A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

127* egyesületi pénztáraknál, a hol a jobban díjazott kereskedelmi alkal mazottak képezik a tagok egy részét, az egy munkásra eső heti bér összege 13*92 korona, az évi keresményé pedig 724 korona. Itt 1896-ról 1897-re találunk csak csökkenést, hihetőleg az 1896-ban az ezredéves országos kiállítás alkalmára megélénkült, s aztán ismét a rendes fejlődésének útjára tért kereskedelmi élet kifolyásaként. A fönt kimutatott 442 millió koronányi munkabérből 415*94 millió korona fizettetett ki az anyaországban és 26*36 millió korona Horvát-Szlavonországokban. Ez utóbbinak ipartestületi pénztáránál az összeállítás minimális munkabéreket tüntet föl: egy munkás heti keresményéül 1895-ben 1*bo koronát, 1896-ban 2'ao koronát, 1897-ben 5*42 koronát és 1898-ban 4*40 koronát. E valószínűtlen számok csak a tagdíjhátralékok magassága folytán állhatták elő; ámbár Horvát- Szlavonországokban a korábbi évek is mind alacsonyabb munka béreket tüntetnek föl az anyaországiaknál, jelesül a gyári pénztá raknál 8, 7 és 9 koronát egy munkás átlagos heti keresményéül, a mely átlag csak 1898-ban emelkedik hirtelen szökkenéssel 14*71 koronára. A munkabér-viszonyoknak törvényhatóságonkint való alakulá sáról érdemes kiemelni a következő részleteket: Adataink szerint egyedül Budapesten több ipari munkabér fizettetik ki, mint a magyar korona országainak többi részében együttvéve : Budapesten 243*os millió korona kerül évenkint kifizetésre, 4*67 millió korona minden héten. Le kellene azonban ebből számítani az államvasuti beteg- segélyző pénztár vidéken lakó tagjainak munkabérét; e levonás után is legalább az anyaországban fizetett munkabérek fele Budapestről telik ki. Budapest után sorrendben az országnak következő tiz tör vényhatóságában fizettetik legtöbb munkabér : 1. Pozsony városban (évi 12*03 millió korona), 2. Fiúméban (9*91 m. korona), 3. Zágráb ban (9*34 m. korona), 4. Temesvárod (6*ib m. korona). 5. Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyében (5*oi korona), 6. Kassán (4*75 m. korona), 7. Aradon (4*74 m. korona), 8. Nagyváradon (4*47 m. ko rona), 9. Szegeden (4*38 m. korona) és 10. Sopron vármegyében (4*17 millió korona). Legkevesebb munkabér pedig a következő tiz törvényható ságban került kifizetésre: 1. Fejér vármegye (89 ezer korona), 2. Lika-Krbava vármegye (158 ezer korona), 3. Kolozs vármegye (226 ezer korona), 4. Szilágy vármegye (349 ezer korona), 5, Cson- grád vármegye (376 ezer korona), 6. Alsó-Fehér vármegye (384 ezer korona), 7. Abauj-Torda vármegye (397 ezer korona), 8. Csík vármegye (429 ezer korona), 9. Udvarhely vármegye (430 ezer korona) és végül 10. Turócz vármegye (456 ezer korona). Fae lembe kell azonban vennünk itt is azokat az eltolódásokat, a me lyeket a betegsegélyző pénztáraknak más törvényhatóságban tartott székhelye okoz; igy például Fejér vármegyében csak a moóri ipartestület pénztára szerepel, mig a vármegyében lakó összes többi ipari munkások a székesfejérvári kerületi pénztárhoz tartoznak, s igy munkabérük is ott mutattatik ki; hasonlóképen a legtöbb munka bért fizető városoknál is a bér egy része nem a városban, hanem a szomszéd megyei törvényhatóságban teljesített munkáért jár, s tényleg ebben a szomszéd megyei törvényhatóságban fizettetett is ki. Részben más törvényhatóságok lépnek előtérbe, ha az egy tagnak fizetett munkabér maximális és minimális összegeit tekint jük. Az országos átlagot — egy munkásnak 12*96 koronányi munka bérét — igen kevés törvényhatóság haladja túl; igaz, hogy éppen ezek között vannak a legnagyobb munkás-létszámmal dolgozó ipa ros városok; a legtöbb törvényhatóságban — különösen a vár - megyeiekben, és itt is kiváltképen az alföldi jellegűekben — egy munkás heti keresménye a 10 koronán is alul marad. Azoknak a törvényhatóságoknak a sorát, a melyekben adataink szerint az ipari munkásnak átlagosan legtöbb keresete van. Árva vármegye nyitja meg, egy munkásra eső 19*87 korona heti keres ménynyel. Azután következik: 2. Fiume (18*96 korona hetibér), 3. Pozsony (16*88 korona); 4. Budapest (16*79 korona); 5. Zágráb (15*87 korona); 6. Eszék (14*92 korona); 7. Zimony (14*26 korona); 8. Selmeczbánya (13*85 korona); 9. Szeréin vármegye (13*62 ko rona); 10. Besztercze-Naszód vármegye (13*io korona heti munka- der Zahl 600 Kronen. Bei den Bezirkskassen nimmt dér als dér Lohn eines Arbeiters (beziehungsweise eines Mitgliedes) berech- nete Betrag seit 1895 standig von Jahr zu Jahr zu. Bei den Privatvereinskassen, wo die besser entlohnten kommerziellen An- gestellten einen Theil dér Arbeiter bilden, betrágt dér auf einen Arbeiter entfallende Wochenlohn 13*92 Kronen, dér Jahreserwerb aber 724 Kronen. Hier findet sich nur von 1896 auf 1897 eine Veránderung, vermuthlich als Folge des 1896 aus Anlass dér Millenniums-Landesausstellung in Schwung gerathenen und dann wieder auf den Weg dér regelmássigen Entwickelung zurück- gekehrten kommerziellen Lebens. Von den oben ausgevviesenen 442 MillionenKronen Arbeitslohn wurden 415*94 Millionen Kronen im Mutterlande und 26*35 Millionen Kronen in Kroatien-Slavonien ausgezahlt. Bei dér Gewerbekorpora- tionskasse in letzterem zeigt die Zusammenstellung minhnale Arbeits- löhne : als Wochenenverb eines Arbeiters 1895 l*«o Kronen, 1896 2*29 Kronen, 1897 5*42 Kronen und 1898 4*40 Kronen. Diese unwahr- scheinlichen Zahlen konnten nur durch die hohen Rückstánde dér Mitgliederbeitrage hervorgerufen werden; obwohl in Kroatien- Slavonien auch allé früheren Jahre niedrigere Arbeitslöhne auf- weisen, als das Mutterland, namentlich bei den Fabrikskassen 8, 7 und 9 Kronen, als den durchschnittlichen Wochenenverb eines Arbeiters, welcher Durchschnitt sich nur 1898 mit einem plötz- lichen Sprunge auf 14*71 Kronen steigert. Ueber die Gestaltung dér Arbeitslohn-Verháltnisse nach Munizipien verdienen folgende Details hervorgehoben zu werden. Laut unseren Daten sind in Budapest alléin mehr gewerbliche Arbeits löhne ausgezahlt worden, als im übrigen Theile dér Lánder dér ungarischen Krone zusammengenommen; in Budapest gelangen jáhrlich 243*08 Millionen Kronen zűr Auszahlung, allwöchentlich 4*67 Millionen Kronen. Hievon müsste aber dér Arbeitslohn dér in dér Provinz wohnenden Arbeiter dér Krankenkassen dér Staats- bahnen in Abzug gebracht werden; auch nach diesem Abzug wird die Hálfte wenigstens dér im Mutterlande gezahlten Arbeits löhne in Budapest ausgefolgt, Nach Budapest wurden dér Reihe nach in folgenden zehn Munizipien des Landes die meisten Arbeitslöhne gezahlt: 1. Stadt Pozsony (jáhrlich 12*os Millionen Kronen), 2. Fiume (9*ai M. Kronen), 3. Zágráb (9*su M. Kronen), 4. Temesvár (6*ib M. Kronen), 5. Ko mitat Pest-Pilis-Solt-Kiskun (5*oi M. Kronen), 6. Kassa (4*76 M. Kronen), 7. Arad (4*74 M. Kronen), 8. Nagyvárad (4*47 M. Kronen), 9. Szeged (4*se M. Kronen), 10. Komitat Sopron (4*17 M. Kronen.) Die wenigsten Arbeitslöhne aber gelangten in folgenden zehn Munizipien zűr Auszahlung: 1. Komitat Fejér (89 tausend Kronen), 2. Komitat Lika-Krbava (158 tausend Kronen), 3. Komitat Kolozs (226 tausend Kronen), 4. Komitat Szilágy (349 tausend Kronen), 5. Komitat Csongrád (376 tausend Kronen), 6. Komitat Alsó-Fehér (384 tausend Kronen), 7. Komitat Abauj-Torna (397 tausend Kronen), 8. Komitat Csik (429 tausend Kronen), 9. Komitat Udvar hely (430 tausend Kronen) und 10. Komitat Turócz (456 tausend Kronen). Es sind aber auch hier diejenigen Verschiebungen zu berücksichtigen, welche dadurch verursacht werden, dass Krankenkassen in einem anderen Munizipium ihren Sitz habén; so ist z. B. im Komitat Fejér nur die Gewerbekorporations-Kasse von Moór angegeben, wáhrend die sámmtlichen übrigen, im Komitat wohnenden Industriearbeiter zűr Székesfehérvárer Bezirkskasse ge- hörten und so auch ihr Arbeitslohn dórt ausgewiesen wird; áhn- lich wird auch bei den den meisten Arbeitslohn zahlenden Stádten ein Theil des Lohnes für solche Arbeit in Verdienung gebracht, welche nicht in dér Stadt, sondern in dem benachbarten Komitats- munizipium geleistet worden ist und wofür thatsáchlich auch in diesem benachbarten Komitatsmunizipiüm gezahlt wurde. Zum Theil treten andere Munizipien in den Vordergrund, wenn wir die Maximai- und Minimalbetráge des an einen Arbeiter gezahlten Arbeitslohnes in Betracht ziehen. Nur sehr wenige Muni zipien übersteigen den Landesdurchschnitt — 12.96 Kronen Arbeits lohn eines Arbeiters, — aber gerade unter diesen befinden sich die mit dem grössten Arbeiterstand arbeitenden Industriestádte; in den meisten Munizipien — besonders in den Kőrakatén und unter diesen vornehmlich in den mit zűr Tiefebene gehörendem Karakter — bleibt dér Wochenverdienst eines Arbeiters unter 10 Kronen. An dér Spitze derjenigen Munizipien, wo die Industriearbeiter laut unserer Daten durchschnittlich den grössten Verdienst habén, steht das Komitat Árva, wo ein Arbeiter wöchentlich 19*87 Kronen Wochenverdienst aufweist. Darauf folgen : 2. Fiume (18*96 Kronen Wochenlohn); 3. Pozsony (16*ss Kronen); 4. Budapest (16*70 Kronen); 5. Zágráb (15*87 Kronen); 6. Eszék (14*92 Kronen); 7. Zimony (14*26 Kronen); 8. Selmeczbánya (13*85 Kronen);

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation