A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

162* nélkül működő tisztviselők sorában az elnökök és alelnökök már említett számán kivűl találunk 29 igazgatót, 47 titkárt, 205 pénz tárost és 317 ellenőrt és könyvelőt. A díjazott tisztviselők sorában szerepel 20 igazgató összesen 18.883 korona évi illetménynyel; egyre átlagosan tehát 944 korona illetmény jut; meglehetős csekély összeg, a mi szintén bizonyítja hogy ez igazgatók egy része tulajdonképen pénztári elnök, s az évi illetményül bejegyzett összeg csak némi tiszteletdíj. A titkárok száma 161, és évi fizetésük 125.583 korona: átlagos fizetése tehát egy titkárnak 780 korona. Díjazás mellett 233 pénztárnok működik s összes illetményük 155.429 koronát tesz: egy-egy pénztárnokra tehát átlagosan 667 korona évi fizetés jut. Ellenőr, könyvelő és számtiszt néven 293 tisztviselő szerepel betegsegélyző pénztáraink nál, s ezek összes illetménye 264.632 korona; egy főre évi 903 koronányi fizetés jut tehát. A díjnoki létszám 49 főnyi; ez a lét szám túlnyomó részben a budapesti nagy pénztárak igazgatásához szükséges tömegesebb segédszemélyzetből kerül ki. A díjnokok összes illetményéből, 31.717 koronából egy. főre 647 korona évi fizetés jut, a mi körülbelül megfelel a díjnokok rendes napidíjának, 2 koronának. Az 1.797 bizalmi férfiú 38.533 korona összilletményből egyenkint 21 koronát kap; a beteglátogatóknak és szolgáknak fizetett Í 75.711 korona 590 beteglátogató és szolga közt szétosztva egyre 298 koronányi illetményt eredményez. Horvát-Szlavonországokban a pénztári tisztviselők és szolgák általánosságban magasabb díjazásban részesülnek, mint az anya országiak ; ott egy alkalmazottra évi 344 korona, az anyaország ban pedig csak 179 korona illetmény jut. Úgy a tisztviselők létszámát, mint a pénztári személyzet díja zására fordított összegek nagyságát tekintve, törvényhatóságaink között természetesen Budapest áll első helyen, a melynek 64 pénz tárát 352 tisztviselő igazgatja 182.998 korona személyi költséggel. Budapest után legtöbb pénztári tisztviselőt alkalmaz Pest-Pilis-Solt- Kiskún vármegye 77-eí, Bács-Bodrog vármegye 55-öt, Vas- és Szepes vármegyék egyenként 48-at, Pozsony város pedig 47-et. A tisztviselők fizetésére fordított összeg tekintetében azonban meg változik már a sorrend s Budapest után első helyredrerül Pozsony város, e czímen kiadott 19.152 koronájával, ezt követi Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun vármegye 14,040 koronájával, majd a csak 23 pénz tári tisztviselővel biró Nagyvárad 12.210 koronával, Vas vármegye 12.022 koronával és Nyitra vármegye 30 pénztári tisztviselőjének fizetett 10.080 koronával. Áttérve a pénztárak jellege szerinti részletezésre, a kerületi betegsegélyző pénztáraknál 2.102 alkalmazottat találunk, összesen 510.291 korona illetménynyel. A kerületi pénztárak az ország összes betegpénztári taglétszámának 48°/o-át foglalják magukban, mig alkalmazottjaik létszáma az összes alkalmazottaknak 47%-át képezi, a mi kedvező arány, tekintve, hogy a kerületi pénztárak legtöbb ször egy egész vármegyére kiterjedő hatáskörükkel tényleg a leg nehezebben igazgatható szervezetet képezik. Az alkalmazottak díjazásának ily összehasonlítása már természetesen rosszabb ered ményre vezetne, mert a gyári pénztárak alkalmazottjai túlnyomó részben nem kapván fizetést, az ország összes pénztári alkalma zottainak kifizetett illetmények a kerületi, ipartestületi és magán egyesületi pénztárak között oszlanak meg. A kerületi pénztáraknak 202 díjazás nélküli tisztviselője működött az 1898. évben és pedig 90 elnök, 99 alelnök, 8 igazgató, 3 titkár, 2 ellenőr és könyvelő. A díjazott tisztviselők sorában volt 16 elnök 4.168 korona fizetéssel, 12 igazgató 14.366 koronával, 57 titkár 66.217 koronával, 99 pénz tárnok 109.178 koronával, 145 ellenőr, könyvelő és számtiszt 170.384 koronával, végül 35 díjnok 23.454 korona illetménynyel. Az összes tiszti személyzet tehát 566 főre rúgott és 387.767 korona fizetést élvezett; egy tisztviselőre ilyképen 685 korona évi illetmény jut. A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak száma a legmagasabb volt, 1.346, a mi természetes is, mert a kerületi pénztárak hatásköre terjed leginkább ki több községre, sőt egész vármegyékre és így bizalmi férfiak segítségét ezeknek kell leginkább igénybe venniök. A kerületi pénztárak bizalmi férfiainak összes illetménye 37.373 korona , volt. A 190 főnyi beteglátogató és szolga 85.151 koronányi geltlich fungirenden Beamten finden sich ausser dér schon erwáhnten Zahl dér Vorstánde und Vorstand-Stellvertreter noch 29 Direktorén, 47 Sekretáre, 205 Kassiere und 317 Kontrollore und Buchhalter. In dér Reihe dér besoldeten Beamten figuriren 20 Direktorén mit 18.883 Kronen jáhrlichen Gesammtbezügen ; auf einen entfallen alsó durchschnittlich 944 Kronen, ein ziemlich geringer Betrag, was auch dafür zeugt, dass diese Direktorén zum Theil eigentlich Kassen-Vor- stánde sind und die als Jahresbezug eingetragene Summe nur einiges Honorar ist. Die Zahl dér Sekretáre betrágt 161, ihr Jahresgehalt zu- sammen 125.583 Kronen; das Durchschnittsgehalt eines Sekretárs ist alsó jáhrlich 780 Kronen. Gégén Entlohnung fungiren 233 Kassiere, ihre Gesammtbezüge machen 155.429 Kronen aus : auf je einen Kassier entfállt alsó ein durchschnittlicher Jahresgehalt von 667 Kronen. Unter dér Benennung von Kontrolloren, Buchhaltern und Rechnungsofflzialen sind bei unsern Krankenkassen 293 Beamte thátig, ihre Gesammtbezüge belaufen sich auf 264.632 Kronen; per Kopf entfállt alsó ein Jahresgehalt von 903 Kronen. Dér Diurnistenstand besteht aus 49 Köpfen; diese Zahl ergibt sich zum überwiegenden Theil aus dem zu dér Vervvaltung dér Budapester grossen Kassen in grösserer Anzahl erforderlichen Hilfspersonal. Von den Gesammtbezügen dér Diurnisten, 31.717 Kronen, entfállt per Kopf eine jáhrliche Bezahlung von 647 Kronen, was ungefáhr dem gewöhnlichen Diurnum dér Diurnisten, zwei Kronen, ent- spricht. Die 1.797 Vertrauensmánner erhalten von den 38.533 Kro nen Gesammtbezügen einzeln je 21 Kronen; die an die Kranken- besucher und Diener ausgezahlten 175.711 Kronen unter 590 Krankenbesucher und Diener vertheilt, ergeben für jeden einzelnen eine Bezahlung von 298 Kronen. In Kroatien-Slavonien erhalten die Kassenbeamten und Diener im Allgemeinen höhere Bezüge, als im Mutterlande ; dórt kommen auf einen Angestellten jáhrlich 344 Kronen, im Mutterlande aber nur 179 Kronen Bezüge. Sowohl hinsichtlich des Beamtenstandes, als dér Höhe dér auf die Besoldung des Kassenpersonals verwendeten Summen steht unter den Munizipien an erster Stelle natürlich Budapest, dessen 64 Kassen von 352 Beamten gégén 182.998 Kronen Personalauslagen verwaltet werden. Náchst Budapest hat die meisten Angestellten das Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskún 77, das Komitat Bács-Bodrog 55, die Komi- tate Vas und Szepes je 48, die Stadt Pozsony aber 47. Hinsicht lich dér den Beamten gezahlten Summe erfáhrt aber diese Reihen- folge eine Aenderung, und náchst Budapest steht an erster Stelle die Stadt Pozsony mit unter diesem Titel ausgegebenen 19.152 Kronen, dann folgt das Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskún mit 14.040 Kronen, dann Nagyvárad mit nur 23 Kassenbeamten und 12.210 Kronen, das Komitat Vas mit 1,2.022 Kronen und das Komitat Nyitra mit an 30 Kassenbeamte gezahlten 10.080 Kronen. Übergehend auf die Speziíizirung dér Kassen nach ihrem Karakter, finden sich bei den Bezirks-Krankenkassen 2.102 Ange- stellte insgesammt mit 510.291 Kronen Bezügen. Die Bezirks- kassen enthalten 48°/° des Mitgliederstandes dér gesammten Krankenkassen des Landes, wáhrend die Zahl ihrer Angestellten 47°/o dér sámmtlichen Angestellten betrágt; dies ist ein günstiges Verháltnis mit Rücksicht darauf, dass die Bezirkskassen mit ihrem meist auf ein ganzes Komitat sich erstreckenden Wirkungskreis faktisch die am schwersten zu verwaltende Organisation habén. Die Vergleichung dér Bezüge dér Angestellten würde natürlich zu ungünstigeren Resultaten führen, denn da die Angestell ten dér Fabrikskassen zum überwiegenden Theile keine Besoldung er halten, vertheilen sich die den gesammten Kassenangestellten des Landes ausgezahlten Bezüge auf die Bezirks-, Gewerbekorporations- und Privatvereinskassen. Bei den Bezirkskassen wirkten im Jahre 1898: 202 unbesoldete Beamte, und zwar 90 Vorstánde, 99 Vor stand-Stellvertreter, 8 Direktorén, 3 Sekretáre, 2 Kontrollore und Buchhalter. Unter den besoldeten Beamten gab es 16 Vorstánde mit 4.168 Kronen Gehalt, 12 Direktorén mit 14.366 Kronen, 57 Sek retáre mit 66.217 Kronen, 99 Kassiere mit 109.178 Kronen, 145 Kontrollore, Buchhalter und Rechnungsoffiziale mit 170.384 Kronen, endlich 35 Diurnisten mit 23.454 Kronen Bezügen. Das' gesammte Beamtenpersonal belief sich alsó auf 566 Köpfe und erhielt 387.767 Kronen Besoldung; auf einen Beamten entfielen alsó 685 Kronen Jahresbezüge. Die Zahl dér Vertrauensmánner war bei den Bezirks kassen die grösste, 1.346, was auch natürlich ist, denn dér Wir kungskreis dér Bezirkskassen erstreckt sich am meisten auf mehrere Gemeinden, ja auf ganze Komitate, und so mussten diese am háufigsten die Beihilfe von Vertrauensmánnern in Anspruch nehmen. Die Gesammtbezüge dér Vertrauensmánner dér Bezirkskassen be- trugen 37.373 Kronen. Die 190 Krankenbesucher und Diener erhielten

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation