A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

94* A magyar anyaországban az összes betegsegélyző pénztárak taglétszáma január hó folyamán csökkent, s január 31-én leszállt a minimumra, 1000, az év elején volt tagból ekkorra csak 994 maradván meg a pénztárak kötelékében. Februártól kezdve azon ban a hó végi taglétszám fokozatosan és állandóan emelkedik egész szeptember végéig, a mikor a taglétszám maximuma mutat kozik, 1000, az év elején volt taggal szemben 1138 egyénnel. Ezután hónapról-hónapra apad megint a taglétszám és deczember 31-én már csak 1071 marad. Ezer tag után ez a 71 főnyi külön bözet jelzi a betegsegélyző pénztárak taglétszámának évi gyarapo dását, az évközti hullámzásból eredő tiszta nyereséget. A két véglet, a január 31 én mutatkozó 994 s a szeptember 30-án elért 1138 főnyi taglétszám; 144 közöttük a különbség, az egyes hónapokban a betegpénztárak népessége közötti eltérés tehát közel tizenöt százaléknyira rúg. A minimális és maximális taglétszám közötti középszám 1067 s ezen alul adatainkban csak négy hónap marad: január elseje, január, február és márczius hónapok vége. Egy hónapról a másra a legnagyobb emelkedés — ezer tag után 56 főnyi — február és márczius hónapok között van; a legnagyobb csökkenés pedig — 49 főnyi november és deczember között. Az ipari munka intenzitása tehát már kora tavaszszal megkezdődik, és késő őszig tart; a betegpénztár} tagoknak — tehát az ipari munkásoknak — számbeli emelkedése februártól júniusig nagyobb mérvű, azután hónapról-hónapra — bár még mindig emelkedő irányzattal — kisebb a különbözet; a szeptemberi kulmináczió után októberben és novemberben ismét lassú a csökkenés s csak deczemberre mutatkozik egyszerre gyorsabb hanyatlás. Az építő ipar s az ezzel rokon időszaki iparágak szabják meg tehát beteg- segélyzőpénztáraink taghullámzásának irányát, s népünk, a mely a mezőgazdaság téli szünete alatt tétlenségre van kárhoztatva, az ipari munkában sem igen kereshet kárpótlást, mert a téli évadban annak is megcsappan a tevékenysége. A részletekben némi eltéréseket találunk az itt felhozottakkal szemben; nevezetesen a kerületi betegsegélyző pénztáraknál a minimum ugyan január végén jelentkezik 986 taggal ezer főre, de már a maximum nem szeptember, hanem junius végére esik 1164 taggal. A két véglet közötti eltérés — 178 — meghaladja a tizen hét százalékot. Itt is gyors növekedést találunk februárról már- cziusra és hirtelen nagy esést novemberről deczemberre; a nyári hónapokban pedig — júniustól szeptemberig — elenyésző csekély a különbség az egyes hónapok végén mutatkozó taglétszám között. A deczember végi taglétszám 66 főnyi gyarapodást mutat január elejéhez képest. Az ipartestületi betegsegélyző pénztáraknál legnagyobb az eltérés az egyes hónapok taglétszámai között, több, mint 27 száza léknyi. Itt szeptember végén van a maximum 1277 taggal, és január elején a legcsekélyebb létszám 1000 taggal. A növekedés már szintén márcziusban vesz legerősebb lendületet s a hanyatlás deczemberben a legszembetűnőbb ; a julius-október hónapok taglét száma alig tér el valamivel a szeptemberben mutatkozó maximumtól. A gyári és vállalati pénztáraknál a maximális és a minimális létszám is eltolódik néhány hónappal; emez február végén szerepel 994 taggal, a maximum pedig november végén áll elő 1111 tag gal. Ez az eltolódás jó részben a czukorgyárak üzemében nyer magyarázatot; a czukorgyártási campagne őszszel kezdetvén meg, legnagyobb munkáslétszámot októberre s novemberre gyűjt össze; a gyártás folyamata pedig a finomításig februárra fejeztetvén be, a munkások zöme ekkor bocsátható el. A két véglet közötti különbség a gyári pénztáraknál már jóval csekélyebb, a tizenegy százalékot alig valamivel meghaladó, a mi viszont abban leli ma gyarázatát, hogy (a czukorgyárakat s részben a faipari telepeket kivéve) külön betegsegélyző-pénztárt inkább az állandóbb üzemű gyárak, nem pedig az időszaki iparágak tartanak fenn. Éppen ezért a taglétszámban oly hirtelen emelkedés vagy csökkenés, mint a kerületi és ipartestületi pénztáraknál volt látható, itt nem mutat kozik. A gyári pénztárak évi nyeresége ezer tagra 88 főnyi volt. A magánegyesületi pénztárak veszik ki legkevésbé részüket a taghullámzásból; alig öt százaléknyi ezeknél az eltérés a január lm ungarischen Mutterlande hat dér Mitgliederstand dér ge- sammten Krankenkassen im Laufe des Monats Januar abgenommen und ist am 31. Januar auf das Minimum herabgesunken, von je tausend Mitgliedern am Anfang des Jahres waren zu dicsem Termine nur 994 im Verbande dér Kassen verblieben. Von Februar angefangen aber nimmt dér Mitgliederstand am Ende dér Monate stufenweise und stetig zu, bis zum Ende des Monats September, wo sich das Maximum des Mitgliederstandes zeigt, mit 1138 Individuen gegenüber tausend am Anfange des Jahres. Von da an nimmt dér Mitgliederstand wieder von Monat zu Monat ab, und am 31. December verbleiben nur noch 1071. Nach je 1000 Mitgliedern bedeutet dieser Unterschied von 71 Köpfen die Jahres- vermehrung des Mitgliederstandes dér Krankenkassen, den aus den Fluktuationen des Jahres sich ergebenden Reingewinn. Die beiden Extrémé sind dér Mitgliederstand am 31. Januar von 994 Köpfen und dér am 30-ten September von 1138 Köpfen; die Differenz ist 144, zwischen den einzelnen Monaten betrágt alsó dér Unterschied dér Mitgliederzahl dér Krankenkassen fást fünfzehn Perzent. Das Mittel zwischen dem minimalen und maximalen Mitgliederstand ist 1067 und un tér dieser Zahl bleiben in unsern Daten nur vier Monate: dér erste Januar und das Ende dér Monate Januar, Február und Marz. Von einem Monat zum andern zeigt sich die grösste Vermehrung — 56 auf 1000 Mitglieder — zwischen den Monaten Február und Marz; die grösste Abnahme aber, 49 Köpfe, zwischen November und Dezember. Die Intensitát dér gevverblichen Arbeit beginnt alsó schon im Vorfrühling und dauert bis Spát- herbst; die ziffermássige Vermehrung dér Krankenkassen-Mitglieder — alsó dér gewerblichen Arbeiter — zeigt von Február bis Juni einen grösseren Maasstab, dann ist dér Unterschied von Monat zu Monat kleiner; die Tendenz ist aber noch immer steigend; nach dér Kulmination im September ist die Abnahme im Október und November wieder eine allmáhlige und nur im Dezember zeigt sich auf einmal ein rascherer Rückgang. Das Baugewerbe und die damit vervvandten periodischen Gewerbszweige bestimmen alsó die Richtung dér Fluktuation dér Mitgliederzahl dér Kranken kassen, und unser Volk, welches wáhrend dér Winterpause dér Landwirtschaft zűr Unthátigkeit verdammt ist, kann auch in dér gewerblichen Arbeit keine rechte Entschádigung finden, denn auch bei dieser nimmt die Thátigkeit in dér Wintersaison ab. In den Details finden wir dem hier Angeführten gegenüber einige Abweichungen; namentlich zeigt sich bei den Bezirks- Krankenkassen das Minimum zwar am Ende Januar mit 986 Mit gliedern auf je 1000 Köpfe, aber das Maximum falit hier nicht auf September, sondern auf Ende Juni mit 1164 Mitgliedern. Die Dif ferenz zwischen den beiden Extrémén — 178 — übersteigt l7°/o.. Auch hier finden wir von Február auf Marz eine rasche Zunahme, und einen plötzlichen grossen Rückgang von November auf Dezember; in den Sommermonaten aber ist dér Unterschied zwischen dem am Ende dér einzelnen Monate sich ergebenden Mitgliederstand ein verschwindend geringer. Dér Mitgliederstand vöm Ende Dezember weist dem Anfang des Januar gegenüber eine Vermehrung von 66 Köpfen auf. Bei den Gerwerbekorporations-Krankenkassen ist die Differenz. zwischen dem Mitgíiederstande dér einzelnen Monate am grössten,. mehr als 27 Perzent. Hier zeigt sich am Ende September das Maximum mit 1277 Mitgliedern und am Anfang Januar dér geringste Stand mit 1000 Mitgliedern. Die Zunahme nimmt gleichfalls im Marz. den stárksten Aufschwung und dér Rückgang ist im Dezember am auffalligsten; dér Mitgliederstand dér Monate Juli—Október unterscheidet sich kaum um etwas weniges von dem im September zu Tagé tretenden Maximum. Bei den Fabriks- und Unternehmungskassen verschiebt sich. dér maximale und min imale Stand um einige Monate; dieser zeigt sich Ende Február mit 994 Mitgliedern: das Maximum aber ergibt sich Ende November mit 1111 Mitgliedern. Diese Verschiebung findet ihre Erklárung zum guten Theil im Betrieb dér Zuckerfabriken;. die Zuckererzeugungs-Campagne beginnt im Herbst und versam- melt den grössten Arbeiterstand für Október und November; dér Erzeugungsprozess aber wird bis zum Raffiniren bis Február been- digt und das Gros dér Arbeiter kann zu dieser Zeit entlassen wer- den. Dér Unterschied zwischen den beiden Extrémén ist aber bei; den Fabrikskassen viel geringer und geht kaum über eilf Perzent, was wieder darin seine Erklárung findet, dass (die Zuckerfabriken und zum Theil die Holzindustrie-Anlagen ausgenommen) mehr die Fabriken von stándigem Karakter als die periodischen Gewerbs zweige besondere Krankenkassen erhalten. Eben deshalb zeigt sich, hier keine so plötzliche Zu- oder Abnahme im Mitgíiederstande,. wie bei den Bezirks- und Gewerbekorparations-Kassen. Dér Jahres- gewinn dér Fabrikskassen betrug 88 Köpfe auf 1000 Mitglieder. Die Privatvereins-Kassen habén den geringsten Antheil an dér Fluktuation dér Mitglieder; bei dicsen betrágt die Differenz zwischen

Access restriction

Copyright

Metadata: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Index

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation