Compte rendu des travaux de la Chambre Syndicale pendant lʹannée 1926

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1029343713

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-72101

Document type:: Monograph

Author:: Schreiner, Olive http://d-nb.info/gnd/118795457

Title:: Die Frau und die Arbeit

Place of publication:: Jena

Publisher:: Eugen Diederichs

Year of publication:: 1914

Scope:: 1 Online-Ressource (180 Seiten)

Digitisation:: 2018

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: II. Parasitimus

Collection:: Economics Books

159* Máskép sorakoznak azonban ezek a számok, ha az egy beteg tagra eső tápdíjas és kórházi napok arányát tekintjük. A fönti számok azt bizonyították, hogy a megbetegedés veszélyének mily mértékben van kitéve egyik vagy másik foglalkozási ág; az alább következő felsorolás pedig arra fog világot vetni, hogy egy-egy foglalkozási ágban a betegségek súlyos vagy könnyebb volta sze- repel-e inkább ? Ebben a tekintetben a könyvkötők vannak a leg rosszabb helyzetben, a kiknél egy beteg munkás keresetképtelensége átlagosan 25*39 napig tart; azután a légszeszgyári munkások, a kiknél egy betegre 23*72 tápdíjas vagy kórházi nap esik. Három hetet meghaladó a betegség átlagos időtartama még az ácsoknál és kőműveseknél, a hol egy beteg állag 22*71 napig keresetképtelen, továbbá a szobafestőknél és czímfestőknél, a hol egy betegségi esettel 21*99 napi munkaképtelenség jár, azután a szállodásoknál és pinczéreknél, a hol a betegség átlagos időtartama 21*58, a kőfara góknál 21*56, a czipészeknél és csizmadiáknál 21 52, végül a hajózási alkalmazottaknál 21*oe napi átlagos keresetképtelenséggel. Ebben az összefoglalásban tehát egyetlen oly foglalkozási ág sem szerepel, a mely föntebb a megbetegedésnek leggyakrabban kitett foglalkozá sok között lett volna kitüntetve. Ellenben a legtöbb közülök úgy szerepel, mint a mely kevésbbé forog a megbetegedés veszélyében; ezek a foglalkozások tehát, nevezetesen a könyvkötőké, ácsoké és kőműveseké, szobafestőké és czímfestőké, szállodásoké és pin- czéreké, czipészeké és csizmadiáké, végül a hajózási alkalmazottaké annyiban mégis az egészség rovására mennek, hogy bár megbete gedésre ritkábban adnak okot, rendszerint súlyosabb és tartósabb munkaképtelenséget okoznak. Egy, illetve két hétnél rövidebb a betegség átlagos időtartama a fodrászoknál, a hol egy megbetegedésre 6*86 tápdíjas és kórházi nap jut, továbbá a vegyészeti ipar munkásainál 10 - 77 napi keresetkép telenséggel, azután a faipari (fürészgyári) alkalmazottaknál, 12*40 napi időtartammal, a sütőknél, 12*57 napi, az építési vállalatok alkal mazottaméi 13*29 napi s a czukorgyári munkásoknál 13*so napi átlagos időtartamával egy-egy megbetegedésnek. E foglalkozások közül a fodrászoké, a vegyészeti iparban, építési vállalatoknál és a czukorgyárakban alkalmazottaké föntebb mint a megbetegedés veszé lyének erősebben kitett hivatások voltak fölemlítve ; ezt a magasabb betegedési százalékot azonban mérsékeli náluk a betegség időtarta mának rendszerint rövidebb volta s a keresetképességnek gyorsabb visszanyerése. E két összeállítás eredményeként egészségesebb foglalkozá soknak kell tartanunk azokat, a melyeknél a keresetképte lenség tartama múlóbb, a nélkül, hogy a megbetegedés eshetősége nagy volna, a minők volnának a felsoroltak közül a faipari és a sütőfoglalkozások. A faipari munkásokra vonatkozólag nincs is' ■okunk kétkedni ebben, mert a faipari telepek egy nagy része külön betegsegélyző pénztárat tartván fenn, ez összeállításban a faipari munkásoknak jó nagy kontingense tényleg benne szerepel. Már azon ban a sütőknél kérdéses, hogy a kiválasztás helyesen történt-e s •az a mindössze két betegsegélyző pénztárban szereplő 2.264 főnyi sütőiparos, kellőképen reprezentálja-e a kerületi és ipartestületi pénz tárakban szereplő összes többi munkását ennek az iparágnak? Az egészségtelenebb foglalkozások között, a melyeknél egy-egy betegség hosszabb ideig tartó munkaképtelenséget okoz, a nélkül, hogy ezt ellensúlyozná a megbetegedés kisebb valószínűsége, a lég szeszgyári munkásokét és a kőfaragókét találjuk. Nem lesz érdek telen itt fölemlíteni még egy-két foglalkozási ágnak arányszámát a megbetegedés valószínűségére s egy betegségi eset átlagos időtar tamára vonatkozólag, olyan foglalkozásokét, a melyek a fönti össze állításban nagyobb munkáslétszámmal szerepelnek s igy a nyert -arányok megbízhatósága mellett a megfigyelés nagyobb köre kezes kedik. Jelesül a vasúti alkalmazottakra vonatkozólag 102.625 egyén től gyűlt adatok bizonyítják, hogy az alkalmazottak 31 százaléka szenved az év folyamán keresetképtelenséget okozó betegségben, s egy betegségi eset átlagos időtartama 14*69 nap. A dohánygyári munkások kivétel nélkül fölvétettek ez összeállításba, mert minden dohánygyár tart fenn külön betegsegélyző pénztárat; a rájuk Eine andere Reihenfolge zeigen aber diese Zahlen, wenn das Verháltnis dér auf einen Tag entfallenden Pflegegeld- und Spitals- tage in Betracht gezogen wird. Die oben mitgetheilten Zahlen zeigten, in welchem Maasse dér eine oder dér andere Bescháftigungs- zweig dér Gefahr dér Erkrankung ausgesetzt ist; die untén fol- gende Anführung aber wird darauf ein Licht werfen, ob bei einem Bescháftigungszweige schvverere oder leichtere Erkrankungen vor- herrschen. In dieser Hinsicht befinden sich die Buchbinder in dér schlimmsten Lage, bei denen die Erwerbsunfáhigkeit eines kranken Arbeiters durchschnittlich 25*39 Tagé dauert; dann die Gasfabriks- Arbeiter, bei denen 23*72 Pflegegeld- odér Spitalstage auf einen Kranken entfallen. Drei Wochen überschreitet noch die durch- schnittliche Krankheitsdauer auch bei den Zimmerleuten und Mau- rern, wo ein Kranker durchschnittlich 22*71 Tagé láng erwerbsun- fáhig ist, ferner bei den Zimmer- und Schildermalern, wo mit einem Krankheitsfall eine 21 *99-tágige Arbeitsunfáhigkeit verbunden ist; dann bei den Hotelbediensteten und Kellnern, wo die Durchschnitts- dauer dér Krankheit 21*ös Tagé ist, bei den Steinmetzen mit 21*56, den Schustern und Csizmenmacher mit 21*52, schliesslich den Schiff- fahrts-Angestellten mit 21 *oe-tágiger durchschnittlicher Erwerbs unfáhigkeit. In dieser Zusammenfassung kommt alsó kein einziger solcher Bescháftigungszweig vor, welcher oben unter den dér Er krankung am meisten ausgesetzten Bescháftigungen ausgewiesen wáre. Dagegen sind die meisten derselben als solche dargestellt, welche in geringerem Maasse in dér Gefahr dér Erkrankung schweben ; diese Bescháftigungen, namentlich die dér Buchbinder, Zimmer- leute und Maurer, Zimmer- und Schildermaler, Hotelbediensteten und Kellner, Schuster und Csizmenmacher, schliesslich dér Schiff- fahrts-Angestellten gehen doch insofern auf Kosten dér Gesund- heit, dass sie zwar seltener Grund zűr Erkrankung gébén, aber gewöhnlich eine schwerere und dauerndere Arbeitsunfáhigkeit ver- ursachen. Weniger als eine, beziehungsweise zwei Wochen betrágt die durchschnittliche Krankheitsdauer bei den Erisemen, wo auf eine Erkrankung 6*36 Pflegegeld- und Spitalstage entfallen, ferner bei den Arbeitern dér chemischen Industrie mit 10*77-tágiger Erwerbsunfáhig keit, dann bei den Holzindustrie-(Ságemühlen)-Angestellten mit 12*40- tágiger Dauer, bei den Báckern mit 12*67-tágiger, bei den Bau- unternehmungs-Angestellten mit 13*29-tágiger, und den Zucker- fabriks-Angestellten mit 13*so-tágiger Dauer je einer Erkrankung. Von dicsen Bescháftigungen werden die dér Friseure, dér in dér chemischen Industrie, den Bauunternehmungen und den Zucker- fabriken Angestellten als dér Gefahr dér Erkrankung stárker aus- gesetzte Berufe erwáhnt; dieses höhere Erkrankungs-Perzent wird aoer bei ihnen durch die dér Regei nach kürzere Dauer dér Krank heit und die raschere Wiedererlangung dér Erwerbsfáhigkeit ge- mássigt. Als Ergebnis dieser neuen Zusammenstellungen sind alsó diejenigen als gesundere Bescháftigungen zu betrachten, bei denen die Dauer dér Erwerbsunfáhigkeit vergánglicher ist, ohne dass die Eventualitát dér Erkrankung gross wáre; solche wáren von den angeführten die Bescháftigungen dér Holzindustriellen und dér Bácker. Hinsichtlich dér Holzindustrie-Arbeiter ist auch kein Grund vorhanden hieran zu zweifeln, denn ein grosser Theil dér Holzindustrie-Anlagen erhált eigene Krankenkassen, und so ist in dicsen Zusammenstellungen faktisch ein recht grosses Kontingent dér Holzindustrie-Arbeiter enthalten. Bei den Báckern jedoch ist es fraglich, ob die Auswahl richtig geschehen ist, und ob die im Ganzén in zwei Krankenkassen vorkommenden 2264 Bácker- Gewerbsleute die sámmtlichen übrigen in deo Bezirks- und Ge- werbekorporations-Kassen befindlichen Arbeiter dieses Gewerbs- zweiges in entsprechender Weise vertreten ? Unter den ungesunderen Bescháftigungen, bei welchen eine Krankheit eine lánger andauernde Arbeitsunfáhigkeit verursacht, ohne durch die geringere Wahrscheinlichkeit dér Erkrankung auf- gewogen zu werden, findet sich die dér Gasfabriks-Arbeiter und dér Steinmetze. Es wird nicht uninteressant sein, hier noch die Verháltniszahl einiger Bescháftigungszweige bezüglich dér Wahr scheinlichkeit dér Erkrankung und dér Durchschnittsdauer eines Krankheitsfalles zu erwáhnen, solcher Bescháftigungszweige, welche in dér obigen Zusammenstellung mit einem grösseren Arbeiterstande figuriren und so ein grösserer Kreis dér Beobachtungen für die Verláss- lichkeit dér erlangten Daten bürgt. So beweisen vornehmlich die bezüg lich dér Bahnangestellten über 102.625 Individuen gesammelten Daten, dass im Laufe des Jahres 31 Perzent dér Angestellten an Erwerbs unfáhigkeit verursachenden Krankheiten leiden, und dass die durch schnittliche Dauer eines Krankkeitsfalles 14*59 Tagé betrágt. Die Tabakfabriks-Arbeiter waren ohne Ausnahme in dieser Zusammen stellung aufgenommen, denn jede Tabakfabrik erhált eine beson- dere Krankenkasse; die hierauf bezüglichen Daten sind alsó die verlásslichsten. 72 Perzent dér Arbeiter dér Tabakfabriken erkran-

Access restriction

Copyright

Contents: Factures consulaires et certificats d'origine

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation