A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

126* gon felüli. Legmagasabb a tagjárulék a kőfaragó-segédek beteg- segélyző pénztáránál, és legalacsonyabb a kávéssegédekénél. Ez utóbbi pénztár nyújtott legkevesebb segélyt is ; leginkább igénybe volt véve a segélyt kérő tagok részéről a molnárok és malommunkások beteg- segélyző pénztára. A kovácssegédek pénztára az összes bevételek nek több, mint 40 százalékát, a tagjárulékokból eredő bevételeknek pedig több mint felét igazgatási költségekre fordította, s ehhez képest csekély mértékben folytathatott segélyezést. A Ferencz József keres kedelmi kórház pénztára bevételeinek egy harmadát egyéb kiadások czímén számolja el; e rovatba Boroztattak ugyanis a nemcsak pénz tári tagok javára fentartott kórház némely költségei. A- budapesti általános munkáspénztár az országos átlagnál kisebb mértékben folytat segélyezést; feltűnő azonban segélyezési kiadásainak olyatén meg oszlása, hogy a tagok kezéhez kiutalt segélyekben nyújt fejenkint 7*97 koronát, kórházi ápolásra 1*19 koronát költ s gyógyszerekre csak 1*68 koronát, sőt orvosi díjakra is csak 1*52 koronát. A tagjárulékokból eredő bevételek vizsgálata egy érdekes — bár föltétien pontosságra igényt éppen nem tartó — számításra ád alkal mat, a pénztári tagoknak s e réven kiterjesztő magyarázattal az ipari munkásoknak munkabérére vonatkozólag. Ismervén ugyanis a tagjárulékokból befolyó összeget s tudván, hogy ez két, helyenkint három százalékát teszi a tényleges vagy átlagos munkabérnek, közel fekvő volt kiszámítani az egy pénztárnál befolyó tagjárulékok ősz- szegéből e tagjárulékok kivetésénél alapul szolgáló munkabért s ennek egy tagra eső hányadát. Önként érthető, hogy ez a kiszámítás csak hozzávetőleges lehet s jogosultsága csak annyiban van, a mennyiben a részletek nél jelentkező hibaforrások a végeredményekben többé-kevésbbé elsimulnak. Ily hibaforrást képez főképen az, hogy a tagjárulék czímén kimutatott összeg nem képez csupán a fölvétel évére vonat kozó tagjárulékot, hanem abban benfoglaltatik a korábbi évekről hátralékban maradt járulékok folyó évi behajtása is, s viszont hiány zik belőle a folyó évet illető járuléknak hátralékos része Azoknál a pénztáraknál, a melyeknél a járulék különböző átlagos bérkategóriák szerint vettetik ki, s a tagok számának e bérkategóriák szerint való megoszlása ismeretlen, ismét új hibaforrás jelentkezik. Csökkentik a számítás teljes pontosságát a nem ipari alkalmazásban lévő önkén tes tagok is, továbbá az önként továbbfizetők, a tanonczok, a csoport- biztosítottak stb. Addig is, azonban, a mig a közelmúltban végrehajtott bér statisztikai adatgyűjtés eredményei közrebocsáttatnak, némi általános tájékoztatást nyújtanak ezek a számok is. A magyar birodalomban ezek szerint 1898-ban ipari és gyári munkásoknak kifizettetett 442*29 millió koronányi munkabér; 8*5 millió korona került tehát hetenkint kifizetésre. Egy munkásnak átlagos heti keres-ménye 12*96 ko rona, évi keresete pedig 674 korona volt. E számok magukon viselik a valószinűség látszatát, valamint az a körülmény is, hogy az egy munkásra eső átlagos keresmény a korábbi évekhez képest kevéssel emelkedett, (1897-tel szemben egyenesen hanyat lott, az 1897. évi rossz termés után 1898-ban az ipari életben is beállott rosszabb kereseti viszonyok folytán), az,összes munkások nak kifizetett munkabér összege azonban iparunk fejlődéséhez képest évről-évre nagy emelkedést mutat: 1895-ről 1896-ra 27 millióval, a következő évben újabb 28 millióval, 1897-ről 1898-ra pedig ismét 27 millióval. A részletekből az tűnik ki, hogy ez a növekedés nem általános, nevezetesen az ipartestületi pénztárak által képviselt kis iparban stagnálás, sőt a legutolsó évben visszaesés is mutatkozik. Ugyanitt az ipartestületi pénztáraknál a legcsekélyebb, s szintén visszaeső az egy munkásra eső bérösszeg is, heti 10'i7, évi 529 koronával. Viszont a gyári pénztáraknál találunk legmagasabb munka béreket, egy munkásra heti 15*98 koronát (1897-ben 16*52 koronát) és évi 831 koronát (1897-ben 859 koronát). A kerületi pénztáraknál, a hol kis- és nagyipari alkalmazottak egyaránt szerepelnek a tagok sorában, a két véglet elsimul, s egy munkás heti béréül 11*54 koro nát, évi keresményéül pedig kerekszám 600 koronát eredményez. A kerületi pénztáraknál 1895. óta évről-évre állandóan emelkedik az egy munkás (illetve tag) bére gyanánt számított összeg. A magán Landesdurchschnitt. Dér höchste Mitgliederbeitrag ist dér bei dér Krankenkasse dér Steinmetz-Gehilfen, dér niedrigste bei derjenigen dér Kaffeehaus-Gehilfen. Diese letztere Kasse verabreichte auch die geringste Unterstützung; seitens dér Unterstützung heischenden Mitglieder war die Krankenkasse dér Müller und Mühlenarbeiter am meisten in Anspruch genommen. Die Kasse dér Schmiede- Gehilfen vervvendete mehr als 40 Perzent dér Gesammteinnahmen und mehr als die Hálfte dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen zu Verwaltungszwecken und konnte demgemáss die Unterstützung nur in geringem Maasse betreiben. Die Kasse des Franz-Josefs- Spitals dér Kaufleute verrechnete ein Drittel ihrer Einnahmen unter dem Titel von sonstigen Ausgaben; in diese Rubrik wurden nám- lich auch einige Auslagen des nicht bloss für die Kassenmitglieder erhaltenen Krankenhauses eingereiht. Die Budapester allgemeine Arbeiterkasse betreibt die Unterstützung in einem geringeren Maasse, als dér Landesdurchschnitt; auffallend aber ist die Art dér Ver- theilung dér Unterstützungsausgaben, wonach sie in zu Handen dér Mitglieder angewiesenen Unterstützungen per Kopf 7*97 Kronen verabreicht, auf Spitalspflege 1*19 Kronen ausgibt, für Medikamente aber blos 1*88 Kronen, ja auch an árztlichen Honoraren nur 1*62 Kronen. Die Untersuchung dér Einnahmen aus den Mitgliederbeitrágen bietet Gelegenheit zu einer interessanten, jedoch durchaus keine unbedingte Genauigkeit beanspruchenden Berechnung, bezüglich dér Arbeitslöhne dér Kassenmitglieder, und mit einer von da aus- gehenden Erklárung, dér gewerblichen Arbeiter überhaupt. Wenn mán námlich die aus den Mitgliederbeitrágen erzielte Summe kennt und weiss, dass diese zwei oder hie und da drei Perzent des faktischen oder durchschnittlichen Arbeitslohnes betrágt, lag es nahe, aus dér Summe dér bei einer Kasse einlaufenden Mitgliederbeitráge den dér Bemessung dieser Mitgliederbeitráge zu Grunde liegen- den Arbeitslohn ünd die auf ein Mitglied entfallende Quöte dessel- ben zu berechnen. Es ist selbstverstándlich, dass diese Berechnung nur eine beiláuflge sein kann und nur insofern berechtigt ist, als sich die in den Details zu Tagé tretenden Fehlerquellen in den Endergebnissen mehr oder weniger ausgleichen. Eine solche Fehlerquelle isi es hauptsáchlich, dass die unter dem Titel dér Mitgliederbeitráge aus- gewiesene Summe nicht die nur auf das Jahr dér Aufnahme bezüglichen Mitgliederbeitráge zeigt, sondern dass darin auch die aus den früheren Jahren rückstándigen, aber im laufenden Jahre eingehobenen Mitgliederbeitráge enthalten sind; hinwieder aber die für das laufende Jahr noch ausstehenden Beitráge fehlen. Bei denjenigen Kassen, wo die Beitráge nach verschiedenen durch schnittlichen Lohnkategorien bemessen werden, und die Vertheilung dér Mitglieder nach diesen Lohnkategorien unbekannt ist, tritt eine neue Fehlerquelle zu Tagé. Die volle Genauigkeit dér Berechnung vvird auch durch die in keiner gewerblichen Anstellung befindiichen freiwilligen Mitglieder verringert, ferner durch die freiwillig Weiter- zahlenden, die Lehrlinge, die Gruppenversicherten u. s. w. Bis aber die Resultate dér vor Kurzem durchgeführten lohn- statistischen Datensammlung veröffentlicht werden, bieten auch diese Ziffern einige allgemeine Orientirung. Nach diesen wurden im Königreich Ungarn im Jahre 1898 an gewerbliche und Fabriks- arbeiter 442*29 Millionen Kronen an Arbeitslohn ausgezahlt; wöchentlich gelangten alsó 8*5 Millionen Kronen zűr Auszahlung. Dér durchschnittliche Wochenerwerb eines Arbeiters betrug daher 12*98 Kronen, dér Jahreserwerb aber, 674 Kronen. Diese Zahlen zeigen den Schein dér Wahrscheinlichkeit, sowie auch dér Um- stand, dass dér auf einen Arbeiter entfallende durchschnittliche Erwerb den früheren Jahren gegenüber um etwas zugenotnmen hat (1897 gegenüber aber direkt abgenommen hat, zufolge dér nach dér schlechten Ernte dér Jahre 1897 und 1898 auch im gewerblichen Leben eingetreíenen schlechteren Erwerbsverháltnisse) ; die Summe des an die sámmtlichen Arbeiter ausgezahlten Arbeiter- lohnes aber zeigt dér Entwickelung unseres Gewerbes entsprechend von Jahr zu Jahr eine grosse Steigerung; von 1895 auf 1896 um 27 Millionen, im náchsten Jahre um neue 28 Millionen, von 1897 auf 1898 aber wieder um 27 Millionen. Aus den Details ergibt sich, dass diese Zunahme keine allgemeine ist, dass sich namentlich in dem durch die Gewerbekorporations-Kassen vertretenen Kleingewerbe eine Stagnation, ja im letzten Jahre ein Rückgang zeigt. Bei den Gewerbekorporations-Kassen ist auch dér auf je einen Arbeiter entfallende Lohnbetrag dér geringste, zeigt einen Rückgang, und betrágt wöchentlich 10*17, jahrlich 529 Kronen. Bei den* Fabrikskassen hinwieder sind die höchsten Arbeitslöhne, auf einen Arbeiter wöchentlich 15*98 Kronen (1897 16*52 Kronen) und jahrlich 831 Kronen (1897 859 Kronen). Bei den Bezirks- kassen, wo die in dér Klein- und dér Grossindustrie Angestellten in dér Reihe dér Mitglieder in gleicher Weise vertreten sind, gleichen sich die beiden Extrémé aus und ergeben als Wochen- lohn eines Arbeiters 11.54 Kronen, als Jahreserwerb aber in run-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation