A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

4* pontból módosítás alá kellett vetni, a mely módosításoktól várható az adatszolgáltatás szabatosabb menete és mindenekfölött az ada tok javulása és tökéletesbedése. Különben is egy vagy két esz tendőnek eredményei a maguk elszigeteltségében, minden össze hasonlításra való alap nélkül semmiesetre sem nyújthatnának teljes és megbízható képet a tárgyalt ipari és munkásviszonyok felől, sőt ellenkezőleg csak téves következtetésekre adhatnának okot, hiá nyozván minden kiemelt adat, minden törvényszerűnek feltűnő jelenség mellől a hosszasabb megfigyelésnek bizonyító ereje. Éppen azért nem látszott helyén valónak e helyütt ismertetni a fönt egyenkint megnevezett statisztikai adatgyűitések számszerű eredményeit. Az egyes felvételek inditó okainak, történetének és módszerének taglalása is elegendő lesz arra, hogy világot vessen arra a statisztikai tevékenységre, a mely az ipari és munkás élet viszonyok megfigyelése körül folyik, s megmutassa a látszólag hiányzó összefüggést és rendszerességet az egyes részletek között. Az alábbiakban tehát ez adatgyűjtéseknek csupán történetét és módszerét fogjuk ismertetni, mellőzve ezúttal a felvételek ered ményeinek bemutatását, a melyek még teljesen meg nem állapít ható értékűek, s következtetésekre sem alkalmasak. Kivételt képez a betegsegélyző pénztári statisztikai adatgyűj tés, a melynek már négy, illetve öt esztendő eredményei állanak rendelkezésére. A munkáskérdés szabályozása körül a törvény- hozásnak is első intézkedése volt az ipari és gyári alkalmazottak nak betegség elleni védelméről való gondoskodás az 1891. évi XIV. t.-cz. meghozatalával, illetve a betegsegélyzőpénztárak meg alkotásával, s mint rendszeres statisztikai adatgyűjtés is elsőnek jelentkezik ez az ipari és munkáséletre vonatkozó felvételek közül. Az adatgyűjtés — bár még fejlesztésre szoruló — irányelveiben már megállapodott, eredményei pedig nem kénytelenek már nélkü lözni azt a megbízhatóságot és összehasonlíthatóságot, a melyek hiányát képezik még a többi felvételeknek. A betegsegélyzőpénztári statisztikának tehát nemcsak történetét és módszerét ismertethetjük, hanem bemutathatjuk azokat a fonto sabb számszerű eredményeket is, a melyeket az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség ellen való védelme feltüntet. A) A hivatási balesetek statisztikája. A hivatási balesetek statisztikájáról szólván, mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell azt a különbséget, mely hazai baleset sta tisztikánkat a külföldi, főleg nyugateurópai államok hasonló munká lataitól már kiindulási alapját tekintve is elválasztja. A nyugateurópai államokban a munkás balesetbiztosítás kevés kivétellel kötelező lévén, a baleseti statisztika éppen a biztosítás révén, a biztositó intézettel a kárösszeg kifizetése iránt indított tárgyalások alkalmával nyeri anyagát. Abból a fontosságból, a melylyel a kérdés tárgya lása ügy a biztosítottnak, mint a biztositó társaságnak anyagi érde keit érinti, következik, hogy az összes részletkérdések a legnagyobb alapossággal tisztáztatnak, s hogy igy a baleseti statisztika is min den kétségen felül jó, megbízható, pontos és kimerítő anyagot nyer. Hazánkban a baleseti statisztika a biztosítás kérdésének még csak előmunkálatát képezi, s a baleseti statisztika által nyújtandó tanul ságokon fog csak felépülni a biztosítás ügyének szabályozása. Az adatszolgáltatás legtermészetesebb és legmegbízhatóbb módját tehát a mi baleseti statisztikánk nélkülözni kénytelen, s meg kell elé gednie egyéb, szükségszerű módokkal, a melyek egyelőre kétség telenül kevesebb eredményességgel biztosítják az adatok szabályos és tanulságos befolyását. A hivatási balesetek statisztikájából első Ízben a nagyipari balesetek statisztikája került művelés alá. Az 1889. évben szerve zett iparfelügyelői intézmény az 1893. évi XXVIII. t.-cz. által törvé- nyesittetvén, ez a törvény mondotta ki a nagyipari munkaadóknak (a motorikus erőt használó, vagy ennek hiányában legalább 20 alkal mazottat foglalkoztató iparosoknak) abbeli kötelezettségét, hogy a műhelyükben, gyárukban vagy telepükön ipari munka közben elő forduló bármilyen, könnyű vagy súlyos sérülést 48 óra alatt a kerületi iparfelügyelőnél jelentsenek be. Ennek a jelentésnek tar- schiedenen Gesichtspunkten einer Modifikation unterzogen vverden mussten, von welchen Modifikationen dér prázisere Gang dér Daten- lieferung, vor allém aberdie Verbesserung und Vervollkommnung dér Daten erwartet werden kann. Übrigens könnten die Resultate von ein oder zwei Jahren, in ihrer Isolirtheit, ohne jede Basis zűr Ver- gleichung keinesfalls ein vollstándiges und verlássliches Bild dér behandelten gewerblichen und . Arbeiterverháltnisse bieten, ja sie könnten im Gegentheile nur zu irrigen Schlüssen Veranlassung gébén, da jeder hervorgehobenen Angabe, jeder als gesetzmássig sich darstellenden Erscheinung die Beweiskraft dér lángeren Be- obachtung fehlt. Ebendeshalb erschien es nicht zweckmássig, hier die ziffer- mássigen Resultate dér oben einzeln angeführíen statistischen Datensammlungen zu besprechen. Die Erörterung dér Motive, dér Geschichte und dér Methode dér einzelnen Aufnahmen wird genügen, um ein Lidit auf jene statistischeThátigkeit zu werfen, welche betreffs dér Beobachtung dér Verháltnisse des gerwerblichen und Arbeiter- lebens im Gangé ist, und um den scheinbar fehlenden Zusammenhang und die Planmássigkeit zwischen den einzelnen Details zu zeigen. Im Folgenden werden wir alsó nur die Geschichte und Methode dieser Datensammlungen besprechen, indem wir diesmal von dér Darlegung dér Resultate dér Aufnahmen absehen, da ihr Wert noch nicht vollstándig festgestellt werden kann und sie auch zu Folgerungen nicht geeignet sind. Eine Ausnahme bildet die Datensammlung dér Krankenkassen- Statistlk, dér die Resultate von bereits vier, beziehungsweise fünf Jahren zűr Verfügung stehen. Auf dem Gebiete dér Regelung dér Arbeiterfrage war auch die erste Verfügung dér Gesetzgebung die Sorge um den Schutz dér gewerblichen und Fabriks-Angestellten gégén Krankheit mit dér Schaffung des G.-A. XIV : 1891, beziehungs weise mit dér Errichtung dér Krankenkassen; und auch als sysfe- matische statistische Datensammlung stellt sich diese als die erste unter den auf das gewerbliche und Arbeiterleben bezüglichen Auf nahmen dar. Die Datensammlung hat sich in ihren —• zwar noch dér Entwicklung bedürftigen — massgebenden Grundzügen konso- lidirt, ihre Ergebnisse aber müssen nun nicht mehr jener Verláss- lichkeit und Vergleichbarkeit entbehren, dérén die übrigen Aufnahmen noch ermangeln. Wir werden alsó nicht nur Geschichte und Methode dér Statistik dér Krankenkassen besprechen, sondern auch diejenigen wichtigern ziffermássigen Resultate vorlegen, welche dér Schutz dér gewerblichen und Fabriks-Angestellten gégén Krankheit aufweist. A) Die Statistik dér Berufs-Unfálle. Wenn wir von dér Statistik dér Berufs-Unfálle sprechen, habén wir vor allém den Unterschied zu betonén, welcher zwischen dér Unfalls-Statistik in Ungarn und den áhnlichen Elaboraten dér auslándischen, besonders dér westeuropáischen Staaten schon in Hinsicht auf die Ausgangsbasis obwaltet. Da in den westeuropai- schen Staaten die Unfallversicherung dér Arbeiter mit wenigen Ausnahmen obligat ist, erhált die Unfallstatistik ihr Matéria! gerade vermittels dér Versicherung, bei Gelegenheit dér mit dér Versiche- rungsgesellschaft behufs Auszahlung des Entschádigungsbetrages gepflogenen Verhandlungen. Aus dér Wichtigkeit, mit welcher die Verhandlung dér Frage die materiellen Interessen sowohl derVer- sicherten, als auch dér Versicherungsgesellschaft berührt, folgt, dass sammtliche Detailfragen mit dér grössten Gründlichkeit ins Reine gebracht werden, und dass so auch die Unfallstatistik ein über allén Zweifel gutes, verlássliches, genaues und erschöpfendes Matéria! erhált. In Ungarn bildet die Unfallstatistik nur die Vorarbeit zűr Frage dér Versicherung, und die Regelung des Versicherungs- wesens wird sich eben erst auf den aus dér Unfallstatistik sich ergebenden Folgerungen aufbauen. Unsere Unfallstatistik muss alsó den natürlichsten und verlasslichsten Modus dér Datenlieferung entbehren und sich mit sparlichen, nothdürftigen Modalitáten be- gnügen, welche den regelmássigen und instruktiven Einfluss dér Daten vorláufig mit unzweifelhaft geringeren Ergebnissen sichern. Von dér Statistik dér Berufs-Unfálle gelangte zuerst die Sta tistik dér Grossindustrie-Unfálle zűr Kultivirung. Die im Jahre 1889 organisirte Institution wurde durch den G.-A. XXVIII ; 1893 lega- lisirt dieses Gesetz verpflichtete die grossindustriellen Arbeitgeber (diejenigen Gewerbetreibenden, welche Motorkraft verwenden oder in Ermangelung derselben wenigstens 20 Arbeiter bescháftigen) jede in ihrer Werkstátte, Fabrik oder Anlage bei dér gewerblichen Árbeit vorkommende leichte oder schwere Verletzung innerhalb 48 Stunden dem Bezirks-Gewerbeinspektor anzuzeigen. Dér Inhalt dieser Meldung war anfangs, in Ermangelung eines Formulars, dem Arbeitgeber überlassen, sowie es zum grossen Theil von seinem

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation