A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

148* Egyedül az ipartestületi pénztáraknál nem mutatnak fel a nők a férfitagoknál magasabb betegedési százalékot, hanem annál valami csekélységgel kedvezőbbet: a betegek számában a férfiak itt 21'06, a nők pedig 21'99 százalékkal vesznek ugyan részt, de már a meg betegedéseknél megfordul a sorrend s a férfiak 29*64 százaléknyi részesedése mellett a nők csak 29*12 százalékkal szerepelnek. Az anyaországban a két nemnek egymáshoz való aránya alig módosul, csupán a kerületi pénztáraknál éleződik ki még jobban a nőknek erősebb betegedési százaléka; Horvát-Szlavonországokban azonban más arányokat is találunk. Mig ugyanis a megbetegedések számában a nők itt is nagyobb arányban vesznek részt, addig a betegek között valamivel kisebb szerepet visznek, mint a férfiak. Főleg a gyári pénztáraknál feltűnőek ez arányok (a betegek közt a férfiak 1Ö2*is százaléka, és a nők 34*is százaléka szerepelvén), a beliscsei faipari betegsegélyző pénztárnál a férfiak közt előfordult igen nagy számú betegedések miatt. Itt is tehát az arány változása egy, inkább véletlennek mondható, körülmény miatt állott be, s nem döntheti meg a női tagok nagyobb betegedéséről tapasztaltakat. Ez a nagyobb betegedési arány tisztán a nők természeti gyenge ségéből, illetőleg a nehezebb ipari munkának kevésbbé ellenálló gyöngébb szervezetéből magyarázható; mert a gyermekágyi lebete- gedések az itt ismertetett arányokba még nincsenek is bele foglalva. Tovább haladva a két nem szereplésének vizsgálatában a betegségi statisztika adatainál, az egy tagra eső tápdíjas és kór házi napok arányát a következő megoszlásban találjuk: egy férfi tagra 4 - is, egy női tagra 6*25 munkaképtelenséggel járó beteg nap jut, a két nemre együttvéve 4*44 nap. A betegnapok számában a nők ismét a gykú és vállalati pénztáraknál járnak elől: itt egy férfi tagra 4*56, egy nőre ellenben 6*ss tápdijas vagy kórházi nap esik. A kerületi pénztáraknál a férfiakra 4u4, a nőkre 6*25 betegnap esik; a magánegyesületieknél a férfiakra 4*si, a nőkre 5'so; az ipar- testületieknél találjuk végre a legalacsonyabb arányokat, egy férfira 3m4, egy. nőre 4*35 keresetképíelenséggel járó napot. Az anyaország ban ezek a birodalmi arányok alig, esnek változás alá; Horvát- Szlavonországokban is csak annyiban, a mennyiben a férfiak rész vétele a betegnapok számában emelkedvén, a két nem között nem oly erős az ellentét; itt a férfiakra 5*76, a nőkre pedig 6*55 beteg nap jut. A horvát-szlavonországi gyári pénztáraknál kevéssel nagyobb . a férfiak részesedése, mint a nőké: a tápdíjas és kórházi napok számából egy férfi tagra 6*92, egy női tagra pedig 6*52 nap jutott. A betegségek átlagos tartamáról azonban még jobban tájékoztat, ha a tápdíjas és a kórházi napok számát a keresetképtelenül beteg tagok számával állítjuk párhuzamba. A birodalmi eredmények sze rint a pénztárak egy-egy betege átlag 16*72 napig vette igénybe a pénztári segítséget; és pedig a férfiak 16*14 napig, a nők pedig 20*17 napig. Ebből is kitűnik, hogy a női tagok betegeskedése nagyobb terhet ró a pénztárra, mert nemcsak a megbetegedésük valószínű sége nagyobb, hanem betegségük átlagos tartama is hosszabb, mint a férfiaknál. A kerületi betegsegélyző pénztáraknál veszik a nők legtovább igénybe a pénztári segítséget; mig itt egy beteg férfire 16*14 tápdíjas vagy kórházi nap jut, addig egy beteg nőre 23'bo nap, tehát három hétnél is több. Azután a magánegyesületi pénz tárakat terhelik meg leginkább a női betegek, de itt a férfiak beteges kedésének is hosszú az átlagos tartama, 21*u nap, mig a nőké 22*ss nap. Az ipartestületek pénztárainál egy férfi átlag 16*37, egy nő pedig 19*77 napig betegeskedik; legkedvezőbbek az arányok a gyári és vállalati pénztáraknál, a hol a férfiak betegségének átlagos tartama 14*4s nap, a nőké pedig 16*75 nap. A mig tehát a gyári pénztárak tagjai a betegségi esetek gyakoriságában elüljárnak, addig betegségük tartama aránylag a legrövidebb, a mi abból a már korábban is említett tényből is magyarázható, hogy a gyárak a beteges munkást nem szívesen veszik föl, huzamosnak ígérkező beteg ség esetén könnyen elbocsátják, s igy az a gyári betegsegélyző pénztár segítségét sem használhatja ki úgy, mintha valamely kerü leti vagy egyéb jellegű pénztárnak volna tagja. Horvát-Szlavon országokban a tápdíjat vagy kórházi ellátást igénylő betegségek tartama valamivel kisebb, mint az anyaországban; figyelmet külö- der Erkrankungen. Bei den Gewerbekorporationskassen alléin zeigen die Frauen keine höheren, sondern um ein geringes günstigere Erkrankungs-Perzente als die Mánner: an dér Zahl dér Kranken nehmen die Mánner hier mit 21*06, die Frauen aber mit 21*99 Perzent theil, aber bei den Erkrankungen wechselt die Reihenfolge, und ■ bei einer 29*04-perzentigen Betheiligung dér Mánner weisen die Frauen nur 29’ia Perzent auf. lm Mutterlande erleidet das Verháltnis dér beiden Ge- schlechter zu einander kaum eine Veránderung, nur bei den Be- zirkskassen schárft sich das stárkere Erkrankungsperzent dér Frauen noch mehr zu; in Kroatien-Slavonien aber finden wir andere Ver- háltnisse. Wáhrend námlich die Frauen an dér Zahl dér Erkran kungen auch hier in grösserem Maasse theilnehmen, spielen sie in dér Zahl dér Kranken eine etvvas geringere Rolle, als die Mánner. Besonders bei den Fabrikskassen fallen diese Verhálnisse auf (wo unter den Kranken die Mánner 102*i8°/o, die Frauen 34*i5°/o aus- machen), zufolge dér überaus grossen Zahl dér bei dér Beliscseer Holzindustrie-Krankenkasse unter den Mánnern vorgekommenen Erkrankungen. Auch hier ist alsó die Anderung des Verháltnisses zufolge eines eher ein Zufall zu nennenden Umstandes eingetreten und kann die Erfahrungen von dér háufigeren Erkrankung dér weib- lichen Mitglieder nicht umstossen. Dieses grössere Erkrankungs- verháltnis erklárt sich rein aus dér natürlichen Schwáche dér Frauen, beziehungsvveise aus ihrer dér schwereren gewerblichen Arbeit weniger widerstehenden schwácheren Konstitution; denn die Kindbett-Erkrankungen sind in die hier besprochenen Verháltnisse gar nicht eingerechnet. Wenn wir bei den Daten dér Krankheitstatistik in dér Unter- suchung dér Rolle dér bejden Geschlechter weiter fortschreiten, finden wir das Verháltnis dér auf ein Mitglied entfallenden Pflege- geld- und Spitalstage in folgender Vertheilung; auf ein mánnliches Mitglied kommen 4'is, auf ein weibliches Mitglied 6*25 mit Arbeits- unfahigkeit verbundene Krankentage, auf die beiden Geschlechter 4*44 Tagé. In dér Zahl dér Krankentage stehen die Frauen wieder bei den Fabriks- und Unternehmungskassen voran: hier entfallen auf ein mánnliches Mitglied 4*56, auf eine Frau hingegen 6*ss Pflege- geld- oder Spitalstage. Bei den Bezirkskassen kommen auf die Mán ner 4*14, auf die Frauen 6*23 Krankentage; bei den Privatvereins- kassen auf die Mánner 4*si, auf die Frauen 5*őo ; bei den Gewerbe korporationskassen ergeben sich die niedrigsten Verháltnisse, auf einen Mann 3*44, auf eine Frau 4’ss mit Erwerbsunfáhigkeit ver bundene Tagé. lm Mutterlande unterliegen diese Reichsverháltnis- zahlen kaum einer Anderung; auch in Kroatien-Slavonien nur insofern, als die Betheiligung dér Mánner an dér Zahl dér Kranken tage zunimmt und daher dér Gegensatz zwischen den Geschlech- tern nicht so scharf ist; hier entfallen auf die Mánner 5*76, auf die Frauen aber 6*55 Krankentage. Bei den Fabrikskassen in Kroatien- Slavonien ist die Partizipirung dér Mánner nur um ein wenig grösser, als die dér Frauen; von den Pflegegeld- und Spitalstagen entfallen auf ein- mánnliches Mitglied 6*92, auf ein weibliches Mit glied aber 6 62 Tagé. Hinsichtlich dér durchschnittlichen Dauer dér Krankheiten aber werden wir noch besser orientirt, wenn wir die Zahl dér Pflegegeld- und Spitalstage mit dér Zahl dér erwerbsunfáhig kranken Mitglieder in Parallelé stellen. Nach den Reichsergebnissen hat je ein Mitglied dér Kassen die Kassenunterstützung durchschnittlich durch 16*72 Tagé in Anspruch genommen, und zwar die Mánner durch 16*14 Tagé, die Frauen aber durch 20*17 Tagé. Auch hieraus ist ersichtlich, dass das Kranksein dér weiblichen Mitglieder dér Kasse grössere Lasten auferlegt, denn nicht nur die Wahrschein- lichkeit ihres Erkrankens ist grösser, sondern auch die durch- schnittliche Dauer dér Krankheit ist lánger, als bei den Mánnern. Bei den Bezirks-Krankenkassen nehmen die Frauen die Kassen unterstützung am lángsten in Anspruch; wáhrend hier auf einen kranken Mann 16*14 Pflegegeld- oder Spitalstage entfallen, kommen auf eine kranke Frau 23*öo Tagé, alsó mehr als drei Wochen. Dann belasten die weiblichen Kranken die Privatvereinskassen am meisten, aber hier dauert auch die Krankheit des Mannes lángé, 21*ii Tagé, die dér Frauen aber 22*85. Tagé. Bei den Kassen dér Gewerbekorporationen ist ein Mann durchschnittlich durch 16*37, eine Frau aber durch 19*77 Tagé krank; am günstigsten sind die Verháltnisse bei den Fabriks- und Unternehmungskassen, wo die durchschnittliche Dauer dér Krankheit dér Mánner 14*48 Tagé, dér Frauen aber 16*75 Tagé ist. Wáhrend alsó die Mitglieder dér Fabrikskassen in dér Háufigkeit dér Krankheitsfálle voranstehen, ist die Dauer ihrer Krankheit verháltnismássig die kürzeste, was schon aus dér bereits früher erwáhnten Thatsache zu erkláren ist, dass die Fabriken den kránkelnden Arbeiter nicht gern aufnehmen und im Falle einer voraussichtlich lángern Krankheit leicht entlassen, so dass er die Unterstützung dér Fabrikskrankenkasse auch nicht so ausnützen kann, als wenn er Mitglied einer Bezirks- oder són-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation