A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

92* statisztikájának művelése adhatna csak közelebbi felvilágosítást a felől, hogy a nők ezen nagyobb halandóságának oka abban rejlik-e, hogy a nehezebb ipari munka gyöngébb testi szervezetüket inkább megtámadja, vagy pedig ettől függetlenül abból magyarázható-e, hogy a nőkre keresetképes — tehát pénztári tagságra jogositó — életkoruk hárít legtöbb természeti veszedelmet, a gyermekszülések s az ebből származható egyéb bajok folytán. Áttérve a pénztárak jellege szerinti részletezésre, a nőknek legnagyobb arányát a gyári és vállalati betegsegélyző pénztáraknál találjuk: a inig az átlag 125 nő 1000 pénztári tagra, a gyári pénz táraknál 1000 főre 169 nő jut. Ezt az eltérést a dohánygyáraknak túlnyomó részben női személyzettel dolgozó üzeme okozza; a dohány gyári betegsegélyző pénztárakban az év elején 18.114 női tag volt, 23-68 százaléka a betegpénztárainkba iratkozott összes nőknek, 76.495-nek, és 62-99 százaléka a gyári és vállalati betegsegélyző pénz tárak kötelékébe tartozó nőknek, 28.754-nek. Horvát-Szlavonorszá- gokban a nők aránya a gyári pénztáraknál sokkal magasabb, mint a magyar anyaországban, mert ott a különben is csekély számú pénztárak között kettő dohánygyári, egy szövő- s egy gyufagyári, a mely üzemek szintén túlnyomóan női munkásokat foglalkoztatnak. Ehhez képest Horvát-Szlavonországokban 1898-ban a gyári pénztá raknál 1000 pénztári tagra 431 nő jut, a megelőző években még több, 1896-ban 608. A nők részesedése a ki- és belépésekben a gyári pénztáraknál is csekélyebb; kimagaslik azonbanitt is a halá lozások aránya, mely a gyári pénztáraknál 1898-ban 1000 elhalt tag után 215-öt tett, Horvát-Szlavonországokban pedig egyes évek ben a gyári pénztárak 1000 halottjára 700-nál több nő is jut. A gyári pénztárakhoz legközelebb állanak a női nem arányát illetőleg a magánegyesületi pénztárak, a melyeknél 1000 pénztári tag közül 1898.-ban 156 volt a nő. Legnagyobb része ezeknek nyilván valóan önkéntes tag, a minek bizonysága az is, hogy a belépések és kilépések sorában a magánegyesületi pénztárakhoz tartozó nők meglehetős alacsony aránynyal szerepelnek. A kerületi pénztárak nál ezer tag közül 108 volt a nő; a magyar anyaországban 111, Horvát-Szlavonországokban pedig 89. Az előző években is körül belül hasonló arányok voltak. A kerületi pénztárak női tagjainál a halálozási arányszám inkább Horvát-Szlavonországokban magasabb. Legkevesebb női tagja van az ipartestületi pénztáraknak ; Horvát- Szlavonországokban nő nem iratkozott be az ipartestületi pénz tárba, az anyaországban pedig ezer ipartestületi pénztári tag között csak 46 a nő. Ugyanitt legkisebb a belépések és kilépések hul lámzása is (ezer be-, illetve kilépőre 14, illetve 13 nő), valamint a halálozások aránya is alacsonyabb marad. A női tagok tehát inkább a gyári és a magánegyesületi pénztárakban játszanak nagyobb szerepet, amott a dohánygyári alkalmazottak, itt pedig az önkéntes tagok révén; a tagsági forgalmat be- és kilépéseiknek gyakori változtatásával kevésbbé növelik s ebben a tekintetben, mint a pénztárak állandóbb tagjai, azok koczkázatát is csökkentik; viszont azonban erősebb halandóságuk is természetszerűleg nagyobb terheket ró a pénztárakra. Figyelemre méltó még azoknak az arányoknak a szemlélete is, a melyek szerint a különböző jellegű pénztárak részesednek a pénztári tagok forgalmában. Az összes pénztárak taglétszámát ezernek véve, a magyar korona országaiban az 1898. év elején 469 tag jutott a kerületi, 111 az ipartestületi, 278 á gyári és vál lalati, végül 142 a magánegyesületi pénztárakra. Ezer, év közben. történt belépésből pedig 592 a kerületi, 185 az ipartestületi, 147 a gyári és vállalati, és csak 76 a magán egyesületi pénztárakra. A kilépéseknél ugj'anezek az arányok, mig a halálozásokat illető leg az összes pénztárak ezer halottja közül 467 a kerületi, 114 az ipartestületi, 264 a gyári és vállalati, s végül 155 a magánegyesü leti pénztárakra esik. Ez az összehasonlítás még élénkebben meg világítja azt a föntebb is már kiemelt tényt, hogy adataink szerint az évközti be- és kilépések mozgalma legkevésbbé érinti a gyári és magánegyesületi pénztárakat, mig az ipartestületi és kerületi pénztárak erősebben ki vannak téve a taglétszám íluktuácziójának. A halálozások száma a gyári pénztáraknál a legkisebb s a magán egyesületieknél a legnagyobb; a gyári pénztáraknak ez a kedvezőbb besprochenen Jahren zu den niedrigsten; in Kroatien-Slavonien gab es 1897 unter 1600 Verstorbenen dér Krankenkassen 177 Frauen. Nur die Kultivirung dér Statistik dér Todesursachen dér Krankenkassen könnte náhere Aufklárung darüber gébén, ob die Ursache dér grösseren Sterblichkeit dér Frauen darin liegt, dass die schwerere gewerbliche Arbeit den schwácheren Organismus ihres Körpers mehr angreift, oder ob es hievon unabhángig daraus zu erkláren ist, dass die Frauen in ihrem erwerbsfáhigen, alsó zűr Kassenmitgliedschaft berechtigenden Altér zuíblge dér Kinder- geburten und dér Krankheiten, die hieraus entstehen können, den meisten Gefahren ausgesetzt sind. Auf. die Spezifizirung nach dem Karakter dér Kassen über- gehend, findet sich die grösste Verháltniszahl dér Frauen bei den Fabriks- und Unternehmungs-Krankenkassen; wahrend dér Durch- schnitt 125 Frauen auf 1000 Kassenmitglieder ist, kommen bei den Fabrikskassen 169 Frauen auf 1000 Köpfe. Dicse Diflérenz wird durch den Betrieb dér überwiegend mit Frauen arbeitenden Tabakfabriken verursacht; in den Tabakfabriks-Krankenkassen gab es am Anfange des Jahres 18.114 weibliche Mitglieder, 23 - 6s°/o sámmtlicher in die Krankenkassen eingeschriebenen Frauen (76.495) und 62-99°/o dér in den Verband von Fabriks- und Unternéhmungs- Kassen gehörigen Frauen (28.754). In Kroatien-Slavonien ist die Verháltniszahl dér Frauen bei den Fabrikskassen viel höher als im Mutterlande, denn dórt gibt es unter dér geringen Zahl dér Kassen zwei Tabakfabriks-, eine Weberei- und eine Zündwaren- fabriks-Kasse, und auch diese Betriebe bescháftigen überwiegend Frauen. Demgemáss entfallen in Kroatien-Slavonien bei den Fabriks kassen auf je 1000 Kassenmitglieder 431 Fraueu, in den vorher- gehenden Jahren noch mehr, in 1896 608. Die Betheiligung dér Frauen am Ein- und Austritt ist auch bei den Fabrikskassen geringer; aber auch hier ragt die Verháltniszahl dér Síerbefálle hervor, vvelche bei den Fabrikskassen in 1898 auf 1000 verstorbene Mitglieder 215 ausmachte, in Kroatien-Slavonien aber kommen in einzelnen Jahren auf 1000 Verstorbene dér Fabrikskassen mehr als 700 Frauen. Den Fabrikskassen stehen hinsichtlich dér Verháltniszahl des weiblichen Geschlechtes die Privatvereins-Kassen am náchsten, bei welchen in 1898 von 1000 Kassenmitgliedern 156 Frauen waren. Es ist offenbar, dass dies zum grössten Theil freiwillige Mitglieder sind, was auch dadurch bezeugt wird, dass die zu den Privatvereins-Kassen gehörigen Frauen in dér Reihe dér Ein- und Austrittsfáíle in ziemlich niedrigem Verháltnis vorkommen. Bei den Bezirkskassen kamen 108 Frauen auf tausend Mitglieder; im unga- rischen Mutterlande 111, in Kroatien-Slavonien aber 89. Auch in den vorhergehenden Jahren bestanden áhnliche Verháltnisse. Bei den Bezirkskassen ist die Mortalitát dér weiblichen Mitglieder in Kroatien-Slavonien etwas höher. Die Gewerbekorporations-Kassen záhlten die wenigsten weiblichen Mitglieder; in Kroatien-Slavonien hat sich keine Frau in die Gewerbekorporations-Kasse einschreiben lassen, auch im Mutterlande gibt es unter 1000 Gewerbekorporations- Kassenmitgliedern nur 46. Auch die Fluktuation des Ein- und Aus- tretens ist hier die geringste (auf je 1000 Ein-, beziehungsweise Austretende 14, respektive 13 Frauen), ebenso ist auch die Mor talitát niedrig. Die weiblichen Mitglieder spielen alsó in den Fabriks- und Privatvereins-Kassen eine grössere Rolie, dórt zufolge dér Tabakfabriks-Angestellten, hier zufolge dér freiwilligen Mitglieder, sie vermehren den Mitgliederverkehr durch háufiges Ein- und Aus- treten weniger, und in dieser Hinsicht vermindern sie, als stabilere Mitglieder dér Kassen, auch dérén Risiko; dagegen aber ist es ihre gesteigerte Mortalitát, welche den Kassen naturgemáss grössere Lasten auferlegt. Beachtenswert sind auch die Verháltnisse, in denen sich die Kassen von verschiedenem Karakter am Verkehr dér Kassen mitglieder betheiligen. Wenn wir die Mitgliederzahl dér gesammten Kassen mit 1000 ansetzen, kommen in den Landern dér ungarischen Krone am Anfang des Jahres 1898 469 Mitglieder auf die Bezirks-, 111 auf die Gewerbekorporations-, 278 auf die Fabriks-und Unter- nehmungs-, schliesslich 142 auf die . Privatvereins-Kassen. Von tausend Eintrittsfállen im Laufe des Jahres aber entfielen 592 auf die Bezirks-, 185 auf die Gewerbekorporations-, 147 auf die Fabriks- und Unternehmungs-, und nur 76 auf die Privatvereins-Kassen. Beim Austritt zeigen sich dieselben Verháltniszahlen, wahrend hinsichtlich dér Sterbefálle von je tausend Verstorbenen sámmtlicher Kassen 467 auf die Bezirks-, 114 auf die Gewerbekorporations-, 264 auf die Fabriks- und Unternehmungs- und 155 auf die Privat- vereins-Kassen entfallen. Diese Vergleichung beleuchtet noch lebhafter die schon oben hervorgehobene Thatsache, wonach laut unserer Daten dér Ein- und Austrittsverkehr im Laufe des Jahres die Fabriks- und die Privatvereins-Kassen am wenigsten berührt, wáhrend. die Gewerbekorporations- und die Bezirkskassen dér Fluktuation des Mitgliederstandes stárker ausgesetzt sind. Die Zahl dér Todes-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation