A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

no* való arányát már 1896-ban leszállítja 80'ie százalékig; ugyanez az ok működik közre abban is, hogy 1897-ben még mindig csak 80 - s4 százalékot tevő a tagjárulékból eredő bevételek aránya az összes bevételekhez képest, s csak ennek az oknak megszűntével emelkedik megint az arány 1898-ban 89*io százalékig. Az előző évek csök kenése különben egyáltalán nem volna aggasztó jelenség, mert hiszen a tagjárulékoknak tényleges emelkedésével a pénztárak anyagi helyzetét csak kedvezően befolyásolja rendes körülmények között, ha egyéb bevételeik még nagyobb arányokban szaporodnak. A jelen esetben ez a nagyobb szaporodás az elhelyezett tőkék tömegesebb visszafizetéséből áll, a minek jórészben megfelel a kiadási tételek között a tőkeelhelyezésnek hasonlóan magas aránya, ügy hogy mind a kettő mint átfutó tétel érinti a pénztárak költség- vetését, s az 1898. évi zárszámadásokból az átfutó tételek gon dosabban kiküszöböltetvén, a tagjárulékból eredő bevételeknek is itt már helyre áll az aránya. Az önkéntes tagoktól belépési díjak czímén szedett összegek 1895-ben Oos, a következő években pedig — az újonnan belépő önkéntes tagok számának csökkenésével 0*04 százalékkal szere pelnek a bevételek között. Adományok czímén is csak fél százalék körül ingadozó összeg emeli a. pénztárak bevételeit. Valamivel magasabb már kezdetben is a kamatjövedelem, s ez évről-évre emelkedik is; 1895-ben 55.407 korona volt e czímén összes pénz táraink bevétele, 1898-ban pedig már több mint kétszerese, 112.105 korona. A többi bevételi tételekhez viszonyítva azonban ez az emel kedés már nem oly erős: az 1895. évi 0*65 százalékról 1898-ig 1 *13 százalékra változott a kamatjövedelemmel az összes bevételek hez való aránya. A kamatjövedelem gyarapodását magyarázza pénz tárainknál a postatakarékpénztári forgalomban való mind általá nosabb — s most már kötelező — részvétel, másfelől pedig ugyancsak a postatakarékpénztárnál, vagy egyéb pénzintézeteknél tartalékul elhelyezett megtakarítások szaporodása. 1895-ben és 1896-ban az egy százalékot megközelíti, 1897-ben és 1898-ban azt valamivel meg is haladja a büntetéspénzekből eredő bevétel. Jelentősége ennek a tételnek különben csak a kerü leti betegsegélyző pénztáraknál s a gyáriaknál van. Amazoknál a be- és kijelentés pontos időben való megtétele, s a tagilletmények szabályos befizetése körüli mulasztásokért az iparhatóságok által kiszabott büntetéspénzek gyarapítják e czímén a bevételeket, leg utóbb évi 20.591 korona összegben, s az összes bevételeknek állan dóan mintegy fél százaléka erejéig. A gyári és vállalati pénztáraknál más az eredete a büntetéspénzekből befolyó jövedelmeknek: itt a munkaadó által az alkalmazottjaira rendetlenség, hanyagság stb. miatt kiszabott birságok esnek a betegsegélyző pénztár javára. 1898-ban ez összeg gyári pénztárainknál 79.856 koronát tett már 2*24 százalékát e pénztárak összes bevételének. Körülbelül ez az arány az előző években is. Mint legnagyobb részben átfutó tételeket együtt kell vizsgálat alá vennünk a kölcsönökből s az elhelyezett tőkék visszafizetéséből eredő jövedelmeket, s ugyancsak együtt állítanunk ezekkel szembe a kiadások között tőkeelhelyezés és adósságtörlesztés czimen sze replő összegeket. 1895. évi adataink ugyan a tőkék visszafizetéséből és az egyéb czímekből eredő bevételeket nem tudják külön válasz tani ; ha azonban az egyéb bevételeket figyelmen kívül hagynók is, 6*79 százalékot találunk ilyen átfutó bevételként, a mivel szemben a kiadások között, mint tőkeelhelyezés és adósságtörlesztés — tehát vagyonképző kiadás — 10*50 százalék áll. Kiadási többlet gyanánt tehát 3*80 százalék mutatkozik. 1896-ban 10*ai százaléknyi a bevé telek sorában a kölcsönökből és tőkék visszafizetéséből származó jövedelem, és ezzel szemben 13*99 százalékot tevő vagyonképző kiadás áll; itt tehát a vagyon az évi bevételeknek, illetőleg kiadá soknak 3*78 százalékával növekedett volna. 1897-ben 8*41 százalék a bevételek oldalán, és 16*89 százalék a kiadások rovatában a különbözetet még jobban megnöveli a vagyonképző kiadások javára, 8*48 százalékkal. 1898-ban, mint föntebb említettük, a pénztárak zárószámadásaiból az inkább csak könyvelési értékű átfutó és ellen tételezett rovatok gondosabban kiküszöböltetvén, a bevételek között a szóban forgó czímeken már csak 0*83 százalék szerepel, a kiadások gliederbeitráge zu den Gesammteinnahmen im Jahre 1896 schon auf 80'i6°/o herab; dieselbe Ursache bewirkte es, dass auch im Jahre 1897 die Mitgliederbeitrage noch immer nur 80*84% dér Gesammteinnahmen betragen; nur mit dem Aufhören dieser Ur sache steigt die Verhálíniszahl in 1898 wieder auf 89’io°/ 0 . Die Ábnahme dér vorhergehenden Jahre wáre übrigens durchaus keine bedenkliche Erscheinung, denn nebst dér thatsáchlichen Zu- nahme dér Mitgliederbeitrage wird die finanzielle Lage dér Kassen unter gewöhnlichen Verháltnissen dadurch nur günsíig beeinflusst, dass andere Einnahmen in noch grösserem Maasse zunehmen. Im gegenwártigen Falle besteht diese grössere Zunahme in dér Rück- erstattung angelegter Kapitalien, diesen entspricht zum guten Theile unter den Ausgabeposten das gleichfalls hohe Verháltnis dér Ka- pitalsanlage, so dass beide nur als durchlaufende Posten das Budget dér Kassen tangiren. Da in den Schlussrechnungen des Jahres 1898 die durchlaufenden Posten sorgfáltiger eliminirt wur- den, regeit sich hier wieder auch das Verháltnis dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen. Die von den freiwilligen Mitgliedern unter dem Titel dér Ein- trittsgebühren eingehobenen Betráge machen 1895 0*05%) in den folgenden Jahren aber, zufolge dér Verminderung dér Zahl dér freiwilligen Mitglieder, 0’04°/» dér Einnahmen aus. Auch unter dem Titel dér Gaben wurden die Kasseneinnahmen um einen Betrag von circa V 20 / 0 erhöht. Die Zinseneinkünfte sind schon anfangs etwas höher und steigen auch von Jahr zu Jahr; 1895 betrugen die Einnahmen unserer gesammten Kassen unter diesem Titel 55.407 Kronen, 1898 aber schon mehr als das Doppelte, 112.105 Kronen. Im Verháltnis zu den übrigen Posten ist aber die Zunahme nicht mehr so bedeutend; das Verháltnis dér Zinseneinkünfte zu den Gesammteinnahmen stieg von 0*95°/o des Jahres 1895 bis 1898 auf l*is°/o. Die Vermehrung dér Zinseneinkünfte unserer Kassen erklárt sich aus dem immer allgemeiner werdenden — und jetzt bereits obligaten — Antheil am Verkehr dér Postsparkassen, an- dererseits aber aus dem Anwachsen dér gleichfalls bei den Post sparkassen, oder bei sonstigen Geldinstituten als Reservefond an- gelegten Ersparnisse. Die Einnahmen aus den Strafgeldern betrugen in den Jahren 1895 und 1896 beinahe ein Perzent und überschreiten dies auch in den Jahren 1897 und 1898. Dieser Posten ist übrigens nur bei den Bezirks- und den Fabriks-Krankenkassen wichtig. Bei jenen ver- mehren unter diesem Titel die für Versáumnisse dér zűr gehörigen Zeit zu erstattenden Án- und Abmeldung und dér vorschrifts- mássigen Einzahlung dér Mitgliederbeitráge seitens dér Gewerbe- behörden bemessenen Strafgelder die Einnahmen, zuletzt um: 20.591 Kronen im Jahre, und standig um etwa ein halbes Perzent dér Gesammteinnahmen. Bei den Fabriks- und Unternehmungs- Kassen sind die aus den Strafgeldern sich ergehenden Einnahmen andern Ursprungs: hier fallen die seitens des Arbeitgebers den Angestellten wegen Unordnung, Fahrlássigkeit u. dgl. auferlegten Strafgebühren dér Krankenkasse zu. 1898 machte dieser Betrag bei unseren Fabrikskassen 79.856 Kronen, bereits 2*24% dér Ge sammteinnahmen dieser Kassen aus. Auch in den vorhergehenden Jahren bestand ungefáhr dasselbe Verháltnis. Als zum grössten Theile durchlaufende Posten habén wir die Einnahmen aus den Darlehen und dér Rückerstattung dér ange- legten Kapitalien zusammen zu prüfen und denselben auch bei den Ausgaben die unter dem Titel dér Kapitalsanlagen und dér Schul- dentilgung eingestellten Posten zusammengefasst gegenüber zu stellen. Die Daten des Jahres 1895 vermögen zwar die Einnahmen aus dér Rückerstattung von Kapitalien und die anderen Ursprungs nicht von einander zu sondern; aber die sonstigen Einnahmen auch ausser Acht gelassen, erweisen sich 6*79°/o als solche durch laufende Einnahmen, denen bei den Ausgaben als Kapitalsanlage und Schuldentilgung — alsó kapitalbildend — 10*69°/o gegenüberstehen. Als Ausgabeplus zeigen sich alsó drei Perzent. 1896 betragen in dér Reihe dér Einnahmen die Einkünfte aus den Darlehen und dér Rückerstattung von Kapitalien 10*2i°/o, dem 13*99°/o als kapital- bildende Ausgaben gegenüberstehen ; hier hátte sich alsó das Ver mögen um 3*78°/o dér Jahreseinnahmen, beziehungsweise Ausgaben vermehrt. Im Jahre 1897 lassen 8*4i°/o auf dér Seite dér Ein nahmen und 16*89°/o in dér Rubrik dér Ausgaben die Differenz zu Gunsten dér kapitalbildenden Ausgaben um noch mehr, um 8*48 # /o anwachsen. Im Jahre 1898 wurden aus den Schlussrechnungen dér Kassen, wie schon oben erwáhnt, die durchlaufenden und Gegenrubriken, welche eigentlich nur für die Buchführung eine Bedeutung habén, sorgfáltiger eliminirt und so kommen bei den Einnahmen unter den in Rede stehenden Titeln nur noch 0*83°/o

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation