The law of friendly societies, and industrial and provident societies, with the acts, observations thereon, forms of rules etc., reports of leading cases at length, and a copious index

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 875232663

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-2698

Document type:: Monograph

Title:: The law of friendly societies, and industrial and provident societies, with the acts, observations thereon, forms of rules etc., reports of leading cases at length, and a copious index

Place of publication:: with the acts, observations thereon, forms of rules etc., reports of leading cases at length, and a copious index$gTenth edition, revised and enlarged

Publisher:: Shaw and Sons

Year of publication:: 1881

Scope:: 1 Online-Ressource (XII, 303 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Index

Document type:: Monograph

Structure type:: Index

Title:: Index

Collection:: Economics Books

128* bér). — Az országos átlagon leginkább alul maradnak s minimális munkabéreket fizetnek a következő törvényhatóságok: 1. Szabolcs vármegye (egy munkásnak heti 4'ss koronát)*, 2. Szilágy vármegye (5'94 koronát); 3. Alsó-Fehér vármegye (6*oo koronát); 4. Zombor város (6'oa koronát); 5. Csongrád vármegye (6*o* koronát); 6. Bé kés vármegye (6*29 koronát); 7. Bács-Bodrog vármegye (6*ss koro nát); 8. Csanád vármegye (6*37 koronát); 9. Versecz város (6’as koronát) és végül 10. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (egy mun kásnak heti 6*56 koronát). » * * A betegsegélyző pénztárak anyagi helyzetéről a bevételi és kiadási tételek mérlegelésén kívül jellemző képet nyerhetünk va gyonállapotuk vizsgálatából is. Mielőtt azonban ezt érintenők, meg kell emlékeznünk mindenek előtt arról a körülményről, hogy a beteg segélyző pénztárak vagyonmérlegeiket legnagyobb részt más irány elvek szerint szerkesztik, mint a hogy azok az e közleményekben foglalt táblázatokban össze vannak állítva, igy tehát a pénztárak itt kimutatott vagyonállapota igen gyakran nem egyezik meg maguk a pénztárak által összeállított vagyonmérleggel. Az 1891. évi XIV, törvényczikk ugyanis elrendeli, hogy a betegsegélyző pénztárak nem várt eshetőségekre tartalékalapot gyűjtsenek, s meghatározza a tartalékalap arányát is, kimondván, hogy tartalékalapul a pénztár fennállása óta elért , jövedelmek tiz százaléka helyezendő el, vagy, — a mennyiben ez az utóbbi összeg kisebb volna — az utolsó öt év kiadásainak átlaga. Ez idő szerint a pénztárak nagy része még nem érvén el, vagy éppen csak elérvén öt évi fennállását, a tartalékalap képzése még nem állapodhatott meg az öt évi kiadá sok átlagánál, hanem a másik módszer szerint kell, hogy történjék, tudniillik úgy, hogy az alap évről-évre növeltessék a bevételek tiz százalékával. De éppen ezekben az első esztendőkben, a szervez kedés nehéz esztendeiben voltak a betegsegélyző pénztárak leg- kevésbbé abban a helyzetben, hogy tartalékalapjukat évenkint a megfelelő 10 százalékkal dotálhatták volna. A legtöbb, pénztár a tartalékalap elhelyezésénél tehát nem követhette a törvény rendel kezését s tényleg kevesebbét helyezett el tartalékalapul, mint a mennyit szabály szerint tartozott volna. A betegsegélyző pénztárak azonban vagyonmérlegükben nagyrészben csak a tényleg elhelye zett tartaléktőkét mutatják ki, a mérlegnek úgy a vagyon-, minim teheroldalán, holott a törvény és a fennálló rendeletek értelmében a tartaléktőkének szabályszerű mérve meg kell hogy terhelje a pénztárak mérlegét, mert az egyszer elmulasztott tartalékelhelyezést előbb-utóbb pótolni kell. Az eltérés tehát az itt közölt vagyonkimu tatások, s a pénztárak saját vagyonmérlegei között abban van, hogy e közleményben a törvény értelmében a vagyonmérleg az egész szabályszerű tartaléktőkével megterheltetik, a vagyonoldalon ellenben a szabályszerű tartaléktőkének csak tényleg elhelyezett része szerepel; a pénztárak mérlegeiben pedig úgy a vagyon, minta teher- oldalon egyaránt csak a tényleg elhelyezett tartaléktőke mutattatik ki. Ebből az eltérésből, a mely igen sok esetben a mérlegnek újból való összeállítását követelte, és gyakran a szabályszerű tar taléktőkének központi kiszámitását tette szükségessé, a mihez pedig néhol a biztos alap is hiányzott, következik, hogy e közle ménynek a vagyoni viszonyokat illető táblázatai, bár megszerkesz tésükben helyesek, számadataikat illetőleg nem tarthatnak igényt oly hitelességre, mint a betegsegélyző pénztárak működésének egyéb eredményeit ismertető táblázatok. Éppen ezért mellőztük a vagyoni viszonyokra vonatkozó adatoknak a korábbi évekkel való össze hasonlítását, a mely korábbi évekre visszamenőleg még kevesebb hitelességgel lehetett volna megállapítani a helyes adatokat. A betegsegélyző pénztárak vagyonmérlegeinek vizsgálatánál első pillanatra szembeötlő azoknak nagy általánosságban kedvezőt len volta. Jegyezzük meg, mielőtt még a számadatokat idéznők, hogy ez a körülmény nem szükségképen jelenti a pénztáraknak czéljaikhoz képest kedvezőtlen anyagi helyzetét, mert a pénztárak nak, mint humanitárius intézményeknek, egyáltalán nem czéljuk a vagyongyűjtés s hivatásukat teljesen betöltötték, ha bevételeiket — némi tartalék elhelyezésén kívül, — egészükben a tagok segélyezésére 9. Komitat Szerém (13*62 Kronen); 10. Komitat Besztercze-Naszód (13*io Kronen Wochenlohn). Folgende Munizipien bleiben am meisten unter dem Landesdurchschnitt und zahlen minimale Ar- beitslöhne: 1. Komitat Szabolcs (ein Arbeiter 4*88 Kronen Arbeits- lohn); 2. Komitat Szilágy (5'94 Kronen); 3. Komitat Alsó-Fehér (6*oo Kronen); 4. Stadt Zombor (6*02 Kronen); 5. Komitat Cson grád (6*04 Kronen); 6. Komitat Békés (6*29 Kronen); 7. Komitat Bács-Bodrog (6*33 Kronen); 8. Komitat Csanád (6*37 Kronen); 9. Stadt Versecz (6*ss Kronen) und schliesslich 10. Komitat Jász- Nagykun-Szolnok (ein Arbeiter 6*56 Kronen Wochenlohn). * * * Über die materielle Lage dér Krankenkassen kőimen wir uns nebst dér Erwagung ihrer Einnahms- und Ausgabsposten auch aus dér Untersuchung ihres Vermögenstandes ein kennzeichnendes Bild konstruiren. Bevor wir aber dies berühren, habén wir noch des Umstandes zu erwahnen, dass die Krankenkassen ihre Bilan- zen zum grössten Theil nach anderen Grundsátzen verfassen, als dieselben in den in diesen Mittheilungen enthalténen Tabellen zu- sammengestellt sind, so dass dér hier ausgevviesene Vermögens- stand dér Kassen mit dér durch die Kassen selbst zusammen- gestellten Bilanz oft nicht übereinstimmt. Dér G.-A. XIV: 1891 ordnet námlich an, dass die Krankenkassen für unvorhergesehene Falié einen Reservefond anlegen und bestimmt auch das Maass des Reservefonds, yerfügend, dass als Reservefond zehn Perzent dér seit dem Bestehen dér Kasse erzielten Einkünfte angelegt zu werden habén, oder — sofern dér letztere Betrag kleiner wáre — dér Durchschnitt dér Ausgaben dér letzten fünf Jahre. Da ein grosser Theil dér Kassen derzeit das fünfte Jahr des Bestehens noch nicht erreicht oder nur eben erreicht hat, konnte sich die Bildung des Reservefonds noch nicht beim Durchschnitt dér fünf- jáhrigen Ausgaben stabilisiren, sondern muss nach dér anderen Methode erfolgen, das heisst so, dass dér Fond von Jahr zu Jahr um zehn Perzent dér Einnahmen vermehrt werden soll. Aber gerade in diesen Jahren, dér schweren Zeit dér Organisirung, waren die Krankenkassen am wenigsten in dér Lage, ihren Reserve fond alljáhrlich mit den entsprechenden zehn Perzent zu dotiren. Die meisten Kassen konnten alsó beim Anlegen des Reservefondes den Verfügungen des Gesetzes nicht nachkommen und legten fak- tisch weniger an Reservefond an, als wozu sie vorschriftsgemáss verbunden gewesen waren. Die Krankenkassen aber weisen in ihrer Bilanz zum grössten Theil nur den faktisch angelegten Reservefond aus, sowohl auf dér Habén- als auf dér Soll-Seite dér Bilanz, obwohl doch im Sinne des Gesetzes und dér bes.tehenden Verordnungen das vorschriftsmássige Maass des Reservefondes die Bilanz dér Kassen zu belasten hátte, denn das einmal verab- sáumte Anlegen dér Reserve muss früher oder spáter nachgeholt werden. Die Differenz zwischen den hier mitgetheilten Vermögens- standausweisen und dér eigenen Bilanz dér Kassen besteht darin, dass in diesen Mittheilungen die Bilanz im Sinne des Gesetzes mit dem ganzen vorschrifismássigen Reservefond belastet wird, auf dér Vermögensseite aber nur dér faktisch angelegte Theil des vor- schriftsmássigen Reservefondes eingestellt ist; wáhrend in den Bilanzen dér Kassen sowohl auf dér Seite dér Aktivá, als auch dér Passiva nur dér faktisch angelegte Reservefond ausgewie- sen wird. Aus dieser Abweichung, welche in vielen Falién die neuerliche Zusammenstellung dér Bilanz erforderte und oft die Berechnung des vorschrifismássigen Reservefondes im Zentrum nothwendig machte, wozu jedoch mitunter auch die sichere Basis fehlte, folgt, dass die auf die Vermögensverháltnisse bezüglichen Tabellen dieser Mittheilungen, obwohl in ihrer Konstruirung richtig, hinsichtlich ihrer Zahlenangaben auf keine solche Verlásslichkeit Anspruch machen können, als die die übrigen Resultate dér Krankenkassen darstellenden Tabellen. Eben deshalb ist von dér Vergleichung dér auf die Vermögensverháltnisse bezüglichen Daten mit den früheren Jahren abgesehen worden, denn auf dicse früheren Jahre zurück- greifend, hátte mán die richtigen Daten mit noch weniger Genauigkeit feststellen können. Bei dér Prüfung dér Vermögensbilanz dér Krankenkassen fállt die im Ganzen und Grossen ungünstige Gestaltung derselben auf den ersten Blick auf. Bevor noch die ziffernmássigen Daten an- geführt werden, ist zu bemerken, dass dieser Umstand noch nicht nothwendigerweise die im Verháltnis zu ihren Zwecken ungünstige materielle Lage dér Kassen bedeutet, denn die Kassen, als huma- nitáre Anstalten, habén durchaus nicht den Zweck, Vermögen an- zuháufen, und sie habén ihre Bestimmung vollkommen erfüllt, wenn sie ihre Einnahmen — nebst dem Anlegen einigen Reserve fondes — in ihrer Gánze zűr Unterstützung ihrer Mitglieder und

Access restriction

Copyright

fullscreen: The law of friendly societies, and industrial and provident societies, with the acts, observations thereon, forms of rules etc., reports of leading cases at length, and a copious index

Monograph

Index

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation