A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

G* szinte ki van zárva baleset kimaradásának lehetősége, egyáltalában nem folyik be jelentés. Nem egyszer fordul elő, hogy az iparhatóságok jegyzék alakban sommásan mutatnak ki nagyszámú baleseteket, melyeknek csak kisebb részéről van jelentés, nagyobb részéről ellenben elmarad s miután a részletes feldolgozás csak az egyes jelentések alapján történhetik, utóbbi balesetek a combinativ összeállításból természetesen kimaradnak. Az adatgyűjtés nagy hiányossága másodsorban, hogy majdnem lehe tetlen a jelenleg rendelkezésre álló anyag alapján annak megállapítása, hogy az esetek mely hányadában és mely esetekben terheli a felelősség a balesetért a munkaadót és mely esetekben a sérültet vagy munkástársait. A beküldött jelentések majdnem kivétel nélkül vagy a sérült vigyázatlan ságának vagy a véletlennek tulajdonítják a baleset bekövetkezését és a bal eset részletes leírása is,. mely különben hivatva volna a baleset okának megállapithatására legalább következtetés útján támpontokat nyújtani, hiá nyosságánál fogva a legritkább esetben alkalmas a munkaadó felelősségé nek kiderítésére. Pedig ezen körülménynek megállapítása a balesetbizto sítási törvény előkészithetése szempontjából, mely czélra a baleseti statisztika tulajdonképen szolgálni hivatva volna, alapvető fontossággal bir s addig, a mig a baleseti statisztika e tekintetben megbízhatóbb adatokat nem nyújt, egy törvényjavaslat előkészítésénél inkább félrevezetni, mintsem bármi irány ban is útbaigazítani volna alkalmas. A statisztikái anyagnak nagy hiányossága, számos balesetnek be jelentetlenül maradása és a balesetek okának az esetek túlnyomó számá ban helytelen kimutatása vagy kideritetlensége kétségkívül onnan ered, hogy egyrészt a bejelentési kötelezettség teljesítése, valamint a baleset okának közlése teljesen a munkaadó egyéni belátására, illetve minden ellenőrzés ■ nélkül tisztán az ő kötelességérzetére bizatik, kívánatos volna tehát, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése valamely alkalmas módon, esetleg a balesetekre vonatkozó legfőbb adatoknak egyidejűleg a beteg- segélyző pénztárak és a balesetbiztosító társaságok útján is leendő gyűjtése által hatásosan ellenőriztessék, másrészt pedig, hogy a baleset oka, illetve a felelősség kérdése minden egyes esetben vagy legalább az esetek nagy többségében az illetékes iparfelügyelő vagy más ipari hatóság közbejöttével állapíttassák meg. Ezek mellett szükségesnek mutatkozik a baleseti jelentések kérdo- pontjainak szabatosabb szövegezése is, minthogy a hiányos feleletek rész ben onnan is származnak, hogy a kérdések nincsenek helyesen intézve ; például a jelentés egyik legfontosabb tárgyára a baleset időpontjára vonat kozó kérdés »a baleset bekövetkezésének ideje« szavakkal van szövegezve (az év, hó, nap és óra kitüntetésére való utalás nélkül), minek folytán a legáltalánosabb s minden részletesebb, tanulságosabb feldolgozásra elégtelen megjelölések érkeznek be. Az előadottakra tekintettel leginkább czélravezető eljárásnak vélném, hogy a baleseti statisztikának az 1893. évi XXVIII. t.-cz. keretében helyes alapon való újjászervezése érdekében a m. kir. központi statisztikai hivatal egy általam megbízandó tisztviselője az ipari főfelügyelőségnek a t. ipari szakosztály által kijelölendő valamelyik tagja részvételével néhány ipar- vállalatnál helyszíni tanulmányokat tegyen s az adatgyűjtés ellenőrzésének módozatait egyes betegsegélyző pénztárakkal és balesetbiztosító társasá gokkal is megbeszléve úgy az adatgyűjtés menetére, valamint az új bejelen tési lap szövegére nézve készítsen tüzetes javaslatot, a melynek alapján m. kir. központi statisztikai hivatal a Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló minisztérium IX. szakosztályává! egyetértőleg, illetve Nagyméltóságod magas jóváhagyásának fentartásával állapíthatná meg a baleseti statisztikai adatgyűjtésnél követendő eljárást és alkalmazandó kérdőívet.. . ... Végül nem mulaszthatom el ismételten hangsúlyozni, hogy az eddig begyült baleseti statisztikai anyag alapján nyerhető statisztikát úgy az esetek jelentékeny részének a statisztikából való kimaradása, valamint a legfontosabb tudnivalónak, a baleset okának kideritetlensége vagy hely telen kimutatása következtében tiszteletteljés véleményem szerint sem törvény- előkészitési, sem közigazgatási czélra tanulságosan felhasználni nem lehet, sőt hogy az ily, minden tekintetben hiányos adatok felhasználása az ügyre nézve károsabb volna, mintha egyáltalában semmiféle adatok sem állaná nak rendelkezésre. A kereskedelemügyi minister úr június hó 21-én 39.820. sz. alatt kelt elhatározásával helyet adott a statisztikai hivatal felterjesz tésének, s megbízta a hivatalt, hogy a baleseti statisztika czélszerű reformálásának kérdését tanulmányozza s tervezeteit terjeszsze jóvá hagyás elé. A tanulmányozás még az 1898. év nyarán és őszén megtörtént, s a statisztikai hivatal október hó 12-én 4812. eln. sz. alatt kelt felterjesztésével már bemutatta reformjavaslatait a keres kedelemügyi minister úrnak az új felvételi minták tervezeteivel együtt. A reform fő jellemvonása a balesetbejelentéseknek több Unfálle bei dér Naiur dér betreffenden Unternehmung fást ausgeschlossen ist. Es kommt wiederholt vor, dass die Gewerbebehörden zahlreiche Unfálle in dér Form einer Lista summarisch ausweisen, von denen nur über den klei- neren Theil Meldungen vorliegen, diese aber über den grösseren Theil aus- geblieben S'ind, und da die detaillirtc Aufarbeitung nur auf Grund dér einzelnen Meldungen erfolgen kann, bleiben diese letzteren Unfálle von dér kom- binativen Zusammenstellung natürlich aus. Ein grosser Mangel dér Datensammlung bestcht in zweiter Reihe darin, dass es auf Grund des gegenwártig zűr Verfügung stehenden Ma terials beinahe unmöglich ist, festzustellen, in welcher Quote dér Falié und in welchen Falién die Verantwortung für den Unfall den Arbeitgeber trifft und in welchen Falién den Verletzten oder seinen Mitarbeiter. Die eingesendeten Meldungen schreiben das Ereignen des Unfalls fást aus- nahmslos entweder dér Unaohtsamkeit des Arbeiters oder dem Zufalle zu, und auch die detaillirte Schilderung des Unfalles, welche übrigens berufen wáre, bei dér Konstatirung dér Ursachen des Unfalles wenigstens im Wege dér Folgerungen Stützpunkte zu bieten, ist zufolge ihrer Mangelhaftigkeit nur in den seltensten Falién geeignet, die Verantwortlichkeit des Arbeit- gebers darzulegen. Und doch besitzt vöm Gesichtspunkte dér Vorbereitung des Unfallversicherungs-Gesetzes, welchem Zwecke zu dienen die Unfall- statistik eigentlioh berufen wáre, dieser Umstand grundlegende Wichtigkeit, und so lángé die Unfallstatistik in dieser Hinsicht keine verlásslicheren Daten liefert, wáre sie bei dér Vorbereitung eines Gesetzentwurfes rnehr geeignet irrezuführen, als in welcher Richtung immer zu orientiren. Dér grosse Mangel des statistisoheri Materials, das Ausbleiben dér Anmeldung von vielen Unfállen und bei dér überwiegenden Zahl dér Un fálle dér unrichtige Ausweis dér Ursache dér Unfálle oder dér völlige Ausfall dér Klarlegung dieser Ursache rührt unzweifelhaft daher, dass einestheils die Erfüllung dér Meldepflicht, sowie die Angabe dér Ursache des Unfalles ganz dér individuellen Einsicht des Arbeitgebers, beziehungs- weise ohne jegliche Kontrolié rein seinem Pflichtgefühle überlassen bleibt; es wáre daher erwünscht, dass die Erfüllung dér Meldepflicht in irgend einer geeigneten Weise, eventuell durch die gleichzeitig zu erfolgende Sammlung dér auf die Unfálle bezüglichen hauptsáchliohsten Daten im Wege dér Krankenkassen und dér Unfallversicherungs-Gesellschaften wirk sam kontrollirt werde, anderseits aber, dass die Ursache des Unfalles, beziehungsweise die Frage dér Verantwortlichkeit in jedem einzelnen Falle oder wenigstens in dér grossen Mehrzahl dér Fálle unter Intervention des kompetenten Gewerbeinspektors oder einer andern Gewerbebehörde kon trollirt werde. Ausserdem ergibt sich auch die Nothwendigkeit dér práziseren Fas- sung dér Fragepunkte dér Unfallmeldungen, da die mangelhaften Antworten zum Theil auch daher kommen, dass die Fragen nicht richtig gestellt sind ; so z. B. ist die auf einen dér wichtigsten Momente dér Anmeldung, auf den Zeitpunkt des Unfalles bezügliche Frage in folgende Worte gefasst: »Zeit des Ereignens des Unfalles* (ohne. Andeutung dessen, dass Jahr, Monat, Tag und Stunde anzugeben sind), demzufolge die allgemeinsten Angaben einlangen, die sich zu keiner eingehenderen instruktiveren Auf arbeitung eignen. Mit Rücksicht auf das Gesagte würde ioh es für. das zweckdienlichste Verfahren haltén, dass im Interessé dór im Rahmen des G.-A. XXVIII: 1893 und auf richtiger Grundlage zu erfolgenden Reorganisation dér Unfallstatistik ein durch mich zu nominirender Beamte des k. u. statistischen Zentralamtes bei Theilnahme eines durch die g. Gewerbe-Fachsektion zu designirenden Mitgliedes des Gewerbe-Oberinspektorates bei einigen Gewerbeunterneh- mungen an Őrt und Stelle Studien mache, und die Modalitáten def Kontrolle dér Datensammlung auch mit den Krankenkassen und Unfallversicherungs- Gesellschaften besprechend, sowohl bezüglich des Ganges dér Daten sammlung, als auch hinsiohtlich dér Textirung des neuen Meldezettels einen eingehenden Entwurf ausarbeite, auf dessen Grundlage das k. u. sta- tistische Zentralamt im Einvernehmen mit dér IX. Fachsektion des unter dér weisen Leitung Eurer. Excellenz stehenden Ministeriums, beziehungs weise mit Vorbehalt dér hohen Genehmigung Eurer Excellenz das bei dér unfallstatistischen Datensammlung zu befolgende Verfahren und den zűr Verwendung zu gelangenden Fragebogen feststellen könnte Schliesslich kann ich es nicht unterlassen, wiederholt zu betonén, dass die auf Grund des bisher ángesammelten unfallstatistischen Ma terials sich ergebende Statistik sowohl zufolge des Ausbleibens eines betráchtlichen Theiles dér Fálle aus dér Statistik, als auch demzufolge, dass dér wichtigste Umstand, die Ursache des Unfalls, nicht ergründet oder unrichtig ausgewiesen wurde, nach meiner ehrerbietigen Meinung weder zum Zweck dér Gesetzesvorbereitung, noch zu dem dér Adrainistration mit Erfolg verwendet werden kann, ja dass die Verwendung solcher in jeder Hinsicht fehlerhaften Daten für die Saohe nachtheiliger wáre, als wenn überhaupt gar keine Daten zűr Verfügung stánden. Dér Herr Handelsminister hat mit seiner Entscheidung vöm 21. Juli 1898 Zahl 39.820 dér Vorlage des statistischen Amtes statt- gegeben und das Amt betraut, die Frage dér zweckmassigen Reform dér Unfallstatistik zu studiren und seine Entvvürfe zűr Genehmigung vorzulegen. Das Stúdium wurde noch im Sommer und Herbst 1898 vorgenommen, und das statistische Amt legte seine Reformvorschláge sammt dem Entvvürfe dér neuen Aufnahms- Formulare schon mit dér Unterbreitung am 12. Október unter Praes. Zahl 4812 dem Herrn Handelsminister vor. Dér Haupt-Karakterzug dér Reform ist die mehrseitige Kontrolle dér Unfallmeldungen. Dér eine Modus ist die Volksbewegungs-Statistik, welche auf den Zet-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation