Vermögensbilanz die Rechnungen des letzten Quartals zum grössten Theil noch nicht zusammengestellt, oder wenigstens noch nicht revidirt und ange- wiesen sind. Dér bedeutendste Posten dér Vermögensbilanz ist dér schon erwáhnte Reservefond, dessen vorschriftsmássiger Betrag auf dér Lastenseite, dér faktisch angelegte Theil aber auf dér Vermögens- seite auftritt. Dér vorschriftsmássige Reservefond sámmtlicher Krankenkassen (s. die Tabelle auf Seite 131) betrug am Ende des Jahres 5,016.053 Kronen, von welcher Summe 3,105.426 Kronen faktisch angelegt waren; es fehlten alsó 38*09 Perzent des Reserve- fondes. Im geringsten Maasse konnten die Bezirkskassen ihren Re- servefond anlegen, von dérén vorschriftsmássigem Reservefond von 1,744.245 Kronen nur 515.695 Kronen angelegt waren; dér An- legung harren alsó noch 70 43 Perzent. Hier ist aber zu bérűek- sichtigen, dass die Bezirkskassen die Ünterstützung dér Mitglieder — die in einer günstigen Lage" befindlichen Fabrikskassen aus- genommen — am jntensivsten betreiben und daher am wenigsten in dér Lage sind, Kapital zu sammeln; zu berücksichtigen ist fer- ner, dass die Bezirkskassen den grössten Mitgliederverkehr, und demzufolge auch den grössten Kassenverkehr habén und dass so — obwohl dér grosse Kassenverkehr noch durchaus nicht günstige materielle Verháltnisse bedeutet — auch die im Gesetze vorge- schriebenen zehn Perzente dér Einnahmen, als dér Maasstab des vorschriftsmássigen Reservefondes, eine sehr hohe Summe aus- machen. Die Privatvereins-Kassen habén einen Reservefond von 342.591 Kronen, dér doch vorschriftsgemáss 739.794 Kronen be- tragen sollte; diese Kassen habén alsó 53*69 Perzent ihrer Reserve- fonde nicht angelegt. Bei den Gewerbekorporationskassen betrágt dér nicht angelegte Reservefond 43*48 Perzent, auf dér Lastenseite dér Bilanz figuriren als vorschriftsmássiger Reservefond 375.030 Kronen, auf dér Vermögensseite aber als thatsáchlicher Reservefond 211.974 Kronen. Die Fabriks- und Unternehmungskassen können aus ihren durch Verwaltungskosten nicht angegánzten Einnahmen für den Reservefond das Meiste beiseite légén, und bei diesen fehlen nur noch 5*65 Perzent des vorschriftsmássigen Reservefondes von 2,156.984 Kronen, dér thatsáchliche Reservefond betrágt hier 2,035.166 Kronen, d. i. zwei Drittel dér Keserven dér gesammten Kranken- kassen. Aus dér Untersuchung dér Kassen nach Grössenkategorien vöm Standpunkt dér Anlage des Reservefondes ergibt sich das Fazit, dass die grösseren Kassen — mit geringen Ausnahmen — 131* Taglétszám Mitgliederstand Vagyonállapot Vermögenssiand Szabályszerű Vorschriftsmassiger Tényleges Thatsachlicher i el nem helyezett a szabályszerű rtaléktökének százalékában nicht angclcgte Reserve/ond in Egy tagra esik — Au cin Mitglied ent/allen f Szabályszerű Vorschriftsmassiger Tényleges Thatsachlicher § *S t»» S ts .s 5 ■S3i| ss el p*áiS : 2 * « •SS Sás a-o) ’g - « ~ Egy tagra esik — Auj cin Mitglied ent/allen '■g O 5 £1“ co CÖ OO a £0 g.1 fcD ^ Szabályszerű Vorschriftsmassiger Tényleges Thatsachlicher =3 1 -5 ~ jf gw-l -cs j-j s; g ■5 'ti .® :« oá ja tb. g s1|l ö s S'C 33 n *5 Sü a 0 Ám §*| Í M *“ £ -S B S Egy tagra esik — Au/ cin Mitglied ent/allen 1II ■5 :o ® a T t s s s 3|k lg. % gi , 1 :0 e N ? <a .é §3 c* N « t/l % J^o i -<sS » ■2 s g «5 2 3) mi S)| C .s •Q) ^ ^ ** 8 * 2 O Js • s* 00 CC C/y =3 *1 S •g S» 'SÍT § i.J s g |«í <« » *3 ^ O) •> N « tn 0 Síi w s| e* 5 a tényleges von dem thatsdch- lichen Js S> áll Ili S.s | s s s i!i M O -O <9 » a szabályszerű von dem vorschri/ts- m’dssigen 4 O) *2 bűi <u ~ g| S ^ -c tartalék- alapból Reserve/ond soi C ^0 O *^> tartalék- alapból Reserve/ond tartalék- alapból Reserve/ond tartaléktöke Reserve/ond H $ < C) korona in Kronen > £ tax-taléktöke Reserve/ond s js feá < Cl korona in Kronen > £ tartaléktőke í Reserve/ond korona in Kronen I. Magyarország — Ungarn. II. Horvát-Szlavonor szagok — Kroat.-Slav III. Magyarbirodalom. — Kanigrcich Ungarn. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. — Bezirks-Krankenkassen. 301— 400 5.74( 3.981 3.001 24-6 8‘s: 5*7 4*2t — — — — — — 5.740 3.986 3.003 24*66 8*33 5*79 4*26 401— 500 1.631 1.431 80( 44*2 3*2' 2*0 1 *6£ - — — — — — 6.136 1.436 800 44*2S 3*27 2*0C 1*65 501— 700 6.181 4.92Í — 100-0 5*o; 4*0 — — — — — — — — 1.683 4.929 — ICO’ot 5*06 4*03 701— 1.000 53.891 25.90 936 96-s 8*o( 3*8 0*14 11.104 4.592 4.592 0*oo 12*20 5*06 5*05 65.002 30.493 5.530 81*86 8*60 3*99 0*72 1.001— 1.5C0 197.64" 111.10' 50.80E 54*2 7*4E 4*i 1*91 66.019 40.514 4.947 87*76 9*20 5*66 0*69 263.666 151.621 55.756 63.28 7*82 4*60 1*65 1.501— 2.000 263.531 136.731 50.48E 63-0f 7*41 3*8 1*42 12.388 11.438 10.025 12*36 7*86 7*26 6*36 275.923 148.177 60.510 59*ic 7 ’43 3*99 1*63 2.001— 2.500 167.94" 101.95C 38.952 61-7 6*71 4*0 1 *6€ 33.699 12.358 11.449 7*36 5*62 2*03 1*88 201.646 114.308 50.401 55*91 6*48 3*67 1*62 2.501— 3.000 169.40" 95.835 16.19? 83 ’K C*7E 3*8 0*64 23.943 15.372 lOtcoo 8*41 5*40 193.350 111.207 16.197 80*36 6*oo 3*97 0*68 3.001— 3.500 165.32C 107.936 45.09E 58-22 6*2E 4*i 1*74 — — — — — — 165.320 107.936 45.095 58*22 6*29 4*17 1*74 3.501— 4.000 30.08c 18.211 1.028 94'3í 4*ic 2*65 0*14 — — — — — — 30.083 18.211 1.028 94*36 4*16 2*62 0*14 4.001— 4.500 71.035 44.99? 6.722 85*0( 8* IC 5*is 0*77 — — — — — — 71.035 44.997 6.722 85*06 8*10 5*13 0*77 4.501— 5.000 116.768 82.202 32.197 60-s: 8*36 5*0t 2*31 — — — — — — 116.768 82.202 32.197 60*83 8*38 5*90 2*31 5.001—10.000 289.248 191.330 87.865 54*os 7*6E 5*oe 2*82 37.871 25.249 2.487 90*15 24*00 16*04 1*58 327.119 216.579 90.352 58*28 8*30 5*60 2*29 10.001—20.000 134.064 89.852 27.072 69*81 1 1*21 7*51 2*26 148.546 130.322 — 100*oo 14*03 12*31 — 282.610 220.174 27.072 87-70 12*53 9*76 1 *20 50.001—60.000 672.116 487.989 121.032 75’2C 12*31 8*94 2*22 — — — — — — 672.116 487.989 121.032 75*20 12*31 8*04 2*22 Ossz. — Zus. 2,344.027 1,504.400 482.195 07'95 8*32 | 5*34 1*71 333.570 289.845 33.500 86*03 9*71 6*98 0*97 2,678.197 1,744.245 515.695 70*43 8*47 5*52 1*03 P) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak — Gewerhekorporaiions-Krankenkassen. 1— 100 587 55 — 100-oo 6*n 0*67 — ‘ — ’ — — — — 587 55 — 100*06 6*n 0*67 101— 200 13.163 5.748 4.617 19*68 6*73 2*94 2*36 1.781 1.361 941 30*86 8*oi 6*81 4*71 14.044 7.109 5.558 35-05 6*93 3*80 2*68 201— 300 31.101 14.547 9.588 34*09 5*71 2*61 1*76 — — — — — — 31.101 14.547 9.588 34*09 5*71 2*67 1*76 301— 400 32.766 15.801 10.723 32*14 8*oi 3*ec 2*62 — — — — — — 32.766 15.801 10.723 32*14 8*01 3*86 2*62 401— 500 37.594 18.448 12.934 29*89 7*61 3‘6£ 2*58 — — — — — — 37.594 18.448 12.934 29*80 7-51 3*68 2*68 501— 700 86.049 37.181 26.954 27*51 9*47 4*09 2*97 — — — — — — — 86.049 37.181 26.954 27*51 9*47 4*09 2*97 701— 1.000 54.149 32.580 28.041 13*93 7*21 4*34 3*73 — — — — — — 54.149 32.580 28.041 13*93 7'21 4*34 3*73 1.001— 1.500 36.746 27.641 11.05? 60*oo G*oo 4*62 1*81 — — — — — — — 36.746 27.641 11.057 60*oo 6*oo 4*62 1*81 1.501— 2.000 39.808 27.250 10.836 60*2° 8* 2 5*70 2*27 — — — — — — — 39.808 27.250 10.836 60*23 8*32 5*70 2*27 2.001— 2.500 62.784 33.483 28.030 16*29 10*37 5*53 4*63 — — — — — — — 62.784 33.483 28.030 16*20 10*37 5*53 4*63 2.501— 3.000 53.455 44.117 14.247 67*71 6 46 5*83 1 *72 — — — — — — — 53.455 44.117 14.247 67*71 6*46 5*33 1*72 3.501— 4.000 42.362 27.850 — l(io*oo 10*62 6*98 — — — — — — — 42.362 27.850 — 100*0( 10*62 6*98 — 4.001— 4.500 30.670 26.646 12.132 54*47 3*69 3*20 1 *46 — — — — — — — 30.670 26.646 12.132 54*27 3*69 3*20 1 *46 5.001—10.000 115.200 62.322 41.874 32-81 14*16 7*66 5*14 — — — — — — — 115.200 62.322 41.874 32*81 14*15 7*66 5*14 Ossz. — Zus. 630.434 373.009 211.033 43*62 8*06 4*74 2*68 1.781 1.3611 941 30.86 8*91 1 6*81 1 8*71 638.215 375.030 211.974 43*48 8*07 4*74 3*68 C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. - — Fabriks- und Unternéhmungs-Krankenkassen. 1— 100 69.194 16.090 12.764 20*67 86*25 8*43 6*69 — — — — — — — 69.194 16.090 12,764 20*67 36*25 8*43 6*69 101— 200 101.206 47.408 39.727 16*20 14*26 6*67 5*69 — — — — — — — 101.266 47,408 39.727 16*20 14*20 6*67 5*59 201— 300 150.584 61.288 61.409 0*oo 22*21 9*04 9*06 15.203 11.640 5.859 49*60 18*61 14*25 7*17 165.787 72.928 67.268 7*76 21 *82 9*60 8*86 301— 400 80.540 47.632 34.488 27*69 15*20 8*99 6*81 — — — — — — — 80.540 47.632 34.488 27*69 15*20 8*99 6*51 401— 500 27.879 20.826 19.565 6*05 12*45 9*30 8*74 — — — — — — — 27.879 20.826 19.565 6*05 12*45 9*30 8*74 501— 700 175.927 57.955 40.928 29*38 20*28 6*68 4*72 53.985 49.000 44.800 8*67 42*18 38*23 35*00 229.912 106.955 85.728 19*86 23*io 10*75 8*01 701— 1.000 205.903 112.771 98.569 12*59 18*81 10*30 9*00 5.200 5.200 — 100*00 5*27 5*27 — 211.103 117.971 98.569 16*45 17*69 9*89 8*26 1.001— 1.500 340.884 138.844 103.238 25*64 22*38 9*12 6*78 10.030 4.009 8.152 0*oo 7*82 3*13 6*36 350.914 142.853 111.390 22*01 21*25 8*66 6*75 1.501— 2.000 156.271 96.387 38.930 59*61 22*21 13*70 5*53 — — — — — — — 156.271 96.387 38.930 59-61 •22*21 13*70 5*63 2.001— 2.500 108.644 107.519 85.700 20*29 27*36 24*82 19*78 — — — — — — — 108.644 107.519 85.700 20*29 27*30 24*82 19*78 3.001— 3.500 76.900 57.858 60.456 0*oo 24*01 18*06 18*87 — — — — — — — 76.900 57.858 60.456 0*oo 24*01 18*00 18*87 4.001— 4.500 99.775 89.707 74.832 16*58 11*82 10*63 8*86 — — — — — - — 99.775 89.707 74.832 16*68 1 1*82 10*63 8*86 5.001—10.000 181.792 82.656 176.572 0*oo 35*42 16*11 34*41 — — — — — — — 181.792 82.656 176.572 0*oo 35*42 16*11 34*41 80.001—90.000 1,162.478 1,150.194 1,129.177 1 *83 13*02 12*89 12*65 — — — - — — — 1,162.478 1,150.194 1,129.177 1*83 13*02 12*89 12*06 Ossz. — Zus. 2,938.037 3,ü87.135|1,976.355 5*31 1(5*73 11*89 11*26 84.418 69.849 58.811 15*80 19*34 16*oo 13*47 3,022.465 2,156.984 2,035,166 5*66 16*80 11*99 11*31 D) Magánegyesületi betegseafélvző pénztárak. — Privatvereins-Krankenkassen. 1— 100 17.638 5.784 3.628 37*28 61*89 20*29 12*73 — — — — — — — 17.638 5.784 3.628 37*28 61*89 20*29 12*76 101— 200 26.832 7.798 6.323 18*92 25*29 7*34 5*96 * — — — — — — 26.832 7.798 6.323 18*92 25*29 7*34 5*93 201— 300 143.410 63.373 54.721 13*65 28-17 12*46 10*76 — — — — — — — 143.410 63.373 54.721 13*65 28*17 12*45 10*76 301— 400 5,8.765 26.359 20.780 21*17 17*02 8*50 6*70 — — — — — — — 52.765 26.359 20.780 21*17 17*02 8*60 6*70 401— 500 11.414 5.676 5.710 0*oo 8*88 4*41 4*44 — — — — — — — 11.414 5.676 5.710 0*oo 8*88 4-41 4*44 501— 700 35.270 21.417 . 16.423 28*32 12*86 7*81 5*90 — — — — — — — 35.270 21.417 16.423 23*32 12*86 7*81 5*99 701— 1.000 23.580 9.560 15.025 0*oo 14*64 5*80 9*26 — — — — — — — 23.580 9.560 15.025 0*oo 14*54 5*89 9*26 1.001— 1.500 35.956 25.048 23.313 6*93 15*63 10*89 10*13 — — — — — — — 35.956 25.048 23.313 6*93 15*03 10*89 10*13 1.501— 2.000 43.856 12.790 — lOO'oo 26*84 7*83 — — — — — • — — 43.856 12.790 — 100*oo 26*84 7’83 — 2.001— 2.500 35.400 28.080 28.080 0*oo 15*42 12*23 12*23 — — — — — — — 35.400 28.080 28.080 0*oo 15*42 12*23 1 2*23 4.001— 4.500 56.991 49.396 13.159 73*36 6*72 5*83 1*56 — — — — — — — 56.991 49.396 13.159 73*36 6*72 5*83 1 *66 5.001—10.000 117.584 85.085 107.572 0*oo 15*42 11*16 14*11 — — — — — — — 117.584 85.085 107.572 0*oo 15*42 1 1*16 14*11 50.001—60.000 526.430 399.428 47.857 88*02 10*3öl 7*77 0*93 — — — — — — — 526.430 399.428 47.857 88*02 10*25 7*77 0*93 Ossz. — Zus. 1,127.120 739.794 342.591 53*69 12*68 8*32 3*86 — — — — — — 1,127.126 739.794 342.591 53*69 12*68 8*32 3*85 E) Összesítés. — Summirung. 1— 100 . 87.419 21.929 16.392 25*26 18*17 9*69 7*16 — — — — — — — 87.419 21.929 16.392 25*26 38-17 9*68 7*16 101— 200 141.261 60.954 50.667 16*88 3*96 6*02 5*oi 1.781 1.361 941 30*86 8*91 6*81 4*71 143.042 62.315 51.608 17*18 13*86 6*04 5-oo 201— 300 325.095 139.208 125.718 0*69 8*76 8*04 7*26 15.203 11.640 5.859 49*06 18*61 14*25 7*17 340.298 150.848 131.577 12*78 18*70 8*32 7*25 301— 400 171.811 93.778 68.994 26*43 3*04 7*12 5*23 — — — — — — —■ 171.811 93.778 68.994 26*43 13*04 7*12 5*23 401— 500 78.523 46.386 39.009 15*90 8*71 5*14 4*33 — — — — — — — 78.523 46.386 39.009 15*90 8*71 5*14 4*33 501— 700 303.429 121.482 84.305 30*60 3*97 5*69 3*88 53.985 49.000 44.800 8*67 12*18 38*28 35*oo 357.414 170.482 129.105 30*14 15*64 7*41 5*61 701— 1.000 337.530 180.812 142.573 21*15 2*68 6*74 5*82 16.304 9.792 4.592 53*io 8*60 5*16 2*42 353.834 190.604 147.165 28*04 12*32 6*64 5*12 1.001— 1.500 611.233 302.640 188.417 37*74 2*18 6*03 3*76 76.049 44.523 13.099 70*68 8*99 5*27 1 *55 687.282 347.163 201.516 41*95 11*72 5*92 3*44 1.501— 2.000 503.470 273.166 100.251 63*30 0*27 5*57 2*05 12.388 11.438 10.025 12*35 7*86 7*26 6*36 515.858 284.604 110.276 61*25 10*20 5*63 2*18 2.001— 2.500 374.775 271.032 180.762 33*81 9*04 7*1!) 4*79 33.699 12.358 11.449 7*36 5*62 2*03 1*88 408.474 283.390 192.211 32-18 9*32 6*47 4*39 2.501— 3.000 222.862 139.952 30.444 78*25 6*66 4*18 0*91 23.943 15.372 — 00 *00 8*41 5*40 — 246.805 155.324 30.444 80*40 6*80 4*28 0*84 3.001— 3.500 242.220 165.794 105.551 36*34 8*33 5*70 3*63 — — — — — — — 242.220 165.794 105.551 36*34 8*33 5*70 3*03 3.501— 4.000 72.445 46.061 1.028 97*77 6*45 4*io 0*09 — — — — — — — 72.445 46.061 1.028 07*77 6*45 4*io 0*03 4.001— 4.500 258.471 210.746 106.845 49*30 7*60 6*20 3*14 — — — — — — — 258.471 210.746 106.845 49*30 7*00 6*20 3*14 4.501— 5.000 116.768 82.202 32.197 60*83 8*38 5*90 2*31 — — — — — — — 116.768 82.202 32.197 60*83 8*38 5*oo 2*31 5.001—10.000 703.824 421.393 413.883 1 *78 1*99 7*18 7*06 37.871 25.249 2.487 90*15 24*06 16*04 1*58 741.695 446.642 416.370 6*78 11*61 6*99 6*52 10.001—20.000 134.064 89.852 27.072 69*87 1*21 7*61 2*26 4 8.546 130.322 — 00*oo 4*03 12*31 — 282.610 220.174 27.072 87*70 12*63 9*76 1*20 50.001—60.000 ,198.546 887.417 168.889 80*97 1 *31 8*37 1 *99 — — — — — — — 1,198.546 887.417 168.889 80*97 11*81 8*37 1 *59 80.001—90.000 ,162.478 ,150.194 ,129.177 1*83 3*02 2*89 2 *65 — — — — — — — 1,162.478 1,150.194 1,129.177 1*83 13*02 12*89 2*65 Ossz. — Zus. < ,046.2241 1,704.998 3 ,,013.174 35*98; 1*27 7*63 4*82 419.7(59 311.055 93.252 70*02 10*78 7*99 ti * 40 7,465.993 5,016.053 1,105.426 38*09 11*26 7*66 4*68 17** 1.32* vannak a tartaléktőke elhelyezésével, mint a kisebbek, a mi meg- magyarázható itt is a nagyobb pénztári forgalomból s abból, hogy a mint föntebb tapasztaltuk, a népesebb pénztárak segélyezési köte- lességeiket általában jobban teljesitik. A tényleges tartaléktőkének elhelyezési módját csak részben ismerjük; határozottan csak annyi állapítható meg, hogy posta- takarékpénztári betétekben 199.906 korona, egyéb takarékpénztári be- tétekben 671.811 korona, értékpapírokban 1,549.186 korona, jelzálogi követelésekben és ingatlanokban 545.943 korona fekszik; a tartalék- tőke többi összege, nevezetesen 138.580 korona az egyéb és isme- retlen módon elhelyezettek sorában volt kimutatandó. Országos átlagban a pénztárak vagyonálladékából egy tagra 11 *25 korona jut; a gyári pénztáraké az elsőség itt is, egy tagra eső 16'so koronányi vagyonnal; a magánegyesületi pénztáraknál 12*68 korona, a kerületieknél 8*47 s az ipartestületieknél 8*07 korona egy tag részesedése a pénztári vagyonból. A szabályszerű tarta- lékból egy tagra 7*66, a tényleges tartalékból pedig 4*es korona jut. A pénztárak- jellege szerint ezek az arányok a következőképen alakulnak: a kerületi pénztáraknál 5*52, illetve 1 *63 korona, az ipar- testületieknél 4*74, illetve 2*68 korona, a gyáriaknál 11*99 és 11 *si korona, a magánegyesületieknél pedig 8*sa, illetve a tényleges tar- talékalapból 3*86 korona. A vagyonállapotnak s a tartalékalapnak törvényhatóságok sze- rint való alakulása (a táblázatot 1. a 133. lapon) ezeket az érdemle- gesebb momentumokat tünteti föl: Budapestet kivéve, a melyről alább leszen szó, legmagasabb vagyonálladékot tüntetnek föl a nagy iparos városok pénztárai, nevezetesen Fiúméban 213.901 korona vagyonnal, Zágrábban 194.331 koronával, Pozsonyban 189.438 koronával, Temesváron 183.257 koronával, Kassán 121.999, Szege- den 108.076, Kolozsvárott 102.570 és Debreczenben 100.374 koroná- val stb. A szabályszerű tartaléktőke pedig Zágrábban tüntet fel leg- magasabb összeget, 175.122 koronát, azután Fiúméban 146.512 koro- nát, Pozsonyban 118.124 koronát s Temesváron 108.570 koronát, továbbá Aradon 76.407, Sopronban 72.616, Kassán 60.620, Szege- den 54.261 koronát; Debreczen és különösen Kolozsvár már jóval hátrább állanak e tekintetben, s több városi és megyei törvény- hatóság megelőzi őket. Debreczenben 44.356, Kolozsvárott pedig 24.209 korona a szabályszerű tartaléktőke. A tényleges tartalék- tőkénél ismét megváltozik a sorrend: Fiume helyezett el legtöbbet 125.047 koronát, azután Pozsony 53.784 koronát, Temesvár 46.711 koronát, Zágráb 44.800 koronát, Arad 41.605, Sopron 38.690, Kassa 33.969 koronát, s az előbb említett többi város még kevesebbet, neve- zetesen Szeged 16.865, Debreczen 15.626, Kolozsvár 12.506 koronát. A szabályszerű tartaléktőke teljes összegében el van helyezve, illetőleg részben túl is van fedezve Selmeczbányán, Hódmezővásár- helyit Liptó, Kolozs, Belovár-Kőrös és Lika-Krbava vármegyék- ben. Legjobban megközelíti ezekenkivül a tényleges tartalék a szabály- szerűt Tolna vármegyében, a hol az el nem helyezett tartalék aránya csak 2%, továbbá Szeben vármegyében (5*4°/o), Baján (8*43%), Sopron vármegyében (9*62%), Heves vármegyében (12*64°/o) Zimony- ban (12*35°/o), Fejér vármegyében (14*88%), Eszéken (15*66%), Szat- már vármegyében (15*8s°/o) és Csanád vármegyében (17t>5°/o). Tar- talékalapra még egyáltalán nem gyűjtöttek a verseczi, marosvásárhelyi, továbbá a Hunyad, Nagyküküllő, Torda-Aranyos, Udvarhely, Modrus- Fiume vármegyei pénztárak. Ezeken kívül legnagyobb az el nem helyezett tartalékalap aránya a következő törvényhatóságokban: Szabolcs vármegye (87*87°/o-a a szabályszerű tartaléknak), Szilágy vármegye (87*4o°/o), Verőcze vármegye (86*59°/o), Besztercze-Naszód vármegye (84*54%), Somogy vármegye (81*97%), Szabadka (81*66°/o) Zala vármegye (79*43%), Nagyvárad (75*70%), Háromszék vármegye (74*93%) és Bihar vármegye (74*72%). A vágyónál ládákból egy tagra Fejér vármegyében jut legtöbb, 46*34 korona és Kolozs vármegyében legkevesebb, 3*46 korona; a szabályszerű tartalékalapnak, valamint a ténylegesnek is egy főre eső része legnagyobb Lika-Krbava vármegyében, egyaránt 19*36 korona; legkisebb pedig a szabályszerű tartalékalapot illetőleg Hu- nyad vármegyében (1*81 korona), a tényleg elhelyezett tartalékra vonatkozólag pedig Varasd városban, mindössze 29 fillér. mit dem Anlegen des Reservefondes mehr in Rückstand sind, als die kleineren, was sich auch hier aus dem grösseren Kassenver- kehr und daraus erklárt, dass, wie bereits oben bemerkt, die volk- reicheren Kassen ihren Unterstützungspflichten im allgemeinen bes- ser nachkommen. Die Art und Weise dér Anlage des thatsáchlichen Reserve- fondes ist nur zum Theil bekannt; entschieden kann nur fest- gestellt werden, dass in Postsparkassen-Einlagen 199.906 Kronen, in sonstigen Sparkassen-Einlagen 671.811 Kronen, in Wertpapieren 1,549.186 Kronen, in Hypothekarforderungen und Immobilien 545.943 Kronen angelegt sind; dér übrige Betrag des Reservefon- des, d. i. 138.580 Kronen, war in dér Reihe dér auf sonstige und unbekannte Weise angelegten auszuweisen. lm Landesdurchschnitt entfallen vöm Vermögensstande dér Kassen auf ein Mitglied 11*25 Kronen; die Fabrikskassen behaupten auch hier die erste Stelle mit 16*so Kronen Vermögen auf je ein Mitglied; bei den Privatvereinskassen partizipirt am Kassenvermögen ein Mitglied mit 12*68 Kronen, bei den Bezirkskassen mit 8*47 Kro- nen und bei den Gewerbekorporationskassen mit 8*07 Kronen. Von dem vorschriftsmássigen Reservefonde entfallen 7*66, vöm thatsach- lichen Reservefonde aber 4*68 Kronen auf ein Mitglied. Nach dem Karakter dér Kassen gestalten sich diese Verhaltnisse folgender- massen; bei den Bezirkskassen 5*62, beziehungsweise Les Kronen; bei den Gewerbekorporationskassen 4*74, beziehungsweise 2*68 Kro- nen ; bei den Fabrikskassen 11*99 und 11 *si Kronen; bei den Privatvereinskassen aber 8*32, beziehungsweise vöm thatsáchlichen Reservefond 3*85 Kronen. Die Gestaltung des Vermögensstandes und des Reservefondes nach Munizipien (die Tabelle s. auf Seite 133) weist diese meritori- scheren Momente auf: Budapest ausgenommen, von welchem weiter untén die Rede sein wird, zeigen den höchsten Vermögensstand die Kassen dér grossen Industriestádte, namentlich Fiume mit 213.901 Kronen Vermögen, Zágráb mit 194.331 Kronen, Pozsony mit 189.438 Kronen, Temesvár mit 183.257 Kronen, Kassa mit 121.999, Szeged mit 108.076, Kolozsvár mit 102,570 und Debre- czen mit 100.374 Kronen u. s. w. Dér vorschriftsmássige Reserve- fond aber weist in Zágráb den höchsten Betrag, 175.122 Kronen auf, dann in Fiume 146.512 Kronen, in Pozsony 118.124 Kronen, in Temesvár 108.570 Kronen, ferner in Arad 76.407, in Sopron 72.616, in Kassa 60.620, in Szeged 54.261 Kronen; Debreczen und besonders Kolozsvár stehen in dieser Hinsicht weit zurück und werden durch mehrere stádtische und Komitats-Munizipien práterirt: in Debreczen macht dér vorschriftsmássige Reservefond 44.356, in Kolozsvár 24.209 Kronen aus. Beim faktischen Reserve- fond ándert sich die Reihenfolge wieder: Fiume hat das meiste, 125.047 Kronen angelegt, dann Pozsony 53.784 Kronen, Temesvár 46.711 Kronen, Zágráb 44.800 Kronen, Arad 41.605, Sopron 38.690, Kassa 33.969 Kronen und die übrigen früher erwáhnten Stádte noch weniger, namentlich Szeged 16.865, Debreczen 15.626, Kolozs- vár 12.506 Kronen. Dér vorschriftsmássige Reservefond ist seinem vollen Betrag nach angelegt, beziehungsweise zum Theile schon darüber hinaus gedeckt in Selmeczbánya, Hódmező-Vásárhely, in den Komitaten Liptó, Kolozs, Belovár-Kőrös und Lika-Krbava. Ausser den erwáhnten steht dér faktische Reservefond dem vorschriftsmássigen im Komitat Tolna am náchsten, wo das Verháltnis des nicht angelegten Reserve- fondes nur 2% betrágt, dann im Komitat Szeben (5*4%), in Baja (8*43%), im Komitat Sopron (9*62%), im Komitat Heves (12*64°/o), in Zimony (12*35%), im Komitat Fejér (14*88%), in Eszék (15*56%), im Komitat Szatmár (15*88%) und im Komitat Csanád (17*55%). Für den Reservefond habén überhaupt noch nicht gesammelt die Kassen von Versecz und Maros-Vásárhely, dann die Komitate Hunyad, Nagy-Küküllő, Torda-Aranyos, Udvarhely, Modrus-Fiume. Ausser diesen zeigen folgende Munizipien das höchste Verháltnis des nicht angelegten Reservefondes: Komitat Szabolcs (87*87% des vorschriftsmássigen Reservefondes), Komitat Szilágy (87*40%), Ko- mitat Verőcze (86*59%), Komitat Besztercze-Naszód (84*64°/o), Ko- mitat Somogy (81*97%), Szabadka (81*06%), Komitat Zala (79*48%), Nagyvárad (75*76%), Komitat Háromszék (74*93%) und Komitat Bihar (74*72%). Vöm Vermögensstand entfállt auf ein Mitglied im Komitat Fejér das meiste, 46*34 Kronen, und im Komitat Kolozs das we- nigste, 3*46 Kronen; dér auf einen Kopf entfallende Theil des vor- schriftsmássigen und des thatsáchlichen Reservefondes ist im Ko- mitat Lika-Krbava dér grösste, bei beiden 19*36 Kronen; am kleinsten ist er hinsichtlich des vorschriftsmássigen Reservefondes im Komitat Hunyad (l’si Kronen), bezüglich des thatsáchlich angelegten Re- servefondes aber in dér Stadt Varasd, im ganzen nur 29 Heller. 133* Szabáty- Tényleges- * .§ 5 d> ^ v Egy tagra esik fhat- Anf ein Mitglied s massiger sachlicher 3 <£:S entfallen Közjogi alkatrész, c3 t. ^ ó> i a .2 t-4 .£*• 1 rSÍ Q országrész, S §£.5 ti N.-g Cű 55 0>:S bo42 M | törvényhatóság. £ O Q í-’i'O o r”* 0 ‘cá £ g § 1 g Staatsrechtlicher ° -2 tartaléktőke OJ £ g • cs &X N .52 tű S '■2 ~ /S 'Cj N Bestandtheil, Landestheil, 3 S S N ^ § N SS 2» « 2 e * Munizipium cű <D c tto tartaléktő- 'O >> bű v. '~l tQ ~ sr|s kéből Reservefond koron ákban-m Kronen I. Magyarország. Ungarn. a) Duna bal partja. Linkes Donau-Ufer. i Árva vm 5.750 2.269 1.442 40 "cs 8‘oo 3-51 2'2S 2 Bars » 26.382 13.037 5.853 55-io 7’oo 3-46 1 *55 3 Esztergom vm. . . . 43.066 23.306 16.118 30-84 10-19 5-61 3-81 4 Hont » ... 15.777 7.782 6.064 32' os S'92 4" 40 3'43 Selmecz- és Bélab. thv. 31.096 13.925 13.925 0’ oo 9'80 6*47 6"47 együtt . . . 36.873 21.707 19*989 7-91 9-40 5-64 5’io 5 Liptó vm 26.554 10.454 10.500 O-oo 7-78 3-06 3-08 0 Nógrád » 55.409 25-482 11.204 59-06 8-76 4-03 1*77 7 Nyitra > 57-859 27-203 14-313 47-93 7*29 3-43 1 "80 8 Pozsony » 69.605 16.367 7.402 54-n 21'09 4*96 9-24 Pozsony thj. v. . . 189.438 118.134 53.784 54-16 12-82 7-99 3'64 együtt ... 259.043 134.491 61.186 54-77 14-33 7-44 3-38 9 Trenosén vm 46.239 28.078 15.601 46-oi 6"81 4'13 2-30 10 Turócz » .... 6.081 3.841 1.485 81-34 4-63 2-93 1*18 11 Zólyom » .... 51.051 41.055 20.369 50*39 5-22 4-20 2-08 Összesen . . . b) Duna jobb partja. Rechtes Donau-Ufer. 614.307 330.923 178.060 46-76 9-28 5*oo 2'60 1 Baranya vm 13.060 10.307 4-701 54 "89 4-80 5-79 1'73 Pécs thj. v 55.647 31.261 24.075 32'm 9"36 5*26 4'06 együtt . . . 68.707 41.568 28.776 30-77 7-93 4'80 3-32 2 Fejér vm 11.585 739 629 USB 46's 4 2' 96 9-62 Sz.-Fejérvár thj. v. . 33.381 20.356 7.400 68-31 6" 26 3'82 4*39 együtt . . . 44.966 21.095 8.029 66*44 8-06 3-78 T44 3 Győr vm — — — Győr thj. v 36.849 26.752 15.686 41-31 7-38 5-33 3-12 együtt . . . 36.849 26.752 15.686 41'37 7-33 5'3S 3*12 4 Komárom vm 13.308 7.134 2.188 69-32 9-33 5'00 1- 53 Komárom thj. v. . 17.357 8-591 6.636 22' 76 S"43 4-20 3'24 együtt . . . 30.565 15.725 8.824 43-89 8-80 4-63 2-64 5 Moson vm 43.031 12.825 3.593 72-13 18-36 5'47 1-63 6 Somogy » 24.150 15.659 2.823 81-97 4-46 2‘89 0‘62 7 Sopron » 63.679 26.768 26.771 9-62 14-63 6-16 6'15 Sopron thj. v. . . . 84.550 72-616 38.690 46'i2 9-30 7-99 4'20 együtt . . . 148.229 99.384 65.461 36 "73 11-03 7*39 4'87 8 Tolna vm 35.574 18.706 18.331 2‘oo 9'82 5'16 5-00 9 Vas » .... 72-346 36-426 29.941 33-18 0-63 3-84 2-74 10 Veszprém vm 44-834 30.743 11.728 61-86 7-81 5'36 2-04 11 Zala » ... 42.649 17.430 3.586 79-48 7-30 2‘99 O'oi Összesen . . . S91.900 336.313 196.778 44-21 8-46 4-80 2*81 c) Duna-Tisza köze. Donáti-Theiss-Becken. 1 Bács-Bodrog vm. . . 33.016 10.094 5-100 49-10 5*19 9*38 1-20 Baja thj. v 7.863 6.416 5.875 8'43 5*09 4’ 16 3‘SO Szabadka thj. v. 33.871 13.706 2.514 84-60 9" 99 4'16 0*76 Újvidék thj. v. . . 49.230 24.690 19.457 21-10 13-01 6" 66 5'16 Zombor thj v. . . . 17.743 9.154 4.000 56’ 30 5-31 9-74 4-20 együtt . . . 129.712 64.060 36.946 42-36 8 "02 3-90 2-28 2 Csongrád vm 7.341 4.082 1.308 67-90 5-75 5*20 4- 02 Hódm.-Vásárh. thj. v. 9.774 7.216 7.216 O-oo S"12 6'oo ö'oo Szeged thj. v. . . . 108.076 54.261 16.865 69"22 15-30 7-68 9-39 együtt . . . 125.191 65.559 25.389 61-62 13-12 6-87 2'66 3 Heves vm 75.639 26.702 24.249 12-04 12'79 3-61 4'io 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 39.503 24.309 9.111 62-52 5-44 3-8? 1 -26 5 Pest-Pilis-Solt-K.-K. » 87.624 46.296 25.746 44-90 6-12 3-66 Tói Budapest székes főv. 3,678.850 2,840.855 2,017.163 34-00 13'2i 10-23 7-21 Kecskemét thj. v. . 31.246 13.691 11.154 18-68 6'82 4-46 3'63 egjmtt . . . 3,787.720 2,900.842 2,054.063 34-10 12-oo 9’88 6-99 Összesen . . . 4,157.765 3,081.472 2,149.758 34-90 12-60 9'20 6*46 d) Tisza jobb partja. Rechtes Theiss- Űfer. 1 Abauj-Torna vm. . . 7.466 5.546 2.306 59*42 9-41 6'99 9'01 Kassa thj. v. . . . 121.999 60.620 33.969 43*96 13-11 6'51 3*65 együtt . . . 129.465 66.166 36.275 45’is 12’82 6’5B 3-59 2 Bereg vm 18.318 7.891 2.980 62-24 9-08 4'30 1 ‘62 3 Borsod y> 29.795 23.146 15.788 31.79 6-96 5’41 3‘69 4 Gömör » 29.416 21.346 6.546 69-38 7-19 5'22 1 '60 5 Sáros » 18.791 8.891 5.634 37-43 8*46 4-oo 2-64 C Szepes » 66.108 28.378 13.355 52-94 10-86 4-66 2-19 7 Ung » 20.743 11.280 4.463 60-43 9-16 4-98 1'97 8 Zemplén vm 52.109 29.120 19.209 40-46 8-81 4'92 3-26 Összesen , . . 364.745 196.218 104.250 47-86 9-91 6"33 2-88 Szabály- szerű- Tényleges- That- a ^ S Egy tagra esik Anf ein Mitglied massiger sachlicher 2 * entfallen Közjogi alkatrész, országrész, 2 U S5 2 ^ £ c 3 £ Ó> ,1 3 G l-l tű bCÍ9 törvényhatóság. Staatsrechtlicher 0 js tartaléktőke 3 dl, 52 ° — s a >>*o Q ÖDX2 ts ^ oá ^ g '/Á 5 I & S.s> N .2 01 Sí >irs: 'S g ti Bestandtheil, Landestheil, Síp 1*1-8 Cá 2 Munizipium a .^0 S tartaléktő- G-cá-~ ^ _ XI § IV °'0; -O kéből bű S Reservefond a > ^ koronákban-in Kronen ej Tisza bal partja. Linkes Theiss-Ufer. Békés vármegye . . . 30.308 15.075 4.305 71-86 5*66 2-82 0*80 Bihar » ... 6.136 3.345 838 74-n 6- 00 3'24 0’82 Nagy-Várad thj.v. . 67.607 46.900 11.368 75-ie 7"oi Ő’28 T 28 együtt . . . 73.743 50.215 12.206 75‘69 7-44 5-07 1'23 Hajdú vármegye . . . — — — — — — — Debreczen thj. v. . 100.374 44.356 15.626 65-08 14-08 6*22 •3-19 együtt. . . 100.374 44.356 15.626 65’os 14-08 6-22 2-19 Máramaros vm. . . . 28.358 11.658 4.544 61-os 12-10 4-98 1 "94 Szabolcs » ... 14.094 5.607 773 87-87 6-21 2-47 0*34 Szatmár » ... 18.248 9.944 8.460 15-88 9-74 5’si 4'62 Szt.-Németi thj. v. . 32.125 10.572 4.122 61-01 14-06 4-63 1-80 együtt. . . 50.373 20.516 12.582 39-14 12-11 4-93 3-os Szilágy vm. ..... 6.226 4.768 601 87-40 5-46 4-18 0-56 Ugocsa » — — — — — — Összesen . . . 808.476 162.195 50.637 66'98 9-40 4*71 1*57 f) Tisza-Maros szöge. Theiss-Maros-Becken. Arad vm 43.345 9.823 6.932 29-43 6*oi 4" 43 3-12 Arad thj. v. ... 85.188 76.407 41.605 45- 56 9’u 8*47 4*61 együtt . . . 98.533 86.230 48.537 43-71 8*76 7-67 4*82 Csanád vm 14.467 7.902 6.515 17*65 5-67 3-io 2-55 Krassó-Szörény vm. . 31.303 16.005 8.195 55-48 8-65 4-42 2'27 Temes vm 22.567 16.997 10.893 37-04 10-00 7-68 4-86 Temesvár thj. v. . 183.257 108.570 46.711 56*98 18-54 10-98 4’72 Versecz thj. v. . . 13.404 9.652 — 100 00 4-20 3-02 — együtt . . . 219.228 135.219 57.604 57-64 14-31 8’83 3‘76 Torontál vm 58.690 35.358 10.275 70-94 8'80 5'oo T 46 Pancsova thj. v. 27.974 18.995 14.089 25-89 11-60 7-88 5-84 együtt . . . 86.664 54.353 24.364 55-19 9-14 5-73 2-57 Összesen . . . 450.195 299.709 145.215 51-97 10-67 7'io 3-44 gj Erdély.— Siebenbürgen. Alsó-Fehér vm. . . . 4.715 2,800 798 71 "50 3-70 2-20 0-68 Besztercze-Naszód vm. 13.215 6.844 1.058 84-64 8*45 4-38 0'68 Brassó vm 38.946 30.327 7.343 75-79 7-27 5-66 1 *37 Csik vm 8.166 2.299 603 73-77 8-24 2’32 0*01 Fogaras vm 16.220 7.449 4.346 49-28 12-28 5-64 3-29 Háromszék vm. . . . 14.625 9.740 2.444 74-93 6-62 4-42 1-n Hunyad vm 14.242 4.556 — 100-oc 5*05 1*81 — Kis-Küküllő vm. . . . — — — — — — — Kolozs vm 2.182 2-120 2.120 0" 00 3-46 3*36 3" 36 Kolozsvár thj. v, . 102.570 24.209 12.506 48-34 24-11 5"70 9-95 együtt . . . 104.752 26.329 14.626 44-45 21 *48 5-40 3-00 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — Maros-Vásárh. thj. v. 28.377 16.697 — 100 ’oo 9Én 5-36 — együtt . . . 28.377 16.697 — lOO'oo 9"ii 5’36 — Nagy-Küküllő vm. . . 13.060 7.256 — 100-oc 6-86 3'81 _ Szeben vm 41.439 27.842 26.339 5-40 8-27 5'66 5-20 Szolnok-Doboka vm. . 31.700 9.004 4.872 45*89 12-81 3*61 1*97 Torda-Aranyos » . 10.009 6.737 — lOO'oo 7*45 5'oi — Udvarhely vm. . . . 10.469 3.767 — 100-oc 9-79 3’62 — Összesen . . . 349.985 161.656 62.429 61-73 9-99 4-02 1"78 h) Fiume v. és kér. ) Liume Stadt n. Geh.\ 213.901 146.512 125.047 14-66 21-89 14-99 12-eo Magyarország összesen Ungarn zusammen j 7,046.224 4,704.998 8,012 174 39-35 11-27 7-68 4-82 II. Hory.-Szlar.-orsz. Kroatien-Slavonien. Belovár-Kőrös vm. . . 14.899 6.358 9.749 O’oo 7-88 3-15 4-83 Lika-Krbava vm. . . 4.975 4.975 4.975 0'oo 19-36 19*36 19-36 Modrus-Fiume vm. . . 23.943 15.372 — lOO’oo 11 "17 7-17 — Pozsega vm 20.243 11.463 7.695 32-87 9-44 5-36 3-69 Szeréin vm 51.604 32.404 10.140 68-71 9-76 6*13 1.92 Zimony thj. v. . . 12.388 11.438 10.025 12-36 7-86 7-26 6" 36 együtt . . . 63.992 43.842 20.165 54'01 9’32 6-39 2'64 Varazsd vm — — — — — — — Varazsd thj. v. . . 7.406 2.000 600 70-oa 3’ 64 0*98 0*29 együtt . . . 7.406 2.000 600 70'oc 3-64 0‘98 0*29 Verőcze vm 19.594 8.200 1.100 86-59 7-18 3-oo 0'40 Eszék thj. v. . . . 42.171 26.629 2.487 15-66 7-73 4" 88 0*46 együtt . . . 61.765 34.829 3.587 89-70 7*65 4-26 0’44 Zágráb vm 28.215 17.094 1.681 31*67 8*30 5*03 0'49 Zágráb thj. v. . . 194.331 175.122 44.800 74-42 17-31 15-66 4‘01 együtt . . . 222.546 192.216 46.481 75*82 15-26 13-18 3-19 Összesen . . . 419.769 311.056 93.252 70-02 10’79 7’99 2"40 Magyar kor. orsz. ossz. 1 Lander d. ung. Krone zus.f 7,465.993 5,016.053 3,105.426 38'ob 11-26 7*66 4-68 10 134* Budapesten — mint a 135. lapon foglalt táblázatból kitűnik — 3,678.850 koronányi vagyona van a betegsegélyző pénztáraknak s 2,840.855 koronát tevő szabályszerű tartalékalapjukból 2,017.163 korona van elhelyezve. Az arány tehát jobb, mint az országos átlag- ban ; elhelyezésre a tartaléknak csak 34 százaléka vár. Egy tagra a vagyonból 13*26 korona esik, a szabályszerű tartalékból 10*23 korona, a ténylegesből pedig 7*27 korona. A budapesti pénztárak vagyonálladéka a következő tételekből alakul: pénztári készlet gya- nánt 144.940 korona szerepel, postatakarékpénztárban 7.457 korona van elhelyezve (a tartaléktőkének ugyanily módon elhelyezett s alább említendő részletén kívül), egyéb takarékpénztári betétekben 154.985 korona, a cheque és clearing számla követelései gyanánt 2.764 korona van kitüntetve, az értékpapírok (1898. évi deczember 31-én volt árfolyam szerint) 112.480 koronát képviselnek, ezek lejárt kamatai 1.848 koronát jelzálogilag fedezett követelése a buda- pesti pénztáraknak egyáltalában nem volt; ingatlanaik 280.483 korona értékben vannak felvéve, leltári és egyéb felszerelési tárgyaik pedig 60.676 koronával. Mint hátralékos — de még behajthatónak Ítélt — tagjárulék az 1.898. évi vagyonmérlegben 264.334 korona van fel- tűntetve, 5*18 százaléka az év folyamán esedékes tagjárulékoknak. A tartalékalap a következő czímeken van elhelyezve: postatakarék- pénztári betét 43.737 korona, egyéb takarékpénztári betét 227.307 korona, értékpapirálladék 1,167.163 korona, ingatlanok 545.943 korona, s egyéb czímek 33.013 korona. A vagyonálladékot kiegé- szíti még 88.304 koronányi egyéb követelés. A budapesti pénz- tárak terheit 54.815 koronányi kölcsön- és előlegtartozás képezi, továbbá az év utolsó negyedéről kifizetetlenül maradt táppénzek gyermekágyi segélyek és temetkezési járulékok 27.733 koronát tevő összegben, fizetetlen igazgatási és kezelési költségek 7.619 koroná- val, azután orvosi és szülésznői illetmények és kiegyenlítetlen gyógy- szertári és kórházi számlák 172.302 koronával. A pénztárak egyéb tartozásai 265.987 koronára rúgtak, s ezeken kívül teher gyanánt szerepel még 2,017.163 korona elhelyezett, és 966.108 korona még el nem helyezett tartalékalap. Azoknál a pénztáraknál, a melyek vagyon egyenleggel zárták le mérlegüket, 167.123 koronányi tiszta vagyon mutatkozik; túlsúlyban vannak azonban azok a pénztárak, a melyek hiánynyal végezték az évet, számszerint 543.416 koroná- val, úgy hogy végeredményben 376.293 korona hiányt tűntetne fel a budapesti betegsegélyző pénztárak 1898. évi mérlege. Hogy ez a hiány inkább csak névleges, s a valóságnál rosszabbnak mutatja a pénztárak helyzetét arról már korábban szóltunk. A budapesti kerületi betegsegélyző pénztárnak 672.116 koroná- nyi vagyonálladékát 487.989 korona szabályszerű tartaléktőke terheli meg s ebből eddig csak 121.032 került elhelyezésre; hátralékban . van tehát még 75*20 százalék. Sokkal kedvezőbb helyzetben van a magyar kir. államvasutak betegsegélyző pénztára, a melynek 1,162.478 koronányi vagyonát 1,150.194 korona szabályszerű tartaléktőke tér* heli ugyan meg, de ebből 1,129.177 korona el van helyezve, és csak l*82°/o vár elhelyezésre. A harmadik nagy budapesti pénztár, az általános munkáspénztár vagyonmérlegében 526.430 koronányi vagyont szerepeltet. Szabályszerű tartalékalapja 399.428 koronára rúg, tényleg ebből 47.857 korona van elhelyezve, a még pótlandó hiány 88*02 százalék. A budapesti ipartestületi pénztáraknak 289.687 korona vagyonuk van s 176.042 koronát tevő tartalékalapjuknak mintegy felét, 84.997 koronát helyeztek el; hátraléka tehát a tarta- léknak még 51*72°/o-a. Csak két ipartestületi pénztár, az órásoké és a henteseké tudta eddig egész tartaléktőkéjét elhelyezni, ugyancsak kettő a lakatos és a szobafestő ipartestületnek pénztára tartaléku 1898. végéig még egy fillért sem tudott elhelyezni. A gyári pénz- tárak 1,940.865 koronányi vagyonálladék mellett 1,593,640 koronát helyeztek el 1,594.896 korona szabályszerű tartalékjukból; a pót- landó hiány tehát 7*2B°/o. Hat gyári pénztárnak még nem volt alkalma tartalékot gyűjteni; ellenben 24 ván olyan, a mely a szabályszerű tartaléktőkét, vagy azt meghaladó összeget tényleg elhelyezett. A magán egyesületi pénztárak összes vagyona 776.182 koronát teszen. Szabályszerű tartalékalapjuk 581.928 korona, s ebből 217.494 korona van már elhelyezve; további elhelyezésre vár 67*43°/o. Öt magánegyesületi pénztár már is megfelelt törvényes kötelezettségé- in Budapest habén die Krankenkassen — wie aus dér Ta- belle auf Seite 135 ersichtlich — ein Vermögen von 3,678.850 Kro- nen, und von ihrem 2,840.855 Kronen betragenden vorschriftsmássi- gen Reservefond sind 2,017.163 Kronen angelegt. Das Verháltnis ist alsó günstiger als im Landesdurchschnitt; des Anlegens harren nur noch 34 Perzent des Reservefondes. Auf ein Mitglied entfallen von dem Vermögen 13*25 Kronen, vöm vorschriftsmassigen Reserve- fond 10*23 Kronen, vöm faktischen aber 7*2? Kronen. Dér Vermö- gensstand dér Budapester Kassen setzt sich aus folgenden Posten zusammen : Bargeld 144.940 Kronen, in dér Postsparkasse ange- legt 7.457 Kronen (ausser dem auf gleiche Weise angelegten und weiter untén zu erwáhnenden Theile des Reservefondes), in andern Sparkasse-Einlagen 154.985 Kronen, als Forderungen des Cheque- und Clearing-Konto 2.764 Kronen, Wertpapiere (zu dem Kurs vöm 31. Dezember 1898) 112.480 Kronen, fállige Zinsen derselben 1.848 Kronen. Hypothekarforderungen hatten die Budapester Kassen über- haupt keine; ihre Immobilien sind mit einem Werte von 280.483 Kronen aufgenommen, ihre Inventars- und sonstigen Einrichtungs- Gegenstánde aber mit 60.676 Kronen. Als rückstándige, aber noch für einbringlich erachtete Mitgliederbeitráge sind in dér Vermögens- bilanz von 1898 264.334 Kronen ausgewiesen, 5*is Perzent dér im Laufe des Jahres fálligen Mitgliederbeitráge. Dér Reservefond ist unter folgenden Titeln angelegt: Postsparkassen-Einlagen 43.737 Kronen, sonstige Sparkasseneinlagen 227.307 Kronen, Bestand an Wertpapieren 1,167.163 Kronen, Immobilien 545.943 Kronen und sonstige Titel 33.013 Kronen. Den Vermögensstand ergánzen noch 88.304 Kronen sonstige Forderungen. Die Lasten dér Budapester Kassen bestehen aus folgenden Posten; Darlehen und Vorschuss- Schulden 54.815 Kronen, unbeglichene Pflegegelder, Kindbett-Unter- stützungen und Leichenbestattungs-Gebühren vöm letzten Quartal des Jahres 27-733 Kronen, nicht ausgezahlte Verwaltungs- und Manipulationskosten 7.619 Kronen, dann Arzte- und Hebammen- gebühren und unbeglichene Apotheker- und Spitalsrechnungen 172.302 Kronen. Die übrigen Schulden dér Kassen beliefen sich auf 265.987 Kronen und ausserdem sind als Lasten 2,017.163 Kronen angelegter und 966.108 Kronen nicht angelegter Reserve- fond eingestellt. Bei den Kassen, welche ihre Bilanz mit einem Vermögenssaldo schlossen, zeigt sich ein Reinvermögen von 167-123 Kronen ; es überwiegen aber diejenigen Kassen, welche das Jahr mit Deflzit beschlossen habén, u. zw. zusammen mit 543.416 Kronen, so dass die 1898-er Bilanz dér Budapester Krankenkassen im Endergebnis 376.293 Kronen Deflzit aufweisen würde. Dass dieser Abgang ein mehr nomineller ist, und die Lage dér Kassen schlechter erscheinen lásst, als sie wirklich ist, ist schon früher ervváhnt worden. Dér Vermögensstand dér Budapester Bezirks-Krankenkasse im Betrage von 672.116 Kronen ist mit einen vorschriftsmassigen Reservefonde von 487.989 Kronen belastet, wovon bisher nur 121.032 Kronen zűr Anlegung gelangt sind; im Rückstand sind alsó noch 75*2«°/o. In einer viel günstigeren Lage beflndet sich die Kranken- kasse dér kön. ungarischen Staatsbahnen, dérén Vermögen von 1,162.478 Kronen zwar mit einem vorschriftmássigen Reservefonde von 1,150.194 Kronen belastet ist, wovon aber schon 1,129.177 Kronen angelegt sind und nur l*82°/o dér Anlage harren. Die dritte grosse Budapester Kasse, die allgemeine Arbeiterkasse weist in ihrer Vermögensbilanz ein Vermögen von 526.430 Kronen aus. Ihr vorschriftsmássiger Reservefond betrágt 399.428 Kronen, hievon sind thatsáchlich 47.857 Kronen angelegt, dér noch zu er- setzende Abgang beláuft sich auf 88*02 Perzent. Die Budapester Gewerbekorporations-Kassen habén ein Vermögen von 289.687 Kronen und habén von ihrem Reservefond von 176.042 Kronen etwa die Halfte, 84.997 Kronen angelegt; dér Reservefond zeigt alsó noch einen Rückstand von 51*72°/o. Nur zwei Gewerbe- korporations-Kassen, die dér Uhrmacher und dér Selcher konnten bisher ihren ganzen Reservefond anlegen, ebenfalls zwei, die Kas- sen dér Gewerbekorporation dér Schlosser und dér Zimmermaler vermochten bis Ende 1898 nicht einen Heller als Reservefond anzulegen. Die Fabrikskassen legten bei einem Vermögen von 1,940.865 Kronen, 1,593.640 Kronen von ihrem 1,594.896 Kronen betragenden vorschriftsmassigen Reservefond an; dér zu ergan- zende Abgang betrágt alsó 7*2ö°/o. Sechs Fabrikskassen hatten noch keine Gelegenheit, einen Reservefond zu sammeln; hingegen gibt es 24, die den vorschriftsmassigen Reservefond oder eine denselben übersteigende Summe faktisch angelegt habén. Das Gesammtvermögen dér gesammten Privatvereins-Kassen betrágt 776.182 Kronen, ihr vorschriftsmássiger Reservefond 581.928 Kronen, hievon sind 217.494 Kronen angelegt, dér femem Anlage harren 67*4s°/o. Fünf Privatvereins-Kassen sind ihrer gesetzlichen Ver- pflichtung bereits nachgekommen und habén den vorschriftsmás 135* Folyó szám Lcmfende ZahI A betegsegélyző pénztár neve Namen dér Krankenkasse *) Vagyon állapot Vermögens- stand Szabályszerű Vorschrifts- mdssiger Tényleges Thatsachlicher Az el nem helyezett a szabályszerű tartalék- tőkének o/o-ában Dér nicht angelegte Re- servefond in Perzenien des vorschriftsmássigen Et Auf ei az összes vagyonból ül. teherből von dem Ge- sammtver- mögen beziv. Lasten jy tagra esik 1 Mitglied entfallén ja tényleges von dem von dem vorschriftsA thatsach- massigen | lichen tartalékalapból liescrve/ond tartalék tőke Reservefond korona — Kronen i Budapesti kerületi betegsegélyző pénztár 672.116 487.989 121.032 75-20 12' 31 8' 03 ,9*22 Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 2 Arany- és ezüstművesek stb. ipart. bs. pénztára 6.328 4.829 400 91 'n 10-n 7*71 0*64 3 Fodrászok ipartestületi bs. pénztára 12.142 8.319 6.939 21-32 9-68 6-90 5*48 4 Egyesült lakatos, puskamfives ipartestület bs. pénztára 42.362 27.850 — 100-oo 10*62 6-98 — 5 Csizmadia ipartestületi- bs. pénztár 4.342 2.667 2.030 23-88 9'48 5-82 4-43 6 Építőmesterek, kőművesek stb. bs. pénztára 115.200 62.322 41.874 32-si 14"16 7’. 06 5-16 7 Könyvkötők, keztyűsök stb. bs. pénztára 20.087 13.288 3.400 74-41 11'80 7-Si 2-oo 8 Mészáros ipartestületi bs. pénztár 8.902 6.691 6.442 3-72 11-36 8’63 8-22 9 Órás ipartestület bs. pénztára 3.028 2.159 2.159 O-00 12-u 8‘64 8‘64 10 Sütők, czukrászok stb. ipartest, bs. pénztára 18.893 16.700 13.700 17-96 9'30 8-22 6'75 11 Szobafestő, czimfestő ipart. bs. pénztára 22.264 18.023 — lOO'oo 8 '63 6-91 — 12 Hentes ipartestület bs. pénztára 30.734 7.289 7.289 O'oo 49"17 1 1*66 11*60 13 Bádogos, rézöntő stb. ipart. bs. pénztára 5.405 5.405 764 85"86 4-31 4‘Sl 0"6I együtt . . . 3S9.687 176.042 84.997 SI'72 12'21 7-42 3-68 Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. 14 A m. á. v. gépgyárának betegsegélyző pénztára 76.900 57.858 60.456 O'oo 24-oi 18-oo IS’87 15 A budapesti légszeszgyárak gyári bs. pénztára . 34.911 9.531 16.248 0-oo 28'éo 7-86 13-41 16 Budapesti tégla- és mészégető gyár bs. pénztára 8.968 2.773 2.773 O'oo 16*83 5*20 5-20 17 Budapesti villamos városi vasút r.-társ. bs. pénztára 22.026 9.190 9.190 O'oo 23-94 9-99 9*99 18 Cs. és kir. szab. déli vaspálya társ. bs. pénztára 181.792 82.656 170.572 0*oo 35-42 16-11 34-41 19 Czettel és Deutsch-féle műintézet gyári bs. pénztára 5.447 1.459 1.459 O'oo 54-47 14-59 14-59 20 A »Danubius« magyar hajó- és gépgyár r.-társ. bs. pénztára 14.148 14.148 — lOO'oo 12-44 12-44 — 21 Eisele József réz-, érczmű- és gőzkazángyár rt. bs. pénztára 2.281 2.281 1.959 14'ia 13-68 13*68 1 l'OC 22 Ganz és társa vasöntő gépgyár rt. bs. pénztára 52.419 52.419 37.544 28'38 12-oo 12-oo 8-59 23 Goldberger Samu és fiai gyári bs. pénztára 6.567 5.153 5.153 O'oo 14*76 11-58 11 "68 24 Graepel Hugó rostalemez stb. gyári bs. pénztára 3.773 1.978 2.356 O'oo 20‘Bi 10’75 12'8o 25 Grünwald és társa szeszgyárának bs. pénztára 2.067 2.067 678 67-19 7*54 7*54 2-47 26 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút magyarorsz. vonalai bs. pénztára 47.356 37.288 37.288 O’oo 1 1 -63 9-ie 9*16 27 »Gizella« gőzmalom Krausz Mayer és fiai vállalati bs. pénztára .... 4.539 3.665 3.846 O'oo 15-39 12-42 13-04 28 Kőbányai gőztéglagyár társulat bs. pénztára 10.722 6.256 6.256 O'oo 10’BO 6*16 6*10 29 13.519 13.519 — lOO'oo 6'69 6*59 — 30 Láng L. gépgyár és vasöntő rt. bs. pénztára 4.857 4.857 — lOO'oo 12-08 12-68 — 31 Lechner rákosi téglagyár rt. bs. pénztára 2.755 1.293 1.293 O'oo 8*22 3-86 3-86 32 Melocco L-féle ozementgyár bs. pénztára 929 929 420 54"79 5-66 5-56 2-61 33 Mohács-pécsi vasút bs. pénztára 33.358 11.000 11.000 O'oo 116-23 38-33 38-83 34 Nicholson gépgyár rt. bs. pénztára 8.512 7.544 6.277 16-79 15*88 14-07 1 1 "71 35 Dr. Örley Lajos gőztéglagyári bs. pénztára 5.693 1.549 1.717 O’oo 16-05 4-53 5-02 36 Rigler József Ede, papírgyár rt. bs. pénztára 5.499 3.717 3.800 O-oo 1 1 "02 7-45 7’62 37 Robey és társa gépgyári bs. pénztár 1.191 400 400 O’oo 49*03 16*67 16'07 38 Roessemann és Kühnemann gépgyár bs. pénztára - 1.951 1.623 — lOO’oo 13-94 11-59 ,— 39 Rock István gépgyári bs. pénztár 4.354 4.354 — lOO'oo 12-77 12'77 — 40 Schlick-féle vasöntő és gépgyár rt. bs. pénztára 32.375 17.388 17.388 O'oo 23-84 12-80 12-80 41 Spitzer Gerson és társai bs. pénztára 4.192 2.428 2.428 O'oo 14*30 8*32 8'32 42 Újlaki tégla- és. mészégető rt. gyári bs. pénztára 11.220 6.183 6.183 O'oo 13-68 7*49 7*49 43 Wörner J. és társa gépgyárának bs. pénztára ' 6.073 6.073 5.474 9.86 13"90 13-90 12-63 44 Első magyar szálloda rtárs. vállalati bs. pénztára 4.867 2.070 3.831 O’oo 23*98 10-50 18-87 45 Délnémet Dunagőzh. társ. bs. pénztára 15.797 2.413 2,413 O-oo 28-31 4-82 4*32 46 Magyar hajósok orsz. egyesülete vállalati bs. pénztára ; . 22.455 8.795 17.457 O’oo 12'oi 4-71 9-34 47 Vulkán gépgyár rt. vállalati bs. pénztára 6.740 5.687 3.197 43-78 18-12 15'29 8-59 48 M. kir. államvasutak bs. pénztára 1,162.478 1,150.194 1,129.177 1*82 13-02 12-89 12-66 49 Royal nagyszálloda rt. bs. pénztára 1.905 643 643 O'oo 14-77 4‘98 4'98 50 •Krausz szesz- és élesztőgyár bs. pénztára 3.409 1.149 1.149 O'oo 32-47 10-94 10-94 51 Óbudai m. kir. dohánygyári bs. pénztár 22.003 8.126 7.742 4-73 22-00 8-13 7-74 52 Erzsébetvárosi m. kir. dohánygyári bs. pénztár 41.240 20.240 9.873 51-22 43-14 21*17 10'33 53 Ferenczvárosi m. kir. dohánygyári bs. pénztár 49.577 24.000 — lOO'oo 38-98 18-87 — együtt . . . 1,940.865 1,594.896 1,593.640 7-25 15'31 12'68 12'67 Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. , 54 Budapesti czipész iparosok és segédek bs. pénztára 31.803 24.208 6.192 74-42 7*25 5-62 1*41 55 » kávéssegédek bs. pénztára 11.705 4.535 10.000 O-oo 12-85 4-98 10-98 56 » koosigyártó segédek bs. pénztára 4.349 1.589 1.589 O’oo 1 0*66 3'86 3*86 57 » kovácssegédek elismert jellegű bs. pénztára . 3.159 2.089 400 80-85 5-73 3-79 6*73 58 » kőfaragósegédek bs. pénztára 10.524 6.331 6.331 O'oo 19-78 1 1‘90 11-90 59 Első budapesti molnárok és malommunkások bs. pénztára 7.592 3.395 2.506 26'19 34-83 15-67 1 1-50 60 » » ált. tímár bs. és temetk. egylet pénztára 2.448 2.000 — lOO-oo 24-48 20'00 — 61 » » szabósegédek bs. pénztára 25.188 25.188 6.967 72-34 6-io 6‘io 1 ‘70 62 Ferenoz József keresk. kórház bpesti keresk. bet. áp. egylet pénztára . . 117.584 85.085 107.572 O-oo 15-42 11-16 14-u 63 Fővárosi kereskedők bs. pénztára 35.400 28.080 28.080 O'oo 15-42 12-23 12-23 64 Általános munkás bs. pénztár 526.430 399.428 47.857 88-02 10-25 7*77 0-93 együtt . . . 776.182 581.928 217.494 67-48 10'71 S‘03 3"00 Budapest székes főváros összesen . . . 3,678.860 2,840.855 2.017.163 34-01 13-25 10*23 7*27 nek, és a szabályszerű tartalékalapot teljes mértékben elhelyezte; egy azonban még nem kezdette meg a tőkegyűjtést. A vagyonálladéknak, a szabályszerű és tényleges tartalékalap- nak egy tagra eső hányada a budapesti pénztárak sorában a követ- kező szélsőségeket tünteti föl. Legtöbb, 116*23 koronányi vagyon esik egy tagra a mohács-pécsi vasút betegsegélyző pénztáránál; ugyanitt a legmagasabb a szabályszerű és a tényleges tartaléktőké- *) ■ Den deutschen Text dér Namen dér Krankenkassen síehe auf Seite 98 und 100. sigen Reservefond im vollen Betrage angelegt; eine aber hat das Kapitalsammeln noch nicht begonnen. Die auf ein Mitglied entfallende Quote des Vermögensstandes, des vorschriftsmássigen und faktischen Reservefondes zeigt in dér Reihe dér Budapestéi- Kassen folgende Extrémé. Das meiste Vermögen, liö’as Kronen, entfallt auf ein Mitglied bei dér Krankenkasse dér Mohács-Pécser Eisenbahn; hier ist auch dér auf ein Mitglied entfallende Theil des vorschriftsmássigen und des 136* nek egy tagra jutó része is, egyaránt SS'sa korona. Legkevesebb az egy tagra eső vagyon a bádogos ipartestület pénztáránál, 4*si korona; a szabályszerű tartaléktőkéből csak 3’79 korona jut a kovács segédek magánegyesületi pénztáránál, a tényleges tartaléktőkéből pedig — nem említve azokat a pénztárakat, a melyek tartalékot egyáltalán nem gyűjtöttek — az egy tagra eső hányad ismét a bádogos-ipartestület pénztáránál a legkisebb, O’ei korona; de igen közel áll ehhez az aranyműves ipartestületi pénztár aránya, 0*64 koronával s az általános munkás-betegsegélyző pénztár 0'9s koronával. Arra a kérdésre, hogy a betegsegélyző pénztáraink elhelye- zett tartalékalapjukat kényszerültek-e eddig igénybevenni és mily mértékben, adatgyűjtésünk nem ád megbízható választ; a pénztárak bevételi és kiadási mérlegéből ítélve azonban ez az igénybevétel csak igen szórványos és kis arányú lehetett, s a már elhelyezett tartalékalap legtöbb esetben csorbítatlanül megmaradt későbbi, nehe- zebb idők felszaporodó szükségleteinek , fedezésére. faktischen Reservefondes dér höchste, von beiden 38’as Kronen. Am geringsten ist das auf ein Mitglied entfallende Vermögen bei dér Kasse dér Gewerbekorporation dér Spengler, 4*si Kronen. Vöm vorschriftsmássigen Reservefond entfallen nur 3*79 Kronen bei dér Privatvereins-Kasse dér Schmiedgehilfen, vöm faktischen Reserve- fond aber ist — abgesehen von denjenigen Kassen, welche über- haupt keinen Reservefond gesammelt habén — die auf ein Mitglied entfallende Quote wieder bei dér Kasse dér Gewerbekorporation dér Spengler die geringste, O'ei Kronen; sehr nahe kommt auch das Verháltnis dér Kasseder Gewerbekorporation dér Goldschmiedemit 0*64 Kronen und die allgemeine Arbeiter-Krankenkasse mit 0*93 Kronen. Auf die Frage, ob die Krankenkassen bisher genöthigt waren, ihren angelegten Reservefond anzutasten und in welchem Maasse, gibt unsere Datensammlung keine verlássliche Antwort; aus dér Einnahme- und Ausgabe-Bilanz dér Kassen gefolgert, kann aber diese Inanspruchnahme nur sehr sporadisch und gering- fügig gewesen sein und dér schon angelegte Reservefond ist in den meisten Falién zűr Deckung sich anháufender Bedürfnisse spátererer schwererer Zeiten intakt bewahrt worden. 4. A betegségi statisztika főbb adatai, Die Hauptdaten dér Krankheitstatistik. A betegsegélyző pénztárak áldásos hivatására leginkább a betegségi statisztika adatai vetnek világot, azoknak a szegény mun- kásoknak a száma, a kik betegségükben, munkaképtelenségükben istápolást nyernek a pénztáraktól, pénzbeli segítséget az elmaradt munkabér helyett, orvosi segítséget és gyógyszereket elveszített egészségük helyreállítására. Betegsegélyző pénztári statisztikánk, sajnos, meglehetős szűk szavüan emlékezik meg a betegségi statisztika adatairól; csupán szám szerint közli — egyúttal azonban a beteg tagok neme szerinti részletezéssel is — a tápdijban vagy kórházi ellátásban részesülő beteg tagok számát, a megbetegedési esetek számát, a tápdíjas és a kórházi napok összegét. Ugyancsak a betegek, az előfordult esetek és a betegségi napok száma közöltetik a gyermekágyas női tagoknál is. Ezeken kívül csupán az ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesített, de táppénzt nem élvező betegek számát kaphatjuk meg, külön a tagokét, s külön a tagok hozzátartozóiét; azonban mind a két adat a leggyöngébb és legkevésbbé hiteles a betegségi statisztika számai közül. Szükségtelen említeni, hogy mily irányokban és mennyi rész- letre kiterjedőleg volna kívánatos kiegészíteni a betegségi statiszti- kának ezeket a nagyon is szűkre szabott határait. A betegségek tartamára vonatkozólag minden tájékozottságunk egy átlagszámra szorítkozik, a melyet a betegségi esetek s a betegen töltött napok összevetéséből nyerünk, de hogy a tápdíjélvezésre s a kórházi ápolásra megszabott húsz heti határidőt milyen mérvben veszik igénybe a tagok, illetőleg, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő a rövidebb tartamú s a hosszabb ideig húzódó betegségek, arról képet egy- általában nem nyerhetünk. Korábban állítottak össze a pénztárak kimutatásokat beteg tagjaikról a betegségek nemei szerint is rész- letezve ; e kimutatások akkor fölötte hiányosak voltak s rövid idő múlva el is maradtak. A betegségek nemei szerint részletezett betegségi és haláloki statisztika, egybevetve a beteg tagok élet- korával és foglalkozásával s szembeállítva másfelől az egész tag- létszámnak életkor és foglalkozások szerinti tagozódásával, kétség- telenül igen gazdag és hasznavehető tanulságokkal járna nemcsak a betegsegélyző pénztárak igénybevételének megítélésére, hanem általában a munkás osztály egészségi viszonyainak alapos meg- ismerésére is. Vannak ugyan egyes betegsegélyző pénztárak, a melyek — nem statisztikai kimutatásaikban, hanem évi jelentéseik- ben — ma is tesznek közzé adatokat tagjaik betegedési viszonyai- ról, ez adatok azonban annyira eltérő elvek szerint vannak össze- állitva, hogy összesítésre s ennek alapján tanulságok levonására nem alkalmasak. A betegségi statisztikára vonatkozólag rendelkezésünkre álló adatok szerint, mint a 138., 139. és 140. oldalon foglalt táblázatból kitűnik, a magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárai- nál 1898-ban tápdíjban és kórházi ellátásban 176.128 beteg tag része- sült, a betegségi esetek száma 228.305 volt, az összes tápdíjas és Auf den segensreichen Beruf dér Krankenkassen werfen die Daten dér Krankheitstatistik das meiste Licht, die Zahl dér armen Arbeiter, die in ihrer Krankheit und Arbeitsunfáhigkeit von den Kassen Hilfe erhalten, Geldunterstützung an Stelle des ausge- bliebenen Arbeitslohnes, árztliche Hilfe und Medikamente zűr Wieder- herstellung ihrer verlorenen Gesundheit. Unsere Statistik dér Krankenkassen ist bei dér Erwáhnung dér Daten dér Krankheitstatistik leider ziemlich wortkarg; sie theilt nur ziffermássig, zugleich aber nach dem Geschlecht dér kranken Mitglieder spezifizirt, die Zahl dér mit Pflegegeld oder Spitalspflege betheiligten kranken Mitglieder, die Zahl dér Erkran- kungsfálle, die Summe dér Pflege- und Spitalstage mit. Audi bei den Wöchnerinnen-Mitgliedern wird die Zahl dér Kranken, dér vorge- kommenen Falle und dér Krankentage mitgetheilt. Ausser dicsen erhalten wir nur noch die Zahl dér Kranken, welche unentgelt- licher arztlicher Hilfe und Medikamente, aber keines Pflegegéldes theilhaftig werden, separat die Mitglieder und die Angehörigen dér Mitglieder; aber beide Daten sind die schwáchsten und die am wenigsten verlásslichen unter den Zahlen dér Krankheit- statistik. Es braucht nicht erwáhnt zu werden, in welchen Richtungen und auf wie viele Details sich verbreitend die Erweiterung dieser sehr eng gezogenen Grenzen dér Krankheitstatistik wünschens- wert wáre. Bezüglich dér Dauer dér Krankheiten beschránkt sich unsere ganze Orientirung auf eine Durchschnittszahl, welche sich aus dér Kombination dér Krankheitsfálle mit den Krankheitstagen ergibt, aber wir können uns keine Vorstellung darüber machen, in welchem Maasse die Mitglieder den zum Pflegegeldgenuss und zűr Spitalspflege bemessenen Termin von zwanzig Wochen in Anspruch nehmen, beziehungsvveise mit welcher Háufigkeit die kürzere Zeit dauernden und die lángere Zeit sich hinziehenden Krankheiten vor- kommen. Früher habén die Kassen Ausweise über ihre kranken Mitglieder nach den Krankheitsgattungen spezifizirt zusammen- gestellt; diese Ausweise waren damals überaus mangelhaft und sind nach kurzer Zeit ganz ausgeblieben. Die nach den Krankheits- gattungen spezifizirte Krankheits- und Todesursachen-Statistik, kombinirt mit dem Lebensalter und dér Bescháftigung dér kranken Mitglieder und andererseits dér Gliederung des gesammten Mit- gliederstandes nach Lebensalter und Bescháftigungen, würde un- zweifelhaft sehr reiche und brauchbare Hinweise nicht nur zűr Beurtheilung dér Inanspruchnahme dér Krankenkassen, sondern auch zűr gründlichen Erkenntnis des Gesundheitsverháltnisses dér Arbeiter- klasse überhaupt bieten. Es gibt zwar einzelne Krankenkassen, welche nicht in ihren statistischen Ausweisen, sondern in ihren Jahresberichten auch heute Daten über die Krankheitsverháltnisse ihrer Mitglieder veröffentlichen. Diese Daten sind aber nach so differirenden Grundzügen zusammengestellt, dass sie zűr Summirung und zu Folgerungen nicht geeignet sind. Nach den bezüglich dér Krankheitstatistik zűr Verfügung ste- henden Daten wurden, wie aus den Tabellen auf Seite 138, 139 und 140 ersichtlich, bei den gesammten Krankenkassen dér Lánder dér ungarischen Krone im Jahre 1898 176.128 kranke Mitglieder eines Pflegegeldes und dér Spitalspflege theilhaftig, die Zahl dér Krank- heitsfálle betrug 228.305, die dér gesammten Pflegegeld- und 18* 13S* 1895. 1896. A betegségi statisztika adatai Daien dér Krankheüstatisiik A kerületi Bei elén Bezirks- Az ipartestületi Bei den Gewerbe- Korporations- A gyári és vállalati Bei den Fahriks- u. Unternehmungs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei den gesammten A kerületi Bei den Bezirks- Az ipartestületi Bei den Gewerbe- Korporations- A gyári és vállalati Bei den Fahriks- u. Unternehnumgs- A magán- egyesületi Bei den Privat- vereins- Az összes Bei den gesammten betegsegélyző pénztáraknál - - Krankenkassen betegsegélyző pénztáraknál - - Krankenkassen I. Magyarország. — Ungarn. A) Absolut számok. — Absolute Zahlen. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld oder Spilalspflege: Betegek száma — ZaM dér Kranken 45.538 9.284 32.971 15.070 102.863 71.059 17.718 44.656 21.863 155.296 Megbetegedések száma ZaM dér Erkrankungen 60.291 13.022 37.952 20.351 131.616 95.100 30.793 57.733 25.931 209.560 Tápdíjas napok száma — ZaM dér Pflegegeld-Tage 477.242 51.508 321.593 313.509 1,163.852 853.447 196.583 v 501.966 339.715 1,891.711 Kórházi napok száma — ZaM dér Spitalstage . . Tápdíjas és kórházi napok száma — ZaM dér 88.776 12.827 119.103 31.156 251.862 159.208 40.552 137.351 46.970 390.081 Pflegegeld- und Spitalstage 566.018 64.335 440.696 344.665 1,415.714 1,013.655 343.135 639.317 386.685 8,381.793 B) Gyermekágyi segély: — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 783 158 273 506 1.720 1.197 187 554 714 2.652 Gyermekágyi esetek száma — ZaM dér KindbeU-Fdlle 807 160 347 511 1.825 1.302 201 610 717 2.830 Gyermekágyi napok száma— ZaM dér Kindbett-Tage C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- 16.394 1.634 4.650 9.200 31.878 28.791 4.344 9.063 9.100 51.298 szesitetttagok száma — Zahl dérMitglieder nurmit unentgeltlicher drzllicher Hilfe und Medikamenten 71.634 12.757 80.153 3.026 167.570 139.316 34.591 109.827 24.381 308.115 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — ZaM dér Familienglieder mit unentgeltlicher árztlicher Hilfe u. Medikamenten 28.631 2.784 97.618 6.425 135.458 68.751 10.336 119.075 11.428 209.590 B) Az 'évvégi taglétszám százalékában. In Perzenten des Miíglrederslandes am Ende des Jahres. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek: Kranke mit Pflegegeld oder Spilalspflege: Betegek száma — ZaM dér Kranken 19*32 13*22 22*80 16*84 19*05 29*05 27*03 27.77 25*u 27*83 Megbetegedések száma — ZaM dér Erkrankungen 25*68 18*55 26*24 22*74 24*37 38*86 46*97 35*91 29*78 37*65 Tápdíjas napok száma — ZaM dér Pflegegeld-Tage 202*49 73*35 222*38 350*36 215*53 348*93 299*85 312*19 390*ii 339*00 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . . Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér 37*86 18*27 82*36 34*82 46*64 65*09 71.00 85*42 53 94 69*90 Pflegegeld- und Spitalstage 340'15 91*62 504*74 385' is 363'n 414'02 570*86 5S7*ci 444*06 408'9o B) Gyermekágyi segély : — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 3*05 6*17 1*16 3*69 2*63 4*64 5*80 2*26 5*02 3*91 Gyermekágyi esetek száma—Zahl dér Kindhett-Fálle 3*14 6*25 1*48 3*73 2*79 5*06 6*28 2*47 5*04 4*17 Gyermekágyi napok száma—ZaM dér Kindbett-Tage C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- 63*82 63*78 19*81 67*13 48*72 111 *62 134*66 36*74 63*99 75*64 szesitetttagok száma—Zahl dér Mitglieder nur mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe und Medikamenten 30*39 18*17 55*43 3*38 31*03 56*96 52*76 68-30 28*oo 55*22 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher drztlicher Hilfeu. Medikamenten 12*16 3*96 67*60 7*18 25*08 28*11 15*77 74*06 13*12 37*66 II. Horvát-SzLivonországok. — Kroatien-Slavonien. A) Absolut számok. — Absolute Zahlen. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld und Spilalspflege; Betegek száma — ZaM dér Kranken 8.191 3 965 — 9.159 11.380 28 925 — 12.333 Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 8.348 3 1.075 — 9.426 11.646 28 1.102 — 12.776 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 79.886 — 6.137 — 86.023 112.451 16 5.543 — 118.010 Kórházi napok száma — ZaM dér Spitalstage . . Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér 34.671 32 2.225 — 36.928 51.072 153 1.992 53.217 Pflegegeld- und Spitalstage 114.557 33 8.363 — 133.951 163.533 169 7.555 — 171.337 B) Gyermekágyi segély : — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 140 — 68 — 208 152 — 92 — 244 Gyermekágyi esetek száma—Zahl dér Kindbett-Fdlle 140 — 68 — 208 152 — 92 — 244 Gyermekágyi napok száma — Zahl dér Kindbett-Tage C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- 3.283 — 1.888 — 5.171 3.778 — 2.377 — 6.155 szesitetttagok száma —• ZaM dér Mitglieder nur mit unentgeltlicher drzllicher Hilfe und Medikamenten 14.320 20 1.739 16.079 18.896 38 2.161 — 21.095 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — ZaM dér Familiénglieder mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe u. Medikamenten 1.140 140 -r-r 1.280 2.005 — 168 — 2.173 B) Az évvégi taglétszám százalékában. In Perzenien des Mitgliederstandes am Ende des Jahres. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspjlege: Betegek száma — Zahl dér Kranken 30*16 1*42 45*91 — 31*08 38*87 8*69 30*66 — 37*86 Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 30*74 1*42 51*14 — 31*99 39*27 8*69 36*39 — 38*70 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 294*18 — 291*96 — 291*oo 379*20 4*91 183*06 — 357*61 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . . Tápdíjas és kórházi napok száma — ZaM dér 127*67 15‘09 105*86 — 125*81 172*22 46*93 65*79 — 161*22 Pflegegeld- und Spitalstage 431-85 15'09 397'si — 477*21 557*42 57*84 848'86 — 518'73 B) Gyermekágyi segély: — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 5*47 — 5*32 5*42 5*67 — 6*05 — 5*81 Gyermekágyi esetek száma — ZaM dér Kindbett-Fdlle 5*47 — 5*32 — 5*42 5*67 — 6*05 5*81 Gyermekágyi napok száma — Zahl dér Kindbett-Tage C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- 128*19 — 147*73 — 134*70 140*97 — 156*27 — 146*61 szesitett tagokszáma — Zahl dér Mitglieder nurmit unentgeltlicher drztlicher Hilfe und Medikamenten 52*73 9*43 82*73 54*60 63*72 11*66 71*37 63*91 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher drztlicher HUfe u. Medikamenten 4*20 — 6*66 — 4*34 6*76 — 5*66 6*68 139* 1895. 1896. A betegségi statisztika adatai Daten dér Krankheitstatistik A kerületi Bei den Bezirks- Az ipartestületi Bei den Gewerbe- Korporations- A gyári és vállalati Bei den Fahriks- u. Unternehmnngs- A magán- egyesületi Bei den PrivaT vereins- Az összes Bei den gesammten A kerületi Bei den Bezirks- Az ipartestületi Bei den Gewerbe- Korporations- A gyári és vállalati Bei den Fahriks- u. Unternehmnngs- A magán- egyesületi Bei den Privát- vereins- Az összes Bei den gesammten betegsegélyző pénztáraknál — Kraukenkassen betegsegélyző pénztáraknál - - Krankenkassen III. Magyarbirodalom. — Königreich Ungarn. A) Absolut számok. — Absoluíe Zahlen. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege: Betegek száma — Zahl dér Kranken 53.729 9.287 33.936 15.070 112.022 82.439 17.746 45.581 21.863 167.629 Megbetegedések száma — Zahl dér Etkrankungen 68.639 13.025 39.027 20.351 141.042 106.746 30.821 58.835 25.934 222.336 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 557.128 51.508 327.730 313.509 1,249.875 965.898 196.599 507.509 339.715 2,009.721 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage 123.447 12.859 121.328 31.156 288.790 210.280 46.705 139.343 46.970 443.298 Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage 680.575 64.367 449.058 344.665 1,538.665 1,176.178 243.304 646.852 386.685 2,453.019 B) Gyermekágyi segély: — Kindbett-Unierstützung; Gyermekágyi segélyben részesült nó'k száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 923 158 341 506 1.928 1.349 187 646 714 2.896 Gyermekágyi esetek száma — Zahl dér Kindbett-Fdlle 947 160 415 511 2.033 1.454 201 702 717 3.074 Gyermekágyi napok száma — Zahl derKindbctt-Tage 19.677 1.634 6.538 9.200 37.049 32.569 4.344 11.440 9.100 57.453 C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- szesített tagok száma — Zahl dér Miíglieder nurmit unentgeltlicher arztlicher Hilfe und Medikamenten 85.954 12.777 81.892 3.026 183.649 158.212 34.629 111.988 24.381 329.210 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesí- tett családtagok száma —Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher arztlicherHilfe u. Medikamenten 29.771 2.784 97.758 6.425 136.738 70.756 10.336 119.243 11.428 211.763 B) Az évvégi taglétszám százalékában. In Perzenten des Mitgliederstandes am Ende des Jahres. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege: Betegek száma — Zahl dér Kranken 20*44 13*19 23*13 16*84 19*67 30*06 26*93 27*82 25*ii 28*36 Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 26*ii 18*49 26*60 22*74 24*77 38*92 46*78 35*91 29*78 37*62 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 211*96 73*13 223*38 350*36 219*48 352*20 298*39 309*80 390*11 340*os Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . . 46*97 18*26 82*69 34*82 50*71 76*67 70*89 85*00 53*94 75*oo Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage 258'93 91'39 306-07 5Ső*i8 570*19 428-31 369-23 394-se 444*05 415-03 B) Gyermekágyi segély: — KindbeU-Unterstützimg Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 3*27 6*17 1*38 3*69 2*78 4*74 5*80 2*47 5*02 4*03 Gyermekágyi esetek száma — Zahl dér Kindbett-Fdlle 3*56 6*25 1*68 3*73 2*93 5‘n 6*23 2*68 5*04 4*26 Gyermekágyi napok száma — Zahl dér Kindbelt-Tage 69*65 63*78 26*41 67-13 53*48 114*88 134*66 43*69 63*99 79*68 C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- szesített tagok száma— Zahl dér Mitgliedernur mit unentgeltlicher arztlicher Hilfe und Medihamenien 32*70 18*14 55*82 3*36 32*26 57*69 52*66 68*36 28*oo 55*70 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesí- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit un énigeltlicher arztlicher Hilfe u. Medikamenten 11*33 3*95 66*63 7*18 24*oi 25*80 15*69 72*79 13*12 35*83 I. Magyarország. — Ungarn. A) Absolut számok. — Absoluíe Zahlen. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege ; Betegek száma — Zahl dér Kranken 66.384 16.918 1897 40.295 19.720 143.317 68.074 16.656 1898 56.163 18.676 159.569 Megbetegedések száma — Zahl dér Erlirankungen 91.268 24.110 64.215 24.805 204.398 90.265 23.396 71.368 23.656 208.685 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 889.528 211.671 617.892 314.032 2,033.123 1,004.881 215.815 706.903 339.462 2.267.061 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . . 174.964 59.689 74.524 44.943 354.120 179.985 59.112 150.592 60.771 450.460 Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér Pflegegeld- und Spitalbtage 1,064.492 271.360 692.416 358.975 2,387.243 1,184.866 274.927 857.495 400.233 2,717.521 B) Gyermekágyi segély; — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nó'k száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 1.800 209 2.173 628 4.900 1.932 155 2.735 628 5.450 Gyermekágyi esetek száma—Zahl dér Kindbett-Fdlle 1.920 209 2.174 630 4.933 1.937 156 2.742 628 5.463 Gyermekágyi napok száma — Zahl derKindbctt-Tage C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- szesített tagok száma — Zahl dér Mitgliedernur mit unentgeltlicher arztlicher Hilfe und Medikamenten 46.758 4.738 51.905 10.666 114.067 49.310 3.939 69.583 12.258 135.090 155.133 43.808 133.653 21.786 354.380 155.056 46.046 176.979 25.473 403.554 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesí- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher arztlicher Hilfe u. Medikamenten 72.046 12.786 122.818 12.917 220.567 66.339 12.879 137.640 12.679 229.537 B) Az évvégi taglétszám százalékában. In Perzenten des, Mitgliederstandes am Ende des Jahres. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek ; Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege: Betegek száma — Zahl dér Kranken . . . 25*90 24*98 24*32 22*69 24*86 24*92 22*49 31*16 20*82 25*86 Megbetegedések száma — Zahl dér E rh ra n kun gén 35*61 35*80 38*76 28*54 35*46 33*08 31*66 39*59 26*37 33*80 Tápdijas napok száma Zahl dér Pflegegeld-Tage 347*08 312*65 372*91 361*si 352*69 367*80 291*20 392*17 378*38 367*26 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . 68*27 88*14 44*98 51*71 61*41 65*88 79*76 83*63 67*74 72*97 Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage 415-36 400*69 417-39 413-02 414-n 433-es 570*96 475*71 446*12 440’ ás B) Gyermekágyi segély : — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 6*67 6*70 8*08 4*63 6*82 6*27 4*80 9*90 4*40 7*18 Gyermekágyi esetek száma—Zahl dér Kindbett-Fdlle 6*78 6*70 8*08 4*65 6*86 6*29 4*83 9*93 4*46 7*19 Gyermekágyi napok száma—Zahl dér Kindbelt-Tage ■ 165*08 151*81 193*oi 78*67 158*66 160*02 121 *91 251*96 85*90 177*91 C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré ■ szesitett tagok száma — Zahl dér Mitgliedernur mit unentgeltlicher arztlicher Hilfe und Medikamenten 60*88 64*69 80*66 25*07 61*46 56*76 62*13 98*18 28*39 65*37 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesí- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher arztlicher Hilfe ti. Medikamenten 28*11 18*88 74*12 14*86 38*25 24*28 17*88 76*36 14*13 37*18 18** 140* 1897. 1898. A betegségi statisztika adatai Daim dér Krankheitstatistih A kerületi Bei den Bezirks- Az ipartestületi Bei den Gewerbe- Korporations- A gyári és vállalati Bei den Fahriks- u, Unternehmungs- A magán- egyesületi Bei den Privát- vereins- Az összes Bei den gesammten A kerületi Bei den Bezirks- Az ipartestületi Bei den Gewerbe- Korporations- A gyári és vállalati Bei den Fahriks- u. Unternehmungs- A magán- egyesületi Bei den Privát- vereins- Az összes Bei den gesammten betegsegélyző pénztáraknál — Krankenkassén betegsegélyző pénztáraknál — Krankenkassen II. Horvát-Szlavoiiország'ok, — Kroalien-Slavonien. A) Absolut számok. — Absolute Zahlen. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek: Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege : Betegek száma — Zahl dér Kranken ..... 12.363 21 1.144 — 13.528 13.297 25 3.237 — 16.559 Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 13.082 21 1.261 — 14.364 15.189 33 4.398 — 19.620 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 120.600 142 8.955 — 129.697 130.198 108 19.076 — 149.382 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér 49.242 292 4.592 — 54.126 67.964 239 10.399 — 78.602 Pflegegeld- und Spitalstage 169.Sík 434 13.547 183.833 198.163 347 89.475 — 337.984 B) Gyermekágyi segély; — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 200 — 115 — 315 274 131 — 405 Gyermekágyi esetek száma— Zahl dér Kindbett-Falle 200 — 115 — 315 274 131 — 405 Gyermekágyi napok száma — Zahl dér Kindbett-Tage 4.891 — 2.660 7.551 6.560 — 3.253 — 9.813 C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- szesitett tagok száma — Zahl dér Mitglieder nur mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe und Medikamenten 26.361 45 2.762 29.168 27.536 9.747 37.283 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher drztlicher Hilfeu. Medikamenten 3.479 1.048 — 4.527 2.668 3.156 — 5.824 B) Az évvégi taglétszám százalékában. In Perzenten des Mitgliederstandes am Bnde des Jahres. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : V Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflegc: Betegek száma — Zahl dér Kranken 40*22 11*35 26*48 — 38*39 38*74 14*71 72*33 — 42*50 Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 42*56 11*86 29*18 — 40*76 44*26 19*41 98*36 — 50*36 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage 392*87 76*78 207*24 — 368*02 379*32 63*68 426*67 — 383*36 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . . Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér 160-21 157*84 106*27 — 153*68 198*oi 140*69 232*68 — 201*72 Pflegegeld- und Spitalstage 555*68 554*60 545*61 — 531-60 5/7*33 ,804*12 650*10 — 555*08 B) Gyermekágyi segély: - Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — 7*30 Zahl dér Frauen mit' Kindbett-Unterstützung . — 6*18 — 6*85 9*33 7*oo — 8*43 Gyermekágyi esetek száma — Zahl dér Kindbett-Falle 7*80 — 6*18 — 6*85 9*33 7*oo — 8*43 Gyermekágyi napok száma — Zahl dér Kindbett-Tage 178*63 — 142*86 — 164-16 223*48 173*86 — 204-14 C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- szesitett tagok száma—Zahl dér Mitglieder nur mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe und Medikamenten 85*77 24*32 63*92 82*76 80*22 217*96 _ 95*68 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe u. Medikamenten 11*82 — 24*25 — 12*85 7*77 70*67 — 14*95 III. Magyarbirodalom. — Königreich Ungarn. A) Absolut számok. — Absolute Zahlen. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek: Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege: Betegek száma — Zahl dér Kranken 78.747 16.939 41.439 19.720 156.845 81.371 16.681 59.400 18.676 176.128 Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 104.350 24.131 65.476 24.805 218.762 105.454 23.429 75.766 23.656 228.305 Tápdíjas napok száma — Zahl dér Pflegegdd-Tage 1,010.128 211.813 626.847 314.032 2,162.820 1,135.079 215.923 725.979 339.462 2,416.443 Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . , Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér 224.206 59.981 79.116 44.943 408.246 247.949 59.351 160.991 60.771 529.062 Pflegegeld- und Spitalstage B) Gyermekágyi segély: — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — 1,334.334 371.794 705.963 358.975 3,571.066 1,393.038 375.374 886.970 400.333 3,945.505 Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . 2.090 209 2.288 628 5.215 2.206 155 2.866 628 5.855 Gyermekágyi esetek száma—Zahl dér Kindbett-Falle 2.120 209 2.289 630 5.248 2.211 156 2 873 628 5.868 Gyermekágyi napok száma—Zahl dér Kindbett-Tage 51.649 4.738 54.565 10.666 121.618 55.870 3.939 72.836 12.258 144.903 C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- szesitett tagok száma — Zahl dér Mitglieder nur mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe und Medikamenten 181.494 43.853 136:415 21.786 383.548 182.592 46.046 186.726 25.473 440.837 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe u. Medikamenten 75.525 12.786 123.866 12.917 225.094 69.007 12.879 140.796 12.679 235.361 B) Az évvégi taglétszám százalékában. In Perzenten des Mitgliederstandes am Ende des Jahres. A) Tápdíjban v. kórházi ellátásban részesült betegek : Kranke mit Pflegegeld oder Spitalspflege: Betegek száma — Zahl dér Kranken Megbetegedések száma — Zahl dér Erkrankungen 27*44 36*361 24*94 35*63 24*37 38*51 22*69 28*64 25*63 35*76 26*46 34*29 22*46 31*54 32*16 20*82 26*84 Tápdijas napok száma — Zahl dér Pflegegeld-Tage Kórházi napok száma — Zahl dér Spitalstage . . Tápdíjas és kórházi napok száma — Zahl dér 351*93 78*12 311*91 88*33 368*70 46*63 ' 361*81 51*71 353*48 66*72 369*09 80*62 290*68 79*90 393*oo 87*16 378*38 .67*74 368*21 80*62 Pflegegeld- und Spitalstage . , . B) Gyermekágyi segély: — Kindbett-Unterstützung: Gyermekágyi segélyben részesült nők száma — 430'05 400' 24 415-23 413-02 430'20 449 dl 3/0*58 400*16 446*12 448'ss Zahl dér Frauen mit Kindbett-Unterstützung . Gyermekágyi esetek száma— Zahl dér Kindbett-Falle 6*73 6*83 6*70 7*96 4*63 6*82 6*54 6*65 165*54 4*80 4*83 121*91 9*72 9*74 247*00 4*40 4*40 85*90 7*26 7*27 179*47 Gyermekágyi napok száma — Zahl dér Kindbett-Tage C) Csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben ré- 166*28 151*81 189*76 78*67 158*99 szesitett tagok száma — Zahl dér Mitglieder nur mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe und Medikamenten 63*23 64*68 80*24 25*07 62*69 59*37 61 '99 101*08 28*39 67*17 D) Ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesi- tett családtagok száma — Zahl dér Familienglieder mit unentgeltlicher drztlicher Hilfe u. Medikamenten 26*31 18*83 72*86 14*86 36*79 22*44 17*34 76*22 14*13 35*86 141* kórházi napok száma pedig 2,945.505, gyermekágyi segélyben 5.855 női tag részesült 5.868 esetben (a 13 többlet azon kivételes ese- teket jelenti, a mikor egy női tag ugyanazon évben kétszer bete- gedett le, az év elején és az év végén), s ez alkalomból 144.903 napon át kaptak gyermekágyi segélyt. Nem munkaképtelen, vagy munkaképességüket legföljebb csak három napra elveszítő tagok betegségükben tápdíjban vagy kórházi ellátásban nem részesülnek, hanem csak ingyen orvosi tanácsban és gyógyszerekben; a segé- lyezés ezen módját 440.837 esetben vették igénybe, a tagok család- tagjai részére a legtöbb pénztár által megajánlott ingyen orvosi segítséget és gyógyszereket pedig 235.361 esetben. Összegezve egyfelől mindazokat az eseteket, a melyekben a pénztár segítsége igénybe vétetik, nevezetesen a tápdíjas és kór- házi esetek, a gyermekágyi esetek számát, továbbá a tagoknak és családtagoknak nyújtott ingyenes gyógykezelés eseteit és összegezve másfelől azon tápdíjas, kórházi és gyermekágyi napok számát, a melyekben a beteg tag pénzbeli (vagy ezzel legalább is fölérő kórházi) segítséget kap, az 1895-ig visszamenő adatgyűjtésünk eredménye- képen azt a tekintélyes számot nyerjük,hogybetegsegélyző pénztáraink négy év alatt 2,972.868 esetben nyújtottak tagjaik vagy hozzá- tartozóik betegsége alkalmával segítséget és 9,869.278-ra rúg azoknak a napoknak a száma, a melyekre anyagi segítséget is fizettek ki. A tápdíjat vagy kórházi ellátást igénylő betegek száma 1898- ban az évvégi taglétszámnak 26*84 százaléka volt; a megelőző évben 25*63°/o, 1896-ban 28*36°/o, 1895-ben — a mely eszten- dőnek idevágó adatait különben legkevésbbé tarthatjuk megbíz- hatónak — 19’67°/o. A megbetegedések aránya 1898-tól vissza- menőleg 34’7o, 35*76, 37-62 és 24*77 százalékot tüntet fel. Nyolcz— kilencz százaléknyi a különbség a fenti számokhoz képest; száz beteg tag közül tehát évenkint nyolcz-kilencz kétszer is igénybe veszi a pénztár anyagi segítségét. A tápdíjas napok aránya száz tag után 1898-ban 368‘2i volt; az előző évben 353'4s, 1896-ban 340'03, 1895-ben pedig 219*48. A betegsegélyzés tehát növekvő áldozatot kíván pénztárainktól, mert a tápdíjat igénylő napok száma nemcsak abszolúte véve emelkedett, a mi könnyen kimagyaráz- ható volna a taglétszám' emelkedéséből, hanem minden évben az azon évi tagok számához viszonyítva is magasodik. A tápdíjas na- pok számának ez a növekvése a munkás egészségügy rosszabbo- dását kell, hogy jelentse, mert a betegsegélyző pénztárak korábban sem tagadhatták meg tagjaiktól a segítséget, ha a tápdíjra való igénynek föltételei (orvosilag igazolt, három napot meghaladó munkaképtelenség) bekövetkeztek. Eltérő felfogás ugyan nyilvánul- hat a munkaképtelenség meghatározásában, de ebben a tekintetben az idők folyamán hihetőleg inkább nagyobb szigorúság, mint enge- dékenység kapott lábra, mert a pénztáraknak s orvosaiknak is, mind gyakrabban lehetett alkalmuk megismerkedni a szimulálásnak sokszor igen is találékony példáival. Nem érdek nélkül való annak az összehasonlítására, hogy évről-évre milyen arányban gyarapodott betegsegélyző pénztáraink- nál a tagok létszáma, a segélyezési kiadások összege és a tápdíjas és kórházi napok száma, tehát a pénztárak segítségének a munka- képtelen tagok részéről való igénybevétele. A segélyezési A tápdíjas és A taglétszám kiadások kórházi napok növekedése százalékokban 1895-ről 1896-ra . . 3*79 9*60 59*43 1896-ról 1897-re . . 3*52 3*08 4*si 1897-ről 1898-ra . . 7*26 8*73 14*66 1895-ről 1898-ra . . 15*24 22*91 91*43 A mig tehát a taglétszám gyarapodása négy év alatt csak 15'24 százalékot tesz, addig a segélyezési kiadások ugyanezen idő alatt 22'9i százalékkal emelkedtek, a tápdíjas és kórházi napok száma pedig majdnem kétszeresére növekedett, 91’43%-os gyarapo- dást tüntetvén föl. Hogy a segélyezési kiadások aránya nem tart lépést az ezen kiadásokat legnagyobb részben okozó tápdíjas és kórházi napok számával, az részben abból magyarázható, hogy a tápdíj nem egyforma a pénztár minden tagjánál, hanem különböző fokozatú napibérek szerint állapittatik meg — legtöbbször a bér Spitalstage 2,945.505, mit einer Kindbett-Unterstützung wurden 5.855 weibliche Mitglieder in 5.868 Falién betheiligt (dér Über- schuss von 13 bedeutet jene Ausnahmsfálle, wo ein weibliches Mitglied in demselben Jahr zweimal, am Anfang und am Ende des Jahres niedergekommen war) und erhielten durch 144.903 Tagé Kindbettunterstützungen. Nicht arbeitsunfáhige, oder höchstens nur für drei Tagé arbeitsunfáhige Mitglieder erhalten wáhrend ihrer Krankheit kein Pflegegeld und keine Spitalspflege, sondern nur árztlichen Rath und Medikamente ; dieser Modus dér Unterstützung wurde in 440.837 Falién in Anspruch genommen, die für die Fa- milienglieder seitens dér meisten Kassen zugesagte unentgeltliche árztliche Hilfe und Medikamente aber in 235.361 Fallen. Summirend einerseits allé Falié, in denen die Hilfe dér Kasse in Anspruch genommen wird, namentlich die Zahl dér Pflegegeld- und Spitalsfálíe, dér Wochenbettfálle, ferner die Falié dér den Mit- gliedern und Familiengliedern zu Theil gevvordenen Heilbehand- lung, und summirend andererseits die Pflegegeld-, Spitals- und Kindbett-Tage, in welchen das kranke Mitglied Geld- (oder eine we- nigstens gleichwertige Spitals-) Unterstützung erhált, ergibt sich als Resultat unserer bis auf 1895 zurückgehenden Datenlieferung die ansehnliche Zahl, dass unsere Krankenkassen wáhrend vier Jahre ihren Mitgliedern oder Angehörigen bei Gelegenheit ihrer Krankheit in 2,972.868 Fállen Unterstützung gereicht habén und dass die Zahl dér Tagé, für welche sie auch materielle Unterstützung verabfolgt habén, 9,869.278 betragt. Die Zahl dér Pflegegeld oder Spitalspflege beanspruchenden Kranken betrug 1898 26*84 Perzent des Mitgliederstandes am Ende des Jahres; im Vorjahre 25*63°/o, 1896 28,se0/o, 1895 — von welchem Jahre übrigens die einschlágigen Daten am wenigsten verlásslich sind — 19-67°/o. Das Verháltnis dér Erkrankungen zéigt zurück- gehend 34’79, 35*76, 37*62 und 24‘77 Perzent. Zwischen den obigen Zahlen íst eine Differenz von acht bis neun Perzent; von je hun- dert kranken Mitgliedern nehmen alsó acht oder neun die mate- rielle Hilfe dér Kasse jáhrlich auch zweimal in Anspruch. Das Ver- háltnis dér Pflegegeld-Tage war 1898. auf hundert Mitglieder 368*21, im Vorjahre 353*48, 1896 340’os, 1895 aber 219*48. Die Kranken- unterstützung fordert alsó von unseren Kassen immer zunehmende Opfer, denn die Zahl dér Pflegegeld-Tage hat sich nicht nur ab- solut genommen vermehrt, was sich aus dér Zunahme des Mit- gliederstandes leicht erkláren liesse, sondern steigt in jedem Jahre auch im Verháltnis zűr Zahl dér Mitglieder desselben Jahres höher. Diese Zunahme dér Pflegegeld-Tage muss die Verschlechterung des Arbeiter-Sanitátswesens bedeuten, denn die Krankenkassen konnten ihren Mitgliedern die Unterstützung auch früher nicht ver- weigern, wenn die Bedingungen des Anspruches auf Pflegegeld (eine árztlich bezeugte, lánger als drei Tagé dauernde Arbeitsunfáhigkeit) eingetreten waren. In dér Bestimmung dér Arbeitsunfáhigkeit kön- nen zwar divergirende Meinungen zűr Geltung kommen, aber in dieser Hinsicht hat im Laufe dér Zeit vermuthlich eher eine grössere Strenge als Nachsicht platzgegriffen, denn die Kass&n und ihre Arzte konnten immer mehr Gelegenheit habén, mit oft sehr erfin- derischen Beispielen des Simulirens Bekanntschaft zu machen. Nicht ohne Interessé ist es zu vergleichen, in welchem Ver- háltnis bei unsern Krankenkassen von Jahr zu Jahr dér Mitglieder- stand, die Summe dér Unterstützungsausgaben und die Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage, alsó die Inanspruchnahme dér Kassen- Unterstützungen seitens dér arbeitsunfáhigen Mitglieder zugenommen hat. Zunahme des dér Unter- dér Pílegegeld- Mitglieder- stützungs- und Spitals- standes Ausgaben tage i n P e r z e n t e n von 1895 auf 1896 . . . 3*79 9*00 59*43 von 1896 auf 1897 ,. . . 3*62 3*08 4*81 von 1897 auf 1898 . . . 7*26 8*73 14*58 von 1895 bis 1898 , . . 15*24 22*91 91*43 Wáhrend alsó die Zunahme des Mitgliederstandes wáhrend dér vier Jahre nur 15'24 Perzent betragt, habén sich die Unter- stützungsausgaben in derselben Zeit um 22’9i Perzent vermehrt, die Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage aber hat sich beinahe ver- doppelt und weist eine Zunahme von 91‘43°/o auf. Dass das Ver- háltnis dér Unterstützungs-Ausgaben mit dér Zahl dér diese Aus- gaben zum grössten Theil verursachenden Pflegegeld- und Spitals- tage nicht Schritt hált, ist zum Theil daraus zu erkláren, dass das Pflegegeld nicht bei allén Mitglieder dér Kasse dasselbe ist, sonderr nach den Tageslöhnen von verschiedenen Abstufungen festgestellt 142* 50 százalékában — s ez eltérő fokozatoknak az egyes években különböző összetalálkozása lehetett, sőt a munkabérek (s ezek révén a tápdíjak) általában is emelkedhettek, a mire nézve nincsenek pozitív adataink, részben pedig abban leli megokolását, hogy a segélyezési kiadásoknak egy része nem szükségképen emelkedik a segélyezési esetek és napok számának emelkedésével, hanem vagy változatlanul marad, mint az orvosok fizetése, vagy kisebb arányokban növekszik, mint a gyógyszertári számlák, önként érthető lévén, hogy például a második, harmadik héten betegeskedő tag már rendszerint nem kap annyi új gyógyszert, mint betegségének első hetében. A taglétszám növekedéséhez képest a fenti összeállítás szerint tehát másfélszeres arányban emelkedtek a segélyezési kiadások. A munka- képtelenségi napok száma pedig a taglétszámhoz képest hatszoros, a segélyezési kiadásokhoz képest négyszeres növekedést mutat fel. Leginkább szembetűnő a tápdíjas és kórházi napok szaporo- dása az 1895-ről 1896-ra történő változásnál; ebben az évben ugyanis a taglétszám növekedése 3'to százalék volt, a segélyezési kiadásoké 9*eo százalék, a tápdíjas és kórházi napoké pedig 59*43 százalék. Ez a felötlő változás talán részben az adatszolgáltatás javulásából is magyarázható; az 1895. évben ugyanis, mint emlí- tettük volt, főleg a betegségi statisztika adatainak közlése legtöbb kívánni valót hagyott maga után. Hogy azonban 1895-ről 1896-ra tényleg igen magas lehetett a tápdíjas és kórházi napok arányának emelkedése, az abból is következtethető, hogy a taglétszám gyara- podásához mérten a segélyezési kiadások aránya is hatalmas, — a tárgyalt évek során a legnagyobb — növekvést mutat, holott a kiadási tételek adatainak beszolgáltatása tapasztalat szerint legtöbb- ször megbízható szokott lenni, meit a pénztárak zárószámadásai a felügyelő bizottságnak, közgyűlésnek és az iparhatóságnak felülvizs- gálatán is keresztül mennek. A segélyezési kiadások nagyobb növek- vése pedig adataink szerint a keresetképtelenségi napoknak még nagyobb emelkedését igazolja. 1896- ról 1897-re a taglétszám növekedése 3*52 °/o, a segélye- zési kiadásoké 3*oe százalék, a tápdíjas és kórházi napok száma pedig 4*si °/o emelkedést mutat. Ez az év az egyetlen, a melynél a segélyezési kiadások kisebb arányban emelkednek, mint a tag- létszám. A részletekig visszamenve, ezt a kisebb arányú emelke- dést megtaláljuk úgy a kerületi pénztáraknál, mint az ipartestületiek- nél ; a gyáriaknál nagyobb a segélyezési kiadások emelkedése, mint a taglétszámé, a magánegyesületi pénztáraknál ellenben mind a kettő csökkenést mutat, a taglétszám jelentéktelent, 0*19 százaléknyit, a segélyezési kiadások azonban 4*36 százaléknyit. 1897- ről 1898-ra 7'26 százalékos a taglétszám emelkedése ; a segélyezési kiadások valamivel magasabb arányban növekedtek, 8*73 százalékkal, még erősebben azonban a tápdíjas és kórházi napok száma, a mely 14*56 százaléknyi emelkedést tüntet fel 1898-ban az előző évi állapottal szemben. A száz tagra eső tápdíjas napok száma 1898-ban és 1897- ben a gyári és vállalati pénztáraknál a legnagyobb; azután — ke- vés különbséggel — a magánegyesületi pénztárak következnek, majd pedig a kerületiek; az ipartestületi pénztárak igénybevétele jóval alatta marad a többieknek. Az 1896. évi adatok a magán- egyesületi pénztárak legnagyobb igénybevételéről szólnak, azután a kerületiekéről s csak harmadsorban következnek a gyári pénztárak. 1895-ben szintén a magánegyesületi pénztáraknál rúgott legmaga- sabbra a tápdíjas napok száma, ezt követték a gyáriak, a kerü- letiek s messze távolban az ipartestületi pénztárak. A kórházi napok száma az évvégi taglétszám százalékában 1898-ban 80*62°/o volt, az előző évben 66*72°/o, 1896-ban 75*oo°/o és 1895-ben 50*7i°/o. 1897-ben tehát visszaesés mutatkozik ugyan, de a többi években mind növekvés; 1895-től 1898-ig harmicz százalékkal emekedett a kórházakban ápoltak arányszáma. 1897-et kivéve a kórházi napok száma is a gyári pénztáraknál magasodik föl legjobban; 1897-ben ipartestületi pénztáraink vétettek e tekin- tetben leginkább igénybe. A kerületi pénztárak arányszáma leg- kevésbbé van alávetve ingadozásnak (a mi egyrészről az adatok jósága mellett is bizonyít), s az országos átlagtól legkevesebb eltérést mutat. 1895. évi arányaihoz képest a pénztárak mindegyik wird — zumeist mit 50 Perzent des Lohnes — und dass diese verschiedenen Stufen in den einzelnen Jahren auf verschiedene Weise zusammentreffen konnten, ja dass auch die Arbeitslöhne (und demzufolge auch die Pflegegelder) im allgemeinen sleigen konnten, in welcher Hinsicht keine positiven Daten zűr Verfügung stehen ; zum Theil findet es auch darin seine Begründung, dass ein Theií dér Unterstützungsausgaben nicht nothwendigerweise mit dér Ver- mehrung dér Zahl dér Unterstützungsfálle und -Tagé zunimmt, sondern entweder unverándert bleibt, wie das Gehalt dér Arzte, oder nur in geringem Maasse zunimmt, wie die Apothekerrech- nungen, wobei es selbstverstandlich ist, dass das kranke Mitglied in dér zweiten, dritten Woche seines Krankseins gewöhnlich nicht soviel neue Medikamente erhált, wie in dér ersten Woche. lm Vergleich zűr Vermehrung des Mitgliederstandes habén alsó laut dér obigen Zusammenstellung die Unterstützungsausgaben anderthalbmal zugenommen. Die Zahl dér Tagé dér Arbeitsunfáhig- keit aber zeigt im Verhaltnis zum Mitgliederstande eine Vermehrung um das sechsfache, im Verhaltnis zu den Unterstützungsausgaben eine um das vierfaehe. Am auffallendsten ist die Zunahme dér Pflegegeld- und Spitalstage bei dér von 1895 auf 1896 erfolgten Veránderung; in diesem Jahre betrug námlich die Vermehrung des Mitgliederstandes 3’79 Perzent, die dér Unterstützungsausgaben 9’eo Perzent, die dér Pflegegeld- und Spitalstage aber 59*43 Perzent. Diese auffállige Veránderung lasst sich vielleicht zum Theil auch aus dér Ver- besserung dér Datenlieferung erkláren; im Jahre 1895 hat námlich, wie schon erwáhnt, die Mittheilung besonders dér Daten dér Krankheitstatistik am meisten zu wünschen übrig gelassen. Dass aber die Vermehrung des Verháltnisses dér Pflegegeld- und Spitals- tage von 1895 auf 1896 faktisch sehr gross gewesen sein mag, kann auch daraus gefolgert werden, dass im Vergleich zűr Zunahme des Mitgliederstandes auch das Verhaltnis dér Unterstützungsaus- gaben eine máchtige — in dér Reihe dér besprochenen Jahre die grösste — Vermehrung zeigt, wo doch die Einlieferung dér Daten dér Ausgabeposten erfahrungsgemass meistens verlásslich zu sein pflegt, da die Schlussrechnungen dér Kassen die Revision des Aufsichtskomités, dér Generalversammlung und dér Gewerbebehörde zu passiren habén. Die grössere Vermehrung dér Unterstützungs- ausgaben bezeugt aber nach unseren Daten eine noch grössere Zunahme dér Tagé dér Erwerbsunfáhigkeit. Von 1896 auf 1897 betrágt die Vermehrung des Mitglieder- standes 3‘52°/o, dér Unterstützungskosten 3'oe0/o, dér Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage aber 4*8i°/o. Dies ist das einzige Jahr, in welchem die Unterstützungsausgaben in geringerem Maasse zunehmen, als dér Mitgliederstand.' Auf die Details zurückgehend, finden wir diese geringere Vermehrung sowohl bei den Bezirks- kassen, als auch bei den Gewerbekorporationskassen; bei den Fabrikskassen ist die Zunahme dér Unterstützungsausgaben grösser, als die des Mitgliederstandes. Bei den Privatvereinskassen aber zeigén beide eine Verminderung, dér Mitgliederstand eine unbe- deutende, nur 0'i9 Perzent, die Unterstützungsausgaben aber 4*36 Perzent. Von 1897 auf 1898 steigt die Mitgliederzahl um 7*26 Perzent; die Unterstützungsausgaben habén sich in einem etwas grösseren Maasse, um 8*73 Perzent vermehrt, noch stárker die Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage, welche in 1898 dér Lage des Vor- jahres gegenüber eine Zunahme von 14*56 Perzent zeigt. Die Zahl dér auf hundert Mitglieder entfallenden Pílegegeld- Tage ist in 1895 und 1897 bei den Fabriks- und Unternehmungs- kassen am grössten ; darauf folgen — mit geringem Unterschiede — die Privatvereins-Kassen, dann die Bezirkskassen; die Inanspruch- nahme dér Gewerbekorporations-Kassen bleibt weit unter den übrigen. Die Daten vöm Jahre 1896 zeugen von dér grössten Inanspruchnahme dér Privatvereins-Kassen, dann dér Bezirks- kassen und nur in dritter Reihe folgen die Fabrikskassen. Ende 1895 war die Zahl dér Pflegegeldtage bei den Privatvereins- Kassen am höchsten, hierauf folgten die Fabrikskassen und die Bezirkskassen, wáhrend die Gewerbekorporations-Kassen weit zurückblieben. Die Zahl dér Spitalstage betrug 1898 80*62°/o des Mitglieder- standes am Ende des Jahres, im Vorjahre 66*72°/o, 1895 75*oo°/o und 1895 50*7i°/o> lm Jahre 1897 zeigt sich alsó ein Rückgang, in allén übrigen Jahren aber eine Zunahme; von 1895 bis 1898 hat die Verháltniszahl dér in den Spitálern Gepflegten um dreissig Perzent zugenommen. 1897 ausgenommen, ragt auch die Zahl dér Spitalstage bei den Fabrikskassen am höchsten empor; 1897 sind in dieser Hinsicht die Gewerbekorporations-Kassen am meisten in Anspruch genommen worden. Die Verháltniszahl dér Bezirks- kassen ist den Schwankungen am wenigsten ausgesetzt (was eines- theils auch für die Güte dér Daten zeigt), und zeigt die geringste Abweichung vöm Landesdurchschnitt. Im Vergleich zu den Ver- 143* faja erősen növekvő arányban részesítette beteg tagjait kórházi ápolásban, a mi mindenesetre a munkás-egészségügy hathatósabb gondozására vall, s igen valószínű, hogy a mit pénztáraink ennek révén a magasabb kórházi ápolási díjakban veszítettek, azt meg- nyerték a betegségi idő megrövidített tartamában. A tápdijas és kórházi napok aránya 1898-ban a gyári pénz- táraknál a legnagyobb, 1897-ben a kerületieknél s a két előző év- ben a magánegyesületieknél. 1898-ban a gyáriakat a kerületiek, 1897- ben pedig a kerületieket a gyáriak követik igénybevételük sorrendjét tekintve. Az a látszólagos ellenmondás tehát, a mely szerint — mint korábban láttuk — a segélyezési kiadások arányá- nál a gyári pénztárakat sorban a kerületiek követik, itt pedig a tápdíjas napok arányánál a magánegyesületi pénztárak igénybe- vétele erősebb, mint a kerületieké, kezd már eltünedezni. Az ellenmondást végleg megszünteti a gyermekágyi segélyek aránya: 1898-ban az évvégi taglétszám százalékában a gyermek- ágyi napok száma a kerületi pénztáraknál 165‘64 volt, a magán- egyesületieknél pedig csak 85-oo, s körülbelül ugyanez az arány a két előző évben is. A segélyben részesített gyermekágyi napok száma erős növekvést mutat évről-évre; a kerületi pénztáraknál 1898- ban van csupán stagnáczió. Száz tag közül keresetképes betegséggel 1898-ban 67 vette igénybe a pénztárak ingyen orvosi segélynyújtását és díjmentes gyógyszereit; 1897-ben 62-60°/o, az előző évben 55’70, 1895-ben pedig 32-25°/o a tápdíjasokon kívül segélyezett tagok aránya. A gyári pénztáraknál ez az arány 1898 bán 101'o8°/o-ra magasodik, a mi az e pénztárakhoz tartozó munkások egészségügyének elég kedve- zőtlen bizonyítéka, azt jelentvén, hogy az év folyamán minden tag legalább egyszer beteg volt. A gyári pénztárak igénybevétele a legerősebb a korábbi években is, 1897-ben 80’24, 1896-ban 68-so és 1895-ben 55‘sa százalékos arányt tüntetvén föl. 1898-ban és 1897-ben másodsorban az ipartestületi pénztárak következnek, 6l‘9f> és 64'ss százalékos arányukkal; utánuk — kevés eltéréssel — a kerületiek, 59’s7 és öS^/o-kal. 1896-ban és 1895-ben azonban meg- változik a sorrend, s a gyári pénztárak után legerősebben a kerü- letiek vétetnek igénybe, 57‘69 és 32'7o°/o betegségi esetet tüntetvén föl, s utánuk az ipartestületiek, 52‘ö6, illetve 18’u százalékkal. A magánegyesületi pénztárak mind a négy évben utolsókul ma- radnak, s arányuk 1898-tól visszamenőleg 28-39, 25'or, 28'oo és 3-38 az évvégi taglétszám százalékában. A családtagok ingyenes gyógykezelésében is a gyári pénz- táraké az elsőség, azután a kerületiek, majd az ipartestületiek kö- vetkeznek, s legkevesebb a teljesítménye e téren is a magán- egyesületi pénztáraknak. Megjegyzendő, hogy a családtagok ingye- nes gyógykezeltetését a betegsegélyezési törvény nem irja elő kötelezően, s vannak pénztárak (számszerint 278, és pedig 66 kerü- leti, 51 ipartestületi, 133 gyári és vállalati, végül 28 magán- egyesületi), a melyek a családtagok részére nem is biztosítanak semminemű ilyen kedvezményt. A családtagok ingyenes orvosi segéiylyel és gyógyszerekkel való ellátásáról gyűjtött adatok tehát nem is a családtagok betegedési arányára vetnek világot, hanem a pénztárak teljesítési képességére. Meg kell még emlékeznünk arról a -nagy — és évről-évre állandó — különbségről, a mely a betegségi statisztika adatait illetőleg a magyar anyaország és Horvát-Szlavonországok pénztárai között fennforog. A családtagoknak nyújtott segély ugyan az anyaországban nagyobb, mint Horvát-Szlavonországokban; csak az 1898. év ada- tait idézve, amott 37’is, itt 14‘95°/o. Már azonban a segélyezésnek minden egyéb faja Horvát-Szlavonországokban sokkal inkább igénybe vétetik, mint az anyaországban. Nevezetesen a betegek száma az anyaországban az évvégi taglétszám százalékában 25’85 volt, Horvát- Szlavonországokban pedig 42'6o°/o ; a megbetegedési esetek aránya amott 33'so, itt pedig 50'ss százalék; a tápdíjas napoké az anya- országban 367'26, Horvát-Szlavonországokban pedig 383‘36 ; a gyer- mekágyi segélyben részesült nőké 7‘is, illetőleg 8'4S; a gyermek- ágyi napok aránya amott 177'n, itt pedig 204'i4%; végül a nem tápdíjban, hanem csak ingyen orvosi segélyben és gyógyszerekben részesített keresetképes tagok száma az anyaországban 65‘37, Hor- háltnissen des Jahres 1895 hat jede Gattung dér Kassen ihre kranken Mitglieder in stark zunehraendem Maasse dér Spitalspflege theilhaftig gemacht, was jedenfalls die vvirksamere Kultivirung des Arbeiter-Sanitátswesens bezeugt, und es ist sehr wahrscheinlich, dass unsere Krankenkassen das, was sie an den höheren Spitals- pflegekosten eingebüsst habén, durch die verkürzte Dauer dér Krankheitszeit wieder einbrachten. Das Verháltnis dér Pflegegeld- und Spitalstage ist 1898 bei den Fabrikskassen das höchste, 1897 bei den Bezirkskassen und in den zwei vorhergehenden Jahren bei den Privatvereins-Kassen. 1898 rangúén in dér Reihenfolge, wie sie in Anspruch genommen wurden, die Bezirks-nach den Fabrikskassen, 1897 aber die Fabriks- nach den Bezirkskassen. Dér scheinbare Widerspruch alsó, dem- gemáss — wie oben ersichtlich war — bei dem Vbrháltnis dér Unterstützungsauslagen die Bezirkskassen auf die Fabrikskassen folgen, hier aber beim Verháltnis dér Pflegegeld-Tage die Inan- spruchnahme dér Privatvereins-Kassen grösser ist, als die dér Bezirkskassen, beginnt schon zu schwinden. Das Verháltnis dér Kindbett-Unterstützungen lásst dicsen Widerspruch gánzlich verschwinden; 1898 betrug in Perzenten des Mitgliederstandes am Ende des Jahres die Zahl dér Kindbett- Tage bei den Bezirkskassen 165'54, bei den Privatvereins-Kassen aber nur 85'9o, und ungefáhr dasselbe Verháltnis , zeigt sich auch in den zwei vorhergehenden Jahren. Die Zahl dér Kindbett-Tage dér mit Unterstützungen Betheiligten zeigt von Jahr zu Jahr eine starke Vermehrung. Von hundert Mitgliedern nahmen 1898 67 mit erwerbsfáhiger Krankheit die unentgeltliche árztliche Hilfe und Gratis-Medikamente dér Kassen in Anspruch, 1897 betrug das Verháltnis dér Mit- glieder, welche ausser dem Pflegegeld unterstützt wurden, 62'69°/o, im Vorjahre 55-7o°/o, 1895 aber 32‘25°/o. Bei den Fabrikskassen steigt dieses Verháltnis 1898 auf 10Po8°/o, was ein genug un- günstiges Zeichen dér Sanitátsverháltnisse dér zu dicsen Kassen gehörigen Arbeiter ist, denn es bedeutet, dass jedes Mitglied im Laufe des Jahres wenigstens einmal krank war. Die Inanspruch- nahme dér Fabrikskassen ist auch in den früheren Jahren die stárkste und zeigt 1897 8O24, 1896 68‘ao und 1895 55'82 Perzent. 1898 und 1897 folgen die Gewerbekorporations-Kassen in zweiter Reihe, mit einem Verháltnis von 6H99 und 64'ss Perzent; nach ihnen — mit geringer Abweichung — die Bezirkskassen, mit 59'37 und 63’23°/o. 1896 und 1895 aber ándert sich die Reihenfolge und náchst den Fabrikskassen werden die Bezirkskassen am meisten in Anspruch genommen, welche 57,69 und 32'7o°/o an Krankheits- fállen zeigen, dann die Gewerbekorporations-Kassen mit 52’56 be- ziehungsweise 18’u Perzent. Die Privatvereins Kassen sind in allén vier Jahren die letzten und zeigen von 1898 zurückgehend das Verháltnis von 28,s9, 25’07, 28'oo und S’ss Perzent des Mit- gliederstandes am Ende des Jahres. Auch in dér unentgeltlichen Behandlung dér Familienglieder stehen die Fabrikskassen voran, dann folgen die Bezirks- und die Gewerbekorporations-Kassen, das wenigste leisten auch auf dicsem Gebiete die Privatvereins-Kassen. Es ist zu bemerken, dass die unentgeltliche árztliche Behandlung dér Familienglieder vöm Krankenunterstützungs-Gesetz nicht verpflichtend vorgeschrieben ist, und es gibt Kassen (dér Zahl nach 278, und zwar 66 Bezirks-, 51 Gewerbekorporations-, 133 Fabriks- und Unternehmungs-, und 28 Privatvereins-Kassen), welche den Familiengliedern auch keinerlei solche Begünstigung zusichern. Dié bezüglich dér Betheiligung dér Familienglieder mit unentgeltlicher árztlicher Behandlung und Gratis-Medikamenten gesammelten Daten werfen alsó auch nicht auf die Morbilitát dér Familienglieder ein Licht, sondern auf die Leistungsfáhigkeit dér Kassen. Zu erwáhnen ist noch die grosse und von Jahr zu Jahr konstante Differenz, welche bezüglich dér Daten dér Krankheit- statistik zwischen den Kassen des ungarischen Mutterlandes und Kroatien-Slavoniens besteht. Die den Familiengliedern gereichte Unterstützung ist zwar im Mutterlande grösser, als in Kroatien- Slavonien; nur die Daten von 1898 angeführt, dórt 37‘is, hier 14'95°/o. Aber jede andere Art dér Unterstützung wird in Kroatien- Slavonien viel mehr in Anspruch genommen, als im Mutterlande. Namentlich war die Zahl dér Kranken im Mutterlande 25'ss Perzent des Mitgliederstandes am Ende des Jahres, in Kroatien-Slavonien aber 42‘50°/o ; das Verháltnis dér Erkrankungsfálle dórt 33'so, hier aber 50'3ö Perzent; das dér Pflegegeld-Tage im Mutterlande 367'2G, in Kroatien-Slavonien aber 383'sg ; das dér mit Kindbett-Unter- stützung betheiligten Frauen 7'is, beziehungsweise 8na; das Ver- háltnis dér Kindbett-Tage dórt 177'9i, hier aber 204‘i4°/o, schliesslich die Zahl dér nicht mit Pflegegeld, sondern nur mit unentgeltlicher 144* vát-Szlavonországokban pedig 95‘es0/o. Mindez adatok még csak arra mutatnának, hogy a munkásegészségügy Horvát-Szlavonorszá- gokban több kívánni valót hagy hátra, mint az anyaországban, s ennélfogva az ottani betegsegélyző pénztárak a beteg tagok részéről jobban igénybe vétetnek, mint az anyaországiak. Azonban a kór- házi napok száma tünteti föl a legnagyobb eltérést; száz tagra az anyaországban 72*97 kórházban töltött nap esik, Horvát-Szlavon- országokban pedig ennek közel háromszorosa; 201'72 nap, a mi már annak a bizonyítéka, hogy a horvát-szlavon betegsegélyző pénztárak ebben a tekintetben legalább nagyobb teljesítési képes- séggel bírnak, s úgy maguk mint tagjaik is szívesebben fordulnak a kórházi ápoláshoz. Különösen a kerületi pénztáraknál szembeötlő az eltérés: a mig az anyaországban a kerületi pénztáraknál 1898-ban száz pénztári tagra 65*88 kórházban töltött nap jutott, addig Horvát- Szlavonországokban ennek több, mint háromszorosa, 198*oi kór- házi nap. A betegségi statisztika adatait néhány fontos összehasonlításban mutatja be a 145., 146. és 147. lapokon foglalt táblázat, a teljesség és egyöntetűség kedvéért itt is nagyság-kategóriák szerint sora- koztatva a betegsegélyző pénztárakat, jóllehet a betegedésekre természetszerűleg nem a pénztárak népességi viszonyai vannak befolyással, hanem a foglalkozások, az életkor, stb. egyéb olyan viszonyok, a melyekre vonatkozólag betegségi statisztikánknak nincsenek följegyzései. Előrebocsátjuk, hogy mig a korábbi táblá- zatban az összehasonlításoknál az évvégi taglétszám vétetett alapul (az átlagos taglétszámra vonatkozó adatok az 1895. és 1896. évekre nem lévén megbízhatók), ezúttal már csupán az 1898. évi ered- mények vizsgálatánál az átlagos taglétszám alapján végezzük vizs- gálódásunkat. Az évi beteglétszám a magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárainál az átlagos taglétszám 26*53 százalékát teszi, a megbetegedések száma pedig 34*89°/o-át. A tagoknak tehát több mint egy negyede megbetegszik az év folyamán, és a beteg- ségi esetek több, mint egy harmadát képezik a taglétszámnak. Az anyaországban csak valamivel szelidebbek ezek az arányok, 25*63 százalékot képezvén a betegek és 33*39%-ot a megbetegedések tekintetében; Horvát-Szlavonország okban azonban jóval magasabbak: itt a betegek száma az átlagos taglétszámnak 42*63 százalékát, a megbetegedések pedig 50*39 százalékát teszik. Ez arányok módosulása a pénztárak különböző jellege szerint körülbelül ugyanaz, mint a hogy fentebb előadtuk. A férfiak és nők részesedése a betegek és a megbetegedések számában ügy az anyaországban, mint Horvát-Szlavonországokban s jóformán kivétel nélkül a pénztárak minden jellegénél azt a tanulságot rejti, hogy a női tagok sokkal inkább megterhelik a pénztárakat, s ügy a betegek, mint a betegségi esetek számában aránylagosan nagyobb részt vesznek. A birodalmi eredmények szerint a férfiaknak 25*90 százaléka, a női tagoknak pedig 31*oo százaléka volt beteg; a megbetegedések között pedig 32*67°/o a férfiak aránya és 46*eo°/o a nőké. Mintegy öt százaléknyi tehát a különbség a betegek szá- mánál és tizennégy százaléknyi a megbetegedések számánál a két nem aránya közt, a mi azt bizonyítja, hogy a női tagok közt nem- csak általában több a beteg, hanem nagyobb a betegesedés is, és egy női beteg többször is igénybe veszi egy évben a pénztár segítségét. Leginkább a gyári és vállalati pénztáraknál szembeötlő a nőknek ez a nagyobb betegedési százaléka; itt ugyanis a betegek számában a férfi tagok 31 *02 százaléka, a női tagoknak pedig 40‘rs százaléka szerepel, a megbetegedések számában pedig a férfi tagok 38*44, a nők pedig 61‘23 százalékkal szerepelnek; a két nem között tehát a betegeknél 9, a megbetegedéseknél pedig közel 23 százaléknyi a különbség. A magánegyesületi pénztáraknál a férfi tagok 2043 szá- zaléka, a nőknek pedig 24*09 százaléka beteg; a megbetegedések között pedig a férfiaknak 25*sa százalékos aránya mellett a nőké 33-38 százalékra magasodik fel. A férfi tagok betegedési aránya tehát a magánegyesületi pénztáraknál a legkedvezőbb. A kerületi pénz- táraknál a férfiak a betegek közt 25'64, a megbetegedések sorában pedig 32*83 százalékkal szerepelnek; a nőknek 26*öo százaléka volt beteg, és 41*51 százaléka részesedik a megbetegedések számában. árztlicher Hilfe und Medikamenten betheüigten ervverbsfáhigen Mit- glieder im Mutterlande 65*37, in Kroatien-Slavonien aber 95-68°/o. Allé diese Daten würden nur darauf hinweisen, dass das Arbeiter- Gesundheitswesen in Kroatien-Slavonien mehr zu wünschen übrig lásst als im Mutterlande, und dass demzufolge die dortigen Krankenkassen seitens dér kranken Mitglieder mehr in Anspruch genommen werden, als im Mutterlande. Aber die Zahl dér Spitals- tage zeigt die grösste Differenz: auf hundert Mitglieder entfallen im Mutterlande 72*9? im Krankenhause verbrachte Tagé, in Kroatien- Slavonien aber fást dreimal so viel, 20.1*72 Tagé, ein Zeichen dessen, dass die kroatisch-slavonischen Krankenkassen wenigstens in dieser Hinsicht eine grössere Leistungsfahigkeit besitzen, und dass sie Selbst, sowie ihre Mitglieder sich lieber an die Spitalspftege wen- den. Besonders bei den Bezirkskassen ist die Abweichung auf- fallend : im Mutterlande entfielen bei den Bezirkskassen 1898 auf hundert Krankenmitglieder 65*ss Spitalstage, in Kroatien-Slavonien mehr als dreimal soviel, 198*oi Spitalstage. Die Tabelle auf Seite 145, 146 und 147 zeigt die Daten dér Krankheitstatistik in einigen wichtigen Vergleichungen, wobei die Krankenkassen wegen dér Vollstándigkeit und Einheitlichkeit auch hier nach Grössen-Kategorien angeführt werden, obgleich auf die Erkrankungen natürlicher Weise nicht die Populations-Verháltnisse dér Kassen von Einfluss sind, sondern die Bescháftigung, das Lebensalter und andere solche Verháltnisse, bezüglich dérén unsere Krankheitstatistik keine Aufzeichnungen besitzt. Vorausgeschickt sei, dass wahrend in dér früheren Tabelle bei den Vergleichungen dér Mitgliederstand am Jahresende als Grundlage angenommen wurde (da die auf den Durchschnitt des Mitgliederstandes bezüg- lichen Daten für die Jahre 1895 und 1896 nicht verlásslich waren), diesmal bei dér Prüfung dér nur auf das Jahr 1898 bezüg- lichen Resultate auf Grund des durchschnittlichen Mitgliederstandes. Untersuchungen angestellt werden sollen. Dér jáhrliche Krankenstand betrágt bei den gesammten Kranken- kassen dér Lánder dér ungarischen Krone 26'6o Perzent, die Zahl dér Erkrankungen aber 34*39 Perzent des durchschnittlichen Mit- gliederstandes. Mehr als ein Viertel dér Mitglieder erkrankt daher im Laufe des Jahres und die Krankheitsfálle bilden mehr als ein Drittel des Mitgliederstandes. Im Mutterlande sind diese Verhált- nisse um etwas abgeschwácht, und machen hinsichtlich dér Kranken 25'ős und hinsichtlich dér Erkrankungen 33*39°/o aus; in Kroatien-Slavonien aber sind sie viel höher: hier betrágt die Zahl dér Kranken 42’53 Perzent des durchschnittlichen Mitgliederstandes, die dér Erkrankungen aber 50*39 Perzent. Die Modiflzirung dieser Verháltniszahlen nach den verschie- denen Karaktéra dér Kassen ist ungefáhr dieselbe, wie sie oben dargelegt wurde. Die Partizipirung dér Mánner und dér Frauen an dér Zahl dér Kranken und dér Erkrankungen so'wohl in Ungarn als auch in Kroatien und fást ohne Ausnahme bei den Kassen jeden Karakters zeugt dafür, dass die weiblichen Mitglieder die Kassen in viel grösserem Maasse belasten, und an dér Zahl sowohl dér Kranken, als auch dér Erkrankungsfálle verháltnismássig mehr theilnehmen. Laut dér Reichsergebnisse waren 25'oo Perzent dér Mánner, aber 31 *oo dér weiblichen Mitglieder krank; bei den Erkrankungen aber betrágt das Verháltnis dér Mánner 32*67°/«, das dér Frauen aber 46*eo7o. Dér Unterschied zwischen den beiden Geschlechtern betrágt daher bei dér Zahl dér Kranken etwa fünf Perzent und bei dér Zahl dér Erkrankungen vierzehn Perzent, und bezeugt, dass es unter den weiblichen Mitgliedern nicht nur im allgemeinen mehr Kranke gibt, sondern dass auch die Erkrankungen háufiger sind, dass alsó eine weibliche Kranke die Unterstützung: dér Kasse auch mehrmals in einem Jahre in Anspruch nimmt. Am auffálligsten ist dieses grössere Erkrankungs - Perzent dér Frauen bei den Fabriks-und Unternehmungs-Kassen ; hier figuráén in dér Zahl dér Kranken 31*62 Perzent dér mánnlichen und 40*78 Perzent dér weiblichen Mitglieder, in dér Zahl dér Erkrankungen aber die mánnlichen Mitglieder mit 38*44, die weiblichen mit 61*23 Perzent; zwischen den beiden Geschlechtern- betrágt alsó dér Unterschied bei den Kranken 9, bei den Erkrankungen aber fást 23 Perzent. Bei den Privatvereins-Kassen sind 20*43 Perzent dér mánnlichen und 24*09 Perzent dér weiblichen Mitglieder krank; bei den Erkrankungen aber erhöht sich neben dem 25*38-perzentigen Verháltnis dér Mánner das dér Frauen auf 33*38 Perzent. Das Erkrankungsverháltnis dér mánnlichen Mitglieder ist alsó bei den Privatvereins-Kassen das günstigste. Bei den Bezirkskassen kommen die Mánner unter den Kranken mit 25*64 Perzent, unter den Er- krankungen aber mit 32‘ss Perzent vor; von den Frauen waren 26*60 Perzent krank und 41*61 Perzent betheüigten sich an dér Zahl 145* Taglétszám Mitglieder- sland Betegek száma Zahl dér Kranken in Perzeníen dér Megbetegedések száma Zahl dér Erkrankungen in Per zenien dér a ts * s IS <g g Ő •- « Ssi il: rS'< —4 S ■fi :q jaj ^ -5: bo'ti.S 4 3 s bOV“ ® 5 Ö ft, rt S isi — .t° lí «'Ö 0 ~ p. íi ö ."3 fl > » te w ■a « Ili 1=1 .0^1 é tű :§ ÍH g • d> ÍH « » >»• 1 ■ó *8 *0 a e s ^ £-» s tó e 1 1**8 »ci -g 1*8 112 1 1 1 § >. -S se "5 to £ n ja tó fi •ci cS Pí m a .g III >.44 .1 „ “é..s 1 A férfi Dér mdnn- lichen A női Dér tveib- lichen Az összes Dér ge- sammtenl § ►c te ■’f 'ü :§ is c. | < i • c/a s cu § SJ S Crt S cn e 1 N b- < <5 sní.5 S.Sfí.'S Tűi 5 ^ -a £ s „ ts >1-J h“|| Egy kórházi Auf cinen Svitals- 0 'a ^ 0 in H £ s Zahl dér von dér Unterstützung mit unentgeltlichur ixrztl. Hil/e und Heilmittel M .*4 * V.3 T3 SÖ cS Ifi 0 < 1 ^ 0 ^ ’öiD bOv ? i-i i £ 'O fi i ío ’S 31 £ s :o S N ® ( B s| ^ :§ -sí *0 « C s I N 3 ifi W s :Q <b S ■ N S N Ifl 8 * 5 írj tagra eső táp- díjas és kórházi . napok száma Milglic l ent- fallende Pflege- geld oder Spi- talstage beteg taüra eső tápdíjas és kórházi napok száma krankes Mitglied entfallende Pflegégéid- und Spitalstage betegek átlagos napi létszáma Kranken durch- schnittlicher Tages- stand betegek átlagos napi létszáma a tagok százalékában Kranken durch- schnittl. Tages- 'stand in Perzen- ien dér Mitgli edéi napra Tag H ^ tagok százalékában Mitglieder eső kiadás koronákban entfallende Atis- gaben in Kronen ingyen orvosi és gyógyászati segélye- zéséből egy tagra jutó esetek száma auf je ein Mitglied I. Magyarország. — Ungarn. A) Kerületi befegsegélyző pénztárak. — Bezirks-Krankenkasscn, 301 — 400 22*67 28-6- 22-79 24-15 28'6- 24*24 14-29 2‘71 2-67 2-71 4-oo 11-96 9-oo 9 -61 28*00 5'0i o-u 5*12 0'74 0*71 0-74 0’74 1*41 26-00 0-67 0’24 401 — 500 10*67 16-49 21 '04 20-85 2-32 2-30 13-94 13-94 3:o6 3-06 0"64 0*64 0*48 1 -46 27'00 0*23 0’34 501- 700 8'61 8-60 9-2- — 9-15 1'73 1 -70 — 20-03 20-03 — 5-71 — 5-71 0-47 0"47 0’47 0-97 15-22 0*73 701- 1.000 21-34 18*04 21-11 24-11 20-65 23-87 5-43 3-oo 1 *74 2-91 0-47 14-06 9-65 13-79 8-66 51*63 2-19 53"72 0 82 0-4E 0'80 0*78 0-68 28-00 0*78 0*09 1.001— 1.500 16'02; 16'92 16 08 18*89 21 "03 19-04 5-38 2*77 3-42 2-82 1 *21 1 7-32 20-21 17-64 22-94 187*22 17-77 204-99 0’76 0*91 0’77 0-65 1*21 23-26 0-69 0*08 1.501 — 2.000 21-48 17-17 21 *17 20-42 21-38 26‘oe 6-02 2-90 3-04 2-91 1‘48 13-61 17-69 13-75 21-40 262-34 21-19 283-68 0-79 0’sa 0-80 0*76 1 "26 28-76 0’65 0*09 2.001 - 2.500 17-98; 12-69 17*69 22-27 15-63 21-77 4-37 2-76 2-21 2-71 1*05 15-27 17-37 15*39 24-33 174-29 11-33 185’62 0-75 0'oc 0*74 0*72 1 *71 30-62 0'63 0‘13 2.501 — 3.000 22‘7oj 10'Ob 21 -28 27-64 12-11 25-89 . 3-07 3‘48 1*52 3-26 0*60 15'31 15-07 15-30 19-61 212-82 11-77 224'69 0’96 0*42 0’89 0*85 0‘89 35-84 0*63 0-27 3.001- 3.500 26'oa 26'90 26’OS 32-06 34-66 32-26 6*41 3-38 5*25 3-62 1 *61 13‘oo 19-60 13*50 25‘io 221-77 27-78 249-55 0-93 1'44 0"96 0"76 1É53 34-22 0‘54 0*08 3.501 — 4.000 13-54] 19’85 13-91 15'98 23-44 16-46 3 "87 2-33 3*48 2-40 0’8b 17-21 17-99 17-28 22-72 43'23 4-43 47*66 0-64 0'95 0-66 0*76 1 *54 36'so O’őo 0-21 4.001 — 4.500 21-22 48-02 23-92 27'os 62-74 30*62 5-44 3-16 4-85 3-32 1-36 14*82 lO-io 1 3-87 24-85 68-02 11 -74 79-76 0'86 1 *33 0*91 0'94 1-28 68"33 1-06 0-38 4.501 — 5.000 24-73 41-76 26-49 28*33 48-13 30-38 2'0i 4-71 4-86 4-72 0-62 19-06 1 1 -61 1 7*84 26-00 161-31 19-14 180-46 1-29 - 1 -33 1 -29 0'94 1*43 35*14 0‘61 0‘24 5.001- 10.000 26-04'32-40 26-69 30-96 40-99 31-98 8-69 3-94 4-46 4*00 1 -59 15-14 13-76 14-97 26-32 367*07 46-98 414-05 1'08 1**22 1 -09 0*96 1 '56 36-39 0*48 0*17 10.001— 20.000 24-47^5-70 27-02 30-41 36-79 31-85 9’60 6-82 5’60 6-62 2-08 27-88 15-39 24-15 27-92 173*14 40-69 213*83 1'87 1*61 1*79 1 *10 1-21 44-65 0-63 — 50.001— 60.000 34-64l26-02 32-76 52-34 61 -13 54"26 6-29 6*41 10-65 7*32 1 *72 18-61 40-63 22-34 27-28 749-47 345-11 1.094-68 1-70 2'89 2-00 1-28 2'03 43‘32 0-87 0’61 Ossz. — Zus. 24'02|25'34 24'i7 30'83 41-32 Sáá‘05 5‘90 8‘94’J 0'22 4-21 1*60 16-41 24-67 17-41 25’63 2.085-98 560-23 3.246-21 1-081 1*71 1*15 l'OO 1*50 37'oo 0*55 0‘24 B) Ipartestületi befegsegélyző pénztárak. - - Gewerbekorporalions-Krankenkassen. 1 — 100 1 8*75 — 18-76 18-75 — 18-75 — 1*74 — 1 *74 — 9-28 — 9-28 — 0'46 — 0-46 0-48 — 0'48 0*73 — — 0*74 — 101 — 200 17-27 30-43 17-42 19-13 34-78 19-32 1 3’04 1 "96 5-57 2-00 3-65 11-33 18-29 11-48 28'oo 10-37 0*35 10’72 0*54 1*52 0*55 0*43 1 *41 19*60 0*61 0’09 201 — 300 19'üo 8’33 18-79 24-35 8-33 24-04 13"89 2-26 1 *01 2-23 3-89 11-88 12-11 1 1*88 28-00 33-03 0*30 33*33 0"G2 0-28 0*61 0*72 1 "53 23-97 0*60 0*14 301 400 20‘69 19"io 20-66 25'76 24-72 25-74 4-49 2*75 3-83 2-77 1'20 13-34 20’oe 13-48 28-00 30-12 0'93 31-06 0-75 1-04 0'76 0-59 1 -40 45-66 0"42 0’12 401 — 50C 15-17 11 -63 1 5-02 17*11 19-53 17-21 5-68 2.52 2-40 2-61 1-45 1 6*60 20-64 16-72 26-oo 33’04 1*41 34-45 0*69 0*66 0-69 0-67 1'33 22-71 0*65 O'io 501 — 700 15-66 19-06 15-69 20-23 19-89 20-21 5*60 2-78 2-69 2-78 1 -39 17-91) 10-21 17-83 24*85 66-54 2-68 69-07 0-76 0'71 0*76 0’82 1 -23 39-64 0*60 0'13 701 — 1.000 17-23 18-30 17-29 19*62 22-28 19-76 9-28 2*28 3-42 2-84 2'36 13-23 18-70 13-62 25-37 44-68 3-64 48-12 0'62 0'94 0*64 0-93 1-29 45-02 0*61 0"07 1.001 — 1.500 24-78 15-63 24-64 35-92 19-79 35'67 0-26 3-20 3-97 3"22 1 -73 12'93 25-40 13 "05 27-67 52-89 1-04 53-93 0'88 1 '08 0'88 1*07 1*79 47-22 0’53 0*05 1.501 — 2.000 25-44 30'09 25-86 43-21 31-28 42-16 8-77 4*41 7*oi 4-04 1-96 17-33 23-28 17-95 22'86 52-67 8’io 60-77 1*21 1*92 1-27 0’97 1-68 36-is 0’C6 0*35 2.001 — 2.500 23-42 31-03 24-09 28-41 50-28 30-34 0'76 3-52 3-73 3*63 0-14 15"oi 12-02 14*67 19-25 53-18 5-47 58’66 0*96 1 '02 0'97 0*96 1-68 47-29 0’49 0-11 2.501 — 3.000 I8-Ű8 14-44 18*54 21’9B 19-72 21-87 0'35 3-50 3'19 3-49 O-io 1 8"75 22-07 18-84 28*00 76-76 2-48 79-24 0*96 0*87 0'96 1*18 í-34 63-68 0'69 0-22 3.001- 3.500 41-86 — 41'86 86-92 — 86‘92 — 8*27 — 8-27 — 19*76 — 19*70 — 90’4o — 90'40 2'27 — 2-27 1 -89 1 "69 60’oo 0*61 0-52 4,001 — 4.500 16-69 21-29 16'86 31-96 27-74 31-71 3-28 1*97 5*28 2-16 0*90 1 1 -87 24-79 1 2-78 28‘00 42-36 6'72 49-08 0*54 1 *45 0'59 1 -04 1 -23 49-66 0*28 0*02 5.001 — 10.000 26-85 32-os 26-47 30*45 35*38 30-68 1 '89 5-94 8-67 6-ot 0-63 22-62 27'os 22-67 28-oo 128-91 5-04 133-96 1‘63 2*38 l'GB 1 -88 2-21 93-00 1*01 0*31 Ossz. — Zus. 21-08 -21-99 21-11 29-68 29-12 29'06 á"90 3-45 4-35 3-49 1*24 16*36 19-77 llj-51 25-41 715-31 37-91 753-22 0"94 1*19 0'95 1*16 1 '53 53"96 0'58 0"16 C) Gyári és vállalati befegsegélyző pénztárak. — Fahriks und Üniernehmungs-Krankenkassen. 1 — 100 26-98 20‘09 26"19 36‘57 32-42 36'09 5-94 3’85 4-65 3-94 1*01 14*26 23-14 15-04 17-00 17-82 2-79 20‘gi 1-06 t'27 1 -08 1 "06 2-15 50-62 0*79 0-66 101 — 200 35'78 25-61 34-14 47-91 37’6i 46-26 5-66 4*82 3-82 4-66 1 -48 13-48 14*97 13-66 26-27 78-89 11-86 90'74 1 -32 1-06 1-28 0*96 2*06 116-82 1 -00 0*64 201 — 300 38-16 32-72 37-86 47*27 41 "26 46'4o 6-30 5*40 5*20 5-37 1‘29 14'17 15-88 14-38 20-47 35-82 14'0i 99‘83 1 *48 1*42 1*47 0*92 1 *57 49-64 0-96 Ü'76 301 — 400 40'17 45-06 41-05 53’i2 50-94 52'7S 5-26 6*24 6'12 6’22 0*93 15-63 13-68 15-16 18-36 74'si 15-96 90-27 1*71 1 '68 1'70 1*01 3-03 40-18 O’80 0-42 401— 500 49-11 49-63 49*26 68-52 62-41 62'93 9'61 7*20 8*61 7-62 1'98 14-60 17-34 15-47 20-78 30-88 15-87 46-76 1-97 2*36 2’09 1*19 2-39 42-19 0-92 0*51 501 — 700 37-36 20*76 34-30 50-36 92-97 62-07 4-65 5*63 5‘62 5"60 0-88 15-00 20-64 16-32 19-38 95-09 37-89 132-98 1 '54 1*51 1-63 0’66 1 *70 69-32 0‘86 0*61 701 — 1.000 29-67 44-09 37-42 45-39 51-87 48'89 8-26 4-32 5-18 4*78 2-26 14-61 11-74 12-78 27’3o 59*55 83-91 143-46 1*18 1*42 1*31 0*66 2-09 ’ 84*68 0*96 0‘23 1.001— 1.500 40-36 46-48 43-39 52-27 68-73 60-32 12-66 6-27 7-63 6-89 13-32 15-62 16-20 15-88 26-60 133-75 153-66 287-41 1 *72 2-06 1"89 0*84 2-40 80-74 1 *08 0‘22 1.501— 2.000 31-10 30-39 35-12 46'37 (10-47 53-21 1 5-96 5*26 9’96 7-54 4-37 16-93 25-26 21-47 27-40 52*22 93‘io 145-32 1'44 2-73 2*07 0'74 2*52 87’78 1*27 0-44 2.001— 2.500 23-21 57-79 44-21 24‘2i 58-48 45"oi 14-60 3-94 10'33 7-82 3*17 16*96 17-88 17-69 21-72 18-36 74-46 92*81 1 "08 2-88 2-14 0*77 2’oo 32-27 1*63 0*03 3.001 — 3.500 27-62 18-62 2 7-44 31-08 18'62 31*56 14's2 5’88 3'oo 5*85 4*15 21 -36 16-20 21-33 28-00 51 "16 0‘22 51-38 1*61 0-81 1*60 1'59 2-66 95-41 4-80 0-89 4.001 — 4.5(Ki 47-19 28-45 46*43 54-67 35*48 53-80 ö‘57 5-43 4-11 5-37 1 -63 11 -60 14*44 1 1 '67 27-42 120-46 3’84 124-29 1'49 1*13 1 *47 1 '45 2-15 61-19 3‘os 1 *57 5.001 — 10.000 31-29 1*73 29-29 57-61 2-02 53-76 — 6'82 0"58 6"40 — 21'82 33-33 21-86 — 89-47 0-56 90"o2 1 -87 0*16 1*75 1*01 2'32 190-64 0-63 0-87 80.001 — 90.000 25-93 10-73 25-84 29-22 12-10 29-11 — 3'84 0*96 3*82 — 14-79 8‘98 14-77 — 931-90 1-47 933-43 tob 0-26 1 -06 1 '52 0'80 204-94 0*69 1-07 Ossz. — Zus. 30-3o|4:1-22 31'98 37-22 59‘4o 40-65 lO'io 4-52 6-85 4‘68 2-66 14'93| 16-62 15*27 25-44 1.839-73 509 87 2.349-so 1*24 1*88 1'34 1‘Í2 1*17 115-97 1*01 0*78 J>) Magánegyesületi betegsegéiyző pénztárak. — Privatvereins-Krankenkassen. 1 — 100 17-84 23*61 19'30 18-78 38*89 23’se 9-72 3-27 5*51 3’84 1*61 18-32 23-35 19-87 16-57 1*91 1 -09 3'oo 0*90 1*61 1'05 1-33 1-82 70-oo 0*40 0’14 101— 200 7*67 3*23 7*54 8‘ic 3’23 8-01 — 1-60 ü’13 1 -66 — 20-84 4*00 20'63 — 4-61 O'oi 4-62 0*44 0-03 0'42 1*10 1-66 38-00 0*82 0‘04 201 — 300 13-75 28'93 15-28 16‘es 46’eo 19-66 3'60 2-72 4’80 2-93 0*50 19-82 16-60 19-20 14-38 34-16 6*77 40-98 0’74 1 '20 (1-80 1*12 1'93 57-42 1*17 0’09 301 — 400 15*63 35-97 I 8-87 19-04 48'02 23-77 2‘37 2-68 5-32 3-11 0*52 17-29 14-78 16*51 21-83 19-09 7-37 26-46 0"74 1*16 0-85 1 ‘02 1*71 57-34 0-92 0"31 401 — 500 11 "se 23'8i 1 1 -98 I4’07 38'io 14-86 2-38 2-oo 2-93 2'03 0-67 17-31 12’30 16-99 28-00 6-83 0‘34 7*17 0*65 0"81 0*56 1*01 2-02 34'bo 0-88 0*07 501— 700 17*66 1 3-79 17-54 21-96 16-09 21-76 4’60 3-29 3'18 3-28 1 -29 18-61 23-08 18-73 28’00 23-92 0*76 24-68 0’90 0*87 0*90 1 -39 2-36 71-62 0*99 0’26 701— 1.000 13-68 10'67 14-65 16*81 20-04 17-76 1 *05 2'96 2-68 2 "88 0"07 21-64 16‘ü6 19-77 5-00 9-30 3-48 12'78 0‘81 0*73 0’79 0-95 1 "62 78*67 0’98 O’oo 1.001 — 1.500 25-88 23-04 25*03 31-97 12-75 32-20 6-90 4-26 5-28 4-66 1-66 16-44 22-91 18-23 23-71 18-78 9-98 28'76 1*17 1 *45 1*25 1*21 1*48 57-33 0*25 — 1.501 — 2.000 39-64 28-50 38-19 55-79 33*60 53’oe 9'oo 8-78 8*41 8-74 1 *45 22-22 29-61 22-88 10-06 34'6i 4-61 39'i2 2"40 2-31 2*39 1 '77 4-29 77*65 0-76 0*66 2.001 — 2.500 6-11 7-30 6*23 6‘93 S"15 7*06 (1-48 1 "44 1*04 1*40 0'12 23'Bi 14-06 22-41 28-00 8‘12 0*66 8'78 0*39 0‘28 0-38 1-63 2*09 91-11 0*13 0*18 4.001— 4.500 21-87 17-81 20-81 31-02 25-oo 29-40 2-oo 4*64 3-22 4-20 0-45 20-74 18-09 20-16 20*27 78-03 19-38 97'4i 1-24 0'88 1 *15 1 *07 2'io őS'io 0*60 O'io 6.001 — 10.000 15-33 — 15-33 16-37 — 16-37 — 2-76 — 2-76 — 17-93 — 17-93 — 57-42 — 57-42 0*75 — 0*75 2-02 0‘02 101-96 0*16 0'23 50.001 — 80.000 22-94 25*65 23-40 28-2?|35-44 29-54 5'19 5'07 6-88 5*30 0‘99 22'os 24-86 22'62 19-14 587-40 158-10 745 "60 1 -39 1*75 1*45 1-35 1 -98 82-61 0*04 0-11 Ossz. — Zus. 20'43|24'09 21-01 25-3s|33-38 20-ci 4'4G 4-31 5*50 4’60 0*87 21-11 22*58 21-43 19-52 883-98 212-56 1-096-53 1*18 1-61 I *23 1*33 1*55 76-89 0-29 0'14 E> Dsszesités. — Summirung. 1 — 100 25--61 20'9g 25-02 33-82 34-02 33-84 6-87 3 "69 4-66 3-84 1*16 14-39 23*20 15-33 16*85 20'i8 3-88 24-06 1*01 1*33 1 *05 1‘07 2'06 53-72 0*70 0-57 101 — 200 28'63 25'02 28-12 37*09 '16-66 37"o3 5"64 3-83 3-70 3-82 1-49 13-43 15-01 13-60 2.6-34 93'77 12-21 105-98 1'05 l'OS Tob 0-92 l-95 97-61 0-89 (1*46 201 — 300 24'63 29-87 25"os 30-66 1(1-76 31-51 5-91 3*55 4-79 3‘67 1*21 14*49 10-03 14-Q6 20-49 153'0i 21-08 174-09 0'97 1 *31 1*01 0-93 1 *70 45-79 0’90 0-36 301 - 400 26'86 10-48 28-51 34-40 48-30 36-05 4*36 4'oi 5-70 4’23 0‘84 15"oi 14-07 14-8,1 19-80 128-62 24-37! 152-89 1*10 1 *ő6 1*16 0"92 2-33 46 "16 0*70 0-29 401 — 500 21-28 39-47 23-16 26‘83 51-12 29-36 8-24 3-33 6-88 3-70 1‘79 15*66 17-43 15-98 2] -69 73‘8i 17-62 91-43 0-91 1'88 1*01 0*98 1*69 29-20 0*66 0*21 501 — 700 22-68 24-93 22-90 29*68 81 ’78 36-79 4*66 3-72 5’07 3'91 0*95 16-48 20-34 17'06 20*42 191-25 41-18 232-48 1-02 1-39 1 -07 0-89 1-83 46-38 0*76 0’29 701 — 1.000 21-51 39-29 26-30 27-51 46-25 32-66 7-65 3-07 4-70 3-61 2'ot 14 29 11-97 13-36 26'ao 164-97 93-12 258-09 0*84 1*29 0*96 0*80 1 -37 62-26 0-81 0-14 1.001- 1.500 22-47 39-0Í 25'82 28-46 56'89 34-20 10-77 3-68 6*57 4-18 2-80 15-92 16-83 16-20 26-14 392-65 182-46 575-10 0*98 1 *80 1*15 0*85 1 -60 48-63 0*77 0*12 1.501— 2.000 23-31 29-87 24-19 30-84 42'ec 32-43 1 1-79 3-46 7-04 3-94 3'ói 14-82 23-68 G"28 25-68 401-76 126-99 528-74 0’95 1-93 1-08 0*85 1*47 42-11 0*74 0*18 2.001 — 2.500 18-43 36-81 21-qo 22-44 40-19 24-92 8'93 2-86 fi'36 3-36 1'98 15-50 17-28 15-94 22*16 253-94 91-91 345-86 0'78 1*74 0'92 0*78 1*76 35-04 0-68 0-12 2.501 — 3.000 21 '04 10-46 20'eo 26-14 12-80 24-90 2-82 3-48 1-66 3'si 0*56 16-09 15-96 16*09 19'70 289-68 14-25 303-ss 0’85 0-46 0*91 0-91 1 -04 44-47 0-66 0-25 3.001- 3.500 26’i9 20'79 26-23 32-02 34-44 32'ia 6 "63 3-67 5-21 3-78 1'64 14-03 19-47 14-40 25*19 272-92 28'oo 300-92 1*01 1*43 1-04 0*90 1'70 45-98 1*01 6*17 3.501 — 4.000 24-04 19*35 23-84 42-28 23-44 41-50 3-87 4-63 3-48 4-49 0-88 18*85 17-99 18 "82 22’72 133-63 4-44 138-07 1*24 0-96 1-23 1*14 1 '66 48-95 0-64 0*32 4.001 — 4.500 27-13 26-02 27-00 36-66 34-83 36-35 3*24 3-74 3-92 3'70 0*80 13-79 15-04 13'93 24-81 308-87 41-67 350-64 1-03 1-07 1'03 1 *17 1-82 60-40 1*24 0’64 4.501 — 5.000 24-73 41-76 26*49 28-33 48-13 30-38 2-oi 4-71 4-86 4-72 0’62 19-06 1 1*60 17-84 26*oo 161-81 19-14 180-46 1 -29 1’33 1-29 0*94 1*43 35-14 0-61 0-24 5.001 — 10.000 25"oi 30-02 25-42 31-18 37-66 31-60 5*41 4-32 4*36 4-32 1*41 17-25 14-62 17-01 26-35 642-88 52-66 695-44 1*18 1*19 1*18 1*17 1*10 67-47 0-63 0-24 10.001 — 20.000 24-47 35'76 27-02 30-41 36'79 31-86 9-60 6*82 5-60 0*62 2-68 27-88 15-39 24-16 27-92 173-14 40-70 213-84 1‘87 1-60 1-79 1*10 1*21 44-65 0’64 50.001 — 60.000 28-81 25'88 28'23 40-36 50-06 42-27 5*82 5-74 8-76 6'34 1 "40 19-93 33*83 22-46 24-16 1.336-86 503-22 1.840-08 1*57 2-40 1*74 1*31 2-01 59’60 0*21 0’37 80.001 — 90.000 25-93 10-73 25-84 29-22 12-16 29-11 — 3-84 »'9G 3*82 — 14-79 8-98 14-77 — 931-96 1 1 -47 933-48 l'OB 0-26 1'05 1'62 0-80 204-94 0*69 1*01 Ossz. — Zu s. 24'82 30-56 25-63 31-66 45-72 84-39 7-07 4*08 6-24 4'36 1*75 16«j20'4i 17-03 24-79 6.125-00 1.320-26 7.445-26 1*12 1*73 1*19 1*10 1-40 66 71 0'66 0’S7 19* 146* Betegek száma Zahl dér Kranken in Perzenten dér Megbetegedések száma Zahl dér Erkrankungen in Perzenten dér 1| e! a zi « fi CG $ £ “■ti =0 J G c « a -s II 5 II CG 5 u * ~ S § G.« S SS Sí. || 1 í ■eL -0) S ^ Ct-H ^ rS: A női Dér iveib- lichen t/l 1 <D s N t/l 1 ^2 m g :Q K « :§ ~ s S sfs ujjtuuvosvő S0ZSSO J| ÍÍ tS*i " s te Egy kórházi Auf eifien Spitals- d> *-• tv CD (fi ^3 CD O Zahl dér von dér Unteretiitzung mit unentgeltlicher arztl. Hilfe und Heilmittel Taglétszám Mitglieder- stand *>» » « y -í 5 * le1 >. co b£) br- '2 W 3 s W -r s s | 5 5 § < C) N á 0 J. . 1 ' S T3 ? ^2 ;£ 2 J :« -Z C3 s~ *0 1 C 3 ej g « s g s fi s! S a férfi 1 ndn Il- ii chen *0 1 C S d I N J OT w a :0 2 ESJ g N t/l S •gSa ||| tagra eső táp- díjas és kórházi napok száma Miiglied entfallende PJlegegeld- und Spitalstage K.S a 111 x s § * a -5 beteg tagra eső tápdíjas és kórházi napok ° a 3 s s tD g* betegek átlagos napi létszáma betegek átlagos napi létszáma a tagok napra Tag 3 -^8 < ■Sj’Sí l|l| <t|| tagok százalékában Mitglieder os ■ a fe-S| H száma krankes Miiglied entfallende PJlegegeld- und Spitalstage X fi jó il“ ig| M >.* ^..0 Kranken durch- schnittlicher Tages- stand százalékában Kranken durch- schnittl. Tages- stand in Perzen- ten dér Mitglieder eső kiadás koronákban entfallende Aus- gabe in Kronen ingyen orvosi és gyógyászati segé- lyezéséből egy tagra jutó esetek száma auf je ein Miiglied entfalUnden Falle 301— 400 A) í II. Cerül Horv éti be át-Sz tegse layo gély; norsz :ő pé ágok nztár — -fű- ik. — l oatien-S tezirks-K avonien. rankenh assen 401— 500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 501— 700 — — 701— 1.000 26-19 3-67 25-49 26'76 3-67 26-04 — 2‘96 6"14 3'04 — 1 1-25 172-00 11'94 — 7-12 0-47 7*69 0'81 1-68 0-83 0'69 1.07 — 0-39 O'oo 1.001— 1.500 56-23 32’39 54-71 57-49 35-87 5H‘lo 5'22 6-12 6"82 6-15 0‘68 10*89 20-45 1 1-26 12-96 112-58 8'35 120-93 1-68 1 *82 1'69 0'83 0'65 30-70 0’62 0*16 1.501— 2.000 29*59 21 *25 29"17 34-64 26-25 34-12 1-25 5'27 2-78 5-15 0'34 17-82 13-06 17-64 27'oo 21-63 0‘61 22-24 1 ‘44 0’7ö 1 ‘41 0*77 2-15 38‘6o 1'06 O'io 2.001— 2.500 14*47 11 "17 14-37 20-49 13-83 20-29 IS’96 2-76 4-62 2-81 1'48 19*07 40-48 19-38 9-27 44-73 2-33 47'oe 0'76 1 *24 0'77 1*19 1-07 23*25 0'29 0*07 2.501— 3.000 54-45 46'io 53-09 55-49 47-62 54-22 4-76 7’95 9-92 8-27 1 ’27 14*61 21-61 1 5-58 26-73 51-95 1 2*55 64'5o 2‘IS 2*72 2'27 I "06 0‘21 55-os 0'29 0*20 3.001— 3.500 3.501— 4.000 4.001— 4.500 4.501— 5.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5.001 — 10.000 43-78 91 "oo 46-52 69-86 I05'oo 71-96 33-83 6'03 9.94 6-26 8-80 13-77 10*92 1 3*45 26‘4( 80'60 8*17 88-67 1 '66 2'72 1*71 1*02 1-88 36-47 1'76 — 10.001—20.000 30-62 37-28 36-71 36'62 37-28 36-71 7*09 6'83 5-18 6-82 1-99 18-36 13-89 I 8*03 23-00 172-61 19-41 191-92 1*87 1*42 1 *81 1 "18 1 "76 53-41 0'88 0*04 50.001-60.000 — Ossz. — Ztis. 38-48 41-03 38-69 44-24,43-69 44'20 9-49 5’69 0*56 5'77 2'27 14-80 lli’OO 14-90 23-94 491-02 51-89 542"9i 1*56 1‘80 1'58 4*06 1*17 40-42 0'80 0‘08 0— 100 B) Ipar testű éti b etegs egély ző p énztá rak. - — Geiver bekorpo' mtions-l íránk enkas sen. 101— 200 12-50 — 12-50 16-50 — 16-50 — 1*74 — 1*74 — 1 3 "88 — 13-88 — 0’96 — 0-95 0.48 — 0'48 100 149 — — — 201— 300 301— 400 — ■ 401— 500 — — — — — — — — — — — — — — — — — _ — — — — 501— 700 701— 1.000 1.001— 1.500 1.501— 2.000 — 2.001— 2.500 — 2.501— 3.000 3.501— 4.000 4.001— 4.500 5.001—10.000 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Ossz. — Zus. 12-60 — 12-50 ltí'50 - 16-50 — 1*7*| — 1 ‘74 — I3‘88 — 13-88 — 0*95 — 0'95 0'51 — 0*51 TOOl 1-49 — — — 0— 100 C) G yari és v< íllala :i bel egseg rélyzc pén ztára k. — Fabriks - und f. Jnternchi ni mg i-Kra nkem assen 101— 200 — 201— 300 45 "75 26‘99 35-37 59-is 35-62 46 "14 6'09 7*75 2'64 4’92 0'32 16'93 9'80 13-92 6*26 7-75 3'27 11'02 2'12 0’72 1 -35 1 '07 0-99 54'oo 0-76 0’04 301— 400 401— 500 501— 700 286-22 45-15 1JS-69 287-68 132-47 243-20 16-72 12-15 12'65 12-30 4'68 4’25 28-03 7-13 28-oo 22-70 20"7S 43-43 3-33 3-47 3-39 0’70 0’87 89-n 5-68 O’io 701— 1.000 47'o2 44-49 45-74 60-99 57-11 59'os 1*60 4'86 5-93 5-40 0*62 10‘82 13-33 1 I -80 38*63 6’47 8-n 14-68 1.33 1 ’63 1*48 0’67 1’23 11*40 0"21 O-ii 1.001— 1.500 26-62 • — 21-45 31 :s6 — 25'43 — 4-23 — 3'33 — 1 5-43 — lá'43 ' 11 '72 — 11 ‘72 1*13 0‘91 1'62 0'16 36'92 1 *37 2*18 1.501— 2.000 2.001— 2.500 3.001— 3.500 4.001— 4.500 — — — — — — — — __ — — — — — — — 5.001 — 10.000 80.001—90.000 Ossz. — Zus. 102-18|84-16 74'i6 109-12 88"82 101)76 7-29 0É92 0*52 0’75 1 ‘81 <í'77 10-09 0-n 24'83 48'64 32-n 89'76 1'89 1*79 1-85 0'87 0*92 4(5*33 2-23 0'72 0— 100 7 )) M agám igyes ületi betej: rsegé yző pénzt árak. — Privati ereins-h ránk enkas én. 101— 200 201— 300 301— 400 — — — —■ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 401— 500 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 501— 700 701— 1.000 1.001— 1.500 1.501— 2.000 2.001— 2.500 — — — — — — — — — — — 4.001— 4.500 - — 5.001 — 10.000 50.001—60.000 Össz. — Zus. 0— 100 101— 200 12-60 — 12-50 16-50 — 16-60 — 1*74 — 1*74 — E) 13-88 Öss, zesité 13-88 s. — Summif 0’95 ung. 0’95 0’4S — 0'48 roo 1 "49 — — — 201— 300 45'76 26-99 35-37 59-is 35-62 46-14 5-09 7-75 2-64 4-92 0'32 16-93 9-80 13-92 6*26 7*75 3-27 11-02 2-12 0*72 1 "36 1 '07 0'99 54‘Oü 0-76 0'04 301— 400 .— — — — — — — — — — — — — . , 401 500 501— 700 286-2? 45' ír, 113-56 287-68 192-47 243-20 Ki‘72 12-16 12'65 1 2"39 4'68 4.26 28'os 7-13 28-oo 22-70 20-73 43'43 3-33 3"47 3-89 0’70 0'87 89-n 5'68 0*04 701— 1.000 33'eo 42'3i 36 ‘02 33-93 54 -27 43-20 1-52 3"62 5-94 4*27 0-69 10"79 14-04 11-85 38-63 13-69 8-68 22-17 0'99 1’63 1*17 0‘64 1 *19 9'60 0*29 0*06 1.001— 1.500 52'29 21‘oi tó-óé 54-03 23-27 51-46 3-39 5'se 4'30 5-73 0-44 11 -20 18-47 1 1 -63 12-96 124'so 8;35 132-66 1 *60 1 "18 1*57 0'93 0'63 32-83 0*74 0‘46 1.501— 2.000 29-69 2f26 29-17 34-64 26-25 34-12 1 '26 5*27 '2*78 5-16 0'34 17-32 13-06 17-64 27-00 21-63 0*61 22-24 1*44 0‘76 1*41 0'77 2'16 38-60 l'OO O'io 2.001— 2.500 14*47 11 '17 14-37 20'49 13-83 2'1-29 15-96 2 "76 4'62 2‘81 1*48 19'07 10'48 I9'58 9-27 44-73 2-33 47'06 0'76 1 ‘24 0*77 1 ‘19 1 '07 23*25 0’29 0'07 2.501— 3.000 54-45 16-10 53-09 55-49 47'62 54-22 4'76 7'95 9'92 8-27 1'27 14-61 21 '51 1 5- 58 26-73 51-95 12-56 64'áo 2'18 2-72 2’27 1 '06 0'21 55*08 0"29 O’20 3.001— 3.500 — — — — — — — — — — — — — 1 3.501— 4.000 4.001— 4.500 4.501— 5.000 5.001-10.000 43-78 91-oo Ki '52 69-86 106'oo 71-96 33-33 6-03 9-04 6*20 8‘80 13-77 10-92 13-46 26-40 80-60 8-17 88-67 1 '65 2-72 1*71 1-02 1 '33 36-47 1 '76 10.001—20.000 36'62 37-28 36-71 36'62 37 -23 36-71 7-09 6'88 5"18 6-02 1'99 IS'Só 13-89 13-1)3 28'00 172-61 19-41 191-92 1 "87 1 *42 1 ‘81 1 *18 1 ’76 53-41 0'88 0’04 50.001—60.000 80.001—90.000 — — — — — — — — — — - — — — <? — — — - — — — - - — Össz. — Zus. IB'io 38-39 42'63 48-94 01*02 60'39 8 "65 5’76 6'55 5'86 2-io 13*37 17-05 1377 24-23 540'6i 84'oo 624-61 1|58 1.79 T00 1 *03 1’14 41-47 0-96 0*15 147 Taglétszám Milglieder- sland Betegek száma Zahl der Kranken in Perzenten dér Megbetegedések száma Zahl dér Erkrankímgen in Perzenten dér :0 g s 4S rt S «fl 1 á el KI £ ti C s s bC> S a> e a ti II, — ^ ’S <s t s k g’ö Uá í || 5, Hl «p -g ^ 1>I 60 C K c8 5, « ■if | 60 ö j;s | Í7;1! a ^ Z | ugá j- Általában egy Z'berhaupt auj \ cin f | 2 ^ X *8 60 E «0 — s ^ '<U El <3 A női Dér rveib- lichen Az összes Dér ge- sammten é *5 § ;a> £ « •C IH Az összes Dér gesammten ’S. os t; g •ti 8^ tOtD's.’S w -5 §, lígy kórházi Anf cinen Spitals- (D<0 J“J <0* *c3 ^ Zahl der Unterstü uncntyelth Hűje und <1^ von der zung mit cher árztl. Hexlmittcl •é S ■’S VCÍ ^ °|Vs cC •o y ci s’' io t C 2 *1 1 N S 551 i 8 4-. .50 á cá 1 cl cc b N | w « s ro <U 2 N C N M s c3 g 5* 1 íJN o c tagra eső táp- díjas és kórház napok száma Mitglied entfallende Pfiegégéid- und Spitalstage beteg tagra eső lápdíjas és kór- házi napok száma krankes Mitglied entfallende Pflegegeld- und Spitalstage ü 5 c s t $eíl ■sll B NI - 60 ® 3 w ^ betegek átlagos napi létszáma Kranken durch- schuittUcher Tagts- stand betegek átlagos napi létszáma a tagok százalékában Kranken durch- schnittl. Tages- stand in Perzen- ten dér Mitglieder napra Tag J=. .g Ej tű ^ tagok százalékában Mitglieder eső kiadás koronákban entfallende Aus- gaben in Kronen ingyen orvosi és gyógyászati segé- lyezéséből egy tagra jutó esetek száma au/ je cin Mittflii'd entfallcnden F&lie III. Magyar korona országai. —■' Ldnder dér ungarischen Krone. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. — Bezirks-Krankenkassen. 301— . 40C 22’e 28'5 22-78 24-ie 28'57 24-24 14-29 2‘71 2'67 2-71 4'00 l 1 *95 9-oo 9-51 28'oo 5"oi 0-n 5-12 0.74 0'71 0'74 0'74 1*41 26-00 0'67 0-44 401— 50C 16*6 — 16-45 21-01 20-82 2-33 — 2-30 — 13.94 — 13-94 — 3’05 — 3'05 0*64 — 0*64 0"4S 1-46 27'00 0'23 0'32 501— 70C 8-6 — 8'6C 9‘2r 9-15 1‘73 — 1 *70 — 20-03 — 20-03 — 5-71 — 5*71 0-47 — 0"47 0*47 0’97 15-62 0-78 — 701— 1.00C 21-0 17-21 21-63 24-43 1 9‘67 24-13 5" 12 2-99 1-99 2*93 0'44 13'63 1 I‘58 13*53 8*56 58-65 2-66 61-31 0'82 0-65 0‘80 0'78 0‘68 28-00 0'73 0'08 1.001— 1.50C 24'6 19-91 24-31 27-ie 23'93 26-93 5-85 3*49 4-06 3‘53 1-n 14*17 20-29 14-52 21-01 299’so 26'i2 325-92 0*96 1-11 0-97 0*65 1-21 23*26 0-67 0-10 1.501— 2.000 21'3; 1 7"3C 31-51 26'7fc 21-62 26*40 6-74 3-oo 3-03 3-oi 1 -45 13*70 17-52 13-97 21-49 283-97 21-79 305'76 0-82 0-83 0'82 0*76 1-26 28'76 0‘67 O’09 2.001— 2.500 17-2' 12-65 16-96 21-91 15*46 21-48 5*43 2-76 2-42 2-73 1-09 15'92 19-25 1 6*08 20-26 219-02 13-66 232-68 0*75 0‘66 0‘75 0-72 1 *71 30-62 0*49 Ó-11 2.501— 3.000 25'7f 15-11 24-51 30-32 17-09 28-77 3'sí 3-91 2'69 3-76 0*70 1 5 • 17 17-82 15-36 21-04 264-77 24-32 289-09 1-07 0'74 1 "03 0'85 0’89 35-84 0’5I 0'26 3.001— 3.500 20-os 26"90 20-08 32-oc 34*66 32-26 6’41 3-38 5-25 3*52 1*61 13.01 19'60 13‘60 25-m 221-77 27-78 249*55 0*93 1'44 0’96 0*76 1 *53 34-22 0*54 0*08 3.501— 4.000 rs'ő4 19-36 13-91 1 5*98 23-44 16-46 3-87 2-33 3-48 2-40 0-88 17-31 17-99 17‘28 22-72 43‘23 4-43 47-06 0-64 0*95 0"66 0'7G 1-64 36’SO 0'ó0 0'21 4.001— 4.500 21-22 48'02 23-02 27’os 62-74 30-62 5-44 3'16 4*85 3-32 1*35 14'82 lO'io 13*87 24’85 68-02 11-74 79-76 0*86 1 "33 0-91 0'94 1'28 68-33 1 *06 0'38 4.501— 5.000 24-72 41-76 26-49 28-33 48'ia 30-38 2’0i 4-71 4-85 4-72 0*52 10'05 11*61 17-84 26'0i 161-31 19-14 180-45 1’29 1 -33 1 *29 0*94 1*43 35é14 0‘61 0'24 5.001—10.000 28-2- 36'70 29-08 35-84 45*70 36‘79 8-06 4-21 4-86 4*27 2-11 14-88 13-24 14-68 26-35 447-68 55-16 502-73 1*15 1-33 1*17 0'96 1 *56 36'39 0-64 0"16 10.001 — 20.000 30"ss 36'27 31-67 33 *5] 36-96 34'is 8'75 6-83 5'39 6*57 2-45 22-36 14-87 20*81 27-94 345-64 60-n 405-76 1 '87 1*48 1‘80 1*10 1*21 44-65 0'70 0'02 50.001—60.000 34é64 26-os 32-76 52-34 61-13 54'26 6'29 6-41 10-55 7*32 1 -72 18-53 40-63 22-34 27-28 749-4? 345-11 1.094-68 1’70 2-89 2'00 1‘28 2-0 43-32 0-37 0-61 Ossz. — Zus. 25-c4|2ö"C( 25 "76 32-33(41-51 33-37 (>‘19 4"u 6*25 é’38 1*56 16'U 23-50 17-00 25-32 3.177'ooj 612-12 3.78í)'i2 1*13 1*71 1’20 1-00] 1"50 37 'uo 0'58 6*22 fí) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. — Getverbekorporalions-Krankenkassen. 1— 100 18-75 18 "76 18-75 18-75 - 1-74 — 1*74 — 9-28 — 9-28 — 0'46 — 0’46 0*48 — 0'48 0-73 — — 0'74 — 101— 200 31 -60 30*43 31-63 35"64 34-78 35-52 13'04 3-64 5*57 3-68 3’65 1 1 -51 18-29 11-64 28-ot U‘32 0*35 1 1’67 1 HM 1 *52 1*01 0"43 1*41 19-60 0'87 0'16 201— 300 19'oo 8*33 1 8'79 24-36 8‘33 24-04 13-89 2-26 1*01 2-23 3-89 1 1 "88 12-11 1 1-88 28-01 33 ’OS 0*30 33-83 0*62 0’28 0'61 0*72 1*63 23-97 0*60 0'14 301— 400 20‘5£ 19-ic 20-56 25-76 24'72 25-74 4-49 2-75 3-83 2*77 1'26 13-84 20'oe 1 3*48 28-00 30-12 0*93 31-05 0*75 1-04 0-76 0"59 1 "40 45-66 0'42 0'12 401— 500 15-17 1 1-63 15'62 17-11 19-53 17-21 5-68 2-52 2-40 2-51 1'45 IG'59 20-64 ie-72 26-00 33-04 1*41 34-45 0*69 0'66 0’69 0*67 1 "83 22-71 0'56 0‘10 501— 700 1 5 "65 19-06 1 5"6S 20’2í 19-89 20-21 5'60 2-78 2*59 2-78 1'39 17-91 16'2i 17-83 24-85 66*54 2*5 £ 69-07 0*76 0'71 0"76 0'82 1 "23 39-64 0*60 9’ts 701— 1.000 1 7-23 18-30 17-29 19*62 22-28 19-76 9-28 2-28 3"42 2*84 2-36 13-23 18'70 13-62 25-37 44-58 3*5 4 48-12 0-62 0‘91 0*64 0-93 1-29 45-02 0*61 0‘07 1.001— 1.500 24-78 1 5*63 24-64 35-92 19'79 35'67 0-35 3-21 3*97 :;-22 1 ’73 12-93 25-4' 13-05 27-67 52-89 1-04 53-98 0'88 1*08 0-88 1*07 1 "79 47-22 0'63 0"05 1.501— 2.000 25-44 30-09 25-85 43-21 31-28 42‘ie 8'77 4-41 7-01 4-64 1‘95 17’33 23-28 17-96 22-86 52-67 8"io 60-77 1-21 1 ’92 1*27 0-97 1*58 36-18 0'66 0*35 2.001— 2.500 23-42 31 ‘03 24-1,9 28-41 50-28 30’34 0*75 3-62 2'73 3-53 0'14 15’01 12-02 14*67 19-26 53'ie 5-47 58*66 0*96 1’02 0*97 0*96 1*68 47'29 0’49 0-n 2.501— 3.000 :8’cs 14-44 18-54 21-95 19*72 21-87 0-35 3-60 3'19 3-49 O'K 18-75 22-07 18’84 28-00 76-76 2-48 79-24 0*96 0"87 0*96 1*13 1*34 63'68 0-59 0-22 3.501— 4.000 41 -86 41 -85 86-92 86'92 8-27 — 8*27 — I 9'76 — 19*76 — 90-40 — 90-40 2-27 — 2’37 1-39 1*69 60'oo 0*61 0*52 4.001— 4.500 16-59 21-29 16*85 31-95 27-74 31 "71 3-23 1‘97 5*28 2*15 0*9[ 1 1-S7 24*79 12'78 25’00 42-36 6'72 49 ‘08 0*54 1'46 0'59 1’04 1 *23 29-66 0-28 0’02 5.001—10.000 26-35 32'08 26-47 30-45 35-38 30*58 1 -89 5*94 8-67 6-oi 0'53 22-62 27-03 22-67 28'00 128-91 5-04 133*95 1-63 2’38 1 *65 1-83 2-21 93-oo 1*01 0*31 Ossz. — Zus. 21-06 2i'99 21-09 29'04 29-12 29'62 4'90 3-44 4"35 3'48 1*24 IC -37 19-77 10*50 25-41 716-26 37-91 754-17 0*94 1*19 0-96 1*15 1*63 53’96 0*58 0*16 C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. — Fabriks - und Unternehnmngs-Krankenkassen. 1- 100 26*98l 20*09 26'w 36*67132-42 6B*o9 5*94 3-85 4-65 3-94 1*01 14-26 23'u 15-04 17'oo 17-82 2-79 20-61 1 'OS 1’27 1-08 1 '06 2-16 50’62 0’73 0-66 101— 200 35-78 25-61 34*14 47"9i 37*61 46'25 5‘65 4‘82 3'82 4'66 1 *48 13-48 14-97 13-66 26-27 78-89 1 1 -86 90-74 1-32 1-06 1-28 0'96 2-06 116-62 0*93 0*63 201— 3,00 38-60 30*92 37-14 47-98 39-48 46’37 5*92 5*54 4-39 5- 33 0"98 14-3, 14-21 14-34 19'62 93-37 17'28 110-86 1 *52 1-20 1 ’46 0-92 1*43 49-70 0-93 0-68 301— 400 40-17 45'oc 41-05 53-12l50-94 52-73 5-36 6-24 6'12 11-22 0-93 15-63 13'58 1 5 -15 IS’36 74-31 15-96 90-27 1*71 1'08 1 "70 1*01 3'03 40'18 0*80 0'42 401— 500 49-ix 49"63 49’26 68*52 62*41 62-93 9'51 7-20 8-61 7*62 1'98 14‘ce 17-34 15-47 20-78 30-88 15*87 46"76 1*97 2‘36 2-09 1*19 2-39 42'19 0*92 0*61 501— 700 62-14 30-so 52-22 73-99! 112-15 85-88 0’90 6,-28 6-89 G'46 1*61 10'10 22-77 1 2-39 23-41 117-79 58-02 176-41 1'72 1-89 1 '77 0*86 l-22 50-63 1*47 0’47 701— 1.000 31‘u 44-12 38-10 46"77'52-28 49-73 7-73 4-37 5-24 4-83 2-13 14'04 11 "87 12-,;n 27-54 66-02 92'oa 158‘04 1-20 1*43 1'32 0-06 1 *72 80-61 0'89 0’22 1.001— 1.500 38-ei 44-97 41-68 49-8ó'66-6i 57-62 12-15 6-02 7*29 ö'Ol 3'21 15-62 16-20 15-86 26-eo 145-47 153-66 299'is 1'65 2-oo 1*81 0‘84 2'03 73-88 1*10 0‘37 1.501— 2.000 31-io 39-39 35-12 54'66 60'47 53’2i 15*96 5*26 9-95 7-54 4-37 16-93 25-26 2 1 -47 27-40 52-22 93'io 145-32 1’44 2-73 2'07 0'74 2'62 87-78 1’27 0'4-4 2.001— 2.500 23'2ij57'79 44-21 24-21 58-48 45*01 14'60 3-94 10-33 7-82 3*17 16-96 17-88 17*69 21-72 18-36 74-45 92-81 1-08 2'83 2-14 0-77 2'00 32-27 1*63 0'03 3.001— 3.500 27-62 18-82 27-44 31-68 18-82 31-56 14-83 5'88 3-oo 5'85 4*15 21-36 16-20 21-33 28-00 51'16 0'22 51-38 1*61 0'81 1 *60 1*59 2 "66 95-41 4-80 0-89 4.001— 4.500 47-19 28-45 40-43 54-67.35-48 53'80 c .e. O 5/ 5 "43 4-11 5-37 1 '53 1 1 -50 14-44 11-57 27-42 120-45 3-84 124*29 1 "49 1*18 1*47 1-45 2"16 61-19 3'03 I *57 5.001—10.000 31-29 1*73 29-29 57-61 2-02 53’76 — 6-82 0-68 6 *40 — 21-82 33-83 21'86 — 89-47 0*55 90-02 1 "87 0‘16 1*75 1*01 2'62 196-94 0*63 0*67 80.001—90.000 25-93 10-73 25-84 29-23' 12-16 29-11 3-84 0'96 3'82 — 14’79 8*98 14-77 — 931-96 1*47 933-48 1 -05 0'26 1 *05 1‘62 0'80 204-94 0*69 1*01 Ossz. — Zus. 31-5214:0-78 33 oi 38-441(51-23 42’ii 9*93 4"56 6*83 4-93 2'62 14-48 1C’75 14-93 25-41 1.888-37 541-68 2.430-05 1'26 1-87 1-35 1-121 l'l 113 74 Tü4 0’78 £>) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. —- Privaivereins-Krankenkassm. 5 1— 100 17-84 23-61 19-80 18-78 38-89 23-86 9-72 3-27 5-61 3*84 1*61 18-32 23*35 19-87 16'67 1*91 I’09 3-oo 0"90 1*51 1 '05 1 *33 1-82 70-00 0*40 0-14 101— 200 7-67 3 "23 7-54 8-16 3-28 S'oi — 1 *60 0'is 1 -56 — 20-84 4’oo 20-63 — 4*51 O'oi 4*62 0'44 0’03 0'42 1*10 1 *66 38’oo 0’82 0*04 201— 300 13‘76 28*93 15-28 16*63 46-60 19-66 3-60 2-72 4-80 2-93 0*60 19-82 16-60 19 "20 14*83 34’ie 6*77 40’93 0*74 1-20 0-80 1*12 l-93 57-42 1-17 0'09 201— 400 15'53 35'97 18 "87 19-04 48-02 23-77 2-37 2-68 5-82 3*ii 0'62 17-29 14-78 I 6-51 21-83 19-09 7-37 26-46 0‘74 1 *16 0'86 1 '02 1*71 57-34 0'92 0-31 401— 500 11 ‘68 23-81 11 -98 14-07 38-10 14-85 2-38 2-00 2-93 2‘03 0'67 17-si 12-30 1 6'99 28'ou 6*83 0'34 7*17 0*55 0*81 0*66 1*01 2-02 34’6o 0-83 0'07 501— 700 17-66 13-79 17-64 21-96 16-09 21-76 4-60 3-29 3'18 3'28 1 '29 18-61 23'oa 18-73 28'oo 23-92 0-76 24-68 0-90 0'87 0*30 l-39 2'36 71-62 0.99 0-26 701— 1.000 13-68 16-87 14-65 16-81 20-04 17-76 1-05 2-96 2'68 2-88 0*07 21'64 16"06 19-77 5'oo 9-30 8-48 12-78 0’81 0'73 0"79 0*95 1’62 78-57 0-98 0'06 1.001— 1.500 25-88 23"04 25-03 31 '97 32-75 32-20 6-90 4-26 5 "28 4'56 1 "65 16-44 22-91 18-23 23-71 18-78 9-98 28'76 1*17 1 '45 1-26 1*21 1 "48 57-33 0'25 — 1.501— 2.000 39-54 28'60 38-19; 55*79 33-50 53'oe 9-oo 8-78 8-41 8‘74 1’45 22-22 29-61 22-88 16*08 34-61 4'61 39-12 2'40 2'31 2'39 1‘77 4-29 77*65 0’76 • 0’66 2.001— 2.500 6*n 7-30 6-23 6-93 8-16 7*06 0'63 1-44 1 *94 1 -40 0*12 23-61 14-06 22-41 28-oc 8-12 0*66 8-78 0"39 0-28 0-38 1 "53 2-oo 91-n 0'13 0-18 4.001— 4.500 21 '87 17-81 20'81 31 ’02 25-oo 29-46 2-oo 4-54 3-22 4-20 0"45 20-74 18-09 2096 20-27 78"os 19'SS 97-41 1 *24 0'88 1 *15 1 ’07 2-io 5S’io 0*60 0"16 5.001 — 10.000 1 5’S3 — 15-33 16-37 — 16-37 - 2-75 — 2-76 — 17-93 — 17'!):; — 57-42 — 57-42 0*75 — 0*75 2’02 0*02 100-96 0'16 0-23 50.001—60.000 22'94 25'63 23'4o 28-27 35-44 29-64 5"io 5"07 6'38 5*30 0-99 22-os 24-86 22-62 19-14 587"40 158'io 745-60 1 '39 1-76 1-46 1 -35 T98 82‘6i 0'04 0-n Ossz. — Zus. 20-43 24'os 21-01 -25-33 33' 38 26'ei 4-46 é-Sl| 0*50 4'óo 0‘87 2Tn|22'85 21'43 19-52 888-98 212 65 1.096-53 1*18 1*51 1 '23 l'SS 1 *55 76-89 0*29 0‘14 E) Összesítés. — Sutnmirung. 1— 100 25’6i 20-96 25-02 33-82 34'os 33-84 6‘87 3-69 4-86 3-84 1*16 14-39 23-20 15.33 16*85 20'ie 3-88 24’oe 1*01 1 ‘33 1’06 1 '07 2-06 53-72 0.70 0*57 . 101— 200 28'is 25-02 2 7-82 36*64 36*56 36-63 5*64 3'79 6*76 3'76 1 '49 ! 3-43 lö'oi 13-69 26-34 94.72 12-21 106-93 1’04 1-03 1 *04 0-92 1 '93 97-61 0'87 0-46 201— 300 25 "oi 29-24 25-49 31-21 19-63 32-io 5-73 3 "65 4'31 3-73 1-02 14-59 14’77 14’6i 1 7-72 160-96 24-36 185-11 l-oo 1*18 1 '02 0"04 1-63 45*91 0*90 0-3B 301- 400 26'86 40-48 28-51 34-40 48-30 36*05 4-36 4-04 5-70 4-23 0’84 15’oi 14-07 14’85 19'86 128-52 24-37 152-86 1*10 1 *56 1*16 0'92 2‘33 46'ie 0"70 0-29 401 — 500 21-28 39-47 23-10 26'83 r, 1 -12 29-36 8-24 3-33 6-88 3-70 1-79 15-88 17-43 1Ö’98 21 "69 73-81 17-62 91-43 0'91 1 '88 1*01 0-98 1 "69 29"20 0*66 0'21 501— 700 31-82 28-33 11 -28 38*69 IOH'36 48-27 6-08 4'02 6-3-4 4-38 1 "68 12-62 22-40 13"99 23-61 213-95 61 -91 275-86 1*10 1‘74 1-20 0'80 1-3- 48'62 l’OS 0-28 701— 1.000 22-30 19*49 26-94 28*20 40-79 33-26 7-24 3*ii 4-79 3-56 1 *91 13-04 12-12 13*22 26-38 178-66 101-70 280-ao 0*85 1 *31 0'98 O'80 1'33 60-64 0'78 0-13 1.001— 1.500 27-31 37-87 29-26 32*61 54-09 36'69 11)‘39 3-96 6*42 4-41 2-64 14-46 16-96 15*06 25'85 516-06 190'8o 707-76 1 "08 1'76 1*21 0'86 l-io 45'86 0’76 0'17 1.501— 2.000 23-63 29-77 24'36 30-97 42-40 32-48 1 1 -66 3-62 6-99 3-08 2-98 14-06 23'49 16 "33 25'58 423-88 127-60 550*98 0*96 1'92 1 * 00 0-86 1 "53 42-oo 0'76 80-17 2.001— 2.500 17-82 25-93 20*07 22-14 39-28 24-28 9-17 2-84 6-30 3-27 1 -06 15-96 17-53 16'30 21-39 298"67 94*24 392-91 0*78 1 "73 0*90 0’82 1*61 34-38 0.68 0-11 2.501— 3.000 24’03 15-06 23-16 28'28 17-30 27‘i9 3-07 3-81 2-73 3'70 0*65 5-85 18-16 16"oo 21-11 341-63 26"so 368-33 1*04 0'75 1*01 0-06 l'OO 45-12 0.63 0-25 3.001 — 3.500 26-19 26-79 26-28 32'02 34-44 32'is 6-58 3-67 5 -21 3*78 1 *64 14'OS 19-45 14'40 25-19 272-92 28-oc 300-92 1*01 1*43 1 -04 0*90 1 ‘70 45-93 1*01 0*17 3.501— 4.000 24'04 19-36 23-84 42'28 23-44 41 "60 3-87 4-63 3-48 4-49 0'88 18-86 17-99 18*82 22-72 133-63 4-44 138-07 1*24 0‘96 1 "23 1*14 1 '66 48 "96 0-64 0*32 4.001— 4.500 27-13 26‘oa 27-00 36*66 34-88 36-35 3-24 3*74 3-92 3'76 O’SO IS‘70 15-04 13-98 24-81 308-87 41-67 350"64 1 ‘03 1'07 1'03 1*17 1-82 60'40 1 '24 0-64 4.501— 5.000 24.73 41-76 20-49 28-33 48'is 30-88 2-01 4-71 4-85 4-72 0'52 19-05 1 1"60 17’84 26"oo 161-31 19-14 180-46 1 ’29 I 'SS 1’29 0'04 1*43 35’i4 0*61 0'24 5.001—10.000 26-59 13-91 27-13 34'36 42’0i 34-93 7-19 4-46 4-72 4-48 1 "88 16*78 13-91 16'61 26-37 723-88 60-73 784-11 1-22 1-29 1 ‘23 1*16 1 *13 65-31 0*62 0'22 10.001—20.000 30-53 36*27 11 -57 33-61 36-96 34-13 8-76 6-83 5-39 6*57 2-45 22'se 14-87 20-81 27-94 345-65 60-11 405-76 1’87 1*48 1 '80 1 ‘13 1*61 47-96 0'70 0*02 50.001—60.000 28'8i 25-86 28'23 40-35 50-00 42-27 5-82 5-74 8*76 6*34 1 "40 19-93 J3'S;i 22-45 24-16 1.336-86 503-22 1.840-os 1 *57 2-40 1*74 1*31 2'0i 59*60 0*21 0’37 80.001—90.000 25-93 10’73 25-84 29-22 1 2*76 29-11 — 3-84 0*96 3'82 — 14-79 8 ‘98 14-77 — 931-96 1*47 933-43 1 "05 0*26 1*06 1 *52 0*80 204-91 0'69 l-oi Ossz,— Zus. 25'90 JI'OO 2(5-63 32'67 Ui’oo 34-39 7-16 4-18 (j'25 4-44 1-77 1()'14 20'i7 10"72 24'76 >.665’6i 1.404-26 3.069'87 1*15 1*71 1-22 1*10 1-36 65-61 0'66 0’35 19** 148* Egyedül az ipartestületi pénztáraknál nem mutatnak fel a nők a férfitagoknál magasabb betegedési százalékot, hanem annál valami csekélységgel kedvezőbbet: a betegek számában a férfiak itt 21'06, a nők pedig 21'99 százalékkal vesznek ugyan részt, de már a meg- betegedéseknél megfordul a sorrend s a férfiak 29*64 százaléknyi részesedése mellett a nők csak 29*12 százalékkal szerepelnek. Az anyaországban a két nemnek egymáshoz való aránya alig módosul, csupán a kerületi pénztáraknál éleződik ki még jobban a nőknek erősebb betegedési százaléka; Horvát-Szlavonországokban azonban más arányokat is találunk. Mig ugyanis a megbetegedések számában a nők itt is nagyobb arányban vesznek részt, addig a betegek között valamivel kisebb szerepet visznek, mint a férfiak. Főleg a gyári pénztáraknál feltűnőek ez arányok (a betegek közt a férfiak 1Ö2*is százaléka, és a nők 34*is százaléka szerepelvén), a beliscsei faipari betegsegélyző pénztárnál a férfiak közt előfordult igen nagy számú betegedések miatt. Itt is tehát az arány változása egy, inkább véletlennek mondható, körülmény miatt állott be, s nem döntheti meg a női tagok nagyobb betegedéséről tapasztaltakat. Ez a nagyobb betegedési arány tisztán a nők természeti gyenge- ségéből, illetőleg a nehezebb ipari munkának kevésbbé ellenálló gyöngébb szervezetéből magyarázható; mert a gyermekágyi lebete- gedések az itt ismertetett arányokba még nincsenek is bele- foglalva. Tovább haladva a két nem szereplésének vizsgálatában a betegségi statisztika adatainál, az egy tagra eső tápdíjas és kór- házi napok arányát a következő megoszlásban találjuk: egy férfi tagra 4-is, egy női tagra 6*25 munkaképtelenséggel járó beteg nap jut, a két nemre együttvéve 4*44 nap. A betegnapok számában a nők ismét a gykú és vállalati pénztáraknál járnak elől: itt egy férfi tagra 4*56, egy nőre ellenben 6*ss tápdijas vagy kórházi nap esik. A kerületi pénztáraknál a férfiakra 4u4, a nőkre 6*25 betegnap esik; a magánegyesületieknél a férfiakra 4*si, a nőkre 5'so; az ipar- testületieknél találjuk végre a legalacsonyabb arányokat, egy férfira 3m4, egy. nőre 4*35 keresetképíelenséggel járó napot. Az anyaország- ban ezek a birodalmi arányok alig, esnek változás alá; Horvát- Szlavonországokban is csak annyiban, a mennyiben a férfiak rész- vétele a betegnapok számában emelkedvén, a két nem között nem oly erős az ellentét; itt a férfiakra 5*76, a nőkre pedig 6*55 beteg- nap jut. A horvát-szlavonországi gyári pénztáraknál kevéssel nagyobb . a férfiak részesedése, mint a nőké: a tápdíjas és kórházi napok számából egy férfi tagra 6*92, egy női tagra pedig 6*52 nap jutott. A betegségek átlagos tartamáról azonban még jobban tájékoztat, ha a tápdíjas és a kórházi napok számát a keresetképtelenül beteg tagok számával állítjuk párhuzamba. A birodalmi eredmények sze- rint a pénztárak egy-egy betege átlag 16*72 napig vette igénybe a pénztári segítséget; és pedig a férfiak 16*14 napig, a nők pedig 20*17 napig. Ebből is kitűnik, hogy a női tagok betegeskedése nagyobb terhet ró a pénztárra, mert nemcsak a megbetegedésük valószínű- sége nagyobb, hanem betegségük átlagos tartama is hosszabb, mint a férfiaknál. A kerületi betegsegélyző pénztáraknál veszik a nők legtovább igénybe a pénztári segítséget; mig itt egy beteg férfire 16*14 tápdíjas vagy kórházi nap jut, addig egy beteg nőre 23'bo nap, tehát három hétnél is több. Azután a magánegyesületi pénz- tárakat terhelik meg leginkább a női betegek, de itt a férfiak beteges- kedésének is hosszú az átlagos tartama, 21*u nap, mig a nőké 22*ss nap. Az ipartestületek pénztárainál egy férfi átlag 16*37, egy nő pedig 19*77 napig betegeskedik; legkedvezőbbek az arányok a gyári és vállalati pénztáraknál, a hol a férfiak betegségének átlagos tartama 14*4s nap, a nőké pedig 16*75 nap. A mig tehát a gyári pénztárak tagjai a betegségi esetek gyakoriságában elüljárnak, addig betegségük tartama aránylag a legrövidebb, a mi abból a már korábban is említett tényből is magyarázható, hogy a gyárak a beteges munkást nem szívesen veszik föl, huzamosnak ígérkező beteg- ség esetén könnyen elbocsátják, s igy az a gyári betegsegélyző pénztár segítségét sem használhatja ki úgy, mintha valamely kerü- leti vagy egyéb jellegű pénztárnak volna tagja. Horvát-Szlavon- országokban a tápdíjat vagy kórházi ellátást igénylő betegségek tartama valamivel kisebb, mint az anyaországban; figyelmet külö- der Erkrankungen. Bei den Gewerbekorporationskassen alléin zeigen die Frauen keine höheren, sondern um ein geringes günstigere Erkrankungs-Perzente als die Mánner: an dér Zahl dér Kranken nehmen die Mánner hier mit 21*06, die Frauen aber mit 21*99 Perzent theil, aber bei den Erkrankungen wechselt die Reihenfolge, und ■ bei einer 29*04-perzentigen Betheiligung dér Mánner weisen die Frauen nur 29’ia Perzent auf. lm Mutterlande erleidet das Verháltnis dér beiden Ge- schlechter zu einander kaum eine Veránderung, nur bei den Be- zirkskassen schárft sich das stárkere Erkrankungsperzent dér Frauen noch mehr zu; in Kroatien-Slavonien aber finden wir andere Ver- háltnisse. Wáhrend námlich die Frauen an dér Zahl dér Erkran- kungen auch hier in grösserem Maasse theilnehmen, spielen sie in dér Zahl dér Kranken eine etvvas geringere Rolle, als die Mánner. Besonders bei den Fabrikskassen fallen diese Verhálnisse auf (wo unter den Kranken die Mánner 102*i8°/o, die Frauen 34*i5°/o aus- machen), zufolge dér überaus grossen Zahl dér bei dér Beliscseer Holzindustrie-Krankenkasse unter den Mánnern vorgekommenen Erkrankungen. Auch hier ist alsó die Anderung des Verháltnisses zufolge eines eher ein Zufall zu nennenden Umstandes eingetreten und kann die Erfahrungen von dér háufigeren Erkrankung dér weib- lichen Mitglieder nicht umstossen. Dieses grössere Erkrankungs- verháltnis erklárt sich rein aus dér natürlichen Schwáche dér Frauen, beziehungsvveise aus ihrer dér schwereren gewerblichen Arbeit weniger widerstehenden schwácheren Konstitution; denn die Kindbett-Erkrankungen sind in die hier besprochenen Verháltnisse gar nicht eingerechnet. Wenn wir bei den Daten dér Krankheitstatistik in dér Unter- suchung dér Rolle dér bejden Geschlechter weiter fortschreiten, finden wir das Verháltnis dér auf ein Mitglied entfallenden Pflege- geld- und Spitalstage in folgender Vertheilung; auf ein mánnliches Mitglied kommen 4'is, auf ein weibliches Mitglied 6*25 mit Arbeits- unfahigkeit verbundene Krankentage, auf die beiden Geschlechter 4*44 Tagé. In dér Zahl dér Krankentage stehen die Frauen wieder bei den Fabriks- und Unternehmungskassen voran: hier entfallen auf ein mánnliches Mitglied 4*56, auf eine Frau hingegen 6*ss Pflege- geld- oder Spitalstage. Bei den Bezirkskassen kommen auf die Mán- ner 4*14, auf die Frauen 6*23 Krankentage; bei den Privatvereins- kassen auf die Mánner 4*si, auf die Frauen 5*őo ; bei den Gewerbe- korporationskassen ergeben sich die niedrigsten Verháltnisse, auf einen Mann 3*44, auf eine Frau 4’ss mit Erwerbsunfáhigkeit ver- bundene Tagé. lm Mutterlande unterliegen diese Reichsverháltnis- zahlen kaum einer Anderung; auch in Kroatien-Slavonien nur insofern, als die Betheiligung dér Mánner an dér Zahl dér Kranken- tage zunimmt und daher dér Gegensatz zwischen den Geschlech- tern nicht so scharf ist; hier entfallen auf die Mánner 5*76, auf die Frauen aber 6*55 Krankentage. Bei den Fabrikskassen in Kroatien- Slavonien ist die Partizipirung dér Mánner nur um ein wenig grösser, als die dér Frauen; von den Pflegegeld- und Spitalstagen entfallen auf ein- mánnliches Mitglied 6*92, auf ein weibliches Mit- glied aber 6 62 Tagé. Hinsichtlich dér durchschnittlichen Dauer dér Krankheiten aber werden wir noch besser orientirt, wenn wir die Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage mit dér Zahl dér erwerbsunfáhig kranken Mitglieder in Parallelé stellen. Nach den Reichsergebnissen hat je ein Mitglied dér Kassen die Kassenunterstützung durchschnittlich durch 16*72 Tagé in Anspruch genommen, und zwar die Mánner durch 16*14 Tagé, die Frauen aber durch 20*17 Tagé. Auch hieraus ist ersichtlich, dass das Kranksein dér weiblichen Mitglieder dér Kasse grössere Lasten auferlegt, denn nicht nur die Wahrschein- lichkeit ihres Erkrankens ist grösser, sondern auch die durch- schnittliche Dauer dér Krankheit ist lánger, als bei den Mánnern. Bei den Bezirks-Krankenkassen nehmen die Frauen die Kassen- unterstützung am lángsten in Anspruch; wáhrend hier auf einen kranken Mann 16*14 Pflegegeld- oder Spitalstage entfallen, kommen auf eine kranke Frau 23*öo Tagé, alsó mehr als drei Wochen. Dann belasten die weiblichen Kranken die Privatvereinskassen am meisten, aber hier dauert auch die Krankheit des Mannes lángé, 21*ii Tagé, die dér Frauen aber 22*85. Tagé. Bei den Kassen dér Gewerbekorporationen ist ein Mann durchschnittlich durch 16*37, eine Frau aber durch 19*77 Tagé krank; am günstigsten sind die Verháltnisse bei den Fabriks- und Unternehmungskassen, wo die durchschnittliche Dauer dér Krankheit dér Mánner 14*48 Tagé, dér Frauen aber 16*75 Tagé ist. Wáhrend alsó die Mitglieder dér Fabrikskassen in dér Háufigkeit dér Krankheitsfálle voranstehen, ist die Dauer ihrer Krankheit verháltnismássig die kürzeste, was schon aus dér bereits früher erwáhnten Thatsache zu erkláren ist, dass die Fabriken den kránkelnden Arbeiter nicht gern aufnehmen und im Falle einer voraussichtlich lángern Krankheit leicht entlassen, so dass er die Unterstützung dér Fabrikskrankenkasse auch nicht so ausnützen kann, als wenn er Mitglied einer Bezirks- oder són- 149* nősebben csak a horvát-szlavonországi gyári pénztárak ide vonat- kozó adatai érdemelnek, a melyek szerint a férfi betegekre fejenként 6*77 tápdíjas vagy kórházi nap esik, a női betegekre pedig 19‘09 nap. Itt tehát a gyári pénztárak nőtagjai hosszabb ideig betegeskednek, mint az anyaországban; a férfiak betegségének igen rövid idő- tartama pedig a férfi betegeknek föntebb említett nagy létszámá- val egybe vetve azt mutatja, hogy a rendkívül magas betegedési bajiam mellett a betegségek múló, és könnyen gyógyuló termé- szetűek voltak. A női tagok egyéb betegségeiken kívül még gyermekágyas állapotukban is rászorulnak a betegsegélyző pénztárak támogatá- sára, a törvény a táppénznek megfelelő összeg kiutalását rendelvén részükre gyermekágyi segély czímén négy hétig; azonkívül ter- mészetesen ingyen szülésznői, ha kell, orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben is részesülnek betegségük tartama alatt. A biro- dalmi eredményeket tekintve, a női tagok 7'ie százaléka volt az év folyamán gyermekágyas és vette igénybe e czímen a pénztárak segítségét. Egy női tagra 1‘77 gyermekágyi nap esett, egy gyermek- ágyas nőre azonban 24*75 nap. A mint látható, országos átlagban ■az egy lebetegedésre eső gyermekágyi segélyezés sem tart a törvény- szabta négy hétig, a minek egyszerű oka az, hogy a gyermek- ágyból fölkelt nők, mihelyt erejök visszatér, inkább munkába állanak, hogysem a munkabérnek csak felét tevő gyermekágjn segélylyel legyenek kénytelenek megelégedni. Mihelyt pedig a munkaképesség ilyképen visszatért, a pénztár a további segélyezést önként ért- hetőleg megszünteti. A gyermekágyas nők legnagyobb aránya a gyári pénztáraknál található; itt a női tagoknak közel tizedrésze 9*93n/o az év folyamán lebetegedett, egy női tagra 2*62 gyermekágyi nap jutott, egy gyermekágyas nő pedig átlag 25ui napig vette igénybe a pénztár segítségét. Ugyanennyi a gyermekágy átlagos időtartama az ipartestületi pénztáraknál, bár itt a gyermekágyi ese- tek jóval kisebb gyakorisággal fordulnak elő; egy női tagra Vu gyermekágyi nap jut s a nőtagoknak csak 4*90 százaléka feküdt gyermekágyban. A kerületi pénztáraknál 6*i9°/o a női tagok része- sedése a gyermekágyi segélyben; egy nőre 1*66, egy gyermekágyas nőre pedig 25*32 napi segélyezés jut e czímen. A magánegyesü- leti pénztárak nőtagjai között a legkevesebb a gyermekágyas beteg és ugyanitt legrövidebb a gyermekágyi segélyezés átlagos idő- tartama is : a nőtagoknak 4*46 százaléka volt gyermekágyas, egy nőre 0\s7, egy gyermekágyas nőre pedig három hétnél is rövidebb, 19*52 napi gyermekágyi segély jut. Horvát-Szlavonországokban a gyermekágyi esetek valamivel nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, az anyaországban azonban egy gyermekágyi eset átlagos időtartama hosszabb. Itt már (az anyaországban) a kerületi pénztárak járnak elől, a melyek egy gyermekágyi esetből kifolyólag átlagosan 25*68 napig segélyezik nőtagjaikat. A további összehasonlításokban már a gyermekágyas nők számát is a többi betegekéhez sorozva, vizsgálhatjuk a férfi, a női, s az összes betegek létszámát abszolút számokban, s azután a megfelelő taglétszámmal egybevetve. A magyar korona országai összes betegsegélyző pénztárainak tagjai közül 1898-ban naponkint 8.070 beteg volt, és pedig 6.666 férfi és 1.404 nő. Naponkint beteg volt tehát a tagoknak 1*22 százaléka, nevezetesen a férfiaknak 1*ib, a nőknek pedig l'7i°/o-a. A női beteglétszám tehát minden napra nagyobb arányokat tüntet föl, mint a férfiaké. A kerületi pénztárak arányai állanak legközelebb ezekhez az országos átlagokhoz: itt az összes tagoknak naponkint U20 száza- léka volt beteg, és pedig a férfiaknak 1‘is, a nőknek pedig, —éppen mint az országos átlagban — l*7i százaléka. Kerületi pénztáraink naponta 3.789 beteg tagot segélyeztek, és pedig 3.177 férfit és 612 nőt. A gyári pénztáraknál már magasabb úgy a férfiak, mint a nők betegségi aránya: a férfiaknak 1 '25, a nőknek 1*87, az összes tagok- nak l’ss százaléka volt naponkint beteg. Minden napra 2.430 tag segélyezése terhelte a gyári pénztárakat, és pedig 1.888 férfié és '542 nőé. A magánegyesületi pénztáraknál az összes tagoknak 1'ss, a férfiaknak 1 *is, a nőknek 1*5i°/o-a volt mindennap keresetképtelen beteg; tápdíjat, kórházi ellátást vagy gyermekágyi segélyt itt na- ponta 1,097 tag élvezett, és pedig 884 férfi és 213 nő. Az ipar- stigen Kasse wáre. In Kroatien-Slavonien ist die Dauer dér Pflege- geld oder Spitalspflege beanspruchenden Krankheiten etwas kürzer, als im Mutterlande; eine besondere Beachtung verdienen núr die hieher gehörigen Daten dér Fabrikskassen in Kroatien-Slavonien, denen gemáss auf die mánnlichen Kranken per Kopf 6*77 Pflege- geld- oder Spitalstage entfallen, auf die weiblichen Kranken aber 19*09 Tagé. Hier sind alsó die weiblichen Mitglieder dér Fabriks- kassen lángere Zeit krank, als im Mutterlande; die sehr kurze Dauer dér Krankheit dér Mánner aber kombinirt mit dem oben erwáhnten grossen Mitgliederstande dér mánnlichen Kranken zeigt, dass bei einer ausserordentlichen Erkrankungsneigung die Krank- 'heiten nur vorübergehender und leicht heilender Natúr waren. Die weiblichen Mitglieder appelliren ausser ihren übrigen Krankheiten auch im Kindbett-Zustande an die Unterstützung sei- tens dér Krankenkassen, indem das Gesetz für sie vier Wochen hindurch die Anweisung einer dem Pflegegeld entsprechenden Summe unter dem Titel dér Kindbett-Unterstützung verfügt; ausserdem werden sie wáhrend dieser Krankheit natürlich auch mit unentgeltlicher Hebammen- und wenn nöthig, auch árztlicher Hilfe und Gratis- Medikamenten betheiligt. Die Reichsergebnisse berücksichtigt, waren 7-ie°/o dér weiblichen Mitglieder im Laufe des Jahres im Wochenbett, und habén unter diesem Titel die Unterstützung dér Kassen in Anspruch genommen. Auf ein weibliches Mitglied entfielen 1*77 Kindbett-Tage, auf eine Wöchnerin aber 24'76 Tagé. Wie zu ersehen, hat die auf eine Niederkunft entfallende Kindbett-Unterstützung im Landesdurchschnitt nicht die im Gesetz bemessene Dauer von vier Wochen, was einfach darin seinen Grund hat, dass die vöm Kind- bett aufgestandenen Frauen, sobald sie ih're Kráfte wiedererlangen, sich lieber zűr Arbeit stellen, als sich mit dér nur die Hálfte des Arbeitslohnes betragenden Kindbett-Unterstützung begnügen zu müssen. Sobald aber die Arbeitsfáhigkeit derart zurückgekehrt ist, stellt die Kasse die weitere Unterstützung selbstverstándlich ein. Die höchste Verháltniszahl dér Wöchnerinen zeigen die Fabriks- kassen ; hier ist beinahe ein Zehntel dér weiblichen Mitglieder, 9'93°/o im Laufe des Jahres niedergekommen; auf ein weibliches Mitglied entfielen 2'ö2 Kindbett-Tage, eine Wöchnerin abennahm die Unterstützung dér Kasse durchschnittlich 25*41 Tagé láng in 'Anspruch. Ebensoviel betrágt die durchschnittliche Zeitdauer des Kindbettes auch bei den Gewerbekorporationskassen, doch kommen hier die Kindbettfalle bei weitem nicht so háuflg vor; auf ein weibliches Mitglied entfallen 1*24 Kindbett-Tage, und nur 4*9o°/o dér weiblichen Mitglieder waren Wöchnerinen. Bei den Bezirkskassen vvurden 6’i9°/o dér weiblichen Mitglieder mit Kindbett-Unterstützung betheiligt; auf eine Frau entfiel unier diesem Titel eine Unter- stützung von 1 *56, auf eine Wöchnerin aber von 25*32 Tagén. Unter den weiblichen Mitgliedern dér Privatvereinskassen gibt es die wenigsten Wöchnerinen und ebenda ist auch die durchschnitt- lichp Zeitdauer dér Kindbett-Unterstützung die. kürzeste: 4*46°/o dér weiblichen Mitglieder waren Wöchnerinen, auf eine Frau entfállt eine 0*87, auf eine Wöchnerin eine 19*52 Tagé, alsó weniger als drei Wochen hindurch wáhrende Kindbett-Unterstützung. In Kroa- tien-Slavonien kommen die Kindbett-Fálle etwas háufiger vor, im Mutterlande aber ist die durchschnittliche Dauer eines Kindbett- Falles etwas lánger. Hier (im Mutterlande) stehen die Bezirkskassen voran, welche ihre weiblichen Mitglieder in je einem Kindbett- Falle durchschnittlich 25*6s Tagé láng unterstützen, In den weiteren Vergleichungen rechnen wir auch die Zahl dei* Wöchnerinen zu dér dér übrigen Kranken und untersuchen so den Stand dér mánnlichen, dér weiblichen und dér gesammten Kranken in absoluten Zahlen und dann mit dem entsprechenden Mitgliederstande kombinirt. Von den Mitgliedern sámmtlicher Kran- kenkassen dér Lánder dér ungarischen Krone waren im Jahre 1898 táglich 8.070 krank, und zvvar 6.666 Mánner und 1.404 Frauen. Táglich waren alsó l*22°/o dér Mitglieder krank, und zwar Ti5°/o dér Mánner und l*7i°/o dér Frauen. Dér weibliche Krankenstand zeigt alsó für jeden Tag eine höhere Verháltniszahl, als dér mánnliche. Die Verháltnisse dér Bezirkskassen stehen diesen Landesdurch- schnitten am náchsten : hier waren táglich 1 '20 Perzent dér gesammten Mitglieder krank, und zwar Fis Perzent dér Mánner und lm Per- zent dér Frauen, ebensoviel, wie im Landesdurchschnitt. Die Be- zirkskassen habén táglich 3.789 Mitglieder unterstützt, und zwar 3.177 Mánner und 612 Frauen. Bei den Fabrikskassen ist die Mor- bilitát dér Mánner wie dér Frauen schon grösser: L25 Perzent dér Mánner, 1*87 Perzent dér Frauen und 1‘sö Perzent dér gesamm- ten Mitglieder waren táglich krank. Jeden Tag belastete die Fab- rikskassen die Unterstützung von 2.430 Mitgliedern, und zwar von 1.888 Mánnern und 542 Frauen. Bei den Privatvereinskassen waren táglich 1 "23 Perzent dér gesammten, Fis Perzent dér mánnlichen und l*6i Perzent dér weiblichen Mitglieder erwerbsunfáhig krank ; Pflegegeld, Spitalspflege oder Kindbett-Unterstützung erhielten hier 150* testületek pénztárainál a munkaképtelen betegek napi létszáma 754 volt, ezek között 716 férfi és 38 nő; naponkint beteg volt a nők- nek 1 *19, a férfiaknak pedig 0'94%-a. Az anyaország összes pénz- táraitól naponkint 7.445 tag élvezett támogatást, közöttük 6.125 férfi és 1.320 nő; Horvát-Szlavonországokban pedig a beteglétszámból egy napra 625 jutott, nevezetesen 541 férfi és 84 nő. A betegek napi létszáma a tagok számával egybevetve csak annyi változást mutat a részletekben, hogy Horvát-Szlavonországokban a férfiaknak nagyobb-százaléka beteg, mint az anyaországban ; ott 1*58, itt 1 .ia°/o jut egy napra. Ez kifejezésre jút ügy a kerületi pénztáraknál, a melyeknél az anyaországban a férfiak Dos, Horvát-Szlavonorszá- gokban pedig l'56°/o-a feküdt naponkint betegen, mint a gyáriak- nál, a hol 1 *24, illetve 1 *89 százalék a férfi-betegek átlagos napi létszáma. A legfeljebb három napi keresetképtelenséggel járó, vagy a munkaképességet egyáltalán nem érintő bajokban a pénztár által csupán ingyenes^orvosi segély és díjmentes gyógyszerek formájá- ban nyújtott támogatást — a birodalmi eredményekben — száz tag közül mindössze csak 66 vette igénybe, s a beteg család- tagoknak a legtöbb pénztár által ugyanily alakban nyújtott segé- lyezések esete az átlagos taglétszámnak csupán 35 százalékáig emelkedik. Azt hiszszük, hogy mind a két arányszám alatta marad a valóságnak, annyival is inkább, mert tapasztalat szerint a pénz- tári tagok zöme tudatában az őt megillető jogoknak, egyáltalán nem késik apróbb bajaiban is az ingyenes orvosi segélyt és gyógy- szereket igénybe venni. Ezen arányok alacsonysága hihetőleg csak a pénztárak hiányos adatszolgáltatásán múlik, a mi azért is ért- hető, mert a pénztárak igen gyakori esetben nem képesek orvo- saikat arra^kötelezni, hogy a táppénzt igénylő eseteken kívül is, összes rendeléseikről betegnaplót vezessenek; ilyképen azután igen sok, a keresetképes pénztári tagok s azok családtagjai részére történt orvosi rendelés kimarad az, adatgyűjtésből. Az ily ingyenes rendelések legnag}mbb tömegét a gyári pénztárak jelentették be, a melyeknek följegyzései szerint a tagok részére történt rendelés- ből egy tagra l’o* eset jut, tehát átlagosan minden tag az év folyamán legalább egyszer igényelt orvosi segítséget; a család- tagok részére történő rendelést pedig a tagok 78 százaléka vette igénybe. A magánegyesületi pénztáraknál ölt legkisebb arányokat a segélyezésnek ez a módja : a tagok segélyezése a taglétszámnak 29, a családtagoké pedig |14 százalékában fordul elő. A kerületi és ipartestületi pénztáraknál egyaránt a tagok 58 százaléka szorult rá a saját személyére nézve az ingyen orvosi segélyre és gyógy- szerekre; a családtagoknak ily módon való segélyezése a kerü- letieknél a taglétszámnak 22, az ipartestületieknél pedig 16°/o-ában történt. Horvát-Szlavonországokban a tagok segélyezése nagyobb arányokban történt, mint az anyaországban, amott 96, itt 65 szá- zalékában a taglétszámnak. A horvát-szlavon gyári pénztáraknál ez az arány 223-ra magasodik, egy tag tehát az év folyamán leg- alább kétszer volt kénytelen orvosi tanácsot kérni. A családtagokat azonban az anyaországi pénztárak segélyezik inkább: a nyújtott segélyek száma itt a taglétszám 37 százalékát képezi, Horvát- Szlavonországokban pedig csak 15%-ot. Itt ugyanis az ipartestületi pénztár a családtagok részére segélyt egyáltalán nem ád, a kerületi pénztáraknál is; csak igen kicsiny, 8%-ot tevő az ily módon nyúj- tott segélyeknek az aránya, s ez nyer kifejezést az országos összeg- ben is, bár a különben csekély taglétszámmal működő — gyári pénztáraknál a családtagok részére nyújtott ingyenes orvosi segé- lyek és gyógyszerek aránya 72 százalékos. A betegségi statisztika adatai a taglétszámmal való egybeve- tésükön kívül a megfelelő segélyezési kiadásokkal párhuzamba állítva, szintén ígérnek bizonyos tanulságokat. A tápdíjas és gyer- mekágyi esetek minden napja pénztárainknak 1 ’io koronájába kerül; a kórházi ápolás naponkint átlag Dae koronát vesz igénybe, egy- egy tagnak elhalálozása pedig 65’5i korona költséget ró a pénz- tárakra. A tápdíjas és^gyermekágyi esetek egy napjára jutó költsége körülbelül megfelel annak a tapasztalatnak, hogy ipari munkásaink napibére nagy átlagban 2 korona körüli; a kórházi ellátás költ- ségesebb volta derül ki az idézett másik adatból, a harmadik pedig táglich 1.097 Mitglieder, und zwar 884 Mánner und 213 Frauen. Bei den Gewerbekorporationskassen betrug dér tágliche Stand dér arbeitsunfáhigen Kranken 754, von dicsen 716 Mánner und 38 Frauen, táglich waren luo Perzent dér Frauen und 0‘94°/o dér Mánner krank. Von den gesammten Kassen des Mutterlandes habén táglich 7.445 Mitglieder eine Unterstützung erhalten, unter ihnen 6.125 Mánner und 1.320 Frauen; in Kroatien-Slavonien entfieleu vöm Krankenstand auf einen Tag 625, und zwar 541 Mánner und1. 84 Frauen. Den Tagesstand aber mit dér Zahl dér Mitglieder kom- binirt, zeigt sich in den Details nur so viel Ánderung, dass in Kroatien-Slavonien ein grösseres Perzent dér Mánner krank ist, als im Mutterlande; dórt kommen l-58, hier Di2°/o auf einen Tag.. Zum Ausdruck gelangt dies sowohl bei den Bezirkskassen, bei denen im Mutterlande l'os°/o, in Kroatien-Slavonien aber lo6°/o dér Mán- ner táglich krank darniederlagen; als auch bei den Fabrikskassen, wo die mánnlichen Kranken D24, beziehungsweise l'89°/o aus- machten. Bei den Übeln, welche mit einer Erwerbsunfáhigkeit von höchstens drei Tagén verbunden waren oder die Arbeitsfáhigkeit überhaupt nicht beeintráchtigten, nehmen die blos in unentgeltlicher árztlicher Hilfe und Gratis-Medikamenten bestehende Unterstützung dér Kassen — in den Reichsresultaten — von je hundert Mit- gliedern nur 66 in Anspruch, und die Fálle dér seitens dér meisten- Kassen an die kranken Familienglieder in dér námlichen Form verabfolgten Unterstützungen erheben sich nur bis zu 35 Perzent des durchschnittlichen Mitgliederstandes. Vermuthlich bleiben beide Verháltniszahlen unter dér Wirklichkeit, umsomehr, weil das Gros dér Kassenmitglieder im Bewusstsein dér ihm zustehenden Rechte, erfahrungsgemáss durchaus nicht sáumt, die unentgeltliche Hilfe und die Medikamente auch bei geringeren Übeln, in Anspruch zu nehmen. Die Geringfügigkeit dieser Verháltniszahlen beruht wahr- scheinlich auf dér mangelhaften Datenlieferung dér Kassen; was auch darum verstándlich ist, weil die Kassen in sehr háufigen Fállen nicht in dér Lage sind, ihre Arzte dazu zu verpflichteo, dass sie auch ausser den ein Pflegegeld beanspruchenden Fállen über ihre sámmt- lichen Ordinationen ein Krankentagebuch führen; so bleiben viele für die erwerbsfáhigen Kassenmitglieder und ihre Familienglieder erfolgten ártzlichen Ordinationen aus dér Datensammlung aus. Die grösste Masse solcher unentgeltlicher Ordinationen wurde seitens dér Fabrikskassen angemeldet, nach den Aufzeichnungen derselben entfallen von den Ordinationen für die Mitglieder auf ein Mitglied 1 '04 Fálle, durchschnittlich alsó nahm jedes Mitglied im Laufe des Jahres wenigstens einmal árztliche Hilfe in Anspruch, für Familien- glieder wurde die unentgeltliche Ordination durch 78°/» dér Mit- glieder in Anspruch genommen. Bei den Privatvereinskassen nimmt diese Art dér Unterstützung den kleinsten Maasstab an: die Unterstützung dér Mitglieder kommt in 29 Perzent, die dér Familienglieder in 14°/o des Mitgliederstandes vor. Bei den Bezirks- kassen ebenso wie bei den Gewerbekorporations-Kassen benöthi- gen 58 Perzent dér Mitglieder für ihre eigene Person unent- geltliche árztliche Hilfe und Medikamente; diese Art dér Unter- stützung dér Familienglieder erfolgte bei den Bezirkskassen in 22, bei den Gewerbekorporationskassen in 16% des Mitglieder- standes. In Kroatien-Slavonien geschieht die Unterstützung dér Mitglieder in einem grösseren Maasstabe, als im Mutterlande, dórt in 96, hier in 65 Perzent des Mitgliederstandes. In den Fabriks- kassen in Kroatien-Slavonien erhöht sich dies Verháltnis auf 223, ein Mitglied war alsó im Laufe des Jahres wenigstens zweimal genöthigt árztlichen Rath zu verlangen. Die Familienglieder aber werden seitens dér Kassen im Mutterlande mehr unterstützt; die Zahl dér Unterstützungen betrágt hier 37 Perzent des Mitglieder- standes, in Kroatien-Slavonien nur 15°/o. Hier reicht námlich die Gewerbekorporations-Kasse den Familiengliedern überhaupt keine Unterstützung, auch bei den Bezirkskassen ist das Maass dér so verabfolgten Unterstützungen sehr gering, nur 8°/o, und dies kommt auch in dér Landessumme zum Ausdrucke, obwohl bei den — üb- rigens mit einer kleinen Mitgliederzahl fungirenden — Fabrikskas- sen das Verháltnis dér den Familiengliedern gereichten unentgelt- lichen árztlichen Hilfe und Medikamente 72 Perzent betrágt. Die Daten dér Krankheitstatistik versprechen ausser ihrer Kombination mit dem Mitgliederstande auch mit den entsprechen- den Unterstützungsausgaben verglichen, in gewisser Beziehung lehrreich zu sein. Jeder Tag dér Pflegegeld- und Kindbett-Fálle kommt den Kassen auf D10 Kronen zu stehen; die Spitalspflege beansprucht táglich durchschnittlich Lse Kronen, das Versterben eines Mitgliedes verursacht den Kassen 65’6i Kronen Auslagen. Die auf einen Tag entfallenden Kosten dér Pflegegeld- und Kindbett- Fálle entsprechen ungefáhr dér Erfahrung, dass dér Tageslohn unserer gewerblichen Arbeiter in grossem Durchschnitte beiláuflg 2 Kronen betrágt; aus dér zweiten Angabe ergibt sich, dass die Spitalspflege kostspieliger ist, die dritte aber zeugt dafür, dass un- 151* a mellett tanúskodik, hogy a temetkezési segély törvényszabta minimumán túl is folytatják pénztáraink az e czímen való támo- gatást. Az 1891. évi XIV. t.-cz. ide vágó rendelkezései szerint ugyanis a temetkezési segély a járulék kivetésének alapjául szol- gáló bérösszeg húszszoros értékéig, azonban legföljebb annak negyvenszereséig terjedhet. A járulék kivetésének alapjául itt 2 ko- rona 20 fillért vévén (ennek ötven százaléka ugyanis az egy táp- díjas napra kimutatott költség, Eio korona), a temetkezési segély minimuma 44, maximuma pedig 88 korona volna. Az egy tápdíjas és gyermekágyi napra eső kiadások arányából azt is kiolvashatjuk, hogy a pénztárak mely neméhez tartoznak magasabb tagjárulékot fizető tagok, a táppénz kiadás a tagjárulékoknak, illetőleg az ezek ■alapját képező munkabéreknek arányaihoz igazodván. E tekintetben a kerületi pénztárak állanak leghátrább, egy tápdíjas napra kerek egy koronányi költséggel. A munkabéreknek kísérletképpen fön- tebb összeállított arányaiból nem ez tűnik ki, hanem az, hogy a legkevesebb bérért az ipartestületi pénztárak tagjai dolgoznak. Abból tehát, hogy a kerületi pénztáraknak viszont legkisebbek a táppénz kiadásai, azt következtethetjük, hogy a kerületi pénztárak kötelékébe tartozó óriási tömegű munkásnép sorából azok beteges- kednek leginkább, s azok veszik igénybe leggyakrabban a pénztár segítségét, a kik alacsony munka bérük mellett alacsony tagjáru- lékkal gyarapítják a pénztárak bevételeit, de ennek megfelelően kisebb összegű táppénzre tarthatnak is igényt. Viszont a magasabb tagjárulékot fizető tagok kevésbbé szorulnak a pénztár segítségére s ehhez képest domborodik ki az említett arányszámba a kevés táppénzt elvezők képe. A magánegyesületi pénztáraknál legnagyobb az egy tápdíjas napra eső költségek aránya, Ess korona. A magán- ■egyesületi pénztárakhoz tartozó önkéntes tagok ugyanis saját ma- guk által választott — s rendszerint elég magas — skála szerint fizetik tagjárulékukat s igényelhetik táppénzeiket is; a magán- egyesületi pénztárak tagjainak másik nagy kontingense, a keres- kedelmi alkalmazottak, magasabb díjazásuknak megfelelően szintén több járulékot fizetnek be a pénztárba s ennek révén magasabb összegű táppénzt is kapnak. Az ipartestületi pénztáraknál lus ko- rona, a gyári pénztáraknál pedig Ina korona az egy napra eső kiadás táppénzben és gyermekágyi segélyekben. Az anyaországban a pénztárak minden neménél ugyanazok az arányok mutatkoznak, mint birodalmi összesben. Horvát-Szlavon- országokban az összes pénztárak valamivel kevesebb táppénzt fizet- nek, egy napra Eos koronát; a kerületi pénztáraknál, eltérőleg az anyaországtól, legnagyobb az egy,napra eső táppénz Eos korona; az ipartestületi pénztárnál éppen egy korona, a gyári pénztáraknál azonban szembeötlően alacsony, 87 fillér. A kórházi ápolási díj összegére kizárólag a kórházak ár- szabása bir befolyással, s e tekintetben csak annyi említésre méltó, hogy a gyári pénztárak helyezik el beteg tagjaikat legolcsóbban a kórházakban, az anyaországban egy kórházi napra 1‘17 koronát, Horvát-Szlavonországokban pedig 92 fillért fizetvén. Az anyaország többi pénztárai az országos átlag körül ingadozó összeget, Eső—Eső koronát költenek egy-egy kórházi napra ; Horvát-Szlavonországok- ban olcsóbbnak látszik a kórházi ápolás, itt ugyanis a kerületi pénztárak Ért koronát költenek a kórházi ápolás minden napjára. Az itt ismertetett arányoknak törvényhatóságok szerinti alaku- lásából (1. a 152. és 153. lapokon lévő táblázatot) a következő részletek érdemelnek leginkább figyelmet: A tápdíjas és kórházi ellátást igénylő betegek száma a tagok százalékában kifejezve legnagyobb volt Verőcze vármegyében (72'82°/o), a másik vég- letet pedig Varazsd város képviseli, a hol a tagok 2*70 százaléka volt keresetképtelen beteg. Varazsd kivételével főleg sikföldi és erdélyi törvényhatóságokban volt legkedvezőbb a tagok egészségi állapota; legkedvezőtlenebb azonban a horvát-szlavonországi tör- vényhatóságokban és az anyaországi városokban. A betegségi ese- tek száma tekintetében szintén Verőcze vármegye áll a legrosszabb, és Varazsd város a legkedvezőbb helyen ; figyelemre méltó azonban itt Heves vármegyében a női tagok betegeskedésének igen magas, 215*75 százalékot tevő aránya, a mi annál feltűnőbb, mert ebben a vármegyében a nőknek csak 34*70 százaléka volt beteg, egy beteg sere Kassen über das im Gesetze bestimmte Minimum dér Leichen- bestattungs-Unterstützung hinaus unter diesem Titel Hilfe leisten. Nach den einschlagigen Verfügungen des G.-A. XIV: 1891 hat die Leichenbestattungs-Unterstützung das Zwanzigfache des als Grund- inge dér Beitragbemessung dienenden Lohnbetrages, aber höchstens das Vierzigfache desselben zu betragen. Als Grundinge dér Beitrag- bemessung hier 2 Kronen 20 Heller angenommen (fünfzig Perzent hievon sind námlich die für einen Pflegegeld-Tag ausgewiesenen Kosten, Eio Kronen), wáre das Minimum dér Leichenbestattungs- Unterstützung 44, das Maximum 88 Kronen. Aus dér Verháltnis- zahl dér auf einen Pflegegeld- oder Kindbett-Tag entfallenden Aus- gaben kann auch darauf geschlossen werden, zu welcher Gattung dér Kassen höhere Mitgliederbeitráge zahlende Mitglieder gehören, da sich die Pflegegeld-Ausgaben nach dem Maasse dér Mitglieder- beitráge, beziehungsweise dér die Grundlage dieser bildenden Arbeits- löhne richten. In dieser Hinsicht stehen die Bezirkskassen am vveitesten zurück, mit rund einer Krone Auslagen für einen Pflege- geld-Tag. Aus den versuchsweise oben zusammengestellten Ver- háltnissen aber ergibt sich nicht dies, sondern das, dass die Mit- glieder dér Gewerbekorporationskassen um den geringsten Lohn arbeiten. Daraus alsó, dass die Pflegegeld-Ausgaben bei den Bezirks- kassen die kleinsten sind, kann gefolgert werden, dass aus dér riesigen Masse des in den Verband dér Bezirkskassen gehÖrigen Arbeitervolkes diejenigen am meisten krank sind, und die Unter- stützung dér Kassen am háufigsten in Anspruch nehmen, welche bei ihrem niedrigen Arbeitslohn die Einnahmen dér Kassen mit niedrigen Mitgliederbeitragen vermeimen, dementsprechend aber auch auf einen kleinern Betrag dér Pflegegelder Anspruch machen können. Die höhere Mitgliederbeitráge zahlenden Mitglieder hin- wieder sind auf die Unterstützung seitens dér Kasse weniger an- gewiesen, und demgemáss gestaltet sich in dér erwáhnten Ver- háltniszahl das Bild dér wenig Pflegegelder Geniessenden aus. Bei den Privatvereinskassen ist das Verháltnis dér auf einen Pflege- geld-Tag entfallenden Auslagen das grösste, Ess Kronen. Die zu den Privatvereinskassen gehörenden freiwüligen Mitglieder námlich zahlen ihre Mitgliederbeitráge nach einér selbstgewáhlten — ge- wöhnlich genug hohen — Skala, und können auch ihre Pflege- gelder darnach beanspruchen; , das andere grosse Kontingent dér Mitglieder dér Privatvereinskassen, die kommerziellen Angestellten zahlen ihrer grösseren Entlohnung entsprechend gleichfalls mehr Mitgliederbeitráge an die Kasse, und erhalten demzufolge auch höhere Pflegegelder. Bei den Gewerbekorporationskassen betragen die auf einen Tag entfallenden Auslagen an Pflegegeld und Kind- bett-Unterstützungen Eis Kronen, bei den Fabrikskassen aber Eia Kronen. lm Mutterlande zeigen sich bei allén Gattungen dér Kassen dieselben Verháltnisse, wie in dér Reichssumme. In Kroatien- Slavonien zahlen sámmtliche Kassen um etwas weniger Pflege- geld, auf einen Tag Eos Kronen; bei den Bezirkskassen ist, vöm Mutterlande abweichend, das auf einen Tag entfallende Pflegegeld das grösste, Eoe Kronen; bei den Gewerbekorporations-Kassen gerade eine Krone, bei den Fabrikskassen aber auffallend gering, nur 87 Heller. Auf den Betrag dér Spitalspflegekosten hat ausschliesslich nur dér Tarif dér Spitáler Einfluss und in dieser Hinsicht ist bloss zu erwáhnen, dass die Fabrikskassen ihre Mitglieder in den Spitá- lern am billigsten unterbringen, indem sie im Mutterlande für einen Spitalstag 1 *17 Kronen, in Kroatien-Slavonien aber 92 Heller zahlen. Die übrigen Kassen des Muttérlandes gébén einen um den Landes- durchschnitt schwankenden Betrag, Eső—Ess Kronen auf je einen Spitalstag aus; in Kroatien-Slavonien scheint die Spitalspflege bil- liger zu sein, es zahlen námlich die Bezirkskassen 1*17 Kronen für jeden Tag dér Spitalspflege. Von dér Gestaltung dér hier besprochenen Verháltnisse nach Munizipien (s. die Tabelle auf S. 152 und 153) sind die folgenden Details am erwáhnenswertesten: die Zahl dér Pflegegeld und Spitalspflege benöthigenden Kranken war in Perzenten dér Mitglieder ausgedrückt am grössten im Komitat Verőcze (72’s2°/o), das andere Extrém ist durch die Stadt Varazsd vertreten, wo 2*70 Perzent dér Mitglieder erwerbsunfáhig krank waren, Varazsd ausgenommcn war dér Gesundheitszustand dér Mitglieder zumeist in den Munizipien des Tieflandes und Siebenbürgens am günstigsten; am ungünstigsten aber in den Munizipien Kroatien-Slavoniens und in den Stádten des Mutterlandes. Auch hinsichtlich dér Zahl dér Krankheitsfálle steht das Komitat Verőcze an dér schlechtesten und die Stadt Varazsd an dér besten Stelle; beachtenswert ist aber im Komitat Heves das sehr hohe Verháltnis dér Erkrankungen dér weiblichen Mitglieder, 215*75 Perzent, was umso auffálliger ist, als in diesem Komitat nur 34*70 Perzent dér Frauen krank waren, auf 152* Országrész, törvényhatóság Landestheil, Munizipium Betegek száma Zahl dér Kranken in Perzenten dér Megbetege- dések szama Zahl dér Erkrankungen in Perzenien dér SS h ■C *8 ed s "3 K qj 8 cn s <D fi, •Ss. 6 £ í- •o ^ ^■3 s be 1 w s WJs 1 l?5 3 1 -< ■» Sí •oS «í £.1 531 .0 S ~ ® .5 § » * s * 5 a — j. >2 c ll ■“ t- < >jl bo W -1 s C s « &fe| a ^ . Általában egy Überhaupt au/ ein 4? 5 1 f S td í 1 s £ ,:0 -«■ a s >. ’£ to S ‘rt d Z Ili r a,® tm 2 s'- W 'U A férfi Dér mann- íiehen jO s § ‘o-S C ti Az összes sammten rj S t* „ :<o s § ■C 11 | c <S--= cn CJ s N S co s cn 0 N ~ < (5 i % 3 ^ i’ M .fi .= ’Z -5 % ! § f Egy kórházi A u f ei 11 en Spila Is- Egy halálesetre Attf einen Todesfall Zahl dér v. dér ünterstützung mit uríentgeltl. arztl. Hilfe.n. Heilmittel * ^ ^ U *á *á 3, 5 a .« cs 0 ^ 21 ~ fc.s ec á Cd S c $ cd S m s tSJ ~ cn — ■s, S •O 5 N3 £ cd b/j se <» cn **“ cd 5 *" ?> cd 51 cn S £SJ ^2 cn S 7} S :° § cd V. tagra eső tápdíjas és kóiházi napok ■ száma Mitglied ént fallen de Pfeg egeid*• mmíZ Spitalstage ■ beteg tagra eső tápdíjas és kórházi napok száma krankes Mitglied entfallende PJIegegeld- und Spitalstage betege Kra schnií í átlagos napi létszáma bete napi szá Kral scl Tag Per M gek átlagos létszáma a tagok zalékában bc-a W 50 W bot^ w .1 . . 00 S’S í> a td ■-? cd N .q -3 •§ <u •<» 'o « s c bo N .3 ö napra —Tag tagok százalékában Mitglieder tlicher stand Tages- iken nittlic esstan zenien itgliec urch- her d in dér ler eső kiac koronák entfallende ga bnt in J£ iás ián Áus- ronen 1. Magyarország- Ungarn. a) Duna bal partja. Linkes Donau-Ufer. Árva vm. ..... 24Éss 73-33 26-63 26-62 76-67 28-95 3-33 3-94 ! 1 *67 4'20 0'70 16-16 15-01 16-13 2l-oo 6*64 0'96 7-60 1*07 3'20 1 *18 0*70 IS'27 31-60 0-33 0*61 22'81 18-67 22-41 28-27 19*14 27-43 12-57 3-14 2*78 3*ii 2-71 13-77 14-96 13-86 2 1 *59 29-43 2*66 32-09 0'86 0*76 0*86 0*68 1*50 25-61 0'67 0'32 Esztergom vm. . . . 21 '52 28-40 2) '93 30’64 32-10 30-72 20-99 3-74 3*69 3-73 3’05 1 7’36 12-64 17-01 14-66 40-81 2'39 43*20 1 '02 0'98 1-02 0*74 1 "50 -)2-64 0-86 0-65 26' 6' IS’76 26'40 39-11 30'83 28'35 S’33 2' 93 2'02 2-91 1'15 10*98 10'78 10 08 1.3-75 13-81 0’27 14'08 0’ 80 0*66 0'80 0'98 2*31 36'86 0-45 — Selm.- és Bélab. thj. v. 19i 57-66 51-04 31-68 89' is 64'st 13'58 5’63 7-98 6’ 41 5'SO 18' 02 21-25 20'65 25" oo 7-71 30-09 37-80 0*99 2-19 1-76 0*45 í'04 115' 60 0’37 O'is együtt . . 24 ■« 36-91 29-02 26"80 86*88 48'64 13-40 3*15 7*48 4'83 3*71 12-88 21-07 15*85 27*70 21-52 30*36 51 "88 0*86 2‘IS 1'32 0‘65 1‘23 63’83 0*41 U’IO Liptó vm 26-35 33-92 28'36 38-16 40-29 38-73 3-62 4-2.) 4'73 4'SC 0'26 16*07 13*95 15-39 8-24 28-96 11-80 40’76 I *16 1 '30 1*19 O’Bl 1 *70 23-29 0-32 0'03 Nógrád vm 20--15 17"n 20-12 22-80 17’99 20-74 3-26 2-84 3"16 2-88 0*69 13-01 17'83 14’30 21-22 43-75 6*11 49'86 0'78 0'87 0'79 ü‘74 1"69 27-76 0‘31 0'14 Nyitra * . ... 28'02 1 9*24 27-16 31-62 21*39 30-61 5*19 2-60 2'34 2-57 1 *12 9-26 12-14 9*47 21-69 50-81 5'06 55*87 0*71 0-64 0'71 0‘82 1*67 25-20 0-29 0’22 Pozsony » .... 39'86 39-74 39'86 54-76 57-61 55-14 4'96 4'26 5‘82 4"21 1- 06 14-27 12-83 14'12 21-47 34'6i 3*69 35'10 1’ 17 1 '06 .2*15 0'75 i-77 67-41 0"27 0" 37 Pozsony thj. v. . . 35'oí 47-67 51-34 51-16 53'67 57-43 11'27 6’64 7-34 6'83 5-14 37-13 I5-4O 21-81 25''03 193'94 52-si 276-75 1"82 2'01 Ts? 1'06 í "20 47-97 0*61 0" 02 együtt . . 26-08 46-29 31-07 31*94 52-43 37-00 10-78 6'12 7-07 6-30 2‘98 23-48 15'27 20-46 27-80 228-45 86'40 314-86 1-68 1 ‘94 1*74 1 ‘02 1 "25 51 '31 0*55 0'09 Trencsén vm 18-02 24-47 19-04 23-43 32-66 24-87 3'72 2*75 4-42 3;oi 0'88 15*25 18-05 15-82 23-68 43-03 13-oo 56-os 0*75 1*21 0'83 0*65 1 '80 23'86 0’60 0*43 Turócz » .... 9-n I 2 ’44 9-6( 10'64 13-09 1 1 -04 5-is 2‘46 4-78 2-79 1*84 iG'93 38‘00 29'oj 35"6( 7*53 2'60 10-03 0’67 1 '30 0*76 0-47 0-58 13-33 0'86 0'36 Zólyom » . .' ■ • IB’39 1 9-17 16-58 21-69 30-29 22-26 4-02 3-29 4‘57 3’37 0'88 20'04 23-85 20-33 21-96 82'20 8-io 9O’30 0" 90 1-26 0‘92 O"80 1 '22 80-17 0'54 0 27 Összesen . . 22*37 34 57 24'37 2 i ‘65 45-99 80 "65 S'69 8*84 5*71 4*15 2*20 17-18 16-51 17-03 25-47 383-is 169-34 752-47 1'06 1 ’ 5G 1*14 0‘83 1*42 88-79 0’úi 0"22 b) Duna jobb partja. Rechtes Donáti-Ufer. Baranya vm 14' 5b Ö'71 14-11 15-13 7-32 14*66 6'ic 3'«i 0'98 2'76 V 71 19' 70 13-82 1.9-53 25-00 20-is 0*42 20-56 0" 79 0"26 0" 75 0*48 2*51 33-11 0*46 — Pécs thj. v. . . . . 43'i o 34-23 40' 83 54-n 36’ 07 51'86 3-16 4'34 4" 41 4*35 0'46 10'05 15*21 10-65 20'oí 61-87 S’98 70-86 Í*19 1’ 21 1-19 J-06 1' 04 5.9-33 0*42 0'02 együtt . . 33-77 21-01 32-44 4T27 30-87 40-18 2-87 3-86 3*78 3 *85 0*68 1 1*42 I 7*96 1 1 ‘86 23-65 82-oo 9‘40 91-40 1 *06 1‘04 1 *05 0-91 1*14 36-20 0*44 0*02 X3'00 ' 13-01 I3'm — 15(20 — 5’18 — 2-18 — 15-17 — 15-17 — 1*49 _ 1-49 0’ 60 — 0*60 0*44 í'60 37-50 0'84 0-27 Sz.-Fejérvár thj. v. 19'96 16-82 19-76 34'27 18*35 35‘oo 4*89 509 1'89 3-02 6*68 15'51 11-25 IS'29 13-94 42" 44 1" 70 44-14 0*85 0'52 0*83 0*74 1'90 43'oo 0-38 0’14 együtt . . 19 '67 16'82 19-41 23-74 18 "36 23'42 4*89 3-05 1 '89 2-98 0‘68 15-69 1 1-26 15*37 13-94 43-93 1 *70 45*63 0*84 0*62 ü’82 0'74 1‘92 41-09 0*40 0‘14 Győr vm •- - — — — — —■ - Győr thj. v 38'u 36'56 28' 26 47-93 54-02 47'2o 7-47 4-39 4'66 4- 40 -Z*57 15-48 17-56 15'68 21"oo 57-62 3"oe 60'60 1*20 1'28 2*21 1*18 1'33 47'70 0’ 78 0*69 együtt . . 28-34 26-50 -28-20 47-93 34-02 47-26 7-47 4*39 4*66 4-40 1 *57 15*48 17-66 15*58 í 1 *00 57-62 3-08 6O"60 • 1‘20 1‘28 1*21 1*18 1-23 47-70 0’7S 0*69 Komárom vm. . . . 5.2-08 61'lli 34'65 36'29 71-07 39'24 5-.31 3'87 S'01 4‘82 0’96 12-05 13-09 12-21 30 "08 1384 2'65 16'13 l‘oe 2'10 1'16 í-oo 2*61 55-43 0'67 0’10 Komárom thj, v. . 19'0 6 15-40 19-35 35*81 19-59 35-61 5’16 •2*90 1-77 2-85 1'44 14-56 13-23 14-60 2S'0ü 15" 50 0'47 15'37 0*80 0"48 0*78 0-92 •3-48 55-41 0-12 0*26 együtt . . 24-82 3:r9l 25-77 3U'02 48-17 351 -15 4-13 3-29 5‘23 3'41 1*17 13-25 13"11 13'24 28-44 29-34 3*12 32-46 0*90 1*43 0"93 0"96 2-20 34-88 0*30 0*19 Moson vm 24-66 32-09 25-25 27-52 37'n 28*32 7*22 4-60 3-oo 4-46 1*52 18-72 9*09 17-68 21-00 ■ 27*08 1 "60 28-68 1 -26 0'82 1 "22 0*97 1*00 52-95 0*31 0‘49 Somogy » . . • . . 15-90 15-38 15-86 18*75 20'00 18-86 2*42 2-35 2*32 2*35 0*63 I4'78 15-07 14'8i 26-18 31-96 2'89 34-84 0'64 O" 64 0-64 0-76 1 '08 32-63 0-67 0*16 Sopron » 31'38 34'47 33’22 35-75 26'50 24'49 9-11 3‘ 76 4*89 4*07 2'43 17-57 1998 75-29 25-72 32-69 15'88 45*47 1'03 1'34 1‘ 14 0’94 1'76 54-93 0’23 0'06 Sopron thj. v. 25-84 2176 35-04 37-56 39'32 37- -.3 11' 00 4'17 2" 77 4*04 5'02 17-59 12-71 17-07 27-77 33-90 6'62 100-52 í*14 0'76 i-ii 0*81 2'04 53'54 0*24 0*08 együtt . . 32-16 23-32 23-18 26-50 27-70 20-68 9-91 4-05 3‘99 4 04 2'68 17-62 17-11 17-46 27-21 126-49 22-60 148-99 ni 1É00 un ü'86 2-01 46-36 0*24 0‘07 Tolna vm 19-05 24-64 19-16 22*29 26-00 22-36 1 1 -50 3*17 1*51 3'14 2'20 16*65 6-12 16-30 19-00 30'89 0‘28 31-17 0'87 . 0*41 0'so 0*65 1 ’76 24-44 0'92 0'01 V as » 15 "60 30-69 1 7 "26 18-88 51-76 22'48 10’70 2-66 6-28 3-06 2-86 17*07 20-46 17'78 20-69 70-90 20-66 91-46 0'73 1*72 0’84 0*70 1 *85 31-63 0’34 0"15 Veszprém vm. . . . 16-47 10-42 14-06 20-37 11-91 17 "oi 3*ii 2-87 1"65 2'39 0'84 17-46 15’86 1 6*98 27-16 27-26 10-34 37-60 0*79 0*45 0-65 0'60 0*57 35-31 0‘41 0-11 Zala » ... 17-88 21-35 IS'io 20-02 27'30 20-48 2-43 3-03 5-23 3'17 0‘68 16-96 24-19 l 7*51 28-oo 45-39 5'30 50-69 0*83 1 *43 0’87 ü*80 1 *25 30"3(i 0’67 0*03 Összesen . . 21-87 20-58 21-12 27*02 27-29 27-06 6-18 8'39 3'54 3-40 l'OO 1Ő'48 17-21 15*67 25'96 572-75 80-77 658-62 0’93 0*97 0‘93 0-84 1’40 38'72 0’4ó 0'15 c) Duna-Tisza köze. Donau-Theiss-Beckcn. Bács-Bödrog vm. . . 47'9 o 19'03 17-98 33 '69 35" oo 23-74 0'76 ■2-31 5*79 2-41 0'21 12-91 19'90 13*38 28-do 25'is 2" 78 27-93 0*63 1*04 0*60 0*54 1'45 14'33 0’64 0-n Baja thj. v 8-74 9*46 8*81 9" 46 9"4e 9'40 4" 06 5-19 J? *82 2'i5 0" 95 25-05 10-21 24-45 25-00 5-37 0'74 9-n 0*60 0' 60 0*59 0"73 0'71 37-78 0'79 — Szabadka thj. v. 16' Öli 10-94 15-50 50-39 18-13 39 "20 0'94 3' 82 1*30 2"67 0’26 17-53 11-91 17-15 28' 00 22-92 l‘U 24'oe 0"77 0*30 0'73 0'85 0" 30 55'63 0" 70 0'10 Újvidék thj. v. . . 31' 49 34-61 51-14 43-31 34’65 41'92 V 57 5" 79 4*81 5*84 0'44 12-04 IP’53 12-34 28'Oo 37-14 2" 61 39'65 1’04 1'31 1*06 0*23 0'18 13'8li 0*46 0*36 Zombor thj. v. . . 16'86 15-19 16'76 19-48 16-48 19-39 — 1-87 0'81 1*85 — 11-12 6*17 11'02 — 16'67 0"20 16*87 0*51 0'22 0*61 1'94 13'2i 6'7'i5 0’29 0*13 együtt . . 19-63 1 Ő’C2 19-42 26-89 21-61 26-56 1-38 2’65 2*65 2-66 0*36 13-49 16*94 13"00 28-00 110-25 7-37 117-62 ü'73 0’72 0-73 0-73 1-03 27-95 0*55 ü'16 Csongrád vm 10' 78 5’C8 10'02 11-74 4’« 10'36 4’41 2-18 1-24 2-08 1*06 20’25 33'6ü 20'77 34’ 00 6-82 0*46 7-28 0"CO 0*34 0*57 0*61 0'17 17'6(1 0'66 0*09 Hódm.-Vásárh. thj. v. 15-48 7-89 15-30 14-42 10-68 14'30 — £•64 3'65 2-58 — 18'sí 45'oo 10*36 — S"12 0*37 5-49 0’70 0*97 0 "71 0*44 2*io 17'1)7 0*89 — Szeged thj. v. . . 54-36 39'3i 55-89 4Ö"73 56-12 49-02 5*99 4*62 6" 14 5"09 1’21 13-16 15'60 14-17 20-28 61'93 36'61 95*44 1" 27 1'68 1-39 0'87 1'05 77-02 4'25 0*13 együtt . . 27‘24 36*74 29'67 35-95 52-39 39*90 5’80 3-90 5"81 4-37 1 *18 14-31 15-81 14-77 29-44 76-87 37-34 1 14-21 1-07 1 '69 1'20 0*82 0'94 61-86 1-n 0-11 Heves vm 21-25 34-70 23-02 33-20 215-76 57’so 2-06 2'63 4 "33 2*85 0-67 12-37 12-49 1 2'39 74-06 36-96 9‘26 46-22 0‘72 1*19 0'78 0*83 1*21 43-62 0*90 0-83 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 1 1‘19 34-17 11-57 12-05 34-17 12-41 5-83 2‘02 2-64 2-03 1 *63 18-04 7*73 17-64 28'oo 39-60 0*87 40-37 .0-65 0*73 0'66 0"73 1 *91 16-18 O'oo 0‘47 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 14-57 15'37 14'63 38-62 33'08 3S'oi 6-62 4'46 5'66 2‘66 1’09 16-90 23-75 17-46 lö'79 Sl'05 10-28 91*33 0*67 l'OO 0*70 0*93 2*57 36-Í-, 0’44 0*16 Budapest székes főv. '38'a 39'39 38-52 56-76 48'41 58'07 6*42 4'93 7-eo 5* 23 1-48 17-36 25'88 15-33 33-14 3.329’ 39 646'63 3.975-65 1-35 2'08 Í*43 1'36 2* 43 94-82 0*64 0'60 Kecskemét thj. v. . 77-61 15-98 17-12 18-44 17-59 18 "33 11-33 ,2-67 4'02 2"85 5*17 15-16 ,35-74 16’c5 25-00 19-43 4'67 24-oo 0"73 1’ 10 0*78 0’64 í *45 30-16 0*85 — együtt , . 27-66 28-76 27-78 36-20 47-19 37"4i 6'48 4'79 7-43 5’08 1 "49 17-32 25-86 18-30 23"0ó 3,429-87 661'SS 4.091-25 1 *31 2'04 1 "30 1 *34 1 -44 39*92 0'63 0'58 Összesen . . 26-73 29-04 26-99 35-os 50-35 36-77 6 -20 4‘66 7-12 4-84 1*42 17-04 24-60 47'93 22*97 3.693-45 716-22 4.409C7 1*25 1*95 1*33 1‘29 1*42 85-47 0'65 0*54 d) Tisza jobb partja. Rechtes í'heiss- Ufer. Abauj-Torna vm. . . 15-51 18-75 15-62 16-22 18-75 16-27 6" 25 £"31 2-60 2-31 1'31 17-10 13'83 15-99 21-00 4-92 0-11 5"03 0*63 0*69 0'03 0*63 í-60 19'67 ö"65 Kassa thj. v. . . . 30-23 34-56 31-02 34-23 39-79 36 "oi 14-02 5'27 5'38 5'05 5'87 16-17 21’92 IS’26 27-63 56’ 72 43-96 lOO’es 0*99 Í*47 l'oe 0" 76 l'm 54-77 0*73 0'01 együtt . . 19’60 24-62 2(1-90 23-36 29-73 25-26 13-98 3*17 5"37 3'82 3*86 16*24 21 "89 18'20 2 7 "61 61-64 ■44-07 105-71 0"87 1*47 1 *06 0"76 1'78 53*63 0"72 0-01 Bereg vm 22*89 34-38 23-09 26*22 40-63 26-47 0-26 3-18 2-63 3*17 1*75 13’S9 7 "64 13-72 28’oo 15-71 0’23 15-94 0(87 0'72 0-87 0*85 1'27 l!)-60 1*34 0’27 Borsod 23-06 12-19 21-72 3Ő-6S lá’oö 30-39 4-95 3*47 1*54 3-24 1 "39 15'08 12-03 14-91 28'oo 35-73 2-21 37-94 0'95 0’42 0’89 0*74 1 *50 37*96 0"47 0^01 Gömör » 13-78 21-63 14-39 17-09 25-39 17-74 5'33 2'42 3-82 2'63 0*81 1 7*56 17-70 17-68 15-24 25"oi 3-36 28-36 0‘66 1-06 0'69 0‘70 0‘97 26*48 0’91 0*03 Sáros , » 22-67 16-96 22'29 26"eo t7‘80 26-16 4-40 2-36 1 "79 2-33 1’26 10-46 10-63 10-46 28-oo 13-64 0"55 14"19 0*65 0'49 0*64 0'88 1 '82 30'2i 0’85 0-38 Szepes * 28-88 1 9*64 26'90 36'49 24-86 34-08 9*98 3‘90 3'78 3*88 2-24 13-51 19-23 14-38 22-46 51-65 13'ot 64‘72 1-07 1-03 1 "06 0‘61 1*41 83-50 0*61 0‘13 Ung » .8-63 36-90 20-71 24-14 44-44 26-40 1'98 2‘68 6'15 2-08 0'29 13-82 1 6*67 14*38 14-60 14-23 4-26 18-48 0*71 1'69 0*81 0*84 1*12 116*56 1 *28 0-82 Zemplén vra 18-35 23-53 19-26 20'46 26-57 21-51 3*14 2'63 3-64 2-79 0*90 14-35 15-06 14-49 28 -68 35-30 9-89 45-19 0'72 0'97 0'76 0'72 1 ‘38 31-03 1*16 0*16 Összesen . . 20 "9o 22-68 21-21 25 "79 27-32 20'06 9"69 3*05 4-35 3‘28 2'54 14*59 19-15 15*45 2(>’22 252-91 77-62 880-63 0*84 í’19 0*90 0*73 1*42 ti-86 0"84 0-14 £ 153* Betegek Megbetege- •ÍO !> 1 1 :s « g>3 Ci a -ce £5 £ 1/3 ^ CU 5; V) 3 <u s Sí gí.. co Zahl dér v. dér UnlerstiUzung száma dések száma s = !_ * ‘O | 5| cn g» S r* te mituncntgeltl. Zahl dér Kranken in Zahl dér Erkrankungen ol c *s •- •2 S 0 S-'g c a 5| 1 | :§ ®>| 111 n « U3 % :° í|| O ^ s- t/r -4-> ürztlicher llilje und Heihnittel 7} ~ bű a* a hűte g N ^ J5 N ~ Perzenten dér in Perzenten dér .„ c* >. ^ < Cl < Cl < Q- < 3 ■0 S C4Í 6 2.21 Országrész, törvényhatóság <5 W S Q> -fii 77 sí QJ N ~ bű’s tagra eső •oS “ ■g S i| El I beteg tagra eső =0 s S á (U .« betegek átlagos P- [ s SS bű C“ tű '7Í r* eö 5 ce 0 ? te ',<U jg !°s tű 5 v) a :0 5 íC te 'ü £ 71 r; 73.a :0 Q III >7.2 s o< tápdijas és tápdijas és 1 1 betegek átlagos napi nap létszáma SL A ó 5 c bíl 2. oD-tu «? bfi Ifi ■<u LandeStheil, Munizipium oá S cö S N 3 cá b/j cá S cá 5 N g Cá. korházi napok száma "S !«1 korházi napok száma 1 1 létszáma Kranken durch- schniltlicher Tages- stand százalékában napra —Tag, c/} S tű ^ tagok százalékában Mitglied entfallende P/légegeid- und to S Ö a 1-sf krankes Mitglied entfallende Pjlejegeld- und iá a jo Cl Kranken durch- schniltlicher Tdgesstdnd in eső kiadás koronákban tv ® ° C3!Q <D '<U 0) •- tű ^ C Mitgheder Spitalsiage SÍI Hn - Spitalstage w ^ Perzenten dér Mit 8, lieder entfallende Atts gaben in Kronen bű >>■« c bű n .2,8*5 8 ‘ e) Tisza bal partja. Lirihes Theiss-Ufer. Békés vm 14 "39 30-00 14-93 17-88 47-50 18-54 3-33 2-27 7-73 2-39 0-93 15-68 25"76 16-03 28-00 32-56 2-54 35'io 0'62 2-12 0-eo 0'6( 1 *30 29-15 0*71 Bihar vm 2tüi — 31-62 34-2-2 — 24'i7 — 2-62 — 2-61 — 13-61 42-07 — 7*31 — 7-31 0'72 — 0'72 0*88 » 37-88 4‘os 0*26 N.-Várad thj. v. , 33' 68 32-88 34-n 38'20 38" 01 29-03 3-44 3-67 3*36 3-65 o-90 15’ 50 40-61 45-03 20-18 82*88 5-88 88-76 í*01 0'92 4’oo 0'91 1*17 33'29 0"74 0'33 együtt . . 23-46 31-78 24-00 27-82 38-79 28-63 3-43 3-55 3-34 3-54 0*90 15-15 10-61 14-75 2ö'18 90'i9 5-88 96*07 0*97 0*95 U‘9 0-96 1*10 32-79 u-77 0*33 Hajdú vm — — — - - — — — — — — — Debreczen thj, v. . 40’42 43-37 23-46 19-21 69 ci 34-02 S'62 S’16 4-62 3-48 2*37 19-19 40-91 45-51 27-85 46-is 21- 26 0S’O4 0*86 4*27 0*95 4'04 4" 62 43‘n 0"76 O'oi együtt . . 16-42 42-37 22-45 19-26 09’6i 31 -02 8*52 3-16 4-62 3-48 2-87 19'19 10-91 15-61 27-85 46*78 21-26 68*04 0*86 1-27 0"95 1‘04 1*62 42-70 0*76 ü‘01 Máramaros vm. . . . 29-93 7-50 29-68 31-78 7-50 34-31 — 3-89 3'85 3-89 — 13-02 51*33 13-18 — 24-68 0-42 25-00 1'07 1 *05 1‘07 0*90 2'26 17-41 0-83 0'31 Szabolcs » ... 6*82 6*79 6-82 — 6-79 — 0‘79 — 0*79 — 1 1-62 •— 11É62 — 4-90 — 4-90 0'22 — , 0-22 0*63 1*43 20’oo 1 -06 — Szatmár » ... 17-n 30-31 27-30 31-28 42-59 24-8 4*85 2-44 1’18 2’ 42 0*26 44-17 5*73 43-99 14- 01 42-ie 0'26 13-42 0'61 0-48 0 66 0'87 4'69 30-61 4‘38 0*13 Sz.-Németi thj. v. . 37-03 60-53 37-42 39-07 76-32 39'09 7-89 4’23 9" 42 4-32 T 26 44-42 45-57 11-63 40-01 20-03 0*98 27-01 1'16 2-68 1* 18 0"76 1*01 34-13 thoo 0*16 együtt . . 28-16 136*96 28-35 31"n 56-62 31’67 4-35 3*43 4-93 3'46 0'61 12-17 13*35 12-21 15 "60 38'i9 1*24 39-43 0'94 1‘35 0*95 0‘80 1*19 20*93 1-72 0-14 Szilágy vm Ugocsa » .... 9-62 5'80 9-30 12 ’14 8-70 1 1 -93 I -45 0-98 0-6B 0’96 0’41 10-29 1 1-26 10-33 28’üo 2-87 0*13 3-oo 0'27 0‘19 0‘26 0*61 1 "46 18-00 0‘96 - Összesen . . 1996 87-43 21-39 23-31 57-92 26'14 6*57 2-96 4-33 3'07 1"80 14-81 11*57 14-35 27-36 240-07 31-47 271-64 0'81 1*19 0’84 0"91 1'30 ül' (18 0*91 0l4 f) Tisza-Maros szöge. Theiss-Maros-Becken. Arad vm. . .... 2.9-45 25*04 33-33 •SS-29 25-73 2S-17 10-11 2-84 2’ 92 2'84 r 41 13-66 45-64 42-72 16-66 40-82 0*47 47-29 0"78 0" 80 0’78 0'62 4-.62 55*63 0* 81 0‘ 30 Arad thj. v. ... 35-68 32-15 33'43 37-05 39-62 57-31 2-71 4’31 5-38 4" 41 0*75 42-76 17-21 43-19 27-61 95-99 43-06 109-ob 1 *18 1 47 T 20 0" 96 4" 22 40-40 0’47 0"33 együtt . . 31-33 30-37 31-25 35-21 38-62 35-50 3*17 4*00 5-23 4'io 0-79 12-70 17-21 13-13 25'66 112-81 13-63 126-34 l'io 1*43 1*12 0*90 1 *26 48-22 0'64 0*82 Csanád vm 9-46 4-69 8-94 10-87 9'os 10-24 2-63 2-06 0‘92 I '93 0*24 21-70 19-62 21-68 9'68 12-78 0*70 I3‘48 0*66 0’2ó 0'83 0‘63 1’60 18'0i 0*54 0*05 Krassó-Szörény vm. . 17-90 10-99 17-66 23-60 14-84 23-16 3-85 3"76 3-10 3-73 0-79 21-00 28-26 21-28 20-43 35"S7 1 -66 36*92 1 ’03 0*85 1 '02 0'82 2-15 í () * 4 r 0*46 0'17 Temesvár vm 20-14 30'99 33-20 35-ia 52*36 30-8i 6"io 2*68 4'85 3'«9 1‘ 15 43-30 45*66 13'92 48*77 43-34 5'66 49-00 0‘73 4-3,3 0"85 0'98 4’ 56 57-67 0'79 0'02 Temesvár thj. v. . 27-03 43-88 23-75 90 ‘ 46 72-61 33'5! 40*67 2-48 44-12 4-64 2'83 44-57 25-34 19-65 20-61 50-37 75-41 125-18 0*68 3-05 1'21 0*66 1*61 63’ oo 0*86 0" 05 Versecz thj. v. . . 29-17 20-94 29-24 31- 98 24-37 33-22 2'22 3-27 4-06 3" 36 0*62 47-05 20-87 47-39 28'oo 25-73 3-52 29-25 0*89 4-u 0' 92 0'68 4-30 00-94 0'47 0‘01 együtt . . 18-00 39-82 22'68 21-61 65'is 30-76 9-23 2’70 9'6(l 4-16 2-39 14-98 24'io 18-30 25-96 89-44 84-69 174-03 0"74 2-63 1 *14 0*69 1'82 61-41 0*77 O’03 Torontál vm 25-46 35- 68 35-47 29-41 38’ 38 39-36 2-36 2-81 5*71 2-91 0*66 44-29 44-43 44-42 ,28'ói 53-34 3-oo Ő0’34 0'19 1*01 0" 80 0*81 4-72 50-33 0*58 0- 32 Pancsova thj. v. 27-76 42'72 21-11 20-69 55-62 25-59 3-25 2-40 5*28 2‘80 0'91 43-54 13-65 43-29 28-od 13-65 4- 89 18-64 0" 66 4" 46 0'77 4’03 4- 43 48-86 0’85 — együtt . . 23-66 34-23 24-36 27-37 42-90 28-40 2-84 2-76 4-54 2*89 0‘79 11 '68 I 3’28 1 1 -83 28-oo 66'99 7'89 74-88 0'76 1 -24 0-79 0-86 1 '66 49'78 0*65 0*24 Összesen . . 22-53 34-00 24*04 26‘so 52'8i 29'eo 6*83 8-13 7*62 3 "68 1*74 13-91 21 74 15-31 25-61 317-39 108-26 426-65 0-86 2’06 1*01 0*78 1'56 48’7i 0-84 0'17 g) Erdély. Siebenbürgen. Alsó-Fehér vm. . . . 1 1 -74 7'69 1 1 -70 20"06 15-38 20‘02 — 2-09 1 -62 2-09 — 17-82 21 *0o 17-84 ■ 7‘22 0*06 7-28 0*67 0’46 0-67 0'62 1 *12 16-83 0"52 O-oo B'-sztercze-Naszód vm. 29-89 14-00 28-86 35-98 15'00 34-61 5-oo 4-07 1*77 3-92 1-4(1 13-61 12-64 13-69 28'oo 16-31 0"48 16-79 1-11 0‘48 1 *07 0*86 1'38 523 só 0-83 0'17 Brassó vm 28-33 28-27 28-32 34-69 35'66 34-82 4*44 4*14 4-22 4-16 1*25 14‘6i 14-9. 14-06 28'i9 51-57 9'36 60-98 1*13 1*16 1*14 0'89 1 "67 4ö’14 0'72 0*30 Csik » 20-44 3-13 10-88 23-04 3"13 22-40 3-13 2-58 0-63 2" 62 0'88 12-65 20-00 12-69 28-oo 6-79 0'06 6-85 0*71 0‘19 0-69 1 *06 1 ’3B 78-33 0'38 0"22 Fogaras » 27-39 19-26 25-89 34-26 22-95 32-17 — 4-30 2'79 4-03 — 15'73 14-47 15-56 — 12-71 1*86 14-67 1*18 0’76 1*10 0'92 0'40 48-14 0'45 0'52 Háromszék vm. . . . 1 8*67 19*07 18-70 35-50 23-71 34-47 2-00 3*55 4'81 3'66 0*55 18-99 25-24 10-56 26-75 19*53 2-56 22-12 0"97 1-32 l-oo 0'81 1*12 28-co 0‘81 0’67 Hunyad » ... 21-53 ll-oi 21-07 43-61 23-36 42-90 0-92 2-91 2-07 2-90 0*26 13-65 18*83 13-77 23-00 19-41 0'62 20’OS 0'81 0-66 0'79 1*01 0-87 37*80 0-12 0’02 Kis-Küküllő » ... — Kolozsvár » ... 38'3i — 27-37 35-52 — 34-34 — 5-03 — 4'86 — 17-16 — 47-76 — S’42 — 8*42 4-38 — 4-33 0-81 5-24 30-83 0'38 0’74 Kolozsvár thj. v. . 44"97 40’35 43-73 47.16 45 "02 47-03 44'80 Ő"67 5'87 5-73 4’02 42-ei 14-66 13 110 27-17 48-30 18-21 66'hí 4*65 1*61 1*57 0-82 0*21 54-80 4'00 0"12 együtt . . 42-23 39-62 41-61 45'76 44-20 45-39 14-63 5'56 5-77 5'61 3-95 13-22 14-56 13-49 27-17 56‘72 18 "27 74-99 1*63 1-68 I *64 0*83 0'26 48-85 0‘92 ü"20 Maros-Torda vm. . . M.-Vásárhely thj. v. 18-19 25-16 18 08 20*09 49*19 20 00 2-02 3" 39 3-13 5*38 0"57 18" 00 30-ei 48-13 SS'oo 28-06 0’85 28-91 0'93 0‘86 0*93 0'81 4'00 37-65 0‘84 0'36 együtt . . 18-79 15-16 18*68 20-09 19-19 20-115 2-02 3-39 3-13 3-38 0*57 18-06 20-67 18-13 28-00 28-06 0’85 28'9i 0‘93 0‘86 0’93 0"81 l-oo 37-65 0'84 0*35 Nagy-Küküllő vm. . . 29-96 ,23'85 211-61 44-27 31-19 43-52 1‘83 5-97 6-31 5-99 0*51 19-93 26-46 40-23 23-00 29-38 1 '88 31-26 1 '64 1 '72 1-04 0*63 1 "98 23-33 0'26 Szeben vm 13’87 51-96 19-33 17-60 57*80 23-28 0'97 4-57 3-95 4-48 0-21 32'96 7-6(1 23-18 21-28 53-72 7*76 61-48 1-28 1'08 I "23 0*90 I "62 28’6i 0"73 0*21 Szolnok-Doboka vm. . 11-61 2-94 11 '16 13-74 2'94 13-60 — 2'16 0‘82 2-11 — 18-76 28’oc I.S'86 — 14-08 0*23 14-26 0'69 0*23 0‘58 0-87 I ’02 144-00 1*08 0-46 Torda-Aranyos » . 23-87 19 - 35 23-66 29*26 25-81 29-09 — 3-98 3*65 3-96 — 16-65 18-83 16-74 — 13*96 0‘62 14-58 1*09 1‘00 1'08 0"7l 1'66 28-08 0’89 — Udvarhely vm. . . . 12-66 13-40 1 2'72 13-99 17-53 14-31 12-37 3-13 4'52 3-26 1 -7:; 24-76 33-69 25-62 14-00 8-35 1 "20 9*55 0‘86 1*24 0'89 0*60 0*92 30-oo 0'42 — Összesen . . 23-19 82-28 24'i9 80-15 37-84 80-99 6"io 3-95 4-35 4-00 1*64 17-06 13-47 16'52 26'52 337-79 45-sí 383-60 T08 1*19 1"10 0*83 1-n 51-23 0'69 0*24 h) Fiume v. és k. i Fiume Stadt und Géb.] 51-93 62'o4 52-28 55" 96 65-30 58-93 10-48 7-oo 10-62 8"15 2*86 14*76 16-95 IS'59 27-34 127-61 90’77 218-28 1’92 2*91 2-23 1*10 1-65 56-07 1*17 0*09 Magyarország össz.l Ungarn zusammen ( 24-82 30 55 25'53 31-05 45-72 33'39 7-07 4'08 C'24 4-35 1*75 16*44 20-41 17*03 24-79 6.125'00 1.320-26 7.445-26 1*12 1*71 1*19 1*10 1’40 66’71 0*65 0*37 II. Horv.-Szlayonorsz. Kroatien-Slavonien. Belbvár-Kőrös vm. . . 38'76 12-60 38-65 55-47 75-oo 55'66 12-50 3*12 36'75 3'26 3‘60 8'06 294-00 8-42 23-00 17-19 0*81 18'oo 0P86 10-13 0-89 0’81 1*21 11-11 0‘35 Lika-Krbava » . . 33-33 32-26 82-30 33-83 32-26 32-3(1 0-81 3'89 1’27 1 ‘36 0'24 11-67 3-94 4-22 ■30*oo 0'09 0*87 0'96 1'00 0-35 0'3r 0*12 0’68 — 1-67 0*12 Modrus-Fiume » . . 54"46 46-io 53-09 55*49 47’62 54-22 4-70 7-95 9-92 8*27 1-27 14-61 21-51 15-68 26-73 51-95 12-56 64-50 2-18 2’72 2-27 1 *06 0'21 25-08 0*29 0*20 Pozsega vm 34'22 27-27 33-80 36-72 33-33 36-61 — 4-83 9-09 4'90 — 14*11 33*33 14*68 — 27-48 1-64 29-12 1'32 2’60 1'36 0'73 1*14 26'67 0-66 0’21 Szerem » .... 45'83 23-84 43-29 48-48 46-71 45-96 5*49 6-06 3-75 5*88 0'68 43*23 27-12 43-59 13-36 80-86 4" 36 85-21 4*66 4‘ 04 1*61 1'01 0‘28 32'58 0*92 0'66 Zimony thj. v. . . 39- 69 31-20 39-11 34-53 36-29 34-12 1'25 5'27 2*78 5*16 0'34 47-82 13-00 47-64 27-00 24-63 0*61 22-24 4-44 0*76 1*41 0’11 3' 16 38' 00 4'06 0’ 10 együtt . . 42-01 15-03 tU"05 45-20 18-24 43-24 4-81 5-88 3-64 5-71 0*62 13 99 24-20 14*27 12'96 102-48 4-97 107-46 1*61 1'00 1*57 0"99 0’63 33'fii 0-96 O'OS Varazsd vm — — — — — — .— — — — — — — — — — —' . —- — — — — Varazsd thj. v. . . 2*27 8*33 2-70 2-27 8-33 2-70 20-14 3-73 2*95 3*67 1'74 163-95 35 42 185-91 8" 62 49-32 1'16 20-48 4-02 0‘81 1*01 4-08 1'81 37-33 0*14 0'00 együtt . . 2-27 8-33 2‘70 2-27 8-33 2-70 20*14 3-73 2-96 3-07 1 *74 163-95 35'42 135-91 8'62 19-32 1*16 20-48 1‘02 0*81 1*01 1 ’08 1 ‘87 37-33 0*14 O’oo Verőcze vm 74-05 24-29 72-82 74-19 44'29 73-55 — 4"io 2-34 4-16 — 5*66 46-38 7-62 30-71 0*36 31-01 1*16 0’64 4-14 1* 31 4-08 74-71 0’81 0*22 Eszék thj. v. . . . 43-87 63- 25 45-37 69'56 S0'12 70-51 34'30 Ő *04 7-70 6-20 5-47 13S1 13-26 13-61 22*51 82-05 40"63 92-63 4‘ 66 2-12 4-70 4-oo 1*34 30-47 4*70 — égyütt . . 54-26 58-30 i4'53 71-39 73-40 71-63 21-84 5-39 7-21 5-52 4-92 9'94 12-36 10'12 22‘5i 1 12-76 10'94 123-70 1*48 1 ‘97 1*61 1’06 1*24 43-00 1*41 0’07 Zágráb vm 05-61 -19 -10 59-63 68-08 47-42 63-48 1’ 19 5*06 5-27 5-10 0'44 7-71 43-47 8-66 37-33 30-61 10-92 47-63 4-38 4’ 44 4- 40 0’19 1*24 27-71 0*21 O'os Zágráb thj. v. . . 36'6i 40'08 37-21 36-71 35-35 45'ie 40-12 6*82 7-63 6’95 2*84 18-64 IS'18 48-07 28’ 00 172-13 40'14 312’8i Isi 2'06 4-90 1- 08 1*61 54'09 4-36 0*04 együtt . . 43 "04 39'8i 42-44 43"69 74-73 49-44 7-62 6*43 0-90 6*52 2*17 14-94 17-32 15-35 28-41 209-34 51-06 260-40 1*76 1 "89 1 '79 1 -06 I *50 48-81 1 ‘08 0*04 Összesen . . 43'io 88-36 42-53 48-94 61-02 50-39 8-05 5*76 6*55 5'86 2’io 13‘S7 17-05 I.{"77 24-28 540-61 84-oo 624 61 1*58 1-79 Tgo 1"03 1*14 41'47 0-96 0'15 Magy. kor. orsz. ossz. 1 Lander dér ung. Krone zusS 25'90 81‘oo 28-53 82-07 46-oo 34-39 7-10 4-18 tí'26 4"44 1*7 7 16-14 20'i7 16*72 24-75 6.665-61 1.404-26 8.069-87 1-16 1*71 1*22 1*10 1'30 65'5i 0'66 0'35 20* 154* nőre tehát legalább hat betegségi eset jut. Úgy a betegek, mint a megbetegedések számában Verőcze, Zágráb, Modrus-Fiume és Belovár-Körös vármegyék, továbbá Fiume, Eszék és Pécs városok vannak legrosszabb helyzetben ; a betegeknek s a megbetegedések- nek számában is legkisebb arány szerint részesednek Baja és Varazsd városok, Szabolcs, Csanád, Szilágy, Turócz, Csongrád, Szolnok-Doboka és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék. A tápdíjas és kórházi napok számából egy tagra legtöbb jut Modrus-Fiume vármegyében (8*2? nap) és legkevesebb Szabolcs vár- megyében (0*79 nap), egy beteg tagra pedig legtöbb Varazsd városban (135’9i nap, már a köteles 20 heti ápolási időnek végső határa körül) és legkevesebb Lika-Krbava vármegyében, 4*24 nap. A maximum Varazsd, utána azonban sokkal szelidebb arányok következnek: Turóczban már csak 29*04 napig tart egy keresetképtelenségi eset. A női tagok százalékában legtöbb gyermekágyi eset fordult elő Eszéken (24*so%), az egy tagra eső gyermekágyi napok száma ugyanitt a legtöbb, 5*4? nap, de már az egy gyermekágyas nőre jutó gyermekágyi napok maximális számát Heves vármegyében találjuk, 74*66 napot. A másik végletet képviselik Bács-Bodrog vár- megye, a hol a női tagoknak csak 0*76°/o-a volt gyermekágyas, továbbá Szeben vármegye, a hol az egy női tagra eső gyermek- ágyi napok száma 0*2i volt, végül Liptó vármegye, a hol egy gyermekágyas nő átlag 8*24 napig élvezett gyermekágyi segélyt. A betegek átlagos napi létszámában természetesen a nagy iparos városok járnak elő, s az iparban szegény vidékek marad- nak hátul, a hol betegsegélyző pénztári tagok is alig vannak. Ez okból érdekesnek tartjuk ideigtatni tiz-tiz törvényhatóságnak nevét, a melyek a szélsőségeket képviselik. Legmagasabb a betegek át- lagos napi létszáma a következő városokban : 1. Budapest (3.975*92); 2. Pozsony (276*?s); 3. Fiume (218*28); 4. Zágráb (212*87); 5. Temesvár (125*7s); 6. Arad (109.06); 7. Kassa (lOO’es); 8. Sopron (100*52); 9. Szeged (98*44) és 10. Eszék (92*63). Legalacsonyabb a betegek napi létszáma a következő vármegyei törvényhatóságokban: 1. Lika-Krbava (0*98); 2. Fejér (1*49); 3. Szilágy (3*oo); 4. Szabolcs (4*9o); 5. Abauj-Torna (5*os); 6. Csik (6*ső) ; 7. Csongrád (7*28); 8. Alsó-Fehér (7*as); 9. Bihar (7*si) és 10. Árva (7*6o), A betegek átlagos napi létszáma a tagok százalékában — egy jellemző kifejezője azon város vagy vármegye munkás egészségügyi viszonyainak — ezekben a törvényhatóságokban volt legnagyobb; 1. Modrus-Fiume vármegye (a hol naponkint a tagoknak 2*27 száza- léka volt beteg); 2. Fiume város (2*23%); 3. Zágráb 'város (l*9o°/o); 4. Pozsony város (l*87°/o); 5. Selmecz- és Bélabánya (l*76°/o); 6. Eszék (l*7o°/o); 7. Szerém vármegye (l*6i°/o); 8. Kolozsvár (l*57°/o); 9. Budapest (l*43°/o) és 10. Zágráb vármegye (a tagoknak 1*40 százaléka). A tagoknak legkisebb százaléka volt beteg napon- kint a következő városokban és vármegyékben: 1. Szabolcs vár- megye (0*22°/o); 2. Szilágy vármegye (0*26°/o); 3. Lika-Krbava vár- megye (0*37°/o); 4. Zombor város (0*5i°/o); 5. Csanád vármegye (0*53°/o); 6. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye (0*56°/o); 7. Csongrád és 8. Alsó-Fehér vármegyék (egyenkint (0*5? °/o); 9. Szolnok-Doboka vármegye (0*6s%) ; 10. Baja város (0*59°/o). Egy tápdíjas és gyermek- ágyi napra legtöbbet költött Zombor, 1*94 koronát, azután Budapest, 1 *35 koronát; a kórházi napok költsége feltűnő magas Árva vár- megyében (13*27 korona) és Zombor városban (12*21 korona); azután — nagy csökkenéssel — Temes vármegye következik, egy kórházi napra eső 4 korona 56 fillérnyi kiadásával. Az ingyenes orvosi segélyt és gyógyszereket a tagok leginkább Szatmár-Németibenvették igénybe (a tagok 200százaléka), azutánEszé- ken(170°/o); legkisebb mérvű volt ez a segélyezés Hunyad vármegyében és Komárom városban, a hol a tagok 12 százaléka élt csak ingyen orvosi tanácscsal. A családtagok segélyezése Ung vármegyében folyt legintenzivebben, a hol a tagok 82 százaléka részesült a segélynek ebben a formájában, továbbá Kolozsvárott (74%); Tolna és Borsod vár- megyékben, Kassa, Debreczen és Versecz városokban azonban a tagoknak csak egy-egy százalékára jut egy ily segélyezési eset. A budapesti betegsegélyző pénztárak betegségi statisztikájá- nak részleteiből is idézhetünk nehány figyelemreméltóbb adatot. (A táblázatot 1. a 156. és 157. lapokon). eine kranke Frau alsó wenigstens sechs Erkrankungsfálle kommen. Hinsichtlich dér Zahl dér Kranken wie dér Erkrankungen sind die Komitate Verőcze, Zágráb, Modrus-Fiume und Belovár-Kőrös, ferner die Stádte Fiume, Eszék und Pécs am schlechtesten daran; an dér Zahl dér Kranken wie dér Erkrankungen betheiligen sich im kleinsten Verháltnis die Stádte Baja und Varazsd, die Komitate Szabolcs, Csanád, Szilágy, Turócz, Csongrád, Szolnok-Doboka und Jász-Nagykun-Szolnok. Von dér Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage entfallen auf ein Mitglied die meisten im Komitat Modrus-Fiume (8*27 Tagé), die wenigsten im Komitat Szabolcs (0*79 Tagé), auf ein krankes Mit- glied die meisten in dér Stadí Varazsd (135*91 Tagé, nahe zűr áus- sersten Grenze dér obligaten 20-wöchentlichen Pflegezeit) und die wenigsten im Komitat Lika-Krbava 4*24 Tag. Das Maximum ist Varazsd, darauf folgen aber gleich um vieles abgeschwáchte Ver- háltnisse; in Turócz dauert ein Fali dér Ervverbsunfáhigkeit nur noch 29*04 Tagé. In Perzenten dér weiblichen Mitglieder kamen die meisten Kindbettfálle in Eszék vor (24*30%), hier ist auch die Zahl dér auf ein Mitglied entfallenden Kindbett-Tage die grösste, 5*4? Tagé, abér die maximale Zahl dér auf eine Wöchnerin entfallenden Kind- bett-Tage zeigt das Komitat Heves mit 74*66 Tagén. Das andere Extrém vertreten das Komitat Bács-Bodrog, wo nur 0*75°/o dér weiblichen Mitglieder Wöchnerinen waren, ferner das Komitat Szeben, wo die Zahl dér auf ein weibliches Mitglied entfallenden Kindbett-Tage 0*2i war, schliesslich das Komitat Liptó, wo eine Wöchnerin durchschnittlich 8*24 Tagé Kindbett-Unterstützung genoss. Im durchschnittlichen táglichen Krankenstand gehen natürlich die grossen Industriestádte voran und bleiben die industriearmen Gegenden zurück, wo sich auch' Krankenkassen-Mitglieder kaum beflnden. Aus dicsem Grunde ist es interessant, die Namen von je 10 Munizipien anzuführen, welche die Extrémé vertreten. Am grössten ist dér durchschnittliche tágliche Krankenstand in folgenden Stádten; 1. Budapest (3.975*92), 2. Pozsony (276*7ö), 3. Fiume (218*28), 4. Zágráb (212*8?), 5. Temesvár (125’ts), 6. Arad (109*os), 7. Kassa (100*os), 8. Sopron (100*52), 9. Szeged (98*44) und 10. Eszék (92*63). Am niedrigsten ist dér tágliche Kranken- stand in folgenden Komitats-Munizipien: 1. Lika-Krbava (0*9e). 2. Fejér (1 *49), 3. Szilágy (3*oo), 4. Szabolcs (4*9o), 5. Abauj-Torna (5*os), 6. Csik (6*85), 7. Csongrád (7*28), 8. Alsó-Fehér (7*28), 9. Bihar (7*3i) und 10. Árva (7*eo). Dér durchschnittliche tágliche Krankenstand war in Perzenten dér Mitglieder — als kennzeichnender Ausdruck dér Arbeiter- Sanitáts-Verhaltnisse dér betreffenden Stadt oder des Komitates — in folgenden Munizipien dér grösste: 1. Modrus-Fiume (wo táglich 2*27 Perzent dér Mitglieder krank waren), 2. Stadt Fiume (2*23%), 3. Stadt Zágráb (1*90%), 5. Stadt Pozsony (1*87%), 5. Selmecz- und Bélabánya (l*76°/o), 6. Eszék (l*7o°/o), 7- Kömitat Szerém (l*oi°/o), 8. Kolozsvár (l*67°/o), 9. Budapest (l*4s°/o) und 10. Komitat Zágráb (l*4o Perzent dér Mitglieder). Das kleinste Perzent dér Mitglieder war táglich in folgenden Stádten und Komitaten krank; 1. Komitat Szabolcs (0*22%), 2. Komitat Szilágy (O*20°/o), 3. Komitat Lika- Krbava (0*37°/o), 4. Stadt Zombor (0*6i°/o), 5. Komitat Csanád (0*63°/o), 6. Komitat Jász-Nagykun-Szolnok (0*56°/o), 7. Komitat Csongrád und 8. Komitat Alsó-Fehér (jedes je 0*57°/o), 9. Komitat Szolnok-Doboka (0*58°/o), 10. Stadt Baja (0*69%). Auf einen Pflege- geld- und Kindbett-Tag hat Zombor das meiste ausgegeben, 1*94 Kronen, dann Budapest 1*35 Kronen; die Kosten dér Spitalstage sind auffallend hoch im Comitat Árva (13*2?) und in dér Stadt Zombor (12*21 Kronen); dann folgt mit grosser Verminderung das Komitat Temes, wo auf einen Spitalstag 4 Kronen 56 Heller ent- fallen. Die unentgeltliche árztliche Hilfe und Medikamente sind von den Mitgliedern in grösstem Maasse in Szatmár-Németi in Anspruch genommen worden (von 200 Perzent dér Mitglieder), dann in Eszék (170%), am wenigsten im Komitat Hunyad und in dér Stadt Ko- márom, wo nur 12 Perzent dér Mitglieder árztlichen Rath einhol- ten. Die Unterstützung dér Familienglieder wurde im Komitat Ung am intensivsten betrieben, wo 82 Perzent dér Mitglieder dieser Form dér Unterstützung theilhaftig waren ; ferner in Kolozsvár (74%); in den Komitaten Tolna und Borsod und in den Stádten Kassa, Debreczen und Versecz kommt ein solcher Unterstützungsfall nur auf ein Perzent dér Mitglieder. Auch aus den Details dér Krankheitstatistik dér Budapester Krankenkassen können wir einige beachtenswerte Daten anführen. (S. die Tabelle auf den Seiten 156 und 157.) 155* A budapesti betegsegélyző pénztárak tagjainak 28’52°/«-a volt az év folyamán beteg; a férfiaknak 28*41, a nőknek pedig 29-39°/o-a. A kerületi pénztárnál a férfiak között több volt a beteg, 34*64°/o, mig a nők között csak 26*02°/o; ugyanígy az ipartestületi pénztárak- nál is, a hol a férfitagoknak 30*93°/o-a, a nőknek pedig csak 28‘9s0/o-a volt keresetképtelen beteg. A gyári pénztáraknál az átlag- tól leginkább eltérő következő adatokat találjuk: A budapesti tégla és mészégető gyárnál'a nőknek 136*36°/«-a, az óbudai dohánygyár- nál a nőknek 136*si°/o-a, a férfitagoknak 104*26°/o-a, a villamos vasút betegpénztáránál a nőknek 81*820/o-a s a férfitagoknak 53‘.r>6°/o-a, a Schlick-féle gépgyárnál a férfiaknak 77‘io°/o-a volt beteg; a Krausz- féle szeszgyárnál pedig a férfiaknak csak 0*96°/o-a volt kereset- képtelen beteg. A magánegyesületi pénztáraknál nem találunk ily szélsőségeket; mint két legkedvezőbb arányt említhetjük fel a fővá- rosi kereskedők betegsegélyző pénztáráét, a hol a férfiak közül 6*u, a nők közül pedig 7’so°/o volt beteg s a budapesti kávés segédeket, a hol a nőtagoknak 6*67, a férfiaknak pedig 8*12 százaléka betege- dett meg az év folyamán. A betegségi esetek aránya az összes budapesti pénztáraknál a férfiakra vonatkozólág 36*76, a nőkre pedig 48-4i°/o. A kerületi ■pénztárnál ismét átlagnál magasabb arányokat találunk, de már egyúttal a nőknek is nagyobb részesedését, 61’t2°/o-kal, a férfitagok 52'34°/o-os arányával szemben. A gyári pénztárak közül 100 száza- léknál magasabb arányokat találunk a férfiakat illetőleg a Danubius és Lang-féle gépgyáraknál, a Melocco czementgyárnál s az óbudai dohánygyárnál, a nőket illetőleg pedig a budapesti tégla- és mészégető gyárnál, a villamos vasútnál, a Grünwald szeszgyárnál s az óbudai dohánygyárnál. Egy tápdijas vagy kórházi ellátást igénylő tag átlagosan 18*ss napig volt beteg, a férfiak 17'se, a nők 25*88 napig. A kerületi pénztártól egy férfi beteg átlag 18*si napig, egy nő pedig 40*»s napig élvezett segítséget; az ipartestületi pénztáraknál a férfi bete- gek betegségének átlagos időtartama 18*90, a nőké pedig 18*84 nap. A gyári pénztárak közül a nők a Grünwald szeszgyárban beteges- kedtek legtovább, 54 napig; egyébként a gyári pénztárak összessé- gében a nők betegségének átlagos időtartama 12*82 napot, a férfiaké pedig 15*04 napot tesz. Gyermekágyi esetek legnagyobb számmal a budapesti tégla- és mészégető gyárban fordultak elő, a hol a nők 39‘39%-a gyermekágyban volt; a gyermekágyi segély időtar- tama a legtöbb pénztárnál 28 napos, vagy ezt megközelitő, csak éppen a téglagyáraknál igen alacsony, 5—10 napig. A budapesti kerületi pénztárnál a betegek átlagos napi létszáma 1.095 volt, 750 férfi és 345 nő; az államvasutak betegsegélyző pénztáránál 933 és pedig 932 férfi és egy nő. Az államvasutak pénztárának ugyan felével nagyobb a taglétszáma, mint a budapesti kerületi pénztárnak, mégis betegei sokkal kisebb számban vannak. Mint alább látni fogjuk, a vasúti alkalmazottak csakugyan kevéssé vannak kitéve a megbetegedés veszélyének ; a budapesti»kerületi pénztár pedig, mint az arányok mindegyike mutatja, a legkülönbö- zőbb iparágak sorából sokat és tartósan betegeskedő munkás-ele- met számíthat tagjai közé. Az általános munkás pénztárnál 745 volt a napi betegállomány, ezek között 587 férfi és 158 nő. Ezeken kivül még csak egy budapesti pénztárnak volt naponkint száznál több betege, az építőmesterek és kőművesek ipartestületi pénztárá- nak, a hol napjában 129 férfi és 5 nő feküdt keresetképtelenül betegen. Egy tápdíjas és gyermekágyi nap a budapesti pénztáraknak 1 *35 koronájába, egy kórházi nap 1 '43 koronába, egy haláleset pedig 91*82 koronába került. A kerületi pénztár 1*28 koronát fizet tápdijas betegeinek és 2*os koronát a kórházi ellátásért; a temetkezési járulékban alig lépi tül a törvényszabta minimumot, 43-32 koronát fizetvén egy haláleset után. Az ipartestületi, gyári és magánegyesületi pénztárak mind nagyobb súlyt fektetnek a temetkezési járulékra ; táppénzben a Royal nagy szálloda beteg- segélyző pénztára nyújt legtöbbet, 2 korona 32 fillért átlagosan és a ferenczvárosi dohánygyáré a legkevesebbet, mindössze 60 fillért. Említettük volt, hogy a betegségi statisztika adatai a tagok foglalkozása szerint nem részleteztetvén, e tekintetben sok érdekes és Von den Mitgliedern dér Budapester Krankenkassen waren 28‘62% im Laufe des Jahres krank; 28*« dér Mánner und 29*39°/u dér Frauen. Bei dér Bezirkskasse gab es unter den Mánnern mehr kranke, 34*64°/o, unter den Frauen nur 26*02°/o, so verhált es sich auch mit den Gewerbekorporationskassen, wo 30‘9S°/o dér mann- lichen und nur 28'9s#/o dér weiblichen Mitglieder erwerbsunfáhig krank waren. Bei den Fabrikskassen finden sich folgende, vöm Durchschnitt am meisten abweichende Daten : Bei dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik waren 136*36°/o dér Frauen erwerbsunfáhig krank, bei dér Tabakfabrik in Óbuda 136*3i°/o dér Frauen und 104*26°/o dér Mánner, bei dér Krankenkasse dér elektrischen Bahn 81 '820/o dér Frauen und 53*56°/o dér Mánner, bei dér Schlick’schen Maschinenfabrík 77*io°/o dér Mánner, hingegen bei dér Krausz’schen Spiritusfabrik nur 0*96°/o dér Mánner. Bei den Privatvereinskassen finden sich keine solche Extrémé; als die zwei günstigsten Verhált- nisszahlen können erwáhnt werden; die dér Krankenkasse der hauptstádtischen Kaufleute, wo von den Mánnern 6*n Perzent, von den Frauen aber 7'3o°/o krank waren, und die dér Budapester Kafetier-Gehilfen, wo 6'67°/o dér weiblichen und 8*i2#/o dér mánn- lichen Mitglieder im Laufe des Jahres erkrankten. Das Verháltnis dér Krankheitsfálle betrágt bei den sámmt- lichen Budapester Kassen hinsichtlich dér Mánner 36*76, hinsichtlich dér Frauen aber 48*4t Perzent. Bei dér Bezirkskasse finden sich wieder den Durchschnitt überschreitende Verháltnisse, aber auch eine grössere Betheiligung dér Frauen, mit 61'12°/o, den 52*34 Per- zenten dér Mánner gegenüber. Von den Fabrikskassen finden sich Verháltnisse über 100 Perzent bezüglich dér Mánner bei den Ma- schinenfabriken Danubius und Láng, bei dér Zementfabrik Melocco und bei dér Tabakfabrik in Óbuda, hinsichtlich dér Frauen aber bei dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik, bei dér elektrischen Bahn, bei dér Grünwald’schen Spiritusfabrik und bei dér Tabak- fabrik in Óbuda. Ein Pflegegeld oder Spitalspflege beanspruchendes Mitglied war durchschnittlich 18*33 Tagé hindurch krank, die Mánner durch 17*36 die Frauen durch 25*ss Tagé. Von den Bezirkskassen genoss ein mánnlicher Kranker durchschnittlich 18*si Tagé láng Unterstützung, eine weibliche Kranke aber 40*53 Tagé láng; bei den Gewerbe- korporationskassen ist die durchschnittliche Dauer dér Krankheit dér Mánner 18*90, dér Frauen aber 18*84 Tagé. Von den Fabriks- kassen waren die Frauen in dér Grünwald’schen Spiritusfabrik am lángsten,. durch 54 Tagé krank ; sonst betrágt in dér Gesammtheit dér Fabrikskassen die durchschnittliche Krankheitsdauer bei Frauen 12’82, bei Mánnern 15*04 Tagé. Kindbettfálle ereigneten sich am háufigsten in dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik, wo 39*39°/o dér Frauen Wöchnerinen waren; die Dauer dér Kindbett-Unter- stützung betrágt bei den meisten Kassen 28 Tagé, oder annáhernd soviel, nur bei den Ziegelwerken ist sie sehr gering 5—10 Tagé. Bei dér Budapester Bezirkskasse betrug dér durchschnittliche tágliche Krankenstand 1.095, u. zw. 750 Mánner und 345 Frauen; bei dér Krankenkasse dér Staatsbahnen 933, u. zw. 932 Mánner und eine Frau. Die Kasse dér Staatsbahnen hat anderthalbmal so viel Mitglieder, als die Budapester Bezirkskasse, doch hat sie eine viel geringere Zahl von Kranken. Wie weiter untén zu ersehen, sind die Bahnangestellten dér Gefahr dér Erkrankung faktisch weni- ger ausgesetzt; die Budapester Krankenkasse aber záhlt, wie allé Verháltniszahlen zeigen, aus dér Reihe dér verschiedensten Indus- triezweige oft und lángé kranke Arbeiter-Elemente zu ihren Mit- gliedern. Bei dér allgemeinen Arbeiterkrankenkasse war dér tágliche Krankenstand 745, hievon 587 Mánner und 158 Frauen. Ausser dicsen hatte nur noch eine Budapester Kasse táglich mehr als hundert Kranke, die Gewerbekorporationskasse dér Baumeister und Maurer, wo táglich 129 Mánner und 5 Frauen erwerbsunfáhig krank darniederlagen. Ein Pflegegeld- und Kindbett-Tag kam den Budapester Kassen auf 1*35 Kronen zu stehen, ein Spitalstag auf 1*43 Kronen, ein To- desfall aber auf 91*82 Kronen. Die Bezirkskasse zahlf ihren Pflege- geld-Kranken 1*28 Kronen und für die Spitalspflege 2*os Kronen; bei dem Leichenbestattungs-Beitrag überschreitet sie kaum das im Gesetze bestimmte Minimum, indem sie nach cinem Todesfall 43*32 Kronen zahlt. Die Gewerbekorporations-, Fabriks-und Privatvereins- kassen légén allé ein grösseres Gewicht auf den Leichenbestattungs- Beitrag ; an Pflegegeld zahlt die Krankenkasse des Grand Hotel Royal das meiste, durchschnittlich 2 Kronen 32 Heller, und die Kasse dér Ferenczvároser Tabakfabrik das wenigste, nur 60 Heller. Wir hatten erwáhnt, dass weil die Daten dér Krankheit- statistik nach Bescháftigungen nicht spezifizirt wurden, in dieser 20** 156* 1 Folyó szám — Lauf. Zahl 1 A betegsegélyző pénztárak neve Namen dér Krankenkassen *) Betegek száma Zahl dér Kranken in Perzenien dér Megbetegedések száma Zahl dér Erkrankungen in Perzenten dér Gyermek- ágyi esetek a női Kindbett- Falle in Perzenten dér weiblichen Zahl dér •Egy férfi auf ein mánnliches Egy női auf ein weibliches Általában egy überhaupl auf ein a férfi mannlichen a női weiblichen az összes gesammten a férfi mannlichen a női weiblichen az összes gesammten tagra eső Mitglied entfallenden tagok százalékában — - Mitglieder tápdíjas és kórházi napok száma Pflegegeld- tmd Spitals-Tage 1 Budapesti kerületi betegsegélyző pénztárak , . . 34-64 26'oa 32"76 52-34 61-12 54'26 6-29 6"41 XO'54 7'32 Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 2 Arany- és ezüstművesek stb. ipart. bs. pénztára . . 38-17 12-92 30-99 58-04 19-io 46-96 3-93 7*16 1'62 5'56 3 Fodrász ipartestületi bs. pénztár 44-47 — 44-44 87-20 87-12 2'83 2-82 4 Egyes, lakatosok, puskaművesek stb. ipartest, bs. pénzt. 41-86 — 41-86 86-92 — 86-92 8'27 8-27 5 Csizmadia ipartestületi bs. pénztár 12-23 — 12-23 16-16 — 16-16 ’ 1*51 1*51 6 Építőmesterek, kőművesek stb. bs. pénztára .... 26-85 32-08 26-50 30-45 35-88 30*58 1 "89 5-94 8"67 6-oi 7 Könyvkötők, keztyfisök stb. bs. pénztára 23-96 30-94 25-62 24-81 31-93 26-so 8-66 6-28 7-24 (>-50 8 Mészáros ipartestületi bs. pénztár 30-41 — 30 ’io 32-22 — 31'89 4-05 4‘0i 9 Órás ipartestület bs. pénztára 23-67 — 23-20 28-57 — ■ 28'oo 40'oo 5'88 5-76 10 Sütők, czukrászok stb. ipartest, bs. pénztára . ... 41-96 31-95 39-69 52-29 51’87 52-19 5"16 3*63 4-73 11 Szobafestők, czimfestők ipart. bs. pénztára 20-57 50-oo 20-73 24-oo 50-oo 24-14 4*49 16*71 4-66 12 Hentes ipartestület bs. pénztára 34-24 — 34-24 35-04 —, 35-04 6-90 0'90 13 Bádogosok, rézöntők stb. ipart. bs. pénztára .... 30-74 30 -oo 30-73 36-74 ^ 5-oo 36-87 — 5-48 12-35 S‘59 összesen . . . 30-93 28 "93 30-82 44-92 88-07 44-64 3-63 5-84 5-45 5"82 Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. • 14 A m. á. v. gépgyárának betegsegélyző pénztára . . 27-52 18-52 27-44 31-68 18-52 31-66 14-81 5‘88 3"oo 5*85 15 A budapesti légszeszgyárak gyári bs. pénztára . . . 29-37 — 29-37 38-86 38-86 6"97 6’97 16 Budapesti tégla- és mészégető gyár bs. pénztára . . 23-20 136-86 30-21 25-20 142-42 32-47 39-39 2-76 14-18 3 "46 17 Budapesti villamos városi vasút r.-társ. bs. pénztára . 53-56 81-82 54-24 76-73 I 18-18 77-72 6'37 8'77 6*43 18 Cs. és, kir.' szab. déli vaspálya társ. bs. pénztára . . 31-29 1-73 29-29 57-51 2 "02 53*76 6*83 0*58 6-40 19 Czettel és Deutsch-féle műintézet gyári bs. pénztára . 14-93 24-24 IS'oo 38-81 63-64 47-00 3'03 6*70 11-48 8'28 20 A »Danubius« magyar hajó- és gépgyár r.-t. bs. pénzt. 68-95 — 68-95 107-66 — 107-66 10-83 10-88 21 Eisele József réz-, érczmű- és gőzkazángy. rt. bs. pénzt. 57-14 ■— 57‘u 75’oo — 75'00 — 9-29 9’29 22 Ganz és társa vasöntő gépgyár rt. bs. pénztára , . 45-72 37-62 45-64 52‘64 45-54 52-38 1.8-81 7-33 8'32 7*36 23 Goldberger Samu és fiai gyári bs. pénztára . . . 53-69 53-85 53-71 88 "80 65-38 86"07 11-64 6’91 17-10 8-10 24 Graepel Hugó rostalemez stb. gyári bs. pénztára . . 55'98 — 55-98 73-37 73-37 * 7-41 7*41 25 Grünwald és társa szeszgyárának bs. pénztára . . . 35-32 60-oo 35-77 39-03 lOO'oo 40-15 ' 5'42 32-40 5-91 26 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vas. magyarorsz. von.bs.p. 48-83 24-68 47-40 56-84 31-26 55-33 3*30 2*34 3'25 27 »Gizella« gőzmalom Krausz Mayer és fiai váll. bs. pénzt. 31-63 — 31-63 38-98 38-98 3*88 3 "88 28 Kőbányai gőztéglagyár társulat bs. pénztára .... 19-30 18-98 19-21 23-08 19-34 22-07 21-17 3*13 2*27 2-90 29 Kőszénbánya és téglagyár társulat bs. pénztára 20-62 20-87 20-68 21-73 24-29 22-39 21-44 3"20 3'84 3-41 30 Láng L. gépgyár és vasöntő rt. bs. pénztára . . . 64-75 — 64-75 108-62 — 108-62 1 9-20 9'2l) 31 Lechner rákosi téglagyár rt. bs. pénztára 9-89 25-ai 12-84 9-89 30-66 13-73 1*57 3-68 1'96 32 Meloceo L.-féle czementgyár bs. pénztára 76-62 7*69 71-26 116-89 3.8-46 110-78 6‘56 3’OS 6'29 33 Mohács-pécsi vasút bs. pénztára 15-33 — 15-33 19-61 — 19-51 — 3-oo 3-oo. 34 Nicholson gépgyár rt. bs. pénztára 67-72 — 67-72 82-05 82’os 10’00 10-00 35 Dr. Örley Lajos gőztéglagyárának bs, pénztára . . . 19-46 15-29 18-42 20-62 15 "29 19-30 24-71 2‘46 1 '55 2*24 36 Rigler József Ede, papírgyár rt. bs. pénztára .... 53-62 46-85 49-70 69-01 63-64 65-93 9-79 4'43 4-u 4*26 37 Robey és társa gépgyári bs. pénztár 50"oo — 50-oo 50'oo 50*oo 3*88 3 "83 38 Roessemann és Kühnemann gépgyár bs. pénztára . . 63-97 25-oo 62-80 85-29 50-oo 84-29 8*92 5*26 8-81 39 Röck István gépgyári bs. pénztár 45'ie — 45-16 61-29 61-29 __ 9*54 9'64 40 Sohlick-féle vasöntő és gépgyár rt. bs. pénztára . . 77-io — 77-10 86-01 _ 86-01 10*89 41 Spitzer Gerson és társai gyári bs. pénztára .... 50*44 68’is 54-45 61-95 84-85 67-12 9-09 8*13 7*68 8*03 42 Újlaki tégla- és mészégető rt. gyári bs. pénztára . . 21-07 43-86 24-21 31-18 54-89 34-38 10-63 43 Wörner J. és társa gépgyárának bs. pénztára . . . 55-61 — 55'6i 68-65 68'65 8’75 44 Első magyar szálloda rtárs. vállalati bs. pénztára . . 18-60 6-76 14-29 18-60 6'70 14‘29 3*69 1 *84 3"oi 45 Délnémet Dunagőzh. társ. bs. pénztára 14-87 — 14-87 17-74 — 17-74 — 4-31 4-31 46 Magyar hajósok orsz. egyesülete vállalati bs. pénztára 18-18 3-13 17-92 24-12 3-13 23-76 — 3-47 0'84 3-42 47 Vulkán gépgyár rt. vállalati bs. pénztára 51-61 — 51-61 66"i3 — 66'is 9'97 9-97 48 M. kir. államvasutak bs. pénztára 25-93 10-73 25-84 29-22 12-16 29-11 3'84 0*96 3*82 49 Royal nagyszálloda rt. bs. pénztára 1 0‘71 13-38 11-63 10-71 13-33 íl'63 — 2'36 1 "98 2'22 50 Krausz szesz- és élesztőgyár bs. pénztára 0-96 — 0-96 0-96 — 0-96 — 0*04 O‘04 51 Óbudai m. kir. dohánygyári bs. pénztár 104-26 136-31 134-80 108-51 148-79 146-90 8-60 7*06 6*36 6'40 52 Erzsébetvárosi m. kir. dohánygyári bs. pénztár . . . 47-37 32-68 33-20 47-37 32'os 33-26 14-60 9*66 6'87 6*98 53 Ferenczvárosi m. kir. dohánygyári bs. pénztár . . . 29‘os 48-36 46-23 60*99 70-20 69'is 14-94 4‘oo 12'Sl 1 1 '39 összesen . . . 29-41 47'47 30-26 85-12 56’26 36-12 11-08 4'42 6-09 4*60 Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. - 54 Budapesti czipész iparosok és segédek bs. pénztára . 19-31 23-09 19-79 26-77 34'99 27-82 3'91 4-19 5'75 4*39 55 » kávéssegédek bs. pénztára 8-12 6*67 7-90 8-89 8"15 8*78 2'37 1 *91 2*30 56 » kocsigyártó segédek bs. pénztára .... 14’91 33-33 15-05 17-36 33"S3 17-48 2 "56 2*56 57 » kovácssegédek elismert jellegű bs. pénztára 24-48 — 23-69 27-87 26"86 lO’oo 2'84 2*74 58 » kőfaragósegédek bs. pénztára 23-69 1 1 "76 23-si 29-13 11-76 28-57 11 '76 6*13 59 Első budapesti molnárok és malommunkások bs. pénzt. 38-46 35-48 37-61 51 "92 41-94 49-08 4-84 11 "12 8*60 10*37 60 » » ált. tímár bs. és temetk. egylet pénztára 26-79 36-36 31-oo 30-36 56-82 42-oo U'36 4*50 8*62 61 » » szabósegédek bs. pénztára 25-84 15-98 21-91 37-65 31-22 1 -35 62 Ferencz József keresk. kórház bpesti keresk. bet. áp. egylet pénztára 15-33 15*33 16-37 16*37 °*75 63 Fővárosi kereskedők bs. pénztára 6-11 7-30 6-23 6-93 8-16 7*06 64 Általános munkás bs. pénztár 22-94 25-65 23-42 28-27 35-44 29-54 5-19 5-07 6'38 5 "30 összesen . . . 21-12 23-63 21-63 26'oa 32 "66 27'is 4*48 4'55 5*64 4-73 Budapest székes főváros összesen . . . 28-41 29’39 28 "52 36-76 48-41 38 07 6’42 4'93 7'60 5'23 hasznos tanulságtól esünk el. Némileg pótolhatjuk azonban ezt a hiányt és megkísérelhetjük a betegségi statisztika főbb adatait összevetni azon betegsegélyző pénztárak adataival, a melyeknek körébe túlnyomó részben ugyanazon vagy rokon foglalkozású tagok tartoznak. Ki kellett ugyan hagynunk ebből az összeállításból a pénztári tagok *) Den deutschen Text dér Namen dér Krankenkassen síelte auf Séile 98 und 100. Hinsicht viele interessante und nützliche Folgerungen entfallen. Dieser Mangel kann aber einigermassen ergánzt und dér Versuch gemacht werden, die Hauptdaten dér Krankheitstatistik mit den Daten derjenigen Krankenkassen zu kombiniren, in dérén Kreis Mitglieder von überwiegend derselben oder vervvandten Bescháftigung gehören. Aus dieser Zusammenstellung musste aber das grösste 157* *fl5 Zahl dér =o g *®6 0 Zahl dér von dér 2 rSÍ «. S 5-4 <U rO 60 S | S . Cl 2 -S rC> jS a Egy férfi auf ein Egy női auf ein Általában üherhau'pt auf ein tí ^ i ?> 5 R t-« ‘-C3 ,g ’CtC) A férfi Dér A női Dér weiblichen Az összes Dér gesammten A férfi Dér A női Dér weiblichen Az összes Dér gesammten CD ISI CD •a-St? Xl ^ unentgeltlicher árztl. Hilfe u. Heilmitteln »o v5 _ S thannliches weibliches ”0 •« c -Éld mdnnli- mdnnli- tű "Sj A tagok dér ’ A család- ® 8-l| 5?° 55 beteg tagra eső chen chen tó- tagok dér Fami- lienglieder krankes Mitglied entfallenden Egy gyermeki gyermekágyi Zahl dér auf entfallenden . napra - Tag Cd ^ Mitglieder Egy női ti ágyi naf Zahl dér Mitglied bettage tápdíjas és kórházi napok száma Pflegegeld- und Spitalstage betegek átlagos napi létszáma Kranken durchschnittlicher tdglicher Stand betegek átlagos napi létszáma a tagok százalékában Kranken durchschnittlicher tdglicher Stand in Perzenten dér Mitglieder eső kiadás koronákban cntfallende Ausgáben in Kronen ingyen orvosi es gyó- gyászati segélyezésé- ből egy tagra jutó esetek száma auf ein Mitglied ent- fallenden Falié 1-72 18-51 40-53 22-34 27-28 749-47 346u 1.094-68 1‘76 2-89 2"oo 1*28 2-03 43-32 0-37 0*61 1*10 18*76 11‘78 17-93 28-oo 8-79 0*74 9-83 1-96 0’42 1‘62 1*24 2-44 71-48 ' 0’03 0-98 — 6’36 — 6-36 — 9'80 — 9’80 0"77 — 0'77 2-06 2-02 70-oo 0'50 0-n — 19 ’76 — 19-76 — 90-40 — 90 "40 2-27 — 2*27 1-39 1 "69 60-oo 0"61 0*52 — 12-34 — 12-34 — 1‘89 — 1'89 0*41 — 0*41 1*01 2-45 — 0‘10 O’Ol 0-53 22-62 27-03 22-67 28'oo 128-91 5’04 133-96 1 *63 2-38 1 *65 1 ‘83 2 "21 93"oo 1*01 0‘31 1’97 26-19 23‘iO 25-39 23-41 22-32 8‘oi 30-33 1*72 1'98 1’78 1-11 2-17 45*63 0*67 0‘42 — 13-31 — 13-31 — 8"60 — 8’60 1*10 — 1*10 1*10 2-18 SO-oo 0"28 0*15 11-20 24-83 — 24-83 28-co 3-95 — 3-95 1*61 — 1'68 0'78 2-20 50"oo 0'76 0’38 — 12-31 11-04 12-06 — 21 -92 4-66 26-58 1*42 0-97 1*31 1*21 1'54 79-17 0-54 0'26 — 21-84 33-44 21*99 — 31-95 0-64 32-69 1-23 4-57 1 *25 1-62 1 ‘60 U2-oo 0‘73 0'54 — 20-16 — 20-16 — 11-82 — U'82 1 "89 — 1'89 1*51 1*19 59-oo 0‘27 0*06 — 17-83 41-17 18-20 — 18*02 0‘68 19-20 1‘50 3-40 1-63 0-98 2-02 40‘oo 0'29 O*07 0’88 IS'90 18-34 IS‘90 24-68 358-87 19-77 378-64 1‘60 1*49 1’6Ü 1*61 1*84 83'49 0"69 0'35 4-16 21-36 16-20 21-sS 28-oo 51-15 0'22 5U37 1*61 0'81 1'60 1 "69 2-66 95-41 4-80 0‘89 — 23-72 — 23-72 — 23-13 — 23‘is 1*91 — 1*91 1*24 2'31 80-oo 0*46 O‘40 3-64 11-88 10'40 11-47 9-23 3-78 1-28 5*06 0‘76 3’88 0-96 0*90 3"09 — 0"26 0"17 — 11'90 10-72 1 1-86 — IS'68 0-53 16-21 1*75 2-41 1*76 1*41* 2-37 57’go 0*30 — — 21-8* 33-ss 21-86 — 89-47 0’55 90'02 1 "87 0*15 1*76 1*01 2'62 196-94 0.63 0*67 0‘84 44-90 47-38 46"oo 28-00 1 *23 1'04 2-27 1*84 3'15 2-27 1*14 1-70 60'00 0-93 — — 15-71 — 15-71 — 33*78 — 33-73 2-97 — 2‘97 1'46 3-57 56'oo 0*39 0*73 • 16-25 — 16-25 — 4-27 — 4"27 2-64 — 2-54 1-87 2-02 80-oo 1'36 0'96 5-16 16-01 22-u 16-16 27-42 85*58 2-30 87-83 2-oo 2-28 2'01 1-02 2'04 58*04 4-89 0’66 3‘23 12-87 31-75 15-08 28-oo 7-44 2 "44 9-88 1 *89 4*69 2-22 l'S2 2-40 50'oo 1*13 — — 13-23 — 13-23 — 3-73 — 3-73 2-03 — 2‘03 l'S7 2-41 — 3-03 0-45 — 15-36 54-ou 16-53 — 3-99 0*44 4-43 1-48 8*80 1-62 1*16 2'09 50-06 0"22 0'96 — 6‘76 9-51 6-86 — 34-67 1*64 36-21 0*90 0*64 0'89 1‘02 2'3S 65-74 I ‘03 2*55 — 12-31 — 12-31 — 3-88 — 3*88 1'32 — 1-32 1'60 3'OS 32'67 3-02 — 2'96 16-22 11-94 15‘OS 14‘oo 6'35 1 "70 8-05 0'86 0'62 0’79 0*92 2'90 40‘«« 0*77 0'42 1*43 15-80 18*44 16-49 6*65 13-69 5'56 19-15 0-89 1 '06 0‘93 1'09 2-21 2I-U 0-24 0*07 — 14-21 — 14-21- — 9-65 — 9-66 2-62 — 2’52 l-69 2'28 60'00 0'44 0-63 — 15-89 14-25 15-28 — 1-17 0‘63 1 ’80 0-43 1‘02 0*64 0‘74 3'78 — 0'68 0-58 — 8-66 40-oo 8-82 — 2-77 0-11 2-88 1‘80 0'85 1-72 1’46 2-03 50-oo 0-34 0'06 — 19-55 ■ — 19-66 — 2-36 — 2*36 0'82 — 0'82 0*94 2-93 7foo 0"99 0'48 — 14-77 — 14-77 — 14-69 — 14-69 2-74 — 2-74 1 *33 2'23 78-oo 2'IS 0'41 3-46 12-ao 10-16 12-14 15-47 1 "73 0'36 2-«9 0'67 0*42 0*61 0’73 2‘55 34-oo 0*49 0*22 1*17 8’28 8-83 8-68 12'oo 2‘69 3'24 5*83 1 -22 1*13 1*17 1‘27 2'01 — 0*08 0-16 — 7*67 — 7*67 — 0-25 — 0-26 1 "04 — 1-04 1-82 — — 1*96 0‘33 — 13-94 21-oo 14-02 — 3-32 0'oe 3-38 2-44 1’60 2-41 1*16 9-34 62-oo 2-00 0*47 — 21-13 — 21-13 — 8-91 — 8-91 2*61 — 2‘61 1-23 4-13 63-00 2-49 0*44 — 14-13 — 14-12 — 40-61 — 40-51 2-98 — 2'98 1'32 2-42 63-67 2 "56 0*61 2-66 16-u 11-27 14-74 28‘od 5-03 l-39 6-42 2'23 2-u 2-20 1-03 1'44 40'00 0*69 0-59 19-07 18-46 18-92 5-68 7*84 2'53 10‘37 l-io 2 '22 1 *26 1'33 1*71 50-63 0-18 0’38 — 15*74 — 15-74 — 10-28 — 10-28 2'36 — 2-35 1'56 6'26 44*80 2'80 0'26 — 19-83 27‘2o 21-10 — 1 ’30 0*37 1'67 1*01 0'60 0'82 1 -66 2-13 80'oo 0*86 — — 28*95 — 28-95 — 6-58 — 6'68 1*18 — 1*18 1 ’97 1’90 47-oo 0-69 0'27 — 19-08 27‘oo 19’iü — 17-40 0*07 17-47 0-95 0-22 0-93 1*47 2'97 55-33 0'66 0-33 — 19-31 — 19-31 — 10"oo — 10'ÜG 2-70 — 2'70 1 *61 6*15 70-28 2*19 0-32 — 14*79 8-98 14-77 — 931-86 1*48 933-34 1-06 0'26 1'05 1‘62 0*80 204'94 0'69 1*01 —r 22-oo 14-83 19-13 — 0*64 0’24 0'78 0*64 0-63 O'OO 2-32 2'48 — 0’61 0'02 — 4-oo — 4‘00 — 0"oi — 0"oi 0-oi — O'Ol — í’25 — 0"41 0'34 2-34 ö-'-s 4‘67 4-74 28"oo 0*91 16-61 17-52 1‘94 1*74 1 *75 0’82 2‘19 lOO-oo 2'66 4’09 20-39 21-03 21-oo 28'oo 1’00 17-29 18-29 2-63 1 "88 1*91 0'81 2-47 98-67 1*61 4-18 13-76 25-45 24-64 28'oo 1'54 38'U 39-68 1 "09 3-37 3-12 0*60 2-97 lOO'oo 3-86 — 2-36 15-04 12*82 14-88 21’31 1.463-97 100-12 1.564-09 1*21 1*67 1*23 1’38 1*10 138 90 » 1'03 0’91 0‘67 21-70 24-89 22’is 17-09 43-88 8‘86 52'74 1*15 1*57 1-20 0’98 1*78 54"i8 0-48 29-17 28-67 29-n — 5-04 0*70 5-74 0-66 0-62 0'63 1 *09 1*43 — 0‘9S 0'12 2-80 17-16 7'00 17-00 — 2-87 0'02 2-89 0*70 0’67 0*70 0*95 2-05 — 0-39 0*16 11-00 — 1 1-60 28'oo 4-13 — 4-13 0-78 — 0-76 0'9ö I'30 5O-00 0'63 O’io 3-29 25-86 34-oo 25-99 28'00 8'64 0"19 8"83 1-68 1*12 1-66 1'87 2 10 105-20 — . 0-74 28-90 . 23-95 27-07 15-33 4-76 1 '44 6-19 3-04 2-32 2-84 1-50 2‘86 47-60 0"63 1’36 16-80 23-44 20-23 12’oo 0*69 1 *03 1 '72 1 '23 2-34 l-72 1*16 — 70'00 0'28 __ 0*38 19-63 14-70 18'2o 28-00 34'16 10‘51 44-67 1 *39 0‘64 1'09 1*18 2'46 63-08 0'77 0’34 — 17-93 — 17-93 — 57-42 57*42 0’76 0’75 2-02 0*02 101-95 0*16 0-23 0-12 23-si 14-29 22-41 28.oo 8-n 0*67 8‘78 0'39 0-29 0-38 1-63 2'09 91-u 0*13 0‘18 . 0’99 22‘os 24-86 22-62 19-16 587-39 158-n 745-50 l-39 1*75 1'45 1‘35 1-98 82-51 0*04 0-11 0-87 21-54 23-84 21-96 19-43 767-08 181-63 938'6i 1*25 1’54 1'29 1*34 ■ 1’49 81-71 0l4 0*13 1*48 17-36 25*88 18-33 23-14 3.329-39 646-53 3.975-92 1’35 2'0S 1*43 1*36 1*43 91-82 0*64 0*60 legnagyobb kontingensét, a kerületi pénztárakhoz tartozókat, mert a kerületi pénztárak a legkülönfélébb ipari és kereskedelmi foglalko- zásokat egyesitik magukban. A vidéki ipartestületi pénztárak — tnint általános ipartestületek pénztárai — szintén mind elhagyandók voltak; a gyári és vállalati jellegű pénztárak azonban, kevés ki- Kontingent dér Kassenmitglieder, die zu den Bezirkskassen gehö- rigen ausbleiben, denn die Bezirkskassen vereinigen die verschie- densten gewerblichen und kommerziellen Beschaftigungen in sich. Von den Provinz-Gewerbekorporationskassen — als allgemeinen Gewerbekorporationskassen — musste gleichfalls Umgang genom- men werden; die Fabriks- und Unternehmungskassen aber konnten, 158* vétellel, mind belefoglalhatok voltak, úgyszintén a magán egyesüle- tiek közül is mindazok, a melyek egy bizonyos foglalkozás embe- reit (pl. a kereskedőket) gyűjtik tagjaik sorába. Az alább következő összeállításba ilyenformán 220 beteg* Foglalkozás szerinti csoportok A betegsegélyző pénztárak száma Évi átlagos taglét- szám Tápdíjas és kórházi 1 esetek napok Egy tagra eső táp- díj as és kórházi eset Egy tagra eső táp- díjas és kórházi nap Egy betegre eső táp- díjas éskórházi nap száma Ácsok és kőmivesek .... 3 8.553 2.580 51.009 0*30 5*96 22*71 Arany-, ezüstművesek, órások 3 969 399 5.498 0’41 5*67 18*70 Bádogos, rézöntő munkások . 2 1.543 590 7.630 0-38 4*94 16*55 Bőrgyári munkások .... 4 977 602 7.770 0‘62 7'95 17*90 Bútorgyári munkások . . . 5 1.922 757 9.713 0-39 5*05 20*41 Czipészek, csizmadiák . . . 3 5.103 1.324 20.426 0‘26 4*00 21*62 Czukorgyári munkások . . . 15 5.391 2.707 29.170 0*50 5*41 13*80 Dohánygyári munkások . . 18 18.341 13.253 147.922 0*72 8*07 16*81 Építési váll. alkalmazottai 2 306 210 2.671 0*89 8*73 13*29 Faipari alkalmazottak . . . 25 4.820 2.366 20.133 0-49 4*18 12*40 Fodrászok 1 1.267 1.104 3.579 0*87 2*82 6*36 Gép- és vasgyári munkások . 17 14.415 8.143 106.900 0-66 7*42 16*30 Gyufagyári munkások . . . 3 337 180 2.255 0-63 6*69 18*19 Hajózási alkalmazottak . . . 2 2.427 543 8.803 0’22 3*63 21 *oo Kékfestők 3 889 636 6.399 0‘72 7*20 14*44 Kereskedelmi alkalmazottak . 22 15.193 1.801 30.550 O’IS 2*01 18*32 Koosigyártók ....... 2 457 81 1.202 0*18 2*63 16*93 Kőfaragók 4 1.588 500 8.688 0*31 5*47 21*56 Könyvkötők 1 1.702 451 11.071 0'26 6*50 25*39 Lakatosok 1 3-990 3.468 32.996 0*87 8*27 19*76 Légszeszgyári munkások . . 1 1.212 471 8.443 0*39 6*97 23*72 Mészárosok és hentesek . . 2 1.409 469 7-454 0-33 5*29 16*56 Molnárok . • n 1.506 718 9.339 0*48 6*20 15*67 Papírgyári munkások .... 6 2.198 1.092 12.496 0*50 5*69 15*66 Sütők 2 2.264 1.114 10.681 0'49 4*72 12*57 Szabók ' . . . 1 4.090 1.277 16.303 0'31 3*99 18*20 Szállodások, pinezérek . . . 8 1.954 238 4.791 0*12 2*46 21*58 Szeszgyári munkások . . . 5 654 201 2.604 0'31 3*98 15*69 Szobafestők, czimfestők . . 1 2.610 630 11-894 0'24 4*56 21*99 Tégla, czementgyári műnk. . 13 6.402 1.895 21.868 0*30 3*42 14*19 Textilipari alkalmazottak . . 12 5.771 2.265 29.328 0*39 5*08 16*16 Üveg- és porczellán gyári m. 7 1.831 478 5.634 0*26 3*08 14*60 Vasúti alkalmazottak .... 11 102.625 32.192 399.390 0*31 2*89 14*60 Vegyészeti ipari munkások . 4 1.058 736 6.418 0*70 6*07 10*77 Összesen . . 220j 225.774 85.481 1,061.028 0*38 4*70 15*94 segélyző pénztár került bele, tehát mintegy fele az összes pénz- táraknak, azonban csak 225.774 főnyi taglétszámmal, tehát alig több, mint egy negyedével a pénztárak összes népességének. Hogy azonban a kiválasztás nem történt helytelen alapon, bizonyítja az, hogy mig a kiválasztott pénztárak átlagos taglétszáma 34 száza lékát teszi az összes pénztárak taglétszámának, addig az e pénz- tárakkal szemben érvényesitett tápdíjas és kórházi napok száma, 1,061.028 csak kevéssel eltérő arányban áll az összes pénztárak- nál előfordult tápdijas és kórházi napoknak, azok 36 százalékát képezvén. E foglalkozások szerinti összeállításban az egy tagra eső tápdíjas és kórházi esetek legmagasabb arányát az építési vállala- tok alkalmazottainál találjuk, 0‘89-et. Azután a fodrászoknál és a lakatosoknál a legerősebb a betegedés, mindkét foglalkozási ágban egy tagra O'st megbetegedés jutván. A vegyészeti iparban alkal- mazott munkások közül is minden évben hetven százalék betegszik meg, a dohánygyárban, kék festő gyárban 72—72 százalék. Magas betegedési arányt mutatnak még a bőrgyári munkások, a kiknek 62 százaléka volt az év folyamán keresetképtelen beteg, továbbá a gép- és vasgyári munkások (56°/o), a gyufagyári munkások (53%) s a czukor- és papirgyárijmunkások, a kiknek éppen fele volt év közben beteg. Legkedvezőbbek a megbetegedés arányai a tárgyalt foglalko- zási ágak közül a kereskedelmi alkalmazottaknál és a szállodások- nál és pinczéreknél, a kiknek az év folyamán csak 12 százaléka volt beteg; a kocsigyártóknál 18%, a hajózási alkalmazottaknál 22%, a szobafestőknél és czímfestőknél 24, a czipészeknél, csiz- madiáknál, könyvkötőknél, üveg- és porczellángyári munkásoknál 26, az ácsoknál és kőműveseknél, továbbá a tégla- és czementgyári munkásoknál 30 százalék volt a három napnál hosszabb ideig tartó munkaképtelenséggel járó betegségi esetek aránya. mit wenigen Ausnahmen, allé einbezogen werden, ebenso von den Privatvereinskassen all’ diejenigen, welche nur Personen einer ge- wissen Bescháftigung (z. B. die Kaufleute) in die Reihe ihrer Mitglieder aufnehmen. In die untenfolgende Zusammenstellung sind solchermaassen Beschaftigungsgruppen Zahl dér Kranken- kassen Jáhrlioher durch- sohnittlicher Mitgliederstand Zahl dér Pflegegeld- und Spitals- Auf ein Mitglied ent- fallende Pflegegeld- und Spitalsfálle Auf ein Mitglied ént-. fallende Pflegegeld- und Spitalstage Auf einen Kranken ent- fallende Pflegegeld- und Spitalstage Falié Tagé Zimmerleute und Maurer . . 3 8.553 2.590 51.009 0*so 5*96 22*71 Gold- u. Silberarb., Uhrmacher 3 669 399 5.498 0*41 5*67 18*76 Klempner, Gelbgiesser . . . 2 1.543 590 7.630 0*48 4*94 1 6*65 Lederfabriks-Arbeiter .... 4 977 603 7.770 0*62 7 *95 17*90 Möbelfabriks-Arbeiter . . . 5 1.922 757 9.713 0*39 5*06 20-41 Schuster, Csizmenmacher . . 3 5.103 1.324 20.426 0*26 4*o 21*52 Zuckerfabriks-Arbeiter . . . 15 5.39! 2.707 29.170 0*80 5*41 13*80 Tabakfabriks-Arbeiter . . . 18 18.341 13.253 147.922 0*72 8*07 16*81 Bauunternehmungs-Angestellte 2 306 210 2.671 0*89 8*73 I 3*29 Holzindustrie-Angestellte . . 25 4.820 2.366 20.133 0*49 4*18 12*40 Friseure 1 1.267 1.104 3.579 0*87 2*82 6*36 Maschinen- u. Eisenfabriks-Arb. 17 14.415 8.143 106.900 0*56 7*42 16*30 Zündholzfabriks-Arbeiter . . 3 337 180 2.255 0*63 6*69 18*19 Schiffahrts-Angestellte . . . 2 2.427 543 8.803 0*22 3*68 21*06 Blaufárber 3 889 636 6.399 0*72 7*20 14*44 Kommerzielle Angestellte . . 22 15.193 1.801 30.550 0*12 2*oi 18*32 W agner 2 457 81 1.202 0*18 2*63 16*93 Steinmetze 1 1.588 500 8*688 0*31 5*47 21*56 Buchbinder 1 1.702 451 11.071 0*26 6*50 25*39 Schlosser 1 3.990 3.468 32.996 0*87 8*27 19*76 Gasfabriks-Arbeiter 1 1.212 471 8.443 0*39 6*97 23*72 Fleischer und Selcher . . . 2 1.409 469 7.454 0*33 5*29 16*56 Müller n 1.506 718 9.339 0*48 6*20 15*67 Papierfabriks-Arbeiter . . . 6 2.198 1.092 12.496 0*50 5*09 15*66 Bácker 2 2.264 1.114 10.681 0*46 4*72 12*57 Schneider 1 4.090 1.277 16.303 0*31 3*99 18*20 Hotelbedienstete, Kellner . . 8 1.954 238 5.791 0*12 2*45 21*68 Spiritusfabriks-Arbeiter . . . 5 654 201 2.604 0*31 3*98 15*50 Zimmer- und Schildermaler . 1 2.610 630 11.894 0*24 4*60 21*99 Ziegel- u. Zementfabriks-Arb. 13 6.402 1.895 21.868 0*30 3*42 14*10 Bei dér Textilindust. Angestellte 12 5.771 2.265 29.328 0*39 5*08 16*10 Glas- u. Porzellanfabriks-Arb. 7 1.831 478 5.634 0*26 3*08 14*60 Bahn angestellte 11 102.625 32.192 399.890 0*81 2*89 14*69 Bei d. ebem. Ind. bescháft. Arb. 4 1.058 736 6.418 0*70 6*07 10*77 Zusammen . . 220 225.774 45.481 1,001.028 0*38 4*70 15*94 : 220 Krankenkassen aufgenommen worden, alsó ungefáhr die Hálfte dér gesammten Kassen, aber mit einem Mitgliederstand von nur 225.774 Köpfen, alsó kaum mehr als ein Viertel dér Gesammt- bevölkerung dér Kassen. Dass aber die Auswahl nicht auf unrich- tiger Grundlage getroffen wurde, wird dadurch bezeugt, dass wáhrend dér durchschnittliche Mitgliederstand dér ausgewáhlten Kassen 34% des Mitgliederstandes dér gesammten Kassen betrágt, die Zahl dér dicsen Kassen gegenüber geltend gemachten Pflege- geld- und Spitalstage, 1,061.028, in nur wenig differirendem Ver- háltnis zu den bei den gesammten Kassen vorgekommenen Pflege- geld- und Spitalstagen steht, und 36% derselben ausmacht. In dieser Zusammenstellung nach Bescháftigungen zeigt sich das höchste Verháltnis dér auf ein Mitglied entfallenden Pflegegeld- und Spitalstage (0*89) bei den bei Bauunternehmungen Angestellten. Dann ist die Erkrankung bei den Friseuren und den Schlossern am haufigsten; bei beiden Bescháftigungszweigen kommen O'st* Erkrankungen auf ein Mitglied. Auch von den bei dér chemischen Industrie angestellten Arbeitern erkranken jáhrlich 70%, in dér Tabakfabrik, Blaufárberei je 72%. Ein hohes Erkrankungsverhált- nis zeigen noch die Lederfabriks-Arbeiter, von denen im Laufe des. Jahres 62% erwerbsunfáhig krank waren, ferner die Maschinen- und Eisenfabriks-Arbeiter (56%), die Zündholzfabriks-Arbeiter^öSVo), und die Zucker- und Papierfabriks-Arbeiter, von denen im Laufe des. Jahres gerade die Hálfte krank war. Unter den behandelten Bescháftigungszweigen zeigen sich dia günstigsten Erkrankungsverháltnisse bei den kommerziellen An- gestellten und bei den Hotelbediensteten und Kellnern, von denen im Laufe des Jahres nur 12% krank waren; das Verháltnis dér mit einer lánger als drei Tagé dauernden Arbeitsunfáhigkeit verbundenen Krankheitsfálle betrugen bei den Wagnern 18%, bei den Schifffahrts- Angestellten 22%, bei den Zimmer- und Schildermalern 24, bei den Schustern, Csizmenmachern, Buchbindern, Glas- und Porzellan- fabriks-Arbeitern 26, bei den Zimmerleuten und Maurern, ferner bei den Ziegel- und Zementfabriks-Arbeitern 30%- 159* Máskép sorakoznak azonban ezek a számok, ha az egy beteg tagra eső tápdíjas és kórházi napok arányát tekintjük. A fönti számok azt bizonyították, hogy a megbetegedés veszélyének mily mértékben van kitéve egyik vagy másik foglalkozási ág; az alább következő felsorolás pedig arra fog világot vetni, hogy egy-egy foglalkozási ágban a betegségek súlyos vagy könnyebb volta sze- repel-e inkább ? Ebben a tekintetben a könyvkötők vannak a leg- rosszabb helyzetben, a kiknél egy beteg munkás keresetképtelensége átlagosan 25*39 napig tart; azután a légszeszgyári munkások, a kiknél egy betegre 23*72 tápdíjas vagy kórházi nap esik. Három hetet meghaladó a betegség átlagos időtartama még az ácsoknál és kőműveseknél, a hol egy beteg állag 22*71 napig keresetképtelen, továbbá a szobafestőknél és czímfestőknél, a hol egy betegségi esettel 21*99 napi munkaképtelenség jár, azután a szállodásoknál és pinczéreknél, a hol a betegség átlagos időtartama 21*58, a kőfara- góknál 21*56, a czipészeknél és csizmadiáknál 21 52, végül a hajózási alkalmazottaknál 21*oe napi átlagos keresetképtelenséggel. Ebben az összefoglalásban tehát egyetlen oly foglalkozási ág sem szerepel, a mely föntebb a megbetegedésnek leggyakrabban kitett foglalkozá- sok között lett volna kitüntetve. Ellenben a legtöbb közülök úgy szerepel, mint a mely kevésbbé forog a megbetegedés veszélyében; ezek a foglalkozások tehát, nevezetesen a könyvkötőké, ácsoké és kőműveseké, szobafestőké és czímfestőké, szállodásoké és pin- czéreké, czipészeké és csizmadiáké, végül a hajózási alkalmazottaké annyiban mégis az egészség rovására mennek, hogy bár megbete- gedésre ritkábban adnak okot, rendszerint súlyosabb és tartósabb munkaképtelenséget okoznak. Egy, illetve két hétnél rövidebb a betegség átlagos időtartama a fodrászoknál, a hol egy megbetegedésre 6*86 tápdíjas és kórházi nap jut, továbbá a vegyészeti ipar munkásainál 10-77 napi keresetkép- telenséggel, azután a faipari (fürészgyári) alkalmazottaknál, 12*40 napi időtartammal, a sütőknél, 12*57 napi, az építési vállalatok alkal- mazottaméi 13*29 napi s a czukorgyári munkásoknál 13*so napi átlagos időtartamával egy-egy megbetegedésnek. E foglalkozások közül a fodrászoké, a vegyészeti iparban, építési vállalatoknál és a czukorgyárakban alkalmazottaké föntebb mint a megbetegedés veszé- lyének erősebben kitett hivatások voltak fölemlítve ; ezt a magasabb betegedési százalékot azonban mérsékeli náluk a betegség időtarta- mának rendszerint rövidebb volta s a keresetképességnek gyorsabb visszanyerése. E két összeállítás eredményeként egészségesebb foglalkozá- soknak kell tartanunk azokat, a melyeknél a keresetképte- lenség tartama múlóbb, a nélkül, hogy a megbetegedés eshetősége nagy volna, a minők volnának a felsoroltak közül a faipari és a sütőfoglalkozások. A faipari munkásokra vonatkozólag nincs is' ■okunk kétkedni ebben, mert a faipari telepek egy nagy része külön betegsegélyző pénztárat tartván fenn, ez összeállításban a faipari munkásoknak jó nagy kontingense tényleg benne szerepel. Már azon- ban a sütőknél kérdéses, hogy a kiválasztás helyesen történt-e s •az a mindössze két betegsegélyző pénztárban szereplő 2.264 főnyi sütőiparos, kellőképen reprezentálja-e a kerületi és ipartestületi pénz- tárakban szereplő összes többi munkását ennek az iparágnak? Az egészségtelenebb foglalkozások között, a melyeknél egy-egy betegség hosszabb ideig tartó munkaképtelenséget okoz, a nélkül, hogy ezt ellensúlyozná a megbetegedés kisebb valószínűsége, a lég- szeszgyári munkásokét és a kőfaragókét találjuk. Nem lesz érdek- telen itt fölemlíteni még egy-két foglalkozási ágnak arányszámát a megbetegedés valószínűségére s egy betegségi eset átlagos időtar- tamára vonatkozólag, olyan foglalkozásokét, a melyek a fönti össze- állításban nagyobb munkáslétszámmal szerepelnek s igy a nyert -arányok megbízhatósága mellett a megfigyelés nagyobb köre kezes- kedik. Jelesül a vasúti alkalmazottakra vonatkozólag 102.625 egyén- től gyűlt adatok bizonyítják, hogy az alkalmazottak 31 százaléka szenved az év folyamán keresetképtelenséget okozó betegségben, s egy betegségi eset átlagos időtartama 14*69 nap. A dohánygyári munkások kivétel nélkül fölvétettek ez összeállításba, mert minden dohánygyár tart fenn külön betegsegélyző pénztárat; a rájuk Eine andere Reihenfolge zeigen aber diese Zahlen, wenn das Verháltnis dér auf einen Tag entfallenden Pflegegeld- und Spitals- tage in Betracht gezogen wird. Die oben mitgetheilten Zahlen zeigten, in welchem Maasse dér eine oder dér andere Bescháftigungs- zweig dér Gefahr dér Erkrankung ausgesetzt ist; die untén fol- gende Anführung aber wird darauf ein Licht werfen, ob bei einem Bescháftigungszweige schvverere oder leichtere Erkrankungen vor- herrschen. In dieser Hinsicht befinden sich die Buchbinder in dér schlimmsten Lage, bei denen die Erwerbsunfáhigkeit eines kranken Arbeiters durchschnittlich 25*39 Tagé dauert; dann die Gasfabriks- Arbeiter, bei denen 23*72 Pflegegeld- odér Spitalstage auf einen Kranken entfallen. Drei Wochen überschreitet noch die durch- schnittliche Krankheitsdauer auch bei den Zimmerleuten und Mau- rern, wo ein Kranker durchschnittlich 22*71 Tagé láng erwerbsun- fáhig ist, ferner bei den Zimmer- und Schildermalern, wo mit einem Krankheitsfall eine 21 *99-tágige Arbeitsunfáhigkeit verbunden ist; dann bei den Hotelbediensteten und Kellnern, wo die Durchschnitts- dauer dér Krankheit 21*ös Tagé ist, bei den Steinmetzen mit 21*56, den Schustern und Csizmenmacher mit 21*52, schliesslich den Schiff- fahrts-Angestellten mit 21 *oe-tágiger durchschnittlicher Erwerbs- unfáhigkeit. In dieser Zusammenfassung kommt alsó kein einziger solcher Bescháftigungszweig vor, welcher oben unter den dér Er- krankung am meisten ausgesetzten Bescháftigungen ausgewiesen wáre. Dagegen sind die meisten derselben als solche dargestellt, welche in geringerem Maasse in dér Gefahr dér Erkrankung schweben ; diese Bescháftigungen, namentlich die dér Buchbinder, Zimmer- leute und Maurer, Zimmer- und Schildermaler, Hotelbediensteten und Kellner, Schuster und Csizmenmacher, schliesslich dér Schiff- fahrts-Angestellten gehen doch insofern auf Kosten dér Gesund- heit, dass sie zwar seltener Grund zűr Erkrankung gébén, aber gewöhnlich eine schwerere und dauerndere Arbeitsunfáhigkeit ver- ursachen. Weniger als eine, beziehungsweise zwei Wochen betrágt die durchschnittliche Krankheitsdauer bei den Erisemen, wo auf eine Erkrankung 6*36 Pflegegeld- und Spitalstage entfallen, ferner bei den Arbeitern dér chemischen Industrie mit 10*77-tágiger Erwerbsunfáhig- keit, dann bei den Holzindustrie-(Ságemühlen)-Angestellten mit 12*40- tágiger Dauer, bei den Báckern mit 12*67-tágiger, bei den Bau- unternehmungs-Angestellten mit 13*29-tágiger, und den Zucker- fabriks-Angestellten mit 13*so-tágiger Dauer je einer Erkrankung. Von dicsen Bescháftigungen werden die dér Friseure, dér in dér chemischen Industrie, den Bauunternehmungen und den Zucker- fabriken Angestellten als dér Gefahr dér Erkrankung stárker aus- gesetzte Berufe erwáhnt; dieses höhere Erkrankungs-Perzent wird aoer bei ihnen durch die dér Regei nach kürzere Dauer dér Krank- heit und die raschere Wiedererlangung dér Erwerbsfáhigkeit ge- mássigt. Als Ergebnis dieser neuen Zusammenstellungen sind alsó diejenigen als gesundere Bescháftigungen zu betrachten, bei denen die Dauer dér Erwerbsunfáhigkeit vergánglicher ist, ohne dass die Eventualitát dér Erkrankung gross wáre; solche wáren von den angeführten die Bescháftigungen dér Holzindustriellen und dér Bácker. Hinsichtlich dér Holzindustrie-Arbeiter ist auch kein Grund vorhanden hieran zu zweifeln, denn ein grosser Theil dér Holzindustrie-Anlagen erhált eigene Krankenkassen, und so ist in dicsen Zusammenstellungen faktisch ein recht grosses Kontingent dér Holzindustrie-Arbeiter enthalten. Bei den Báckern jedoch ist es fraglich, ob die Auswahl richtig geschehen ist, und ob die im Ganzén in zwei Krankenkassen vorkommenden 2264 Bácker- Gewerbsleute die sámmtlichen übrigen in deo Bezirks- und Ge- werbekorporations-Kassen befindlichen Arbeiter dieses Gewerbs- zweiges in entsprechender Weise vertreten ? Unter den ungesunderen Bescháftigungen, bei welchen eine Krankheit eine lánger andauernde Arbeitsunfáhigkeit verursacht, ohne durch die geringere Wahrscheinlichkeit dér Erkrankung auf- gewogen zu werden, findet sich die dér Gasfabriks-Arbeiter und dér Steinmetze. Es wird nicht uninteressant sein, hier noch die Verháltniszahl einiger Bescháftigungszweige bezüglich dér Wahr- scheinlichkeit dér Erkrankung und dér Durchschnittsdauer eines Krankheitsfalles zu erwáhnen, solcher Bescháftigungszweige, welche in dér obigen Zusammenstellung mit einem grösseren Arbeiterstande figuriren und so ein grösserer Kreis dér Beobachtungen für die Verláss- lichkeit dér erlangten Daten bürgt. So beweisen vornehmlich die bezüg- lich dér Bahnangestellten über 102.625 Individuen gesammelten Daten, dass im Laufe des Jahres 31 Perzent dér Angestellten an Erwerbs- unfáhigkeit verursachenden Krankheiten leiden, und dass die durch- schnittliche Dauer eines Krankkeitsfalles 14*59 Tagé betrágt. Die Tabakfabriks-Arbeiter waren ohne Ausnahme in dieser Zusammen- stellung aufgenommen, denn jede Tabakfabrik erhált eine beson- dere Krankenkasse; die hierauf bezüglichen Daten sind alsó die verlásslichsten. 72 Perzent dér Arbeiter dér Tabakfabriken erkran- 160* vonatkozó adatok tehát a leghitelesebbek. A dohánygyárak mun- kásainak 72 százaléka betegszik meg az év folyamán s egy beteg- ség 16'8i napi keresetképtelenséget okoz. A vas- és gépgyári mun- kások között (a megfigyelés köre 14.415-betegpénztári,tag) 56 száza- léknyi betegedési eset fordul elő, átlagosan 16'so napos időtartammal. A kereskedelmi alkalmazottaknál az észlelés 15.193 főre terjedhetett ki; ezeknél a megbetegedés eshetősége — mint föntebb említettük is — igen kicsiny, mindössze 12 százaléknyi, a munkaképtelenség- nek egy-egy betegségi esetre átlagosan jutó időtartamapedig arány- lag elég nagy, 18*32 nap. Az összeállításban szereplő többi iparágak a tízezer főnyi megfigyelt munkáslétszámon mind alul maradnak. ken im Laufe des Jahres, und eine Krankheit verursacht eine Ervverbsunfáhigkeit von 16*si Tagén. Unter den Eisen- und Maschinenfabriks-Arbeitern (dér Kreis dér Beobachtungen erstreckt sich auf 14.415 Krankenkassen-Mitglieder) kommen 56 Perzent Erkrankungsfálle vor, mit einer durchschnittlichen Dauer von 16*so Tagén. Bei den kommerziellen Angestellten konnte sich die Be- obachtung auf 15.193 Köpfe erstrecken ; bei dieser ist die Even- tualitát des Erkrankens — wie oben erwáhnt — sehr gering, im ganzen 12°/o, die auf je einen Erkrankungsfall kommende durchschnittliche Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit aber verháltnismássig gross genug, 18*82 Tagé. Die übrigen in dér Zusammenstellung angeführten Industriezweige habén allé einen unter zehntausend Köpfen bleibenden Arbeiterstand. 5. A pénztárak tisztviselői és választott bíróságai. Die Beamten und Schiedsgerichte dér Kassen. A hazai betegsegélyző pénztárak tagjaik hatalmas rendjének igazgatásához 4.425 munkaerőt alkalmaznak, s tiszti fizetésekre s a szolgák bérére 819.066 korona költséget fordítanak. Az összes tisztviselők és díjnokok létszáma 2.038 és évi illetménye 604.822 korona; a bizalmi férfiaknak ("több községre kiterjedő hatáskörű pénztáraknál a pénztáraknak a székhelyen kívüli községekben kép- viselői, a tagjárulékok beszedésével s a táppénzek közvetitésével megbízva, több helyütt betegellenőrzői tisztet is végezve) száma 1.797, és illetménye 38.533 korona, a beteglátogatóké (tulajdonkép- pen betegellenőrzők, a munkaképtelenséget jelentő tagok ellen- őrzésére) továbbá a szolgáké 590, és évi illetményük 175.711 korona. Részben a szolgák, részben külön alkalmazottak végzik a tagjárulékok beszedését, ezek azonban az állandó alkalmazottaknak ezen kimutatásába nincsenek fölvéve, mert illetményüket nem kap- ják a pénztáraktól meghatárott összegben, hanem a beszedett tag- járulékok egy vagy két százalékában. A tiszti és szolgai illetményekből a magyar anyaország pénz- tárai 764.087 koronát fizetnek, a horvát-szlavonországi pénztárak pedig 54.979 koronát; az összes alkalmazottak száma amott 4.265, itt pedig 160. Az egyes tisztviselői állások megnevezése nem oly szabatos és körülhatárolt, hogy abból a funkcziókra egész biztossággal lehetne következtetni. így például igazgató elnevezés alatt szere- pelnek pénztári elnökök is, s azonkívül a pénztárak tulajdonképeni ügyvitelét vezető tisztviselők is, a mely funkczió ellátására legtöbb helyütt titkár czímen szerződtetik az illető tisztviselőket. Sok helyütt — különösen kisebb pénztáraknál többféle funkczió egybefolyik — a titkár teendőit végzi a pénztáros, vagy az ellenőri munka a titkárra hárul, ismét más helyen ellenőr czímen tüntetnek ki olya- nokat, a kik minden valószinüség szerint nem ellenőri, hanem irnoki, vagy legföljebb talán könyvelési teendőket végeznek. Abból, hogy az elnevezések nem mindig födik a funkcziókat, magyarázható az a körülmény, hogy kimutatásunkban a pénztári elnökök száma 427, alatta marad az összes pénztárak számának, 453-nak, holott önként érthetőleg vezető, s a hatóságokkal és a tagokkal szemben képviselő fő nélkül egy pénztár sem áll fenn. Viszont azonban 49 igaz- gató szerepel kimutatásainkban, s ha ez a czím egy-két esetben titkári teendőket föd is, nagy részben valószínűleg magát az elnököt jelenti. A pénztári tisztviselőknek 2.038-ra rugó számából 317 működik díjtalanül. Legnagyobb részben díjtalanul végzik teendőiket az elnökök, továbbá a másodelnökök, a kiknek száma 257-re rúg. Az elnökök közül 21 szerepel díjazással és pedig összesen 8.578 korona illetménynyel. Ez illetmények legnagyobb része azonban nem valóságos fizetés, hanem az elnökök részére megszavazott kisebb-nagyobb tiszteletdíj. A díjtalan tisztviselők többi része túl- nyomóan a gyári és a vállalati pénztárak alkalmazottaiból kerül ki, de az egyéb jellegű pénztáraknál is akad egy-két valóságos igaz- gatási munkakört betöltő tisztviselő, a ki munkájáért nem részesül fizetésben. Viszont a gyári pénztárak is tüntetnek föl díjazott alkal- mazottakat, jóllehet a betegsegélyezési törvény értelmében a gyári pénztáraknál a munkaadók saját irodai személyzetükkel ellenszol- gáltatás nélkül tartoznak ellátni a pénztárak ügyvitelét. A díjazás Die Krankenkassen in Ungarn vervvenden zűr Vervvaltung dér máchtigen Masse ihrer Mitglieder 4.425 Arbeitskráfte und gébén auf Beamtengehálter und Dienerlöhne 819.064 Kronen aus. Dér Stand dér gesammten Beamten und Diurnisten betrágt 2.038 und ihre Jahresbezüge 604.822 Kronen ; die Zahl dér Vertrauensmánner (bei Kassen mit einem auf mehrere Gemeinden sich erstreckenden Wirkungskreis die Vertreter dér Kassen in den Gemeinden ausser- halb des Amtsitzes, mit dér Einhebung dér Mitgliederbeitráge und dér Vermittlung dér Pflegegelder betraut, an mehreren Orten auch als Krankenkontrollore fungirend) 1.797, ihre Bezüge 38.533 Kronen, die Zahl dér Krankenbesucher (eigentlich Krankenkontrollore, zűr Kontrolle dér sich arbeitsunfáhig meldenden Mitglieder), ferner dér Diener 590, ihre Jahresbezüge 175.711 Kronen. Die Einhebung dér Mitgliederbeitráge wird zum Theil durch die Diener, zum Theil durch hiezu besonders Angestellte besorgt, doch sind diese in diesem Ausweis dér standig Angestellten nicht aufgenommen, denn sie erhalten ihre Bezüge von den Kassen nicht in festgestellten Betrágen, sondern in ein oder zwei Perzenten dér eingehobenen Mitgliederbeitráge. Von den Beamten- und Dienerbezügen zahlen die Kassen des ungarischen Mutterlandes 764.087 Kronen, die Kassen in Kroatien- Slavonien 54.979 Kronen; die Zahl dér gesammten Angestellten betrágt dórt 4.265, hier aber 160. Die Benennung dér einzelnen Beamtenstellen ist nicht so prázis und genau umschrieben, dass daraus auf die Funktionen mit voller Gewissheit geschlossen werden könnte. So z. B. fungiren unter dér Benennung Direktor auch Kassen-Vorstánde, ausserdem auch die eigentlichen gescháftsführenden Beamten dér Kassen, für welche Funktion an den meisten Orten die betreffenden Beamten mit dem Titel eines Sekretárs engagirt werden. An vielen Orten, besonders bei kleineren Kassen verschmelzen mehrere Funktionen, dér Kassier versieht auch die Gescháfte des Sekretárs, oder die Agenden des Kontrollom fallen dem Sekretár zu; wieder an anderen Orten werden mit dem Titel eines Kontrollom solche Personen aus- gezeichnet, welche aller Wahrscheinlichkeit nach nicht die Agenden des Kontrollom, sondern die eines Schreibers oder höchstens viel- leicht die Buchführung besorgen. Daraus, dass die Benennungen die Funktionen nicht immer decken, lásst sich dér Umstand er- kláren, dass in unserem Ausweise die Zahl dér Kassenvorstánde, 427, geringer ist, als die Zahl sámmtlicher Kassen, 453, obwohl es doch selbstverstándlich ist, dass • ohne leitendes und den Be- hörden und Mitgliedern gegenüber reprásentirendes Oberhaupí keine Kasse besteht. Dagegen kommen in unseren Ausweisen 49 Direk- torén vor, und wenn dieser Titel in einigen Falién auch die Agen- den des Sekretárs deckt, bedeutet er zum grossen Theile wahr- scheinlich den Vorstand selber. Von den 2.038 Kassenbeamten sind 317 unentgeltlich thátig. Unentgeltlich verseken ihre Gescháfte zum grössten Theile die Vor- stánde, ferner die Vorstand-Stellvertreter, dérén Zahl 257 betrágt. Von den Vorstánden wirken 21 gégén Bezahlung und zwar mit Gesammtbezügen von 8.578 Kronen. Dér grösste Theil dieser Be- züge ist aber kein wirkliches Gehalt, sondern ein den Vorstánden votirtes grösseres oder geringeres Honorar. Dér übrige Theil dér unentgeltlichen Beamten besteht überwiegend aus den Angestellten dér Fabriks-' und Unternehmungskassen; aber auch bei den Kassen von sonstigem Karakter gibt es einige Beamte, welche faktische Vervvaltungsposten verseken, ohne für ihre Arbeit Gehalt zu be- kommen. Hinwieder zeigen auch die Fabrikskassen gégén Ent- lohnung Angestellte, obwohl bei den Fabrikskassen die Arbeitgeber im Sinne des Krankenunterstützungs-Gesetzes gehalten sind, die Gescháftsführung dér Kassen durch ihr eigenes Bureau-Pemonal ohne Gegenleistung verseken zu lassen. In dér Reihe dér unent- 21* 162* nélkül működő tisztviselők sorában az elnökök és alelnökök már említett számán kivűl találunk 29 igazgatót, 47 titkárt, 205 pénz- tárost és 317 ellenőrt és könyvelőt. A díjazott tisztviselők sorában szerepel 20 igazgató összesen 18.883 korona évi illetménynyel; egyre átlagosan tehát 944 korona illetmény jut; meglehetős csekély összeg, a mi szintén bizonyítja hogy ez igazgatók egy része tulajdonképen pénztári elnök, s az évi illetményül bejegyzett összeg csak némi tiszteletdíj. A titkárok száma 161, és évi fizetésük 125.583 korona: átlagos fizetése tehát egy titkárnak 780 korona. Díjazás mellett 233 pénztárnok működik s összes illetményük 155.429 koronát tesz: egy-egy pénztárnokra tehát átlagosan 667 korona évi fizetés jut. Ellenőr, könyvelő és számtiszt néven 293 tisztviselő szerepel betegsegélyző pénztáraink- nál, s ezek összes illetménye 264.632 korona; egy főre évi 903 koronányi fizetés jut tehát. A díjnoki létszám 49 főnyi; ez a lét- szám túlnyomó részben a budapesti nagy pénztárak igazgatásához szükséges tömegesebb segédszemélyzetből kerül ki. A díjnokok összes illetményéből, 31.717 koronából egy. főre 647 korona évi fizetés jut, a mi körülbelül megfelel a díjnokok rendes napidíjának, 2 koronának. Az 1.797 bizalmi férfiú 38.533 korona összilletményből egyenkint 21 koronát kap; a beteglátogatóknak és szolgáknak fizetett Í 75.711 korona 590 beteglátogató és szolga közt szétosztva egyre 298 koronányi illetményt eredményez. Horvát-Szlavonországokban a pénztári tisztviselők és szolgák általánosságban magasabb díjazásban részesülnek, mint az anya- országiak ; ott egy alkalmazottra évi 344 korona, az anyaország- ban pedig csak 179 korona illetmény jut. Úgy a tisztviselők létszámát, mint a pénztári személyzet díja- zására fordított összegek nagyságát tekintve, törvényhatóságaink között természetesen Budapest áll első helyen, a melynek 64 pénz- tárát 352 tisztviselő igazgatja 182.998 korona személyi költséggel. Budapest után legtöbb pénztári tisztviselőt alkalmaz Pest-Pilis-Solt- Kiskún vármegye 77-eí, Bács-Bodrog vármegye 55-öt, Vas- és Szepes vármegyék egyenként 48-at, Pozsony város pedig 47-et. A tisztviselők fizetésére fordított összeg tekintetében azonban meg- változik már a sorrend s Budapest után első helyredrerül Pozsony város, e czímen kiadott 19.152 koronájával, ezt követi Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun vármegye 14,040 koronájával, majd a csak 23 pénz- tári tisztviselővel biró Nagyvárad 12.210 koronával, Vas vármegye 12.022 koronával és Nyitra vármegye 30 pénztári tisztviselőjének fizetett 10.080 koronával. Áttérve a pénztárak jellege szerinti részletezésre, a kerületi betegsegélyző pénztáraknál 2.102 alkalmazottat találunk, összesen 510.291 korona illetménynyel. A kerületi pénztárak az ország összes betegpénztári taglétszámának 48°/o-át foglalják magukban, mig alkalmazottjaik létszáma az összes alkalmazottaknak 47%-át képezi, a mi kedvező arány, tekintve, hogy a kerületi pénztárak legtöbb- ször egy egész vármegyére kiterjedő hatáskörükkel tényleg a leg- nehezebben igazgatható szervezetet képezik. Az alkalmazottak díjazásának ily összehasonlítása már természetesen rosszabb ered- ményre vezetne, mert a gyári pénztárak alkalmazottjai túlnyomó részben nem kapván fizetést, az ország összes pénztári alkalma- zottainak kifizetett illetmények a kerületi, ipartestületi és magán- egyesületi pénztárak között oszlanak meg. A kerületi pénztáraknak 202 díjazás nélküli tisztviselője működött az 1898. évben és pedig 90 elnök, 99 alelnök, 8 igazgató, 3 titkár, 2 ellenőr és könyvelő. A díjazott tisztviselők sorában volt 16 elnök 4.168 korona fizetéssel, 12 igazgató 14.366 koronával, 57 titkár 66.217 koronával, 99 pénz- tárnok 109.178 koronával, 145 ellenőr, könyvelő és számtiszt 170.384 koronával, végül 35 díjnok 23.454 korona illetménynyel. Az összes tiszti személyzet tehát 566 főre rúgott és 387.767 korona fizetést élvezett; egy tisztviselőre ilyképen 685 korona évi illetmény jut. A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak száma a legmagasabb volt, 1.346, a mi természetes is, mert a kerületi pénztárak hatásköre terjed leginkább ki több községre, sőt egész vármegyékre és így bizalmi férfiak segítségét ezeknek kell leginkább igénybe venniök. A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak összes illetménye 37.373 korona , volt. A 190 főnyi beteglátogató és szolga 85.151 koronányi geltlich fungirenden Beamten finden sich ausser dér schon erwáhnten Zahl dér Vorstánde und Vorstand-Stellvertreter noch 29 Direktorén, 47 Sekretáre, 205 Kassiere und 317 Kontrollore und Buchhalter. In dér Reihe dér besoldeten Beamten figuriren 20 Direktorén mit 18.883 Kronen jáhrlichen Gesammtbezügen ; auf einen entfallen alsó durchschnittlich 944 Kronen, ein ziemlich geringer Betrag, was auch dafür zeugt, dass diese Direktorén zum Theil eigentlich Kassen-Vor- stánde sind und die als Jahresbezug eingetragene Summe nur einiges Honorar ist. Die Zahl dér Sekretáre betrágt 161, ihr Jahresgehalt zu- sammen 125.583 Kronen; das Durchschnittsgehalt eines Sekretárs ist alsó jáhrlich 780 Kronen. Gégén Entlohnung fungiren 233 Kassiere, ihre Gesammtbezüge machen 155.429 Kronen aus : auf je einen Kassier entfállt alsó ein durchschnittlicher Jahresgehalt von 667 Kronen. Unter dér Benennung von Kontrolloren, Buchhaltern und Rechnungsofflzialen sind bei unsern Krankenkassen 293 Beamte thátig, ihre Gesammtbezüge belaufen sich auf 264.632 Kronen; per Kopf entfállt alsó ein Jahresgehalt von 903 Kronen. Dér Diurnistenstand besteht aus 49 Köpfen; diese Zahl ergibt sich zum überwiegenden Theil aus dem zu dér Vervvaltung dér Budapester grossen Kassen in grösserer Anzahl erforderlichen Hilfspersonal. Von den Gesammtbezügen dér Diurnisten, 31.717 Kronen, entfállt per Kopf eine jáhrliche Bezahlung von 647 Kronen, was ungefáhr dem gewöhnlichen Diurnum dér Diurnisten, zwei Kronen, ent- spricht. Die 1.797 Vertrauensmánner erhalten von den 38.533 Kro- nen Gesammtbezügen einzeln je 21 Kronen; die an die Kranken- besucher und Diener ausgezahlten 175.711 Kronen unter 590 Krankenbesucher und Diener vertheilt, ergeben für jeden einzelnen eine Bezahlung von 298 Kronen. In Kroatien-Slavonien erhalten die Kassenbeamten und Diener im Allgemeinen höhere Bezüge, als im Mutterlande ; dórt kommen auf einen Angestellten jáhrlich 344 Kronen, im Mutterlande aber nur 179 Kronen Bezüge. Sowohl hinsichtlich des Beamtenstandes, als dér Höhe dér auf die Besoldung des Kassenpersonals verwendeten Summen steht unter den Munizipien an erster Stelle natürlich Budapest, dessen 64 Kassen von 352 Beamten gégén 182.998 Kronen Personalauslagen verwaltet werden. Náchst Budapest hat die meisten Angestellten das Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskún 77, das Komitat Bács-Bodrog 55, die Komi- tate Vas und Szepes je 48, die Stadt Pozsony aber 47. Hinsicht- lich dér den Beamten gezahlten Summe erfáhrt aber diese Reihen- folge eine Aenderung, und náchst Budapest steht an erster Stelle die Stadt Pozsony mit unter diesem Titel ausgegebenen 19.152 Kronen, dann folgt das Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskún mit 14.040 Kronen, dann Nagyvárad mit nur 23 Kassenbeamten und 12.210 Kronen, das Komitat Vas mit 1,2.022 Kronen und das Komitat Nyitra mit an 30 Kassenbeamte gezahlten 10.080 Kronen. Übergehend auf die Speziíizirung dér Kassen nach ihrem Karakter, finden sich bei den Bezirks-Krankenkassen 2.102 Ange- stellte insgesammt mit 510.291 Kronen Bezügen. Die Bezirks- kassen enthalten 48°/° des Mitgliederstandes dér gesammten Krankenkassen des Landes, wáhrend die Zahl ihrer Angestellten 47°/o dér sámmtlichen Angestellten betrágt; dies ist ein günstiges Verháltnis mit Rücksicht darauf, dass die Bezirkskassen mit ihrem meist auf ein ganzes Komitat sich erstreckenden Wirkungskreis faktisch die am schwersten zu verwaltende Organisation habén. Die Vergleichung dér Bezüge dér Angestellten würde natürlich zu ungünstigeren Resultaten führen, denn da die Angestell- ten dér Fabrikskassen zum überwiegenden Theile keine Besoldung er- halten, vertheilen sich die den gesammten Kassenangestellten des Landes ausgezahlten Bezüge auf die Bezirks-, Gewerbekorporations- und Privatvereinskassen. Bei den Bezirkskassen wirkten im Jahre 1898: 202 unbesoldete Beamte, und zwar 90 Vorstánde, 99 Vor- stand-Stellvertreter, 8 Direktorén, 3 Sekretáre, 2 Kontrollore und Buchhalter. Unter den besoldeten Beamten gab es 16 Vorstánde mit 4.168 Kronen Gehalt, 12 Direktorén mit 14.366 Kronen, 57 Sek- retáre mit 66.217 Kronen, 99 Kassiere mit 109.178 Kronen, 145 Kontrollore, Buchhalter und Rechnungsoffiziale mit 170.384 Kronen, endlich 35 Diurnisten mit 23.454 Kronen Bezügen. Das' gesammte Beamtenpersonal belief sich alsó auf 566 Köpfe und erhielt 387.767 Kronen Besoldung; auf einen Beamten entfielen alsó 685 Kronen Jahresbezüge. Die Zahl dér Vertrauensmánner war bei den Bezirks- kassen die grösste, 1.346, was auch natürlich ist, denn dér Wir- kungskreis dér Bezirkskassen erstreckt sich am meisten auf mehrere Gemeinden, ja auf ganze Komitate, und so mussten diese am háufigsten die Beihilfe von Vertrauensmánnern in Anspruch nehmen. Die Gesammtbezüge dér Vertrauensmánner dér Bezirkskassen be- trugen 37.373 Kronen. Die 190 Krankenbesucher und Diener erhielten 1G3* bérben részesült. A budapesti kerületi betegsegélyző pénztárnak személyzete alakult 1 elnökből, 2 alelnökből és 1 igazgatóból, a kik mind díjtalanul végezték működésüket; azután volt 37 tiszt- viselő összesen 62.150 korona illetménynyel, egy bizalmi férfiú és tiz beteglátogató és szolga. A pénztárnak összesen 77.300 koronányi személyi kiadása volt. Az ipartestületi pénztárak 750 alkalmazottjuknak összesen 136.947 koronát fizettek. Az ipartestületi pénztárak 12 százalékos arányban részesednek a betegpénztári tagok összes létszámában; igazgatási személyzetük pedig az összes pénztáraknál alkalmazott személyzetnek 17 %-át képezi. Az ipartestületi pénztáraknál 235 főnyi tiszti személyzet működik ingyenesen és pedig 89 elnök, '72 alelnök, 7 igazgató, 13 titkár, 7 pénztárnok és 47 ellenőr, ille- tőleg könyvelő. Díjazásban részesül 4 igazgató összesen 800 korona illetménynyel, illetőleg tiszteletdíjjal, 66 titkár 30.255 korona fize- téssel, 92 pénztárnok 27.254 koronával, 80 ellenőr és könyvelő 43.636 koronával s végül 6 díjnok 2.123 koronával. Az egész tiszti személyzetnek létszáma tehát 483 és illetményük 104.068 korona; egy főre évi fizetésül 215 korona jut. Bizalmi férfiú az ipartestüle- teknél 102 működik és ezek illetménye 1.080 korona; a 165 beteg- látogató és szolga pedig 31.799 koronát kap. A budapesti ipartes- tületi pénztárak 128 alkalmazottat foglalkoztatnak 60.105 korona fizetéssel, ezek között 75 tisztviselőt 41.566 koronával. A gyári pénztáraknál az összes alkalmazottak száma 1.004 és illetményük 17.048 korona. Gyári pénztár kötelékében él a pénztári tagok 27°/o-a, s ezek adminisztrálására a gyári pénztárak az összes pénztári tisztviselők 23°/«-át foglalkoztatják. Gyári pénztárainknál a már említett okokból a legnagyobb a díjazás nélkül működő tisztviselők száma, 638, és pedig 175 elnök, 24 alelnök, 11 igazgató, 20 titkár, 176 pénztáros és 232 ellenőr és könyvelő. Díjazást kap négy titkár, összesen 4.260 korona illetménynyel, 4 pénztáros 1.430 korona fizetéssel, 3 ellenőr és könyvelő 1.085 koronával, végül egy díjnok 440 koronával. A tisztviselői létszám tehát 650 főre rúg. 7.215 korona fizetéssel, egyr tisztviselőre jutna tehát 11 korona, illetőleg ■csak a díjazottakat tekintve, 601 korona évi fizetés jut. Bizalmi férfiú -a gyári pénztáraknál 238 működik, ezek azonban megszabott fize- tést nem kapnak: a 116 szolga és beteglátogató évi bére 9.833 koronával terheli meg a gyári pénztárak költségvetését. A budapesti gyári pénztáraknál 235 alkalmazott van, 4.594 korona évi illetmény- nyel; ezek közül 145 a tisztviselő, 142 díjazatlan és 3 díjazott, ■ez utóbbiak 2.440 korona fizetéssel. A magánegyesületi pénztárak 569 alkalmazottat foglalkoztat- nak és e czímen személyi kiadásaik 154.780 koronára rúgnak. Magánegyesületi pénztáraink a betegpénztári tagok összes taglétszámé bán 13 százalékkal részesednek s az összes pénztári alkalmazottaknak szintén 13 százaléka van a magán egyesületi pénztárak ügyvite- lénél lekötve. 186 tisztviselő díjtalanul vesz részt e pénztárak igazgatásában, és pedig 52 elnök, 62 alelnök, 3 igazgató, 11 titkár, 22 pénztárnok, 36 ellenőr. Fizetést élvez 5 elnök, összesen 4.410 koronányif 4 igazgató 3.717 koronányit, 34 titkár 24.851 koronát, 38 pénztárnok 17.567 koronát, 65 ellenőr, könyvelő és számtiszt 49.527 koronát, végül 7 díjnok 5.700 koronát. 339 tisztviselőnek tehát 105.772 korona évi fizetése van ; egyre átlagosan 312 korona jut. 111 bizalmi férfiú szerepel a magánegyesületi pénztáraknál, közülök azonban csak egy kap állandó illetményt, 80 koronát; a 119 beteglátogató és szolga 48.928 korona évi bérben részesül. A budapesti magánegyesületi pénztáraknak 156 állandó alkalma- zottjuk volt 114.526 korona illetménynyel; ezek közűi 91 tiszt- viselő 76.842 koronát tevő évi fizetéssel. ■* * * A betegsegélyző pénztárak vezetősége s a pénztári tagok között a segélyezés tárgyában esetleg fölmerülhető vitás ügyeket a betegsegélyzési törvény értelmében a pénztárak választott bíró- sága intézi el, tovább nem felebbezhető és közigazgatási úton végrehajtható határozattal. A választott bírósági intézmény igénybevétele nem túlságos ■élénk; 1898-ban csak 60 pénztárnál működött a bíróság, s összes 85.151 Kronen Lohn. Das Personal dér Budapester Bezirks-Kran- ■kenkasse bestand aus einem Vorstand, zwei Vorstand-Stellvertretern und einem Direktor, die ihre Agenden sámmtlich unentgeltlich be- sorgten; dann aus 37 Beamten mit Gesammtbezügen von 62.150 Kronen, einem Vertrauensmann, zehn Krankenbesuchern und Dienern. Die gesammten Personal-Ausgaben dér Kasse betrugen 77.700 Kronen. Die Gewerbekorporations-Kassen zahlten ihren 750 Angestell- ten insgesammt 136.947 Kronen. Die Gewerbekorporations-Kassen sind an dér Gesammtzahl dér Krankenkassen-Mitglieder mit 12 Perzent betheiligt; ihr Verwaltungspersonal aber betrágt 17 Perzent des bei den gesammten Kassen angestellten Personals. Bei den Gewerbekorporations-Kassen wirkt ein Beamtenpersonal von 235 Köpfen unentgeltlich, und zwar 89 Vorstánde, 72 Yorstand-Stell- vertreter, 7 Direktorén, 13 Sekretáre, 7 Kassiere und 47 Kontrollore, beziehungsweise Buchhalter. Bezahlung erhalten: 4 Direktorén ins- gesammt 800 Kronen Bezüge, beziehungsweise Honorare, 66 Sekretáre 30.255 Kronen Gehalt, 92 Kassiere 27.254 Kronen, 80 Kontrollore und Buchhalter 43.636 Kronen, schliesslich 6 Diur- nisten 2.123 Kronen. Dér gesammte Beamtenstand ist alsó 483 und seine Bezüge 104.068 Kronen ; per Kopf entfallen als Jahres- bezahlung 215 Kronen. Vertrauensmánner wirken bei den Gewerbe- korporations-Kassen 102, ihre Bezüge sind 1.080 Kronen; die 165 Krankenbesucher und Diener erhalten 31.799 Kronen. Die Buda- pester Gewerbekorporations-Kassen bescháftigen 128 Ángestellte mit 60.105 Kronen Bezahlung, darunter 75 Beamte mit 41.566 Kronen Gehalt. Bei den Fabriks-Kassen betrágt die Zahl sámmtlicher Ange- stellten 1.004 und ihre Bezüge 17.048 Kronen. lm Verbande von Fabriks-Kassen leben 27 ’/o dér Kassenmitglieder, um diese zu administriren, bescháftigen die Fabriks-Kassen 23'Vo dér sámmt- lichen Kassenbeamten. Bei unseren Fabriks-Kassen ist die Zahl dér unentgeltlich fungirenden Beamten aus den schon erwáhnten Grün- den die grösste, 638, und zwar 175 Vorstánde, 24 Vorstand- Stellvertreter, 11 Direktorén, 20 Sekretáre, 176 Kassiere und 232 Kontrollore und Buchführer. Eine Entlohnung erhalten 4 Sekretáre, zusammen mit 4.260 Kronen Bezügen, 4 Kassiere mit 1.430 Kronen Gehalt, 3 Kontrollore und Buchhalter mit 1.085 Kronen, schliesslich ein Diurnist mit 440 Kronen. Dér Beamtenstand betrágt alsó 650 mit 7.215 Kronen Gehalt, auf einen Beamten entfielen alsó 11 Kronen, beziehungsweise nur die Besoldeten berücksichtigt 601 Kronen Jahresgehalt. Vertrauensmánner fungiren bei den Fabriks- Kassen 238, diese erhalten aber keine festgesetzte Bezahlung; dér Jahreslohn dér 116 Diener und Krankenbesucher belastet das Budget dér Fabriks-Kassen mit 9.833 Kronen. Bei den Budapester Fabriks- Kassen gibt es 235 Ángestellte mit 4.594 Kronen Jahresbezügen; darunter 145 Beamte, 142 unbesoldete und 3 besoldete, die letz- teren mit 2.440 Kronen Gehalt. Die Privatvereids-Kassen béscháftigen 569 Ángestellte und ihre Personalausgaben belaufen sich unter diesem Titel auf 154.780 Kronen. Unsere Privatvereins-Kassen betheiligen sich an dér Gesammtanzahl dér Krankenkassen-Mitglieder mit 13 Perzent und gleichfalls 13 Perzent dér gesammten Kassen-Angestellten sind mit dér Gescháftsführung dér Privatvereins-Kassen bescháftigt. 186 Beamte nehmen unentgeltlich an dér Verwaltung dieser Kassen theil, und zwar 52 Vorstánde, 62 Vorstand-Stellvertreter, 3 Direk- torén, 11 Sekretáre, 22 Kassiere, 36 Kontrollore. Bezahlung erhalten 5 Vorstánde, zusammen 4.410 Kronen, 4 Direktorén 3.717 Kronen, 34 Sekretáre 24.851 Kronen, 38 Kassiere 17.567 Kronen, 65 Kontrollore, Buchhalter und Rechnungsoffiziale 49.527 Kronen, schliesslich 7 Diurnisten 5.700 Kronen, 339 Beamte habén alsó ein jáhrliches Gehalt von 105.772 Kronen; auf einen entfallen im Durchschnitt 312 Kronen. Bei den Privatvereins-Kassen fungiren 111 Vertrauensmánner, von denen aber nur einer eine stándige Bezahlung von 80 Kronen erhált; die 119 Krankenbesucher und Dienér bekommen einen Jahreslohn von 48.928 Kronen. Die Budapester Privatvereins-Kassen hatten 156 stándige Ángestellte mit 114.526 Kronen Bezügen; darunter 91 Beamte mit einem Jahresgehalte von 76.842 Kronen. * * * Die zwischen dér Leitung dér Krankenkassen und den Kassen- mitgliedern in Sachen dér Unterstützung eventuell auftauchenden strittigen Angelegenheiten erledigt im Sinne des Gesetzes das Kassen-Schiedsgericht mittels Entscheidungen, die nicht appellirbar sind und im Wege dér politischen Administration exequirt werden können. Die Inanspmchnahme dér Institution dér Schiedsgerichte ist nicht besonders lebhaft; 1898 war das Schiedsgericht nur bei 60 21** 1.6 í* határozatainak száma csak 271 volt, 9, az előző évről tárgyalatlanul visszamaradt ügydarabbal, és 268, az év folyamán érkezett új pa- naszszal együtt 277 vitás kérdés várta a választott bíróságok hatá- rozatát. Öt esetben a panaszt visszavonták, 11 esetben egyezség jött létre; 105 panasz alaptalannak bizonyult s visszautasittatott, ellenben 114 esetben a kérésnek a választott bíróság teljesen helyt adott, s 36 panasznál kellett csak a segély iránti igényt a jogosra redukálnia. Az év végén benyújtott 6 panasz tárgyalása a következő évre maradt. A panaszok túlnyomó része, 220 azért keletkezett, mert a pénztár vezetősége a tagnak segély iránti igényét egyáltalán nem vette figyelembe; 57 panasz azért, mert a segélyezést a pénz- tári vezetőség csak részben ismerte el jogosnak. Az előbbiek közül a választott bíróság 83-at utasított el, 101 esetben teljesen helyt adott a kérésnek, s 22 panasznál a kérésnek részben való teljesí- tését rendelte el; az utóbbiak közül 22 volt alaptalan s ezért eluta- sittatott, 13 teljes mértékben meghallgatást. nyert, s 14 esetben redu- kálta a bíróság a kérelmet. Az összes panaszok közül 266-ot belépésre kötelezett tagok tettek folyamatba és 11-et önkéntes tagok. Horvát-Szlavonországokban aránylag erősebben igénybe van- nak véve a választott bíróságok, mint az anyaországban; itt 54 pénztárnál 173 panaszt nyújtottak be, Horvát-Szlavonországokban pedig 6 pénztárnál 104-et. Csupán a zágrábi kerületi pénztár vá- lasztott bírósága előtt 90 panasz fordult meg, mind azzal a kérés- sel, hogy teljesen visszautasított segély iránti igényeik helyeztesse- nek vissza jogaikba; s ezek közül 25 utasittatott vissza, 65 pe- dig teljes meghallgatásra talált. Ezzel szemben Budapestnek 9 pénztáránál csak 39 panasz fordult meg, 31 a segély iránti igény- nek teljes és 8 annak részleges visszautasítása miatt. Ezek közül 23 elutasíttatott, 4 nyert teljes és 9 részbeni meghallgatást. A kerületi pénztárak vezetőségei ellen adtak be legtöbb pa- naszt; összesen 201 várt tárgyalásra az év folyamán, 159 a segély iránti igény teljes és 42 annak részleges elutasítása miatt. A pa- nasz amazoknál 56, ezeknél pedig 18 esetben visszautasittatott; teljesen helyt adott a választott bíróság a panasznak amott 85, itt 9 esetben s részben találta csak a kérést teljesíthetőnek amott 14, itt 11 esetben. A kerületi pénztárak működése ellen beadott panaszokból 196 került ki belépésre kötelezett tagoktól és 5 ön- kéntes tagoktól. Kerületi pénztáraink közül a már említett zágrá- bin kivül a pozsonyinál fordult elő legtöbb panasz, 19 és pedig 8 teljes és 11 részben való visszautasítás miatt. 8 panaszt a vá- lasztott bíróság itt is kénytelen volt visszautasítani, 10 kérésnek teljesen helyt adott és egy panaszló tag kérését részben teljesítette. Az ipartestületi pénztárak közül 12-nél volt a választott biró- ságnak dolga, összesen 49 panasz elintézésével, a melyekből 38 segély iránti igényének teljes, 11 pedig részleges visszautasítását reklamálta. Az összes panaszok közül visszavonásés egyezség foly- tán 6 már a választott bíróság határozat hozatala előtt megszűnt; 19 esetben a bíróság visszautasította a panaszt, 15 kérést azonban egészében teljesített és 9-nek részben adott helyt. Legkevesebb működési tere a gyári pénztáraknál volt a válasz- tott biróságoknál,; mindössze két pénztárnál kellett tárgyalniok nem több, mint négy esetet; ezek közül kettő segély iránti igényének teljes, kettő pedig részleges visszautasítását panaszolta. Egy esetben sikerült létrehozni az egyezséget; a bíróság határozata egy más panaszt el- utasított, egy kérésnek teljésen és egynek részben helyt adott. A magánegyesületi péntárak közül 7-nél működött a válasz- tott bíróság, összesen 23 panasz elintézésében és pedig a segély iránti igény teljes elutasítására vonatkozólag 21, a részleges eluta- sítást illetőleg pedig 2 panasznál. 2 panaszt tárgyalás előtt vissza- vontak, 5 esetben egyezség jött létre, 11 panasz el volt utasítandó, csak 5 kérést vehetett a bíróság figyelembe, 4-et teljesen meghall- gatva, egynek igényeit leszállítva. Legtöbb panasz itt egy kassai magánegyesületi pénztár ellen szólt, a melynek 12 tagja kérte tel- jesen visszautasított igényeinek konstatálását; meghallgatást azon- ban ezek közül csak 2 nyert. Kassen .thátig, die Zahl seiner gesammten Entscheidungen betrug nur 271, mit 9 vöm Vorjahre unerledigt verbliebenen und 268 im laufenden Jahre eingelangten neuen Klagen harrten zusammen 277 strittige Fragen dér Entscheidung des Schiedsgerichtes. In fünf Falién erfolgte Klaglosstellung, in 11 Falién kam ein Vergleich zu- stande, in 105 Falién wurde die Klage für unbegründet befunden und abgewiesen, dagegen hat das Schiedsgericht dem Begéhren in 114 Falién gánzlich stattgegeben und nur bei 36 Klagen musste dér Unterstützungsanspruch auf das berechtigte Maass reduzirt wer- den. Die Verhandlung von 6 am Ende des Jahres eingereichten Klagen verblieb auf das náchste Jahr. Dér überwiegende Theil dér Klagen — 220 — ist daher entstanden, weil die Kassenleitung den Unterstützungsanspruch dér Mitglieder überhaupt nicht berücksich- tigt hat; 57 Klagen daher, weil die Kassenleitung die Unterstützung nur theilweise als berechtigt anerkennen wollte. Von den ersteren hat das Schiedsgericht 83 abgewiesen, in 101 Falién hat es dem Begehren gánzlich stattgegeben und bei 22 Klagen verfügt, dass dem Begehren zum Theile stattgegeben werde ; von den letzteren waren 22 unbegründet und wurden daher abgewiesen, 13 wurden in vollem Maasse erhört, in 14 Falién aber reduzirte das Schieds- gericht das Begehren. Von den gesammten Klagen habén 266 die eintrittspflichtigen Mitglieder anhángig gemacht und 11 die freiwilligen Mitglieder. In Kroatien-Slavonien werden die Schiedsgerichte verháltnis- mássig inehr in Anspruch genommen, als im Mutterlande; hier wurden bei 54 Kaasen 173 Klagen eingereicht, in Kroatien-Slavo- nien aber bei 6 Kassen 104 Klagen. Beim Schiedsgericht dér Zágráber Bezirkskasse alléin sind 90 Klagen anhángig gemacht worden, allé mit dem Begehren, dass ihre gánzlich abgewiesenen Unterstützungs- ansprüche anerkannt werden; von diesen wurden 25 abgewiesen, 65 aber' vollstándig erhört. Dem gegenüber kamen in Budapest bei 9 Kassen nur 39 Klagen vor, 31 wegen gánzlicher und 8 wegen theilweiser Abweisung des Unterstützungsanspruches. Hie- von wurden 23 abgewiesen, 4 völlig, 9 theilweise erhört. Gégén die Leitungen dér Bezirkskassen sind die meisten Klagen eingereicht worden ; insgesammt harrten im Laufe des Jahres 201 dér Verhandlung, 159 wegen voller und 42 wegen theilweiser Abweisung des Unterstützungsanspruches. Die Klage wurde bei jenen in 56, bei diesen in 18 Fállen abgewiesen; ganz hat das Schiedsgericht dórt in 85, hier in 9 Fállen dem Begehren statt- gegeben, nur zum Theile dórt in 14, hier'-in 11 Fállen. Von den gégén das Gebahren dér Bezirkskassen eingereichten Klagen kamen 196 von eintrittspflichtigen und 5 von freiwilligen Mitgliedern her. Unter den Bezirkskassen kamen náchst dér schon erwáhnten Zágráber die meisten Klagen bei dér Pozsonyer vor, im ganzen 19, und zwar 8 wegen gánzlicher, 11 wegen theilweiser Abweisung. 8 Klagen musste das Schiedsgericht auch hier abweisen, 10 Klagen hat es völlig stattgegeben und einer theilweise. Unter den Gewerbekorporationskassen hatte das Schiedsgericht bei zwölfen zu thun, und im ganzen 49 Klagen zu erledigen, von denen 38 gégén die völlige und 11 gégén die theilweise Abweisung dér Unterstützungsansprüche reklamirten. Von den gesammten Klagen waren 6 zufolge Zurückziehung und Vergleiches schon vor dem Schiedsspruche des Schiedsgerichtes erledigt; in 19 Fállen wies das Schiedsgericht die Klage ab, in 15 Fállen aber gab es dem Begehren gánzlich, in 9 Fállen theilweise statt. Die geringste Thátigkeit hatte das Schiedsgericht bei den Fabrikskassen zu entfalten; im ganzen hatte es bei zwei Kassen nicht mehr als vier Fálle zu verhandeln; zwei wegen gánzlicher und zwei wegen theilweiser Abweisung des Unterstützungsanspru- ches. Ineinem Falle gelang es einen Vergleich zustande zu bringen ; das Schiedsgericht wies ein Begehren ab, einem gab es völlig und einem zum Theile statt. Unter den Privatvereinskassen war das Schiedsgericht bei sieben thátig, und erledigíe im ganzen 23 Klagen, und zwar wegen völliger Abweisung des Unterstützungsanspruches 21 und wegen theilweiser Abweisung 2 Klagen. 2 Klagen wurden vor dér Ver- handlung zurückgezogen, in 5 Fállen kam ein Vergleich zustande, 11 Klagen waren abzuweisen, nur 5 Begehren konnten berück- sichtigt- werden, vieren wurde völlig stattgegeben, bei einem wurde dér Anspruch reduzirt. Die meisten Klagen wurden hier gégén eine Kassaer Privatvereins-Kasse erhoben, dérén zwölf Mitglieder die Anerkennung ihrer gánzlich abgewiesenen Ansprüche verlang- ten; von diesen wurden aber nur zwei erhört. n. Táblás kimutatások. Tabellarische Ausweise. Folyó szám — Lauf. Zahl 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3! 4' 5 6 7 8 9 10 11 1 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 1. Tábla. Betegsegélyző pénztárak száma az 1898. év végén törvényhatóságonkint alakulási évük szerint. épte előtt XIV: 1891 Anzahl dér im Jahre 5 s épte előtt XIV: 1891 Anzahl dér int Jahre «o H "v .. Anzahl dér im Jahre |Í 1 7 s 'ö o ^ > f x 4 Anzahl dér im Jahre s £ 01 :0 <» 4) •. 4) !x 1*4 it x <1 Anzahl dér im Jahre Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Siaatsrechtlicher li >’| x< CM CO CO CC 00 ^b cc cc uO cc CO CD cc CO cc CO GO CC 00 s I 1"? ú CM CC cc co cc co cc 00 uO cc 00 CD CC 00 IC- OC co cc CC 00 Q bt 1 ■Scá íl X‘< ■■ s CM CC co 1 CO cc 00 ■^b cc co lO CC 00 CD CC CO 00 00 cc 00 'CS « ti 1 CM CC co CO cc cc ^b cc co UO CC 00 CC co ic- ce 00 cc cc 00 qő IS 2 I CM CC 00 CO cc 00 ’Cb CC 00 irc cc 00 CC CO ic- ce CO CO cc co '=0 IS bt l Bestandtheil, Landestheü, Munizipium § s ■flj 5 évben OJ N CO co SO S5 V. 00 g 7 .s évben CO co :Q Ü 45 évben 0) N :0 ®o 4 5 évben <U ISI co co :0 05 0 4á évben 0) N CO CO SO alakult - — gegründeten < alakult - -g egründeten < alakult - - gegründeten < alakult - - gegründeten < alakult - - gegründeten < kér gyári Fáb Sezirks-K rarikenkasse ti Oewerhekorporations-Kr unkenkassen ■iks- n. Untemehm.-Krankenkasscn Privutvereins-lvrankenkasset> Xrankerikassen I. Magyarország-. a) Duna bal partja. Árva vm 2 Bars » — — i 1 — — — 2 — — — — — — — — — 2 — — — — — — — 2 — — — — — — — — — 2 - 1 — 1 — — — 4 Esztergom vm. . . . — — — i — — — — 1 — — 1 — — — — — 1 — — — 1 — — — — 1 — — — — 1 — — — 1 — — 1 2 1 — — — 4 Hont vm 3 Selm.-ésBélab. thj. v. — — 7 — — — — — 7 — — — — — — — — — 7 — — — — — — — 7 — — — — — — — — — 7 — 7 — — — — — 3 együtt . . — — 1 i — — — — 2 — — — — - — — — — 1 — i - — — — — 2 — — - — — — — — — 1 — 2 1 — — — — 4 Liptó vm 1 1 — i — — 1 — _ — — 1 1 2 Nógrád vm — — — 2 — — — — 2 — — — — — — — - — 2 — 2 4 — — 1 — 9 — — — — — — — — — 2 — 2 6 — — 1 — 11 Nyitra » .... — — 1 2 1 — — — 4 — — — — — — — — - 1 — — 1 — — 2 — 4 — — — — — — — — — 1 — 1 3 1 — 2 — 8 Pozsony » .... — — 7 — — — — — 7 — — — — — — — — — 1 — — 7 7 — — — 3 —- — — — — — — — — 7 — 7 7 7 — — — 4 Pozsony thj. v. . . — 1 — — — — — - 7 — - — — — — — — — 3 — 7 — — — 7 — 4 3 — 3 — — — — — 4 4 7 5 — — — 7 — 9 együtt . . — 1 1 — — — ----- — 2 — — - — — — — - — 3 — 1 1 1 — 1 — 7 2 — 2 — - — — — 4 5 1 4 1 1 — 1 — 13 Trencsén vm — — 2 — — — — — 2 — — — — — — — — 4 — 1 1 — - 1 — 7 — — — — — — — — — 4 3 1 — — 1 — 9 Turócz » .... 1 — - — 1 Zólyom » — — 1 — — — — — 1 — — 1 — — — 1 3 — — — — — — 3 — — — — — — — — — 3 — 2 — — — — — 5 Összesen . . — 1 8 7 3 _ 19 2 _ 2 16 5 8 1 1 6 — 37 2 2 — 1 — — _ 5 18 1 17 15 5 1 6 — 63 b) Duna jobb partja. Baranya vm 7 3 Pécs thj. v — — 7 — — — — — 7 — — — — — — — — — 7 — — 7 7 — — — 5 3 — 7 — — — — — 3 3 — 7 7 — — — 7 együtt . . — — 2 — — — — — 2 — — — = — T 1 1 — — 1 1 — — 3 2 — 1 — — — = 3 3 — 3 1 ”1 - T — 9 Fejér vm 7 7 7 7 3 Sz.-Fejérvár thj. v. — — — 7 — — — — 7 — — 7 — — — — — 7 — — 7 — — — — — 7 — — — 3 — — — — 3 — — 3 3 — — — — r> együtt . . — — — 1 — — — — 1 — — 1 — "T — — 2 — 1 T - — — 2 — - ~2 - — — 2 — 2 4 — T — 7 Győr vm Győr thj. v. . . . — 7 — — — — — — 7 — 7 — — — — — — 7 — — 7 — — — — — 7 7 — — — — — — — 7 7 3 7 4 együtt . . - 1 — — — — — 1 - 1 — — — — - — 1 — — 1 — — — — — 1 1 — — - - — - 1 1 2 1 4 Komárom vm. . . . — 7 _ 7 7 7 — — 3 — — — — — — — — 7 7 — — 7 — — 3 Komárom thj. v. 1 ■ együtt . . — — 1 — — — — — I — — 1 — — — — — 1 1 — — - — 1 - — 2 — — — - — - — — — 1 — 2 — - 1 — — 4 Moson vm _ 4 Somogy » 6 Sopron » 3 3 — 5 7 — — — — 8 — 7 — — — — — 7 3 — 7 7 7 — — — 77 Sopron thj. v. . . . — 1 1 7 7 3 7 3 együtt . . — 1 — — — — — 1 — — I — i — — - 2 3 — 5 1 — — — — 9 1 — 1 — — — - — 2 4 1 7 1 1 - — — 14 Tolna vm 1 1 3 Vas » — — 2 — — — — — 2 2 — 2 2 — — i — 7 — — — 1 — 1 — — 2 • — — 1 — — — — — 1 2 — 5 3 — 1 1 — 12 Veszprém vm. . . . — — 1 1 — — — — 2 1 — — — — — - - i — — 2 — - — — — 2 — ~ — — — — — — - 1 — 3 1 — — — __ 5 Zala vm — ~ 1 I — — — 2 1 - — — — 1 — — 2 — - 1 — — — — 1 — — 1 — — — — 1 1 — i 2 1 1 — G Összesen . . — 2 8 4 1 — 15 4 1 5 4 8 3 2 1 23 7 11 4 1 2 25 4 3 4 — — 11 15 3 27 16 5 5 1 74 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog Vm. . . 7 7 7 7 3 3 3 10 7 7 7 7 3 4 3 13 Baja thj. v 7 7 7 7 3 3 Szabadka thj. v. 7 7 - - — 3 — — 1 1 7 — — — 3 Újvidék thj. v. . . 7 7 7 1 7 — — 1 — — — — 3 Zombor thj. v. . . 1 együtt . . — — 3 ~T ~T — — 5 1 — T ~2 3 ~3 — — 10 — — T - - — 1 1 — T T 1 — — ~ 4 2 — 5 5 ~5 ü — — 20 Csongrad vm. . . . - 3 1 Szeged thj. v. . . . — — 7 — — — — 7 — — - — — — — — — 7 - 3 7 3 — - 7 8 — — 7 7 - — — 3 7 — 5 3 3 — — 7 77 együtt . . — — 3 — — — — ■ 3 -- 1 — — — — — - 1 1 — 3 1 2 — — 1 8 — — 1 1 — — — — 2 I 1 7 2 2 - - I 14 Heves vm 1 — G Jász-N.-K.-Szolnok vm. — 1 1 — — — — 2 — 1 2 — — — — — 3 — — — — — — — — 2 3 — — — — 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » — — 7 — 7 — — — 3 3 — 3 7 — 7 — 7 8 _ — 4 7 — — — 6 7 — 7 — 7 — — — 3 3 — 5 5 3 7 — 7 18 Budapest székes főv. — 1 — — — — — — 1 4 — 8 — — — — — 13 7 7 77 9 3 3 — — 40 5 — 5 7 — — — — 11 16 3 30 10 3 3 — ~ 64 Kecskemét thj. v. . 3 együtt . . — 1 2 — 1 — — — 4 6 — 12 1 ~ 1 — 1 21 7 1 17 13 4 3 — — 45 6 — 6 1 1 - — — 14 19 2 37 15 6 4 — 1 84 Összesen . . — 2 10 2 2 — — — 16 7 2 15 3 3 4 1 35 8 1 22 16 6 3 1 1 58 7 — 8 3 2 20 22 6 55 24 13 7 1 2 129 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . 3 Kassa thj. . — — 7 — — — — — 7 — 7 — — — — — — 7 7 — — — — — — — 7 3 — - — - — — — 3 3 7 7 5 együtt . . — — 2 — ~ — — — 2 — 1 — — - - - — 1 2 — — — — — — — 2 2 — — — — — — 2 4 1 2 — — — — - 7 Berég vm — - 1 — 1 — — — 2 — — i — — — _ 1 2 2 _ _ _ _ _ _ _ 2 3 5 Borsod » - — — 1 — — — — — 1 1 — — — — — — — 1 — — — — 1 1 1 2 3 Gömör » — — 2 — — — — - 2 — - — 1 1 — — — 2 1 — — — — i 1 2 1 1 _ 5 Sáros » — — — i — — — — 1 — — — 1 1 — — — 2 — — 1 1 — _ 2 1 3 1 5 SzepeS » — — — 3 — — — — 3 — — — 3 1 — — — 4 3 — — — — — 1 4 _ 3 6 1 — 1 n Ung » .... 1 1 3 1 — — 6 Zemplén vm - 2 — — — — 2 — — — 1 1 — 1 3 1 — 1 - — -- — 2 — - — — — — — — 1 — 3 — 1 1 — 1 7 Összesen . . — — 9 4 1 -1 — - 14 1 1 i 5 4 2 — 1 15 7 — 2 2 5 — — 1 17 2 — 1 _ — — — 3 10 1 13 11 10 2 — 2 49 3 1. Tabelle. Anzahl dér Krankenkassen mit Ende des Jáhres 1898 nácit Mttnizipien und nach de a Gründungsjahren. j II O íi. Anzahl dér im Jahrc || Anzahl dér im Jahre s 5 II o .. 0*4. Anzahl dér im Jahre 5 C5 só co "3 Jj'Pj a t ^ 3 s ts >'$• x ‘-2 Anzahl dér im Jahre 50 í s tó =5 ’o .. Anzahl dér im Jahre i — Lauf. Zahl Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Stantsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, Munizipium ítt Pír x “5 CM 05 00 co 05 cc 05 oo lO 05 00 CD 05 OO I>- 05 oo 00 05 co Q 7 Ja "7 JU ►K gv í>'l X £ CM 05 00 00 05 X T}H 05 X LO 05 X CD 05 X 05 X X 05 X V. 1 "3 S 53 > | X í< Cd 05 X X 05 X 05 X lO 05 X CD 05 X 05 X X 05 X ■otD 1 CM 05 X X 05 X 05 X líí 05 X CD 05 X 15- 05 X X 05 X ■c/j g 7 co 05 N cn co :0 ÜC5 *® 3 SÍ ti > % X '< cd 05 X X 05 X 05 X lO 05 X CD 05 X u- 05 X X 05 X Vj <3 1 'rt S3 cn 5 £ évben Az össze: 00 O évben 05 to in O fi s .S < =1 évben 05 N CO CO ■O Ü S évben Az 1891 Die vor i évben 05 tSJ CO CO :0 alakult - — gegriindeten alakult - — gegriindeten < alakult — - gegriindeten < alakult - - gegriindeten < alakult - - gegriindeten < kér bet egsegélyzö pénztárak száma Bezirks- Krankenkassen ipart stületi betegsegélyzö pénztárak száma Gewerbckorporations- Krankenkassen gyári és yáll. belegsegélyzö pénztárak száma Fahriks-f«. Untemehm.-Krankenkassen, raagáncgyesül. botegsegélyzö pénzt. Privatvereins-Krankenkassen száma betegsegélyzö pénztárak száma Krankenkassen i e) Tisza bal partja. Békés vm 1 i i 2 i 1 5 i 3 i 1 6 2 Bihar » 7 2 — — — 7 — — — — 7 — — — — — — — — — — — 7 7 — — — 7 3 N.-Várad thj. v. . . — — 7 — — — — - 7 — 7 — — — — — — 1 7 — — — — — - — 7 7 — — — — — — — 7 2 7 7 4 együtt . . — — 1 — — — — — 1 — 1 1 - — - - I 3 1 — - 1 — — — — 2 1 — — — — — — — I 2 1 2 1 — - - 1 7 3 Hajdú vm Debreozen thj. v. . 7 7 7 7 7 — — — — 4 7 2 7 — — — — 6 együtt . . 1 I 1 1 1 — — — — 4 2 1 2 1 — — — — 6 4 Máramaros vm. . . . 1 3 5 Szabolcs » ... 1 — _ 1 — — — — — — — _ — — — __ — — 1 — — — — — 1 1 i — — — — 2 6 Szatmár » ... 7 4 Sz.-Németi thj. v. . — — — 7 — — — — r — — — — — — — — — 7 — — — — — — — 7 7 — — — — — — — 7 — — 7 — — — — 3 együtt . . — — T 1 — — — — 2 — — — — — — 1 — T — T — — T 4 1 — — — _ — — — 1 2 = ~2 1 T — — T 7 7 Szilágy vm — — i i 1 I 8 Ugocsa » — Összesen . . — — 6 2 — — — — 8 1 1 3 i — — — 2 8 4 — i 1 2 — — 1 9 4 1 1 1 — — — — 7 9 2 11 5 2 — — 3 32 1 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm _ 7 _ _ _ 7 _ 7 _ _ 7 7 _ _ 7 _ __ _ _ 2 7 _ 3 Arad thj. v. ... — 7 — — — — — - 7 — 7 — — — — — — 7 — — — — — — — — — — 7 — — — — — 7 — 2 7 - — — — 3 együtt . . — I 1 — — — — — 2 — I 1 — — — — — 2 — — — 1 — — — — 1 — — 1 — — — — — 1 - 2 3 1 — — — — 6 2 Csanád vm 1 1 i i 1 1 2 3 Krassó-Szörény vm. . 2 3 4 — 1 — 2 - 4 i — — 8 4 Temes vm — - — — — — — — — — 7 — 3 7 — — — 4 — — — — — — — — 7 — 7 — — — — — 2 7 7 7 2 7 — — — 6 Temesvár thj. v. 7 7 7 7 4 4 7 - 7 — — — — — 2 7 — 7 — — — — — 8 Versecz thj. v. . . 1 együtt . . — — 2 — — - — 2 — 1 1 2 1 - — — 5 — — 4 — — — — — 4 2 — 2 — - — — — 4 2 1 9 2 1 — — - 15 5 Torontál vm — 2 2 2 _ 7 3 7 7 — — 3 — — 7 — — — — — 1 — — 4 2 — 7 — 7 8 Pancsova thj. v. — — 7 - — — — - 7 — 7 - — — — — — 7 — — — - — — - — - — 7 — — — — — 3 3 7 2 5 együtt — — 3 — — — — — 3 - 1 — 2 - — 1 4 — 1 — — 1 — — 2 2 - 2 — — — — 4 2 1 6 2 — 1 — 1 13 Összesen . . 1 8 1 10 3 3 5 1 1 _ 1 14 1 — 5 1 3 1 — — 11 4 — 5 — — — — — 9 5 4 21 6 5 2 — 1 44 1 g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . . 1 1 1 i 2 1 1 1 1 1 1 4 2 Besztercze-Naszód vm. 1 1 2 1 3 1 — 2 J — — 4 3 2 4 Csik » 1 1 — 2 5 Fogaras » 0 3 6 Háromszék vm. . . . 1 1 1 3 1 4 7 Hunyad » . . . 1 1 1 — 3 8 Kis-Küküllő » ... — 9 Kolozs » . . . — - - 7 Kolozsvár thj. v. . — - — — 7 — — - 7 — — — — — — — — — 7 — — — — — — 7 7 — — — — — — — 7 2 — — — 7 — — — 3 együtt . — - - — 1 — — - 1 — — — - — — — — — 1 — — 1 — — — — 2 1 — — — — — — — 1 2 — — i 1 — — ~ 4 10 Maros-Torda vm. . . M.-Vásárhely thj. v. — 7 — — — — — — 7 — — — — — — — — - — — — — — — — — 7 — - — — — — 7 7 7 — — — — — -- 2 együtt . . - 1 1 1 1 2 11 1 12 2 13 Szolnok-Doboka vm. . — — — — 1 — — - 1 — — — - — — — — — 1 — - — — — I — 2 — — — — — — — — — 1 — — 1 — 1 — 3 14 Torda-Aranyos » . — 1 1 15 Udvarhely » • — 1 1 Összesen , . — 2 4 5 3 — — — 14 — — — — 1 2 — 3 4 — 1 4 2 2 2 2 17 2 2 6 2 6 9 5 3 4 2 36 h) Fiume v. és k. . . — — — — 1 — — — 1 — — — — — — — — — 1 — — — 1 — — — 2 — — — — 1 — — — 1 1 — 3 — - — 4 Magyarország összesen — 8 58 24 12 — - — 97 13 8 29 18 11 11 4 6 100 48 1 47 36 21 9 9 5 176 25 1 20 8 4 — — — 58 86 18 149 86 48 20 13 11 431 1 II. Horv.-Szlav.-orsz. Belovár-Kőrös vm. . . 1 2 Lika-Krbava » . . 1 3 Modrus-Fiume » . 1 4 Pozsega vm — — 1 1 — — — — 2 T-* — — — — — — 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 — 1 1 — — — — 3 5 Szeréra » .... — — 3 — — — — — 3 — — — — — — — — 7 — — — — — 7 — 2 — — — — — — - — — 7 — 3 — — — 7 5 i 6 együtt . . — 1 1 3 — — - 1 - 6 Varazsd vm — — — — — — — — _ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 együtt . . 1 7 Verő ez e vm :— — 2 Eszék thj. v. . . . 7 — — — 2 8 együtt. . 1 1 2 9 — 2 — 1 1 — — — — 4 Zágráb vm. .... 7 1 — 3 Zágráb thj. v. . . — 7 — 7 — z 2 együtt . . — ‘2 1 — — — — 3 — — — — — — — — — 2 — — — — 2 — — — — — — 2 — 2 1 — — — - 5 Összesen . . — 1 10 3 — — — 14 1 — — - — — — 1 5 — — 1 — — 1 — 7 — — — — — — — — — 6 1 10 4 — 1 — 22 Magy. kor. orsz. ossz. — 9 68 27 12 - — — 111 14 8 29 18 11 11 4 6 101 53 1 47 37 21 9|10 5 183 25 1 20 8 4 — — - 58 92 19 159 90 48*2014 11 453 4 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. i K C3 rs; L § A legcsekélyebb Taglétszám — Mitgliederzahl Bevétel — Einnáhmen ■° s Közjogi alkatrész, országrész, cí 0, mérvet meghaladó tagjáru- lékokból egyéb források- törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye 'SJ § ti) -1 » 13 2 S e csJ XI 45 g'f’S segélyezés meg- nevezése *) az ev elejcn am Anfange az ev végén mit Ende összesen von den bői szám Staatsrechtlicher Bestandtheü, Landestheü, Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranken- * i ~ •<U <ü b/) QJ ríá > S 03'CJ >3 S Süi Benennung dér das Minimál-A usmass überschreitenden Untersiütznngen des Jahres Mit- glieder- beitragen aus son- s ti gén Quellén sammen I Folyó kassen 3 <d ’-t N Cfl rS* to férfi mcinnl. nő weibl. együtt Über- haupt férfi mánnl. nő weibl. együtt Über- haupt koronákban — in Kronen A) Kér. betegsegélyző pénztárak. I. Magyarország. aj Duna bal partja. Árva vármegye. 1 Árva vármegyei kér. betegs. pénztár Alsókubin . 1894 3 1 temetkezési segély a 1 napibér 25-szöröse 310 13 325 284 10 294 1.500 913 2.412 Bars vármegye. 2 Kerületi betegsegélyző pénztár Körmöczbánya . . 1893 2 l családtagoknak orvos 1.409 161 1.570 1.269 150 1.419 12.270 5.456 17.720 3 » » » Léva 1895 2 és gyógyszer 1.274 38 1.312 1.682 57 1.739 12.102 804 12.906 együtt . . . 3.683 199 2.883 3.951 207 3.158 24.372 6.360 30.632 4 Esztergom vármegye. Esztergom vármegyei kér. betegs. pénzt. Esztergom Hont vármegye. 1894 3 f családtagoknak orvos {és gyógyszer, temetke- Izési segély 80 koronáig 3.364 138 2.502 2.473 128 2.600 33.423 3.550 35.973 5 Kerületi betegsegélyző pénztár Ipolyság .... 1894 2 981 48 1.029 1.739 32 1.771 21.698 3.778 25.476 Selmecz- és Bélabánya thj. város. 1893 j családtagoknak orvos 6 Kerületi betegsegélyző pénztár 2 ^ és gyógyszer 645 308 953 665 289 954 8.922 1.315 10.237 együtt . 1.636 356 1.982 2.404 331 3.735 30.630 5.093 35.713 Liptó vármegye. 7 Liptó vármegyei kér. betegs. pénzt. Liptószentmiklós 1893 3 1.773 157 1.930 1.876 343 3.119 15.537 6.607 33.144 Nógrád vármegye. 8 Kerületi betegsegélyző pénztár Balassagyarmat 1894 2 l családtagoknak orvos 1.334 53 1.387 1.495 44 1.539 5.820 896 G.716 9 » » » Losoncz .... 1894 2 J és gyógyszer 2.347 149 2.496 2.492 170 2.662 28.070 1.046 29.116 együtt . . . 3.691 308 3.883 3.987 214 4.201 33.890 1.943 35.838 Nyitra vármegye. 10 Kerületi betegsegélyző pénztár Galgócz 1894 3 958 91 1.049 908 74 982 8.062 693 8.755 11 » » » Nagytapolcsány . 1895 2 1 családtagoknak orvos r és gyógyszer 1.643 146 1.789 1.771 157 1.928 13.773 1.627 15.400 12 » » » Nyitra 1893 2 2.562 93 2.655 2,436 95 2.531 21.676 4.834 26.510 13 » » » Szenicz 1894 2 1.044 143 1.187 1.155 154 1.309 12.109 778 12.887 együtt . , . 6.307 473 6.680 6.270 480 6.750 55.630 7.933 63.552 Pozsony vármegye. / családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 14 Kerületi betegsegélyző pénztár Nagyszombat . . 1893 2 2.044 184 2.228 1.949 ' 100 2.049 18.270 1.340 19.610 Pozsony thj. város. 15 Kerületi betegsegélyző pénztár 1892 2-5 8.833 2.464 11.297 8.427 2.597 11.024 191.134 8.011 199.145 együtt . . . 10.677 3.648 13.525 10.376 2.697 13.073 809.404 9.351 318.755 Trencsén vármegye. 16 Kerületi betegsegélyző pénztár Trencsén .... 1893 2 ^ családtagoknak orvos 2.483 89 2 572 2.489 58 2.547 13.700 773 14.473 17 » » » Zsolna 1893 2 1.380 82 1.462 1.540 131 1.671 13.330 1.027 14.357 együtt . . . 3.863 171 4.034 4.039 189 4.218 37.030 1.800 38.830 18 Turócz vármegye. f családtagoknak orvos Turóczx kér. betegs. pénzt. Turóczszentmárton . . 1895 3 t és gyógyszer 1.149 196 1.345 1.090 156 1.346 9.133 531 9.644 19 Zólyom vármegye. f családtagoknak orvos Zólyommegyei kér. betegs, pénzt. Beszterczebánya 1893 3 és gyógyszer 6.741 187 6.938 8.439 303 8.641 55.500 5.616 61.116 Duna balpartja összesen . . . 41.274 4.740 46.014 44.178 4.847 49.025 495.019 49.584 544.008 h) Duna jobb partja. Baranya vármegye. 20 Kerületi betegsegélyző pénztár Mohács Pécs thj. város Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 2.086 28 2.114 2.055 62 2.117 15.835 1.626 17.461 21 1893 2 2.644 386 3.030 2.888 295 3.183 46.837 3.505 50.342 együtt . . . 4730 414 5144 4 943 357 5.300 63.672 5.131 67.803 Székes fej érvár thj. város. f családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 22 Kerületi betegsegélyző pénztár 1894 3 3.356 308 3.564 3.080 130 3.200 33.307 833 33.140 23 Győr thj. város. Kerületi beregsegéíyző pénztár 1893 3 1.316 93 1.409 1.384 118 1.503 12.983 3.265 16.248 Komárom thj. város, J családtagoknak orvos és gyógyszer 24 Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 3 1.457 48 1.505 2.205 63 2.367 19.556 5.375 34.931 25 Moson vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Magyaróvár . . . 1893 3 1.754 183 1.937 1.496 385 1.781 32.344 1.701 34.045 Somogy vármegye. ( családtagoknak orvos ) és gyógyszer 26 Kerületi betegsegélyző pénztár Kaposvár .... 1894 3 5.337 334 5.561 3.714 184 3'898 21.415 2.966 34.381 Sopron thj. város. 27 Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 3 j családtagoknak orvos és gyógyszer 6.533 787 7.350 6.648 678 7.326 72.063 3.561 75.633 Tolna vármegye. 28 Kerületi betegsegélyző pénztár Szegzárd .... 1893 2 3-740 31 2761 3.669 31 2.690 31.703 3.560 35.363 Vas vármegye. 29 Kerületi betegsegélyző pénztár Szentgotthárd . 1893 2 a családtagoknak in- • gyenes orvosi kezelés és gyógyszer 1.303 2 1.305 1.435 1 1.436 11.156 2.743 13.899 30 » » » Szombathely . . . 1893 2 '2.496 121 2.617 3.982 187 4.169 23.871 767 24.638 együtt . . . 3.799 133 3.932 5.417 188 5.605 35.027 3.510 38.537 Die deutsche Uebersetznng dér Namen dér Krankenkassen siehe Seite 126. *) 1 emetkezési segély = Beerdigungskosten ; családtagoknak orvos és gyógyszer = den Familienmitgliedern unentgeltliche drztUőhe Hilfe und Arznei. o 2. Tahelle. Hanptergebnisse iiber die Thdtigheü dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások - - Ausgahen A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bztv. Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű Vorschri/t- müssiyes Az elhelyezett Angelegtes Tapdijban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Krankengeld, Spitalsvér- pjieyung oder Kindbett-Ünterstützuvg Azon esetek száma, melyekben Anzáhl jener Falié, in welchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott h esői dele Folyó szám — Lauf. Zahl a tagok segélye- zésére zűr Unier- stüizung de Mitglieder igazgatási zu Ver- tvaltungs- egy eb zu sonstigen összesen zu- sammen vagyon Aktivá hiány tartaléktőke koronákban Keservehapital in Kronen részesí- tett tagok betheilten Mitglieder történt segélyezési erfolgten Unier- siützungen tagok M itglied er családtagok Familien- glieder czélokra — Zwecken Passiva esetek Falle napok Tagé csak ingye segélyben gyógysze részest blos unentyelt Hilfe und un Medikamente tvuro n orvosi és ingyen rekben iltek icher drztl. ntgéltlicher koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma tisztvi Beái selők iten theilhaftig én Létszám Anzahl 809 1.087 481 2.377 35 1.445 365 985 1.080 31 37 703 80 1 i 2 1 9.361 2.886 5.441 17.688 38 10.775 1.756 6.124 3.579 305 363 5.722 1.023 679 2 2 2 7.890 3.577 827 12.294 612 10.448 4.042 — 4.114 — 318 397 4.279 1.292 203 2 4 3 17.351 6.463 6.268 39.983 650 31.333 5.798 — 10.338 3.579 633 760 10.001 2.315 883 4 6 35.280 6.938 2.832 35.050 933 21.814 — 3.895 15.398 8.853 755 1.097 11.776 2.934 2-009 7 3 4 13.581 4,374 6.285 24.240 1.236 15.181 6.529 — 7.517 5.799 450 488 4.822 786 — 2 5 5 5.719 2.104 1.S29 9.652 586 8.459 1.119 — 3.535 3.535 216 241 4.306 801 387 2 2 6 19.300 6.478 8114 33.892 1.831 33.640 7.649 — 1L.052 9.334 666 739 9.138 1.587 387 4 7 10.337 3.453 6.929 30.768 1.376 12.092 3 670 — 7.654 7.654 477 749 9.183 1.037 — 8 8 7 4.070 2.146 241 6,457 259 3.096 360 2.650 1.289 328 366 1.611 358 2 2 8 22.081 5.932 473 28.486 630 14.972 — 5.092 12.769 — 492 531 9,536 873 463 2 4 9 36.151 8.078 714 34.943 889 18.068 — 5.452 15.419 1.389 820 897 11.147 1.231 463 4 6 6.903 1.585 101 8.589 166 5.927 2.947 2.424 11 179 183 2.670 620 2 1 10 10.709 3.580 3 14.292 1,108 10.712 4.3G0 — 4.384 3.033 817 847 4.267 454 90 2 3 11 19.433 6.604 — 26.037 473 21.922 8.800 — 11.856 7.344 634 738 6.430 520 853 2 3 12 7.307 4.982 207 12.496 391 11.837 — 2.198 4.623 — 228 261 3.418 431 179 2 2 13 44.352 16.751 311 61.414 3.138 50-398 13.160 5.145 83.287 10.388 1.858 3.039 16.785 2.035 1.133 8 9 13.018 5.500 745 19.263 347 14.825 — 2.655 8.935 — 443 526 6.475 509 449 2 3 14 143.370 32.097 19.565 195.032 4.113 134.064 — 50.692 89.852 27.072 3.491 4.069 85.281 6.416 _ 2 12 15 156.388 37.597 80.310 814.395 4.460 148.889 — 53.347 98.787 37.072 3.934 4.595 91.756 6.925 449 4 15 10.187 3.364 509 14.060 413 14.087 2.257 5.331 _ 364 388 5.432 1.365 1.370 3 16 9.864 3.787 491 14.145 212 7.850 — 1.010 7.033 — 305 418 4.964 493 128 2 3 17 30.051 7.151 1.003 88.305 625 31.937 — 3.267 13.364 — 669 806 10.396 1.858 1.498 3 6 5.809 1.933 1.698 9.440 204 6.081 1.238 — 3.841 1.485 136 155 4.014 1.113 476 3 2 18 47.193 8.525 5.034 60.751 365 35.817 33.329 12.553 1.317 1.537 24.008 3.741 2.493 2 6 19 372.970 104.453 53.694 531.117 13.486 361.404 31.869 71.106 231.254 83.287 11.186 13.381 198.896 24 836 9.779 34 64 11.886 4.372 269 16.527 934 12.421 — 3.400 10.015 4.701 370 383 7.320 935 — — 3 20 35.249 8.321 6.302 49.872 470 22.343 5.900 — 12.000 6.000 1.811 2.238 17.040 450 3 3 21 47.135 13.693 6.571 66.399 1.404 34.764 5.900 3.400 23.015 10.701 8.181 8.621 24.360 1.445 — 3 6 31.647 9.524 414 31.585 1.555 13.567 — . 4.036 10.394 1.000 710 9 04 9.794 1.028 338 4 22 6.850 5.868 2.976 15.694 554 8.740 1.950 — 6.790 868 236 364 3.741 997 — 5 23 13.985 5.015 4.863 33.863 1.068 17.257 6.112 — 8.591 6.636 407 5 37 5.971 247 507 — 5 24 16.715 4.074 3.813 33.603 443 17.520 — 10.296 9.338 311 495 530 8.249 287 139 5 5 25 17.464 6.534 359 34.357 34 14.910 — 2.843 10.230 1.028 551 650 8.896 3.415 758 1 5 26 55.857 14.730 1.990 73.567 3.056 39.032 — 6.913 39.082 5.196 2.092 3.442 36.614 1.724 — 1 6 27 20.393 8.673 3.508 33.572 2.691 32.485 11.595 — 17.523 17.533 658 773 11.113 2.854 — 3 5 28 7.505 4.540 1.325 13.370 529 14.651 6.401 7.228 7.228 296 393 4.027 206 136 1 3 22 14.044 9.462 705 24.211 427 15.173 — 1.598 7.981 — 474 559 8.910 1.212 741 1 4 30 31.549 14.003 3.030 37.581 956 39.834 6.401 1.598 15.209 7.328 770 952 13.937 1.418 877 3 7 6 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. CjrSi u S A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen N -J3 S? * g S Közjogi alKatresz, országrész, törvényhatóság és-’ a betegsegélyző pénztár N S C’y ^ “■1 s «S « 60 -S 1 8 S az év elején am Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból von den egyéb források- ból összesen neve es szeKneiye *g«l ■d N Staatsrechtlicher Bestandtheü, Landestheil, Municivium, sowie Namen und Sitz dér Kremlién- j>> ] "aj bj) 0> o > 8 M'O Q « & -5 -h g •<? S ^ COrS: Benennmig dér das Minimál-A usmass iiberschreitenden Unierslütxttngen des Jáhres Mit- glieder- beitragen. aus son- stigen Quellén sammen 'O o b-i kassen >■ <u . ■“3 fe b W rSi lo w :o Jg - férfi mannl. nő iveibl. együtt Über- haupt férfi mannl. nő weibl. együtt Über- haupt koronákban — in Krouen Veszprém vármegye. í családtagoknak orvos l és gyógyszer 31 Kerületi betegsegélyző pénztár Pápa . . . 1893 2 1.162 78 1.240 1.044 86 1.130 14.951 514 15.465 32 » » » Veszprém . . 1894 2 1.221 1.304 2.525 1.080 1.484 2.564 14.820 1.636 16.456 együtt . 3.383 1.382 3.765 2.134 1.570 3.694 39.771 3.150 31.931 Zala vármegye. 1 családtagoknak orvos \ és gyógyszer 33 Kerületi betegsegélyző pénztár Nagykanizsa , , 1895 2 2.213 321 2.534 2.481 268 2.749 24.000 4.907 28.907 34 » » » Zalaegerszeg • . 1894 2 1.796 34 1.830 1.971 28 1.999 15.404 1.842 17.246 együtt . 4.009 355 4.364 4.453 396 4.748 39.404 6.749 46.153 Duna jobb partja összesen . . . 36.294 3.888 40.182 87.182 3.879 41.011 379.244 38.801 418.045 c) Duna-Tisza köze. £ács-Bodrog vármegye. í családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 35 Kerületi betegsegélyző pénztár Zenta .... 1895 2 892 127 1.019 974 110 1.084 8.856 573 9.429 Baja thj. város. 36 Kerületi betegsegélyző pénztár 2 1.244 152 1.396 1.167 121 1.288 9.791 435 10.226 Szabadka thj. város. 37 Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 2.525 265 2.790 2.715 307 3.022 20.510 5.463 25.973 38 Újvidék thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1894 2 I családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 2.925 139 3.064 3.098 ISO 3.278 36.691 3.423 40.114 Zombor thj. város. í családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 39 Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 3.334 86 3.42C 2.717 97 2.814 17.597 2.759 20.356 együtt . 10.930 769 11.681 10.671 815 11.486 93.445 13.653 106.098 Csongrád vármegye. 40 Kerületi betegsegélyző pénztár Szentes . , 1893 2 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 664 67 731 688 9 697 4.879 463 5.342 Hódmezővásárhely thj. város. 41 Kerületi betegsegélyző pénztár Szeged thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 3 ( temetkezési segély a 1.179 29 1.208 1,049 40 1.089 11.548 1.760 13.308 42 1893 2 j napibér 40-szerese, | családtagoknak orvos l és gyógyszer 3.533 791 4.324 3.339 753 4.092 51.939 1.381 53.320 együtt . 5.376 887 6.263 5.076 803 5.878 68.366 3.604 71.970 Heves vármegye. 43 Kerületi betegsegélyző pénztár Eger .... 1893 2 | családtagoknak orvos 1.690 49 1.739 1.839 47 1.886 20.451 3.499 23.950 44 » » » Gyöngyös . . 1894 2 f és gyógyszer 2.129 104 2.233 2.197 66 2.263 17.223 1.464 18.687 együtt . 3.819 153 3.972 4.036 113 4.149 37.674 4.963 43.637 Jász-Nagy-Kn n- Szóin oh vármegye. 45 Kerületi betegsegélyző pénztár Jászberény . 1893 3 í családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 1.319 9 1.328 1.336 4 1.340 14.210 872 15.082 46 » » » Szolnok . . , 1892 2 4.067 95 4.162 4.244 104 4.348 28.288 7.663 35.951 együtt . 5.386 104 5.490 5.580 106 5.688 43.498 8.535 51.033 Pesí-Pilis-Solt-Kis ■ Kun vármegye. 47 48 Kerületi betegsegélyző pénztár Kiskunhalas . » » » Vácz .... 1895 1893 2 2 í temetkezési segély a ) napibér 25-szörose 1.212 1.094 7 399 1.219 1.493 1.225 1.147 7 409 1.232 1.556 7.493 18.950 458 1.413 7.951 20.363 együtt . 2.306 406 2.712 2.372 416 2.788 26.443 1.871 28.314 Budapest székes főváros. J családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 49 Kerületi betegsegélyző pénztár 1892 2 36.610 9.342 45.952 44.530 11.334 55.864 1,085.431 40.61? 1,126.048 Kecskemét thj. város. 50 Kerületi betegsegélyző pénztár • 1893 2 1.441 343 1.784 1,486 343 1.829 16.661 1.076 17.737 együtt . 40.357 10.091 50.448 48.388 13.093 60.481 1,138.535 43.564 1,173.009 Duna-Tisza köze összesen . 65.838 12.004 77.862 73.751 18.931 87.682 1,370.518 73.319 1,443.837 d) Tisza jobb partja. A bánj- Torna vármegye. • 51 Kerületi betegsegélyző pénztár Szikszó . . . 1893 2 532 4 536 596 2 598 5.338 1.151 6.489 Kassa thj. város. 52 Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 2.491 595 3.086 2.682 677 3.359 30.562 7.766 38.328 együtt . . . 3.023 599 3.622 3.378 679 3.957 35.900 8.917 44.817 Bereg vármegye. 53 Kerületi betegsegélyző pénztár Beregszász . . 1895 2 l családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 712 26 738 783 25 808 6.663 339 7.002 54 » » » Munkács . . 1893 2 309 3 312 325 2 327 4.218 1.512 5.730 együtt . . . 1.031 39 1.050 1.108 87 1.135 10.881 1.851 13.733 Borsod vármegye. 55 Kerületi betegsegélyző pénztár Miskolcz . . 1893 3 1.745 484 2-329 1.769 507 3.376 33.774 1.885 35.659 Gömör vármegye. családtagoknak orvos ' és gyógyszer 56 57 Kerületi betegsegélyző pénztár Rimaszombat * * o Rozsnyó . . ; ; 1893 1893 2 2 1.860 829 84 16 1.944 845 1.853 860 65 10 1.918 870 17.299 8.066 2.051 681 19.350 8.747 együtt . . . 3.689 100 ■9.7.99 3.713 75 3.788 85.365 3.733 38.097 Sáros vármegye. 58 Kerületi betegsegélyző pénztár Eperjes . 1894 2 ' családtagoknak orvos \ és gyógyszer 623 35 658 773 45 818 6.843 887 7.739 Szepes vármegye. 59 Kerületi betegsegélyző pénztár Gölniczbánya 1894 2 931 22 953 1.003 29 1.032 6.361 782 7.143 60 » » » Igló .... 1894 2 családtagoknak orvos 702 83 785 728 102 830 10.235 811 11.046 61 » » » Késmárk . . • • 1894 3 és gyógyszer 1.376 167 1.543 1,548 174 1.722 21.925 755 22.680 együtt . . • 3.009 372 3.281 3.379 305 5.5841 38.531 3.348 40.869 Die deutsche Uebersetztmg dér Xamsn dér Krankenkasseu síelte Seite 120. 7 2. Tabelle. Hauptergebnisse üher die Thatigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások - - Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Krémén Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bziv. Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű Vorschri/t- mássujes Az elhelyezett Angelegtes Tapdíjban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Krankengeld, Spilalsver- pftegung oder Kindbett-ünteruützang Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falié, in welcfien die Díjazás nélküli nicht besőidete Díjazott besoldete Folyó szám — Latif. Zahl a tagok segélye- zésére ‘ zűr Unter- ■ stützungde Müglieder igazgatási zu Ver- waltungs- egyéb zu sonstigen összesen ztt- sammen vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban ReservekapHal in Kronen részesi- tett tagok belheilten Mit glieder történt segélyezési . erfolgten Un tér- stüizungen tagok Mitglied er családtagok Familien- glieder czélokra — Zwechen esetek Füllé napok Tagé csak ingye segélyben gyógysz részes blos unentgelt Hilfe und nr Medikamente te nr m orvosi és ingyen erekben koronákban — in Eremen koronákban in Kronen száma licher clrztl. entgeltlicher theilhaflig len tisztviselők Be amién Létszám Anzahl 7.022 6.106 1.836 14.964 501 13.697 5.468 8.229 5.301 198 349 3.014 688 ' 385 i 5 31 7.973 5.267 742 13.982 2.474 11.878 — 1.149 7.550 — 256 260 5.292 938 — 3 3 32 14.995 11.373 3.578 38.946 3.975 35.575 5.468 1.149 15.779 5.301 454 609 8.306 1.626 385 4 8 18.368 6.104 4.010 28.482 425 18.056 5.528 _ 7.48) 532 617 9.716 1.083 162 3 33 11.437 4.348 263 16.048 1.198 17.350 2.567 — 5.606 — 322 342 6.025 982 — 1 3 34 39.805 10.453 4.373 44.530 1.633 35.406 8.095 — 13.087 — 854 959 15.741 3.065 163 1 6 266.394 102 927 32,875 401.696 16.349 269.070 45.521 30.234 167.868 55.692 9.898 11.220 145.722 16.106 3.056 20 51 5.530 3.645 12 9.187 242 6.446 956 — 3.021 — 165 197 2.742 991 93 2 3 35 5.152 3.841 1.095 10.088 138 6.802 972 — 5.355 5.325 138 149 3.371 1.052 — 2 2 36 14.506 6.678 4.020 25.204 769 20.352 713 — 10.724 — 488 935 8.150 1.160 249 2 2 37 27.084 9.224 2.634 38.942 1.172 29.568 6.847 — 21.805 16.572 1.158 1.551 14.094 1.301 1.426 2 4 38 10.510 6,189 3.309 20.008 348 17.742 4.467 — 9.154 4.000 559 647 6.158 958 419 2 4 39 63.783 39.577 11.070 103.439 3.669 80.910 13.955 — 50.059 35.897 2.508 3.479 34.515 5.462 2.187 10 15 2.343 1.699 825 4.867 475 4.124 — 1.578 2.774 — 90 93 1.417 495 117 2 3 40 6.042 3.807 2.489 12.338 970 9.774 1.575 — 7.216 7.216 160 172 3.098 I 065 — 2 2 41 43.033 7.802 146 50.981 2.339 47.256 — 29.250 29.959 60 1.624 2.204 21.634 5.697 _ 2 2 42 51.418 13.308 3.460 68.186 3.784 61.154 1.575 30.828 39.949 7.276 1.874 2.469 26.149 7.357 117 6 7 12.200 5.937 5.220 23.357 593 34.096 6.086 11.120 11.303 370 520 4.640 2.140 315 1 3 43 11.341 5.575 1.037 17.953 734 27.597 12.564 — 9.376 6.161 404 471 4.305 2.756 1.004 3 3 44 33.541 11.513 6.357 41.310 1.337 61.693 18.650 — 80.496 17.464 774 991 8.945 4.S96 1.319 4 6 9.257 4.014 1.254 14.525 557 9.995 1.867 5.695 187 192 3.525 756 2 2 45 23.633 9.728 134 33.495 2.456 23.779 — 1.755 15.038 0.602 523 531 8.671 3.606 3.343 2 3 46 33.890 13.743 1.388 48.020 3.013 33.774 1.867 1.755 30.733 6.662 710 733 13.196 4.363 3.343 4 5 3.574 3.729 200 7.503 448 6.187 201 2.322 151 168 2.046 937 2 4 47 11.998 5.680 2.056 19.734 629 11.815 877 — 8.963 4.389 310 333 5.404 1.303 — 2 3 48 15.572 9.409 2.256 27.237 1.077 18.002 1.078 — 11.285 4.380 461 501 7.450 2.240 — 4 7 986.973 121.653 4.849 1,113.475 12.573 672.116 — 240.767 487.989 121.032 18.634 30.373 420.008 20.267 33.508 4 37 49 11.940 4.973 102 17.015 722 14.295 2.608 — 9.470 7.800 446 474 8.237 1.591 4 3 50 1,014.485 136.035 7.307 1,157.727 14.372 704.413 3.686 340.767 508.744 133.331 19.541 31.348 435.695 34.098 33.508 13 47 1,185.116 204.174 29.382 1,418.672 26.165 941.944 39.733 273.350 639.981 190.520 25.407 39.010 517.500 46.075 40.474 36 80 2.988 2.666 30 5.684 805 4.072 — 1.276 3.240 — 48 52 578 470 — 2 2 51 22.503 6.325 151 28.979 9.349 17.282 — 4.234 17.282 920 1.056 17.107 3.759 2 3 52 35.491 8.991 ISI 34.663 10.154 21.354 — 5.510 20.533 — 968 1.108 17.685 4.239 — 4 5 4.481 2.391 — 6.872 130 9.849 117 2.68) 199 240 3.220 1.822 157 I 1 53 2.781 1.453 630 4.864 866 4.295 1.294 — 3.001 1.923 128 132 1.217 379 164 3 1 54 7.363 3.844 630 11.736 996 14.144 1.411 — 5.683 1.923 327 372 4.437 3.301 331 4 3 30.531 7.359 6.130 33.900 1.759 15.635 1.420 — 13.274 8.540 577 659 9.356 840 — 3 3 55 11.858 3.869 2.319 18.046 1.304 9.552 529 8.351 2.199 173 252 3.488 1.551 135 2 2 56 5.979 1.795 242 8.016 731 6.429 — 308 4.133 — 211 232 3.761 573 — 2 2 57 17.837 5.664 3.561 36.063 3.035 15.981 529 308 12.484 2.199 384 484 7.349 3.124 135 4 4 4.386 3.438 495 7.319 410 4.298 — 63 2.398 — 119 139 1.095 682 210 3 ,0 58 5.149 1.518 ,6.667 476 4.923 1.720 3.733 1.824 247 311 5.208 454 2 1 59 7.530 2.768 350 10.648 398 5.089 — 667 3.265 — 363 427 4.193 142 80 i 2 60 14.448 3.713 1.395 19.556 3.124 17.187 — 12.453 7.900 — 492 643 5.987 1.587 403 3 3 61 37.137 7.999 1.745 36.871 3.998 27.199 — 14.840 14.898 1.824 1.102 1.381 15.3SS 3.183 483 6 6 Folyó szám - Lanj. Zahl 8 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. CtJ •S.5 A legcsekélyebb Taglétszám Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye N S 'ü s s CV-S £ cd S bű 1 5 2 mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése az am év elején Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból 1 von den Mit- glieder- beitragen egyéb orrások- ból összesen '§5 8 “g S s Benennung dér das Minimál-A usmass zu- Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, 4? | a •O b£ des Jahres aus son- stigen Quellén satumén Municipium, somié Namen und Sitz dér Kremlién- ü berschreitenden kassen <D '«v =5 0) -kJ - N Unterstütznngen férfi nő együtt férfi nő együtt Kronen < —^ mdnnl. iveihl. Üher- hnnvt mdnnl. weibl. baupt Ung vármegye. 9.093 720 9.813 Kerületi betegsegélyző pénztár Ungvár 1893 2'5 692 82 774 798 101 899 Zemplén vármegye, Kerületi betegsegélyző pénztár Homonna .... » » » Sátoraljaújhely . . 1893 1893 3 2 f családtagoknak orvos \ és gyógyszer 1.247 1.762 28 33 1.275 1.795 1.101 1.666 14 44 1.115 1.710 10.138 17.141 266 723 10.404 17.864 együtt . . . 3.009 61 3.070 2.767 38 2.825 27.279 989 28.268 Tisza jobb partja összesen . . . 15.811 1.602 17.473 16485 1.797 18.282 187.655 20.329 207.984 e) Tisza bal partja. Békés vármegye. 2.203 25.715 Kerületi betegsegétyző pénztár Gyula 1893 2 3090 75 3.165 2.964 87 3.051 23.512 Nagyvárad thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 / családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 5.136 421 5.557 5.054 406 5.460 64.527 13.807 78.334 Bebreczen ülj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 3.862 359 4.221 4.210 395 4.605 42.658 4.005 46.663 Máramaros vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Máramarossziget . 1894 2 1.667 35 1.702 1.516 29 1645 14.587 234 14.821 Szabolcs vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Nyíregyháza . . . 1893 2 1.897 6 1.903 1.929 11 1.940 9.314 6.907 16.221 Szatmár vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Nagykároly . . . 1893 2 1.403 34 1,437 1.311 37 1.348 11.641 1.566 13.207 Szatmárnémeti thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1894 2 J családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 1.978 44 2.022 1.867 92 1.959 22.356 1.372 . 23.728 együtt . . . Szilágy vármegye. 3.381 78 3.459 3.178 129 3.307 33.997 2.938 36.935 7.337 J családtagoknak orvos 1893 2 984 56 1.040 1061 69 1.130 6.998 339 Tisza hal partja összesen . . . 20.017 1.030 21.047 10.912 1.126 21038 195.693 30.433 226.026 f) Tisza-Maros szöge. Arad vármegye. 1.229 18.795 Kerületi betegsegélyző pénztár Borossebes . . . 1893 2 1.285 35 1.320 1.401 58 1.459 17.566 Arad thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1892 2 J családtagoknak orvos l és gyógyszer 3.849 622 4.471 3.958 436 4.394 61.923 3.613 65.536 együtt . . . 5.134 657 5.791 3.359 494 5.853 79.489 4.842 84.331 Csanád vármegye. í családtagoknak orvos \ és gyógyszer 14.256 Kerületi betegsegélyző pénztár Makó 1893 2 1.482 291 1.773 1.514 269 1.783 12.489 1.767 Krassó-Szörény vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Karánsebes . . . » » » Lúgos 1893 1895 2 2 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 474 1.679 4 106 478 1.785 462 1.961 5 145 4G7 2.106 3.708 20.274 262 649 3.970 20.923 együtt . . . 2.153 110 2.263 2.423 150 2.573 23.982 911 24.893 Temesvár thj. város. 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 o 3.890 509 4.309 4.826 667 5.493 54.601 7.427 62.028 Vecsecz thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár 1893 2 (26 héten át családtagok- 1 nak orvos és gyógyszer itemetk. járulék a napi- 40-szerese. 2.618 350 2 968 3.043 290 3.333 22.111 1.204 23.315 együtt . . 6.508 859 7.367 7-869 957 8826 76.712 8.631 85.343 Torontál vármegye. f családtagoknak orvos \ és gyógyszer 26.883 19.799 Kerületi betegsegélyző pénztár Nagybecskerek . . » » » Nagykikmda . . . 1893 1803 2 2 2.066 1.876 147 42 2.213 1.918 1.906 1.987 198 57 2.099 2.044 21.314 17.701 5.569 2.098 összesen . . . 3.942 189 4.131 3.893 250 4.143 39.015 7.667 46.682 Pancsova thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár . . együtt . . 1893 2 1.033 54 1.087 980 65 1.045 12.336 4.702 17.038 4.975 243 5.218 4.873 315 5.188 51.351 12.369 63.720 Tisza-Maros szöge összesen . . . 20.252 2.160 22.412 22 038 2.185 24,223 244 023 28.520 272.643 g) Erdély. Alsó-Fehér vármegye, 249 4.274 Kerületi betegsegélyző pénztár Gyulafehérvár . . 1894 5 572 9 581 565 11 576 4.023 Besztercze-Naszód vármegye. 919 929 12.143 1.309 13.452 Kerületi betegsegélyző pénztár Besztercze .... 1893 869 50 29 958 Brassó vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Brassó 1893 £ í családtagoknak orvos ) és gyógyszer 3.893 685 4.376 4.186 721 4.907 52.570 2.713 55.283 Csik vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Csíkszereda . . . 1894 2 J családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 683 31 714 747 34 781 3 815 89 3.904 Fagaras vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Bogaras .... 1894 2 j családtagoknak orvos | és gyógyszer 763 90 853 754 79 833 4.549 1.347 5.896 Háromszék vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Sepsiszentgyörgy . 1894 2 j családtagoknak orvos és gyógyszer 1.335 68 1.408 1.196 62 1.256 13.057 1.561 14.618 Hunyad vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Déva 1895 2 / családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 2.205 46 2.233 1.412 46 1.456 10.936 3.414 14.360 Die deulsche Ueberselzung dér Nemien dér Krankenkassen stehe Seite 12G. 2. Tabella. Hauptergebnisse tiber die Thatigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. í> Kiadások Ausgabcn A bevételei - többlete Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzn Passiva ú ‘ Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály szerű Vorschri/l- massiges - Az elhelyezet Angelegtes Tapdijban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Ai>zahl dér mit Krankcrgeld, Spilalsver- pjlegmíg odor Kindbeit-Unterstützung Azon esetek száma, melyekben Anzáhl jener Falié, in weleken die Díjazott besoldete ts s s >■4 1 a 'cd N a tagok segélye- zésére zűr Unier- stützung dér Müglieder igazgatási zu Ver- waltungs- egy eb zu sonstigen összesen koronák bán Übcr- schuss dér vagyon Aktivá hiány Passiva tarts kon Reservt iléktőke Mákban kapital in ronen részesi tett tagol heiheiltet Mitgliede történt segélyezési erfolgten Unier- stützungen tagojí Mitglied e családtago Familien r glieder II ■<d sg czélokra - - Zweckei * zu- satumén i esetek Falle napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blüs unentgeltlicher ürztl. Jlilfc und unentgeltlirher Medíkamente theilhajlig vlurdén - 45* N C3r5Ő ÍZ? ^ Q e koronákban - in Kronen Einnah- men in Kronen koronákban in Kronen K száma tisztviselői Beamien Létszám Anzahl V >? O 6.51 9 2.86 1 51 . 9.43t 377 10.32b — 2.034 6.55 S 936 ISI 211 1.9SC 1.257 L- í í 62 7.06Í 2.65( 67í 10.398 e 9.28C . — 3.37C 4.79 3 — 23C 247 3.861 1.56C ne 2 s 63 r 10.50- 6.32- 74' 17.57c 28f 15.244 — 895 11.43 3 4.84C 235 293 4.214 1.70S 734 2 4 64 17.561 8.981 1.42t 27.97c 29b 24.524 — 4.26: 16.23* í 4.84C 46b 54C 8.075 3.26c 85C 4 7 126.7U 48.03( 13.211 187.966 20024 133.453 3.36( 27.018 92.05( ) 20.264 4124 4.894 65.265 16.779 1.999 29 31 16.201 7.98C 1.291 25.472 243 18.929 — 4.553 10.22t 433 583 8.017 2.073 ő 2 65 57.096 17.16S 1.362 75.815 2.519 45.860 6.810 31.97Í 5.000 1.637 1.991 22.577 4.763 2.586 1 7 66 33.564 10.577 133 44.274 2.389 45.059 — 26.595 22.317 852 919 17.299 3.019 — 2 4 67 11.143 3.650 S 14.801 20 14.030 — 9.426 6.54Í 193 226 3.386 1.663 — 2 5 68 8.476 6.450 652 15.578 643 13.321 — 4.625 4.92? 153 153 1.753 2.182 — 1 4 69 7.902 5.052 73 13.027 180 14.830 5.880 — 7.936 6.820 206 243 3.028 1.613 — 2 8 70 17.873 5.565 42 ‘ 23.480 ■ 248 13.080 — 3.577 8.161 2.251 80? 851 9.211 3.917 239 2 3 71 25.775 10.617 115 36.507 428 27.910 5.880 3.577 16.097 9.071 1.013 1.094 12.239 5.530 239 4 6 1 3.386 3.797 151 7.334 3 6.226 — 2.187 4.766 601 107 137 1.123 1.097 _ 5 3 72 155.635 60.234 3.912 219.781 6.245 171.835 5.880 57.773 96.856 14.672 4.388 5.103 66.394 20.327 2.825 15 29 9.149 3.611 4.917 17.677 1.118 7.953 1.051 — 5.902 4.117 310 343 4.082 1.088 — 1 3 73 54.457 7.437 624 62.518 3.018 34.925 _ 20.252 34.925 8.740 2.016 2.345 28.888 1.814 2.779 2 3 74 63.606 11.048 5.541 80.195 4.136 42.878 1.051 20.252 40.827 12.857 2.326 2.688 32.970 2.902 2.779 3 6 8.305 3.697 1.623 13.625 631 10.965 3.289 — 6.281 5.123 153 161 3.872 960 134 2 2 75 2.725 1.118 9 3.852 118 1.636 131 1.436 800 80 1-01 1.125 110 166 2 3 76 14.708 5.890 229 20.827 96 17.052 — 10.907 7.309 — 281 418 8.117 1.239 223 3 77 17.433 7.008 238 24.679 214 18.688 — 11.038 8.745 800 361 519 9.242 1.349 389 2 6 27.718 10.915 19.856 58.489 3.539 65.443 15.891 — 23.160 23.160 944 1.214 13.423 1.089 256 2 3 78 18.835 2.541 1.224 22.600 715 13.404 — 3.357 9.652 — 621 716 10.873 1.502 27 2 2 79 46.553 13.456 21.080 81.089 4.254 78.847 15.891 3.357 32.812 23.160 1.565 1.930 24.296 2.591 283 4 5 15.896 7.459 2.276 25.631 1.252 17.354 5.647 14.605 1.539 476 575 6.886 1.419 537 2 2 80 12.595 5.954 33 18.582 1.217 10.851 965 — 8.913 1.522 723 820 6.870 612 349 2 2 81 28.491 13.413 2.309 44.213 2.469 28.205 965 5.647 23.518 3.061 1.199 1.395 13.756 2.031 886 4 4 7.920 5.312 2.194 15.426 1.612 13.073 2.113 — 8.602 7.346 199 210 3.137 505 2 2 82 36.411 18.725 4.503 59.639 4.081 41.278 3.078 5.647 32.120 10.407 1.398 1.605 16.893 2.536 886 6 6 172.308 53.934 32.986 259.227 13.316 192.656 23,809 40.294 120.785 52.347 5.803 6.903 87.273 10.338 4.471 17 25 2.320 1.662 180 4.162 112 2.111 — 671 1.689 — 56 60 1.506 421 — 2 2 83 9.096 4.006 38 13.140 312 10.125 — 4.492 4.762 — 308 360 4.888 1.010 — 1 2 84 42.427 8.850 1.450 52.727 2.556 35.343 — 9.892 26.963 3.979 1.480 1.823 22.297 3.210 1.181 2 4 85 2.445 1.187 — 3.632 272 7.155 1.771 — 1.350 — 118 118 1.903 108 23 1 4 86 4.284 1.549 28 5.861 35 6.626 — 2.729 2.742 — 165 173 2.254 162 2 1 3 87 10.422 3.178 260 13.860 758 7.157 — 747 5.351 — 236 283 5.646 791 160 2 2 88 8.033 5.875 297 14.205 145 11.904 1.303 — 3.742 414 939 5.121 216 — — 3 89 Folyó szám — Lauf. Zaht 10 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye Staatsrechilicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranhen- kassen C3 rS L S Taglétszám — Mitglicdérzahl Bevétel — Einnahmen n p A legcsekélyebb N S C*Q •a) 8 5 5 g bn -S « S 8 mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése' az am év elején Anfange az év végén mit Eh de tagjáru- lékokból : von den egyéb orrútok- ból összesen zn- ír 1 a bű ccS g ^ Benennnng dér das des Jahres glieder- ans son- stigen Quellén sammen tU3 Minimál- Ausmass überschreitenden beitragen együtt Über- haupt ® W«J <u "rf r •j N D Unterstütznngen férfi nő együtt férfi nő Kronen —>U1 :q, 2? mánnl. iveibl. Über- hauvt mánnl. weihl. 1895 3 \ családtagoknak orvos 1 és gyógyszer 2.537 92 3.639 3818 119 2.937 34.099 2-880 26.979 1893 3 í családtagoknak orvos [ és gyógyszer 2.432 73 2.505 2.333 72 2.424 87.369 1.233 28.601 1894 3 1.613 111 1.724 1.839 99 1.938 17.995 2.815 20.810 1893 3 [ családtagoknak csak [ orvosi segély 3.949 574 4.533 3.963 632 4.595 51.463 4.978 56 440 1895 3 1 családtagoknak orvos \ és gyógyszer 1.034 83 1.116 1.011 85 1.096 8.504 390 8.794 1893 2 1.253 64 1.317 1.303 49 1351 14.176 1.473 15 649 1893 3 935 103 1.038 833 97 939 8.604 848 9.453 24.073 2.080 26.158 23.906 2.135 26.041 253.304 25.198 278.502 1895 3 4.384 760 5.144 4.998 916 5.913 107.306 8 004 115.310 227 963 28.324 256.287 242.400 30.815 278 215 3,232.662 274.188 3,506.850 1893 2 1.903 7 1.909 1.905 5 1.910 13.907 1.821 15.728 1893 3 1.988 404 8 386 3.761 497 3.258 37.938 4.461 43.419 1893 9 808 42 850 981 24 1.005 14.071 2.882 16.953 1894 2 745 20 .765 1.036 39 1.075 6.512 1.413 7.925 1.553 63 1615 3.017 63 2.080 20.583 4.295 34.878 1893 2-5 1.319 67 1.386 1.275 78 1.353 10.892 804 11.696 1893 3 974 44 1.018 959 42 1.001 17.671 6.885 24.556 1893 2 952 65 1.017 1.227 32 1.259 15.034 870 , 15.904 3.245 176 3.421 3.461 152 3.613 43.597 8.559 52.156 1892 3 1.364 162 1.526 1.484 49 1.533 22.758 2.750 25.508 4.609 338 4.947 4.943 201 5.146 66.355 11.309 77.664 1893 5 1.715 149 1.S64 1.998 149 2.141 25.349 1.797 27.046 1893 2 1.387 21 1.408 1.917 8 1.925 11.182 1.443 12.625 1894 2 4.691 365 . 5.056 4.449 355 4.804 76.323 14.191 90,514 6.078 386 6.464 6.366 363 6 739 87.505 15.634 103.139 1894 2 1.208 214 1.422 1.099 202 1.301 12.654 566 13.220 1,893 2 932 63 995 1.010 58 1.068 16.098 716 16.814 2.140 277 2.417 2.109 260 2.369 28,752 1.282 30.034 1893 3 8.019 1.115 9.134 9.293 1.398 10.691 177.582 7.466 185.048 10.159 1.392 11.551 11.403 1.658 13.060 206 334 8.748 215.083 27.998 2.738 30.736 31.388 2.936 34 324 457.891 48.065 505956 255.961 31.082 287.023 273.788 33.751 307.539 3,690.558 322.253 1,012.806 1898 3 S0& 14 832 709 15 \ 724 6.434 430 6.864 1898 3 j orvos és gyógyszer a 1 családtagoknak 615 6 633 634 IC 644 3.947 44 3.991 1.428 22 1.445 1.343 25 1.36S 10.381 474 10 855 1891 3 238 34 237 351 36 88í 1.977 8C 2.057 1891 2 20C — 20C 19: 19! 1.15C 95 1.245 189C 2 1.34C 14 1.354 1.30C >. S 1.30 l 7.138 2.995 10.136 1.34C 14 1.554 1.492 2 1.49: 8.28Í: 1 3.09Í 11.381 90 91 92 93 94 9& 96 97 1 2 3 4 Kolozsvár thj. táros. Kerületi betegsegélyző pénztár................ Marosvásárhely thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár................ Nagy-Küküllű vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Segesvár . . . . Szeben vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár , Nagyszeben . . . Szolnok-Doboha vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Dés............ Torda-Aranyos vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Torda . . _. . Udvarhely vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Székelyudvarhely Erdély összesen . . h) Fiume város és kerülete. Kerületi betegsegélyző pénztár............... Magyarország összesen . . II. Horvát-Szlavonországok. Belovár-Körős vármegye. betegsegélyző pénztár Belovár . Modrus-Fiume vármegye. betegsegélyző pénztár Susak Kerületi Kerületi Pozsega vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Bród . . . Kerületi betegsegélyző pénztár Pozsega . . együtt Szeréin vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Mitrovica . » » » Vinkovoe . » » » Vukovár Zimony thj. város. 8j Kerületi, betegsegélyző pénztár együtt 14 Kerületi Kerületi Kerületi Varazsd thj, város. betegsegélyző pénztár . . • Veröcze vármegye. betegsegélyző pénztár Slatina Eszék thj. varos betegsegélyző pénztár ..... együtt Zágráb vármegye. Kerületi betegsegélyző pénztár Károlyváros » » » Sziszek . , összesen Zágráb thj. város. Kerületi betegsegélyző pénztár............ együtt Horvát-Szlavonországok összesen Magyar korona országai összesen B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. I. Magyarország a) Duna bal partja. Esztergom vármegye. Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Esztergom . Zólyom vármegye. Ipartestületi betegseg. pénztár, Beszterczebánya Duna bal partja összesen . b) Duna jobb partja. Baranya vármegye. Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Siklós . . Fejér vármegye. Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Mór . . . Székes fej érvár thj. város. Ipartestületi betegsegélyző pénztár . gyütt Die dentsche Uebersetzung dér Namen dér Krahkenkassen siehe Seile 126. H 2. Tabelle. Hauptergebnisse iiber die Thátigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1S9S. Kiadások — Aasgaben A bevételek többlete Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktíva bzw Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű Vorschri/t- massiyes Az elhelyezett Angelegies Tapdijban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Ansahl dér mit Krankengeld; Fpitulsver- pjlegung oder Eindbett- Untemtiitzuvg Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falle, in tvelch en die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete izám — Lauf. Zahl a tagok segélye- zésére zűr Unier stützung de ■Mitglieder igazgatási zu Ver- waliungs- egyeb zn sonstigen összesen koronák- ban Über- schuss dér vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Keservekapital in Kronen részesí- tett tagok betheilten Mitglieder történt segélyezési erfolgten Unter- stützungen tagok Mitglied e családtagok Famüien- glieder r czélokra — Zivecken zu- sammen esetek Falié napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unentgeltlicher drztl. Hil/e und unentgeltlicher Medikamente theilha/tig wurdén koronákban — in Kronen Einnah- men in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamten 'O i >> ‘ o 1 C3-* : Létszám 21.45c 5.150 81 26.686 29c 20.315 _ 4.989 9.539 — 1.381 1.471 17.566 1.956 ' 514 2 4 90 19.556 7.757 656 37.966 631 26.011 16.217 15.187 544 571 9.780 3.539 1.078 2 3 91 15.676 3.272 56 19.007 1.80c 13.060 — 2.930 7.256 566 831 11.466 500 — 2 3 92 38.653 7.447 8.667 34.767 1.676 36.784 10.288 34.960 23.457 854 1.000 20A2Z 3.66S 537 3 3 93 3.311 3.424 17 8.752 42 9.933 3.844 3.584 155 173 2.984 850 250 2 3 94 8.234 6.757 106 15.097 552 10 009 1.319 6.737 316 391 5.323 1.065 — 5 95 5.850 3.143 115 9.108 344 10.469 7.769 3.767 148 165 3.652 452 3 2 96 193.762 63.257 11.951 268.970 9.332 207.002 14.676 54.280 117.629 27.436 6.743 8.858 114.809 16.948 3.735 23 43 64.825 14.965 24082 103.872 11.438 67.763 17.860 — 37.977 37.977 2.957 3.333 38.317 3.647 2 B 97 2,537.720 651.980 201.595 3,391.295 115.565 2,344.627 182.208 554.056 1,504.400 482.195 70.006 92.202 1,234.176 155.056 66.339 176 326 10.725 3.746 742 15.213 616 14.899 3.082 6.338 9.749 781 1.122 6.597 7 03 ,3 3 1 34.939 6.666 502 42.107 313 23.943 — 15.160 15.372 — 1.533 1.565 24.132 838 571 .3 3 2 12.589 3.937 311 16.837 116 7.358 2.503 5.510 2.162 472 515 7.515 819 447 1 3 3 4.172 1.945 1.300 7.417 508 11.104 5.529 — 4.592 4.592 232 237 2.770 353 4 3 1 4 16.761 5.S83 1.611 24.254 624 18.463 5.529 2.503 10.102 6:754 704 752 10.285 1.172 451 4 4 7.872 2.513 546 10.931 765 11.114 _ 4.448 6.410 1.104 1.282 1.282 17.467 1.135 2 9 5 14.954 3.201 6.173 24.418 138 11.594 . 8.248 8.500 — 360 387 4.900 944 404 2 1 6 10.992 2.894 654 14.540 1.364 12.938 — 6.422 8.200 — 256 286 2.518 1.036 172 2 i 7 33.818 8.698 7.373 49.889 2.267 35.646 — 19.118 23.110 1.104 1.898 1.955 24.885 3.115 666 6 4 17.700 5.644 1.817 25.161 347 12.388 950 — 11.438 10.025 461 539 8.143 1.673 155 2 2 8 51.518 14.342 9.190 75.050 2.614 48.034 950 19.118 34.548 11.139 2.359 3.494 33.028 4.788 821 8 6 18.795 5.032 2.088 35.915 1.131 7.406 3.806 — . 2.000 600 84 84 7.725 295 2 — 3 9 8.241 3.032 836 12.109 516 11.394 — 1.800 4.000 1.100 42 62 3.131 800 400 2 3 10 62.257 11.199 16.364 89 820 694 37.871 — 22.875 25.249 2.487 2.507 3.823 35.006 9.106 ’ • 2 6 1 1 70.498 14.331 17.200 101.929 1.210 49.365 — 24.675 29.249 3.587 2.549 3.885 38.137 9.906 400 4 9 9.071 3.905 46 13.022 198 13.381 11.466 5.497 1.161 1.161 5.304 8 2 2 3 12 12.765 3.392 455 16.602 212 9.634 — 4.684 6.397 1.681 417 417 6.747 519 2 2 13 21.826 7.207 501 29.624 410 23.015 — 16.150 11.894 1.681 1.578 1.578 12.051 527 2 4 5 148.940 19.620 9.113 177.673 7.375 148.546 — 94.424 130.322 3.983 3.983 72.797 9.308 421 2 5 14 170.766 26.917 9.614 307.297 7.785 171.561 — 110.574 142.216 1.681 5.561 5.561 84.818 9.835 423 6 10 374.002 76.816 40.947 491.765 14.191 333.570 13.367 172.030 239.845 38.500 13.571 15.463 204.722 27.536 2.668 26 38 2,011.722 728.796 242.542 3,883.060 129.746 2.678.197 195375 726.086 1,744.243 515.693 83.577 107.665 1,488.898 182.592 69.007 202 364 4.447 1.466 593 6.506 358 4.015 743 3.272 2.629 131 142 2.105 482 2 1 2.661 996 319 3.976 16 2.720 544 1.688 1.046 110 112 1.913 306 31 2 3 2 7.108 2.462 912 10.482 373 6.735 1.287 — 4.960 3.675 241 254 4.018 788 31 2 5 1.462 372 300 2.034 23 ■ 639 — 85 292 — 24 26 459 266 — 4 1 3 674 389 19 1.082 163 850 105 — 225 115 . 28 31 529 139 — 3 2 4 7.174 2.125 16 9.315 821 7.070 . 1.487 4.250 — 207 215 4.339 527 3 3 4 5 7.848 3.514 35 10.397 984 7.920 105 1.487 4.475 115 235 246 4.868 666 3 6 6 2* 12 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898 bán. cís ra: L S A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — Mttgliederzahl Bevétel — Einnahníen Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye .u ^ -Q P cö 8 bO -S ■3 g a N S G "Q -a) s* S a,:— ^ r- </-. az am év elején Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból von den Mit- glieder- beit ragén egyéb orrások- ból összesen U)§ gV C3 XI -v. ^ c * zu- s Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, ~ >1 bjep-ís Benennung dér das des Jahres ans són- s ti gén sammen Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranken- kassen CT. <3 übcrschreitenden Untersiü tznn gen Quellén C/l 'O 3 ’J1< <V v férfi nő együtt férfi nő együtt Über- haupt Kronen o c5* mamii. iveibl. Über- hmrnf mdnnl. weibl. Győr thj. város. í orvos és gyógyszer a 1 családtagoknak 6 Ipartestületi betegsegélyző pénztár 1892 2 1.331 17 1.348 1.424 16 1.440 13.710 1.811 15.521 7 Komárom vármegye. Tata és tóvárosi ipartestületi betegsegélyző pénztár 1893 2 (táppénz 60%, orvos és \ gyógyszer a család- '■ "" tagoknak 978 47 1.035 759 37 796 9.116 474 9.590 Somogy vármegye. 171 1.536 8 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Marczali . . 1895 2 J orvos és gyógyszer a 1 családtagoknak 180 — 180 229 — 220 1.365 9 10 » » » Nagyatád . . » ■ » Szigetvár . . 1894 1894 1-7 2 177 602 2 106 179 708 171 681 1 120 172 801 1.373 4.979 246 426 1.619 5.405 11 » » « Csurgó . . . 1895 2 91 — 91 105 — 105 1.199 23 1.222 együtt . . 1.050 108 1.158 1.186 121 1.307 8.916 866 9.782 Sopron vármegye. 7.327 12 Csornai és járási ipartest, betegs. pénztár Csorna 1895 2 661 23 684 701 27 728 5.418 1.909 13 Kapuvár-garthai » * » Kapuvár 1893 2 "j családtagoknak 274 6 279 276 4 280 2.690 1.029 3.719 együtt . . 935 28 963 977 31 1.008 8.108 2.938 11.046 Tolna vármegye. j orvos és gyógyszer a ] családtagoknak 14 15 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Dunaföldvár . » » » Paks .... 189C 01898 2 2-5 317 317 277 158 — 271 158 3.237 555 251 ' 3.488 555 együtt . .' 317 — 317 435 — 435 3.792 251 4.043 Vas vármegye. 4.347 16 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Körmend . . 1890 2 \ 423 10 433 482 13 495 3.651 696 17 » » » Kőszeg . . . 1894 2 [ orvos és gyógyszer a 329 — 329 316 2 318 2.748 236 2.984 18 Muraszombati jár. ipartest, btgs. ptr, Muraszombat 1894 2 > családtagoknak 322 — 322 300 3 303 2.420 203 2.623 19 Ipartestületi betegsegélvző pénztár, Pinkafő . . . 1893 2 táppénz 26 héten át 374 71 445 371 58 429 4.665 424 5.089 20 Sárvár vidéki ipartest, betegs. pénztár, Sárvár . . 1893 2 j orvos, gyógyszer és ] segély 26 héten át. 537 3 540 598 4 602 4.761 1.038 5.799 21 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Szombathely . 1896 2 1.720 8 1.728 1.940 10 1.950 12.349 1.070 13.419 22 » » » Kisczell . . . 1897 2 142 3 145 185 16 201 1.266 232 1.498 együtt . . 3.847 95 3.942 4.192 106 4.298 31.860 3.899 85.759 Veszprém vármegye. j orvosi segély és gyógy- ászét a családtagoknak. 23 Ipartestületi betegsegélyző pénztár. Pápa .... 1883 2 862 — 862 749 g — 749 6.675 343 7.018 Zala vármegye. 497 2.989 580 24 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Keszthely . . 1890 2 488 — 488 497 — 3.569 25 » » » Tapolcza . . 1896 2 230 — 230 262 3 265 2.381 317 2.698 együtt . . 718 — 718 759 3 762 5.370 897 6.267 Duna jobb partja összesen . . 11.801 343 12.144 12224 354 12.578 97.812 14.C52 112464 c) Duna-Tisza köze Bács-Bodrog vármegye. 26 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Ada .... 1895 2 191 4 195 214 4 218 1.427 350 1.777 27 » » » Apatin . . . 1894 2 499 9 508 520 8 528 2.648 67 2.715 28 » » » Bezdán . . . 1896 2 családt. orv. és gyógysz. 261 6 267 236 6 242 1.542 36 1.578 29 » » » Hódság . . . 1893 2 285 48 333 301 52 353 1.565 518 2.083 30 » . » » Kula .... 1894 2 221 — 221 233 10 243 711 258 969 31 » » » Palánka . . . 1895 2 családi, orv. és gyógysz. 493 53 546 419 52 471 3.933 58 3.991 32 » , » Obecse . . 1891 1-5 354 — 354 198 — 198 1.605 1.172 2.777 33 » » » Okanizsa . . 1896 2 234 1 235 231 6 237 760 179 939 34 » » » Bácsszenttamás 1895 2 147 — 147 151 — 151 907 59 966 35 » » » Topolya . . . 1896 1 családt. orv. és gyógysz. 247 1 . 248 287 1 288 1.755 ■ 50 1.805 együtt . . . 2.932 122 3.054 2.790 139 2.929 16.853 2.747 19.600 Csongrád vármegye. 36 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Csongrád . . 1892 2 434 68 502 442 62 504 2.655 1.040 3.695 Jász-Nagy-Kwn-Szolnők vármegye. 37 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Mezőtúr . . 1892 2 rcsaládt. orv. és gyógy- 424 — 424 421 — 421 2.602 1.314 3.916 38, » » » Szolnok . . . 1893 2 { szer, temetk. segély a 632 632 681 081 1.546 882 2.428 39 » » » Karczag . . . 1893 2 223 12 236 320 1 321 1.848 133 1.981 együtt . . . 1.279 12 1.291 1.4.22 7 1.423 5.996 2.329 8.325 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye. 40 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Czegléd . . . 1893 2 628 2 630 646 1 647 4.159 523 4.682 41 » » » Kalocsa . . . 1896 2 422 5 427 720 2 722 2.063 960 3.023 42 43 » » » Kiskunfélegyh. » » » Nagykőrös 1889 1888 2 2 1 családt. orvosi segély ? és gyógyszer ingyen 494 448 9 . 1 503 449 528 459 10 1 538 460 3.680 3.184 840 352 4.520 3.536 44 » » » Soroksár . . 1893 2 300 5 305 281 — 281 3.447 194 3.641 45 4G » » ■ » Újpest . , . » » » Vácz .... 1894 1893 2 2 /temetkezési segély a l napibér 40-szerese 3.935 564 33 8 3.968 572 3.808 572 43 10 3.851 582 15.878 5.022 1.003 922 16.881 6.544 47 » . » * Monor . . . 01898 2 családt. orv. és gyógysz — — — 197 — 197 2.664 155 2.819 összesen . . . 6.791 63 0.854 7.211 67 7.278 40.697 4.949 45.646 Budapest székes főváros. 48 Bpesti arany- és ezüstművesek ipart, betegs. pénzt. 1893 2 (családi, orvosi segély 477 231 708 418 236 654 9.394 2.083 11.477 49 » fodrász » » » 1887 2 j és gyógyszer ingyen 1.007 1 1.008 1.044 1 1.045 18.443 1.210 19.653 50 » egyes.lakatos,puskaműv.stb. » » » 1893 2 1 temetk.s. a napibér 50-szerese \ családt.orv.és gyógysz.ingyen 3.395 — 3.395 3.585 — 3.585 69.424 7.423 76.847 51 » ' csizmadia » » » 1893 2 434 — 434 420 — 420 3.071 242 3.3)3 52 » épitőmest, kőműves stb. » » » 1891 2 f temetk. s. a napibér33-szorosa ] családt.orv.és gyógysz. 40 h át 4.423 214 4.637 5.258 210 5.408 162.904 20.220 183.130 Die deutsche Uebersetzung dér Namen dcr Krankenkassen síelte Seite 126. i) Működését július hó 1-én kezdte meg. — Begann Híre Thaiígkeii mit 1-ten Juli. 2) Működését január hó 1-én kezdte meg. — Begann ifire Thaligkeit mit 1-ten Janner. 2. Tahelle. Hauptergehnisse über die Thdtigkeit dér Krankenkassen int Jahre 1898. Kiadások - — Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bziv. Passíva in Kronen ligyenleg mint Saldo als rv szaoai}'- szerű Vorschri/t- massüjes Az elhelyezett Angelegtes iapdijban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Krankengéld, SpilaJsvér- pfiegung oder Kindbett- Unterstiitzung Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Fiille, in toelchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete Folyó szám — Lanf. ZaM a tagok segélye- zésére zűr Unter- stützung de Mitglieder igazgatási zu Ver- waltnngs- egy eb zu sonstigen összesen zu- sammen vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban ReservekapHal in Kronen részesí- tett tagok betheilten Mitglieder történt segélyezési erfolgten Unter- stützungen tagok Mitgíied érj csú Itagok Familien- glieder ' czélokra — Zruecken esetek Falle napok Tagé csak ingye segélyben gyógysze részes blos uneiitgeltl Hilfe und ttn Medikamente tourc n orvosi és ingyen rekben koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma icher drztl. ntgeltlicher tisztviselők Bea rutén theilhaflig én Létszám Anzahl 12.116 2.725 14.841 680 9.679 — 3.215 6.738 2.836 426 902 6.019 1.072 945 2 4 6 7.145 2.051 s 9.206 385 5.178 — 658 4.946 — 232 272 3.090 682 88 2 3 7 525 324 444 1.293 243 1.432 572 555 412 11 12 124 136 2 3 8 1.297 314 — 1.611 8 1.233 — 676 734 — 40 50 835 244 31 3 1 9 2.949 1.866 — 4.815 590 4.337 — 1.958 2.233 — 135 169 2.121 332 — 5 10 503 482 — 985 237 608 — 27 608 188 74 74 272 19 — 2 2 11 5.274 2.986 444 8.704 1.078 7.610 572 2661 4.130 600 260 305 3.355 731 31 7 11 3.684 1.073 1.200 5.957 1.370 4.622 2.863 _ 1.759 1.000 93 113 1.558 217 2 3 12 2.511 715 400 3.626 93 2.539 — 1.257 ■ 2.139 654 64 82 1.581 106 128 1 2 13 6.195 1.7 88 1.600 9.583 1.463 7.161 2.863 1.257 3.898 1.654 157 195 3.139 323 128 5 5 1.105 953 1.120 3.178 310 2.502 1.374 _ 1.128 SOS 26 28 250 403 42 4 1 14 286 187 — 473 82 587 71 — 55 — 18 18 167 71 — 3 2 15 1.391 1.140 1.120 3.651 392 3.089 1.445 — 1.183 808 44 46 4.17 474 42 7 3 2.279 1.178 200 3.657 690 4.263 1.864 2.108 1.738 80 95 1.624 299 3 2 16 1.501 571 847 2.919 65 5.697 3.754 — 1.042 1.346 55 55 1.018 69 8 1 1 17 1.177 813 500 2.490 133 1.159 241 — 911 460 6 b 76 729 119 6 2 3 18 3.52S 888 563 4.980 109 5.733 2.852 — 2.802 2.802 97 ■ 98 1.979 3 187 2 2 19 3.321 1.150 1.296 5.767 32 5.764 3.072 — 2.660 2:660 90 96 1.520 312 180 2 2 20 10.650 2.270 322 13.242 177 6.619 374 — 5.320 2.867 343 451 6.443 740 19) 3 2 21 671 744 — 1.415 83 820 608 — 212 212 33 33 475 94 28 1 2 22 23.128 7.614 3.728 34 470 1.289 30.055 12.765 — 15.655 12.085 764 904 13.788 1.636 600 14 14 3.623 1.376 1.755 6.754 264 7.410 3.818 — 3.592 3.009 139 153 2.286 455 116 3 23 1.783 827 530 3.140 429 4.475 1.991 ■ 2.484 2.484 76 76 1.295 299 3 2 24 1.547 827 273 2.647 51 798 341 — 353 353 74 93 711 316 — 2 3 25 3.330 1.654 803 5.787 480 5.273 2.332 — 2.837 2.837 150 169 2.006 615 — 5 5 71.512 24.320 9.694 105.426 7.038 84.014 23.900 9.363 47.746 23.944 2.481 3.218 39.427 6.920 1,953 52 55 836 475 288 1.599 178 1.218 328 657 680 108 163 653 116 1 4 26 1.810 707 178 2.701 14 2.328 897 — 1.178 1.122 82 99 1.249 246 — 4 2 27 783 526 139 1.448 130 846 185 — 318 318 11 20 108 114 29 3 2 28 1.350 422 171 1.943 140 2.360 1.422 — 038 938 55 59 1.109 234 — 2 2 29 526 271 150 947 22 732 280 — 452 452 14 14 421 56 — 3 2 30 3.156 816 17 3.989 2 1.874 147 — 1.441 432 104 151 1.644 412 236 3 2 31 992 646 204 1.902 875 1.823 1.040 — 429 429 106 118 434 84 — 3 2 32 352 320 179 851 88 855 377 — 278 278 7 11 138 88 . 3 9 540 332 45 917 49 1.199 859 — 340 251 67 86 1.048 97 — — 2 34 642 788 287 1.717 88 1.798 781 — 505 — 21 21 257 198 21 3 1 35 10.993 5.303 1.718 18.014 1.586 15.033 6.316 — 6.536 4.900 575 742 7.061 1.645 286 25 21 1.488 858 1 276 2.622 1.073 3.217 1.909 — 1.308 1.308 44 53 1.386 212 — 5 3 36 2.075 1.137 474 3.686 230 2.354 769 _ . 1.585 984 68 70 1.297 325 1 4 37 1.221 879 225 2.325 103 2.101 914 — 1.187 1.187 45 87 963 158 38 2 2 38 1.285 . 636 56 1.977 4 1.274 — 181 804 278 24 28 473 162 30 2 2 39 4.581 2.652 755 7.988 837 5.729 1.683 161 3.576 2.449 137 185 2.733 645 69 4 8 2.069 1.529 869 4.467 215 3.246 796 2.450 2.005 68 114 1.123 330 1 3 40 1.743 832 433 3.008 15 2.544 1.577 — 867 867 40 48 921 243 22 2 2 41 1.388 1.410 540 3.339 1.181 5.312 3.412 — 1.900 1.900 49 116 923 937 9 2 2 42 1.420 1.090 855 3.365 171 5-040 2-808 — 2.003 2.241 58 65 790 363 — 2 3 43 2.012 1.212 — 3.224 417 1.746 74 — 1.459 585 63 75 754 140 300 2 3 44 10.418 4.234 1.305 15.957 924 8.105 1.786 — 6.319 422 401 1.618 6.906 35 20 2 2 45 4.233 1.995 291 6.519 25 4,956 2.127 — 2.829 2.829 73 112 1.831 587 — — 2 46 2.127 , 692 — 2.819 — 462 71 — 266 100 120 217 1.143 85 261 4 2 47 25.411 12.994 4.293 42.698 2.948 31.420 12.651 — 18.093 10.049 872 2.365 14.391 2.720 612 15 19 9.721 1.572 11.293 184 6.328 4.429 4.829 400 201 301 3.675 18 615 5 1 48 12.575 3.613 3.187 19.375 278 12.142 81 — 8.819 6.939 563 1.104 3.579 639 143 — 4 49 63.852 9.325 — 73.177 3.670 42.362 — 35.909 27.850 — 1.670 3.468 32.996 2.440 2.065 2 4 50 2.151 896 214 3.261 52 4.342 — 1.607 2.667 2.030 56 74 691 46 4 1 3 51 140.855 41.937 — 182.792 338 115.200 — 2.813 62.322 41.874 2.161 2.493 49.004 8.191 2.515 3 11 52 14 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. i CtJ r-SÍ 73-S. A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen N Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye •a |? ! £ 5 -4 G ■ü g s a i ín S 3 § cífSf az év elején am Anfange az év végén mit Endc tagjáru- lékokból von den egyéb források- ból összesen zu- 1 g Staatsrechtlicher Beslandtheil, Landestheil, St 1 B '<u fcjD <D rfie g ^ ’S Benenmmg dér das des Jahres Mit- glieder- beitrdgen aus son- stigen satumén N Municipimn, soivie Namen mid Sitz dér Kranken- hassen überschreitenden Unterstiitznngen Quellén m 'O >> *0 QJ 'G | o n 'G w ^ to férfi mamii. nő weibl. együtt Über- férfi mánnl. nő weihl. együtt Über- koronákban — in Kronen Cin < ~ haupt haupt 53 Bpesti könvvköt.keztyüsök stb. ipart, betegs.-penzt. 1893 2 családi, orv. és gyógysz. ■ 1.312 408 1.720 1.324 412 1.736 28.626 1.698 30.324 54 i » mészárosok * » » 1803 2 771 8 779 839 8 847 10.996 995 11.991 55 » órások » » » 1893 2*5 240 4 244 247 5 252 3.233 1.861 5.094 56 » sütők, czukrászok stb. » » » 1893 2 ingven orvosi segély és 1.304 432 1.736 1.549 481 2.030 30.771 1.866 32.637 57 Főv. szobafestők, czimfestők stb.» ■> » 1887 2 gyógy sz. családtagoknak 2.243 24 2.267 2.750 18 2.768 39.828 7.715 47.543 58 Budapesti hentes » « » 1886 2 646 — 646 663 — 663 12.085 1.736 13.821 59 » bádogosok, rézöntők stb.» » » 1893 1 2 772 8 780 1.739 31 1.770 . 16.675 975 17.650 összesen . . . 17.024 1.330 18.354 19.836 1.402 21.238 405.450 48.030 453.480 Kecskemét thj. város. 60 Ipartestestületi betegsegélyző pénztér 1893 2 táppénz 56°/o 969 6 975 1.046 29 1.075 8.058 723 8.781 együtt . . . 24.784 1.399 26 183 28.093 1.498 29.591 454.205 53.702 507.907 Duna-Tisza köze összesen . . . 29.429 1601 81.030 32.747 1.700 84.447 479.709 59.818 539.527 d) Tisza jobb partja. Kassa thj. város. család t. orv. ésgyógysz. 61 Ipartestületi betegsegélyző pénztár 1892 2 2.472 152 2 624 2.514 167 2.681 20.621 5.310 25.931 Bereg vármegye. 1.597 42 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Munkács . . 1893 2 393 — 393 413 — 413 1.513 84 Borsod vármegye. 63 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Miskoloz . . . 188b 3 1.244 7 1.245 1.408 í 1.409 14.636 261 14.897 Gömör vármegye. 64 Ipartestületi betegsegélyző pénztár, Dobsina . . . 1895 1 145 — 145 132 — 132 582 459 1.041 65 » » » Putnok . . . 1894 2 146 4 150 145 11 156 1.127 317 1.444 együtt . . . 291 4 295 277 11 288 1.709 776 2.485 Sáros vármegye. « 66 Ipartestületi betegsegélyző pénztár,- Eperjes . . . 1894 2 családi, orv. és gyógysz. 755 7 762 815 24 839 8.263 312 8.575 67 » » » Bártfa . . . 18 5 2 264 22 286 228 18 246 2.163 99 2.262 együtt . . . 1.019 29 1.048 1.043 42 1.085 10.426 411 10.837 Szepes vármegye. 68 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Igló 1894 2 családi, orv. és gyógysz. 255 — 255 247 — 247 3.624 927 4.551 69 » » » Késmárk . . . 1894 2 258 16 274 254 15 269 3.683 68 3.751 '0 » » » Szepesbéla 1894 o 150 — 150 152 — 152 710 575 1.285 71 » » » Lőcse .... 1895 2 478 2 480 282 2 284 3.552 722 4.274 együtt . . . 1.141 18 1.159 935 17 952 11.569 2.292 13.861 Ung vármegye. 72 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Ungvár . . . 1896 2 527 17 544 590 13 603 2-644 1 2.645 Zemplén vármegye. 73 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Sátoraljaújhely 1896 2 családi, orv. és gyógysz. í temetkezési segély a 1 naoibér 25-szöröse 753 — 753 811 — 811 . 6.442 86 6.528 74 75 » » » Sárospatak , . » » ■ » Nagymihály . 1895 91898 2 2 120 126 103 257 1 103 258 1.534 598 282 161 1.816 759 együtt . . . 879 — 879 1.171 1 1172 8.574 529 9 103 Tisza jobb partja összesen . . . e) Tisza bal partja. 7.906 221 8187 8.351 252 8.603 71.692 9.664 81.856 Békés vármegye. 76 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Békéscsaba 1890 1-5 1 temetkezési segély, a 730 16 746 715 14 729 2.551 113 2.664 77 1893 0 1 napibér 25-szöröse 226 6 Ott*) 250 6 256 1.339 702 2.041 78 » » » Orosháza . . 1894 2 'családi, orv. és gyógysz. 440 440 558 3 561 4.360 346 4.706 79 » » » Szarvas . . , 1893 2 1 temetkezési segély a 408 2 408 484 2 486 1.451 354 1.805 80 »’ * » Mezőberény . 91898 2 1 napibér 25-szöröse ’ — — — 196 — 196 1.315 19 1.334 együtt . . . 1.802 24 1.826 2.203 25 2.228 11.016 1.534 12.550 Bihar vármegye. 81 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Margittá . . 1893 2 |családt. orv. és gyógysz, 188 2 190 183 I 184 1.280 338 1.618 82 i » ■ » » Nagyszalonta 91898 2 — — — 402 — 402 1.123 151 1.274 összesen . . . Nagyvárad thj. város. Ipartestületi betegsegélyző pénztár 1892 családi, orv. és gyógysz. 188 2 190 586 1 586 2,403 489 2.892 83 2 1.843 60 1.903 2.024 87 2.111 10.498 3.832 23.330 együtt . , . 2.031 62 2.093 2.609 88 2.697 21.901 4.321 26.222 Tisza bal partja összesen . . , 3.838 86 3 919 4812 113 4.925 32.917 5.855 38 772 f) Tisza-Maros szöge. Arad vármegye. 1893 1.928 84 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Ujszentanna . 2 383 3 386 385 O 388 1.857 71 Arad thj. város. családi, orv. és gyógysz. 85 Ipartestületi betegsegélyző pénztár 1892 2 3.013 495 3.508 3.776 359 . 4.135 30.016 1.865 32.481 együtt . . . 3.396 498 3.894 4.161 362 4.523 32.473 1.936 34.409 Csanád vármegye. 86 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Makó .... 1894 2 561 6 567 657 10 667 3.743 137 3.880 Krassó-Szörény vármegye. 87 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Oravioza . . . 1893 2 267 3 270 275 4 279 1.841 1.335 3.176 88 » » » Stájerlakanina 1896 2 164 — 164 136 — 136 1.048 24 1.072 együtt . . . 431 3 434 411 4 415 2.889 1359 4.248 Die deutsche Uebersetzung dér Namen dér Krankeukassen síehe Seite 126. *) Működését május hó 15-én kezdte meg. — Begann Híre Thaiigkeit inti 15~ten Mai. 2) Működését január hó 1-én kezdte meg. — Begaiin ikre Thaiigkeit mii 1-tcn Jcinner. 3) Működését julius hó 1 én kezdte meg. — Begann ikre Thaiigkeit mit 1-ten Juli. • 15 2. Tabelle. Hauptergebnisse iiber die Thaiigkeit dér Krankenkassen im Jdhre 1898. Kiadások - - Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw, Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű VorsdiriJ't- mcissiyes Az elhelyezett Angelegtes Tápdíjban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Kratikcvgeld, Sjnlalsver- pjlegung oder Kindbett- Unterstiitzung Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falié, in toelchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete Folyó szára — Lauf. Zahl j a tagok segélye- zésére zűr ünter- | stützung de ' Müglieder igazgatási zu Ver- waltnngs- egyéb zu sonstigen összesen zn- samnien vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Reservekapital in Kronen részesí- tett tagok beiheilten Mitglieder történt segélyezési erfolgten Unier- stützungen tagok Mitglied er családtagok Familien- glieder ' czélokra — Zwecken esetek Falté napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unentijeltlicher ürztl. liilfe und nhentgeltlicher Medikamente theilhaftig lourdén koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamten Létszám Anzahl 24.015 5.725 200 29.940 384 20.087 7-245 13.288 3.400 470 486 11.867 970 . 720 v 5 53 7.442 3.686 863 11.991 — 8.902 2.211 ' 6.691 6.442 236 250 3.141 220 119 — 2 54 3.248 1.190 322 4.760 334 3.028 368 — 2.159 2.159 60 72 1.496 190 94 — i 55 22.894 9.056 448 32.398 239 18.893 — 2.659 16.700 13.700 804 1.060 9.700 1.100 498 3 6 56 29.629 5.860 8.766 44.255 3.288 22.264 — 4.090 18.023 — 541 630 11.894 1.916 1.415 6 3 57 8.010 3.218 2.182 13.410 411 30.734 9.445 — 7.289 7.289 214 219 4.313 ■ 170 35 4 3 58 11.558 4.334 764 16.656 994 5.405 — 3.284 5.405 764 385 462 7,006 366 87 2 4 59 - 335.950 90.412 16.946 443.308 10.172 289.687 12.105 62.036 176.042 84.997 7.361 10.619 139.362 16.272 8:310 28 47 4.632 2.581 750 7.963 818 6.951 1.454 — 4.221 3.354 ' 127 136 1.838 1.026 — 6 1 60 365.993 105.987 21.989] 493.969 13.938 328.058 26.210 62.036 198.356 99.300 8 360 13.120 155.591 20.018 8.922 49 67 383.055 114 800 24.788 522.593 16934 352.037 36.118 62,197 209.776 107.957 9.116 14.100 166.771 22.520 9.277 80 99 14.046 5.831 2.874 22.751 3.180 18.450 765 — 14.471 10.213 507 635 7.414 1.636 54 2 4 61 416 1 111 — 1.527 70 2.583 — 888 1029 97 32 32 409 210 — 1 2 62 9.503 3.979 — 13.482 1415 10 042 539 — 7.224 4.60b 376 665 5.118 1.098 . — 3 4 03 353 156 448 957 84 1.636 1.636 1.472 33 33 269 _ 4 1 04 453 852 138 1.443 1 1.014 478 — 536 536 14 14 155 174 — 4 3 65 806 1.008 586 2.400 85 2-650 478 — 2.172 2.008 47 47 424 174 — S 4 5.440 1.785 50 7.275 1.300 7.062 2.182 _ 3.791 3.791 279 339 2.701 615 287 4 1 66 1.309 916 — 2.2,25 37 2.556 683 — 742 — 44 47 803 232 — 5 2 67 6.749 2.701 50 9.500 1.337 9.618 2.865 — 4.533 3.791 323 386 3.504 847 287 3 5 1.992 424 1.779 4.195 356 3.936 2.854 1.082 1.082 87 138 1.195 51 3 2 68 2.440 652 18 3.110 641 3.079 1.228 — 1.851 1.475 48 60 523 50 235 — 3 69 274 210 109 593 692 1.237 637 — 370 289 12 14 151 137 - 4 1 70 2.293 508 408 3.209 1.065 3.737 1.939 — 1.798 1.627 98 98 1.012 262 — 6 1 71 6.999 1.794 2 314 11.107 2.754 11-989 6.658 — 5.101 4.473 245 310 2.881 500 235 13 7 1.325 1.198 120 2.643 2 3.511 154 — 599 — 33 35 793 360 — 5 2 72 2.966 2.045 1.400 6.411 117 4.987 3.260 1.727 1.400 96 96 685 730 3 3 73 627 622 29 1.278 538 1.926 1.386 — 540 540 19 19 273 104 80 2 2 74j 220 511 — 731 28 409 — 13 60 — 15 18 245 37 — 3 2 75 3.813 3.178 1.429 8.420 683 7.322 4.646 13 2.327 1.940 130 133 1.203 871 80 8 7 43.657 20.800 7.873 71.830 9.626 66.165 16.106 901 37.456 27.122 1.693 2.243 21746 5.696 656 47 33 873 990 239 2.102 562 3.571 1.222 1.494 1.557 34 47 536 455 3 2 76 892 520 250 1.662 379 1.857 862 ' 995 995 25 53 691 158 — 2 3 77 3.257 786 608 4.651 55 3.231 1.957 — 1.214 886 89 91 1.786 349 — i 3 78 1.002 595 — 1.597 208 2.097 869 1.014 867 76 76 1.336 671 — i 2 79 536 788 — 1.324 10 623 — 77 132 — 146 146 557 104 — 2 3 80 6.560 3.679 1.097 11.336 1.214 11.379 4.910 77 4.849 4.305 370 413 4.906 1.737 — 9 13 785 438 348 1.571 47 1.589 451 838 838 15 22 221 101 7 3 1 81 378 284 2.00 862 412 1.183 76 — 117 — 22 22 162 183 68 4 1 82 1.163 722 548 2.433 459 2.772 527 — 955 838 37 44 383 284 75 7 2 16.924 5.194 4 22.122 1.208 12.741 ' 2.033 11.623 4.034 488 547 9.642 1.352 .348 ■■ i 4 83 18.087 5.916 552 24.555 1.667 15.513 527 2.033 12-578 4.872 525 591 10.025 1.636 423 s 6 24.647 9.595 1.649 35.891 2.881 26.892 5.437 2.110 17.427 9.177 895 1.004 14.931 3.373 423 17 19 1.172 687 — 1.859 69 1.348 105 - • 1.106 — 142 196 1.650 ■ 85 — 1 2 84 23.527 7.872 618 32.017 464 22.565 4.928 20.327 11.710 1.016 1.036 11.429 2.336 185 2 4 85 24.699 8.559 618 33.876 533 23.913 105 4.928 21.433 11,710 1.158 1.232 13.079 2.421 185 3 6 2.115 1.316 301 3.732 148 3.502 1.116 — 1.621 1.392 82 107 1.115 413 — í 5 86 1.717 930 51-4 3.161 15 3.229 1.409 1.820 1.820 56 71 1.139 14 1 3 87 547 289 200 1.036 36 765 435 — 330 133 29 33 557 24 — — 1 88 2.264 1.219 714 4.197 51 3.994 1.844 — 2.150 1.953 85 104 1.696 38 — 1 4 16 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. CtJ rs; L 5 A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — Mitgliederzdhl Bevétel — Eiunahmen ■N Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye * s 5 *4 N S O...Ü S ej a bű -5 S g K az év elején am Anfange <tz év végén mit Endt tagjáru- lékokból von den Mit- glieder- beitrügen egyéb források- ból összesen •gtS s fcOctS ^ ? CJ.O-S-S zu- g StaatsrecJitlicher Bestandtheil, Landestheü, ír 1 s •ü b£ o ^ Benennnng dér das des Jahres ans son- siigen sarumén CS3 Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranken- kassen W'® Q überschreiienden Untersiütznngen Quellén ■J) ■o, >> bű > v ^ cu , •S MJi o N >45 férfi nő együtt férfi nő együtt Über- koronákban — in Kronen O mdnril. weibl. Über- mariul. weibl. Temes vármegye. 89 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Delta .... 1894 2 |családi, orv. és gyógysz. 328 2 330 315 6 321 2.716 241 2.957 90 » » » Csákóvá . . . 1895 2 277 — 277 221 — 1 .döö 424 1.759 91 » » Fehértemplom 1892 2 717 194 911 671 179 850 8.917 857 9.774 92 » » » Lippa .... 1894 2 341 1 342 341 6 347 2.134 535 2.669 összesen . . . 1.663 197 1.860 1.548 191 1.739 15.102 2.057 17.159 Temesvár thj. város. 03 Ipartestületi betegsegélyző pénztár • 1893 2 1.874 27 1.901 1.733 53 1.786 19.410 1.411 20.821 együtt . . . 3.537 224 3.761 3.281 244 3.525 34.512 3-468 37.980 94 Torontói vármegye. Ipartestületi betegsegélyző pénztár Nagybecskerek 91808 2 ( temetkezési s. a nbér \ 30-szorosa családi, orv. _ 621 43 664 1.665 • 1.665 95 » y> » Nagyszentmiklós 1894 2 V és gyógysz 315 1 316 469 1 470 2.036 24 2.060 96 » » » Zsombolya . . 1894 2 családt. orv. és győgysz. 414 — 414 381 — 381 4.099 794 4.893 összesen . . . 729 1 730 1.471 44 1.515 7.800 818 8.618 Puncsává thj. város. 97 Ipartestületi betegsegélyző pénztár 1892 2 527 55 582 549 60 609 5.061 290 5.351 együtt . . . 1.256 56 1.312 2.020 104 2.124 13.861 1.108 13.969 Tisza-Maros szöge összesen . . . 9.1S1 787 9.968 10.530 724 11.254 86.478 8.008 94.486 g) Erdély. 98 Alsó-Fehér vármegye. Ipartestületi betegsegélyző pénztár Abrudbánya . 1896 2 í családtagoknak orvos \ és gyógy.szer 189 1 190 187 1 188 604 278 882 99 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Nagyenyed . . 1897 2 346 — 346 280 — 280 1.765 23) 1.996 együtt . . . 535 1 536 467 1 468 2.369 509 2.878 Hunyad vármegye. 100 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Szászváros . . 1897 2 434 60 494 407 62 469 3.513 .565 4.078 Erdély összesen . . • 969 61 1.030 874 63 937 6.882 1.074 6.956 Magyarország összesen . . . 64.602 3.121 67.723 70.881 3 231 74.112 784.871 99.545 884.416 II. Horvát-Szlaronországok. Pozsega vármegye. 1 Ipartestületi betegsegélyző pénztár Gradiskanova . 1891 0 185 — 185 170 — 170 777 330 1.107 Magyar korona országai összesen . . . 64.787 3.121 67.908 71.051 3.231 74.282 785.648 99.875 885,523 C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. I. Magyaiorág. a) Duna bal partja. Árva vármegye. 1 Popper Sándor ozég vállalati b. s. pénztár Turdossin 1897 8 / családtagoknak orvos l és gyógyszer ingyen 270 15 285 376 24 400 12.837 20 12.857 Bars vármegye. 2- KachelmannK. gépgy. s. b. pénztár Vihnyepeszerény 1857 2 1 családtagoknak orvos 168 43 211 166 20 186 3.156 915 4.071 3 Thonet testv. fabutorgy. b. s. pénztár Nagyugrócz 1868 2 | és gyógyszer ingyen 176 99 275 173 100 273 2.179 64 2.243 együtt . . . 344 142 486 339 120 459 5.335 979 6.314 Esztergom vármegye. 4 Egyesült tégla és czementgy. r.-t. gyári alkalm. b. s. pénztár Lábatlan 1894 2 ícsaládt. orvos és gyógy- |szer ingyen 22 héten át 198 9 207 230 8 238 6.136 454 6.590 Hont vármegye. 5 Bergmann M. téglagy. b. s. pénztár Nagymaros . 1893 2 32 10 42 34 11 45 611 80 691 Selmecz- és Bélabánya thj. város. ínyugellátást élvezőknek \ 3 korona havi segély 6 M. kir. dohánygyári betegsegélyző pénztár . . . 1873 2 40 1.126 1.166 40 987 1.027 19.596 9.176 28.772 együtt . . . 72 1.136 1.208 74 998 1.072 20.207 9.256 29.463 Liptó vármegye. ( családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen 7 Magyar textil ipar r.-t. b. s. pénztára Rózsahegy 1896 2 507 770 1.277 525 798 1.323 10.595 6.949 17.544 Nógrád vármegye. 8 Deutsch B. első m. chamotte és agyagárugyár b. s. pénztára Kálnó Losonczí gőzmalom betegsegélyző pénztára . . . 1894 2 61 42 103 63 47 . 110 569 95 664 9 1885 2 122 — 122 126 — 126 í .635 539 2.164 10 Gácsi gyapjúszövet és finom posztógyár b. s. pénz. 1882 2 181 178 359 176 173 349 2.524 10.933 13.457 11 Kossuch J. katalinhutai b. s. pénztára Szinóbánya 1894 2 196 20 216 205 30 235 2.060 419 2.479 12 Kramer J. vasgyárának b. s. pénztára Szinóbánya 1893 2 családtagoknak orvosi 106 — 106 115 — 115 1.744 212 1.956 13 Regenhardt F. és t. hads. posztógy. b. s. p. Losoncz 1894 2 segély és gyógyszer 64 99 163 73 88 161 2.234 153 2.387 14 Selypi ezukorgyár r.-t. munkás betegs. pénztára . 1893 2 ingyen 131 18 149 191 32 223 4.628 2.183 6.811 15 Sternlicht S. és t. első m. bádog és vasedény zomán- 4.983 ezozógyár b. s, pénztára Losoncz 1894 2 254 33 287 255 33 288 3.432 1.551 16 Selypi agyagipar r.-t. vállalati b. s. pénztára . . 1897 2 43 19 62 98 22 120 2.267 800 3.067 együtt . . . 1.158 409 1.567 1.302 425 1.727 21.083 16.885 37.968 Die deutsche Uebersetzung dér Nemien dér Krankenkassen síelte Seile 126. ') Működését augusztus hó 1-én kezdte meg. — Begann ikre Thatigkeil mit 1-ten August. 17 2. Tabelle. Hauptcrgebnisse über die Thatigkeil dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások - - Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnáh- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw. Passiva in Kronen Egyenleg mint Süldő áls A szabály- szerű Vorschrift- milssiges Az elhelyezett Angelegtes Tápdíjban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Erankengeld, Spitalsver- pflegung odor Kindbett-Unterstützuvg Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falle, in tvelchen die Díjazás nélküli nicht hesoldete Díjazott hesoldete Folyó szám — Lanf. Zahl a tagok ■ segélye- zésére j zűr Unter- stützung de | Mit glieder igazgatási zu Ver- waltungs- egyéb zu sonstigen összesen zu- sammen vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Reservekapital in Kronen részesi- tett tagok betheilten Mit glieder történt segélyezési erfolgten Unier- siützungen tagok Mitglied er családtagok Fumilien- glieder r czélokra — Zwecken esetek Palié napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unentgeltlicher ’drztl. Hilfe und unentgeltlicher Medikamente thexlhaflig wurdén koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamten Létszám Anzahl 1.978 514 369 2.861 96 2.178 1.106 1.072 1.072 109 146 1.263 235 » 41 3 2 89 587 574 162 1.323 436 1.539 643 896 614 12 12 153 140 3 3 2 90 7.784 1.517 52 9.353 421 9.243 1.030 8.021 8.213 191 210 3.316 1.069 — 3 2 01 1.027 997 456 2.480 189 3.051 1.778 — 1.273 400 50 69 540 105 — 3 2 92 11.376 3.602 1.039 16.017 1.142 16.011 4.557 — 11.262 10.299 362 437 5.272 1.549 44 12 8 11.546 3.304 5.871 20.721 100 37.272 25.809 11.463 11.463 316 331 5.340 1.104 — 1 3 93 22.922 6.906 6.910 36.738 1.242 53.283 30.366 — 22.725 21.762 678 768 10.612 2.653 44 13 11 467 699 _ 1.166 499 1.674 496 _ 166 37 37 516 154 5 3 2 94 1.436 485 — 1.921 139 1.180 319 — 861 861 45 50 575 15 20 4 2 95 3.208 969 — 4.177 716 3.262 — 1.165 2.251 — 153 178 1.471 290 284 2 2 96 5.111 2.153 — 7.264 1.354 6.116 815 1.165 3.278 861 235 265 2.562 459 309 9 6 3.373 1.655 34 5.062 289 5.967 — 808 3.812 1.322 118 151 1.564 525 — 4 1 97 8.484 3.808 34 12.326 1.643 12.083 815 1.973 7.090 2.183 353 416 4126 984 309 13 7 60.484 21.808 8.577 90.869 3.617 96.775 34.246 6.901 55.019 39.000 2.356 2.627 30.628 6.509 538 31 31 248 179 128 555 327 777 616 161 158 11 13 169 32 1 3 2 98 796 705 — 1.501 495 889 579 — 310 — 8 8 192 112 — — 2 99 1.044 884 128 2.056 822 1.666 1.195 — 471 158 19 21 361 144 5 4 2.857 631 439 3.927 151 3.150 564 814 60 85 984 96 — 1 1(1(1 3.901 1.615 567 5.983 973 3.816 1.759 — 1.285 158 79 106 1.345 240 1 4 5 694.364 195.200 53.610 843.074 41.842 636.434 118.852 81.472 373.669 211.033 16.811 23.552 278.866 46.046 12.879 233 247 712 202 54 968 139 1.781 479 1.361 941 25 33 347 2 1 1 595.076 195.402 53.564 844.042 41.481 638.215 118.852 81.951 375.030 211.974 16.836 23.685 279.218 46.046 12.879 235 248 7.878 556 800 9.234 3.623 4.305 2.701 1.284 362 142 151 2.092 136 335 7 1 2.477 1.594 4.071 3.541 1.267 2.274 2.274 191 240 1.470 21 117 3 2 2.220 — 23 2.243 — 1.618 — 1.618 525 — 75 78 1.191 190 205 4 — 3 4.697 — 1.617 6.314 — 5.159 1.267 1.618 2.799 2.274 266 318 2.661 211 322 7 3.465 700 2.425 6.590 — 13.248 8.866 — 3.382 3.382 41 50 821 144 166 3 1 4 672 — — 672 19 596 331 — 265 265 22 27 372 2 — 4 — 5 17.725 94 8.835 26.654 2.118 12.637 1.119 10.390 10.390 639 1.342 14.726 — — 3 — 6 18.397 94 8.835 27.326 2.137 13.233 1.450 — 10.655 10.655 661 1.369 15.098 2 7 7.953 393 8.760 17.106 438 14.462 9.616 — 2.800 2.846 519 605 5.937 68 101 3 — 7 402 262 664 1.533 1.182 351 351 8 8 101 33 9 4 _ 8 1.416 — 264 1.680 484 3.209 596 — 1.800 2.518 25 30 553 20 86 5 — 9 1.967 8 332 2.307 11.150 12.374 11.150 — 1.224 1.224 83 83 1.635 53 — 3 — 10 1.701 737 2.438 41 3.610 2.694 — 916 916 23 25 797 70 92 4 — 11 1.634 270 1.904 52 2.004 1.217 — 787 787 32 32 458 55 40 4 -- 12 1.363 14 1.002 2.379 8 3.408 2.491 — 917 — 36 36 807 5 11 3 — 13 4.309 11 516 4.926 1.885 4.191 1.885 — 2.306 2.306 149 152 2,042 204 72 3 ” 14 1.975 17 1.600 3.592 1.391 5.812 3.152 1.337 1.388 76 128 624 168 91 3 — 15 2.047 — 245 2.292 775 1.200 775 — 425 425 44 44 524 120 28 3 — 16 16.904^ 50 5.228 .23.18.3j 15.786 37.341j 25.142 — 1 10.063 1 9.915 476 538 7.541 728 429 32 3 18 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. cj •s .’3 A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — MitgliederzaM Bevéte! — Einnahmen ■3 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye 4j P * $ ej g bO -S 1 S B N S c ts ^ CV-TS § az év elején am Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból von den egyéb források- ból összesen ’S« s zu- Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium, somié Namen und Sitz dér Kranken- liassen * i ~ •üj 1 OJ > S W'0> Q Cj Xi -S api Benennung dér das Minimál- Ausmass überschreitenden Unterstütznngen des Jahres glieder- beitrdgen aus son- stigen Quellén sammen O >> O fcű._ >■ « wkj , <~> •n <-•* •2 Itó o P O ^ ^ N !/) PS. co ■“’to :o <:0íu - férfi mcinnl. nő iveibl. együtt Über- hanpt férfi mánnl. nő weibl. együtt Über- haupt koronákban — in Kronen Nyitva vármegye. 17 Back Ernő gőz- és műmalmának b. s. pénz. Nyitra . Nagysurányi ezukorgyár és finomító r.-t. b. s. pénz. 1882 2 j 79 — 79 90 — 90 1.384 1.116 2.500 18 1894 2 családtagoknak orvosi 372 230 602 457 322 779 5.542 481 6.023 19 gr. Matuschka G.-féle botgyár vál. b. s. pénzt. Alsó- > segély és gyógyszer ingyen J vesztenicz ... 1897 2 59 39 98 74 30 101 554 560 1.114 20 Nagy táp olcsányi ezukorgyár betegs. pénztára . . 1897 2 282 11 29? 383 20 403 2.679 737 3.416 összesen . . .. 792 380 1.072 1.004 372 1.376 10.159 3.894 13.053 Pozsony vármegye. 21 A diószegi gazd. ozukor és szeszgyár r.-t. gyári b. s. 688 10.773 2.934 13.707 pénztára Magyardiószeg 1870 2 1 családtagoknak orvos ? és gyógyszer ingyen 681 164 845 141 829 22 23 Löw Beer Miksa-féle ezukorgy. b. s. p. Magyarfalva Stummer K. ezukorgyárának b. s. p. Nagyszombat 1894 1895 2 2 108 356 30 47 138 403 205 356 85 63 290 419 3.673 3.373 306 323 3.979 3.696 összesen . . 1.145 241 1.386 1.249 289 1.538 17.819 3.563 21.382 Pozsony thj. v. 24 Kiinger H. első' m. vitorlavászon, len- és j utaárúgyár 7.945 1.139 9.084 betegsegélyző pénztára 1888 2 l családtagoknak orvos 259 174 433 225 166 391 25 Regenhardt F. és tsai posztógyárának b. s. pénztára 1893 2 | és gyógyszer ingyen 55 100 155 52 91 143 1.654 692 2.346 26 Pozsonyi téli kikötő építési vállalat b. s. pénztára . 1897 2 /nyugellátást élvezőknek \ 3 kor. havi segély 64 — 64 137 1 138 3.432 3 3.435 27 M. kir. dohánygyári betegsegélyző pénztár . . . 1864 2 54 1.120 1.174 62 1.103 1.165 23.274 1.421 24.695 összesen . . . 432 1.394 1.826 476 1.361 1.837 36.305 3.255 39.560 együtt . . . 1.577 1.635 3.212 1.725 1.650 3.375 54.184 6.818 60.942 Trencsén vármegye. 28 Lédeozi Senk A. portland czementgy. b. s. p. Lédecz 1890 2 223 45 268 333 55 388 5.024 426 5.450 29 Sohreiber J. és unok. üveggy. b. s. p. Ledniczrovnye 1894 2 158 33 191 169 29 198 1.874 335 2.209 30 Sohreiber J. és unok. üveggy. b. s. p. Zayugrócz 1883 1-5 családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen 223 68 291 233 56 289 2.910 1.702 4.612 31 32 Gr. Zay M. bot és fadiszárúgy. b. s. p. Zayugrócz Ifj. Reitter György gyufagy. b. s. p. Nagybittse . 1881 1893 1-5 2 297 53 196 42 493 95 289 52 192 41 481 . 93 2.596 818 1.528 93 4.124 911 33 Löw K. m. gyapjuárú, katona posztó takaró-gyár b. 7.174 s. pénztára Zsolna 1891 2 380 411 791 372 402 774 6.631 543 34 Fischer és Wittenberg ezég gyufagyár vállal, b. s. p. 507 396 903 Nagybittse 1897 2 82 45 127 98 46 144 összesen . . . 1.416 840 2-256 1.546 821 2.367 80.360 5.023 25.383 Zólyom vármegye. 35 Cs. és kir. szab. tömören haji. fabutorgy. s. b. p. 6.554 Beszterczebánya 1889 2 444 208 652 363 200 563 4.318 2,236 36 Beszterozebányai első m. posztó és gyapjú árú-gyár f családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen 2.614 r.-t. betegsegélyző pénztára Beszterczebánya . 1891 2 97 114 211 87 93 180 2.363 251 37 Hermaneozi papírgyár betegs. pénztára Hermánd . 1881 3 264 108 372 254 120 374 5.335 335 5.670 összesen . . . 805 430 1.235 704 413 1.117 12-016 2.822 14.838 Duna bal partja összesen . . . * 7.139 6.666 12,805 7.825 5.629 13.454 172.852 52.100 224.952 bj Duna jobb partja. Pécs thj. város, 38 Engel Adolf és fiai gyári munkás betegs. pénzt. . Höfler testv. és társa gyári betegsegélyző pénzt. Zsolnay Vilmos ezég gyári betegsegélyző pénzt. . 1894 2 83 — 83 87 — 87 1.095 453 1.548 39 1895 2 ( családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen 123 — 123 127 2 129 1.838 1.133 2.971 40 1883 2 560 238 798 557 240 797 7.331 1.735 9.066 összesen . . . 766 338 1004 171 242 1.013 10.864 3 321 13.585 Fejér vármegye. 41 Velenozei »Anna« gőzmalom váll.b. s. p. Kisvelencze Székesfej érvár thj. város. 1894 2 1 családtagoknak orvos 41 — 41 42 — 42 644 421 1.065 f és gyógyszer ingyen 3.436 42 Felmayer István és fiai gyári betegs. pénztára 1893 2 í 121 26 147 149 25 174 1.982 1.454 együtt . . . 163 36 188 191 25 216 2.680 1.875 4.501 Győr thj. város. ( családtagoknak orvos 35.180 43 Győri és gyó'rszigeti gyárvállalatok b. s. pénztára 1893 3 J és gyógyszer ingyen. 938 84 1.038 2.237 113 2.349 24.335 10.945 Komárom vármegye. ( napibér 30-szorosa. 44 Patzenhoffer, Berg és társa ezukorgyárának b. s. 3.963 pénztára Ács 1891 2 / családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 229 37 266 236 40 276 1.340 2.623 45 Kisbér-füzitői egyes, gyári r. t. b. s. pénztára Füzitő 1896 2 218 68 286 337 70 407 4.853 3.609 8.462 összesen . . . 447 105 552 573 110 683 6.193 6.232 12.425 Monon vármegye. 46 Főherozegi műiparüzletek kezelősége alatt álló ipar- 1.185 vállalatok b. s. p. Magyaróvár 1893 2 I 89 4 93 82 4 86 1.125 60 47 Kühne Ede gazd. gépgyárának b. s. pénztára Mason 1880 2 \ családtagoknak orvos 234 — 234 292 — 292 4.078 541 4.619 48 Magyar robbanó-anyaggyár r.-t. b. s. p'énztára Zurány 1887 2 47 16 63 52 16 68 1.800 265 2.065 összesen . . . 370 30 390 426 30 446 7.003 866 7.869 Sopron vármegye. 49 Czinfalvi ezukorgyár b. s. pénztára 1893 2 343 109 452 365 116 481 2.982 2.136 5.118 50 Bükki ezukorgyár munkások b. s. pénztára Felsőbükk 1893 2 367 38 405 366 50 416 2.401 1.133 3.534 51 Félszerfalvi ezukorgyár b. s. pénztára 1891 3 403 116 519 400 120 520 7.039 496 7.535 52, Első magy. jutafonó és szövőgyár r.-t. b. s. pénztára í családtagoknak orvos 1 és gyógy szer ingyen. 20.608 Lajta-Ujfalu 1890 2 407 794 1.201 488 1.048 1.536 17.579 3.029 Die deuische Uebersetzung dér Namen dér Krankenkassen siehe Seite 126. 19 2. Tabelle. Hauptergebnisse über die Thdtigkeit dér Krankenkassen ini Jahre 1898. Kiadások — Ausgaben A bevételek Vagyon Egyenleg mint Saldo als A szauaiy- szerú Vorschri/t- Az elhelyezett Angelegtes Tapadj bán, kórházi eilatasban vagy gyermekágyi segélyben Ánzahl dér mit Krankengéld, Spitalsver- Azon esetek száma, melyekben Anzáhl jener Falle, ín 3 illetőleg massiges pflegung oder Kindbett-Unterstützung i welchen die N a tagok segélye- zésére igazgatási zu Ver- rvaltungs- egyéb zu sonstigen összesen koronák- ban teher állapot koronák- vagyon hiány részesi- tett tagok történt segélyezési erfolgten Unier- siützungen tagok Mitglied ei családtagok Familien- glieder 3 * i • 50 s s zu- Über- Aktivá tartaléktőké 4S* 1 siützung de r czélokra — Zwechen sammen schuss bán Passiva koronákban betheilten esetek napok segélyben és ingyen gyógyszerekben N Cj ríj N 2 Cj O g Mitglieder dér Stand dér Mitglieder Falié Tagé fls Q* 'Cj tSJ 'O >> Aktivá bzw Passiva in Kronen i\eservetiapnai m Kronen részesültek hlos unentgeltlicher drztl. Büfé und unentgeltlicher koronákban — in Kronen Einnah- men in koronákban száma tisztviselők Beamten Kronen in Kronen Medikamente theilhaftig wurdén Létszám Anzáhl o fa 2.474 2.474 -26 1.726 1.153 686 547 38 66 893 16 » 126 3 17 5.33Í 56C 5.898 125 3.938 835 2.62C 2.738 251 279 2.496 15 356 4 18 1.112 l 1.114 — 523 380 13S 133 12 14 281 114 65 3 19 1.842 1.407 3.249 107 1.274 767 477 507 36 81 821 99 62 3 20 10.766 í 1.967 12.735 318 7.461 767 2.368 3.916 3.925 357 440 4.491 244 609 13 9.802 24 2.618 12.444 1.263 51.016 46.300 — 4.716 4.716 337 363 4.767 238 660 5 21 3.575 — 383 3.958 21 2.030 411 — 1.619 1.619 154 189 2.069 82 35 3 22 3.377 39 273 3.689 7 1.734 637 — 1.097 1.067 68 96 959 75 77 3 — 23 16.754 6£ 3.274 20.091 1.291 54.780 47.348 — 7.432 7.402 559 648 7.795 395 772 11 — 8.521 ; 2 8.523 561 6.543 1.713 3.790 3.045 194 242 4.876 144 144 3 24 2.271 — — 2.271 75 2.384 904 — 1.152 988 49 ■ 121 1.046 290 50 3 25 3.088 118 — 3.206 229 343 — 114 343 — 154 161 1.896 140 81 3 26 21.742 126 — 21.868 2.827 20.415 2.116 — 14.385 14.551 1.054 1.203 17.030 1.494 2 — 27 35.622 244 2 35.868 3.692 29.685 4.733 114 19.670 18.584 1.451 1.727 24.848 2.068 27c 11 — 52.376 307 3.276 55.959 4 983 84.465 52.081 114 27.102 25.986 2.010 2.375 32.643 2.463 1.047 22 — 4.917 13 457 5.387 63 5.811 63 _ 5.748 5.748 176 258 1.676 148 38 3 28 1.632 26 400 2.058 151 1.651 151 — 1,277 1.500 59 59- 640 282 188 5 29 3.845 — — 3.845 767 3.449 521 — 2.328 2.328 70 88 1.501 221 697 4 — 30 2.961 4 383 3.348 776 3.363 1.091 — 2.053 2.272 41 90 835 795 436 3 31 911 — — 911 — 503 — 368 503 135 30 39 832 29 19 4 — 32 4.972 — 1.739 6.711 463 8.999 5.381 — 3.618 3.618 194 248 3.933 700 12 5 — 33 903 — — 903 — 526 — 526 187 — 94 141 1.583 26 16 6 34 20.141 43 2.979 23.163 2.220 24.302 7.207 894 15.714 15.601 664 923 11.000 2.201 1.406 30 — 5.017 11 1.448 6 476 78 4.036 411 2.547 2.547 164 331 4.330 761 5 35 1 36 2.006 50 477 2.533 81 5,257 3.326 — 1.931 1.667 69 102 954 87 100 5 i 37 3.625 24 1.356 5.005 665 3.221 561 — 2.660 2.556 87 131 2.327 341 3 10.648 85 3.281 14.014 824 12.514 3.887 411 7.138 6-770 320 564 7.611 1.189 100 13 i 153.225 2.230 39.168 194.623 30.329 215.490 112.984 5.405 84.853 81.716 5.436 7.333 89.895 7.386 4515 137 -i 947 12 450 1.409 139 666 45 526 430 41 55 429 68 3 38 1.348 424 60 1.832 1.139 1.299 575 — 724 160 48 106 749 22 — 2 i 39 6.244 486 781 7.511 1.555 8.479 3.951 — 4.528 4.528 189 261 2.218 618 40 8 — 40 8.539 922 1.291 10.752 2.833 10.444 4 526 45 5.778 5.118 278 422 3.396 708 40 13 i 691 — 374 1.065 — 10.735 269 — 514 514 2 2 16 72 68 4 — 41 2.434 60 942 3.436 — 7.003 4.120 — 1.250 2.200 45 57 450 148 471 5 42 3.125 60 1.316 4 501 — 17.738 4.389 — 1.764 2.714 47 59 466 220 539 9 — 22.609 3.992 4.385 30.986 4.194 15.043 2.605 — 11.119 10.235 773 1.210 12.390 1.462 2.505 2 2 43 870 200 136 1.206 2.757 3.782 2.957 825 825 32 33 187 13 3 44 5.102 — 531 5.633 2.829 4.348 621 — 1.363 1.363 233 259 2.859 117 50 3 — 45 5.972 200 667 6.839 5.586 8.130 3.578 2.188 2.188 265 292 3.046 130 50 6 — 839 122 961 224 8.002 7.204 798 664 19 42 325 1 35 3 46 4.475 82 14 4.571 48 10.748 8.769 — 1.960 1.979 84 107 2.040 430 925 4 1 47 1.051 10 1.004 2.065 — 6.761 6.022 — 739 739 8 9 146 15 50 3 _ 48 6.365 92 1.140 7.597 272 25.511 21.995 — 3.497 3.382 111 158 2.511 446 1.010 10 1 4.370 5 385 4.760 358 3.558 _ 1.169 2.058 1.727 144 149 2.295 19 3 49 1.448 47 564 2.059 1.475 5.592 4.242 — 1.350 1.350 18 18 494 46 3 — 50 6.178 — 1.357 7.535 — 9.188 4.959 — 4.229 , 4.229 157 174 3.077 8 — 3 — 51 17.397 85 1.980 19.402 1.146 15.630 8.187 — 7.045 7.045 382 404 8.773 221 122 4 — 52 3* 20 2 Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. L S Taglétszám — Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen N Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár £ % ű s A legcsekélyebb kJ N S O,:! £ to -S » Sf mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése az év elején am Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból egyéb források- ból összesen neve és székhelye P " tí ^ £ ? 73 X! .-S S £ s? Mit- glieder- beitragen zu- 1 a Staatsrechüicher Eestandtheil, Landestheil, ~ 1 = •a bü a) Benennung dér das Minimal-A usmass cies Jahres aus son- stigen samrnen Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranken- ü herschreitenden •2 bn-2i o -* <u “ N 'O >1 kassen Unterstütznngen férfi nő együtt férfi nő együtt Über- haupt Kronen o —> t/i :o mdnnl. weibl. Über- 7. .... / mdnnl. weibl. 53 Medinger J. és fiai vegyészeti gyár b. s. pénztára 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 137 398 1.221 2.505 1.663 2.789 54 Lajtaujfalu ... Nagyczenki czukorgyári munkások b. s. pénztára 1894 1893 2 2 86 318 47 38 133 356 87 357 50 41 442 284 55 A petőházai répaczukorgyár b. s. pénztára . 1893 2 359 34 393 348 34 382 3.040 203 b.büb 56 Wolf Lipót fiai bornagykereskedő czég vállalati b. s 115 1.114 300 1.414 pénztára Kismarton 1893 2 118 — 118 115 — összesen r . . 2.401 1.176 3.577 2.526 1.459 3.985 37.881 8.083 45.964 Sopron thj. város. 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen 57 A győr-sopron-ebenfurti vasút b. s. pénztára . , 1876 2 634 — 634 677 6 683 10.212 2.608 12.820 együtt . . . 5.035 1.176 4.911 3.903 1.465 4.668 48.093 10.691 58.784 Vas vármegye. í családtagoknak orvos 1 cs gyógyszer ingyen. 58 Első magy. óragyár b. s. pénztára Szentgotthard M. kir. dohánygyári b. s. pénztár Szentgotthard . 1896 2 57 25 82 71 20 91 1.990 736 2.726 59 1894 2 33 887 920 40 910 951 8.592 1.435 10.027 összesen . . . 90 919 1.009 111 930 1.041 10.582 2.171 12.753 Veszprém vármegye. 60 Kossuch János czég ajkahutai b. s. pénztára . . M. kir. dohánygyári b. s. pénztár Pápa ...... 1893 2 családi, orv.és gyógysz. ül 8 99 88 8 96 1.390 471 1.861 61 1893 2 ínyugeliátmányt élvezők- ének 3 kor. havi segély. 32 739 771 35 834 869 7.847 1.322 9.169 összesen . . . 123 747 870 193 849 965 9.237 1.793 11.030 Zala vármegye. 62 Újlaki Hirsohler és fia raktár és fürészkezelősőg 173 173 176 1.749 betegsegélyző pénztára Kotor 1893 9 — 176 — 1.279 470 Duna jobb partja összesen . . . 6.104 3.308 9.412 7.811 3.746 11.557 119.512 38.304 157.876 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vármegye. 63 Markovics L. és tsa. gőzfürész és őrlőmalom f családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 70 75 1.173 1.361 b. s. pénztára Zenta 1894 9 — 70 75 — 188 Szeged thj. város. 64 Salzmann és társa magy. vitorlavászon s kender- 3.971 fonó gyár b. s. pénztára 91898 2 68 150 218 90 122 212 3.349 622 65 Baok Bernát fiai gőzmalma s vízvezetéki munkás 3.489 b. s. pénztár 1894 2 családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. 170 — 170 160 — 160 2,753 736 66 Szegedi keramit s műtéglagyár r.-t. b. s. pénztára 1895 2 67 38 105 23 — 23 1.477 324 1.801 1 67 Pálfi Lipót-féle gyufagyár b. s. pénztára .... 1803 2 41 41 82 32 55 87 696 37 733 68 A szegedi kenderfonó gyár r.-t. b. s. pénztára . . 1893 1-5 153 166 319 145 208 353 2.728 2.939 5.667 69 A szegedi közúti vaspálya r.-t. b. s. pénztára 1893 2 1 41 1 42 52 1 53 763 246 1.009 70 Id. Mélik István és Markovics gőzfürész b. s. pénzt. 1895 2 í nyugellátást élvezők- 1 nek 3 kor. havi segély. 105 — 105 74 — 74 1.348 268 1.616 71 M. kir. dohánygyári b. s. pénztár 1888 2 21 67£ 693 22 643 665 8.545 2.893 11.438 összesen . . 666 1.068 1.734 598 1.029 1.627 21.659 8.065 29.724 Heves vármegye. 72 Deutsch Ignácz és fia czukotgyár és gőzmalom b. 7.647 1893 2 1 családtagoknak orvos 354 5 359 452 12 464 7.072 575 73 Parádi üveggyár b. s. pénztára • . . 1893 2 f és gyógyszer ingyen. 73 13 86 73 13 86 834 30 873 74 Állami kőbánya s kőzúzó-telep b. s. p. Nagybátony 1897 2 í nyugellátást élvezők- \ nek 3 kor. havi segély. 149 — 149 151 — 151 2.085 272 2.357 75 M. kir. dohánygyári b. s. pénztár Eger ..... 1894 2 32 404 436 34 595 629 5.972 1.470 7.442 összesen . . . 608 499 1.030 710 620 1.330 15.963 2.356 18.319 Pest-Pitís-Soli-Kiskun vármegye. 76 Czeglédi gőzmalom r.-t. b. s. pénztára 1894 2 családtagoknak orvos 105 — 105 61 — 61 1.206 314 1,520 77 Egyedi Lajos szeszgyári b. s. pénztár Újpest . . *)1894 2 [ és gyógyszer ingyen. 125 — 125 — — — 132 140 272 78 Reiter István kocsigyár! b. s. pénztár Vácz . . . 1894 1-5 47 — 47 54 — 54 560 86 646 79 Magyar pamutipar r.-t. b. s. pénztár Újpest . . . 1895 2 / családtagoknak orvos 169 321 490 200 369 569 5.485 1.188 6.673 80 Wolfner czég gyári b. s. pénztára Újpest .... 1894 2 318 65 383 344 84 428 8.228 1.246 9.474 összesen . . . 764 386 1.150 659 453 1.112 15.611 2.974 18.585 Budapest székes főváros. 81 A ra. á. v. gépgyárának betegsegélyző pénztára . 1872 2 családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. 2.989 29 3.018 3.252 32 3.284 65.599 9.567 75.166 82 A budapesti légszeszgyárak betegs. pénztára . . 1893 2 1.298 — 1.298 1.364 — 1.364 19.001 5.902 24.903 83 Budapesti tégla- és mészégető-gyár b. s. p. . - . 1895 2-3 460 99 559 559 38 597 9.543 1.868 11.411 84 Budapesti villamos városi vasút r.-t. b. s. pénzt. 1893 2 1 családtagoknak orvos j és gyógyszer ingyen. 889 23 912 866 22 888 17.394 5.626 23.020 85 Cs. ős kir. szab. déli vaspálya társ. b. s. pénzt. Czettel és Deutsch-féle műintézet gyári b. s. pénzt. 1872 3 4.012 333 4.345 4.673 330 5.003 98.136 609 98.745 86 1894 2 67 33 100 65 34 99 1.973 345 2.318 87i A »Danubius« magyar hajó és gépgyár r,-t. b. s. p. 1893 2 családtagoknak orvos ’ és gyógyszer ingyen. 581 — 581 1.450 — 1.450 33.029 1.093 34.122 88 89 Eisele József réz, érczraű és gőzkazángyár r.-t. b.s.p. Ganz és társa vasöntő és gépgyár r.-t. b. s. pénzt. 1893 1893 2 2 196 4.091 121 196 4.212 163 4.239 102 163 4.341 3.636 95.165 472 3.375 4.108 98.540 90' Goldberger Samu és fiai gyári b. s. pénztár 1881 2 f családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 396 54 450 398 55 453 9.654 898 10.552 91 Graepel Hugó rostalemez stb. gyári b. s. pénzt. . 1893 2 139 — 139 175 — 175 3.970 242 4.212 92 Grünwald és Társa szeszgyári betegs. pénztár . 1894 2 266 6 272 238 4 242 5.229 201 5.430 93 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút magyarorsz. í családtagoknak orvos vonalai betegsegélyző pénztára 1894 3 3.345 53 3.398 4.165 106 4.271 85.801 2.349 88.210 94 »Gizella gőzmalorn«, Krausz Mayer és fiai vállalati 5.954 betegsegélyző pénztára 1893 2 261 — 261 358 — 358 5.561 393 95 Kőbányai gőztéglagyár társulat betegs. pénztára . 1894 2 családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. 370 103 473 347 147 494 13-657 760 14.417 96 Kőszénbánya s téglagyár-társulat betegs. pénztára 1893 2 908 460 1.368 1.153 499 1.652 25.423 4.569 29.992 97 Láng L. gépgyára és vasöntőjének betegs. pénztára 1893 2 363 363 430 — 430 8.447 1.319 9.766 Die deutsche UeberseUtmg dér Namen dér Krankenkassen siehe Seite 126. ') Működését január hó 1-ón kezdte meg. — Begann ikre Thatigkeit mit 1-ten Jdnner. J) 1898. évi január hó 1-én feloszlott. — Hat sich mit 1-teu Jcinner aufgelöst. 21 2. Tabelle. Hauptergébnisse üher die Thatigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások - Ausgáben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Binnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw. Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szaoaty- szerű Vorschri/t- mdssiges Az elhelyezett Angelegtes iupaijDan, Korházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Alizaid dér mit Kranleengeld, Spilálsvér- pfiegung odor Kindbett- Unterstützung Azon esetek száma, melyekben Ánxahl jener Falle, in ivelchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete Folyó szám — Lanf. Zahl a tagok segélye- zésére zűr Unier- slützung de Mitgliedei r igazgatási zu Ver- wáltungs- egyeb ZU sonstigen összesen vagyon Aktivá hiány Passiva . tartaléktőke koronákban Keservékapital in Kronen részesi- tett tagok hetheilten Müglieder történt segélyezési erfolgten Unter- stützungen tagok M itglied er családtagok Familien- glieder czélokra — Zwecken zu- sammen esetek Falle napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unentgeltlicher drztl. Hilfe und unentgeltlicher Medikamente theilhaftig vmrdén koronákban - in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamten Létszám Anzahl 974 974 689 1.734 785 900 949 63 63 432 49 ' 27 4 53 1.608 12 934 2.554 235 5.175 235 — 2.411 4.940 32 32 353 66 4 54 1.009 — 317 2.226 1.077 6.208 4.220 — 1.988 1.988 21 21 159 126 — 3 — 55 969 — 285 1.254 160 5.353 531 — 920 920 28 32 357 49 5 _ 56 34.853 149 5.822 40.824 5.140 52.438 23.159 1.169 20.901 23.148 845 893 15.940 584 149 29 — 10.665 377 370 11.412 1.408 34.853 1.779 — 33.074 33.074 143 165 2.490 447 707 2 57 45.518 626 6.192 52.236 6.548 87.991 34.938 1.169 53.975 56.222 988 1.058 18.430 1.031 856 31 — 2.482 12 — 2.494 232 696 464 466 35 51 670 21 12 3 58 6.949 242 2.774 9.965 62 8.335 — 388 2.283 7.885 384 613 8.259 362 3 — 50 9.431 254 2.774 12.459 994 9.031 — 852 9.749 7 885 419 664 8 929 383 19 6 — 981 11 141 1.133 728 1.516 296 1.220 788 8 8 127 205 136 4 60 5.776 100 2.311 8.187 982 10.333 — 773 10.152 2.630 278 278 4.930 48 3 — 61 6.757 111 2.452 9.320 1.710 11.849 296 773 11.379 3.418 986 286 5.057 853 136 7 — 665 45 1 711 1.038 1.038 281 _ 757 52 63 676 106 18 3 62 108.981 6.202 20.218 185.401 22,475 186.075 63.608 2.839 93.199 91,162 3.219 4.212 54.901 4,739 5.106 87 4 1.181 — 174 1.355 6 537 — 90 537 900 94 27 448 69 95 4 — 63 3.039 37 600 3.676 295 1.271 — 271 871 605 73 94 1.484 520 304 4 64 3.086 — 403 3.489 — 4.324 — 2.447 1.474 1.474 64 87 1.480 __ 321 3 65 1.229 — 149 1.378 423 1.297 572 — 725 725 53 76 430 301 125 3 66 492 3 69 564 169 584 169 — 415 415 14 14 183 32 17 3 67 5.289 — 378 5.667 -í- 2.237 — 161 2.076 2.076 362 421 2.303 370 80 4 68 556 — 292 848 161 790 161 — 354 429 3 4 47 56 26 3 69 1.613 3 — 1.616 — 392 — 183 357 209 64 99 715 229 3 4 - 70 7.372 195 3.014 10.581 857 32.722 22.132 — 10.590 3.345 235 418 7.608 640 — 3 — 71 23.676 238 4.905 97.819 1.905 43.617 23.034 3.069 16.862 9.278 868 1.213 14.950 9.148 876 27 — 6.938 400 7.338 309 4.205 720 3.485 3.485 250 619 3.938 313 480 4 72 606 15 252 873 — 1.426 779 — 618 647 8 8 131 97 141 3 — 73 1.896 52 215 2.163 194 447 194 — 253 253 55 70 584 15 — 3 74 3.947 16 3.011 6.974 468 7.868 5.468 — 1.850 2.400 291 1.718 3.724 — — 3 — 75 13.387 483 3.478 17.348 971 13 946 7.161 — 6.206 6.785 604 3.415 8.377 425 691 13 — 772 9 739 1.520 7.618 6.848 770 770 24 27 345 2 7 3 76 222 — 50 272 — 3.269 — 3.269 841 — 6 6 40 12 8 3 77 621 1 24 646 — 725 244 — 401 401 9 9 148 71 4 78 5.947 — 423 6.370 303 4.303 • 2.785 — 1.518 — 38 84 1.981 104 3 79 8.965 10 37 9.012 462 5.823 — 1.409 4.798 3.952 229 285 4.555 222 222 3 — 80 16.527 20 1.273 17.820 765 21.738 9.877 4.678 ■ 8.328 5.123 306 411 7.069 411 237 16 — 64.072 1.597 7.459 73.128 2.038 76.900 16.444 __ 57.858 60.456 883 1.015 18.865 15.371 2.863 4 81 22.737 213 1.953 24.903 — 34.911 — 18.663 9.531 16.248 356 471 8.443 563 484 4 — 82 6.214 307 1.006 7.527 3.884 8.968 3.884 — 2.773 2.773 174 186 1.966 136 89 3 — 83 15.316 370 6.332 22.018 1.002 22.026 12,836 — 9.190 9.190 499 715 5.917 275 — 5 84 93.785 661 4.299 98.745 — 181.792 4.990 — 82.658 176.572 1.503 2.759 32.858 3.243 8.430 5 85 1.764 2 464 2.230 88 5.447 3.988 ' 1.459 1.459 19 48 856 _ 93 — 3 86 26.555 353 6.553 33.461 661 14.148 — 13.287 14.148 — 784 1.223 12.315 * 439 826 4 87 4.001 45 62 4.108 — 2.281 — 322 2.281 1.959 96 126 1.560 229 162 3 88 80.467 1.643 16.364 98.474 66 52.419 — 5.103 52.419 37.544 2,009 2.308 32.672 21.348 2.886 3 — 89 9.582 — 970 10.552 — 6.567 — 1.414 5.153 5.153 245 389 3.773 503 6 — 90 3.005 41 1.110 4.15G 56 3.773 1.417 — 1.978 2.356 103 135 1.363 558 82 3 — iM 4.894 — 536 5.430 — 2.067 — 1.389 2.067 678 98 110 1.620 59 263 4 — 92 67.028 774 20.408 88.210 — 47.356 — 10.068 37.288 37.288 1.930 2.253 13.216 4.205 10.403 3 — 93 4.698 562 5.261 693 4.539 693 3.665 3.846 93 115 1.145 890 3 94 12.107 183 1.977 14.267 150 10.722 4.466 — 6.256 6.256 253 282 3.753 777 426 3 — 95 26.084 44 1.889 28.017 1.975 13.519 — 7.791 13.519 — 537 572 7.741 487 150 4 — 96 9.167 281 200 9.648 118 4.857 — 3.555 4.857 — 248 416 3.524 168 241 3 — 97 22 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. - l ~ S-. A legcsekélyebb Taglétszám - - Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen Közjogi alkatrész, országrész, b -Q O mérvet meghaladó , tagjáru- lékokból egyéb források- törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye C’g „ CLts £ bű -S » .SS segélyezés meg- nevezése az ev eiejen am Anfange az ev végén mit Ende összesen i s ö C ^ 'íf von den ból zit- sammen szám - StaatsrecJitlicher Bestandtheü, Landestheü, Municipium, sowie Namen und Siíz dér Kranken- i = '<V ^ bJJ CD riá > S 5 "v ’S £ -o° Benennung dér das Minimál-Ausmass überschreiienden Unterstiitznngen des Jahres Mit- glieder- beitrdgen aus son- stigen Quellén I Folyó kassen O'S s •° 3 5 —• (D ^ t-H 4 N c/3 rs; to -.q férfi mdnnl. nő iveibl. együtt Über- hanpt férfi mdnnl. nő weibl. együtt Über- hanpt koronákban — in Kronen i 96 Lechner F. rákos! téglagyár r.-t. betegs. pénzt. . 1894 2 112 30 142 16C 36 199 3.318 1.115 4-433 9f Melocco L.-féle czementgyári betegs. pénztár . . 1805 2 5C 2 52 70 6 76 3.050 1.067 4.117 jlOC Mohács-pécsi vasút betegsegélyző pénztára . . . 1894 2 296 290 275 — 275 4.393 1.653 6.046 1101 Nioholson gépgyár r.-t. betegsegélyző pénztára . 1893 2 520 — 520 580 — 580 12.773 1.163 13.936 1102 Dr. Orley Lajos gőztéglagyárának betegs. pénzt. . 1894 2 l családtagoknak orvos 115 64 179 132 68 200 3.900 990 4.890 103 Rigler József Ede papírgyár r.-t. betegs. pénzt. . 1893 2 ( és gyógyszer ingyen. 201 242 443 216 269 488 6.731 1.812 8.543 104 Robey és társai gépgyári betegsegélyző pénzt. . 1893 2 IC — 10 30 — 30 607 55 662 105 Roessemann és Kühnemann gépgyári b. s. pénzt. 1893 2 156 4 160 165 4 169 2.951 33 2.984 !106 Rock István gépgyárának betegs. pénztára . . . 1893 2 309 — 309 354 354 7.455 2.006 9.461 107 Sohlick-féle vasöntő és gépgyár r.-t. b. s. pénzt. 1893 2 1.202 1.202 1.201 — 1.201 29.697 5.022 34.719 108 Spitzer Gerzson és társai gyári betegs. pénztár . 1894 3 229 63 292 240 72 312 6.519 729 7 248 íl09 Újlaki tégla és mészégető r.-t. gyári b. s. pénzt. 1895 2 1 családtagoknak orvos 404 48 452 469 68 537 18.892 3.701 22.593 110 Wörner J. és társa gépgyári betegs. pénztár . . 1893 2 ) és gyógyszer ingyen. 425 425 372 — 372 8.996 902 9.898 |111 Első magyar szálloda r.-t. vállalati b. s. pénzt. . Délnémet Dunagőzhajózási társ. betegs. pénzt. . . 1792 2 131 74 205 124 71 195 2.805 1.408 4.213 !ll2 1896 2 460 460 522 — 522 7.517 4.880 12.397 113 Magyar hajósok országos egyesülete vállal, b. s. p 1896 2 1.504 14 1.518 1.697 37 1.734 33.881 906 34.787 114 Vulkán gépgyár r.-t. vállalati betegs. pénztár . . M. kir. államvasutak betegsegélzző pénztára . . . 1894 2 családtagoknak orvos 402 — 402 374 374 10.817 1.097 11.914 115 1884 3 és gyógyszer ingyen 84.425 551 84.976 90.949 558 91.507 L573.915 191.271 1,765.186 116 Royal nagyszálloda r.-t. betegsegélyző pénztára . 1896 2 80 39 119 107 51 158 2.100 1.192 3.292 117 Krausz szesz- és élesztőgyár betegs. pénztára . . 1880 2 108 1 109 103 1 104 1.916 171 2.087 118 Óbudai m. kir. dohánygyár betegs. pénztára . . 1893 2 47 925 972 48 964 1.012 15.447 1.555 17.002 119 Erzsébetvárosi m. kir. dohánygyár betegs. pénzt. 1848 2 1 nyugellátást élvezők- 37 954 991 39 876 915 21.398 4.081 25.479 120 Fer.enozvárosi m. kir. dohánygyár betegs. pénzt. 1850 2 j nék 5 kor. havi segély. 149 1.172 1.321 133 1.100 1.242 23.055 6.304 29.359 összesen . . . 112.003 5.497 117.500 122.261 5.559 127.820 2,303.411 272.701 2,576.112 együtt . . . 113.767 5.883 118.650 133.930 6.013 138.933 3.319.033 275.675 3.594.697 Duna-Tisza köze összesen . . . 114111 7.373 121.484 124.303 7.661 131,964 2,357.817 286.284 2,644.101 d) Tisza jobbpartja. Abauj-Torna vármegye. 121 Kassahámori vasgyár betegsegélyző pénztára . 1886 3 165 14 179 172 11 183 2.614 369 2.983 Kassa íhj. város. 122 M. kir. dohánygyár betegsegélyző pénztára . . . 1852 2 í nyugellátást élvezők- 1 nek 3 kor. havi segély. 78 1.698 1.776 77 1.554 1.631 26.146 4.769 30.915 együtt . . . 343 1.713 1.955 349 1.565 1.814 38.760 5-138 33.898 Bereg vármegye, • 123 Schulz és Teplanszky »Franoziska« gőzfűrészgyár 124 betegsegélyző pénztára Volócz 1895 2 1 családtagoknak orvos 105 — 105 105 — 105 1.345 244 1.589 Zsdenyovai gőzfűrész betegsegélyző pénztára . . 1895 2 ( és gyógyszer ingyen. 111 — 111 108 — 108 1.855 257 2.112 összesen . . . 316 — 316 313 213 3.200 501 3.701 Göntör vármegye. 1125 Első magyar papíripar r.-t. b. s. pénztára Nagy- 1883 3 szlabos 427 308 635 467 303 670 9.355 8.130 17.485 Sáros vármegye. 126 »Eperjesi népbank* kályhagyárának b. s. pénzt. . 1893 1-3 családtagoknak orvos 93 37 130 101 33 134 1.680 1.878 3.558 127 Nagysárosi műmalora betegsegélyző pénztára . . 1894 2 és gyógyszer ingyen. 129 3 132 128 3 131 1.720 1.211 2.931 összesen , . . 333 40 363 339 36 265 3.400 3.089 6.489 Szepes vármegye. 128 Wein Károly és társai szövőgyár b. s. pénztára í családtagoknak orvos Késmárk 1884 2 '49 94 143 69 104 173 1.783 164 1.947 129 Neusohloss Károly és fia czég fűrésztelepi b. s. p. Szomolnokhuta . 1886 2 214 4 218 236 4 240 3.327 131 3.458 130 M. kir. dohánygyár betegs. pénztára Szepesbéla . )1808 2 nyugellátást élvezők- nek 3 kor. havi segély. — . — 2 52 54 151 — 151 131 M. kir. dohánygyár betegs. pénztára Szomolnok . 1873 2 33 872 905 35 821 856 10.744 1.981 12.725 összesen . . , 396 970 1.366 343 981 1.323 16.005 3.376 18.381 Ung vármegye. 132 Bantlin-féle vegyigyár r.-t. b. s. pénzt. Pereoseny Ungvári bútorgyár r.-t. betegsegélyző pénztára . 1895 2 186 — 186 193 — 193 2.757 626 3.383 j 133 1894 2 családtagoknak orvos 254 110 364 300 170 470 5.389 680 6.069 134 Ungvölgyi h. é. vasút b. s. pénztára Ungvár . . 1895 3 és gyógyszer ingyen. 179 — 179 94 — 94 1.871 401 2.272 135 Reizmann Hermann fűrészbérlete b. s. p. Ungvár 1895 2 94 — 94 91 — 91 869 129 998 0 összesen . . . 713 110 833 678 170 848 10.886 1.836 13.733 436 Zemplén vármegye. Magyar czukoripar r. t. fiókja gyári b. s. pénz- tár, Szerencs 1890 3 nyugellátást élvezők- nek 3 kor. havi segély. 1.073 440 1.513 1.206 396 1.602 16.774 4.293 21.067 137 M. kir. dohánygyári b. s. p., Sátoraljaújhely . . 1893 2 22 799 821 24 715 739 7.096 1.398 8.494 összesen . . . 1.095 1.339 3.334 1.330 1.111 2.341 33.870 5.691 39.561 Tisza jobb partja összesen . . . c) Tisza balparfja. 3.212 4.279 7.491 3.408 4.066 7.474 95.476 26.661 122.137 Bihar vármegye. 138 Bihari erdőipar s mészégető r. t. b. s. pénzt. Dobrest 1894 2 családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. 455 — 455 651 — 651 6.777 1.040 7.817 Die deutsche Uehersetznng dér Namen dér Krankenkassen siehe Seite 126. ') Működését szeptember hó 29-én kezdte meg. — Beganit ikre Thiiligkeit mit 29-ten Seplember. 2 3 2. Tabelle. Hanptergebnisse über die Thdtigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások - - Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw. Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű Vorschri/t- massiges Az elhelyezett Angelegtes Tapdijban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Aitzalil dér mit Krankengeld, Spitalsvér- pflegung oder Kindbett- Unterstützung Azon esetek száma, melyekben Ánzahl jener Falle, in toelchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete Folyó szám — Lauf. Zahl a tagok segélye- zésére zűr Unter- stützung de Müglieder igazgatási zu Ver- waltungs- egyéb zu sonstigen összesen zu- sammen vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Reservehapital in Kronen részesi- tett tagok betheilten Müglieder történt segélyezési erfolgten Unter- stützungen tagok Mitglied er családtagok Familien- glieder ~ ‘ czélokra — Zivecken esetek Füllé napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unenigelllicher drztl. Hilfe und unentgeltlicher Medihamente theilha/tig wurdén koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamten Létszám Anzdhl 3.030 — 331 3.361 1.072 2.755 1.194 1.293 1.293 43 46 657 193 ’ 194 4 98 4.000 — 40 4.040 77 929 — 392 929 420 119 185 1.050 56 10 3 09 5.682 78 5.760 286 33.358 54 11.000 11.000 44 56 860 285 122 5 100 10.285 151 3.096 13.535 401 8.512 — 866 7.544 6.277 363 443 5.362 1.153 219 4 101 2.749 53 2.065 4.867 23 5.693 3.976 — 1.549 1.717 82 87 1.059 167 74 3 . 102 B.494 12 700 7.206 1.337 5.499 115 — 3.717 3.800 276 357 2.463 42 77 3 103 433 6 97 536 126 1.191 791 — 400 400 12 12 92 47 8 3 104 2.562 46 — 2.608 376 1.951 — 1.575 1.623 — 88 118 1.234 288 66 4 105 7.113 115 1.599 8.827 634 4.354 — 2.066 4.354 — 154 209 3.254 850 149 4 10(1 31.020 316 3 247 34.583 136 32.375 — 14.851 17.388 17.388 1.047 1.168 14.787 3.478 822 3 _, 107 5.119 39 733 5.891 1.357 4,192 1,764 — 2.428 2.428 165 202 2.512 201 3 108 13.197 2.533 4.091 19.821 2.772 11.220 4.722 — 6.183 6.183 212 296 3.851 146 272 4 109 9.210 37 457 9.704 194 6.073 — 405 6.073 5.474 243 300 3.825 1.224 115 3 110 3.120 70 803 3.993 220 4.867 1.036 — 2.070 3.831 29 29 612 175 3 111 8.193 25 3.147 11.365 1.032 15.797 13.384 — 2.413 2.413 83 99 2.403 327 149 4 1)2 26.799 3.815 3.244 33.858 929 22.455 4.998 — 8.795 17.457 335 444 6.400 1.051 623 4 3 113 10.955 206 321 11.482 432 6.740 — 2.891 5.687 3.197 192 246 3.707 814 120 6 114 1,477.224 — 255.910 1,733.134 32.052 1,162.478 12.284 — 1,150.194 1.129.177 23.060 25.980 340.703 61.223 90.176 115 1.807 12 217 2.036 1.256 1.905 1.074 — 643 643 15 15 287 79 2 5 116 1.593 — 494 2.087 — 3.409 2.260 — 1.149 1.149 1 1 4 43 36 3 117 11.599 172 3.019 14.790 2.212 22.003 13.762 — 8.126 7.742 1.429 1.550 8.664 2.664 3 118 20.736 150 3.802 24.688 791 41.240 — 9.575 20.240 9.873 452 452 10.429 1.445 2 1.19 26.822 160 — 26.982 2.377 49.577 24.577 — 24.000 — 757 1.049 19.218 4.892 — 3 — 120 2,141 219 14.513 359.557 2,515.289 60.823 1,940.865 134.709 94.213 1,594.896 1,593.640 39.031 46.467 585.020 130.187 115.539 142 3 3,157.746 14.533 360 830 2,533.109 61.588 1.963.603 144.586 98.891 1,603.224 1,598.763 39.337 46.878 592.089 130.598 115.776 158 3 2191.990 15.254 369 387 2,579.631 61.470 2,020.703 174.781 102 043 1,626.829 1,615.026 40.833 50.533 615.164 133.240 117.368 202 3 1.649 6 1.031 2.686 297 3.394 1.088 — 2.306 2.306 61 78 1.278 47 — 3 — 121 27.849 209 800 28.858 2.057 51.656 1.319 10.956 7.580 696 756 16.995 1.057 _ 3 122 39.498 215 1.831 31.544 3.354 55.050 1.0S8 1.319 13.262 9.886 757 834 18.273 1.104 6 — 1.589 1.589 728 162 498 360 32 . 43 530 19 15 3 123 1.602 27 220 1.849 263 863 181 — 682 600 35 4) 499 38 164 2 — 121 3.191 27 230 3.438 363 1.591 181 163 1.180 960 67 84 1.089 57 179 5 — 7.673 88 1.379 9.039 8.446 10.785 4.095 — 6.690 2.339 175 313 3.939 1.433 — 3 — 125 1.690 _ 39 1.729 1.829 2.615 747 923 735 40 40 427 175 46 4 126 1.563 3 1.280 2.846 85 2.260 1.152 — 1.037 1.108 18 21 293 183 303 3 — 127 3.353 3 1.319 4.575 1.914 4.875 1.899 1.960 1.843 58 61 720 358 349 7 — 1.735 100 — 1.835 112 364 — 156 364 36 37 42 597 205 75 3 128 3.458 — — 3.458 — 2.163 — 689 1.910 1.222 151 214 2.073 67 4 120 — — — — 151 151 116 — — — — 13 — 5 130 9.129 184 1.870 11.183 1.542 24.242 454 — 6.105 5.800 234 256 5.512 750 — 4 — 131 14.323 384 1.870 16.476 1.805 86.930 570 845 8.379 7.058 482 518 8.182 1.035 75 16 — 3.118 265 3.383 1.395 684 1.056 71) 20 23 261 454 311 4 132 5.256 54 759 6.069 — 3.197 — 907 2.093 2.093 209 269 3.458 144 807 3 133 1.342 — 207 1.549 723 1.371 — — 648 648 3 3 20 578 578 2 134 998 — 998 — 941 — 868 326 73 27 62 306 109 155 3 — 135 10.714 54 1.331 11.999 723 6.904 2.459 4.123 3.535 359 357 4.045 1.885 1.851 12 — 11.339 1.817 4.933 18.089 2.978 13.906 2.691 8.148 10.018 403 434 4.822 782 4 136 4.470 — 3.708 8.178 316 6.357 3 585 — 2.411 2.411 172 197 3.311 1.925 — 3 — 137 15.809 1.817 8.641 36267 3.294 30.263 6.276 — 10.559 13.439 575 631 8.133 3 707 — 7 — 84.459 2.488 16.391 103 338 18.799 126.388 14.109 4.785 46.153 38.040 2.313 2.691 43.321 7.979 2.454 56 — 5.223 2.594 — 7.817 — 3.364 — 963 2.360 — 184 203 2.285 194 2 1 138 24 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. L S A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen <3 Ni Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye 43 g» <, Q N S fao ■§ | 8 8 a a ífíf az év elején am Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból von den egyéb források- ból összesen ■goi •cd N Staatsrechtlicher Bestandtheü, Landestheil, '<ü hfl <U M Benenmmg dér das des Jahres Mit- glieder- aus son- s tigén sammen Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranhen- kassen D > S CO'CD Q ü berschreiíenden Unterstütznngen Quellén ■o o •3 o <3 n coto cn ;o férfi mdnnJ. nő iveibl. együtt Über- haupt férfi mázni. nő weibl. együtt Über- haupt koronákban —. in Kronen Nagyvárad thj. város. 139 Lederer és Kálmán-féle szeszgyár r. t. b. s. p. . 1874 2 1 családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 165 — 165 169 — 169 2.809 3.498 6.307 együtt . . . 630 — 680 880 — 880 9.586 4.538 14.184 Debreczen thj. város. 140 Magyar kir. dohánygyár b. s. pénztára 1888 8 138 1.106 1.844 144 1.115 1.359 16.131 6.594 23.715 Máramaros vármegye. 141 »Klotild« első magy. vegyi ipar r. t. b. s. pénz- tára, Nagybooskó 1871 2 1 családtagoknak orvos 569 23 592 535 — 535 12.473 9.781 22.254 142 Batizai fürészgyár b. s. pénztára 1895 2 | és gyógyszer ingyen. 92 — 92 102 — 102 1.900 1.076 2.976 összesen . . . 661 83 684 637 — 637 14.373 10.857 35.830 Szabnár vármegye. 143 Laraarohe Albert-féle fürészgyár b. s. p. Nagykároly Lord és társa gőzfürész b. s. p. Gilvács . . . 1893 2 1 családtagoknak orvos 272 — 272 229 229 2.336 897 3.233 144 1895 2 | és gyógyszer ingyen. 92 13 105 91 13 104 2.941 285 3.226 145 Schwartz Mór gőzmalom, szesz- és olajgyár b. s. pénztára, Mátészalka 01898 2 — — — 91 — 91 882 13 895 összesen . . . 364 13 377 411 13 424 6.159 1.195 7.354 Szatmárnémeti thj. város. 146 Szatmári gőzmalom-társulat b. s. pénztára . . . 1875 2 1 családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen- 103 — 103 101 — 101 1.700 4.699 6.399 együtt . . . 467 13 480 518 13 585 7.859 5.894 13.753 Tisza bal partja összesen . . . 1.886 1.142 3.028 2,113 1.128 3.241 47.939 27.883 75.822 /) Tisza-Maros szöge. / * Arad vármegye. 147 Műnk H. és fia fürészgyár b. s. p. Marosszlatina 1894 a í családtagoknak orvos | és gyógyszer ingyen. 301 — 301 340 — 340 5.656 174 5.830 Krassó-Szörény vármegye. \ 148 Aldunai vaskapu szab. főváll, magy. földön aik. munkásainak b. s. pénztára .Orsóvá .... 1895 2 127 1 128 83 — 83 1.483 684 2.167 149 Bibéi J.-féle gőzfűrész b. s. p. Oravicza .... 1895 2 1 családtagoknak orvos | és gyógyszer ingyen. 78 — 78 140 — 140 1.348 304 1.652 150 Bibéi J.-féle gőzfürész b. s. p. Ponyászka . , . 1895 2 69 — 69 80 — 80 1.004 245 1.249 151 Bibéi J.-fé1e gőzfürész b. s. p. Pojánamörul . . 1888 2 130 1 . 131 401 1 402 4.745 1.914 6.659 összesen , . . 404 8 406 704 1 705 8.580 3.147 11.787 Temesvár thj. város. 152 Blau testvérek gyárkülvárosi szeszgyár b. s. p. . 1893 2 | családtagoknak orv s 73 — 73 87 — 87 1.087 577 1.664 153 Gyártelep sörfőzde r. t. b. s. pénztára Temesvári villamos városi vasút r. t. b., s. p. 1893 2 | és gyógyszer ingyen. 80 5 85 82 6 88 1.996 66 2.062 154 1893 2 í nyugellátást élvezők- \ nek 3 kor. havi segély. 56 — 56 53 — 53 933 448 1.381 155 Magyar kir. dohánygyár b. s. pénztára .... 1893 2 126 1.662 1.788 130 1.694 1.824 33.402 1.834 35.236 összesen . . . 335 1.667 3.008 358 1.700 8.058 37.418 8.985 40.343 Torontál vármegye. | 26 héten át a család- 227 - 11.521 156 Nagykikindai gőzmalom r. t. b. s. p 1893 2 t tagoknak ingyen orvos 1 és gyógyszer. 241 5 246 5 232 4.177 7.344 157 Torontáli h. é. vasúti b. s, p. Nagybeoskerek . . 1896 2 í családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 639 8 647 1.016 7 1.023 11.745 853 12.598 összesen . . . 880 13 893 1.343 18 1.855 15.988 8.197 84.119 Tisza-Maros szöge összesen . . . 1.920 1.C82 3.602 2.639 1.713 4.352 67.576 14443 82.019 g) Erdély. Alsó-Fehér vármegye, 158 Magyar ammóniák és szódagyár b. s. p. Marosujvár ’-)1898 a — — — 187 — 187 1.892 1.551 2.843 Besztercze-Naszód vármegye. 159 Neuberger testvérek gyári b. s. p. Bánffytelep 1895 2 í családtagoknak orvos ) és gyógyszer ingyen. 76 — 76 53 — 53 838 170 1.008 160 Sohuloz Vilmos gőzfürészének b. ,s. p. Kisdemeter 1890 2 214 27 241 191 25 216 2.253 1.289 3.542 161 Beszteroze-naszódi faipar-társulat b. s. p. Borgó- beszteroze 1895 2 130 10 140 150 10 160 3.657 756 4.413 összesen . . , 480 37 45 7 394 35 439 6.748 8.815 8.963 Brassó vármegye. 162 Botfalvi ozukorgyári b. s. pénztár 1893 a í családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 95 9 104 131 43 193 5.434 596 6.050 Csík vármegye. 163 Csikraegyei erdőipar r. t. b. s. pénztára Úzvölgy 1597 a / családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 173 — 173 198 — 198 4.765 230 4.995 Fagaras vármegye. 164 Copony Márton papirgyári^stb. b. pénztár Zernest 1887 2 1 családtagoknak orvos 84 76 160 95 43 138 1.282 263 1.545 ,165 Brassói cellulose gyár b. s. pénztára Zernest . . 1890 3 [ és gyógyszer ingyen. 161 75 236 179 81 260 5.387 4.794 10.181 összesen . . . 845 151 396 874 184 398 6.669 5.057 11.786 Die deulsche Uebersetzung dér Namen dér Krankenkassen siehe Seite 126. :) Működését január hó 1-én kezdte meg. — Begann ikre Thátigkeit mit 1-ten Janner. — 2) Működését július hó 1-én kezdte meg. — Begann ikre Thátigkeit mit 1-ten Juli. 25 2. Tabelle. Hauptergebnisse über die Thatigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások — Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher . állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzív Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű Vorschri/t- massiyes Az elhelyezett Angelegtes Tagdíjban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mii Kranlcengdd, Spilalsv6r- pflegung odcr Kindbett- ünterstützung Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falle, in tv eleken die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete ^ lyó szára — Lauf. Zahl a tagok s1 gépe- zésére i- Unier dtzung de Müglieder igazgatási zu Ver- rualtungs- egy eb zu sonstigen összesen vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Reservelzapital in Kronen részesí- tett tagok betheilten Müglieder történt segélyezési erfolgten Unter- siützungen tagok Mitglied er családtagok Familien- glieder ' czélokra — Zwecken Zil- santmen esetek Falié napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek hlos unentgeltlicher drztl. . Hilfe und unentgeltlicher Medikamen te theilha/tig \ muráén koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamien Létszám Anzahl O 2.665 12C 281 3.086 3.241 4.772 2.960 1.812 1.531 35 45 509 92 » 40 4 139 7.888 2.714 881 10.883 3.241 8.136 2.960 963 4.178 1.531 819 848 2.794 863 334 6 7 13.676 953 4.383 19.018 3703 35.377 — 1.789 9.777 5.684 723 1.851 8.178 362 — 3 — 140 11.830 239 1.229 13.298 8.956 13.756 9.212 4.544 4.544 445 482 5.102 199 575 4 141 2.976 — — 2.976 — 572 — 572 572 — 54 96 636 84 160 3 — 142 14.806 239 1.839 16.274 8.956 14.388 9.218 5 73 5.116 4.544 499 578 5.738 283 735 7 — 3.205 14 3.219 14 1.695 95 1.305 1.400 59 74 671 646 108 4 143 2.125 — / — , 2.125 1.101 1.301 287 - 614 200 48 82 781 206 42 3 — 144 374 148 360 882 13 422 — 49 89 40 12 12 66 116 — 4 1 145 5.704 148 374 6.226 1.128 3.418 382 49 2.008 1.640 119 168 1.518 968 240 11 1 1.942 — 227 2.169 4.230 5.498 4.673 825 634 22 28 441 59 118 3 — 146 7.646 148 601 8.395 5.358 8.916 5.055 49 2.833 3.274 141 196 1.959 1.087 358 14 1 44.016 4.054 6494 54564 21.258 66.657 17.227 3.373 21.898 14.033 1.582 2.273 18.663 2535 1.327 30 2 5.067 167 596 5.830 — 4.044 — 1.209 3.813 8.815 49 98 661 623 675 3 - 147 1.541 5 1.546 621 821 84 737 48 50 788 95 135 3 148 1.436 4 50 1.490 162 1.512 162 — 1.032 1.350 25 28 657 48 4 3 — 149 981 — 224 1.205 44 708 208 — 341 500 48 48 232 15 10 3 — 150 3.179 1 1.491 4.671 1.988 5,580 1.988 — 3.000 3.592 75 96 1.007 121 77 3 151 7.137 10 1765 8-912 2.815 8.631 2.448 5.110 5.442 196 228 2.684 879 886 12 1.141 20 111 1.272 392 1.033 392 641 641 27 39 431 125 73 4 152 1.304 — 668 2.062 — 1.202 28 — 1.002 1.002 42 42 354 7 13 4 — 153 629 30 126 785 596 3.405 2.711 — 694 694 4 4 138 33, 2 1 154 28.942 120 4.000 33.062 2.174 67.117 — 61.285 ’ 65.517 3.658 1.202 1.869 32.190 5.381 — 3 — 155 38.106 170 4.905 37.181 3162 73.757 3.131 61.385 67.854 5.995 1.875 1.954 33.113 5.546 86 13 1 3.883 , 20 495 4.398 7.123 10.308 7.671 — 2.637 2.637 216 223 1,846 550 32 3 — 156 11.947 611 40 12.598 — 3.611 — 1.461 3.376 2.150 148 100 2.265 740 1.015 3 — 157 15.830 631 535 16.996 7.183 13.919 7.671 1.461 6.013 4.787 364 413 4.111 1.890 1.047 6 — 60.140 978 7.801 68.919 13.100 99.341 13244 63.966 81.792 19.039 1.884 2,681 40.569 7.743 2.034 34 1 1.840 66 639 2.545 398 938 298 — 640 640 74 174 791 100 — 5 — 158 899 97 996 12 1.387 880 379 379 6 . 6 90 3 20 3 _ 15!) 3.307 — 235 3.542 — 679 — — 679 679 93 119 900 37 63 3 — 160 4.413 — — 4.413 — 1.024 — 1.024 1.024 — 49 61 390 240 175 3 — 161 8.619 — 333 8.951 18 3.090 — 1.904 8.082 1.058 148 186 1.380 880 858 9 3.003 401 587 5.990 60 3.603 — — 3.364 3.364 73 7 8 958 655 420 3 — 162 3.888 156 603 4.587 408 1.011 62 — 949 603 80 105 624 869 194 6 — 163 1.307 76 4 1.387 158 2.568 568 1.432 2.000 29 33 433 55 29 5 164 4.878 823 5.701 4.480 7.026 3.751 — 3.275 2.346 148 219 2.632 373 662 4 — 165 6.185\ 76 887 7.088 4.638 9.594 4.319 — 4.707 4.346 177 858 3.065 428 691 9 — 4 26 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. N 9 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landesthett, Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranken- rt^ •a s- s ‘03 ** ■° £ rt CL< A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése Taglétszám — - Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen N S C'Q ^ md s; S «£|| * | K ‘03 03 > S W_‘03 |3 rt g bD -5 M 8 « § e 9Sl| *o>? S9"? az év elején am Anfange az év végén mit Ende tagjürü- lékekből egyéb források- összesen szám - Benennung dér das Minimál-A usmass des Jahres von den Mit- glieder- beitrdgen ból aus son- stigen Quellén zu~ samrncn 1 Folyó Tiassen 03 . •“a b 3 03 ^ i-J % N <43 u) .sí oo cn :o ^ <r°h^ Untersiiitznngen férfi mannl. nő wetbl. együtt Über- haupt férfi mcinnl. nő weibl. együtt Über- haupt koronákban — in Kronen Háromszék vármegye. 166 167 168 Erdélyi erdőipar r. t. betegsegélyző pénztára Gyulafalva Schmidl és Ungár gőzfürész czég b. s. pénztára Kovászna M. kir. dohánygyár b. s. pénztára Sepsiszentgyörgy 1894 01894 01898 3 2 2 í családtagoknak orvos y és gyógyszer ingyen. í nyugellátást élvezők- \ nek 3 kor. havi segély. 660 61 — 66( 61 679 9 244 679 253 11.737 817 1.237 1.15,0 292 30 12.887 1.109 1.297 összesen . . . 731 -- 73 j 686 344 93Í 13.831 1.47 í 15.293 Hunyad vármegye. 169 Csimpai faipar vállalat b. s. pénztára 1896 2 174 — 174 179 179 3.571 59 3.630 170 Kolozs vármegye. Kissebesi gránitkőbányák rt. b. s. pénztára . . . 1894 1 í családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 569 4C 609 592 592 4.536 1.829 6.365 Kolozsvár thj. város. 171 M. kir. dohánygyár b. s. pénztára 1851 2-5 108 1.014 1.122 110 1.02? 1.137 14.025 6.461 20.486 együtt . . . 677 1.054 1.731 703 1.03? 1.729 18.561 8.390 36.851 Szeben vármegye. 172 Péterfalvi papírgyár b. s. pénztára . 1894 4 í családtagoknak orvos I és gyógyszer ingyen. 187 91 87í 184 85 269 5-948 490 6.438 Szolnok-Doboka vármegye. 173 174 Szamosvölgyi vasút b. s. pénztára Dés Beszterozenaszódi faipar rt. b. s. pénztára Dés . 1882 1897 3 2 I családtagoknak orvos ) és gyógyszer ingyen. 1.152 140 1.15C 14C 1.080 91 1 5 1.08) 96 10.660 4.120 1.030 154 11.690 4.274 összesen . . . 1.393 J 1.29c 1.171 6 1.177 14.780 1.184 15.964 Erdély összesen . . . 3.984 1.343 5.327 4.128 1.563 5.691 ■ 81.609 21.144 102.753 h) Fiume város és kerülete. 175 176 Kőolaj finomító gyár rt. b. s. pénztára M. kir. dohánygyár b. s. pénztára 1895 1852 2 2 í nyugellátást élvezők- 1 nek 3 kor. havi segély. 258 188 1 2.098 259 2.286 236 174 1 2.110 237 2.284 3.736 55.629 733 5.590 4.469 61.219 összesen . . . 446 2.099 2.545 410 2.111 2.521 59.365 6.323 65.688 Magyarország összesen . . . 138.802 26.892 165.694 152.637 27.617 180.254 3,002.146 473.202 8,475.348 II. Horvát és Szlavonországok. Lika-Krbava vármegye. 1 M. kir. dohánygyár b. s. pénztára Zengg .... 1894 3 9 244 353 10 348 258 3.177 239 3.416 Szerem vármegye. 2 3 Czementgyári b. s. pénztár Beocsin Cerych A. fiai czég gyári b. ^pénztár Mitrovioza 1897 1888 2 2 957 248 269 7 1.226 255 990 295 287 6 1.277 301 24.843 5.068 1.031 2.242 25.874 7.310 összesen . . , 1.305 876 1.481 1.285 293 1.578 39.911 3.373 33.184 Verőcze vármegye. 4 Guttmann H. gyári b. s. pénztára Beliscze . . . 1895 3 632 12 644 722 24 746 13.038 4.936 17.974 Eszék thj. város. 5 Reizner Ádám gyufagyárának b. s. pénztára , . 1882 1*5 96 208 304 82 201 283 2.586 823 3.409 együtt . . . 738 330 948 804 235 1.029 15.624 5.759 31.383 Zágráb vármegye. 6 Gyapot és szövőgyári b. s. pénztár Dugaresa . . 1884 2 490 500 990 481 493 974 10.455 3.463 13.918 Zágráb thj. város. 7 M. kir. dohánygyár b. s. pénztára 1869 1-5 27 622 649 21 612 ' 633 9.219 5.362 14.581 együtt . . . 517 1.122 1.639 502 1.105 1.607 19.674 8.835 28.499 Horvát-Szlavon országok összesen . . . 2.459 1.862 4.321 2.601 1.871 4.472 68.386 18.096 86.482 Magyar korona országai összesen . . . 141.261 28.754 170.016 155.238 29.488 184726 3,070.532 491.298 3,561.830 D) Magánegyesiileti betegsegélyző pénztárak. I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 Esztergom vármegye. Süttoi kőfaragósegédek betegsegélyző egylete . , 1895 2 í családtagoknak orvos i és gyógyszer ingyen. 394 894 273 373 8.881 1.394 4.375 Pozsony thj. város. 2 3 4 5 A pozsonyi ácsok mag. egy. alapján lét. b. s. pénztára Pozsonyi kereskedő és kereskedő-alkalm, b. s. pénzt. Pozsonyi pinczérek és marqueurök b. s. pénztára Pozsonyi sütők betegs. és temetkezési egylete 1893 1710 1893 1881 2 2 2 2 családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. féltáppénz 25 százalék, családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. 205 236 175 223 11 4 205 236 186 227 189 238 171 226 12 4 189 238 183 230 3.748 3.699 2.323 3.393 2.126 399 535 537 5.874 4.098 2.858 3.930 összesen , . . 839 15 854 824 16 840 13.163 3.597 16.760 Duna bal partja összesen . . . 1.133 15 1.148 1.097 16 1.113 16.044 4.991 21.035 Die deutsche Ueberselxung dér Nemen dér Krankenhassen siehe Seite 126. ') AuSusztus folyamán feloszlott. — Hat sich im Laufe des Monats August aufgelöst. s) Működését junius 2-án kezdte meg. — Begann ihre ThOHgkeU mit 2-ten Júni. 27 2. Tabelle. Hauptergebnisse üher die Thatigkeit dér Krankenhassen im Jahre 1898. Kiadások — - Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Vagyon illetőleg Egyenleg mint Saldo als A szabály- szerű Vorschri/t- massiges Az elhelyezett Angelegtes Tápdíjban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Krankcngeld, Spitalsvér- pflegung oder Kindbett- ünterstützurg Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falle, in weleken die ■ Lanf. Zahl a tagok segélye- igazgatási zu ver- waliungs- egyéb zu sonsiigen összesen •teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw. Passiva in Kronen vagyon hiány Passiva részesí- tett tagok betheilten Mitglieder történt segélyezési erfolgten Unier- stützungen tagok Mitglied er családtagok Familien- glieder “1 zűr Unter- stützung de? Mitglieder czélokra — Zwecken zu- satumén Über- schuss dér Aktivá tartaléktőké koronákban Reservehapital in Kronen esetek Pálié napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek rt rSi <■> Q 8 S3 _rt o öl 1 S N m koronákban - — in Kronen Einnah- men in Kronen koronákban száma blos unentgeltlicher ürztl. Hilfe und unentgeltlicher tisztviselők Beamien 'O in Kronen Medilcamenie theühaftig wurdén Létszám Anzahl O ÍXh 10.546 207 1.167 11.920 967 5.317 740 3.617 2.444 135 424 1.876 624 ■ f 1.305 5 1G6 1.027 — 81 1.108 1 1.639 712 651 21 32 136 32 21 3 — 107 785 — — 785 512 512 234 — 130 — 25 26 524 333 — 2 — 168 12.358 307 1.248 13.813 1.480 7.468 234 1.452 4.398 2.444 181 482 2.536 989 1.326 10 — 3.404 38 — 3.448 188 188 188 — — — 58 58 1.234 — 42 3 - 169 5.926 2 437 6.365 — 2.182 42 — 2.120 2.120 173 217 3.073 237 468 4 — 170 17.322 733 266 18.321 2.165 66.605 56.501 10.104 7.940 588 638 10.787 1.984 — 3 — 171 23.248 735 703 24.686 2.165 68.787 56.543 — 12.224 10.060 761 85 5 13.860 3.221 468 7 — 4.749 — 1.600 6.349 89 4.655 1.773 — 2.882 2.882 121 173 2.168 — 520 3 — 172 9.509 2.038 11.547 143 20.219 4.872 4.872 43 63 876 1.337 611 4 173 2.875 — 600 3.475 799 1.548 — 749 548 — 78 93 1.346 488 246 3 — 174 12.384 — 2.638 15.033 942 31.767 — 749 5.420 4.872 121 156 2.222 1.825 857 7 — 81.617 1.679 9.177 92.473 10.280 121.101 63.417 4.105 36.666 30.269 1.794 2.519 28.838 6.767 4.776 60 — 2.394 375 2.769 1.700 7.157 5.412 1.745 1.370 75 106 1.256 18 3 175 46.674 45 10.918 57.637 3.582 95.125 — 5.453 94.000 85.700 1.762 1,762 34.471 6.572 — 3 — 17o 49.068 45 11.293 60.406 5.282 102.282 5.412 5.453 95.745 87.070 1.837 1.868 35.727 6 590 — 6 — 2,776.496 32.930 479.929 3,289.355 185.993 2,938.037 463.782 191.938 2,087.135 1,976.356 58.898 74.110 927.078 176.979 137.640 612 12 1.334 — 3.183 3.416 — 4.975 — — 4.975 4.975 85 85 410 429 31 3 — 1 19.332 372 4.292 23.996 1.878 10.030 1.878 4.009 8.152 275 326 4.274 1.758 2.800 2 2 5.419 60 1.831 7.310 — 5.928 — 4.794 5.285 884 139 172 2.228 — 5 4 — 3 24.751 433 6.123 31.306 1.878 15.958 1.878 4.794 9.294 9.036 414 498 6.502 1.758 2.805 6 — 16.376 612 453 17.441 533 8.200 — 7.667 4.200 — 1.946 1.946 8.208 1.420 208 7 — 4 2.191 24 294 2.509 900 4.300 2.248 _ 1.380 88 143 1.529 187 — 3 — 5 18.567 636 747 19.950 1.433 12.500 2.348 •7.667 5.580 — 2.034 2.089 ’ 9.737 1.607 208 10 9.207 — 88 9.295 4.623 5.200 — 577 5.200 — 459 590 5.G33 203 112 4 — 6 9.266 4.410 13.676 905 45.785 285 44.800 44.800 376 1.267 10.446 5.750 3 — 7 18.473 — 4.498 22.971 5.528 50.985 385 577 50.000 44.800 835 1.862 16.079 5.953 112 7 — 63.025 1.068 13.550 77.643 8,839 84.418 4.411 13.038 69.849 58.811 3.368 4.529 32.728 9.747 3.156 26 — 2,839.521 33.998 493.479 8,366.998 194.832 3,022.455 468.193 204.996 2,166.984 2,035.166 62.266 78.639 959.806 186.726 140.796 638 12 2.852 635 3.487 788 4.989 3.735 1.254 1.354 51 61 1.808 87 148 4 2 i 3.333 190 414 3.937 1.937 4.297 1.554 2.743 2.360 66 78 1.698 127 69 2 1 2 1.827 1.256 927 4.010 88 6.961 2.143 — 1.719 1.818 25 49 661 142 — 4 1 3 1.267 1.016 575 2.858 — 4.075 513 — 1.663 1.389 14 18 477 48 15 6 2 4 1.716 908 1.089 3.713 217 10.356 7.795 — 2.477 2.561 47 55 1.009 200 — 5 1 5 8.143 3.370 3.005 14.518 2.242 25.689 13.005 — 8.602\ 8.128 152 200 3.845 517 84 17 5 10.996 4.005 3 005 18005 3.080 30.678 15.740 — 9.856 • 9.382 203 261 5.653 604 232 21 4* 7 28 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 1898-ban. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár neve és székhelye Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium, sowie Namen und Sitz dér Kranken- 43 § a bér- ProzenU A legcsekélyebb mérvet meghaladó segélyezés meg- nevezése ■ Taglétszám — - Mitgliederzahl Bevétel — Einnahmen s N S c'Q _ S 8 cv.'í ti <a g bű -5 bOctl ? ed ,Q -S g'f * s» az év elején am Anfangé az év végén mit Ende tagjáru- lékokból egyéb források- összesen 1 a •c3 tSJ cn £ | ^ bjO-u ^ <u > ~ Cö'dJ Q ÓD . V. ■°3 fe <•*■0 Beneunung dér das Minimál-Ausmass überschreitenden Unterstütznngen des Jahres von den Mit- glieder- heitragen ból mis son- stigen Quellén zn- samincn 'O >> o Gh kassen P <U VSO Ü N ti W rSJ cp -r,W!0^ férfi mánnl. nő weihl. együtt Über- hnif-it férfi mánnl. nő ■ weihl. együtt Über- hanpt koronákban — in Kronen h) Duna jobb partja. Pécs thj. város. t 7 S \ Pécsi általános xnunkásbetegsegélyző pénztár . . | Pécsi czipész és csizmadia betegsegélyző pénztár Pécsi kereskedelmi alkalmazottak betegs. pénztára 1875 1883 1867 2 2 2 1 családtagoknak orvos I és gyógyszer ingyen. 1.062 240 352 19C 1.252 240 352 1.025 262 388 196 1.221 262 388 12.208 2.750 5.486 1.456 102 984 13.664 2.852 6.470 összesen . . . 1.654 190 1.844 1.675 196 1.871 20.444 2.542 22.986 Székesfej ér vár thj. város. 9 10 Székesfejérvári első polgári betegsegélyző és temet- kezési egylet pénztára Székesfejérvári kereskedelmi betegápoló egyl. beteg- segélyző pénztára 1894 1894 2 2 1 családtagoknak orvos j és gyógyszer ingyen. 163 290 118 6 281 296 157 305 123 6 280 311 3.968 5.62S 899 817 4.867 6.445 összesen . . ; 453 124 577 462 129 591 9.596 1.716 11.312 Győr thj. város. ' 11 Győri kereskedelmi ifjúság betegsegélyző pénztára 1888 2 216 276 302 — 302 3.586 404 3.990 Somogy vármegye. 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 12 Kaposvári iparosifjúság magánbetegsegélyző pénzt. 1894 2 353 29 382 364 28 392 2.932 38 2.970 Sopron vármegye. 13 Kismartoni műnk. b. s. egyl. magán b. s. pénztára 1893 2 293 18 311 318 20 338 3.684 1.874 5.558 Sopron thj. város. ■ 14 Soproni pinczérek, tekeőrök és szálloda szolgák betegsegélyző pénztára 1843 2 110 110 103 103 1.074 941 2.015 együtt . . . 403 IS 421 421 20 441 4.758 2.815 7.573 15 Vas vármegye. Szombathelyi kereskedelmi betegsegélyző pénztár , 1893 a 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 312 19 331 328 23 351 5.276 583 5.859 Zala vármegye. 16 Nagykanizsai kereskedelmi betegsegélyző pénztár . 1894 a 201 2 203 199 3 202 2.212 212 2.424 Duna jobb partja összesen . . . * 3652 882 4.031 3.751 399 4.150 48.804 8.310 57.114 c) Duna-Tisza köze. Baja thj. város. 17 Bajai kereskedelmi ifjak betegsegélyző pénztára . 1893 2 113 10 123 126 11 137 1.258 491 1.749 Szabadka thj. város. 18 19 Szabadkai kereskedelmi ifjak betegs. pénztára . . Szabadkai pinczéregylet betegsegélyző pénztára . 1895 1894 2 2 j családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 238 71 17 238 88 241 70 1 14 242 84 2.205 1.477 257 443 2.462 1.920 összesen . . . 309 17 326 311 15 326 3.082 70u 4.382 Újvidék thj. város. 20 Újvidéki keresk. ifjak kórházegyl. betegs. pénztára 1876 2 287 — 287 317 — 317 5.582 960 6.542 együtt . . . 709 27 736 754 26 780 10.522 2.151 12.673 21 22 Szeged thj. város. Szegedi kereskedők betegsegélyző pénztára . . . Szegedi munkás betegsegélyző pénztár 1893 1894 2 2 1 családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 246 393 329 251 722 262 361 5 348 267 709 3.543 10.098 251 1.906 3.794 12.004 összesen . . . 639 334 973 623 353 976 13.641 2.157 15.798 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 23 Dunabogdányi Szent-József nyilv. munkás b. s. 24 25 pénztár Kiskunfélegyházái kereskedelmi b. s. pénztár . . Újpesti tímárok betegsegélyző pénztára .... 1895 1881 1893 Á 1 családtagoknak orvos r és gyógyszer ingyen. 530 137 316 9 9 37 539 146 353 571 147 288 20 9 41 591 156 329 8.728 1.748 6.967 1.202 176 62 9.930 1.924 ■ 7.029 összesen . . , 983 55 1.038 1.006 70 1.076 17.443 1.440 18.883 Budapest székes főváros. 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 Bpesti czipész iparosok és segédek b. s, pénztára » kávés segédek b. s. pénztára » kocsigyártó segédek b. s. pénztára . . . » kovács segédek elismert jellegű b. s. pénz- tára Bpesti kőfaragó segédek betegsegélyző pénztára . Első budapesti molnárok s malommunkások b. s. pénztára Első budapesti ált. tímár b. s. és temetk. egylet pénztára . Első budapesti szabó segédek b. s. pénztára . . Ferencz József keresk. kórház bpesti kereske- kedelmi bet. áp. egylet pénztára . . Fővárosi kereskedők b. s. pénztára Általános munkás b. s. pénztár 1893 1893 1894 1893 1893 1888 1978 1863 1846 1893 1870 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 [ temetkezési segély a napi- bér 30-szorosa temetkezési segély a napi- bér 25-szöröse > családtagoknak orvos 5 és gyógyszer ingyen. temetkezési segély a napibér 30-szorosa ! családtagoknak orvos [ és gyógyszer ingyen. 26 héten át családtagok- énak orvos és gyógyszer. családtagoknak orvos és gyógyszer ingyen. 3.783 769 449 580 497 165 57 2.538 7.346 2.152 41.185 544 141 3 25 18 61 44 1.559 198 8.627 4.327 910 452 6Q5 515 226 101 . 4.097 7.346 2.350 49.812 3.753 792 375 384 553 158 70 2.449 8.049 2.082 42.821 519 146 3 12 22 65 53 1.760 279 9.074 4.272 938 378 396 575 223 123 4.209 8.049 2.361 51.895 43.870 5.565 3.582 4.595 13.094 4.654 1.695 58.215 172.463' 44.800 714.744 2.201 2.095 850 1.323 953 1.765 797 6.356 28.354 10.383 60.738 46.071 7.660 4.432 5.918 14.047 6.419 2.492 64.571 200.817 55.183 775.482 összesen . . . 59.521 11.220 70.741 61.486 11.933 73.410 1,067.277 115.815 1,183.092 együtt , . . 60.504 11.275 71.779 62.492 12.003 74.495 1,084.720 117.255 1,201.975 Duna-Tisza köze összesen . . . 61.852 n.esej 73.488 63.869 12.382 76.251 1,108.8881 121.568 1,280.446 Die deutsche Ue bersetzung dér Namen dér Krankenkassen siehe Seite 126. 29 2. Tabelle. Hauptárgebnisse über die Thdtigkeit dér Krankenkassen im Jahre 1898. Kiadások - — Ausgaben A bevételek többlete koronák- ban Über- schuss dér Einnah- men in Kronen Vagyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw. Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als ■ A szabály- szerű Vorschrift- massiges Az elhelyezett Angelegtes Tápdíjban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Krcmkengéld. Spitalsver- pjlegung odor lündbvtt-Unterstützuvg Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Falié, in ivelchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott be sold ele Folyó szám — Latif. Zah1 a tagok segélye- zésére „ zűr Unier- stützung de Mitglieder zu Ver- waltungs- egyeo zu sonstigen összesen zn~ satumén vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Keservekapital in Kronen részesí- tett tagok betheilten Mitglieder történt segélyezési erfolgten Unier- stützungen tagok Mitglied er családtagok Faniilien- glieder czélokra — Zwecken esetek Füllé napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unentgelllicher drztl. Bilfe und unentgeltlicher Medikamente theilha/lig wurden koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma* tisztviselők Beám len Létszám Anzahl 9.720 2.734 21 12.47c 1.189 13.649 5.317 8.236 8.236 329 409 5.154 370 »• 4 0 1.554 810 428 2.792 60 2.395 909 — 1.417 1.417 •25 30 484 118 26 3 3 7 3.844 1.394 1.143 6.381 89 6.816 816 — 3.830 3.304 1 1 121 876 79 2 3 8 15.118 4.938 1.592 21.648 1.338 22.860 7.042 13.483 13.957 355 440 5.759 1.364 105 5 10 2.793 906 245 3.944 923 2.736 1.027 — 1.709 1.709 65 72 1.052 200 3 2 9 3.475 1.843 951 6.269 176 3.005 152 — 2.853 2.491 43 43 699 , 131 26 3 1 10 6.268 2.749 1.196 10.213 1.099 5.741 1.179 — 4.562 4.200 108 115 1.751 831 26 6 3 1.937 1.653 343 3.953 37 3.387 905 — 2.105 1.747 13 17 346 407 — 2 2 11 1.876 1.046 — 2.922 48 1.630 331 — 1.299 1.195 59 77 755 456 — 3 3 12 2.250 679 1.407 4.426 1.132 4.080 2.111 — 1.969 1.969 73 86 1.498 86 — 4 1 13 630 685 649 1.964 51 10.675 100 520 420 9 10 223 17 5 1 14 2.880 1.364 2.146 6.390 1.183 14.755 2.111 100 2.489 2.389 82 96 1.721 103 — 9 2 3.317 1.890 689 5.796 63 3.436 623 — 2.813 2.743 58 61 1.133 302 190 2 3 15 1.470 454 400 2.334 100 932 183 _ 749 749 10 14 332 1.150 4 1 16 32.786 14.094 6366 53.246 3.868 52.741 12.374 100 27.500 26.980 685 820 11,797 4.113 321 31 24 045 478 42 1.465 284 1.061 — 95 1.061 550 3 3 94 164 — 4 1 17 1.305 869 200 2.374 88 685 13 668 200 14 16 343 1.118 89 4 1 18 1.021 663 136 1.820 100 11.834 9.225 — 2.314 2.314 13 13 372 15 3 1 19 2.326 1.532 336 4.194 188 12.519 9.238 — 2.982 2.514 27 29 715 1.133 89 7 2 2.712 1.700 1.947 6.359 183 19.652 16.767 2.885 2.885 18 31 463 433 4 1 20 5.983 3.710 2.325 12.018 655 33.232 26.005 95 6-928 5.949 48 63 1.272 1.730 <99 15 4 1.591 1.553 559 3.703 91 5.328 925 _ 2.415 2.502 4 5 76 237 44 3 2 21 6.381 1.752 1.012 9.145 2.859 11.875 6.349 — 5.025 5.025 169 213 2.605 752 — 4 3 22 7.972 3.305 1.571 12.848 2.950 17.203 7.274 7.440 7.527 173 218 2.681 989 44 7 5 7.231 943 1.267 9.441 489 7.846 657 3.305 188 252 3.391 184 574 3 2 23 881 723 174 1.778 146 3.491 2.771 — 700 700 12 12 157 93 3 2 2 24 4.002 613 1.452 6.067 62 5.127 442 — 4.585 4.585 137 180 2.004 119 648 6 1 25 13.014 2.279 2.893 18.186 697 16.464 3.213 657 8.590 5.285 337 444 5.552 396 1.225 11 5 36.312 9.057 147 45.516 555 31.803 16.797 24.208 6.192 890 1.242 19.627 1.900 3 5 26 4.256 2.737 480 7.473 187 11.705 942 — 4.535 10.000 72 80 2.096 843 108 4 2 27 2.213 1.213 433 3.859 573 4.349 2.760 — 1.589 1.589 62 72 1.054 160 66 3 2 28 3.001 2.306 — 5.397 521 3.159 1.070 2.089 400 132 150 1.564 348 55 2 4 29 10.385 1.586 801 12.772 1.275 10.524 4.193 — 6.331 6.331 126 154 3.279 — — — 5 30 4.603 769 606 5.978 441 7.592 3.895 — 3.395 2.506 85 110 2.307 138 — 4 4 31 1.486 307 10 1.803 689 2.448 229 • 2.000 _ 36 47 687 28 3 2 32 46.312 10.260 2.021 58.593 5.978 25.188 — 7.473 25.188 6.967 918 1.299 16.919 3.144 1.380 1 6 33 91.367 47.047 62.350 200.764 53 117.584 85.085 107.572 1.169 1.248 20.959 1.192 1.719 2 6 34 32.298 11.185 ,7.299 50.782 4.401 35.400 7.220 — 28.080 28.080 144 163 3.233 295 406 2 4 35 634.859 89.462 4.462 728.783 46.698 526.430 — ■ 122.130 399.428 47.857 12.501 15.644 281.107 1.928 5.852 2 25 36 867.092 •176.019 78.609 1,121.720 61.372 776.182 20.309 146.400 581.928 217.404 16.135 20.209 852.832 9.976 9.586 20 65 880.106 178.298 81.502 1.139.906 62.069 792-646 23.522 147.057 590.518 222.779 16.472 20.653 358.384 10.372 10.811 37 70 894.061 185 313 85.898 1,164.772 65.674 843.081 56.801 147.152 604.886 236.255 16.693 20.934 362.337 13.091 10.944 59 79 30 2. Tábla. A betegsegélyző pénztárak működésének főbb adatai 18Q8-ban. ;ám Lati/. Zahl Gj rS -trv t/y L S -o ti •° s A legcsekélyebb Taglétszám — Mitgliederzahl Bevéte — Einnahmen Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság és a betegsegélyző pénztár N S C 'S.I | ed cd S 80 -5 cd to co S x; mérvet meghaladó segélyezés meg- az év elején am Anfange az év végén mit Ende tagjáru- lékokból egyéb források- összesen neve és székhelye StaatsrecMlicher Bestandiheil, Landestheil, Municipium, somié Namen und SUz dér Krauken- kassen * | B tuO ® C5 ’8 c bort £ ? cd Só 4S Benennung dér das Minimál- Ausmass überschreitenden Unterstütznngen des Jahres Mii- glieder- beitrdgen aus són- stigen Quellén zu- sammen m 'O o ül bű .V* « <u , <■“■« ‘•2 UkS 6 3 aj ■- N t) 'Cd co ^ co ■r-» in :o 4^ férfi mánnl. nő we.ihl. együtt Über- hcnipt férfi mcinnl. nő weihL együtt Über- haupt koronákban — in Kronen d) Tisza jobb partja. co co co -Q Kassa thj. város. Kassai kereskedelmi társulat b. s. pénztára . . . Kassai munkásegylet b. s. pénztára 1886 1876 2 2 1 családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 210 568 494 210 1.062 230 527 i 511 231 1.038 2.434 15.281 5.029 1.659 7.463 16.940 összesen . . . 778 494 1.272 757 512 1.269 17.715 6.688 34.403 39 Borsod vármegye. Miskolczi kereskedelmi b. s. pénztár Tisza jobb partja összesen . . . 1893 2 í családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 331 331 351 12 363 4.874 884 5.158 1.109 491 1.603 1108 524 1.632 22.589 6.972 29.561 e) Tisza bal partja. Nagyvárad thj. város. 40 Nagyváradi keresk. kórházegylet, mint b. s. 1868 3 j családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 169 — 169 159 — 159 2.469 1.183 3.651 41 42 43 44 Debreczen thj. város. Debreczeni iparos ifjúság b. s. pénztára .... Debreczeni kereskedelmi b. s. pénztára .... Debreczeni piaczérégylet b. s. pénztára .... Debreczeni önálló munkás b. s. pénztár .... összesen . . . 1872 1893 1892 1894 2 2 2 2 1 családtagoknak orvos | és gyógyszer ingyen. 381 510 73 145 4 26 208 385 510 99 353 393 520 86 128 10 16 184 403 520 102 312 5.196 8.702 2.738 6.252 214 2.461 318 61 5.410 11.163 3.056 6.313 1.109 238 1.347 1.127 210 1.337 23.888 3.054 35.943 45 Szabolcs vármegye. Nyíregyházai kereskedelmi alkalm. b. s. pénztára 1888 2 í családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 156 — 156 153 — 153 1.314 103 1.417 46 Szatmárnémeti thj. város. Szatmárnémeti kereskedelmi b. s. egylet .... Tisza bal partja ösezesen . . . 1884 2 238 238 245 245 3.351 8.357 5.608 1.672 238 1.910 1.684 210 1.894 30.022 6.696 36.618 f) Tisza-Maros szöge. 47 Arad thj. város. Aradi kereskedő' ifjak b. s. egylete 1893 2 269 — 269 284 — 284 3.383 1.531 3.814 48 49 Temes vármegye. Fehértemplomi munkás b. s. egylet Dettai általános munkás b. s. egylet 1874 1893 2 2 f temetkezési segély a I napibér 25-szöröse. 100 116 148 89 248 205 94 131 141 93 235 224 3.734 2.948 628 1.706 4.362 4.654 Összesen . . . 216 237 453 225 234 45.9 6.682 2.334 9.016 50 51 Temesvár thj. város. Temesvári kereskedők betegsegélyző pénztára . . » pinezérek » » » . . . összesen . . . 1884 1893 2 2 1 családtagoknak orvos j és gyógyszer ingyen. 499 180 32 77 531 257 480 177 40 43 520 220 8.913 2.582 1.882 443 10.795 3.025 679 109 788 657 83 740 11.495 2.325 13.820 együtt . . . 895 346 1.241 882 317 1.199 18.177 4.659 32.836 52 Torontót vármegye. Nagybeoskereki kereskedők betegsegélyző pénztára 1893 2-5 f családtagoknak orvos 1 és gyógyszer ingyen. 241 17 258 249 17 266 4.154 909 5.063 53 54 55 Pancsova thj. város. Első pancsovai általános betegsegélyző egylet . . Pancsovai kereskedő ifjak betegsegélyző pénztára Kőművesek és ácsok betegsegélyző pénztára . . összesen . . . 1893 1878 1862 2 2 2 I temetkezési segély a 1 napibér 40-szerese. 192 202 188 216 408 202 188 162 202 194 193 355 202 194 5.730 2.232 802 614 644 399 6.344 2.876 1.201 582 216 798 558 193 751 8.764 1.657 10.421 együtt . . . 823 233 1.056 807 210 1.017 13.918 3.566 15.484 Tisza-Maros szöge összesen . . . 1.987 579 2.566 1.973 527 2.500 33.378 8.756 42.134 g) Erdély. 56 Kolozsvár thj. város. Kolozsvári kereskedőtársulat • betegsegélyző pénzt. 1875 2 245 — 245 252 — 352 5.019 958 5.977 57 Maros-Vásárhely thj. város. Iparosegyesületi betegsegélyző pénztár ... Erdély összesen . . . 1877 \ 2 1 temetkezési segély a 1 napibér 30-szorosa. 311 24 335 292 .83 315 3.807 433 3.339 356 24 580 544 23 667 7.826 1.380 9.206 h) Fiume város és kerülete. 58 Fiumei általános munkás betegsegélyző pénztár . 1895 2 í családtagoknak orvos \ és gyógyszer ingyen. 1.895 190 1.585 1.420 188 1.608 31.532 9.904 41.436 Magyarország összesen . . . 73.356 13.558 86.914 75.440 14.269 89.715 1,299.078 168472 1,467.550 II. Horrát- és Szlavonországok . . . — — — — — — — — Magyar korona országai összesen . . . 73.356 13.558 86.914 75.446 14.269 89.715 1,299.078 168.472 1,467,550 Die deutsche Ueberselzung dér Namen dér Krankenhassen síelte Seite 126. 31 2. Tabelle. Hauptergebnisse über die Thatigkeit dér Krankenhassen im Jáhre 1898. Kiadások — Ausgaben A bevételek V agyon illetőleg teher állapot koronák- ban Stand dér Aktivá bzw Passiva in Kronen Egyenleg mint Saldo als szerű Vorschri/t- massiges Az elhelyezett Angelegtes iupűijban, kórházi ellátásban vagy gyermekágyi segélyben Anzahl dér mit Krankengéld, Spitalsver- pfleguvg oder Kindbett- Unterstützung Azon esetek száma, melyekben Anzahl jener Fülle, in tvelchen die Díjazás nélküli nicht besoldete Díjazott besoldete Folyó szám — Lauf. Zahl j a tagok segélye- zésére zűr Unter stützung de Miig liedet igazgatási zu Ver- waltungs- egyéb zu sonstigen összesen koronák- ban Über- schuss dér Binnah- men in Kronen vagyon Aktivá hiány Passiva tartaléktőke koronákban Keserveliapital in Kronen részesí- tett tagok betheilten Mitgliedet történt segélyezési erfolgten Unier- siützungen tagok Mitglied e? családtagok Familien- glieder r czélokra — Zwecken zu- satumén esetek Falié napok Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek blos unentgeltlicher arztl. Hilfe und unentgeltlicher Medikamente theilha/tig tourdén koronákban — in Kronen koronákban in Kronen száma tisztviselők Beamten Létszám Anzahl 1.143 572 4.143 5.858 1.605 12.304 4.649 1.099 1.099 12 12 300 120 t 4 i 37 15.028 1.834 16.862 78 22.307 — 1.393 16.812 15.077 295 380 6.482 203 — — 7 38 16.171 3.406 4.143 33.730 1.683 34.611 4.649 1.393 17.911 16.176 307 392 6.783 323 — 4 8 2.616 1.853 485 4.894 264 4.138 609 3-648 3.648 5 5 102 56 58 3 4 39 18.787 4.259 4.568 27.614 1.947 38.739 5.258 1.393 20.559 18.824 309 394 6.884 379 58 6 12 1.887 869 84 3.840 811 4.834 — 2.371 1.486 505 18 18 344 333 82 5 7 40 2.300 1.959 1.113 5.372 38 5.435 2.205 2.788 2.926 34 43 835 449 24 1 3 41 4.373 2.340 4.317 11.030 133 8.741 2.283 — 5.498 5.498 24 29 497 1.496 10 3 3 42 1.044 1.336 564 2.944 112 3.356 1.886 — 1.470 1.314 13 15 150 72 39 2 4 43 4.395 1.323 257 5.975 338 2.506 — 687 ' 2.506 204 98 98 1.865 46 — 4 2 44 12.112 6.958 6.851 85.331 621 80.038 6.374 687 13.362 9.942 169 185 3.347 2.063 73 10 12 739 530 158 1.417 — 773 — — 680 773 7 4 36 300 4 1 45 1.861 1.116 7 3.984 2.684 13.547 11.961 1.586 1.337 39 31 356 6071 — 3 3 46 16.589 9.473 6.500 32.562 4.056 38.592 18.335 3.068 16.014 12.755 217 235 3.883 3.203 95 21 16 1.530 594 1.538 3.642 173 87.698 6.543 — 31.155 21.155 9 9 147 134 — 4 1 47 3.345 312 418 4.075 287 2.956 821 2.135 400 93 188 1.088 107 5 1 48 2.388 497 104 2.989 1.G65 3.600 — 413 3.600 194 69 92 1.062 120 — 8 1 49 5.733 809 522 7.064 1.952 6.556 821 413 5.735 594 162 280 2.150 227 — 13 .2 5.654 1.488 3.500 10,642 153 5.000 806 4.194 4.194 15 16 388 699 66 4 1 50 1.963 516 546 3.025 — 2.785 886 — 1.899 1.899 61 62 646 59 39 6 1 51 7.617 2.004 4.046 13.667 153 7.785 1.692 — 6.093 6.093 76 78 1.034 758 105 10 2 13.350 3.813 4.568 20.731 8.105 14.341 3.513 413 11.888 6.687 338 358 3.184 985 105 23 4 2.959 1.379 664 5.002 61 10.450 — 566 2.549 1.566 10 10 333 347 16 3 I 52 4.619 938 17 5.574 770 4.654 903 3.613 2.442 170 234 1.908 849 9 2 53 1.321 846 571 2.738 138 1.757 466 — 1.280 1.291 10 10 45 142 5 1 54 886 210 — 1.096 105 2.523 835 — 1.688 1.688 23 23 419 17 — 3 1 55 6.826 1.994 588 9.408 1.013 8.934 2.204 — 6.581 5.421 203 267 2.372 1.008 — 10 4 9.785 3.373 1.353 14.410 1.074 19.384 3.304 566 9.130 6.987 313 277 2.705 1.355 — 13 5 24.655 6.780 7.348 38.783 3.351 61.423 11260 979 42.113 34.829 460 644 6.036 2.474 121 40 10 3.033 1.897 1.817 5.737 240 15.650 11.084 -r- 4.566 4.566 55 55 507 290 — 3 2 56 1.941 1.335 5 3.181 48 3.366 322 1.510 _ .40 56 836 91 2 1 57 3.964 3.132 1.822 8.918 288 18.016 11,084 322 6.076 4.666 95 111 1.333 381 — 5 3 36.056 6.173 200 41.429 7 43.856 43.849 13.790 642 885 14.568 1.228 908 3 2 58 1,037.893 232.229 115.207 1,885.329 82.221 1,127.126 130,852 196,853 739.794 342.591 19.304 24.284 412.491 25.473 12.679 186 153 — — — _ ~ — — — — — ■ — — — — ’ 1,037.893 232.229 115.207 1,385.329 82.221 j 1,127.126 130.862 196.853 739,794 342.591 19.304 24.284 412.491 25.473 12.67,9 186 153 Folyó szám — Lauf. ZahL 32 3. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staaisrechílicher Bestandtheü, Landestheil, Municiphini 1 2 3 4 5 6 7 8 0 10 11 I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm, .... Hars » .... Esztergom vm. . . Hont vm.......... Selm.- és Bélab. thj. v együtt . Liptó vm.......... Nógrád vm. . . . Nyitra » . . • Pozsony » ... Pozsony thj. v. . együtt . Trencsén vm. Turócz » . . Zólyom » . . Összesen . 1 2 3 4 5 6 8 9 10 11 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 h) Duna jobb partja Baranya vm. . . . Pécs thj. v. . . együtt . Fejér vm.......... Sz.-Fojérvár thj. v együtt . Győr vm. .... Győr thj. v. . . együtt . Komárom vm. . . Komárom thj. v. együtt . Moson vra. . . . Somogy » ... Sopron » ... Sopron thj. v. együtt . Tolna vm.......... Vas » .... Veszprém vm. . . Zala vm........... Összesen . c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vra. . . Baja thj. v. . . . Szabadka thj. v. Újvidék thj. v. . . Zombor thj. v. . . együtt . . Csongrád vm. . . . H.-M.-Vásárh. thj. v. Szeged thj. v. . . együtt . . Heves vra........... J.-N.-K.-Szolnok vm, Pest-Pilis-Solt-K- K. » Bpest székes főváros Kecskemét thj. v. . együtt . . Összesen . . d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . Kassa thj. v. . . . együtt . . Bereg vm............ Borsod » .......... Gömör » ......... Sáros » ......... Szepes » ......... Ung » ......... Zemplén vm.......... Összesen . . 5 •rt £ * 00 •5 S c 52 ■» 55 oí £ V. - lg Taglétszám az év elején MitgUederzahl atn Anfang des Jahres i Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén MitgUederzahl am Ende des Jahres Átlagos taglétszám Dnrchschnitis-Zahl dér Müglieder belépett — eingetreten kilépett — ausgeireíen meghalt gestorben férfi mannlich nő weiblich együtt zu satumén férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich [ti s *0 5 c s együtt zusammen férfi mannlich 1 nő I weiblich együtt zusammen férfi mannlich yo S »o § ö £ együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen 1 310 13 323 61 61 85 3 88 2 2 284 10 294 300 10 310 .2 2.683 199 2.882 3.838 242 4.080 3.549 231 3.78C 21 h 24 2.951 207 3.158 3.075 215 3.290 1 2.364 138 2.502 4.733 520 5.253 4.604 527 5.131 21 3 24 2.472 128 2,600 2.652 218 2.870 7 081 48 1.029 4.177 28 4.205 3.406 44 3.450 13 — 13 1.739 32 1.771 1.671 32 1.703 7 645 306 953 1.324 439 1.763 1.298 458 1.756 6 — 6 665 289 954 736 344 7.0.50 2 1-626 356 1.982 5.501 467 : 5.968 4.704 502 5.206 19 — 19 2.404 321 2.72f. 2.407 376 2.783 1 1.773 157 1.930 2.025 236 2.261 l.°08 149 . 2.057 14 1 15 1.876 243 2.118 2.025 208 2.233 2 3.681 202 3.883 4.225 302 4.527 3.901 287 4.188 18 3 21 3.987 214 4.201 4.286 251 4.537 4 6.207 473 6.680 5.538 375 5.913 5.440 366 5.806 35 2 37 6.270 480 6.750 6.464 538 7.002 7 2-044 184 2.228 2-455 185 2.640 2.540 265 2.805 10 4 14 1.949 100 2.040 2.205 205 2.410 7 8.833 2.464 11.297 16.193 3.395 19.588 16.516 3.244 19.760 83 18 101 8.4:;: 2.597 11.024 9.263 2.699 11.962 2 10.877 2.648 13.525 18.648 3.580 22.228 19.056 3.509 22.565 93 22 115 10.376 2.697 13.073 11.468 2.904 14.372 2 3.833 171 4.034 3.251 326 3.577 3.084 308 3.372 21 - 21 4.029 189 4.218 4.162 222 4.384 1 1.149 196 1.345 802 107 908 852 147 999 9 - 0 1.090 156 1.246 1.120 193 1.313 1 6.741 187 6.928 5.247 200 5.447 3.499 181 3.680 50 4 54 8.439 202 8.641 7.701 202 7.903 19 41274 4.740 46014 63.869 6.355 60 224 50.662 6,210 56.872 303 38 341 44.178 4.847 49.025 46.660 5.337 50.997 7 2086 28 2.114 2.318 233 2.551 2 342 199 2.541 7 7 2.055 62 2.117 2.298 129 2.427 7 2.644 386 3.030 3.309 271 3.680 3.049 362 3.411 16 - 16 2.888 295 3.183 2.763 309 3.072 .2 4.730 414 5.144 5.627 504 6 131 5.391 561 5.952 23 — 23 4.943 357 5.306 5.061 438 5.499 7 2.356 208 2.564 3.611 130 3.741 2.872 215 3.087 15 3 18 3.080 120 3.200 3.022 172 3.194 1 2.356 208 2.564 3.611 130 3.741 2.872 215 3,087 15 3 18 3.0S0 120 3.200 3.022 172 3.194 7 1.316 93 1.409 1.794 270 2064 1.717 244 1.961 9 1 10 1.384 11b 1.502 1.389 128 1.517 1 1.316 93 1.409 1.794 270 2.064 1.7)7 244 1.961 9 1 10 1.384 118 1.502 1.389 128 1.517 7 1.457 48 1.505 4.101 324 4.425 3.336 310 3.646 17 — 17 2.205 62 2.267 1.949 97 2.046 1 1.457 48 1.506 4.101 324 4.425 3.336 310 3.646 17 — 17 2.205 62 2.267 1.949 97 2.046 ] 1.754 183 1.937 1.985 225 2,210 2.229 122 2.351 14 1 15 1.496 285 1.781 1.765 175 1.940 1 5.227 334 5.561 2.843 154 2.997 5.347 304 5.651 9 — 9 2.714 184 2.898 3.273 310 3.583 7 6.523 727 7.250 11.583 1.524 13.107 11.412 1.572 12.984 46 1 47 6.648 678 7.326 7.343 867 8.210 1. 6.523 727 7.250 11.583 1.524 13.107 11.412 1.572 12.984 46 1 47 6.648 67b 7.326 7.343 867 8.210 ! 2.740 21 2.761 9.729 224 9.953 9.784 224 1O.UO8 16 •— 16 2.669 21 2.690 3.144 69 3.213 ? 3.799 123 3.022 1 5.260 237 15.497 13.628 170 13.798 14 2 16 5.417 188 5.C05 4.907 168 5.135 2 2 383 1.382 3.765 3.925 525 4.450 4.174 334 4.508 10 3 13 2.124 1.570 3.094 2.475 1.488 3.963 2 4.009 355 4.364 4.844 379 5.223 4.381 436 4.817 20 2 22 4.452 296 4.748 4.337 66b 4.703 16 36.294 3.888 40.182 65.802 4.496 69.798 64.271 4.492 68.763 193 13 206 37.132 3.879 41.011 38.725 4.278 43.003 ] 892 127 1.019 1.196 239 1.435 1.109 256 1.365 5 5 974 110 1.084 993 140 1.133 7 1.244 152 1.396 1.246 129 1.375 1.314 160 1.474 9 — 9 1.167 121 1.388 1.278 138 1.416 7 2-525 265 2.790 2.338 241 2.579 2.132 199 2.331 16 — 16 2.715 307 3.022 2-664 304 2.968 7 2.925 139 3.064 4.247 474 4.721 4.053 433 4.486 21 — 21 3.098 180 3.278 3.270 191 3.461 7 3.334 86 3 420 1.959 54 2.013 2.564 42 2.606 12 1 13 2.717 97 2.814 3.245 91 3.336 5 10.920 769 11.689 10.986 1.137 12.123 11.172 1.090 12.262 63 1 64 10.671 815 11.486 11.450 864 12.314 7 664 67 731 778 46 824 753 104 857 1 — 1 688 9 097 723 62 785 7 1.179 29 1.208 1.391 71 1.462 1.507 60 1.567 14 ' 14 1.049 40 1.089 1.165 38 1.203 7 3.533 791 4.324 4.459 352 4.811 4.624 384 5.008 29 6 35 3.339 753 4.092 3.547 775 4.322 3 5.376 887 6.263 0.628 469 7.097 6.884 548 7.432 44 6 50 5.076 802 5.878 5.435 875 6.340 2 3.819 15S 3 972 4.242 543 4.785 3.993 583 4.576 32 _ 32 4.036 113 4.149 4.201 261 4.46? 2 5.386 104 5.49C 8.001 38: 8383 7.785 378 8.163 22 — 22 5.580 108 5.688 5.737 116 5.853 2 2.306 406 2.712 3.673 378 4.051 3.588 366 3.954 19 2 21 2 372 416 2.788 2.880 429 3.309 1 36.610 9.342 45.952 58.644 15.874 74.518 50.178 13.790 63.968 546 92 638 44.530 11.334 55.864 42.650 11.944 54.594 1 1.441 343 1.784 1.542 286 1.828 1.490 285 1.775 7 1 8 1.486 343 1.829 1.546 392 1.938 4 40.357 10.091 50.448 63.859 16.538 80.397 55.256 14.441 69.697 Ö72 95 667 48.388 12.093 60.481 47.076 12.765 59.841 16 65 858 12.004 77.862 93.716 19.069 112.785 85.090 17.040 102139 733 102 835 73.751 13.931 87.682 73.899 14.881 88.780 7 532 4 536 694 26 720 626 28 654 4 _ 4 596 2 598 604 4 608 7 2.491 595 3.086 2.353 737 3.090 2.141 650 2.791 21 5 26 2.682 677 3.359 2.646 689 3.335 2 3.023 599 3.622 3.047 763 3.810 2.767 678 3.445 25 5 30 3.278 679 3.957 3.250 693 3.943 2 1.021 29 1.050 1.535 48 1.583 1.442 50 1.492 6 — 6 1.108 27 1.135 1.142 32 1.174 1 1.745 484 2.229 2.087 315 2.402 2.047 289 2.336 16 3 19 1.769 507 2.276 1.875 520 2.395 2 2.689 100 2.789 2.624 129 2.753 2.583 153 2.736 17 1 18 2.713 75 2.788 2.986 94 3.080 1 623 35 658 845 123 968 692 113 805 3 — 3 773 45 818 733 36 769 3 3.009 272 3.281 3.483 186 3.669 3.184 152 3.336 29 1 30 3.279 305 3.584 3.340 291 3.631 1 692 82 774 585 37 622 477 16 493 2 2 4 798 101 899 745 97 842 2 3.009 61 3.070 2.615 70 2.685 2.838 73 2.911 19 — 19 2.767 58 . 2.825 2.938 61 2.999 14 15.811 1.662 17.473 16.821 1.671 18.492 16.030 1.524 17.554 11-7 12 129 16485 1.797 18.282 17.009 1.824 18.833 3. Tabelle. Mitglieder- Verkehr dér Krankenkassen im Jdhre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. A) Bezirks-Krankenkassen. $ Közjogi alkatrész, . országrész, törvényhatóság Siaatsrechüicher Bestandtheü, Landestheil, Municipium a IS S V5 Taglétszám az év elején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Mitgliederzahl am Bnde des Jahres . Átlagos taglétszám Durchschnitts-Zahl dér Mitglieder Q •ej ^ a a MUgliederzahl am Anfang des Jahres belépet — eingdreten kilépett — ausgdreten meghalt gesiorben Folyó szám — s rj ta SCríS S « Sg férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich 1 «o ^ együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen 1 ej Tisza bal partja. Békés vra. . . . . . i 3.090 75 3.165 3 102 407 3.509 3.212 394 3.606 16 1 17 2.964 87 3.051 f 2.967 96 3.063 2 Bihar » _ ■ — . — — — — — — — — — — — — — — N.-Várad thj. v. . . i 5.136 431 5.557 6.S90 1.037 7.937 6.917 1049 7.966 55 3 58 5.054 406 5.460 5.348 538 5.886 együtt . . i 5.136 421 5.557 6.890 1.037 7.927 6.917 1.049 7.966 55 3 58 5.054 406 5.460 5.348 538 5.886 3 Hajdú vm. ..... • ' — — — — — - — ' — — — — — Debreczen thj. v. . i 3.862 359 4.221 4.895 410 6.305 4.533 368 4.890 25 6 31 4.310 395 4.605 4.185 347 4.532 együtt . . i 3.862 359 4.221 4.895 410 5.305 4.522 368 4.890 25 6 31 4.210 395 4.605 4.185 347 4.532 4 Máramaros vm. . . . i 1.6G7 35 1.702 1.187 34 1.221 1.333 40 1.373 5 — 5 1.516 29 1.545 1.648 38 1.686 5 Szabolcs » ... i 1.897 6 1.903 2.154 27 2,181 2.118 22 2.140 4 — 4 1.929 11 1.940 2.106 9 2 115 6 Szatmár » ... í 1.403 34 1.437 1.494 79 1.573 1.576 76 1.652 10 — 10 1.311 37 1.348 1.451 42 1.493\ Sz.-Németi thj. v. . 7 1.978 44 3.032 3.178 118 3.296 3.278 70 2.348 11 ~ 11 1867 93 1.959 1-921 38 1.959 együtt . . 2 3.381 78 3.459 3.672 197 3.869 3.854 146 4.000 21 — 21 3.178 129 3.30? 3.372 80 3.452 7 Szilágy vm i 984 56 1.040 1.131 70 1.201 1.052 57 1.109 2 — 2 1.061 69 1.130 1.071 69 1.140 8 Ugoosa » .... — . — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 8 20.017 1.030 21.047 23 031 2,182 25.213 23.008 2.076 25,084 128 10 138 19.912 1.126 21.038 20.697 1.177 21.874 1 f) Tisza-Maros szöge. Arad vármegye . , . 1 1.385 35 1.320 1.309 46 i.355 1.084 23 1.106 9 7 10 1.401 58 1.459 1.437 36 1.493 Arad thj. v 3.849 633 4.471 4.490 568 5.058 4.338 754 5.093 43 — 43 3.958 436 4.394 4.208 467 4.675 együtt . . 2 5.134 657 5.791 5.699 614 6.313 5.422 776 6.198 52 1 53 5.359 494 5.853 5.645 523 6.168 2 Csanád vm ■ i 1.482 291 1.773 2.528 520 3.048 2.478 540 3.018 18 2 20 1.514 269 1.783 1.589 262 1.851 3 Krassó-Szörény vm. . 2 2.153 110 2.263 2.439 237 2.076 2.157 196 2.353 12 i 13 2.423 150 2.573 2.379 178 2.557 4 Temcs vra — ' — — — — — — — — — — — — — — — — — Temesvár thj. v. 7 3.890 ŐOS 4.399 5.828 893 6.721 4.869 732 5.601 33 3 36 4.826 667 5.493 4.447 669 5.116 Versecz thj. v. . . 7 2.618 350 2.968 1.869 334 2.193 1.429 383 1.812 15 1 16 3 043 290 3.333 2.875 316 3.191 együtt . . 2 6.508 859 7.367 7.697 1.217 8.914 6.298 1.115 7.413 38 4 42 7.869 957 8.826 7.322 985 8.307 5 Torontál vm 8 3.943 189 4.131 3.803 339 4.143 3.830 276 4.106 82 2 24 3.893 250 4.143 4.511 252 4.763 Pancsova thj. v. 7 1.033 54 1.087 903 116 1.019 953 105 1.058 3 — 5 980 65 1.045 974 86 1.060 együtt . . 3 4.975 243 5.218 4.706 455 5.161 4.783 381 5.164 25 2 27 4.873 315 5.188 5.485 338 5.823 Összesen . , 10 20 252 2.100 22.412 23.069 3.043 26.112 21.138 3.008 24,146 145 10 155 22.038 2.185 24.223 22.420 2.286 24.706 1 g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . . 1 572 9 581 778 40 818 780 38 818 5 5 565 11 576 604 12 616 2 Besztercze-Naszód vm. 1 869 50 919 981 58 1.039 917 79 996 4 — 4 929 29 958 1.107 63 1.170 3 Brassó vm 1 3.893 685 4.578 5.404 785 6.189 5.081 743 5.824 30 6 36 4.186 721 4.907 4.338 749 5.087 4 Csík » 1 683 31 714 484 11 495 418 8 426 2 — 2 747 34 781 774 32 806 5 Fogaras » 1 763 00 853 555 128 683 560 139 699 4 — 4 754 79 833 816 103 919 6 Háromszék vm. . . . 1 1.335 68 1.403 1.255 55 1.310 1.387 61 1.448 7 — 7 1.196 62 1.258 1.338 67 1.405 7 Hunyad » . . . I 2.205 48 2.253 2.415 37 2.452 3.196 39 3.235 12 — 12 1.412 46 1.458 1.840 ' 48 1.888 8 Kis-Küküllő » . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » ... — — — — — — — ■ — — — — — — — ; — — Kolozsvár thj. v. . 7 3.537 93 2.629 3.903 212 4.115 3.603 185 3.788 19 — 19 3.818 119 8.937 2.761 115 2.876 együtt . . 1 2.537 92 2.629 3.903 212 4.115 3.603 185 3.788 19 — 19 2.818 119 2.93? 2.761 115 2.876 10 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — ' — M.-Vásárhety thj. v. 7 3.433 73 2.505 3.378 136 3.504 3.439 127 3.566 19 — 19 2.352 72 2.424 2.720 75 3.795 együtt . . 1 2.432 73 2.505 3.378 126 3.504 3 439 127 3.566 19 - 19 2.352 72 2.424 2.720 75 2.795 11 Nagy-Küküllő vm. . . 1 1.613 111 1.724 1.616 56 1.672 1.381 68 1.449 9 — 9 1.839 99 1.938 1.796 109 1.905 12 Szeben vm 1 3.949 574 4.523 3.124 483 3.607 3.077 421 3.498 33 4 37 3.963 632 4.595 4.107 628 4.735 13 Szolnok-Doboka vm. . 1 1.034 82 1.116 1.090 72 1.162 1.112 69 1.181 1 — 1 1.011 85 1.096 1.125 93 1.218 14 Torda-Aranyos » . 1 1.253 64 1.317 2.659 81 2.740 2.599 95 2.694 11 1 12 1.302 49 1.351 1.282 62 1.344 15 Udvarhely » . 1 935 103 1.038 917 46 963 1.012 51 1.083 8 1 9 832 97 929 972 97 1.069 Összesen . . 14 24.073 2.080 26.153 28.559 2.190 30.749 28.562 2.123 30.685 164 12 176 23.906 2.135 26041 25.580 2.253 27.833 h) Fiume v. és kér. . 1 4.884 760 6.144 10.852 1.527 12.379 10.197 1.364 11.561 41 8 49 4.998 915 5 913 4,802 817 5.619 Magyarország összesen 97 227.968 28.324 256.287 315.219 40.533 355 752 29S.958 37.837 336.795 1.824 205 2.029 242,400 30.815 273.215 248.792 32.853 281.645 1 II. Horv.-SzlaT.-oi sz. Belovár-Kőrös vm. . . 1 1.902 7 1*909 1.831 4 1.835 1.819 6 1.825 9 9 1.905 5 1.910 2.010 8 2.018 2 Lika-Krbava » . . — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 Modrus-Fiume » , . 1 1.982 404 2.386 3.281 312 3.593 2.492 216 2.708 10 3 13 2.761 497 3.258 2.384 462 2.846 4 Pozsega » . . 2 1.553 62 1.615 3.350 145 3.495 2.880 144 3.024 6 — 6 2.017 63 2.080 1.878 66 1.944 5 Szerem v . . 3 3.345 176 3.431 3.847 189 3.036 3.602 213 2-815 39 — 29 3.461 152 3.613 3.560 164 3.724 Zimony thj. v. . . 7 1.364 163 1.536 3.690 127 2.817 3.560 340 2.800 10 — 10 1.484 49 1.533 1.497 80 1.577 együtt . . 4 4.609 338 4.947 5.537 316 5.853 5.162 453 5.615 39 — 39 4.945 201 5.140 5.057 244 5.301 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . 7 1.715 149 1.864 2.725 303 3.037 3.443 303 3.744 6 — 6 1.992 149 2.141 1.891 144 2.035 együtt . . 1 1.715 149 1.864 2.725 302 3.027 2.442 302 2.744 6 - 6 1.992 149 2.141 1.891 144 2.035 7 Veró'cze vm 7 1.387 21 1.408 1.516 38 1.544 981 41 1.032 5 — 5 1.917 8 1.925 2.013 36 2-049 Eszék thj. v. . . 7 4.691 365 5.056 8.640 678 9.318 8-853 683 9.536 39 5 34 4.449 355 4.804 4.874 300 5.174 együtt . . 2 6.078 386 6.464 10.156 706 10.862 9.834 724 10.558 34 5 39 6.366 363 6.729 6.887 336 7.223 8 Zágráb vm 2 3.140 277 3.417 8.613 644 9-256 S.631 661 9.392 12 — 13 2.109 360 2.369 2-157 258 2.415 Zágráb thj. v. . . . 7 8.019 1.115 9.134 13.115 2.383 15.398 11.791 1.989 13.780 50 11 61 9.293 1.398 10.691 9.218 1.368 10.586 együtt . . 3 10.159 1.392 11.551 21.727 2.927 24.654 20.422 2.650 23.072 62 11 73 11.402 1.658 13.060 11.375 1.626 13.001 Összesen . . 14 27.998 2.738 30.736 48.607 4 712 53319 45.051 4.495 49,646 166 19 185 31.388 2.936 34.324 31482 2.886 34.368 M. kor. ’orsz. összesen 111 255.961 31.062 287.023 363,826 45.245 409.071 344.009 42.332 386.341 1.990 224 2.214 273.788 33.751 307.539 280.274 35.739 5 316.013 34 3. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. i Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechllicher Bestandtheíl, Landestheü, Municipiuin c3 ■II Taglétszám az év elején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Átlagos taglétszám Q £ s *eí sj ■3 rfí c e Miigliederzahl am Anfang des Jahres belépett — eingetrden kilépett — ausgetretcn meghalt gestprben Miigliederzahl am Ende des Jahres Durchschnitts-Zahl dér Mitglieder Folyó szám — ftjs >- Ifi férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich , együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 Árva vm. ...... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 Bars » — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 Esztergom vm. .. . . i 808 14 822 554 2 556 645 i 646 8 — 8 709 15 721 775 15 790 4 Hont » ... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Selm.- és Bélab.tbj. v — — — — — — ■ — — — — — — — — - — — — — együtt . . . — — — — . — — — — — — — - — — — - — — 5 Liptó vm — — — — — — — — — — — . — — — — — 6 Nógrád vm. — — — — ■ — — — — — — — — — — — — — 7 Nyitra > — — — — — ' — — — — — — — — — — — — 8 Pozsony » — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Pozsony thj. v. . . — — — — . — — , — — — — — — — — — — — — együtt . - — — ■ - - — — — — — — - — — — — — — — 9 Trencsén vm — ’ . — — — — — — — — — - — ' — — — — — — 10 Turócz » . . , . — — — — — — — — — ’ — — — — — 1 — ■ — 11 Zólyom » . . . . i 615 8 623 517 25 542 494 23 517 4 — 4 634 10 644 678 14 692 Összesen . . . b) Duna jobb partja. 2 1.428 22 1.445 1.071 27 1.098 1.139 24 1.103 12 — 12 1.343 25 1.308 1.453 29 1.482 1 Baranya vm 223 34 257 364 23 387 335 18 353 1 7 2 251 38 289 260 35 295 Pécs t. h. v. . . . — — — — • — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . i 223 34 257 364 23 387 335 18 353 1 1 2 251 38 289 260 35 295 2 Fejér vm i 200 200 177 — 177 183 — 183 2 — 2 193 — 192 210 — 210 Sz.-Fejérvár thj. v. . i 1.340 14 1.354 1.398 — 1.398 1.432 12 1.444 6 — 6 1.300 3 1.302 1.431 4 1.435 együtt . . . .' 2 1.540 14 1.554 1.575 — 1,575 1.615 12 1.627 8 — 8 1.492 2 1.494 1.641 4 1.645 3 . Győr vm - — — — — — — — — — — -- — — ~ — — — Győr thj. v. ... 7 1.331 17 1.348 1.364 S 1.366 1.256 2 1.258 15 7 16 1.424 16 1.440 1.534 17 1.551 együtt . . . 1 1.331 17 1,348 1.364 2 1.366 1.256 2 1.258 15 1 16 1.424 16 1.440 1.534 17 1.55) 4 Komárom vm. . . . 7 978 47 1.025 1.042 40 1.082 1.254 50 1.304 7 — 7 759 37 796 983 48 1.031 Komárom thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 1 978 47 1.025 1.042 40 1.082 1.254 50 1.304 7 — 7 759 37 796 983 48 1.031 5 Moson vm. ..... — — — — — — — — — — — — — — — — __ — — 6 - Somogy » 4 1.050 108 1.158 1.244 21 1.265 1.106 7 1.113 2 I 3 1.186 121 1.307 1.263 114 1.377 7 Sopron » Sopron thj. v. . . 2 935 28 963 938 20 958 891 17 908 5 — 5 977 31 1.008 1.106 32 1.138 együtt . . . 2 935 28 963 938 20 ' 958 891 17 908 5 — 5 977 31 1.008 1.106 32 1.138 8 Tolna vm 2 317 — 317 614 — 614 494 — .494 2 — 2 435 — 435 409 — 409 9 Vas * 7 3.847 95 3.942 .3.720 46 3.766 3.343 34 3.377 32 1 33 4.192 106 - 4.298 4.330 99 4.429 10 Veszprém vm. . . . i 862 — 862 860 ' 860 964 — 964 9 — 9 749 — 749 865 — 865 11 Zala » ... 2 718 — 718 668 3 671 621 . — 621 6 — 6 759 3 762 771 1 772 Összesen . . . c) Duna-Tisza köze. 23 11.801 848 12.144 12.389 155 12.544 11.879 140 12.019 87 4 91 12.224 354 12.578 13.162 350 13.512 1 Bács-Bodrog vm. . . . 10 2.932 122 3.054 1.756 64 1.820 1.882 47 1.929 16 — 16 2.790 139 2.929 2.893 128 3.021 Baja thj. v. — — — — — — — — ~ — — — _ — — — — — — Szabadka thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - Újvidék thj. v. . . — — — — -r- — — — — — — — — — — — — Zombor thj. v. . . -- — — — — — — — — — - — — — — — ' — együtt . . . 10 2.932 122 3.054 1.756 64 1.820 1.882 47 1.929 16 — 16 2.790 - 139 2.929 ' 2.893 128 3.021. 2 Csongrád vm 7 434 68 502 426 51 477 417 55 472 1 3 3 442 62 504 418 74 492 Hódm.-Vásárh. thj. y. — — — — — — — — — — — — — — — . — ’ — Szeged thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 1 434 68 502 426 51 477 417 55 472 1 . 2 3 442 62 504 418 74 492 3 Heves vm — — • — — — — — — — — — — — — — — — 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 3 1.279 12 1.291 1.244 2 1.246 1.091 12 1.103 10 1 1) 1.422 1 1.423 1.401 4 1.405 5 Pest-Pilis-S.-K.-Kun » 8 6.791 63 6.854 5.361 49 5.310 4.814 45 4.859 27 — 27 7.211 67 7.278 7.438 70 7.508 Budapest székes főv. 12 17.024 1.330 18.354 72.880 726 73.606 69.864 643 70.507 304 77 215 19.836 1.402 21.238 22.411 1.324 23.735 Kecskemét thj. v. . 1 969 6 975 1.462 65 1.527 1.380 42 1.422 5 — 5 1.046 29 1.075 1.111 23 1.134 együtt . . . 21 24.784 1.399 26.183 79.603 840 80.443 76.058 730 76.788 236 11 247 28 093 1.498 29.591 30.960 1.417 32.377 Összesen . . . d) Tisza jobb partja. 35 29.429 1.601 31.030 83.029 957 83.980 79.448 844 80.292 263 14 277 32.747 1.700 34.447 35.672 1.623 37.295 1 Abauj-Torna vm. . . — — — — — — — — ’ — — — — ' — — — — Kassa thj. v. . . . 7 2.472 153 2.624 3.234 57 3.291 3.177 39 3.216 15 3 18 2.514 767 2.681 2.827 168 2.995 együtt . . . 1 2.472 152 2.624 3.234 57 3.291 3.177 39 3.216 15 3 18 2.514 167 2.681 2.827 168 2.995 2 Bereg vm. . .* . . . 1 393 393 340 — 340 319 — 319 1 — 1 413 413 426 — 426 3 Borsod » ...... 1 1.244 ) 1.245 2.669 — 2.669 2.499 — 2.499 6 — 6 1.408 1 1.409 1.528 1 1.529 4 Gömör » 2 291 4 295 292 8 300 300 1 301 6 6 277 11 288 344 11 355 5 Sáros » . . . 2 1.019 29 1.048 1.254 18 1.272 1.215 5 1.220 15 — 15 1.043 42 1.085 1.151 38 1.189 6 Szepes » 4 1.141 18 1.159 778 6 784 975 7 982 9 _ 9 • 935 17 952 1.169 19 1.188 7 Ung . » 1 527 17 544 681 3 684 618 7 625 — — — 590 13 603 575 14 589 8 Zemplén vm 3 879 — 879 1.286 i 1.287 991 — 991 3 — 3 1.171 1 1.172 1.102 1.102 Összesen . . . 15 7.966 221 8.187 10.534| 93 10.627 10.094 59 10,153 56 3 58 8.351 252 8.603 9.122 251 9.373 Folyó szám — Lauf. Zahl 35 3. Tabella. Mitglieder- Verhehr dér Krankenhassen im Jahre 1898 nach Municipien und nádi Charakter dér Kassen. B) Gcwerbecorporations-Kranlienkassen. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staátsrechtlicher Bestandtheil, LandestheüK Municipium \ A betegsegélyzö pénztárak száma | Anzahl dér Krankenkassen . Taglétszám az év elején Miígliederzahl am ■ Anfang des Jahres Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Miígliederzahl am Ende des Jahres Átlagos taglétszám Dn rchschniüs-Záhl dér Mitglieder belépett — eingelreten kilépett — ausgetreiat meghalt gesiorben férfi mdnnlich nő weiblich ■ j együtt í zusantmen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammcn férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammcn /O uz .§ u nő weiblich együtt zusantmen férfi mdnnlich s § ö ^ együtt zusammcn férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen e) Tisza bal partja. t i Békés vm 5 1.802 24 1.826 2.517 13 2.530 2.106 12 2.118 10 — 10 2.203 25 2.228 2.263 24 2.287 2 Bihar » 2 188 2 190 729 — 729 331 1 332 1 — 7 585 7 5 86 380 2 382 N.-Várad thj. v. . . 1 1.843 60 1.903 5.540 188 5.728 5.340 160 5.500 19 7 20 2.024 87 2.111 2.573 102 2 675 együtt . . 3 2.031 62 2.093 6.209 188 6.457 5.671 161 5.832 20 1 21 2.609 88 2.697 2.953 104 3.057 3 Hajdú vm. ..... — — — i ’ , — — — — — — — — — — — — _ Debreczen thj. v. . — — — — — — — — — — — — — — — — — — ' — együtt . . - — — — — — — — — — — — — — '— — — — 4 Máramaros vra. . . . — — — — — — — — -- — — — — — — — ■ — 5 Szabolcs » ... — — — — ‘ — — — — — — — — — — — 6 Szatmár » ... — — . ' — — — — — — — — — — — • — — — Sz.-Németi thj. v. . — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — ’ - — — — — — — — 7 Szilágy vm — — — — — ' — — — — — — — — — — — — — 8 Ugocsa » .... - — — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 8 3.833 8G 3,919 8.786 201 8.987 7.777 173 7.950 30 1 31 4.812 113 4.925 5.216 128 5.344 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vra 7 383 3 386 210 — 210 205 __ 205 3 — 3 385 3 388 394 3 397 Arad thj. v. ... 7 3.013 495 3.508 4.615 88 4.703 3.833 223 4.056 19 7 20 3.776 359 4.135 3.655 419 4.074 együtt. . 2 3.396 498 3.894 4.825 88 4.913 4.038 223 4.261 22 1 23 4.161 362 4.523 4.049 422 4.471 2 •Csanád vm 1 561 6 567 307 33 340 207 29 236 4 — 4 657 10 667 684 15 699 3 Krassó-Szörény vm. . 2 431 3 434 171 1 172 186 — 186 5 — 5 411 4 415 420 ’ 3 423 4 Temes vm 4 1.663 197 1.S60 1.262 81 1.343 1.366 85 1.451 11 ,2 13 1.548 191 1.739 1.601 193 1.794 Temesvár thj. v. 7 1.874 27 1.901 831 36 867 960 10 970 12 — 12 1.733 53 1.786 1.962 43 2.005 Versecz thj. v. . . — — — — — — — — — ■ — — ~ — — — — — — együtt . . 5 3.537 224 3.761 2.093 117 2.210 2.326 95 2.421 23 2 25 3.281 244 3.525 3.563 236 3.799 5 Torontál vm. . . . 3 729 7 730 1.490 43 1.533 741 — 741 7 — 7 1.471 44 1.515 970 14 984 Pancsova thj. v. 7 527 55 582 757 37 794 730 32 762 5 — 5 549 60 609 528 50 578 együtt . . 4 1.256 56 1.312 2.247 80 2.327 1.471 32 1.503 12 - 12 2.020 104 2.124 1.498 64 1.562 Összesen . . 14 9.181 787 9.968 9.643 319 9.962 8.228 379 8.607 66 3 69 10,530 724 11254 10.214 740 10.964 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm. . . . 2 535 1 536 127 — 127 195 — 195 — — — 467 1 468 471 1 472 2 Besztercze-Naszód vm. - — — - — — — — — ~ — — — — — — — — — 3 Brassó vm. ..... — 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — ; 4 Csik » — — — — — r — ■ 6 Háromszék vm. . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 Hunyad » ... 1 434 60 494 449 3 452 475 — 475 1 1 2 407 62 469 395 61 456 8 Kis-Küküllő » . . . — — — — — — — — — — — * — — — — — — — — 9 Kolozs » ... — — — — ■ — — — — — — — — — — — — Kolozsvár thj. v. . — — — — — — — — — — — — - — — — • — — együtt . . - — — — ■ — — — - — — — — — . — — — — — — 10 Maros-Torda vm. . . - — — — , — — — — — — — — — — — ' — M.-Vásárhely thj.-v. — — — — — — — — — — — — — — ■ — — — • együtt . . — — — — — — — — — - — - — — — — — — 11 Nagy-Küküllő vm. . . — — ' — — — — — — - — — — — — — — — 12 Szeben vm — — — — • — — — — — — — — — — — — — — 13 Szolnok-Doboka vm. . — — — — ' — — — — — — — --7 — — — . — 14 Torda-Aranyos » . - — — — — — — — — — — — — — — — — — — 15 Udvarhely » . — — — — — — • — ' — . — — — — — — Összesen . . 3 969 61 1.030 576 3 679 670 — 670 1 1 2 874 63 937 866 62 928 h) Fiume v. és kér. . — — — — — — — — - — — — -- — — ■ — — — Magyarország összesen 101) 64.602 3121 07.728 126.028 1.755 127.783 119.285 1.619 120.854 614 26 540 70.881 8.231 74.112 75.705 8.183 78.888 H. Horv.-Szlav.-orsz. 1 Belovár-Kőrös vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 Lika-Krbava » . . — — — — — ’ — — — — — — — “ — — — . 1 3 Modrus-Fiume » . . - — — — — — — — — — — — — — — — — — — 4 Pozsega vm 1 185 — 185 202 — 202 217 — 217 — — - 170 — 170 200 — 200 5 Szerem » ... . — — — . — — — — — — — — — — — — í Zimony thj. v. . . - — — — — •— — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — * — — — — — — - — - — — — — — 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — ■ — — — Varazsd thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — ■ — együtt . . — — — — — — — — — — . — — — — — 7 Verőcze vm — — — — — — — — — ■— — ' — — — — — : Eszék thj. v. . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 Zágráb vm - — — — — — — — — — — — — — — _ — — — — Zágráb thj. v. . . — — — — — — —• — — — — — — —* — — — együtt . . — — — — — — — — ' — — — — — — — — — — Összesen , . 1 186 185 202 — 202 217 — 217 — — — 170 — 170 200 — 200 Magy. kor. orsz. ossz. 101 64.787 3121 67.908 126.230 1.755 127.985 119.462 1.019 121.071 514 26 510 71.051 3.231 74.282 76.905 3.183 79.088 5* 36 3. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. C) Gyári és vállalati be'egsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechllicher Bestandtheü, Landesiheü, Munícipium cí . s s '.-3 s ’-o Taglétszám az év elején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres stnd Taglétszám az év végén Átlagos taglétszám v- G u K •sí £ Ai a s •o 3 :0^! \s fcÓríí 5 *3 Mitgliederzahl am Anfang des Jahres belépett — eingetreieu kilépett — ausgdreien meghalt gestorben Mitgliederzahl am Ende des Jahres Durchschnitts-Zahl dér Mitglieder Folyó szám - — férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich c s együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich 10 reiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen 1 I. Hí agyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 1 270 15 285 199 15 214 91 4 95 2 2 4 376 24 400 316 20 336 2 Bars » ... 2 344 142 486 20 2 22 22 24 46 3 — 3 339 120 459 345 135 480 3 Esztergom vm. . . . I 198 9 207 232 14 246 199 15 214 1 — 1 230 8 238 279 10 289 4 Hont » ... 7 33 10 43 633 194 817 630 193 813 1 1 34 11 45 50 16 66 Selm. és Bélab. thj. v. 2 40 1.136 1.166 — — — — 135 135 — 4 4 40 987 1.027 39 1.033 1.072 együtt . . 2 72 1.136 1.208 623 194 817 620 328 948 1 4 5 74 998 1.072 89 1.049 1.138 5 Liptó vm. ..... 1 507 770 1.277 85 102 187 63 72 135 4 2 6 525 798 1.323 475 703 1.178 6 Nógfád vm. . . 9 1.158 409 1.567 1.017 331 1.348 862 310 1.172 11 5 16 1.302 425 1.727 1.33.5 455 1.790 7 Nyitra » . . 4 792 280 1.072 465 221 686 240 129 360 13 — 13 1.004 372 1.376 680 252 932 8 Pozsony » .... 3 1.145 241 1.386 1.180 390 1.470 1.064 241 1.305 12 i 13 1.249 289 1.538 752 138 890 Pozsony thj. v. . . 4 433 1.394 1.826 2.045 258 3.303 1.994 275 2.269 7 16 23 476 1.361 1.837 546 1.403 1.949 együtt . . 7 1.577 1.635 3.212 3.225 548 3.773 8.058 516 3.574 19 17 36 1.725 1.650 3.375 1.298 1.541 2.839 9 Trencsén vm 7 1.416 840 2.256 362 152 514 219 169 388 13 2 15 1.546 821 2.367 1.554 853 2.407 10 Turócz » .... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 11 Zólyom » .... 3 805 430 1.235 189 102 291 285 118 403 5 1 6 704 413 1.117 752 431 1.183 Összesen . . 37 7.139 5.666 12.805 6.417 1.681 8.098 5.659 1,685 7.341 72 33 105 7.825 5.629 13.454 7.123 6.449 12.672 1 b) Duna jobb partja. Baranya vm Pécs thj. v 3 766 238 1.004 166 34 190 154 19 173 7 1 8 771 242 1.013 763 242 1.005 együtt . . 3 766 238 1.004 166 24 190 154 19 173 7 1 8 771 242 1.013 763 242 1.005 2 Fejér vm 1 41 41 19 — 19 18 — 18 — — — 42 — 42 40 — 40 Sz.-Fejérvár thj. v. . 1 131 36 147 51 17 68 23 18 41 — — — 149 25 174 130 22 152 együtt . . 2 162 26 188 70 17 87 41 18 59 — — — 191 25 216 170 22 192 3 Győr vm — — _ — — — — — — — — — Győr thj. v. ... i 938 84 1.033 3.136 73 3.198 1.818 43 1.861 9 1 10 2.337 112 2.349 1580 96 1.676 együtt . . i 938 ■ 84 1.022 3.126 72 3.198 1.818 43 1.861 9 1 10 2,237 112 2.349 1.580 96 1.676 4 Komárom vm. . . . 2 447 105 552 441 58 499 315 53 368 — — — 573 110 683 323 73 396] Komárom thj. v. — — — • — — — — — — ~ — — — — — — — együtt . . 2 447 105 552 441 58 499 315 53 368 — — — 573 110 683 323 73 396 5 Moson vm 3 370 20 390 206 5 211 114 4 148 6 1 7 426 20 446 386 19 405 6 Somogy » — . — — — — — — — — — — — — — — 1 7 Sopron » 8 2.401 1.176 3.577 1.630 623 2.353 1.488 338 1.826 17 2 19 2.526 1.459 3.9S5 1.717 1.130 2.847 Sopron thj. v. . . . 1 634 ~ 634 697 8 705 651 3 653 3 — 3 677 6 683 773 6 779 együtt . . 9 3.035 1.176 4.211 2.327 631 2.958 2.139 34C 2.479 20 2 22 3.203 1.465 4.668 2.490 1.136 3.626 8 Tolna vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 Vas » .... 2 90 912 1.002 35 276 311 13 254 267 1 4 5 111 930 1.041 106 909 1,015 10 Veszprém vm 2 123 747 870 56 279 335 56 174 230 — 10 10 123 842 965 121 795 916 11 Zala * . . • . 1 173 — 173 22 — 22 18 — 18 1 — 1 176 — 176 162 — 162 Összesen . . 25 6.104 3.308 9.412 6.449 1.362 7.811 4.698 905 5.603 44 19 63 7.811 3.746 11.557 6.101 3,292 9.393 1 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . 1 70 70 63 63 58 58 75 75 85 _ 85 Baja' thj. v — — — — ‘ — — — — — — — — — — — — — — — Szabadka thj. v. — — — — — — — — . — —" — — — — — Újvidék thj. v. . . — — — — — — — — — . — — — — — — — — — Zombor thj. v. . . — — — — — — — - — — — — — — — — . együtt . . 1 70 — 70 63 — 63 58 — 58 — - — 75 — 75 85 — 85 2 Csongrád vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — Hódm.-Vásárh. thj. v. — — — — — — — — — — — — — . — — — — — Szeged thj. v, . . . 8 666 1.068 1.734 287 288 575 352 319 671 3 8 11 598 1.029 1.627 717 1.053 1.770 együtt . . 8 666 1.068 1.734 287 288 575 352 319 671 3 8 11 598 1.029 1.627 717 1.053 1.770 3 Heves vm. . . . • . 4 608 422 1.030 954 344 1.298 847 141 988 5 5 10 710 620 1.330 934 520 1.454 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. — — — — — ~ ' — — r — — — — — — • — — — 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 5 .764 386 1.150 498 423 930 600 353 953 3 2 5 659 453 1.112 620 464 1.084 Budapest székes főv. 40 113.003 5.497 117.500 63.365 5.809 68.174 51.386 5.648 , 57.034 721 99 820 122.261 5.559 127.820 120.787 6.004 126.791 Kecskemét thj. v. . — — — — — — | — — — — — — — — — — — — együtt . . 45 112.767 5.883 118.650 62.863 6.231 69.094 51.986 6.001 57.987 724 101 825 122.920 6.012 128.932 121.407 6.408 127.875 Összesen . . 58 114.111 7.373 121.484 64.167 6.868 71.030 53,243 6.461 59.704 732 114 846 124.303 7.661 131.964 123.143 8.041 131.184 1 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . 1 165 14 179 23 33 14 3 17 2 2 172 11 183 173 12 185 Kassa thj. v. . . . 1 78 1.698 1.776 2 13 15 1 137 138 2 20 22 77 1554 1.631 77 1.626 1.703 együtt . . 2 243 1.712 1.955 25 13 38 15 140 155 4 20 24 249 1.565 1.814 250 1.638 1.888 2 Bereg vm 2 216 — 216 92 ’ 92 94 — 94 1 — 1 213 __ 213 236 — 236 3 Borsod » ..... — — — — — — — — — — — - — — — — — 214 — 4 Gömör » . . • • 1 427 208 635 103 53 156 63 55 118 — 3 3 467 203 670 444 608 5 Sáros » 2 222 40 262 31 1 32 23 5 28 1 — 1 229 36 265 225 38 263 el Szepes » 4 296 970 1.266 91 243 334 43 225 268 2 7 9 342 981 1.323 322 953 1.275 7 Ung » 4 713 110 823 283 194 477 316 131 447 2 3 5 678 170 848 693 141 834 8 Zemplén vm 2 1.095 1.239 2.334 1.136 811 1.947 994 .936 1.930 7 3 10 1.230 1.111 2.341 853 959 1.812 Összesen . . 17 3.212 4.279 7.491 1.761 1315 3.076 1.548 1.492 3.040 17 36 53 3.408 4.066 7.474 3.023 3.948 6.966 Folyó szám — Lauf. Zdhl 37 3. Tahelle. Mitglíeker-Verkehr dér Krankenkassen im Jahre 1S9S nach Municipien und nach Ckarakter dér Kassen. C) Fabriks- nnd Unternehmungs-Kranhenliassen. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Siaatsrechilicher Bestandthéil, Landestheil, Municiphim IS N <0 Taglétszám az év elején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Átlagos taglétszám jTi? ■ej ■s ^ Mitgliederzahl atn Anfang des Jahres belépett — eingetreten kilépett — ausgdreten meghalt gestorhen Milgliederzahl dm Ende des Jahres Dtí rshschnitls-Zdhl dér Milglieder io'y * Q -3 S férfi mánnlich nő weihlich együtt zusammen férfi mánnlich nő weihlich együtt zusammen férfi mánnlich nő weihlich együtt zusammen férfi mánnlich nő weihlich együtt zusammen férfi mánnlich nő weihlich együtt zusammen férfi mánnlich nő weihlich együtt zusammen e) Tisza bal partja. Békés vm. f Bihar » ..... 1 455 — 455 761 — 761 558 — 558 7 — 7 651 — 651 640 — 640 N.-Várad thj. v. . . 1 165 — 165 69 — 69 64 — 64 1 — 1 169 — 169 166 — 166 együtt . . 2 ' 620 — 620 830 — 830 622 — 62-2 8 — 8 820 820 806 — 806 Hajdú vm — — — ' — . — — — — — — — — . — Debreczen thj. v. . 1 138 1.106 1244 20 52 72 12 40 52 2 3 5 144 1.115 1.259 138 1.115 1.253 együtt . . 1 138 1.106 1.244 20 52 72 12 40 52 2 3 5 144 1.115 1.259 138 1.115 1.253 Máramaros vm. . . . t 661 23 684 469 — 469 471 23 494 22 — 22 637 — 637 655 2 657 Szabolcs > ... — — — — • — — — — — — — — — — — — — — Szatmár » ... 3 364 13 377 548 11 559 499 11 510 2 — 2 411 13 424 368 12 380 Sz.-Németi thj. v. 1 103 -. ■ 103 ■35 — 35 32 — 32 5 — 5 101 — 101 95 — 95 együtt . . 4 467 13 480 583 11 594 531 11 542 7 — 7 512 13 525 463 12 475 Szilágy vm — — . — — — — — — — — — . — — , Ugocsa » — — — . — — — — — — ■ - — — — — — — — Összesen . . 9 1.886 1.142 3.028 1.902 63 1.965 1.636 74 1.710 39 3 42 2.113 1.128 3.241 2.062 1.129 3.191 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm 1 301 301 245 245 203 ■ 203 3 3 340 340 339 329 Arad thj. v. ... — — — — — — — — — — — — — — — — — — . — együtt . . 1 301 — 301 245 — 245 ,203 — 203 3 — 3 340 — 340 329 — 329 Csanád vm. ..... — Krassó-SzÖrény vm. . 4 404 2 406 1.011 — 1.011 700 1 701 11 — . 11 704 1 705 637 1 638 Temes vm — , — — — — — — • — — — — — — — — — Temesvár thj. v. 4 335 1.667 2.002 183 214 397 165 171 336 1 10 11 352 1.700 2.052 344 1.670 2.014 Verseoz thj. v. . . — — — — — ----- — — — — — — — — — — - — — együtt . , 4 335 1.667 2.002 183 214 397 165 171 336 1 10 11 352 1.700 2.052 344 1.670 2.014 Torontál vm 5 880 13 893 1.085 5 1.087 718 5 721 4 — 4 1.243 12 1.255 1.052 13 1.065 Panosova thj. v. . . —■ — — — — - — — , — — — — — — -— — — — — együtt . . 2 880 13 893 1.085 2 1.087 718 3 721 4 — 4 1.243 12 1.255 1.052 13 1.065 Összesen . . 11 1.920 1.682 3.602 2.524 216 2.740 1.786 175 1.961 19 10 29 2.639 1.713 4.352 2.362 1.684 4.046 g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . . I 193 193 5 5 1 1 187 187 186 186 Besztercze-Naszód vm. 3 420 37 457 436 23 459 461 25 486 1 — 1 394 35 429 356 37 393 Brassó vm 1 95 9 104 512 278 790 455 245 700 1 — 1 151 42 193 208 61 269 Csik 1 173 — 173 47 — 47 21 — 21 1 — 1 198 — 198 185 — 185 Bogaras 2 245 151 396 72 35 107 40 62 102 3 — 3 274 124 398 261 141 402 Háromszék vm. . . . 3 721 — 721 665 277 942 691 32 723 7 1 8 688 244 932 676 127 803 Hunyad » ... 1 174 — 174 42 — 42 36 — 36 1 — 1 179 — 179 176 — 176 Kis-Küküllő » . . . — — — — — — — — — — . — ■ — — — Kolozs » . . 1 569 40 609 457 15 472 428 55 483 6 — 6 592 — 592 611 21 632 Kolozsvár thj. v. 1 108 1.014 1.122 16 98 114 14 77 91 — 8 8 110 1.027 1.137 109 1.020 1.129 együtt . . 2 677 1.054 1.731 473 113 586 442 132 574 6 8 14 702 1.027 1.729 720 1.041 1.761 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — ■ — — — — ■— — Nagy-Küküllő vm. . . — — . — — — — — — — — _ — Szeben > . . 1 187 91 278 33 17 50 35 22 57 1 1 2 184 85 269 184 90 274 Szolnok-Doboka vm. . 2 1.292 1 1.293 1.723 110 1.833 1.841 105 1.946 3 — 3 1.171 6 1.177 1.247 9 1.256 Torda-Aranyos » — • . — — — — — — — — — — — — — — — — — Udvarhely » — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 17 8.984 1.343 5.327 4.196 853 5.049 4.027 623 4.650 25 10 35 4.128 1.563 5.691 4 199 1.506 5.705 h) Fiume v. és kér. . 2 446 2.099 2.545 34 132 166 65 86 151 5 34 39 410 2.111 2.521 415 2.104 2.519 Magyarország összesen 17(í 188.802 26.892 165.694 87.450 12.485 99.935 72.662 11,501 84.163 953 259 1.212 152,637 27.617 180.254 148.428 27,148 176.576 II. Horv.-Szlav.-orsz. Belovár-Kőrös vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — Lika-Krbava » . . 1 9 244 253 2 9 11 1 5 6 — — 10 248 258 9 248 257 Modrus-Fiume » . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Pozsega vm - — — — — — — — — — — — — — — — —- — — Szerém » .... 2 1.205 276 1.481 499 89 588 393 72 465 26 — 26 1.285 293 1.578 1.308 255 1.563 Zimony thj. v. . . — — — — — — — — — — — - — — — — — — — együtt . . 2 1.205 276 1.481 499 89 588 393 72 465 26 — 26 1.285 293 1.578 1.308 255 1,563 Yarazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . — - — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . , — — — — — — — — — . T . — — ' Verőoze vm 1 632 12 644 288 54 342 196 42 238 2 — 2 722 24 746 661 20 681 Eszék thj. v. . . . 1 96 208 304 32 85 117 46 92 138 — — — 82 201 283 81 198 279j együtt . . 2 728 220 948 320 139 459 242 134 376 2 — 2 804 225 1.029 742 218 960 Zágráb vm 1 490 500 990 190 176 366 197 180 377 2 3 5 481 493 974 487 499 986 Zágráb thj. v. . . . 1 27 622 649 1 67 68 7 70 77 — 7 7 21 612 633 21 578 5 99 együtt . . 2 517 1.122 1,639 191 243 434 204 250 454 2 10 12 502 1.105 1.607 508 1.07? 1.585 Összesen . , 7 2.459 1.862 4.321 1.012 480 1.492 840 461 1.301 30 10 40 2.601 1.871 4.472 2.567 1.798 4.365 Magy. kor. orsz. ossz. 183 141.261 28.754 170,015 88.462 12.965 101.427 73.502 11.962 85.464 983 269 1.252 155.238 29.488 184.726 150.995 28.946 179.941 ' 11 Folyó szám — Lauf. Zahl 38 3. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma 1898 bán törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. DJ Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechllicher Bestandlheü, Landesiheü, M unicipium a. I. Magyarország. aj Duna bal partj Árva vm. Bars » Esztergom vm. Hont vm. . , Selm.-ésBélab.ttr együtt Liptó vm. . . . Nógrád » ... Nyitra » ... Pozsony vra. . . Pozsony thj. v. együtt Trencsén vm. Turócz » Zólyom » Összesen bj Duna jobb partja Baranya vm. . . Pécs thj. v. . . együtt Fejér vm. . . . Sz.-Fejérvár thj, együtt Győr vm......... Gyó'r thj. v. együtt Komárom vm. . . Komárom thj. v. együtt 51 Moson vm. . . . 6 Somogy » . . . Sopron Sopron thj. v.' együtt 8j Tolna vm. . . . 9, Vas » ... 10 Veszprém vm. 11 Zala Összesen c) Duna-Tisza köze Bács-Bodrog vm. Baja thj. v. Szabadka thj. v. Újvidék thj. v. Zombor thj. v. együtt Csongrád vm. Hódm.-Vásárh. th Szeged tb.j v. együtt 3 Heves vm. . . . 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K Budapest székes főv Kecskemét thj. v, együtt Összesen d) Tisza jobb partja Abauj-Torna vra. Kassa thj. v. . együtt 2 Bereg vm. 3 Borsod » 4 Gömör » Sáros » 6 Szepes » 7 Ung » 8 Zemplén vm . . Összesen e3 || Taglétszám az év elején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Mitgliederzahl am Ende des Jahres Átlagos taglétszám Durchschnitts-Zahl dér Mitglieder ■Ü ■a S Mitgliederzahl am Anfang des Jahres belépett — eingetreten kilépett — ausgdreten meghalt gestorben = 0 ^ q; 'a a> ^ 5í o ti ,2 § férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich. nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen — — — — — — — — — — — — — — — 1 294 — 294 66 ‘ — 66 81 — 81 6 — 6 273 — 273 279 — 279 — _ — * — ‘ — — — -r- — — - — — — — — — — — — — — — — • — __ — — — — — — — — — — — — . — — — — — — - — — — — — — _ — — — . — — _ • -r- — — — — — — — — — — — — ' — — — — — — • — — — — — — — — — r— — — — — — — — — - — — — — — — — _ — — — — — — — — — — — — ■ — — 4 839 75 854 7 32 3 735 741 ,2 743 6 — 6 824 16 840 853 16 869 4 839 15 854 732 3 735 741 2 ■ 743 6 — 6 ■ 824 16 840 853 16 869 — : — — — — — — — ■ — — — — - — — — — — — — — — — — — — __ — — — — . “ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 1.133 15 1.148 798 8 801 822 2 824 12 12 1097 16 1.113 1.132 16 1.148 3 1.654 190 1.844 1.330 34 1.354 1.289 27 1.316 10 i ll 1.675 196 1.871 1.678 192 1.870 £ ' 1.654 190 1.844 1.320 34 1.354 1.289 ■ 27 1.316 10 i 11 1.675 196 1.871 1.678 192 1.870 — — — — — — — — ' — — 2 453 124 577 315 15 230 301 S 210 5 i 6 462 129 591 424 129 553 2 453 124 577 215 15 230 201 9 210 F. V i 6 462 129 591 424 129 553 • — — — — — — — — ' . — 1 376 — 276 368 — 268 241 — 241 1 — 1 302 — 302 281 ' 281 1 276 — 276 268 — 208 241 — 241 1 1 302 I 302 281 I 281 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — _ ' — — — — — — — — — — 1 353 29 382 417 IC 427 403 11 414 3 — . 3 364 28 392 425 31 456 7 293 18 311 240 9 349 312 7 219 3 — 3 318 20 338 344 23 367 1 110 110 76 — 76 83 — 83 — — — 103 — 103 103 — 103 2 403 18 421 316 9 325 295 7 802 3 — 3 421 20 441 447 23 470 . ■ — — — — — — — — 1 312 19 331 300 19 319 282 15 297 2 — 2 328 23 351 312 20 332 — — ■ — — — ■ — — — — — ~ — — — 1 "201 2 203 87 1 • 88 88 — 88 1 — i 199 3 202 199 3 202 11 3.652 382 4.034 2.923 88 3.011 2.799 69 2,868 25 2 27 3751 399 4.160 8.766 398 4.164 7 113 10 123 41 3 44 28 2 30 — — — 126 11 137 118 10 128 2 309 17 326 239 8 331 226 4 230 1 — 1 311 15 326 307 16 323 7 287 — 287 355 — 355 325 325 I — 317 — 317 306 — 306 ~4 709 27 736 625 5 6o0 579 6 585 1 — 1 754 26 780 731 26 757 — — ■ — — — — — — — — — — — — — — — — — — . — — — — — 2 639 334 973 337 41 378 349 19 368 4 3 7 623 353 976 628 344 972 2 639 334 973 337 41 378 349 19 368 4 3 7 623 353 976 028 344 972 — — — ' — — — — . — — — — — — — — — ___ ■ — — — — - — — — — — 3 983 55 1.03b 948 87 1.035 918 69 987 7 3 10 1.006 70 1.076 1.080 65 1.145 11 59.521 11.220 70.741 38.560 5.379 43.939 36.119 4.562 40.681 476 104 580 61.486 11.933 73.419 60.738 11.758 72.496 1-1 60.504 11.275 71.779 39.508 5.466 44.974 37.037 4.631 41.668 483 107 590 62.492 12.003 74.495 61.818 11.823 73.641 20 61.852 11.636 73.488 40.470 5.612 46.982 87.965 4.656 42.621 488 110 698 63.869 12.382 76.261 63.177 12.193 75.370 _ 2 778 494 1.373 143 46 189 152 IS 170 12 10 22 757 512 1.269 776 498 1.274 '4 778 494 1.272 143 46 189 152 18 170 12 10 22 757 512 1.269 776 498 1.274 — — — — — — — ' _ — 1 331 — 331 • 273 12 285 251 — 251 2 — 2 351 12 363 350 4 354 — — — — — — — — — — — — — ' — — — — — — — — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — — . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ~~ - — — — — — — — — — — — — — — 3 1.109 494 1.603 416 58 474 403 18 421 14 10 24 1.108 624 1.632 1.126 602 1.628 3. Tabelle. Mitglieder- VerMir dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien undnach Charakter dér Kassen. D) Privátgenossenschafis-Krankenkassen. — Lauf. Zahl Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság a a ^ -X Taglétszám az év elején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Átlagos taglétszám u í n S •« ö Mitgliederzahl am Anfang des Jahres belépett — eingetreten kilépett — ausgetreten meghalt gesiorben Mi tg tied erzahl am Endc des Jahres Durchschnitts-Zahl dér Mitglieder | Folyó szám - Siaatsrechilicher Bestandlheü, Landesfheil, Municipium (U « •° S férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen rí* ,<0 cC § nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich SS *o 5 c ^ együtt zusammen férfi mannlich Sj to s G £ együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt . zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen 1 e) Tisza bal partja. Békés vm f 2 Bihar » — -r—■ — — — — — — — — N.-Varad thj. v. . . 7 169 — 169 75 — 75 84 — 84 7 — 7 159 — 159 157 •— 757 együtt . . 1 169 — 169 75 — 75 84 — 84 1 — 1 159 — 159 157 — 157 3 Hajdú vm — — — — — — — — _ — _ Debreczen thj. v. . 4 1.109 338 1.347 808 77 885 783 101 884 7 4 77 1.127 810 1.337 1.139 ,376 1.345 együtt . . 4 1.109 238 1.347 808 77 885 783 101 884 7 4 11 1.127 210 1.337 1.129 216 1.345, 4 Máraraaros vm. . , . — — — — — — — — _ 5 Szabolcs » ... 1 156 — 156 105 — 105 108 — 108 — — 153 153 153 153 6 Szatmár » . . ■. — — — ' — — — — — r — Sz.-Németi thj. v. . 7 338 ‘ 338 361 — 361 354 — 254 — — — 245 — 245 231 — 231 együtt . . 1 238 — 238 261 — 261 254 — 254 — - — 245 _ 245 231 — 231 7 Szilágy vm — — — — — — — — — _ , _* 8 Ugocsa » ..... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 7 1.672 238 1.910 1.219 77 1.326 1.229 101 1.330 8 4 12 1,684 210 1.894 1.670 210 1.886 1 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm. ...... Arad thj. v. ... i 369 1 . 269 108 — 108 91 — 91 3 — 5 284 — 384 275 — 275 együtt,. . i 269 — 269 108 — 108 91 — 91 2 — 2 284 — 284 275 — 275 2 Csanád vm. .... — — — — — _ _ 3 Krassó-Szörény vm. . — — , ' — — — — — — ’ 4 Temes vm 3 316 237 453 33 79 53 17 13 30 7 9 16 225 334 459 216 233 449 Temesvár thj. v. . 2 679 109 788 365 71 436 383 97 480 4 ‘ 4 657 83 740 658 93 751 Versecz'thj. v. . . — — — — — — — — — — ' — — együtt . . 4 895 346 1.241 398 90 488 400 110 510 ii 9 20 882 3,17 1.199 874 326 1.200 ‘ 5 Torontói vm 7 341 17 258 118 7 119 109 7 110 7 1 249 77 366 241 77 258 Pancsova thj. v. . . 3 583 316 798 110 3 113 135 31 146 9 5 14 558 193 751 571 203 773 együtt . . 4 823 233 1.056 228 4 232 234 22 256 10 5 15 807 210 1.017 812 219 11031 Összesen , . 9 1.987 579 2.566 734 94 828 725 132 857 23 14 37 1.973 527 2.500 1.961 545 2.506 1 g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . . 2 Beszteroze-Naszód vm. — — — — — — — _ . 3 Brassó vm. — — — — ' — — — 4 Csik » ..... — ‘ — — — — — — . 5 Fogaras » — • ' — — — — — — ' _ 6 Háromszék vm. . . . — — — — — — — — — • 7 Hunyad » . . . — — — — — — _ j 8 Kis-Küküllő » . . . — — — — — — * 9 Kolozs » . . . — — ' — — — • Kolozsvár thj. v. 7 345 — 245 139 — 139 131 — 131 7 — 7 352 — 252 239 — 239 együtt . . 1 245 — 245 139 — 139 131 — 131 1 — 1 252 — 252 239 — 239 10 Maros-Torda vm. . . — — — ___ _ _ _ _ _ _ ' _ M.-Vásárhely thj. v. 7 311 34 335 137 — 137 153 — 153 5 7 4 393 23 315 297 24 331 együtt . . I 311 24 335 137 — 137 153 153 3 1 4 292 23 315 297 24 321 11 Nagy-Küküllő vm. . , — — — ’ __ _ _ _ 12 Szeben vm. ..... — — — — 13 Szolnok-Doboka vm. . — ' — - — ' 14 Torda-Aranyos » . — — ~ — — — — — — 15 Udvarhely » . — • • — — — — - — — — — — — — — — — — _ . Összesen . .. 2 556 24 680 276 — 276 284 — 284 4 1 6 544 23 667 536 24 560 h) Fiume v. és kér. . 1 1.395 190 1.585 197 39 236 156 40 196 16 1 17 1.420 188 1.608 1.434 200 1.634 Magyarország összesen 58 73.856 13.658 86.914 47.063 5.871 52.934 44.383 5.018 49.401 590 142 732 75.446 14.269 89.715 74.802 14.094 88.896 1 II. Hory.-Szlav. orsz. Belovár-Kőrös vm. . ,. 2 Lika-Krbava » . . — _ — — — — — — __ 3 Modrus-Fiume » . . — • — — — — — — , _ 4 Pozsega vm — ~ — — — — — — _ . . __ 5 Szeréin »'.... — — ' — — — _ Zimony thj. v. . . — . _ — — - — — — — — — — — — •— — — — együtt . . — — — — — — — — ' 6 Varazsd vm.' .... — — — — — — Varazsd thj. v. . . — — — ' — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — _ — 7 Verőcze vm — — — — — — — _ ; Eszék thj. v. . . . — — ■ — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — L — — 8 Zágráb vm — — — — — — — — — * — — ' Zágráb thj. v. . . . — — — — — — — — — —■ — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . — — — — — — — — . . — — — — — — — — Magy. kor. orsz. ossz, j 58 73.856 13.558 86.914 47.063 5.871 52.934 44.383 5.018 49.401 690 142 732 75.446 14.269 89.715 74.802 14.094 88.896 40 3. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tagsági forgalma 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. E) Összesítés. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Siaaisrechilicher Bestandlheü, Landesíheil, Municipium cí Taglétszám az év e’ején Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Milgliederzahl am Ende des Jahres Átlagos taglétszám DurchschniUs-Zahl dér Mitglieder 3 U. <S) ■5 <2 Mitgliederzahl am Anfang des Jahres belépett — eingetreten kilépet — ausgetreten meghalt gestorben Folyó szám — -o 53 h v- o 14 £> $ <1^ férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammcn férfi mannlich S a § együtt zusammcn férfi mdnnlich nő weiblich együtt ■ zusammcn férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammcn férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammcn férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammcn 1 I, Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm. 2 580 28 608 260 15 275 176 7 183 4 2 6 660 34 694 616 30 646 9 4 3.027 341 3.368 3.858 244 ' 4.102 3.571 255 3.826 24 3 27 3.290 327 3.617 3.420 350 3.770 3 Esztergom vm. . . . 4 3.664 161 3.825 5.585 536 6.121 5.529 543 6.072 36 3 39 3.684 151 3.835 3.985 243 4.228 4 ,2 1.013 58 1.071 4.800 222 5.022 4.026 237 4.263 14 — 14 1.773 43 1.816 1.721 48 1.769 Selm.-és Békb. thj. v. ő 683 1.434 2.119 1.324 439 1.763 1.898 593 1.891 6 4 10 705 1276 1.981 775 1.377 2.152 együtt . . . 4 1.698 1.492 3.19C 6.124 661 6.785 5.324 830 6.154 20 4 24 2.478 1.319 3.797 2.496 1.425 3.021 5 Liptó vm Nógrád vm 2 2.280 927 3.207 2.110 338 2.448 1.971 221 2.192 18 3 21 2.401 1.041 3.442 2.500 911 3.411 6 . n 4.839 611 5.450 5.242 633 5.875 4.763 597 .5.360 29 8 37 5.289 639 5.928 5.621 706 6.327 7 Nyitra ...... 8 6.099 753 7.752 6.003 596 6.599 5.680 495 6.175 48 2 50 7.274 852 8.126 7.144 790 7.934 8 Pozsony » 4 3.189 425 3.614 3.635 475 4.110 3.604 506 4.110 22 5 27 3.198 389 3.587 2.957 343 3.300 Pozsony thj. v. . . 9 10.104 3.873 13.977 18.970 3.656 22.626 19.251 3.521 22.772 96 34 130 9.727 3.974 13.701 10.662 4.118 14.780 együtt . . . 13 13.293 4.298 17.591 22.605 4.131 26.736 22.855 4.027 26.882 118 39 157 12.925 4.363 17.288 13.619 4.461 18.0 -:ü 9 9 5.279 1.011 6.290 3.613 478 4.091 3.283 477 3.760 34 .2 36 5.575 1.010 6.585 5.716 1.075 6.791 10 I 1.149 196 1.345 802 107 909 852 147 999 9 — 9 1.090 156 1.246 1.120 193 1.313 ii Zólyom » .... 5 8.161 625 8.786 5.953 327 6.280 4.278 322 4.600 59 5 64 9.777 625 10.402 9.131 647 9.778 Összesen . . , 63 50.989 10.443 61.412 62.156 8.066 70.221 68.282 7.921 66.203 399 71 470 54.443 10,517 04.900 55.368 10.881 66.199 i b) Duna jobb partja. Baranya vm. .... ,2 2.309 62 2.371 2682 266 2.938 2.677 217 2.894 8 7 9 2.306 100 2.406 2.558 164 2.722 Pécs thj. v. ... 7 3.064 814 5.878 4-795 329 5.124 4.492 408 4 900 33 2 35 5.334 733 6.067 5.204 743 5.947 együtt . . . 9 7.373 876 8.249 7.477 585 8.062 7.169 625 7.794 41 3 44 7.640 ■ 833 8.473 7.762 907 8.669 2 Fejér vm ,2 241 ’ 241 196 196 201 — 201 2 - 2 234 - 234 250 327 250 Sz.-Fejérvár' thj. v. 5 4.270 372 4.642 5.275 162 5.437 4.528 254 4.782 26 4 30 4.991 276 5.267 5.007 5.334 együtt . . . 7 4.511 372 4.883 5.471 162 5.633 4.729 254 4.983 28 4 32 5.225 276 5.501 5.257 327 5.584 3 . Győr vm Győr thj. v. ... 4 3.861 194 4.055 6.553 344 6.896 5 032 289 5.321 34 5 37 5.347 246 5.593 4.784 241 5.025 együtt. . . 4 3.861 194 4,055 6.552 344 6.896 5.032 289 5.321 34 3 37 5.347 246 5.593 4,784 241 5.025 4 Komárom vm. . . . ó 1.423 152 1.577 1.483 98 1.581 1.569 103 1.672 7 — 7 1.332 147 1.479 1.306 121 1.427 Komárom thj. v. . . i 1.457 48 1.505 4.101 334 4.425 3.336 310 3.646 17 — 17 2.205 63 2.267 1.949 97 3.046 együtt . . . 4 2.882 200 31082 5.584 422 6.006 4.905 413 5.318 24 — 24 3.537 209 3.746 3.255 218 3.473 5 Moson vm 4 2.124 203 2.327 2.191 230 2.421 2.373 126 2.499 20 2 22 1.922 305 2.227 2.151 194 2.345 6 Somogy » 6 6.630 471 7.101 4.504 185 4.680 6.856 322 7.178 14 1 15 4.264 333 4.597 4.961 455 5.416 7 Sopron » 11 3.629 1.222 4.851 2.808 652 3.460 2.591 362 2.953 25 2 27 3821 1.510 5.331 3.167 1.185 4.352 Sopron thj. v. . , . 3 7.267 727 7.994 13.336 1.532 13.888 13.146 1.574 13.720 49 1 50 7.428 684 8.112 8.219 873 9.092 együtt . . . 14 10.896 1.949 12.845 15.164 2.184 17.348 14,737 1.936 16.673 74 3 77 11.249 2.194 13.443 11.386 2.058 13.444 8 Tolná vm 3 3.057 21 3.078 10.343 9.9.4 10.567 10.278 224 10.502 18 — 18 3.104 21 3.125 3.553 69 3.622 9 12 8.048 1.149 9.197 19.315 578 19.893 17.266 473 17.739 49 7 56 10.048 1.247 11.295 9.715 1.196 10.011 10 Veszprém vm. . . . 5 3.368 2.129 5.497 4,841 804 5.645 5.194 508 5.702 19 13 32 2.096 2.412 5.408 3.461 2.283 5.744 11 Zala vm 6 5.101 357 5.458 5.621 383 6.004 5.108 436 5.544 28 2 30 5.586 302 5.888 5.469 370 5.839 Összesen . . . 74 57.851 7.921 65 772 87.063 6.101 93,164 83.647 5.606 89.253 349 38 387 60.918 8.378 69.296 61.754 8.318 70Í072 1 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm . . 12 3.894 249 4 143 3.015 303 3.318 3.049 303 3.352 21 21 3.839 249 4 088 3.971 268 4.339 Baja thj. v 2 1.357 162 1.519 1.287 132 1.419 1.342 162 1.504 9 — 9 1.293 132 1.426 1396 148 1.544 Szabadka thj. v. . . 3 2834 282 3.116 2.567 243 2-810 2.358 203 2.561 17 — 17 3.026 322 3.348 2.971 320 3.391 Újvidék thj. v. 2 3 212 139 3 351 4.602 474 5076 4.378 433 4.811 21 — 21 3.415 180 3596 3.576 191 3.767 Zombor thj. v. , 1 3.334 86 3 420 1.959 54 2.013 2.564 42 2.606 12 1 13 2.717 97 2.814 3.245 91 3 336 együtt . . . 20 14.631 918 15.549 13.430 1.206 14.636 13.691 1.143 14.834 80 1 81 14.290 930 15.270 15.159 1.018 16.177 2 Csongrád vm 2 1.098 135 1.333 1.204 97 1301 1170 159 1.329 2 2 4 1.130 71 1.201 1.141 136 1.277 Hódm.-Vásárh. thj. v. 1 1.179 29 1.208 1.391 71 1.462 1.507 60 1.567 14 — 14 1.049 40 1.089 1.165 36 1.203 Szeged thj. v. . . . 11 4.838 3.193 7.031 5.083 681 5.764 5.325 722 6.047 36 17 53 4.560 3.135 6.695 4.892 2.172 7.064 együtt . . . 14 7.115 2.357 9.472 7.678 849 8.527 8.002 ■ 941 8.943 52 19 71 6.739 2.240 8.985 7.198 2.346 9.544 3 Heves vm fi 4.427 575 5.002 5.196 887 6.083 4.840 724 5.564 37 5 42 4.746 733 5.479 5.135 781 5.916 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 5 6.665 116 6.781 9.245 384 9.629 8.876 390 9.266 . 32 1 33 7.002 109 7.111 7.138 120 7.258 5 Pest-Pilis-Solt.K.-K. » 18 10.844 910 11.754 10.380 936 11.316 9.920 833 10.753 56 7 63 11.248 1.006 12.254 12.018 1.028 13.046 Budapest székes fó'v. 64 225.158 27.389 252.547 232.449 27.788 260.237 207.547 24.643 232.190 1.947 306 3.253 248.113 30.228 278.341 246.586 31.030 277.616 Kecskemét thj. v. 2 2.410 349 2.759 3.004 351 3.35 5 2.870 327 3.197 1.2 1 13 2.532 372 3.904 2,657 415 3.073 együtt . . . 84 238.412 28.648 267.060 245.833 29.075 274.908 220.337 25.803 246.140 2.015 314 2.329 261.893 31.606 293.499 261.261 32.473 293.734 Összesen . . . 12!) 271.250 32.614 803.864 281.382 32.401 313.783 255.746 29.001 284.747 2.216 340 2.556 294.070 85.674 330.344 295.891 36 738 332.629 1 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . 2 697 18 715 717 26 743 640 31 671 6 6 768 13 781 777 16 793 Kassa thj. v. . . . 0 5.819 2.939 8.758 5.732 853 6 585 5.471 844 6.315 50 38 88 6.030 2.910 8.940 6.326 2.981 9.307 együtt . . 7 6.516 2.957 9.473 6.449 879 7.328 6.111 875 6.986 56 38 04 6.798 2.923 9.721 7,103 2.997 10.100 2 Bereg vm 5 1.630 29 1.659 1.967 48 2.015 1.855 50 1.905 8 — 8 1.734 27 1.761 1.804 32 1.836 3 Borsod » ...... 3 3.320 485 3.805 5.029 32? ' 5.356 4.797 289 5.086 24 3 27 3.528 520 4.048 3.753 525 4.278 4 Gömör » 5 3.407 312 3.718 3.019 190 3.209 2.946 209 3.155 23 4 27 3.457 289 3.746 3.774 319 4.093 5 Sáros » 5 1.864 104 1.968 2.130 142 2.272 1.930 123 2.053 19 — 19 2.045 123 2.168 2.109 112 2.221 G Szepes » 11 4,446 1.260 5.706 4.352 435 4.787 4.202 384 4.586 40 8 48 4.556 •1.303 5.859 4.831 1.263 6.094 7 Ung » 6 1.932 209 2.141 1.549 234 1.783 1.411 154 1.565 4 .5 9 2.066 284 2.350 2.013 252 2.265 8 Zemplén vm 7 4.983 1.300 6.283 5.037 882 5.919 4.823 1.009 5.832 29 3 32 . 5.168 1.170 6.338 4.893 1.020 5,913 Összesen . . . 49 28.098 6.656 34.754 29.532 3.187 32.669 28,075 j 3.093 31.168 20S 61 264 29.352 6.639 35.991 80,280 6.620 36.800 41 3. Tabelle. Mitglieder- Verhehr dér Krankenkassen im Jahre 1898 nack Municipien und nach Charakter dér. Kassen. E) Summirung. Folyó szám — Lauf. Zolii Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechllicher Bestandtheil, Landestheil, M unicipiüm A betegsegélyzö pénztárak száma Anzahl dér Krankenkassen Taglétszám az év elején Mitgliederzahl am Anfang des Jahres Az év folyamán — lm Laufe des Jahres sind Taglétszám az év végén Mitgliederzahl am Ende des Jahres Átlagos taglétszám Durchschnitis-Zahl dér Mitglieder belépett — eingetreten kilépett — ausgetreten meghalt gestorben férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnrdich r-Si «o 5 c ^ együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen ej Tisza bal partja. 1 i Békés vm 6 4.892 99 4.991 5.619 420 6.039 5.318 406 5.724 26 i 27 5.167 112 5.279 5.230 120 5.350 2 Bihar » 3 G43 2 645 1.490 — 1.490 889 1 890 8 — 8 1.236 1 1.237 1.020 2 1.022 N.-Várad thj. v. . . 4 7.313 481 7.794 13.574 1.225 13.799 13.405 1.209 13.614 76 ■ 4 80 7.406 493 7.899 8.344 640 8.884 együtt . . 7 7.956 483 8.439 14.064 1.225 15.289 13.294 1,210 14.504 84 4 88 8.642 494 9.136 9.264 642 9.906 3 Hajdú vm — — — ' —T — — — — — — — — — — . ‘ .. — — Debreozen thj. v. , 6 5.109 1.703 6.812 5.733 539 6.262 5.317 509 5.836 34 13 47 5.481 1.720 7.201 5.452 1.678 7.130 együtt . . 6 5.109 1.703 6.812 5.723 539 6.262 5.317 509 5.826 34 13 47 5.481 1.720 7.201 5.452 1.678 7.130 4 Máramaros vm. . . . 3 2.328 58 2.386 1.656 34 1.G90 1.804 63 1.867 27 — 27 2.153 29 2.182 2.303 40 2.343 5 Szabolcs » ... 2 2.053 6 2.059 2.259 27 2.286 2.226 22 2.248 4 — 4 2.082 11 2.093 2.259 9 2.268 6 Szatmár » . . . 4 1.767 47 1.814 2 042 90 2.132 2.075 87 2.162 12 . — 12 1.722 50 1.773 1.819 54 1.873 Sz.-Németi thj. v. . 3 2-319 44 3.363 2.474 118 2.592 3.564 70 2.634 16 16 2.213 92 2305 2.347 38 3.285 együtt . . 7 4.086 91 4.177 4.516 208 4.724 4.63!) 157 4.796 28 28 3.935 142 4.077 4.066 92 4,158 7 Szilágy vm i 984 56 1.040 1.131 70 1.201 1.052 57 1.109 2 - 2 1.061 69 1.130 1.071 69 1.140 8 Ugocsa » .... — — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 32 27.408 2.496 29.904 34.968 2.528 37.491 33.650 2.424 86.074 205 18 223 28.521 2.577 31.098 29.645 2650 32.295 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm 5 1.969 38 2.007 1.664 46 1.710 1.493 22 1.514 15 1 16 2.136 61 2.187 2.160 59 2.219 Arad thj. v 3 7.131 1.117 8.348 9.213 656 9.869 8.363 977 9.239 64 1 65 8.018 795 8.813 8.138 886 9.034Í együtt . . 6 9.100 1.155 10.255 10.877 702 11.579 9.754 999 10.753 79 2 81 10.144 856 11.000 10.298 945 11.243 2 Csanád vm 2 2.043 297 2.340 2.835 553 3.388 2.685 569 3.254 22 2 24 2.171 279 2.450 2.273 277 2.550 3 .Krassó-Szörény vm. . 8 2.988 115 3.103 3.621 238 3.859 3.043 19.7 3.240 28 1 29 3.538 155 3.693 3.436 182 3.618 4 Temes vm 6 1.879 434 2.313 1.395 100 1.395 1.383 98 1.481 18 11 29 1.773 435 2.198 1.817 426 3.243\ Temesvár thj. v. , . 8 6.778 3.312 9.090 7.207 1.214 8.421 6.377 1.010 7.387 40 13 53 7.568 2.503 10.071 7.411 3.475 9.886\ Versecz thj. v. . . 1 3.618 350 2.968 1.869 324 3.193 1.429 383 1.813 15 1 16 3.043 290 3.333 2.875 316 3.191\ együtt . . Té 11.275 3.096 14.371 10.371 1.638 12.003 9.189 1.491 10.680 73 25 98 12.384 3.218 15.602 12.103 3.217 15.320 5 Torontál vm 6 5.792 220 6.013 6.496 385 6.8S1 5.398 280 5-678 34 2 36 6.856 323 7.179 6.774 296 7.070 Pancsova thj. v. 5 2.142 325 2.467 1.770 156 1.926 1.808 158 1.966 17 5 22 2.087 318 2.405 2.073 338 2.411 együtt . . 13 7.93 1 546 8.479 8,266 541 8.807 7.206 438 7.644 51 7 58 8.943 641 9.584 8.847 634 9.481 Összesen . . 44 38.340 6.208 38.548 35.970 3.672 39.612 31.877 3694 35.571 253 37 290 37.180 6149 42.329 36.957 5.255 42.212 g) Erdély. 1 4 1.107 10 1.117 1 098 4C 1.138 980 38 1.018 6 6 1.219 12 1.231 1.261 13 1.274 2 Besztercze-Naszód vm. 4 1.289 87 1.376 1.417 81 1.498 1.378 104 1.482 5 — 5 1.323 64 1.387 1.463 100 1.563 3 2 3.988 694 4.6S2 5.916 1.063 6.979 5.536 988 6.524 31 6 37 4.337 763 5.100 4.546 810 5.350 4 2 856 31 887 531 11 542 439 8 447 3 - 3 945 34 979 959 32 991 5 3 1.008 241 1.249 0.27 163 790 600 201 801 7 — 7 1.028 203 1.231 1.077 244 1.321 6 Háromszék vm. . . . 4 2.056 68 2.124 1.920 332 2.252 2.078 93 2.171 14 1 15 1.884 306 2.190 2.014 194 2.208 7 Hunyad » ... 3 2.813 108 2.921 2.906 40 2.946 3.707 39 3.746 14 1 15 1.998 108 2.1Q6 2.411 109 2.520 8 Kis-Kükü!lő » ... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 1 569 40 609 457 15 472 428 55 483 6 — 6 592 — 592 611 31 632 Kolozsvár thj. v. * 3 2.890 1.106 3.996 4.058 310 4.368 3.748 262 4.010 20 8 38 3.180 1.146 4.336 3.109 1.135 4.344 együtt . . 4 3.45Ü 1.146 4.605 4.515 325 4.840 4.176 317 4.493 26 8 34 3.772 1.146 4.918 3,720 1.156 4.876 10 Maros-Torda vm. .. . — — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. 2 3.743 97 2.840 3.515 126 3.641 3.593 127 3.719 22 1 23 2.644 95 2.739 3.017 99 3.116 i együtt . , 2 2.743 97 2.840 3.515 126 3.641 3.592 127 3.719 22 I 23 2.644 95 2.739 3.017 99 3.116 11 Nagy-Küküllő vm. . . ] 1.613 111 1.724 1.616 56 1.672 1.381 68 1.449 9 — 9 1.839 99 1.938 1.796 109 1,905 12 Szeben vm 2 4.136 666 4.801 3.157 500 3.657 3.112 443 3.555 34 5 39 4.147 717 4.864 4.291 718 5.009 13 Szolnok-Doboka vm, . 3 2.326 83 2.409 2.813 182 2.995 2.953 174 3.127 4 — 4 2.182 91 2,273 2.372 102 2.474 14 Torda-Aranyos » 1 1.253 64 1.317 2.659 81 2.740 2.599 95 2.694 11 1 12 1.302 49 1.351 1.282 62 1.344 15 Udvarhely » 1 935 103 1.038 917 46 933 1.012 51 1.083 8 1 9 832 97 929 972 97 1.069 Összesen . . 36 29 582 B.50S 33.090 33.607 3.046 36.653 33.543 2.746 36.289 194 24 218 29.462 3.784 38236 81.181 3.845 35.026 h) Fiume v. és kér. . 4 6.225 3.049 9.274 11.083 1.698 12.781 10.418 1.490 11.908 62 43 105 6.828 3.214 10.042 6.051 3.121 9.772 Magyarország összesen 431 504.723 71.895 576.618 575.760 60.644 636.404 535.238 55.975 591213 3.881 632 4.513 541.364 75.932 617.296 547.727 77.278 625.005 II. Horv.-Szláv.-orsz. i Belovár-Kőrös vm. . . 1 1.902 7 1.909 1.831 4 1.835 1.819 6 1.825 9 — 9 1.905 5 1.910 2.010 8 2.018 2 Lika-Krbava » . . 1 9 244 253 2 9 11 1 5 6 — — — 10 248 258 9 248 257 3 Modrus-Fiume » , . 1 1.982 404 2.386 3.281 312 3.593 2.492 216 2.708 10 3 13 2.761 497 3.258 , 2.384 462 2.846 4 Pozsega vm 3 1.738 62 1.800 3.552 145 3.697 3.097 144 3.241 G — 6 2.187 63 ■ 2.250 2.078 66 2.144 5 Szeréin » .... 5 4.450 452 4.902 3.346 278 3.624 2.995 285 3.380 55 - 55 4.746 445 5.191 4.868 419 5.287 Zimony thj. v. . . . 1 1.364 162 1.526 2.690 127 2.817 2.560 340 2.800 10 — 10 1.484 49 1.533 1.497 80 1.577 együtt . . 6 5.814 614 6.428 6.036 405 6,441 5.555 525 6,080 65 — 65 6.230 494 6.724 6.365 499 6.864 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . 1 1.715 149 1.864 2.725 302 3.027 2.443 303 2.744 6 — 6 1.992 149 3.141 1.891 144 M.03Ö együtt . . 1 1.715 149 1.864 2.725 302 3.027 2.442 302 2.744 6 — 6 1.992 149 2.141 1.891 144 2.035 7 Verőcze vm 3 3.019 33 2-053 1.804 82 1.886 1.177 83 1.360 7 — 7 2.639 33 2.671 2,674 56 2.730\ Eszék thj. v. . . . 3 4.787 573 5.360 8.672 763 9.435 8.899 775 9.674 29 5 34 4.531 556 5.087 4.955 498 5.453\ együtt . . 4 6.806 606 7.412 10.476 845 11.321 10.076 858 10.934 36 5 4) 7.170 588 7.758 7.629 554 8.183 8 3 2.630 777 3.407 8.803 820 9.622 8.828 841 9.669 14 3 17 2.590 753 3.343 2-644 757 3.401 Zágráb thj. v. . . . 2 8.046 1.737 9.783, 13.116 2.350 15.466 11.798 3.059 13.857 50 18 68 9.314 2.010 11.334 9.339 1.946 11.185 együtt . . 5 10.676 2.514 ■13.190 21.918 3.170 25.088 20.626 2.900 23.526 64 21 85 11.904 2.763 1 4.667 11.883 2.703 14.586 Összesen . . 22 80.642 4.600 35.242 49.821 5.192 55.013 46.108 4.956 61.064 196 29 225 34.159 4.807 38.966 34249 4.684 38.933 Magy. kor. orsz. ossz. 453 535.365 76.495 611.860 ; 625 581 65.836 691.417 581.346 60.931 642.277 4.077 661 4.738 675.523 80.739 656.262 581.976 81.962 663.938 6 Folyó szám — Lauf. Zahl 42 4. Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 Közjogi alkatrész, i ** Tagok létszáma — Anzahl dér MitgUeder am január 1- én január 31 ■én február 28 -án márczius 31-én április 30-án május 31 -én országrész, ál 7. Janner 31. Janner .28. Feber 31. Marz 30. April 31, Mai törvényhatóság Staatsrech tticher ,0^ 8 a § S férfi mannlich 8 Besiandtheil, Landestheil, Munizipium S)rSÍ £ a férfi mannlich .ÍJ § c § § 4-> -3 :E* Q Eoa férfi mannlich nő weibliak együtt zusamme-. férfi mannlich nő weíbíich to « CD M férfi mannlich nő iveiblich együtt zusamme férfi mannlich nő weiblich együtt zusamme *o '§ g § együtt zusamme I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 1 310 13 323 310 n 321 308 10 318 308 10 318 305 10 315 300 10 316 Bars » 2 2.683 199 2.882 2.777 204 2.981 2.792 204 2.996 3.170 206 3.376 3.296 21Í 3.515 3.326 217 3.543 Esztergom vm. . . . 1 2.364 138 2.502 2.336 132 2.468 2.408 141 2.549 2.579 165 2.744 2.780 200 2.980 2.992 345 3.337 Hont » . . 7 981 48 1.029 939 18 957 969 17 986 1-277 23 1.300 1.299 23 1322 1.325 27 1.352 Selm. és Bélab. thj. v. 7 645 308 953 652 307 959 657 321 978 661 319 980 650 324 974 648 331 979 együtt . , 2 1.626 356 1.982 1.591 325 1.916 1.626 338 1.964 1.938 342 2.280 1.949 347 2.296 1.973 358 2.331 Liptó vm, ...... 1 1.773 157 1.930 1.834 173 2.007 1.878 176 2.054 1.997 176 2.173 2.078 199 2.277 2.215 206 2.421 Nógrád vm 2 3.681 202 3.883 3.644 198 3.842 3.663 171 3.834 3.854 185 4.039 4.126 208 4.334 4.524 273 4.797 Nyitra » .... 4 6.207 473 6.680 6.159 469 6.628 6.128 481 6.609 6.334 499 6.833 6.503 560 7.063 6.650 604 7.254 Pozsony » .... 7 3.044 184 2.228 2.027 184 2.211 2.047 187 2.234 2.149 194 2.343 2.254 226 2.480 2.345 242 2.587 Pozsony thj. v. . . 7 8.833 2.464 11.297 8.716 2.6 IS 11.334 8.961 2.724 11.685 9.587 2.8ÓS 12.395 9.729 2.840 12.569 9.615 2.803 12.418 együtt . . 2 10.877 2.648 13.525 10.743 2.802 13.545 11.008 2.911 13.919 11.736 3.002 14.738 11.983 3.066 15.049 11.960 3.045 15.005 Trencsén vm 2 3.863 171 4.034 3.839 173 4.012 3.899 186 4.085 4.004 187 4.191 4.107 204 4.311 4.307 283 4.590 Turócz » . . . . 1 1.149 196 1.345 1.054 163 1.217 1.117 198 1.315 1.120 189 1.300 1.114 191 1.305 1.135 213 1.348 Zólyom » . . . . 1 6.741 187 6.928 6.846 194 7.040 6.925 196 7.121 7.219 207 7.426 7,538 195 7.733 7.858 196 8.054 Összesen . . 19 41.274 4.740 46.014 41.133 4.844 45.977 41.752 5.012 46.764 44.259 5.168 49.427 45.779 5.399 51.178 47.246 5.750 52.996 b) Duna jobb partja. Baranya vm 7 2.086 2S 2.114 2.098 29 8.127 2.090 47 2.137 2 230 93 2.323 2.403 205 2.608 2.511 224 2.735 Pécs thj. v 7 2.644 386 3.030 2.622 322 2.944 2.551 311 2.862 2.530 304 2.834 2.649 294 2.943 2.873 303 3.176 együtt . . 2 4.730 414 5.144 4.720 351 5.071 4.641 358 4.999 4.760 397 5.157 5.052 499 5.551 5.384 527 5.911 Fejér vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Sz.-Fejérvár thj. v. 7 2.356 208 2.564 2.464 214 2.678 2.485 207 2.692 2.646 201 2.847 3.143 184 3.327 3.307 187 3.494 együtt , , í 2.356 208 2.564 2.464 214 2.678 2.485 207 2.692 2.646 201 2.847 3.143 184 3.327 3.307 187 3.494 Győr vm. ..... — — — — — — — — — — — — — — — — • — — — Győr thj. v; ... 7 1.316 93 1.409 1.360 99 1.459 1.324 98 1.422 7,575 129 1.507 1.354 14S 1.502 1.394 156 1.550 együtt . . 1 1.316 93 1.409 1.360 99 1.459 1.324 98 1.422 1.378 128 1.507 1.354 148 1.502 1.394 156 1.550 Komárom vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Komárom thj. v. 7 7 457 48 1.505 1.466 52 1.518 1.545 65 1.610 1.661 65 1.726 1.918 72 1.990 1.934 72 2.006 együtt . . 1 1.457 48 1.505 1.466 52 1.518 1.545 65 1.610 1.661 65 1.726 1.918 72 1.990 1.934 72 2.006 Moson vm I 1.754 183 1.937 1,766 184 1.950 1.736 144 1.880 1.811 150 1.961 1.887 148 2.035 1.934 142 2.076 Somogy » 1 5.227 334 5.561 2.881 295 3.176 2.875 298 3.173 2.984 291 3.275 3.154 357 3.511 3.371 372 3.743 Sopron » — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Sopron thj. v. . , 7 6.523 727 7.250 6.569 718 7.287 6.614 737 7.351 7.702 972 8.674 8.407 1.087 9.494 8.538 1.066 9.604 együtt . . 1 6.523 727 7.250 6.569 718 7.287 6.614 737 7.351 7.702 972 8.674 8.407 1.087 9.494 8.538 1.066 9.604 Tolna vm. ..... 1 2.740 2) 2.761 2.765 23 2,788 2.888 20 2.908 2.990 21 3.011 3.115 69 3.184 3.344 101 3.445 Vas » ..... 2 3.799 123 3.922 3.743 135 3.878 3.737 136 3.873 3.918 139 4.057 4.154 186 4.340 4.756 18) 4.937 Veszprém vm. . . . 2 2.383 1.382 3.765 2.323 1.392 3.715 2.414 1.403 3.817 2.491 1.422 3.913 2.644 1.440 4.084 2.643 1.455 4.098 Zala » ... 2 4.009 355 4.364 4.019 353 4.372 4.171 356 4.527 4.185 365 4.550 4.333 378 4.711 4.477 292 4.869 Összesen . . lo 86.294 8.888 40.182 34.076 3.816 37.892 34.430 3.822 38.252 36.526 4.152 40.678 39.161 4.568 43.729 41.082 4.651 45.733 c) Duna-Tisza köze. Báos-Bodrog vm. . . 7 892 127 1.019 884 120 1.004 892 123 1.015 921 130 1.051 1.017 182 1.199 1.082 180 1.262 Baja thj. v. . . . . 7 1.244 152 1.396 1.256 151 1.407 1.227 150 1.377 1.282 160 1.442 1.334 150 1.484 1.355 149 1.504 Szabadka thj. v. 7 2.525 265 2.790 2.551 300 2.860 8.569 310 2.879 2.578 303 2881 2.685 308 2.993 2.705 300 3.005 Újvidék thj. v. . . 7 2.925 139 3.064 2.919 155 3.074 2.918 169 3.087 3.180 219 3.399 3.376 210 3.586 3.444 241 3 685 Zombor thj. v. . . 7 3.334 86 3.420 3.330 83 3.413 3.335 84 3.419 3.371 88 3.459 3.395 87 3.482 3.430 99 3.529 együtt . . 5 10.920 769 11.689 10.940 818 11.758 10.941 836 11.777 11.332 900 12.232 11.807 937 12.744 12.016 969 12.985 Csongrád vm. ... 7 ■ 664 67 731 660 66 726 687 67 754 700 62 762 709 64 773 746 100 846 Hódm.-Vásárh. thj. v. 7 1.179 29 1.208 1.103 29 1.132 1.141 31 1.172 1.183 40 1.223 1.200 36 1.236 1.215 41 1.256 Szeged thj. v. . . . 7 3.533 791 4.324 3.585 794 4.319 3.521 786 4.307 3.507 781 4.288 3.530 783 4.313 3.850 781 4.631 együtt . . 3 5.376 887 6.263 5.288 889 6.177 5.349 884 6.233 5.390 883 6.273 5.439 883 6.322 5.811 922 6.733 Heves vm 2 3.819 153 3.972 3.919 149 4.068 3.946 156 4.102 4.088 174 4.262 4.134 320 4.454 4.402 363 4.765 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 2 5.386 104 5.490 5.504 10G 5.610 5.660 107 5.767 5.542 138 5.680 5.753 121 5.874 5.826 148 5.974 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 2 2.306 406 2.712 2.330 402 2.732 2.470 420 2.890 2.617 406 3.023 2.897 453 3.350 3.210 453 3.663 Budapest székes főv. 7 36.610 9.342 45.952 36.012 8.891 44.903 36.545 9.023 45.568 41.639 12.574 54.213 42.694 12.883 55.577 42.743 12.862 55.605 Kecskemét thj. v. . 7 1.441 343 1.784 1.504 350 1.854 1.469 347 1.816 1.481 347 1.828 1.508 382 1.890 1.565 450 2.015 együtt . . 4 40.357 10.091 50.448 39.846 9.643 49.489 40.484 9.790 50.274 45.737 13.327 59.064 47.099 13.718 60.817 47.518 13.766 61.283 Összesen . . 16 65.858 12.004 77.862 65.497 11.605 77.102 66.380 11.773 78.153 72.089 15.422 87.511 74.232 15.979 90.211 75 573 16.167 91740 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . 7 532 4 536 533 4 537 547 4 551 587 5 590 585 3 588 610 4 614 Kassa thj. v. . . . 7 2.491 595 3.086 2.503 644 3.147 2.589 662 3.251 2.622 673 3.295 2.634 714 3.348 2.700 717 3.417 együtt . . 2 3.023 599 3.622 3.036 648 3.684 3.136 666 3.802 3.209 676 3.885 3.219 717 3.936 3.310 721 4.031 Bereg vm 2 1.021 29 1.050 998 30 1.028 1.015 27 1.042 1.042 27 1.069 1.070 36 1.106 1.166 36 1.202 Borsod » 1 1.745 484 2.229 1.796 492 2.288 1.867 503 2.370 1.862 531 2.393 1.895 550 2.445 1.918 544 2.462 Gömör » 2 2,689 100 2.789 2.874 . 136 3.010 2.865 84 2.949 3.064 90 3.154 3.130 92 3.222 3.192 90 3.282 Sáros » 1 623 35 658 666 38 704 661 35 696 717 41 758 702 35 737 772 37 809 Szepes » 3 3.009 272 3.281 3.146 279 3.425 3.171 265 3.436 3.175 274 3.449 3.284 281 3.565 3.500 298 3.798 Ung » ..... 1 692 82 774 710 87 797 7)6 ' 91 807 714 94 808 749 97 846 773 100 873 Zemplén vm 2 3-009 61 3.070 2.943 68 3.011 3.033 72 3.105 3,034 70 3.104 3.089 66 3.155 3.117 65 3.182 Öszsesen . . 14 15.811 1.662 17.473 16.169 1.778 17.947 16464 1.743 18.207 16.817 1.803 18.620 17.138 1.874 19.012 17.748 1891 19.639 43 4. Tahdle. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. A) Bezirks-Kranlienhassen. Tagok létszáma — Anzahl dér MUglieder am ^ : junius 30-án ju'ius 31-én augusztus 31-én szeptember 30-án október 31-én november 30-án deczember 31-én s: §1 , 30. Jnni 31. Juli 31. August 30 Sepiember 31. Október 30 November 31 . Dezember ^ 1 i a a 8 a E i G 'cá 1 [ti rg g 4* a , [t> i Ü •a § •n ; g 00 férfi mdnnl s k© 5 zZ 60 gp a a cg tU -cd a »o 5 G S ü S í>> co bű a G> bi • cű ^ -o si u-, a • [S kO g a :U 8 CG S u S ko | G - £ 8 :S. § Co bű a <D ^ cG ** u MD s; SS G ^ : S. ^ Co be a o ^ a u. -a £ S S ko ^ i CO bo a "a cG .g íg S ps kO ^ G - s « í>> CO bo a V H 'O >> O Ua 1 i 304 10 314 302 10 312 301 10 311 294 10 304 291 10 301 283 10 293 284 10 294 1 3.012 224 3.236 2.733 220 2.953 3.112 222 3.334 3.187 202 3.389 3.803 254 4.057 3.144 208 3.352 2.951 207 3.158 2 2.866 343 3.209 2.9 IC 369 3.279 2.807 387 3.194 3.793 186 2.979 2.665 158 2.823 2.500 142 2.642 2.472 128 2.600 3 2.076 36 2.114 2.356 47 2 397 2.105 40 2.145 2.312 37 2.349 2.196 34 2.230 2.151 34 2.185 1.739 32 1.771 4' 736 360 1.096 816 371 1.187 831 371 1.202 858 389 1.247 925 406 1.331 820 373 1.193 665 289 954 2.812 398 3.210 3.166 418 3.584 2.936 411 3.347 3.170 426 3.596 3.121 440 3.561 2.971 407 3.378 2,404 321 2.725 2 242 215 2.457 2.193 226 2.419 2.136 245 2.381 2.111 225 2.336 1.971 214 2.185 2.019 254 2.273 1.876 243 2.119 5 4.664 296 4.960 4.768 319 5.087 4.789 331 5.120 4.708 309 5.01-7 4.687 278 4.965 4.618 272 4.890 3.987 214 4.201 6 6.783 625 7.408 6.838 616 7.454 6.751 600 7.351 6.652 579 7.231 6.442 514 6.956 6,318 484 6.802 6.270 480 6.750 7 2.346 233 2-579 2 336 244 2.580 2.294 239 2.533 2.320 236 2.568 2.308 196 2-504 2240 198 2.438 1.949 100 2.049 8 9.652 2.855 12.507 9.595 2.768 12.363 9 505 2.706 12.211 9.397 2-654 12.051 9.359 2.615 11.974 9046 2.630 11.676 8.427 2.597 11.024 11.998 3.088 15.086 11.931 3.012 14.943 11.799 2.945 14.744 11.717 2.892 14.609 11,667 2.811 14.478 11.286 2.828 14.114 10.376 2,697 13.073 4.364 320 4.684 4.409 324 4,733 4.443 272 4.715 4.314 213 4.527 4.236 182 4.418 4 283 192 4.475 4.029 189 4.218 9 1.136 207 1,343 1.127 203 1.330 1.128 208 1.336 1.129 212 1.341 1.125 190 1.315 1.132 189 1.321 1.090 156 1.246 10 8.148 221 8.369 7.837 214 8.051 8.105 220 8.325 8.140 200 8.340 8.119 196 8.315 8.198 195 8.393 8.439 202 8.641 11 48.329 5.947 64.276 48.214 5.931 34.145 48.307 5.851 54.168 48.215 5.454 53.669 48.127 5.247 53.374 46.752 5.181 51.933 44,178 4847 49.025 2.510 221 2.731 2.489 229 2.718 2.459 224 2.683 2352 125 2.477 2.296 96 2.392 2.294 96 2-390 2.055 62 2.117 1 2.836 300 3.136 2.909 297 3.206 2.858 298 3.156 2.804 296 3.102 2.904 307 3.211 2853 ■ 294 3.147 2.888 295 3-183 5.346 521 5.867 5.398 526 5.924 5.317 522 5.839 5.156 423 5.579 5.200 403 5.603 5.147 390 5.537 4.943 357 5.300 3.274 178 3.452 3.369 172 3.541 3.396 164 3.560 3.337 141 3.478 3.209 132 3.341 3.223 129 3.352 3.080 120 3.200 2 3.274 178 3.452 3.369 172 3.541 3.396 164 3.500 3.337 141 3.478 3.209 132 3.341 3.223 129 3.352 3.080 120 3.200 1.393 167 1560 1.424 157 1.581 1.435 144 1.579 1.419 138 1.557 1.422 102 1.534 1.459 116 1.576 1.384 118 1.502 3 1.393 167 1,560 1.424 157 1.581 1.435 144 1.579 1.419 138 1.557 1.422 102 1.524 1.459 116 1.575 1.384 118 1.502 2.207 123 2.329 2.451 182 2.633 1.997 146 2.143 1.939 143 2.082 2.186 125 2.311 2.375 >08 2.483 2.205 62 2.267 4 2.207 122 2.329 2.451 182 2.633 1.997 146 2.143 1.939 143 2.082 2.186 125 2.311 2.375 108 2.483 2.205 62 2.267 1.929 142 2.071 1.913 154 2.067 1.640 132 1.772 1.680 136 1.815 1,677 196 1.873 1.716 280 1.996 1.496 285 1.781 5 3.316 379 3.695 3.302 373 3.675 3.453 363 3.816 3.271 306 3.577 ,3.050 255 3.305 2.955 226 3.181 2.714 184 ,2.898 6 7.985 967 8.952 7.626 953 8.579 7.436 946 8.382 7.343 851 8.194 7.142 804 7.946 6.922 762 7.684 6.648 678 7.326 7 7.985 967 8.952 7.626 953 8.579 7.436 940 8.382 7.343 851 8.194 7..142 804 7.946 6.922 762 7.684 6.648 678 7.326 3.466 125 3.591 3.308 132 3.440 3.648 158 3.806 3.481 122 3.603 3.320 60 3.386 3.130 21 3.151 2.669 21 2.690 8 4.821 187 5.008 5.314 191 5.505 5.353 183 5.536 6.426 173 6.596 6.959 187 7.146 6.177 183 6.360 5.417 188 5.605 9 2.703 1.505 4.208 2.614 1.529 4.143 2.603 1.548 4.151 2.455 1.554 4.009 2.382 1.581 3.963 2.389 1.561 3.950 2.124 1.570 3.694 10 4.455 401 4.856 4.549 407 4.956 4.510 391 4.901 4.442 361 4.803 4.323 352 4.675 4.455 349 4.804 4.452 296 4.748 11 40.895 4.694 45 589 41.268 4.776 46.044 40.788 4.697 45.485 40949 4.347 45.296 40876 4.197 45.073 39.948 4.125 44 073 37.132 3.879 41.011 1.023 146 1.169 1.025 149 1.174 1098 105 1.363 1.049 142 1.191 1.032 127 1.159 1.020 120 1.140 974 110 1.084 1 1.338 152 1.490 1.303 127 1.430 1.279 116 1.395 1.290 128 1.418 1273 121 1.394 1.268 118 1.386 1.167 121 1.288 2.727 302 3.029 2.719 3/1 3.030 2.707 311 3.018 2.726 311 3.037 2.086 308 2.994 2.742 308 3.050 2.715 307 3.022 3.458 223 3.681 3.502 209 3.711 3.513 201 3.714 3.521 192 3.713 3 392 172 3.564 3.258 180 3.438 3.098 180 3.278 3.463 100 3 563 3.393 94 3.487 3.411 92 3.503 3.230 96 3.316 2.974 92 3.066 2.812 89 2.901 2.717 97 2.814 12.009 923 12.932 11.942 890 12.832 12.008 885 12.893 11.806 869 12.675 11 357 820 12.177 11.100 815 11.915 10.671 815 11.486 755 98 853 775 97 872 780 97 877 766 53 819 740 14 754 723 14 737 688 9 697 2 1.209 44 1253 1.204 42 1.246 1.188 44 1.232 1.172 42 1.214 1.152 39 1.191 1.152 40 1.192 1.049 40 1.089 3.706 772 4.478 8.611 769 4.380 3.508 766 4.274 3.499 773 4 272 3.503 768 4.271 3.476 761 4.237 3.339 753 4.092 5.670 914 6.584 5.590 908 6.498 5.476 907 6.383 5.437 868 6.305 5.395 821 6.2 Ui 5.351 815 6.166 5.076 802 . 5.878 4.498 374 ■ 4.872 4.417 349 4.766 4.370 353 4.723 4.405 350 4.755 4.336 291 4.627 4.241 252 4.493 4.036 113 4.149 3 5.753 122 5.875 5.681 136 5.817 5.915 115 6.030 5.970 101 6.07) 5.909 86 5.995 6.101 117 6.218 5.580 108 5.688 4 3.302 458 3.760 - 3.256 459 3.715 3.294 454 3.748 3.371 408 3.779 3.251 429 3.680 2.763 413 3.176 2.372 416 2.788 5 44.250 13.672 57.922 44.078 13.598 57.676 43.603 13.364 56.967 46.433 12 589 59.022 47.468 12.517 59.985 47.843 12.628 60.471 44.530 11.334 55.864 1.660 465 2.125 1.688 470 2.158 1.662 470 2.132 1.596 424 2 030 1.522 365 1.887 1.513 346 1.859 1.486 343 1.829 49.212 14.595 63.807 49.022 14.527 63.549 48.559 14,288 62.847 51.400 13.421 64.821 52.241 13.3) 1 65.552 52.119 13.387 65.506 48.388 12.093 60.481 77142 16.928 94.070 70.652 16.810 93.462 76.828 16548 92.876 79,018 15.609 94.627 79.238 15.329 94.567 78.912 15.386 94 298 73.751 13931 87.682 634 6 630 640 7 647 637 7 644 665 6 671 667 3 670 632 3 365 5 96 2 598 1 2.700 727 3.427 2.659 716 3.375 2.683 727 3.410 2.680 720 3.400 2.694 695 3.389 2.763 683 3.446 2.682 677 3.359 3.324 733 4.057 3.269 723 4.022 3.320 734 4.054 3.345 726 4.071 3.361 698 4.059 3.395 686 4.081 3.278 679 3.957 1,236 32 1.268 1.223 35 1.258 1.306 38 1.344 1.206 32 1.238 1.241 35 1.276 1.216 27 1.243 1.108 27 1.135 2 1.930 537 2.467 1.922 538 2.460 1.966 539 2.505 1.986 536 2.522 1.879 501 2.380 1.838 494 2.332 1.769 507 2.276 3 3.194 95 3.289 3.094 98 3 192 3.091 99 3.190 3.085 99 3.184 2.970 83 3.053 2.859 86 2.945 2.713 75 2.788 4 830 40 870 809 31 840 770 31 801 718 31 749 715 34 749 770 44 814 773 45 818 5 3.505 307 3.812 3.544 314 3.858 3.521 312 3.833 3.423 298 3.721 3.469 287 3.756 3.396 285 3.681 3.279 305 3.584 6 735 99 834 752 100 852 752 102 854 748 102 850 763 102 865 783 103 886 798 101 899 7 3.030 57 3.087 2.904 53 2.957 2.905 55 2.960 2.802 58 2.860 2.747 54 2.801 2.810 57 2.867 2.767 58 2,825 8 17.784 1.900 19.684 17.547 1.892 19.439 17.631 1.910 19.541 17.813 1.882 19.195 17.145 1.794 18.939 17.067 1782 18.849 16.485 1.797 18.282 6* Folyó szám — Lauf. Zahl Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. AJ Kerületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, C3 « S 5 ” <3 országrész, '3 -ü törvényhatóság 1 § Staatsrechtlicher £ V BestandiheU, Landesthetl, Munizipium ?. • ■ tc-s: £ Q s Tagok létszáma — Anzáhl dér Mitglieder am január 1-én 1. Janner január 31-én 31. Janner február 28-án 28. Fehér férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen \ férfi mdnnlich [ti ÍS G S együtt zusammen márczius 31-én 31. Mdrz április 30-án 30. April május 31-én 31. Mai férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen ej Tisza bal partja. Békés vm Bihar » .... N.-Várad thj. v. . . 1 1 . 3.090 5.136 75 431 3.165 5.557 2.809 5.153 75 409 2.884 5.562 2.844 5.319 74 376 2.918 5.695 2.922 5.664 103 407 3.025 6.071 3.029 5.644 119 640 3.148 6.284 3.033 5.868 88 819 3.122 6.687 együtt . . 1 5.136 421 5.557 5 153 409 5.562 5.319 376 5.695 5.664 407 6.071 5.644 6 40 6.284 5.868 819 6.687 Hajdú vm — — — — — — — _ — — — — — — — • — — Debreczen thj. v. 1 3.863 559 4.331 3.875 367 4.242 3.888 368 4.256 4.018 362 4.380 4.080 354 4.434 4.171 340 4.511 együtt . . 1 3.862 359 4.221 3.875 367 4.242 3.888 368 4.256 4.018 362 4.380 4.080 354 4.434 4.171 340 4.511 Máramaros vm. . . . 1 1.667 35 1.702 1.656 38 1.694 1.668 35 1.703 1,722 43 1.765 1.704 40 1.744 1.773 41 1.814 Szabolcs » ... 1 1.897 6 1.903 1.926 8 1.934 1.951 10 1.961 1.979 12 1.991 2.029 10 2.039 2.114 9 2.123 Szatmár » ... 7 1.403 34 1.437 1.388 31 1.419 1.323 39 1.353 1.376 30 1.406 1.485 50 1.535 1.544 61 1.605 Sz.-Németi thj. v. . 7 1.978 44 3.033 1.630 33 1.642 1.598 26 1.634 1.904 28 1.932 1.965 39 3.004 3.037 43 3.069 együtt . 2 3.381 78 3.459 3.008 53 3.061 2.921 55 2.976 3.280 58 3.338 3.450 89 3.539 3.571 103 3.674 Szilágy vm. ..... 1 984 56 1.040 953 57 1.010 990 61 1.051 1.046 59 1.105 1.137 82 1.219 1.162 81 1.243 Ugocsa » — — — — — — — — . , — — — — — — — — — Összesen . . 8 20.017 1.030 21.047 19.380 1.007 20.387 19.581 979 20.560 20.631 1.044 21.675 21,073 1.334 22,407 21.692 1.482 23.174 fj Tisza-Maros szöge. Arad vm 1 1.385 35 1.330 1.371 36 1.307 1.370 36 1.306 1.871 36 1.307 1.491 61 1.552 1.561 66 1.637 Arad thj. v. ... 7 3.849 633 4.471 3.800 .419 4.319 3.917 438 4.355 3.873 431 4.304 4.035 441 4.476 4.105 449 4.554 együtt . . 2 5.134 657 5.791 5.071 455 5.526 5.187 474 5.661 5.144 467 5.611 5.526 502 6.028 5.666 515 6.181 Csanád vm 1 1.482 291 1.773 1.506 260 1.766 1.385 165 1.550 1.394 105 1.559 1.501 213 1.714 1.502 212 1.714 Krassó-Szörény vm. . 2 2.153 110 2.263 2.129 118 2.247 2.170 121 2.291 2.159 1 18 2.277 2.349 219 2.568 2.454 232 2.686 Temes vm. ..... — — — — — — — — — — — — — — — ' — — — Temesvár thj. v. 7 3.890 509 4.399 3.913 5.26 4.438 3.974 559 4.533 3.994 552 4.546 4.290 654 4.944 4.434 731 5.155 Versecz thj. v. . . 7 3.618 350 3.968 3.614 373 2.986 2.710 310 3.080 2.743 334 3.077 2.817 339 3.146 3.993 307 3.300 együtt . . 2 6.508 859 7.367 6.526 898 7.424 6.684 869 7.553 6.737 886 7.623 7.107 983 8.090 7.417 1.038 8.455 Torontál vm 3 3.943 189 4131 3.793 195 3.988 3.868 176 4.044 4.030 187 4.217 4.434 231 4.655 5.014 379 5.393 Pancsova thj. v. . . 7 1.033 54 1.087 989 55 1.044 946 62 1.008 919 53 972 897 47 944 950 116 1.066 együtt . . 3 4.975 243 5.218 4.782 250 5.032 4.814 238 5.052 4.949 240 5.189 5.321 278 5.599 5.964 395 6.359 Összesen . . 10 20.252 2.160 22.412 20.014 1.981 21.995 20.240 1.867 22.107 20.383 1,876 22.259 21.804 2.195 28.999 23.003 2.392 25.395 gj Erdély. Alsó-Fehér vm. . . . 1 572 9 581 580 10 590 610 10 620 639 11 650 646 10 656 650 12 662 Besztercze-Naszód vm. 1 860 50 019 862 50 912 887 47 934 878 46 924 922 46 968 1.353 91 1.444 Brassó vm 1 3.893 685 4.578 3.997 736 4.733 3.972 747 4.710 4.198 754 4.952 4.336 753 5.089 4.518 768 5.286 Csik » 1 683 31 714 743 31 774 739 31 770 780 32 812 811 32 843 832 32 864 Bogaras » 1 763 90 853 767 80 847 775 79 854 805 87 892 829 93 922 862 120 982 Háromszék vm. . . . 1 1.335 68 1.403 1.434 74 1.508 1.414 72 1.486 1.424 75 1.499 1.406 72 ' 1.478 1.390 76 1.466 Hunyad » . . . 1 2.205 48 2.253 1 879 45 1.924 1.867 46 1.913 1.819 46 1.865 1.016 45 1.961 1.939 48 1.987 Kis-Küküllő » ... — — — — — — — — — — — — — — . — — Kolozs » ... — — • — — — — — — — — — — — — — Kolozsvár thj. v. . 1 2.537 93 3.639 3.562 98 2.660 3.544 99 2.643 2.580 105 2.685 3.603 121 2.723 2.711 120 2.831 együtt . . 1 2.537 02 2.629 2.562 98 2.660 2.544 99 2.643 2.580 105 2.6.85 2.602 121 2.723 2.711 120 2.831 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. 1 3.433 73 3.505 2.399 70 2.469 2.399 71 2.470 2.483 68 3.491 3.783 76 2.858 3.116 75 3.191 együtt . . 1 2.432 73 2.505 2.399 70 2.469 2.399 71 2.470 2.423 68 2.491 2.782 76 2.858 3.116 75 3.191 Nagy-Küküllő vm. . , 1 1.613 111 1.724 1.695 113 1.808 1.697 113 1.810 1.711 114 1.825 1.767 112 1,879 1.804 112 1.916 Szeben vm 1 3.949 574 4.523 3.944 600 4.550 3.908 622 4.530 3.919 635 4.554 4.137 624 4.761 4.203 621 4.824 Szolnok Doboka vm. . 1 1.034 82 1.116 1.062 87 1.149 1.017 87 1.104 1.164 90 1.254 1.222 91 1.313 1.244 92 1.336 Torda-Aranyos » . 1 1.253 64 1.317 1.252 63 1.315 1.265 62 1.327 1.344 66 1.410 1.311 67 1.378 1.276 75 1.351 Udvarhely » . 1 935 103 1.038 930 102 1.032 936 100 1.036 058 98 1.056 965 97 1.062 1.074 95 1.169 Összesen . . 14 24.073 2.080 26.163 24.106 2.165 26.271 24.030 2.186 26.216 24.642 2.227 26.869 25.652 2.239 27.891 26.972 2.337 29.309 hj Fiume v. és kér . 1 4.384 760 6.144 4.518 728 6.246 4.587 749 5.836 4.560 756 5.316 4.733 821 5.654 4.7110 916 5:616 Magyarország összesed 97 227.963 28.324 256.287 224.893 27.924 252.817 227.464 28.131 255.595 289,907 32.448 272.355 249.572 34.409 288.981 258.016 35.586 293,602 II. Horv.-Szlar.-orsz. Belovár-Kőrös vm. . . 1 1.902 7 1.909 1.851 7 1.858 1.858 7 1.865 1.868 7 1.875 1.051 11 1.962 2.151 11 2.162 Lika-Krbava » . . — — — — — — — — — — — —: — — — Modrus-Fiume » . . 1 1.982 404 2.386 ■ 2.001 417 2.418 2.069 446 2.515 2.196 457 2,653 2.295 454 2.749 2.431 459 2.890 Pozsega vm 2 1.553 62 1.615 1.563 53 1.616 1.043 55 1.698 1.757 60 1.817 1.818 63 1.881 1.818 70 1.888 Szeréna » .... 3 3.345 176 3.431 3.333 139 3.472 3.438 148 3.576 3.534 147 3.681 3-637 180 3.817 3.703 183 3.886 Zimony thj. v. . . 1 1.364 163 1.536 1.356 162 1.518 1.341 51 1.392 1.381 51 1.433 1.459 61 1.520 1.531 88 1.603 együtt . . 4 4.609 338 4.947 4.689 301 4.990 4.769 199 4.968 4.915 198 5.113 5.096 241 ' 5.337 5.224 265 5.489 Varazsd vm. .... — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . 1 1.715 149 1.864 1.752 138 1.880 1.690 133 1.813 1.700 184 1.834 1.790 174 1.964 3.101 ISO 3.251 együtt . . 1 1.715 149 1.864 1.752 128 1.880 1.690 123 1.813 1.700 124 1.824 1.790 174 1.964 2.101 150 2.251 Veró'cze vm 1 1.387 31 1.408 1.423 27 1.450 1.644 30 1.674 1.738 31 1.769 1.899 39 1.938] 2.029 40 2.069 Eszék thj. v. . . . 1 4.691 365 5.056 4.654 868 4.932 4.599 363 4.862 8.853 280 5.133 5.162 318 5.480, 5.084 308 5.392 együtt,. . 2 6.078 386 6.464 6.077 295 6.372 6.243 293 6.536 6.591 311 6.902 7.061 357 7.418 7.113 348 7.461 Zágráb vm 3 3.140 377 3.417 3-084 256 2.340 1.653 249 1.901 1.725 348 1.973 1.924 850 2.174 2.035 355 2.390 Zágráb thj. v. . . . 1 8.019 1.115 9.134 8.069 1.131 9.200 8.135 1.137 9.262 8.399 1.189 9.488 9.023 1.397 10.320, 9.516 1.363 10.879 együtt . . 3 10.159 1.392 I 1.551 10.153 1.387 11.540 9.777 1.386 11.163 10.024 1.437 11.461 10.947 !.547 12.494) 11.551 1.618 13.169 Összesen . . 14 27.998 2.738 30.736 28.086 2.588 30.674 28.049! 2.509 30.558 29.051 2.694 31.645 30.958 2.847 33.805; 32.389 2.921 35.310 Magy, kor. orsz. ossz. | 111 J55.961 51.062 287.023 252.979 30.512 283.491 í 255.518 10.640 286.153 268.958 36.042 304.009 280.630j37.256 317.786:290.405 38.507 í 1 328.912 10 45 4. Tabella. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nádi Municipien und nádi Charakter dér Kassen. A) Bezirks-Krankenkassen. Tagok létszáma — Anzahl dér Mitglieder am junius 30 -án julius 31 -én augusztus 31-én szeptember 30-án október 31-én november 30-án deozember 31-én $ 30. Juni 31. Juli 31. Atig üst 30 Seplembcr 31. Október 30 November 31 December 12'S nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen 1 12 1 nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen ‘ éü 3> nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich 1 együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen Folyó szám — 2.998 73 3.071 2.903 104 3.007 2.939 101 3.040 2.966 123 3.089 3.036 130 3.166 3.031 98 3.129 2.964 87 3.051 1 5.511 727 6.238 5.503 720 6.223 5.677 715 6.392 5.215 535 5.750 4.883 409 5.293 4.891 409 5.300 5.054 406 5.460 2 5.511 727 6.238 5.503 720 6.223 5.677 715 6.392 5.215 535 5.750 4.883 409 5.292 4.891 409 5.300 5.054 406 5.460 4.271 311 4.582 4.336 320 4.656 4.433 307 4.740 4.458 326 4.784 4.399 331 4.730 4.403 377 4.780 4.210 395 4.605 3 .4.27) 311 4.582 4.336 320 4.656 4.433 307 4.74U 4.458 326 4.784 4.399 331 4 730 4.403 377 4.780 4.210 395 4.605 1.732 44 1.776 1.642 39 1.681 1.612 42 1.654 1.615 40 1.655 1.557 32 1.589 1.559 34 1.593 1.516 29 1.546 4 2.234 10 2.244 2.315 7 2.322 2.395 10 2.405 2.346 8 2.354 2.224 12 2.236 2.033 • 10 2.043 1.929 11 1.940 6 1.572 67 1.639 1.556 53 1.609 1.631 46 1.577 1.508 42 1.550 1.445 32 1.477 1.427 33 1.460 1.311 37 1.348 6 8.115 33 2.148 2.108 41 2.149 2.014 41 2.055 2.029 41 2.070 1.891 24 1.915 1.852 26 1.878 1.867 92 1.959 3.687 100 3.787 3.664 94 3.758 3.545 87 3.632 3.537 83 3.620 3.336 56 3.392 3.279 59 3.338 3.178 129 3.307 1.132 82 1.214 1.116 78 1.194 1.129 73 1.202 1.086 65 1.151 1.071 67 1.138 1.061 69 1.130 1.061 69 1,130 7 8 21,565 1.347 22.912 21.479 1.362 22.841 21.730 1.335 23.065 21223 1.180 22.403 20.506 1.037 21.543 20.257 1.056 21.313 19.912 1.126 21.038 1.568 69 1.631 1.564 69 1.633 1.549 71 1.620 1.514 68 1.582 1.479 60 1.539 1.465 58 1.523 1.401 58 1.459 1 4.398 469 4.867 4.411 454 4.865 4.642 480 5.122 4.641 484 5.125 4.503 468 4.971 4.568 476 5.044 3.958 436 4.394 5.960 ■ 538 6.498 5.975 523 6.498 6.191 551 6.742 6.155 552 6.707 5.982 528 6.510 6.033 534 6.567 5.359 494 5.853 1.486 231 1.717 1.436 256 1.692 1.824 306 2.130 1.867 355 2.222 1.875 357 2.232 1.888 323 2.211 1.514 269 1.783 2 2.481 245 2.726 2.534 . 238 2,772 2.561 249 2.810 2.546 241 2.787 2.452 138 2.590 2.517 139 2.656 2.423 150 2.573 3 4.451 766 5.217 . 4.593 846 5439 5.222 893 6.115 4.721 676 5.397 4.644 642 5.286 4.871 669 5.540 4.826 667 5-493 4 2.968 309 3.277 3.002 323 3.325 2.872 299 3.171 2.987 288 3.275 2.983 296 3.279 3.021 302 3.323 3.043 290 3.333 7.419 1.075 8.494 7.595 1.109 8.764 8.094 1.192 9.286 7.708 964 8.672 7.627 938 8.565 7.892 971 8.863 7.869 957 8.826 5.480 349 5.829 5.331 305 5.636 5.112 288 5.400 4.903 300 5.203 4.594 881 4.875 4.265 245 4-510 3.893 250 4.143 5 958 115 1.073 955 141 1.096 966 131 1.097 977 123 1.100 1.095 99 1.194 991 64 1.055 980 ■65 1.045 6.438 464 6.902 6.286 446 6.732 6.078 419 6.497 5.880 423 6.303 5.689 380 6.069 5.256 309 5.565 4.873 315 5.188 23.784 2.553 26.337 23.826 2.632 26,458 24.748 2.717 27.466 24.156 2535 26.691 23.625 2.341 25.966 23.586 2.276 25.862 22038 2.185 24.223 638 12 650 642 15 657 586 16 602 585 15 600 508 12 580 570 12 582 565 11 576 1 1.349 89 1.438 1.334 89 1.423 1.380 86 1.466 1.333 83 1.416 1.322 82 1.404 972 32 1,004 920 29 958 2 4.565 773 5.338 4.535 762 5.297 4.576 684 5.260 4.552 776 5.328 4.722 818 5.540 4.349 757 5.106 4.186 721 4.907 3 848 32 880 825 32 857 782 33 815 763 32 795 755 33 788 756 33 789 747 34 781 4 861 138 999 868 142 1.010 883 142 1.025 848 110 958 826 98 924 772 79 851 754 79 833 5 1.357 71 1.428 1.314 51 1.365 1.322 53 1.375 1.'291 63 1.354 1.258 66 1.324 1.253 63 1.316 1.196 62 1.258 6 1.910 51 1.970 1.829 53 1.882 1.853 52 1.905 1.802 49 1.851 1.741 47 1.788 1.746 44 1.790 1.412 46 1.458 7 8 2.902 132 3.034 2.892 124 3.016 2.919 137 3.056 3.096 129 3.225 2.879 105 2.984 2.846 114 2.960 3.818 119 2.937 9 2.902 132 3.034 2.892 124 3.016 2.919 137 3.056 3.096 120 3.225 2.879 105 2.984 2.846 114 2.960 2.818 119 2.937 — — — — — — — — — — _ 10 3.105 82 3.187 3.075 81 3.156 2.956 78 3.034 2.951 80 3.031 2-818 73 2.891 2.556 68 2.624 2.352 72 2.424 3.105 82 3.187 3.075 81 3.156 2.956 78 3.034 2.951 80 3.031 2.818 73 2.891 2.556 68 2.624 2.352 72 2.424 1.881 111 1.992 1.870 108 1.978 1.877 105 1.982 1.869 102 1.971 1.880 100 1.980 1.841 99 1.940 1.839 99 1.938 11 4.267 644 4.911 4.265 646 4.911 4.245 642 4.887 4.229 636 4.865 4.237 637 4.874 4.126 639 4,765 3.063 632 4.595 12 1.241 99 1.340 1.211 104 1.315 1.153 105 1.258 1.134 95 1.229 1.080 95 1.175 1.056 93 1.149 1.011 85 1.096 13 1.330 73 1.403 1.222 69 1.291 1.280 64 1.344 1.262 47 1.309 1.310 56 1.366 1.263 53 1.316 1.302 49 1.351 14 1.058 96 1.154 1.022 , 97 1.119 1.006 97 1.103 1.006 93 1.099 1.003 94 1.097 911 93 1.004 832 97 929 15 27.321 2.403 29.724 26.904 2.373 29.277 26.818 2.294 29.112 20.721 2.310 29.031 26.399 2.316 28.715 25.017 2.179 27.198 23.906 2.135 20.041 4.807 876 6.683 4.805 750 5.565 5.074 776 5.850 5.105 813 5.918 4.900 847 5.747 5.252 912 6.164 4.998 915 5913 261.627 36.648 298.275 260.695 36.526 297.221 261.424 86.128 297.552 262700 34.130 296.830 260,816 33.108 293.924 266.791 32.897 289.688 242.400 30,815 273.215 2.143 11 2.154 2.156 11 2.167 2.135 9 2.144 2.080 9 2.089 2.072 5 . 2.077 2.058 5 2.0C3 1.905 - 6 1.910 i 2.449 457 2.906 2.516 475 2.991 2,573 472 3.045 2.542 484 3.026 2.540 483 3.023 2.639 502 3.141 2.761 497 3.258 3 1.844 68 1.912 1.988 73 2.061 2.021 73 2.094 2.037 71 2.108 2,061 67 2.128 2.293 79 2.372 2.017 63 2.080 4 3.756 188 3.944 3.728 201 3.929 3.589 188 3.777 3.641 148 3.789 3.578 138 3.716 3.651 144 3.795 3.461 152 3.613 .5 1.627 80 1.707 1.741 85 1.826 1.739 85 1.824 1.548 70 1.618 1.459 56 1.515 1.451 50 1.501 1.484 49 1.533 5.383 268 5.651 5.469 286 5.755 5.328 273 5.601 5.189 218 5.407 5,037 194 5.231 5.102 194 5.296 4.945 201 5.146 — — — ■ — — — — — — — — — — — — 6 2.119 156 2.275 2.038 113 2.151 1.981 175 2.156 1.815 178 1.993 1.901 126 2.027 1.982 136 3.108 1.993 149 2.141 2.119 156 2.275 2.038 113 2.151 1.981 175 2.156 1.815 178 1.993 1.901 126 2.027 1.982 126 2.108 1.992 149 2.141 2.165 41 2.206 2.251 44 2.295 2.305 47 2.352 2-406 48 2.454 2.458 48 2.506 2.549 48 2.597 1.917 8 1.925 7 6.132 311 5.443 4.887 293 5.180 4.999 283 5.282 5.080 280 5.360 4.860 289 5.149 4.911 290 5.201 4.449 355 4.804 7.297 352 7.649 7.138 337 7.475 7.304 330 7,634 7.486 328 7.814 7.318 337 ' 7.655 7.460 338 7.798 6.366 363 - 6.729 2.465 254 2.719 2 672 262 2-934 2.489 270 2.769 2.330 253 2.583 2.213 263 2.476 2.201 263 2.464 2.109 260 2.369 8 9.787 1.502 11.289 9.796 1.497 11.293 10.076 1.584 11.660 10.094 1.589 11.683 10.136 1.531 11.667 9.608 1.451 11.059 9.293 1.398 10.691 12.252 1.756 14.008 12.488 1.759 14.227 12.565 1.854 14.419 12.424 1.842 14.266 12.349 1.794 14.143 11.809 1.714 13.523 11.402 1.658 13.060 33.487 3.068 36.566 33.773 3.054 36.827 33.907 3.186 37.093 33.573 3.130 36,703 33.278 8.006 36.284 33.343 2.958 36.301 31.388 2.936 34.324 295.114 39.716 334.830 294.468 39.580 334.048 295.331 39.314 334.645 296.273 87.260 333.533 294.094 36.114 380,208 290.134 35.855 32ő;989 273.788 33.751 307.539 Folyó szám — Lauf. Zahl 46 Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechüicher Besíandiheil, Landestheil, Munizipíum Tagok létszáma — Anzahl dér Mitglicder am £ ^ |S .3 -sí 3 S január 1-én 1. Jdnner január 31-én 31. Jdnner február 28-án 28. Feber márczius 31-én 31. Mdrz április 30-án 30. April május 31-én 21. Mai -o y Sk ■S <3 .s g férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen i férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich ^ 1 bo a o et — — — — — — — — — — — — — — — — 808 14 822 806 14 820 797 14 811 781 14 795 779 14 793 781 14 795 — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ‘ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - - — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ‘ — — — — — — — — — — — . — — — — — — i 615 6 622 633 í 641 635 8 643 650 16 666 727 19 746 714 21 735 2 1.423 22 1.44S 1.439 22 1.461 1.432 22 1.454 1.481 30 1.461 1.506 33 1.539 1.495 35 1.539 i 823 34 257 240 3á 273 242 32 274 265 35 300 275 36 311 280 37 317 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — i 223 34 257 240 33 273 242 32 274 265 35 300 275 86 311 280 37 317 i 200 200 217 217 203 — 203 218 — 218 211 — 211 230 — 230 í 1.340 14 1.354 1.346 12 1.358 1.326 S 1.334 1.378 5 1.380 1.400 2 1.402 1.448 2 1.450 2 1 540 14 1.554 1.563 12 1.575 1.529 8 1.537 1.596 2 1.598 1.611 2 1.613 1.678 2 1.680 — — — — — — — ’ 1 1.331 17 1.348 1.336 17 1.353 1.362 17 1379 1.529 18 1.547 1.615 17 1.632 1.674 17 1.691 1 1.331 17 1.348 1.336 17 1.353 1.362 17 1.379 1.529 18 1.547 1.615 17 1.632 1.674 17 1.691 7 978 47 1.025 931 49 980 951 51 1.002 1.027 50 1.077 1.042 51 1.093 1.065 50 1.115 I 978 47 1.025 931 49 980 951 51 1.002 1.027 50 1.077 1.042 51 1.093 1.065 50 1.115 1 — — — — — — — — — 4 1.050 108 1.158 1.078 112 1.190 1.119 111 1.230 1.172 112 1.284 1.317 113 1.430 1.376 112 1.488 2 935 28 963 963 28 991 999 29 1.028 1.079 30 1.109 1.163 36 1.199 1.187 36 1.223 — . — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 935 28 963 963 28 991 999 29 1.028 1.079 30 1.109 1.163 36 1.199 1.187 36 1.223 2 317 — 317 289 289 308 308 318 — 318 322 — 322 321 , 321 7 3.847 95 3.942 3.898 93 3.991 3.923 94 4.017 4.135 95 4.230 4.496 93 4.589 4.652 97 4.749 i 862 — 862 873 — 873 895 — 895 9)7 — 917 943 — 943 929 — 929 2 718 — 718 714 — 714 716 ■ — 716 773 — 773 794 — 794 818 2 820 23 11.801 343 12.144 11.885 344 12.229 12.044 342 12.886 12.811 342 18.153 13.578 348 13.926 13.980 353 14.333 10 2.932 122 3.054 2.874 124 2.998 2-858 126 2.984 2.882 127 3.009 2-908 139 3.037 2.943 134 3.077 ~ — — — — — — — — — z — — - — — ■ — — — — — — — — — — — — — — — 10 2.932 122 3.054 2.874 124 2.098 2.858 126 2.984 2.882 127 3.009 2.908 129 3.037 2.943 134 3.077 1 434 66 502 390 79 469 393 73 466 396 78 474 413 79 492 409 76 485 — — — — — - — — — — — — — — — — — — i — — * — — — — — — — — — — — ' — ‘ — — — — 1 434 68 502 390 79 469 393 73 466 396 78 474 413 79 492 409 76 485 3 1.279 12 1.291 1.260 10 1.270 1.258 8 1.266 1.302 7 1-309 1.379 5 1.384 1.391 3 1.394 S 6.791 63 6.854 6.989 61 7.050 7.075 65 7.140 7.128 65 7.193 7.475 68 7.543 7.459 66 7.525 12 17.024 1.330 18.354 17.310 1263 18.573 18.861 1.257 20.118 22.730 1.326 24.056 22-560 1.311 23.871 22.416 1.290 23.706 1 969 6 975 982 8 990 1.070 12 1.082 1.090 12 1.102 1.121 12 1.133 1.176 26 1.202 21 24.784 1.399 26.183 25.281 1.332 26.613 27.006 1.334 28.340 30.948 1.403 32.351 31.156 1.391 32.547 31.051 1.382 32.433 35 29.429 1.601 31030 29.805 1.645 31.350 31515 1.541 33.056 35.528 1.615 37.143 35.856 1.604 37.460 35.794 1.595 37.389 1 2.472 152 2.624 2.478 156 2.634 2.524 165 2-689 2.936 171 3.107 3.041 173 3.214 3.054 173 3.227 1 2.472 152 2.624 2.478 156 2.634 2.524 165 2.689 2.936 171 3.107 3.041 173 3.214 3.054 173 3.227 1 393 — 393 399 399 414 414 427 427 417 — 417 424 . 424 1 1.244 1 1.245 1.291 1 1.292 1.353 1 1.354 1.4G7 1 1.468 1.533 1 1.534 1.563 1. 1.564 2 291 4 295 304 11 315 313 11 324 346 11 357 353 11 364 301 11 402 2 1.019 29 1.048 1.015 25 1.040 1.009 26 1.035 1.072 24 1.096 1.220 22 1.242 1.295 26 1.321 4 1.141 18 1.159 943 18 961 958 18 976 1.044 20 1.064 1.230 21 1.251 1.328 22 1.350 1 527 17 544 523 14 537 536 14 550 550 14 573 565 14 579 590 16 G06 3 879 — 879 1.158 — 1.158 903 — 903 1.008 — 1.006 1.004 — 1.004 1.072 — 1.072 15 7.9C6J 221 8.187 8.111 225 8.336 8.010 235 8.245 8.857 241 9.098 9.363 242 9.605 9.717 249 9.966 I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 Árva vm............ 2 Bars »............. 3 Esztergom vm. . . Hont » . . Selm.és Bélab. thj. v. együtt . Liptó vm............ Nógrád vm........... Nyitra » . . . . Pozsony * . Pozsony thj. v. . . együtt . Trencsén vm. ... Turócz » ... Zólyom » ... Összesen . b) Duna jobb partja. Baranya vm.......... Pécs thj v....... együtt . . Fejér vm............ Sz.-Fejérvár thj. v. együtt . . Győr vm............. Győr thj. v. . . . együtt . . Komárom vm. , , . Komárom thj. v. együtt . . Moson vm. ... Somogy »............ Sopron » ........ Sopron thj. v. . . együtt . . Tolna vm............ Vas »............... Veszprém vm. Zala » ... Összesen . . c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . Baja thj. v. . . . , Szabadka thj. v. Újvidék thj. v. . . Zombor thj. v. . . együtt . . Csongrád vm......... Hódm.-Vásárh. thj. v. Szeged thj. v. . . . együtt . . Heves vm............ Jász-N.-K.-Szolnok vm. Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » Budapest székes fó'v. Kecskemét thj. v, . együtt . . Összesen . . d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm, . . Kassa thj. v. . . . együtt . . Bereg vm. . Borsod » Gömör » Sáros » Szepes » Ung » 8 Zemplén vm. Összesen . 47 4. Tabelle. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Mnnicipien und nach Charakter dér Kassen. B) Geiverbecorporations-Krankenkassen. —1 Tagok létszáma — Anzahl dér Milgtieder am 3 junius 30-án julius 31 -én augusztus 31-én szeptember 30 án október 31-én november 30-án deczember 31-én 30. Inni 31. Juli 31. August 30. Scpiemher 3J, Október 30. November 31. Dezembcr S I férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich S »o i c ^ együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen ^3 ■sl e_, a nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mánnlich nő weiblich együtt zusammen Folyó szám — 781 15 796 769 15 784 763 16 I i -ál i 787 16 803 762 16 778 748 15 763 f 709 15 724 1 2 3 4 — — — — — 1 1 1 1 1 1 — 1 MIM MM! 1 — — 1 IMII — — — — — IMII 1 — 5 6 7 8 716 18 734 719 21 740 728 16 744 724 14 738 665 10 675 653 10 663 634 10 644 9 10 11 1.497 33 1.530 1.488 36 1.524 1.491 32 1.623 1.611 30 1.541 1.427 26 1453 1.401 25 1.426 1.343 25 1.368 277 37 314 271 36 307 272 35 3<yr 273 36 309 251 33 284 266 37 303 251 38 289 I 277 37 314 271 36 307 272 35 307 273 36 309 251 33 284 266 37 303 251 38 289 220 — 220 219 — 219 221 — 221 210 — 210 196 — 196 195 195 192 — 192 2 1.508 2 1.510 1.638 2 1.640 1.568 2 1.570 1.543 2 1.545 1.486 2 1.488 1.328 2 1.330 1.300 2 1.302 1.728 2 1.730 1:857 2 1.859 1.789 2 1.791 1.753 2 1.755 1.682 2 1.684 1.523 2 1.525 1.492 2 1.494 — — — — — — — — — - — — 3 1.677 17 1.694 1.612 16 1.628 1.602 16 1.618 1.623 16 1.639 1.638 16 1.654 1.520 16 1.536 1.424 16 1.440 1.677 17 1.694 1.612 16 1.628 1.602 16 1.618 1.623 16 1.639 1.638 16 1.654 1.520 16 1.536 1.424 16 1.440 1.110 52 1.162 1.096 56 1.152 1.104 58 1.162 1.056 52 1.108 845 36 881 817 37 854 759 37 796 4 1.110 52 1.162 1.096 56 1.152 1.104 58 1.162 1.056 52 1.108 845 36 881 817 37 854 759 37 796 1.376 116 1.492 1.398 116 1.514 1.413 117 1.530 1.349 117 1.466 1.307 118 1.425 1.277 118 1.395 1.186 121 1.307 5 6 1.233 35 1.268 1.185 35 1.220 1.194 35 1.229 1.183 35 1.218 1.168 32 1.200 1.109 33 1.142 977 31 1.008 7 1.233 35 1.268 1.185 35 1.220 1.194 35 1.229 1.183 35 1.218 1.168 32 1.200 1.109 33 1.142 977 31 1.008 325 — 325 541 — 541 573 — 573 560 — 560 520 520 495 495 435 435 8 4.620 99 4.719 4 606 103 4.709 4.577 109 4.686 4.574 106 4.680 4.463 101 4.564 4.319 104 4.423 4.192 106 4.298 9 907 — 907 889 — 889 861 — 861 839 — 839 795 — 795 781 — 781 749 — 749 10 808 — 808 812 1 813 794 3 797 789 3 792 774 3 777 748 3 ■ 751 759 3 762 11 14.061 . 858 14.419 14.267 365 14.632 14.179 376 14.554 13.999 367 14.366 13.443 841 13.784 12.855 350 13.205 12.224 354 12578 2.941 131 3.072 2.918 129 3.047 2.938 128 3.066 2.921 126 3.047 2.871 126 2.997 2.826 125 2-951 2.790 139 2.929 1 2.941 131 3.072 2.018 129 3.047 2.938 128 3.066 2.921 126 3.047 2.871 126 2.997 2.826 125 2.951 2.790 139 2.929 412 76 488 416 77 493 434 77 511 433 74 507 431 76 507 434 73 507 442 62 504 2 412 76 488 416 77 493 434 77 511 433 74 507 431 76 507 434 73 507 442 62 504 1.446 1 1.447 1.491 1.491 1.530 2 1.532 1.514 2 1.516 1.483 2 1.485 1.448 2 1,450 1.422 1 1.423 3 4 7.802 72 7.874 7.721 77 7.798 7.717 78 7.795 7.754 89 7.843 7.718 79 7.797 7.875 86 7.901 7.211 67 7.278 5 23.898 1.311 25.209 24.850 1.378 26.228 24.768 1.363 26.131 26 129 1.331 27.460 26.892 1.311 28.203 24.098 1.322 25.420 19.836 1.402 21.238 1.206 40 1.246 1.221 37 1.258 1.194 36 1.230 1.157 32 1.189 1.119 30 1.149 1.097 24 1.121 1.046 29 1.075 32.906 1.423 34.329 33.792 1.492 35.284 33.679 1.477 35.156 35.040 1.452 36.492 35.729 1.420 37.149 33.070 1.432 34.502 28.093 1.498 29.591 37.705 1.631 39.336 38.617 1.698 40.315 38.581 1.684 40.265 39.908 1.664 41.562 40.314 1.624 42.138 37.778 1.632 39.410 32.747 1.700 34 447 3.056 176 3.232 3.016 - 174 3.190 3.011 171 3.182 3.030 172 3.202 2.882 168 3.050 2.732 166 2.898 2.514 167 2.681 1 3.056 176 3.232 3.016 174 3.190 3.011 171 3.182 3.03Ó 172 3.202 2.882 168 3.050 2.732 166 2.898 2.514 167 2.681 431 — 431 440 — 440 459 — 459 453 — 453 435 435 431 431 413 — 413 2 1.654 1 1.655 1.658 1 1.659 1.733 1 1.734 1.728 1 1.729 1.641 1 1.642 1.587 1 1.588 1.408 1 1.409 3 404 11 415 409 11 420 383 11 394 359 11 370 339 11 350 311 11 322 277 11 288 4 1.297 33 1.330 1.280 49 1.329 1.265 52 1.317 1.251 49 1.300 1.156 53 1.209 1.048 53 1.101 1.043 42 1.085 5 .1.403 22 1.425 1.449 20 1.469 1.395 20 1.415 1.333 18 1.351 1.068 17 1.085 963 17 980 935 17 952 6 605 10 621 588 14 602 596 13 609 596 12 608 603 13 616 602 13 615 590 13 603 7 1.125 1.125 1.138 — 1.138 1.194 — 1.194 1.197 — 1.197 1.248 — 1.248 1.228 1 1.229 1.171 1 1.172 8 9.975 259 10.234 9.978 269 10.247 10.036 268 10.304 9.947 263 10.210 9.372 263 9.635 8.902 262 9.164 8.351 252 8.603 48 4. Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Is Közjogi alkatrész, cJ 9 (u Tagok létszáma — Anzahl dér Mitglieder am i ^ " (3 január 1-én január 3I-én február 28-án márczius 31-én április 30-án május 31-én országrész, törvényhatóság 1 £ SJ g 1. Janner 31. Janner 28. Feher 31. Mdrz 30. April 31. Mai 1 1 Folyó szám Staatsrechtticher Bestandtheil, Landestheil Munizipium p £ Q férfi mdnnlich nő weiblich együtt znsammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen ej Tisza bal parija. 1 Békés vm. 5 1.802 24 1.826 2.072 27 2.099 2.158 20 2.178 2.244 IS 2.263 2.291 21 2.312 2.408 22 2.430 2 Bihar » ..... 5 188 S 190 172 5 174 175 ,8 177 175 2 177 176 2 178 173 2 175 N.-Várad thj. v. . . 7 1.843 60 1.903 1.844 56 1.900 1.997 56 2.053 2.254 65 2 319 2.681 121 2.802 3.084 145 3.229 együtt . . 3 2.031 62 2.093 2.016 58 2.074 2.172 58 2.230 2.429 67 2.496 2.857 123 2.980 3.257 147 3.404 3 Hajdu vm — — — — — — — — — — , — — — — — — — — — Debreczen thj. v. . — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — - — — — — — ■ — — — — — — . — 4 Máramaros vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 Szabolcs » . . — — — — — — — — — — — — — — . — — ' — 6 Szatmár » ... — — — — — — — — — — — — — — — — — * — Sz.-Németi thj. v. . — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — 1 ! —. — — — 7 Szilágy vm — — — — — — — — — — — — ... — — — — — — 8 Ugocsa » .... — — — • — — — — — — — — — Összesen . . 8 3,833 8S 3,919 4.088 85 4.173 4.330 78 4.408 4.673 80 4.759 5.148 144 5.292 5.665 169 5.834 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm 7 383 5 386 397 3 400 398 3 401 394 3 397 391 3 394 389 3 392 Arad thj. v. ... 7 3.013 495 3.508 2996 482 3.478 3.212 471 3.683 3.454 453 3.907 3.602 436 4.039 3.734 429 4.163 együtt . . 2 3.396 498 3.894 3.393 485 3.878 3.610 474 4.084 3.848 456 4.304 3.993 439 4.432 4.123 432 4.555 2 Csanád vm 1 561 6 567 611 6 617 594 6 600 603 6 609 736 6 742 786 34 820 3 Krassó-Szörény vm. . 2 431 3 434 407 3 410 404 3 407 419 3 422 413 3 416 416 3 419 4 Temes vm 4 1.663 197 1.860 1.567 194 1.761 1.549 194 1.743 1.609 195 1.804 1.643 197 1.840 1.637 203 1.840 Temesvár thj. v. 7 1.874 27 1.901 1.841 27 1.868 1.830 27 1.857 1.905 31 1.936 2-032 32 2.064 2.103 38 2.141 Versecz thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . 5 3.537 224 3.761 3.408 221 3.629 3.379 221 3.600 3.514 226 3740 3.675 229 3.904 3.740 241 3.981 5 Torontál vm 5 729 7 730 722 7 723 723 7 724 742 7 743 778 7 779 7 90 7 791 Pancsova thj. v. .. 7 527 55 582 517 47 564 516 46 562 524 44 568 500 41 541 504 47 551 együtt . . 4 1.256 56 1.312 1.239 48 1.287 1.239 4? 1.286 1.266 45 1.311 1.278 42 1.320 1.294 48 1.342 Összesen . . 14 9.181 787 9.968 9.058 763 9.821 9 226 751 9.977 9.650 736 10.386 10.095 719 10.814 10.359 758 11.117 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm. . . . 2 535 1 536 434 1 435 443 1 444 450 1 451 468 1 469 479 1 480 2 Besztercze-Naszód vm. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 Brassó vm — - — — — — — — — — — — — — — — — — 4 Csik » .... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 Fogaras » .... — - — — — — — — — — — — — • — — — — — — 6 Háromszék vm. . — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 Hunyad » ... 1 434 60 494 415 60 475 420 60 480 418 60 478 390 60 450 385 60 445 8 Kis-Küküllő » ... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » ... — — — — — — — — — — — — — — — — — — Kolozsvár thj. v. — — — — — — — — — — — — — — ■ — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — 10 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . - — — — — — — — — — - - — — — — — — — 11 Nagy-Küküllő vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 12 Szeben vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 13 Szolnok-Doboka vm. . — — — — — — — — — — — — — — — — — — 14 Torda-Aranyos » — * — — — — — — — — — — — — — — — •— — — 15 Udvarhely » - — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 3 969 61 1.030 849 61 910 863 61 924 868 61 929 858 61 919 864 61 925 h) Fiume v. és kér. . — — - — — — — — — — — — — — — — — — - Magyarország összesen II. Horv.-Szlav.-orsz. 100 64.602 3.121 67.723 65.235 3.045 68.280 67.420 3.030 70.450 73818 3.111 76.929 76.404 3151 79.555 77.874 3,220 81.094 1 Belovár-Kó'rös vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — ~ — — 2 Lika-Krbava » . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 Modrus-Fiume » . . — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 — 4 Pozsega » . . 1 185 — 185 191 . 191 190 — 190 197 — 197 190 — 190 204 — 204 5 Szeréna » . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — Zimony thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . __ — — — — — — T— — — — — — — — — — — — 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 Veró'cze vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Eszék thj. v. . . ’. — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — — — —- 8 Zágráb vm — — — — — — — — — — —• — — — — — — — — Zágráb thj. v. . . — — — — — — • -r — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — ’ — — - — — — — — — — Összesen . . 1 185 — 185 191 — 191 190 — 190 197 — 197 loo; — 190 204 — 204 Magy. kor. orsz. ossz. 101 64 787, 3.121 67.908 65.426 3.045 68.471 67.610 3.030 70.640 74.015 3.111 77.126 76 594 3.151 79.745 78.078 3.220 81.298 4. Tabelle. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jáhre 1898 nach Mtmicipien und nach Charakier dér Kassen B) Gemerbecorporatíons-Krankerikassen. 49 Tagok létszáma — Anzahl dér Mitglieder am $ e junius 30-án julius 31 -én augusztus 31-én szeptember 30 án október 31-én november 30-án deczember 31-én 30. Juni 31. Juli 31. August 30. Seplemher 31. Október 30 November 31 Dezember H 1 ! férfi mdnnlich a férfi mdnnlich •• V a férfi mannlich a érti mdnnlich a a a i s ; voá nő weiblich együtt zusammt nő weiblich együtt zusammt 1 ps '§ 1 i ps .ti bC S 'a 3 § S |i bű a férfi mdnnlic) nő weiblich együtt zusammt férfi mdnnlic) nő weiblich együtt zusammt | 'O o 1 U* i , 2.455 22 2.477 2.428 25 2.453 2.413 25 2.438 2.390 24 2.414 2.294 24 2.318 2.261 26 2.287 2.203 25 2.22S 1 178 2 180 634 2 636 634 7 635 628 7 629 619 7 620 606 7 607 585 7 5 86 2 3.209 133 3.342 3.219 138 3.357 3.338 140 3.478 3.095 110 3.205 2.6Ő8 113 2.771 2.199 108 2.307 2.024 87 2.111 3.387 135 3.522 3.853 140 3.993 3.972 141 4.113 3.723 111 3.834 3.277 114 3.391 2.805 109 2.914 2.609 88 2.697 3 — — — — — MII 1 IMII — — — II II 1 II II 1 1 II II — II II 1 1 II 1 1 1 II II IMI I — 1 MM — 4 5 6 — — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — 7 8 5.842 157 5.999 6.281 165 6446 6.385 166 6.551 6.113 135 6.248 5.571 138 6.709 5.066 135 6201 4.812 113 4.925 384 5 387 394 3 397 391 5 394 391 3 394 400 5 403 423 5 426 385 5 388 1 3.853 397 4.250 3 952 387 4.339 3.693 409 4.102 4.011 390 4.401 4.059 375 4.434 4.169 361 4.530 3.776 359 4.135 4.237 400 4.637 4.346 390 4.736 4.084 412 4.496 4.402 393 4.795 4.459 378 4.837 4.592 364 4.956 4.161 362 4.523 839 39 878 802 35 837 740 12 752 695 12 707 648 10 658 618 10 628 657 10 67 2 441 3 444 432 3 435 424 3 427 427 3 430 412 4 416 419 4 423 411 4 45 3 1.613 202 1.815 1.587 195 1.782 1.619 188 1.807 1.609 183 1.792 1.593 187 1.780 1.579 186 1.765 1.548 191 1.739 4 2.165 50 2.215 2.180 51 2.231 2.073 56 2.129 1.985 58 2.043 1.973 55 2.028 1.812 54 1.866 1.733 53 1.786 3.778 252 4.030 3.767 246 4.013 3.692 244 3.936 3.594 241 3.835 3.566 242 3.808 3.391 240 3.631 3.281 244 3.525 783 7 784 784 7 785 1.101 22 1.123 1.237 33 1.270 1.354 35 1.389 1.392 40 1.432 1.471 44 7.575 5 525 48 573 524 46 570 516 47 563 5 37 51 588 5 70 62 632 559 61 620 549 60 609 1.308 49 1.357 1.308 47 1.355 1.617 69 1.686 1.774 84 1.858 1.924 97 2.021 1.951 101 2.052 2.020 104 2.124 10 603 748 11.346 10.655 721 11.376 10.557 740 11.297 10.892 733 11.625 11,009 731 11.740 10 971 719 11.690 10.630 724 11.254 464 1 465 482 1 483 472 1 473 478 . 1 479 479 1 480 470 1 471 467 1 4S8 1 . 2 3 340 61 401 345 CM 111*111 407 360 63 423 385 63 448 410 63 473 420 62 482 407 62 469 5 6 7 8 9 — — — — . — — — — — — — I I I 10 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 MIM — — MIM 1 — 1 IMII i I II II 1 — I II II 1 1 IMII — MIM 1 A irl.i l l — II II 1 1 — | — 11 12 13 14 15 804 62 866 827 63 890 832 64 896 863 64 927 8S9 64 953 890 63 953 874 63 937 80.487 3.248 83.730 82.113 3.317 85.430 82.061 3.329 86.390 83.233 3.246 86.479 82.225 3.187 85.412 77.863 3.186 81,049 70.881 3.231 74.112 \ 200 IMIM 200 210 IMIM 210 214 II II II 214 211 II II II 211 232 — 232 201 — 201 170 IMIM 170 2 3 4 5 1 1 1 — — - — — 1 1 1 — — 1 1 1 — — — 1 1 1 — — — — — — 1 1 1 6 — — ■ 1 1 1 — — 1 1 1 — — — — — — — — — — — — — 1 1 1 — 7 — —- — 1 I 1 1 1 1 — — — E E — 1 1 1 — — — — — — — 1 1 1 1 1 1 8 — - — — — • — — — — — — — — — — — — — — — — 200 — 200 210 — 210 214 — 214 211 — 211 232 — 232 201 — 201 170 — 170 80.687 3.243 83.930 82.823 3 317 85.640 82.275 3.329 85.604 83.444 8.216 86.690 82.457 3.187 85.644 78.064 3.186 81.250 71.051 8.231 74.282 7 Folyó szám — Lauf. Zahl 50 4. Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, cí £ 5 £ to Tagok létszáma — Anzahl dér Miiglieder am M a a -aá január 1- én január 31 -én február 28-án márczius 31-én április 30-án m ájus 3 -én .3 1. Jdnner 3Í. Jdnner 28. Fehér 31. Mdrz 30. April 31, Mai törvényhatóság Staatsrechtlicher 5* .Co CG | 4h -a < a a a Bestandtheil, Landestheil, Munizipmm SjrSi is CG -S In -Q '<D § .'o pS »o § c s £ 1 <s> fcD ö <0 8* Cö| s_ -C3 Í2 S Ti rS só § c a § Co tű a .kJ Ja »© 5 G £ : 3 ^ Ml cO tű a <£> M .Vj CG kO Ti Ja § c a : G § Co tű a Ü ÍN* .Nj S 3 Ti Ja *o a> c a ;G £ >> § cD s o ^ a cc « u :a § ,a Ja *o § G § a GB § 0) 8* I. Magyarország. aj Duna bal partja. Árva vm. ^ i 270 15 285 317 21 338 318 21 339 316 20 336 316 20 336 310 19 329 Bars » 2 344 142 486 345 143 488 347 144 491 349 144 493 345 144 489 341 144 485 Esztergom vm. . . . 1 198 9 207 245 9 254 268 2 270 284 2 286 328 14 342 338 16 354 Hont » ... 7 32 10 43 39 4 33 30 5 35 36 6 42 70 36 96 74 26 100 Selm.-ésBélab. thj. v. 1 40 1.136 1.166 39 1.138 1.167 39 1.070 1.109 40 1.050 1.090 39 1.036 1.075 38 1.033 1.061 együtt . . 2 72 1.136 1.208 68 1.132 1.200 69 1.075 1.144 76 1.056 1.132 109. 1.062 1.171 112 1.049 1.161 Liptó vm 1 507 770 1.277 502 763 1.265 504 769 1.273 488 725 1.213 462 703 1.165 458 695 1.153 Nógrád vm 9 1.158 409 1.567 1.149 373 1.522 1.160 361 1.521 1.199 369 1.568 1.152 387 1.539 1.160 366 1.526 Nyitra » .... Pozsony » . • . . 4 792 280 1.072 648 267 915 599 220 819 454 170 624 470 176 646 494 169 663 3 1.145 341 1.386 860 196 1.056 368 110 478 449 76 535 433 50 483 475 50 535 Pozsony thj. v. . . 4 433 1.394 1.836 711 1.438 3.139 945 1.436 3.381 783 1.430 2.315 659 1.431 3.080 339 1.411 1.750 együtt . . 7 1.577 1.635 3.212 1.571 1.624 3.195 1.313 1.546 2.859 1.234 1.506 2.740 1.092 1.471 2.563 814 1.461 2.275 Trencsén vm 7 1.416 840 2.256 1.511 845 2.356 1.519 871 2.390 1.590 885 2.475 1,580 882 2.462 1.581 878 2.459 Turócz » . . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — Zólyom » . . . . .3 805 430 1.235 800 447 1.247 798 434 1.232 ■ 794 436 1.230 764 417 1.181 744 413 1.157 Összesen . . 87 7.139 5.660 12.805 7.156 5.624 12.780 6.895 5.443 12.338 6.784 6.313 12.097 6.618 5.276 11.894 6.352 5.210 11.562 b) Duna jobb partja. Baranya vm 762 Pécs thj. v. ... 3 766 338 1.004 748 345 993 764 341 1.005 771 843 1.014 760 236 996 244 1.006 együtt . . 3 766 238 1.004 748 245 993 704 241 1,005 771 243 1.014 760 236 996 762 244 1.006 Fejér vm 1 41 41 40 _ 40 41 — 41 38 — 38 40 — 40 40 — 40 Sz.-Fejérvár thj. v. . 1 121 36 147 136 26 151 121 33 143 115 18 133 119 IS 137 130 18 138 együtt . . 2 162 26 188 166 25 191 162 22 184 153 18 171 159 18 177 160 18 178 Győr vm — — — — — — — — — — — — — - — — — — — Győr thj. v. . . . 1 938 84 1.023 907 83 990 938 84 1.032 1.097 84 1.181 1.204 103 1.307 1.316 99 1.415 együtt . . 1 938 84 1.022 907 83 990 938 84 1.022 1.097 84 1.181 1.204 103 1.307 1.316 99 1.415 Komárom vm 3 447 105 553 315 46 361 313 44 257 207 50 257 327 66 293 195 58 253 Komárom thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . 2 447 105 552 215 46 261 213 44 257 207 50 257 227 66 293 195 58 253 Moson vm s 370 20 390 362 20 382 371 19 390 360 20 380 355 19 374 364 19 383 Somog}' » ..... — — — — — — — — • — — — — — — — — Sopron » 8 3.401 1.176 3.577 1.873 1.133 3.005 1.541 1.060 2.601 1.389 1.085 3.474 1.346 1.074 3-420 1.373 1.089 2.463 Sopron thj. v. . . 1 634 — 634 633 6 638 675 5 680 826 5 831 905 6 911 867 6 873 együtt . . 9 3.035 1.176 4.211 2.504 1.139 3.643 2.216 1.065 3.281 2.215 1.090 3.305 2.251 1.080 3.331 2.240 1.095 3.335 Tolna vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Vas » 2 90 912 1.002 89 916 1.005 93 914 1.007 111 916 1.027 110 913 1.023 113 893 1.006 Veszprém vm 2 123 747 870 121 769 890 123 788 911 124 797 921 118 764 882 115 772 887 Zala » .... 1 173 — 173 154 — 154 154 — 154 154 — 154 154 — 154 160 — 160 Összesen . . 25 6.104 3.308 9.412 6.266 3.243 8.509 5.034 3.177 8.211 5.192 3.218 8.410 5.338 3.199 8.537 5.425 3.198 8,623 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . 1 70 70 68 68 70 70 89 89 106 106 101 101 Baja thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Szabadka thj. v. — — — — — — — — — — — — — * — — — — Újvidék thj. v. . . — — — — — — — — — — T* — — — — — — — — Zombor thj. v. . . — •. — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . 1 70 — 70 68 — 68 70 - 70 89 — 8tí 106 — 1UÖ 101 — 101 Csongrád vm — — — — — — — — — — — — — — — —, — — — Hódm.-Vásárh. thj. v. - — — — — — — — — — — — — — — — — — — Szeged thj. v. . . 8 666 1.068 1.734 763 1.048 1.811 763 1.033 1.786 754 1.052 1.806 769 1.075 1.844 743 1.033 1.775 együtt . . 8 666 1.068 1.734 763 1.048 1.811 763 1.023 1.786 754 1.052 1.806 769 1.075 1.844 742 1.033 1.775 Heves vm 4 608 422 1.030 818 438 1.256 768 463 1.231 795 518 1.313 743 527 1.270 831 508 1.339 Jász-N.-K.-Szolnok vm. — — — — — — — — — — — — — — — — — — Pest-Pi!is-Solt-Kis-K. » 5 764 386 1.150 763 399 1.162 575 410 985 534 437 961 537 451 988 521 493 1.013 Budapest székes főv. 40 113.003 5.497 117.500 113.684 5.455 118.139 113.413 5.485 118.898 119.031 5.985 135.016 121.069 6.319 127.2SS 122.936 6.553 139.489 Kecskemét thj. v. . — — — — — — ~ — — — — — — — — — — — — együtt . . 45 112.767 5.883 118.650 113.447 5.854 119.301 113.988 5.895 119.883 119.565 6.412 125.977 121.606 6.670 128.276 123.457 7.045 130.502 Összesen . . 58 114.111 7.373 121.484 115.096 7.340 122.436 115.589 7.381 122.970 121.203 7.982 129.185 123.224 8.272 131.49(1 125.131 8.586 133.717 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . 1 165 14 179 175 12 187 173 13 186 176 13 189 175 9 184 174 12 186 Kassa thj. v. . . . 1 78 1.698 1.776 78 1.684 1.762 77 1.680 1.757 77 1.665 1.742 77 1.651 1.738 78 1.644 1.722 együtt . . 2 243 1.712 1.955 253 1.696 1.949 250 1.693 1.943 253 1.678 1.931 252 1.660 1.912 252 1.656 1.908 Bereg vm 2 216 — 216 227 — 227 221 —i 221 206 — 206 209 — 209 280 — 280 Borsod » ..... — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Gömör » 1 427 208 635 423 218 641 413 228 641 429 211 640 432 205 637 438 206 644 Sáros » 2 222 40 262 220 40 260 221 40 261 223 39 262 222 38 260 223 38 261 Szepes » 4 296 970 1.266 311 963 1.274 313 957 1.270 311 950 1.261 312 934 1.246 305 932 1.237 Ung » 4 713 110 823 753 143 896 748 154 902 696 141 837 • 720 141 861 711 128 839 Zemplén vm 2 1.095 1.239 2.334 1.005 1.218 2.283 473 868 1.341 429 802 1.231 427 769 1.196 422 748 1.170 Összesen . . 17 3.212 4.279 7.491 3.262 4.278 7.530 2.639 3.940 6579 2.547 3.821 6.368 2.574 3.747 6.321 2.631 3.708 6.339 11 11 51 4. Tabelle. Monatliche Mügliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. C) Fabriks- und Unternehnmngs-Krankenkassen, Tagok létszáma — Anzahl dér Miiglieder am IN junius 30-án julius 31-én augusztus 31-én szeptember 30-án október 31-én november 30-án deczember 31-én a^ 30. Juni 31. Juli 31. August 30. Sepiemher 31. Október 30. November 31. Dezember I a § a a a a a 1 .1 ra .a ps ‘o *5 G § a % % *a a § 3 ra § -a § nő weihlich g m férfi mdnnl együtt ziisam férfi mdnnl ps c a együtt zusam férfi mdnnl ja »o ^ G a együtt zusam férfi mdnnl Ja *o § G S együtt zusam férfi mdnnl ps G 1 együtt zusam férfi mdnnl ps »o ^ G S együtt zusam férfi mdnnl § >-i co to a O -o o 302 18 320 305 17 322 307 16 323 312 18 330 317 21 338 342 22 364 376 24 400 1 349 144 493 347 137 484 344 137 48) 342 120 462 344 120 464 341 120 461 339 120 459 2 323 14 337 319 15 334 309 13 322 276 12 288 250 10 260 254 9 263 230 8 238 3 77 26 103 82 26 108 81 26 107 47 14 61 34 12 46 29 IS 41 34 11 45 4 39 1.008 1.047 38 1.001 1.039 37 999 1.036 38 1.011 1.049 39 1.003 1.042 41 989 1.030 40 987 1.037 116 1.034 1.150 120 1.027 1.147 118 1.025 1.143 85 1.025 1.110 73 1.015 1.088 70 1.001 1.071 74 998 1.072 439 666 1.105 425 609 1.034 424 612 1.036 468 643 1.111 479 668 1.147 496 715 1.211 525 798 1.323 5 1.271 476 1.747 1.410 498 1.908 1.652 588 2.240 1.624 584 2.208 1.617 566 2.183 1.507 523 2.030 1.302 425 1.727 6 537 175 712 502 181 683 513 185 698 929 351 1.280 935 369 1.304 964 371 1.335 1.004 372 1.376 7 473 55 527 443 55 498 449 61 510 971 151 1.123 1.311 215 1.436 1.358 359 1.517 1.349 389 1.538 8 437 1435 1.863 393 1.405 1.798 396 1.400 1.796 470 1.384 1.854 497 1.370 1.867 576 1.371 1.947 476 1.361 1.837 909 1.480 2.389 836 1.460 2.296 845 1.461 2.306 1.441 1.535 2.976 1.708 1.585 3.293 1.834 1.630 3.464 1.725 1.650 3.375 1.569 874 2.443 1.551 864 2.415 1.575 852 2.427 1.573 840 2.413 1.597 813 2.410 1.60G 829 2.435 1.546 821 2.367 9 10 11 728 415 1.143 715 418 1.133 719 439 1.158 721 425 1.146 721 469 1.190 767 453 1.220 704 413 1.117 6.543 5.296 11.889 6630 5.226 11.756 6.806 5.328 12.134 7.771 5.553 13.324 8.041 5.636 13.677 8.181 5.673 13.854 7.825 6.629 13.454 736 238 974 743 242 984 779 245 1.034 751 846 997 804 241 1.045 769 243 1.013 771 242 1.013 1 736 238 974 742 .242 984 779 245 1.024 751 246 997 804 241 1.045 769 243 1.012 771 242 1.013 40 — 40 40 • 40 41 — 41 37 — 37 38 — 38 40 — 40 42 — 48 2 130 18 138 136 22 148 133, 33 154 142 33 164 147 25 173 150 26 176 149 35 174 160 18 178 166 22 188 173 22 195 179 22 201 185 25 210 190 26 2)6 191 25 216 3 1.693 99 1.791 1.779 101 1.880 1.984 94 3.078 2.001 96 2.097 3.211 110 2.331 2.237 98 2.335 2.237 112 2.349 1.692 99 1.791 1.779 101 1.880 1.984 94 2.078 2.001 96 2.097 2.211 110 2.321 2.237 98 2.335 2.237 112 2.349 191 62 353 333 66 399 246 66 313 313 69 382 574 107 681 558 102 660 573 110 683 4 — — — — — — — — — — — — — ... — — — — — — — . 191 62 253 233 66 299 246 66 312 313 69 382 574 107 681 558 102 66C 573 110 683 371 19 390 383 19 402 392 19 411 421 19 440 420 19 439 417 20 437 426 20 446 5 1.359 1.053 2.312 1.196 1.007 3.203 1.231 1.026 2.357 1.357 1.047 3.404 3.371 1.167 3.538 2.463 1.395 3.758 2.536 1.459 3.985 7 838 6 844 771 7 778 813 7 880 848 7 855 819 6 825 740 6 746 677 6 663 2.097 1.059 3.156 1.967 1.014 2.981 2.044 1.033 3.077 2.205 1.054 3.259 3.190 1.173 4.363 3.203 1.301 4.504 3.203 1.465 4.668 8 9 113 891 1.004 111 880 991 111 888 999 112 904 1.016 108 928 1,036 109 940 1.049 111 930 1.041 113 818 931 119 817 936 110 813 923 129 814 943 130 788 918 130 802 932 123 842 965 10 160 — 160 160 — 160 160 — 160 160 — 160 170 — 170 172 — 172 176 — 176 11 5.633 8.204 8.837 5.660 3.161 8.821 5.999 3.180 9.179 6.271 3.224 9.495 7.792 3.391 11.183 7.785 3.532 11.317 7.811 3.746 11.557 79 79 76 76 99 99 101 101 94 _ 94 79 79 75 — 75 1 — — — — — — — IMI MM — — — II II — II II — — — — — MM 79 — 79 76 — 76 99 ' — 99 101 — 101 94 — 04 70 — 79 75 75 2 758 1.072 1.830 731 1.067 1.79S 730 1.085 1.815 694 1.066 1.760 712 1.040 1.752 641 1.036 1.677 598 1.029 1.627 758 1.072 1.830 731 1.067 1.798 730 1.085 1.815 694 1.066 1.760 712 1.040 1.752 641 1.036 1.677 598 1.029 1.627 722 491 ' 1.213 667 466 1.133 909 563 1.472 1.441 564 2.005 1.526 554 2.080 1.573 633 2.206 710 620 1.330 3 — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — 4 538 584 1.123 604 579 1.183 639 508 1.147 595 490 1.085 646 415 1.061 666 443 1.108 659 453 1.112 5 133.715 6.523 130.337 134.610 6.460 131070 125.183 6.497 131.679 125.400 6.357 131.757 134.139 5.766 189.905 123.765 5.699 139.464 133.361 5.559 127.830 124.253 7.106 131.359 125.214 7.039 132.253 125.821 7.005 132.826 125.995 6.847 132.842 1-24.785 6.181 130.966 124.431 6.141 130.572 122.920 6.012 128.932 125.812 8.669 134.481 126.688 8.572 135,260 127.659 8,663 136.212 128.231 8.477 136.708 127.117 7.775 134.892 126.724 7.810 134.534 124.303 7.661 131.964 176 13 189 173 15 188 171 12 183 170 14 184 178 9 187 171 13 183 172 11 183 1 78 1.632 1.700 78 1.609 1.687 77 1.601 1.678 77 1.588 1.665 78 1.575 1.653 79 1.562 1.641 77 1.554 1.631 264 1.635 1.889 251 1.624 1.875 248 1.613 1.861 247 1.602 1.849 256 1.584 1.840 250 1.574 1.824 249 1.565 1.814 266 266 263 — 263 264 — 264 251 — 25) 247 — 247 207 — 207 213 — 213 2 — — — — — — — — J— — — — — — — — — 3 443 210 653 450 210 669 450 225 675 468 214 682 462 219 681 472 210 682 467 203 670 4 224 38 262 225 . 37 262 225 36 261 229 36 265 229 36 265 228 36 264 229 36 265 5 309 937 1.246 312 937 1.249 338 935 1.273 345 960 1.306 339 960 1.299 342 971 1.313 342 981 1.323 6 700 130 830 687 147 834 646 108 754 639 158 797 663 156 819 656 148 804 678 170 848 7 401 751 1.152 439 742 1.181 569 722 1.291 1.499 1.165 2.664 1.498 1.153 2.651 1.534 1.181 2.715 1.230 1.111 2.341 8 2.597 3.701 6.298 2.627 3.706 6.333 2.740 3.639 6.379 3.678 4.135 7.813 3.694 4.108 7.802 3.689 4.120 7.809 3.408 4.0G6 7.474 7* 52 4. Tábla, A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898 bán. 0) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, <6 ^ 3 S Tagok létszáma — Anzahl dér Mitglieder am 'a' " d január 1- én január 31 -én február 28-án márczius 31-én április 30-án május 3: -én ►-I országrész, ál 7. Janner 31. Janner 28. Feber 31. Mdrz 30. Avril 31. Mai törvényhatóság 1 S StaatsrechtUcher su lel s s *35 s 3 N Bestandíheil, Landestheil, % <o s % s •§ § s s 'V. 'O Munizípium : i >1 Co bű s § ~ i a ’s a s bű s s >> 3 Ui .S Q % « tG Mű § *o § C § ccj .8 u. ^ § G § ■>>§ bű S tG S « 8 *o 5 G § bű « <U *4 CG .« * £ § § G ^ :E* 5* bű S 0> M CG s- -C3 \o g io i G S cC "S § *o $ G § bű S o> ej Tisza bal partja. i Békés vm — — — , — — — — — — — — — — — — — 2 Bihar » . ... 7 455 — ■ 455 536 — 536 490 — 490 907 — 907 8S8 — 888 753 — 753 N.-Várad thj. v. . . 7 165 — 165 144 — 144 165 — 165 162 — 162 176 — 176 180 — 180 együtt . , 2 620 — 620 680 — 680 655 — 655 1.069 — 1.069 1.064 — 1.034 933 — 933 3 Hajdú vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v. . 7 138 1.106 1.244 132 1.120 1.252 131 1.115 1.246 130 1.112 1.242 142 1.108 1.250 138 1.125 1.263 együtt . . 1 138 1.106 1.244 132 1.120 1.252 131 1.115 1.246 130 1.112 1,242 142 1.108 1.250 138 1.125 1.263 4 Máramaros vm. . . . Szabolcs » ... Szatmár » ... 2 661 23 684 668 — 668 653 — 653 673 — 673 690 — 690 697 — 697 6 3 364 13 377 473 12 485 461 10 471 408 11 419 343 8 351 335 13 348 Sz.-Németi thj. v. . 1 103 — 103 99 — 90 97 — 97 96 — 96 93 — 93 82 — 82 együtt . . 4 46? . 13 480 572 12 584 558 10 568 504 11 515 436 8 444 417 13 430 7 8 Szilágy vm Ugocsa » ■ — — — — Összesen . . 9 1.886 1.142 3.028 2 052 1.132 3.184 1.997 1.125 3.122 2.376 1.123 3,499 2.332 1.116 3.448 2.185 1.138 3.323 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm 7 301 — 301 309 — 309 323 — 323 316 — 316 330 — 330 328 — 328 Arad thj. v. ... — — — — — — - — — — — — — — ~ — — — együtt . . 1 301 — 301 ■ 309 — 309 323 — 323 316 — 316 330 — 330 328 — 328 2 Csanád vm _L_ . 1 — ■ 3 Krassó-Szörény vm. . Temes vm Temesvár thj. v. 4 404 2 406 365 2 367 435 2 437 811 2 813 675 1 676 687 1 688 4 335 1.667 2.002 354 1.652 2.006 362 1.654 2.016 359 1.649 2.008 330 1.654 1.984 339 1.638 1.977 Versecz thj. v. . . — — — - — — — — — — ■ — — — — — — — — — együtt . . 4 335 1.667 2.002 354 1.652 2.006 362 1.654 2.016 359 1.649 2.008 330 1.654 1.984 339 1.638 1.977 5 Torontál vm 8 880 13 893 1.011 14 1.025 1.022 14 1.036 1.035 14 1.049 1.059 14 1.073 1.009 13 1.022 Panosova thj. v. . . - — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . 2 880 13 893 1.011 14 1.025 1.022 14 1.036 1,035 14 1.049 1.059 14 1.073 1.009 13 1.022 Összesen . . 11 1.920 1682 3.602 2,039 1.668 3.707 2.142 1.670 3.812 2.521 1665 4.186 2.394 1.669 4.063 2.363 1652 4.015 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm. . . . 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 Besztercze-Naszód vm. 3 420 37 457 317 34 351 336 36 372 269 34 303 291 38 329 345 37 382 3 Brassó vm 1 95 9 104 96 9 105 98 11 109 102 11 113 119 11 130 124 11 135 4 Csik » 1 173 — 173 180 — 180 185 — 185 183 — 183 190 — 190 187 — 187 5 Fogaras » .... 2 245 151 396 247 159 406 249 159 408 250 150 400 259 153 412 258 153 411 6 Háromszék vm. . . . 3 721 • 721 735 — 735 666 • 666 674 — 674 655 — 655 659 — 659 7 Hunyad » . . . 1 174 — 174 168 — 168 164 — 164 170 — 170 168 — 168 175 — 175 8 Kis-Küküllő » . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » . . . 7 569 40 609 572 35 607 572 30 602 624 30 654 641 30 671 640 22 663 Kolozsvár thj. v. . 7 108 1.014 1.122 107 1.011 1.118 105 1.007 1.112 108 1.002 1.110 109 992 1.101 112 984 1.096 együtt . . 2 677 1.054 1.731 679 1.046 1.725 677 1.037 1.714 732 1.032 1.764 750 1.022 1.772 752 1.006 1.758 10 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — - — — — — — 11 Nagy-Küküllő vm. . . — — * — — • — — 12 Szeben vm 1 187 91 278 191 97 288 188 94 282 185 94 279 184 94 278 183 93 276 13 Szolnok-Doboka vm. . o 1,292 1 1.293 1.240 11 1.251 1.202 11 1.213 1.146 7 1.153 1.207 14 1.221 1.250 24 1,274 14 Torda-Aranyos » . — — — — - — — — — — — — — — — — __ — 15 Udvarhely » . — — -- — — — — — — — — — — — — — -- — Összesen . . 17 3.984 1.343 5.327 3.853 1.356 5.209 3.765 1.348 5113 3.711 1.328 5.039 3.823 1.332 5.155 3.933 1.324 5,257 h) Fiume v. és kér. . 2 416 2.099 2545 437 2099 2.536 430 2.097 2.527 421 2 101 2.522 414 2.101 2.515 411 2.1113 2.514 Magyarország összesen 17<í 188.802 26 892 165.694 139.151 26.740 165.891 138.491 26.181 164.672 144.755 20.551 171.306 146,717 26,712 173.429 148.431 26.919 175 350 II. Horv.-Szlav.-orsz. 1 Belovár-Kőrös vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 Lika-Krbava » . . 1 9 244 253 8 245 253 8 ' 247 255 8 248 256 8 249 257 9 249 258 3 Modrus-Fiume » . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 4 Pozsega vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 Szerem » .... 2 1.205 276 1.481 1.063 147 1.210 1.081 153 1.234 1.225 231 1.456 1.363 261 1.624 1.383 267 1.650 Zimony thj. v. . , — — — ! — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . 2 1.205 276 1.481 1.063 147 1.210 1.081 153 1.234 1.225 231 1.456 1.363 261 1.624 1.383 267 1.650 6 Varazsd vm. .... — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . — — — — — — — — — — — ■ — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — — 7 Verőcze vm 7 632 12 644 658 5 663 • 633 — 633 621 — 621 574 15 589 645 26 671 Eszék thj. v. . , . 7 96 208 304 82 198 280 80 200 280 79 196 275 83 194 277 78 198 276 együtt . . 2 728 220 948 740 203 943 713 200 913 700 196 896 657 209 866 723 224 947 8 Zágráb vm. ..... 7 490 500 990 493 506 999 494 507 1.001 489 509 998 486 493 979 482 496 978 Zágráb thj. v. . . 7 27 622 649 21 616 637 21 601 622 21 588 609 20 585 605 21 566 587 együtt . . 2 517 1.122 1.639] 514 1.122 1.636 515 1.108 1.623 510 1.097 1.607 506 1.078 1.584 503 1.062 1.565 Összesen . . 7 2.459 1.862 4.321 i 2.325 1.717 4.042 2.317 1.708 4.025 2.443 1772 4.215 2.534 1.797 4.331 2,618 1.802 4.420 Magy. kor. orsz. ossz. 183 141.261 28.754 170.015141.476 1 28.457 169.933 140.808 27.889 168.697 147.198 28.323 175521 149.251 28.509 177.760 151.049 28.721 179.770 53 4. Tabelle. Monatliche Mügliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nácit Municipien und nácit Charákter dér Kassen. C) Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen. Bagók lé száma — Anzahl dér Mitglieder am IN junius 30 -án julius 31 ■én augusztus 31-én szeptember 30-án október 31-én november 30-án deczember 31-én 30. Juni 31. Juli 31. August 30. September 31 . Október 30. November 31 Dezemier g s s 8 8 § 1 B 'd r5Í Jo Í ^3 g -4-. 5 H -S> g 15 t S £5 g .Cj g .Cj S3 ír. i tG ^ u. ^ g rQ ‘o 5 G $ 5 M 3 tG S ÍH \*> g hS *o § c s >> <o bű » tC s :q 12 S s G S ‘?v § Wn tG *2 s i° 1 G- ^ :£.i bű a o tG ^ 'O í ■ S G S ►>1 <0 bű » o ^ te § x: S *o § c s K*-> &Ö bű a <D M <c .§ t-. -Q *o § G § ;G 5 >> S bo a <u M O 584 — 584 686 — 686 639 — 639 500 — 500 564 — 564 661 — 661 t 661 — 651 1 2 177 — 177 169 — 169 152 — 152 173 — 173 170 — 170 157 — 157 169 — 169 761 — 761 855 — 855 791 — 791 673 — 673 734 — 734 818 — 818 820 — 820 136 1.114 1.250 138 1.109 1.247 140 1.122 1.262 140 1.117 1.257 142 1.110 1.252 144 1.118 1.262 144 1.115 1.259 3 136 1.114 1.250 138 1.108 1.247 140 1.122 1.262 140 1.117 1.257 142 1.110 1,252 144 1.118 1.262 144 1.115 1.259 675 — 675 666 — 666 642 — 642 608 — 608 617 — 617 632 — 632 637 — 637 4 329 7 336 322 11 333 293 16 309 348 13 361 312 10 322 391 12 403 ' 411 13 424 6 80 — 80 79 — 79 94 — 94 103 — 103 104 — 104 102 — 102 101 — 101 409 7 416 401 11 412 387 16 403 451 13 464 416 10 426 493 12 505 512 13 525 7 8 1.981 1.12] 3.102 2.060 1.120 3.180 1.960 1.138 3098 1872 1.130 3.602 1.909 1.120 3,029 2.087 1.130 3.217 2.113 1.128 3.241 342 - 342 308 — 308 312 — 312 330 — 320 380 — 380 362 — 362 340 — 340 1 342 — 342 308 308 312 — 312 320 — 320 380 — 380 362 — 362 340 — 340 663 1 664 663 1 664 616 1 617 672 1 673 726 1 .727 859 . 1 860 704 1 705 2 3 336 1.653 1.989 337 1.665 2.002 334 1.673 2.007 340 1.712 2.052 ' 342 1.693 2.035 349 1.698 2.047 352 1.700 2.052 336 1.653 1.989 337 1.665 2.002 334 1.673 2.007 340 1.712 2.052 342 1.693 .2.035 349 1.698 2.047 352 1.700 2.052 961 13 974 953 13 966 997 13 1.010 1.041 13 1.054 1.205 12 1.217 1.260 12 1.272 1.243 12 1.255 5 961 13 974 953 ■ 13 966 997 13 1.010 1.041 13 1.054 1.205 12 1.217 1.260 12 1.272 1.243 12 1.255 2,302 1.667 3.909 2,261 1.679 3,940 2.259 1.687 3.946 2.373 1.726 4.099 2.653 1.706 4.359 2.830 1.711 4.541 2.639 1.713 4.352 193 193 192 192 185 185 178 178 179 179 187 187 1 425 41 466 402 38 440 407 40 447 381 39 420 358 38 396 288 36 324 394 35 429 2 130 11 141 131 11 142 131 11 142 330 81 411 594 286 880 607 287 894 151 42 193 3 170 — 170 200 — 200 203 — 203 175 — 175 180 ' 180 187 — 187 198 — 198 4 261 151 412 268 134 402 269 130 399 272 128 400 271 128 399 273 123 396 274 124 398 5 663 210 873 692 234 926 656 238 894 654 243 897 665 242 907 664 243 907 688 244 932 6 182 — 182 181 — 181 181 — 181 180 — 180 181 — 181 182 — 182 179 — 179 7 643 22 665 643 22 665 643 22 665 600 18 618 604 8 612 598 598 592 — 592 9 110 997 1.107 109 1.047 1.156 108 1049 1.157 109 1.061 1.170 111 1.037 1.148 111 1.032 1.143 110 1.027 1.137 753 1.018 1.772 752 1.069 1.821 . 751 1.071 1.822 709 1.078 1.788 715 1.045 1.760 709 1.032 1.741 702 1.027 1.729 10 182 91 273 183 92 275 180 88 268 180 86 266 182 83 205 180 86 266 184 85 269 11 12 1.287 19 1.306 1.342 3 1.345 1.358 7 1.365 1.245 8 1.253 1.260 5 1.265 1.209 6 1.215 1,171 6 1.177 13 14 15 4.053 1542 5.595 4.344 1.581 6.925 4.328 1.586 5914 4.311 1.664 6.976 4.584 1.827 6.411 4.478 1.813 6.291 4.128 1.663 5.691 404 2.104 2.508 400 2103 2.503 400 2.107 2507 410 2.110 2.520 410 2.111 2.521 410 2.111 2.521 410 2.111 2.521 149.325 27.304 176.029 150.570 27.148 177.718 152 051 27.318 179.369 154.917 28.019 182.936 156,200 27.074 183.874 156.184 27.900 184.084 162.637 27.617 180.254 9 247 256 9 246 255 9 248 257 10 249 259 10 250 260 10 249 259 10 248 258 1 2 3 1.477 280 1.757 1.428 276 1704 1.422 276 1.698 1.434 281 1.715 1.378 286 1.664 1.252 395 1.547 1.285 293 1.578 4 5 1.477 280 1.757 1.428 276 1.704 1.422 276 1.698 1.434 281 1.715 1.378 286 1.664 1.252 295 1.547 1.285 293 1.578 6 679 32 711 715 38 753 689 27 716 646 30 676 692 55 727 686 — 24 710 722 24 746 7 82 196 278 76 192 268 77 192 269 78 196 274 80 198 278 82 200 282 82 201 283 761 228 989 791 230 1.021 766 219 985 724 226 950 772 233 1.005 7681 224 992 804 225 1.029 479 491 970 486 491 977 489 493 982 493 502 995 482 503 985 486 499 985 481 493 974 8 21 559 580 21 559 580 21 558 579 21 551 572 21 550 571 21 545 566 21 612 633 500 1.050 1.550 507 1.050 1.557 510 1.051 1.561 514 1.053 1.567 503 1.053 1.556 5071 1.044 1.551 502 1.105 1.607 2.747 1.805 4.552 2.735 1.802 4.537 2.707 1.794 4 501 2.682 1.809 4.491 2.663 1.822 4.486 2.537 1.812 4.349 2.601 1.871 4.472 152.072 29.109 181.181 153.305 28.950 182.255 154.758 29.112 183.870 157.599 29.828 187.427 158.863 29.496 188.359 168.721 29.712 188.433 155.238 29.488 184.726 Folyó szám — Lauf. Zakl 54 4. Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 18Q8-ban. D) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandlheil, Landestheil, Munizipium MAi |g | § Tagok létszáma — Anzdhl dér MUglieder arn január 1-én 1. Jar.ner január 31-én 31. Jdnner február 28-án 28. Feber férfi mdnnlich ps *o 5 c § együtt zusammen ^5 =2 nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich ps c § együtt zusammen márczius 31-én 31. Mdrz t í>> « ba : április 30-án 30. April ; s •S § Co bX) S május 31. 31-én Mai Ö £ >5 co bo a Q> í* I.Hagyarország. a) Duna bal partja. Esztergom vm. . . . Pozsony » ... Pozsony thj. v. , . 1 4 ' 294 839 15 294 854 292 842 15 292 857 289 837 15 289 852 291 853 16 291 869 283 859 16 283 875 267 863 14 267 877 Összesen . . ö 1.138 15 1.148 1.134 15 1.149 1.126 15 1.141 1.144 16 1.160 1.142 16 1.158 1.130 14 1.144 b) Duna jobb partja. Baranya vm. . . . — —• — — — — — — — — — — — — — — — — — Pécs thj. v. . . . . 3 1.654 190 1.844 1.670 190 1.860 1.673 191 1.864 1.672 191 1.863 1.668 191 1.859 1.671 191 1.862 Fejér vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — Sz.-Fejérvár thj. v. . 2 453 124 577 468 128 596 418 128 546 407 129 536 412 126 538 402 130 532 Győr vm — — — — — — — — — — — — — — • — — — Győr thj. v 1 276 — 276 279 — 279 279 — 279 277 — 277 286 — 286 279 — 279 Somogy vm 1 353 29 382 351 29 380 359 29 388 458 29 487 465 29 494 473 29 502 Sopron » .... 7 293 18 311 301 18 319 313 19 338 330 81 351 335 35 360 356 25 381 Sopron thj. v. . . . . 7 110 — 110 108 — 108 104 — 104 99 — 99 99 — 99 112 — 112 együtt . . 2 4U3 18 421 409 18 427 417 19 436 429 21 450 434 25 459 488 25 403 Vas vm 1 312 19 331 311 16 327 317 17 334 291 17 308 296 17 313 294 18 312 Zala » 1 201 2 203 196 2 198 194 2 196 198 2 200 192 3 195 192 3 195 Összesen . . 11 3.C52 382 4.034 3.684 383 4.067 3.657 386 4.043 3.732 389 4.121 3.753 391 4.144 3.779 396 4.176 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . Baja thj. v 1 113 10 123 llő 10 125 115 10 185 110 10 130 113 9 188 114 9 123 Szabadka thj. v. . . 2 309 17 326 305 17 322 318 16 334 307 16 333 330 18 338 301 16 317 Újvidék thj. v. . , . i 287 — 287 293 — 293 280 — 880 376 — 376 330 — 330 316 — 316 együtt . . 4 709 27 736 713 27 740 713 26 73 0 793 26 819 763 27 790 731 25 756 Csongrád vm .... _ — — — — — — — — — — — — — — — Szeged thj. v. , . . 2 639 334 973 647 334 981 652 332 984 638 331 972 628 340 938 639 343 085 Pest-Pilis-Solt-K.-K. vm. 3 983 55 1.038 996 58 1.054 978 54 1.033 1.018 58 1.076 1.037 59 1.096 1.083 71 1.153 Budapest székes főv.. 11 59.521 11.220 70.741 68.853 11.082 69.935 58-818 11.209 70.037 60.489 11.897 78.386 60.435 11.945 73.370 60.804 11.899 72.703 együtt . . 14 60.504 11.275 71.779 59.849 11.140 70.989 59.796 11.263 71.059 61.447 11.955 73.402 61.462 12.004 73.466 61.886 11.970 73.856 Összesen . , 20 61.852 11.636 73.488 61.209 11.501 72.710 61.161 11.621 72.782 62.878 12.315 75.193 62.853 12.371 75.224 03.256 12.341 75.697 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . — — — — — — — — _ _ Kassa thj. v 2 778 494 1.272 767 504 1.271 761 504 1.265 763 503 1.266 773 502 1.275 778 500 1.278 Borsod vm. ..... 1 331 331 347 — 347 354 — 354 320 — 320 358 — 358 370 2 372 Összesen . . 3 1.109 494 1.603 1.114 604 1.618 1.115 501 1.619 1,083 503 1.686 1.131 602 1.633 1.148 502 1.650 e) Tisza bal partja. Bihar vm — — — — — — — — — — — — — — — — — Nagy-Várad thj. v. . 1 169 — 169 156 — 156 154 — 154 158 — 158 155 — 155 157 >- 157 Hajdú vm - — — — — — — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v. . 4 1.109 238 1.347 1.136 205 1.341 1.133 219 1.352 1.196 220 1.416 1.200 214 1.414 1.185 215 1.400 Szabolcs vm 1 156 — 156 151 — 151 152 — 152 153 — 153 153 — 153 150 — 150 Szatmár » .... — — — — — — — — — — — — — — — ’ — Sz.-Németi thj. v. 1 238 — 238 227 — 227 231 — 231 227 — 227 225 — 225 226 — 226 Összesen , . 7 1.672 238 1.910 1.670 205 1.875 1.670 219 1.889 1.734 220 1.954 1.733 214 1.947 1.718 215 1.933 /) Tisza-Maros szöge. Arad vm — — — — — — — — — — *. Arad thj. v i 269 — 269 265 — 265 274 — 274 272 — 272 268 — 268 264 264 Temes vm a 216 237 453 219 238 457 215 837 453 307 330 437 309 887 436 306 226 432 Temesvár thj. v. . . a 679 109 788 678 107 785 664 103 767 660 97 757 655 99 754 663 93 756 együtt . . 4 895 346 1.241 897 345 1.242 879 340 1.210 867 327 1.194 864 326 1.190 869 319 1.188 Torontói vm 1 241 17 258 240 17 257 238 17 855 843 17 360 340 16 356 237 17 254 Pancsova thj. v. . . 3 582 216 798 579 216 795 579 310 789 584 808 793 577 804 781 581 207 788 egyült . . 4 823 233 1.056 819 233 1.052 817 227 1.044 827 225 1.052 817 220 1.037 818 224 1.042 Összesen . . 9 1.987 579 2.566 1.981 578 2.559 1.970 567 2.637 1.960 552 2.518 1.949 540 2.495 1.961 543 2.494 g) Erdély. Kolozs vm — — — _ Kolozsvár thj. v. . . 1 245 — 245 244 — 244 245 245 236 — 236 222 222 ,233 233 Maros-Torda vm. . , — — — — — — — — — Maros-Vásárhely thj.v. 1 311 24 335 292 24 316 302 24 326 302 24 326 304 24 328 311 24 335 Összesen 2 556 24 580 536 24 560 547 24 571 538 24 662 526 24 560 544 24 568 h) Fiume v. és k, . 1 1.395 190 1.585 1.408 196 1.604 1.428 201 1.629 1.436 209 1.645 1.431 208 1.639 1.442 210 1.652 Magyarország ossz. . 58 73.356 13.558 86.914 72.736 13.406 80.142 72.674 13.637 80.211 74.511 14.228 88.739 74.518 14.272 88.790 74.968 14.245 89.213 II. Horv.-SzlaT. orsz. - — — — — — — — — — — — — — — — — — — Magy. kor. orsz. ossz. . 58 73.366 13.558 86.914 72.736 13.406 86.142 72.674 13.537] 86.211 74.511 14.228 | 88.739 74.518 , 14.272 88.790 74.968 14.245 89.213 55 4. Tabelle. Monatliche Mügliederzdhl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nácit Municipien und nádi Charakter dér Kassen. D) Privatgenossenschafis-Krankerikassen. Tagok létszáma — Anzahl dér MUglieder am junius 30-án 30. Juni julius 31-én 31. Juli augusztus 31-én 31. August szeptember 30-án 30. September október 31-én 31, Október november 30-án 30. November deczember 31-én 31. Dezember férfi tttcinnliih nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich 1 *0 £ c § együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich *o 5 c s együtt zusammen férfi mdnnlich Ps 40 § együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich ps to c § együtt zusammen 266 266 267 267 268 268 282 282 280 280 277 277 273 273 — — — — — — — — — — — — - — — — — — _ 874 14 888 872 16 888 866 16 882 862 16 878 860 16 876 851 16 867 824 16 840 1.140 14 1.154 1.139 16 1.155 1.134 16 1.150 1.144 16 1.160 1.140 16 1.156 1.128 16 1.144 1.097 16 1:113 _ _ 1.655 192 1.847 1.662 193 1.855 1.696 194 1.890 1.692 194 1.886 1.708 195 1.903 1.718 195 1.913 1.675 196 1.871 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 398 130 528 399 130 529 407 131 538 415 132 547 425 130 555 447 128 575 462 129 591 — — — — — — — — — — — — — — — — 279 — 279 274 — 274 271 — 271 278 T— 278 290 — 290 282 — 282 302 302 488 29 517 475 29 504 452 29 481 456 38 494 435 39 474 404 33 437 364 28 392 373 27 400 384 27 411 398 27 425 381 35 406 352 33 375 338 21 359 318 20 338 106 — 106 101 — 101 99 — 99 98 — 98 99 — 99 102 — 102. 103 — 103 479 27 506 485 27 512 497 27 524 479 25 504 451 23 474 440 21 461 421 20 441 299 21 320 293 22 315 310 22 332 344 22 366 336 20 356 331 24 355 328 23 351 200 3 203 204 3 207 202 3 205 208 3 211 204 3 207 201 3 204 199 3 202 3.798 402 4200 3.792 404 4,196 3.835 406 4.241 3.872 414 4.286 3.849 410 4.269 3.823 404 4.227 3.751 399 4.150 117 9 126 117 9 136 118 9 127 138 11 139 137 11 138 136 11 137 126 11 137 304 16 320 303 16 319 396 16 312 303 16 319 313 15 328 309 15 324 311 15 326 306 — 306 301 — 301 398 — 298 283 — 283 386 — 286 303 302 317 — 317 727 25 752 721 25 746 712 25 73? 714 27 741 726 26 752 737 26 763 754 26 780 — — — j — — — — — — — _ _ 644 348 992 631 352 983 610 348 958 609 347 956 601 352 953 603 351 954 623 353 976 1.196 67 1.263 1.187 73 1.360 1.211 71 1.882 1.175 60 1.335 1.113 74 1.186 1.060 74 1.134 1.006 70 1.076 61.170 11.903 73.073 61.464 11.813 73.376 61.439 11.782 73.211 61.437 11.911 73.348 61.669 12.149 73.818 62.114 18.136 74.340 61.486 11.933 73.419 62.366 11.970 74-336 62.651 11.885 74.536 62.640 11.853 74.493 62.812 11.971 74.583 62.781il2.223 75.004 63.174 12.200 75.374 62.492 12.003 74.495 63.737 12.343 76.080 64.003 12.262 76.265 63.962 12.226 76.188 63.935 12.345 76.280 64.108 12.601 76.709 64.514 12.577 77.091 63.869 12.382 76.251 781 496 1.277 794 504 1.298 790 493 1.283 783 491 1.274 784 490 1.274 788 487 1.275 757 512 1.269 342 3 345 335 6 341 339 6 345 354 7 361 374 9 383 369 11 380 351 12 363 1.123 499 1.622 1.129 610 1.639 1.129 499 1.628 1.137 498 1.635 1.158 499 1.657 1.157 498 1.655 1.108 624 1.632 156 156 155 — 155 158 — 158 154 — 154 155 — 155 161 — 161 159 — 159 — — — •—- — — — — — — — — — 1.129 213 1.342 1.086 214 1.300 1.066 217 1.283 1.086 217 1.303 1.086 217 1.303 1.138 222 1.360 1.127 210 1.337 162 1G2 157 — 157 153 — 153 148 — 148 149 — 149 151 — 151 153 — 153 229 — 229 223 — 223 221 — 221 232 — 232 245 — 245 240 — 240 245 245 1.670 213 1.889 1.621 214 1.835 1.598 217 1.816 1.620 217 1.837 1.635 217 1.852 1.690 222 1,912 1.684 210 1.894 270 — 270 276 — 276 280 — 280 280 — 280 283 — 283 285 — 285 284 — 284 205 221 426 320 334 454 218 233 451 223 234 457 235 234 459 337 334 461 335 234 459 653 90 743 646 93 738 640 87 727 645 83 738 653 79 732 665 76 741 657 83 740 858 311 1.169 866 326 1.192 858 320 1.178 868 317 1.185 878 313 1.191 892 310 1.202 882 317 1.199 236 17 253 230 17 347 241 17 258 243 17 360 349 17 366 346 17 363 349 17 266 566 207 773 558 196 754 563 196 759 571 193 764 563 193 755 561 194 755 558 193 751 802 224 1.026 788 213 1.001 804 213 1.017 814 210 1.024 811 210 1.021 807 211 1.018 807 210 1.017 1.930 535 2.465 1.930 539 2.469 1.942 633 2.475 1.962 627 2.489 1.972 623 2,495 1.984 521 2.505 1.973 527 2.500 240 — 240 223 — 223 ■224 — 224 234 — 234 250 250 255 — 255 252 — 252 305 24 329 296 24 320 288 24 312 275 23 298 289 23 312 295 23 318 292 23 315 545 24 669 619 24 543 512 24 536 609 23 532 539 23 562 550 23 573 644 23 567 1.440 204 1.644 1.433 199 1.632 1.448 202 1.650 1.445 200 1.645 1.461 197 1.658 1.461 199 1.660 1.420 188 1.608 75.389 14.234 89.623 75.566 14.168 89,734 75.660 14.123 89.683 75.624 14.240 89.864 75.862 14.486 90.348 76.307 14.460 90.767 75.446 14.269 89.716 75.889 14.234 89.623 75.566 14.168 89.734 75.56014.123 i 89.683 75.624 14.240 89.864 75.862 14.486 90.348 76.307 14.460 90.767 75.446 14.269 89.715 i $ •1 1 2 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 1 2 1 2 3 4 1 2 3 1 2 Folyó szám 56 4, Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkinti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. E) Összesítés. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság 5 s Tagok létszáma — Anzahl dér MUglieder am 'b, Í3 | € január 1-én 1. Jánner január 31-én 31. Jcinner február 28-án 28. Feber márczius 31-én 31. Mdrz április 30-án 30. April május 31-én 31. Mai 1 Is Folyó szám Staalsrechtlicher Bestandtheil, Latidesíheil, Munizipium >. V., í5- bO *3 fcoS £ Q 52 S ,Vj pb *o § c § Vj | !>j tíj a CD bi ’ 'a <c -S t- MD g ' .VJ pb g a a £ § Í>1 Co bo a CD bi -tj a cG .§ MD. S ,<o . »o 5 C a Vj : ? § ,Í>J CO bű a CD bi Íj CC « fh -a md K .Vj *0 5 VJ a :G § >-> co bo a O bi "a a 1 pb G § a vj g ti bű a ,VJ a yzj ^ tU MŰ g r-a' ,Vj G ^ a vj. ti bű a CD bi 1 2 3 4 I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm Bars » Esztergom vm. . . . Hont » ... Selm.- és Bélab. thj.v. 2 4 4 2 3 580 3.027 3.664 1.013 685 28 341 161 58 1.434 6Ö8 3.308 3.825 1.071 3.119 627 3.122 3.679 968 691 32 34? 155 23 1.435 659 3.469 3.834 990 2.136 626 3.139 3.762 999 696 31 348 157 82 1.391 657 3.487 3.919 1.021 2.087 624 3.519 3.935 1.313 701 30 350 181 39 1.369 654 3.869 4.116 1.342 2.070 621 3.641 4.170 1.369 689 30 363 228 49 1.360 651 4.004 4.398 1.418 3.049 616 3.667 4.378 1399 686 29 361 375 53 1.354 645 4.028 4.753 1.452 2.040 együtt . . . 4 1.698 1.492 3.190 1.659 1.457 3.116 1.695 1.413 3.108 2.014 1.398 3.412 2.058 1.409 3.467 2.085 1.407 3.492 5 6 7 8 Liptó vm Nógrád vm Nyitra » .... Pozsony » .... Pozsony thj. v. . . 2 11 8 4 9 2.280 4.839 6.999 3.189 10104 927 611 753 435 3.873 3-207 5.450 7.752 3.614 13.977 2.336 4.793 6.807 2887 10 269 936 571 ■ 736 380 4.061 3.272 5.364 7.543 3.367 14.330 2.382 4.823 6.727 3.415 10.743 945 532 701 397 4 175 3.327 5.355 7.428 3.712 14.918 2.485 5.053 6.788 3.598 11.235 901 554 669 270 4.854 3.386 5.607 7.457 8.868 15.479 2.540 5.278 6.973 3.687 11.247 902 595 736 276 4.277 3.442 5.873 7.709 3.963 15.534 2.673 5.684 7.144 3.830 10.817 901 639 773 292 4.228 3.574 6.323 7.917 3.112 15.045 együtt . . . 13 13.293 4.298 17.591 13.156 4.441 17.597 13.158 4.472 17.630 13.823 4.524 18.347 13.934 4.553 18.487 13.637 4.520 18.157 9 10 11 Trencsén vm Turócz » . Zólyom » . . . . Összesen . . . í 1 5 5.279 1.149 8.161 1.011 196 625 6.290 1.345 8.786 5.350 1.054 8.279 1.018 163 649 6.368 1.217 8.928 5.418 1.117 8.358 1.057 198 638 6.475 1.315 8.996 5.594 1.120 8.663 1.072 189 659 6.666 1.309 9.322 5.687 1.114 9.029 1.086 191 631 6.773 1.305 9.660 5.888 1.135 9.316 1.161 213 630 7.049 1.348 9.946 63 50.969 10.443 61.412 50.862 10.505 61.867 51.205 10.492 61.697 63.618 10527 64.145 55.045 10.724 65.769 56.223 11.009 67.232 1 b) Duna jobb partja Baranya vm Pécs thj. v együtt . . . 3 7 3.309 5.064 63 814 3.371 5.878 8.338 5.040 62 757 2.400 5.797 2.332 4.988 79 743 2.411 5.731 2.495 4.973 128 738 3.633 5.711 3.678 5.077 341 721 3.019 5.798 3.791 5.306 261 738 3.052 6.044 g 7.373 876 3.249 7.378 819 8.197 7.320 822 8.142 7.468 866 8.334 7.755 962 8 717 8.097 999 9,096 2 Fejér vm Sz.-Fejérvár thj. v. együtt . ... 3 5 341 4.370 373 341 4.643 357 4.404 379 357 4.783 244 4.350 365 344 4.715 256 4.546 350 356 4.896 251 5.074 330 351 5.404 270 5.277 337 270 5.614 7 4.511 372 4.883 4.661 379 5.040 4.504 365 4.959 4.802 350 5.152 5.325 330 5.655 5.547 337 5.884 3 Győr vm Győr thj. v. ... együtt . . . 4 3.861 194 4.055 3.882 199 4.081 3.903 199 4.102 4.381 231 4.512 4.459 368 4.727 4.663 272 4.935 4 3.861 194 4.055 3.882 199 4.081 3.903 199 4.101 4.281 231 4.512 4.459 268 4.727 4.663 272 4.935 4 Komárom vm. . . . Komárom thj. v. . . együtt . . 3 1 1.435 1.457 153 48 1.577 1.505 1.146 1.466 95 52 1.341 1.518 1.164 1.545 95 65 1.359 1.610 1.334 1.661 100 65 1.334 1.786 1.369 1.918 117 73 1.386 1.990 1.260 1.934 108 12 1.368 3.006 4 2.882 200 3.032 2.012 147 2.759 2.700 160 2.869 2.895 165 3.060 3.187 189 3.376 3.194 180 3.374 5 6 7 Moson vm Somogy » .... Sopron » .... Sopron thj. v. . . . 4 C 11 3 2.124 6.630 3.639 7.367 203 471 1.233 787 2.327 7.101 4.851 7.994 2.128 4.310 3.136 7.309 204 43 í 1.179 724 2.332 4.746 4.315 8.033 2.107 4.353 2.853 7.393 163 438 1.108 743 2.270 4.791 3.961 8.135 2.171 4.614 2.798 8.637 170 432 1.136 977 2.341 5.046 3.934 9.604 2.242 4.936 2.844 9.411 167 49P 1.135 1.093 2.409 5.435 3.979 10.504 2.298 5.220 2.916 9.517 161 513 1.150 1.072 2.459 5.733 4.066 10.589 együtt . . . 14 10.896 1.949 12.845 10.445 1.903 12.348 10.246 1.860 12.096 11.425 2.113 13.538 12.255 2.228 14.433 12.433 2.222 14.655 8 9 10 11 Tolna vm. ' Vas Veszprém vm. . • • Zala » ... 3 12 5 6 3.057 8.048 3.368 5.101 21 1.141 2.12S 357 3.078 9.197 5.497 5.458 3.054 8.041 3.317 5.083 23 1.160 2.161 355 3.077 9.201 5.478 5.438 3.196 8.070 3.432 5.235 20 1.161 2.191 358 3.216 9,231 5.623 5.593 3.308 8.455 3.532 5.310 21 1.167 2.219 367 3.329 9.622 5.751 5.677 3.437 9.056 3.705 5.473 69 1.209 2.204 381 3.506 10.265 5.909 5.854 3.665 9.815 3.687 5.647 101 1.189 2.227 397 3.766 11.004 5.914 6.044 Összesen . . . 74 57.851 7.921 65.772 54.911 7.786 62.697 55.165 7.727 62.892 58.261 8.101 66.362 61.830 8,506 70.336 64.266 8.598 72.864 1 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . Baja thj. Szabadka thj; v. . . Újvidék thj. v. . . Zombor thj. v. . . együtt . . . 12 3 3 3 1 3.894 1.357 3.834 3.213 3.334 349 163 382 139 86 4.143 1.519 3.116 3.351 3.430 3.826 1.371 2.856 3.212 3.330 244 161 336 155 83 4.070 1.532 3.182 3.367 3.413 3.820 1.343 2.887 3.198 3.335 349 160 336 169 84 4.069 1.503 3.213 3.367 3.419 3.892 1.393 3.885 3.556 3.371 357 170 319 319 88 4.149 1.562 3.304 3.775 3.459 4.031 1.447 3.005 3.706 3.395 311 159 326 210 87 4.342 1.606 3.331 3.916 3.482 4.136 1.469 3.006 3.760 3.430 314 158 316 341 99 4.440 1.627 3.322 4.001 3.529 20 14.631 918 15.549 14.595 969 15.564 14.582 988 15.570 15.096 1.053 16.149 15.584 1.093 16.677 15.791 1.128 16.919 2 Csongrád vm Hódm.-Vásárh. thj. v. Szeged thj. v. . . . együtt . . . 3 1 11 1.098 1.179 4.838 135 39 3.193 1.833 1.208 7.031 1.050 1.103 4.935 145 29 2.176 1.195 1.132 7.111 1.080 1.141 4.936 140 31 2.141 1.230 1.178 7.077 1.096 1.183 4.899 140 40 2.167 1.236 1.223 7.066 1.132 1.200 4.927 143 36 3.198 1.265 1.236 7.185 1.155 1.215 5.231 176 41 2.160 1.331 1.856 7.391 14 7.115 2.357 9.472 7.088 2.350 9.438 7.157 2.312 9.469 7.178 2.347 9.525 7.249 2.377 Ü.626 7.601 2.377 9.978 3 4 5 Heves vm Jász-N.-K.-Szolnok vm, Pest-Pilis-Solt-K.-K. * Budapest székes főv. Kecskemét thj. v. . együtt . . . Összesen . . . 6 5 18 64 3 4.427 6.665 10.844 335.158 3.410 575 116 910 27.389 349 5.002 C.781 11.754 353.547 3.759 4.737 6.784 11.078 234.859 2.486 587 116 920 36.691 35 S 5.324 6.880 11.998 251.550 2.844 4.714 6.918 11.098 227.637 2.539 619 115 949 26.974 359 5.333 7.033 12.047 354.611 2.898 4.883 6.844 11.397 343.839 3.571 692 145 956 31.783 359 5.575 6.989 12.353 375.611 3.930 4.877 7.132 11.946 246.748 2.639 847 126 1.031 32.358 394 5.724 7.258 12.977 279.106 3.023 5.233 7.217 13.272 348.899 2.741 871 151 1.083 32.604 476 6.104 7.368 13.354 881.503 3.217 84 238.412 28.648 267.060 238.423 27.969 266.392 241.274 28.282 269.556 257.697 33.097 290.794 261.323 33.783 295.106 263.912|34.162 298.074 129 271.250 32.614 303.864 271.607 31.991 803.598 274.645 32.316 306.961 291.698 37.334 329.032 296.165 38.226 334.391 299.754 88.689 338.443 1 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . Kassa thj. v. . . . együtt . . . 5 697 5.819 18 3.939 715 8.758 708 5.826 16 8.988 724 8.814 720 5.951 17 3.011 737 8.963 763 6.398 16 3.012 779 9.410 760 C.525 13 3.040 773 9.56 5 784 6.610 16 3.034 800 9.644 7 6.516 2.957 9.473 6.534 3.004 9.538 6.671 3.028 9.699 7.161 3.028 10.189 7.285 3.052 10.337 7.394 3.050 10.444 2 3 4 5 6 7 8 Bereg vm Borsod » Gömör » Sáros » Szepes » ...... Ung » Zemplén vm Összesen . . . 5 3 5 5 11 6 7 1.630 3.320 3.407 1.864 4.446 1.932 4.983 29 485 312 104 1.260 208 1.300 1.659 3.805 3.719 1.968 5.706 2.141 6.283 1.624 3.434 3.601 1.901 4.400 1.986 5.166 30 493 365 103 1.260 244 1.286 1.654 3.927 3.966 2.004 5.660 2.230 6.452 1.650 3.574 3.591 1.891 4.442 2.000 4.409 27 504 323 101 1.240 259 940 1.677 4.078 3.914 1.992 5.682 2.259 5.349 1.675 3.649 3.839 2.012 4.530 1.960 4.469 27 532 312 104 1.244 249 872 1.702 4.181 4.151 2.116 5.774 2.218 5.341 1.696 3.786 3.915 2.144 4.826 2.034 4.520 36 551 308 95 1.236 252 835 1.732 4.337 4.223 2.239 6.062 2.286 5.355 1.870 3.851 4.021 2.290 5.133 2.074 4.611 36 547 307 101 1.252 244 813 1.906 4.398 4.328 2.391 6.385 2.318 5.424 49 28.098 6.656 34.754 28.646 6.785 35.431 28.228 6.422 34.650 29.304 6.368 35.672 30.206 6.365 36.671 31.244 6.350 37.594 57 4. Tabelle. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipen und nach Charakter dér Kassen. E) Summirung. Tagok létszáma — Anz ahl dér MUglieder am iunius 30-án julius 31-én augusztus 31-én szeptember 30-án október 31-én november 30-án deczember 31-én a* a 30. Juni 31. Juli 31. August 30 September 31. Október 30 November 31 . Dezember I a a ra a a VJ ra a VJ -a a VJ S 'CtJ r-a /J -a Vj ►a VJ a .VJ a *Vj a tn férfi mduuli pb G £ :3 2 bű 53; CU bi 'a tej a ,Vj pb »o 5 c a g i bo B CD bi "a CC2 S t: :q g *§l ti «E -S t-« -a X*> a S 10 § G ^ :U bű a Qj bi cG ^ a pb *0 ’s* c ^ II bű a CD bi cc .a pb *0 5 g a Co bű a <D bi cG -r? 1-, -a vH § pb *C *2» G ^ a bo a «D b* 'O >•» O 606 28 634 607 27 634 608 26 634 606 28 634 608 31 639 625 32 657 660 34 694 1 3.361 368 3.729 3.080 357 3.437 3.456 359 3.815 3.529 322 3.851 4.147 374 4.521 3.485 328 3.813 3.290 327 3.617 2 4.236 372 4.608 4.265 399 4.664 4.147 416 4.563 4.138 214 4.352 3.957 184 4.141 3.779 166 3.945 3.684 151 3.835 3 2.153 64 8.217 2.432 73 2.505 2.186 66 2.252 8.359 51 2.410 3.330 46 2.376 2.180 46 2.226 1.773 43 1.816 4 775 1.368 2.143 854 1.372 2.226 868 1.370 2.238 896 1.400 2.296 964 1.409 2.373 861 1.363 2.223 705 1.276 1.981 2.928 1.432 4.360 3.286 1.445 4.731 3.054 1.436 4.490 3.255 1.451 4.706 3.194 1.455 4.649 3.041 1.408 4.449 2.478 1.319 3.797 2.681 881 3.562 2.618 835 3.453 2.560 857 3.417 2.579 868 3.447 2.450 882 3.332 2.515 969 3.484 2.401 1.041 3.442 5 5.935 772 6.707 6.178 817 6.995 6.441 919 7.360 6.332 893 7.225 6.304 844 7.148 6.125 795 6.920 5.289 639 5.928 6 7.320 800 8.120 7.340 797 8.137 7.264 785 8.049 7.581 930 8.511 7.377 883 8.260 7.282 855 8.137 7.274 852 8.126 7 3.818 288 3.106 2.779 299 3.078 2.743 300 3.043 3.291 389 3.680 3.519 411 3.930 3.498 457 3.955 3.198 389 3.587 8 10.963 4.294 15.257 10.860 4.189 15.049 10.767 4.122 14.889 10.739 4.054 14.783 10.716 4.001 14.717 10.473 4.017 14.490 9.727 3.974 13.701 13.781 4.582 18.363 13.639 4.488 18.127 13.510 4.422 17.932 14.020 4.443 18.463 14.235 4.412 18.647 13.971 4.474 18.445 12.925 4.363 17.288 5.933 1.194 7.127 5.960 1.188 7.148 6.018 1.124 7.142 5.887 1.053 6.940 5.833 995 6.828 5.889 1.021 6.010 5.575 1.010 6.585 9 1.136 207 1.343 1.127 203 1.330 1.128 208 1.336 1.129 212 1.341 1.125 190 1.315 1.132 189 1.321 1.090 156 1.246 KJ 9.592 654 10.246 9.271 653 9.924 9.552 675 10.227 9.585 639 10.224 9.505 675 10.180 9.618 658 10.276 9.777 625 10.402 11 57.509 11.290 68.799 57.371 11.209 68.580 57.738 11.227 68.965 58.641 11.053 69,691 68.735 10.925 69.660 57.162 10.895 68.357 51.118 10.517 61.960 2.787 258 3 045 2.760 865 3.025 3.731 259 2.990 2.655 161 2.786 2.547 129 2.676 2.560 133 2.693 2.306 100 2.406 1 5.227 730 5.957 5.313 738 6.045 5.333 737 6.070 5.247 738 5.985 5.416 743 6.159 5.340 732 6.072 5.334 733 6.067 8.014 988 9.002 8.073 99? 9.070 8.064 996 0.060 7.872 899 8.771 7.963 372 8.835 7.900 865 8.765 7.640 833 8.473 360 260 259 ' 259 262 362 247 — 247 234 • - 234 335 — 235 834 — 234 . 2 5.300 328 5.628 5.532 336 5.858 5.503 319 5.823 6.431 297 5 734 5.267 389 5.556 5.148 385 5.433 4.991 876 5.367 5.560 328 5.838 5.791 326 6.117 5.765 319 6.084 5.684 297 5.981 5.501 289 5.790 5.383 285 5.668 5.225 276 5.501 5.041 283 5.334 5.089 274 5.363 5.893 854 5.546 5.321 250 5.571 5.561 228 5.789 5.498 230 5.728 5.347 846 5.593 O 5.041 283 5.324 5.089 274 5.363 5.292 254 5.546 5.321 250 5.571 5.561 228 5.789 5.498 230 5.728 5.347 246 5.593 1.301 114 1.415 1.329 133 1.451 1.350 124 1.474 1.369 131 1.490 1.419 143 1.562 1.375 139 1.514 1.332 147 1.479 4 3.207 122 2.339 2.451 182 2.633 1.997 146 2.143 1.939 143 2.083 2.186 125 2.311 2.375 108 2.483 2.205 62 2.267 3.508 236 3.744 3.780 304 4.034 3.347 270 3.617 3.308 264 3.572 3.605 268 3.873 3.750 247 3.997 3.537 209 3.746 2.300 161 2.461 2.296 173 2.469 2.032 151 2,183 2.101 154 2.255 2.097 215 2.312 2.133 300 2.433 1.922 305 2.227 5 5.180 524 5.704 5.175 518 5.693 5.318 509 5.827 5.076 461 5.53? 4.792 412 5.204 4.636 377 5.013 4.264 333 4.597 6 8.865 1.115 3.980 2.765 1.069 3.834 2.823 1.088 3.911 2-931 1.107 4.028 3.891 1.222 5.113 3.910 1.349 5.359 3.821 1.510 5.331 7 8.929 973 9.902 8.498 960 9458 8.348 953 9.301 8.289 858 9.147 8.060 810 8.870 7.764 768 8.532 7.428 684 8.112 11.794 2.088 13.882 11.263 2.029 13.292 11.171 2.041 13.212 11.210 1.965 13.175 11.951 2.032 13.983 11.674 2.117 13.791 11.249 2.194 13.443 3.791 125 3.916 3.849 132 3.981 4.221 158 4.379 4.041 122 4.163 3.846 60 3.906 3.625 21 3.646 3.104 21 3.125 8 9.853 1.198 11.051 10.324 1.196 11.520 10.351 1.202 11.553 11.456 1.205 12.661 11.866 1.236 13.102 10.936 1.251 12.187 10.048 1.247 11.295 9 3.723 2.323 6.046 3.622 2.346 5.968 3.574 2.361 5.935 3.423 2.368 5.791 3.307 2.369 5.676 3.300 2.363 5.663 2.996 2.412 5.408 10 5.623 404 6.027 5.725 411 6.136 5.666 397 6.063 5.599 367 5.9G6 5.471 358 5.829 5.576 355 5.931 5.586 302 5.888 11 64.387 8.658 73.045 64.987 8.706 73.693 64.801 8.658 73.459 65.091 8.352 73.413 65.960 8.339 71.299 61.111 8.111 72.823 60.918 8.378 69.296 4.043 277 4.320 4.019 378 4.897 4.135 293 4.428 4.071 268 4.339 3.997 253 4.250 3.925 245 4.170 3.839 249 4.088 1 1.455 161 1.616 1.420 136 1.556 1.397 125 1.522 1.418 139 1.557 1.400 132 1.533 1.394 129 1.523 1.293 132 1.425 3.031 318 3.349 3.022 327 3.349 3.003 327 3.330 3.029 327 3.356 2.999 323 3.322 3.051 323 3.374 3.026 328 3.348 3.764 223 3.987 3.803 809 4.012 3.811 201 4.012 3.804 193 3.996 3.678 172 3.850 3.560 180 3.740 3.415 180 3.595 3.463 100 3.563 3.393 94 3.487 3.411 93 3.503 3.230 96 3.316 2.974 92 3.066 2.812 89 2.901 2.717 97 2.814 15.756 1.079 16.835 15.657 1.044 16.701 15.757 1.038 16.795 15.542 1.022 16.564 15.048 972 16.020 14.742 966 15.708 14.290 980 15.270 1.167 174 1.341 1.191 174 1.365 1.214 174 1.388 1.199 127 1.336 1.171 90 1.261 1.157 87 1.244 1.130 71 1.201 2 1.209 44 1.253 1.204 42 1.846 1.188 44 1.232 1.172 42 1.214 1.152 39 1.191 1.152 40 1.192 1.049 40 1.089 5.108 3.192 7.300 4.973 2-188 7.161 4.848 2.199 7.047 4.802 3.186 6.988 4.816 2.160 6.976 4.730 2.148 6.868 4.560 2.135 6.695 7.484 2.410 9.894 7.368 2.404 9.772 7.250 2.417 9.667 7.173 2.355 9.528 7.139 2.289 9.428 7.029 2.275 9.304 6.739 2.246 8.985 5.220 865 ■6.085 5.084 815 5.899 5.279 916 6.195 5.846 914 6.760 5.862 845 6.707 5.814 885 6.699 4.746 733 5.479 3 7.199 123 7.322 7.172 136 7.308 7.445 117 7.562 7.484 103 7.587 7.392 88 7.480 7.549 119 7.668 7.002 109 7.111 4 12.838 1.181 14.019 12.768 1.188 13.956 18.861 1.111 13.978 13.895 1.047 13.942 12.737 997 13.724 13.364 1.015 13.379 11.248 1.006 18.254 5 253.033 33.408 286.441 355.003 33.248 288.250 354.982 33.006 287.988 259.399 32.188 391.587 360.168 31.743 291.911 257.820 31.775 289.595 248.113 30.338 378.341 2.866 505 3.371 2.909 507 3.416 2.856 506 3.362 2.753 456 3.209 2.641 395 3.036 2.610 370 2.980 2.532 372 2.904 268.73?! 35.094 303.831 270.679 34.943 305.622 270.699 34.623 305.322 275.047 33.691 308.738 275.536 33.135 308.671 272.794 33.160 305.954 261.893 31.606 293.499 304.396 39.571 343.967 305.960 39.342 345.302 306.430 39.111 345.541 311.092 38.085 319.177 310.977 37.329 318.306 307.928 37.105 315.333 291.670 35.674 330.311 800 19 819 813 82 835 808 19 827 835 20 855 845 12 857 803 15 818 768 13 781 1 6.616 3.021 9.636 6.547 3.003 9.550 6.561 2.992 9.553 6.570 2.971 9.541 6.438 2.938 9.366 6.362 2.898 9.360 6.030 2.910 8.940 7.415 3.040 10.455 7.360 3.025 10.385 7.360 3.011 10.380 7.405 2.991 10.396 7.283 2.94Ü 10.223 7.165 2.013 10.078 6.798 2.923 9.721 1.933 32 1.965 1.926 35 1.961 2.029 38 2.067 1.910 32 1.942 1.923 35 1.958 1.854 27 1.881 1.734 27 1.761 2 3.926 541 4.467 3.915 545 4.460 4.038 546 4.584 4.068 544 4.612 3.894 511 4.405 3.794 506 4.300 3.528 520 4.048 3 4.041 316 4.357 3.953 328 4.281 3.924 335 4.259 3.912 324 4.236 3.771 313 4.084 3.642 307 3.949 3.457 289 3.746 4 2.351 111 2.462 2.314 117 2.431 2.260 119 2.379 2.198 116 2.314 2.100 123 2.223 2.046 133 2.179 2.045 123 2.168 5 5.217 1.266 6.483 5.305 1.271 6.576 5.254 1.267 6.521 5.101 1.276 6.377 4.876 1,264 6.140 4.701 1.273 5.974 4.556 1.303 5.859 6 2.040 245 2.285 2.027 261 2.288 1.994 223 2.217 1.983 272 2.255 2.029 271 2.300 2.041 264 2.305 2.066 284 2.350 7 4.556 808 5.364 4.481 795 5.276 4.668 777 5.445 5.498 1.223 6.721 5.493 1.207 6.700 5.572 1.239 6.811 5.168 1.170 5.333 8 31.479 6.359 37.838 81.281 6.377 37.658 31.536 6.316 87.852 32.075 6.778 38.853 31.369 6.661 38.033 30.815 6.662 37.177 29.352 6.689 85.991 8 58 4. Tábla. A betegsegélyző pénztárak havonkénti taglétszáma törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. E) Összesítés. 3 Közjogi alkatrész, Cj -i 3 Tagok létszáma — Anzahl dér MitgUeder am január 1-én január 31-én február 28-án márczius 31-én április 30-án május 31-én országrész, Jí & 1. Jdnner 31. Jdnner 28. Feber 31. Mdrz 30. Avril 31. Mai törvényhatóság 1 £ v s StaatsrechtUcher férfi mdnnlich férfi mdnnlich N Crt 'O >> o fe Besiandtheil, Landesiheil, Munizipium Cm ^ 4> ^ S)pSÍ i a o> ** féri! mdnnlich nő weiblich együtt znsamme férfi mdnnlich nő weiblich együtt znsamme. férfi -mdnnlich nő weiblich együtt znsamme férfi mdnnlich nő weiblich együtt znsamme nő weiblich g Hl ff 8 nő weiblich együtt znsamme e) Tisza bal partja. 1 Békés vm 6 4.892 99 4.991 4.881 102 4.983 5.002 94 5.096 5.166 122 5.288 5.320 140 5.460 5.441 ni 5.552 2 Bihar » 3 643 8 '645 708 2 710 665 2 667 1.082 2 1.084 1.064 2 1.066 926 2 928 N.-Várad thj. v. . . 4 7.313 481 7.794 7.297 465 7.762 7.635 432 8.067 8.238 472 8.710 8.656 761 9.417 9.289 964 10.253 együtt . . . 7 7.956 483 8.439 8.005 467 8.472 8.300 434 8.734 9.320 474 9.794 9.720 763 10.483 10.215 966 11.181 3 Hajdú vm — — — — — — — — — — — — — — — — —- — — Debreozen thj. v. . 6 5.709 1.703 6.812 5.143 1.692 6.835 5.152 1.702 6.854 5.344 1.694 7.038 5.422 1.676 7.098 5.494 1.680 7.174 együtt . . . 6 5.109 1.703 6.812 5.143 1.692 6.835 5.152 1.702 6.854 5.344 1.694 7.038 5.422 1.676 7.098 5.494 1.680 7.174 4 Máramaros vm. . . . 3 2.328 58 2.386 2.324 38 2.362 2.321 35 2.356 2.395 43 2.438 2.394 40 2.434 2.470 41 2.511 5 Szabolcs ' » ... 2 2.053 6 2.059 2.077 8 2.085 2.103 10 2.113 2.132 12 2.144 2.182 10 2.192 2.264 9 2.273 6 Szatmár » •• . . 4 1.767 47 1.814 1.861 43 1.904 1.784 39 1.823 1.784 41 1.825 1.828 58 1.886 1.879 74 1.953 Sz.-Németi thj. v. . 3 3.319 44 2.363 1.946 23 1.968 1.926 26 1.952 2.227 28 2.255 2.283 39 2.322 2.335 42 2.377 együtt . . . 7 4.086 91 4.177 3.807 65 3.872 3.710 65 3.775 4.011 69 4.080 4.111 97 4.208 4.214 116 4.330 7 8 Szilágy vm. .... Ugocsa » .... 1 984 56 1.040 953 57 1.010 990 61 1.051 1.046 59 1.105 1.137 82 1.219 1.162 81 1.243 Összesen . . . 32 27.408 2.496 29.904 27.190 2.429 29.619 27.578 2.401 29.979 29.414 2.473 31.887 80.286 2.808 33.094 81.260 3.004 34.264 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm 3 1.969 ■ 38 2.007 1.977 39 8.016 1.991 39 2-030 1.981 39 2.020 2.212 64 2.276 2.278 69 2.347 Arad thj. v. - . . 3 7.131 1.117 ■8.348 7.061 901 7.962 7.403 909 8.312 7.599 884 8.483 7.905 877 8.782 8.103 878 8.981 együtt . . 6 9.100 1.155 10.255 9.038 940 9.978 9.394 948 10.342 9.580 923 10.503 10.117 941 11.058 10.381 947 11.328 2 Csanád vm 2 2.043 297 2.340 2.117 266 2.383 1.979 171 2.150 1.997 171 2.168 2.237 219 2.456 2.288 246 2.534 3 Krassó-Szörény vm. . 8 2.988 115 3.103 2.901 123 3.024 3.009 126 3.135 3.389 123 3.512 3.437 223 3.660 3.557 236 3.793 4 Temes vm. 6 1.879 434 2.313 1.786 432 2.218 1.764 431 2.195 1.816 425 2.241 1.852 424 2.276 1.843 429 2.272 Temesvár thj. v. 8 6.778 2.312 9.090 6.785 2.312 9.097 6.830 8.343 9.173 6.918 2.329 9.247 7.307 2.439 9.746 7.529 2.500 10.029 Versecz thj. v. . . 1 3.618 350 2.968 2.614 372 2.986 2.710 310 3.020 2.743 334 3.077 2.817 329 3.146 2.993 307 3.300 együtt . . 15 11.275 3.096 14.371 11.185 3.116 14.301 11.304 3.084 14.388 11.477 3.088 14.565 11.976 3.192 15.168 12,365 3.236 15.601 5 Torontál vm 8 5.793 280 6.012 5.766 227 5.993 5.851 208 6.059 6.050 219 6.269 6.501 262 6.763 7.050 310 7.360 Pancsova thj. v. . . 5 3.142 335 2.467 2.085 318 3.403 2.041 318 2.359 2.027 305 2.332 1.974 292 2.266 2.035 370 2.405 együtt . . 13 7.934 545 8.479 7.851 545 8.396 7.892 526 8.418 8.077 524 8.601 8.475 554 9.029 9.085 680 9.765 Összesen . . 44 33.340 5.208 38.548 33.092 4.990 38.082 33.678 4.855 38.433 34.520 4.829 39.849 36.242 5.129 41.371 37.676 6.345 43 021 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm. . . . 4 1.107 10 1.117 1.014 11 1.025 1.053 11 1.064 1.089 12 1.101 1.114 11 1.125 1.129 13 1.142 2 Besztercze-Naszód vm. 4 1.289 87 1.376 1.179 84 1.263 1.223 83 1.306 1.147 80 1.227 1.213 84 1.297 1.698 128 1.826 3 Brassó vm 2 3.988 694 4.682 4.093 745 4.838 4.070 758 4.828 4.300 765 5.065 4.455 764 5.219 4.642 779 5.421 4 Csik » 2 856 31 887 923 31 954 924 31 955 963 32 995 1.001 32 1.033 1.019 32 1.051 5 Fogaras » 3 1.008 241 1.249 1.014 239 1.253 1.024 238 1.262 1.055 237 1.292 1.088 246 1.334 1.120 273 1.393 6 Háromszék vm. . . . 4 2.056 68 2.124 2.169 74 2.243 2.080 72 2.152 2.098 75 2,173 2.061 72 2.133 2,049 76 2.125 7 Hunyad » ... 3 2.813 108 2.921 2.462 105 2.567 2.451 106 2.557 2.407 106 2.513 2.474 105 2.579 2.499 108 2.607 8 Kis-Küküllő » ... — —r — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » ... 1 569 40 609 5 72 35 607 572 30 603 624 30 654 641 30 671 640 22 662 Kolozsvár thj. v. . 3 2.890 1.106 3.996 2.913 1.109 4.022 2.894 1.106 4.000 2.924 1.107 4.031 2.933 1.113 4.046 3.056 1.104 4.160 együtt . . 4 3.459 1.146 4.605 3.485 1.144 4.629 3.466 , 1.136 4.602 3.548 1.137 4.685 3,574 1.143 4.717 3.696 1.126 4.822 10 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — — • — — ■ — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. 2 2.743 97 2.840 2.691 94 2.785 2.701 95 2.796 2.725 92 2.817 3.086 100 3.186 3.427 99 3.526 együtt . . 2 2.743 97 2.840 2.691 94 2.785 2.701 95 2.796 2.725 92 2.817 3.086 100 3.186 3.427 99 3.526 11 Nagy-Küküllő vm.’ . . 1 1.613 11,1 1.724 1.695 113 1.808 1.697 113 1.810 1.711 114 1.825 1.767 112 1.879 1.804 112 1.916 12 Szeben vm 2 4.136 665 4.801 4.135 703 4,838 4.096 716 4.812 4.104 729 4.833 4.321 718 5.039 4.386 714 5.100 13 Szolnok-Doboka vm. . 3 2.326 83 2.409 2.302 98 2.400 2.219 98 2.317 2.310 97 2.407 2.429 105 2.534 2.494 116 2.610 14 Torda-Aranyos vm. . 1 1.253 64 1.317 1.252 63 1.315 1.265 62 1.327 1.344 66 1.410 1.311 67 1.378 1.276 75 1.351 15 Udvarhely » 1 935 103 1.038 930 102 1.032 936 100 1.036 958 98 1.056 965 97 1.062 1.074 95 1.169 Összesen . . 86 29.582 3.508 33.090 29.344 3.606 32.950 29.205 3.619 32.824 29.759 3 640 33.399 30.859 3.656 34.615 32.313 3.746 36.059 h) Fiume v. és kér. . 4 6.225 3.049 9.274 6363 3.023 9,386 6 445 3.047 9.492 6.417 3.066 9.483 6.578 3.130 9.708 6.553 3.229 9.782 Magyarország összesen II. Horv.-Szlav.-orsz. 431 504.723 71.896 576.618 602.015 71.115 573130 506.049 70.879 576.938 532.991 76.338 609,829 547.211 78.544 625.75a 559.289 79.970 639,259 1 Belovár-Kőrös vm. . . 1 1.902 7 1.909 1.851 7 1.858 1.858 7 1.865 1.868 7 1.875 1.951 11 1.962 2.151 11 2.162 2 Lika-Krbava » . . 1 9 244 253 8 245 253 8 247 255 8 248 256 8 249 257 9 249 258 3 Modrus-Fiume » . . 1 1.982 404 2.386 2.001 417 2.418 2.069 446 2.515 2.196 457 2.653 2.295 454 2.749 2.431 459 2.890 4 Pozsega vm 3 1.738 62 1.800 1.754 53 1.807 1.833 55 1.888 1.954 60 ■2.014 2,008 63 2.071 2.022 70 2.092 5 Szeréin » .... 5 4.450 452 4.902 4.396 386 4.682 4.509 301 4.810 4.759 378 5.137 5.000 441 5.441 5.086 450 5.536 Zimony thj. v. 7 1.364 163 1.526 1.356 162 1.518 1.341 51 1.392 1.381 51 1.432 1.459 61 1.520 1.521 82 1.603 együtt . . 6 5.814 614 6.428 5.752 448 6.200 5.850 352 6.202 6.140 429 6.569 6,459 502 6.961 6.607 532 7.139 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . 7 1.715 149 1.864 1.753 138 1.880 1.690 123 1.813 1.700 124 1.824 1.790 174 1.964 2.101 150 2.251 együtt . . 1 1.715 149 1.864 1.752 128 1.880 1.690 123 1.813 1.700 124 1.824 1.790 174 1.964 2.101 150 2.25) 7 Verőcze vm 3 3.019 33 2.052 2.081 32 2.113 8.277 30 2.307 2.359 31 2.390 2.473 54 2.527 2.674 66 2.740 Eszék, thj. v. . . . ,3 4.787 573 5.360 4.736 466 5.202 4.679 463 5.142 4.932 476 5.408 5.245 512 5.757 5.162 506 5.668 együtt . . 4 6;806 606 7.412 6.817 498 7.315 6.956 493 7.449 7.291 507 7.798 7.718 566 8.284 7.8.36 572 8.408 8 Zágráb vm 5 8.630 777 3.407 2.577 762 3.339 3.146 756 2.902 2.214 757 2.971 2.410 743 3.153 2.517 751 3.268 Zágráb thj. v. . . . 5 8.046 1.737 9.783 8.090 1.747 9.837 8.146 1.738 9.884 8.320 1.777 10.097 9.043 1.882 10.925 9.537 1.929 11.466 együtt . . 5 10.676 2.514 13.190 10.667 2.509 13.176 10.292 2.494 12.786 10.534 2.534 13.068 11.453 2.625 14.078 12.054 2.680 14.734 Összesen . . 22 30.642 4.600 35.242 30.602 4.305 34.907 30.666 4217 34.773 31.691 4.366 36.057 33.682 4.644 38.326 35.211 4.723 39.934 Magy. kor. orsz. ossz. 153 535.365 76.495 611.860 632.617 75.420 608.037 536.605 76.096 611.701 564.682 80.704 645.386 580.893 83.188 664.081 594.500 84.693 679.193 59 4. Tabella. Monatliche Mitgliederzahl dér Krankenkassen im Jahre 1898 nácit Municipien und nácit Charakter dér Kassen. E) Summining. Tagok létszáma — Anzdhl dér Milglieder am junius 30-án 30. Juni julius 31-én 31. Juli augusztus 31-én 31. August szeptember 30-án 30. September október 31-én 3J, Október november 30-án 30. November deczember 31-én 31. Dezember férfi mdnnlich nő weiblich s |i °o férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen 5.453 95 5,548 5.331 129 5.460 5.352 126 5.478 5.356 147 5.503 5.330 154 5.484 5.292 124 5.416 5.167 112 5.279 1 762 í. 764 1.320 2 1.322 1.273 1 1.274 1.128 1 1.129 1.183 7 1.184 1.267 1 1.266 1.236 1 1.237 2 9.05h 86C 9.915 9.046 856 9.904 9.325 855 10.186 8.637 645 9.282 7.866 522 8.386 7.408 517 7.925 7.400 493 7.899 9.815 862 10.677 10.366 860 11.226 10.598 856 11.454 9.765 646 10.411 9.049 523 9.572 8.675 518 9.193 8.642 494 9.136 5.536 1.636 7.174 5.560 1.645 7.203 5.639 1.646 7.285 5,684 1.660 7.344 5.627 1.656 7.285 5.685 1.717 7.402 5.481 1.720 7.201 3 5.536 1.638 7.174 5.560 1.643 7.203 5.639 1.646 7.285 5.684 1.660 7.344 5.627 1.658 7.285 5.685 1.717 7.402 5.481 1.720 7.201 2.407 44 2.451 2.308 39 2.347 2.254 42 2.296 2.223 40 2.263 2.174 32 2.206 2.191 34 2.225 2.153 29 2.182 4 2.396 IC 2.406 2.472 7 • 2.479 2.548 10 2.558 2.494 8 2.502 2.373 12 2.385 2.184 10 2.194 2.082 11 2.093 5 1.901 74 1.975 1.878 64 1.942 1.824 62 1.886 1.856 55 1.911 1.757 42 1.799 1.818 45 1.863 1.722 50 1.772 6 2.424 35 2.457 2.410 41 2.451 2.329 41 2.376 2.364 41 2.405 2.240 24 2.264 2.194 26 2-220 2.213 92 2.305 4.325 107 4.432 4.288 105 4.393 4.153 103 4.256 4.220 9b 4.31b 3.997 66 4.063 4.012 71 4.083 3.935 142 4.077 1.132 82 1.214 1.116 78 1.194 1.129 73 1.202 1.086 65 1.151 1.071 67 1.138 1.061 69 1.130 1.061 69 1.130 7 8 31.064 2.838 33.902 31.441 2.861 34.302 31.673 2.851 34.529 30.828 2.662 33,490 29.621 2.512 32.133 29.100 2.543 31.643 28.521 2.577 31.098 2.28S 72 2.360 2.266 72 2.336 2-252 74 2.326 2.225 71 2.296 2.259 63 2.322 2.250 61 2.311 2.126 61 2.187 1 8.521 866 9.387 8.639 841 9.480 8.615 889 9.50i 8.932 874 9.806 8.845 843 9.688 9.022 837 9.859 8.018 795 8.813 10.809 938 11.747 10.905 913 11.818 10.867 963 11.83C 11.157 945 12.102 11.104 906 12.010 11.272 898 12.170 10.144 856 11.000 2.325 270 2.595 2.238 291 2,529 2.564 318 2.882 2.562 367 2.929 2.523 367 2.890 2.506 333 2.839 2.171 279 2.450 2 3.585 249 3.834 3.629 242 3.871 3.601 253 3.854 3.645 245 3.890 3.590 143 3.733 3.795 144 3.939 3.538 155 3.693 3 1.818 423 2.341 1.807 429 2.236 1.837 421 2.26 6 1.832 417 2.249 1.818 421 2.239 1.806 420 2.226 1.773 425 2-196 4 7.605 2.559 10.164 7.756 2.654 10.41b 8.269 2.709 10.976 7.691 2.529 10.220 7.612 2.469 10.081 7.697 2.497 10.194 7.568 2.503 10.071 2.968 309 3.277 3.002 323 3.325 2.872 299 3.171 2.987 288 3.275 2.983 296 3.279 3.021 302 3.323 3.043 290 3.333 12.39) 3.291 15.682 12.565 3.406 15.971 12.978 3.429 ■16.407 12.510 3.234 15.744 12.413 3.186 15.599 12.524 3.219 15.743 12.384 3.218 15.602 7.460 380 7.840 7.298 336 7.634 7.451 340 7.791 7.424 363 7.787 7.402 345 7.747 7.163 314 7.477 6.856 323 7-179 5 2.049 370 2.419 2.037 383 2.420 2.045 374 2.419 2.085 367 2.452 2-227 354 2.581 2.111 319 2.430 2.087 318 2.405 9.509 750 10.259 9.335 719 10.054 9.496 714 10.210 9.509 730 10.239 9.629 699 10.328 9.274 633 9.907 8.943 641 9.584 38.619 5.498 44.117 38.672 5.571 44.243 39.506 6.677 45.183 39.383 5.521 44.904 39.259 5.301 44.660 39.371 5.227 44.698 37.180 5.149 42.829 1.102 13 1.115 1.317 16 1.333 1.250 17 1.267 1.248 16 1.264 1.225 13 1.238 1.219 13 1.232 1.219 12 1.231 1 1.774 130 1.904 1.736 127 1.863 1.787 126 1.913 1.714 122 1.836 1.680 120 1.800 1.260 68 1.328 1.323 64 1.387 2 4.695 784 5.479 4.666 773 5.439 4.707 695 5.402 4,882 857 5.739 5.316 1.104 6.420 4.956 1.044 6.000 4.337 763 5.100 3 1.018 32 1.050 1.025 32 1.057 985 33 1.018 938 32 970 935 33 968 943 33 976 945 34 979 4 1.122 289 1.411 1.136 276 1.412 1.152 272 1.424 1.120 238 1.358 1.097 226 1.323 1.045 202 1.247 1.028 203 1.231 5 2.020 281 2.301 •2.006 285 2.291 1.978 291 2.269 1.945 306 2.251 1.923 308 2.231 1.917 306 2.223 1.884 306 2.190 6 2.441 112 2.553 2.355 115 2.470 2.394 115 2.509 2.367 112 2.479 2.332 110 2.442 2.348 106 2.454 1.998 108 2.106 7 8 643 22 665 643 22 665 643 22 665 600 18 618 604 S 612 598 — 598 592 — 592 9 3.252 1.129 4.381 3.224 1.171 4.395 3.251 1.186 4.437 3.439 1.190 4.629 3.240 1.142 4.382 3.212 1.146 4.358 3.180 1.146 4.326 3.895 1.151 5.046 3.867 1.193 5.060 3.894 1.208 5.102 4.039 1.208 5.247 3.844 1.150 4.994 3.810 1.146 4.956 3.772 1.146 4.918 10 3.410 106 3.516 3.371 105 3.476 3.244 102 3.346 3.226 103 3.329 3.107 96 3.203 2.851 91 2.942 2.644 95 2.739 3.410 106 3.516 3.371 105 3.476 3.244 102 3.346 3.226 103 3.329 3.107 96 3.203 2.851 91 2,942 2.644 95 2.739 1.881 111 1.992 1.870 108 1.978 1.877 105 1.982 1.869 102 1.971 1.880 100 1.980 1.841 99 1.940 1.839 99 1.938 11 4.449 735 5.184 4.448 738 5.186 4.425 731 5.156 4.409 722 5.131 4.419 720 5.139 4.306 725 5.031 4.147 717 4.864 12 2.528 118 2.646 2.553 107 2.660 2.511 112 2.623 2.379 103 2.482 2.340 100 2.440 2.265 99 2.364 2.182 91 2.273 13 1.330 73 1.403 1.222 69 1.291 1.280 64 1.344 1.262 47 1.309 1.310 56 1.366 1.263 53 1.316 1.302 ■ 49 1.351 14 1.058 96 1.154 1.022 97 1.119 1.006 97 1.103 1.006 93 1.099 1.003 94 1.097 911 93 1.004 832 97 929 15 32.723 4.031 36.754 32.594 4.041 36.635 82.490 3.968 36.458 32.404 4.061 36.465 32.411 4.230 36.641 30.935 4.078 35.013 29.452 3.784 33.236 6.651 3.184 9.835 6.638 8.052 9.690 6.922 8.085 10.007 6.960 3.123 10.083 6.771 3.155 9.926 7.123 3.222 10.345 6.828 3.214 10.042 666.828 81.429 648.257 568.944 81.159 650.103 571.096 80.898 651.994 576.474 79.635 656.109 575.103 78.455 653.558 567,145 78,443 645.588 541.364 75.932 617.296 2.143 11 2.154 2.156 11 2.167 2.135 9 2.144 2.080 9 2.089 2.072 5 2.077 2.058 5 2.063 1.905 5 1.910 1 9 247 256 9 246 255 9 248 257 10 249 259 10 250 260 10 249 259 10 248 258 2 2.449 457 2.006 2.516 475 2.901 2.573 472 3.045 2.542 484 3.026 2.540 483 3.023 2.639 502 3.141 2.761 497 3.258 3 2.044 68 2.112 2.198 73 2.271 2.235 73 2.308 2.248 71 2.319 2.293 67 2.360 2.494 79 2.573 2.187 63 2.250 4 5.233 468 5 701 5.156 477 5.633 5.011 464 5.475 5.075 429 5.504 4.956 424 5.380 4.903 439 5.342 4.746 445 5.191 5 1.627 80 1.707 1.741 85 1.826 1.739 85 1.824 1.548 70 1.618 1.459 56 1.515 1.451 50 1.501 1.484 49 1.533 6.860 548 7.408 6.897 562 7.459 6.750 549 7.299 6.623 499 7.122 6.415 480 6.895 6.354 489 6.843 6.230 494 6.724 6 2.119 156 2.275 2.038 113 2.151 1.981 175 2.156 1.815 178 1.993 1.901 126 2.027 1.982 126 2.108 1.992 149 2.141 2.119 156 2.275 2.038 113 2.151 1.981 175 2.156 1.815 178 1.993 1.901 126 2.027 1.982 126 2.108 1.992 149 2.141 2.844 73 2.917 2-966 82 3.048 2.994 74 3.068 3.052 78 3.130 3.150 83 3.233 3.235 72 3.307 2.639 32 2.671 7 5.214 507 5.721 4.963 485 5.448 5.076 475 5.551 5.158 476 5.634 4.940 487 5.427 4.993 490 5.483 4.531 556 5.087 8.058 580 8.638 7.929 567 8.496 8.070 549 8.619 8.210 554 8.764 8.090 570 8.660 8.228 562 8.790 7.170 588 7.758 8 2.944 745 3.689 3.158 753 3.911 2.978 76.5 3.741 2.823 755 3.578 2.695 766 3.461 2.687 762 3.449 2.590 753 3.343 9.808 2.061 11.869 9.817 2.056 11.873 10.097 2.142 12.239 10.115 2.140 12.255 10.157 2.081 12.238 9.629 1.996 11.625 9.314 2-010 11.324 12.752 2.806 15.558 12.975 2.809 15.784 13.075 2.905 15.980 12.938 2.895 15.833 12.852 2.847 15.699 12.316 2.758 15.074 11.904 2.763 14.667 36.434 4.873 41.307 36.718 4.856 41.674 36.828| 4.980 41.808 36.466 4.939 41.405 36.173 4.828 41.001 36.081 4.770 40.851 34.169 4.807 38.966 603.262 36.302 689.564 605.662. 36.015 691.677 607.92485.878 693.802 612.94ojs4.574 697.514 S11.276 >13.283 694.559 603.226 83.213 686.439 575.523 80.73Í) 656.262 8* Folyó szám — Lauf, Zahl Folyó szám — Lati}. Zahi 60 5. tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 18Q8-ban. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. Jtíeveteiek koronákban — Einnáhmen in Kronen a g a p tagjárulékok — MHgliederbeitrage & | 8 >8 Közjogi alkatrész, 01 Q a g kötelezett tagok után nach den versicherungspflichtigen Mitgliedern G i N ^ tn vi 12 > ÍP '<ü *° s G S S o., QS n ^ n q O) 03 ri* *2 2 S IS|I 8 •C 1? országrész, törvényhatóság Staaísrechílicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium 2 aí •§ | — £ a munka- adók seitens dér Arbeiis- geher a tagok seitens dér Mitglieder összesen zusammen együtt ins- ges amint 2|§ o|.§ fco.s S 3(5? co , -S CD N G v ‘II ■■(D O ^ ö ? :G -i5 X CQ O G 5 s *o § X ^ ••O is G Q £ :0 S Xi Q a> q H 8 X lg >> si bC o a> co 8 G g a> 8 N %| > > S '®rO k « Q *0 5- Co csj cá co S6Ő a> 8 8 hD 8 a) =2 N ö t/l vi 8 :0 Sül 2 q részéről cs 'O ^ § ^ <o - q b<\ :0 § 'O CS v. LC ^ :0 s § o ccJ O g % |.5 ■S M CD 8 N 8 V) Co tfl S :Q ** I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm i 500 1.000 1.500 — 1.500 — — — 34 — — 800 2.334 78 2.412 Bars » 2 8.554 15.1.36 23.690 682 24.372 2 268 4 235 — — 287 25.168 5.464 30.632 Esztergom vm. ...... 1 11.496 20.636 32.132 291 32.423 — 14 179 612 — — 605 33.833 2.140 35.973 Hont » 1 9.278 12.201 21.479 219 31.698 6 836 — 30 — — 495 22.465 3.011 25.476 Selmecz- és Bélab. thj.v. . 1 3.891 5.781 8.672 250 8.922 5 158 — ' — 278 9.363 874 10.237 együtt . . . 2 12.169 17.982 30.151 469 30.620 11 394 — 30 — — 773 31.828 3.885 35.713 Liptó vm • . 1 5.556 9.973 15.529 8 15.537 — 226 — 296 — 5.054 273 21.386 758 22.144 Nógrád vm 2 11.227 22.558 33.785 105 33.890 2 202 100 98 — — 366 34.658 1.174 35.832 Nyitra » 4 19.437 35.221 54.658 962 55.620 12 450 70 608 — 3.261 1.767 61.788 1.764 63.552 Pozsony » 7 5.941 11.876 17.817 453 18.270 739 — — — — 216 19.225 385 19.610 Pozsony thj. v 1 69.954 113.479 183.433 7.701 191.134 54 896 — 1.134 — — 3.909 196.527 2.618 199.145 együtt . . . 2 75.895 125.355 201.250 8.154 209.404 54 1.035 — 1.134 — — 4.125 215.752 3.003 218.755 Trencsén vm. . 2 8.513 18.105 26.618 412 27.030 — 379 — 64 —- 300 216 27.989 841 28.830 Turócz » 1 4.019 5.032 9.051 72 9.123 1 45 — 46 — — 93 9.308 336 9.644 Zólyom » 1 18.919 36.189 55.108 392 55.500 144 936 697 — — 3.118 60.395 721 61.116 Összesen . . . 1!) 176.285 307.187 483.472 11.547 495.019 82 3.157 1.289 3.854 — 8.615 12.423 524.439 20.164 544.603 b) Duna jobb partja. Baranya vm. ....... 7 4.393 11.178 15.571 264 15.835 — 162 50 152 — — 137 16.336 1.125 17.461 Pécs thj. v. 1 17.276 28.176 45.452 1.385 46.837 10 . 154 350 183 — — 30 47.464 2.878 50.342 együtt . . . 2 21.669 39.354 61.023 1.649 62.672 10 316 300 335 — — 167 63.800 4.003 67.803 Fejér vm — — — — — — — — — — — — — 425 — Sz.-Fejérvár thj. v. ... 1 10.711 21.421 33.132 175 32.307 8 355 — 41 — — 10 32.715 33.140 együtt . . . 1 10,711 21.421 32.132 175 32.307 2 355 — 41 — — 10 32.715 425 33.140 Gvőr vm — — — — — — — — — — — — — — — Győr thj. v. ...... 1 4.331 8.643 12.964 19 12.983 — 40 — 94 — — 407 13.524 2.724 16.248 együtt . . ~i 4.321 8.643 12.964 19 12.983 — 40 — 94 — — 407 13.524 2.724 16.248 Komárom vm — — — — — — — — — — — — — — — Komárom thj. v 1 6.433 12.866 19.299 237 19.556 228 — — 198 — 3.369 235 23.586 1.345 24.931 együtt . . . 1 6.433 12.866 19.299 257 19.556 228 — — 198 — 3.369 235 23.586 1.345 24.931 Moson vm 1 9.227 12.442 21.669 675 22.344 3 32 102 10 — — 207 .22.698 1.347 24.045 Somogy » 1 7.058 14.117 21.175 240 21.415 2 78 — 113 — — 1.805 23.413 968 24.381 Sopron » — — — — — — — — — — — — — — — — Sopron thj. v 1 24.287 46.921 71.208 854 72.068 — 323 — 68 — — 3.230 75.372 51 75.623 együtt . . . 1 24.287 46.921 71.208 854 72.062 — 222 — 58 — — 3.230 75.572 51 75.623 Tolna vm 1 7.716 23.556 31.272 431 31.703 3 726 — 843 — — 74 33.349 1.914 35.263 Vas » 2 11.233 23.241 34.474 553 35.027 4 163 — 178 — — 543 35.915 2.622 38.537 Veszprém vm 2 10.421 18.973 29.394 377 29.771 ' 4 256 120 141 — —» 179 30.471 1.450 31.921 Zala » ...... 2 12.934 25.864 38.798 606 39.404 8 850 — — — — 570 40.832 5.321 46.153 Összesen . . . 16 126.010 247.398 378.408 5.836 379.244 264 3.038 622 2.011 — 3.369 7.427 395.875 22.170 418.045 c) Duna-Tisza köze. Báos-Bodrog vm 1 3.843 4.786 8.629 227 8.856 7 88 — 5 — — 213 9.169 260 9.429 Baja thj. v 1 3.152 6.305 9.457 334 9.701 3 93 — 174 — — 71 10.134 92 10.226 Szabadka thj. v 1 6.837 13.673 20.510 — 20.510 2 169 22 63 — — 251 21.017 4.956 25.973 Újvidék thj. v 1 12.190 34.443 36.633 59 36.691 3 221 6 294 — — 1.462 38.676 1.438 40.114 Zombor thj. v 1 6.734 10.873 17.597 — 17.597 — 530 — 151 — — 224 18.502 1.834 20.356 együtt . . . 5 32.740 00.079 92.825 620 93.445 16 1.101 28 687 — — 2.221 97.498 8.600 106.098 Csongrád vm 1 1.614 3.228 4.842 37 4.879 20 — 108 — — 89 5.096 246 5.342 Hódm.-Vásárh. thj. v. . . 1 3.839 7.677 11.516 33 11.548 — 80 — 175 — — 44 11.847 1.461 13.308 Szeged thj. v 1 13.435 24.870 37.305 14.634 51.939 — 4 — — — — 364 52.307 1.013 53.320 együtt . . . 3 17.888 35,775 53.663 14.703 68.366 — 104 283 — — 497 69.250 2.720 71.970 Heves vm 2 13.179 23.946 37.125 549 37.674 312 — 79 — 1.499 1.850 41.414 1.223 42.637 Jász-N.-K.-Szolnok vm. . . . 2 17.754 24.702 42.456 42 42.498 — 311 114 140 — 5.294 722 49.079 1.954 51.033 Pest-Pilis-Solt-K.-K. » . . . 2 8.646 17.291 25.937 506 26.44b — 309 30 46 — — 411 27.239 1.075 28.314 Budapest székes főváros . 1 358.451 716.903 1,075.354 10.077 1,085.431 44 1.348 — 6.421 — — 22.530 1,115.674 10.374 1,126.048 Kecskemét thj. v 1 7.256 9.039 16.295 366 16.661 — 40 — 00 — 339 239 17.369 368 17.737 együtt . . . 4 374.353 743.233 1,117.586 10.949 1,128.535 44 1.597 30 6.557 — 339 23.180 1,160.282 11.817 1,172.099 Összesen . . . 16 455.920 887.735 1,343.655 26.863 1,370518 60 3.425 172 7.746 — 7.132 28.470 1,417.523 26.314 1,443,837 cl) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 1 2.895 2.443 5.336 — 5.338 — 118 — 21 — — 67 5.538 951 6.489 Kassa thj. v 1 10.016 20.546 30.562 — 30.562 — 203 — 139 — — 200 31-104 7.224 38328 együtt . . . 2 12.911 22.989 35.900 — 35.900 — 315 — 160 — - 267 36.642 8.175 44.817 Bereg vm 2 4.515 6.366 10.881 — 10.881 51 — 33 — 165 11.130 1.602 12.732 Borsod » 1 11.184 21.925 33.109 665 33.774 — 62 — 248 — — 329 34.413 1.246 35.Ö5Ö Gömör » 2 7.751 17.433 25.184 181 25.365 12 378 — 71 — — 258 26.084 2.013 28.097 Sáros » 1 2.541 4.214 6.755 87 6.842 — 36 — 4 — — 137 7.019 710 7.729 Szepes » . . ..... 3 14.488 23.754 38.242 279 38.521 10 134 — 144 • — 364 39.173 1.696 40.869 Ung » 1 2.876 5.761 8.637 456 9.093 2 — — 6 — — 46 9.147 666 9.813 Zemplén vm 2 9,919 17.341 27.260 19 27.279 — 71 — . 290 — — 451 28.091 177 28.268 Összesen . . . 14 66.185 119.783 186.968 1.687 187.655 24 1.047 — 956 — — 2.017 191.699 16.285 207.984 61 5. Tabelle. Einnáhmen und Ausgaben dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. A) Bezirks-Krankenkassen. Kiadások koronákban - - Ausgaben in Kronen Bevételi többlet koronák- ban Einnahms- Überschuss in Kronen Folyó szám — Lauf. Zahl | Tagok segélyezése — Leistungen an Mitglieder Igazgatási költségek tőkeelhelyezés angelegtes Kapital adósság- törlesztés Schuldentílgung egyéb kiadások , sonstige Ausgaben főösszeg Hauptsumme táppénz, gyermek- ágyi segély FJlegegelder, Kindbett- Unterstützung bábapénz Hebammengelder kórházba szállítás és ápolási díjak Spitalstransp.-Kosteu u. Verpjlegsgebiihreu gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzneien und Heil- mittel temetkezési segély Leichenhestathmgs- Unterstützung orvosok Arzte szülésznők Hebammeu egyéb segélyezés sonstige Leistungen összesen zusammen tisztviselők éo szolgák Beamteu und Diener irodafelszerelés, házbér, stb. Kanzleicinrichtung, Hauszins u. dgl. Összesen zusammen 264 106 162 24 253 809 1.014 73 1.087 481 » 2.377 35 ] 6.072 30 763 5.052 614 4.720 — — 17.251 4.444 2.019 6.463 5.546 500 222 29.982 650 2 7.008 155 3.338 6.604 1.342 6.833 — — 25.280 4.51! 2.427 6.938 2.832 35.050 923 3 3.989 — 1.054 3.356 344 4.313 — 525 13.581 3.503 871 4.374 6.268 17 24.240 1.236 4 2.343 — 289 1.991 256 840 — — 5.719 1.700 404 2.104 1.800 — 29 9.652 585 6.332 — 1.343 5.347 600 5.153 — 525 19.300 5.203 1.275 6.478 8.068 — 46 33.892 1.821 3.811 — 857 2.405 285 2.827 12 190 10.387 2.602 850 3.452 4.144 2.631 154 20.768 1.376 5 6.455 — 5.232 7.240 674 6.550 — — 26.151 6.812 1.266 8.078 441 230 43 34.943 889 6 12.225 218 4.587 13.240 949 13.073 60 — 44.352 12.944 3.807 16.751 207 104 61.414 2.138 4.745 69 1.478 3.090 432 3.204 — — 13.018 4.271 1.229 5.500 745 19.263 347 8 81.216 2.164 14.220 22.202 4.510 18.910 — 148 143.370 24.013 8.084 32.097 6.765 12.530 270 195.032 4.113 85.961 2.233 15.698 25.292 4.942 22.114 — 148 156.388 28.284 9.313 37.597 7.510 12.530 270 214.295 4.460 6.567 18 2.099 5.152 449 5.588 178 — 20.051 4.951 2.200 7.151 866 _ 137 28.205 625 9 1.777 — 128 2.225 165 1.514 — — 5.809 1.437 496 1.933 1.690 8 9.440 204 10 19.449 264 2.388 13.740 1.703 9.384 264 — 47.192 5.284 3.241 8.525 4.597 — 437 60.751 365 n 455.921 2.918 36.639 86.459 11.747 78.009 514 863 372.970 77.486 26.967 104.453 36,382 15.891 1.421 531.117 13.486 3.141 — 1.107 3.393 156 4.029 60 11.886 3.709 663 4.372 82 187 16.527 934 1 14.436 54 3.709 10.689 656 5.551 — 154 35.249 6.443 1.878 8.321 6.302 — 49.872 470 17.577 54 4.816 14.082 812 9.580 60 154 47.135 10.152 2.541 12.693 6.384 — 187 66.399 1.404 6.245 — 2.390 5.915 380 6.675 42 — 21.647 7.981 1.543 9.524 240 — 174 31.585 1.555 2 6.245 2.390 5.915 380 6.675 42 — 21.647 7.981 1.543 9.524 240 — 174 31.585 1.555 3.252 20 380 1.337 279 1.582 — 6.850 4.683 1.185 5.868 2.953 — 23 15.694 554 3 3.252 20 380 1.337 279 1.582 — — 6.850 4.683 1.185 5.868 2.953 — 23 15.694 554 4.823 12 1.796 3.550 568 3.224 12 — 13.985 4.032 983 5.015 4.597 266 23.863 1.068 4 4.823 12 1.796 3.550 568 3.224 12 — 13.985 4.032 983 5.015 4.597 — 266 23.863 1.068 5.421 — 2.376 2.869 580 5.429 — 40 16.715 4.074 — 4.074 1.061 1.752 23.602 443 5 5.557 70 1.893 3.044 288 6.612 — — 17.464 5.194 1.340 6.534 341 — 18 24.357 24 G 25.886 — 6.856 9.971 1.314 11.365 465 — 55.857 12.324 2.396 14.720 1.979 11 72.567 3.056 7 25.886 — 6.856 9.971 1.314 11.365 465 — 55.857 12.324 2.396 14.720 1.979 — 11 72.567 3.056 6.348 35 2.333 4.875 380 5.192 — 1.229 20.392 7.298 1.374 8.672 3.393 _ 115 32.572 2.691 8 10.032 66 1.048 5.6Ö8 540 4.101 — 94 21.549 9.272 4.730 14.002 1.493 362 175 37.581 956 9 3.655 47 1.130 4.509 278 5.331 — 45 14.995 9.553 1.820 11.373 2.189 389 28.946 2.975 10 9.773 58 4.728 8.431 703 6.090 22 — 29.805 8.716 1.736 10.452 ■ 2.844 250 1.179 44.530 1.623 n 98.569 362 29.746 64.251 6.122 65.181 601 1.562 266.394 83.279 19.648 102.927 27.474 612 4.289 401.696 16.349 1.416 — 652 1.626 100 1.736 5.530 3.117 528 3.645 12 9.187 242 1 1.673 36 728 1.259 250 1.206 — — 5.152 3.169 672 3.841 1.074 — 21 10.088 138 5.325 — 297 3.293 500 4.367 — 724 14.506 4.799 1.879 6.678 3.791 200 29 25.204 769 11.153 24 3.330 7.042 873 4.530 — 132 27.084 7.598 1.626 9.224 1.990 644 38.942 1.172 2.933 367 2.553 270 4.288 99 10.510 5.467 722 6.189 3.291 — 18 20.008 348 22.500 60 5.374 15.773 1.903 16.127 — 955 62.782 24.150 5.427 29.577 10.146 200 724 103.429 2.669 535 — 77 701 30 1.000 — — 2.343 1.420 279 1.699 _ 800 25 4.867 475 9 1.067 —; 724 2-068 239 1.944 — — 6.042 3.320 487 3.807 2.469 20 12.338 970 19.604 176 1.958 9.802 3.020 8.473 — — 43.033 6.552 1.250 7.802 — 146 50.981 2.339 21.206 176 2.759 12.571 3.289 11.417 — — 51.418 11.292 2.016 13.308 2.469 800 191 68.186 3,784 7.379 — 2.013 7.406 1.285 5.458 — — 23.541 10.081 1.431 11.512 232 4.648 1.377 41.310 1.327 3 8.452 2.835 11.708 368 8.827 — 700 32.890 11.047 2.695 13.742 963 425 48.020 3.013 4 4.488 188 992 4.731 702 4.471 — — 15.572 7.825 1.584 9.409 1.983 200 73 27.237 1.077 5 471.763 104.041 193.461 27.641 182.697 5.781 1.590 986.973 91.324 30.329 121.653 4.849 1,113.475 12.573 4.752 739 2.864 160 3.425 — — 11.940 4.327 646 4.973 — 102 17.015 722 481.002 188 105.772 201.056 28.503 190,593 5.781 1.590 1,014.485 103.476 32.559 136.035 6.832 200 175 1,157.727 14.372 540.539 424 118.753 248.614 35.438 232.422 5.781 3.246 1,185.116 160.046 44.128 204.174 20.642 6.848 2.892 1,418.672 25.165 296 — 199 1.171 72 1.250 2.988 2.179 487 2.666 30 5.684 805 i 10.470 429 1.753 4.894 900 3.995 — 62 22.503 5.147 1.178 6.325 — — 151 2S.979 9.349 10.766 429 1.952 6.065 972 5.245 — 62 25.491 7.326 1.665 8.091 — — 181 34.663 10.154 3.385 — 362 1.860 140 1.648 10 57 7.262 2.705 1.139 3.844 630 11.736 996 9 6.146 — 2.405 6-.301 710 4.917 42 — 20.521 5.891 1.368 7.259 5.623 50 447 33.900 1.759 3 3.867 — 2.070 6.694 577 4.011 606 12 17.837 4.753 911 5.664 1.874 600 87 26.062 2.035 4 791 52 294 942 120 1.719 — 468 4.386 1.832 606 2.438 403 92 7.319 410 5 8.842 117 649 7.781 646 S.953 139 — 27.127 6.354 1.645 7.999 527 1.192 26 36.871 3.998 6 1.785 13 795 1.548 136 2.242 — — 6.519 2.528 333 2.861 56 9.436 377 7 5.341 162 1.127 5.919 465 4.511 — 42 17.567 7.521 1.459 8.980 446 500 480 27.973 295 8 40.923 773 9.654 36.910 3.766 33.246 797 641 126.710 38.910 9,126 48.036 9.100 2.745 1.369 187.960 20.024 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhaíóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. | Folyó szám — LauJ. Zaht li Közjogi alkatrész, országrész,, törvényhatóság Siaatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium A betegsegélyző pénztárak száma AnzahL dér KrankenknBBpn Bevételek koronákban — Einnahmen in Kronen tagjárulékok — MUgliederbeürage önkéntes tagok belépti dijai — Eintrittsgebühren dér freiwilligen Mitglieder büntetéspénzek Strafgelder adományok Gaben kamatok Zinsen kölcsönökből aus Darlehen elhelyezett tőkék vissza- fizetése Znrückzahlting angelegter 1 Kapitalien egyéb bevételek sonstige Einnahmen összesen zusammen előző évi pénztári maradvány Kassarest vöm Vorjahre főösszeg Hattpisumme kötelezett tagok után nach den versicheruvgspJlichtigtn Mitgliedern önkéntes tagok után nach den freiwiUi- gén Mitgliedern együtt ins- gesammt a munka- adók seitens dér Arbeits- geber a tagok seitens dér Mitglieder összesen zusammen részéről e) Tisza bal partja. 1 Békés vrn i 8.803 14.709 23.512 — 23.512 12 119 — 492 24.135 1.580 25.715 2 Bihar » — — — — — — — — N.-Várad thj. v 31.553 48.306 . 63.858 669 64.537 8 344 40 319 — — 9.797 75.035 3.299 78.334 együtt . . i 21.552 42.306 63.858 669 64.527 8 344 40 319 , _ __ 9.797 75.035 3.299 78.334 3 Hajdú vm — — — _ — _ _ Debreczen thj.v 18.346 34.033 43.879 379 43.658 5 404 — 43 — — 403 43.509 3.154 46.663 együtt . . i 18.246 24.033 42.279 379 42.658 2 404 — 42 — — 403 43.509 3.154 46.663 4 Máramaros vm i 5.429 9.158 14.587 — 14.587 ' • — __ 217 ■ 14.804 17 14.821 5 Szabolcs vm i 4.465 4.849 9.314 __ 9.314 — 574 — — 100 — 5.982 15.970 251 .16.22) 6 Szatmár » 7 3.956 7.649 11.605 36 11.641 7 356 — 423 — 511 361 13.198 9 13.207 Sz.-Németi thj. v. ... 7 6.607 15.577 33.184 173 33.356 4 174 — 7 900 — 876 33.717 11 33.738 együtt . . 2 10.563 23.226 33.789 208 33.997 11 530 — 429 900 511 537 39.915 20 36.935 7 Szilágy vm. 1 3.624 3.370 6.994 4 6.998 — 32 26 260 7.316 21 7.337 8 Ugocsa » ...... — — — — — — — — — — — - — — — — Összesen . . 8 72.682 121.651 194.333 1.260 195.593 33 2.008 40 816 1.000 511 17.688 217.684 8.342 226.026 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm. . 7 7.095 10.355 17.450 116 . 17.566 — 300 — 80 ■ 733 18.578 317 18.795 Arad thj. v 7 30.333 40.466 60.699 1.384 61.933 16 54 80 445 — — 638 63.156 2.380 65.536 együtt . . 2 27.328 50.821 78.149 1.340 79.489 16 254 80 525 — — 1,370 81.734 2.597 84.331 2 Csanád vm 1 4.533 7.896 12.429 60 12.489 406 535 — 217 — 58 13.705 551 14.256 3 Krassó-Szörény vm. . . . 2 7.716 15.969 23.685 297 23.982 14 75 — 101 — — 366 24.538 355 24.893 4 Temes vm — — — — — — — — — — — — — — — — Temesvár thj. v 7 17.907 35.814 53.731 880 54.601 — 1.069 13 1.648 — — 299 57.623 4.405 63.028 Versecz thj. v. . . . . . 7 13.585 9.107 31.693 419 33.111 4 260 — 5 — — 313 83.693 633 33.315 együtt . '. 2 30.492 44.921 75.413 1.299 76.712 4 1.329 12 1.647 — — 612 80.316 5.027 85.343 5 Toron tál vm 2 13.340 35.609 38.949 66 39.015 — 554 348 2.933 332 43.072 3.610 46.682 Pancsova thj. v. - . . . 1 6.881 5.368 18.149 187 13.336 8 386 — 87 — — — 13.651 4.387 17.038 együtt . . * 3 20.221 30.877 51.098 253 51.351 2 780 — 335 2.923 — 332 55.723 7.997 63.720 Összesen . . • 10 90.290 150.484 240.774 3.249 244.023 442 2.973 92 2.825 2.923 — 2.738 256.016 16.527 272.543 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm 1 1.752 2.273 4.025 — 4.025 2 96 4.123 151 4.274 2 Besztercze-Naszód vm. . . 1 4.634 7.388 12.022 121 12,143 — 37 270 — 167 537 13.154 298 13.452 3 Brassó vm 1 23.301 28.886 52.187 383 52.570 4 398 80 202 — 398 53.653 1.630 55.283 4 Csik vm 1 1.226 2.387 3.613 202 3.815 — __ 21 3.836 68 3.904 5 Fogaras vm 1 1.896 2.653 . 4.549 — 4.549 — 186 800 6 5.541 355 5.896 6 Háromszék vm 1 4.326 8.649 12.975 82 13.057 1 258 356 8 72 454 14.206 412 14.618 7 Hunyad vm 1 3.820 6.563 10,383 553 10.936 14 66 3.253 14.269 81 14.350 8 Kis-Küküllő vm. ..... — — — — — - — — — — — — 9 Kolozs vm — — — — — — — — — _ • — — - Kolozsvár thj. v. ... 7 7.947 15.895 33.843 357 34.099 6 510 — — — 80 3.016 26.711 268 36.979 együtt . . 1 7.947 15.895 23.842 257 24.099 6 510 — — — 80 2.016 26.711 268 26.979 10 Maros-Torda vm. .... — — — — _ M.-Vásárhely thj. v. . . 7 9.043 18.336 37.369 — 27.369 — 60 40 5 — ' — 333 27.806 795 28.601 együtt . . 1 9.043 18.326 27.369 — 27.369 — 60 40 5 — — 332 27.806 795 28.601 11 Nagy-Küküllő vm 1 8.567 9.276 17.843 . 152 17.995 • 336 — 19 — 1.124 42 19.516 1.294 20.810 12 Szeben vm 1 23.101 27.322 50.423 1.039 51.462 256 236 519 858 — — 631 53.962 2.478 56.440 13 Szolnok-Doboka vm. . . 1 3.622 4.882 8.504 — 8.504 — — — — — 210 8.714 80 8.794 14 Torda-Aranyos vm. . , . 1 5.239 8.900 14.139 37 14.176 206 5 7 — 368 373 15.135 514 15.649 15 Udvarhely vm 1 2.858 5.717 8.575 29 8.604 — 64 — — — — 169 8.837 615 9.452 Összesen . . 14 101.382 149.117 250.449 2.855 253.304 283 2.463 1.270 1.099 800 1.811 8.443 269.463 9.039 278.502 h) Fiume v. és kér. . 1 35.839 70.953 106,792 514 107.306 — 523 — — — — 440 108.269 7.041 115.310 Magyarország összesen . 97 1,124.543 2,054.308 3,178.851 53.811 3,232.662 1.188 18.619 3.385 19.307 4.723 21.438 79.646 3,380.968 125.882 3,506,850 II. Horvát-SzlaYou országok. 1 Belovár-KőrÖs vm. . . . 1 4.615 9.230 13.845 62 13.907 149 200 694 205 15.155 573 15.728 2 Lika-Krbava vm — — — — — 3 Modrus-Fiume » .... 1 ,13.034 24.504 37.538 420 37.958 20 — 3 400 500 1.801 40.682 1.737 42.419 4 Pozsega vm, 2 8.347 12.083 20.430 153 20.583 33 254 — — — — 2.366 23.236 1.642 24.878 5 Szerem » 3 18.768 33.900 43.668 939 43.597 10 96 — — — — 6.573 50.276 1.880 53.156 Zimony thj. v. . . . 1 11.880 11.433 33.653 106 82.758 — 619 — 340 — — 1.566 35.283 225 35.508 együtt . . 4 29.988 35.332 65.320 1.035 66.355 10 715 — 340 — — 8.139 75.559 2.105 77.664 6 Varazsd vm — — — — — — Varazsd thj. v 7 8.888 16.361 35.849 , — 25.249 — 416 — 4 — — 614 26.283 763 27.046 együtt . . 1 8.888 16.361 25.249 — 25.249 — 416 — 4 —~ 614 26.283 763 27.046 7 Verőoze vm. 1 4.840 5.839 10.679 503 11.183 3 — — — — — 1.141 13.326 399 13.635 Eszék thj. v 7 30.863 45.068 75.935 398 76.323 — 166 — — — — 13.493 89.982 533 90.514 együtt . . 2 35.703 50.901 86.604 901 87.505 3 166 — — 14.634 102.308 831 103.139 8 Zágráb vm s 9.761 18.589 38.350 403 38.752 — 183 — — — 664 29.598 436 30.034 Zágráb thj. v 1 66.378 109.910 176.388 1.394 177.583 8 70 6 8 — — 1.980 179.654 5.394 185.048 együtt , . 3 76.139 128.499 204.638 1.696 206.334 8 252 6 8 — — 2.644 209.252 5.830 215.082 Összesen . . 14 176.714 276.910 463.624 4.267 457.891 54 1.972 206 1.049 400 600 30.403 492.475 13.481 505.956 Magy. kor. orsz. ossz. . 111 1,301.257 2,331.218 3,632.475 58.078 3,690.553 1.242 20.591 3.591 20.356 5.123 21.938 110.049 3,873.443 139.363 4,012,806 63 5. Tabelle. Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen im Jaitre 1898 nácit Municipien und nácit Chardkter dér Kassai, A) Bezirks-Krankenkassen. Kiadások koronákban — Aiisgaben in Kronen J4 CD a 5h <D “V s- - bű £ bt 1?®S3 G -cd -r* Tagok segélyezése — Lcistungen an Mitglieder v. !&3 s h ; ctf 'oo S 3 'OJO ' £ R v0j ; o ex - t/3 -Xt 1 ^ ; s i o W , N -gj - t>> bű < bo-o ; 'P >>; bűj bű ^ >> £> -cd s? bű ^ b-0 cd . vi -s S •s|-B -o) ^ NrCl ^ « a £ ■3 ^ ^ g !ö -2 ^ d4 O w <o o:^ >0 S c « N S vj jb '<U Q 13 S&l -S |0 CS3 ^ CD tS ír *** yp cq ■'CD ^ g>-4 VJ tu ,D^> *® 7? bű o CD 05 Igazgatási költségek Verwaltungskosten (5 •« AP'S “(S Sl s^> ■a s s n 58 ’Sk s.é CD VJ N C0 ^.-U v-. O VS S co 'Sí lis S Q VJ 2* CD íb ISI Q VJ q1 CD <D £ & iá ^ k2 § VJ g CD S t: bp :° *jS bű § -ccJ '■Q VJ ^ vj S vO r-Si •O V> CCS CO * Q I * is 'P 05 b s bű o CD 05 bű S CD V) N IS VJ ^ vj S •O « !° tq ^3 rs; CU '<D C 53 s > § s g B n.-., m [3^ 4.902 — 1.828 4.542 460 4.457 12 — 16.201 6.439 1.541 7.980 1.291 _ » 25.472 243 1 18.891 858 5.741 19.742 1.959 11.099 — — 57.000 13.080 4.083 17.163 538 — 1.034 75.815 2.519 2 18.291 258 5.741 19.742 1.959 11.099 — — 57.090 13.080 4.083 17.163 538 — 1.024 75.815 2.519 — — — — — — — — ■ 3 13.555 21 6.146 7.132 966 5.744 — — 33.564 8.576 • 8.001 10.577 — — 133 44.374 2.389 13.555 21 6.146 7.132 966 5.744 — — 33.564 8.576 2.001 10.577 — — 133 44.274 2.389 2.568 — 997 3.203 202 4.027 — 146 11.143 2.741 909 3.650 8 14.801 20 4 774 — 788 4.601 80 2.233 — — 8.476 5.422 1.028 6.450 424 — 228 15.578 643 5 1.969 6 883 2.403 314 2.337 — — 7.903 4.097 955 5.052 — — 73 13.027 180 6 5.863 — 1.377 6.701 288 3.645 — —• 17.873 4.738 827 5.565 — — 43 23.480 248 7.831 6 2.260 9.104 602 5.972 — — 25.775 8.835 1.782 10.617 — — 115 36.507 428 458 4 536 1.476 36 876 — — 3.386 3.424 373 3.797 63 — 88 7.334 3 7 — — ■ — — — — — — — — — — — — — — 48.379 289 18.296 49.800 4.305 34.408 12 146 155.635 48.517 11.717 60.234 2.316 — 1.696 219.781 6.245 3.031 38 1.014 2.498 197 3.897 90 9.149 3.331 390 3.611 4.317 600 17.677 1.118 i 32.100 — 5.081 14.374 1.876 10.983 44 — 54.457 6.129 1.308 7.437 587 — 37 62.518 3.018 24.121 32 6.095 16.872 2.073 14.279 44 90 63.606 9.350 1.698 11.048 4.904 600 37 80.195 4.136 1.618 30 1.623 2.284 360 2.390 — — 8.305 3.149 548 3.697 1.566 57 13.625 631 2 Ö.Ö25 — 1.960 3.296 307 5.437 108 — 17.433 5.752 1.256 7.008 — — 238 24.679 214 3 — — — — — — — — — — — , 4 13.088 150 1.199 5.450 1.371 7.460 — — 27.718 9.016 1.899 10.915 19.849 7 58.489 3.539 6.864 — 932 6.910 975 3.154 — — 18.835 1.758 783 3.541 600 600 24 22.600 715 18.952 150 2.131 12.360 2.346 10.614 ■ — — 46.553 10.774 2.682 13.456 20.449 600 31 81.089 4.254 9.011 3.204 8.317 776 8.241 — 40 28.491 11.330 2.083 13.413 2.338 71 44.813 2.469 5 2.783 — 583 3.039 73 3.313 16 825 7.930 4.157 1.155 5.313 1.986 — 808 15.426 1.612 11.794 2 2.787 10.246 848 10.453 16 265 36.411 15.487 3.238 18-725 4.224 — 279 59.639 4.081 62.810 214 14.596 45.058 6.934 43.173 168 355 172.308 44.512 9.422 53.934 31.143 1.200 642 259.227 13.316 479 — 205 713 65 858 2.320 1.274 388 1.662 50 130 4.162 112 1 2.684 — 1,721 2.312 132 2.247 ' i — 9.096 3.280 726 4.006 — 38 13.140 312 2 17.730 ' 316 4.235 10.504 1.330 8.312 — — 42.427 7.860 990 8,850 1.409 41 52.727 2.556 3 710 — 780 435 20 500 — — 2.445 987 200 1.187 3.632 272 4 1.112 — 242 491 115 2.290 20 14 4.284 1.396 153 1.549 28 5.861 35 5 1.667 24 3.798 2.668 260 1.623 — 382 10.422 2.402 776 3.178 260 13.860 758 6 2.324 — 1.999 1.881 450 1.379 8.033 4.570 1.305 5.875 200 — 97 14.205 145 7 8 12.503 6 338 5.861 700 3.735 — 13 21.455 4.030 1.130 5.150 — — 81 26.686 393 9 12.503 6 238 5.261 700 2.735 ■ — 12 21.455 4.020 1.130 5.150 — — . 81 26.686 293 — — — — — — — — 10 5.813 — 2.553 6.930 650 3.568 40 — 19.553 6.287 1.470 7.757 240 400 16 27.966 635 5.813 — 2.552 6.930 650 3.568 40 — 19.553 6.287 1.470 7.757 240 400 16 27.966 635 5.918 12 4.079 3.012 210 2.448 — — 15.679 2.868 404 3.272 56 _ 19.007 1 808 11 12.591 — 10.664 7.230 1.058 7.071 39 — 38.653 6.367 1.080 7.447 8.598 • 69 54.767 1.673 12 1.411 — 1.020 1.090 11 1.779 — — 5.311 2.875 549 3.424 17 8.752 42 1 3 3.340 — 062 1.991 337 1.604 — — 8.234 4.958 1.799 6.757 106 15.097 552 14 1.202 — 1.511 1.334 270 1.533 — — 5.850 2.744 399 3.143 — ’ 100 15 9.108 344 15 69.484 358 34.008 45.852 6.608 37.947 99 408 193.762 51.888 11.369 63.257 10.553 630 768 268.970 9.532 39.371 328 8.314 7.432 2.148 7.072 160 — 64.825 11.820 3.145 14.965 24.082 103.872 11.438 1,055.996 5.666 269.904 584.276 76.0G8 531.458 8.132 7.220 2,537.720 516.468 135.522 651.980 161.692 26.926 12.977 3,391.295 115.656 2.671 — 3.993 1.827 100 2.128 6 — 10.725 3.168 578 3.746 694 — 48 15.213 515 i 23.676 988 398 4.428 716 4.733 34.939 5.381 1.285 6.666 502 42.107 312 2 3 3.58zl 6.002 3.293 160 3.724 — — 16.761 4.422 1.460 5.882 1.300 311 24.254 624 4 7.131 2d:G 4.337 11.031 838 10.345 — — 33.818 6.518 3.180 8.698 565 — 6.80S 49.889 2.267 5 4.100 5.995 3.562 386 3.657 —* — 17.700 4.317 1.327 5.644 1.158 — 659 35.161 347 11.221 246 10.232 14.593 1.224 14.002 — — 51.518 10.835 3.507 14.342 1.723 — 7.467 75.050 2.614 7.514 188 1.432 4.563 224 4.874 — — 18.795 3.846 1.186 5.032 800 1.600 288 25.915 1.131 6 7.514 188 1.432 4.563 224 4.874 — — 18.795 3.846 1.186 5.032 200 1.600 288 25.915 1.131 3.715 — 736 1.503 141 2.147 — — 8.841 3-300 833 3.038 696 140 13.109 516 7 29.538 394 8.330 14.175 1.340 8.600 — — 62.257 8.779 2.420 11.199 6 00 — 15.764 89.830 694 33.243 394 8.966 15.677 1.381 10.837 — — 70.498 10.979 3.252 14.231 1.296 15.904 101.929 1.210 4.070 10 9.059 4.399 414 3.874 — — 31.836 6.115 1.182 7.297 501 29.624 410 8 59.335 387 , 39.594 31.840 3.358 14.636 — — 148.940 14.543 5.077 19.620 5.000 2.000 3.113 177.673 7.375 63.295 397 48.653 36.239 3.672 18.510 — — 170.766 20.658 6.259 26.917 5.000 2.000 2.G14 207.297 7.785 145,202 2.213 79.676 80.620 7.477 58.808 6 — 874.002 59.289 17.627 76.816 10.213 3.600 27134 491.765 14.191 1,201.198 7.879 349.580 • 664.896 82.545 590.266 8.138 7.220 2,914.722 575.747 153.049 728.796 171.905 30,526 40,111 3,883.060 129.746 Folyó szám — Lauf. Zahl Folyó szám — Lauf. Zahl 64 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechílicher Bestandtheü, Landestheil, Municipium í. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm. . . Bars » . . Esztergom vm. Hont » Selm.- és Bélabánya thj együtt Liptó vm. Nógrád vm. . Nyitra » . Pozsony » . Pozsony thj. v együtt Trencsén vm. Túró ez » Zólyom » Összesen b) Duna jobb partja. Baranya vm............ Pécs thj. v......... együtt . Fejér vm.............. Sz.-Fejérvár thj. v. . együtt . Győr vm............... Győr thj. v......... együtt . Komárom vm............ Komárom thj. v. . . együtt . Moson vm.............. Somogy ».............. Sopron » ...... Sopron thj. v....... együtt . Tolna vm.............. Vas vm................ Veszprém vm........... Zala » .... Összesen c) Duna-Tisza köze Bács-Bodrog vm. Baja thj. v. . . Szabadka thj. v. Újvidék thj. v. Zombor thj. v. együtt Csongrád vm. . H.-M.-Vásárhely thj Szeged thj. v. együtt Heves vm.............. J.-N.-Kun-Szolnok vm. Pest-Pilis-Solt-K.-K. » Budapest székes fővá Kecskemét thj. v. . együtt Összesen d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm.............. Kassa thj. v............. együtt . . . Bereg vm.............. Borsod » ....... Gömör » ............. Sáros ................ Szepes » ............. Ung » ............. Zemplén vm............ Össesen . . . Bevételek koronákban — Einnahmen in Kronen =3 a § •cs c/j « <3 X || •o 5 m tó s « tagjárulékok — Mitgliederbeitrage önkéntes tagok belépti dijai — Eintrittsgebühren dér freitvi Ili gén Mitglieder büntetéspénzek Strafgelder adományok Gaben kamatok Zinsen kölcsönökből aus Darlehen elhelyezett tőkék vissza- fizetése Zurückzahlung angelegtér Kapitalien egyéb bevételek sonstige Einnahmen összesen zusammen előző évi pénztári maradvány Kassarest vöm Vorjahr. főösszeg Hauptsummc kötelezett tagok után nach den versicheruvgspflichtigen Mitgliedern önkéntes tagok után nach den freiwillí- gen Mitgliedern együtt ins- gesammt a munka- adók seitens dér Arbeits- geber a tagok seitens dér Mitglieder összesen zusammen részéről — — — — — — — — — — i 1.388 4.613 6.001 433 6.434 — — — 202 — — 81 6.717 147 6.864 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — r — — — — — — — — — — — — — — — — _ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — . — — — — — — __ — — — — — ■ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — ■— — — _ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — i 1.291 2.540 3.831 116 3.947 2 — 18 20 — — — 3.987 4 3.991 2 2.679 7.153 9.832 549 10.381 2 — 18 222 — — 81 10.704 151 10.855 í 857 1.073 1.930 47 1.977 1 50 2.028 29 8.057 — — — ' — — — — — — — — — 1 857 1.073 1.930 47 1.977 1 — — — — — 50 2.028 29 2.057 1 383 767 1.150 1.150 — — — — — 23 1.173 72 1.245 1 1.653 5.485 7.138 — 7.138 — 4 — — — — 2 7.144 3.992 10.136 2 2.036 6.252 8.288 — 8.288 — 4 — — — — 25 8.317 3.064 11.381 — — — — — — — — 1 4.570 9.140 13.710 — 13.710 14 — — 82 — — 133 13.939 1.582 15.521 1 4.57Ü 9.140 13.710 — 13.710 14 — — 82 — — 133 13.939 1.582 15.521 1 3.035 6.049 9.074 42 9.116 — 20 — — — — 3 9.139 451 9.590 — — — — — — — — — — — — — 1 3.025 6.049 9.074 42 9.116 — 20 — — — — 3 9.139 451 9.590 4 3.587 4.671 8.258 658 8.916 4 24 12 231 — 137 9.324 458 9.782 2 3.903 4.131 8.024 84 8.108 3 26 400 22 400 — 211 9.170 1.876 11.046 — — — — — — — — — * — — 2 3.903 4.121 8.024 84 8.108 3 26 400 22 400 — 211 9.170 1.876 11.046 2 1.447 2.345 3.792 3.792 — 13 — — 1 3.806 237 4.043 7 9.458 21.516 30.974 886 31.860 34 25 120 700 — 400 275 33.414 2.345 35.759 1 2.188 4.450 6.638 37 6.675 8 — — 95 — — 35 6.813 205 7.018 2 1.733 3.602 5.335 35 5.370 6 6 10 72 200 — 116 5.780 487 6.267 28 32.804 63.219 96,023 1.789 97.812 70 105 530 996 831 400 986 101.730 10.734 112.464 10 4.832 11.464 16.296 557 16.853 41 6 — 188 — — 201 17.289 2.311 19.600 _ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 10 4.832 11.464 16.296 557 16.853 41 6 — 188 — — 201 17.289 2.311 19.600 1 883 1.767 2.650 5 2.655 1 — — 92 — — 32 2.770 925 3.695 — — — — — — -r- — — — — — — 1 883 1.767 2.650 5 2.655 1 — — 82 — — 32 2.770 925 3.695 3 2.156 3.840 5.996 — 5.996 321 94 4 239 6.654 1.671 ■ 8.325 8 14.660 32.465 37.125 3.572 40.697 4 60 74 664 64 — 1.032 42.595 3.051 45.646 13 140.752 253.877 394.639 10.821 405.450 22 20 1.029 3.607 — 3.875 13.943 487.946 25.534 453.480 1 4.867 3.655 7.922 136 8.058 4 — — — — — 45 8.107 674 8.781 21 159.679 279.997 439.676 14.529 454.205 30 30 1.103 4.271 64 3.875 15.020 478.648 29.259 507.907 36 167.560 297.068 464.618 15.091 479.709 72 407 1.103 4.635 64 3.879 15.492 505.361 34.166 539.527 1 5.308 14.664 19.972 649 30.631 37 — — 377 — — 106 21.141 4.790 25.931 1 5.308 14.664 19.972 649 20.621 37 — — 377 — — 106 21.141 4.790 25.931 1 830 683 1.513 1.513 — — 75 — — — 3 1.591 6 1.597 1 4.880 9.756 14.636 14.636 4 — — — — — 253 14.893 4 14.897 2 505 1.010 1.515 194 1.709 11 10 140 63 — — 45 1.978 507 2.485 2 2.595 7.578 10.173 253 10.426 — — — 52 — — 29 10.507 330 10.837 4 4.318 7.163 11.481 88 11.569 3 — 78 195 — — 173 12.018 1.843 13.861 1 861 1.783 2.644 — 2.644 — — — — — — 1 2.645 — 2.645 3 3.958 4.580 8.538 36 8.574 12 4 — 35 100 — 161 8.886 217 9.103 16 23.255 47.217 70.472 1.220 71.692 67 14 293 722 100 — 771 73.659 7.697 81.356 I 65 5. Tabelle. Einnahmen und Ansgaben dér Krankenkassen im Jahre 1898 nácit Municipien und nach Charakter dér Kassen. B) Ge-werbekorporations-Krankenkasseu. Kiadások koronákban - — Ausgabeu in Kronen Tagok segélyezése — Leistungen an Mitglieder Igazgatási költségek VerwaltungsJcosten c o .5 íz, gyermek- segély elder, Kindbett- Hützung á g s '<D 2í zba szállítás polási díjak transp.-Kosteu rp/legsgeb iihreu gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzueien und Heü- mittel >> í? vd to s bA ^ hí « 05 rö ‘CD co -S tSJ r-Ci p. s í? 44 szülésznők Hebammen s CG ‘<D CD .S Co ‘CD cg ö CD S tisztviselők és szolgák Beamteu und Diener | bo c/T -S ‘<D . ■g .g * S CG ^ Co N -5 Sí CG ~ cu CD ‘CD ^ Jo S tí Sí CD § 2 CG Q1 'Sfcí CD O £ CG ‘CD CG g v £ bp ‘cd ^ § I*5 od ^ s £ bo főösszeg Hauptsummc 5 1 1d £ xz Z 1 £ s 1 s ‘cd N CG •8/Sll 4s* “ s-J •oÜJ 'cd 'oá .'ö 1 ? orvos* Árzte «o fel CD C/j <D ^ tS3 Q C/5 CG S :0 fc* s| cd §: tS3 Q CG 03 CG S :Q S'g S? '2 I CG S ‘O bSi ,Ö b) Cd co tQ -s ‘CD to SB? CD C/3 Bevét bán Einna) Króm O ■ ■ ♦ 1 — — — — — — — — — — — — — — — __ 2 781 — 1.509 740 417 1.000 — — 4.447 1.073 393 1.466 593 — — 6.506 358 3 — — — — — — — — — — — — — — — — — 4 — — — — — — — — — — — . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 ' — — — — — — — — — — — — — — — — 6 — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — ■ — — — — — — 8 — — — — — __ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 — — — — — — — — — — — — — — — — I01 915 24 467 735 120 400 — — 2.661 880 116 996 319 — — 3.976 15 n 1.696 24 1.976 1.475 537 1.400 — — 7.108 1.953 509 2.462 912 — — 10.482 373 75 _ 462 365 43 517 _ 1.462 340 32 373 200 2.034 23 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — 75 — 462 365 43 •517 — — 1.462 340 32 372 200 — — 2.034 23 85 __ 193 100 55 241 — — 674 240 149 389 — — 19 1.083 163 2 1.877 — 2.940 1.103 340 914 — — 7.174 1.600 525 2.125 — — 16 9.315 821 1.962 — 3.133 1.203 395 1.155 — — 7.848 1.840 674 2.5)4 — — 35 10.397 984 — — — ■ — — — — — 3 4.176 — 1.438 4.890 530 900 — 192 12.116 2.272 453 2.725 — — — 14.841 680 4.176 — 1.428 4.890 530 900 — 192 12.116 2.272 45 3 2.725 — — — 14.841 680 3.767 4 374 2.637 269 1.077 — 17 7.145 1.360 691 2.051 — —■ 9 9.205 385 4 — — — — — — — — — — — — — — — — — 2.767 4 374 2.637 269 1.077 — 17 7.145 1.360 691 2.051 — — 9 9.205 385 — — — — — — — — — — — 5 1.864 — 412 1.287 110 1.601 — — 5.274 2.421 565 2.986 444 — — 8.704 1.078 6 3.836 4 115 2.590 200 1.480 — — 6.195 1.439 349 1.788 1.600 — • — 9.853 1.463 7 — — — — — — — — — — — — — — ■ — 2.806 4 115 1.590 200 1.480 — — 6.195 1.439 349 1.788 1.600 — — 9.583 1.463 254 — 149 364 60 564 — — 1.391 659 481 1.140 640 480 3.651 392 8 8.254 12 4.258 6.101 912 3.499 64 28 23.128 6.263 1.351 7.614 3.518 200 10 34.470 1.289 9 1.209 — 705 757 252 700 — — 3.623 1.140 236 1.376 1.755 — — 6.754 264 10 1.124 — 470 901 180 615 — 40 3.330 1.117 537 1.654 803 — — 5.787 480 u 24.491 20 11.606 20.095 2.961 12.108 64 277 71.612 18.851 5,369 24.220 8.960 680 54 105.426 7.038 3.503 _ 152 3.881 201 3.256 _ 10.993 3.856 1.447 6.303 1.480 150 88 18.014 1.586 1 — — — — — — — — — — — v— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3.503 152 3.881 201 3.256 — — 10.993 3.856 1.447 5.303 1.480 150 88 18.014 1.586 654 — 294 40 500 — — 1.488 750 108 858 276 — — 2.622 1.073 2 — — — — — — — — — — — — # — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 654 — — 294 40 500 1 — — 1.488 750 108 858 276 — — 2.622 1.073 — — — — — — — — — — — 3 1.211 9 425 1.775 176 985 — — 4.581 1.778 874 2.652 744 — 11 7.988 337 4 8.661 4 4.401 6.597 1.019 4.739 — — 25.411 9.417 3.577 12.994 4.287 — 6 42.698 2.948 5 169.347 846 50.348 59.307 17.950 38.033 — 130 335.950 63.314 27.098 90.413 15.623 200 1.124 443.308 10.173 978 — 817 1.774 102 900 — 61 4.632 1.250 1.331 2.581 750 — — 7.963 818 178.986 849 55.566 67.678 19.071 43.652 — 191 365.993 73.981 32.006 105.987 20.659 200 1.130 493.969 13.938 184.354 858 56.143 73.628 19.488 48.393 — 191 383.055 80.365 34.435 114.800 23.159 350 1.229 522.593 16.934 1 4.593 — 2.750 3.443 660 2.600 — — 14.046 4.878 955 5.831 2.874 — —- 22.751 3.180 4.593 — 2.750 3.443 660 2.600 . — — 14.046 4.878 953 5.831 2.874 — — 22.751 3.180 140 123 27 16 110 416 940 171 1.111 1.527 70 2 1.976 — 2.565 3.647 115 1.200 — — 9.503 3.120 859 3.979 — — — 13.482 1.415 3 249 — — 167 90 300 — — 806 692 316 1.008 586 — — 2.400 85 4 2.163 — 655 2.367 416 1.140 — 8 6.749 1.834 867 2.701 — — 50 9.500 1.337 5 1.802 — 389 2.021 297 2.490 — — 6.999 1.564 230 1.794 2.314 — — 11.107 2.754 6 146 — 110 399 — 670 — • 1.325 940 258 1.198 — 120 — 2.643 2 7 805 20 413 1.469 66 1.040 — — 3.813 1.856 1.322 3.178 1.429 — — 8.420 683 8 11.874 20 7.005 13.540 1.660 9.650 — 8 43.657 15.824 4.976 20.800 7.203 120 50 71.830 9.526 9 Folyó szám — Latíf. Zahi 66 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatőságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landeslheü, Municipium sJ a 5 N tO “ <3 eg ~ •S s ti)'** S>S 2 « ti Bevételek koronákban — Einnahmen in Kronen tagjárulékok — Mitgli kötelezett tagok után nach den versicherungspfiichtigen Mitgliedern önkéntes tagok után a. nach den freiwilli- 3, gén Mitgliedern S. age együtt ins- gesammt önkéntes tagok belépti dijai — Eintrittsgehühren dér freimilligen Mitglieder büntetéspénzek Strafgelder adományok Gaben kamatok Zinsen kölcsönökből aus Darlehen elhelyezett tőkék vissza- fizetése Zurückzahlung angelegter Kapit altén egyéb bevételek sonsiige Einnahmen összesen zusammen előző évi pénztári maradvány Kassarest vöm Vorjahre főösszeg Hauptsmnme a munka- adók seitens dér Arbeils- geber a tagok seitens dér Mitglieder összesen zusammen részéről e) Tisza bal partja. Békés vm 5 3.901 7.021 10.922 94 11.016 4 14 100 90 — — 205 11.429 1.121 12.550 Bihar » a 705 1.664 2.369 34 2.403 18 — 28 5 300 — 105 2.859 33 2.892 N.-Várad thj. v i 5.680 13.753 19.433 65 19.498 — — 261 — — 322 20.081 3.249 23.330 együtt . . . 3 6.385 15.417 21.802 99 21.901 18 — 28 266 300 — 427 22.940 3.282 26.222 Hajdú vm — — — — — — — — — — — — — — — — Debreczen' thj. v. .... — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — ■ — — — — — — Máramaros vm . — — — ’ — ■ — — — — — — — — — — — — Szdbolos í • •*... Szatmár » — — — — — — — — — — — Sz.-Németi thj. v — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — -- — — ' — — — — — — Szilágy vm. — — — — — - — — — — — — — — — — Ugocsa » ....... — • — — — — — — — — — — Összesen . . . 8 10.28G 22.438 32.724 193 32.917 22 14 128 356 300 — 632 34.369 4.403 38.772 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm 1 1.022 835 1.857 — 1.857 — — — ; — — 3 1.860 68 1.928 Arad thj. v . 1 15.134 15.482 30.616 — 30.616 2 — — 474 — — 354 31.446 1.035 32.481 együtt . . . 2 16.156 16.317 32.473 — 32.473 2 — — 474 — — 357 33.306 1.103 34.409 Csanád vm. 1 1.985 1.697 3.682 61 3.743 2 10 — — — — 84 3.839 41 3.880 Krassó-Szörény vm 2 520 2.151 2.671 218 2.889 4 — — 130 — — 454 3.477 771 4.248 Temes vm 4 4.451 8.877 13.328 1.774 15.102 114 — 10 448 — 18 252 15.944 1.215 17.159 Temesvár thj. v 1 6.470 13.940 19.410 — 19.410 — — 1.175 — — 136 20.721 100 20.821 Versecz thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 5 10.921 21.817 32.738 1.774 34.512 114 — 10 1.623 — 18 388 36.665 1.315 37.980 Torontál vm • 3 2.574 5.094 7.668 132 7.800 5 — 268 — — — 19 8.092 526 8.618 Panosova thj. 1 1.108 3.939 5.047 14 5.061 — 8 — 123 — — — 5.192 159 5.351 együtt . . . 4 3.682 0.033 12.715 146 12.861 5 8 268 123 — — 19 13.284 .685 13.969 Összesen . , . 14 33.264 51.015 84.279 2.199 86.478 127 18 278 2.350 — 18 1.302 90.571 3.915 94.486 g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . • . . . 2 734 1.623 2.357 12 2.360 — — — — — — 55 2.424 454 2.878 Besztercze-Naszód vm. . . . — — — — — — — — — — — — — — — — Brassó vm. — — — — — — — — — — — — — — — — Csík » — — — — -- — — — — — — — — — — — Fogaras » — — — — — — — — — — — — . , — — Háromszék vm — — — — — — — — — — — ' — — Hunyad » 1 1.062 1.470 2.532 981 3.513 6 — — — — — 124 3.643 435 4,078 Kis-Küküllő » — — — — — — — — — — , — — — — — Kolozs » ...... — — — — — — — — — — — — — — — Kolozsvár thj. v — — — — — — ~ — — — — — — — — — együtt . . . — — ’ ' — — — — — — — — -- — — . — — — Maros-Torda vm — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. . . . — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — -- — — Nagy-Küküllő vm. .'.... — — — . — — — — — — — — — — — Szeben vm — — — — — — — — — — — — — — — — Szolnok-Doboka vm — — — — — — — — — — — — — — Torda-Aranyos . » . . . . — — . — — — — — — — — — — — — Udvarhely — — — . _ — — — — — — — — — — — — Összesen . . . 3 1.796 3.093 4.889 993 5.882 6 — — — — — 179 6.067 889 6.956 hj Fiume v. és kér. . . •— — — — — — — — — — — — — — — — Magyarország összesen . . 100 271.634 491.203 762.837 22,034 784.871 866 558 2.350 9.281 1.295 4.297 19.443 822.461 61.955 884.416 II. Horv.-Szlavonországok. Belovár-Kőrös vm — — — — — — — — — — — — — — Lika-Krbava » ..... — — — — — — — — , — — — ■ Modrus-Fiume » — — — — — — — — — — — — — — Pozsega vm 1 259 518 777 — 777 — ' — — — 155 3 935 172 1.107 Szerem » — — — — — — —- ' — — — — Zimony thj. v — — — — — — — — ' — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — Varazsd vm, ....... — — — — — — — — — — __ __ Varazsd thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — . , Verőcze vm — — — — . — — — — — — Eszék thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — Zágráb vra — ' — — — — — — — — — — — Zágráb thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . ~ — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . . 1 259 518 I> C— I> — 777 — — - — — 155 3 935 172 1.107 Magy. kor. orsz. ossz. . . 111 •271.893 491.721 763.614 22.084 785.648 866 658 2.350 9.281 1.295 4.452 19.446 823.396 62127 885.523 10 67 5. Tabéíle. Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen ím Jahre 1898 nach Municipien und nach Character dér Kassen> B) Gewerbekorporations-Krankenkassen. Kiadások koronákban - — Ausgaben in Kronen d4 Tagok segélyezése — Leistungen an Mitglieder Igazgatási költségek Verwaltungskosten 'oá c 0 .g | I 1 í* dk ^ CD Aö 1 1 juss? §>£.§ H S 3 S § KI ^ N ^ c S kórházba szállítás és ápolási díjak Spitalsiransp.-Rostén u. Verpjlegsgebiihreu *CD r-Z S JS O t/l ^ H » 'S ‘«S a s t; n ~ <D W _ N'd § M ^ temetkezési segély Leieken bestattungs- Unterstützung 44 44 » *0 § C N S egyéb segélyezés sonsiige Leistungen s G S ® g W « t/l Q ^ n* 44 « *0 s ” H-i | b<> «T -S -Q S<D hSi . ’g JD S cd üi g co *3 s s d S <d §: 3 w §■* 'gk! CD 4^3 CD adósság-törlesztés Schuldentügung egyéb kiadások sonstige Ausgaben s § be a (D Sfi 0 ^ £ § _ rSi -ű £ :S s 1 z 1 s -rt tsa in 31! Iái bű ^ ^ bű'C S 5S bű M orvost Árzte '<U Q ■dS Sül CD & N « co <0 cn ^ :0 b* hő s N CS5 Q tfí tf) £ •43 cq ■3 -S a 2 -3^ t/l CD « N « t/l to cn s :0 tv* CD ^ iá *2 1 t/l cn « ••O « Bevét* bán Einna}, Króm ‘O O 2.025 933 1.832 327 1.440 — 3 6.560 2.741 938 3.679 1.057 40 t 31.336 1.214 1 249 — 134 40 740 — 1.163 640 82 722 548 — — 2.433 459 2 3.428 5.869 4.827 600 2.200 — 16.924 4.743 451 5.194 — — 4 22.122 1.208 3.677 — 5.869 4.961 640 2.940 — 18.087 5.383 533 5.916 548 — 4 24.555 1.667 3 — — — 1 IMI — — — — — II II 1 — — — — — — 4 5 (i — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 8 5.702 — 6.802 6.793 967 4.380 — 3 24.647 8.124 1.471 9.595 1.605 40 4 35.891 2.881 405 167 80 520 _ 1.172 396 291 687 1.859 69 1 10.405 — 2.612 5.117 1.040 4.353 — — 23.527 5.920 1.952 7.872 398 — 220 32.017 464 10.810 — 2.779 5.197 1.560 4.353 — — 24.699 6.316 2.243 8.559 398 — 220 33.876 533 359 — 380 698 72 600 6 2.115 980 336 1.316 301 — — 3.732 148 2 1.001 — 237 413 200 413 — — 2.264 722 497 1.219 714 — — 4.197 51 3 4.771 no 479 2.754 775 2.487 — — 11.376 2.754 848 3.602 931 — 108 16.017 1.142 4 3.587 — . 1.452 2.369 430 3.718 — — 11.546 2.800 504 3.304 5.871 i 20.721 100 8.358 no 1.931 5.123 1.195 6.205 — — 22.922 5.554 1.352 6.906 6.802 — 108 36.738 1.242 1.621 — 629 1.379 250 1.232 — — 5.111 1.805 348 2.153 ' — — 7.264 1.354 5 1.141 1 — 289 923 180 840 — — 3.373 1.080 575 1.655 34 — — 5.062 289 2.762 — 918 2.302 430 2.072 — — 8.484 2.885 923 3.808 34 — — 12.326 1.643 23.290 110 6.245 13.733 3.467 13.643 6 — 60.484 16.457 5.351 21.808 8.249 — 328 90.869 3.617 88 — 287 169 — 500 — — 1.044 829 55 884 128 — — 2.056 822 1 2 3 632 f 324 1.075 80 746 — — 2.857 354 277 631 54 — 385 3.927 151 5 6 7 8 9 — — — — — — — — — — — — — — — — — 10 1 MIM 1 1 II II — 1 1 II II 1 IMII — j __ ' j — — IMII 1 II 1 M 1 — 1 IMII 11 12 13 14 15 720 ■— 611 1.244 80 1.246 — — 8.901 1.183 832 1.515 182 — 385 5.983 973 252.127 1.032 90.288 130.508 29.140 90.720 70 479 594.364 142.757 62.443 195.200 60.270 1.190 2.050 843.074 41.842 — — — — — — — — — — — — — — z z 1 2 — — — — . — — — — — — — — — 3 108 ■ — 355 49 — 200 — — 712 200 2 202 — — 54 968 139 4 — — — — — — — — — — — 5 1 1 1 r- — — — 1 I 1 — — 1 1 1 — — — 1 1 1 i 1 1 1 1 1 — , — 6 — — — 1 1 1 — . — 1 1 i — — — — — — — — 1 1 1 — 7 — . — — — — — — — — , 1 1 1 — — — 1 1 1 — — 8 — — — — — — — — — — — — — — — 108 — 356 49 — 200 — — 712 200 2 202 — — 64 968 139 252235 1.032 90.643 130.557 29.140 90.920 70 479 595.076 142.957 62,445 195.402 60.270 1.190 )<■ 2.104 844.012 41.481 9* Folyó szám — Lauf. Zahl 68 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. Bevételek koronákban — Einnahmen in Kronen a 5 ■sj «o tagjárulékok — Mitgliederbeitrdge ö is. <il 'W , V. £ Közjogi alkatrész, ” a X kötelezett tagok után nach den versicherungspflichtigen Mitgliedern G . 'K £ CVS ^ N ^ w ^2 ■> ■jjö s •P. D országrész, lg a munka- a tagok á i2 törvényhatóság íl adók seitens dér összesen •nr O (o együtt o-h v <D N G V AH 53 § v<° w % £ G § '03 K. ó a C ^ 'U 5 Síaatsrechílicher Bestandtheü, >. is. Arbeits- Mitglieder ins- “teli AH A* a g L'indeslheil, Municipium SD *3 0) _ . zusammen gesammt W I -S s(U G g :G -S & C/2 G o s G <3 =0 Q iá co :Q S AH « o ö S SJ ^ h Ö b a tL o 03 co i a» ^ ** r* ' 03 X5 £ b£) £ cd y> S Q <u ti -Q si részéről c _ ^ -CD rSi S •S SSo :0 S V<D ^ V. :0 I § o -g Ti VS ol £ ll •M N •b'ISs. CD cu S: cn oj 71 s :0 m . _ Q *0 !- Co 03 03 .Co 12 E >3 03 cn ^ :0 « 52 tej I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 1 3.209 9.628 12.837 12.837 — — — — — 20 12.857 12.857 Bars » 2 1.686 3.373 5.059 276 5.335 60 — 55 — — — 5.450 864 6.314 Esztergom vm 1 2.046 4.090 6.136 — 6.136 38 4 391 — — 21 6.590 — 6.590 Hont * 7 141 888 483 188 611 4 7 — — — 80 648 49 691 Selmecz- és Bélab. thj. v. . 7 6.531 13.065 19.596 19.596 388 — 1.181 - 5.803 47 87.009 1.763 88.778 együtt . . . 2 6.672 13.347 20.019 188 20.207 4 389 — 1.181 — 5.803 67 27.651 1.812 29.463 Liptó vm 1 3.532 7.063 10.595 — 10.595 — 1.571 — — — 4.700 — 16.866 678 17.544 Nógrád vm 9 6.019 14.583 20.602 481 21.083 — 789 — 1.077 — — 316 23.265 14.703 37.968 Nyitra » 4 3.449 5.541 8.990 1.169 10.159 — 182 . 120 1.630 — 108 12.199 854 13.053 Pozsony » 3 6.551 11.368 17.819 — 17.819 — 597 — 8.003 — — 18 80.431 951 21.388 Pozsony thj. v. ..... 4 18.100 84-305 56.505 — 36.305 — 83 — 311 — 888 5 37.583 1.977 39.560 együtt . . . 7 18.651 35.473 54.124 — 54.124 — 679 — 2.314 — 882 15 58.014 2.928 60.942 Trencsén vm 7 8.427 11.933 20.360 — 20.360 — 906 492 822 996 — 288 23.864 1.519 25.383 Turócz » — — — — — — — — — — — — — — Zólyom » 3 3.888 8.128 12.016 — 12.016 — 148 120 200 — — 126 12.610 2.228 14.838 Összesen . . . 37 57.579 113.169 170.738 2.114 172.852 4 4.762 616 6.160 2.626 11.385 961 199.366 25586 224.952 t) Duna jobb partja. Baranya vm Pécs thj. v 5 3.194 6.133 9.387 937 10.864 51 5 71 318 163 4 10.870 3.715 13.585 együtt . . . 3 3.194 6.133 9.327 937 10.264 51 2 71 318 — 163 1 10.870 2.715 13.585 Fejér vm 7 315 489 644 — 644 — 33 — 388 — — — 1.065 — 1.065 Sz.-Fejérvár thj. v. ... 7 587 1.113 1.700 888 1.983 3 1.847 304 — — — 3.436 — 3.436 együtt . . . 2 802 1.542 2.344 282 2.626 — 36 1.247 592 — — — 4.501 — 4.501 Győr vm — — — — — — — — — — Győr thj. v 7 8.065 16.131 34.196 39 34.335 — 9 6.449 341 — — 694 31.738 3.453 35.180 együtt . . . 1 8.065 16.131 24.196 39 24.235 —■ 9 6.449 341 — — 694 31.728 3.452 35.180 Komárom vm 8 8.880 3.913 6.193 — 6.193 111 183 — 357 — — 357 7.000 5.435 13.485 Komárom thj. v — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 2 2.280 3.913 6.193 — 6.193 111 182 — 257 — — 257 7.000 5.425 12.425 Moson vm 3 2.332 4.652 6.984 19 7.003 — 101 — 652 — — — 7.756 113 7.869 Somogy » — — — — — — — — — — — — — Sopron » 8 18.681 83.868 36.543 1.338 37.881 — 797 — 1.576 1.500 96 — 41.850 4.114 45.964 Sopron thj. v 1 3.387 6.774 10.161 51 10.818 387 — 1.484 — — — 18.033 797 13.830 együtt . . . 9 .16.068 30.636 46.704 1.389 48.093 — 1.124 — 3.060 1.500 96 — 53.873 4.911 58.784 Tolna vm — — — -- Vas » 2 2.864 7.718 10.582 — 10.582 •— 39 40 280 — — 10.941 1.812 12.753 Veszprém vm 2 3.079 6.158 9.237 — 9.237 — 87 2 270 — — 1 9.597 1.433 11.030 Zala » 1 425 854 1.279 1.279 — 23 51 — — 1.353 396 1.749 Összesen . . . 25 39.109 77.787 116.846 2.666 119.512 162 1.603 7.809 6.821 1.500 259 963 137.619 20.257 157.876 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm 7 395 778 1.173 1.173 18 16 1.201 160 1.361 Baja thj. v. — — — — — — — — — — — • — Szabadka thj. v — — — — — — — — — — — — — Újvidék thj. v — - — — — — — — — — — — — 1 H Zombor thj. v — — — — — — — — — — — — — — — együtt ... 1 395 778 1.173 — 1.173 — 12 — 16 — — — 1.201 160 1.361 Csongrád vm — — j — — — — — Hódm.-Vásárh. thj. v. . . . — — — — . — — — — Szeged thj. v 8 7.843 14.845 81.488 171 81.659 — 1.886 1.739 1.780 836 337 733 38.179 1.545 29.724 együtt . . . 8 7.243 14.245 21.488 171 21.659 — 1.826 1.729 1.780 236 227 . 722 28.179 1.545 29.724 Heves vm 4 5.324 10.639 15.963 — 15.963 — 838 21 338 — 17.160 1.159 18.319 Jász-N.-K.-Szolnok vm. . . . — — — — — — — — — — — — Pest-Pilis-Solt-Kis-K, » . . . 5 5.806 10.405 15.611 — 15.611 — 708 566 658 58 159 — 17.754 831 18.586 Budapest székes főváros . . 40 760.949 1,513.758 8,373.707 89.704 8,303.411 85 61.178 8.948 36.135 11.387 184 38.709 8,449.965 186.147 8,576.112 Kecskemét thj. v — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 4b 766.155 1,523.163 2,289.318 29.704 2,319.022 25 61.880 9.508 36.793 11.439 343 28.709 2,467.719 126.978 2,594.697 Összesen . , . 58 779.117 1,548.825 2,327.942 29.875 2,357.817 25 64.556 11.258 38.927 11.676 670 29.431 2,514.259 129.842 2,644.101 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 7 865 1.749 3.614 8.614 78 18 8 2.712 271 8 983 Kassa thj. v együtt . . . 7 8.715 17.431 36.146 — 36.146 — 564 — 1.679 — — 80 38.469 2.446 30.915 2 9.580 19.180 28.760 — 28.760 — 636 — 1.697 — — 88 31.181 2.717 33.898 . Bereg vm Borsod » 2 1.066 2.134 3.200 — 3.200 — 16 — 20 228 — — 3.464 237 3.701 Gömör » 1 3.118 6.237 9.355 — 9.355 — 1.111 10 318 10.794 6.691 17 485 Sáros » 2 1.303 2.097 3.400 — 3.400 — 12] 54 125 3.700 2.789 6.489 Szepes » 4 5.238 10.577 15.815 190 16.005 — 514 2 661 131 3 17.316 965 18.281 Űrig » 4 3.595 6.878 10.473 413 10.886 ; 527 — 7 908 12.328 394 12.722 Zemplén vm 2 7,944 15.926 23.870 — 23.870 — 1.017 — 108 — 264 25.259 4.302 29.561 Összesen . . . 17 31.844 63.029 94.873 603 95.476 — 3.942 66 2.986 1.267 — 355 104.042 18.096 122.187 69 5. Tabelle, Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. C) Fahrihs- und Unternehmungs-Krankenkassen. Kiaaasok korüiiakoan — - AusgaOen ■in Krontn AH 1 Tagok segélyezése — Leistungen an Mitglieder Igazgatási költségek Ver wa Uungskosten 'd c _ táppénz, gyermek- ágyi segély Pflegegelder, Kindbett- j Unterstützung bábapénz Hebammengelder kórházba szállítás és ápolási díjak Spitalstransp.-Kosteu u. Verp/legsgebiihreu gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzneien und Heil- mittél temetkezési segély Leichenhestattungs- TJnterstiHzung orvosok Arzte szülészró'k Hebammen egyéb segélyezés sonstige Leistungen összesen zusammen tisztviselők és szolgák Beamteu und Diener irodafelszerelés, házbér, stb. Kanzleieinrichtung, Hauszins u. dgl. összesen zusammen tőkeelhelyezés angelegtes Kapital adósság-törlesztés Schuldentügung egyéb kiadások sonstige Ausgaben főösszeg ILauptsumme Bevételi többlet kon bán Einnahms-Überschuss i Kronen s 1 s "cS ISI cn 'O i fe ■ 1.621 1.341 1.831 165 2.910 10 7.878 556 556 800 » , 9.234 3.623 i 2.208 76 1.232 75 1.106 — — 4.697 — — — 1.594 23 — 6.314 — 2 620 — 58 705 90 1.942 40 10 3.465 295 405 700 2.404 — 21 6.590 3 396 16 — 138 38 200 — — 678 — — — — — — 672 19 4 6.103 — 7 8 3.577 900 1.800 418 4.855 17.785 94 — 94 8.835 — — 26.654 2.118 6.399 16 72 3.705 932 2.000 418 4.855 18.397 94 — 94 8.835 — — 27.326 2.137 3.539 — 372 1.007 204 1.920 290 621 7.953 300 93 393 8.760 _ 17.106 438 5 4.725 — 603 5.622 353 5.491 — 110 16.904 — 50 50 5.194 — 34 22.182 15.786 6 2.856 68 351 3.560 314 3.598 — 19 10.766 — 2 2 1.667 300 — 12.735 318 7 5.004 18 685 3.799 1.388 5.783 32 61 16.754 23 41 63 3.874 — — 20.091 1.891 8 81-069 — 1.858 4.131 1.384 4.916 — 3.870 35.623 120 124 244 — — 3 35.868 3.693 26.073 12 1.937 7.930 2.772 10.699 32 2.921 52.376 142 165 307 3.274 — 2 55.959 4.983 6.449 — 260 5.697 392 5.059 41 2.243 20.141 — 43 43 2.977 — 2 23.163 2.220 9 10 11 4.366 48 268 3.182 108 2.108 236 332 10.648 79 6 85 2.481 800 — 14.014 824 58.856 144 5338 34.471 5.405 36.833 1.067 11.111 153 226 910 1.320 2.230 37.186 1.123 859 194.623 30.329 3.300 80 268 8.850 388 1.759 — ' — 8.539 886 96 923 1.887 — 4 10.758 3.833 1 3.300 80 262 2.850 288 1.759 — . — 8.539 826 96 922 1.287 — 4 10.752 2.833 15 — 316 — — 360 — — 691 — — — 374 1.065 2 356 — — 1.034 — 1.000 — 44 2.434 — 60 60 943 — — 3.436 — 371 — 316 1.034 — 1.360 — 44 3.125 — 60 6.0 1.316 — ■ — 4.501 — 15.174 88 1.884 8.938 956 1.675 — — 83.609 2.856 1.136 3.992 4.290 z 95 30.986 4.194 3 15.174 88 1.884 2.932 956 1.575 — — 22.609 2.856 1.136 3.992 4.290 — 95 ■ 30.986 4.194 3.038 34 804 1.603 — 1.093 — 10 5.978 200 800 667 - — 6.839 5.586 4 3.038 24 204 1.603 — 1.093 — 10 5.972 — 200 200 667 — •— 6.839 5.586 2.721 — 26 1.553 585 1.328 — 152 6.365 80 12 92 1.140 — — 7.597 272 5 14.787 — 630 8.223 633 10.038 504 48 34.853 149 149 5.636 196 40.834 5.140 6 7 3.998 — 483 8.438 1.313 3.360 — 85 10.665 — 377 377 370 — — 11.413 1.408 17.779 — 1.113 10.655 1.936 13.398 504 133 45.518 — 526 526 5.996 — 196 52.236 6.548 — — — — — — — — — — — 8 4.393 380 105 1.809 250 2.260 222 12 9.431 240 14 254 2.774 — — 12.459 294 9 2.513 360 92 1.628 600 1.469 — 95 6.757 100 11 111 2.396 — 56 9.320 1.710 10 339 ~ — — 6 320 — — 665 — 45 45 — — 1 711 1.038 11 49.028 932 4.002 24.064 4.621 24.562 726 446 108.981 4.102 2.100 6.202 19.866 352 135.401 22.475 341 — — 415 ■ IMI 400 — 85 1.181 — 1 1 1 II 174 — 1.355 6 1 341 — . 415 400 — 25 1.181 — — . 174 — — 1.355 6 2 9.635 30 817 6.587 513 5.268 884 159 22.676 150 88 338 4.905 — 1 1 87.819 1.905 9.635 20 217 6.587 512 5.262 284 159 22.676 150 88 238 4.905 — — 27.819 1.905 5.352 65 419 3.593 547 3.377 — 34 13.387 232 251 483 3.476 — 2 17.348 971 3 8.039 56 3.775 2.810 190 2.344 133 180 16.537 30 80 1.163 110 17.820 765 5 618.891 186.943 150.670 603.884 113.900 496.451 1.728 28.818 8,141.819 6.496 8.017 14.513 248.275 85.405 35.877 3,515.889 60.883 — — — — — — — — — — — — — — — — — 626.930 126.999 153.445 606.634 114.090 498.795 1.855 28.998 2,157.746 6.496 8.037 14.533 249.438 85.405 25.987 2,533.109 61.588 642.258 127.084 154.081 617.229 115.149 507.834 2139 29.216 2,194.990 . 6.878 8.376 15.254 257.993 85.405 25.989 2,679,631 64.470 738 183 894 46 380 128 1.649 6 6 1.031 2.686 397 i 10.378 885 464 5.861 1.860 8.044 — 6.963 27.849 192 17 209 800 — — 88.858 3.057 11.110 885 587 5.555 1.906 2.364 — 7.091 29.498 192 23 215 1.831 — — 31.544 2.354 793 — 503 337 — 1.224 — 334 3.191 — 27 27 220 ' — — 3.438 263 2 3 4 1.755 48 3.765 48 2.056 7.672 ’ ‘ 88 88 1.279 9.039 ■ 8.446 857 108 12 1.111 38 1.000 — 127 3.253 — 3 3 1.319 — — 4.575 1.914 5 5.089 — 139 3.870 665 2.438 120 2.001 14.322 160 124 284 1.870 — — 16.476 1.805 6 3.065 144 67 4.225 913 2.240 — 60 10.714 — 54 54 1.231 — 11.999 723 7 5.131 — 827 4.859 462 2.236 125 2.169 15.809 1.262 555 1.817 7.111 1.530 — 26.267 3.294 8 27.800 1.187 2.183 23.722 4.032 13.558 245 11.782 84.459 1.614 874 2.488 14.861 1.530 — 103.338 18.799 Ül H p* o- cr S- oT CfQ c/> a> OQ ok *-< N o* ftP 3 N P ?r cr O) < (~N (V\ ’~t~ ÉL O rT — s»' _ ~t ro\ C/3 n s w *- < P* Ps CL E £ P p a ? CS g' re 3 ck? '< D- *-< P N <-c- Oí o> ■O & S'rc N O Pn 3 3 ?r r 5‘ rDx C/í P T3 (Tk 3 N * &>> ,—i w 7T fi OfQ fi l/t N fi 00 O 00 i o* » 3 885.248 19.385 Cn to cd 6.867 1.343 3.876' 5.921 946 7.291 “ 865.863 8 7.291 21.338 25.537 1.477 1.725 9.359 1 l© cd Ad j p to p co k?Ó\ co co b ki 00 p co íp Co Sí CC kP 0 cn OD p p qo CO 0 p O CO O CO OD kP <1 KP to co cc 16.292, 4.288 401 2.516 16.292 16.949 401 1.705 ■8.597 4.892 1.316 389 1.755 8.597 1.479 276 182.859 586 Kp cn gd 126 98 358 1 1 Ad CT) 1 1 1 132.273 4 1 M KP CD 00 188 1.236 1.308 12 32 1.236 ’co 0 00 1.308 II 1 II 1 200 M l II 1 1- CO O O 1 1 1 1 1 1 185.245 9.571 1 5.012 3.648 4.476 536 1 cn Cn cd ©D Ad 713 175674 198 713 4.334 1.718 605 671 1 1 í® kp Ad ki cc co ki 00 cd KOD CD CO Ci KJ Kp O I© k C) CO tO CO kP CO k Pl cn co 0 543 630 330 ' 1.218 543 1.397 330 366 45 824 366 1 KP CD Üt CO 1 I ki Pd Ad 769.847 16.192 kP KP CT. 5.104 1.871 2.375 1 Ci KP ©D IP Cj Ki, 6.523 753.655 419 6.523 24.656 4.287 1.810 5.329 5.371 . M ©a K; 1 ^p ^ p co pi Üt Go K] CD kP ö co co cn co KP Ad CC kP ki KI p KI fP O Co Go W 0 CO to CO p O co co Kp GD KI 5.366 3.467 1.404! 1.732 5.366 13.357 1.404 2.903 1.970 5.560 2.338 565 2.924 1.970 1.488 1.436 142.407 1.853 477 KP CO Ad üt cc O N Cd 1 J 00. Ad 954 140.554 40 954 t© ©X KP í-l >-*■ CO CO GO 54 565 895 CO 1© K? Ki CO OD to CC kP CD CC p CO 0 K 00 CO pl O Üt KI CO OD GD KI KI CD M KI cn co 891 oisn 173 376 1.310 1.119 173 264 300 268 54 210 287 300 J Ad od KP Co 641.747 15.198 00 CT. cc 2.200 1.362 1.801 1.800 400 9.270 626.549 565 9.270 M 1© CO 0 00 go e© KP KI 1.300 3.878 I I » *P O O 1 P* Ki I kP p p p p f© Cd Go ki ki cn ö kP co kP Ö OO O CD O p co CC cn p. OO O p kP kP OD CO O CO |. 5.485 2.762 5.485 2.576 1.226 2.762 9.392 2.576 2.230 1.800 2.619 1.630 600 2.743 1.800 1.993 750 8.046 t© ►P O 1 240 1 to 1 KP O I 1 1 7.806 504 1.084 1 1 1 1 1 1 l'l 1 1.081 160 244 100 I- 1 1 0= CD CO 183 898 959 183 1 1 1 588 371 588 I 1 1 íS í-l t© oo 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 74.123 4.882 11.039 108 94 3.316 5.004 1.038 110 30 186 343 2.973 1 4.935 69 4.935 11 0 HP 00 M KI CO 376 72 178 17 376 1 I Ki Sí 2,839.521 63.025 cc íp -sl CC 18.567 9.207 9.266 16.376 2.191 24.751 2,776.496 1.234 34.751 81.617 49.068 4.749 12.384 23.2481 Ki 1 pi ©D k* üt 1 co to od 00 cn 00 p p őaCO kPCOpCOOODCO p* AdAd 0 cn 00 OD 0 p Kp p. Adod ^ co cn co to cd 0 0 Cl OC CO 0 32.106 15.830 5.067 7.137 32.106 44.016 5.067 7.646 13.676 14.806 5.704 1.942 7.888 13 676 Ad üt J od Ad cd Ad Üt Co H-l GO Őx iD kP >P s 1 1 1 i 1 1 1 1 1 kP O O 18194 400 1.168 1 1 II 1 1 1 i KI IC CC 150 36 390 14 728 1 150 150 3.372 40 912 40 2.420 912 1 1 - KP ÍS 15.404 § GO 1 636 1 toS kp Ad 1 1 CC IND IMII £ <1 Oa 00 Ad CD ©X KP I-* ©X K* MIM I 1 1 KI 1 1 co p 00 to 0 ki cn p co l© Üt Ad Kp Ki OD ód p O QO OD CO 20 651 1 ! 1 AD p OD OO KJ 682 jer 1 1 O CO 41 239 108 294 41 1 O KP 00 00 s QO 8901 1 1 1 OD CC cc l Ad S kp Ad 432 32.930 432 P* CD KP Ki ©T CO II II 1 1 1 1 KI CC cn 1 1 K? to pl kP CO Co CO O KI cn 0 CD Cio to CO KI GD OD p CD GO GD CO 170 631 167 10 170 1 *■ o> ® K? p. I 1 kP CO 953 239 148 2.714 953 Ad | Ki Üt Ad cd O KP 369,446 8.150 2.015 § 1 1 Ki 1 1 l 3.953 361.296 2.182 3.953 7.955 11.293 1.600 1.939 659 Ad kP 1 1 ö cn CD cn cc CD CD Ad Co kP cn 0 co to co CD Adkj co co co ki co co l© | 495 2.837 495 565 1.765 2.837 6.480 565 587 4.383 1.229 360 227 281 4.383 ío 1 1 Co Ki O o ő ©X ©1 1 1 1 I 1 1 1 1 1 i 1 1 1 II II 1 ©X ©c 1 1 600 1 1 1 2.097 200 1 2.066 31 2.066 1 1 Co Ki 1 1 1 MM 1 i 1 1 1 1 1 83.078 ©X ÍP 8 2.483 ?© Co -O Go kP Cn Go -0 Ad kp I <0 Cn KP Cc 0LVZ 27.678 2.170 1 1 KP I© t© II 1 1 1 CO CO 1 1 £ 11 1 1 to 11 1 fc § s kP 0 2 40 1 II 1 1 Ad 1 1 m KP- 1 1 kP 1 1 1 Ki KP 1 1 1 1 1 1 00 05 § co GO 77.643 22.971 Ki p Oj^O c bj b k* <to cn cd Cn 0 Ad nJ | Cn kp CD KP CD Ka 31.306 3,289.355 3.416 31.306 92.478 60.406 6.349 15.022 24.686 Ki , p CD Co Cd 1 CO CO KI kP cn CO CO GO őj Co p co b b 0 b cn co Ad Cd ►P p co CO cd cn p p Kiüt to co CO KI 0 p cn CO OD CD CD GD 37.181 16.996 5.830 8.912 37.181 54.564 5.830 8.395 19.012 16.274 6.226 2.169 10.883 19.012 7.817 3.066 194.832 8.839 cn cn cc CC 1.433 4.633 905 533 900 1.878 185.993 1.878 10.280 5.282 89 942 1 1 , Ad AD . | ^ kP CO I k'K 1 | K-^QtP to Pl Oi Ci 00 CO CO O O K- CO Q üti Cn 00 0 co co 0 to co O 7.123 3.162 7.123 2.815 3.162 21.258 5.358 3.703 8.956 1.128 4.230 3.241 3.703 £l 1 KP Ki táppénz, gyermek- ágyi segély Pflegegelder, Kindbell- Unlerstützung bábapénz Heham mengelder kórházba szállítás és ápolási díjak Spitalstransp,-Kosiéit u. Veypjlegsgebiihreu gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzneien und Heti- mittel temetkezési segély Leieken bestattungs- Unterstiitzung orvosok Árzte szülésznők Hebammen egyéb segélyezés sonslige Leistungen összesen zusammen tisztviselők és szolgák Beamteu und Diener irodafelszerelés,. házbér, stb, Kanzleicinrichtung, Hauszins u. dgl. zusammen tőkeelhelyezés angelegtes Kapital adósság-törlesztés Sckuldentügung egyéb kiadások sonstige Ausgabcn £ ír1 fii ’í*. ö s* s p I $ fii g- I §4 2. § ® lr § Co S £ SL ^ •8 £ CD Sr- vd S ö 2 Co Oo s főösszeg Hauptsumme Bevételi többlet koronák- ban Einnahms- Überschuss in Kronen Oi L CO M > Üi iL P M ^ COCQKlCDCnPCJtOp Folyó szám — Lauf, Zahl Folyó szám — Lanf. ZaM 72 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. D) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landesthcil, Municipium Bevételek koronákban —. Einnahmen in Kronen 11 tagjárulékok — Mitgliederbeitrage 1 V. cd -a tn £ kötelezett tagok után nach den versicherungspjlichtigen Mitglieder C t 'B £ * D-rS '<D 0> 'SU “o -S bO.S N tfl VI ^ ■> .<!> 24 ^ *9 9 S •r- J a munka adók seiiens de a tagok .. . összesen ■ v. S ^ o 'S 'S együtt S O §> c ^ 44 *S § 44 Jí CD Q -H § \o> 3 £ § s '<D 0 S ■ 5» 5Í Arbeits- geber Miigliede “ s s 0 ins- gesammt c -2^ S 1 1 s '2 ^ ^ C £ Q rO CT} >> C O 44 ^ :Q ^ C S t/i ^ 2 co :0 S 44 « ÜJ ^ 4 S £ í? CD ^ bű 0 cd 03 tí S CD g ■s* 8 § bo a <d y? Sj-s « részéről * a z. « 24 <5 A G *2 b ;0 ^ önként dijai ■ I § 0 -g hO kamat Zinsei S TS.; CD & n VI Co t/l S ;0 b* Cd Q sO —■ to N d <o N rs. V) ^4 :° k? !2 tq 83 1.67 2.50 37- 2.88 — 12( — 3.00- 1.271 4.27E 4 4.75 8.251 13.001 155 13.16 — — 10( 3 55. 3- 509 14.361 2.399 16.76C 5 5.58' 9.92É 15.51Ü 52{ 16.04: — — 104 677 31 — 512 17.365 3.67( 21.035 3 5.32E 7.332 12.657 7.787 20.44-: 63 — 424 23£ — 163 21.334 1.652 22.986 2 2.14t 4.297 6,446 3.150 9.59C 656 — — 159 — — 22 10.427 885 11.312 1 1.465 1.85C 3.315 271 3.586 . 133 198 3.917 73 3.990 1 852 1.706 2.558 374 2.932 — — — — — 14 2.947 23 2.970 1 1.20S 1.762 2.965 719 3.684 6 40C 219 — — 168 4.477 1.081 5.558 7 340 681 1.021 53 1.074 — 200 435 — 213 1.922 93 2.015 2 1.543 2.443 3.986 772 4.753 6 — 60C 654 — 381 6.399 1.174 7.573 1 2,261 2.996 5.257 19 5.276 2 ___ — 81 — 200 79 5.638 221 5.859 1 916 1.296 2.212 — 2.212 — — — — — — 2.212 212 2.424 11 14.511 21.920 36.431 12 373 48.804 72! 1.024 1.262 — 200 857 52.874 4.240 57.114 7 575 683 1.258 — 1.258 — 240 6 — — 197 1.701 48 1.749 2 858 2.824 3.682 — 3.682 — 27 312 — — 146 4.167 215 4.383 7 1.843 3.739 5.582 — 5.582 — 268 100 — — 144 6.094 448 6.543 4 3.276 7.246 10.522 — 10.522 — — 535 418 — — 487 11.962 711 12.673 2 2.147 3.421 5.568 8.073 13.641 40 .. 20 215 4 13.920 1.878 15.798 3 5.481 10.574 16.055 1.388 17.443 10 — — 119 — — 313 17.885 998 18.883 77 274314 581.478 855.792 211.485 1,067.277 520 481 2.491 8.421 — 7.211 31.521 1,117.922 65.170 1,183.092 14 279.795 592.052 871.847 212.873 1,084.720 530 481 2.491 8.540 — 7.211 31.834 1,135.807 66.168 1,201.975 20 285.218 602.719 887.937 220.946 1,108.883 570 481 3.046 9.173 — 7.211 32.325 1,161.689 68.757 1,230.446 2 811 1.623 2.434 15.281 17.715 102 — 288 570 — ' 609 327 19.611 4.792 24.403 1 2.229 2.416 4.645 229 4.874 — — 80 9 — — 36 4.999 159 5.158 3 3.040 4.039 7.079 15.510 22.589 102 — 368 579 — 609 363 24.610 4.951 29.561 1 1.072 1.397 2.469 — 2.469 — — 180 206 — — — 2.855 796 3.651 4 7.808 8.488 16.296 6.592 22.888 28 — 151 594 — 52 138 23.851 2.091 25.942 1 537 777 1.314 — 1.314 — 31 30 6 — — 5 1.386 31 1.417 1 1.917 1.434 3.351 — 3.351 — — 120 — — — 15 3.486 2.122 5.608 7 11.334 12.096 23.430 6.592 30.022 28 31 481 806 — 52 158 31.578 6.040 36.618 1 698 1.396 2.094 189 2.283 — — 240 1.189 — — — 3.712 102 3.814 2 — — — 6.682 6.682 104 — 237 374 — — 49 7.446 1.570 9.016 2 3.991 7.504 11.495 — 11.495 14 — 209 237 — — 69 12.034 1.796 13.820 4 3.901 7.504 11.495 6.682 18.17? 118 — 446 611 — — 118 19.470 3.366 22.836 7 1.630 2.139 3.769 385 4.154 ■ — 268 454 — — 93 4.969 94 5.063 3 1.011 2.023 3.034 5.730 8.764 IS — — 177 — 495 268 9.722 699 10.421 4 2.641 4.162 6.803 6.115 12.918 18| — 268 631 — 495 361 14.691 793 15.484 9 7.330 13.062 20.392 12.986 38.378 136 — 954 2.431 — 495 479 37.873 4.261 42.134 _ _ 1 1.620 3.291 4.911 108 5.019 — — 92 626 — — — 5.737 240 5.977 — — — — — — — — — — — — 1 563 1.126 1.689 1.118 2.807 g 4 — — — — 220 3.039 190 3.229 2 2.183 4.417 6.600 1.220 7.826 8 4 92 626 — — 220 8.776 430 9.206 i 2.221 29.311 31.532 — 31,532 — — — — — — 9.826 41.358 78 41.436 58 331.424 697.492 1,028.910 70.162 1,299.078 1.571 516 6.065 15.552 34 8.567 44.740 1,376.123 91.427 1,467.650 — — — — — — — — — — — — — — — — 58 331.424 697.492 1,028.916 2 70.102 1,299.078 1571 616 6065 15.552 34 8.567 44.740 1,376.123 91.427 1,467.550 I. Magyarország. a) Duna bal pattja. Esztergom vm.......... Pozsony vm............ Pozsony thj. v. . . . Összesen b) Duna jobb partja. Baranya vm.............. Pécs tjh. v........... Fejér vm................ Sz.-Fejérvár thj. v. . . . Győr vm. ...... Győr thj. vm.......... Somogy vm................ Sopron vm................ Sopron thj. v......... együtt . Vas vm................... Zala » .............. . Összesen c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . . . Baja thj. v........... Szabadka thj. v. . . . Újvidék thj. v. . . együtt . Csongrád vm............. Szeged thj. v.......... Pest-Pilis-Solt-K.-K. vm. . Budapest székes főv. . . együtt . Összesen . d) Tisza jobb partja. Ab au j-Torna vm........ Kassa thj. v.......... Borsod vm. ....... Összesen ej Tisza bal partja. Bihar vm................. Nagy-Várad thj. v. . . Hajdú vm................. Debreczen thj. v. . . . Szabolcs vm.............. Szatmár vm............... Sz.-Németi thj. v. . . . Összesen . f) Tisza-Maros szöge. Arad vm................. Arad thj. v........... Temes vm................ Temesvár thj. v. . . együtt , Torontói vra............ Pancsova thj. vm. . . . együtt . Összesen . g) Erdély Kolozs vm............... Kolozsvár thj. v. . . . Maros-Torda vm. . . Maros-Vásárhely thj. v. Összesen . h) Fiume v. és k. Magyarország összesen II. Horvát-SzlaTouországok Magyar korona országai ossz 5. Tabelle. Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach CharaMer dér Kassen. D) Privatgenossenschafts-Krankenkassen. 73 Kiadások koronákban — Ausgaben in Kronen Bevételi többlet koronák- ban Einnahms-Überschnss in Kronen * Tagok segélyezése — Leistungen an Mitglieder Igazgatási költségek Verivaltunashosten tőkeelhelyezés angelegtes Kapital adósság-törlesztés Schu Identilgung egyéb kiadások sonstíge Ausgaben főösszeg Hauptsumme 1 táppénz, gyermek- ágyi segély Pflegegelder, Kindbett- Unlerstülzung bábapénz Hebammengelder kórházba szállítás és ápolási díjak Spilalslransp.-Kosién u. Verpflcgsgebühreii gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzneien und Heil- mittel temetkezési segély Leichmbestattungs- Unterstützung orvosok Arzte szülésznők Hebatnmen egyéb segélyezés sonstíge Leistungen összesen zusammen tisztviselők és szolgák Beamteu und Diener irodafelszerelés, házbér, stb. KanzleieinricMung, Hauszins u. dgl. összesen zusammen 1.427 __ 425 20C 800 — 2.852 427 208 635 3.487 788 3.62S e 1.360 1.713 342 1.09C — — 8.143 2.24C 1.130 3.370 2.864 141 14.518 2.242 6.050 6 1.369 2.138 542 1.890 — — 10.995 2.667 1.338 4.005 2.864 — 141 18.005 3.030 5.404 304 5.182 450 3.778 — — 15.118 3.542 1.396 4.938 1.569 — 23 21.648 1.338 1.325 714 2.716 540 973 — — 6.268 1.835 914 2.749 949 — 247 10.213 1.099 186 141 1.130 — 500 ' — 1.957 1.110 543 1.653 343 1 3.953 37 595 — 396 345 90 450 — — 1.876 762 284 1.046 — — — 2.922 48 1.232 124 284 180 483 8 — 8.350 568 111 679 1.497 — — 4.426 1.132 136 237 57 800 — — 630 338 357 685 554 — 95 1.964 51 1.368 — 361 341 120 682 8 — 2.880 896 468 1.364 2.061 — 95 6.390 1.183 1.043 — 311 1.144 69 610 — 40 3.217 1.230 660 1.890 689 5.796 63 325 — 75 650 20 400 — — 1.470 411 43 454 400 — — 2.324 100 10.246 — 2.302 11.508 1.289 7.393 8 40 32.786 9.786 4.308 14.094 6.001 — 305 53.246 3.868 85 — 23 438 — 400 — — 945 350 338 478 43 — — 1.465 284 482 — 335 595 70 804 — 40 3.326 776 756 1.533 200 — 136 4.194 188 218 — 383 . 1.264 947 — — 2.712 1.337 463 1.700 1.947 — — 6.359 183 785 — 640 2.297 70 2.151 — 40 5.983 2.263 1.447 3.710 2.189 — 136 12.018 655 2.152 213 2.510 550 2.547 7.972 2.454 851 3.305 1.566 I 5 12.848 2.950 5.301 — 1.197 3.932 373 3.149 63 — 13.014 1.740 539 8.279 2.665 140 88 18.186 697 399.052 19 81.590 167.090 47.389 136.068 — 35.884 867.093 133.787 43.332 176.019 32.145 — 46.464 1,121.720 61.372 404.353 19 82.787 171.022 47.762 138.217 62 35.884 880.106 134.527 43.771 178.2.98 34.810 140 46.552 1,139.906 62.069 407.290 19 83.640 175.829 48.382 142 915 62 35.924 894.061 139.244 46.069 185.313 38.565 140 46.693 1,164.772 65.674 9.094 — 697 3.295 1.400 1.525 — 160 16.171 1.680 726 2.406 4.143 — — 22.720 1.683 170 — — 1.342 200 904 — — 2.616 1.240 613 1.853 425 — — 4.894 264 9.264 — 697 4.637 1.600 2.429 ' — 160 18.787 2.920 1.339 4.269 4.568 — — 27.614 1.947 170 — 183 934 — 600 — — 1.887 660 209 869 — — 84 2.840 811 3.125 — 1.142 4.065 741 3.039 12.112 5.484 1.474 6.958 6.010 _ 241 25.321 621 9 — — 480 — 240 — — 729 240 290 530 158 — — 1.417 — — 359 1.062 — 440 — ■ 1.861 848 268 1.116 — — 7 2.981 2.624 3.304 — 1.684 6.541 741 4.319 — — 16.689 7.232 2.241 9.473 6.168 — 332 32.562 4.056 3 — 143 774 100 500 — — 1.520 480 114 594 1.528 — — 3.642 172 3.151 — 1.125 387 897 1.173 — — 5.733 651 158 809 488 — 34 7.064 1.952 949 1.407 3.614 370 1.377 — — 7.617 1.833 188 2.004 3.939 — 107 13.667 153 3.100 — 2.532 4.001 1.167 2.550 — — 13.350 2.473 340 2.813 4.427 — 141 20.731 2.105 135 60 250 1.480 34 1.000 ■ — 3.959 960 419 1.379 664 — — 5.002 61 2.740 — — 1.761 833 1.503 — — 6.836 1.519 475 1.994 571 — 17 9.408 1.013 2.875 60 250 3-241 857 2.502 — — 9.785 2.479 894 3.373 1.235 ■ — 17 14.410 1.074 5.978 60 2.925 8.016 2.124 5.552 — — 24.655 6.432 1.348 6.780 7.190 — 158 38.783 8.351 1 1 — 500 457 66 1.000 — — 2.023 1.200 697 1.897 1.702 115 5.737 240 633 — ' 122 358 216 612 — — 1.941 760 475 1.235 — — 5 3.181 48 683 — 622 815 282 1.612 — — 3,964 1.960 1.172 3.132 1.702 — 120 8.918 288 25.506 — 690 4.386 1.320 4.010 144 — 36.056 3.600 1.573 6.173 — 200 — 41.429 7 467.271 85 93.929 213.870 56.280 170.120 214 36.124 1,087.893 172.841 59.388 232.229 67.058 340 47.809 1,385.329 82.221 467.271 85 93.929 213.870 66.280 170.120 214 36.124 1,037.893 172.841 59.388 232.229 67.058 340 47.809 1,385.329 82.221 10 Folyó szám — Lauf. ZaM Folyó szám — Lauf. Zahí 74 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. E) Összesítés. Bevételek koronákban — Einnáhmen in Kronen a £ •g £ tagjárulékok — Mitgliederbeitrdge Sí V á ^ £ Közjogi alkatrész, 05 « ■S s j*. kötelezett tagok után nach den versicheruvgspflichtigen Mitgliedern a i • -3 >4 m ja co ^ > ^ 'CD ti S s <D Q ~ N £ W ö S ■a £ országrész, törvényhatóság Staatsrechtticher Beslandtheil, Landestheil, Municipium a munka- adók seitens dér Arbeits- geber a tagok seitens dér Müglieder összesen zusammen * r—* ^ 3 ~ ^ k, ^ ^ -S ^2 O jé ^ ssa '■q *5 együtt ins- gesamtni o|.S> m | -2 büntetéspénzek Strafgelder adományok Gáben O ~ kölcsönökből aus Darlehen egyéb bevételek sonstíge Einnahi c ^ £ N 'Ío>° O-t fH ’> £ § bO | 2 « <u ^ xi a részéről c S £o :0 S önként dijai - dér fr kamat Zinsei X-'S .a « ° ’v w1 O) N S 5 N Q t/1 05 C/ S :0 ** ca q tsi Co Í2 <u N rv Cfi 05 S :° ^ Í2Ü3 I. Magyarország, a) Duna bal partja. Árva vm 2 3.709 10.628 14.337 — 14.337 — — — 34 — — 820 15.191 78 15.269 Bars » 4 10.240 18.509 28.749 958 29.707 2 328 4 290 — — 287 30.618 6.328 36.946 Esztergom vm 4 15.765 31.011 46.776 1.098 47.874 — 52 183 1.325 — — 710 50.144 3.558 53.702 Hont » 2 9.419 12.483 21.902 407 22.309 10 243 — 30 — — 515 23.107 3.060 26.167 Selmecz- és Bélab. thj. v. . 3 9.433 18.846 28.368 250 28.518 5 540 — 1.181 — 5.803 325 36.372 2-637 39.009 együtt . . . 4 18.841 31.329 50.170 657 50.827 15 783 — 1.211 — 5.803 840 59.479 5.697 65.176 Liptó vm. . 2 9.088 17.036 26.124 8 26.132 — 1.797 — 296 9.754 273 38.252 1.436 39.688 Nógrád vm 11 17.246 37.141 54.387 586 54.973 2 991 100 1.175 — — 682 57.923 15.877 73.800 Nyitra » 8 22.886 40.762 63.648 2.131 65.779 12 632 70 728 1.630 3.261 1.876 73.987 2.618 76.605 Pozsony » 4 13.492 23.144 35.636 453 36.089 — 1.336 — 2.003 — — 228 39.656 1.336 40.992 Pozsony thj. v 9 86.806 145.940 232.746 7.856 240.602 54 378 100 2.000 34 882 4.421 248.471 6.994 255.465 együtt . . . 13 99.298 169.084 268.382 8.309 276.691 54 1.714 100 4.003 34 882 4.640 288.127 8,330 296.457 Trencsén vm 9 16.940 30.038 46.978 412 47.390 — 1.285 492 886 996 300 504 51.853 2.360 54.213 Turócz » 1 4.019 5.032 9.051 72 9.123 1 45 — 46 — — 93 9.308 336 9.644 Zólyom » 5 24.098 46.857 70.955 508 71.463 2 292 1.074 917 — — 3.244 76.992 2.953 79.945 Összesen . . . 63 242.130 437.427 679.557 14,739 694.296 88 7.919 2.023 10.911 2.660 20.000 18.977 751.874 49.571 801.445 b) Duna jobb partja. Baranya vm 5 5.250 12.251 17.501 311 17.812 7 162 50 152 187 18.364 1.154 19.518 Pécs thj. v 7 35.795 41.641 67.436 10.109 77.545 129 156 745 736 — 163 194 79.668 7.245 86.913 együtt . . . 9 31.045 53.892 84.937 10.420 95.357 130 318 795 888 — 163 381 98.032 8.399 106.431 Fejér vm 3 598 1.196 1.794 — 1.794 — 33 — 388 — — 23 2.238 72 2.310 Sz.-Fejérvár thj. v. ... 5 15.100 33.316 47.416 3.607 51.023 652 362 1.247 404 — — 34 53 722 4.302 58.024 együtt . . . 7 15.698 33.512 49.210 3.607 52.817 652 395 1.247 792 — — 57 55.960 4.374 60.334 Győr vm — — _ — — — — — Győr thj. v 4 18.421 35.764 54.185 329 54.514 14 49 6.449 650 — — 1.432 63.106 7.831 70.939 együtt . . . 4 18.421 35.761 54.185 329 54.514 14 49 6.449 650 — — 1.432 63.108 7.831 70.939 Komárom vm . 3 5.305 9.962 15.267 42 15.309 111 202 — 257 — — 260 16.139 5.876 22.015 Komárom thj. v 1 6.433 12.866 19.299 257 19.556 228 — — 198 — 3.369 235 23.586 1.345 24.931 együtt . . . 4 11.738 22.828 34.566 299 34.865 339 202 — 455 — 3.369 495 39.725 7.221 46.946 Moson vm 11.559 17.094 28.653 694 29.347 3 133 102 662 — — 207 . 30.454 1.460 31.914 Somogy » 6 11.497 20.494 31.991 1.272 33.263 7 102 — 125 231 ' 1.956 35.684 1.449 37.133 Sopron » 11 17.787 39.745 47.532 2.141 49.673 9 823 800 1.817 1.900 96 379 55.497 7.071 62.568 Sopron thj. v 3 28.014 54.376 83.390 958 83.348 549 200 1.977 — — 3.443 89.517 941 90.458 együtt . . . 14 45.801 84.121 129.922 3.099 133.021 9 1.372 1.000 3.704 1,900 96 3.822 145.014 8.012 153.026 Tolna vm. 3 9.163 25.901 35.064 431 35.495 3 726 — 856 — — 75 37.155 2.151 39.306 Vas » 12 25.816 55.471 81.287 1.458 82.745 40 227 160 1.239 — 600 897 85.908 7.000 92.908 Veszprém vm 5 15,688 29.581 45.269 414 45.683 12 343 122 506 — — 215 46.881 3.088 49.969 Zala » 6 16.008 31,616 47.624 641 48.265 14 879 10 123 200 — 686 50.177 6.416 56.593 Összesen . . . 74 212.434 410.274 622.708 22.664 645.372 1.228 4.746 9.885 10.090 2.331 4.228 10.223 688.098 57.401 745.499 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm 13 9.070 17.028 36.098 784 26.882 48 106 — 209 — — 414 27.659 2.731 30.390 Baja thj. v 3 3.727 6.988 10.715 334 11.049 5 93 240 180 — — 268 11.835 140 11.975 Szabadka thj. v. .... . 3 7.695 16.497 34.193 — 24.192 2 169 49 375 — — 397 25.184 5.171 30.355 Újvidék thj. v 3 14.033 28.181 43.214 59 42.273 2 221 274 394 — — 1.606 44.770 1.886 46.656 Zombor thj. v 1 6.724 10.873 17.597 — 17.597 530 — 151 — 224 18.502 1.854 20.356 együtt . . 20 41.249 79.567 120.816 1.177 121.993 57 1.119 563 1.309 — — 2.908 127.950 11.782 139.732 Csongrád vm 3 3.497 4.995 7.493 42 7.534 1 20 — 190 — — 121 7.866 1.171 9-037 Hódm.-Vásárh. thj.v. . . . 1 3.839 7.677 11.516 32 11.548 — 80 — 175 — — 44 11.847 1.461 13 308 Szeged thj. v 11 21.835 43.536 64.361 22.878 87.239 40 1.830 1.749 1.995 236 227 1.090 94.406 4.436 98.842 együtt . . . 14 28.161 55.208 83.369 22.952 106.321 41 1.930 1.749 2.360 236 227 1.255 114.119 7.068 121.187 Heves vm 6 18.503 34.585 53.088 549 53.637 — 1.150 21 417 — 1.499 1.850 58.574 2.382 60.956 Jász-N.-K.-Szolnok vm. . . . 5 19.910 28.542 48.452 42 48.494 — 632 114 234 — 5.298 961 55.733 3.625 59.358 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » . . . 18 33.993 60.735 94.738 5.466 100.194 14 1.077 670 1.487 116 159 1.756 105.473 5.955 111.428 Budapest székes főváros . Kecskemét thj. v 64 1,534.466 3,065.016 4,599.488 262.087 4,861.569 611 62.921 12.462 54.584 11.387 11.270 96.703 5,111.507 227.225 5,338.732 3 11.523 13.694 24.317 502 24.719 4 40 — 90 — 339 284 25.476 1.042 26.518 együtt . . . 84 1,579.982 3,138.445 4,718.427 268.055 4,986.482 629 64.038 13.132 56.101 11.503 11.768 98.743 5,242.456 234.222 5,476.678 Összesen . . . 129 1,687.805 3,336.347 5,024.152 292.775 5,316.927 727 68.869 15.579 60.481 11.739 18.792 105.718 5,598.832 259.079 6,857.911 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 3 3.760 4.192 7.952 — 7.952 — 184 — 39 — — 75 8.250 1.222 9.472 Kassa thj. v 5 34.850 54.264 79.114 15.930 95.044 139 767 288 2.765 — 609 713 100.325 19.252 119.577 együtt . . . 7 28.610 58.456 87.066 15.930 102.996 139 951 288 2.804 — 609 788 108.575 20.474 120.049 Bereg vm 5 6.411 9.183 15.594 — 15.594 — 67 75 53 228 — 168 16.185 1.845 18.030 Borsod vm 3 18.293 34.097 52.390 894 53.284 4 62 80 257 — — 618 54.305 1.409 55.714 Gömör 5 11.374 24.680 36.054 375 36.429 23 1.499 150 452 — — 303 38.856 9.211 48.067 Sáros 5 6.439 13.889 20.328 340 20.668 — 157 54 181 — — 166 21.226 3.829 25.055 Szepes » 11 24.044 41.494 65.538 557 66.095 13 648 80 1.000 131 — 540 68.507 4.504 73.011 Ung 6 7.332 14.422 21.754 869 22.623 2 527 — 13 908 — 47 24.120 1.060 25.180 Zemplén vm 7 21.821 37.847 59.668 55, 59.723 12 1.092 — 433 100 — 876 62.236 4.696 66.032 Összesen . . . 49 124.324 234.068 358.392 19.020 877.412 193 5.008 727 5.193 1.367 609 3.506 394.010 47.028 441.038 5. Tabelle. Einnáhmen und Ausgaben dér Krankenkassen int Jahre 1898 nach Municipien nnd nach Charakter dér Kassen. E) Sammirung. Kiadások koronákban — Ausgaben in Kronen Bevételi többlet koronák- ban Einnahms- Oberschnss in Kronen 1 B 'o3 N t/l 'O Tagok segélyezése — Leisinngen an Müglieder Igazgatási költségek Verwaltunaskosten adósság-törlesztés Schuldeniügung egyéb kiadások ’ sonstíge Ausgaben főösszeg Hauptsumme táppénz, gyermek- ágyi segély PJlegegelder, Kindbett- Untersliltzung bábapénz Hebammengelder kórházba szállítás és ápolási díjak S'pitálslransp.-Kosién u. Verpjlegsgebiihren gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzneün und Heil- mittel temetkezési segély Leichenbestattungs- Unterstützung orvosok Árzte szülésznők Hebammen egyéb segélyezés sonstíge Leistungen összesen zusammen tisztviselők és szolgák Beamteu und Diener irodafelszerelés, házbér, stb. Kanzleieinrichtung, Hauszins u. dgl. összesen zusammen tőkeelhelyezés angelegtes Kapital 1.885 — 1.447 1.995 189 3.163 IC — 8.687 1.014 629 1.643 481 800 11.611 3.656 i 8.28C 3( 836 6.284 689 5.826 — 21.945 4.444 2.019 6.463 7.140 523 222 36.29C 65C 2 9.83É 15E 4.905 8.474 2.049 10.575 4C IC 36.044 6.306 3.439 9.739 5.829 — 21 51.633 2.06Í 3 4.285 U 1.054 3.484 376 4.515 521 14.255 [3.503 871 4.374 6.268 17 24.91Í 1.25& 4 8.446 361 5.566 1.156 2.640 416 4.851 23.444 1.794 404 2.198 10.635 — 29 36.306 2.703 12.731 u 1.415 9.052 1.532 7.153 418 5.38C 37.697 5.297 1.275 6.572 16.903 — 46 61.213 3.958 7.350 — 1.229 3.412 489 4.747 302 811 18.34C 2.902 943 3.845 12.904 2.631 154 37.874 1.814 5 11.180 -— 5.835 12.862 1.027 12.041 — 1 IC 43.055 0.812 1.316 8.128 5.635 230 77 57.125 16.675 6 15.081 28C 4.938 16.800 1.263 16.671 60 . 19 55.118 12.944 3.809 16.753 1.874 300 104 74.149 2.45C 7 9.749 8: 2.163 6.889 1.820 8.987 32 51 29.772 4.293 1.27C 5.563 4.019 — — 39.354 1.636 8 105.908 2.176 16.841 28.046 6.236 24.916 3.016 187.135 26.373 9.336 35.711 9.629 12.530 413 245.416 10.047 115.657 2.251 19.004 34.935 8.056 33.903 32 3.069 216.90? 30.666 10.608 41.274 13.648 12.530 413 284.772 11.685 13.016 15 2.359 10.849 841 10.647 219 2.243 40.192 4.951 2.243 7.194 3.843 139 51.368 2.845 9 1.777 — 128 2.225 165 1.514 — 5.809 1.437 490 1.933 1.690 — 8 9.44C 204 10 24.730 336 3.123 17.657 1.931 11.892 50C 332 60.501 6.243 3.363 9.606 7.397 800 437 78.741 1.204 11 221.623 3.092 45.222 124.543 18.231 118.132 1.681 11.974 544.298 83.016 30.134 113.150 77.344 17.014 2.421 754,227 47.218 3.216 1.569 3.758 199 4.546 60 13.346 4.049 695 4.744 282 187 18.561 957 1 23.140 134 4.275 18.721 1.394 11.088 — 154 58.906 10.811 3.370 14.181 9.158 — 27 82.272 4.641 26.356 134 5.844 22.479 1.593 15.634 60 154 72.254 14.860 4.065 18.925 9.440 — 214 100.833 5.598 100 — 509 100 55 601 — — 1.365 240 149 389 374 19 2.147 163 2 9.803 — 6.044 10.768 1.260 9.562 42 44 37.523 11.416 3.042 14.458 2131 — 437 54.549 3.475 9.903 — 6.553 10.868 1.315 10.103 42 44 38.888 11.656 3.191 14.847 2.505 — 456 56.696 3.638 22.788 108 3.833 10.289 1.765 4.557 — 192 43.532 10.921 3.317 14.238 7.586 118 65.474 5.465 3 22.788 108 3.833 10.289 1.765 4.557 192 43.532 10.921 3.317 14.238 7.586 — 118 65.474 5.465 5.805 28 578 4.240 269 2.170 — 27 13.117 1.360 891 2.251 667 9 16.044 5.971 4 4.823 12 1.796 3.550 568 3.224 12 — 13.985 4.032 983 5.015 4.597 — 266 23.863 1.068 10.628 40 2.374 7.790 837 5.394 12 27 27.102 5.392 1.874 7.266 5.264 — 275 39.907 7.039 8.142 — 2.402 4.422 1.165 6.757 — 192 23.080 4.154 12 4.166 2.201 1.752 31.199 715 5 8.016 70 2.701 4.676 488 8.663 — — 24.614 8.377 2.189 10.566 785 — 18 35.983 1.150 6 18.825 4 869 10.097 943 12.000 512 48 43.298 2.007 609 2.616 8.723 — 196 54.833 7.735 7 29.014 — 7.576 12.460 2.627 14.925 465 85 67.152 12.652 3.130 15.782 2.903 — 106 85.943 4.515 47.839 4 8.445 22.557 3.570 26.925 977 133 110.450 14.659 3.739 18.398 11.626 — 302 140.776 12.250 6.602 35 2.482 5.239 440 5.756 — 1.229 21.783 7.957 1.855 0.812 4.033 480 115 36.223 3.083 8 23.722 458 5.722 14.722 1.771 10.470 286 174 57.325 17.005 6.755 23.760 8.474 562 185 90.306 2.602 9 7.377 407 1.927 6.894 1.130 7.500 — 140 25.375 10.793 2.067 12.860 6.340 — 445 45.020 4.949 10 11.561 58 5.273 9.982 909 7.425 22 40 35.270 10.244 2.361 12.605 4.047 250 1.180 ■ 53.352 3.241 11 182.934 1.314 47.556 119.918 14.983 109.244 1.399 2.325 479.673 116.018 81.425 147.443 62.301 1.292 5.060 695.769 49.730 5.260 804 5.922 301 5.392 25 17.704 6.973 1.975 8.948 1.654 150 100 28.556 1.834 1 1.758 36 750 1.697 250 1.606 — — 6.097 3.419 900 4.319 1.116 — 21 11.553 422 5.807 — 632 3.888 570 5.171 — 764 16.832 5.575 2.635 8.210 3.991 200 165 29.398 957 11.371 24 3.613 8.306 873 5.477 — 132 29.796 8.835 2.089 10.924 3.937 — 644 45.301 1.355 2.933 — 367 2.553 270 4.288 — 99 10.510 5.467 722 6.189 3.291 — 18 20.008 348 27.129 60 6.166 22.366 2.264 21.934 — 1.020 80.939 30.269 8,321 38.590 13.989 350 948 134.816 4.916 1.189 — 77 995 70 1.500 — — 3.831 2.170 387 2.557 276 800 25 7.489 1.548 2 1.067 — 724 2.068 239 1.944 — — 6.042 3.320 487 3.807 2.469 — 20 12.338 970 31.391 196 2.388 18.899 4.082 16.282 284 159 73.681 9.156 2.189 11.345 6.471 — 151 91.648 7.194 33.647 . 196 3.189 21.962 4.391 19.726 284 159 83.554 14.646 3.063 17.709 9.216 800 196 111.475 9.712 12.731 65 2.432 10.999 1.832 8.835 — 34 36.928 10.313 1.682 11.695 3.708 4.648 1.379 58.658 2.298 3 9.663 9 3.260 13.483 544 9.812 — 700 37.471 12.825 3.569 16.394 1.707 — 436 56.008 3.350 4 26.489 248 9.8(5 5 18.070 2.284 13.693 195 180 70.524 18.982 5.720 24.702 10.098 340 277 105.941 5.487 5 1,659.052 127.807 386.649 1,023.682 206.880 853.239 7.503 66.422 4,331.234 293.921 108.676 402.597 300.891 85.605 73.465 5,193.792 144.940 5.730 — 1.556 4.638 262 4.325 — 61 16.572 5.577 1.977 7554 750 — 102 24.978 1.540 1,601.271 128.055 397.570 1.046.390 209.426 871.257 7.698 66.663 4,418.330 318.480 116.373 434.853 311.739 85.945 73.844 5,324.711 151.967 1,774.441 128.385 412.617 1,115.200 218.467 931.564 7.982 68.576 4,657.222 386.633 133.008 519 641 340.359 91.743 76.803 5,685.668 172243 1.034 322 1.465 118 1.570 128 4.637 2.179 493 2.672 1.031 30 8.370 1.102 1 34.529 1.314 5.664 16.893 4.820 10.164 — 7.185 80.569 11.897 2.874 14.771 7.817 — 151 103.308 16.269 35.563 1.314 5.986 18.358 4.938 11.734 — 7.313 85.206 14.0,76 3.367 17.443 8.848 — 181 111.678 17.371 4.318 — 988 2.024 156 2.982 10 391 10.869 3.645 1.337 4.982 850 _ 16.701 1.329 2 8.292 — 4.970 11.290 1.025 7.021 42 — 32.640 10.251 2.840 13.091 6.048 50 447 52.276 3.438 3 5.871 — 2.118 10.626 715 6.367 006 12 26.315 5.445 1.315 6.760 3.739 600 87 37.501 10.566 4 3.811 160 961 4.420 574 3.859 — 603 14.388 3.666 1.476 5.142 1.319 403 142 21.394 3.661 5 15.733 117 1.177 13.672 1.608 13.881 259 2.001 48.448 8.078 1.999 10.077 4.711 1.192 26 64.454 8.557 6 4.996 157 972 6.172 1.049 5.152 — 60 18.558 3.468 645 4.113 1.231 120 56 24.078 1.102 7 11.277 182 2.367 12.247 993 7.787 125 2.211 37.189 10.639| 3.336 13.975 8.986 2.030 480 62.660 4.272 8 89.861 1.930 19.589 78.809 11.058 68.788 1.042 12.591 273.613 69.268 16.316 75.683 35.732 4,395 1.419 390.742 50.296 10* 76 5. Tábla. A betegsegélyző pénztárak bevételei és kiadásai törvényhatóságonkínt és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. E) Összesítés. rSí Bevételek koronákban — Einnahmen in Kronen 1 s tagjáruiékok — Mitgliederbeitrdge lí « -a fSi Közjogi alkatrész, 01 Q « s kötelezett tagok után nach den versichernngxpjlichtii/en Mitgliedern G i N ^ CC W ^ 8. •a ? -4 1 1 IS3 cn országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landeslheil, Municipium •§ 3 Po£ a munka- | adók seitens dér Arbeits- geber a tagok seitens dér Mitglieder összesen zusammen 3 1 5 o ‘5 H ín § ^2 -M ^ együtt ins- gesammt oS o -r bD.S-íi S 1 5 büntetéspénzek Strafgelder adományok Gahen >v< o * kölcsönökből aus Darlehen *o> «o S ü S; ^ <u <3 Sí S S 8 « egyéb bevételek sonstige Einnahi 8 G §: £ £ G § ‘S.&S ■> > *§ § s b.0 S cu Jo 'O o S>-a; £ G ■Sg részéről G ^ ^ C Q ^ :0 « önként dijai - dér fr kamat Zinseí 03 bsl o> a N Q V) co in s :Q M s_ aj - Q *0 J- co N cd co 2 Bő <D bSj cn gi cn S ;0 Í2ÍH 1 e) Tisza bal partja. Békés vb 6 12.704 21.730 34.434 94 34.528 16 133 100 90 697 35.564 2.701 38.265 2 Bihar » 3 3.982 6.164 9.146 34 9.180 18 — 48 5 1.304 — 121 10.676 33 10709 N.-Várad thj. v 4 39.240 59.329 88.569 734 89.303 S 350 330 1.006 — — 10.119 101.006 10.616 111.622 együtt . . . 7 32.222 65.493 97.715 768 98.483 26 350 268 1.011 1.304 — 10.240 111.682 10.649 122.331 3 Hajdú vm — — , — Debreczen thj. v. .... 6 31.431 43.265 74.696 6.971 81.667 30 664 151 1.974 — 52 715 85.253 10.067 95.320 együtt . . . 6 31.431 43.265 74.696 6.971 81.667 30 664 151 1.974 — 52 715 85.253 10.067 95.320 4 Máramaros vm 3 8.282 20.678 28.960 ' 28.960 — 497 1.076 384 — — 217 31.134 8.917 40.051 5 Szabolcs » 2 5.002 5.626 10.628 — 10.628 — 605 30 6 100 ■ 5.987 17.356 282 17.638 6 Szatmár » 4 5.775 11.989 17.764 36 17.800 7 513 — 535 — 1.142 263 20.260 301 20.561 Sz.-Németi thj. v. . . . . 3 8.933 18.312 27.235 172 27.407 4 174 130 313 900 — 291 29.108 6.627 35.735 00 ^4 együtt . . Szilágy vm 7 1 14.698 3.624 30.301 3.370 44.999 6.994 208 4 45.207 6.998 11 687 32 120 747 26 900 1.142 554 260 49.368 7.316 6.928 21 56.296 7.337 Ugoosa » — — — — — — — — — — — ■ — — — — Összesen . . . 32 107.963 190.463 298.426 8.045 306.471 83 2.968 1.745 4.238 2.304 1.194 18.670 037.673 39.565 377.238 l f) Tisza-Maros szöge. Arad vm 3 10.002 14.961 24.963 116 25.079 200 80 909 26.268 285 26.553 Arad thj. v 3 36.065 57.344 93.409 1.413 94.822 18 54 330 3.108 — — 992 98.314 3.517 101.831 együtt . . .- 6 46.067 72.305 118.372 1.529 119.901 18 254 320 2.188 — — 1.901 124.582 3.802 128.384 2 Csanád vm 2 6.518 9.593 16.111 121 16.232 408 545 — 217 — — 142 17.544 592 18.136 3 Krassó-Szörény vm 8 10.894 24.042 34.936 515 35.451 18 130 20 379 — 200 820 37.018 3.850 40.868 4 Temes vm 6 4.451 8.877 13.338 8.456 21.784 218 — 347 882 — 18 301 23.390 2.785 26.175 Temesvár thj. v 8 41.443 80.531 121.974 950 122.924 19 1.533 331 3.166 — — 789 138.642 8.370 137.012 Verseoz thj. v 1 12.585 9.107 21.692 419 22.111 4 360 — 5 — — 313 22.693 622 23.316 együtt. . . 15 58.479 98.515 156.994 9.825 166.819 241 1.783 468 3.993 — 18 1.403 174.725 11.777 186.502 5 Torontál vm 8 21.046 41.959 63.005 3.886 66.891 188 1.013 536 1.394 3.157 — 444 73.622 10.860 84.482 Panosova thj. v 5 9.000 11.230 20.230 5.931 26.161 20 334 — 387 — 495 268 27.565 5.245 32.810 együtt . . . 13 30.046 53.189 83.235 9.817 93.052 208 1.246 536 1.781 3.157 495 712 101.187 16.105 117.292 Összesen . . . 44 152.004 257.644 409.648 21.807 431.456 893 3.958 1.344 8.558 3.157 713 4.978 455.056 36.126 491.182 1 g) Erdély. Alsó-Fehér vm 4 2.911 4.763 7.674 12 7.686 2 191 28 1.483 9.390 605 9.995 2 Besztercze-Naszód vm. . . 4 6.809 11.741 18.550 341 18.891 • 37 1.559 906 167 537 22.097 318 22.415 3 Brassó vm. . 2 24.744 31.772 56.516 1,508 58.024 4 695 80 320 — — 399 59.522 1.811 61.333 4 Csik » 2 2.814 5.564 8.378 202 8.580 ' 10 — — — — 21 8.611 288 8.899 5 Fogaras » 3 4.126 7.092 11.218 — 11.218 — 428 3 302 800 — 47 12.798 4.824 17.622 6 Háromszék vm 4 8.929 17.867 26.796 82 26.878 1 629 356 19 281 72 458 28.694 1.217 29.911 7 Hunyad » 3 7.263 9.223 16.486 1.534 18.020 20 66 3.377 21.483 575 22.058 8 Kis-Küküllő » — — — — — — 9 Kolozs » ...... 7 1.513 3.024 4.536 ' 4.536 — 138 1.630 26 30 — 15 6.365 — 6.365 Kolozsvár thj. v. .... 3 14.248 38.536 42.778 365 43.143 6 801 93 3.215 — 3.072 2.016 52.345 1.097 63.442 együtt . . . 4 15.754 31.560 47.314 365 47.679 6 939 1.722 3.241 20 3.072 2.031 58.710 1.097 59.807 10 Maros-Torda vm — — — — M.-Vásárhely thj. v. . . . 8 9.606 19.453 29.058 1.118 30.176 8 64 40 5 — — 552 30.845 985 31.830 együtt . . . 2 9.606 19.452 29,058 1.118 30.176 8 64 40 5 — — 552 30.845 985 31.830 11 Nagy-Küküllő vm 1 8.567 9.276 17.843 152 17.995 — 336 — 19 — 1.124 42 19.516 1.294 20.810 12 Szeben vm 2 25.084 31.287 56.371 1.039 57.410 256 289 519 1.024 — — 631 60.129 2.749 62.878 13 Szolnok-Doboka vm 3 8.548 14.736 23.284 23.284 280 750 — 210 24.524 234 24.758 14 Torda-Aranyos » . . . . 1 5.239 8.900 14.139 37 14.176 — 206 5 7 — 368 373 15.135 514 15.649 15 Udvarhely » . . . . 1 2.858 5.717 8.575 29 8.604 — 64 — — — — 169 8.837 615 9.452 Összesen . . . 36 133.252 208.950 342.202 6.419 348.631 297 4.234 4.284 5.715 2.007 4.803 10.330 380.291 17.126 397.417 h) Fiume v. és kér. . . 4 57.881 139.696 197.627 676 198.203 — 870 — 3.693 — — 10.495 213.161 9.273 222.434 Magyarország összesen . . 431 2,717743 5,214.869 7,932.612 386.145 8,318.767 3.504 98.567 35,587 108.779 25.565 50.339 177.897 8,818.995 615.169 9,334.164 1 II. Horvát-Szlavon országok Beiovár-Kőrös vm 1 4.615 9.230 13.845 62 13.907 149 200 694 205 15.155 573 15.728 2 Lika-Krbava » 1 1.059 2.118 3.177 3.177 93 40 106 — 3.416 — 3.416 3 Modrus-Fiume » ..... 1 13.034 '24.504 37.538 420 37.958 20 — 3 400 500 1.801 40.682 1.737 42.419 4 Pozsega » 3 8.606 12.601 21.207 153 21.360 33 254 — — — 155 2.369 24.171 1.814 25.085 5 Szeréin » 5 28.987 43.203 72.190 1.318 73.508 10 393 3 229 — 643 7.945 82.639 2.711 85.340 Zimony thj. v 1 11.320 11.432 23.652 106 22.758 — 619 — 340 — — 1.566 25.283 225 25.508 együtt . . . 6 40.207 54,635 94.842 1.424 96.266 10 911 2 569 643 9.511 107.912 2.936 110.848 6 Varazsd, vm Varazsd thj. v együtt . , . 1 8.888 16.361 25.249 — 25.249 416 — 4 — 614 26.283 763 27.046 1 8.888 16.361 25.249 — 25.249 — 416 — 4 614 26,283 763 27.046 7 Verőcze vm a 9.186 14.531 23.717 503 24.220 3 4.200 1.141 29.564 1.035 30.599 Eszék thj. v együtt . . . 3 31.713 46.798 78.511 398 78.909 — 166 — 173 — 13.493 92.741 1.182 93.923 8 4 40.899 61.329 102.228 901 103.129 3 166 — 173 4.200 14.634 122.305 2.217 124.522 Zágráb vm 3 13.246 25.559 38.805 402 39.207 — 875 — 664 40.746 3.206 43.952 Zágráb thj. v 2 69.451 116.056 185.507 1.294 186.801 270 70 6 1.777 400 — 2.586 191.910 7.719 199.629 együtt . . . 5 82.697 141.615 224.312 1.696 226.008 270 945 6 1.777 400 ' - - 3.250 232.656 10.925 243.581 Összesen . . . 22 200.005 322.393 522.398 4.656 627.054 316 2.954 248 3.326| 5.000 1,298 32.384 672.580 20.965 593.545 Magy. kor. orsz. ossz, . . 433 2,917.748 >,537.262 8,465.010 390.801 8.845.811 3,820 101521 35.835 112105 30.565 51.637 210.281 9,391.575 586.134 9,927.709 í i 5. Tabelle. Einnahmen und Ausgaben dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. E) Summirung. Kiadások koronákban — - Ausgaben in Kronen I Bevételi többlet koronák- i| bán Einnahms-Überschuss in Kronen ^! s i 'cS </) 'O 1 Tagok segélyezése — Lcistungen an Mitglieder Igazgatási költségek Veru’altuntislcosten tőkeelhelyezés angélegtes Kapital adósság-törlesztés Schuldeniilgung egyéb kiadások sonstige Ausgaben főösszeg Hauptsumme táppénz, gyermek- ágyi segély PJlegegelder, Kindbetl- 1 Unterstützung . ' bábapénz Hébammengelder kórházba szállítás és ápolási díjak Spitalstransp.-Kosién u. Verpjlegsgebühren gyógyszertár és gyógyászati szerek Arzneien und Heil- mittel temetkezési segély LeicheniestatUmgs- Unterstüizung orvosok Arzte szülésznők Hébantmen egyéb segélyezés sonstige Leisiungen összesen zusammen tisztviselők és szolgák Beamteu und Diener I irodafelszerelés. házbér, stb. Kanzleieinrichtung, Hauszins u. dgl. Összesen zusammen 6.927 2.761 6.374 787 5.897 12 3 22.761 9.180 2.479 11.659 2.348 40 t . 36.808 1.457 i 1.728 , 1.622 303 2.733 — — 6.386 3.060 256 3.316 548 — — 10.250 459 2 22.165 258 11.955 26.939 2.583 14.649 — 17 78.566 18.483 4.863 23.346 819 — 1.112 103.843 7.779 23.893 258 11.955 28.561 2.886 17.382 — 17 84.952 21.543 5.119 26.662 1.367 — 1.112 114.093 8.238 25.277 21 7.333 13.167 2.007 10.583 588 376 59.352 14.972 3.516 18.488 10.393 — 374 88.607 6.713 3 25.277 21 7.333 13.167 2.007 10.583 588 376 59.352 14.972 3.516 18.488 10.393 — 374 88.607 6.713 7.460 200 1.821 8.763 470 6.646 371 218 25.949 2.741 1.148 3.889 1.229 — 8 31.075 8.976 4 783 — 788 5.081 80 2.473 — — 9.205 5.662 1.318 6.980 582 — 228 16.995 643 5 3.285 6 1.249 4.741 368 3.957 — — 13.606 4.137 1.063 5.200 360 — 87 19.253 1.308 6 6.251 — 1.736 8.328 498 4.685 — ■ 178 21.676 5.586 1.095 6.681 227 — 49 28.633 7.102 9.536 6 2.985 13.069 866 8.642 — 178 35.282 9.723 2.158 11.881 587 — 136 47.886 8.410 458 4 536 1.476 36 876 — 3.386 3.424 373 3.797 63 88 7.334 3 n 1 s 74.334 489 28.179 76 491 7.132 52.499 971 792 240.887 67.245 16.111 83.336 16.569 40 1.946 342.798 34.440 2.827 32 1.511 3.982 890 5.873 183 90 15.388 3.617 848 4.465 4.882 631 25.366 1.187 1 32.508 — 7.836 20.265 3.016 15.835 44 — 79.504 12.529 3.374 15.903 2-513 — 257 98.177 3.654 35.335 32 9.347 24.247 3.906 21.708 227 90 94.892 16.146 4.222 20.368 7.395 631 257 123.543 4.841 1.977 30 2.003 2.982 432 2.990 6 — 10.420 4.129 884 5.013 1.867 — 57 17.357 779 2 9.842 — 3.415 5.441 883 7.076 108 69 26.834 6.474 1.763 8.237 2.479 — 238 37.788 3.080 3 6.922 110 1.604 3.141 1.672 3.660 — — 17.109 3.405 1.006 4.411 1.419 — 142 23.081 3.094 4 32.916 150 4.601 16.799 3.371 15.317 898 4.935 78.987 13.788 2.605 16.393 32.496 2.066 116 130.058 6.954 6.864 — 932 6.910 975 3.154 — — 18.835 1.758 783 2.541 600 600 24 22.600 715 46.702 260 7.137 26.850 6.018 22.131 ' 898 4.935 114.931 18.951 4.394 23.345 34.515 2.666 282 175.739 10.763 15.055 1.370 3.613 14.543 1.812 15.958 — 40 52.391 14.095 3.481 17.576 3.397 — 111 73.475 11.007 5 6.664 — 872 4.713 1.075 4.554 16 225 18.119 6.756 2.205 8.961 2.591 — 225 29.896 2.914 21.719 . 1.370 4.485 19.256 2.887 20.512 16 265 70.510 20.851 5.686 26.537 5.088 — 336 103.371 13.021 115.575 1.692 26.387 78.776 14.126 74.417 1.256 6.359 317.587 66.551 16.949 83.500 63.244 3.297 1,170 457.798 33.384 1.381 492 1.422 101 1.808 5.204 2.139 473 '2.612 817 130 _ 8.763 1.232 1 3.800 — 2.528 4.683 2.619 4.085 — — 17.715 3.280 726 4.006 322 — 48 22.091 324 2 18.398 316 4.284 11.722 1.707 9.804 160 1.038 47.429 8.250 1.001 9.251 1.996 — 41 58.717 2.616 3 1.460 12 1.554 1.507 226 1.514 — — 6.273 987 356 1.343 603 — — 8.219 680 4 3.720 — 510 1.964 337 3.794 20 124 10.469 1.396 229 1.625 558 — 297 12.949 4.673 5 3.607 56 4.190 7.308 579 6.384 244 412 22.780 2.402 983 3.385 1.048 200 260 27.673 2.238 6 3.837 — 3.091 3.688 567 2.825 100 186 14.294 4.938 1.606 6.544 254 — 482 21.574 484 7 g 2.570 — 260 1.828 125 800 343 5.926 __ 5 437 — — 6.365 — 9 19.292 1.242 1.149 9.261 1.536 5.335 — 2.985 40.800 5.948 1832 7.780 1.924 — 240 50.744 2.698 21.862 1.242 1.409 11.089 1.661 6.135 — 3.328 46.726 5.948 1.834 7.782 2.361 — 240 57.109 2.698 — — — — — — — ■ — 10 6.446 — 2.674 '7.288 sec 4.180 40 — 21.494 7.047 1.945 8.992 240 400 21 31.147 683 G.446 — 2.674 7.288 866 4.180 40 — 21.494 7.047 1.945 8.992 240 400 21 31.147 683 5.918 12 4.079 3.012 210 2.448 — 15.679 2.868 . 404 3.272 56 — — 19.007 1.803 11 14.068 — 10.664 9.040 1.112 8.371 39 108 43.402 6.367 1.080 7.447 10.198 — 69 61.116 1.762 12 3.136 188 1.625 6.419 576 5.657 — 94 17.695 2.875 549 3.424 1.939 600 116 23.774 984 13 ' 3.340 — 962 1.991 337 1.604 — — 8.234 4.958 1.799 6.757 — — 106 15.097 552 14 1.202 — 1.511 1.334 270 1.533 — — 5.850 2.744 399 3.143 — 100 15 9.108 344 15 92.175 1.826 39.573 72.467 11.168 60.142 603 5.290 283.244 56199 13384 69.583 20.392 1.430 1.695 376.344 21.073 90.414 328 10.722 16.105 5.887 14.066 1.388 11.039 149.949 15.420 4.763 20.183 35.375 200 — 205.707 16.727 2,641.257 139.056 629.795 1,682.309 301.042 1,418.847 16.221 117.946 6,946.473 850.250 262.0S9 1,112.339 640.316 119.411 90 514 8,909.053 425.111 2.671 3.993 1.827 100 2.128 6 10.725 3.168 578 3.746 694 48 15.213 515 1 8 4 198 419 40 565 — — 1.234 — — — 2.182 — — 3.416 — 2 23.676 988 398 4.428 716 4.733 — — 34.939 5.381 1.285 6.666 — , 502 42.107 312 3 3.690 — 6.357 3.342 160 3.924 — — 17.473 4,622 1.462 6.084 1.300 — 365 25.222 763 4 14.412 246 4.950 17.554 1.792 19.615 — — 58.569 6.918 2.212 9.130 4.518 — 8.978 81.195 4.145 0 4.100 — 5.995 3.562 386 3.657 — — 17.700 4.317 1.327 5.644 1.158 — 659 25.161 347 18.512 246 10.045 21.116 2.178 23,272 — — 76.269 11.235 3.539 14.774 5.676 — 9.637 106.356 4.402 6 7.514 188 1.432 4.563 224 4.874 — — 18.795 3.846 1.186 5.032 200 1.600 288 25.915 1.131 7.514 188 1.432 4.563 224 4.874 — — 18.795 3.846 1.186 5.032 200 1.600 288 25.915 1.131 9.636 — 4.328 5.943 523 3.947 240 — 24.617 2.200 1.444 3.644 696 — 593 29.550 1.049 i 30.474 520 8.286 14.838 1.240 9.090 — 64.448 8.779 2.444 11.223 600 16.058 92.329 1.594 40.110 520 12.614 20.781 1.763 13.037 240 89.065 10.979 3.888 14.867 1.296 16.651 121.879 2.643 5.413 108 13.535 6 270 471 5.236 — 31.033 6.115 1.182 7.297 — 589 38.919 5.033 8 63.101 745 40.130 34.115 3.678 16.437 — 158.206 14.543 5.077 19.620 7.015 2.000 4.508 191.349 8.280 68.514 853 53.665 40.385 4.149 21.673 — 189.239 20.658 6.259 26.917 7.015| 2.000 5.097 230.288 13.313 164.695 2.799 89.602 96.861 9.330 74.206 246 — 437.739 59.889 18.197 78.086 18.363 3.600 32.588 570.376 23.169 2,805.952 141.865 719.397 1,779.170 310.372 1,493.053 16.467 117.946 7,384.212 910.139 280.286 1,190.425 658.679 123.011 123.102 9,479.429 448.280 78 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje tör vény ható ságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban- A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. Folyo szám — Lauf. Zahl j Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staaisrechüicher Bestandiheü, Landeslheü, Municipium A betegsegélyző pénztárak száma Anzahl dér Krarikenkassen Vagyon koronákban — - Alúiva in Kronen pénzkészlet Bargeld postatakarékbetétek Postsparkassa- Einlagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheqüe- és clearing- számla Cheque- n. Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach WerU papieren jelzálog! követelések es kamatok Hvpolhekar-Forderun- gen u. laufende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immdbilien leltári és egyéb fel- szerel esi tárgyak Inventars- und sonslige Einrichtungs-Gegen- \ s tünde hátralékos tagsági díjak riickstdndige Mii- gl i eder- G eb ii hren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonsligen Einlagen értékpapírok- ban in Wert- papieren elhelyezett tartalékalap angelcgter Reservefond I. Magyarország. aj Duna bal partja. 1 Árva vm. i 35 — — — — — — — 65 264 — — — 2 Bars » 2 650 1.970 — 208 — — — — 879 11.959 93 — 3.486 3 Esztergom vm 1 923 832 2.000 — — — — — 706 3.768 — 8.853 — 4 Hont « 1 1.236 — 4.019 1.277 — — — — 433 1.488 — 5.799 — Selmecz- és Bélabánya thj. v. . . . 1 585 — 582 — — — — — 1.142 900 — 3.535 — együtt . . . 2 1.821 — 4.601 1.277 — — — — 1.575 2.388 — 9.334 — 5 Liptó vm 1 1.376 706 455 331 — — — — 250 1.218 1.904 5.750 6 Nógrád vm 2 889 — 23 418 — — — — 1.814 4.838 — 1.289 — 7 Nyitra » 4 2.138 201 2.912 1.713 — — — — 2.457 25.356 11 3.033 — 8 Pozsony » 1 347 991 — — — — — — 997 7.380 — — — Pozsony thj. v. 1 4.113 — — 276 5.994 — — — 3.317 27.158 639 — 26.433 együtt . .- . 2 4.460 991 — 276 5.994 — — — 4.314 34.538 639 — 26.433 9 Trencsén vm 2 625 709 1.400 57 ' — — 2.148 13.731 — — 10 Turóoz » 1 204 205 — — — — — — 517 2.099 — 1.485 — 11 Zólyom » 1 365 — 11.400 778 — — — — 3.278 7.286 — 2.200 10.353 Összesen . . . 19 13.486 5.614 22.791 6 058 5.994 — — — 18.003 107.446 743 28.098 46.022 b) Duna jobb partja. 1 Baranya vm 1 934 — — 200 — — — — 535 2.445 — — Pécs thj. v 1 470 302 — — — — — — 477 8.591 — 6.000 — együtt . . . 2 1.404 302 — 200 — — — — 1.012 11.036 — 6.000 — 2 Fejér vm — — — — — Sz.-Fejérvár thj. v 1 1.555 200 1.244 — — — — — 1.012 4.415 — 1.000 — együtt . . . 1 1.555 200 1.244 — — — — — 1.012 4.415 — 1.000 — 3 — — — Győr thj. v. . 1 554 28 1.751 206 100 — — — 639 — — 868 — együtt . . . 1 554 28 1.751 206 100 — — — 639 — — 868 — 4 Komárom vm — — — Komárom thj. v 1 1.068 — 1.097 389 — — — — 408 7.327 — 6.636 — együtt . . . 1 1.068 — 1.097 389 — — — — 408 7.327 — 6.636 — 5 Moson vm 1 443 — 1.061 — — — — 646 4.863 211 — — 6 Somogy » 1 24 — 400 540 —• — — — 634 9.441 1 1.027 — 7 Sopron » — — -- - — — — — — — — — — — Sopron thj. v 1 3.056 - — 10.057 — — — — 2.418 11.243 — 4.217 979 együtt . . . 1 3.056 — — 10.057 — — — — 2.418 11.243 — 4.217 979 8 Tolna vm 1 2.691 — 3.624 2.113 — — — — 1.331 5.203 17.523 — 9 Vas » 2 956 275 2.181 557 — — — — 2.988 13.669 — 6.063 — 10 Veszprém vm 2 2.075 1.040 — 239 1.000 ' — — — 1.553 12.012 — 5.301 — 11 Zala » 2 1.623 — — 3.223 — — — — 1.334 27.781 — — — Összesen , . . 15 16.349 1.845 10.297 18.585 1.100 — — — 13.975 106.990 212 48.635 979 c) Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog vm 1 242 — 237 — — — — — 795 4.987 — — Baja thj. v 1 138 — — — — — — — 357 982 734 4.591 — Szabadka thj. v 1 769 1.763 2.038 — — — — — 1.136 13.047 — — — Újvidék thj. v 1 1.172 308 — — — — — — 2.058 8.471 — 8.911 Zombor thj. v 1 348 609 700 200 — — — — 643 11.176 — 2.000 2.000 együtt . . . 5 2.669 2.680 2.975 200 — — — — 4.989 38.663 734 15.502 2.000 2 Csongrád vm 1 475 — 301 1.770 — — Hódm.-Vásárh. thj. v. 1 970 — — — — — — — 322 1.266 — 2.997 — Szeged thj. v 1 2.339 — 338 274 — — — — 2.345 12 038 — 60 — együtt . . . 3 3.784 — 338 274 — — — — 2.968 15.074 — 3.057 — 3 Heves vm 2 1.327 — — 421 — — 23.800 1.106 17.059 1.803 11.303 4.358 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm 2 3.013 1.864 50 1.377 — — — — 1.585 16.604 — — — 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 2 1.077 — — 1.854 — — — — 1.963 8.085 2.060 2.329 — Budapest székes főváros 1 12.573 1.189 69.000 — — — — — 11.939 213.181 — — 121.032 Kecskemét thj. v 1 722 1.200 379 — — — — — 319 3.178 — — 6.243 együtt . . . 4 14.372 2.389 69.379 1.854 — — — — 14.221 224.444 2.060 2.329 127.275 Összesen . . 16 25.165 6.933 72.742 4.126 — — — 23.800 24.869 311.844 4.597 32.191 133.633 d) Tisza jobb partja. 1 Abauj-Torna vm . 1 805 299 400 — — 495 797 _ _ _ Kassa thj. v 1 9.349 — — — — . - — — 418 3.281 — — — együtt . . . 2 10.154 299 400 — — — — — 913 4,078 — — — 2 Bereg vm. . . 2 996 200 — — — — — — 721 10.304 1.923 3 Borsod » 1 1.759 — — 1.195 — — — — 980 2.983 — 8.540 4 Gömör » 2 2.035 400 1.674 — — — — — 813 7.575 — 5 Sáros » ■ . 1 410 — — — — — — — 804 2.970 6 Szepes » . . 3 3.998 200 — 580 — —- — — 1.119 4.553 — 7 Ung » ‘ 1 377 — — — — — — — 379 6.580 — 938 — 8 Zemplén vm 2 295 2.017 — — — — — — 1.127 11.621 — 4.840 — Összesen . . . H 20.024 3.116 2.074 1.775 — — — — 6.856 60.664 — 16241 — 79 6. Tábelle. Vermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen int Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. A) Bezirks-Krankenkassen. Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen A 42 su • Q? *3 *íT A A tényleg elhelyezett tartalékalap a szabályszerű tarta- ieKt< iKenei ’SSil. Toá § 3 «-2 o *» T3 vO Fi $ CD bk ói ST ~ § c 'mai ^ x! a g .jj* Ú 3 o is g ; 'O i-Si >■> ^ rs> kifizetetlen unberichligie ül 'üí' /'T' ÍJ <D v ^ Ö . | *3 l&Sa Dér effektiv angelegte Reservefond isi im Vergleich zunt xi K-2 bb üi o co , CD Ö ^ ^ vorschriftsmdssigen Slsplli >"2 a ^ bű^j cd i > « ; 5 BmI H -ifi 3 i O H l'l ^ E ^ J2Í •Sslgi Reservékapita l cí?-*» •“ft. (U > 1 , S S S 4S1 fe § >" ji? i § cd CD Q tp c -g <D co50 V. SS több kevesebb § i» a S b s tí) O <D co grösser geringer ja *131 .| § g s N S a.? ;o CD elhelyezett tartalék- alap angelegt. Reservefond -s bű 5 CD £ cd :0 O ü bűis.o S J«l -S bűío £ tartalékalap Reservefond cd bDns cd r-á to > Q CD bQ koronákban — in Kronen 1.080 i 1.445 1.080 365 1.445 985 95 — — 1.978 — 21.223 500 415 95 1.823 2.354 3.579 6.659 5.798 21.223 10.238 6.659 — — 837 3.895 21.814 — 381 1.334 4,301 400 8.853 6.545 — 21.814 15.398 6.545 — — 929 — 15.181 — — 27 180 928 5.799 1.718 6.529 15.181 7.517 1.718 — — 1.715 — 8.459 1.000 — 429 661 1.715 3.535 — 1.119 8.459 3.535 — —- — 2.644 — 23,640 1.000 — 456 841 2.643 9.334 1.718 7.648 23.640 11.052 — 1.718 — — 102 12.092 — 74 60 630 4 7.654 3.670 12.092 7.654 _ _ — — 3.345 5.452 18.068 200 — 51 1.558 840 1.289 14.130 — 18.068 15.419 14.130 — 7.344 88 5.145 50.398 200 136 1.076 6.780 5.759 10.388 12.899 13.160 50.398 . 23.287 12.899 — — 2.455 2.655 14.825 800 45 396 2.214 2.435 — 8.935 — 14.825 8.935 8.935 — — 15.442 50.692 134.064 — 813 702 29.809 12.888 27.072 62-780 — 134.064 89.852 ’’ — 62.780 — — 17.897 53.347 148.889 800 858 1.098 32.023 15.323 27.072 71.715 — 148.889 98.787 . — 71.715 — — — 3.267 21.937 474 69 1.526 7.504 — — 12.364 — 21.937 12.364 ___ 12,364 — — 1.571 — 6.081 — — • 1.012 — 1.485 2.356 1.228 6.081 3.841 — 2.356 — — 157 — 35.817 — — — 3.588 — 12.553 19.676 — 35.817 32.229 — 19.676 — 8.424 28.620 71.106 361.404 3.174 1.933 5.696 60.060 27.323 83.287 148.062 31.809 361.404 281.254 95 148.062 4.701 206 3.400 12.421 124 470 1.723 89 4.701 5.314 12.421 10.015 5.314 — — 6.503 — 22.343 — ~ — 2.295 2.148 6.000 6.000 5.900 22-343 12.000 — 6.000 — 4.701 6.709 3.400 34.764 — 124 470 4.018 2.237 10.701 11.314 5.900 34.764 22.015 — 11.314 — — 105 4.036 13.567 — — — 2.085 1.188 1.000 9.294 — 13.567 10.294 z 9.294 — ’ 105 4.030 13.567 — — — 2.085 1.188 1.000 9.294 — 13.567 10.294 — 9.294 — — 4.594 — 8.740 — — — — — 868 5.922 1.950 8.740 6.790 5.922 — — 4.594 — 8.740 — — — — — 868 5.922 1.950 8.740 6.790 — 5.922 — — — — — — — — — — — — 332 — 17.257 — 253 62 2.239 — 6.036 1.955 6.112 17.257 8.591 — 1.955 — — 332 — 17.257 — 253 62 2.239 — 6.636 1.955 6.112 17.257 8.591 — 1.955 — — — 10.296 17.520 200 207 4.679 3.106 — 211 9.117 — 17.520 9.328 9.117 — — 2.843 14.910 — — 445 3.835 400 1.028 9.202 — 14.910 10.230 — 9.202 — — 140 6.912 39.022 — — — — — ’ 5.196 33.826 — 39.022 39.022 33.826 — — 140 6.912 39.022 — — — — — 5.198 33.826 — 39.022 39.022 — 33.826 — — — — 32.485 — — 2.088 1.279 — 17.523 11-595 32.485 17.523 — 1.165 372 1.598 29.824 300 70 60 7.784 — 7.228 7.981 6.401 29.824 15.209 7.981 — — 306 1.149 25.575 — 19 456 3,853 — 5.301 10.478 5.468 25.575 15.779 10.478 — — 1.445 — 35.406 1.050 — — 10.133 3.041 — 13.087 8.095 35.406 13.087 — 13.087 — 6.866 14.003 30.234 269.070 1.560 673 8.260 88.332 6.866 55.692 112.176 45.521 269.070 167.868 — 112.176 — — 185 6.446 361 64 2.036 8 3.021 956 6.446 3.021 3.021 — — — — 6.802 — — — 475 — 5.325 30 972 6.802 6.355 — 30 — — 1.599 — 20.352 400 — 1.899 6.533 83 — 10.724 713 20.352 10.724 — 10.724 — 7.661 987 — 29.568 — — — 496 420 16.572 5.233 6.847 29.568 21.805 — 5.233 — — 66 — 17.742 — 173 144 1.288 2.516 4.000 5.154 4.467 17.742 9.154 — 5.154 — 7.661 2.837 — 80.910 400 534 2.107 10.828 3.027 25.897 24.162 13.955 80.910 50.059 — 24.162 — — — 1.578 4.124 — — — 1.350 — — 2.774 — 4.124 2.774 2.774 — 4.219 — 29.250 9.774 — — — 983 — 7.216 — 1.575 9.774 7.216 — — — — 612 47.256 — — — 16.874 423 60 29.899 — 47.256 29.959 — 29.899 — 4.219 612 30.828 61.154 — — — 19.207 423 7.276 32.673 1.575 61.154 39.949 — 32.673 — 516 — 61.693 2.773 1.218 220 3.801 14.352 17.464 3.215 18.650 61.693 20.496 183 3.215 — 6.662 864 1.755 33.774 — 235 1.124 9.070 745 6.662 14.071 1.867 33.774 20.733 — 14.071 — — 634 — 18.002 1.000 111 1.669 2.846 13 4.389 6.896 1.078 18.002 11.285 — 6.896 — — 2.435 240.767 672.116 — 27.533 7.367 125.745 23.482 121.032 366.957 — 672.116 487.989 — 366.957 — 1.557 697 — 14.295 — 205 82 1.930 — 7.800 1.670 2.608 14.295 9.470 — 1.670 — 1.557 3.766 240.767 704.413 1.000 27.849 9.118 130.521 23.495 133.221 375.523 3.686 704.413 508.744 — 375.523 — 20.099 8.595 273.350 941.944 4.173 29.836 12.569 173.427 42.042 190.620 449.644 39.733 941.944 639.981 183 449.644 — — — 1.276 4.072 832 3.240 4.072 3.240 3.240 — — — 4 234 17.282 — — — — — ~ 17.282 — 17.282 17.282 — 17.282 — — — 5.510 21.354 — — — — 832 — 20.522 — 21.354 20.522 — 20.522 — — — — 14.144 — 46 — 7.005 — 1.923 3.759 1.411 14.144 5.682 3.759 — — 168 — 15.625 — 123 143 665 — 8.540 4.734 1.420 15.625 13.274 — 4.734 — 2.199 977 308 15.981 — — 26 2.296 646 2.199 10.285 529 15.981 12.484 — 10.285 — — 52 62 4.298 — 230 308 1.362 — — 2.398 — 4.298 2.398 — 2.398 — 1.824 85 14.840 27.199 1.600 136 258 10.307 — 1.824 13.074 27.199 14.898 — 13.074 — — 20 2.034 10.328 — — 246 3.524 — 938 5.620 — 10.328 6.558 — 5.620 — — 359 4.265 24.524 — 462 170 7.651 7 4.840 11.394 — 24.524 16.234 — 11.394 — 4.023 1.661 27.019 133.453 1.600 997 1.151 32.810 1.485 20.264 71.786 3.360 183.453 92.050 — 71.786 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 8 9 10 11 1 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 s Folyó szám — Lauf. Zahl Fblyo szám — Lauf. Zahl 80 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandlheü, Landesfíieil, Municipium 10 ej Tisza bal partja. Békés vm....................... Bihar ......................... N.-Várad thj. v............. együtt Hajdú vm....................... Debreozen thj. v. . . együtt Máramaros vm. Szabolcs » Szatmár » Sz.-Németi thj. v. együtt Szilágy vm. Ugocsa » Összesen f) Tisza-Maros szöge. Arad vm. . . •Arad thj. v. együtt Csanád vm. . . . Krassó-Szörény vm. Temes vm. . . . Temesvár thj. v. Versecz thj. v. . együtt , Torontál vm. . . Pancsova thj. v. együtt Összesen g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . Beszteroze-Naszód vm. Brassó vm. . Csik » Fogaras » Háromszék vm. Hunyad » Kis-Küküllő » Kolozs » Kolozsvár thj. v. együtt Maros-Torda vm. M.-Vásárhely thj. v. együtt Nagy-Küküllő vm. . Szeben vm......... Szolnok-Doboka vm. Torda-Aranyos » Udvarhely vm. . . . Összesen h) Fiume v. és kér. . Magyarország összesen II. HorTát-Szlavonországok Belovár-Kó'rös vm Lika-Krbava > Modrus-Fiume » Pozsega vm. . Szerém » . . Zimony thj. v. Varazsd vm. . . Varazsd thj. v. Verőcze vm. . . Eszék thj. v. . Zágráb vm. . . Zágráb thj. v. együtt együtt együtt együtt Összesen Magyar kor. országai összesen Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen A betegsegélyző pénztár száma l Anzahl dér Krankenbas. pénzkészlet Bargeld postatakarékbetétek Postsparkassa- Einlagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheque- és clcaring- s zárnia Cheque- u. Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Wert- papieren jelzálog! követelések es kamatok Hvpolhebar Forderun- gen n. lanfende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immobilim leltári és egyéb fel- szerelési tárgyak Inveniars- und sonstige Ei nrichtúngs- Gegen- s tünde hátralékos tagsági díjak rnckstandige Mit- glieder-Gebühren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonstigen Einlagen értékpapírok- ban in Wert- papieren elhelyezett tartalékalap angelegler Reservefond i 243 1.284 1.207 390 11.190 _ _ — — — — — — — — — — i 8.519 4.268 3.057 — — — — — 2.406 15.322 5.000 — — i 2.519 4.268 3.057 — — — ■ — — 2.406 15.322 5.000 — — — .— — — — — — — i 2.389 214 — — — — — — 1.421 14.373 — — — i 2.389 214 — — — — — — 1.421 14.373 — — — i 20 — — — — — 795 3.789 — — — i 643 896 200 — — — — 975 5.614 — — — i 180 3.303 — — — — 1.312 3.182 6.820 — — i 248 240 — — — — — 872 5.753 — 81 2.066 2 428 240 3.303 — — — — — 2.184 8.035 6.820 81 2.066 1 3 — — — — — ‘ 1.063 2.372 201 400 — — — — — — — — — -- — — — — — 8 6.245 6.006 8.463 200 — — — — 9.234 61.695 12.021 481 2.066 1 1.118 200 _ _ 313 2.205 4.117 — 1 3.018 200 — — — — — — 1.823 741 — 6.586 2.154 2 4.136 400 — — — — — — 2.136 2.946 — 10.703 2.154 i 631 1.655 — — — — 1.044 2.487 — 5.123 — 2 214 287 — — — — — — 1.284 4.802 — — — — — — — — — — — 1 3.539 426 23.737 — — — — — 1.624 11.315 — 23.160 — 1 715 874 — — — — — — 675 7.775 — — — 2 4.254 1.300 23.737 — — — — — 2.209 19.090 — 23.160 — a 2.469 2.643 — — — — — 2.946 10.815 — 1.102 1.959 i 1.612 — — 200 — — — 753 2.791 7.346 — — 3 4.081 2.643 — 200 — — — — 3.699 13.606 7.346 1.102 1.959 10 18.316 4.630 23.737 1.855 — — — — 10.462 42.931 7.346 40.088 4.113 1 112 50 , _ 178 1.060 — — 1 312 338 — — — — — — 884 3.610 — — 1 2.556 — 3.480 947 — — — — 1.215 12.891 1.031 2.948 — 1 272 — — — — — — 554 6.246 — — — 1 35 — — — — — — — 284 3.549 — — — 1 758 262 — — — — — — 818 3.861 — — — 1 145 — — 200 — — — — 672 10.731 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 293 — — — — — — — 302 11.731 — — — 1 293 — — — — — — — 302 11.731 — — — _ _ — — — — — — — — — — 1 635 — — 608 — — — 688 6.619 — — — — 1 635 — — 608 — — — 688 6.619 — — — — 1 1.803 620 — — — — 660 7.023 — — — 1 1.673 896 108 — — — — — 1.566 9.009 — 23.457 — 1 42 — — — — 1.577 4.470 — * — 1 552 353 36 — — — — — 1.442 6.798 — — — 1 344 — — 200 — — — — 483 1.615 — — — 14 9.582 2.469 3.624 2.005 — — — 688 17.254 82.594 1.031 26.405 — 1 11.438 — 9.630 — — — — — 6.188 1.044 — 37.977 — 97 116.555 30.613 153.358 33.604 7.094 — — 24.488 106.841 765.107 25.960 230.116 186.813 1 515 _ _ 380 4.255 9.055 — — — — — — — — — — 1 312 — — — 693 7.576 — — — 2 624 — — —• 850 7.731 2.162 1.989 — 3 8.267 326 698 394 — — — — 1.515 10.184 — — — 1 347 300 — 305 — — — — 848 130 1.740 404 7.881 4 2.614 626 698 699 — — — — ■ 2.363 10.314 1,740 404 7.881 1 1.131 88 — — — — — — 645 4.942 125 475 — 1 1.131 88 — — — — — — 645 4.942 125 475 — 1 516 199 12? — — — — — 700 6.787 — — 1 694 — . — — — — — 1.457 9.838 —7 — 2 1.210 199 127 — — — — — 2.157 . 16.625 — — 5 410 703 — — — — — — 703 2.992 — — 1 7.375 215 5.078 — — — — 3.803 35.893 — — 3 7.785 918 5.072 — — — — — 4.506 38.885 — — — 14 14.191 1.831 6.897 699 — — 11.694 90.328 4.027 11.923 7.881 111 129.746 32.444 159.256 34.303 7.094 — 24.488 118.435 855.435 29.977 242.039 194.694 81 6. Tahelle. Vermögensstand und Reservefond dér Krankenhassen im Jahre 1898 nach Municipien und nádi Charakter dér Kassen. A) Bezirks-Krankenkassen. Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen s* tó •S 5 u >5?. a A tényleg elhelyezett tartalékalap a szabályszerű taría- 1-sJI 5S|s| c O K -o ■’to s-a £ ^ (fi ‘■CD S C IS s Ö 1 »>* O is S !>. ^ kifizetetlen unherichiigte o l/l 2 '5 a O ^ t: ^ 03 elhelyezett (tényleges) angelegler 0effektiver) B v - | 1 A szabályszerűt tőke nagysága Grösse des vors massigen Rese kapitals Derejfekliv angelegte Reservefond ist im Vergleich zum vorschriftsmassigen Reservekapital vl s gs|ir egyéb ín sons Weisc. |l ■p p > ^ c3 'ccí co iLi N 'Ö S v S , -Pt 1 C rtzt E ^ CD -A 1 g % O 2 S » • Ö i §, •síi § .s o w Jvj J, S bő S Ö több kevesebb -Bl , kölcsön leg-tar Darleht Varsa g ö cí A4 .§< S SP-a g|| la S * £ « § 0 i w § s | iO O grösser ger inger ff. elhelyezett tartalék- alap angelegi. Reservefond í-*~> S- bű o CD 05 CD ^0 s i ;0 Ü liftl segély^ költsé Unter- StÜtZH Kosié', rO p eo te o CD Oj tartalékalap Reservefond C í>> o cd bD'-s* ^ ea *2 bű cd, koronákban — in Kronen '■O o ta 62 4.553 18.929 291 8.412 10.226 18.929 10.226 10.226 i — — — — — — — — — — — — —- — — —*• — — — 6 476 6.810 45.860 — 1.560 988 8.579 2.754 5.000 36.979 — 45.860 31.979 — 36.979 — — 6.478 6.810 45.860 — 1.560 988 8.579 2.754 5.000 26.979 — 45.860 31.979 — 26.979 — — — — — — — ■ — — — — - — — — — ■- 3 — — 67 26.595 45.059 8.000 91 720 13.634 29 7 — 32.317 — 45.059 32.317 — 33.317 — — 67 26.595 45.059 8.000 91 720 13.634 297 — 22.317 — 45.059 22.317 — 22.317 9.426 14.030 440 — — 7.048 — —— 6.542 — 14.030 6.542 — 6.542 4 — — 368 4.625 13.321 3.050 706 4.638 — — 4.927 — 13.321 4.927 — 4.927 5 — — 33 14.830 — 41 86 887 — 6.820 1.116 5.880 14.830 7.936 — 1.116 6 — 104 139 3.577 13.080 — — 76 4.843 — 2.251 5.910 — 13.080 8.161 — 5.910 — 104 172 3.577 27.910 — 41 162 5.730 — 9.071 7.026 5.880 27.010 16.007 — 7.026 — — — 2.187 6.226 — — 190 1.268 — 601 4.167 — 6.226 4.768 — 4.167 7 — — — — — — — — — — — — — — — — 8 — 104 7.147 57.773 171.335 11.490 1.692 3.057 49.309 3.051 14.672 82.184 5.880 171335 9(5.856 — 82.181 7.953 1.000 _ 4.117 1.785 1.051 7.953 5.902 _ 1.785 1 — — 151 20.252 34.925 — — — — — 8.740 26.185 — 34.925 34.925 — 26.185 — — 151 20.252 42.878 1.000 — — — — 12.857 27.970 1.051 42.878 40.827 — 27.970 — 25 ” 10.965 82 527 774 12 5.123 1.158 3.289 10.965 6.281 — 1.158 2 — 800 263 11.038 18.688 — 140 — 9.525 278 800 7.945 — 18.688 8.745 — 7.945 3 4 1.642 65.443 26.392 23.160 15.891 65.443 23.160 — — — — 8 3.357 13.404 1.800 — 174 1.767 11 ■ 9.652 — 13.404 9.652 — 9.652 — — 1.650 3.357 78.847 1.800 — 174 1.767 26.403 23.160 9.652 15.891 78.847 32.812 — 9.652 — — 624 5.647 28.205 — 151 45 3.536 — 3.061 20.457 965 28.205 33.518 — 20.457 5 — — 371 — 13.073 — — — 2.358 — 7.346 1.256 2.113 13.073 8.602 — 1256 — ' — 995 5.647 41.278 — 151 45 5.884 — 10.407 21.713 3.078 41.278 32.120 — 21.713 — 800 3.084 40.294 192.656 2.800 373 746 17.950 26.693 52.347 68.438 23.309 192.656 120.785 — 68.438 40 671 2.111 368 54 _ 1.689 _ 2.111 1.689 1.689 1 — 489 4.492 10.125 1.400 — — 3.963 — — 4.762 — 10.125 4.762 — 4.762 2 — 383 9.892 35.343 — 545 — 7.430 405 3.979 22.984 — 35.343 26.963 • — 22.984 3 — 83 — 7.155 100 82 568 3.206 78 — 1.350 1.771 7.155 1.350 — 1.350 4 — — 29 2.729 6.626 1.000 — — 2.529 355 — 2.742 — 6.626 2.742 — 2.742 5 — 711 747 7.157 — 62 — 1.726 18 — 5.351 — 7.157 5.351 — 5.351 6 — — 156 — 11.904 — — 136 6.723 — — 3.742 1.303 11.904 3.742 — 3.742 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 —. — — ! — — — — — — — — — — — — 9 — — 3.000 4.989 20.315 1.000 953 — 7.973 850 — 9.539 — 20.315 9.539 — 9.539 — — 3.000 4.989 20.315 1.000 953 — 7.973 850 — 9.539 — 20.315 9.539 — 9.539 _ — — — — — — 10 — — 1.244 16-217 26.011 — — 165 10.659 — — 15.187 — 26.011 15.187 — 15.187 — — 1.244 16.217 26.011 — — 165 10.659 — — 15.187 — 26.011 15.187 — 15.187 24 2.930 13.060 2,000 65 522 3.217 — — 7.256 — 13.060 7.256 — 7.256 11 — 75 36.784 — _ 24 1.496 21 23.457 1.503 10.283 36.784 24.960 — 1.503 12 — 3.844 9.933 — — 1.126 5.223 — — 3.584 — 9.933 3.584 — 3.584 13 , 828 — 10.009 187 — 1.170 317 279 — 6.737 1.319 10.009 6.737 — 6.737 14 — — 58 7.769 10.469 — 80 3 6.619 — — 3.767 — 10.469 3.767 — 3.767 15 — 7120 54.280 207.002 6.055 1.787 3.714 61.186 2.006 27.436 90.193 14.676 207.002 117.629 — 90.193 * — — 1.486 — 67.763 11.926 — — — — 37.977 — 17.860 67.763 37.977 — — — 39.316 71.716 554.056 2,344.627 42.768 37.291 35.193 433.023 109.466 482.195 1,022.483 182.208 2,344.627 1,604.400 278 1,022.483 — 694 — — 14.899 — — — . 2.022 46 9.749 — 3.082 14.899 6.358 3.391 — 1 2 . . 202 15.160 23.943 400 732 7.391 48 15.372 — 23.943 15.372 — 15.372 3 — 2.603 — 2.503 18.462 169 1.715 914 33 6.754 3.348 5.529 18.462 10.102 — 3.348 4 — 1.104 40 19.118 35.646 1.200 80 — 11.225 31 1.104 22.006 — 35.646 23.110 — 22.006 5 — — 433 — 12.388 — — — — — 10.035 1.413 950 13.388 11.438 — 1.413 — 1.104 473 19.118 48.034 1.200 80 — 11.225 31 11.129 23.419 950 48.034 34.548 — 23.419 6 — — — — — — — — — — — — — — 7.406 1.600 — — — — 600 1.400 3.806 7.406 2.000 — 1.400 7.406 1.600 — — — — 600 1.400 3.806 7.406 2.000 — 1.400 1.100 165 1.800 11.394 — — — 7.334 60 1.100 2.900 — 11.394 4.000 — 2-900 7 — 2.487 520 22.875 37.871 — — — 12.622 — 2.487 22.762 — 37.871 25.249 — 32.763 3.587 685 24.675 49.265 — — — 19.956 60 3.587 25.662 — 49.265 29.249 — 25.662 8 1.681 376 16.150 23.015 600 13 — 10.409 99 1.681 10.313 — 23.015 11.894 — 10.313 — 1.764 94.424 148.546 12.000 — — 5.748 482 — 130.322 — 148 546 130.322 — 130.332 — 1.681 2.140 110.574 171.561 12.600 13 — 16.151 581 1.681 140.535 — 171.561 142.216 — 140.535 9.669 3.600 172.030 333.570 15.800 994 1.715 57.659 799 33.500 209.736 13.367 333.570 239.845 3.391 209.736 — 48.985 75.216 726.086 2,678.197 58.668 38.285 36.908 490.682 110.265 516.695 1,232.219 195.575 2,678,197 1,744.2451 3.669 1,282.219 11 Folyó szám — Lanf. '/tahi 82 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landesfíieil, Municipium A betegsegélyző pénztárak száma Anzahl dér Krankenkassen Vagyon koronákban — Aktíva in Kronen pénzkészlet Bargeld postatakarékbetétek Postsparkassa- Einlagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheque- és clearing- számla Cheque- ti. Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Weri- pafieren jelzálog! követelések és kamatok Hypothekar-Forderun- gen u. laufende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immobilien leltári és egyéb fel- 1 szerelési tárgyak Inventars- und sonstige Einrichtungs-Gegen- stcinde hátralékos tagsági díjak rückstdndige Mil- glieder-Gebühren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonstigen Einlagen értékpapírok- ban in Wert- papieren elhelyezett tartalékalap angelegter Reservefond I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm — — — — ■ — — — — — — — — — — Bars ^ *««••• Esztergom vm i 358 — — — — — — — 600 428 2.629 ■ — — Selmecz- és Bélabánya thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — Liptó vm — Nógrád vm • . , . . — — — — — — — — — — — — — Nyitra » — — — — — — — — — — — — — — Pozsony > — — — — — — — — — — — — — — Pozsony thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — Trencsén vm. . . . — — — — — — — — — . — —. Turócz » — — — — — — — — — — — Zólyom » i 15 — — — — — — — 185 1.466 408 638 — Összesen . 2 373 — — — — — — — 785 1.894 3.037 638 — b) Duna jobb partja. Baranya vm 1 33 303 — — — — — — 166 163 — — — Pécs thj. v • — — — — — — — — — — — — — — együtt . 1 23 202 — — — — — — 166 163 — — — Fejér vm l 163 — — — — — — — 90 483 115 — — Sz.-Fejérvár thj. v 1 831 — — — — — — — 483 4.379 — — együtt . 2 984 — — — — — — — 573 4.761 115 — — Győr vm — — — — — — — — — — — — — — Győr thj. v 1 680 — — — — — — — 554 3.394 3.836 — — együtt 1 680 — — — — — — — 554 2.394 2.836 — — Komárom vm 385 — — — • — — — — 587 3.548 — — — Komárom thj. v — — — — — — — — — — — — — együtt . 1 385 — — — — — — — 587 3.548 — — — Moson vm — — — — — — — —i — — — — — — Somogy » . 4 1.078 — 305 100 — — — — 842 1.994 — 412 — Sopron » 3 1.463 — 400 300 — — — — 190 1.997 — 654 — Sopron thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . 2 1.463 — 400 200 — —, — — 190 1.997 — 654 — Tolna vm 2 392 — — — — 1.048 841 808 Vas » 7 1.289 3.810 2.778 721 — — — — 1.301 8.006 3.289 5.464 2.660 Veszprém vm i 264 — — — — — — — 830 3.507 — 3.009 — Zala » 2 480 — — — — — — — 547 1.409 — 2.484 — Összesen . 23 7.038 4.012 3.483 1.021 — — ■ — — 6.438 28,620 7.048 12.023 2.660 c) Duna-Tisza köze. Báos-Bodrog vm 10 1.586 69 861 816 — — — — 1.780 5.031 3.804 1.818 — Baja thj. v — — — — — — — — — — — — — — Szabadka thj. v — — — — — — —• — — — — — — — Újvidék thj. v — — — — — — — — — — — — Zombor thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . 10 1.586 69 861 816 — — — — 1.780 5.021 2.804 1.818 — Csongrád vm, 1 1.073 — — 359 577 1.308 — — H.-M.-Vásárh. thj. v — — — — — — — — — — — — Szeged thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . 1 1.073 — — — — — — — 259 577 1.308 — — Heves vm — — — — — : J.-N.-Kun-Szolnok vm 3 337 — 71 r — — — — 492 2.219 — 2.171 — Pest-Pilis-Solt-K.-K. ....... 8 3.948 1.134 4.043 — — — — — 3.453 9.894 967 7.977 — Budapest székes főváros .... 13 10.173 300 31.496 800 1.891 — — 36.000 14.106 43.691 10.006 51.306 33.685 Kecskemét thj. v 1 818 — — 300 — — — — 505 3.074 8.343 — 1.013 együtt . 21 13.938 1.334 35.538 1.000 1.891 — — 36.000 17.064 55.659 13.315 59.283 24.697 Összesen . 35 16.934 1.403 36.470 1.816 1.891 — — 36.000 19.595 63.476 17.427 63.272 24.697 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm — — — — ■ — — — . Kassa thj. v 1 3.180 — — — — — — — 497 4.560 — — 10.313 együtt . • - 1 3.180 — — — — — - — 497 4.560 — — 10.213 Bereg vm 1 70 — — — — — — — 26 1.502 — 97 — Borsod » 1 1.415 — — 207 — — — — 12 3.748 — 4.600 — Gömör » 2 85 — — • — — — — 200 357 1.992 16 — Sáros > 2 1.337 38 — — — — — — 823 2.768 3.791 — Szepes » 4 2.754 213 2.349 213 — — — — 335 1.652 1.916 2.557 — Ung » 1 2 — — — — — — — 101 3.408 — — — Zemplén vm 3 683 — — — — — — — 672 4.014 — 1.940 — Összesen . • • 15 9.526 251 2.349 420 — — — — 2.666 22.009 3.908 13.001 10.213 83 6. Tabella. Vermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen im Jakra 1898 nach Municipien tmd nach Charaliter dér Kassán. B) Gewerbecorporations-Krankenkassen. Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen A szabályszerű tartalék- tőke nagysága Grösse des vorschrifts- massigen Reserve- hapitals A tényleg elhelyezett tartalékalap a szabályszerű tarta- léktőkénél Derejfekiiv angelegte Reservefond ist im Vergleich zum vorschriftsmdssigen Reservehapitdl '■Z, 1 e t-' u -c t jeizáiogi Köve- telésekben és ingatlanokban in Hypothekar-For- derungen und ím-mnhiUűn egyéb módon in sonstiger Weise egyéb követelések sonst. Borderünkén egyenleg mint hiány Saldo als Schuld összes vagyon Gesammt-Aktivá kölcsön- vagy elő- leg-tartozás Darlehens- odor Vorschuss-Sch n Id kifizetetlen unberichligle egyéb tartozások sonstige Sckulden elhelyezett (tényleges) angelegter {effektíver) még el nem helyezett noch nicht angelegter egyenleg mint vagyon Saldo als Aktivá összes teher Gesammt-Passiva ® 3 i Z 2 i S. '03 -e8 & £ 3 oj Pps S ’ö S >Ó -<S SD i § •g| || 03 fi sí’3 ü: ,5 § g -i« segélyezési költségek Unter- stiitzungs- Kosten több grösser kevesebb geringer elhelyezett tartalék- alap an'gelegt. Reservefond tartalékalap Reservefond koronákban — in Kronen MIM — — — 4.015 IMII — — — — 2.629 643 743 4.015 3.272 — 643 1 2 3 4 — — — — 1 1 II II — — — — — 1 IMII — — — — — — 5 6 7 8 9 Ki 11 IMI — 8 MII 2.720 1 II l — 147 341 — 1.046 642 . 544 2.720 1.688 I. M l 642 — — 8 — 6.735 — — 147 341 — 3.675 1.285 1.287 6.735 4.960 — 1.285 — — — 85 639 300 — — 147 — — 393 — 639 393 — 393 1 — — — 85 639 200 — — 147 — — 292 — 639 292 — 292 — — — — 850 387 — — 333 — 115 110 105 850 335 — 110 2 — — — 1.487 7.070 — — — 3.830 — — 4.350 — 7.070 4.350 — 4.350 — — 1.487 7.920 287 — — 3.053 — 115 4.360 105 7.920 4.475 — 4.360 — — — — — — — — — — i ___ — 3 — — — 3.315 9.679 — — 3.941 — 3.836 3.903 9.679 6.738 — 3.903 — — — 3.215 9.679 — — — 2.941 — 2.836 3.902 — 9.679 6.738 — 3.902 — — 658 5.178 — — 333 - 4.946 5.178 4.946 4.946 •1 — — — 658 5.178 — — — 232 — — 4.946 — 5.178 4.946 — 4.946 188 30 2.661 7.610 708 4 1.996 200 600 3.530 572 7.610 4.130 Z 3.530 5 6 — 1.000 — 1.357 7.161 — — — — 400 1.654 3.344 3.863 7.161 3.898 — 3.344 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1.000 — 1.257 7.161 — — — — 400 1.654 2.244 2.863 7.161 3.898 — 2.244 — — — — 3.089 — - 374 87 — 808 375 1.445 3.089 1.183 __ 375 8 — 672 65 — 30.055 41 49 — 1.545 — 12.085 3.570 12.765 30.055 15.655 — 3.570 9 — — — — 7.410 — — — — — 3.009 583 3.818 7.410 3.592 — 583 10 — 353 — — 5.273 — — 33 71 — 2.837 — 2.332 5.273 2.837 — — 11 — 2.213 95 9.363 84.014 1.236 53 407 10.072 600 23.944 23.802 23.900 84.014 47.746 — 23.802 — 378 — 15.033 1.337 43 33 843 14 4.900 1.659 6.316 15.033 6.536 33 1.659 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — | — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — , — — — 278 . — — 15.033 1.237 43 22 842 14 4.900 1.659 6.316 15.033 6.536 23 1.659 — — — — 3.317 — — — — — 1.308 — 1.909 3.817 1.508 — — 2 — — : — — — — — ... ' — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3.217 — — — — — 1.308 — 1.909 3.217 •1.308 — — — — — — — — — — — — — . _ — — 3 — 278 — 161 5.729 — — 48 422 — 2.449 1.127 1.683 5.729 3.576 — 1.127 4 — 3.005 — — 31.430 64 — 61 313 — 10.949 7.383 13.651 31.430 18.093 338 7.383 5 — — 4.398 63.036 389.687 8.055 300 86 33.459 59.740 84.997 91.045 13.105 389.687 176.043 — 91.045 — — — — 6.951 -Ti — — 76 1.300 3.854 867 1.454 6.951 4.331 — 867 — 2.005 4.298 62.036 328.058 8.119 200 147 33,848 60.940 99.300 99.294 26.210 328.058 198.356 238 99.294 — 2.561 4.298 62.197 352.037 9.356 243 217 35112 60.954 107.967 102.080 36.118 352.037 209.776 261 102.080 _ _ 1 — — — — 18.450 — — — 934 8.380 10.313 4.358 765 18.450 14.471 — 4.358 — — — — 18.450 — — — 934 2.280 10.213 4.258 765 18.450 14.471 — 4.258 — — — 888 2.583 — — — 1.554 — 97 932 — 2.583 1.029 — 932 2 — — 60 — 10.042 — — 199 2.080 — 4,600 2.624 539 10.042 7.224 — 2.624 3 — — — — 2.650 — — — — — 2.008 164 478 2.650 2.172 — 164 4 — — 861 — 9.618 — 632 171 1.417 — 3.791 742 2.865 9.618 4.533 — 742 5 — — — — 11.989 — — — 230 — 4.473 628 6.658 11.989 5.101 — 628 6 — — — — 3.511 779 — 371 1.608 — — 599 154 3.511 599 — 599 7 — — — 13 7.322 100 — — 249 — 1.940 387 4.646 7.322 2.327 — 387 8 — — 921 901 66.165 879 632 741 8.072 2.280 27.122 10.334 16.105 66.166 37.466 — 10.334 11*. 84 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkínt és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 1 Folyo szám — Lauf. Zahl Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtticher Bestandtheü, Landestheil, Municipium A betegsegélyző pénztárak száma Anzahl dér Krankenkassen Vagyon koronákban — Aktíva in Kronen pénzkészlet Bargeld postatakarékbetétek Postsparkassa- Einlagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheque- és clearing- számla Cheque- u. Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Wert- pafieren jelzálog! követelések ! és kamatok Hypothekar -Forderttn- gen n. laufende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immobilien leltári és egyéb fel- szerelési tárgyak Inveniars- und sonslige Einrichtungs-Gegen- \ standé hátralékos tagsági díjak rückstandige Mit- glieder- Gebühren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonsiigen Einlagen értékpapírok- ban in Wert- papieren elhelyezett tartalékalap angdegter Reservefond e) Tisza bal partja. 1 Békés vn 5 1.214 200 29 200 — — — — 683 4.671 1.557 795 — 2 Bihar » 5 459 53 300 300 — — — — 130 893 838 — Nagyvárad thj. v 7 1.308 — — — — — — 1.110 4.356 4.034 — együtt . 3 1.667 52 200 200 — — — — ,1.240 5.249 838 4.034 — 3 Hajdú vm — — — — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — 4 Máramaros vm. ..... . . — — — — — — — — — — — — , — — 5 Szabolcs » — — — — — — — — — — — ' — — Szalmái ^ •••••••• Sz.-Németi thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — 7 Szilágy vm — — — — — — — — — — — — — — 8 Ugocsa » — — -- — — — — — — — — — Összesen . . 8 2.881 252 229 400 — — — — 1.923 9.920 2.395 4.829 —' f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm J 69 — — — — — —- — 154 1.135 — — — Arad thj. v 7 464 — — 3.300 — — — — 1.817 3.046 1.930 — 9.790 együtt . 2 533 — — 2.200 — — — — 1.371 3.171 1 .920 — 9.790 2 Csanád vm 1 148 — — 201 — — — — 893 768 1.392 — — 3 Krassó-Szörény vm 2 51 — • 1.184 200 — — — — 281 325 1.820 133 — 4 Temes vm 4 1.143 — 830 300 — — — — 1.387 3.363 883 4.736 4.690 Temesvár thj. v 7 100 1.451 30.149 841 — — — — 383 3.986 — 11.463 — Versecz thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — együtt . 5 1.242 1.451 20.969 1.041 — — — — 1.569 5.249 883 16.189 4.690 5 Torontál vm 5 1.354 77 — — — — ,.— — 851 1.814 861 — — Pancsova thj. v 7 389 — — — — — — — 360 3.388 1.333 — — együtt . 4 1.643 71 — — — — — — 1.111 5.102 2.183 Összesen . 14 3.617 1.522 22.163 3.642 — — — — 5.225 14.615 8.198 16.322 14.480 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm 2 822 — — — — — — — 306 380 158 — — 2 Beszteroze-Naszód vm — — — — — — — — __ — — — 3 Brassó vm — — — — — — — — — — — — — — 4 Csik » — — — — — — — — — — — — — — 5 Fogaras vm — — — — — — — — — — — — — — 6 Háromszék vm — — — — — — — — — • — — — — 7 Hunyad » 1 151 — 54 — — — — — — 1.514 — — — 8 Kis-Küküllő » — — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » — — — — — — — — — — — — — — Kolozsvár thj. v — — — — — — — — — • — — — — — együtt . — — — — — — — — — — - — — — 10 Maros-Torda vm — — — — — — — — — — — —- — — M.-Vásárhely thj. v — — — — — — — — — — — — — —* együtt . — — — — — — — — — — — — — 11 Nagy-Küküllő vm. • — — — — — — — — — — — — — — 12 Szeben vm — — — — — — — — — — — — — — 13 Szolnok-Doboka vm — — — — — — ~ — • — — — — — 12 Torda-Aranyos vm — — — — — — — — — — — — — — 13 Udvarhely » .....*. — — — — — — — — — — — — — — Összesen . 3 973 — 54 — — — — — 306 1.894 158 — — h) Fiume v. és kér. . . — — — — — — — — — — — — — Magyarország összesen . 100 41.342 7.440 64.738 7.299 1.891 — — 36.000 36.938 142.428 42.171 110.085 52.050 II. Horvát-Szlavonországok 1 Belovár-Kőrös vm — — — — — — — — — — — — — 2 Lika-Krbava » — — — — — ' — — — — — — — 3 Modrus-Fiume > . — — — — — — — — — — — 4 Pozsega vm. . ........ 1 139 — — — — — — — — 222 — 5 Szerém » — — — — — — — — — — — Zimony thj. v. ....... . — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — . — — 7 Verőcze vm — — — — — — — — — — — — — Eszék thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — —- — — — — — — 8 Zágráb vm • — — — — — — — — — — ' — — — Zágráb thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — Összesen . 1 189 — — — — — —. — — 222 Magyar kor. országai összesen . . • 101 41.481 7.440 64.738 7.299 1.891 — — 36.000 36.938 142.650 42.171 j 110.085 52.050 85 6. Tdbclle Vermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen im Jdhre 1898 nádi Mnnicipien und nádi Charakter dér Kassen. B) Gewerbecorporations-Krankenkasscn. A 42 Z Á p cd ^ V. A tényleg elhelyezett | Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen tartalékalap a szabályszerű tarta- <U (fl 5 i •3 c.* ■ «3 O 3 ^ -- -P. c o K "O 'O "o/) .* § ss ’r VQ3 2 >> c 'd s 1c Is «| •2 3 ■<U ^ S kifizetetlen unherichtigie d* s O tr ^5 » N rí? q elhelyezett (tényleges) angdegter {effektiver) rri N 5 ^ | | Co ||M f pl,~s Der ejfektiv angelegfe Reservefond tst im Vergleich zum vorschriftsmdssigen Reservekapital 1 Sj|| R «o ,Q ‘<0 •p k co JU *3 bD^ kölcsön- vágj leg-tartozás Darlehens- Oi Vorschuss-S INI. •slil S 'CJ még e helye noch i angel c rfs S ^ u ca J2 a, C3 03 y. <o g N :o :|3 ^ W sO V. SS e 5 1^. :0 & Ctí 1 •* s •* • » g S 05 tuD « W) K r? tí co cd o A Co • o 8 03 -ii ~ £ 0) § 03 g N g S.§ :0 ^3 több grösser kevesebb geringer 'd N co elhelyezett tartalék- alap angelegt. Reservefond -a b£ o 03 Co C O a >3 ds , 03 bQ 03 § IS3 Q m $ co ••O O táppénz kezesi j PJiegeyelo Beerdigi beitrnge -o S S <3 ^ 'S •§* s fSsás hO— ta. ^ segélyt költsé Unter- stützn Kosiéi rO -o lg b s bn o 03 Co tartalékalap Reservefond bo > « 03 bQ koronákban — in Kronen >> O 1.953 77 11.379 60 209 1.288 4.305 607 4.910 11.379 » 4.849 63 607 i — — — — 3.778 300 — 315 675 — 838 117 527 8.778 955 — 117 2 — — — 3.033 13.741 — — 165 953 — 4.034 7.589 — 12.741 11.633 — 7.589 — — — 2.033 15.513 300 — 480 1.628 — 4.872 7.706 527 15.513 12.578 — 7.706 3 — — — IMII — — IMII IMII IMII i ll ii — — — — — — — 4 5 6 — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 8 — 1.953 — 2.110 26.892 360 — 689 2.916 — 9.177 8.B1B 6.437 26.892 17.427 63 8.313 1.348 137 1.106 105 1.348 1.106 _ 1.106 i —• — — 4.988 33.565 — 42 — 1.937 859 11.710 8.617 — 23.565 30.327 — 8.617 — — — 4.928 23.913 — 179 — 1.937 259 11.710 9.723 105 23.913 21.433 — 9.723 100 3.502 665 100 1.392 229 1.116 3.502 1.621 — 229 2 — — 3.994 — — — — — 1.953 197 1.844 3.994 2.150 — 197 3 — — 16.011 — — — — — 10.399 1.155 4.557 16.011 11.263 192 1.155 4 — __ 37.878 - .... — — 11.463 — 85.809 37.278 11.463 — — — — — — 53.283 — — — — — 21.762 1.155 30.366 53.283 22.725 192 1.155 — — 1.165 6.116 394 — 366 1.363 — 861 3.417 815 6.116 3.378 — 3.417 5 — — — 808 5.967 — — — 2.155 — 1.332 2.490 — 5.967 3.812 — 8.490 — — — 1.973 12.083 294 - 366 3.518 — 2.183 4.907 815 12.083 7.090 — 4.907 — — 100 6.901 96.775 294 179 366 6.120 859 39.000 16.211 34.246 96.775 65.019 192 16.211 — — — — 1.666 — — — — — 158 313 1.195 1.666 471 — 313 1 2 3 — — 431 — 2.150 MIMII — — 772 — — 814 564 2.150 814 — 814 5 6 7 8 9 — — — — — — — — — — — —■ — — — — — — — — • — — — — — — — — — — 10 — — — — — — — — — — — — ' — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 11 12 13 — — — — — — z — — — — — — 14 lő — — 431 — 3.816 — — — 772 — 158 1.127 1.759 3.816 1.285 — 1.127 — — — — — — — — — ' — — — — — — — — •- 6.727 6.853 81.472 636.434 12.125 1.107 2.567 63.405 64.193 211.033 163.152 118.852 636.434 373.669 616 163.152 _ _ — — 1 — — — — — — — — — — — — — — — — 2 — — — — — — — — — — — 3 — 941 — 479 1.781 — — — 420 — 941 420 — 1.781 1.361 — 420 4 — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - 6 — — — — — . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — = — — 1 1 1 — — — — 1 1 1 — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — - — — — — — 8 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 941 479 1.781 — — — 420 — 941 420 — 1.781 1.861 — 420 — 7.668 5.853 81.951 638.215 12.125 1.107 2.567 63.825 64.193 211.974 163.572 118.852 638.215 375.030 516 163.572 86 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. 1 Folyó szám — Lauf. Zahl 1 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheíl, Municipium A betegsegélyző pénztárak száma Anzahl dér Kranhenkassen Vagyon koronákban - - Aktíva in Kronen pénzkészlet Bargeid postatakarékbetétek Postsparkassa- Einlagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheque- és cicaring- számla Cheque- u, Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Weri~ pafieren jelzálogi követelések és kamatok Hypoihekar ■ Fórderün- kén u. lauíende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immobilien leltári és egyéb fel- szerelési tárgyak Inveniars- und sonstige Einrichtnngs-Gegen- stdnde hátralékos tagsági díjak ri'ickstdndige Mit- glieder-Gebühren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonsligen Einlagen értékpapírok- ban in IVert- papieren elhelyezett tartalékalap angele^ter Reservefond I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 Árva vm i 3.623 — — — 320 2 Bars » 2 — — — — — — — — 2.274 3 Esztergom vm 1 — 210 8.656 — — — — — 3.382 4 Hont » 7 79 120 192 — — — — 365 Selmecz- és Bélabánya thj. v. . . . 7 3.118 — ■— — — — — 129 — — 3.191 8.199 együtt . . . 2 2.137 120 192 — — — — — 129 — — 2.456 8.199 5 Liptó vm i 438 — 1.472 — — — — 9.500 206 1.000 1.246 _ 6 Nógrád vra . . 9 15.786 1.992 8.958 406 — — — — 60 — 3.362 2.863 2.041 7 Nyitra » , . . 4 318 — 600 — — — — — 250 547 3.245 8 Pozsony » 3 1.391 — 660 390 44.765 373 — — — 5.783 Pozsony thj. v 4 3.692 — 6.553 410 — — — — 177 — 3.861 8.833 5.000 együtt . . . 7 4.983 — 7.213 800 44.765 272 — — 177 — 3.861 14.606 5.900 9 Trencsén vm 7 2.220 318 4.652 — — — — 579 3.993 551 8.025 10 Turócz » — — — — — — — 11 Zólyom » 3 824 1.000 3.497 — — — — 12 — 4.223 2.547 — Összesen . . 37 30.329 3.640 35.240 1.206 44.765 272 — 9.500 1.733 — 17.586 83.170 24.165 b) Duna jobb partja. 1 Baranya vm — — — — — — — _ Pécs thj. v 3 3.833 833 2.064 — 120 — — — 32 — 590 4.538 — együtt . . , 3 2.833 232 2.064 — 120 — — — 32 — 590 4.528 — 2 Fejér vm 7 — 8 — — 1.440 — — — — — 514 Sz.-Fejérvár thj. v 7 — — — — — — — — — — — — együtt . . . 2 — 8 — — 1.440 — — — — — 514 — — 3 Győr vm — — — — ___ Győr thj. v 7 4.194 — — — — — — — 614 — 539 — 9.696 együtt . . . 1 4.194 — — — — — — — 614 — 539 — 9.696 4 Komárom vm 2 5.586 — — 300 835 Komárom thj. v — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 2 5.586 — — — — — — — 200 — 825 — — 5 Moson vm. 3 272 — 20.924 661 664 2.718 _ 6 Somogy » — — — — — — — — — — — 7 Sopron » 8 5.140 3.429 7.517 3.758 — 4.606 — 128 383 — 3.433 11.131 7.045 Sopron thj. v. . 1 1.408 — ~ — — — — — — — — — 33.074 együtt . . . 9 6.548 2.429 7.517 3.758 — 4.606 — 128 282 — 3.422 11.131 40.119 8 Tolna vm — — — ' _ _ _ 9 Vas » 2 294 — — — — — — — — 1,885 6.000 10 Veszprém vm 2 1.710 — 5.648 — — — — — 300 — 2.630 11 Zala » 1 1.038 — — — — — — — — — — — Összesen . . . 26 22.475 2.669 36,153 4.419 1.560 4.606 — 128 1.428 — 6.554 22.892 55.815 c) Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog vm 7 6 — — 208 — — — — 33 — Baja thj. — — — — — — • — ’ — — — — Szabadka thj. v — — — — — — — — — — Újvidék thj. v — — — — — — ' — — — — Zombor thj. v — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 1 6 — — 208 — — — — 33 — — — — 2 Csongrád vm . Hódm.-Vásárh. thj. v — — — — — ___ Szeged thj. v 8 1.905 — 149 300 38.350 — — — 370 — 3.933 2.076 3.345 együtt . . . 8 1.905 — 149 200 28.250 — — — 370 ■ — 2.923 2.076 3.345 3 Heves vm 4 971 — — 745 5.000 154 647 3.485 2.400 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm — — — — — — 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 5 765 324 4.000 — — — — — — — 1.019 3.952 Budapest székes főváros 40 60.823 6.064 38.999 1.764 104.018 388 — — 4.666 3.688 38.851 48.576 939.147 Kecskemét thj. v — — — — — — — — — — — együtt . . . 45 61.588 6.388 42.999 1.764 104.018 388 — 4.666 3.688 29.870 52.528 939.147 Összesen . . . 58 64.470 6.388 43.148 2.917 137.268 388 — — 5.223 3.688 33.440 58.089 944.892 d) Tisza jobb partja. 1 Abauj-Torna vm 7 297 761 — — — — — 20 10 873 3.034 Kassa thj. v 7 8.057 — — — 40.700 — — — — 7.580 — együtt . . . 2 2.354 761 — — 40.700 — — — 20 10 272 9.614 — 2 Bereg vm. . . 2 263 2 — — — — — 204 960 _ 3 Borsod — — — — — — — — 4 Gömör » 1 8.446 — — — — — , __ _ 5 Sáros 2 1.914 14 1.067 — — 37 735 585 6 Szepes » 4 1.805 252 — — 16.900 — — — 60 — 1.222 5.800 7 Ung » 4 723 — — 197 — — — — 918 8 Zemplén vm 2 3.294 3.558 — — — — — — 801 — 211 — 11.065 Összesen . . . 17 18.799 4.587 1.067 197 57.600 37 — — 1.085 10 3.583 10.849 17.450 87 6. Tabelle. Vermögensstand und Reservefond dér Kranhenkassen im Jáhre 1898 nádi Municipien und nádi Charakter dér Kassen. C) Fabriks- und Unteruehmungs-Kraukenkassen. Vagy on koronákban — Aktíva in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen Ai A '0> cí 3 fi >-i A tényleg elhelyezett tartalékalap a szabályszerű tarta- M a •ó a — .Z _ yO tt, Sea;? « o e ff XI c s kJ g £ o V. - O) by- C 'Ci ^ kifizetetlen E Dereffektiv angelegte s VÖ *-<D § jc ^ c " fc-l unberichiigle n á « ön S N <D t* C -+-> ríS ^ 1 | g W ^ Reservefond isi im Vergleich zwn iilfll 'O § c r^> T -00 i-ü ej ön co > N L % ILi g -ö -S'S 2 i g| u CO ^3 S a ő “ti I E ^ u « <D -4 «s ^ SSlőg, vorschriftsmassigen Reservekapita l ! g — ^ CD P* > 5 ci b sí t; ? ■ §> ’S ® § cJ o <3 S- 1 Q Mc'S több kevesebb vctf elhelyezett tartalék- alap angelegi. Reservefond Xi • c o :© S ^ $ « ön & H -C bű o O Co « o e § Sn-§ >1 c3 ön > js CD lo grösser g ér inger (fi ön o <D Co EB « CD N S (fi & (f rh :0 O tiiil d 44 "5a «•.„ u « S br P bjQ —11 b. ^ >*# ■•3" fe Ü ts W O ^ tartalékalap Reservefond CD ^ N « VI f rh :0 O koronákban — in Kronen 'O >> ’o 362 4.305 320 362 922 2.701 4.305 1.284 922 1 — — 1.267 1.618 5.159 1.093 — — — — 2.274 525 1.267 5.159 2.799 525 2 — — — — 12.248 — — — — — 3.382 — 8.866 12.248 3.382 3 — — — — 596 — — — — — 265 — 331 596 365 4 — — — 12.637 800 — — 328 — 10.390 — 1.119 12.637 10.390 — — — — 13.233 800 — — 328 — 10.655 — 1.450 13.233 10.655 — — — — — — 14.462 — — — — 2.000 2.846 9.616 14.462 2.800 46 5 — 1.649 224 — 37.341 — — — 1.367 — 9.915 917 25.142 37.341 10.063 769 917 6 — 133 — 2.368 7.461 2.630 — — — — 3.925 139 767 7.461 3.916 148 139 7 — 1.619 — — 54.780 — — — — — 7.403 30 47.348 54.780 7.432 30 8 155 114 29.685 — — — 1.368 3.748 18.584 1.253 4.733 29.685 19.670 166 1.252 — 1.619 155 114 84.465 — — — 1.368 3.748 25.986 1.282 52.081 84.465 27.102 166 1.282 — 3.032 38 894 24.302 730 — — — 209 15.601 555 7.207 24.302 15.714 442 555 9 — — — — — — — — — — — — 10 ” — 411 12.514 — — 1.489 — 6.770 368 3.887 12.514 7.138 — 368 11 — 6.795 1.684 5.405 215.490 5.253 — — 4.872 5.957 81.710 4.708 112.984 215.490 84.853 1.571 4.708 — — — — 10.444 1 — — 45 140 — — — — 5.118 660 4.586 10.444 5.778 — 660 — — — 45 10.444 140 — , — — — 5.118 660 4.526 10.444 '5.778 — 660 — — 8.773 — 10.735 — — — — 9.958 514 269 10.735 514 2 — 2.200 4.803 — 7.003 — — — 683 — 2.200 — 4.120 7.003 1.250 950 — — 2.200 13.576 — 17.738 — — — 683 9.952 2.714 — 4.389 17.738 1.764 950 — — — — — — — — — — — 3 — — — 15.043 — — — 1.319 — 10.235 884 8.605 15.043 11.119 — 884 — — 15.043 — — — 1.319 — 10.235 884 2.605 15.043 11.119 — 884 — 1.363 156 — 8.130 — — 2.364 — 2.188 — 3.578 8.130 8.188 — — 4 — 1.363 156 — 8.130 — — — 2.364 — 2.188 — 3.578 8.130 2.188 — — — — 272 — 25.511 — — — — — 3.382 134 21.995 25.511 3.497 19 134 5 ■ ■ ' — — — — — — — — — 6 — 1.550 4.361 1.169 52.438 1.500 — 625 3.675 23.148 331 23.159 52.438 20.901 8.578 331 — 371 — 34.853 — — — — — 33.074 — 1.779 34.853 33.074 — 1.550 4.632 1.169 87.291 1.500 — — 625 3.675 56.222 331 24.938 87.291 53.975 2.578 331 — — — — — — — — — — — 8 — 788 — 852 9.031 — — — 680 — 7.885 466 — 9.031 2.749 5.602 466 9 773 11.849 — — — 181 — 3.418 7.954 296 11.849 11.372 7.954 10 1.038 — — — — — — 757 281 1.038 757 — 757 11 — 5.901 18.636 2.839 186.075 1.640 — — 5.852 13.627 91.162 11.180 62.608 186.075 93.199 9.149 11.186 — 300 — 90 537 — — II 1 1 1 — 300 337 — MII 537 — 337 1 — 200 90 537 — — — — — 200 337 — 537 537 — 337 — — — — — — — — — — — — — — — 2 — 934 403 3.063 43.617 335 — — 400 3.011 9-278 7.659 23.034 43.617 16.868 75 7.659 — 934 403 3.062 43.617 235 — — 400 3.011 9.278 7.659 23.034 43.617 16.862 75 7.659 — 253 291 — 13.946 — — — — — 6.785 — 7.161 13.946 6.206 579 3 — — — — — — — — — — 4 — 153 6.848 4.678 31.738 2.508 — — — 1.025 5.123 3.205 9.877 21.738 8.328 3.205 5 545.843 31.234 32.603 94.213 1,940.865 46.760 — 73 4.931 45.032 1,593.640 115.720 134.709 1,940.865 1,594.896 114.464 115.730 545.842 31.376 r39.450 98.891 1,962.603 49.268 — 73 4.931 46.057 1,598.763 118.925 144.586 1,962.603 1,603.224 114.464 118.925 645.842 32.763 40144 102.043 2,020.703 49.508 -- 73 5.331 49.068 1,615.026 126.921 174.781 2,020.703 1,626,829 115.118 126.921 — — — — 3.394 2.306 1.088 3.394 8.306 1 1.319 51.656 — — — — 40.700 7.580 3.376 — 51.656 10.956 3.376 — — — 1.319 55.050 — — — — 40.700 9.886 3.376 1.088 55.050 13.262 — 3.376 — — — 162 1.591 228 — — — 2 960 220 181 1.591 1.180 — 220 2 — 2.339 — — 10.785 — — — — — 2.339 4.351 4.095 10.785 6.690 4.351 3 4 523 — — 4.875 — — — 945 — 1.843 188 1.899 4.875 1.960 71 188 5 — 3ö — 845 26.920 253 — — 513 17.205 7.058 1.321 570 26.920 8.379 — 1.321 6 — 2.607 — 2;459 6.904 2.058 — — 282 441 3.525 598 6.904 4.123 598 — 1.153 181 — 20.263 — — 325 361 872 12.429 ■— 6.276 20.263 10.559 1.870 — 8 — 6,658 181 4.785 126.388 2.539 — B25 2.101 59.220 38.040 10.054 14.109 126.388 46.153 1.941 10.054 88 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. C) Oyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Folyó szám — Lanf. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheü, Landesiheil, Municipium A betegsegélyző pénztál száma Anzahl dér Krankenkas pénzkészlet Bargeld , postatakarékbetétek Postsparliassa- Einlagen egyéb takarék- betétek. sonstige Spar- einlagen cheque- és clearing- számla Cheque- u. Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Wert- pafieren jelzálog! követelések és kamatok Hypoihekar -Forderun- gen u. laufende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immőbilien leltári és egyéb fel- szerelési tárgyak Inventars- und sonstige Einrichtungs-Gegen- stdnde I hátralékos tagsági dijak rnclistandige Mit- glieder-Gebühren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonsiigen Einlagen értékpapírok- ban in IVert- papieren elhelyezett tartalékalap angelegler Reservefond ej Tisza bal partja- 1 Békés vm — — — — — *— — — — — — — — — 2 Bihar » 20C — — — — — — 2.201 — — — — N.-Várad thj. v. . . j 3.241 — — — — — — — — 1.531 — együtt . . . 2 3.241 20C — — — — — — 2.201 — 1.531 — — a Hajdú vm — — — — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v. . 1 3.708 285 23.81b — — — — — — 5.684 együtt . . 1 3.703 285 23.816 — — — — — — 5.684 4 Máramaros vm. . . . 2 8.956 — — — — — — 256 — — — — 5 Szabolcs » . . . — — — — — — — — — — — — — — e Szatmár » . . . á 1.128 211 320 <— — — — — 77 — 200 — — Sz.-Németi thj. v. . 7 4.230 634 — — — — — — — 634 — együtt . . 4 5.358 845 320 — — — — — 11 — 834 — — 7 Szilágy vm — — — — — — — — — — — — — — 8 Ugocsa » — — — — — — — — — — — ’ — Összesen . . 9 21.258 1.015 605 23.816 — — 2.468 — 2.365 — 6.684 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm 7 — — — — — — — 20 — 2.815 — —' Arad thj. v — — — — — — — •*— — — — — — — együtt . . 1 — — — — — — — — 20 — 2.815 — — 2 Csanád vm . — — — — — — — — — — — — — 3 Krassó-Szörény vm. 4 2.815 364 — — — — — • — 2.108 1.131 — 4 Temes vm — — — — — — — — — — — — — — Temesvár thj. v. . . 4 3.162 400 1.915 — — — — — — 1.335 3.658 — Versecz thj. v. . . . . — — — ~~ — — — — — — — — — — együtt . . . 4 3.162 400 1.915 — — — — — — — 1.335 3.658 — 5 Torontál vm 2 7.123 — — — — — — — — — 2.142 — Pancsova thj. v. . . — — — — — — — — — — — — — — együtt . , , 2 7.123 — — - - — — — — — — 2.142 — Összesen . . . 11 13.100 764 1.915 — — — — — 20 — 6.258 6.931 — g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm 1 298 — — — — — — — — — — — — 2 Besztercze-Naszód vm. • . • . 3 12 — — 116 — — — — — — 679 — — 3 Brassó vm. ..... 1 60 17 — — 162 — — — — — — — 3.364 4 Csik » 1 408 — — — — — — — — — 603 — — 5 Fogaras » . • • o 2 4.638 207 — 200 — — — ' 40 — 2.000 2.000 — 6 Háromszék vm. . . . 3 1.480 886 — — — — — — 1,076 — — — — 7 Huny ad » . . . 1 188 — — — — — — — — — — — — 8 Kis-Küküllő » . . . — — — — — — — — — — — — — 9 Kolozs » ... , , , , 7 — — — — — — — — 22 — 1.300 — — Kolozsvár thj. v. . . 7 2.165 — 540 — 55.960 — — — — — — — 7.940 együtt . 2 2.165 — 540 — 55.960 — — — 22 — 1.300 — 7.940 10 Maros-Torda vm. . . . • < • • • — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — 11 Nagy-Küküllő vm. . . ..... — — — — — — — — — — — — — — 12 Szeben vm , , , 1 89 1.000 684 — — — — — — — — 2.882 — 13 Szolnok-Doboka vm. . 2 942 — 15.204 — — — — — — — 4.782 90 — 14 T orda-Aranyos » ■ • • . . — — — — — — — — — — — — __ — 15 U dvarhely » — — — —- — — — — — — — — — — Összesen . 17 10.280 2.110 16.428 316 56.122 — — — 1.138 — 9.364 4.972 11.304 kJ Fiume v. és kér. . . 2 5.282 — — — — — — — 390 — 1.870 — 86.700 Magyarország összesen . 176 185.993 21.203 184,556 9.055 321.131 5.303 — 9.628 13.485 3.698 80.520 136.403 1,145.010 11. Horvát-Szlavonországok, 1 Belovár-Kőrös vm. . . — — — — — — — — — — — — — — 2 Lika-Krbava » . . 1 — — — — — — — — — — 975 — 4.000 3 Modrus-Fiume » . . — — — — — — — — — — — — — — 4 Pozsega vm — — — — — — — — — — — . — — 5 Szerém » • • . • • 2 1.878 — — — — — — — 35 — — 1.111 7.925 Zimony thj. v. . . . — — — — — — — — — — — — — — együtt . 2 1.878 — — — — — — — 35 •— — 1.111 7.925 6 Varazsd vm , . . . , — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . . — — — — — — — — — — — — — — együtt . — — — — — — — — — — — — — — 7 Verőcze vm 7 533 — — — — — — — — — — — — Eszék thj. v. ... 7 900 — — — —• 3.400 — — — — —- — együtt . 2 1.433 — — - — 3.400 — — — — — — — 8 Zágráb vm 7 4.623 — — — — — — — — — — — — Zágráb thj. v. . . . 7 905 — — — — - — — 80 — — 800 44.000 együtt . 2 5.528 — — — — — — 80 — — 800 44.000 Összesen . 7 8.839 | — — — 3.400 — — 116 — 975 1.911 65.925 Magyar kor. országai összesen . 183 194.832 21.203Í 134.556 9.055 321.131 8.703 — 9.628 13.600 3.698 81.495 138.314 1,200.935 89 6. Tábelle. Vermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Munícióién und nach Charakter dér Kassen. C) Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen. Ja A tényleg elhelyezett Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Teher koronákban — Fassiva in Kronen tartalékalap a V, ^ szabályszerű tarta- s 5 u tn 5 £ 3 e i j. 1 C O V rO ro 'O ’QÓi ^ § VCD § K>> c kifizetetlen unberichiigie ■4J m ZZ ö bű m ö a v SsS» S -Ü Q ■g 2 Derejfektiv angelegte Reservefond ist im Vergleich zum Co kölcsön- vág; leg-tartozás Darlehens- o, Vorschuss-S S — O w íii ctí a, s o >1 -A •v „ 0*1 *ll|. |l|ll S 'a g-í 5 i o Ü t: co cö -J) w b i bD O CD co |t|| ’ÍD “•Sül0 B ^ összes teher Gesammt-Pa fh c/1 <o K'OkS® Reservekcpital B <u :Q 5 CD *3 > ^ •8 Juj •a ” s 31 ?í 0) 1 § több grösser kevesebb ger inger NJ C/l elhelyezett tartalék- alap angelegt. Reservefond 'S> to 5B § O Co C O ŰJ pl ^7 CD Co össze: Gesan •gJS 5 a ti ö -S* s cs -® Ju ir g ti)— "5 segély* költse Unter- StÜtZH Kosié. tartalékalap Reservefond |S| bO > « <D CO koronákban — in Kronen 'O o t- 1 963 3.364 1.004 — — — — — 2.360 — 3.364 2.360 — 2.360 2 — — — — 4.772 — - — — — 1.531 281 3.960 4.773 1.813 — 281 — — — 963 8.136 1.004 — — — — 1.531 2.641 2.960 8.136 4.172 — 2.641 3 — 1.789 35.277 — 1.399 24.101 5.684 4.093 — 35.377 9.777 — 4.093 — — — 1.789 35,277 — — — 1.399 24.101 5.684 4.093 — 35.277 9.777 — 4.093 4.544 — " 572 14.328 — — — — ' 4.544 572 9.212 14.328 5.116 — 572 4 — — — — — — . — — — — — — 5 1.440 59 49 3.418 — — — 600 333 1.640 463 382 3.418 2.008 95 463 6 — — — 5.498 — — — — — 634 191 4.673 5.498 825 — 191 — 1.440 59 49 8.916 — — — 600 333 2.274 654 5.055 8.916 2.833 95 654 _ — — — — — — — — — — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 — 5.984 59 3.373 66.657 1.004 — — 1.999 24.434 14.033 7.960 17.227 66.657 21.898 95 7.960 1.209 4.044 1.229 ; 2.815 ■ __ 4.044 2.815 — — — — — — ■ ~ \ — — — — — — — — — — 1 — — . —' 1.209 4.044 1.229 — — — — 2.815 — — 4.044 2.815 — — j — — — — — — — — 2 2.203 — 8.621 — — — — — 5.442 737 2.442 8.621 5.110 1.069 737 3 — — — — — — — — — — — — — 4 — 1.002 — 61.285 72.757 1.772 — — — — 5.995 61.859 3.131 72.757 67.854 — 61.859 — — — — — — — — — — — — — — ~ — — — 1.002 — 61.285 72.757 1.772 — — — — 5.995 61.859 3.131 72.757 67.854 — 61.859 2.645 548 1.461 13.919 235 — — — — 4.787 1.226 7.671 13.919 6.013 — 1.226 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2.645 548 1.461 13.919 235 — — — — 4.787 1.226 7.671 13.919 6.013 — 1.226 — 5.850 548 ‘63.955 99.341 3.236 — — — — 19.039 68.822 13.244 99.341 81.792 1.069 63.822 640 938 _ _ _ 640 298 938 640 1 379 1.904 3.090 — — — 147 861 1.058 1.024 — 3.090 2.082 — 1.024 2 3.603 239 — — — — 3.364 — — 3.603 3.364 — — 3 ' 1.011 — — — — — 603 346 62 1.011 949 — 346 4 346 163 — 9.594 — — — — — 4.346 929 4.319 9.594 4.707 568 929 5 2.444 130 1.452 7.468 2.513 — — 312 11 2.444 1.954 234 7.468 4.398 — 1.954 6 — — — — 188 — — — — — — 188 188 — — — 7 — — — — — — — — — — — — 8 820 40 2.182 20 — — — — 2.120 — 42 2.182 2.120 — — 9 — — 66.605 — — — — — 7.940 2.164 56.501 66.605 10.104 — 2.164 — 820 40 — 68.787 20 — — — — 10.060 » 2.164 56.543 68.787 12.224 — 2.164 10 — — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — — — — — 11 4.655 — — — — — 2.882 — 1.773 4.655 2.882 — — 12 — — — 749 21.767 1.000 — — — 15.347 4.872 548 — 21.767 5.420 — 548 13 14 z — — — — — — — — — — — — — - 15 4.629 333 4.105 121.101 3.772 — — 459 16.219 30.269 6.965 63.417 121.101 36.666 568 6.965 i 4.087 6.463 102.282 — — — 1.125 — 87.070 8.675 5.412 102.282 95.745 — 8.675 645.842 68.580 65.672 191.958 2,938.037 66.947 — 398 21.739 168.525 1,976.855 240.291 463.782 2,938.037 2,087.135 129.511 240.291 __ 1 _ 4.975 — — — — — 4.975 — — 4.975 4.975 — — 2 — — — — — — — — — — — — — — 3 — — — — — — — — — — — 4 — — 215 4.794 15.958 643 — — 9.036 4.401 1.878 15.958 9.294 4.143 4.401 5 — - 215 4.794 15.958 643 — — — — 9.036 4.401 1.878 15.958 9.294 4.143 4.401 6 z . — — — — — — — — - — — — — — — — — 7.667 8.200 4.000 — — — z — 4.200 8.200 4.200 — 4.200 7 í — 4.300 — — — 672 — — 1.380 2.248 4.300 1.380 — 1.380 7.667 12.500 4.000 — — 672 — . 5.580 2.248 12.500 5.580 — 5.580 8 577 5.200 — . — — — — 5.200 — 5.200 5.200 — 5.200 — 45.785 400 — — 300 — 44.800 — 285 45.785 44.800 — ~ . — — 577 50.985 400 — — 300 — 44.800 5.200 285 50.985 50.000 — 5.200 215 13.038 84.418 6.043 — — 972 — 58.811 15.181 4.411 84.418 69.849 4.143 15.181 545.842 68.680 65.887 204.996 3,022.455 71.990 — 398 22.711 168.525 2,035.166 255.472 468.193 3,022.455 2,156.984 133.654 255.472 12 f'oíyö szám — Lauf. Zaltl 90 6. Tábla. A betegsegélyzö pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkínt és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. D) Magánegyesületi betegsegélyzö pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtticher Bestandtheü, Landcsíheil, Municipium ■ 1 2 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 1 2 1 2 3 4 1 2 3 1 2 I. Magyarország. a) Duna bal partja. Esztergom vm...................... Pozsony vm........................ Pozsony thj. v.................. Összesen . . V) Duna jobb partja. Baranya vm........................ Pécs thj. v..................... Fejér vm.......................... Sz.-Fejérvár thj. v............. Győr vm. . . . ................... Győr thj. v..................... Somogy vm.............•........... Sopron vm......................... Sopron thj. v......... együtt . . Vas vm................-........... Zala vm. . ....................... Összesen . . c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm.................... Baja thj. ...................... Szabadka thj. v................. Újvidék thj. ................... együtt . . Csongrád vm....................... Szeged thj. v................... Pest-Pílis-Solt-K.-K. vm.......... Budapest székes főv............. együtt . . Összesen . . d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm.............. Kassa thj. v.................... Borsod vm......................... Összesen . . e) Tisza bal partja. Bihar vm.......................... . Nagy-Várad thj. v.............. Hajdú vm. ........................ Debreczen thj. v................ Szabolcs vra...................... Szatmár vm. ...................... Sz.-Németi thj. ................ Összesen . . f) Tisza-Maros szöge. Arad vm........................... Arad thj. v..................... Temes vm.......................... Temesvár thj. y................. együtt . . Torontál vm. . ................... Pancsova thj. v................. együtt'. . Összesen . . g) Erdély. Kolozs vm......................... Kolozsvár thj. v................ Maros-Torda vm.................... Maros-Vásárhely thj. v.......... Összesen . . h) Fiume v. és k. Magyarország összesen . . II. Horvát-Szlavonországok. Magyar korona országai összesen . . A betegsegélyzö pénztárak száma Anzahl dér Krankenkassen Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen pénzkészlet Bargeld postatakarékbetétek Postsparhassa- Einiagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheque- és clcarirg- számla Cheque- u. Clearing- Conto értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Werl- pafieren jelzálogi követelések és kamatok Hypolhekar■ Fór dér un - gén u. laufende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Imtnohilien leltári és egyéb fel- szerelési tárgyak Invenlars• und sonstige Einrichtungs-Gegen- • standé hátralékos tagsági díjak rncksidndige Mií- glieder-Gebiihren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonstigen Einlagen értékpapírok- ban in Werl- papieren elhelyezett tartalékalap angelegter Reservefond i 788 2.947 — — — — — — — — — — : ,— 4 2,242 201 13.183 — 200 — — — 1.492 93 4.636 2.561 813 5 3.030 3.148 13.183 — 200 — — 1.492 93 4.636 2.661 813 _ _ 3 1.338 561 4.903 208 156 — — — 1.128 1.519 8.060 3.304 — — — — — — — — — — — — — — 2 1.099 — — — 20 — — — 318 104 — 2.491 — 1 37 200 — — 1.175 205 14 1.747 z 1 48 — — — — — — — 200 187 1.195 i 1.133 754 201 — — — — 24 1.969 7 51 — 8.769 — 1.000 — — — 335 420 — 2 1.183 — 9.523 201 1.000 — — — 335 24 1.969 420 — 1 63 — 289 — — — — — 341 2.535 1 100 — 83 — — — — — — — — 749 — 11 3.868 761 14.798 409 2.351 — — — 2.527 1.848 15.506 6.964 — 7 884 — — — — . — — — 132 — 340 — — 8 188 — 7.459 — — — — — 2.070 — — 8.514 1 183 — 949 — 10 — 13.581 — 8.044 — 2.885 — — 4 655 — 8.408 — 10 — 13.581 — 4.246 — 3.225 2.514 — 2 2.950 — ’ 4.259 z 921 1.581 3 697 458 8.100 — — — — 6.000 1.102 — 1.743 700 2.843 11 61.378 4 15.490 200 6.571 1.460 — 844.483 89.965 3.774 4.880 127.425 83.399 14 62.069 456 17.590 200 6.571 1.460 — 250.483 31.067 3.774 6.623 128.125 86.141 20 65.674 456 25.998 200 6.581 1.460 13.581 250.483 39.572 3.774 10.769 130.639 87.722 2 1.683 — 9.600 — — — — — 264 1.882 4.682 8.392 1 264 — 844 — — — — — 372 — 2.648 — — 3 1.947 — 10.444 — — — — — 636 — 4.630 4.682 8.392 _ _ _ _ 1 811 199 — — — — — — 50 — 803 — — — — — — — — — — — — — — 4 621 358 4.420 — 244 — — — 1.078 2.555 213 5.149 4.580 1 — — — — — • — — — — 209 537 — — — — — — — — — — — — 1 2.624 — 9.154 — — — — — 532 — 1.237 — ' 7 4.056 557 13.574 — 244 — — — 1.660 2.555 2.462 5.686 4.580 1 172 211 4.660 — 1.500 — — — — — 21.155 8 1.952 — 1.883 — — — — — 1.008 — 400 8 153 — 846 807 — — — — 880 106 3.939 2.154 — 4 2.105 — 2.128 207 — — — — 1.888 106 4.339 2.154 — 1 61 820 7.847 — — — — — 90 7 1.566 3 1.013 135 1.329 800 — — — — 846 — 4.021 1.400 — 4 1.074 345 9.176 200 — — — — 936 7 4.021 2.966 — 9 3.351 566 15.964 407 1.500 — — — 2.824 113 8.360 26.275 — _ 1 240 — 10.120 — — — — — 724 — — 4.566 _ — — — — — — — ~ — — — — 1 48 — — — — — — — 153 1.709 — — — 2 288 — 10.120 — — — — — 877 1.709 — 4.566 * 1 7 — — — — — — — — — — — — 58 82.221 5.478 104.081 1.016 10.876 1.460 13.581 250.483 49.588 10.092 46.263 181.373 101.507 — ~ 1 — — - — — — — — — 58 82.221 5.478 104.081 1.016 10.876 1.460 13.581 250.483 49.588 10.092 46.263 181.373 101.507 91 i 6. Tdbelle. Vermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen im Jahre 1898. nach Municipien und uach Charaktcr dér Kassen. D) Privatgenossenschafts-Krankenkassen. Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen 1 Teher koronákban — Passivd in Kronen A szabályszerű tartalék-; tőke nagysága Grösse des vorschrifts massigen Reserve- kapitals A tényleg elhelyezett tartalékalap a szabályszerű tarta- léktőkénél Dér effektiv angelegte Reservefond isi im Vergleich zum vorschrifismassigen Reservekapital jelzálogi köve- telésekben és ingatlanokban in Hypolhekar-Fór- derungen und imtnnk.r.'.n c O £ 'O>0 S -2 B lo w XJ «.*2 bű •-» <U t/l ^ VCD S s :0 £ fis >> a '2 S 1c "s ■g*9 <u ^ *5 o Q> '■O « c o -2 oJ • > TS cn s <u - to OT r * tO O >6 3 Z) s i, 53 . S S 3 rj j-4 ^ kifizetetlen unberichligle o ^ sCtJ -g 3 ^ t; co aj 'O s W) o <D to a v v £ ® bfl w 5, N (U f 13 Q S v. c CD O ^ '—* “fit B-13 i Q e e ^ o Q c o CD Pb cS ^ bn > Q CD OQ 1 to i C/J U Q i-a? CD -ti ** g 8 I :0 O Li s i . a , ía m ** u c •<U -CS . « 5 = :- ■§•8 C a S 1:1 s> •» aj01 ■» £ OJ w C , JPÍ 8 A « &. § ‘3 ” K Ö * ■* C 5 N “• E ,? 2 S)2 £ ^ * ‘co Xs- Jj 'S 0) 'O/I 8 m 5 a -a i S-g ■oí; b0:O ~ S több grösser kevesebb ger inger elhelyezett tartalék- alap angelegt. Reservefond tartalékalap Reservefond koronákban — in Kronen 1.254 4.989 1.254 3.735 4.989 1.254 — 118 150 — 25.689 — — — — 4.899 8.128 657 12.005 25.689 8.602 183 657 — 1.372 160 — 30.678 — — — — 4.899 9.382 657 15.740 30.678 9.856 183 657 — 1.593 90 — 22.860 — — 240 224 1.871 12.957 526 7.042 22.860 13.483 — 526 — 1.709 — — 5.741 — — — — — 4.200 362 1.179 5.741 4.562 — 362 9 — 3.387 — — 377 — 1.747 358 905 3.387 2.105 358 — — — — 1.630 — — — — — 1.195 104 331 1.630 1.299 — 104 — —- — ' 4.080 — — — — — 1.969 — 2.111 4.080 1.969 — — — — — 100 10.675 — — — — 10.155 420 100 — 10.675 520 — 100 — — — 100 14.755 — — — — 10.155 2.389 100 2.111 14.755 2.489 — 100 i :— 208 — — 3.436 — — — — — 2.743 70 623 3.436 2.813 — 70 — — — — 932 — — — — — 749 — 183 932 749 — — — 3.610 99 100 52.741 — — 240 601 12.026 25.980 1.520 12.374 52.741 27.500 — 1.620 — 210 — 95 1.061 — — — • — — 550 511 — 1.061 1.061 — 511 — — 388 — 18.519 — — — — 899 2.514 468 9.338 12.619 2.982 — 468 — — — — 19.652 — — — — 8.885 — 16.767 19.652 2.885 — — —• 210 288 95 33.232 — — — — 299 5.949 979 26.005 33.232 6.928 — 979 z 5.025 2.467 17.203 2.402 7.527 __ 7.274 17.203 7.440 87 — — 171 657 16.464 100 — — — 4.561 5.885 3.305 3.213 16.464 8.590 — 3.305 101 1.789 48.969 146.400 776.182 — — 93 8.167 137.733 217.494 392.386 80.309 776.188 581.928 27.952 398.386 101 1.789 49.140 147.057 792.646 100 — 93 8.167 142.294 222.779 395.691 23.522 792.646 590.518 27.952 395.691 101 7.024 51.895 147.162 843.081 100 — 93 8.167 144.995 236.255 396.670 56.801 843.081 604.886 28.039 396.670 — 1.220 5.495 1.393 34.611 — — — — 12.051 16.176 1.735 4.649 34.611 17.911 — 1.735 — — — — 4.128 — — — — .871 2.648 — 609 4.128 2.648 — — — 1.220 6.495 1.393 38.739 — — — . — 12.922 18.824 1.735 5.258 38.739 20.559 — 1.735 — — — 2.371 4.234 1.836 — 30 882 — 803 683 — 4.234 1.486 — 683 — 133 687 20.038 304 960 9.942 2.458 6.374 20.038 12.262 138 2.458 — 27 — — 773 — — — — — 773 — • 773 680 93 — — — — — 13.547 — — — — — 1.237 349 11.961 13.547 1.586 — 349 ■ — 27 133 3.058 38.592 1.836 — 30 1.186 960 12.755 3.490 18.335 38.592 16.014 231 3.490 — — — — 27.698 — - — — — 21.155 — 6.543 27.698 21.155 — — — 194 707 413 6.556 — — — — — 594 5.141 821 6.556 5.735 — 5.141 — — 100 7.785 — — — — — 6.093 — 1.692 7.785 6.093 — — — 194 807 413 14.341 — — — — — 6.687 5.141 2.513 14.341 11.828 — 5.141 — 93 566 10.450 — — — — 7.901 1.566 983 — 10.450 2.549 — 983 — — — — 8.934 — — — — 138 5.431 1.171 2.204 8.934 6.581 11 1.171 — • — 93 566 19.384 — — — — 8.039 6.987 2.154 2.204 19.384 9.130 11 2.154 — 194 900 979 61423 — — — — 8.039 34.829 7.295 11.260 61.423 42.113 11 7.295 — — — 15.650 — — — — — 4.566 — 11.084 15.650 4.566 — — — — 134 322 2.366 400 — — 456 — — 1.510 — 2.366 1.510 — 1.510 — — 134 322 18.016 400 , — 456 _ 4.666 1.610 11.084 18.016 6.076 — 1.510 — — — 43.849 43.856 31.066 — -r — — — 12.790 — 43.856 12.790 — 12.790 101 13.347 58.806 196.853 1,127.126 33.402 — 363 10.410 183.841 842.591 425.667 130.852 1,127.126 739.794 28.464 425.607 101 13.847 68.806 196.853 1,127.126 33.402 — 363 10.410 188.841 342.691 425.667 130.852 1,127.126 789.794 28.464 425.667 12* Folyó szám — Lauf. Zahl Folyó szám — Lauf. Zahl 92 6 Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkínt és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. E) Összesítés. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 *3 I 5 § -O 6 -§ *0 <3 N .Is >> *4$ . SP fc s ■« Vagyon koronákban — - Aktíva in Kronen Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság StaatsreMUcher Bestandtheil, Landestheil, Municipium 4-> ü 'n 43 3 O '<D "S Nk *0 ÖJ d*£ co '0> Q ~ rfa S 5 ^ AJ .2 cd 42 s 1|-s '<D Q 1 ~ iá .^o 1 S1 sh ‘r* s I ° Ö <A 'CD ^ • ej 2 c O di SJs '5. « § ' o ^ s & jh 'CD ■B "cd a js cd ^ O CJ CU ~ ca * S II 2 <D !s tú « g'S síét cd .te q <D -üí Jsts ri? rS £ o MD g O ^ cd 1 sí ja S.SŐ ö'2 5 S1 CU ^ S ‘g> A g 'ni >. S Is h só r2 ~ .So’S S -JS ^ 'CD ií J ■op '2 c ^ a p 0 St, >s *Í3 rt-CJfg « 07 "qj Co <1> 'CD ti QJ x •g.S <0 -5 & s * ti % ^ cd is -S ^ oj S •° N § ’n C ^ V(U íS 'CD ^ rS <D +j co <d .5 büX> Q, CD co X. w rSjO o o O - 3 g * cd c s • H CD ’P* -Q u ^ e 5 g ■3 W S.s.^1 -| -3 :g •So elhelyezett tartalékalap angclegter Reservefond I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 2 3.658 385 264 Bars » 4 650 1.970 — 208 — — — — 879 11.959 03 2.274 3.486 Esztergom vm 4 2.069 3.989 10.656 — — — — — 1.306 4.196 2.629 12.235 — Hont » ,3 1.255 120 4.211 1.277 — — — — 433 1.488 6.064 — Selmecz- és Bélabánya thj. v. . . . 2 2.703 — 582 — — — — 1.271 900 — 5.726 8.199 együtt . . . 4 3.958 120 4.793 1.277 — — — — 1.704 2.388 — 11.790 8.199 Liptó vm 2 1.814 706 1.927 331 — — — 9.500 456 1.218 1.600 3.150 5.750 Nógrád vm 11 16.675 1.992 8.981 824 — — — — 1.874 4.838 3.362 4.152 2.041 Nyitra » 8 2.456 201 3.512 1.713 — — — — 2.707 25.356 558 6.278 — Pozsony » 4 1.638 991 660 390 44.765 272 — — 997 7.380 — 6.783 — Pozsony thj. v 9 10.047 201 19.736 686 6.194 — — — 4.986 27.251 9.136 11.384 33.146 együtt . . . 13 11.685 1.192 20.396 1.076 50.959 272 — — 5.983 34.631 9.136 17.167 33.146 Trenosén vm 9 2.845 1.027 6.052 57 — _ — — 2.727 13.731 3.993 551 8.025 Turócz » 1 204 205 — — . ‘ — — 517 2.099 ' 1.485 — Zólyom * 5 1.204 1.000 14.897 778 — — — — 3.475 8.752 4.631 5.385 10.353 Összesen . . . 63 47.218 12.402 71.214 6.264 50.959 272 — 9.500 22.013 109.432 26.002 64.467 71.000 b) Duna jobb partja. Baranya vm 3 957 202 200 701 2.608 Pécs thj. v 7 4.641 1.095 6.967 208 276 — — — 1.637 10.110 8.650 13.832 — együtt . . . 9 5.598 1.297 6.967 408 276 — — — 2.338 12.718 8.650 13.832 — Fejér vm, 2 163 8 — — 1.440 — — — 90 482 629 — — Sz.-Fejérvár thj. v 5 3.475 200 1.244 — 20 — — — 1.813 8.798 — 3.491 — együtt . . . 7 3.638 208 1.244 — 1.460 — — — 1.903 9.280 629 3.491 — Győr vm. . . . . — — — — . — — — — — — — — — Győr thj. v 4 6.465 228 1.751 206 1.275 — — — 2.012 2.408 5.122 868 9.696 együtt . . . 4 5.465 228 1.751 206 1.275 — — — 2.012 2.408 5.122 868 9.696 Komárom vm. 3 5.971 — — — — — — — 787 3.548 825 : — Komárom thj. v 1 1.068 — 1.097 389 — — — — 408 7.327 — 6.636 — együtt . . . 4 7.039 — 1.097 389 — — — — 1.195 10.875 825 6.636 — Moson vm 4 715 — 20.924 1.722 — ' — — 646 4.863 875 2.718 — Somogy » 6 1.150 — 705 640 — — — — 1.676 11.622 1.196 1.439 — Sopron » 11 7.735 2.429 8.671 4.159 — 4.606 — 128 472 2.021 5.391 11.785 7.045 Sopron thj. v 3 4.516 — 8.769 10.057 1.000 — — — 2.753 11.243 — 4.637 34.053 együtt . . . 14 12.250 2.429 17.440 14.216 1.000 4.606 — 128 3.225 13.264 5.391 16.422 41.098 Tolna vm 3 3.083 — 3.624 2.113 — 2.379 6.044 808 17.523 Vas 12 2.602 4.085 5.248 1.278 — — — — 4.630 21.675 5.824 13.412 8.660 Veszprém vm 5 4.949 1.040 5.648 239 1.000 — — — 2.483 15.519 — 10.940 — Zala » 6 3.241 — 83 3.223 — — — — 1.881 29.190 — 3,233 — Összesen . . . 74 49.730 9.287 64.731 24.434 5.011 4.606 — 128 24.368 137.458 29.320 90.514 59.454 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm 12 1.834 69 1.098 1.024 2.608 10.008 2.804 1.818 Baja thj. 2 422 — — — — — — — 489 982 1.074 4.591 — Szabadka thj. 3 957 1.763 9.497 — — — — — 3.206 13.047 — 2.514 ' Újvidék thj. v 2 1.355 308 949 — 10 — 13.581 — 4.102 8.471 2.885 8.911 — Zombor thj. v 1 348 609 700 200 — — — — 643 11.176 — 2.000 2.000 együtt . . . 20 4.916 2.749 12.244 1.224 10 — 13.581 — 11.048 43.684 6.763 19.834 2.000 Csongrád vm 2 1.548 — — 560 2.347 1.308 — — Hódm.-Vásárh. thj. v 1 970 — — — — — — — 322 1.266 — 2.997 — Szeged thj. 11 7.194 — 487 474 28.250 — — 6.974 12.038 3.844 2.136 4.926 együtt . . . 14 9.712 — 487 474 28.250 — — — 7.856 15.651 5.152 5.133 4.926 Heves vm 6 2.298 — __ 1.166 5.000 23.800 1.260 17.059 2.450 14.788 6.758 Jász-N.-K,-Szolnok vm 5 3.350 1.864 121 1.377 — — — — 2.077 18.823 — 2.171 — Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 18 5.487 1.910 10.142 1.854 — — — 6.000 5.518 17.979 5.789 14.958 2.842 Budapest székes főváros G4 144.940 7.457 154.985 2.764 112.480 1.848 — 280.483 60.676 264.334 43.737 227.307 1.167.163 Kecskemét thj. v 2 1.540 1.200 379 200 — — — — 824 5.252 2.342 — 7.255 együtt . . . 84 151.967 10.567 165.506 4.818 112.480 1.848 ■ — 286.483 67.018 287.565 51.868 242.265 1,177.260 Összesen . . . 129 172.243 15.180 178.358 9.059 145.740 1.848 13.681 810.283 89.259 382.782 66.233 284.191 1,190.944 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 2 1.102 1.060 400 515 807 272 2.034 Kassa thj. v. 5 16.269 — 9.600 — 40.700 — — — 1.179 . 7.841 1.882 12.262 18.605 együtt . . . 7 17.371 1.060 10.000 — 40.700 — — — 1.694 8.648 2.154 14.296 18.605 Bereg vm 5 1,329 202 — — , — 951 11.806 , 960 2.020 i Borsod » 3 3.438 — 844 1.402 — — — — 1 364 6.731 2.648 13.140 — Gömör » • . . 5 10.566 400 1.674 — — — — 1.013 7.932 1.992 16 — Sáros » 5 3.661 52 1.067 — — 37 — — 1.627 5.738 — 4.526 585 Szepes » 11 8.557 665 2.349 793 16.900 — — — 1.514 6.205 3.138 2.557 5.800 Ung . 6 1.102 — — 197 — — — — 480 9.988 918 938 — Zemplén vm 7 4.272 5.575 — — — — — — 2.600 15.635 211 6.780 11.065 Összesen . . . 49 50.290 7.954 15.934 2.392 57.600 37 — — 11.243 72.683 12.021 44.273 36.055 03 6. TabelleVermögensstand und Reservefond dér Krankenkassen im Jahre 1898 nach Municípien und nach Charakter dér Kassen. E) Summirung Vagyon koronákban — Aktíva in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen A szabályszerű tartalék- tőke nagysága Grösse des vorschrifls- massigen Reserve- kapitals A tényleg elhelyezett tartalékalap a szabályszerű tarta- léktőkénél Derejféktiv angelegte Reservefond isi int Vergleich zum vorschrifismassigen Reservekapital ~! ’i 1 B 'cd bJ Cí 'O ‘k-1 c fai jelzálogi köve- telésekben és ingatlanokban in Hypothckar-For- derung n und Immnhilian egyéb módon in sonstiger Weise ^ £ % V '<D ^ 5 £ ti >■£ :0 § •“ A JO ,r K*i S* bű 0 <U Co . egyenleg mint hiány Saldo als Schnld összes vagyon G esam m t-Akt iva kölcsön- vagy elő- leg-tartozás Darlehens- oder Vorschuss-Schuld kifizetetlen unberichiigle egyéb tartozások sonstige Schulden elhelyezett (tényleges) angelegter (effektiver) még el nem helyezett noch nicht angelegter egyenleg mint vagyon Saldo als Aktíva összes teher Gesammt-Passiva •O S* S Z 2 í. ^ ■8-3 s 5 sj 1,« a 3 a £ G, S i 2 ts ® U E , 4A-Z » •» ,"5 io f 0 ■S | || «3 i -1 g M § bo— U * segélyezési költségek Unter- stiitzungs- Kosten több grösser kevesebb geringer elhelyezett tartalék- alap angelegt. Reservefond tartalékalap Reservefond koronákban — in Kronen 1.442 1 5.750 320 1.442 922 3.066 5.750 # 2.269 95 922 1 3.245 1.618 26.382 1.593 415 95 1.823 2.354 5.853 7.184 7.065 26.382 13.037 — 7.184 2 1.254 837 3.895 43.066 — 381 1.334 4.301 400 16.118 7.188 13.344 43.066 23.306 — 7.188 3 — 929 — 15.777 — — 27 180 928 6.064 1.718 6.860 15.777 7.782 — 1.718 4 — — 1.715 — 21.096 1.800 — 429 989 1.715 13.925 — 2.238 21.096 13.925 — — — — 2.644 — 36.873 1.800 — 456 1.169 2.643 19.980 1.718 9.098 36.873 21.707 — 1.718 102 — 26.554 — 74 60 630 2.004 10.500 — 13.286 26.554 10.454 46 — 5 — 1.649 3.669 5.452 55.409 200 . 51 2.925 840 11.204 15.047 25.142 55.409 25.482 769 15.047 G — 7.477 88 7.513 57.859 2.830 136 1.076 6.780 5.759 14.313 13.038 13.927 57.859 27.203 148 13.038 7 — 1.619 2.455 2.655 69.605 800 45 396 2.214 2-435 7.402 8.965 47.348 69.605 16.367 — 8.965 8 — 118 15.747 50.806 189.438 — 813 702 31.177 21.535 53.784 64.689 16.738 189.438 118.124 349 64.689 — 1.737 18.202 53.461 259.043 800 858 1.098 33.391 23.970 61.186 73.654 64.086 259.043 134.491 349 73.654 3.032 38 4.161 46.239 1.204 69 1.526 7.504 209 15.601 12.919 7.207 46.239 28.078 442 12.919 9 — — 1.571 — 6.081 — — — 1.012 — 1.485 2.356 1.228 6.081 3.841 — 2.356 10 — — 165 411 51.051 — — 147 5.418 — 20.369 20.686 4.431 51.051 41.055 — 20.686 11 — 16.691 30.462 76.511 614.307 8.427 1.938 6.843 65.273 38.179 í 78.060 154.712 161.880 614.307 330.923 1.849 154.712 4.701 206 3.485 13.060 200 124 470 1.870 89 4.701 5.606 13.060 10.307 5.606 1 — 1.593 6.593 45 55.647 140 — 240 2.519 4.019 24.075 7.186 17.468 55.647 31.261 — 7.186 — 6.294 6.799 3.530 68.707 340 Í24 710 4.389 4.108 28.776 12.792 17.468 68.707 41.568 — 12.792 — 8.773 — 11.585 287 — — 233 9.952 629 110 374 11.585 739 — 110 2 — 3.909 4.908 5.5 23 33.381 — — — 5.588 1.183 7.400 13.906 5.299 33.381 20.356 950 13.906 — 3.909 13.681 5.523 44.966 287 — — 5.821 11.140 8.029 14.016 5,673 44.966 21.095 950 14.016 i ' — 4.603 3.215 36.849 — — — 4.637 — 15.686 11.066 5.460 36.849 26.752 — 11.066 3 — — 4.603 3.215 36.849 — — — 4.637 — 15.686 11.066 5.460 36.849 26.752 — 11.066 1.363 156 658 13.308 — — — 2.596 — 2.188 4.946 3.578 13.308 7.134 — 4.946 4 — — 332 — 17.257 — 253 62 2.239 — 6.636 1.955 6.112 17.257 8.591 — 1.955 — 1.363 488 658 30.565 — 253 62 4.835 — 8.824 6.901 9.690 30.565 15.725 — 6,901 272 10.296 43.031 200 207 4.679 3.106 — 3.593 9.251 21.995 43.031 12.825 19 9.251 5 188 30 5.504 24.150 708 4 445 5.831 600 2.823 12.836 903 24.150 15.659 — 12.836 6 — 2.550 4.261 2-426 63.679 1.500 — — 625 4.075 26.771 2.575 28.133 63.679 26.768 2.578 2.575 7 — — 511 7.012 84.550 — — — — 10.155 38.690 33.926 1.779 84.550 72.616 — 33.926 — 2.550 4.772 9.438 148.229 1.500 — — 625 14.230 65.461 36.501 29.912 148.229 99.384 2.578 36.501 — — 35.574 — 2.462 1.366 — 18.331 375 13.040 35.574 18.706 — 375 8 — 2.045 437 2.450 72.346 341 119 60 10.009 — 29.941 12.087 19.789 72.346 36.426 5.602 12.087 9 — 788 306 1.922 44.834 — 19 456 4.034 — 11.728 19.015 9.582 44.834 30.743 — 19.015 10 — 353 1.445 — 42 649 1.050 — 33 10.204 3.041 3.586 13.844 10.891 42.649 17.430 — 13.844 11 — 17.490 32.838 42.536 591.900 4.426 726 8.907 64.857 33.119 196.778 148.684 144.403 691.900 336.313 9.149 148.684 478 185 90 22.016 1.237 404 86 2.878 22 5.100 5.017 7.272 22.016 10.094 23 5.017 1 — 210 — 95 7.863 — — — 475 — 5.875 541 972 7.863 6.416 — 541 — — 1.887 — 32.871 400 — 1.899 6.533 382 2.514 11.192 9.951 32.871 13.706 — 11.192 —- 7.661 987 — 49.220 — — — 496 420 19.457 5.233 23.614 49.220 24.690 — 5.233 — — .66 — 17.742 — 173 144 1.288 2.516 4.000 5.154 4.467 17.742 9.154 5.154 — 8.349 3.125 185 129.712 1.637 577 2.129 11.670 3.340 36.946 27.137 46.276 129.712 64.060 23 27.137 — — 1.578 7.341 — — — 1.350 — 1.308 2.774 1.909 7.341 4.082 — 2.774 2 — 4.219 — — 9.774 — — — 983 — 7.216 — 1.575 9.774 7.216 — — — 5.959 3.482 32.312 108.076 235 — — 17.274 5.836 16.865 37.558 30.308 108.076 64.261 162 37.558 — , 10.178 3.482 33.890 125.191 235 — — 19.607 5.836 25.389 40.332 33.792 125.191 65.559 162 40.332 — 253 807 — 75.639 2.773 1.218 220 3.801 14.352 24.249 3.215 25.811 75.639 26.702 762 3.215 3 — 6.940 864 1.916 39.503 235 1.172 9.492 745 9.111 15.198 3.550 39.503 24.309 — 15.198 4 — 2.157 7.653 5.335 87.624 3.672 111 1.730 3.159 5.599 25.746 20.788 26.819 87.624 46.296 238 20.788 5 545.943 33.013 88.304 543.416 3,678.850 64.815 27.733 7.619 172.302 265.987 2,017.163 966.108 167.123 3,678.850 2,840.855 142.416 966.108 — 1.557 697 — 21.246 , — 205 82 2.006 1.200 11.154 2.537 4.062 21.246 13.691 — 2.537 545.943 36.727 96.654 548.751 3,787.720 58.487 28.049 9.431 177.467 272.786 2,054.063 989.433 198.004 3,787.720 2,900.842 142.654 989.433 545.943 62.447 104.932 584.742 4,157.765 63.132 30.079 12.952 222.037 297.059 2,149.758 1,076.815 307.483 4,157.765 3,081.472 143.601 1,075.315 1.276 7.466 832 2.306 3.240 1.088 7.466 5.546 3.240 1 — 1.220 5.495 6.946 121.999 — — — 934 S5.031 33.969 26.651 5.414 121.999 60.620 — 26.651 — 1.220 5.495 8.222 129.465 — — — 934 55.863 36.275 29.891 6.502 129.465 66.166 — 29.891 — 1.050 18.318 228 46 — 8.559 2 2.980 4.911 1.592 18.318 7.891 — 4.911 2 — — 228 — 29.795 — 123 342 2.745 871 15.788 7.358 2.568 . 29.795 23.146 — 7.358 3 — 4.538 977 308 29.416 — — 26 2.296 640 6.546 14.800 5.102 29.416 21.346 — 14.800 4 — 523 913 62 18.791 — 862 479 3.724 — 5.634 3.328 4.764 18.791 8.891 71 3.328 5 -— 1.860 85 15.685 66.108 1.853 136 258 11.050 17.205 13.355 15.023 7.228 66.108 28.378 — 15.023 6 — 2.607 20 4.493 20.743 2.837 — 617 5.414 441 4.463 6.817 154 20.743 11.280 — 6.817 V — 1.153 540 4.278 52.109 100 462 495 8.261 879 19.209 11.781 10.922 52.109 29.120 1.870 11.781 8 — 11.901 8.258 34.098 364.745 5.018 1.629 2.217 42.983 76.907 104.250 98.909 38.832 364.745 196.218 1.941 93,909 94 6. Tábla. A betegsegélyző pénztárak vagyonállapota és tartaléktőkéje törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 1898-ban. E) Összesítés. 1 Folyó szám — Lauf. Zahl | Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság StaatsrecMUcher Bestandtheil, Landesíheil, Municipium A betegsegélyző pénztárak száma Anzahl dér Kranhenbassen Vagyon koronákban — - Aktivá in Kronen pénzkészlet Bargeld postatakarékbetétek Postsparkassa- Einlagen egyéb takarék- betétek sonstige Spar- einlagen cheque- és clearing- számla Cheque- H. Clearing- Conlo értékpapírok Wertpapiere értékpapírok kamatai Zinsen nach Wert~ pafieren . jelzálog! követelések és kamatok Hypolhekar-Fórdér un- gen n. laufende Zinsen ingatlanok értéke Wert v. Immoiilien leltári és egyéb fel- szerelési tárgyak Inventars- und sonstige Einrichtungs- Gegen- stánde hátralékos tagsági díjak rnckstandige Mil- glieder-Gebühren postatakarék- betétekben in Postspar- kassa-Einlagen egyéb betétek- ben in sonsiigen Eint a gén értékpapírok- ban in Werl- papieren elhelyezett tartalékalap angelegier Reservefond e) Tisza bal partja. Békés vm 6 1.457 1.484 1.231 20C — — — — 1.073 15.861 1.557 795 2 Bihar » 4SÍ 25Í 20C 20C — — — — 2.331 893 838 — — N.-Várad thj. v. 4 7.775 4.467 3.057 — — — — 3.566 19.676 7.334 4.034 — együtt. . . 7 8.231 4.719 3.257 20C — — — — 5.897 20.571 8.172 4.034 — 3 Hajdú vm — — — ' — — — — —- — Debreczen thj. v 6 6.716 572 4.705 — 24.060 — — — 2.499 16.928 213 5.149 10.264 együtt . . . 6 6.71c 572 4.705 — 24.060 — — — 2.499 16.928 213 5.149 10.264 4 Máramaros vm. 3 8.976 — — — — — — 1.051 3.789 . — 5 Szabolcs » 2 643 896 200 — — — 975 5.614 209 537 — 6 Szatmár » • 4 1.30S 211 3.623, — — — — — 1.323 3.182 7.020 — — Sz.-Németi thj. v 5 7.102 874 9.154 1 — — — — 1.404 5.753 1.871 81 2.066 együtt . . . 7 8.410 1.085 12.777 — — — — — 2.727 8.935 8.891 81 2.066 7 Szilágy vm i 3 — — — — — — — 1.063 ' 2.372 201 400 — 8 Ugocsa » — — — — — — — — — — — — Összesen . . . 32 34.440 7.860 22.871 600 24.060 — — 15.285 74.070 19.243 10.996 12.330 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm 3 1.187 200 — — — — — — 487 3.330 2.815 4.117 — Arad thj. v 5 3.654 411 4.660 2.200 1.500 — — 3.040 2.787 1.920 27.741 11.944 együtt . . . tí 4.841 611 4.660 2.200 1.500 — — 3.527 6.117 4.735 31.858 11.944 2 Csanád vm 2 779 — — 1.856 — — — — 1.937 3.255 1.392 5.123 3 Krassó-Szörény vm 8 3.080 651 1.184 200 , — — — 1.565 5.127 3.928 1.264 — 4 Temes vm 6 3.094 — 2.702 200 — — — — 2295 2.263 1.283 4.726 4.690 Temesvár thj. v 8 6.954 2.277 46.047 1.048 — — — — 2.786 14.407 5.274 40.435 — Verseoz thj. v 7 715 874 — — — — — — 675 7.775 — — — együtt . . . 15 10.763 3.151 48.749 1.248 . — — — — 5.756 24.445 6.557 45.161 4.690 5 Torontál vm 8 11.007 2-934 7.847 — — — — — 3.887 12.636 861 4.810 1.959 Pancsova t. h. v 5 2.914 125 1.329 400 — — — — 1.859 6.079 12.689 1.400 — együtt . . . 13 13.921 3.059 9.176 400 — — — — 5.746 18.715 13.550 6.210 1.959 Összesen . . . 44 33.384 7.472 63,769 5.904 1.500 — — — 18.531 57.659 80,162 89.616 18.593 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm 4 1.232 — — 50 — — — — 484 1.440 158 ' — 2 Besztercze-Naszód vm 4 324 338 - 116 — — — — 884 3.610 679 — — 3 Brassó vm 2 2.616 17 3.480 947 162 — — — 1.215 12.891 1.031 2.948 3.364 4 Csik » 2 680 — — — — — — — 554 6.246 603 — • 5 F ogaras » 3 4.673 207 — 200 — — — — 324 3.549 2.000 2.000 — e Háromszék vm 4 2.238 1.148 — — — '— — — 1.894 3.861 — — — 7 Hunyad » 3 484 — 54 200 — — — — 672 12.245 — — — 8 ' Kis-Küküllő » — — — — — — — — . — — — — — — 9 Kolozs » 1 — — — — — — — — 22 — 1.300 — — Kolozsvár thj. v 3 2.698 — 10.660 — 55.960 — — — 1.026 11.731 — 4.566 7.940 együtt . . . 4 2.698 — 10.660 — 55.960 — — — 1.048 11.731 1.300 4.566 7.940 10 Maros-Torda vm — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v 2 683 — — 608 — — — 688 6.772 1.709 — — — együtt ... 2 683 — — 608 — — — 688 6.772 1.709 — — -■ 11 Nagy-Küküllő vm. 1 1.803 620 — — — — — — 660 7.023 — — — 12 Szeben vm. 2 1.762 1.896 792 — — — — — 1.566 9.009 — 26.339 — 13 Szolnok-Doboka vm 3 984 — 15.204 — — — — — 1.577 4.470 4.782 90 — 14 Torda-Aranyos » 1 552 353 36 — — — — — 1.442 6.798 — — — 15 Udvarhely vm. 1 344 — — 200 — — — — 483 1.615 — — — Összesen . . . 36 21.073 4.579 30.226 2.321 56.122 — — 688 19.575 86.197 10.553 35.943 11.304 h) Fiume v. és kér 4 16.727 — 9.630 — — — — — 6.578 1.044 1.370 37.977 85.700 Magyarország összesen . . . 481 425.111 64.734 456.733 50.974 340.992 6.763 13.581 320.699 206,852 921.325 194.904 657.977 1,485.380 II. HorTát-Szlavouorsziígok. 1 Belovár-Kőrös vm 1 515 — — — — — — — 380 4.255 — 9.055 l 2 Lika-Krbava » 1 — — — — — — — — — — 075 — 4.000 3 Modrus-Fiume » 1 312 — — ' — — — — 693 7.576 — — — 4 Pozsega vm . . . . 3 763 — — — — — — — 850 7.953 2.162 1.989 — 5 Szerém » .• 5 4.145 326 698 394 — — — — 1.550 10.184 — 1.111 7.925 Zimony thj. v 1 347 300 — 305 — — — — 848 130 1.740 404 7.881 együtt . . . () 4.492 626 698 699 — — — — 2.398 10.314 1.740 1.515 15.806 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — —- — Varazsd thj, v 1 1.131 88 — — — - — — 645 4.942 125 475 — együtt . . . 1 1.131 88 — — — — — — 645 4.942 125 475 — 7 Verőcze vm 2 1.049 199 127 — — — — — 700 6.787 — — — Eszék thj; v 2 1.594 — ' — — 3.400 — — 1.457 9.838 — — — együtt . . . 4 2.643 199 127 — — 3.400 — — 2.157 16.625 — — — 8 Zágráb vm 3 5.033 703 — — — — — — 703 2.992 — — — Zágráb thj. v • • 2 8.280 215 5.072 — — — — — 3.883 35.893 — 800 44.000 együtt . . . 5 13.313 918 5.072 — — — — — 4.586 38.885 — 800 44.000 Összesen . . . 22 23.169 1.831 5.897 699 — 3.400 — — 11.709 90.550 5.002 13.834 63,806 Magyar kor. országai összesen . . . 453 448.280 66.565 462.630 51.673 340.992 10.163 13.681 320.599 218.561 1,011.875 199.906 671.811 1,549.186 95 6. Tabelle. Vermögensstand und Reservefond dér Krankevikassen im Jahre 1898 nach Municipien und nach Charakter dér Kassen. E) Summirung. Vagyon koronákban — Aktivá in Kronen Teher koronákban — Passiva in Kronen & A tényleg elhelyezett tartalékalap a 3 szabályszerű tarta- N ^ rt Y> * s §■§ íi ‘bűá Í | S -s C £ 'O b/j ^ £ Cfl MD g Q e *JD ’v V $ kifizetetlen nnberichligle o ^ cn ^ c/i 'T' £• <l> js N O S . q £ ^5 ^ 1 S-gsoc í»-> co bű S 5j 'Q r£2 Dereffekiiv angelegie Reservefond ist int Vergleich zum vorschrifismassigen o 2-2 o S.IS 5 P > ^ cn 5 ÖO 7) O ^ C hti co 53 c „ Sf> a 1 bCjS5 g 3® 5 g.5 > "2 :0 5 •geo bC > s i « 1*1 £ -e 3-* § a t: c/3 rt ~ £ § th o CD 00 CD Q Sf> a ^ CD -A s isii* Reservekapital B bo sí CD kölcsön- leg-tarto Darlehen: Vorschu « » i “. => i 5 "sí § f|4| CD S bo s - O 5 C 5Ü egyenleg vagyon Saldo áls több grösser kevesebb geringer 'cd tS5 CSj elhelyezett tartalék- alap angelegt. Reservefond O (D cő £ ^ CD • S § 8 5 :0 O 2 3 -2 a g "c -2" § Jj2 £ ^ * segély költse Unler- stiitzii Kos le . tartalékalap Reservefond CD N 3 t/l & c/i :0 O koronákban — in Kronen 'O c t- ■ 1.953 62 4.630 30.308 60 500 9.700 4.305 10.833 4.910 30.308 15.075 63 10.833 1 — — — 963 6.136 1.304 — 315 675 — 838 2.477 527 6.136 3.315 — 2.477 2 — ' 6.478 11.214 67.607 1.836 1.560 1.183 10.414 2.754 11.368 35.532 2.960 67.607 46.900 — 35.532 — — 6.478 12.177 73.743 3.140 1.560 1.498 11.089 2.754 12.206 38.009 3.487 73.743 50.215 — 38.009 — — — — — — — — — — ' — — — 3 — — 200 29.071 100.374 8.000 91 720 15.337 25 358 15.626 28.868 6.374 100.374 44.356 138 28.868 — — 200 29.071 100.374 8.000 91 720 15.337 25.358 15.626 28.868 6.374 100.374 44.356 138 28.868 — 4.544 — 9.998 28.358 440 — 7.048 , 4.544 7.114 9.212 28.358 11.658 7.114 4 — 27 368 4.625 14.094 3.050 — 706 4.638 — 773 4.927 — 14.094 5.607 93 4.927 5 — 1.440 92 49 18.248 — 41 86 1.487 333 8.460 1.579 6.262 18.248 9.944 95 1.579 6 — 104 139 3.577 32.125 — — 76 4.843 — 4.122 6.450 16.634 32.125 10.572 — 6.450 — 1.544 231 3.626 50.373 — 41 162 6.330 333 12.582 8.029 22.896 50.373 20.516 , 95 8.029 — — — 2.187 6.226 190 1.268 — 601 4.167 — 6.226 4.768 — 4.167 7 8 — 8.068 7.339 66.314 303.476 14.690 1.692 3.776 55.410 28.445 60.637 101.947 46.879 303.476 152.195 389 101.947 — — 1.209 13.345 2.229 137 _ 6.932 2.891 1.156 13.345 9.823 2.891 1 — — 151 25.180 85.188 — 42 — 1.937 259 41.605 34.802 6.543 85.188 76.407 — 34.802 — — 151 26.389 98.533 2.229 179 — 1.937 259 48.537 37.693 7.699 98.533 86.230 — 37.693 — — 125 — 14.467 — 82 527 1.439 112 6.515 1.387 4.405 14.467 7.902 __ 1.387 2 —; 3.003 263 11.Q38 31.303 — 140 — 9.525 278 8.195 8.879 4.286 31.303 16.005 1.069 8.879 3 — 194 707 413 22.567 — — — — — 10.893 6.296 5.378 22.567 16.997 192 6.296 4 — 1.002 1.742 61.285 183.257 1.772 — — — 26.392 46.711 61.859 46.523 183.257 108.570 — 61.859 — — 8 3.357 13.404 1.800 — 174 1.767 11 — 9.652 — 13.404 9.652 — 9.652 — 1.196 2.457 65.055 219.228 3.572 — 174 1.767 26.403 57.604 77.807 51.901 219.228 135.219 192 77.807 — 2.645 1.265 8.839 58.690 529 151 411 4.889 7.901 10.275 25.083 9.451 58.690 35.358 — 25.083 5 — — 371 808 27.974 — — ~ 4.513 138 14.089 4.917 4.317 27.974 18.995 11 4.917 — 2.645 1.636 9.647 86.664 529 151 411 9.402 8.039 24.364 30.000 13.768“ 86.664 54.353 11 30.000 — 6.844 4,632 112.129 450.195 6.330 552 1.112 24.070 35.091 145.215 155.766 82.059 450.195 299.709 1.272 165.766 . . 640 40 671 4.715 368 54 798 2,002 1.493 4.715 2; 800 2.002 1 — 379 489 6.396 13.215 1.400 — — 4.110 861 1.058 5.786 — 13.215 6,844 5.786 2 — — 383 9.892 38.946 239 545 — 7.430 405 7.343 22.984 — 38.946 30.327 22.984 3 — — 83 — 8.166 100 82 568 3.206 78 603 1.696 1.833 8.166 2.299 1.696 4 — 346 192 2.729 16.220 1.000 — — 2.529 355 4.346 3.671 4.319 16.220 7.449 568 3.671 5 — 2.444 841 2.199 14.625 2.513 62 — 2.038 29 2.444 7.305 234 14.625 9.749 7.305 6 — — 587 — 14.242 — — 136 7.495 — — 4.556 2.055 14.242 4.556 — 4.556 7 —: — — — — — — — — — — 8 — 820 40 — 2.182 20 — — — — 2.120 — 42 - 2.182 2.120 — — 9 — — 3.000 4.989 102.570 1.000 953 — 7.973 850 12.506 11.703 67.585 102.570 24.209 — 11.703 — 820 3.040 4.989 104.752 1.020 953 — 7.973 850 14.626 11.703 67.627 104.752 26.329 — 11.703 — — — — — — — — 10 — — 1.378 16.539 28.377 400 — 165 11.115 — — 16.697 — 28.377 16.697 — 16.697 — — 1.378 16.539 28.377 400 — 165 11.115 — — 16.697 — 28.377 16.697 — 16.697 — — 24 2.930 13.060 2.000 65 522 3.217 — — 7.256 — 13.060 7.256 7.256 11 — — 75 — 41.439 — — 24 1.496 21 26.339 1.503 12.056 41.439 27.842 — 1.503 12 — — — 4.593 31.700 1.000 — 1.126 5.223 15.347 4.872 4.132 — 31.700 9.004 4.132 13 — — 82S — 10.009 187 — 1.170 317 279 — 6.737 1.319 10.009 6.737 . 6.737 14 — — 58 7.769 10.469 — 80 3 6.619 — — 3.767 — 10.469 3.767 — ,3.767 15 — 4.629 8.018 58.707 349.935 10.227 1.787 3.714 62.822 18.225 62.429 99.795 90.936 349.936 161.666 668 99.795 — 5.573 49.302 213.901 42.992 — — 1.125 — 125.047 21.465 23.272 213.901 146.512 — 21.465 645.943 127.970 202.047 1,024.339 7,046.224 155.242 38.398 38.521 628.577 526.026 3,012.174 1,851.593 895.694 7,046.224 4,704.998 158.769 1,851.593 694 14.899 _ _ _ 2.022 46 9.749 3.082 14.899 6.358 3.391 1 — — ■ — 4.975 ' T— — — — — 4.975 — , 4.975 4.975 — — 2 — — 202 15.160 23.943 400 732 — 7.391 48 — 15.372 — 23.943 15.372 — 15.372 3 — 3.544 — 2.982 20.243 — 169 1.715 1.334 33 7.695 3.768 5.529 20.243 11.463 — 3.768 4 — 1.104 255 23.912 • 51.604 1.843 80 — 11.225 31 10.140 26.407 1.878 51.604 32.404 4.143 26.407 5 — ’ 433 — 12.388 — — — — — 10.025 1.413 950 12.388 11.438 — 1.413 — 1.104 688 23.912 63.992 1.843 80 — 11.225 31- 20.165 27.820 2.828 63.992 43.842 4.143 27.820 — — — — — — — — — — — — — — — — — 6 — — — — 7.406 1.600 — — — — 600 1.400 3.S06 7.406 2.000 — 1.400 — — — — 7.406 1.600 — — — — 600 1.400 3.806 7.406 2.000 — 1.400 — 1.100 165 9.467 19.594 4.000 — — 7.334 60 1.100 7.100 — 19.594 8.200 — 7.100 7 — 2.487 520 22.875 42.171 ... — — 13.294 — 2.487 24.142 2.248 42.171 26.629 — 24.143 — 3.587 685 32.342 61.765 4.000 — — 20.628 60 3.587 31.242 2.248 61.765 34.829 — 31.242 — 1.681 376 16.727 28.215 600 13 — 10.409 99 1.681 15.413 — 28.215 17.094 — 15.413 8 — 1.764 94.424 194.331 12.400 — — 6.042 482 44.800 130.322 285 194.331 175.122 — 130.322 — 1.681 2.140 111.151 222.546 13.000 13 — 16.451 581 46.481 145.735 285 222.546 192.216 — 145.735 — 10.610 3.715 185.547 419.769 20.843 994 1.716 59.051 799 93.252 225.337 17.778 419.769 311.055 7.534 225.337 545.943 138.580 206.762 1,209.886 7,465.998 176.085 89.392 40.236 587.628 526.824 3,105.426 2,076.930 913.472 7,465.993 5,016.053 166.303 2,076.930 Folyó szám —- tauf. Zahl 96 Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. >1) Kerületi betegsegélyző pénztárak. 15 t-1 e* Átlagos taglétszám Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spiialverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Slaatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium 1 8 H ’ÍS *o jg Durchschniltlicher Mitgliederstand betegek száma Zahl dér Kranken esetek száma Zahl dér Falié napok száma — Tagé 'Oi te fej OJ M V .<3 "a cc ,a £ s | c s a § Co bű 5 <U M 1 a <g:§ 'O s* *§| a 1 >! Co bű S a> m a -1 5 cs ^ t-t ** '(U V-. rCi a ll £ C a g Co bo a 0J ^ l r-l a 'ccs a B 12-S a C Ws *o 5$ C rO =3 § co be a O l r- a a C ccS ^ . 12-H a ,1 £ C rö a a £ S <3 co bo a <U I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 1 300 10 310 30 1 31 36 1 37 620 8 628 75 75 Bars » 2 8.075 215 3.290 569 40 609 705 41 746 8.418 683 9.101 505 3 508 Esztergom vra 1 2.652 218 2.870 644 65 709 977 74 1.051 8.280 677 8.957 2.038 165 2.203 Hont » 1 1.671 32 1.703 445 4 449 483 4 487 3.980 30 4.010 797 7 804 Selmecz- és Bélab. thj. v. 1 736 344 1.080 124 73 197 141 81 222 2.239 1.261 3.500 271 3 274 együtt . . . 2 2.407 376 2.783 569 77 '646 624 85 709 6.219 1.291 7.510 1.068 10 1.078 Liptó vm I 2.025 208 2,233 449 25 474 711 34 745 7.808 727 8.535 552 11 563 Nógrád vm 2 4.286 25) 4.537 780 40 820 855 42 897 7.609 201 7.810 3.116 221 3.337 Nyitra » 4 6.464 538 7.002 1.730 88 1.818 1.892 97 1.989 12.169 1.007 13.176 2.488 256 2.744 1 Pozsony » 1 2.305 205 2 410 406 24 430 481 32 513 5.045 314 5.359 680 122 802 Pozsony thj. v 1 9.263 2.699 11.963 2.267 . 965 3.232 2.817 993 3810 53.216 13.078 66.294 9.979 1.776 11.755 együtt . . . 2 11.468 2.904 14.372 2.673 989 3.662 3.298 1.025 4.323 58.261 13.392 71.653 10.659 1.898 12.557 Trenosén vm 2 4.162 222 4.384 619 40 659 750 46 796 8.377 616 8.993 1.081 92 1.173 Turócz » 1 1.120 193 1.313 102 24 126 118 27 145 2.527 912 3.439 220 — 220 Zólyom 1 7.701 202 7.903 1.166 42 1.208 1.450 68 1.518 20.673 1.240 21.913 1.671 181 1.852 Összesen . . . 19 45.CC0 6.337 50.997 9.331 1.431 10.762 11.416 1.540 12.956 140.961 20.754 161.715 23.473 2.837 26.310 b) Duna jobb partja. Baranya vm 1 2.298 129 3.427 349 11 360 361 13 373 6.172 152 6.324 716 716 Pécs thj. v • 1 2.763 309 3.072 1.690 112 1.802 2.053 176 2.229 11.247 2.109 13.356 3.419 76 3.495 együtt . . . 2 5.061 438 5.499 2.039 123 2.162 2.414 188 2.602 17.419 2.261 19.680 4.135 76 4.211 Fejér vm — — — — — — — — — — — — — — — Sz.-Fejérvár thj. v. . . . 1 3.022 172 3.194 682 14 606 876 14 890 8.859 — 8.859 624 144 768 együtt . . . 1 3.022 172 3.194 682 14 696 876 14 890 8.859 — 8.859 624 144 768 Győr vm — — — — — — — — — — — — — Győr thj. v 1 1.389 128 1.517 195 26 231 329 30 259 2.968 439 3.407 192 51 243 együtt . . . 1- 1.389 128 1.517 195 26 221 229 30 259 2.968 439 3.407 192 51 243 Komárom vm — — — — — — — — — — — — — — — — Komárom thj. v 1 1.949 97 2.046 389 13 402 503 19 522 4.936 172 5.108 723 — 723 együtt . . . 1 1.949 97 2.046 389 13 402 503 19 522 4.936 172 5.108 723 — 723 Moson vm 1 1.765 175 1.940 420 61 481 438 68 506 5.073 492 5.565 2.358 32 2.390 Somogy 1 3.273 310 3.583 498 46 544 586 57 643 6.825 504 7.329 1.371 — 1.371 Sopron » — — — — — — — — — — — — — — — — Sopron thj. v 1 7.343 867 8.210 1.807 190 1.997 2.090 256 2.346 28.119 2.359 30.478 3.443 56 3.498 együtt . . . 1 7.343 867 8-210 1.807 190 1.997 2.090 256 2.346 28.119 2.359 30.478 3.442 56 3.498 Tolna vm 1 3.144 69 3.213 633 17 650 746 18 764 9.529 95 9.624 1.328 9 1.337 Vas » 2 4.967 168 5.135 709 47 756 882 56 938 10.900 1.211 12.111 528 2 530 Veszprém vm 2 2.475 1.488 3.963 416 27 443 537 61 598 4.842 537 5.379 2.614 65 2.679 Zala * 2 4.337 366 4.703 769 79 848 852 101 953 9.910 1.858 11.768 3.728 77 3.805 Összesen . . . 16 88.726 4.278 43.008 8.557 643 9.200 10.153 868 11.021 109.380 9.928 119.308 21.043 512 21.555 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm 1 993 140 1.133 146 19 165 177 20 197 2.041 370 2.411 331 — 331 Baja thj. v 1 1.278 138 1.416 119 14 133 129 14 143 1.907 269 2.176 1.055 — 1.055 Szabadka thj. v 1 3.664 304 2.968 453 34 487 877 57 934 5.935 323 6.258 1.792 72 1.864 Újvidék thj. v 1 3.270 191 3.461 1.108 47 1.155 1.482 66 1.548 11.282 873 18.155 1.810 45 1.855 Zombor thj. 1 3.245 91 3.336 547 12 559 632 15 647 5.788 74 5.862 296 — 296 együtt . . . 5 11.450 864 12.314 2.373 126 2.499 3.297 172 3.469 26.953 1.909 28.862 5.284 117 5.401 Csongrád vm 1 723 62 785 se 4 90 89 4 93 894 72 966 451 — 451 Hódmező-Vásárhely thj. v. 1 1.165 38 1.303 157 3 160 168 4 172 2.303 135 2.438 660 — 660 Szeged thj. v 1 3.547 775 4.322 1.194 386 1.580 1.644 516 2.160 14.830 3.918 18.748 1.739 66 1.805 együtt . . . 3 5.435 875 6.310 1.437 393 1.830 1.901 624 2.425 18.027 4.125 22.152 2.850 66 2.916 Heves vm. . 2 4.201 261 4.462 766 8 774 078 13 991 6.906 173 7.079 1.858 8 1.866 Jász-Nagy-Kun-Szolnok vm. . 2 5.737 116 5.853 668 38 706 681 38 719 10.439 299 10.738 1.346 — 1.346 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun » . 2 2.880 429 3.309 366 53 419 400 59 459 5.622 489 6.111 727 14 741 Budapest székes főváros . 1 42.650 11.944 54.594 14.775 3.108 17.883 22.321 7.301 29.622 232.203 116.103 348.306 41353 9.864 51.217 Kecskemét thj. v 1 1.546 392 1.938 345 57 402 358 72 430 4.819 1.612 6.431 5 33 41 574 együtt . . . 4 47.076 12.765 59.841 15.486 3.218 18.704 23.079 7.432 30.511 242.644 118.204 360.848 42.613 9.919 52.532 Összesen . . . IC 73.899 14.881 88.780 20.730 3.783 24.513 29.936 8.179 38.115 304.969 124.710 429.679 53.951 10.110 64.061 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 1 604 4 608 48 48 52 52 438 438 140 140 Kassa thj. v 1 2.646 689 3.335 618 221 839 . 726 249 975 9.330 4.413 13.743 918 178 1.096 együtt , . . 2 3.250 693 3.943 66ö 221 887 778 249 1.027 9.768 4.413 14.181 1.058 178 1.236 Bereg vm 9 1.142 32 1.174 314 ii 325 357 13 370 3.748 56 3.804 549 28 577 Borsod » i 1.875 520 2.395 487 64 551 554 79 633 6.479 562 7.041 1.341 246 1,587 Gömör » 2 2.986 94 3.080 356 13 369 453 16 469 4.745 127 4.872 2.032 132 2.164 Sáros » • 1 733 36 769 ,107 12 119 127 12 139 892 42 934 161 —7. 161 Szepes » ........ 3 3.340 291 3.631 981 70 1.051 1.219 111 1.330 13.163 1.015 14.178 498 — 498 Ung » . . 1 745 97 842 169 9 178 198 9 207 1.557 124 1.681 240 — 240 Zemplén vm 2 2.938 61 2.999 459 6 465 534 6 540 7.070 98 7.168 907 907 Összesen . . , 14 17.009 1824 18.833 3.539 406 3.945 4.220 495 4.715 47.422 6.437 63.859 6.786 584 7.370 97 7. Tabelle. Durch die Krankenkassen geleistete Unterstützungen int Jahre 1898, nácit Municipien v.nd Kassenkategorien. A) Bezirks-Kranhcnkassen. Gyermekágy asnök Wöchnerinen Gyermekágyi Wochenbeit- Tápdíjban, kórházi ellátásban, illetőleg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spiialverpflegung bziv. Wochenbett-UntersUitzung Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Falle, in welchen | Folyó szám — Lauf. Zahl részesített tagok száma Zahl dér unterstülzten MUglieder történt segélyezési — Anzahl pénztári tagok Kassenmitglieder családtagok Familienmitglieder pénztári tagok és ezek család- tagjai Kassenmitglieder und dérén Familienmitglieder esetek Falié napok Tagé esetek száma — dér Falle napok száma — dér Tagé csak ing-yen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentgeltliche drztliche. Hilfe und unentgeltliche Medikamente erhielten férfi mdnnlich nő weihlich együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Prauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiak mdnnlich 1 nők weihlich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weihlich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weihlich együtt zusammen száma — Anzahl 3C i 31 36 I 37 695 8 703 79 1 80 79 1 80 I 14 14 392 56£ 54 623 * 705 55 760 8.923 1.078 10,001 2.186 129 2.315 349 533 882 2.535 662 3.197 2 46 46 616 644 111 755 977 120 1.097 10.318 1.458 11.776 2.398 526 2.924 939 1.070 2.009 3.337 1.596 4.933 3 J 1 6 44' 5 450 483 5 488 4.777 45 4.822 775 11 786 — — — 775 11 786 4 19 19 532 124 92 216 141 100 241 2.510 1.796 4.306 578 223 801 28 359 387 606 582 1.188 20 20 540 560 97 666 624 105 729 7.287 1.841 9.128 1.353 234 1.587 28 359 387 1.381 593 1.974 3 4 84 448 28 477 711 38 749 8.360 822 9.182 960 77 1.037 — — — 960 77 1.037 5 — 7SC 40 820 855 42 897 10.725 422 11.147 1.172 59 1.231 208 165 463 1.470 224 1.694 6 40 40 865 1.730 128 1.858 1.892 137 2.029 14.657 2.128 16.785 1.899 126 2.025 317 805 1.122 2.216 931 3.147 ? 13 13 314 406 37 443 481 45 526 5.725 750 6.475 426 83 509 243 206 449 669 289 958 8 259 259 7.232 2.367 1.224 3.491 3.817 1.252 4.069 63.195 22.086 85.281 4.847 1.569 6.416 — — 4.847 1.569 6.416 272 272 7.546 2.673 1.261 3.934 3.298 1.297 4.595 68.920 22.836 91.756 5.273 1.652 6.925 243 206 449 5.516 1.858 7.374 10 10 230 619 50 669 750 56 806 9.458 938 10.396 1.538 320 1.858 949 549 1.498 2.487 869 3.356 9 10 10 355 102 34 136 118 37 155 2.747 1.267 4.014 932 181 1.113 156 320 476 1.088 501 1.589 10 9 9 243 1.166 51 1.217 1.450 77 1.527 22.344 1.664 24.008 3.553 188 3.741 831 1.662 2.493 4.384 1.850 6.234 11 424 425 10.871 9.331 1.855 11.186 11.416 1.965 13.381 164.434 34.462 198.896 21.343 8.493 24.836 4.110 5.66E 9.779 25.433 9,162 34.615 10 10 280 349 31 370 361 22 383 6.888 432 7.320 952 43 995 952 43 995 1 9 9 189 1.690 121 1.811 3.053 185 2.238 14.666 3.374 17.040 415 35 450 — — — 415 35 450 19 19 469 2.039 142 2.181 2.414 207 2.621 21.554 2.806 24.360 1.367 78 1.445 — — — 1.367 78 1.445 14 14 167 682 28 710 876 28 904 9.483 311 9.794 982 46 1.028 131 107 238 1.113 153 1.266 2 14 14 167 682 28 710 876 28 904 9.483 311 9.794 982 46 1.028 131 107 238 1.113 153 1.26b 5 5 91 195 31 226 239 35 264 3.160 581 3.741 922 75 Q> ! 105 — — — 922 75 997 3 5 5 91 195 31 226 229 35 264 3.160 581 3.741 922 75 997 — ■— — 922 75 997 5 5 140 389 18 407 503 24 527 5.659 312 5.971 326 21 247 311 196 507 537 217 754 4 5 5 140 389 18 407 503 24 527 5.659 312 5.971 226 21 247 311 196 507 537 217 ■ 754 14 14 294 420 75 495 438 82 520 7.431 818 8.249 256 31 287 52 77 129 308 108 416 5 7 7 196 498 53 551 586 64 650 8.196 700 8.896 2.279 136 2.415 142 616 758 2.421 752 3.173 6 95 96 2.638 1.807 285 3.092 2.090 352 2.443 31.561 5.053 36.614 1.556 168 1.724 — — — 1.556 168 1.724 95 96 2.638 1.807 285 2.092 2.090 352 2.442 31.561 5.053 36.614 1.556 168 1.724 — — — 1.556 168 1.724 8 8 152 633 25 658 746 26 772 10.857 256 11.113 2.766 88 2.854 — — — 2.766 88 2.854 8 14 14 296 709 61 770 882 70 952 11.428 1.509 12.937 1.334 84 1.418 336 541 877 1.670 625 2.295 9 11 11 248 416 38 454 537 72 609 7.456 850 8.306 1.558 68 1.626 128 257 385 1.686 325 2.011 10 6 6 168 769 85 854 852 107 959 13.638 2.103 15.741 1.942 123 2.065 60 102 162 2.002 225 2.227 11 198 199 4.859 8.557 841 9.398 10.153 1.067 11.220 130.423 15.299 145722 15.188 918 16.106 1.160 1.896 3.056 16.348 2.814 19.162 146 19 165 177 30 197 2.372 370 2.742 815 176 991 37 56 93 852 232 1.084 1 5 6 140 119 19 138 129 20 149 3.962 409 3.371 908 144 1.052 — — — 908 144 1.052 1 1 28 453 35 488 877 58 935 7.727 423 8.150 1.058 102 1.160 162 87 249 1.220 189 1.409 3 3 84 1.108 50 1.158 1.482 69 1.551 13.093 1.002 14.094 1.175 126 1.301 944 482 1.426 2.119 608 2.727 , — — 547 12 559 632 15 647 6.084 74 6.158 893 65 958 122 297 419 1.015 362 1.377 9 10 252 2.373 135 2.508 3.207 182 3.479 32.237 2.278 34.515 4.849 613 5.462 1.265 922 2.187 6.114 1.535 7.649 _ _ 86 4 90 89 4 93 1.345 72 1.417 465 30 495 42 75 117 507 105 612 2 — 157 3 160 168 4 172 3.963 135 3.098 1.049 16 1.065 — — — 1.049 16 1.065 44 44 1.081 1.194 430 1.624 1.644 560 2.204 16.569 5.065 21.634 4.570 1.127 5 '.697 — — — 4.570 1.127 5.697 44 44 1.081 1.437 437 1.874 1.901 568 2.469 20.877 5.272 26.149 6.084 1.173 7.257 42 75 117 6.126 1.248 7.374 760 8 774 978 13 991 8.764 181 8.945 4.761 135 4.896 839 480 1.319 5.600 615 6.215 3 4 4 112 668 42 710 681 42 723 11.785 411 12.196 4.362 — 4.362 2.177 1.166 3.343 6.539 1.166 7.705 4 42 43 598 366 95 461 400 101 501 6.349 1.101 7.450 1.947 293 2.240 — — — 1.947 293 2.240 5 751 751 20.485 14.775 3.859 18.634 22.321 8.052 30.373 273.556 146.452 420.008 15.330 4.937 20.267 11.160 22.348 33.508 26.490 27.285 53.775 44 44 1.232 345 101 446 358 116 474 5.352 2.885 8.237 1.398 193 1.591 — — — 1.398 193 1.591 837 837 22.315 15.486 4.055 19.541 23.079 8.269 31.348 285.257 150.438 435.695 18.675 5.423 24.098 11.160 22.348 33.508 29.835 27.771 57.606 894 895 23.760 20.730 4.677 25.407 29.936 9074 39.010 358.920 158.580 517500 88.731 7.344 46.075 15.483 24.991 40.474 54.214 32.335 86.549 48 48 52 52 578 578 470 470 _ _ _ 470 _ 470 1 SÍ 81 8-268 618 302 920 726 330 1.056 10.248 6.859 17.107 2-605 1.154 3.759 — — — 2.605 1.154 3.759 81 81 2.268 666 302 968 778 330 1.108 10.826 6.859 17.685 3.075 1.154 4.229 — — — 3.075 1.154 4.229 2 2 56 314 13 327 357 15 372 4.297 140 4.437 2.186 15 2.201 103 218 321 2.289 233 2.522 2 26 26 728 487 00 577 554 105 659 7.820 1.536 9.356 739 101 840 — — — 739 101 840 3 15 15 213 356 28 384 453 31 484 6.777 472 7.249 1.966 158 2.124 — 135 135 1.966 293 2.259 4 107 12 119 127 12 139 1.053 42 1.095 623 59 682 115 95 210 738 154 892 5 51 51 712 981 121 1.102 1.219 162 1.381 13.661 1.727 15.388 1.888 295 2.183 156 327 483 2.044 622 2.666 6 4 4 59 169 13 182 198 13 211 1.797 183 1.980 1.119 138 1.257 — — — 1.119 138 1.257 7 — — — 459 6 465 534 6 540 7.977 98 8.075 3.232 31 3.263 259 591 850 3.491 622 4.113 8 179 179 4.036 3.539 585 4.124 4.220 674 4894 54.208 11.057 66.265 14.828 1.961 16.779 633 1.366 1,999 15.461 3.317 18.778 98 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. ”3 Átlagos taglétszám Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spitalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- ■5 kJ Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staalsrechtticher Bestandtheil, Landestheil, Municipium "n $ C Q % D u rchschn t ttlicher Mitgli ederstand betegek száma Zahl dér Kranken esetek száma Zahl dér Falle napok száma — Tagé Folyó szám — A betegsegélyz száma Zahl dér Kraiú férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern 1 nőknél bei Brauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen j együtt zusammen 1 e) Tisza bal partja. Békés vm, i 2.967 96 3.063 397 34 431 526 55 581 5.793 841 6.634 1.327 1.327 2 Bihar » — — — — — — — — — — — — — — — — N.-Várad thj. v i 5.348 538 5.886 1.431 184 1.615 1.743 226 1.969 15.723 1.710 17.433 4.460 108 4.568 együtt . . . i 5.348 538 5.886 1.431 184 1.615 1.743 226 1.969 15.723 1.710 17.433 4.460 108 4.568 3 Hajdú vm Debreczen thj. v — — — — — — — — — — — — i 4.185 347 4.532 738 98 836 797 106 903 10.557 2.198 12.755 3.883 213 4.09S együtt . . . i 4.185 347 4.532 738 98 836 797 106 903 10.557 2.198 12.755 3.883 213 4.096 4 Máramaros vm i 1.648 38 1.686 190 3 193 223 3 226 2.726 128 2.854 506 26 532 5 Szabolcs » i 2.106 9 2.115 153 — 153 153 — 153 1.208 — 1.208 545 — 545 6 Szatmár » i 1.451 42 1.493 196 9 205 233 9 242 2.352 74 2.426 581 7 588 Sz.-Németi thj. v i 1.921 38 1.959 781 23 804 819 29 848 7.381 358 7.739 1.424 — 1.424 együtt . . . 2 3.372 80 3.452 977 32 1.009 1.052 38 1.090 9.733 432 10.165 2.005 7 2.012 7 Szilágy vm 1 1.071 69 1.140 102 4 106 130 6 136 696 31 727 354 14 368 8 Ugocsa » — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . . 8 20.697 1.177 21 874 3.988 356 4.343 4.624 434 5.058 46.436 5.340 51.776 13.080 368 13.448 1 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm 1 1.437 56 1.493 294 11 305 323 14 337 3.097 172 3.269 730 730 Arad thj. v 1 4.208 467 4.675 1.827 180 2.007 2.091 245 2.336 22.121 2.384 24.505 4.056 86 4.142 együtt . . . 2 5.645 523 6.168 2.121 191 2.312 2.414 259 2.673 25.218 2.556 27.774 4.786 86 4.872 2 Csanád vm 1 1.589 262 1.851 142 6 148 150 6 156 2.780 87 2.867 927 46 973 3 Krassó-Szörény vm 2 2.379 178 2.557 336 18 354 487 25 512 7.628 522 8.150 939 10 949 4 Temes vm — — — — — — — — — — — — — — — — Temesvár thj. v 1 4.447 669 5.116 777 135 912 984 197 1.181 10.185 1.907 12.092 680 80 760 Verse ez thj. v 1 2.875 316 3.191 551 63 614 632 77 709 8.678 1.283 9.961 716 — 716 együtt . . . 2 7.322 985 8.307 1.328 198 1.526 1.616 274 1.890 18.863 3.190 22.053 1.396 80 1.476 5 Torontál vm 2 4.511 252 4.763 1.121 75 1.196 1.309 83 1.392 11.434 1.061 12.495 1.155 22 1.177 Pancsova thj. v 1 974 86 1.060 139 55 194 145 60 205 1.749 874 2.623 374 — 374 együtt , . . 3 5.485 338 5.823 1.260 130 1.390 1.454 143 1.597 13.183 1.935 15.118 1.529 22 1.551 Összesen . . . 10 22.420 2.286 24.706 6.187 543 5.730 6.121 707 6.828 67,672 8.290 76,962 9.577 244 9.821 1 g) Erdély. Alsó-Fehér vm 1 604 12 616 56 56 60 60 1.228 1.228 278 278 2 Besztercze-Naszód vm. . . . 1 1.107 63 1.170 301 7 308 353 7 360 3.349 88 3.437 1.441 10 1.451 3 Brassó vm 1 4.338 749 5.087 1.236 208 1.444 1.520 267 1.787 15.607 3.133 18.740 2.473 69 2.542 4 Csik » 1 774 32 806 116 1 117 116 1 117 818 20 838 1.037 — 1.037 5 Fogaras 1 816 103 919 145 20 165 153 20 173 1.010 200 1.210 •1.036 8 1.044 6 Háromszék vm 1 1.338 67 1.405 220 15 235 259 23 282 1.773 471 2.244 3.356 18 3.374 7 Hunyad » 1 1.840 48 1.888 411 2 413 931 7 938 2.388 56 2.444 2.649 — 2.649 8 Kis-Küküllő — — — — — — — — — — — — — — — 9 — — —— — — — — — — — — — — — — — Kolozsvár thj. v 1 2.761 115 3.876 1.325 34 1.359 1.407 42 1.449 11.971 262 12.233 4.719 — 4.719 együtt . . . 1 2.761 115 2.876 1.325 34 1.359 1.407 42 1.449 11.971 262 12.233 4.719 — 4.719 10 Maros-Torda vm — — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. . . . 1 2.720 75 2.795 532 10 542 559 10 569 7.087 144 7.171 2.499 54 2.553 együtt. . . 1 2.720 75 2.795 532 10 542 559 10 569 7.027 144 7.171 2.499 54 2.553 11 Nagy-Küküllő vm Szeben vm 1 1.796 109 1.905 538 26 564 795 34 829 8.800 552 9.352 1,922 136 2.058 12 1 4.107 628 4.735 526 324 850 653 343 996 11.964 1.371 13.335 6.296 726 7.022 13 Szolnok-Doboka vm 1 1.125 93 1.218 152 3 155 170 3 173 1.711 84 1.795 1.189 — 1.189 14 Torda-Aranyos » .... 1 1.282 62 1.344 306 12 318 375 16 391 4.501 203 4.704 595 23 618 15 Udvarhely » • • • * 1 972 97 1,069 123 13 136 136 17 153 1 405 438 1.843 1.641 — 1.641 Összesen . . . 14 25.580 2.253 27.833 6.987 675 6.662 7.487 790 8.277 73.552 7.022 80.574 31.131 1.044 32.176 h) Fiume v. és kér. . . 1 4 802 817 5.619 2.481 488 2.919 2.734 561 8.295 26.559 5.449 82.008 4.390 866 5.246 Magyarország összesen . . 97 248.792 32.853 281.645 59.750 8.324 68.074 76.691 13.574 90.265 816.951 187.930 1,004.881 168.431 16554 179.985 1 II. Horv.-Szlavonországok. Belovár-Kőrös vm 1 2.010 8 2.018 779 1 780 1.115 6 1.121 3.Q20 256 3.276 3.255 38 3.293 2 Lika-Krbava » — — — — — — — — — — — — — — — — 3 Modrus-Fiume 1 2.384 462 2.846 1.298 213 1.511 1.323 220 1.543 17.323 4.328 21.651 1.640 253 1.893 4 Pozsega vm 2 1.878 66 1.944 686 18 704 730 22 752 4.884 46 4.930 4.801 554 5.355 5 Szerém » 3 3.560 164 3.724 1.817 58 1.875 1.862 70 1.932 7.859 439 8.298 15.149 1.154 16.303 Zimony thj. 1 1.497 80 1.577 443 17 460 517 21 538 5.155 174 5.329 2.739 48 2.787 együtt . . . 4 5.057 244 5.301 2.26Ü 75 2.335 2.379 91 2.470 13.014 613 13.627 17.888 1.202 19.090 6 Varazsd vm — —r — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj.v 1 1.891 144 2.035 43 12 55 43 12 55 6.375 335 6.710 675 90 765 együtt . . . 1 1.891 144 2.035 43 12 55 43 12 55 6.375 335 6.710 675 90 765 7 Verőcze vm 1 2.013 36 2.049 34 8 42 54 8 63 1.400 52 1.452 1.600 79 1.679 Eszék thj. 1 4.874 300 5.174 2.134 273 2.407 3.405 318 3.723 23.959 2.237 26.196 5.425 745 6.170 együtt. . . 2 6.887 336 7.223 2.168 281 2.449 3.459 326 3.785 25.359 2.289 27.648 7.025 824 7.849 8 Zágráb vm 2 2.157 25S 2.415 1.503 74 1.577 1.503 74 1.577 4.551 238 4.789 6.447 788 7.235 Zágráb thj. v 1 9.218 1.368 10.586 3.376 510 3.886 3.376 510 3.886 43.565 4.002 47.567 19.401 3.083 22.484 együtt . . . 3 11.375 1.626 13.001 4.879 584 5.463 4.879 584 5.463 48.116 4,240 52.356 25.848 3,871 29.719 Összesen . . . 14 31.482 2.886 34.368 12.118 1181 13.297 13.928 1.261 16.189 118.091 12.107 180.198 61.132 6.832 67.964 Magy. kor. orsz. ossz. . . 111 280 274 35.739 316.018 71.863 9.608 81.371 90.619 14.835 105.454 935.042 200.037 1,135.079 224.563 23.386 247.949 E 7. Tabelle. DurcJt die Krankenkassen geleistete Unterstutzungen im Jahre 1898, nach Municipien und Kassenkategorien. A) Bezirks-Krankenkassen. 99 a in £ a *oi -S M h Gyermekágyi WochenbeU- Tápdijban, kórházi ellátásban, illetőleg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spiiaiverpjlegung bzw, Wochenbeit-Unterstützung részesített tagok száma Zahl dér unierstülzten történt segélyezési — Anzahl esetek száma —dér Falle napok száma — dér Tagé Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Falle, in welchen pénztári tagok Kassenmitglieder családtagok Familienmüglieder pénztári tagok és ezek család- tagjai Kassenmitglieder und dérén Famüievmitglieder csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentgeUliche cirztlicha Jlil/e und unentgeltliche Medikamente erhielten S J S -s s £ o esetek Falié napok Tagé férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen száma — Anzahl 2 2 56 397 36 433 526 57 583 7.120 897 8.017 1.982 91 2.073 1.982 91 2.073 — — — — — — — — — — — — — — — — — 22 22 576 1.431 206 1.637 1.743 248 1991 20.183 2 394 22.577 4.361 402 4.763 940 1.646 2.586 5.301 2.048 7.349 22 22 576 1.431 206 1.637 1.743 248 1.991 20.183 2.394 22.577 4.361 402 4.763 940 1.646 2.586 5.301 2.048 7.349 16 16 448 738 114 852 797 122 919 14.440 2.859 17.299 2.560 459 3.019 — — — 2.560 459 3.019 16 16 448 738 114 852 797 122 919 14.440 2.859 17.299 2.560 459 3.019 — — — 2.560 459 3.019 * 190 3 193 223 3 226 3.232 154 3.386 1.648 15 1.663 — — — 1.648 15 1.663 — — 153 — 153 153 — 153 1.753 — 1.753 2.18! 1 2.182 — — — 2.181 1 2.182 í 1 14 196 10 206 233 10 243 2.933 95 3.028 1.578 35 1.613 — — — 1.578 35 1.613 3 3 48 781 26 807 819 32 851 8.805 406 9.211 3.889 28 3.917 173 66 239 4.062 94 4.156 4 4 62 977 36 1.013 1.052 42 1.094 11.738 501 12.239 5.467 63 5.530 173 66 239 5.640 129 5.769 1 1 28 102 5 107 130 7 137 1.050 73 1.123 969 128 1.097 — — — 969 128 1.097 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 45 45 1.170 3.988 400 4.388 4.624 479 5.103 59.510 6.878 66.394 19.168 1.159 20.327 1.113 1.712 2.826 20.281 2.871 23.152 5 6 83 204 16 310 323 20 343 3.827 255 4.082 981 107 1.088 , 981 107 1.088 9 9 241 1.827 189 2.016 2.091 254 2.345 26.177 2.711 28.8S8 1.576 238 1.814 3.438 341 2 779 4.014 579 4.593 14 15 324 2.121 205 2.326 2.414 274 2.688 30.004 2.966 32.970 2.557 345 2.902 2.438 341 2.779 4.995 686 5.681 5 5 32 142 11 153 150 11 161 3.707 165 ‘ 3.872 905 55 960 39 95 134 944 150 1.094 7 7 143 336 25 361 487 32 519 8.567 675 9.242 1.277 72 1.349 200 189 339 1.477 261 1.738 32 33 571 777 167 944 084 230 1.214 10.865 2.558 13.423 915 174 1.089 219 37 256 1.134 211 1.345 7 7 196 551 70 621 632 84 716 9.394 1.479 10.873 1.317 185 1.502 16 11 27 1.333 196 1.529 39 40 767 1.328 237 1.565 1.616 314 1.930 20.259 4.037 24.296 2.232 359 2.591 235 48 283 2.467 407 2.874 3 3 84 1.121 78 1.199 1.309 86 1.395 12.589 1.107 13.756 1.921 110 2.031 540 346 886 2.461 456 2.917 5 5 140 139 60 199 145 65 210 2.123 1.014 3.137 332 173 505 — — — 332 173 505 8 8 224 1.260 138 1.398 1.454 151 1.605 14.712 2.181 16.893 2.253 283 2.536 540 346 886 2.793 629 3.422 73 75 1.490 5.187 616 5.803 6.121 782 6.903 77.249 10.024 87.273 9.224 1.114 10.338 3.452 1.019 4.471 12 676 2.133 14.809 56 56 60 60 1.506 1,506 419 2 421 419 O 421 ' 301 7 308 353 7 360 4.790 98 4.888 978 32 1.010 — — — 978 32 1.010 36 36 1.015 1.236 244 1.480 1.520 303 1.823 18.080 4.217 22.297 2.802 408 3.210 347 834 1.181 3.149 1.242 4.391 1 1 28 116 2 118 116 2 118 1.855 48 1.903 95 13 108 16 7 23 111 20 131 145 20 165 153 20 173 2.046 208 2.254 158 4 162 — 2 2 158 6 164 1 1 28 220 16 236 259 24 283 5.129 517 5.646 730 61 791 72 88 160 802 149 951 1 1 28 411 3 414 931 8 939 5.037 84 5.121 209 7 216 — — , 209 7 216 _ _ _ _ — — ' — — — 22 22 616 1.325 56 1.381 1.407 64 1.471 10.690 878 17.568 1.634 322 1.956 301 213 514 1.935 535 2.470 22 22 616 1.325 56 1.38) 1.407 64 1.471 16.690 878 17.568 1.634 322 1.956 301 213 514 1.935 535 2.470 . . — — — — — — — — — 2 2 56 532 12 5 44 5 59 12 571 9.526 254 9.780 2.447 92 2.539 312 766 1.078 2.759 858 3.617 2 2 56 532 12 544 559 12 571 9.526 254 9.780 2.447 92 2.539 312 766 1.078 2.759 858 3.617 2 2 56 538 28 566 795 36 831 10.722 744 11.466 475 25 500 — — — 475 25 500 4 4 65 526 328 854 653 347 1.000 18.260 2.162 20.422 3.411 257 3.668 194 333 527 3.605 590 4.195 152 3 155 170 3 173 2.900 84 2.984 794 56 850 120 130 250 914 186 1.100 ___ 306 12 318 375 16 391 5.096 226 5.322 1.017 48 1.065 — . — 1.017 48 1.065 12 12 168 123 25 148 136 29 165 3.046 606 3.652 375 77 452 — — — 375 77 452 81 81 2.060 5.987 756 6.743 7.487 871 8.358 104.683 10.126 114.809 15.544 1.404 16.948 1362 2.373 3.735 16.906 3.777 20.683 38 38 1.064 2.431 526 2.957 2.734 599 3.333 30.949 7.368 38.317 2.477 1.170 8.647 — — — 2.477 1.170 3.647 1.932 1.9S7 49.310 69.750 10.256 70.006 70.691 15.511 92.202 980.382 253.794 1,234.176 136,503 18.553 155.056 27.313 39.026 66.339 163.816 57.579 221.395 1 1 28 779 2 781 1.115 7 1.122 6.275 322 6.597 702 — 702 — — — 702 — . 702 22 22 588 1.208 235 1.533 1.323 242 1.565 18.963 5.169 24.132 645 193 838 568 3 571 1.213 196 1.409 — — 686 18 704 730 22 752 9.685 600 10.285 1.127 45 1.172 135 316 451 1.262 361 1.623 23 23 284 1.817 81 1.898 1.862 93 1.955 23.008 1.877 24.885 2.993 122 3.115 158 508 666 3.151 630 3.781 1 1 27 443 18 461 517 22 539 7.894 249 8.143 1.617 56 1.673 48 107 155 1.665 163 1.828 24 24 311 2.260 99 2.359 2.379 115 2.494 30.902 2.126 33.028 4.610 178 4.788 206 615 821 4.816 793 5.609 29 29 250 43 41 84 43 41 84 7.050 675 7.725 119 176 295 — 2 2 119 178 297 29 29 250 43 41 84 43 41 84 7.050 675 7.7,25 119 176 295 — 2 2 119 178 297 34 8 42 54 8 62 3.000 131 3.131 780 20 800 350 50 400 1.130 70 1.200 100 100 2.640 2.134 373 2.507 3.405 418 3.823 29.384 5.622 35.006 8.413 693 9.106 — — — 8.413 603 9.106 100 100 2.640 2.168 381 2.549 3.459 426 3.885 32.384 5.753 38.137 9.193 713 9.906 350 50 400 9.543 763 10.306 1 1 27 1.503 75 1.578 1.503 75 1.578 10.998 1.053 12.051 500 27 527 2 — 2 602 27 529 97 97 2.716 3.376 607 3.983 3.376 607 3.983 62.966 9.801 72.767 8.346 962 9.308 138 283 421 8.484 1.245 9.729 98 98 2.743 4.879 682 5.561 4.879 682 5.561 73.964 10.854 84.818 8.846 989 9.835 140 283 423 8.986 1.272 10.258 274 274 6.560 12.113 1.458 13.571 13.928 1.535 15.463 179.223 25.499 204.722 25.242 2.294 27.536 1.399 1.269 2.668 26.641 3.663 30.204 2.206 2.211 65.870 71.863 11.714 83.577 90.619 17.046 107.665 1,159.605 279.293 1,438.898 161.745 20-847 182.592 28712 40.295 69.007 190.457 61.142 261.599 10 13* Folyó szám — Lauf. Zahl Folyó szám — hauf. Zahl 100 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint, B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheil, Landestheil, Municipium 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 I. Magj arország. aj Duna bal partja. Árva vm........... Bars »............ Esztergom vm. . . Hont » . . Selmecz- és Bélab. thj. v. együtt Liptó vm............ Nógrád ym........... Nyitra »............ Pozsony » .......... Pozsony thj. v. . . együtt Trencsén vm........ Turócz » . . . . Zólyom !>.... Összesen bj Duna jobb partja. Baranya vm............ Pécs thj. v......... együtt . Fejér vm.............. Sz.-Fejérvár thj. v. együtt . Győr vm............... Győr thj. v......... együtt . Komárom vm............ Komárom thj. v. . . együtt . Moson vm.............. Somogy, »............. Sopron » ............. Sopron thj. v. ... együtt . Tolna vm.............. Vas Veszprém vm........... Zala » .... Összesen . c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. . . . Baja thj. v.......... Szabadka thj. v. . . Újvidék thj. v. . . . Zombor thj. v. . . . együtt . Csongrád vm............ Hódm.-Vásárh. thj. v. . Szeged thj. v. ... együtt . Heves vm............... Jász-N.-K.-Szolnok vm. . Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » . Budapest székes főváros Kecskemét thj. v. . . együtt . Összesen , d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm. . . . Kassa thj. v........ együtt . Bereg vm............... Borsod » ........... Gömör » ............ Sáros » ............ Szepes » ............ Ung » ........... Zemplén vm............. Összesen . A betegsegélyző pénztárak száma Zahl dér Krcmkenkassen Átlagos taglétszám Vurchschnittlicher Mitgliederstand Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spitalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- betegek száma Záhl dér Kranken esetek száma Zahl dér Falié napok száma — Tagé férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál bei Mannern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mannern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mannern nőknél bei Frauen együtt zusammen i 775 15 790 125 3 128 136 3 139 996 14 1.010 1.001 10 1.011 l 1 1 II l 1 1 1 II 1 — — — 1 1 1 1 1 1 — — 1 IMII 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 — — — 1 IMII i 678 14 692 105 1 106 107 i 108 1.350 14 1.364 465 IMI 465 2 1.453 29 1.482 230 4 234 243 4 247 2.346 28 2.374 1.466 10 1.476 1 260 35 295 24 — 24 26 — 26 139 — 139 320 — 320 1 260 35 295 24 — 24 26 — 26 139 — 139 320 — 320 1 210 — 210 28 — 28 31 — 31 210 — 210 319 — 319 7 1.431 4 1.435 203 205 211 ,3 213 2.304 56 2.360 1.923 — 1.923 2 1.641 4 1.645 231 2 233 242 2 244 2.514 56 2.570 2.242 — 2.242 7 1.534 17 1.551 422 .8 424 897 3 900 4 317 32 4.349 1.643 — 1.643 1 1.534 17 1.551 422 2 424 897 3 900 4.317 32 4.349 1.643 — 1.643 7 983 48 1.031 225 6 231 264 7 271 2.739 64 2.803 261 . 261 1 983 48 1.031 225 6 231 264 7 271 2.739 64 2.803 261 — 261 4 1.263 114 1.377 238 18 256 275 26 301 1.961 465 2.426 808 29 837 2 1.106 32 1.138 140 6 146 177 7 184 2.666 88 2.754 77 77 2 1.106 32 1.138 . 140 6 146 177 7 184 2.666 88 2.754 77 — 77 O 409 — 409 44 — 44 46 — 46 343 — 343 74 — 74 7 4.330 99 4.429 726 24 750 859 31 890 10.495 549 11.044 2.387 — 2.387 1 865 — 865 139 — 139 153 — 153 1.678 — 1.678 608 — 608 2 771 1 772 147 — 147 166 — 166 1.542 — 1.542 380 — 380 23 13.162 350 13.512 2.336 58 2.394 3.105 76 3.181 28.394 1.254 29.648 8.800 29 8.829 10 2.893 128 3.021 541 1 1 II a 573 693 47 740 6.136 645 6.781 224 — Sí * 1! 1 1 . lü 2.893 128 3.02) 541 32 573 693 47 740 6.136 645 6.781 224 — 224 7 418 74 492 37 7 38 45 2 47 1.146 96 1.242 — E 1 418 74 492 37 1 38 45 2 47 1.146 96 1.242 — — — 3 1.401 4 1.405 131 3 134 179 3 182 2.268 18 2.286 363 363 8 7.438 70 7.508 858 8 666 2.329 30 2.359 10.539 243 10.782 3.439 16 3.455 12 22.411 1.324 23.735 6.931 383 7.314 10.067 504 10.571 104.464 6.323 110.787 26.523 892 27.415 1 7.777 23 1.134 123 1 124 132 1 133 1.242 14 1.256 498 — 498 21 30.960 1.417 32.377 7.912 392 8.304 12.528 535 13.063 116.245 6.580 122.825 30.460 908 31.368 35 \ 35,672 1.623 37.295 8.621 428 9.049 13.445 587 14.032 125.795 7.339 133.134 31.047 908 31.955 7 2.827 168 2.995 492 14 506 608 26 634 5.177 329 5.506 1.865 15 1.880 1 2.827 168 2.995 492 14 506 608 26 634 5.177 329 5.506 1.865 15 1.880 1 426 — 426 32 — 32 32 32 328 328 81 81 1 1.528 1 1.529 376 — 376 665 — 665 3.385 — 3.385 1.733 — 1.733 2 344 11 355 44 3 47 44 3 47 401 23 424 ' — — 2 1.151 38 1.189 316 2 318 378 3 381 2.778 40 2.818 546 — 546 4 1.169 19 1.188 243 2 245 307 3 310 2.582 32 2.614 267 — 267 1 575 14 589 33 — 33 35 — 35 216 — 216 577 577 3 1.102 — 1.102 130 — 130 133 — 133 899 — 899 304 — 304 15 9.122 251 9.373 1.666 21 1.687 2.202 35 2.237 15.766 424 16.190 5.373 15 5.388 101 7. Tabelle. Durch die Krcmkenkassen geleistete Unterstützungen int Jahre 1898, nádi Municipicn und Kassenkategoricn. B) Gewerbccorporations-Krankenkassen. J4 *0 Gyermekágyi Wochenbeü- Tápdijban, kórházi ellátásban, lueiuieg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spitalverpjlegung bzw. Wochenbett-Unterstütznng Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Falle, in welchen Sí CS a m részesített tagok száma Zahl dér unterstülzten Mitglieder Anzahl pénztári tagok Kassenmilglieder családtagok Fám üienmitglieder pénztári tagok és ezek család- M fel történt segélyezési — Kassenmitglicder und dérén Famílián mitglie dér 'cd -S esetek száma — dér Falle napok száma — dér Tagé csak ingyen orvosi segélybon és Ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentijeltliche árztliche Hilfc und une.ntgellli'cho Medikamente erhielten 1 aj O is esetek Füllé napok Tagé rSZ. g s — S 'cd s 5 S s s •a 2 S g l 1 tó S 'cd S C 1 - 2 s rSÍ t-Si ^0 rSi nők weiblich s § .<o zz együtt zusammen 1 S 'cd N V) száma — Anzahl férfi mann § 40 ^ c S együt zusan i "cd ^ '5 ^ c ^ io ’S tí együt zusam C ^ *o £ C ríi együt zusan. a S cC u, nők weiblt együt zusan a | 12 S >> co bh S QJ bi férfi al mann nők iveibl. >> O Cx- i — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 3 3 84 125 6 131 136 6 142 1.997 108 2.105 466 16 482 — — — 466 16 482 3 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 4 —• — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 6 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 — — — — — — — — — — — —* — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 9 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 10 4 4 84 105 5 110 107 5 112 1.815 98 1.913 301 5 306 14 17 31 315 22 337 11 7 7 168 230 11 241 243 11 254 3.812 206 4.018 767 21 788 14 17 31 781 38 819 . — — — 24 — 24 26 — 26 459 — 459 254 12 266 — — — 254 12 266 1 — — — 24 — 24 26 — 26 459 — 459 254 12 266 — — — 254 12 266 — — 28 — 28 31 — 31 529 — 529 139 — 139 — — — 139 — 139 2 2 2 56 203 4 207 211 4 215 4.227 112 4.339 527 — 527 5 — 3 530 — 530 2 2 56 231 4 236 242 4 246 4.756 112 4.868 666 — 666 3 — 3 669 — 669 — — — — — — — — — — — — — — — — j 3 2 2 27 422 4 426 897 5 902 5.960 59 6.019 939 133 1.072 673 272 945 1.612 405 2.017 2 2 27 422 4 426 897 5 902 5.960 59 6.019 939 133 1.072 673 272 945 1.612 405 2.017 1 1 26 225 7 232 264 8 272 3.000 90 3.090 681 1 682 32 56 88 713 57 770 4 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 1 26 225 7 232 264 8 272 3.000 90 3.090 681 1 682 32 56 88 713 57 770 — — — — — — — — — — — ' — — — — 5 4 4 92 238 22 260 275 30 305 2.769 586 3.355 645 86 731 5 26 31 650 112 762 6 11 11 308 140 17 157 177 18 195 2.743 396 3.139 285 38 323 112 16 128 397 54 451 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 11 11 308 140 17 157 177 18 195 2.743 396 3.139 285 38 323 112 16 128 397 54 451 — — 44 — 44 46 — 46 417 — 417 474 — 474 14 28 42 488 28 516 8 14 14 357 726 38 764 859 45 904 12.882 906 13.788 1.579 57 1.636 362 . 238 600 1.941 295 2.236 9 — — — 139 — 139 153 — 153 2.286 — 2.286 455 — 455 80 36 116 535 36 571 10 3 3 84 147 3 150 166 3 169 1.922 84 2.008 615 — 615 — — — 615 — 615 11 37 37 950 2.836 95 2,481 3.105 113 3.218 37.194 2.233 39.427 6.593 327 6.920 1.281 672 1.953 7.874 999 8.873 2 2 56 541 34 575 693 49 742 6.360 701 7.061 1.549 96 1.645 182 104 286 1.731 200 1.931 1 — — — — — — — ■ — — — — — — — — — — — . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —r — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ■ 2 2 56 541 34 575 693 49 742 6.360 701 7.061 1.549 96 1.645 182 104 286 1.731 200 1.931 6 6 144 37 7 44 45 8 53 1.146 240 1.386 194 18 212 — — — 194 18 212 2 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ~ — — — — — — — — — — — — — 6 ,6 144 37 7 44 45 8 53 1.146 240 1.386 194 18 212 — — — 194 18 212 — — — — — — — — — — — — — — 3 3 3 84 131 6 137 179 6 185 2.631 102 2.733 645 — 645 40 29 69 685 29 714 4 6 6 154 858 14 872 2.339 36 2.365 13.978 413 14.391 2.695 25 2.720 366 246 612 3.061 271 3.332 5 47 48 1.160 6.931 430 7.361 10 067 552 10.619 130.987 8.375 139.362 14.029 2.243 16.272 3.545 4.765 8.310 17.574 7.008 24.582 3 3 84 123 4 127 132 4 136 1.740 98 1.838 1.020 6 1.026 — — — 1.020 G 1.026 56 57 1.398 7.912 448 8.360 12.528 592 13.120 146.705 8.886 155.591 17.744 2.274 20.018 3.911 5.011 8.922 21.655 7.285 28.940 67 68 1,682 8.621 495 9.116 13.445 655 14.100 156.842 9,929 166.771 20.132 2.388 22.620 4.133 5.144 9.277 24.265 7.532 31.797 _ 1 1 1 28 492 15 507 608 27 635 7.042 372 7.414 1.593 43 1.636 12 42 54 1.605 85 1.690 1 1 28 492 15 507 608 27 635 7.042 372 7.414 1.593 43 1.636 12 42 54 1.605 85 1.690 __ 32 32 32 32 409 T 409 210 — 210 — — — 210 — , 210 2 — 376 — 376 665 — 665 5.118 — 5.118 1.097 1 1.098 — — — 1.097 1 1.098 3 , 44 3 47 44 3 47 401 23 424 174 — 174 — — — 174 — 174 4 5 5 140 316 7 323 378 8 386 3.324 180 3.504 770 77 847 116 171 287 886 248 1.134 5 — 243 2 245 307 3 310 2.849 32 2.881 498 2 500 130 105 235 628 107 735 6 — 33 33 35 — 35 793 — 793 353 7 360 — — — 353 7 360 7 — — — 130 — 130 133 — 133 1.203 1.203 871 — 871 37 43 80 908 43 951 8 6 6 168 1.666 27 1.693 2.202 41 2.243 21.139 607 21.746 5.666 130 5.696 295 361 , 656 6.861 491 6,352 102 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. 1 Folyó szám Lauf. Zahl j| Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Beslandtheil, Landesiheil, Municipium X CtJ u Átlagos taglétszám Durchschnittlicher Mitgliederstand Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spitalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- 1 •S i O* 5 betegek száma Zdhl dér Kranken esetek száma Zahl dér Falle napok száma — Tagé A betegsegélys száma Zahl dér Krnn férfi ntdnnlich nő iveihlich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Erauen i együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen e) Tisza bal partja, Békés vm g 2.26Í 24 2.287 366 2 368 40í 2 411 3.974 86 4.06C 79C — 790 5 Bihar, » í 38C á 382 31 37 44 — 44 383 385 _____ N.-Várad thj. v i 2.57 í 102 3.675 466 20 486 524 23 547 4.031 327 4.356 5.284 5.384 együtt . . . 3 2.95C 104 3.057 505 20 525 568 23 591 4.414 327 4.741 5.284 5.284 £ Hajdú vm — — — — — — — — ... _ _ Debreczen thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . , — — — — — — — — — — — — — — — — 4 Máramaros vm — — — — — _ _ 5 Szabolcs » — — — — — — — — 6 Szatmár » — — — — — — — — • Sz.-Németi thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — - — — 7 Szilágy vm — — — — — — • — ’ ■ 8 Ugocsa » — — — — — — — — — — — — — - — Összesen . . . 8 5.216 128 5.344 871 22 893 977 25 1.002 8.388 413 8.801 6.074 — 6.074 1 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm 7 394 5 397 143 143 196 196 1.650 1.650 Arad thj. v 7 3.655 419 4.074 905 96 1.001 915 106 1.081 6.983 1.892 8.875 1.739 405 2.134 együtt . . . 2 4.049 422 4.471 1.047 96 1.143 1.111 106 1.217 8.633 1.892 10.525 1.729 405 2.134 2 Csanád vm 1 684 15 699 73 7 80 97 8 105 678 122 800 280 280 3 Krassó-Szörény vm 2 420 3 423 83 2 85 102 2 104 1.556 33 1.589 107 107 4 Temes vm 4 1.601 193 1.794 299 45 344 368 51 419 3.784 704 4.488 353 — 353 Temesvár thj. v 1 1.963 43 3.005 311 5 316 326 5 331 3.937 64 4.001 1.339 — 1.339 Verse ez thj. v — — — — — — — — — — — ~ — — — együtt . . . 5 3.563 236 3.799 610 50 660 694 56 750 7.721 768 8.489 1.691 — 1.691 5 Toron tál vm 5 970 14 984 235 — 235 265 — 265 2.103 2.102 460 460 Pancsova thj. v 1 538 50 578 116 1 117 149 1 150 1.393 7 1.300 336 — 236 együtt . . . 4 1.498 64 1.562 351 1 352 414 1 416 3.395 7 3.402 696 696 Összesen . . . u 10.214 740 10.954 2.164 156 2.320 2.418 173 2.591 21.983 2.822 24.805 4.603 405 4.908 1 g) Erdély. Alsó-Fehér vm 2 471 1 472 18 1 19 19 2 21 179 21 200 161 161 2 Besztercze-Naszód vm. . . . — 3 Brassó vm . 4 Csik vm — — 5 Fogaras vm — — — — . . __ 6 Háromszék vm — • - — — — 7 Hunyad » í 395 61 456 50 10 60 60 25 85 493 170 663 321 321 8 Kis-Küküllő » — — — — — — — — 9 Kolozs » — — — — — — — — — .. . Kolozsvár thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — — — — 10 Maros-Torda vm — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. . . . — — — — — — — ■ — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — — — — 11 Nagy-Küküllő vm — — — — — — — — — — — _ 12 Szeben vm — — — — — — — — — — — 13 Szolriok-Doboka vm — — — — 14 Torda-Aranyos » . — — — — — . 15 Udvarhely vm — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . . 3 866 62 928 68 11 79 79 27 106 672 191 863 482 — 482 h) Fiume v. és kér. . . — — — — — — — — — — — — — — — — Magyarország összesen . . 10Ü 75.706 3.183 78.888 15.956 700 16.666 22.469 927 23.396 203.344 12.471 215.815 57.745 1.367 59.112 i II. Hói vát-Szlavon ország. Belovár-Kőrös vm 2 Lika-Krbava » — — — — — — — — — — — - — 3 Modrus-Fiume » — — — — — — — — — — — 4 Pozsega vm 1 200 — 200 25 — 25 33 — 33 108 — 108 239 239 5 Szerem » — — — — — — — — — . — — Zimony thj. v . — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — ' 6 Varazsd vm — — — — — — — — Yarazsd thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — — — l 7 Veröcze vm — — — — — — — — — — — — Eszék thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — — | 8 Zágráb vm — — — — — — — — — — — — — — — Zágráb thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . — — — — — — — — — — __ — — — — — Összesen . . . 1 2001 — 200 26 — 25 33 — 33 108 — 108 239 — 239 Magy. kor. országai ossz. . 101 76.905 3.183 79.088 15.981 700 16.681 22.502 927 23.429 203.452 12.471 215.923 57.984 1.367 69.351 103 7. Tabelle. Dürch die Krankenkassen geleisteie Unterstützungen im Jahre 1898, nach Municipien und Kassenkategorien. B) Geiverbecorporations-Krankenkassen. T4 Gyermekágyi Tápdíjban, kórházi ellátásban, illetőleg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spitalverpflegung bzw. Womentett- Unterstützung Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Falié, in tvelchen 3 co részesített tagok száma Zahl dér unterstiitzten pénztári tagok Kassenmitglieder családtagok Famüienmitglieder pénztári tagok és ezek csolád- tagjai Kassenmitglieder und dérén Famüienmitglieder ■ <3 történt segelyezesi — Anzahl z <D ^ Mitglieder esetek száma —dér Falié napok száma — dér Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentgcltliche drztliche Hilfc und unentgeltliche Medikamente erhiclten ’ Sí o 5S esetek Falié napok Tagé 1 s § férfiaknál bei Mdnnern s s 2 s férfiaknál bei Mdnnern | - 1 _ § 1 § S % •R 3 nők weiblich s i -i N (/} szán ia — Anzahl férfi mdnn. fS *o § c s egy üti zusam C&H íS -s c * együti zusam *o S a rCü együti zusam férfiak mánnl nők weiblii együtt zusam férfiak mami nők weiblú együtt zusam férfiak mdnnl együtt zusam 'O >* o 2 2 56 366 4 370 409 4 413 4.764 142 4.906 1.733 4 1.737 1.733 4 1.737 1 — — — 37 — 37 44 — 44 383 — 383 284 — 284 73 2 75 357 2 359 2 — — — 468 20 488 524 23 547 9.315 327 9.642 1.277 75 1.352 91 257 348 1.368 332 1.700 — — — 505 20 525 568 23 591 9.698 327 10.025 1.561 75 1.636 164 259 423 1.725 334 2.059 — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 ' ' — — — — — — — — — — — — — — — — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ___ 4 — — — — — — — — — — — — — — — — — — __ 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 6 — — — — — — — — — * — — — — — — — — — — I I I I 1 ’ I — — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 2 2 56 871 24 896 977 27 1.004 14.462 469 14.931 3.294 79 3.373 164 269 423 3.458 338 3.796 — — — 142 142 196 196 1.650 1.650 85 85 85 85 1 15 15 420 905 111 1.016 915 121 1.036 8.712 2.717 11.429 2.142 194 2.336 151 34 185 2.293 228 2.521 15 15 420 1.047 111 1.158 1.111 121 1.232 10.362 2.717 13,079 2.227 194 2.421 151 34 185 2.378 228 2.606 2 2 35 73 9 82 97 10 107 958 157 1.115 401 12 413 401 12 413 2 — — — 83 2 85 102 2 104 1.663 33 1.696 38 — 38 38 38 3 18 18 432 299 63 362 368 69 437 4.136 1.136 5.272 1.340 209 1.549 17 27 44 1.357 236 1.593 4 — — — 311 5 316 326 5 331 5.276 64 5.340 1.095 9 1.104 — — — 1.095 9 1.104 — — — — — — • — — — — — — — — — — — — ‘ 18 18 432 610 68 678 694 74 768 9.412 1.200 10.612 2.435 218 2.653 17 27 44 2.452 245 2.697 — — — 235 — 235 265 — 265 2.562 — 2.562 374 85 459 150 159 309 524 244 768 5 1 1 28 116 2 118 149 2 151 1.529 55 1.564 498 27 525 — — 498 27 525 1 4 28 351 2 353 414 2 416 4.091 35 4.126 872 112 984 150 159 309 1.022 271 1.293 36 86 916 2.164 192 2.356 2.418 209 2.627 26.486 4.142 30.628 5.973 536 6.509 318 220 538 6.291 756 7.047 — — 18 1 19 19 2 21 340 21 361 143 1 144 1 1 144 1 145 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 “— — — — — — — — — — — — — — — — — 3 — — — — — * — — — — — — — 4 — — — — — — — — — — — _ 5 6 — — — 50 10 60 60 25 85 814 170 984 56 40 96 ' — 56 40 96 7 — — — — — — — — — — — — — — — 8 — — — — — — — — — — — — — — — — ’ 9 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — . 10 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —- — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — _ _ 11 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 12 — — —— — — — — — — — — — — — — — — — — — 13 — — — — — — — — — — — — —— — — — z — — — 14 15 — — 68 11 79 79 27 106 1.154 191 1.345 199 41 240 1 1 200 41 241 155 156 3.939 15.956 855 16.811 22.469 1.083 23.552 261.089 17.777 278.866 42.524 3.522 46.046 6.206 6.673 12.879 48.730 10.195 58.925 — — — — — — — — _ 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2 — — — — — — — — — — — -7 — — — 3 — — — 25 — 25 33 •- 33 347 — 347 — — — 4 — ■— — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —- — 6 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — " — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 1 1 — — i 1 1 — — — 8 — — — — — — — — — — — — — — — — — • — — — — — 26 — 25 33 — 33 347 — 347 — — — — — 156 166 3.939 16981 855 16.836 22.602 1.083 28.585 261.436 17.777 279.213 42524 3.522 46.046 6.206 6.678 12.879 48.730 10.196 58.925 104 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. 3 Tápdíjas és kórházi Tápdíjas Kórházi 'ts miagos taglétszám Krankengeld und Spitalverpjlegung Kranken- spitalverpjiegungs- 'k. a KO Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Slaaísrecht!ieher Besíandiheil, Landestheil, Municipium 'Cd tű I | Durchschniltlicher Mitgliedersland betegek száma Zdhl dér Kranken esetek száma Zahl dér Falit napok száma — Tagé i ‘03 tS3 W 'O >> o Ci* A betegsegélyzi száma Zahl dér Krani férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich — nő weiblich co ? § ^ CO cí, S CD ti férfiaknál bei Mdnuern i nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen 1 I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm i 316 20 336 120 21 141 128 22 150 1.695 342 2.037 34 34 2 Bars » 2 345 135 480 211 25 236 262 26 288 1.765 286 2.051 52 — 52 3 Esztergom vm i 279 10 289 38 i 39 47 1 48 707 6 713 66 — 66 4 Hont » 7 50 16 66 14 5 19 18 . 6 24 205 60 325 — — — Selm.- és Bélab. thj. v. 7 39 1.033 1.072 27 444 471 27 1.147 1.174 302 9.648 9.950 — 72 72 együtt . . . 2 89 1.049 1.138 41 449 490 45 1.153 1.198 567 9.708 10.275 — 72 72 5 Liptó vm, i 475 703 1.178 209 284 493 243 333 576 2.159 3.465 5.624 52 106 158 6 Nógrád vm. 9 1.335 455 1.790 368 85 453 430 85 515 5.175 1.547 6.722 71 260 331 7 Nyitra » 4 680 252 932 272 64 336 367 72 439 3.673 583 4.256 215 — 215 8 Pozsony » 5 752 138 890 477 78 555 547 97 044 6.471 853 7.324 400 20 420 Pozsony thj. v 4 546 1.403 1.949 254 995 1.249 309 1.214 1.523 3.273 14.614 17.887 598 663 1.261 együtt . . . 7 1.298 1.541 2.839 731 1.073 1.804 856 1.311 2.167 9.744 15.467 25.211 998 683 1.681 9 Trencsén vm 7 1.554 853 2.407 411 223 634 589 304 893 6.111 4.039 10.150 137 — 137 10 Turócz » — _ — — — — — — — — — — — — — — 11 Zólyom » 3 752 431 1.183 226 81 307 424 127 551 5.640 1.492 7.132 205 30 235 Összesen . . . 37 7.128 5.449 12.572 2.627 2.306 4.933 3.391 3.434 6.825 37.236 36.935 74.171 1830 1.151 2.981 1 b) Duna jobb partja. Baranya vm Pécs thj. v 3 763 242 1.005 246 32 278 375 47 422 2.670 428 3.098 227 71 298 együtt . . . 3 763 242 1.005 246 32 278 375 47 422 2.670 428 3.098 227 71 298 2 Fejér vm 7 40 — 40 ,3 — ,2 2 — 2 16 — 16 — — — Sz.-Fejérvár thj. v. ... 7 130 22 152 36 9 45 45 12 57 385 65 450 — — együtt . . . 2 170 22 192 38 9 47 47 12 59 401 65 466 — — — 3 Győr vm — — — — — — —' — — — — — — — — — Győr thj. v 7 1.580 96 1.676 726 36 762 1.150 49 1.199 10.452 546 10.998 1.076 56 1.132 együtt . . . 1 1.580 96 1.676 726 36 762 1.150 49 1.199 10.452 546 10.998 1.076 56 1.132 4 Komárom vm 2 323 73 396 194 68 262 210 79 289 1.954 905 2.859 97 — 97 Komárom thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 2 323 73 396 194 68 262 210 79 289 1.954 905 2.859 97 — 97 5 Moson vm. ........ 3 386 19 405 108 3 111 154 4 158 2.443 58 2.501 10 — 10 6 Somogy » ........ — — — — — — — — — — — — — — — — 7 Sopron » . , 8 1.717 1.130 2.847 470 280 750 495 303 798 7.474 5.648 13.122 263 33 296 Sopron thj. v 7 773 6 779 143 — 143 165 — 165 2.357 — 2.357 133 — 133 együtt . , . 9 2.490 1.136 3.6^6 613 280 893 660 303 963 9.831 5.648 15.479 396 33 429 8 Tolna vm — — — — — — — — — — — _ " — — — 9 Vas » 2 106 909 1.015 24 295 319 33 531 564 467 5.658 6.125 53 — 53 10 Veszprém vm 2 121 795 916 15 211 226 15 211 226 166 3.145 3.311 39 27 66 11 Zala » 1 162 — 162 52 — 52 ISCTT 63 — 63 676 — 676 — — — Összesen . . . 25 6.101 3.292 9.393 2.016 934 2.950 2.707 1.236 3.943 29.060 16.453 45.613 1.898 187 2.085 1 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm 7 85 86 24 24 27 27 448 448 Baja thj. v — — — — — — — — — — — — — — — Szabadka thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — Újvidék thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — Zombor thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . . 1 85 — 85 24 — 24 27 — 27 448 — 448 — — — 2 Csongrád vm — — — — — — — — — — — — — — — Hódm.-Vásárh. thj. v. . . . — — — — — — — — — — — — — — — — Szeged thj. v. . ... . , . 8 717 1.053 1.770 389 398 787 513 619 1.132 4.080 8.322 12.402 319 9 328 együtt . . . 8 717 1.053 1.770 389 398 787 513 619 1.132 4.080 8.322 12.402 319 9 328 3 Heves vm 4 934 520 1.454 325 263 588 727 1.672 2.399 4.613 3.173 7.786 115 28 143 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. . . . — — — — — — — ’ — — — — — — — — 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » . . . 5 620 464 1.084 223 68 291 304 92 396 3.677 1.822 5.499 707 549 1.256 Budapest székes főváros . . Kecskemét thj. v 40 120.787 6.004 120.791 35.518 2.860 38.368 42.424 3.378 45.802 400.805 33.559 434.364 133.543 2-984 136.527 — — — — — — — — __ — — — — — — — együtt . . . 45 121.407 6.468 127.875 35.741 2.918 38.659 42.728 3.470 46.198 404.482 35.381 439.863 134.250 3.533 137.783 Összesen . . . 58 123.143 8.041 131.184 36.479 3.579 40.058 43.995 5,761 49.766 413.623 46.876 460,499 134.684 3.570 138.254 1 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 7 173 12 185 57 3 60 74 3 77 1.143 40 1.183 74 74 Kassa thj. v 7 77 1.626 1.703 27 374 401 29 432 461 671 8.064 8.735 — — — együtt . . . 2 250 1.638 1.888 84 377 461 103 435 538 1.814 8.104 9.918 74 — 74 2 Berég vm. . . 2 236 — 236 67 — 67 84 — 84 911 — 011 118 — 118 3 Borsod » — — — — — — — — — — — — — — — — 4 Gömör » • 1 444 214 658 120 53 173 148 62 210 1.925 939 2.864 29 — 29 5 Sáros » 2 225 38 263 53 5 58 56 5 61 591 110 701 11 8 19 6 Szepes » . 4 322 953 1.275 171 176 347 237. 200 437 2.272 3.722 5.994 70 — 70 7 Ung » 4 693 141 834 174 84 258 253 103 356 2.558 1.421 3.979 47 5 52 8 Zemplén vm 2 853 959 1.812 309 234 543 334 265 599 3.398 3.315 6.713 306 198 504 Összesen . . . 17 3.023 3.943 6.9G6 978 929 1,907 1.215 1.070 2.285 13.469 17.611 31.080 655 211 866 105 7. Tábelle. Durcli die Krankenhassen geleistete Unterstützungen im Jahre 1898, uach Municipien und Kassenkategorien. C) Fabriks- und Unternehmungs-Kranhenkassen. Gyermekágyasnok Wöchnerincn Gyermekágyi Wochenbeti- Tápdíjban, kórházi ellátásban, illetőleg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spitalverpjlegung bzw, Wochenbett-Unterstiitzung Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Füllé, in welchen Folyó szám — Lauf. Zahl részesített tagok száma Zahl dér untersiülzten Mitglieder történt segélyezési — Anzahl pénztári tagok Kassenmitglieder családtagok Familienmitglieder pénztári tagok es ezek család- tagjai, Kassenmitglieder und dérén Familienmitglieder esetek Falié napok Tagé esetek száma — dér Falle napok száma — dér Tagé csak Ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentijeltliche arztliche Hilfe und unentyeltliche Medikamente erhielten férfi mdnnlich .CA s 40 5 G $ együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen száma — Anzahl i 1 21 120 22 142 128 23 151 1.729 363 2.092 126 10 136 164 171 335 290 181 471 1 30 30 558 211 55 266 262 56 318 1.817 844 2.661 163 48 211 216 106 322 379 154 533 2 2 2 42 38 3 41 47 3 50 773 48 821 119 25 144 98 68 166 217 93 310 3 3 3 47 14 8 22 18 9 27 265 107 372 — 2 2 — — — — 2 2 4 168 168 4.704 27 612 639 27 1.315 1.342 302 14.424 14.726 — “ — — — — — — 171 171 4.751 41 620 661 45 1.324 1.369 567 14.531 15.098 — 2 2 — — — — 2 2 26 29 155 209 310 519 243 362 605 2.211 3.726 5.937 26 42 68 38 63 101 64 105 169 5 23 23 488 368 108 476 430 108 538 5.246 2.295 7.541 584 144 728 222 207 429 806 351 1.157 G 1 1 20 272 65 337 367 73 440 3.888 603 4.491 184 60 244 292 317 609 476 377 853 7 4 4 51 477 82 559 547 101 648 6.871 924 7.795 305 90 395 487 285 772 792 375 1.167 8 202 204 5.700 254 1.197 1.451 309 1.418 1.727 3.871 20.977 24.848 336 1.732 2.068 100 175 275 436 1.907 2.343 206 208 5.751 731 1.279 2.010 856 1.519 2.375 10.742 21.901 32.643 641 1.822 2.463 587 460 1.047 1.228 2.282 3.510 30 30 713 411 253 664 589 334 923 6.248 4.752 11.000 1.365 836 2.201 718 688 1.406 2.083 1.524 3.607 9 — — — — — — — — — — — — — — — — 10 13 13 244 226 04 320 424 140 564 5.845 1.766 7.611 773 416 1.189 52 48 100 825 464 1.289 11 503 508 12.743 2.627 2.809 5.436 3.391 3.942 7.333 39.066 50.829 89.895 3.981 8.405 7.386 2.387 2.128 4,515 6.368 6.533 11.901 _ 11 — — — 246 32 278 375 47 422 2.897 499 3.396 521 187 708 4 36 40 525 223 748 — — — 246 32 278 375 47 422 2.897 499 3.396 521 187 708 4 36 40 525 223 748 _ _ _ 5 . 2 ,3 5 16 — 16 72 — 72 27 41 68 99 41 140 2 — — — 36 9 45 45 12 57 385 65 450 122 26 148 195 276 471 317 302 619 — — — 38 9 47 47 12 59 401 65 466 194 26 220 222 317 539 416 343 759 — — — — — — — — — 3 11 11 260 726 47 773 1.150 60 1.210 11.528 862 12.390 1.384 78 1.462 1.070 1.435 2.505 2.454 1.513 3.967 11 11 260 726 47 773 1.150 60 1.210 11.528 862 12.390 1.384 78 1.462 1.070 1.435 2.505 2.454 1.513 3.967 3 5 90 194 71 265 210 82 292 2.051 995 3.046 97 33 130 15 35 50 112 68 180 4 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 3 90 194 71 265 210 82 292 2.051 995 3.046 97 33 130 15 35 50 112 68 180 — — — 108 3 111 154 4 158 2.453 58 2.511 440 6 446 464 546 1.010 904 552 1.456 5 — — — — — — — — — — — — — — — 0 95 95 2.522 470 375 845 495 398 893 7.737 8.203 15.940 327 257 584 56 93 149 383 350 733 7 — — — 143 — 143 165 — 165 2.490 — 2.490 447 — 447 208 499 707 655 499 1.154 95 05 2.522 613 375 988 660 398 1.058 10.227 8.203 18,430 774 257 1.031 264 592 856 1.038 849 1.887 100 100 2.751 24 395 419 33 631 664 520 8.409 ,8.929 27 356 383 5 7 12 32 363 395 9 60 60 1.680 15 271 286 15 271 286 205 4.852 5.057 127 126 253 77 59 136 204 185 389 10 — — — 52 — 52 63 — 63 676 — 676 106 — 106 18 — 18 124 — 124 11 269 269 7.803 2.016 1.203 3.219 2.707 1.505 4.2T2 30.958 23.943 54.901 3,670 1.069 4.739 2.139 3.027 5.166 5.809 4.096 9.905 - — — 24 — 24 27 — 27 448 — 448 69 — 69 37 58 95 106 58 164 1 — — z — — — — — — — ~ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 24 — 24 27 — 27 448 — 448 69 — 69 37 58 95 106 58 164 2 81 81 1.520 389 479 868 513 700 1.213 4.399 9.851 14.250 886 1.262 2.148 237 639 876 1.123 1.901 3.024 81 .81 1.520 389 479 668 513 700 1.213 4.399 9.851 14.250 886 1.262 2.148 237 639 876 1.123 1.901 3.024 16 16 448 325 279 604 727 1.688 2.415 4.728 3.649 8.377 400 25 425 138 483 621 538 508 1.046 3 — — — - — — — — — — — — — — — 4 15 15 314 223 83 306 304 107 411 4.384 2.685 7.069 256 155 411 93 144 237 349 299 648 5 663 665 14.129 35.518 3.513 39.031 42.424 4.043 46.467 534.348 50.672 585.020 119.999 10.188 130.187 40.304 75.235 115.639 160.303 85.423 245.736 678 680 14.443 35.741 3.596 39.337 42.728 4.150 46.878 538.732 53.357 592.089 120.255 10.343 130.598 40.397 75.379 115.776 160.652 85.722 246.374 776 777 16.411 36.479 4.854 40.833 43.995 6.538 50.533 648.307 66.857 615.164 121.610 11.630 133.240 40.809 76.559 117.368 162.419 88.189 250.608 1 1 21 57 4 61 74 4 78 1.217 61 1.278 42 5 47 __ 42 5 47 1 295 295 8.260 27 669 696 29 727 756 671 16.324 16.995 45 1.012 1.057 — — — 45 1.012 1.057 296 296 8.281 84 673 757 103 731 834 1.888 16.385 18.273 87 1.017 1.104 — — — 87 1.017 1.104 67 — 67 84 — 84 1.029 — 1.029 57 — 57 107 72 179 164 72 236 2 — — — — — — — — — — — — — ' — 3 2 2 46 120 55 T75 148 64 212 1.954 985 2.939 721 712 1.433 — — — 721 712 1.433 4 53 5 58 56 ' 5 61 602 118 720 323 35 358 138 211 349 461 246 707 5 75 75 2.118 171 251 422 237 275 512 2.342 5.840 8.182 169 866 1.035 36 39 75 205 905 1.110 6 1 1 14 174 85 259 253 104 357 2.605 1.440 4.045 1.224 61 1.285 1.361 490 1.851 2.585 551 3.136 / 32 32 916 309 266 575 334 297 631 3.704 4.429 8.133 659 2.048 2.707 — — — 659 2.048 2.707 8 406 406 11.875 978' I 1.335 2.313 1.215 1.476 2.691 14.124 29.197 43.321 3.240 4.739 7.979 1.642 812 2.464 4.882 5.551 10.433 14 Folyó szám —- Lauf. Zalü 106 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. C) Oyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. ci Átlagos taglétszám Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spitalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spildlverpflegungs- Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechilicher Besiandtheil, Landesiheil, Municipium N U) •S, 1 so ^ Durchschnütlicher Mitgliederstand betegek száma ZaM dér Kranken esetek száma ZaM dér Falié napok száma — Tagé A betegsegélyz száma ZaM dér Kran férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfi mannlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál | bei Mdnnern 1 nőknél bei Erauen j együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen i együtt zusammen e) Tisza bal partja. Békés vm — — — — — — — — — — — — — — — — Bihar » i 640 — 640 184 — 184 203 — 203 1.591 — 1.591 694 — 694 N.-Várad thj. v i 166 — 166 35 — 35 45 — 45 329 — 339 180 — 180 együtt . . 2 806 — 806 219 — 219 248 — 248 1.920 — 1.920 874 — 874 Hajdú vm — — — — 56 — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v .... 1 138 1.115 1.253 543 598 141 985 1.136 510 4.139 4.649 — 23 33 együtt . . 1 138 1.115 1.253 56 542 598 141 985 1.126 510 4.139 4.649 — 23 23 Máramaros vm 2 655 2 657 499 — 499 578 — 578 5.466 — 5.466 272 — 272 Szabolcs » — — — — — — — — — — — — — — — — Szatmár » 3 368 13 380 117 3 119 154 14 168 1.306 15 1.321 197 — 197 Sz.-Németi thj. v 1 95 — 95 22 — 33 28 — 38 406 406 35 — 35 együtt . . 4 463 12 475 139 2 141 182 14 196 1.712 15 1.727 232 — 232 Szilágy vm - — — — — — — — — — — — — — — — Ugocsa » — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 9 2.062 1.129 3.191 913 544 1.457 1.149 999 2.148 9.608 4.154 13.762 1.378 23 1.401 f) Tisza-Maros szöge. 339 — 329 49 — 49 92 — 92 400 — 400 261 — 261 Arad thj. — — — — — — — — — -■ — — — — — — együtt . . 1 329 — 329 49 — 49 92 — 92 400 — 400 261 — 261 Csanád vm — — — — — — — — — — — — — — — Krassó-Szörény vm 4 637 1 638 196 — 196 222 — 222 2.154 — 2.154 530 — 530 Temes vm — — — — — — — — — — — — — — — — Temesvár thj. v 4 344 1.670 2.014 108 938 1.046 138 1.587 1.725 1.162 25.203 26.365 227 109 336 Versecz thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . 4 344 1.670 2.014 108 938 1.046 138 1.587 1.725 1.162 25.203 26.365 227 109 336 Torontál vm 2 1.053 13 1.065 363 1 364 412 1 413 3.783 — 3.782 315 14 329 Pancsova thj. — — — ~ — — — — ' — — — — — — — — együtt . . 2 1.052 13 1.065 3Ü 1 364 412 1 413 3.782 — 3.782 315 14 329 Összesen . . ii 2.862 1.684 4.046 716 939 1.655 864 1.588 2.452 7.498 25.203 32.701 1.333 123 1.456 g) Erdély. Alsó-Fehér vm i 186 — 186 74 — 74 174 — 174 791 — 791 — — — Beszteroze-Naszód vm. . . . 3 356 37 393 136 7 143 173 8 181 806 54 860 355 25 380 Brassó vm 1 208 61 269 52 21 73 57 21 78 715 215 930 28 — 28 Csik » 1 185 — 185 80 — 80 105 — 105 514 — 514 110 — 110 Fogaras » 2 261 141 402 150 27 177 216 36 252 2.505 337 2.842 88 135 223 Háromszék vm ■ 3 676 127 803 156 22 178 456 23 479 1.691 400 2.091 321 45 366 Hunyad » ...... 1 176 — 176 58 — 58 58 — 58 646 — 646 588 — 588 Kis-Küküllő » ...... — — — — — — — — — — — — — — — — Kolozs » 1 611 31 632 173 — 173 317 — 217 2.957 — 2.957 116 — 116 Kolozsvár thj. v 1 109 1.030 1.139 18 424 442 33 469 492 433 6.164 6.597 — 242 242 együtt . . 2 720 1.041 1.761 191 424 615 240 469 709 3.390 6.164 9.554 116 242 358 Maros-Torda vm — — — — — — — — — — — — — — — — Maros-Vásárhely thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — — Nagy-Küküllő vm — — — — — — — — — — — — — — — Szeben vm 1 184 90 274 69 49 118 98 72 170 1.348 736 2.084 — — — Szolnok-Doboka vm 2 1.247 9 1.256 121 — 121 156 — 156 1.813 — 1.813 409 — 409 Torda-Aranyos » . . . . — — — — — — — — — — — — — — — — Udvarhely » . — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 17 4.199 1.506 5.705 1.087 550 1.637 1.733 629 2.362 14219 7.906 22.126 2.015 447 2.462 h) Fiume v. és kér. . . 2 415 2.104 2.519 156 1.410 1.566 187 1.410 1.597 2.938 24.114 27.052 56 1.031 1.087 Magyarország összesen . . 176 148.428 27.148 175.576 44.972 11.191 56.163 55.241 16.127 71.368 527.651 179.252 706.903 143.849 6.743 150.592 II. Horv.-Szlavonországok. Belovár-Kőrös vm. .... — — — — — — — — _ — — — — — Lika-Krbava » .... 1 9 248 257 3 80 83 3 80 83 7 — 7 28 315 343 Modrus-Fiume » .... — — — — — — — — — — — — — — — — Pozsega vm — — — — — — — — — — — — — — — — Szeréra » 3 1.308 355 1.563 414 — 414 498 — 498 4.849 — 4.849 1.653 — 1.653 Zimony thj. v ~ — — — - — — — — — — — — — — együtt . . 2 1.308 255 1.563 414 — 414 498 — 498 4.849 — 4.849 1.653 1.653 Varazsd vm — — — — — — — — — ' — Varazsd thj. v — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — — — — — — — — — — — — Verőoze vm. 1 661 30 681 1.946 — 1.946 1.946 — 1.946 5.892 — 5.892 2.316 ' 2.316 Eszék thj. v 1 81 198 279 35 43 67 41 81 133 551 880 1.431 14 — 14 együtt . 2 742 218 960 1.971 42 2.013 1.987 81 2.068 6.443 880 7.323 2.330 — 2.330 Zágráb vm 1 487 499 986 339 233 451 897 285 582 662 1.024 1.686 1.702 1.936 3.638 Zágráb thj. v. . . . . . . 1 31 578 599 6 270 276 16 1.151 1.167 72 5.139 5.211 7 2.428 3.435 együtt . . 2 508 1.077 1.585 235 492 727 313 1.436 1.749 734 6.163 6.897 1.709 4.364 6.073 Összesen . . 7 2.567 1.798 4.865 2.623 614 3.237 2.801 1.597 4398 12.033 7.043 19.076 5.720 4.679 10.399 Magy. kor. országai ossz. . . 183 150.995 28.946 179.941 47.595 11.805 59.400 58.042 17.724 75.766 539.684 186.295 725.979 149.569 11.422 160.991 10 107 7. Tabelle. Durch die Krankenkassen geleistete Unterstützungen im Jahre 1898, nádi Municipien und Kassenkategorien. C) Fabriks-undUnternehmungs-Kranhenkassen. »o Gyermekágyi Wochenbelt- Tápdíjban, kórházi ellátásban, illetőleg gy Krankengeld, Spitalverpflegung bzw. Woch ermekágyi segélyben enbett- Unterstützung Azon esetek száma, melyekben — ZaM dér Falié, in melchen a tn részesített tagok száma ZaM dér unterstüizten Müglieder AnzaM pénztári tagok Kassemnitglieder családtagok Familienmitglieder pénztári tagok és ezek család- tagjai Kassenmitglieder und dérén Familienmitglieder ^ i b § .«P S történt segélyezési — •|! <D esetek száma — dér Falle napok száma — dér Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentgéltliche arztliche Jlilfe und unentgeltliche Medikamente erhielten B § 1*1 esetek Falié napok Tagé nő weiblich § g férfiaknál bei Mdnnern § s együtt zusammen ■ 5 | - 1 8 so % r-8 s g nők weiblich 8 - £ ■8 § 1 S 'Ctf N száma — AnzaM férfi mdnn együt zusan, a ctí ^ te . t-l hí £ s*. a rfi együt zusani V. * 12 S nők weibli együt zusan i férfiak mdnm együt zusam T —1 férfiak mdnm nők weibli együtt zusam 'O I J>> o • 1 — — — 184 184 203 203 2.285 — 2.285 771 771 122 72 194 893 72 965 2 — — — 35 35 45 45 509 509 92 92 26 14 40 118 14 132 — — — 219 — 219 248 248 2.794 2.794 863 863 148 86 234 1.011 86 1.097 — — — — — — — — — — — — | — — \ 3 125 125 3.500 56 667 723 141 1.110 1.251 510 7.662 8.172 43 319 362 — — 43 319 362 125 125 3.500 56 667 723 141 1.110 1.251 510 7.662 8.172 43 319 362 — — — 43 319 362 — — — 499 499 578 578 5.738 — 5.738 283 283 266 469 735 549 469 1.018 4 — — — — — — — —■ — — — — — — — — — — — — — 5 — — — 117 2 11b 164 14 166 1.503 15 1.518 942 26 968 119 121 240 1.061 147 1.208 0 — — — 22 22 26 • 26 441 — 441 59 — 59 51 67 116 110 67 177 — — — 139 2 141 182 14 196 1.944 15 1.959 1.001 26 1.027 170 188 358 1.171 214 1.385 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 126 125 3.500 913 669 1.582 1.149 1.124 2.273 10.986 7.677 18.663 2.190 345 2535 684 743 1.327 2.774 1.088 3.862 — — — 49 49 92 92 661 661 628 626 95 580 675 723 580 1.303 1 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 49 — 49 92 92 661 — 661 628 — 628 95 580 675 723 580 1.303 — — — — — — — — ! — — — ; — — — — — 2 — — — 196 — 196 222 222 2.684 — 2.684 279 — 279 ISI 95 226 410 95 505 3 — — — — — — — — — — — ' — — — — — ! — — — — 4 229 229 6.412 108 1.167 1.275 135 1.816 1.954 1.389 31.724 33.113 422 5.124 5.546 26 60 86 448 5.184 5.632 229 229 6.412 108 1.167 1.275 138 1.816 1.954 1.389 31.724 33.113 422 5.124 5.546 26 . 60 86 448 5.184 5.632 — • — — 363 7 364 412 7 413 4.097 14 4.111 1.283 7 1.290 392 655 1.047 1.675 662 2.337 5 — — — i — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 363 1 364 412 I 413 4.097 14 4.111 1.283 7 1.290 392 655 1.047 1.675 662 2.337 229 229 6.412 716 1.168 1.884 864 1.817 2.681 8.831 31.738 40.569 2.612 5.131 7.743 644 1.390 2.034 3.256 6.521 9.777 ___ 74 _ 74 174 174 791 791 100 100 _ _ 100 100 1 5 5 140 136 12 148 173 13 186 1.161 219 1.380 250 30 280 70 188 258 320 218 538 2 — — — 52 21 73 57 21 78 743 215 958 380 275 655 240 180 420 620 455 1.075 3 — — — 80 — 80 105 — 105 624 — 624 269 — 269 151 43 194 420 43 463 4 — — — 150 27 177 216 36 252 2.593 472 3.065 322 106 428 305 386 691 627 492 1.119 5 3 3 79 156 25 181 456 26 482 2.012 524 2.536 666 323 [' 989 366 960 1.326 1.032 1.283 2.315 6 — — — 58 58 58 —; 58 1.234 — 1.234 _ — — 24 18 42 24 18 42 i 7 — — — — — — — — — — — — — — — — — — 8 — — — 173 — 173 217 — 217 3.073 — 3.073 226 11 237 157 311 468 383 322 705 9 146 146 3.948 18 570 588 23 615 638 433 10.354 10.787 228 1.756 1.984 — — — • 228 1.756 1.984 146 146 3.948 191 570 761 240 615 855 3.506 10.354 13.860 454 1.767 2.221 157 311 468 611 2.078 2.689 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 10 — — — — ~ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — . — — — — 11 3 3 84 69 52 121 98 75 173 1.348 820 2.168 — — — 294 226 520 294 226 520 12 — — — 121 — 121 156 — 156 2.222 — 2.222 1.245 580 1.825 480 377 857 1.725 957 2.682 13 — — — — — — — — — — — — — — • — — — — — 14 — — — — — — — — — ’ — — — — — — — — — — ~ 15 157 157 4.251 1.087 707 1.794 1.733 786 2.519 16.234 12.604 28.838 3.686 3.081 6.767 2.087 2.689 4.776 5.773 5.770 11.543 271 271 7.588 156 1.681 1837 187 1.681 1.868 2.994 32.733 85.727 414 6,176 6.590 —- — 414 6.176 6.590 2.736 2.742 69.583 44.972 13.926 58.898 55.241 18,869 74.110 671.500 255.678 927.078 141.403 35,676 176.979 50.292 87.348 137.640 191.695 122924 314.619 _ _ _ _ 1 2 2 60 3 82 85 3 82 85 35 375 410 4 425 429 1 30 31 5 455 460 2 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 3 — — — 414 — 414 498 — 498 6.502 — 6.502 1.450 308 1.758 874 1.931 2.805 2.324 2.239 4.563 4 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ~ — — — — — — — — — — — — — — ’ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 6 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ■ . — — — — — — -- — — 1.946 — 1.946 1.946 — 1.946 8.208 — 8.208 1.305 115 1.420 186 22 208 1.491 137 1.628 7 21 21 84 25 63 88 41 102 143 565 964 1.529 64 123 187 — — — 64 123 187 21 21 84 1.971 63 2.034 1.987 102 2.089 8.773 964 9.737 1.369 238 1.607 186 22 208 1.555 260 1.815 8 8 309 229 230 459 297 293 590 2.364 3.269 5.633 95 108 203 45 67 112 140 175 315 8 100 100 2.800 6 370 376 16 1.251 1.267 79 10.367 10.446 47 5.703 5.750 — — — 47 5.703 5.750 108 108 3.109 ' 235 600 835 313 1.544 1.857 2.443 13.636 16.079 142 5.811 5.953 45 67 112 187 5.878 6.065 131 131 3 253 2.623 745 3.368 2.801 1.728 4.529 17.753 14.975 32.728 2.965 6.782 9.747 1.106 2.050 3.156 4.071 8.832 12.903 2.866 2.873 72.836 47.595 14.671 62.266 68.042 20.597 78,639 689.253 270.553 959.806 144.368 42,358 186.726 51.398 89.398 140.796 195.7661131.756 14 327.522 * Folyó szám —- Lauf. Zahi 108 1 2 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 1 2 1 2 3 4 1 2 3 1 2 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. D) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. -iá <sí 4-i 5í Átlagos taglétszám Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spüalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Besíandtheil, Landestheil, Municipium N Xr. S. *8 Durchschnittlicher Mitgliederstand betegek száma Zahi dér Kranken esetek száma Zahi dér Falié napok száma — Tagé A betegsegélyz száma Zahi dér Kram férfi mdnnlich no weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál bei Mánnern I nőknél bei Erauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mánnern nőknél bei Frauen együtt zusammen I. Magyarország. a) Duna bal partja. Esztergom vm i 279 — 279 51 — 51 61 61 1.808 1.808 Pozsony vm — — — — —- — — — — — — — — — — Pozsony thj. v 4 853 16 869 148 3 151 196 3 199 2.730 95 2.825 992 — 992 Összesen . . 5 1.132 16 1.148 199 3 202 267 3 260 4.538 95 4.633 992 992 h) Duna jobb partja. Baranya vm. Pécs thj. v 3 1.678 192 1.870 312 36 348 388 45 433 4.718 590 5.308 301 4 305 Fejér vm — — — — — — — — — — — — — Sz.-Fejérvár thj. v. . . . 2 424 129 553 78 30 108 83 32 115 997 354 1.351 400 400 Győr vm — — — — — — — — — — — — — Győr thj. v. 1 281 — 281 13 — 13 17 — 17 260 260 86 86 Somogy vm 1 425 31 456 53 6 59 69 8 77 422 57 479 276 276 Sopron vm 1 344 23 367 67 4 71 80 4 84 1.296 26 1.322 120 120 Sopron thj. v. .... 1 103 — 103 9 — 9 10 — 10 136 — 136 87 — 87 együtt . . 2 447 23 470 76 4 80 90 4 94 1.432 26 1.458 207 — 207 Vas vm 1 312 20 332 57 1 58 60 1 61 928 86 1.014 119 _ 119 Zala » 1 199 3 202 10 — 10 14 — 14 284 284 48 — 48 Összesen . . 11 3.766 398 4,164 599 77 676 721 90 811 9.041 1.113 10.154 1.437 4 1.441 c) Duna-Tisza köze. Báos-Bodrog vm — — —- __ — — _ _ _ Baja thj. v 1 118 10 128 3 — 3 3 — 3 87 — 87 7 7 Szabadka thj. v 2 307 16 323 24 25 26 4 27 453 22 475 184 — 184 Újvidék thj. v 1 306 306 18 — 18 31 — 31 287 — 287 176 — 176 együtt . . 4 731 26 757 45 1 46 60 1 61 827 22 840 367 — 367 Csongrád vm — — — — — — — — Szeged thj. v 2 628 344 972 98 70 168 129 84 213 1.536 966 2.502 99 45 144 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vm. . 3 1.080 65 1.145 304 29 335 394 46 440 4.353 619 4.972 521 — 521 Budapest székes főv. . . . 11 60.738 11.758 72.496 12.829 2.779 15.608 15.842 3.840 19.688 226.488 61.263 287.751 49.848 4.995 54.843 együtt . . 14 61.818 11.823 73.641 13.133 2.808 15.941 16.236 3.886 20.122 230.841 61.882 292.723 50.369 4.995 55.364 Összesen . . 20 63.177 12.193 75.370 13,276 2.879 16.156 16.425 8.971 20.896 233.204 62.870 296.074 50.835 5.040 65.875 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm — — — — — _ ___ _ _ Kassa thj. v 2 776 498 1.274 143 123 266 170 181 351 2.612 3.010 5.622 130 38 168 Borsod vm . 1 350 4 354 2 - 2 2 — 2 102 — 102 — Összesen . . 3 1.126 602 1.628 145 128 268 172 181 353 2.714 3.010 6.724 130 38 168 ej Tisza bal partja. Bihar vm Nagy-Várad thj. v. ... 1 157 — 157 18 — 18 18 — 18 93 — 93 151 151 Hajdú vm — — — — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v 4 1.129 216 1.345 96 71 167 106 77 183 1.741 1.165 2.906 384 22 406 Szabolcs vm 1 153 — 153 1 — 1 1 — 1 36 36 ___ Szatmár vm — — — — — — — — — — Sz.-Németi thj. v 1 231 — 231 29 — 29 31 — 31 — — — 256 — 256 Összesen . . 7 1.670 216 1.886 144 71 215 156 77 233 1.870 1.165 3.035 791 22 810 f) Tisza-Maros szöge. Arad vm — — — : — — _ Arad thj. v. ..... . 1 275 — 275 9 — 9 9 — 9 4 4 143 . 143 Temes vm 2 816 233 449 67 87' 154 100 172 872 731 1.363 2.094 Temesvár thj. v 2 658 93 751 66 8 74 68 8 76 435 163 598 420 — 420 együtt . . 4 874 326 1.200 133 95 228 168 180 348 1.166 1.526 2.692 420 — 420 Torontál vm 1 241 17 258 6 — 6 6 6 82 83 139 139 Pancsova thj. v. . . . . . 3 571 202 773 113 85 198 135 127 862 1.329 903 2.232 — együtt . . 4 812 219 1.031 119 85 204 141 127 268 1.411 903 2.314 139 139 Összesen . . 9 1.961 545 2.506 261 180 441 318 307 626 2.581 2.429 5.010 702 — 702 g) Erdély. Kolozs vm Kolozsvár thj. v 1 239 — 239 55 — ; ■ 55 55 — 55 — 507 507 Maros-Torda vm. ..... — — — — — — — — — __ Maros-Vásárhely thj. v. . 1 297 24 321 35 5 40 47 9 .56 602 112 714 112 — 112 Összesen . . 2 536 24 560 90 S 96 102 9 111 602 112 714 619 619 h) Fiume v. és k. 1 1.434 200 1.634 567 67 624 800 67 867 12.455 1.663 14.118 142 19 161 Magyarország összesen . . 58 74.802 14.094 88.896 15281 3.395 18.676 18951 4.705 23656 267.005 72.457 339.462 55,648 6.123 60.771 II. HorT.-SzlaTonországok. — — — — — — . — — — — Magyar kor. országai ossz. 58 74.802 14.094 88.896 15.281 3.395 18.676 18.951 4,705 23.656 267.006 72.457 339.462 55.648 5.123 60.771 100 7. Tabelle. Durch die Krankenkassen geleistete Unterstützungeu im Jahre 1898, nach Municipien und Kasscnkategorien. D) Privatgeuossenschafts-Krankenkassen. •m <o c tíl CtJ ^ II a § Gyermekágyi Wochenbett- ■u. o o. So c3 G H száma — Anzahl 628 628 12.258 Tápdíjban, kórházi ellátásban, illetőleg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spitalverpflegung bzw. Wocnenbett- Untersiütziing részesített tagok száma Zahi dér unterstülzten MUglieder s cG *>"> O) to » <u ^ 15.281 4.028 19.804 történt segélyezési Anzahl esetek száma —dér Falle napok száma — dér Tagé — s G J*5 ^ cd ^ CG -O Ch l-Ct s «l G |l -H S G cd ^ tG . -o ^ *o 3 G rö % i 18.951 5.333 24.284 822.663 89.838 Azon esetek száma, melyekben — Zahi dér Falié, in iveteken pénztári tagok Kassemnitglieder családtagok Famüienmitglieder pénztári tagok és ezek család- tagjai Kassenmiiglieder und dérén Famüienmitglieder csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentgeltliche arzüiche Hilfe und unentgeltliche Medikamente erhielten *5 8 CG S b£ S (O K § 8 : JbS ■ *o G >. co bű s ,C;J cd S CG ^ :q 'O Sí Jaj -JA *0 G ^ ü a :5 3 co bo a <u 412.491 22.227 3.246 4.530 8.149 12.679 26.757 11.395 38.152 51 51 61 61 1.808 1.808 87 87 63 85 148 150 85 235 1 1 1 28 148 4 152 196 4 200 3.722 123 3.845 511 6 517 80 4 84 591 10 601 2 1 1 28 199 4 203 267 4 261 5.530 123 6.653 698 6 604 143 89 232 741 95 836 7 7 146 312 43 355 388 52 440 5.019 740 5.759 1.304 60 1.364 49 56 105 1.353 116 1.469 1 9 — — — 78 30 108 83 32 115 1.397 354 1.751 245 86 331 22 4 26 267 90 357 2 z z 13 13 17 17 346 __ 346 407 407 407 407 4 — — 53 6 59 69 8 77 698 57 755 393 63 456 — — — 393 63 456 2 8 56 67 6 73 80 6 86 1.416 88 1.498 80 6 86 — — — 80 6 86 5 — — 9 — 9 10 — 10 333 — 233 17 — 17 — ■ — — 17 — 17 2 2 56 76 6 82 90 6 96 1.639 82 1.721 97 6 103 — — — 97 6 103 _ — 57 1 58 60 1 61 1.047 86 1.133 291 11 302 113 77 190 404 88 492 6 — - — 10 — 10 14 — 14 332 — 332 1.150 — 1.150 — — — 1.150 — 1.150 7 9 9 202 599 86 685 721 99 820 10.478 1.319 11.797 3.887 226 4.113 184 137 321 4.071 363 4.434 — — — 3 — 3 3 — 3 94 — 94 151 13 164 — — — 151 13 164 1 2 3 56 24 3 27 26 3 29 637 78 715 1.129 4 1.133 41 48 89 1.170 52 1.222 — — — 18 — 18 31 — 31 463 — 463 433 — 433 — — — 433 — 433 2 2 56 45 3 48 60 3 63 1.194 78 1.272 1.713 17 1.730 41 48 89 1.754 65 1.819 5 5 35 98 75 173 129 89 218 1.635 1.046 2.681 612 377 . 989 20 24 44 632 401 1.033 2 4 4 59 304 33 337 394 50 444 4.874 678 5.553 369 27 396 387 838 1.225 756 865 1.631 3 537 537 10.338 12.829 3.306 16.135 15.842 4.367 20.209 276.336 76.496 352.832 8.394 1.583 9.976 3.236 6.350 9.586 11.630 7.932 19.563 531 531 10.297 13.133 3.339 16.472 16.236 4.417 20.653 281.210 77.174 358.384 8.763 1.609 10.372 3.623 7.188 10.811 12.386 8.797 21.183 538 538 10.388 13.276 3.417 16.693 16.425 4.509 20.934 284.039 78.298 362.337 11.088 2.003 13.091 3.684 7.260 10.944 14.772 9.263 24.035 41 41 992 143 164 307 170 222 392 2.742 4.040 6.782 225 98 , 323 — — — 225 98 323 1 — ■ — — 2 — 2 2 — 2 102 — 102 54 2 56 36 22 58 90 24 114 2 41 41 992 145 164 309 172 222 894 2.844 4.040 6.884 279 100 379 36 22 58 315 122 437 _ 1 — — — 18 — 18 18 — 18 244 — 244 333 — 333 6 16 22 339 16 355 2 2 2 35 96 73 169 106 79 185 2.125 1.222 3.347 1.982 81 2.063 33 40 73 2.015 121 2.136 3 — — — 1 — 1 1 — 1 36 — 36 200 — 200 ‘ — — — 200 — 200 — — 29 — 29 31 — 31 256 — 256 607 — 607 — — — 607 — 607 2 2 85 144 73 217 156 79 235 2.661 1.222 3.883 3.122 81 3.203 39 56 95 8.161 137 3.298 — — — 9 — 9 9 — 9 147 — 147 134 — 134 — — — 134 — 134 1 S S 56 67 95 163 100 180 280 731 1.419 2.150 155 73 227 — — — 155 72 237 2 2 2 16 66 10 76 68 10 78 855 179 1.034 715 43 758 64 41 105 779 84 863 10 10 72 133 105 238 168 190 358 1.586 1.598 3.184 870 115 985 64 41 105 934 156 1.090 4 4 112 6 4 10 6 4 10 221 112 333 338 85 347 4 12 16 326 37 363 3 5 5 140 113 90 203 135 132 267 1.329 1.043 2.372 542 466 1.008 — ~ — 542 466 1.008 9 9 252 119 94 213 141 136 277 1.55Ó 1.155 . 2.705 864 491 1.355 4 12 16 868 503 1.371 19 19 324 261 199 460 318 326 644 3.283 2.753 6.036 1.868 606 2.474 68 63 121 1.936 659 2.595 _ 1 — — — 55 — 55 55 — 55 507 — 507 290 — 290 — — — 290 — 290 — — — — — — — — — — — ' — — — — — — 2 — - — 35 5 40 47 9 56 714 112 826 86 5 91 — — — 86 5 91 — — — 90 6 95 102 9 111 1.221 112 1.333 376 5 381 — — — 376 5 381 18 18 289 667 75 642 800 85 885 12.597 1.971 14.568 1.009 219 1.328 376 532 908 1.385 751 2.136 628 628 12.258 15.281 4.023 19.804 18.951 5.333 24.284 322.653 89.838 412.491 22.227 8.246 25.473 4.530 8.149 12.679 26.757 11.395 38.152 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 25.473 Folyó szám — Lauf. Zahi Folyó szám — Lauf. Zahl 110 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. E) Összesítés. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 2* eS Átlagos taglétszám DurchschnUtticher Mitglieder stand Tápdíjas és kórházi Krankengeld und Spitalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Besiandtheil, Landestheil, Municipium s Z | 5o JS betegek száma Zahl dér Kranken esetek száma Zahl der Falié napok száma — Tagé A betegsegélyz száma Zahl dér Kran férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Erauen. együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt * zusammen I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 2 616 3C 646 150 22 172 164 23 187 2.315 350 2.665 109 — 109 Bars » 4 3.42C 35C 3.77C 780 65 845 967 67 1.034 10.183 969 11.152 557 3 560 Esztergom vm 4 3.985 24S 4.228 858 69 927 1.221 78 1.299 11.791 897 12.488 3.105 175 3.280 Hont vm 2 1.721 4b 1.769 459 9 468 501 10 511 4.245 90 4.335 797 7 804 Selm.- és Bélab. thj. v. & 775 1.377 2.152 151 517 668 168 1.226 1.396 2.541 10.909 13.450 271 75 346 együtt . . . 4 2.496 1.425 3.921 610 526 1.136 669 1.238 1.907 6.786 10.999 17.785 1.068 82 1.150 Liptó vm 2 2.500 911 3.41) 658 309 967 954 367 1.321 9.967 4.192 14.159 604 117 721 Nógrád vm 11 5.621 706 6.327 1.148 125 1.273 1.285 127 1.412 12.784 1.748 14.532 3.187 481 3.668 Nyitra » 8 7.144 790 7.934 2.002 152 2.154 2.259 169 2.428 15.842 1.590 17.432 2.703 256 2.959 Pozsony » 4 2.957 343 ' 3.300 883 102 985 1.028 129 1.157 11.516 1.167 13.683 1.080 142 1.222 Pozsony thj. v 9 10.662 4.116 14.780 3.669 1.963 4.632 3.322 3.210 5.532 59.219 27.787 87.006 11.569 2.439 14.008 együtt . . . 13 13.619 4.461 18.080 3.552 2.065 5.617 4.350 2.339 8.689 70.735 28.954 99.689 12.649 2.581 15.230 Trencsén vra 9 5.716 1.075 6.791 1.030 263 1.293 1.339 350 1.689 14.488 4.655 19.143 1.218 92 1.310 Túró ez » I 1.120 193 1.313 102 24 126 118 27 145 2.527 912 3.439 220 — 220 Zólyom » 5 9.131 647 9.778 1.497 124 1.621 1.981 196 2.177 27.663 . 2.746 30.109 2.341 211 2.552 Összesen . . . 63 55.36Í 10.831 66.199 12 387 3.744 16.131 15.307 4.981 20.288 185.081 57.812 242.893 27.761 3.998 31.759 b) Duna jobb partja. Baranya vm. . 2 2.55S 164 2.722 373 11 384 387 IS 399 6.311 152 6.463 1.036 1.036 Pécs thj. v 7 5.304 743 5.947 2.348 180 2.428 2.816 268 3.084 18.635 3.127 21.762 3.947 151 4.098 együtt . . . 9 7.762 907 8.669 2.621 191 2.812 3.203 280 8.483 24.946 3.279 28.225 4.983 151 5.134 Fejér vm. . 2 250 — 250 30 — 30 33 33 226 _ 226 319 319 Sz.-Fejérvár thj. v. . . . 5 5.007 327 5.334 999 55 1.054 1.215 60 1.275 12.545 475 13.020 2.947 144 3.091 együtt . . . 7 5.257 327 5.584 1.029 55 1.084 1.248 60 1.308 12.771 475 13.246 3.266 144 3.410 Győr vm — — — — — ___ Győr thj. v. 4 4.784 341 5.025 1.356 64 1.420 2.293 82 3.375 17.997 1.017 19.014 2.997 107 3.104 együtt . . . 4 4.784 241 5.025 1.356 64 1.420 2.293 82 2.375 17.997 1.017 19.014 2.997 107 3.104 Komárom vm 8 1.306 121 1.427 419 74 493 474 86 560 4.693 969 5.662 358 358 Komárom thj. v i 1.949 97 2.046 389 13 402 503 19 522 4.936 172 5.108 723 — 723 együtt . . . 4 3.255 218 3.473 808 87 895 977 105 1.082 9.629 1.141 10.770 1.081 — 1.081 Moson vm • . 4 2.151 194 2.345 528 64 592 592 72 664 7.516 550 8.066 2.368 32 2.400 Somogy » 6 4.961 455 5.416 789 70 859 930 91 1.021 9.208 1.026 10.234 2.455 29 2.484 Sopron » 11 3.167 1.185 4.352 677 290 967 752 314 1.060 11.436 5.762 17.198 460 33 493 Sopron thj. v 3 8.219 873 9.093 1.959 190 2.149 2.265 256 2.521 30.613 2.359 32.971 3.662 56 3.718 együtt . . . 14 11.386 2.058 13.444 2.636 480 3.116 3.017 570 3.587 42.048 8.121 50.169 4.122 89 4.211 Tolna vm 3 3.553 69 3.622 677 17 694 792 18 810 9.872 95 9.967 1.402 9 1.411 Vas » 12 9.715 1.196 10.911 1.516 367 1.883 1.834 619 2.453 22.790 7.504 30.294 3.087 2 3.089 Veszprém vm. ...... 5 3.461 2.283 5.744 570 238 808 705 272 977 6.686 3.682 10.368 3.261 92 3.353 Zala vm 6 5.469 370 5.839 978 79 1.057 1,095 101 1.196 12.412 1.858 14.270 4.156 77 4.233 Összesen . . . 74 61.754 8.318 70.072 13508 1.712 15,320 16.686 2.270 18.956 175.875 28.748 204.623 33.178 732 33.910 c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm 12 3.971 268 4.239 711 51 762 897 67 904 8.635 1.015 9.640 555 555 Baja thj. v 2 1.396 148 1.544 122 14 136 132 14 146 1.994 269 2.263 1.062 — 1.062 Szabadka thj. v 3 2.971 320 3.291 477 35 512 903 58 961 6.388 345 6.733 1.976 72 2.048 Újvidék thj. v. 2 3.576 191 3 767 1.126 47 1.173 1.513 66 1.579 11.569 873 12.442 1.986 45 2.031 Zombor thj. v 1 3.245 91 3.336 5 47 12 559 632 15 647 5.788 74 5.862 296 — 296 együtt . . . 20 15.159 1.018 16.177 2.983 159 3.142 4.077 220 4.297 34.364 2.576 36.940 5.875 117 5.992 Csongrád vm 2 1.141 136 1.277 123 5 128 134 6 140 2.040 168 2.208 451 — 451 Hódm.-Vásárh. thj. v. . . . 1 1.165 38 1.203 157 3 160 168 4 172 2-303 135 2.438 660 — 660 Szeged thj. v 11 4.892 2.173 7.064 1.681 854 2.535 2.286 1.219 3.505 20.446 13.206 33.652 2.157 120 2.277 együtt , . . 14 7.198 2.346 9.544 1.961 862 2.823 2.588 1.229 . 3.817 24.789 13.509 38.298 3.268 120 3.388 Heves vm. . 6 5.135 781 5.916 1.091 271 1.362 1.705 1.685 3.390 11.519 3.346 14.865 1.973 36 2.009 Jász-N.-K.-Szolnok vm. . . . 5 7.138 120 7.258 799 41 840 860 41 901 12.707 317 13.024 1.709 1.709 Pest-Pilis-Solt-Kis-K.» . . . IS 12.018 1.028 13.046 1.751 158 1.909 3.437 227 3.654 24.191 3.173 27.364 5.394 579 5.973 Budapest székes főváros . 64 246.586 31.030 277.616 70.053 9.130 79.173 90.654 15.023 105.677 963.960 217.248 1,181.208 251.267 18.735 270.002 Kecskemét thj. v. . . • . 2 2.657 415 3.072 408 58 526 490 73 563 6.061 1.626 7.687 1.031 41 1.072 együtt . . . 84 261.261 32.473 293.734 72.272 9.336 81.608 94.571 15.323 109.894 994.212 222.047 1,216.259 257.692 19.355 277.047 Összesen . , . 129 295.891 36.738 332.629 79.106 10.669 89.775 103.801 18.498 122.299 1,077.591 241.795 1,319.386 270.517 19.628 290.145 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vra 2 777 16 793 105 3 108 136 3 129 1.581 40 1.621 214 214 Kassa thj. v. 5 6.326 2.981 9.307 1.280 732 2.012 1.533 888 3.421 17.790 15.816 33.606 2.913 231 3.144 együtt . . . 7 7.103 2.997 10.100 1.385 735 2.120 1.659 891 2.550 19.371 15.856 35,227 3.127 231 3.358 Bereg vm. . 5 1.804 32 1.836 413 11 424 473 13 486 4.987 56 5.043 748 28 776 Borsod » ....... 3 3.753 525 4.278 865 64 929 1.221 79 1.300 9.966 562 10.528 3.074 246 3.320 Gömör » ....... 5 3.774 319 4.093 520 69 589 645 81 726 7.071 1.089 8.160 2.061 132 2.193 Sáros > 5 2.109 112 2.221 476 19 495 561 20 581 . 4.261 192 4.453 718 8 726 Szepes » ■ 11 4.831 1.263 6.094 , 1.395 248 1.643 1.763 314 2.077 18.017 4.769 22.786 835 835 Ung » 6 2.013 252 2.265 376 93 469 486 112 598 4.331 1.545 5.876 864 5 869 Zemplén vm 7 4.893 1.020 5.913 898 240 1.138 1.001 271 1.272 11.367 3.413 14.780 1.517 198 1.715 Összesen . . . 49 30.280 6.520 86.800 6.328 1.479 7.807 7.809 1.78l| 9.590 79.371 27.482 106.863 12.944 848 13.792 *58** 8 7. Tabelle. Dnrch die Krankenkassen geleistete Unterstützungen im Jahre 1898, nach Municipien und Kdssenkategorien. E) Summiruug. 111 eb| Ia Gyermekágyi Wochenbett- 0.^0 C3 G H száma — Anzahl lapaijDan, Kornazi ellátásban, illetőleg' gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spiialverpjlegung bzrv.. Wochenhett-Unterstiitzung részesített tagok száma Zahl dér unterstülzten Mitglieder s ! :§ co fco a o m történt segélyezési Anzahl esetek száma —dér Falle napok száma — dér Tagé — sí 'aj s* G 53 S 'll *0 Ö G ríj >> s? CD ti Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Falle, in welchen pénztári tagok Kassenmitglieder családtagok Familienmüglieder pénztári tagok ég ezek csaléd- tagjai Kassenmitglieder und dérén Familienmüglieder csak ingyen orvosi segélyben és Ingyen gyógyszerekben részesültek - unentgeltliche drztliche Hilfe und unentgeltliche Medikamente erhielten ■* | tG .§ G ^ ll <D M « | ‘E -I *0 s* G Ö >> § be s CD U 'E--S *o ^ G $ 1 1 21 150 23 173 164 24 188 2.424 371 2.795 205 11 216 164 171 335 369 182 551 1 44 44 950 780 109 889 967 111 1.078 10.740 1.922 12.662 2.349 177 2.526 565 639 1.204 2.914 816 3.730 2 51 51 742 858 120 978 1.221 129 1.350 14.896 1.614 16.510 3.070 567 3.637 1.100 1.223 2.323 4.170 1.790 5.960 3 4 4 55 459 13 472 501 14 515 5.042 152 5.194 775 13 788 — 775 13 788 4 187 187 5.236 151 704 855 169 1.415 1.583 2.812 16.220 19.032 578 323 801 28 359 387 606 582 1.188 191 191 5.291 610 717 1.327 669 1.429 2.098 7.854 16.372 24.226 1.353 236 1.589 28 359 387 1.381 595 1.976 29 33 239 658 338 996 954 400 1.354 10.571 4.548 15.119 986 119 1.105 38 63 101 1.024 182 1.206 5 23 23 488 1.148 148 1.296 1.285 150 1.435 15.971 2.717 18.688 1.756 203 1.959 520 372 892 2.276 575 2.851 6 41 41 885 2.002 193 2.195 2.259 210 2.469 18.545 2.731 21.276 2.083 186 2.269 609 1.122 1.731 2.692 1,308 4.000 7 17 17 365 683 119 1.002 1.028 146 1.174 12.596 1.674 14.270 731 173 904 730 491 1.221 1.461 664 2.125 8 462 464 12.960 2.669 2.425 6.094 3.322 2.674 5.996 70.788 43.186 113.974 5.694 3.307 9.001 180 179 359 5.874 3.486 9.360 479 481 13.225 3.552 2.544 6.096 4.350 2.820 7.170 83.384 44.860 128.244 6.425 3.480 9.905 910 670 1.580 7.335 4.150 11.485 40 40 943 1.030 303 1.333 1.339 390 1.729 15.706 5.690 21.396 2.903 1.156 4.059 1.667 1.237 2.904 4.570 2.393 6.963 9 10 10 355 102 34 136 118 37 155 2.747 1.267 4.014 932 181 1.113 156 320 476 1.088 501 1.589 10 26 26 571 1.497 150 1.647 1.981 222 2.203 30.004 3.528 33.532 4.627 609 5.236 897 1.727 2.624 5.524 2.336 7.860 1) 935 941 23.810 12.387 4.679 17.066 16.307 5.922 21.229 212.842 85.620 298.462 26.689 6.925 33.614 6.654 7.903 14.557 33.343 14.828 48.171 10 10 280 373 21 394 387 22 409 7.347 432 7.779 1.306 55 1.261 1.206 55 1.261 1 16 16 335 2.248 196 2.444 2.816 284 3.100 22.582 3.613 26.195 2.340 282 3.532 53 92 145 2.293 374 2.667 26 26 615 2.621 217 2.838 3.203 306 3.509 29.929 4.045 33.974 3.446 337 3.783 53 92 145 3.499 429 3.928 16 — 223 30 — 30 33 — 33 545 — 545 211 — 211 27 41 68 238 41 279 2 16 999 71 1.070 1.215 76 1.291 15.492 842 16.334 1.876 158 2.034 351 387 738 2.227 545 2.772 16 16 223 1.029 71 1.100 1.248 76 1.324 16.037 842 16.879 2.087 158 2.245 378 428 806 2.465 586 3.051 18 18 378 1.356 82 1.438 2.293 100 2.393 20.994 1.502 22.496 3.652 386 3.93S 1.743 1.707 3.450 5.395 1.993 7.388 3 18 18 378 1.356 82 1.438 2.293 100 2.393 20.994 1.502 22.496 3.652 286 3.938 1.743 1.707 3.450 5.396 1.993 7.388 4 4 116 419 78 497 474 90 564 5.051 1.085 6.136 778 34 812 47 91 138 835 125 950 4 5 5 140 389 18 407 503 24 527 5.659 312 5.971 226 21 247 311 196 507 537 217 754 9 9 256 808 96 904 977 114 1.091 10.710 1.397 12.107 1.004 55 1.059 358 287 645 1.362 342 1.704 14 14 294 528 78 606 592 86 678 9.884 876 10.760 696 37 733 516 623 1.139 1.212 660 1.872 5 11 11 288 789 81 870 930 102 1.032 11.663 1.343 13.006 3.317 285 3.602 147 642 789 3.404 927 4.391 6 108 108 2.886 677 398 1.075 752 422 1.174 11.896 8.681 20.577 692 301 993 168 109 277 860 410 1.270 7 95 96 2.638 1.959 285 2.244 2.265 352 2.617 34.274 5.053 39.327 2.020 168 2.188 208 499 707 2.228 667 2.895 203 204 5.524 2.636 683 3.319 3.017 774 3.791 46.170 13.734 59.904 2.712 469 3.181 376 608 984 3.088 1.077 4.165 8 8 152 677 25 702 792 26 818 11.274 256 11.530 3.240 88 3.328 14 28 42 3.254 116 3.370 8 128 128 3.404 1.516 495 2.011 1.834 747 2.581 25.877 10.910 36.787 3.231 508 3.739 81b 863 1.679 4.047 1.371 5.418 9 71 71 1.928 570 309 879 705 343 1.048 9.947 5.702 15.649 2.140 194 2,334 285 352 637 2.425 546 2.971 10 9 9 252 978 88 1.066 1.095 110 1.205 16.568 2.187 18.755 3.813 123 3.936 78 102 180 3.891 225 4.116 11 513 514 13.314 13.508 2.225 15.738 16.686 2.784 19.470 209.053 42.794 251.847 29.338 2.540 31.878 4.764 5.732 10.496 34.102 8.272 42.374 2 2 56 711 53 764 897 69 966 9.180 1.071 10.251 2.433 272 2.705 256 218 474 2.689 490 3.179 1 5 6 140 122 19 141 132 20 152 3.056 409 3.465 1.059 157 1.216 — — — 1.059 157 1.216 3 3 84 477 38 515 903 61 964 8.364 501 8.865 2.187 106 2.293 203 135 338 2.390 241 2.631 3 3 84 1.126 50 1.176 1.513 69 1.582 13.555 1.002 14.557 1.608 126 1.734 944 482 1.426 2.552 608 3.160 — — — 547 12 559 632 15 647 6.084 74 6.158 893 65 958 122 297 419 1.015 362 1.377 13 14 364 2.983 172 3.155 4.077 234 4.311 40.239 3.057 43.296 8.180 726 8.906 1.525 1.132 2.657 9.705 1.858 11.563 6 6 144 123 11 134 134 12 146 2.491 312 2.803 659 48 707 42 75 117 701 123 824 2 — — — 157 3 160 168 4 172 2.963 135 3.098 1.049 16 1.065 — 1.049 16 1.065 130 130 2.636 1.681 984 2.665 2.286 1.349 3.635 22.603 15.962 38.565 6.068 3.766 8.834 257 663 920 6.325 3.429 9.754 136 136 2.780 1.961 998 2.959 2.588 1.365 3.953 28.057 16.409 44.466 7.776 2.830 10.606 299 738 1.037 8.075 3.568 11.643 16 16 448 1.091 287 1.378 1.705 1.701 3.406 13.492 3.830 17,322 5.161 160 5.321 977 963 1.940 6.138 1.123 7.261 3 7 7 196 799 48 847 860 48 908 14.416 513 14.929 5.007 — 5.007 2.217 1.195 3.412 7.224 1.195 8.419 4 67 67 1.135 1.751 225 1.976 3.427 294 3.721 29.585 4.877 34.462 5.367 500 5.767 846 1.228 2.074 6.113 1.728 7.841 5 1.988 1.991 46.012 70.053 11.108 81.161 90.654 17.014 107.668 1,215.227 281.995 1,497.332 157.752 18.950 176.702 58.245 108698 166.943 215.997 127648 343.645 47 47 1.316 468 105 573 490 120 610 7.092 2.983 10.075 2.418 199 2.617 — — — 2.418 199 2.617 2.102 2.105 48.453 72.272 11.438 83.710 94.571 17.428 111.999. 1,251.904 289.855 1.541.759 165.437 19.649 185.086 59.091 109926 169.017 224.528 129575 354.103 2.274 2.278 52.241 79.106 12.943 92.049 103.801 20.776 124.577 1,348.108 313.664 1,661.772 191.561 23.365 214.926 64.109 113.954 178.063 255.670 137.319 392.989 1 1 21 105 4 109 126 4 ISO 1.795 61 1.856 512 5 517 512 5 517 1 418 418 11.548 1.280 1.150 2.430 1.533 1.306 2.839 20.703 27.595 48.298 4.468 3.307 6.775 12 42 54 4.480 2.349 6.829 419 419 11.569 1.385 1.154 2.539 1.659 1.310 2.969 22.498 27.656 50.154 4.980 2.312 7.292 12 42 54 4.992 2.354 7.34b 2 2 56 413 13 426 473 15 488 5.735 140 5.875 2.453 15 2.468 210 290 500 2.663 305 2.968 2 26 26 728 865 90 955 1.221 105 1.326 13.040 1.536 14.576 1.890 104 1.994 36 22 58 1.926 126 2.052 3 17 17 259 520 86 606 645 98 743 9.132 1.480 10.612 2.861 870 3.731 135 135 2.861 1.005 3.866 4 5 5 140 476 24 500 561 25 586 4.979 340 5.319 1.716 171 1.887 369 477 846 2.085 648 2.733 5 126 126 2.830 1.395 374 1.769 1.763 440 2.203 18.852 7.599 26.451 2.555 1.163 3.718 322 471 793 2.877 1.634 4.511 6 5 5 73 376 98 474 486 117 603 5.195 1.623 6.818 2.606 206 2.902 1.361 490 1.851 4.057 696 4.753 7 32 32 916 898 272 1.170 1.001 303 1.304 12.884 4.527 17.411 4.762 2.079 6.841 296 634 930 5.058 2.713 7.771 8 632 632 16.571 6.328 2.111 8.439 7.809 2.413 10.222 92.315 44.901 137.216 23.913 6.920 30.833 2.606 2.561 5.167 26.519 9.481 36.000 Folyó szám — Lauf. Zahl 112 7. Tábla. A betegsegélyző pénztárak által nyújtott segélyek 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. E) Összesítés. 24 c3 Átlagos taglétszám Tápdíjas és kórházi Kranhengeld und Spitalverpflegung Tápdíjas Kranken- Kórházi Spitalverpflegungs- ü Közjogi alkatrész, országrész, A betegsegélyző pénztá száma Zahl dér Krankenkassei Durchschnilüicher Mitgliederstand betegek száma Zahl dér Kranken esetek száma Zahl dér Falié napok száma — Tagé 1 a 'CtS N V) 'O >> O ti* törvényhatóság Staatsrechtlicher tíestandtheil, Landesiheíl, Municipium nő weiblich együtt zusammen férfi mdnnlich nő weiblich 1 együtt zusammen férfiaknál j bei Mdnnern nőknél bei Frauen j együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frautn együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen 4 e) Tisza bal partja. 6 5.230 120 5.350 763 36 799 935 57 992 9.767 927 10.694 2.117 2.117 2 3 1.020 5 1.022 221 — 221 247 — 247 1.974 — 1.974 694 — 694 N.-Várad thj. v. 4 8.244 640 8.884 1.952 204 2.156 2.330 249 2-579 20.176 2.037 22.213 10.075 108 10.183 együtt . . . 7 9.264 642 9.906 2.173 204 2.377 2.577 249 2.826 22.150 2.037 24.187 10.769 108 10.877 3 Hajdú Debreczen thj. v 6 5.452 1.678 7.130 890 711 1.601 1044 1.168 2.212 12.808 7.502 20.310 4.367 358 4.535 együtt . . . 6 5.452 1.678 7.130 890 711 1.601 1.044 1.168 2.212 12.808 7.502 20.310 4.267 258 4,525 4 Máramaros vm 3 2.303 40 2.343 689 3 692 801 3 804 8.192 128 S.320 778 26 804 5 2 2.259 9 2.268 154 — 154 154 — 154 1.244 — 1.244 545 — 545 6 4 1.819 54 1.873 313 11 324 387 23 410 3.658 89 3.747 778 7 785 Sz.-Németi thj. v 3 2.247 38 3.285 832 23 855 878 29 907 7.787 358 8.145 1715 — 1.715 együtt . . . 7 4.066 92 4.158 1.145 34 1.179 1.265 52 1.317 11.445 447 11.892 2.493 7 2.500 7 Szilágy vm i 1.071 69 1.140 102 4 106 130 e 136 696 31 727 354 14 368 8 Ugocsa » — — — — — — — — — ’ ‘ Összesen . . . 32 29.645 2.650 32.295 5 916 992 6.908 6.906 1.636 8.441 66.302 11.072 77.374 21323 413 21.736 1 f) Tisza-Maros szöge. 5 2.160 59 2.219 485 11 496 SÍI 14 625 5.147 172 5.319 991 991 Arad thj. v. ..... . együtt . . . .? 8.138 886 9.024 2.741 276 3.017 3.015 351 3.366 29.108 4.276 33.384 5.928 491 6.419 6 10.298 945 11.243 3.226 287 3.513 3.626 365 3.991 34.255 4.448 38.703 6.919 491 7.410 2 2 2.273 277 2.550 215 13 228 247 14 261 3.458 209 3.667 1.207 46 1.253 3 Krassó-Szörény vm Temes vm Temesvár thj. v. 8 3.436 182 3.618 615 20 635 811 27 838 11.338 555 11.893 1.576 10 1.586 4 6 1.817 436 2.243 366 132 498 468 223 691 4.515 2.067 6-583 352 — 352 8 7.411 2.475 9.886 1.262 1.086 2.348 1.516 1.797 3.313 15.719 27.337 43.056 2.666 189 2.855 í 2.875 316 3.191 551 63 614 633 77 709 8.678 1283 9.961 716 — 716 együtt . . . 15 12.103 3.217 15.320 2.179 1.281 3.460 2.616 2.097 4.713 28.912 30.687 59.599 3.734 189 3.923 5 8 6.774 296 7.070 1.725 76 1.801 1.993 84 2.076 17.400 1.061 18.461 2.069 36 2.105 Pancsova thj. v 5 2.073 338 2.411 368 141 509 429 188 617 4.371 1.784 6.155 610 — 610 együtt . . . Összesen . . . 13 8.847 634 9.481 2.093 217 2.310 2.421 272 2.693 21.771 2.843 24.616 2.679 36 2.715 44 36,957 5.255 42.212 8.328 1.818 10.146 9.721 2.775 12.496 99.734 38.744 138.478 16.115 772 16.887 1 g) Erdély. 4 1.261 13 1.274 148 1 149 253 2 255 2.198 21 2.219 439 439 2 4 1.463 100 1.563 437 14 451 526 15 541 4.155 142 4.297 1.796 35 1.831 3 2 4.546 810 5.356 1.288 229 1.517 1.577 288 1.865 16.322 3.348 19.670 2.501 69 2.570 4 2 959 32 991 196 1 197 221 1 222 1.332 20 1.352 1.147 — 1.147 5 F ogaras > 3 1.077 244 1.321 295 47 342 369 56 425 3.515 537 4.052 1.124 143 1.267 6 4 2.014 194 2.208 376 37 413 715 46 761 3.464 871 4.335 3.677 63 3.740 7 Hunyad » 3 2.411 109 2.520 519 12 531 1.049 32 1.081 3.527 226 3.753 3.558 — 3.558 8 Kis-Küküllő » — — — — — — — 116 9 1 611 21 633 173 — 173 217 — 217 2.957 — 2.957 116 — Kolozsvár thj. együtt . . . 3 3.109 1.135 4.244 1.398 458 1.856 1.485 511 1.996 13.404 6.426 18.830 5.226 342 5.468 4 3.720 1.156 4.876 1.571 458 2.029 1.702 511 2.213 15.361 6.426 21.787 5.342 242 5.584 10 Maros-Torda vm M.-Vásárhely thj. v. . . . együtt . . . 2 3.017 99 3.116 .567 15 582 606 19 635 7.639 256 7.885 2.611 54 3.665 2 3.017 99 3.116 567 15 582 606 19 625 7.629 256 7.885 2.611 54 2.665 11 Nagy-Küküllő vm 1 1.796 109 1.905 538 26 564 795 34 829 8.800 552 9.352 1.922 136 2.058 12 2 4.291 718 5.009 595 373 968 751 415 1.166 13.312 2.107 15.419 6.296 726 7.022 13 3 2.372 102 2.474 273 3 276 326 3 329 3.524 84 3.608 1.598 23 1.598 14 Torda-Aranyos * .... Udvarhely » .... 1 1.282 62 1.344 306 12 318 375 16 391 4.501 203 4 704 595 618 15 1 972 97 1.069 123 13 136 136 17 153 1.405 438 1.843 1.641 — 1.641 Összesen . . . 36 31.181 3.845 35.026 7 232 1241 8.473 9.401 1.455 10,856 89.046 15.231 104.276 34.247 1.491 35.738 h) Fiume v. és kér. . . Magyarország összesen . . 4 6.661 3.121 9.772 3.164 1.956 5.109 3.721 2.038 5.759 41.952 31.226 73.178 4.588 1.905 6.493 431 547.727 77.278 625.005 135.959 23,610 169.569 173.352 36.333 208.685 1,814.951 452.110 2,267.061 420.673 29.787 450.460 1 II. Horv. Szlayonországok. Belovár-Kőros vm 1 2.010 8 2.018 770 1 780 1.115 6 1.121 3.020 256 3.276 3.255 38 3.293 2 1 9 248 257 3 80 83 3 80 83 7 — 7 28 315 343 3 1 2.384 462 2.846 1.298 213 1.511 1.323 220 1.543 17.323 4.328 21.651 1.G40 253 1.893 4 Pozsega vm 3 2.078 66 2.144 711 18 729 763 22 785 4.992 46 5.038 5.040 554 5.594 5 5 4.868 419 5.287 2.231 58 2.389 2.360 70 2.430 12.708 439 13.147 16.802 1.154 17.956 Zimony thj. v 1 1.497 80 1.577 443 17 460 517 21 538 5.15 5 174 5.329 2.739 48 2.787 együtt . . . 6 6.365 499 6.864 2.674 75 2.749 2.877 91 2.968 17.863 613 18.476 19.541 1.202 20.743 G Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — 765 Varazsd thj. v 1 1.891 144 2.035 43 12 55 43 12 55 6.375 335 6 710 675 90 együtt . . . 1 1.891 144 2.035 43 12 56 43 12 55 6.375 335 6.710 675 90 765 7 3 3.674 56 2.730 1.980 8 1.988 2-000 8 3.008 7.292 52 7.344 3.916 79 3.995 Eszék thj. v. 2 4.955 498 5.453 2.159 315 2.474 3.446 399 3.845 34.510 3.117 27.627 5.439 745 6.184 együtt . . . Zágráb vm Zágráb thj. v 4 7.629 554 8.183 4.139 323 4.462 5.446 407 5.853 31.802 3.169 34.971 9.355 824 10.179 8 3 2.644 757 3.401 1.733 296 3.028 1.800 359 2.159 5.213 1.362 6.475 8.149 2.724 10.873 2 9.239 1.946 11.185 3.382 780 4.162 3.393 1.661 5.053 43.637 9.141 52.778 19.408 5.511 34.919 együtt . 5 11.883 2.703 14.586 5.114 1.076 6.190 5.192 2.020 7.212 48.850 10.403 59.253 27.557 8.235 35.792 Összesen . . . 22 34.249 4.684 38.933 14.761 1.798 16.659 16.762 2.858 19.620 130.282 19.150 149.382 67.091 11.511 78-602 Magyar kor. országai ossz. 453 581.976l 81.962 663.938 150.720 25.408 176.128 190.114 88.191 238.305 1,945.183 471.260 2,416,443 487.764 41.298 529.062 j------------—r-=---------------------------,-----------------—------------------------- -- -------------- ■— ---------------- —-------------------------------------------------------------------------- ----------------i------------------------------—----------------------------rpt —------------------------------------P----------—PT —-------------------------------------------- ----- ---------------7— 113 " 7. Tabelle. Darch die Krankenkassen geleistete Unterstützungen im E) Summirung. Jdhre 1898, nach Municipien und Kassenkategorien. Gyermekágyasnők WÖchnerinen Gyermekágyi Wochenbeii- Tápdíjban, kórházi ellátásban, illetőleg gyermekágyi segélyben Krankengeld, Spitalverpjlegung bziv. Wochenbeii-Unterstiitzung Azon esetek száma, melyekben — Zahl dér Fülle in welchen 1 Folyó szám — Lauf. Zahl részesített tagok száma Zahl dér unlerstutzien Miiglieder történt segélyezési — Anzahl pénztári tagok Kassenmitglieder családtagok Fa milienmitglieder pénztári tagok és ezek család- tagjai Kassenmitglieder und dérén Familienmitylieder esetek Füllé napok Tagé esetek száma — dér Falle napok száma — dér Tagé csak ingyen orvosi segélyben és ingyen gyógyszerekben részesültek nur unentgeltliche arztliche Hiífe und unenigeltliche Medikamente erhielten férfi mdnnlich •§ G £ együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiaknál bei Mdnnern nőknél bei Frauen együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen férfiak mdnnlich nők weiblich együtt zusammen száma — Anzdhl 4 4 112 763 40 803 935 61 996 11.884 1.039 12.923 3.715 95 3.810 3.715 95 3.810 i — —J— 221 — 231 247 — 247 2.668 — 2.668 1.055 — 1.055 195 74 369 1.250 74 1.324 2 22 22 576 1.952 226 3.178 3.330 271 2.601 30.251 2.721 32.972 6.063 477 6.540 1.063 1.933 2.996 7.136 2.410 9536 22 22 576 2.173 226 2.399 2.577 271 2.848 32.919 2.721 35.640 7.118 477 7.595 1.258 2.007 3.265 8.376 2.484 10.860 143 143 3.9S3 890 854 1.744 1.044 1.311 2.35 5 17.075 11.743 28.818 4.585 859 5.444 33 40 73 4.618 899 5.517 3 143 143 3.983 890 854 1.744 1.044 1.311 2.355 17.075 11.743 28.818 4.585 859 5.444 33 40 ‘ 73 4.618 899 5.517 689 3 692 801 3 804 8.970 154 9.124 1.931 15 1.946 266 469 735 2.197 484 2.681 4 — j — 154 — 154 154 — 154 1.789 — 1.789 2.381 1 2.382 — — — 2.381 1 ■2 382 5 7 1 14 313 12 325 387 24 411 4.436 110 4.546 2.520 61 3.581 119 121 240 2.639 182 2.821 (. 3 3 48 832 26 858 878 32 910 9.502 406 9.908 4.555 2b 4.583 324 133 357 4.779 161 4.940 4 4 62 1.145 38 1.183 1.265 56 1.321 13.938 516 14.454 7.075 89 7.164 343 254 597 7.418 343 7.761 1 1 28 102 107 130 7 137 1.050 73 1.123 969 128 1.097 — — — 969 128 1.097 7 — — — — — — _ — — — — — _ — — — — — — — 8 174 174 4.761 5.916 1.166 7.082 6.906 1.709 8.615 87.625 16.246 103.871 27.774 1.664 29,438 1.900 2.770 4.670 29.674 4.434 34.108 5 6 83 485 16 501 611 30 631 6.138 255 6.393 1.694 107 1.S01 95 580 675 1.789 687 2.476 1 34 24 661 2.741 300 3.041 3.015 375 3.390 35.036 5.428 40.464 3.852 432 4 284 3.5S9 375 2.964 6.441 807 7.248 29 30 744 3.226 316 3.542 3.626 395 4.021 41.174 5.683 46.857 5.546 53P 6 085 2.684 955 3.639 8.230 1,494 9.724 7 7 67 215 2C 235 247 21 268 4.665 322 4.987 1.306 67 1.373 39 95 134 .1.345 162 1.507 2 7 7 143 615 27 642 811 34 845 12.014 708 13.622 1.594 72 1.666 331 284 615 1.925 356 2.281 3 26 26 488 366 15 6 524 468 249 717 4.867 2.555 7.422 1.495 281 1776 17 37 44 1.512 308 1.820 4 363 364 6.999 1.262 1.349 2.611 1.516 2 061 3.577 18.385 34.525 53 910 3.147 5.350 8.497 309 138 447 3.456 5.488 8.944 7 7 196 551 70 621 632 84 716 9.394 1.479 10.873 1.317 185 1.502 16 11 27 1.333 196 1.529 . 296 297 7.683 2.179 1.577 3.756 2.616 2.391 5.010 32.646 38.559 71.205 5.959 5.816 11.775 342 176 518 6.301 5.992 12.293 7 7 196 1.725 83 1.808 1.992 91 2.083 19.469 1.393 20.762 3.900 227 4.127 1086 1.172 2.258 4.986 1.399 6.385 5 11 11 308 3 68 152 520 429 199 628 4.981 2.092 7.073 1.372 666 2.038 — — — 1.372 666 2.038 18 18 504 2.093 235 2.328 2.421 290 2.711 24.450 3.385 27.835 5.272 893 6.165 1.086 1.172 2.258 6.358 2.065 8.423 357 359 9.141 8.328 2.175 10503 9.721 3.134 12.855 115.849 48.657 164.506 19.677 7.387 27.061 4.482 2.682 7.164 24159 10.069 34.228 148 1 149 253 2 255 2.637 21 2.658 662 3 665 1 1 663 3 666 1 5 5 140 437 19 456 526 20 546 5.951 317 6.268 1.228 62 1.290 70 188 258 1.298 250 1.543 2 36 36 1.015 1.28S 265 1.553 1.577 324 1.901 18.823 4.432 23.255 3.182 683 3.865 587 1.014 1.601 3.769 1.697 5.466 3 1 1 28 196 2 198 221 2 223 2.479 48 2.527 364 13 377 167 50 217 531 63 594 4 . 295 47 342 369 56 425 4.639 680 5.319 480 110 590 305 388 693 785 498 1,283 5 4 4 107 376 41 417 715 50 765 7.141 1.041 8.182 1.396 384 1.780 438 1.048 1.486 1.834 1.432 3.266 6 1 1 28 519 13 532 1.049 33 1.082 7.085 254 7.339 265 47 312 24 18 42 289 65 354 7 g 173 173 217 217 3.073 3.073 226 11 237 157 311 468 383 322 705 9 168 168 4.564 1.398 626 2.024 1.485 679 2.164 17.630 11.232 38.862 2.152 2.076 4.230 301 213 514 2.453 2.291 4.744 168 168 4.564 1.571 626 2.197 1.702 679 2.381 20.703 11.232 31,935 2.378 2.089 4.467 458 524 982 2.836 2.G13 5.449 10 2 2 56 567 17 584 606 21 627 10.240 366 10.606 2.533 97 2.630 312 766 1.078 2.845 863 3.708 2 2 56 567 17 584 606 21 C27 10.240 366 10.606 2.533 97 2.630 312 766 1.078 2.845 863 3.708 2 2 56 538 28 566 795 36 831 10.722 744 11.466 475 25 500 — — — 475 25 500 11 7 149 595 380 975 751 422 1.173 19.608 2.982 22.590 3.411 257 3.668 488 559 1.047 3.899 816 4.715 12 273 3 276 326 3 329 5.122 84 5.206 2.039 636 2.675 600 507 1.107 2.639 1.143 3.782 13 306 12 318 375 16 301 5.096 226. 5.322 1.017 48 1.065 — — — 1.017 48 1.065 14 12 12 168 123 25 148 136 29 165 3.046 606 3.652 375 77 452 — — 375 77 452 15 238 238 6.311 7.232 1.479 8.711 9.401 1.693 11.094 123 292 23.033 146 325 19.805 4.531 24.336 3.450 5,062 8.512 23.256 9.593 32.848 327 327 8.941 8154 2.282 5.436 3.721 2.365 6.086 46.540 42.072 88.612 3.900 7.565 11.465 376 532 908 4.276 8.097 12.373 5450 5.463 135.090 135,959 29.060 165.019 173352 40.796 214,148 2,235.624 616.987 2,852.611 342.657 60.897 403.554 88.341 141.196 229.537 430.998 202.093 633.091 1 1 28 779 2 781 1.115 7 1.122 6.275 322 6.597 702 _ 702 702 — 702 1 2 2 60 3 82 85 3 82 85 35 375 410 4 425 429 1 30 31 5 455 460 2 22 22 588 1.298 235 1.533 1.323 242 1.565 18.963 5.169 24.132 645 193 838 568 3 571 1.213 196 1.409 3 711 18 729 763 22 785 10.032 600 10.632 1.127 45 1.172 135 316 451 1.262 361 1.623 4 23 23 284 2.231 81 2.312 2.360 93 2.453 29.510 1.877 31.387 4.443 430 4.873 1.032 2.439 3.471 5.475 2.869 8.344 5 1 1 27 443 18 401 517 22 539 7.894 249 8.143 1.617 56 1.673 48 107 155 1.665 163 1.828 24 24 311 2.674 99 2.773 2.877 115 2.992 37.404 2.126 39.530 6.060 486 6.546 1.080 2.546 3.626 7.140 3.032 10.172 6 39 29 350 43 41 84 43 41 84 7.050 675 7.725 119 176 395 — 2 2 119 178 297 29 29 250 43 41 84 43 41 84 7.050 675 7.725 119 176 295 — 2 2 119 178 297 1.980 8 1.988 2.000 8 3-008 11.208 131 11.339 2.085 135 2-220 536 72 608 3.621 207 2-838 7 121 121 2.724 2.159 436 2.595 3.446 530 3.966 39.949 6.586 36.535 8.477 816 9.293 — — — 8.477 816 9.293 121 121 2.724 4.139 444 4.583 5.446 528 5.974 41.157 6.717 47.874 10.562 951 11.513 536 72 608 11.098 1.023 12.121 9 9 336 1.732 305 3.037 1.800 368 2.168 13.363 4.322 17.684 595 135 730 47 67 114 642 202 844 8 197 197 5.516 3.383 977 4.359 3.392 1.858 5.250 63-045 20.168 83.213 8.393 6.665 15.058 138 383 421 8.531 6.948 15-479 206 206 5.852 5.114 1.282 6.396 5.192 2.226 7.418 76.407 24.490 100.897 8.988 6.800 15.788 185 350 535 9.173 7.150 16.323 40R 405 9.813 14.761 2.203 16.964 16.762 3.263 20.025 197.323 40.474 237.797 28.207 9.076 37.283 2.505 3.319 5.824 30.712 12.395 48.107 5.855 5.868 144.903 150.720 31.263 181.983 190.114 44.059 234.173 2,432.947 657.461 3,090.408 370.864 69.973 440.837 90.846j 144.515 235.361 461.710 214.488 676.198 15 114 8. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tiszti és szolgaszemélyzete és ezek díjazása 1898-ban törvényhat íságonkint és a pénztárak jellege szerint. A) Kerületi betegsegélyző pénztárak. tsl Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrecktlicher Bestandtheilj Landcstheil, Municipium Díjtalanul muKOuo us/.lviscíok, száma, és pedig Zahl dér unentgelílich wirltenden Funklionare, u. zwar Díjazott tisztviselők, és pedig Gezahlle Beamlen, und zwar Az összes tisztviselők Bizalmi férfiak Ver- trauens- mdnner Beteg- látogatók és szolgák Kranken- besucher . und Diener Az összes pénztári alkalmazottak ti "ti ti <> 5 > M 51 •O ft; " ts « 5 V(U 3 ú U o sO ~ C g -g ttj elnökök Vor- s tünde igazgatók Direkto- rén titkárok Sekreiare pénztár- nokok Kassiere ellenőrök, könyve- lők és .számtisztek Koriról! őre, Jmchh altér und lUeJinunytoffi*. díjnokok Diurnisten Sdmmtliche Beamlen •Sdmmtliche Kassen- Angestellte I Folyó szám - § :0 X, ói —* ti í ál C £ C3 jfCÍ w, !C p is ■a r. x •*! 5 00 O £ ~ 'C3 SS j Cu<J pH ti o 1 a> £ N íj CO C/j « » 11 ó « 5 >. h •S § |§|f i| 2 s o — •* B £ -B ,r ;3 i „ ls?S 33 g p a 3 |» n a <U ti >)C k jr* ‘Ci A- O g o ^ •5*3* m 3 S Q 03 tu cd h Ilii ti r2 § g —H o ,.s* -* ejS s « '«s y 03 -<S PlC k C 5 Aí sS:| s SI&S ■r R-’S » ^ ** sí ® e ® a •2 fi g S r«g ü c » - —H O «1 "SÍI cuS 49 s N -is . 8 S-g-S- 1£is| S s S?A dS B ^ •S íí o> = £»CJ-S - d s '2.Q £ H- <3 es-8 e 2°Oi» o ‘ S cd S '<d li cn ^ » 5 Ilii sl h-,g CÖrSi B 8 'Cd ** N S- 10 ^ » S iSs| o C agSM ■s 2* * I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 2 3 4 Árva vm . Bars » Esztergom vm. . . . Hont vm Selm.-ésBélab.thj. v. 1 2 1 1 2 1 1 « — — — 1 4 1 a s — — i 450 i i 7 600 1.600 1.300 1 2 1 7 7 14 1.300 1.600 600 800 1 3 7 7 400 1.300 600 600 480 3 10 4 7 4 414 3.200 3.650 2.880 1.400 45 13 10 7 676 711 427 1 2 1 7 7 600 528 600 336 800 4 57 18 IS 6 1’.014 4.404 4.961 3.643 1.700 együtt . . 2 2 — — — — 4 - — — — 1 1.200 2 1.400 2 1.200 2 480 11 4.280 11 427 2 636 24 5.343 5 6 7 8 Liptó vm Nógrád vm Nyitra » .... Pozsony » .... Pozsony thj. v. . . "T 2 4 1 1 2 3 7 1 i — — — 2 4 8 a a — — — — 2 3 1 2.320 3.200 1Á00 3.64 0 1 2 4 7 7 576 1.300 5.080 1.200 720 1 1 2 8 1.460 400 1.800 11.480 1 7 5 552 511 1.728 4 10 17 14 2.036 4.572 10.080 3.111 17.568 8 24 24 27 3.380 976 1.898 1 3 8 7 4 360 600 1.524 700 4.680 5 21 49 30 45 2.396 5.172 14.984 4.727 33.546 együtt . . 2 2 — — — — 4 — — — — 2 5.040 2 1.920 8 11.480 3 2.239 19 20.679 51 2.214 5 5.380 75 28.273 9 10 11 Trenosén vm Turóoz » . . . . Zólyom » . . . . 1 1 1 1 1 1 - — — - 2 2 2 i 400 — — 1 1 600 1.200 2 1 1.480 500 2 5 1.960 2.140 1 84 8 4 8 3.924 1.100 3.340 84 3 72 100 160 621 2 2 820 186 760 94 9 83 4.844 1.446 4.721 Összesen . . 18 16 i — — — 34 i 400 1 450 12 15.760 18 15.170 25 22.140 7 8.355 98 57.275 311 8.289 30 11.994 439 77.558 h) Duna jobb partja. 1 Baranya vm Pécs thj. v. . . . . 7 ' 1 i — — — 5 í 200 — . — — 7 7 1.300 1.400 7 9 1.000 1.410 I — 5 6 2.400 2.840 63 16 699 977 7 3 680 1.067 67 25 3.709 4.824' egyült . . 1 1 i — — — 3 i 200 - — — — 2 2.600 3 2.440 — — 9 5.240 79 1.546 4 1.747 92 8.533 2 Fejér vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ’ Sz;-Fejérvár thj. v. 1 1 — — — — a - — - — 7 480 7 1.200 9 2.400 — 6 4.080 4 1.260 7 840 77 6.180. együtt . . 1 1 — — — — 2 — — - — 1 480 1 1.200 2 2.400 — — 6 4.080 4 1.260 1 840 11 6.180 3 Győr vm Győr thj. v. ... 1 1 — — — — a — — — — 7 3.060 — 7 1.400 - 4 3.460 5 145 7 720 70 4.325 együtt . . 1 1 — ~ — — 2 — — — — 1 2.060 — — 1 1.400 — — 4 3.460 5 145 1 720 10 4.325 4 Komárom vm Komárom thj. v. — — ~ — — — — i 300 — — 7 1.600 7 1.200 — - — 5 3.100 — — 7 400 4 9.500 együtt . . — — — — — — — i 300 — — 1 1.600 1 1.200 — — — — 3 3,100 — — 1 400 4 3.500 5 6 7 Moson vm. . • . . . Somogy » Sopron » 1 1 1 — — — — 2 1 — - 1 1 1.400 2.000 1 1 500 208 I 1 1.400 1.120 — — 5 4 3.300 3.328 44 — 1 1 72 600 50 5 3.372 3.928 Sopron thj. v. . . ~ 1 — — — — 1 i 288 — — 7 3.000 7 2.000 9 3.700 7 730 7 7.718 13 1.176 9 1.993 99 10.886, együtt . . — 1 — — — — 1 i 288 — — 1 2.000 1 2.000 2 2.700 1 730 7 7.718 13 1.176 2 1.992 22 10.886 8 9 10 11 Tolna vm Vas » Veszprém vm. . . . Zala vm 1 1 1 2 3 1 — — ' — — 2 2 4 1 2 1 1 300 240 360 i 1.000 1 2 2 1 800 2.800 2.200 1.400 1 2 2 1.200 2.200 2.040 1 2 2 1 1.600 2.400 2.000 1.000 1 1 720 144 5 9 12 7 3.600 6.220 6.784 5.800 82 30 2) 22 2.506 1.626 822 682 1 3 2 2 672 1.080 1.240 864 88 42 35 31 6.778 8.928 8.846 7.346 Összesen . . 7 12 i — — — 20 7 1.688 1 1.000 12 16.740 12 13.148 16 18.460 3 1.594 71 52.630 300 9.763 19 10.227 390 72.620 c) Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog vm. . . Baja thj. v. ... Szabadka thj. v. Újvidék thj. v. . . Zombor thj. v. . . 1 1 1 1 1 7 1 1 1 1 — — — — a a a a a — — l 1.700 7 360 7 7 7 7 7 720 1.400 1.200 1.440 1.400 1 1 2 1 1.720 1.200 1.100 2.800 1.000 7 720 5 4 6 6 2.440 2.600 2.300 5.940 3.480 12 20 28 336 303 1.060 7 7 9 9 9 300 560 1.200 1.395 528 12 18 28 37 3.076 3.160 3.500 7.638 5.06S\ együtt . . 5 5 — — — — 10 - — i 1.700 1 360 5 6.160 7 7.820 1 720 25 16.760 66 1.699 9 3.983 100 22.442 2 Csongrád vm. .... Hódm.-Vásárh. thj. v. Szeged thj. v. . . 7 1 1 1 1 1 — — E a a a - — - — 7 130 7 7 7 400 1.600 3.100 7 7 7 400 1.200 1.400 — — 5 4 4 920 2.800 3.500 2 5 100 560 1 1 2 320 520 1.680 11 1.340 3.330 5.680 együtt. . 3 3 — — — — 0 — — — — 1 120 3 4.100 3 3.000 — — 13 7.220 7 600 4 2.520 24 10.340 3 4 5 Heves vm Jász-N.-K.-Szolnok vm Post-Pilis-Solt-Kis-K. » Budapest székes főv. Kecskemét thj. v. . 2 2 7 1 1 2 2 a a i i i i 1 — — 4 4 4 4 4 1 200 i 200 2 2 7 7 3.800 2.900 300 8.000 2 2 1 1 3.400 2.760 3.200 1.380 1 3 2 27 3 240 3.700 1.740 48.190 1.460 7 8 360 8.760 10 9 77 47 7 7.640 6.600 5.360 62.150 2.840 24 10 7 16 381 600 50 27 2 9 70 7 1.680 880 648 15.100 600 61 21 13 52 24 9.701 8.080 6.008 77.300 9.440 együtt , . 3 5 3 1 — — 12 1 200 — — 2 2.300 4 7.340 31 51.390 9 9.120 59 70.350 17 50 13 16.348 89 86.748 Összesen . . 15 17 3 1 — — 36 1 200 2 1.900 8 9.480 14 21.000 45 66.150 10 9.840 116 108.570 124 3.330 55 25.411 295 137.311 d) Tisza jobb partja. 1 Abauj-Torna vm. . . Kassa thj. v. , . . i i 7 1 — — — — a a — — 7 600 7 7 800 1.800 7 7 800 1.300 — — 4 5 1.600 3.700 70 15 332 389 7 9 144 780 75 32 2.076 4.869 együtt . . 2 2 — — — — 4 — — — — 1 600 2 2.600 2 2.100 — — 9 5.300 85 721 3 924 97 6.945 2 3 4 5 6 7 8 Bereg vm Borsod » Gömör » Sáros » Szepes » Ung » Zemplén vm.- .... 2 1 2 1 3 1 2 1 1 2 2 2 1 2 1 — — • i 4 2 4 3 6 2 4 — | — — 1 2 2 1.400 1.600 700 1 1 2 2 1 2 720 1.980 1.800 1.500 880 1.200 1 2 2 2 1 3 1.200 1.944 1.500 950 1Í200 2.960 1 30 6 5 8 5 12 4 11 1.920 3.924 3.300 1.430 4.050 2.080 4.860 4 10 25 2 22 6 1.132 232 140 842 222 2 1 2 1 4 1 2 408 840 600 192 360 120 600 12 . 16 35 8 38 11 13 2.328 5.896 4.132 1.762 5.252 2.422 5.460 Összesen . . 11 18 1 — — i 29 — — — — 6 4.300 11 10.680 13 11.854 1 30 60 26.864 154 3.289 16 4.014 230 34.197 115 8. Tahelle. Beamten- und Dienstpersonal dér Krankenkassen und Entlohnung derselhen ini Jahre 1898 nach Municipien und Kassenkategorien. A) Bezirks-Krankmkassen. 1 Folyó szám — Lauf. Zahl Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheü, Landestheil, Municipium Díjtalanul muKouo tisztviselők száma, és pedig Zahl dér nnentgcltlich tcirlcenden Funktionare, u. zwar Díjazott tisztviselők, és Gezahlte Beamten, und pedig zwar Az összes tisztviselők Sdmmtliche Beamten Bizalmi férfiak Ver- tranens- manner Beteg- látogatók és szolgák Kranken- besucher und Diener Az összes pénztári alkalmazottak Sammtliche Kassen- 1 Angestellte P delnők Vorsland-Stellver treter 12 J I ll JfC 1 *iwn| pénztárnok Kassier ellenőr és könyvelő Kontrollor und Duchhalter összesen zusammen elnökök Vor- stdnde igazgatók Direkto- rén titkárok Sekretare pénztár- nokok Kassiere ellenőrök, könyve- lők és számtisztek Kontrőllore, Duchhalter und Rechnungsoffiz. díjnokok Diurnisten ll 5 í 4 * g I S Isi* =5 5 § || 2 e ! i & 1 lBt! B ll s i 5*3* C4 C Q évi illetménye koronákban fahresgebühren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Ta hresg ebühren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban fahresgebühren in Kronen 1 i évi illetménye koronákban Jah resgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen 1 szama Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jaresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen e) Tisza bal partja. 1 Békés vm 1 i — — — i 3 — — — — 1 1.800 i 480 — — _ — 5 2.280 25 6 1.140 36 3.420 2 Bihar » — — — - — — — — - — — — — — — — — _ - _ N.-Várad thj. v. — - — — — 7 7 400 - — 7 3.000 7 600 5 3.700 7 730 8 8.430 32 2.079 4 971 44 11.480 együtt . . . — i — — — — 1 1 400 — — 1 3.000 1 600 3 3.700 1 730 8 ■ 8.430 32 2.079 4 971 44 11.480 3 Hajdú vm Debreozen thj. v. . ; — — — — 3 — — - — 7 600 7 1.800 5 3.800 - — 6 5.300 16 719 3 8.372 35 8.39l\ együtt . . . i i — — — 2 — - — — 1 600 1 1.800 2 2.800 - — 6 5.203 16 719 3 2.372 25 8.291 4 Máramaros vm. . . . i i - — — — 2 — — — — 1 360 1 960 1 360 5 1.680 6 1 960 12 2.640 5 Szabolcs » ... — i — - — — 1 1 200 — 1 1.200 1 800 1 800 — — 5 3.000 18 — 1 480 24 3.480 6 Szatmár » ... 7 / — — — — 3 - — — — 7 600 7 1.100 7 1.100 — — 5 2.800 13 -r— 3 1.000 19 3.800 Sz.-Németi thj. v. . 7 i — — — — £ — — — — 7 617 7 1.200 7 1.600 - — 5 3.417 9 614 1 600 15 4.631 együtt . . . 2 2 — - — — 4 — - — 2 1.217 2 2.300 2 2.700 — 10 6.217 21 614 3 1.600 34 8.431 7 Szilágy vm, 1 ' 1 - — — — 2 — — — — — — 1 800 i 1.200 1 120 5 2.120 6 306 1 432 12 2.858 8 Ugocsa — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — Összesen . . . 6 8 - — - 1 16 2 600 — — 7 8.177 8 7.740 10 11.660 2 850 44 28.927 124 3.718 19 7.955 187 40.600 f) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm — 7 — - — — 7 7 400 - — — — 7 300 7 1.440 — — 4 2.040 16 — 7 60 21 3.100 Arad thj. v. ... 7 7 — — — — 3 - — — — — — 7 1.840 2 2.760 — — 5 4.600 5 564 7 730 11 5.884 együtt . . . 1 2 — — — — 3 1 400 - — — — o 2.010 3 4.200 — 9 6.640 21 564 2 780 32 7.984 2 Csanád vm. ..... 1 1 — — — - 2 — — — — — — i 1.680 1 400 _ — 4 2.080 20 1 540 25 2.620 3 4 Krassó-Szörény vm. . 1 1 — — — — 2 1 300 — — 1 200 2 1.440 2 1.600 — — 8 3.540 4 648 3 1.392 15 5.580 Temesvár'.thj. v. 7 7 — — — — 3 — — — — 7 3.400 7 960 7 1.680 5 5.040 53 • r 3 1.464 60 6.504 Versecz thj. v. . . 7 7 - — — - 3 - — — — 7 1.300 7 800 — — — — 4 2.0G0 16 — 7 730 21 2.720 együtt . . . 2 2 — — — — 4 - — — 2 3.600 2 1.760 1 1.680 - — 9 7.040 69 — 3 2.184 81 9.224 5 Torontói vm ,8 3 - — — — 4 — — — — 3 3.340 ,8 3.440 — — 8 6.080 57 3 1.992 62 8.678\ Pancsova thj. v. 7 1 — — — — 3 — — — — — 7 1.600 7 1.440 — — 4 3.040 2 397 1 730 7 4.157 együtt . . . 3 3 — — — — 6 — — -- 2 3.240 3 5.040 1 1.440 - ■ — 12 9.720 53 397 4 2,712 69 12.829 Összesen . . . 8 9 — - - — 17 2 700 - — 5 7.040 10 11,960 8 9.320 — — 42 29,020 167 1.609 IS 7.608 222 38.237 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vm. . . . 1 1 — — — — 2 — — — — — — 1 800 — — i 240 4 1.040 3 — 1 120 8 1.160 2 Besztercze-Naszód vm. 1 1.400 1 1.400 — — 3 2.800 1 — 1 480 5 3.280 3 Brassó vm 1 1 — — — — 2 — — — 1 1,600 1 1.400 2 2.200 — — 6 5.200 16 — 3 720 25 5.920 4 Csik » — 1 — — — 1 1 120 — — 1 300 1 300 1 120 — — 5 840 5 — 1 240 11 1.080 5 Fogaras > 1 — — — — 1 — — — — 1 320 1 320 1 320 — — 4 960 — — 4 960 6 Háromszék vm. . . . 1 1 — — — — 2 — — — — — — 1 720 1 720 — — 4 1.440 5 560 1 216 10 2.216 7 Hunyad » ... — — — — — — — — — i 730 — — 1 1.000 1 1.000 — — 3 2.730 3 360 6 3.090 8 9 Kolozsvár thj. v. 7 7 — — — — 3 - — — — 7 600 7 840 7 960 7 360 ff 2.760 6 — 7 150 13 8.910 együtt . . . 1 1 — — — — 2 — — - — 1 600 1 840 1 960 1 360 6 2.760 6 — 1 150 13 2.910 10 Maros-Torda vm. . . — M.-Vásárhely thj. v. 7 7 - — — - 3 - — — — — — 7 2.400 2 2.700 — — 5 5.100 53 — 7 600 59 5.700 együtt . . . 1 1 — — — — 2 — - — — — 1 2.400 2 2,700 - — 5 . 5.100 53 —. 1 600 59 5.700 11 Nagy-Küküllő vm. . . 1 1 —- - — 2 — — — — 1 200 1 1.000 1 840 — 5 2.040 7 522 1 269 13 2.831 12 Szeben vm. ..... 1 1 — i — — 3 — — — — — — 1 1.600 1 1.400 1 840 6 3.840 8 1.235 2 1.200 16 6.275 13 Szolnok-Doboka vm. . 1 1 — — — — 2 - — — I 100 1 1.200 1 1.800 - — 5 3.100 2 452 1 360 8 3.912 14 Torda-Aranyos » . — — — — — — — 1 320 i 86 1 1.600 1 840 1 720 — — 5 3.566 9 357 2 317 16 4.240 15 Udvarhely » . 1 2 — — 3 — — — — — — 1 1.200 1 600 — — 5 1.800 2 185 1 720 8 2.705 Összesen . . . 10 11 i i - — 23 2 44(1 2 816 7 4.720 14 15.020 15 14.780 3 1.440 66 37,216 117 3311 19 5.762 202 46.279 h) Fiume v. és kér. . 1 1 — — — 2 — - — 1 3.360 2 3.840 — — 5 7.200 1 720 2 2.280 8 10.200 Magyarország összesen 79 88 7 2 — 2 176 15 4.02S 6 4.166 57 66.217 88 98.078 184 158.104 26 17.109 502 347.702 1.298 34.029 173 75,271 1.973 457,002 II. Horv.-Szlav.-orsz. 1 Belovár-Kőrös vm. . . 1 1 — — — — 2 — — — — — — 1 840 1 720 1 576 5 2.136 3 450 2 720 10 3.306 2 Lika-Krbava » . . 3 Modrus-Fiume » . . 1 1 — — _ — 2 — — 1 2.200 — — — — 1 1.400 1 960 5 4.560 — — 1 600 6 5.160 4 Pozsega vm — 2 1 1 — — 4 1 140 — — — — 2 1.100 _ — 1 720 8 1.960 31 862 1 720 40 3.542 5 Szerém » .... 3 3 — — — — 6 — — — — — — 3 3.800 7 600 - — 10 4.400 3 546 2 1.530 14 6.466 Zimony thj. v. . . 1 1 — — — — 3 — — 7 1.840 — — — — 7 1.200 - — 4 3.040 — — 1 720 5 3.760 együtt . , . 4 4 — — — — 8 — — 1 1.840 — — 3 3.800 2 1.800 14 7.440 2 546 3 2.240 19 10.226 6 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — ‘ — — Varazsd thj. v. . . - — — — — — — — 7 800 — — — — 7 1.400 7 949 3 3.149 — — 7 730 4 3.869 együtt . . . — — — — — — — — — 1 800 — — — — 1 1.400 1 949 3 3.149 — — 1 720 4 3.869 7 Verőoze vm 7 7 — — — — 3 — — — — — — 2 1.360 7 730 — — 5 3.080 7 700 7 340 7 2.420 Eszék thj. v. . . . 1 7 — — — — 3 — — 7 3.000 — — 7 1.600 3 2.400 2 1.340 8 7.340 5 401 7 730 14 8.461 együtt . . . 2 2 — — — 4 — — 1 2.000 — — 3 2.960 3 3.120 2 1.340 13 9.420 6 501 2 960 21 10.881 8 Zágráb vm 3 3 — — — — 4 — — 7 1.440 — — 7 800 7 800 3 1.080 9 8.120 5 865 3 1.080 76 6.065 Zágráb thj. v. . . . 1 1 — — — ~ 3 — 7 1.930 — — 7 1.600 2 3.040 1 730 7 7.380 7 120 5 3.840 13 10.340 együtt . . . 3 3 — — — — 6 — — 2 3.360 — — 2 2.400 3 3.840 ■3 1.800 16 11.400 6 985 7 3.920 29 16.305 Összesen . . . 11 13 1 1 — — 26 1 140 6 10.200 — — 11 11.100 11 12.280 9 6.345 64 40.065 48 3.344 17 9.880 129 53.289 Magy. kor. orsz. ossz. 90 99 8 8 — 2 202 16 4.168 12 14.366 67 66.217 99 109.178 145 170.384 35|23.451 566 387.767 1.346|37.373 190 86.151 2.102 510.291 15* 116 8. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tiszti és szolgaszemélyzete és ezek díjazása 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Slaatsrechtlicher Beslandtheil, Landestheil, Municipium Díjtalanul működő tisztviselők száma, és pedig Zolii dér unenigeltlich u'irkenden Funlclionare, u. snoar Díjazott tisztviselők, és pedig Gezahlte Beamten, und zwar Az összes tisztviselők Bizalmi férfiak Ver- trauens- mánner Beteg- látogatók és szolgák Kranken- besucher und Diener Az összes pénztári alkalmazottak s 3 V. ti "ti ‘O s ’ÖJ -s elnökök Ver- stanáé igazgatók Direkto- rén titkárok Sékrddre pénztár- nokok Kassiere ellenőrük, könyve- lők és számtisztek Fontrollore, líuchhalter und Jtechnungsoffi*■ díjnokok Dinrnisten Sammtliche Beamten Sammtliche Kassen- Angestellte 1 tSJ C/3 ■o >> 3 enök Vor stand £ "ti <5 'S ►.§1 c £ "qj o •2 £ MŰ .Is titkár Sekretar pénztárnok Kassier C 3 50 CQ ** w 5 O c S £ 1 összesen zusammen 11 évi illetménye koro- nákban Jahresgebiihren in Kronen <3 •§ = 5 c5 £ s -S * s >% i; :3 B -S a « c & C zzu > -2 5 B ’-b száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebiihren in Kronen I száma 1 Anzahl évi illetményé koronákban Jahresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetményé koronákban Jahresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebiihren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebiihren in Kronen I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 Árva — - - 2 Bars » . . . . • —• 3 Esztergom vm. . . . — i 400 i 400 — — — — 2 800 — — i 240 3 1.040 4 Hont » ... Selm. és Bélab. thj. v. együtt . . — 5 Liptó vm — 6 Nógrád vm. . . , — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 7 Nyitra » .... — — — — — — — — - — — — - — — — — — — — — —* — — — 8 Pozsony » .... Pozsony thj. v. . . együtt . . — 9 Trencsén vm — — — — — — — — — — — — — — ' — — — — — — — — — — — — — 10 Turócz » . . . . 11 Zólyom » . . . . i i — — — — 2 — — - — i 300 i 200 i 400 — 5 900 — — 3 80 8 980 Összesen . . b) Duna jobb partja. i i — — — — 2 — — — — 2 700 2 000 i 400 — — 7 1.700 — — 4 320 11 2.020[ 1 Baranya vm 7 7 — 7 — 7 4 — — — — — — ' 7 840 — — — — 5 240 — — 7 100 6 34o\ Pécs thj. v. .... . — — — ~ — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — — együtt . . 1 1 — 1 — 1 4 - - — — — — 1 240 — — — — 5 240 — — 1 100 6 340 2 Fejér vm 7 7 __ 7 5 — 7 170 7 80 — — — — 5 190 9 — 3 50 17 240\ Sz.-Fejérvár thj. v. . 7 8 — — — 3 — — — — 7 300 7 300 860 — — 7 1.460 — — 7 360 8 1.880 együtt . . 2 3 — — 1 6 — — - — 2 470 2 320 2 860 - — 12 1.650 9 — 4 410 25 2.060 3 Győr vm Győr thj. v. ... — — — — — — — — — — — — — — 7 7 — — — — 5 — — - — 7 400 7 300 2 1.200 - — 6 1.900 — — 2 480 8 8.380, együtt . . 1 1 - — — — 2 — — — — 1 400 1 300 2 1.200 — — 6 1.900 — — 2 480 8 2.380 4 Komárom vm. . . . 7 7 — — — — 5 — — — 7 3G0 7 800 7 600 — — 5 1.160 7 100 7 150 7 1.410 Komárom thj. v. — együtt . . 1 1 — — — — 2 — — — 1 360 1 200 1 600 — — 5 1.160 1 100 1 150 7 1.410 5 Moson vm — — — — — — — — — — — — — 6 Somogy 3 2 — — — 2 7 - — 1 400 1 200 4 580 5 830 — — 18 2.010 4 — 3 260 25 2.270 7 Sopron 8 7 — — — — 3 — — — — 3 560 5 360 7 840 — — 8 1.160 — — 2 220 10 1.380 Sopron thj. v. . . — együtt . . 2 1 — — - — 3 — — — — 2 560 2 360 1 240 - — 8 1.160 — — 2 220 10 1.380 8 Tolna vm 2 2 — 1 — 2 7 — — — — 1 300 2 259 — — — — 10 559 — — 1 100 11 659 9 Vas » 7 5 — — — 2 14 — — — — 4 2.480 6 1.032 4 1.320 — — 28 4.832 1 — 7 997 36 5.829 10 Veszprém vm. . . . 1 1 — — — — 2 — — — — 1 100 1 500 1 240 — — 5 840 — — i 200 6 1.040 11 Zala » . . . . 2 2 — — — 1 5 — — — — 1 240 2 360 2 360 — — 10 960 — — 2 172 12 1.132 Összesen . . c) Duna-Tisza köze. 32 19 — 2 — 9 62 — — 1 400 14 6.110 22 4.151 18 5.650 — — 107 15.311 15 100 24 3.089 146 18.500 1 Báos-Bodrog vm. . . 7 7 3 — 6 85 — — 7 100 5 913 10 988 4 394 7 10 46 8.405 10 — 10 779 66 3.18i\ Baja thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Szabadka thj. v. — — Zombor thj. v. . . együtt . . 7 7 2 3 — 6 25 — — I 100 5 913 10 988 4 394 1 10 46 2.405 10 — 10 778 66 3.184 2 Csongrád vm. . • . . 7 7 — — — — ,8 — — _ — 7 180 7 350 7 200 — — 5 570 7 40 7 140 7 750 Hódra.-Vásárh. thj. v. — Szeged thj. v. . . . együtt . . 1 1 — — — - 2 — — — — 1 120 1 250 1 200 — — 5 570 1 40 1 140 7 750 3 Heves vm — — — — — — — - — _ — — — — — — — — — — 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 2 2 — — — — 4 — — 1 100 1 120 3 580 3 700 — — 12 1.500 21 — 3 270 36 1.770 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 7 6 — 7 — 7 75 — — — — 8 680 8 8.900 9 3.640 — — 34 7.320 13 80 77 8.151 57 9.391 Budapest székes főv. 9 9 — — 8 8 38 — — 7 800 18 11.184 9 7.560 31 20.863 4 1.760 75 41.566 7 920 46 17.619 138 60.105 Kecskemét thj. v, . 1 3 — 8 7 — 6 — — — — - — - — 1 50 — — 7 50 — -- 1 - 8 50 együtt . . 17 17 — 3 3 9 49 - — 1 200 14 11.864 17 10.460 31 24.552 4 1.760 110 48.836 19 940 58 10.770 193 69.546 Összesen . . A) Tisza jobb partja. 27 27 2 6 3 15 80 — — 3 400 21 13.017 31 12.278 39 25.846 5 1.770 179 63.311 61 980 72 20.959 302 75.250 1 Abauj-Torna vm. . . — — — — — — — — — _ — — — _ — — Kassa thj. v. . . . 7 7 — — — — 8 — — — — 7 500 7 3.000 8 1.440 — — 6 3.940 — — 2 720 8 4.660 együtt . . 1 1 — — — — 2 - — - — 1 500 1 2.000 2 1.440 - — 6 3.940 — — 2 720 8 4.660 2 Bereg vm 1 - — - — I — — — — 1 300 I 360 _ — 3 720 __ __ 1 180 4 900 3 Borsod » ...... 1 1 — - — i 3 — — — 1 000 I 300 1 1.600 1 353 7 2.853 — 13 360 20 3.213 4 Gömör » 2 1 1 1 3 8 — — — — 1 300 2 200 1 100 — — 12 600 4 — 3 90 19 690 5 Sáros » 2 1 1 1 1 3 9 — — — — I 200 1 200 1 720 - — 12 1.120 3 — 4 438 19 1.558 6 Szepes » 3 3 1 1 1 4 13 - — — — 3 760 3 560 1 120 — — 20 1.440 23 — 2 124 45 1.564 7 Ung » 1 1 - — — 1 3 — — — — 1 600 1 100 — — — — 5 700 — — 1 240 6 940 8 Zemplén vm 3 3 — 1 — 1 8 — - — — 1 400 3 600 3 1.000 — — 15 2.000 — — 12 384 27 2.384 Összesen . . 14 11 3 4 2 13 47 — — — — 10 3,720 13 4.320 9 4.980 1 353 80 13.373 39 - 38 2.536 148 15.909 1 Folyó szám — Lauf. Zahl ■8. Tabelle. Beamten- und Dienstpersonal dér Krankenkassen und Entlohnung derselben im Jahre 1898 nácit Municipien und Kassenhategorien B) Getverbecorporations-Krankenkassen. 1 2 3 4 '5 6 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 2 3 4 5 6 7 8 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Beslandtheü, Landestheil, Municipium Díjtalanul muki'oo tisztviselőit száma, es pedig Zahl dér unentgeltlich wirlcenden j Funkiionare, u. zivar Díjazott tisztviselők, és pedig Gezahlte Beamten, und z-war Az összes tisztviselők Bizalmi férfiak Ver- trauens- manner Beteg- látogatók és szolgák Kranken- besucher und Diener Az összes pénztári alkalmazottak "$3 o « 'ö> ’S > « elnökök Ver- stanáé gazgatók Direkto- rén titkárok Sehretare pénztár- nokok Kassiere ellenőrök, könyve- ök és szaintisztck Kontrollore, BuchhaUer und Rechnungsoffiz. díjnokok Diurnisten Sdnimtliche Beamten Sammihche Kassen- Angestellte einök Vorstand alelnok Vorstand-Slellv Igazgató Direktor titkár Sekretar pénztárnok Kassier ellenőr és köny Kontrollor und Buch összesen znsammen |1 É 5 t 5 i 1 |s|| 0) lsS szama Anzahl évi iiietmenye Koro- nákban Jahresgebühren in Kronen szama Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen szama Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen il- a k évi iiieimenyc koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzahl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzahl ?c-5 •SS 2 C-g e 3 | || í-S* cd S l| M ^ évi illetményé koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzahl évi illetményé koronákban Ja h resg ebühren in Kronen e) Tisza bal partja. Békés vm 5 3 i 9 J 5 1.390 5 760 3 130 22 2.280 I 6 380 28 2.660 Bihar » 2 2 — — 7 2 7 — — — — 7 400 7 200 — — — — 9 600 — — 2 168 77 768 N.-Várad thj. v. 1 — — — — — 7 — — — — 7 1.440 7 400 2 1.640 — — 5 3.480 — — 1 840 6 4.320\ együtt . . 3 2 — — 1 2 8 - — - — 2 1.840 2 600 2 1.640 — — 14 4.080 — — 3 1.008 17 5.08S Hajdú vm — — — — — — — — — — — _ — — — — — — — — — — — — — Debreczen thj. v. . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — - — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Máramaros vm. . . . Szabolcs » ... — — ( Szatmár » ... Sz.-Németi thj. v. . — — — — — — — - ; — — — — — — — — — - — — — — — — — — 1 együtt . . Szilágy vm Ugoosa » — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — Összesen . . 8 5 — — 1 3 17 — — - — 7 3.230 7 1360 6 1.770 - — 86 6.360 — — 9 1.388 45 7.748 f) Tisza-Maros szöge. 396 Arad vm 7 — — — — — 7 — — — — — — 7 100 7 200 — 3 300 — — 7 96 4 Arad thj. v. ... 7 7 — — — — 5 - — — — 7 960 7 1.600 5 2.320 — 6 4.880 — 7 800 7 5.680 együtt . . 2 1 - — - — 3 — — - — 1 960 2 1.700 3 2.520 — — 9 5.180 — — 2 896 11 6.076 Csanád vm 1 — — _ — _ 1 — _ — 1 300 1 240 1 200 — — 4 740 — — 1 240 5 980 Krassó-Szörény vm. . 1 — — — — — 1 — — — — 1 240 2 260 1 30 — — 5 530 — — 1 192 6 722 Temes vm 4 4 — — — 4 12 — — — 4 1.158 4 645 — — - — 20 1.803 — 5 710 25 2.513 Temesvár thj. v. 7 — — — — — 7 — — — — — — 7 200 ,8 2.200 — 4 2-400 — a 400 e 2.800\ Versecz thj. v. . . — együtt . . 5 4 — — - 4 13 — — — — 4 1.158 5 845 2 2.200 — — 24 4.203 — — 7 1.110 31 5.313 Torontál vm ,3 2 — — 2 9 — — — — 3 580 3 760 — — — 75 1.340 — — 4 640 19 1.980 Pancsova thj. v. 7 7 — — 7 7 4 — — — — 7 840 — — — — — — 5 840 — — 7 246 6 1.080 együtt . . 4 3 2 — 1 3 13 — — — — 4 1.420 3 760 — — — 20 2.180 — — 5 880 25 3.060 Összesen . . 18 8 2 — 1 7 31 - — - — 11 4.078 13 3.805 7 4.950 — — 62 12.833 — 16 3.318 78 16.1511 g) Erdély. 709 Alsó-Fehér vm. . . . 2 — — i — — 3 — — — 1 400 2 140 1 40 — 7 58C 6 — 2 18S 15 Besztercze-Naszód vm. Brassó vm — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Csik » — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — -• — Fogaras» ..... — — — — — — — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — Háromszék vm. . . . 400 Hunyad » ... 1 — - — — — 1 — — - — — — 1 400 — — — 2 40C — — — 2 Kis-Küküllő vm. . . . — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — — Kolozs » . . . — — Kolozsvár thj. v. — — — — — — — - — — — - — - — - — — — — — — — — — együtt . . — Maros-Torda vm. . . — — — — — - — — — — — — — — — — — - — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — •— — — — együtt . . Nagy-Küküllő vm. . — Szeben vm — Szolnok-Doboka vm. . — - Torda-Aranyos » . — Udvarhely » . Összesen . . 3 — — 1 — — 4 — — — 1 400 3 510 1 40 4. — — 9 98( 6 2 180 17 1.169 h) Fiume v. és kér. — — — Magyarorsz. összesen. 88 71 7 13 7 47 233 — — 4 800 66 30.255 91 27.054 80 43.636 6 2.123 480 103.868 102 1.080 165 31 799 747 136.747 II, Horv.-Szlay.-orsz. < Lika-Krbava » . . — — — — — — — — _ — — —- — — — — — — — — — — — — — — Modrus-Fiume » . . — — Pozsega vm 1 1 — — — — 2 _ — — — — 1 200 — — — 3 200 — — — — 3 200 Zimony thj. v. . . — — — - — — — — — - - — — — — — - — - — — — — — ' — — Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . — — — — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — — — együtt . . — — — — együtt . . — — Zágráb vm — — — — — — - — — — — — — — — — — — — — — ~r — — — — Zágráb thj, v. . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ~ — — — — együtt , . — — Összesen . . 1 1 — — — 2 — — — — — 1 200 — — — — 3 200 — — — — 3 200 Hagy. kor. orsz. ossz . 89 72 7 13 7 47 235 - — 4 800 66 30.255 92 27.254 80 43.636 6 2.123 483 104.068 102 1.080 165 31.799 750 136.947 118 8. Tábla. A betegsegélyező pénztárak tiszti és szolgaszemélyzete és azok díjazása 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint C) Gyári és vállálati betegsegélyző pénztárak. niuiiOQü iitízivitíeiwit száma, és pedig Díjazott tis ztviselők, és pedig Bizalmi Beteg- Az összes Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staaisrechtlicher Besíandiheil, Landestheü, Zahl dér unenUjeltlich wirkenden- Funklionare, u. zwar Gezahlte Beamten, und zwar tisztviselők férfiak Ver- irauens- mdnner látogatók és szolgák Kranken- besucher und Diener pénztári alkalmazottak 5 k "k *o & ® 8 > « elnökök Fbr- stánde igazgatói Direkto- rén titkárok S elír cicire pénztár- nokok Kassiere ell enörök, könyve lök és azamtiszte KontroUore, Buchhalter und Rechnungsoffiz. díjnokok Diurnistei Sammtliche Beamten Sammiliche Kassen- Angestellte 1 s 'Oj N 'tí Co X O .ol Cfí S '<D " 5S cji í ^ © 6 >> J; 2 "S ►* £ » § S’S.a a 6-a-a s évi illetménye koronákban Jáhresgebühren in Kronen o g B s gdf 'B-o £ S jí « 0> § tbtík C rfrSÍ g dó £>C.S 'S-S * ® 5 >-l C k Ö e3*5i a XI s (ü 5 'O J>» o Öh Municipium Ö :0 £ .o5 a £ ■f tS 2 a- S- Ili 515° o S5 rs.4 ■s| c S ál <a & co £ «u £ N Q W e/j w s *o « 31 S-N Isis !||| il ■M •S g 1 g Ö. § =Jg g § C Q S N .S a g <2^ •H g •0> cd S; 13 cd^ -*-* -eű ^ O • r-. O ~ t] s Soíl k <sj ff o b 8 •® c3 S ö Q 43 S S-i&.S ~ S £“4 ■.rt o* M >tA «3-S •O Kj 03 S S Q •S s ■*3 =2 <ö c *S e 3°&s .- o S s cd S 6 9 •a L s! 3 g £.S|.S 11 l-gőj agíM I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 1 — — — i 5 7 — — — — — — .— — — - — 7 — — — 7 2 Bars » 2 i — — 2 2 7 - — — — — — — — — — — — 7 16 — — — 23 — ; g Esztergom vm. . . . i — — — 1 1 3 — — — — — — — — 1 55 — — 4 55 3 — 1 240 8 295 4 Hont » ... — — 7 - 7 2 4 4 4 — Selm.- ésBélab. thj.v. 7 — — — 7 1 5 - 5 — 4 — 7 94 S 94 együtt . . 1 — 1 - 2 3 7 7 - 4 — 1 94 12 94 5 Liptó vm. ..... 1 — — 1 1 3 — — — — — — — — — — — — 3 — — — 1 300 4 300 6 Nógrád vm 9 2 — 2 9 10 32 - — — — — — — — — — - — 32 — 23 — — — 55 — 7 Nyitra » .... 4 — — — 4 5 13 - — — — — — — — — — — — 13 — 9 — — — 22 — 8 Pozsony » .... 3 7 — 3 4 77 - — — — — — — — — — — 77 — 6 — — — 77 Pozsony thj. v. . 4 . — - — 4 3 77 — — — — — - — — — — — 77 — 5 — 7 120 15 120 együtt . . 7 1 — — 7 7 22 - — - — — — — — - — - — 22 — 9 — 1 120 32 120 1 9 Trencsén vm. . . . 6 4 2 — 7 n 30 - — — — — — — — — — — 30 — 16 — 1 — 47 ro Turócz » . . . . ii Zólyom » 3 1 I i 2 5 13 - — — - — — i 50 — — — — 14 50 2 — 6 23 22 73 Összesen . . Bő 9 4 3 36 5li 137 - — — — — — i 50 1 55 - — 139 105 82 — 11 777 232 882 b) Duna jobb partja. i Baranya vm. .... Pécs thj. v 3 7 — 7 2 6 13 — — - — — — 7 400 — — - — 74 400 10 — 436 26 826 együtt . . 3 1 - 1 2 6 13 - — — — — — 1 400 — — — — 14 400 10 — 2 426 26 826 2 Fejér vm 7 — — 7 7 7 4 — — — — — — — — — — — 4 — 10 — — — 74 — Sz.-Fejérvár thj. v. . 7 — — - 7 5 5 — — — - — — — - — ■- — 5 — — —> — — 5 — . együtt . . 2 — 1 2 4 9 — — — — — — — — — — — 9 — 10 — — — 19 — 3 Győr vm — Győr thj. v. ... 7 1 — — — 3 — — - — 7 1.400 7 900 — — — — 4 3.300 — — 7 240 5 3.540. együtt . . 1 1 - — — — 2 - — - — 1 1.400 1 900 — — - — 4 2.300 , — — 1 240 5 2.540 4 Komárom vm. . . . 2 — - 2 2 6 — — — 6 — — 6 Komárom thj. v. együtt . . 2 — - — 2 2 6 — — — ■— — — — — — — — — 6 — — — — — 6 — 5 Moson vm Somogy » Sopron » 3 1 — - 2 4 10 — — — — - — 1 80 - — — — 11 80 — — — ' — ii 80 7 8 — 7 8 13 29 _ z 29 5 6 __ 40 Sopron thj. v. . . . 1 — — 7 — — 2 — — — — — — — — — — - — 2 — 77 — - — 13 — együtt . . 9 — 2 8 12 31 - — - — — — - — — — - — 31 — 16 — 6 — 53 — 8 Tolna vm — — — — -• - — — — — — _ — — — — — — — 9 Vas » 2 I — i 1 1 6 — — — —. — — — — — — — — 6 — 2 — 27 240 35 240 10 Veszprém vm. . . . 2 1 — — 2 2 7 — — - — — — — — — — — — 7 — 6 — 1 100 14 100 11 Zala » ... 1 — — — 1 1 3 - — — — — — — — — — — — 3 — 4 — — — 7 — Összesen . 25 6 - 5 20 32 87 - — - — 1 1.400 3 1.380 — — - — 91 2.780 48 — 37 1.006 176 3.786 c) Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog vm. . . 7 — — — 7 3 4 — — — — — — - - — — - — 4 — — — — 4 — Baja thj. v — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Szabadka thj. v. Újvidék thj. v. . . _ Zorabor thj. v. . . — — — — — — — — — - — — — — — — — - — — — — — — — — — együtt . . 1 — 1 2 4 — — - — — — — — — — — — 4 — — — — — 4 — 2 Csongrádívm Hódm.-Vásárh. thj. v. — — — — — — — - — _ — — — — — — — — — — — _ — — — Szeged thj. v. . . 8 7 - — 7 11 27 — - — — — — — — — — — 27 — — — 3 150 30 150 együtt , .' 8 1 — 7 11 27 — - — — — - — — — - — 27 — — — 3 150 30 150 3 Heves vm 4 — 1 4 4 18 — — _ — — — — — 13 2 — 3 232 18 232 4 Jász-N.-K.-Szolnok vm 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 4 — J 7 5 6 16 — — — — — — — — — — — — 16 — — — — — 16 — Budapest székes főv. 38 3 7 5 40 55 142 — — — — 7 1.000 — — 7 1.000 7 440 145 2.U0 62 — 28 2.154 235 4.594 Kecskemét thj. v. . — — ~ — — - — - — - — — — — — - — — — — — — — — — — — együtt . . 42 3 2 6 45 60 158 - — — — 1 1.000 — — 1 1.000 1 440 161 2.440 62 — 28 2.154 251 4.594 Összesen . . 55 4 2 7 57 77 202 — — - — 1 1.000 — — 1 1,000 1 440 205 2.440 64 34 2.536 303 4.976 d) Tisza jobb partja 1 Abauj-Torna vm. . . 7 — — — 7 7 3 — — - — — — — — 3 — 3 6 — Kassa thj. v. . . . 7 — — 7 7 3 - — — — — — - — — — — — 3 — — — 7 192 4 192 együtt . . 2 — — - 2 2 e — — - — — — — — — — 6 — 3 — 1 192 10 192 2 Berég vra 2 — — — 2 1 5 _ — — — — —: — 5 4 9 __ 3 Borsod » 4 Gömör » i — — - 1 1 Q — — 3 — 7 ■ — — 10 5 Sáros » 2 — — - 2 3 7 — — — — — — — - — — — 7 — 3 — 5 — 15 — 6 Szepes » 4 — — 4 8 10 - -• — — — — — — — — 16 — 6 — 6 160 28 160 7 Ung » 4 — - — 4 4 12 — — — — — — — — — — 12 — — — — 12 — 8 Zemplén vm. .... 2 — — — 2 3 7 - — — — — — — — — — 7 — — — 6 1.262 13 1.262 Összesen . . 17 — — — 17 22 56 — - — — — — — — — — 56 — 23 j — 18 1.614 97 1.614 Folyó szám — Lauf. Zahl 8. Tabelle. Beamten- und Dienstpersonal dér Krankenkassen und Entlohnung derselben im Jahre 1898 nach Municipien und Kassenkategorien. C) Fdbriks- und Uníeruehmungs-Kraukenkassen. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestaudíheil, Landesíheil, Municipium Díjtalanul működő tisztviselők száma, és pedig Zahl dér nnenlgéltlich tcirkenden Funklionartt, u., zivar p Díjazott tisztviselők, és pedig Gezahlte Beamten, und zwar s s elnökök Ver- stanáé Sí igazgatók Direkte- i|| titkárok Sekretare !>iC .D o C ^ pénztár- nokok Kassiere : 5^ g 5 5 ellenőrök, könyve- lők és szamtisztek Kontroll őre, Buchhalter und Rechvumjsoff.s. díjnokok Diurnisten <o \ >i C V Ili S «‘g §»£ • íl s ■S,g | 2 cS a ■- s r| |'í Az összes tisztviselők Sdmmttiche Beamten fi a >pg V- C cd tSi g '<u J2t '-S & o Sisj Bizalmi férfiak Ver- trauens- mdnner <A re g « Cfi 'S C ej c '2.0 « Sgfl Sáli Beteg- látogatók és szolgák Kranken- hesucher und Diener QJ c s *02 ,q - g ^3 rC> 3§P •»-i O fj; « ^ •*» Az összes pénztári alkalmazottak Sammtlicfie Kassen- Angestellte CÖrSi g « ‘S S n tQ'S Sí E ■§§! 3§St **- Oí : 10 e) Tisza bal bartja Békés vni. . . . Bihar » ... N.-Várad thj. v. együtt Hajdú vm. , . , Debreczen thj. v együtt Máramaros vm. . Szabolcs » . Szatmár » . Sz.-Németi thj. v együtt Szilágy vm. . . Ugocsa » . . Összesen /) Tisza-Maros szöge Arad vm......... Arad th.j v. együtt Csanád vm. . . Krassó-Szörény vm Temes vm. , . . Temesvár thj. v. Verseoz thj. v. együtt Torontál. vm. . ; Panosova thj. v. együtt Összesen g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . Beszteroze-Naszód vm Brassó vm......... Csik » . . , . Fogaras » . . . . Háromszék vm. . . Hunyad » . . Kis-Küküllő » . . Kolozs » . . Kolozsvár thj. v. együtt . Maros-Torda vm. . M.-Vásárhely thj. v együtt . Nagy-Küküllő vm. . Szeben vm.......... Szolnok-Doboka vm. Torda-Aranyos vm. Udvarhely » Összesen . h) Fiume v. és kér. Magyarorsz. összesen II. Horv.-Szlav. orsz Belovár-Kőrös vm. Lika-Krbava » Modrus-Fiume » Pozsega vm. . . Szeréin » . . Zimony thj. v. együtt Varazsd vm. . . Varazsd thj. v. együtt Verőcze vm. . . Eszék thj. v. . együtt Zágráb vm. . . . Zágráb thj. v. együtt Összesen Magy.,kor. orsz. ossz. 11 3 14 9 10 30 12 13 13 6 11 - 11 12 04 3 9 31 6 9 10 3 16 3 2 3 17 19 2 — 170 22 175 24 60 19 169 224 3 l! 7 612 10 4 3 8 26 11 20176 232 638 1.820 1.820 40 40 2 1.860 4.260 4.260 1.430 1.430 30 30 1.830 1.820 12 3 40 15 40 32 1.860 12 14 30 14 6 30 30 35 3 9 3 6 9 10 3 60 6 3 1.085 3 1.085 440 624 10 4 3 26 440 650 30 7.215 238 7.215 238 600 600 912 912 1.512 120 120 120 36 14 728 728 778 114 8.343 1.440 1.440 50 50 116 1.490 9.833 17 3 20 2.420 2.420 912 912 40 40 42 3.372 16 21 21 6 150 150 46 4 9 3 6 20 10 4 74 6 150 36 14 728 728 778 976 16.668 11 4 4 8 1.440 1.440 50 50 28 1.490 1.004 17.048 120 8. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tiszti és szolgaszemélyzete és azok díjazása 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. D) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. — D) Privatgenossensdiafts-Krankenkassen. Díjtalanul működő tisztviselők száma, és pedig Záhl dér uríontgeltlich icirkenden Díjazott tisztviselők, és pedig Gezahlte Beamten, und zwar Az összes tisztviselők Bizalmi férfiak Beteg- látogatók Az összes pénztári alkalmazottak Közjogi alkatrész, országrész, Ver- trauens- mcinner anken- sucher Diener $ <3 V *0 S o> 'S elnököd Vor- stclnde igazgatóit Direkto- titkárok S elír cicire pénztár- nokok ellenőrök,könyve- lők és számtisr.tek Kontrollore, Bucfrhalter und díjnokok Diurnisten Sdmmtliche Beamten Kr be unc SammUtche Kassen- Angestellte törvényhatóság Slaatsrechtlichcr > « ni SO ö* Rech v unqsof. fí» ■ 1 I -S ■* s 2 .8 o " r^> C P - í> ^ C ‘ rf 0> áj £■"> rj V- P cd'Si =? ® s 0) >->C c sí -s; O - o 5 fi V C s Bestandfheil, Landestheil, O .8 » a >> h • g évi illetmé koronákb. 'ahresgebü in Kronei ‘lé! v? <« k-5S § évi illetmé koronákb íahresgebii in Krotte: * s ||S| 'O o Municipium emök Vorstan a lein ok Vorstan 2-~ 2 1 Se : .§" •2~ — pénztárt Kassier í. «o ~ P 1 összesei zusamm a B •te í? -r |stí 35| e rsl* i j ■5 t lati =|SI száma Anzahl cd Sí s?W —< s» os Sí p a •S 2 ® ’g $0 g agg* > za ja |í ^ cl . Zoli száma Anzahl száma Anzahl évi illet koroná Jahresgebü Kronen száma Anzahl ■s-g g § Sisj > m q-S: S száma Anzahl <i> Ű yi V. 3oíN - 8 I. Magyarország. a) Duna bal partja. 1 Esztergom vm. . . . i 2 — — i 4 i 240 i 60 6 300 — — — 6 300 2 Pozsony » ... Pozsony thj. v. . . 4 4 — i 3 5 17 — — — — 2 840 i 264 2 480 — 22 1.584 — — 4 416 26 2.000 Összesen . . 6 6 — l 4 5 21 - — - — 2 840 1 264 3 720 i 60 28 1.884 — — 4 416 32 2.300 h) Duna jobb partja. 1 3.592 Pécs thj. v 2 3 — — — — 5 1 60 — — 2 520 3 980 4 1.274 — — 15 2.834 — — 4 758 19 2 Fejér vm — — — — — — —- — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Sz.-Fejérvár thj. v. . 2 3 — — 1 — 6 — — — — I 600 1 283 1 240 - — 9 1.123 — - ■ 2 712 11 1.835 Győr vm — — — — — — _ — — — — — — — — — — ’ — — — ' — — Győr thj. v 1 1 — — — — 2 — — — — 1 480 1 480 — — — — 4 960 — — 1 150 5 1.110 4 Somogy vm 1 1 — — — 1 3 — — — — 1 100 1 100 1 400 — — 6 600 — — 1 120 7 720 5 Sopron » .... 7 7 — 7 — 7 4 — — - — — — — — 7 448 — — 5 448 — — , 4 120 9 568 Sopron thj, v. . . . 7 — — 7 3 5 — — — - 7 300 — — — — - — 6 300 6 — 7 100 13 300 együtt . . 2 1 — 1 1 4 9 — — — — 1 200 — — 1 448 — — 11 648 6 — 5 220 22 868 6 Vas vm 1 1 — — _ — 2 — — i 540 1 70 1 360 — — — — 5 970 — — 1 260 6 1.230 7 Zala » 1 1 — - 1 1 4 — — — — 1 221 — — — — — — 5 221 — — 1 192 6 413 Összesen . , 10 11 — 1 3 6 31 1 60 1 540 8 2.191 7 2.203 7 2,362 — — 55 7,356 6 — 15 2.412 76 9.768 c) Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog vm. . . _ 200 Baja thj. v 7 1 — — 7 7 4 — — — — — — — — 7 300 — — ó — — 7 50 6 850 Szabadka thj. v. . . 8 1 — 7 8 7 7 — — — — — — — 3 600 — — 9 600 3 — 7 340 13 840 Újvidék thj. v. . . . 1 1 — 7 1 - 4 — — — — — — — — 1 800 — — 5 800 — — 7 480 6 1.280 együtt . . 4 3 — 2 4 2 15 - — - — - — — — 4 1.600 — — 19 1.600 3 — 3 770 25 2.370 0 Csongrád vm. . ■ . — 18 2.454 Szeged thj. v. . . . 2 3 — — — 2 7 — — — — 2 1.000 2 794 1 200 — — 12 1.994 2 — 4 460 3 Post-Pilis-Solt-K.-K. vm. 3 4 — — 8 8 77 — — — 7 400 8 400 3 660 — — 16 1.460 14 — 4 176 34 1.636 Bndapest székes főv. 7 14 — 7 7 3 36 3 4.190 8 3.097 9 16.480 13 10.460 33 37.935 5 4.680 91 76.843 28 — 37 37.684 156 114.526 együtt 10 18 - 1 3 5 37 3 4.190 2 3.097 10 10.880 15 10.860 35 38.595 5 4.680 107 78.302 42 — 41 37.860 190 116.162 Összesen . . IC 24 - 3 7 9 59 3 4.190 2 3.097 12 17.880 17 11.654 40 40.395 5 4.680 138 81.896 47 — 18 39.090 233 120,986 d) Tisza jobb partja. 1 Ab aj-Torna vm. . . . Kassa thj. v. ... 1 1 — — 1 1 4 1 160 1 80 I 300 2 260 3 340 — — 12 1.140 6 80 3 460 21 1.680 2 Borsod vm. . . . . '. 1 1 — — — 2 — — — — 1 200 1 200 2 600 — — 6 1.000 — — 1 240 7 1.240 Összesen . . 2 2 - - 1 1 6 1 160 1 80 2 500 3 460 5 940 — — 18 2.140 6 80 4 700 28 2.920 e) Tisza bal partja. 1 Bihar vm Nagy-Várad thj. v. . 1 1 2 — 1 — 5 — — — — 1 300 — — — — — 6 300 12 — 1 360 19 600 2 Hajdú vm — — — Debreczen thj. v. . . 4 4 — — — 2 10 - — — — 4 1.452 3 1.130 5 1.270 — — 22 3.852 — — 4 1.480 26 5.332 3 Szabolcs vm 1 1 — 1 — 1 4 — — — — — — 1 160 — — — — 5 160 — — 1 80 6 240 4 Szatmár » .... Sz.-Németi thj. v. 1 1 — — — — 2 — — — 1 360 1 200 — — — —■ 4 560 — — 1 288 b 848 Összesen . . 7 7 2 1 1 3 21 - — — 6 2,112 5 1.490 5 1.270 4- — 37 4.872 12 — 7 2.208 56 7.080 /) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Arad th.. v 1 i - — 1 1 4 - - — 1 200 — — — - — 5 200 — — 1 280 6 480 2 Temes vm 8 3 1 8 — 5 13 — — — — — — 8 587 — — — — 15 537 15 — 15 124 45 651 Temesvár thj. v. . . 8 8 — 1 8 3 10 — — 7 480 — — 7 1.300 — — 13 1.680 — ’ 7 876 19 3.556 együtt . . 4 5 1 3 2 8 23 - — — — 1 480 2 527 1 1.200 - — 27 2.207 15 — 22 1.000 64 3.207 3 Torontal vm 1 1 — _ — 7 3 — — — — 7 600 — — 4 600 5 — 4 360 13 960 Pancsova thj. v. . . 3 3 — 7 7 8 10 — — — — 7 48 8 509 7 360 — — 14 917 14 — 77 603 39 1.519 együtt . . 4 4 — 1 ] 3 13 - — - — 2 648 2 509 1 360 - — 18 1.517 19 — 15 962 52 2.479 Összesen . . 9 10 1 4 4 12 40 - - - — 4 1.328 4 1.036 2 1.560 - — 50 3.924 34 — 38 2.242 122 6.166 g) Erdély. 1 Kolozs vm - — Kolozsvár thj. v. . . 1 1 — — 1 — 3 — — — — — — — — 2 360 - — 5 360 — — 1 840 6 1,200 2 Maros-Torda vm. . . Maros-Vásárhely thj v. 1 1 — — — - 2 — — — — ’ — — 1 460 — — — — 3 460 6 — 1 300 10 760 Összesen . . 2 2 — — 1 — 5 — — — — — — 1 460 2 360 — — 8 820 6 — 2 1.140 16 1.960 h) Fiume v. és k. . 1 — — 1 1 — 3 — — — — — — — — i 1.920 1 960 5 2.880 — — i 720 6 3.600 Magyarország ossz. . 52 62 3 11 22 36 186 5 4.410 4 3.717 34 24.851 38 17.567 65 49.527 7 5.700 339 105.772 111 80 119 48.928 569 154.780 II. Hon.-Sziav.-orsz. — — — — — — —■ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Magy. kor. orsz. ossz. 52 62 3 11 22 36 186 5 4.410 4 3.717 34 24.851 38 17.567 65 49.527 7 5.700 839 105.772 111 80 119 48.928 569 154.780 ^ 00 10 ü^ ^ cc to•-*^ o o oo 003^ 4- co cc t- ^ o co oo-oocn a^cotoi— I Folyó szám Lauf. Zahl 3 21 8. Tabelle. Beamten- und Dienstpersónál dér Krankenkassen und Entlohnnng derselben im Jahre 1898 nácit Municipien nnd Kasscnkategorienm B) Összesítés. — Smnmirung. 5 6 7 8 Közjogi alkatrész, országrész, Díjtalanul muKöűó tisztviselőit száma, és pedig Zahl dér unenlgeltlich wirhenden FunklionUre, u. zwar Díjazott tisztviselők, és Gezahlle Beamten, und pedig zwar Az összes tisztviselők Bizalmi férfiak Ver- trauens- mdnuer Beieg- látogatók és szolgák Az összes pénztári alkalmazottak Sammtliche Kassen- Angesiellle i ti al elnökök Vor- igazgatók Direkto- titkárok S elír etár e pénztár- nokok el lenörök, könyve- lők és szám tisztek Korlroliore, Buchhaltér und díjnokok Diurnisten Samintliche Beamten Kranken- besucher und Diener törvényhatóság Siaatsrechtlicher Besiandtheü, Landestheil, Municipium > 7 Red nunqsol.fí»■ "2 O £ ö Co 0 •o ' tíG S •- .SfC •S1 X "5 O £ ~ 1 c w ■*s& C s :C Se w s ■•aj - a c g i 0> tSJ Q Ifí co 03 S :0 « sí te c g ^ O X „ S. S s r| Isis slll sl - •te s 2 « o M X - ? £ p § c >5 Isii r-jj* H ej 3 p « -§ 2 Q> ti 2 43 -S <a ■+3 «kS O 03 C k 3 g SS *4 O h -C cá 3 II 03 55 b 2|t | =: 0 ££ P « ■5 s <D a os rb § bS? K a § gy '> jüj q ■£ -« g a ■5 s <D s ö cö s aSI Ü sa QJ _ — 0 £ ;:sii ej S G Ö 43 s w ^ <D ti >»ö b ‘2 =Q 5 -£* £1 O a c o,5í g •o> s CtjS P « *5 | g>d-S .§ a 5 s|| j—■ O o> 2 O | g a 3 P « 5 a O tj S’Ssd E 8 « c 0 '0» l“«j ciS P « 5 a 0} p ö '03 xz ’-S B vcs & 0 03 c £0 v 3 0 jo N — 0 iő £ I. Magyarország. a) Duna bal partja. Árva vm 2 1 5 8 1 14 1 400 10 414 f 1 600 11 1.014 Bars » 4 3 — — 2 2 11 — — — — 1 600 2 1.300 3 1.300 — — 17 3.200 61 676 2 528 80 4.404 Esztergom vm. . . . 3 2 — 2 1 8 — — 1 450 2 2.000 2 2.000 2 295 1 60 16 4.805 16 711 3 1.080 35 6.596 Hont » ... 7 7 7 — 7 6 — — — — 7 1.300 7 600 7 600 2 480 77 2.880 10 4,37 7 336 33 3.643 Selm.-és Bélab.thj. v. 8 7 — — 7 7 5 — — — — — — 7 800 7 600 — — 7 1.400 5 — 3 394 14 1.794 együtt . . 3 2 1 — 2 3 11 — — - — 1 1.200 2 1.400 2 1.200 2 480 18 4.280 15 427 3 730 36 5,437 Liptó vm Nógrád vm Nyitra » .... Pozsony » .... Pozsony thj. v. . . 2 1 1 1 5 _ i 576 1 1.460 — — 7 2.036 — — 2 660 9 2.696 n 4 2 9 10 36 — — - — 2 2.320 2 1.300 1 400 1 552 42 4.572 31 — 3 600 76 5.172 8 3 1 — 4 5 21 _ — — — 3 3.200 4 5.080 2 1.800 — — 30 10.080 33 3.380 8 1.524 71 14.984 4 ,8 — — 3 4 13 _ — - — 7 1.400 7 1.200 — — 7 511 16 3.111 30 916 7 700 47 4.737 9 5 - 7 7 S 30 — — — — 3 4.480 ,3 984 10 11.960 3 1.728 47 19.153 30 1.398 9 5.316 86 25.666 együtt . . 13 7 — 1 10 12 43 — — — — 4 5.880 3 2.184 10 11.960 3 2.239 63 22.263 60 2.214 10 5.916 133 30.393 Trencsén vm. .... 7 5 2 7 11 32 1 400 — — — 2 1.480 2 1.960 1 84 38 3.924 100 100 3 820 141 4.844 Turócz » .... 1 1 — — 2 — — — — 1 600 i 500 — — — — 4 1.100 3 160 2 186 9 1.446 Zólyom » . 5 3 1 1 2 5 17 — — — — 2 1.500 2 250 6 2.540 — — 27 4.290 74 621 12 863 113 5.774 Összesen . . 59 81 5 4 40 55 194 1 400 1 460 16 17.300 22 16.084 30 23.315 8 3.415 272 60.964 393 8.289 49 13.507 714 83.760 b) Duna jobb partja. Baranya vm Pécs thj. v 7 7 — 7 — 7 4 7 300 — — — — 2 1.440 7 1.000 — — 8 2.640 63 629 3 780 73 4.049 6 5 7 7 3 6 31 7 60 - — 3 520 5 3.780 6 3.714 — — 35 6.074 36 917 9 2.351 70 9.342 együtt . .. 7 6 1 2 2 7 25 2 260 — — 2 520 7 4.220 7 3.714 — — 43 8.714 89 1.546 11 3.031 143 13.291 Fejér vm Sz.-Fejérvár thj. v. . együtt . . 8 7 7 7 7 _ 7 170 7 30 — — — — 9 190 19 — 3 50 31 340 5 6 — — 3 3 76 — — — — 3 1.380 3 1.783 5 3.500 — — 37 6.663 4 1.260 4 1.912 35 9.835 7 7 - 1 3 5 23 — — - — 4 1.550 4 1.803 5 3.500 — 36 6.853 23 1.260 7 1.962 66 10.075 Győr vm Győr thj. v. ... 4 4 _ S __ 4 4.340 3 1.680 3 2.600 — — 18 8.630 5 145 5 1.590 38 10.355 együtt . . 4 4 — — — — 8 — — — — 4 4.340 3 1.680 3 2.600 — — 18 8.620 5 145 5 1.590 28 10.355 Komárom vm. . . . 3 1 — 3 3 8 — — — 7 360 7 300 7 600 — — 77 1.160 7 100 7 150 13 1.410 Koma'rom thj. v. — — — — — — — 7 300 - — 7 1.600 7 1.300 — — — — 3 3.100 — — 7 400 4 3.500 együtt . . 3 1 — — 2 ~2 8 1 300 — — 2 1.960 2 1.400 1 600 — — 14 4.260 1 100 2 550 17 4.910 Moson vm 4 2 2 4 12 1 1.400 O 580 i 1.400 — — 16 3.380 44 — 1 72 61 3.452 Somogy » Sopron » Sopron thj. v. . . . együtt . . 5 3 — — — 3 11 — — 1 400 3 2.300 6 888 7 2.350 — — 28 5.938 4 — 5 980 37 6.918 11 3 3 8 13 36 — — — — 8 560 2 360 2 688 — — 43 1.608 5 — 13 340 59 1.948 3 1 — 1 1 3 8 7 388 — — 3 2.300 1 3.000 3 3.700 7 730 15 7.918 30 1.176 3 2.093 48 11.186 13 3 — 3 9 16 44 1 288 — — 4 2.760 3 2.360 4 3.388 1 730 57 9.526 35 1.176 15 2.432 107 13.134 3 3 1 2 9 — — 2 1.100 3 1.459 1 1.600 — — 15 4.159 82 2.506 2 772 99 7.437 10 9 1 1 3 24 2 300 1 540 7 5.350 7 1.392 6 3.720 1 720 48 12.022 33 1.626 38 2.577 119 16.225 Veszprém vm. . . . Zala » ... 4 5 — — 2 2 13 1 240 — 3 2.300 3 2.700 3 2.240 1 144 24 7.624 27 822 4 1.540 55 9.986 4 4 — — 2 3 13 1 360 1 1.000 3 1.861 4 2.400 3 1.360 - — 25 6.981 26 682 5 1.228 56 8.891 Összesen . . 64 47 1 8 23 47 190 8 1.748 3 1.940 35 25.441 44 20.882 41 26.472 3 1.594 324 78.077 369 9.863 95 16 734 788 104.674 c) Duna-Tísza köze. Báos-Bodrog vm. . . 9 8 a 3 7 8 31 7 100 5 913 77 1.708 6 2.114 7 10 55 4.845 16 336 77 1.079 82 6.360 Baja thj. v Szabadka thj. v. . . Újvidék thj. v. . . Zombor thj. v. . . együtt . . 3 2 — 7 1 6 — — — — — 7 1.400 3 1.400 — **- 9 3.800 — — 610 11 3.410 3 2 — 7 2 1 9 — — — — — 7 1.200 3 1.700 — — 13 3.900 75 — 3 1.440 31 4.340 1 i — — — — 2 — — — — 7 360 7 1.400 1 1.000 7 730 6 3.480 38 1.060 3 538 37 5.068 2 3 — 7 7 — 6 — — 7 1.700 — — 7 1.440 3 3.600 ~ 11 0.740 30 303 s 1.875 34 8918 17 15 2 5 5 10 54 — — 2 1.800 6 1.273 15 7.148 15 9.814 2 730 94 20.765 79 1.699 22 5.532 195 27.996 Csongrád vm Hódm.-Vásárh. thj. v. 3 3 — — 4 — — — — 2 240 3 650 2 600 — — 10 1.490 3 140 2 460 75 3.090 1 1 — — — — 2 — — — — — — 1 1.600 1 1.200 — — 4 3.800 — — 1 530 5 3.330 Szeged thj. v. . . 11 5 — — 7 13 36 — — — — 2 1.000 3 3.894 2 1.600 — — 43 5.494 7 500 9 3.390 59 8.384 együtt . . 14 8 — — 7 13 42 — — — 4 1.240 6 5.144 5 3.400 - — 57 9.784 10 640 12 3.270 V9 13.694 6 2 _ 1 4 4 17 1 200 2 3.800 2 3.400 1 240 — — 23 7.640 26 381 30 1.912 79 9.933 Jász-N.-K.-Szolnok vm. 4 4 — 8 — — 1 100 3 3.020 3 580 6 4.400 — — 21 8.100 31 600 5 1.150 57 9.850 Pest-Pilis-Solt-Kis-K. » 15 13 3 2 7 8 46 7 300 — — 4 1.380 13 6.060 73 6.040 7 360 77 14.040 36 30 17 2.97ö 130 17.035 Budapest székes főv. Kecskemét thj. v. . 55 38 3 0 45 06 300 3 4.190 3 3.297 33 30664 33 31.320 83 107.987 18 15.640 353 183.998 98 970 131 73.557 571 256.52b 3 3 1 3 7 — 10 — - — — — 1 1.380 3 1.510 — — 14 3.890 16 2 600 i S2 3.490 együtt . . 72 43 5 11 51 74 256 4 4.390 3 3.297 27 32.044 36 28.660 98 115.537 19 16.000 443 199.928 140 990 140 76.132 723 277.050 Összesen . . 113 72 7 17 67 101 377 4 4.390 7 5.397 42 41.377 62 44.932 125 133.391 21 16.730 638 246.217 286 4310 209 87.996 1.133 338.523 d) Tisza jobb partja. 3.076 Abauj-Torna vm. . . Kassa thj. v. . . . 3 7 __ 7 7 5 — — 7 800 7 800 — — 7 1.600 73 333 7 144 81 4 .3 — — £ ti 11 7 160 7 80 3 1.400 4 4.060 6 3.080 — — 36 8.780 31 469 8 3.153 55 11.401 együtt . . 6 4 — — 3 3 16 1 160 1 80 3 1.400 5 4.860 7 3.880 — — 33 10.380 94 801 9 2.296 136 13.477 Bereg vm 5 1 2 2 10 _ 1 360 2 1.080 1 1.200 — — 14 2.640 8 — 3 588 25 3.228 3 3 _ i 7 — — — — 2 800 3 2.480 5 4.144 1 353 18 7.777 10 1.132 15 1.440 43 10.349 5 3 1 1 i 4 15 — — 1 300 4 2.000 3 1.600 - — 23 3.900 36 232 5 690 64 4.822 5 3 1 1 3 6 19 — — 2 1.600 1 200 1 720 1 30 24 2.550 8 140 10 630 42 3.320 Szepes > Ung » ....'. Zemplén vm 10 6 5 2 2 1 5 4 12 5 35 17 — — — — 5 1 2.360 600 5 2 2.060 980 8 1 1.070 1.200 — — 48 21 5.490 2.780 51 6 842 222 12 2 644 360 111 29 6.976 3.362 7 5 — 1 2 4 19 — — — — 3 1.100 5 1.800 6 3.960 — — 33 6.860 — 20 2.246 53] 9.106 Összesen . 47 26 4 4 20 i 37 138 1 160 1 80 18 8.520 27 15.460 27 17.774 2 383 214 42.377 218 3.369 76 8.894 503 16 54.640 Folyó szám — Lati/. Zahl 122 8. Tábla. A betegsegélyző pénztárak tiszti és szolgaszemélyzete és ezek díjazása 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint 8. Tabelle. Beamten- und Dienstpersonal dér Krankenkasscn nnd Entlohnung derselben int Jahre 1898 nach Mmticipien und Kassenkategorien. E) Összesítés. — E) Summirung. 1 2 3 4 5 6 7 8 1 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 2 3 4 5 6 7 8 Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandiheil, Landestheil, Municipium Díjtalanul működő tisztviselők száma, és pedig Zdhl dér unenigeltlich wirlcenden Funktionare, w. zwar Díjazott tisztviselők, és pedig Gezahlte Beamten, und zwar Az összes tisztviselők Bizalmi férfiak Ver- trauens- mdnner Beteg- látogatók és szolgák Kranken- besucher und Diener Az összes pénztári alkalmazottak Vs £ ^ > rC elnökök Vor- síande igazgatók Direkto- rén titkárok Sehretare pénztár- nokok Kassiere ellenőrök, könyve- lők és számtisztek Kontrollore, Buchhalter und Rechnungsofflx. díjnokok Diurnisten Sdmmiliche Beamten Sammtliche Kassen- Angesiellte elnök Vorstand alelnök Vorsiand-Stellv ■2 o §>C titkár Selcrelür O p ■S = t-> 0 .He — .0 1 a) összesen zusammen 2 B •3 s 2 a •* a II Igts 2||| I száma 1 Anzáhl 2 -2 a 0 ^ >> 5 |gl| száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgehiih ren in Kronen száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen sl 43 S g’* évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen száma Anzáhl évi illetménye koronákban Jahresgebühren in Kronen e) Tisza bal partja. Békés vm 6 4 — — 2 12 — — - — 6 3.190 6 1.240 3 130 — — 27 4.560 25 — 12 1.520 64 6.080 Bihar » 5 8 — 2 2 9 — — — — 3 2.330 7 200 —■ — — — 13 2.420 — — 3 768 15 3.188 N.-Várad thj. v. . . 5 2 8 7 0 7 77 7 400 - — .3 4.740 5 1.000 5 5.340 7 730 33 13.310 44 2.079 6 8.171 73 16.460 együtt . . 6 4 2 1 4 3 20 1 400 - — 5 6.960 3 1.200 5 5.340 1 730 35 14.630 44 2.079 9 2.939 88 19.648 Hajdú vm. ..... — Debreczen thj. v. . 6 ő — — 7 5 15 — — - — 5 2.052 4 8.030 7 4.070 — — 37 9.052 16 719 8 4.764 55 14.535 együtt . . 6 5 - — 1 3 15 — — — 5 2.052 4 2.930 7 4.070 — — 31 9.052 16 719 8 4.764 55 14.535 Máramaros vm. . . . 3 1 _ — 2 3 9 — — — — 1 360 1 960 1 360 — — 12 1.680 9 — 1 960 22 2.640 Szabolcs » . . . 1 2 — 1 — 1 5 1 200 — — 1 1.200 2 960 1 800 — — 10 3.160 18 — 2 560 30 3.720 Szatmár » . . . 4 2 — — 3 4 13 — — — — 5 640 7 1.100 7 1.100 - — 17 2.840 17 — 8 1.000 36 3.840 Sz.-Németi thj. v. . 3 2 — — 7 7 7 — — — — 3 977 5 1.400 7 1.600 — — 13 3.977 9 614 2 888 23 5.479 együtt . . 7 4 — — 4 5 20 - — - — 4 1.617 3 2.500 2 2.700 — — 29 6.817 26 614 4 1.888 59 9.319 Szilágy vm i 1 — — — — 2 — — - — — — 1 800 1 1.200 1 120 5 2.120 6 306 1 432 12 2.858 Ugocsa * .... Összesen . . 30 21 2 2 11 17 88 2 600 — — 22 15.379 20 10.590 20 14,600 2 860 149 42.019 144 3.718 37 13.063 330 58.800 /) Tisza-Maros szöge. Arad vm 5 1 — 7 7 5 7 400 — ’ — — 5 300 5 1.640 — — 10 2.340 16 — 8 156 SS 2.496 Arad thj. v. ... 3 3 - 7 7 S — — — — 3 1.160 2 3.440 4 5.080 — — 16 9.680 5 564 3 1.800 34 13.044 együtt . . 5 ' 4 — 2 2 13 1 400 — — 2 1.160 4 3.740 6 6.720 — — 26 12.020 21 564 5 1.956 52 14.540 Csanád vm 2 1 3 — 1 300 2 1.920 2 600 — — 8 2.820 20 — 2 780 30 3.600 Krassó-Szörénv vm. . 6 1 — — 4 4 15 1 300 — — 2 440 4 1.700 3 1.630 — — 25 4.070 8 648 4 1.584 37 6.302 Temes vm 6 7 7 3 — 9 25 — — — — 4 1.158 6 1.178 — — — — 35 3.330 15 — 20 834 70 3.164 Temesvár thj. v. S 3 1 6 8 86 — — — — 2 3.880 8 1.160 5 5.110 — — 35 9.150 57 — 14 2.860 106 18.010 Versecz thj. v. . . 1 1 — - — __ 3 — — — — 1 1.300 7 800 — — - — 4 2.000 16 — 7 780 21 8.780 együtt . . 15 11 1 3 6 17 53 — — — — 7 5.238 9 3.132 5 5.110 - — 74 13.480 88 — 35 4.414 197 17.894 Torontál vm 8 5 2 2 5 22 — — — 6 4.430 5 4.300 — — — — 33 8.620 56 — 77 8.992 100 11.612 Pancsova thj. v. 5 5 — 7 3 3 16 — — — — 2 888 3 8.109 3 1.800 - — 33 4.797 16 397 73 1.562 53 6.756 együtt . . 13 10 2 1 4 8 38 - — — 8 5.308 8 6.300 2 1.800 — — 56 13.417 72 397 24] 4.554 152 18.368 Összesen . . 41 27 3 4 16 31 122 2 700 — — 20 12.446 27 16,801 18 15.860 — — 189 45.807 209 1.609 70 13.288 468 60.701 g) Erdély. Alsó-Fehér vm. . . . 4 1 — 1 1 1 8 — — — — 1 400 3 940 1 40 1 240 14 1.620 9 — 4 345 27 1.965 Besztercze-Naszód vm. 3 — 1 — 3 3 10 — — — — — — 1 1.400 1 1.400 — — 12 2.800 1 — 1 480 14 3.280 Brassó vm 2 1 — — 1 1 5 — — — — 1 1.600 1 1.400 2 2.200 — — 9 5.200 16 — 3 720 28 5.920 Csík » 1 1 1 1 1 2 7 1 120 — — 1 300 1 ' 300 1 120 — — 11 840 5 — 1 240 17 1.080 Fogaras » 3 2 — — 2 3 10 — — — — 1 320 1 320 1 320 — — 13 960 5 — 6 ■ 24 960 Háromszék vm. . . . 3 2 1 1 3 2 12 — — — — — — 1 720 1 720 — — 14 1.440 5 560 1 216 20 2.210 Hunyad » ... 2 — — — 1 1 4 — — 1 730 — — 2 1.400 1 1.000 — — 8 3.130 — — 4 374 12 3.504 Kolozs » . . . 1 — — — 7 8 4 4 4 — Kolozsvár thj. v. . 3 2 — — 2 7 8 - — — — 7 600 7 840 3 1.380 7 360 14 3.120 6 — 3 1.718 23 4.838 együtt . . 4 2 — — 3 3 12 — — - — 1 600 1 840 3 1.320 1 360 18 3,120 6 — 3 1.718 27 4.838 Maros-Torda vm. . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — M.-Vásárhely thj. v. 2 2 - — — 4 - — — — — — 5 3.860 8 3.700 — 8 5.560 59 — 8 900 69 6.460 együtt . . 2 2 — — — — 4 — — — — - — 2 2.860 2 2.700 — — 8 5.560 59 — 2 900 69 6.460 Nagy-Küküllő vm. . 1 1 2 1 200 1 1.000 1 840 — — 5 2.040 7 522 1 269 13 2.831 Szeben vm 2 1 — 1 1 1 6 — — — — — — 1 1.600 1 1.400 1 840 9 3.840 8 1.235 2 1.200 19 6.275 Szolnok-Doboka vm. . 3 1 — 1 2 2 9 — — — — 1 100 1 1.200 1 1.800 — — 12 3.100 2 452 1 360 15 3.912 Torda-Aranyos » 1 320 l 86 1 1.600 1 840 1 720 — — 5 3.566 9 357 2 317 16 4.240 Udvarhely » 1 2 — — — — 3 — — — — — — 1 1.200 1 600 — — 5 1.800 2 185 1 720 8 2.705 Összesen . . 31 16 3 5 18 19 92 2 440 2 816 8 5,120 18 16.020 18 15.180 3 1.440 143 89.016 134 3.311 32 7.859 309 50.186 h) Fiume v. és kér. . 4 1 — 1 3 2 11 — — - — — — 1 3.360 3 5.760 1 960 10 10.080 1 720 3 3.000 20 18.800 Magyarorsz. összesen 889 241 K> I Ot I 45 198 309 1.207 20 8.438 14 8.683 161 125.583 221 144.129 282 252 352 40 25,372 1.945 564.557 1.749 35.189 571 164.341 4,265 764.087 II. Horv.-Szlav.-orsz. Belovár-Kőrös vm. . . 1 1 — — — 2 — — — — — — 1 840 I 720 1 576 5 2.136 3 450 2 720 10 3.306 Lika-Krbava » — — i — 1 1 3 Modrus-Fiume » . . 1 1 — — — — 2 _ — 1 2.200 — — — — 1 1.400 1 960 5 4.560 — — 1 600 6 5.160 Pozsega vm 1 3 i i — 6 1 140 — — — — 3 1.300 — — 1 720 11 2.160 31 862 1 720 43 3.742 Szerém » ..... 4 4 i — 3 7 13 — — — — — . 3 3.800 7 600 — — 16 4.400 3 546 8 1.580 80 6.466 Zimony thj. v. . . 1 1 — — — — 8 — — JL 1.840 — — — — 7 1.300 — — 4 3.040 — — 1 780 5 3.760 együtt . . 5 5 i — 2 1 14 — — 1 1.840 — — 3 3.800 2 1.800 — — 20 7.440 2 546 3 2.240 25 10.228 Varazsd vm — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Varazsd thj. v. . . — — — — — - — — — 7 800 — — — — 7 1.400 7 949 3 3.149 — — 7 720 4 3.869 együtt . . — — — — — — — — — 1 800 — — — — 1 1.400 1 949 3 3.149 — — 1 720 4 3.869 Verőcze vm 8 3 i 7 7 8 9 — — — — — — 8 1.360 7 730 — — 18 2.080 7 100 2 1.680 15 3.860 Eszék thj. v. . . . 8 1 - — 7 1 5 — — 7 3.000 — 1 1.600 8 3.400 2 1.340 11 7.340 5 401 1 780 17 8.461 együtt . . 4 3 i 1 2 3 14 — — 1 2.110(1 — — 3 2.960 3 3.120 2 1.340 23 9.420 6 501 3 2.400 32 12.321 Zágráb vm 3 2 — — 7 3 8 — — 7 1.440 __ . 7 800 7 800 3 1.080 73 4.130 5 865 8 1.080 20 6.065 Zágráb thj. v. . . 8 1 — — 7 1 5 — — 7 1.980 ~ — 7 1.600 8 3.040 1 780 10 7.280 1 120 6 8.890 17 10.390 együtt . . 5 3 — — 2 3 13 — — 2 3.360 — — 2 2.400 3 3.840 3 1.800 23 11.400 6 985 8 3.970 37 16.35' Összesen . . 17 16 4 2| 7 8 54 1 140 6 10.200 — — 12 11.300 11 12.280 9 6.345 93 40.205 48 3.344 19 11.370 160 54.979 Magy. kor. orsz. ossz. . 406 257 29 47 205 317 1.261 21 8.578 20 18.883 161 125.583 233 155.429 293 264.632 49 31.717 2.038 604.S22 1.797 38.533 590 175.711 4.425 819.066 Folyó szám — Laufende Zahl 123 9. Tábla. A betegsegélyző pénztári választott bíróságok működése 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. 9. Tabelle. Thdtigkeit dér Schiedsgerichte dér Krankevíkassen int Jáhre 1898, nach Municipien und Kassenkategorien. A segély iránti igénv teljes elutasítása A segely iránti igény részleges A segely iránti igény elutasítása miau Kelepé sre tagok Önkéntes « 3 miatt indított s elutasítása miatt indított s altalaban indított S kötelezett tagok által 2 is Zahl dér wegen völliger Abiceisung des ünter- Zahl dér weaen theilweiser Abweisútig des Zahl dér überhaupt wegen Abweisung des Anzahl 2 « stützungs Anspruches erhobenen und Un terstützungs-Anspruch es erh obc ten ind Unterstützungs-AnsprucJics erhobenen und zum Eintritte d. durch ■? 2 <- ■« § R 'a n ■ö 5 rerpjlichlete Mitglieder Mitglieder Közjogi alkatrész, országrész, 1 1 1 1 ti s •o >5 ^3 d — ? a .2 S A Sí •S tS 'l S J S ■3 3 Rí o il £ ■e c » 1 • á *1 s a •S .?■ n segély iránti igény xcege.n a segély iránti igény wegen cS " 3 42 t* 2.2 R 5: t-J 5? r5 d C a-p V. törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandlheil, 1 ! « g 2 o •s ~ "c « 2.2= Q> Si £ 60 « •a S +• s c S a 4a Oi « R ^ a o* J “ R «•§ o T3 43 § a-§ M o> 8-§ 43 -2 <2 — _o> !5'§ s-e |i •s’-s £ s H C 60U 3| SS a > ■a ia •a 5 o 5 Rí 1 ÍJ R a ^ g-8 4 : ts A 5* g ■§ •S J 21 •o .. s Q co i ■ 3f 5 « B-g s c U u £ 'O ^ <o * íi ;i s s T U Ci » K ÍJ ~ || •c íí O -0 ál js e § ni) 1 ® —. c> e "S 5-2 s-~ fi ■5 s *2 -c ÖH § | teljes 1 völliger S- 5 RR co 3 3 II gN a "S p. ~ a’ö Landestheil, Municipium 1 í 1 hol ■®.'2 s S CJ ~ s :o > C ;|£ l'Q 1*. h >..« "3 2* a .2 :s p- a £ — ta <s ~ |C£> l-s ü <ő 2-2 a| •o c S 'S 2 » eü n * m >«■ .2, £ fi a összesen - N « ■a 3 q'é II •-0 jO _R ít S g £ 2 a — ti F N 4S >> a 2-1 a S sl |f teljesen helyt i durch völlig & P a, ,C y 3 ‘£■0 | összesen - -0 3 Is gS l§ "o h > ,9 'ceS o ^ 2 R cS •a i* 1“^ “ :a § ^ tf-C — Cl ® h ti — •c- S*s ts a ?■§ 2-2 Jg 3 ■o o ® Rí 5 g ’S'o >..2> ,c 5S c 14 fi s c ■sí l-e összesen - N R ■® S |s gS ■®l a g a o> 51 3> S 2 r: 3 » S ? i c cd J=> l’ö j ?- H s c> II fe g, 1 C cd éO . rt £ ^ • s « O a ^ az im sí elintézett erledigten s’i * o g J sí elintézett — erledigten sí 3 5 N $ sí elintézett - - erledigten SS ■® *3 3 i ^cd o £ -R panaszok száma — Klagen panaszok száma - Klagen panaszok száma — Klagen indított panaszok száma erhobenen Klagen I. Magyarország. a) Duna bal partja. 4) Kerületi betegsegélyző pénztárak. Bezirhs-Krarikenltassen. Bars vm i — — i 1 — — — — i i — — 1 1 — — — — i i — — 1 i — — — Hont » i 1 3 4 2 — 2 4 — — — — — — — — - — — I 3 4 — — 2 — 2 4 — 4 — 4 — — — Pozsony vm. : Pozsony thj. v i — 8 8 — — 3 4 1 8 — — n 11 — — 5 6 — n — — 19 19 — 8 10 1 19 - 8 11 19 — — — Összesen . . . 3 1 11 12 — — 5 4 3 12 — - 12 12 — — 5 6 i 12 - 1 23 24 - — 10 10 4 24 — 12 12 24 — — — b) Duna jobb partja. Baranya .vm. ; Pécs thj. v 1 — 1 1 __ — 1 — — 1 — — — — — — — — — — — — 1 1 — — 1 — — 1 - 1 — 1 — — — Komárom vm. : Komárom thj. v. ... 1 — 2 2 — — — — 2 2 — — — — — — — — — - — — 2 2 — — — — 2 2 — 2 — — — — Tolna vm 1 — 1 1 — — 1 — — 1 — — — — — — — — — — - — i 1 — — 1 — — i — i — 1 — — — Vas » 1 — — — — — — - — — — — 1 1 — — 1 — — 1 — i 1 — — 1 — — i — — 1 1 — — — Összesen . . 4 - 4 4 — — 2 — 2 4 - — 1 1 — — 1 — — 1 - — 5 5 — — 3 — 2 6 - 4 1 5 — - — c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm. 7 — 7 7 — — 7 — — 7 — — — — — — — — — — — — 7 7 - — 7 — — 7 — 7 ~ 7 — — — Baja thj. v 4 — 7 7 — — 7 — — 7 — — — — — — — — — — — — 7 7 — — 7 — — 7 — 7 — 7 — — — Szabadka thj. v 7 — 7 7 — — 7 — — 7 — — — — — — — — — — — - 7 7 — — 7 — — 7 — 7 — — — — Újvidék thj. v 7 — — — — — — — — — — - 2 2 — — 7 — 7 2 — ~ 2 2 — — 7 — 7 2 — — 2 2 — — — együtt . . 4 - 3 3 — - 3 — — 3 - — 2 2 — — 1 — 1 2 - - 5 5 — — 4 — 1 5 - 3 2 5 — — — Csongrád vm.: Szeged thj. v 1 — 3 3 — — — 2 1 3 — — — — — — — — - — — — 3 3 — — — 2 1 3 — 1 — 1 2 — 2 Pest-Pilis-Solt-Kis.-Kun. vm 7 — 7 7 -— — — — 1 7 — — — — — — — — — - — — 7 7 — — — 7 7 — 7 — 1 — — — Budapest székes főváros 1 — 6 6 — — 3 7 2 6 6 6 — 3 7 2 6 — 6 — 6 — — — együtt . . 2 — 7 7 — — 3 1 3 7 — — — — — — — — - — — — 7 7 — — 3 1 3 7 — 7 — V — Összesen . . 7 — 13 13 — — 6 3 4 13 — — 2 2 _ — 1 — 1 2 - -- 15 15 — — 7 3 6 15 — 11 2 13 2 - 2 d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm 7 — — ■ — — — — — — — — 3 3 — — — — 3 3 — 3 3 — — — — 3 5 — — 3 3 — — — Kassa thj. v 1 — 7 7 — — — 7 — 7 — — — — — — — — — — 1 7 — — — 7 — 7 — 7 — 1 — — — együtt . . 2 — 1 1 - — — 1 — 1 — - 3 3 — — — — 3 3 — — 4 4 — — — 1 3 4 — 1 3 4 — — — Borsod vm 1 — — — 1 1 — — — — 1 1 — — 1 1 — — — — 1 1 — — 1 1 — — — Zemplén » 1 — 1 1 — — — — — — 1 — 1 1 — — — — 1 1 — — 0 2 — — — 1 1 1 1 — 1 — 1 1 Összesen . . 4 — 2 2 — — — 1 — 1 1 — 5 5 — — — — 5 5 - — 7 7 — — — 1 5 6 1 2 4 6 - 1 1 e) Tisza bal partja. Békés vm 1 4 4 i — 2 1 — 4 — — 4 4 i — 2 1 — 4 — — 4 4 — — — Bihar vm. : Nagyvárad thj. v 1 — 2 2 — — 2 — — 2 — — 5 5 — — 3 — 2 5 — — 7 7 — — 5 — 2 7 — 2 1 0 7 1 — ~ Hajdú vm. : Debreczen thj. v 1 — 1 1 — — 1 — — 1 — — — — — — — — — — — — 1 1 — — 1 — — 1 — _ Máramaros vm 1 — — — — — — — — — 3 4 7 i — 4 — — 5 2 3 4 7 i — 4 — — 5 2 — 7 7 Szatmár » 1 — 2 2 — — 2 — — 2 — — — — — — — — — — — 2 2 — — 2 — — 2 — 2 — 2 — — — Szilágy » 1 — 2 2 — — 2 — — 2 — — ~ — — — — — — — — — 2 2 — — — — 2 — 2 — 2 — — — Összesen . . , 6 — 7 7 — — 7 — — 7 - 3 13 16 2 — 9 1 2 14 2 3 20 23 2 — 16 1 2 21 2 7 16 23 - — — /) Tisza-Maros szöge. 1 Krassó-Szörény vm 2 — 5 5 — — 2 ’ 1 1 4 1 — 2 2 — — — 2 — 2 — — 7 7 — — 2 3 1 6 i 4 2 6 — 1 Temes vm.: Temesvár thj. v. ... 1 — 3 3 — — 2 1 — 3 — — — — — — — — — — — — 3 3 — - 2 1 — 3 — 3 — ‘ö 1 Torontói vm.: Pancsova thj. v. ... 1 — 1 1 — — — 1 — 1 — — — — — — — — — — — — 1 I — — — 1 — 1 — — — 1 Összesen . . 4 - 9 9 — — 4 3 1 8 1 — 2 2 — — — 2 — 2 — — 11 11 — — 4 5 1 10 i 7 2 9 2 — 2 g) Erdély. I 1 2 Brassó vm 1 - — — — — — — — — — — 1 1 — — 1 — — 1 — — 1 1 — — 1 — — 1 — 1 Háromszék vm 1 — 1 1 — — — — — — 1 1 — 1 — — — — 1 1 — 1 1 2 — — — — 1 1 i 1 — Maros-Torda vm. : Maros-Vásárh. thj. v. . , 1 — 3 3 — — 1 — 2 3 — — — — — — — — — — — — 3 3 — -- 1 — 2 3 — 3 — 3 1 Szeben vm 1 — — — — — — — — — — — 1 1 — — 1 — — I — — 1 1 — — 1 — — 1 — — 1 — Torda-Aranyos vm. . 1 — 5 5 — — 4 — 1 5 — — — — — — — — — — — — 5 5 — — 4 — 1 5 5 — 5 — — Összesen . . . 5 - 9 9 — — 5 — 3 8 1 1 2 3 — — 2 — 1 3 — 1 11 12 — — 7 — 4 11 i 9 3 12 — — — h) Fiume város és kerület . . — Magyarország összesen . . 33 1 55 56 — — 29 11 13 53 3 4 37 41 2 — 18 9 10 39 2 5 92 97 2 — 47 20 23 92 5 52 40 92 4 1 5 11, Horvát-Szlavonorszagok. Modrus-Fiume vm 1 — 2 2 — — 1 1 — 2 - — — — — — — — — — — — 2 2 — — 1 1 — 2 — 2 — 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 — 1 — 1 — Verőcze vm.: Eszék thj. v 1 4 1 6 1 0 5 7 1 4 1 6 1 7 7 — — — 1 Zágráb vm 2 — 3 3 — — — 3 — 3 — — 7 7 — — — — 7 7 — — 4 4 — — — 3 7 4 — 3 1 90 Zágráb thj v 7 — 90 90 — — 25 65 — 90 — — — — — — — —- — — — — 90 90 — 25 65 90 — 90 — együtt . . , 3 — 93 93 — — 25 68 — 93 — — 1 1 — — — — 1 1 — — 94 94 — - 25 68 1 94 — 93 1 94 — — Összesen . . (i 2 101 103 27 74 1 102 1 1 1 — — — — 1 I — 2 102 104 — — 27 74 2 103 1 103 1 104 — — — Magyar korona országai összesen . . • 39 3 156 159 — — 56 85 14 156 4 4 38 42 2 — 18 9 11 10 2 7jl94 201 2 — 74 94 25 195 6 155 41 196 4 1 5 16* 124 9. Tábla. A betegsegélyző pénztári választott bíróságok működése 1898-ban törvényhatóságonkint és a pénztárak jellege szerint. Folyó szám — Laufende Zahl Közjogi alkatrész, országrész, B a | | « 1 "Z íj J s s ‘d i w S 11 ij •<ure íi Í!S § as.g £ •<'S^ A segely iránti igény teljes elutasítása miatt indított s Zahl dér ivegen völliger Abweisung de* Onter- stützung-Ánspruches ethobenen und A segely iránti igény részleges elutasítása miatt indított s > Zahl dér wegen theilweiser Abtceisung Unlerstützungs-Ansprur.hes erhobenen und A segely iránti igény elutasítása miatt általában indított s Zahl dér überhaupt wegen Abtceisung des Unterstützungs-Anspruches erhobenen und Belépésre kötelezett tagok által Anzahl d. diirch zum Eintritte verpfiichtete Mitglieder Önkéntes tagok által Anzahl dér durch freiwillige Mitglieder jjl || 3 = || % s £ a ® c N p az év folyamán beérkezett im Laufe d. J. eingelangten 1 5 •o c » — S-M is- a •d s c | S sS “5 a ö S' a 5l || || i| u 1 F |.g >. s of’S 1 d i| o = d c ■o a 11 O 'e * a O-S •s I c3 -o •° Jj> ■a a * « >.*s> o K 4= :o e s £ « £■3 a s : -5 •5 o> l| •o ** d.2 JjS "3 -S fi ~ 5 5 V) ■oo 1 c <u vj <u N VJ VJ ;0 S d ? t. g 5 s c ^ fi 72 2 5 B S c3 1-8 > g S S l| Sá £ S s> a ‘£ 'S 2 s ‘ll > « % s M - cS ö ■w C l| Ts a S •cö Xf •£ P s a > *s H ~ e5 ■«* | 3 s «*£ - - 5 s “3 5 x N 6D-*J á a 1 P aK S-é í-3 M S •« a o« i| i a 'S _ a- Ül — •o ll J >c il II ® .c s 9 S •3*0 |l 2 S ej ■3| £>öi a S'S RÍ 2 ■§ 2| a *> o ■=1 % « -S <3 t/J Vj i ö ÍD V) N VJ o c i. S12 £ 5 || 1 s 2 s B S a ^ sí 11 ej ~ S| l-í ■S’e N Sí •- 5 a) ~ ll •o !9 .O !i (S ~ 4-» ^ N 5: 2^ 5 •=« aj § -rtS l-a l’f' NJ S a -5 1 a a d "* •d g a a S :0 "** fiS r*»,V 2 s1 3 j| cl ► •d 2 § -5 | .2 :- > 3 s-s g.fc d'Ö •s 5 - a <*>& bo— •8J 5« íl s ÍJ il 2 | •d .2 d t ■c "§ ll s |S o 4 43 a d 1| x.a> P :g fi B | o s ■§ S s| 1; O rO -S a ll •o 93 •c « cs .2 íx ~ g; c 11 •g-s s b/j 1 C <D W OJ N tn VJ •■o rQ d •? ?. 32 .3s || 1 ^ ti d "Í a segély iránti igény wegen § 1 s x> a segély iránti igény viegen 1 s 1 á 3 'CÖ törvényhatóság Staatsrechtlicher Besiandtheil, Landestheil, Municipium fi |l d gJ B .1 SP‘2 •g/J •s| 0 0» s s| 5 s 2 n J? |l d ll -S ’J 3 » || elintézelt — erledigten elintézett — erledigten elintézett — erledigten a « i panaszok száma — Klagen panaszok száma - Klagen panaszok száma — Klagen indított panaszok száma erhobenen Klagen I. Magyarország. B) Ipartestületi betegsegélyző pénztárak. Gewericcorporations-Kranlimhassm. a) Duna bal partja. V) Duna jobb partja. 1 2 Fejér vm. : Sz.-Fejérvár thj. v 1 2 — v2 — — — 2 - 2 - - - — — - — — 2 2 — — — 2 — 2 — i i 1 — 1 3 Zala » 1 — 8 8 — — — 7 t 8 — — — — —- — — — 8 8 — — 7 1 8 — 8 8 — — — Összesen . . . 3 2 8 10 — — — 9 i 10 - — i 1 — — — 1 - l — 2 9 11 — — — 10 1 11 — 9 i 10 1 — 1 c) Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog vm 1 — — — — — _ — — _ — 2 2 i _ _ — i 2 — — 2 2 i — — — i 2 — — 2 2 — — — 2 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vm / - 7 7 — — 7 — — 7 — — 3 3 — — i 7 — 7 — — 3 3 — — 3 7 — 5 — 7 3 3 — — — Budapest székes főváros 5 — 16 16 - 7 11 1 3 16 — - 6 6 — 3 3 — 3 6 — — 33 33 — 3 13 7 5 33 - 14 6 30 5 - 3 együtt . . . 4 - 17 17 — 1 12 1 3 17 - — 8 8 — 2 3 1 2 8 — — 25 25 — 3 15 2 5 25 - 15 8 28 2 — 2 Összesen . . . 5 — 17 17 — 1 12 1 3 17 - - 10 10 l 2 3 1 3 10 - - 27 27 i 8 15 2 6 27 — 16 10 25 2 ~ 2 d) Tisza jobb partja. 1 Sáros vm ; . . . 1 — 3 3 — — 3 — — 3 — __ - — - - 3 3 — — 3 — — 3 — 3 3 — — — e) Tisza ba! partja. /) Tisza-Maros szöge. 1 Arad vm. : Arad thj. v 1 — 4 4 1 3 4 _ — — — — — 4 4 — — 1 3 — 4 — 4 — 4 — — 2 Temes vm 2 — 4 4 - 2 — — 2 4 - - - 4 4 — 2 - — 2 4 — 4 — 4 — — — Összesen . . . 3 — 8 8 — 2 1 3 2 8 8 8 — 2 1 3 2 8 — 8 - 8 — — — g) Erdély. — — - h) Fiume város és kerülete .... - — Magyarország összesen . . . 12 2 36 38 — 3 16 13 6 38 — — 11 11 l 2 3 2 3 11 — 2 47 49 i 6 19 15 9 4!) — 35 11 46 3 _ 3 II. Horvát-Szlavonországok. Magyar korona országai összesen . . . 12 2 36 38 — 3 16 13 6 38 — — 11 11 1 2 3 2 3 11 — 2 47 49 i 5 19 15 9 49 — 35 11 46 3 — 3 I. Magyarország. C) Gyári és vállalati betegsegélyző pénztárak. Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen. a) Duna bal partja. h) Duna jobb partja. 1 Sopron vm 1 — - — — — 2 2 — 1 — i - 2 — — 2 2 - i — 1 - 2 - — 2 2 - — - c) Duna-Tisza köze. i Pest-Pilis-S.-K.-K. vm.: Budapest sz. főv. . . 1 — 2 2 — — 1 — 1 2 — — — — — — — — — — — — 2 2 — — 1 — 1 2 — 2 — 2 — — — d) Tisza jobb partja. e) Tisza bal partja. /) Tisza-Maros szöge. g) Erdély. Magyarország összesen . . . 2 — 2 2 — _ 1 — 1 2 2 2 1 - i — 2 — 4 4 — i 1 1 1 4 — 2 2 4 — — II. Horrát-Szlavonországok. ; Magyar korona országai összesen . . 2 — 2 a| -1 -1 ll 1 2 — 2 2 — — i -1 2 — — 4 4 — i 1 1 1 4 — 2 2 4 - — — I. Magyarország. D) Magánegyesületi betegsegélyző pénztárak. Prwatgenossenschafts-Krankcnkassen. a) Duna bal partja. - V) Duna jobb partja. i Baranya vm.: Pécs thj. v 1 — 1 i — — 1 — — 1 — — — — — — — — — — _ — 1 1 — — 1 — — 1 — 1 — 1 — - — 2 Fejér vm. : Székesfejérvár thj. v 1 — 1 i — — 1 — 1 - — — — — — — — — — — — 1 1 — — 1 — — 1 - — - — 1 1 Összesen . . . 2 — 2 2 — — 2 — — 2 — — — — — — — — — — — — 2 2 — — 2 — — 2 — 1 - 1 1 — 1 c) Duna-Tisza köze. 1 Pest-Pilis-S.-K.-K. vm. : Budapest sz. főv. 4 — 7 7 - — 5 1 1 7 — — 2 2 — — 1 i — 2 — — 9 9 — — 6 2 1 9 - 6 1 7 1 1 2 d) Tisza jobb partja. 1 Abauj-Torna vm.: Kassa thj. v. .... 1 — 12 12 2 5 3 2 12 — — — — — — — — — — — — 12 12 2 5 3 2 — 12 - 12 — 12 - — — e) Tisza bal partja. /) Tisza-Maros szöge. g) Erdély. h) Fiume város és kerülete . . . Magyarország összesen . . . 7 — 21 21 2 o 10 3 1 21 — — 2 2 _ 1 i 2 23 23 2 5 11 4 1 23 — 19 1 20 2 l 3 II. Horvát-S/lavonországok. Magyar korona országai összesen . . 7 — 21 21 2 5 10 3 1 21 - — 2 2 — — 1 i — 2 - — 21 23 2 5 11 4 1 23 - 19 1 20 2 l 3 Folyó szám — Laufende Zahl 125 9. Tahelle. Thatigkeit dér Schiedsgerichte dér Krankenkassen im Jáhre 1898, nach Municipien und Kassenkategorien. Közjogi alkatrész, országrész, törvényhatóság Staatsrechtlicher Bestandtheü, Landestheil, Mutficipium £ $ O 53. | | A segély iránti igény teljes elutasítása miatt indított s Zahl dér wegen völliger Abiceisung des ünter- stützungs-Anspruches erhobenen und A segély iránti igény részleges elutasítása miatt indított s Zal dér wegen theilweiser Abiceisung des Untersiützungs-Anspruches erhobenen und A segély iránti igény elutasítása miatt általában indított s Zahl dér überhaupt wegen Abweisnng des UnterstiHzuvgs~Anspruch.es erhobenen und Belépésre kötelezett tagok által j Anzahl d. dnrch zum Kintritte Önkéntes tagok által Anzahl dér durch freiwillige Mitglieder > 12 d -S •1 I S | 5 1 8 vevpfltchtete Mitglieder •<u 1 3 'S 1 # il II 0) ?{ OS dé: 1 !S 3 •o ■? •a 5 1 1 "Hl 1 A ■s « S -O tó 0) 1 5 •of ^ 1 dep tó í r; d £ 8 Ii § a segély igény wegen a segély igény wegen | 1 •d S t s a> a S .d "3 £ >> ” l| ■*“ r g s d •d ír 45 £ o% s J d ^ p '3 ll tó & ll J 3 -O ” lí - _3> s 'S a ~ ÍS'S 3i § 8 rn Z | í S •iü 3> s II 1 g S 0-3 ■3 d-S ~ 21 d § ll 1H i •a -p II u d S e| 3 ^ ■ ' - N S 03 -S3 ^ '03 'OJS <33 a l! i c S *d ► Hí S- ll S| '> h H "S 11 d 8 II '5 S d 'p .ti ««s gtó •d | tó 5 5 co • ■S tó d 3-S* || 'fi :C*Sj -- - 11 S g||> l| A. § ti ® S tó >pO tó m || | c -o .3 «o "* Ss e . cö ^3 ■-2^ 1 s «.2 :o 5 Él 1 > s i'S P f-s “1 l| l'S ' 1* S 3 P* c lg ül >» 3 CS © ~ N S. ‘S'S 1 c CO o> N tn :C S ^ S 3 2 s •is S *3 ®'B :« := 5 -x •o «0 jg ll *d f® g£ o’f' | .8 sS SS X.® 3 ^ ^ a i| i| d-3 Is ■s ? |c- s £ s Sf-3 ll ■o "’J d II dl t^.gi o SS zs :p C S •|1 f-5 ■c ^ ll ■£■5 1 d tn in 03 N CO co O JjS §■» !•§ Ö 8 O tó > 3 ':1" 'x 'is !•« |.g :6 ‘ cS N 5 > ii ■s? u — ll *1 11 •0 3 ll Is J X.3> a -s c 53 || s-s II ‘£ •§ 1 C 0) co N CO co :Q S g •JS « . a "3 o .. te tó íí is| ‘1 a « £ » & 1 c rt ’ös |l m K ii SJ ll - 1 5 sö ’cS O SD*1 v R s O 3 » N S C3 *5 g| elintézett —erledigten d s ® S N ? d » sí d -5 elintézett — erledigten SS H O 69 ~ a -5 N S d-S elintézett — erledigten sí ctó S -n tó -ö ®-^ panaszok száma — Klagen panaszok száma - Klagen panaszok száma — Klagen indított panaszok száma erhobenen Klagen E) Összesítés. — Summirttng. 1 — — — — — — — 1 1 — — — i 1 — — i 1 — — — — l 1 — — ! 1 — — — 1 1 3 4 2 — 2 4 — — — — — — — — — — 1 3 4 — — 2 — 2 4 — 4 — 4 — — — 1 — 8 8 — — 3 4 1 8 — — 11 ll — — 5 6 — 11 - — 19 19 — — 8 10 1 19 — 8 11 18 — — — 8 1 11 12 — - 5 4 3 12 — — 12 12 - - 5 6 i 12 - 1 23 24 — — 10 10 4 24 — 12 12 24 - - - 2 2 2 _ 2 2 _ — — — _ — — — — 2 2 2 — 2 — 2 — 2 — — — 2 2 1 3 — _ 1 2 — 3 - — — — — - - — — — — 2 i 3 — - 1 2 — 3 — 1 — 1 2 — 2 1 2 2 — — — — 2 2 — — — — — — — — — — — — 2 2 — — — — 2 2 - 2 — 2 — — - 1 1 — 1 I — — 1 — — 1 — — 2 2 — 1 — 1 — 2 — — 2 1 2 1 — 1 1 i 2 í — 1 2 2 1 2 1 — 8 8 — — 7 1 8 — — 2 2 — — 1 1 — 2 — 2 8 2 8 — — 1 1 7 I 2 S — 8 2 2 8 10 2 14 16 — — 4 9 3 16 - — 4 4 — 1 1 2 - 4 2 18 20 — 1 5 ii 3 20 — 14 4 18 2 — 2 2 _ 7 7 _ 1 7 2 2 7 — — _ 7 2 _ _ 3 5 7 _ 7 7 3 7 2 3 — — — 1 — 1 1 — — 7 — — 7 — - — — — — — — — — — - 1 7 - — 7 — — 7 — 7 — 7 — — — 1 — 7 1 — — 1 — — 7 - — — — — - - — - — — 7 7 — — 7 — — 7 - 7 — 7 — — — 1 — — — — — — — — — — - 2 2 - — 7 - 1 2 — — 2 2 — — 7 — 7 2 - — 2 2 — — — 5 — 3 3 — — 3 — — 3 — — 4 4 1 — 1 — 2 4 — - 7 7 1 — 4 - Y 7 - 3 4 7 — — — i 1 — 3 3 _ 2 1 3 — _ — — — — — — 3 3 — 2 i 3 _ 1 - i 2 — 2 2 — 2 2 — — 7 — 1 2 — — 2 2 — — 7 7 — 2 — _ 4 4 — — 2 7 7 4 — 2 2 4 — — — 9 — 31 31 — 1 20 3 7 31 - — 8 8 — 3 3 7 2 8 — - 39 39 — 3 23 4 9 39 - 28 7 35 3 7 4 11 — 33 33 — 1 21 3 8 33 — — 10 10 - 2 4 2 2 10 - — 43 43 3 25 5 10 4c — 30 0 39 3 1 4 17 - 39 39 — 1 24 5 9 39 - - 14 14 1 2 5 2 4 14 - - 53 53 1 3 29 7 13 53 - 34 13 47 5 1 6 1 _ 3 3 5 5 _ 3 3 5 5 — — 3 3 — — — 2 — 13 13 2 5 3 3 - 13 - 13 13 2 5 3 o O 13 - 13 — 73 - — ~ 3 — 13 13 2 5 3 3 - 13 - — 3 3 — — — 3 3 — — 16 16 1 3 2 2 5 3 3 3 16 — 13 3 16 — — 1 1 1 - 3 1 3 1 - - 3 — - 3 1 — 1 1 1 1 — — — - 1 1 1 1 — — 1 3 2 - - 3 - 1 1 1 3 1 1 3 1 1 1 3 1 - 1 1 6 - 17 17 2 5 6 3 - 16 1 - 6 5 - — — - 6 6 - - 22 22 2 5 6 3 6 21 1 17 4 21 - 1 1 4 4 1 2 1 4 _ 4 4 1 2 1 4 _ 4 4 — — — 1 — 2 2 — — 2 — — 2 — — 5 5 — - 3 - 2 5 — — 7 7 — - 5 — 2 7 — 2 C 7 — - — 1 — 1 1 — — 1 — — 1 - — — ~ — — — — - — i i — — 1 — —i i — 1 ~ i — — — 1 — — — — — — — — — — 3 4 7 1 — 4 — — 5 2 3 4 7 1 — 4 — — 5 2 — 7 7 — — - 1 1 — 2 2 2 2 — 2 2 — 2 2 — _ — — — — — 2 2 2 2 — 2 2 — 2 2 — 2 2 — 2 2 — — - C — 7 7 - — 7 — - 7 — 3 13 16 2 - 9 1 2 14 2 3 20 23 2 — 16 1 2 21 2 7 16 23 - - - 1 4 4 1 3 4 _ _ _ _ _ _ 4 4 1 3 4 _ 4 4 2 — 5 5 — — 2 1 1 4 1 — 2 2 - — - 2 — 2 — — 7 7 — — 2 3 1 6 1 4 2 6 1 — 1 2 — 4 4 — 2 — 2 4 — — — — — — - — — — — 4 4 — 2 — — 2 4 — 4 — 4 — — - 1 — 3 3 — — 2 1 — 3 - - — - — — — — - - - 3 3. - — 2 7 — 5 — 3 - 3 — - — 3 1 : 7 1 7 1 : 2 2 1 1 2 7 1 7 1 7 1 : 2 2 1 1 2 7 1 — 7 7 1 1 7 1 1 1 I 1 — 17 1 3 5 17 1 3 5 - 2 5 1 4 6 3 2 1 16 3 5 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 - i 1 1 2 1 2 1 1 1 -- 1 19 1 1 3 1 5 19 1 2 3 1 5 — 2 5 1 1 1 4 8 3 1 2 1 18 1 1 3 1 5 1 1 15 1 3 5 2 1 I 1 17 1 2 3 1 5 2 — 2 6 — 9 9 — — 5 — 3 8 1 1 2 3 — — 2 1 3 - 1 11 12 — — 7 4 11 1 9 3 12 - - — 54 3 114 117 2 8 56 27 21 114 3 4 52 56 3 3 22 13 13 54 2 7 166 173 5 ii 78 40 34 168 5 108 54 162 9 2 ii 1 1 — 2 1 2 1 — — i 1 1 — 2 1 — — - - - - — — — - - - 2 1 2 1 - — 1 1 1 - 2 1 2 1 — 2 1 — — I 1 2 5 7 — — i 4 1 6 1 — — — — — — _ — — — 2 5 7 — _ 1 4 I 6 1 7 — 7 — — — 2 — 3 3 — — — 5 — 3 — - 7 7 — — — — 7 7 — — 4 4 — — — 3 7 4 3 7 4 — - - 1 — 90 90 — — 25 65 - 90 — — - - — - — - - - - — 90 90 — — 25 65 - 90 - 90 - 90 — — 3 - 03 93 — - 25 08 — 93 - - ] 1 — — - - 1 1 - — 94 94 — — 25 68 1 94 — 93 1 94 — - — C 2 101 103 — — 27 74 1 102 1 — 1 1 — — - — 1 1 — 2 10? 104 _ — 271 74 2 103 1 103 1 104 - co 5 315 220 2 8 83 101j • 1 22 216 4 4-|63 57 3 1 3 22 13 14 55 o 9 268 277 5 11 105 114 36 271 6 211 55 266 9 2 ii I. Magyarország. a) Duna bal partja. Bars ....................... Hont » ................. Pozsony vm. ; Pozsony thj. v. Összesen . h) Duna jobb parija. Baranya vm. : Pécs thj. v. Fejér vm. : Székesfejérvár thj. v. Komárom vm.: Komárom thj v. . . Sopron vm. ....................... Tolna » .................... Vas » .................... Zala » .................... Összesen , c) Duna-Tisza köze. Bács-Bodrog vm........................ Baja thj. ................... . Szabadka thj. v. ................. Újvidék thj. v.................. együtt , Csongrád vm........................... Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vm......... Budapest székes főváros . . együtt , Összesen d) Tisza jobb partja. Abauj-Torna vm..................... Kassa thj. v.................... együtt , Borsod vm.......................... Sáros » . , ................ . . Zemplén vm......................... Összesen e) Tisza bal partja. Békés vm........................ Bihar vm.: N.-Várad thj. v. ... Hajdú vm.: Debreczen thj. v. . . Máramaros vm....................... Szatmár ».......................... Szilágy vm......................... Összesen /) Tisza-Maros szöge. Arad vm.; Arad thj. v. . . . . Krassó-Szörény vm................. Temes vm.......................... Temesvár thj. v. ........ együtt . Torontál vm.: Pancsova thj. v. . . . Összesen . g) Erdély. Brassó vm...................... Háromszék vm....................... Maros-Torda vm.: M.-Vásárhely thj. v. Szeben vm.......................... Torda-Aranyos vm................... Összesen . , h) Fiume város és kerület . . , Magyarország összesen . . II. Horvát.-Szlavonországok. Modrus-Fiume vm................... Szeréin vm. : Zimony thj. v....... Verőoze vm.: Eszék thj. v, . . . . Zágráb vm.......................... . Zágráb thj. ................... együtt , , Összesen Magyar korona országai összesen . Deutsche Übersetzung dér Namen dér Krankenkassen. Den ungarischen Text siehe auf Seiten 4—30. A) Bezirks-Krankenkassen. I. Ungaru. a) Linkes Donau-Ufer. Komi lat Árva. 1. Bezirks-Krankenkassa des Komitats Árva in Alsó- kubin. Komitat Bars. 2. Bezirks-Krankenkassa in Körmöozbánya. 3. » » » Léva. Komitat Esztergom. 4. Bezirks-Krankenkassa des Komitats Esztergom in Esztergom. Komitat Hont. 5. Bezirks-Krankenkassa in Ipolyság. Stadt mit M.-R. Selmecz- und Bélabánya. 6. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Liptó. 7. Bezirks-Krankenkassa des Komitats Liptó in Liptó- szentmiklós. Komitat Nógrád. 8. Bezirks-Krankenkassa in Balassagyarmat. 9. » » * Losoncz. Komitat Nyitva. 10. Bezirks-Krankenkassa in Galgóoz. 11. » » » Nagytapolosány, 12. » » » Nyitra. 13. » » » Szenioz. Komitat Pozsony. 14. Bezirks-Krankenkassa in Nagyszombat. Stadt mit M.-R. Pozsony. 15. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Trencsén. 16. Bezirks-Krankenkassa in Trencsén. 17. » » » Zsolna. Komitat Tnrócz. 18. Bezirks-Krankenkassa des Komitats Turóoz in Turóczszentraárton. Komilat Zólyom. 19. Bezirks-Krankenkassa des Komitats Zólyom in Beszterczebánya. b) Rechtes Donau-Ufer. Komitat Baranya. 20. Bezirks-Krankenkassa in Mohács. Stadt mit M.-R. Pécs. 21. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Székes fej érvár 22. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Győr. 23. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M-R. Komárom. 24. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Moson. 25. Bezirks-Krankenkassa in Magyaróvár. Komitat Somogy. 26. Bezirks-Krankenkassa in Kaposvár. Stadt mit M.-R. Sopron. 27. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Tolna. 28. Bezirks-Krankenkassa in Szegzárd. Komitat Vas. 29. Bezirks-Krankenkassa in Szentgotthárd. 30. » » j> Szombathely. Komitat Veszprém. 31. Bezirks-Krankenkassa in Pápa. 32. » » in Veszprém. Komitat Zala. 33. Bezirks-Krankenkassa in Nagykanizsa. 34. » » in Zalaegerszeg. c) Donau-Theiss-Becken. Komitat Bács-Bodrog. 35. Bezirks-Krankenkassa in Zenta. Stadt mit M.-R. Baja. 36. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Szabadka. 37. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Újvidék. 38. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Zombor. 39. Bezirks-Krankenkassa. Komilat Csongrád. 40. Bezirks-Krankenkassa in Szentes. Stadt mit M.-R. Hódmezővásárhely. 41. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Szeged. 42. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Heves, 43. Bezirks-Krankenkassa in Eger. 44. » » in Gyöngyös. Komitat Jász-Nagy- Kun-Szolnok. 45. Bezirks-Krankenkassa in Jászberény. 46. » » in Szolnok. Romitat Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun. 47. Bezirks-Krankenkassa in. Kiskunhalas. 48. » » in Vácz. Haupt- u. Residenzstadt Budapest. 49. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Kecskemét. 50. Bezirks-Krankenkassa. d) Rechtes Theiss-Ufer. Komitat Abanj-Torna. 51. Bezirks-Krankenkassa in Szikszó. Stadt mit M.-R. Kassa. 52. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Bereg. 53. Bezirks-Krankenkassa in Beregszász. 54. » » in Munkács. Komital Borsod. 55. Bezirks-Krankenkassa in Miskolcz. Komitat Gömör. 56. Bezirks-Krankenkassa in Rimaszombat. 57. » » in Rozsnyó, Komitat Sáros. 58. Bezirks-Krankenkassa in Eperjes. Komitat Szepes. 59. Bezirks-Krankenkassa in Gölniczbánya. 60. » » in Igló. 81. » » in Késmárk. Komitat Ung. 62. Bezirks-Krankenkassa in Ungvár. Komitat Zemplén. 63. Bezirks-Krankenkassa in Homonna. 64. » » in Sátoraljaújhely. e) Linkes Theiss-Ufer. Komitat Békés. 65. Bezirks-Krankenkassa in Gyula. Stadt mit M.-R. Nagyvárad. 66. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Debreczen. 67. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Máramaros. 68. Bezirks-Krankenkassa in Máramarossziget. Komitat Szabolcs. 69. Bezirks-Krankenkassa in Nyiregyháza. Komitat Szatmár. 70. Bezirks-Krankenkassa in Nagykároly. Stadt mit M.-R. Szatmárnémeti. 71. Bezirks-Krankenkassa. Komital Szilágy. 72. Bezirks-Krankenkassa in Zilah. f) Theiss-Maroser Becken. Komitat Arad. 73. Bezirks-Krankenkassa ín Borossebes. Stadt mit M.-R. Arad. 74. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Csanád. 75. Bezirks-Krankenkassa in Makó. Komitat Krassó-Szörény. 76. Bezirks-Krankenkassa in Karánsebes. 77. » » in Lúgos. Stadt mit M.-R. Temesvár. 78. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Versecz. 79. Bezirks-Krankenkassa. Komitat Torontál. 80. Bezirks-Krankenkassa in Nagy becskerek. 81. » » in Nagykikinda. Stadt mit M.-R. Pancsova. 82. Bezirks-Krankenkassa. g) Siebenbürgen. Komttat Alsó-Fehér. 83. Bezirks-Krankenkassa in Gyulafehérvár. 1 Komitat Besztercze-Naszód. 84. Bezirks-Krankenkassa in Beszteroze. Komitat Brassó. 85. Bezirks-Krankenkassa in Brassó. Komitat Csik. 86. Bezirks-Krankenkassa in Csíkszereda. Komitat Fagaras. 87. Bezirks-Krankenkassa in Fogaras. Komitat Háromszék. 88. Bezirks-Krankenkassa in Sepsiszentgyörgy. Komitat Hunyod. 89. Bezirks-Krankenkassa in Déva. Stadt mit M.-R. Kolozsvár. 90. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Marosvásárhely. 91. Bezirks-Krankenkassa. Komitat. Nagy-Küküllö. 92. Bezirks-Krankenkassa in Segesvár. Komitat Szeben. 93. Bezirks-Krankenkassa in Nagyszeben. Komital Szolnok-Doboka. 94. Bezirks-Krankenkassa in Dés. Komitat Torda-Aranyos. 95. Bezirks-Krankenkassa in Torda. Komitat Udvarhely, 96. Bezirks-Krankenkassa in Székelyudvarhely. h) Fiume Stadt und Qebiet. 97. Bezirks-Krankenkassa. II. Kroatien-Szlayonicn. Komitat Belovdr-Körös. 1. Bezirks-Krankenkassa in Belovár. Komitat Modrus-Fmme. 2. Bezirks-Krankenkassa ín Suéak. Komital Pozsega. 3. Bezirks-Krankenkassa in Bród. 4. » » » Pozsega. Komital Szerem. 5. Bezirks-Krankenkassa in Mitrovica 6. » » » Vinkovce. 7. » » » Vukovár. Stadt mit M.-R. Zimony. 8. Bezirks-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Varasd. 9. Bezirks-Krankenkassa. Komital Veröcze. 10. Bezirks-Krankenkassa in Slatina. Stadt mit M.-R. Eszék. 11. Bezirks-Krankenkassa. Komital Zágráb. 12. Bezirks-Krankenkassa in Károlyváros. 13. » » » Sziszek. Stadt mit M.-R. Zágráb. 14. Bezirks-Krankenkassa. B) Gewerbekorporations-Kranken kassen. I. Ungarn. a) Linkes Donau-Ufer. Komitat Esztergom. 1. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Esztergom. Komitat Zólyom. 2. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Beszterczeb. 127 b) Rechtes Donau-Ufer. Komitat Baranya. 3. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Siklós. Komitat Fejér. 4. Gewerbekorporations-Krankenkassa in. Mór. Stadt mii M.-R. Székes fej érvár, 5. Gewerbekorporations-Krankenkassa. Stadt mit M.-R. Győr. 6. Gewerbekorporations-Krankenkassa. Komüat Komárom. 7. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Tata und Tóváros. Komüat Somogy. 8. Gewerbekorporations-Krankenkassa- in Marozali. 9. » » » Nagyatád. 10. » » » . Szigetvár-. 11. vy > Komüat Sopron. » Csurgó. 12. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Csorna. (Csorna und Bezirk.) 13. Kapuvár-Garthaer Gewerbekorporations-Kranken- kassa in Kapuvár. Komüat Tolna. 14. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Dunaföldvár. 15. » » » Paks. Komitat Vas. 16. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Körmend. 17. » » » Kőszeg. 18. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Muraszombat (Muraszombat und Bezirk.) 19. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Pinkafő. 20. » » dér Sárváréi- Gegend in Sárvár. 21. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Szombathely. 22. » » » Kis-Czell. Komitat Veszprém. 23. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Pápa. Komitat Zala: 24. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Keszthely. 25. » » » Tapolcza. c) Donau-Theiss-Becken. Komitat Bács-Bodrog. 26. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Ada. 27. » » » Apatin. 28. » » ' » Bezdán. 29. » » » Hódság. 30. » » » Kula, 31. » » » Palánka. 32. » » » Óbecse. 33. » » Ókanizsa. 34. » » » Bácsszent- tamás. 35. » •» Topolya. Komüat Csongrád. 36. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Csongrád. Komüat Jdsz-Nagy-Kun-Szolnok. 37. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Mezőtúr. 38. » » » Szolnok. 39. » » » Karczag. Komüat Pest-Pilis-SoU-Kis-Kun. 40, Gewerbekorporations-Krankenkassa in Czegléd. 41. » » » Kalocsa. 42. » » » Kiskunfél- egyháza. 43. » » » Nagykőrös. 44. » » » Soroksár. 45. » » » Újpest. 46. » » » Vácz. 47. » » » Monor. Haupt- und Residenzstadt Budapest. 48. Gewerbekorparations-Krankenkassa dér Budapestéi- Gold- und Silberarbeiter. 49. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester ■ Friseurgehilfen. 50. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester vereinigten Schlosser, Büchsenmacher u. s. w. 51. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester Csizmenmacher. 52. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester Baumeister, Maurer u. s. w. 53. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester Buchbinder, Handschuhmacher u. s. w. 54. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester Fleischauer. 55. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester Uhrmacher. 56. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester Backer, Zuckerbácker u. s. w. -57. Gewerbekorporations-Krankenkassa dér Budapester hauptstádt, Zimmermaler, Wappenmaler u. sw. ,58. Gewerbekorporátions-Krankenkassa dér Budapester Budapester Seloher. .59. Gewerbekorporations-Krankenkassa derBudapester Klempner, Gelbgiesser u. s, w. Stadt mit M.-R. Kecskemét. ,60. Gewerbekorporations-Krankenkassa. d) Rechtes Theiss Ufer, Stadt mit M.-R. Kassa. 61. Gewerbekorporations-Krankenkassa. Komitat Bereg. 62. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Munkács. Komitat Borsod. 63. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Miskolcz. Komitat Gömör. 64. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Dobsina. 65. » » » Putnok. Komüat Sáros. 66. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Eperjes. 67. » » » Bártfa. Komitat Szepes. 68. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Igló. 69. > » » Késmárk. 70. » » » Szepesbéla. VI. » » » Lőcse. Komitat Ung. 72. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Ungvár. Komüat Zemplén. 73. Gewerbekorporations-Krankenkassain S.-A.-Ujhely. 74. » » » Sárospatak. 75. » » » Nagymihály. e) Linkes Theiss-Ufer. Komüat Békés. 76. Gewerbekorporations -Krankenkassa in Békéscsaba, 77. » » » Békés. 78. » » » Orosháza. 79. > » » Szarvas. 80. » » » Mezőberény. Komitat Bihar. 81. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Margittá. 82. » » » N.-Szalonta. Stadt mit M.-R. Nagyvárad. 83. Gewerbekorporations-Krankenkassa. f) Theiss-Maros Becken. Komitat Arad. 84. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Ujszentanna. Stadt mit M.-R. Arad- 85. Gewerbekorporations-Krankenkassa. Komüat Csanád. 86. Gewerbekorporations-Krankenkassa in Makó. Komüat Krassó-Szörény. 87. Gewerbekorporations-Krankenk. in Oravicza. 88. » » » Stájerlakanina. Komüat Temes. 89. Gew.-Korp.-Krankenkassa in Delta. 90. » » » Csákóvá. 91. » » » Fehértemplom. 92. » » » Lippa. Stadt mit M.-R. Temesvár. 93. Gew.-Korp.-Krankenkassa. Komüat Torontál. 94. Gew.-Korp.-Krankenkassa in Nagybecskerek, 95- » » » Nagyszentmiklós. 96. » » » Zsombolya. Stadt mit M.-R. Pancsova. 97. Gew.-Korp.-Krankenkassa. g) Siebenbürgen. Komitat Alsó-Fehér. 98. Gew.-Korp.-Krankenkassa in Abrudbánya. 99. » » » Nagyenyed. Komitat Hunyad. 100. Gew.-Korp.-Krankenkassa in Szászváros. II. Kroatien-Slavonieu. Komitat Pozsega. 1. Gew.-Korp.-Krankenkassa in Gradiskanova. C) Krankenkassen von Fabriken und Unternehmungen, I. Ungaru. a) Linkes Donau-Ufer. Komitat Árva. 1. Unternehmungs-Krankenkassa dér Firma Alexan- der Popper, Turdossin. Komüat Bars. 2. Krankenkassa dér Maschinenfabrik K. Kachelmann, Vihnyepeszerény. 3. Krankenkassa dér Holzmöbelfabrik dér Gebrüder Thonet, Nagyugrócz. Komitat Esztergom. 4. Krankenkassa dér Fabriks-Angesfeliten dér Verei- nigten Ziegel- und Zementfabriks-Aktiengesell- sohaft, Lábatlan. Komitat Hont. 5. Krankenkassa des Ziegelwerkes M. Bergmann, Nagy- maros. Stadt mit M.-R. Selmecz- und Bélabánya. 6. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik. Komitat Liptó. 7. Krankenkassa dér ung. Textilindustrie A. G., Rózsahegy. Komitat Nógrád. 8. Krankenkassa dér ersten ung. Chamotte- und Thonwaarenfabrik B. Deutsch, Kálnó. 9. Krankenkassa dér Losonczer Dampfmiihle. 10. » » Gácsér Wollstoff- und Feintuch- fabrik. 11. Krankenkassa dér Katalinhutaer Glasfabrik von J, Kossuch, Szinóbánya. 12. Krankenkassa des Eisenwerkes von J. Kramer, Szinóbánya. 13. Krankenkassa dér Armee-Tuchfabrik von F. Regenhardt und Copip., Losoncz. 14. Actien-Krankenkassa dér Zuckerfabriks-A.-G. in Selyp. 15. Krankenkassa dér erst. ung. Blech und Eisenge- schirr-Emailfabrik, Losoncz. 16. Unternehmungs-Krankenkassa dér Thonindustrie- A.-G., Selyp. Komüat Nyitva. 17. Krankenkassa dér Dampf- und Sagemühle Ernst Back, Nyitra. 18. Krankenkassa dér Nagysurányer Zuckerfabrik und Raffinerie-A.-G. 19. Unternehmungs-Krankenkassa dér Gráf G. Matus- ka’schen Stockfabrik, Alsóvesztenicz. 20. Krankenkassa dér Zuckerfabrik in Nagytapolcsány. . Komitat Pozsony, 21. Fabriks-Krankenkassa dér Diószeger landwirtsch. Zucker- und Spiritusfabrik, Magyardiószeg. 22. Krankenkassa dér Maxiimban Löw Beer’schen Zuckerfabrik, Magyarfalva. 23. Krankenkassa dér Zuckerfabrik von K, Stummer, Nagyszombat. Stadt mit M.-R. Pozsony. 24. Krankenkassa dér ersten ung. Segeltuch-, Leine- u. Jutewaarenfabrik von H. Kiinger. 25. Krankenkassa dér Tuchfabrik F. Regenhardt und Comp. 26. Krankenkassa dér Pozsonyer Winterhafen-Bau- unternehmung. 27. Krankenkassa dér kön, ung. Tabakfabrik. Komitat Trencsén. 28. Krankenkassa dei Portland-Zementfabrik von A. Sohenk, Lédecz. 29. Krankenkassa dér Glasfabrik von J. Schreiber u. Neffen, Ledniczrovnye. 30. Krankenkassa dér Glasfabrik von J. Schreiber u. Neffen, Zayugrócz. 31. Krankenkassa dér Gráf M. Zay’schen Stock- und Holzgalanteriewaaren-Fabrik, Zayugrócz. 32. Krankenkassa dér Zündhölzchenfabrik Georg Reitter jun., Nagybittse. 33. Krankenkassa dér Wollwaaren- und Militár-Tnoh- decken-Fabrik, Zsolna. 34. Unternehmungs-Krankenkassa dér Zündhölzchen- Fabrik dér Firma Fischer und Wittenberg, Nagy- bittse. Komüat Zólyom. 35. Krankenkassa dér kais. u. kön. priv. Fabrik von Möbeln aus massivgebogenem Holz, Besztercze- bánya. 36. Krankenkassa dér Beszterczebányaer erst. ung. Tuoh- und Wollwaarenfabriks-A.-G. 37. Krankenkassa dér Hermaneczer Papierfabrik, Hermánd. h) Rechtes Donau-Ufer, Stadt mit M.-R. Pécs. 38. Fabriks-Arbeiter-Krankenkassa von Adolf Engel u. Söhne. 39. Fabriks-Krankenkassa von Gebrüder Höfler und Comp. 40. Fabriks-Krankenkassa dér Firma Wilhelm Zsolnay. Komitat Fejér. 41. Unternehmungs-Krankenkassa dér Velenczeer Anna Dampfmühle, Kisvelennze, Stadt mit M.-R. Székes fej érvár. 42. Fabriks-Krankenkassa von Stefan Felmayer und Söhne. Stadt mit M.-R. Győr. 43. Krankenkassa dér Győrer u, Győrszigeter Fabriks- unternehmungen. Komitat Komárom. 44. Krankenkassa dér Zuckerfabrik von Patzenhoffer, Berg u. Comp., Ács. 45. Krankenkassa dér Kisbér-fiizitó'er vereinigt. Fabriks- A.-G., Füzitő. Komilat Mosott. 46. Krankenkassa dér unter Verwaltung dér erzherzogl. Kunstgewerbebetriebe stehenden Gewerbeuntcr- nehmungen, Magyaróvár. 47. Krankenkassa dér Landwirtschafts-Maschinenfabrik Eduard Kühne, Moson. 48. Krankenkassa dér ung. Sprengstoff-Fabriks-A.-G. Zurány. 128 Komitat Sopron. 49. Krankenkassa dér Czinfalver Zuckerfabrik. 50. Krankenkassa dér Arbeiter dér Bükker Zucker- fabrik, Felsőbükk. 51. Krankenkassa dér Félszerfalvaer Zuckerfabrik. 52. » » ersten ung. Jutespinnerei und Weberei, Lajta-Ujfalu. 53. Krankenkassa dér Cheraischen Fabrik J. Medinger und Söhne, Lajta-Ujfalu. 54. Krankenkassa dér Arbeiter dér Nagyczenker Zuckerfabrik. 55. Krankenkassa dér Rübenzuckerfabrik in Petőháza. 56. Unternehmungs-Krankenkassa dér Weingrosshand- lungsfirraa Leopold Wolf u. Söhne, Kismarton. Stadt mit M.-R. Sopron. 57. Krankenkassa dér Győr-Sopron-Ebenfurter Eisen- bahn. Komilat Vas. 58. Krankenkassa dér ersten ung. Uhrenfabrik, Szent- Gotthard. 59. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik, Szent- Gotthard. Komilat Veszprém. 60 Krankenkassa dér Ajkahutaer Glasfabrik dér Firma Johann Kossuch. 61. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik, Pápa. Komilat Zala. 62. Krankenkassa dér Magazin- u. Ságegewerk-Verwal- tung von Hirschler von Újlaki u. Söhne, Kotor. c) Donau-Theiss-Becken. Komitat Bács-Bodrog. 63. Krankenkassa dér Dampfságe und Mahlmühlen- fabrik von L. Markovics u. Comp., Zenta. Stadt mit M.-R. Szeged. 64. Krankenkassa dér ung. Segeltuchfabrik und Hanf- spinnei'ei. 65. Krankenkassa dér Dampfmühle und dér Wasser- leitungsarbeiter von Bernat Back’s Söhnen. 66. Krankenkassa dér Szegeder Keramit und Kunst- ziegelfabriks A. G. 67. Krankenkassa dér Leopold Pálfi’sohen Zünd- hölzchenfabrik. 68. Krankenkassa dér Szegeder Hanfspinnfabrik-A.-G. 69. » » » Strassenbahn-Actien- Gesellschaft. 70. Krankenkassa dér Dampfságe von Stefan Melik sen. und Markovics. 71. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik. Komitat Heves. 72. Krankenkassa dér Zuckerfabrik und Dampfmühle von Ignatz Deutsoh u. Söhne, Hatvan. 73. Krankenkassa dér Paráder Glasfabrik. 74. » » Staats-Steinbruch und Stein- pochwerks-Anlage, Nagybátony. 75. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik, Eger. Komitat Pesi-Pilis-Solt-Kis- Kun. 76. Krankenkassa dér Czegléder Dampfmühle. 77. » » ' Spiritusfabrik von Ludwigh Egyedi, Újpest. 78. Krankenkassa dér Wagenfabrik von Stefan Reiter, Vácz. 79. Krankenkassa dér ung. Baumwollindustrie A. G. Újpest. 80. Fabriks-Krankenkassa dér Firma Wolfner, Újpest. Haupl- und Resideuzstadt Budapest. 81. Krankenkassa dér Maschinenfabrik dér ung. Staats- bahnen. 82. Krankenkassa dér Budapester Gaswerkc. 83. » » » Ziegel- und Kalk- brennerei. 84. Krankenkassa dér Budapester stádtischen elektri- schen Bahn-A.-G. 85. Krankenkassa dér k. k. privil. Südbahngesellschaft. 86. Fabriks-Krankenkassa dér Czettel und Deutsch- schen Kunstanstalt. 87. Krankenkassa dér ung. Schiff- und Maschinen- fabnks-A.-G. »Danubius«. 88. Krankenkassa dér Kupfer-, Metall- und Dampfkessel- Fabriks-A.-G. J. Eisele. 89. Krankenkassa dér Eisengiesserei- und Maschinen- fabriks-A.-G. Ganz & Comp. 90. Fabriks-Kankenkassa von A. Goldberger & Söhne. 91. Krankenkassa dér Reuterplatten usw. Fabrik von H. Graepel. 92. Krankenkassa dér Spiritusfabrik von Grünwald & Comp. 93. Krankenkassa dér ung. Dinien dér kais. kön. pri- vil. Kassa-Oderberger Bahn. 94. Unternehmuugs-Krankenkassa dér »GiselIa Dampf- mühle* von Krausz Mayer & Söhne. 95. Krankenkassa dér Kőbányáéi- Dampfziegelei-Gesell- schaft. 96. Krankenkassa dér Kohlenbergwerke- und Ziegelei- Gesellschaft. 97. Krankenkassa dér Maschinenfabrik und Eisen- giesserei von L. Láng. 98. Krankenkassa dér Rákoser Ziegelfabriks-A.-G. F. Lechner. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123, 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. Krankenkassa dér L. Melocco’schen Zementfabrik. » » Mohács—Pécser Bahn. » »Maschinenfabriks-A.-G.Nicholson. » » Dampfziegelei Dr. L. Örley. » » Papierfabriks-A.-G. J. E. Rigler. » » Maschinenfabrik Robey & Comp. » » » Roessemann & Kühnemann. Krankenkassa dér Maschinenfabrik St. Rock. » » Schlick’sohen Eisengiesserei- und Maschinenfabriks-A.-G. Fabriks-Krankenkassa von G. Spitzer & Comp. » » dér Ojlaker Ziegelei- und Kalkbrennerei-A.-G. Krankenkassa dér Maschinenfabrik von J. Wörner & Comp. Unternehmungs-Krankenkassa dér ersten ung. Hotel- A.-G. Krankenkassa dér Süddeutschen Donau-Dampf- schiffahrts-Gesellschaft. Unternehmungs-Krankenkassa des Landesvereins ungarischer Schiffer. Unternehmungs - Krankenkassa def Maschinen- fabriks-A.-G. Vulkán. Krankenkassa dér kön. ung. Staatsbahnen. » des Grand Hotel Royal. » dér Spiritus- und Presshefenfabrik Krausz. Krankenkassa dér Altofner k. ung. Tabakfabrik. » » Elisabethstádter k. ung. Tabak- fabrik. Krankenkassa dér Franzstádter k. ung. Tabak- fabrik. d) Rechtes Theiss-Ufer. Komitat Abauj-Torna. Krankenkassa dér Kassahámorer Eisenfabrik. Stadt mit M.-R. Kassa. Krankenkassa dér k. ung. Tabakfabrik. Komitat Bereg. Krankenkassa dér Dampfságefabrik sFrancziska ■ von Schulz & Teplanszky Volócz. Krankenkassa dér Zsdenyovaer Dampfságe. 3.- i Komitat Gömör. Krankenkassa dér ersten ungar. Papierfabriks- A.-G. Nagyszlabos. Komitat Sáros. Krankenkassa dér Eperjeser Volksbank. » » Nagysároser Kunstmühle., Komilat Szepes. Krankenkassa dér Weberei von K. Wein & Comp. Késmárk. Krankenkassa des Ságewarkes von K. Neuschloss & Sohn, Szomolnokhuta. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik, Szepes- Béla. Krankenkassa dér k. ung. Tabakfabrik, Szomolnok. Komitat Ung. Krankenkassa dér Bantlin’sohen Chemikalien- Fabriks-A.-G., Pereosény. Krankenkassa dér Ungvarer Möbelfabriks-A.-G. » • Ungthaler Vizinalbahn, Ungvár. » » Ságepachtung von H. Reizmann Ungvár. Komitat Zemplén. Fabriks-Krankenkassa dér Filiaie dér ung. Zucker- indusírie-A.-G., Szerencs. Krankenkassa dér k. ung. Tabakfabrik, Sátoralja- Ujhely. e) Linkes Theiss-Ufer. Komitat Bihar. Krankenkassa dér Biharéi- Forstindustrie- und Kalkbrennerei-A.-G., Dobrest. Stadt mit M.-R. Nagyvárad Krankenkassa dér Lederer A. Kálmán’schen Spiri- tusfabriks-A.-G, Stadt mit M.-R. Debreczen. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik. Komitat Máramaros. Krankenkassa dér ersten ung. Chemischen-A.-G. »Klotild« Nagy-Bocskó. Krankenkassa dér Batizaer Ságefabrik. Komitat Szatmdr. Krankenkassa dér A. Lamarche’schen Ságefabrik, Nagykároly. Krankenkassa dér Dampfságe von Lord & Comp. Gilvács. Krankenkassa dér Dampfmühle, Spix-itus- und Oel- fabrik von M. Schwartz, Mátészalka. Stadt mit M.-R. Szatmár-Németi. Krankenkassa dér Szatmárer Dampfmühl-Gesell- schaft. f) Theiss-Maros-Becken. Komitat Arad. Krankenkassa, dér Ságefabrik von H. Műnk & Sohn Marosszlatina. Komitaí Krassó-Szörénv. 148. Krankenkassa derauf ungarischem Territóriumange- stellten Arbeiter dér Hauptunternehmung dér Regulirung des Eisernen Thores an dér Untern Donau, Orsóvá. 149. Krankenkassa dér J. Bibéi’schenDampfságe,Oravicza. 150. » » » » » Ponyészka. 151. » »» » » Pojánaraörul. Stadt mit M.-R. Temesvár. 152. Krankenkassa dér Spiritus-Fabrik dér Gebrüder Blau in dér Vorstadt Fabrik. 153. Krankenkassa dér Bierbrauerei-A.-G. Gyártelep. 154. » » Temesvárer stádtischen elektri- schen Bahn-A.-G. 155. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik. Komitat Torontál. 150. KrankenkassaderNagykikindaer Dampfraühlen-A.-G. 157. » » Torontaler Vizinalbahnen in Nagybecskerek. g) Siebenbürgen, Komitat Alsó-Fehér. 158. Krankenkassa dér ung. Ammoniak-Sodafabrik ini Marosujvár. Komitat Besztercze-Naszód. 159. Fabriks-Krankenkassa dér Gebrüder Neuberger in Bánffytelep. 160. Krankenkassa dér Dampfságe von W. Schulz in Kisderaeter. 161. Krankenkassa dér Beszteroze-Naszóder Kohien- industrie-A.-G. in Borgóbesztercze. Komitat Brassó. 162. Krankenkassa dér Botfalver Zuckerfabrik. Komiial Csitt. 163. Krankenkassa dér Forstindustrie-A.-G. des Komi- tats Csík in Úrvölgy. Komitat Fagaras. 164. Krankenkassa dér Papierfabrik u. s. w. des M. Copony in Zernest. 165. Krankenkassa dér Erassóer Zellulose-Fabrik in Zernest. Komitat Háromszék. 166. Krankenkassa dér Siebenbürger Forstindustrie-A.-G. in Gyulafalva. 167. Krankenkassa dér Darapfságe-Firma Schmidl & Ungar in Kovászna. 168. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik in Sepsi- szentgyörgy. Komitat Hunyod. 169. Krankenkassa dér Csimpaer Holzindustrie-Unter- nehmung. Komitat Kolozs. 170. Krankenkassa dér Kissebeser Granitsteinbruch-A.-G. Stadt mit M.-R. Kolozsvár. 171. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik. Komitat Szebcn. 172. Krankenkassa dér Péterfalver Papierfabrik. Komitat Szolnok-Doboka. 173. Krankenkassa dér Szamosthaler Bahn in Dés. 174. » » Besztereze-Naszóder Holzindu- strie-A.-G. in Dés. h) Fiume Stadt und Oebiet. 175. Krankenkassa dér Petroleum-Raffinerie-A.-G. 176. » » kön. ung. Tabakfabrik. II. Croatiei -Slavonien. Komitat Lika-Krbava. 1. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik in Zengg. Komitat Szerem. 2. Krankenkassa dér Zementfabrik in Beocsin. 3. Fabriks-Krankenkassa dér Firma A. Cerych’s Söhne in Mitrovicza. Komitat Veröcze. 4. Krankenkassa von H. Guttmann in Beliscze. Stadt mit M.-R. Eszék. 5. Krankenkassa dér Zündholzfabrik v. A. Reizner. Komitat Zágráb. 6. Krankenkassa dér Baumwoll- und Webefabrik in Dugaresa. Stadt mit M.-R. Zágráb. 7. Krankenkassa dér kön. ung. Tabakfabrik. D) Privatgenossenschafts- Krankenkassen. I. Ungarn. a) Linkes Donau-Ufer. Komitat Esztergom. 1. Krankenunterstützungs-Verein dér Süttőer Stein- metzgehilfen. Stadt mit M.-R. Pozsony. 2. Privatvereins-Krankeukassa dér Pozsonyer Zimmer- leute. 3. Krankenkassa dér Pozsonyer Kaufleute und kom- merziellen Angestellten. 4. Krankenkassa dér Kellner und Marqueure. 5. Krankenunterstützungs- und Leiehenverein dér Pozsonyer Bácker. 129 b) Rechtes Donau-Ufer. Stadt mit M-R Pécs. 6. Pécser Allgemeine Arbeiter-Krankenkassa. 7. Krankenkassa dér Pécsei' Sohuster und Csizmen- raaoher. 8. Krankenkassa dér Pécser kommerziellen Angestellten. Stadt mit M.-R. Székes fej érvár. 9. Kassa des Székesfejérvárer ersten bürgerlichen Krankenunterstützungs- und Leiohenvereins. 10. Krankenkassa des Krankenpflegevereins dér Székes- fejérvárer Handelsleute. Stadt mit M.-R. Győr. 11. Krankenkassa dér Győréi Kaufmannsjugend. Komttat Somogy. 12. Privat-Krankenkassa dér Kaposvárer jungen Ge- werbsleute. Komitat Sopron. 13. Privat-Krankenkassa dér Kismartoner Arbeiter- Krankenunterstützungs-Véréin. Stadt mit M.-R. Sopron. 14. Krankenkassa dér Soproner Kellner, Marqueure und Hoteldiener. Komitat Vas, 15. Krankenkassa dér Szombathelyer Handelsleute. Komitat Zala. 16. Krankenkassa dér Nagykanizsáéi Handelsleute. c) Donau-Theiss-Becken. Stadt mit M.-R. Baja. 17. Krankenkassa dér Bajaer Kaufmannsjugend. Stadt mit M.-R. Szabadka. 18. Krankenkassa dér Szabadkaer Kaufmannsjugend. 19. Privatgenossenschafts-Krankénkassa desSzabadkaer Kellnervereins. Stadt mit M.-R. Újvidék. 20. Krankenkassa des Spitalsvereins dér Újvidéket Kaufmannsjugend. Stadt mii M.-R. Szeged. 21. Krankenkassa dér Szegedet Handelsleute. 22. Szegedet Arbeiter-Krankenkassa. Komitat Pest-Püis-Solt-Kiskuu. 23. Dunabogdányer öffentliche St.-Josef-Arbeiter-Kran- . kenkassa. 24. Kiskunfélegyházáét kommerzielle Krankenkassa. 25. Krankenkassa dér Ujpester Gerber. Haupt- und Residenssiadt Budapest. 26. Krankenkassa dér Budapester Schuster-Industríellen und Gehilfen. 27. Krankenkassa dér BudapesterKaffeehausgehilfen. 28. » » » Wagenfabriks-Ge- hilfen. 29. Krankenkassa von anerkanntem Charakter dér Buda- pester Schmiedgehilfen. 30. Krankenkassa dér Budapester Steinmetzgehilfen. 31. Erste Budapester Müller- und Mühlenarbeiter-Kran- kenkassa. 32. Krankenkassa des ersten allgemeinen Kranken- unterstützungs- und Leichenvereins dér Buda- pester Gerber. 33. Erste Budapester Schneidergehilfen-Krankenkassa. 34. Kassa des Budapester kommerziellen Kranken- pflege-Vereins des kommerziellen Franz-Josef- Spitals. 35. Krankenkassa dér hauptstádtischen Handelsleute. 36. Allgemeine Arbeiter-Krankenkassa. d) Rechtes Theiss-Ufer. Stadt mit M.-R. Kassa. 37. Krankenkassa dér Kassaer Handelsgesellschaft. 38. » des » Arbeitervereins. Komitat Borsod. 39. Mískolczer Handels-Krankenkassa. e) Linkes Theiss-Ufer. Stadt mit M.-R. Nagyvárad. 40. Nagyvárader kommerzieller Spitalsverein als Kran- kenkassa. Stadt mit M.-R. Debreczen. 41. Krankenkassa dér Debreczener jungen Gewerbs- leute. 42. Debreczener kommerzielle Krankenkassa. 43. Krankenkassa des Debreczener Kellnervereins. 44. Debreczener selbstandige Arbeiter-Krankenkassa. Komitat Szabolcs. 45. Krankenkassa dér Nyíregyházáéi kommerziellen Angestellten. Stadt mit M.-R. Szatmárnémeti. 46. Szatmárnémeter kommerzielle Krankenkassa. /) Theiss-Maros-Becken. Stadt mit M.-R. Arad. 47. Krankenkassa dér Arader Kaufmannsjugend. Komitat Temes. 48. Fehértemplomer Arbeiter-Krankenkassa. 49. Dettaer allgemeine » » Stadt mit M.-R. Temesvár. 50. Krankenkassa Temesvárer Handelsleute. 51. » » Kellner. Komitai Toroniál. 52. Krankenkassa Nagybeoskereker Handelsleute. Stadt mit M.-R. Pancsova. 53. Erster Pancsovaer allgemeiner Krankenunterstü- tzungs-Verein. 54. Krankenkassa dér Pancsovaer Kaufmannsjugend. 55. » » Maurer und Zimmerleute. g) Siebenbürgen. Stadt mit M.-R. Kolozsvár. 56. Krankenkassa des Kolozsváréi- Handelsgremibms. Stadt mit M.-R. Maros-Vásárhely. 57. Gewerbevereins-Krankenkassa. h) Fiume Stadt und Gebiet. 58. Fiumaner allgemeine Arbeiter-Krankenkassa. 17 A m. kir. központi statisztikai hivatal újabb kiadványai Neuere Veröffentlichungen des kön. ung. statistischen Centmlamtes. Magyar Statisztikai Közlemények. Uj folyam. (Magyar-német .kiadás.) I., II., III. kötetek. A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész: Általános népleirás.....................Ára 16 kor. Elfogyott. II. » A népesség foglalkozása....................» 20 » » III. » Epületstatisztika..........................» 4 » » IV. kötet. A magyar korona országainak 1892. évi áruforgalma..............................» 4 » » V. » A magyar korona országainak 1890. és 1891. évi népmozgalma...............6 » » VI. » A magyar korona országainak 1891. és 1892. évi mezőgazdasági termelése..............» 6 » » VII. » A magyar korona országainak 1893. évi áruforgalma............................. » 4 » VEI. » A magyar korona országainak 1892. és 1893. évi népmozgalma..........................» 4 » IX. » A Magyarországban 1893 január 31-én vég- rehajtott czigányösszeirás eredményei » 4 » X. » A magyar korona országainak 1894. évi áruforgalma . ,..........................» 6 » Elfogyott. XI. » A magyar korona országainak 1893. és 1894. évi mezőgazdasági termelése..............» 6 » XII. » Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában (1720—21)........................» 12 » XIII. » Magyarország malomipara 1894-ben ...» 4 » XIV. » A magyar korona országainak 1895. évi kül- kereskedelmi forgalma....................» 6 » Elfogyott. XV. » A magyar korona országainak mezőgazda- sági statisztikája (I. rész: A magyar mező- , gazdasági statisztika fejlődése s az 1895. Vili. törvényczikk alapján végrehajtott összeírás főbb eredményei községenkint) » 20 » XVI. » A magyar korona országainak hitelintézetei 1894-ben ...............................» 8 » XVII. » A magyar korona országainak 1896. évi külkereskedelmi forgalma.................» 6 » XVIII. » A magyar korona országainak mezőgazda- sági statisztikája (II. rész : Mezőgazdasági termelés 1895. és 1896. évben) . ... » 4 » XIX. » Tűzkárok 1895. és 1896. évben...............» 4 » XX. » A magyar korona országainak 1897. évi kül- kereskedelmi forgalma...................................» 4 » XXL » A magyar korona országainak vasutjai 1894., 1895. és 1896. évben .....................» 6 » XXE. » A magyar korona országainak 1897. évi népmozgalmi statisztikája.................» 8 » XXIE. » A magyar korona országainak 1898. évi kül- kereskedelmi forgalma....................................» 6 » XXIV. » A magyar korona országainak mezőgazda- sági statisztikája (III. rész: A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint) . . » 10 » XXV. » A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban..........................» 6 » XXVI. » A magyar korona prszágainak 1899. évi külkereskedelmi forgalma ...... » 6 » XXVE. » A magyar korona országainak mezőgazda- sági statisztikája (IV. rész: Végeredmé- nyek, 17 grafikai térképpel)................................» 8 » XXVEI. » A magyar korona országainak vasutjai 1897., 1898. és 1899. évben. (Sajtó alatt) » — » Magyar Statisztikai Évkönyv. Uj folyam.I—VE.évfolyam. (1893—1899.) Ára évfolyamonkint 10 korona. Statisztikai Havi Közlemények. 12 füzet. I—IV. évfolyam (1897—1900.) V. (1901.) évi füzetek folyamatban. Ára füzetenkint i korona. A Magyar Korona Országai Külkereskedelmi Forgalmának Havi Eredményei. 1901. évi füzetek folyamatban. Ára füzetenkint 1 korona. Ungarische Statistische Mittheilungen. Neue Folge. (Ungarisch-deutsche Ausgabe.) I., II., und III. Bánd. Ergebnisse dér in den Landern dér ungarischen Krone am Anfange des Jahres 1891 durchgeführten Volkszáhlung: I. Theil: Allgemeine Demographie .................Preis 16 Kr. Vergriffen. II. » Berufs-Statistik dér Bevölkerung .... » 20 » » III. » Gebáude-Statistik » 4 » » IV. Bánd. Waarenverkehr dér Lander dér ungarischen Krone im Jahre ,1892 » 4 » V. » Bewegung dér Bevölkerung dér Lander dér ung. Krone in den Jahren 1890 u. 1891 6 » VI. » Die landwirtsohaftliche Produktion dér Lander dér ungarischen Krone in den Jahren 1891 und 1892 » 6 » >> VE. Waarenverkehr dér Lander dér ungarischen Krone im Jahre 1893 » 6 » VEI. » Bewegung dér Bevölkerung dér Lander dér ungarischen Krone in den Jahren 1892 und 1893 » 4 » IX. » Ergebnisse dér in Ungarn am 31. Janner 1893 durchgeführten Zigeuner-Konskription . 4 » X. » Waarenverkehr dér Lander dér ungarischen ' Krone im Jahre 1894 . . . ' 6 » Vergriffen. XI. » Die landwirtschaftliche Produktion dér Lan- dér dér ungarischen Krone in den Jahren 1893 und 1894 » 6 » XII. » Die Bevölkerung Ungarns zűr Zeit dér Pragmatischen Sanktion (1720—21) . » 8 » XIII. » Ungarns Mühlenindustrie im Jahre 1894 4 » XIV. » Auswártiger Handel dér Lander dér unga- rischen Krone im Jahre 1895 .... » 6 » Vergriffen XV. » Landwirtschaftliche Statistik dér Lander dér ungarischen Krone (I. Theil: Die Ent- wickelung dér ungarischen landwirt- schaftlichen Statistikund dieHauptergeb- nisse dér Konskription v. J. 1895 nach Gemeinden) . . 20 XVI. » Die Kreditinstitute dér Lander dér ungari- schen Krone im Jahre 1894 » 8 » XVII. » Auswártiger Handel dér Lander dér ungari- schen Krone im Jahre 1896 » 6 » XVIII. » Landwirtschaftliche Statistik dér Lander dér ungarischen Krone. (II. Theil: Landwirt- schaftliche Produktion in den Jahren 1895 und 1896) » 4 » XIX. » Feuerscháden in dén Jahren 1895 und 1896 » 4 » XX. » Auswártiger Handel dér Lander dér ungari- schen Krone im Jahre 1897 » 4 » XXL » Eisenbahnen dér Lander dér ungarischen Krone in den Jahren 1894, 1895und 1896 » 6 » XXE. » Volksbewegung vöm Jahre 1897 in den Landern dér ungarischen Krone , . . » 8 » XXIE. » Auswártiger Handel dér Lander dér ungari- schen Krone im Jahre 1898 6 » XXIV. » Landwirtschaftliche Statistik dér Lánderder ungarischen Krone. (El. Theil: Verthei- lung dér Wirtschaften nach Charakter und Grösse) » 10 » XXV. » DieKrankenunterstützungs-KassenderLán- dér dér ungarischen KroneimJahre 1898. 6 » XXVI. » Auswártiger Handel dér Lánder dér ungari- schen Krone im Jahre 1899 » 6 » XXVII. » Landwirtschaftliche Statistik dér Lánder dér ungarischen Krone. (|V. Theil: End- ergebnisse. Mit 17 graphischen Karten) » 8 » XXVEI. Eisenbahnen dér Lánder dér ungarischen Krone in den Jahren 1897, 1898 und 1899. (In Druck).................. » — » Ungarisches Statistisches Jahrbuch. Neue Folge. I—VE. Jahrgang. (1893 — 1899). (Ung. u. deutsche Ausg.) Preis eines Jahrganges 10 Kr. Statistische Monatshefte. (Nur in ungar. Ausgabe.) 12 Hefte. I—IV. Jahr- gang 1897—1900. V. (1901.) Jahrgang im Erscheinen. Preis eines Heftes 1 Krone. Monatsberichte über den auswartigen Handel dér Lander dér unga- rischen Krone; Hefte pro 1901 im Erscheinen. Preis eines Heftes 1 Krone. 131 Magyarország statisztikája. Irta Ráth Zoltán dr. 1896. Ára 4 korona. A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Irta Bokor Gusztáv. 1896. Ára 4 korona. A m. kir. központi statisztikai hivatal nyilvános könyvtárának és térképgyűjteményének czimjegyzéke. Ára 10 korona. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Megjelenik 2—3 éven- kint. Ára 12—14 korona. Magyarország Tiszti Czím- és Névtára. Évi kiadvány. Ára 12 korona. Fiumei Évkönyv. I. évfolyam 1899. Sajtó alatt. Á kiadványok, a melyek évi sorozatokban jelennek meg, sorozatonkint vagy azok keretén belül a bolti árnál jóval mérsékeltebb áron előfizetés utján ie megszerezhetők. Az 1901. évi sorozat; 1. a Magyar Statisztikai Évkönyv 1900. évi (VIII.) folyamát 2. a Statisztikai Havi Közlemények 1901. évi (V.) folyamát 3. a Magyar Korona Országai Külkereskedelmi Forgalmának Havi Eredmé- nyeiből az 1901. évi (I-ső) folyamot*) 4. a Magyar Statisztikai Közlemények folytatólagos 3 (29—31. sz.) kötetét és 5. Magyarország Tiszti Czím- és Névtárának XIX. kötetét tartalmazza. Az egész sorozat előfizetési ára 25 korona. Külön előfizethetni: 1. az Évkönyvre és a Magyar Statisztikai Közlemények 29—31. köteteire együtt (15 kor.) 2. a Statisztikai Havi Közlemények és a Magyar Korona Országai Külkeres- kedelmi Forgalma Havi Eredményeinek 1901. évi folyamára (8 kor.), a kettőre külön-külön 5—5 korona. . 3. Magyarország Tiszti Czím- és Névtárára (10 kor.) * A magyar korona országainak külkereskedelmi forgalmára és a fiumei hajó- és áruforgalomra vonatkozó adatok, a melyek az 1897—1900. években a havi köz- lésre alkalmas többi adattal együtt a Statisztikai Havi Közleményekben közöltettek, az 1901. évtől kezdve külön füzetekben bocsáttatnak közre. Die Statistik Ungarns von Dr. Zoltán Ráth. 1896. Preis 4 Kronen. Entwickelung und Organisation dér ungarischen amtlichen Statistik von Gustav Bokor. 1896. Preis 4 Kronen. Katalog dér öffentlichen Bibliothek und Kartensammlung des kön. ung. stat. Centralamtes. Preis 10 Kronen. Ortslexikon dér Lander dér ungarischen Krone. (Nur in ung. Ausgabe.) Erseheint jedes 2—3 Jahr. Preis 12—14 Kronen. Staatshandbuch des Königreichs Ungarn. Erseheint jahrlich. (Nur in ung. Ausgabe.) Preis 12 Kronen. Jahrbuch von Fiume. (In ung. u. ital. Ausg.) I. Jahrgang 1899. (ImDruck). Die Publikationen, welche in jahrlichen Serien erscheinen, sind serien- weise oder aber auch innerhalb dér Serien im Pránumerations-Wege bedeutend billiger als dér Ladenpreis erháltlich. Die Serie für das Jahr 1901 enthált folgende Werke ; 1. Ungarisches Statistisches Jahrbuch 1900. VIII. Jahrgang. 2. Statistische Monatshefte. 1901. V. Jahrgang. 3. Jahrgang 1901 dér Monatsberichte über den auswártigen Handel dér Lander dér ung. Krone.*) 4. Ungarische Statistische Mittheilungen. Drei Bánde. Fortsetzung. (Nr. 29— 31) und 5. das Staatshandbuch. des Königreichs Ungarn. XIX. Bánd Pránumerations-Preis dér ganzen Serie 25 Kronen. Mán kann separat pránumeriren : 1. Auf das Ung. Stat. Jahrbuch und auf die 3 Bánde (29—31.) dér Ungari- schen Statistischen Mittheilungen zusammen. Preis 15 Kronen. 2. Auf den Jahrgang 1901 dér Statistischen Monatshefte und dér Monats- Berichte über den auswártigen Handel dér Lánder dér ung. Krone. Preis 8 Kronen. 3. Auf das Staatshandbuch des Königreichs Ungarn für 1900. Preis 10 Kronen. *) Die auf den auswártigen Handel dér Lánder dér ungarischen Krone, sowie auf den Schiffs- und Warenverkehr von Fiume bezugnehmenden Daten, welche in den Jahren 1897—1900 saramt den zűr monatlichen Veröffentliohung geeigneten übrigen Daten in den »Statistischen Monatsheften* mitgetheilt wurden, werden vöm Jahre 1901 an in gesonderten Heften zűr Veröffentliohung gebracht. 17*  100 7. Tábelle. Durch die Krankenkassen geleistete Unterstützungeu im Jahre 1898, nádi Municipien und Kassenkategorien. D) Privatgeuossenschafts-KrankenJiassen. Folyó szám — Lauf. Zahl