A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

105* 14* is — igénye van ingyen orvosi segélyre és gyógyszerekre, illető leg gyógyászati eszközökre; ha a munkaképtelen beteg tag orvosi segélytől oly távol esik, hogy ezt természetben meg nem kaphatja kárpótlásul másfélszeres táppénz utaltatik ki részére. A segélyezési kiadásoknak nagy részét lefoglalják tehát a kórházi költségek, az orvosok, szülésznők díjazása s a gyógyszertári számlák fizetésére fordított kiadások. Kevésbbé jelentékeny tétel a temetkezési segé lyekre fordított összeg, a mely esetenkint a napibér bizonyos több szörösében (azonban legalább húszszorosában) vagy meghatározott összegben (azonban legalább 40 koronában) van megállapítva. Az igazgatási költségek sorában a tisztviselők fizetése s az irodai szükségletre fordított összegek szerepelnek; ezeken kívül a pénz tárak évi kiadásait más szintén nem jelentékeny összeggel gyara pítják a tőkeelhelyezés, adósságtörlesztés és egyéb czímen előfor duló költségek, az előbbiek között mint állandó tétel szerepelvén a tartalékalap gyarapítása. Betegsegélyző pénztárainknak az itt ismertetett jövedelmi for rásokból, illetve kiadási tételekből alakuló költségvetése az 1898. évben már közel tíz millió koronányi tekintélyes összegre rúgott; ez évben ugyanis a magyar birodalom összes betegsegélyző pénz tárainak bevételei — az előző évi pénztári maradványt is ide szá mítva, — mint a 106—109. oldalon foglalt táblázatból kitűnik, 9,927.709 koronát tettek, s ezzel szemben kiadásaik 9,479.429 koronát emésztettek fel. Ez összegekben a tagjárulékból eredő bevételek 8,845.811 koronával szerepelnek, a tagok segélyezésére fordított kiadások pedig 7,384.212 koronával. Ha nem is kisérhetjük vissza adatainkban a betegsegélyző pénztárak működésének pénzügyi eredményeit az intézmény életbe léptéig, nem lesz érdektelen idézni legalább a rendelkezésünkre álló számokat, s a, tagok és, pénztárak teljesítményeit vizsgálni az 1895—1898. években. 1895-ben 7,211.682 korona tagjárulékból eredő bevétel mel lett a pénztáraknak a tagok javára történt teljesítményei 5,899-934 koronára rúgtak; a következő évben a tagjárulékok 7,746.937 koronát eredményeztek, a tagok segélyezésére pedig 6,478.566 korona kiadás volt; 1897-ben a tagok befizetései már 8,306.117 koronáig emelkedtek, a segélyezési kiadások pedig 6,753.087 koro náig; az 1898. évi adatokat föntebb már szóvá tettük. Ezen négy év alatt tehát a munkásnép befizetett filléreiből 32,110.547 korona gyűlt össze betegsegélyző pénztárainknál, s a pénztáraknak a tagok javára történt teljesítményei 26,515.799 koro nát tettek. Ezek a hatalmas összegek mutatják azt a nem kicsiny- lendő eredményt, a melyet a betegsegélyző pénztári intézmény a munkás jólét.emelése érdekében már eddig is elért, s a melyet — a teljesítmények növekvő arányából Ítélve — még fokozottabb mér tékben érhet el ezután. A bevételi forrásoknak és kiadási tételeknek vizsgálatában mindenekelőtt azoknak egymáshoz, illetőleg a bevételi vagy kiadás főösszeghez való aránya nyújthat tájékozást a betegsegélyző pénz tárak anyagi helyzetét illetőleg; a bevételi rovatnak főtételét azonban, a tagjárulékból eredő jövedelmeket egyfelől, s másfelől a kiadásoknak főcsoportjait, nevezetesen a segélyezési és igazgatási költségeket meg kell világítanunk egymáshoz való viszonyukban is, és szembeállítanunk egyúttal a taglétszámmal is, hogy a pénz tárak teljesítési képességeiről tiszta képet nyerhessünk. Betegsegélyző pénztáraink bevételei között — még mindig a magyar korona összes pénztárait tartva szem előtt, tekintet nélkül azok jellegére — a tagjárulékokból eredő bevételek 1895-ben 84‘ss százalékkal szerepelnek. A tagjárulékok azóta, a taglétszám növe kedésének megfelelőleg évről-évre természetesen emelkedtek, és pedig 1895-ről 1896-ra 7*42 százalékkal, a következő évben újabb 7*22 százalékkal, 1897-ről 1898-ra pedig 6‘so százalékkal. Az összes bevételekhez való arányuk azonban némi ingadozásnak volt kitéve, egyéb bevételi tételek kisebb-nagyobb hullámzásához képest. így különösen az elhelyezett tőkék visszafizetése és az egyéb czímen kimutatott bevételeknek a következő évben hirtelen közel kétszere sére való emelkedése a tagjárulékoknak az összes bevételekhez die Familienglieder — Anspruch auf unentgeitliche árztliche Hilfe und Medikamente, beziehungsweise auf Heilmittel; wenn das arbeitsunfáhige kranke Mitglied von dér árztlichen Hilfe so weit entfernt ist, dass es dieselbe in natura nicht erhaltén kann, wird ihm zűr Entschádigung das Anderthalbfache des Pílegegeldes aus- gefolgt. Einen grossen Theil dér Unterstützungsausgaben nehmen alsó die Spitalskosten, das Honorar dér Arzte und Hebammen und die auf die Begleichung dér Apothekerkosten verwendeten Aus- gaben in Anspruch. Ein weniger bedeutender Posten ist die auf die Leichenbestattungs-Unterstützungen verwendete Summe, wel- che in den einzelnen Falién ein gewisses Mehrfaches (wenigstens das Zwanzigfache) des Tageslohnes oder einen festgestellten Betrag (wenigstens 40 Kronen) ausraacht. In dér Reihe dér Verwaltungs- kosten kommen die Gehálter dér Beamten und die auf die Kanzlei- requisiten verwendeten Betráge vor; ausserdem werden die jáhr- lichen Ausgaben dér Kassen um eine andere, gleichfalls nicht betráchtliche Summe, die unter dem Titel dér Kapitalsanlage, dér Schuldentilgung u. dgl. vorkommenden Ausgaben vermehrt, unter den ersteren fungirt als stándiger Posten die Vermehrung des Reserve- fondes. Das aus den hier besprochenen Einnahmsquellen, beziehungs weise Ausgabsposten sich formirende Budget unserer Kranken- kassen erreichte im Jahre 1898 den ansehnlichen Betrag von bei- nahe zehn Millionen Kronen; in diesem Jahre betrugen námlich, wie aus den Tabellen auf Seite 106—109 ersichtlich, die Ein- nahmen sámmtlicher Krankenkassen des Königreiches Ungarn — auch den Kassenrest des Vorjahres mitgerechnet — 9,927.709 Kronen, dem gegenüber habén die Ausgaben 9,479.429 Kronen verbraucht. In diesen Summen betragen die Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen 8,845.811 Kronen, die auf die Unterstützung dér Mitglieder verwendeten Ausgaben aber 7,384.212 Kronen. Wenn wir die finanziellen Ergebnisse dér Thátigkeit dér Krankenkassen in unseren Daten auch nicht bis zum Insleben- treten dér Institution zurückbegleiten können, wird es doch nicht uninteressant sein, wenigstens die uns zűr Verfügung stehenden Zahlen zu zitiren und die Leistungen dér Mitglieder und dér Kassen in den Jahren 1895—1898 zu untersuchen. lm Jahre 1895 betrugen bei einer Einnahme von 7,211.682 Kronen aus den Mitgliederbeitrágen, die Leistungen dér Kassen an ihre Mitglieder 5,899.934 Kronen ; im folgenden Jahre ergaben die Mitgliederbeitráge 7,746.937 Kronen, auf Mitgliederunterstützungen aber wurden 6,478.566 Kronen ausgegeben, im Jahre 1897 stiegen die Einzahlungen dér Mitglieder schon auf 8,306.117 Kronen, die Unterstützungsausgaben aber auf 6,753.087 Kronen; die Daten für 1898 hahen wir schon oben erwáhnt. Wáhrend dieser vier Jahre alsó kamen aus den eingezahlten Hellern des Arbeitervolkes in unseren Krankenkassen 32,110.547 Kronen zusammen und die Leistungen dér Kassen zu Gunsten dér Mitglieder machten 26,515.799 Kronen aps. Diese gewaltigen Betráge zeigen das nicht zu unterschátzende Resultat, welches von dér Institution dér . Krankenkasse im Interessé dér Hebung dér Arbeiterwohlfahrt bisher erreicht wurde und welches — aus dem wachsenden Verháltnis dér Leistungen zu schliessen — künftig- hin in noch gesteigertem Maasse erreicht werden kann. In dér Untersuchung dér Einnahmsquellen und Ausgabs- posíen kann das Verháltnis derselben zu einander, beziehungs weise zu dér Hauptsumme dér Einnahmen oder Ausgaben bezüg- lich dér materiellen Lage dér Krankenkassen orientiren ; doch sind einerseits die Hauptposten dér Einnahmsrubrik, die Einkünfte aus den Mitgliederbeitrágen und andererseits die Hauptgruppen dér Aus gaben, namentlich die Unterstützungs- und Verwaltungsausgaben auch in ihrem Verháltnis zu einander zu beleuchten und zugleich auch dem Mitgliederstande gegenüberzustellen, um ein deutliches Bild dér Leistungsfáhigkeit dér Kassen zu erlangen. Unter den Einnahmen unserer Krankenkassen — immer die gesammten Kassen dér Lánder dér ungarischen Krone vor Augen gehalten, ohne Rücksicht auf ihren Karakter — betragen die Ein nahmen aus den Mitgliederbeitrágen im Jahre 1895 84 , 83°/o- Die Mitgliederbeitráge habén seither, dér Vermehrung dés Mitglieder- standes entsprechend, von Jahr zu Jahr natürlich zugenommen und zwar von 1895 auf 1896 um 7‘42°/o Perzent, im nachsten Jahre wieder um 7’22 # /o, von 1897 auf 1898 aber um 6'so°/o. Ihr Verháltnis zu den Gesammteinnahmen ' aber war einigen Schwan- kungen unterworfen, je nach dér grössern oder kleinern Fluk- tuation sonstiger Einnahmsposten. So setzten besonders die Rück- erstattung dér angelegten Kapitalien und die im náchstfolgenden Jahre plötzlich beinahe auf das doppelte gesteigerten, unter son- stigen Titeln ausgewiesenen Einnahmen das Verháltnis dér Mit-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation