A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

11* orvos sem tudja néha megjósolni a kórlefolyás tartamát és vég eredményét, váratlan komplikácziók zavarván meg a kedvező lefolyá súnak ígérkező betegséget, s viszont nem remélt jobb fordulat hir telen enyhévé változtatván a legsúlyosabbnak látszó bajt. Szükség telen utalni arra is, hogy éppen ez a kérdés, a munkaképtelenség tartamának és fokának minél pontosabb meghatározása a legszük ségesebb kelléke a jó baleseti statisztikának, mert ez nyújthat képet leginkább a balesetek által okozott munka- és erőveszteségről. Hogy tehát a külső terjedelmében már lehetőleg teljessé tett baleseti statisztikai anyag belső értékében is megnöveltessék, a statisztikai hivatal tanulmány tárgyává tette azt a kérdést, hogy mily módon szerezhetők be legsikeresebben a szenvedett munkaképtelenség két ségtelen tartamára vonatkozó adatok. A megoldás ismét csak a betegsegélyző-pénztárak közreműködésében volt keresendő, mert mig a munkaadónak nincs módja megfigyelni különösen súlyosab ban sérült, s ezért szolgálatából el is távozott munkásainál a munka- képtelenség tartamát, addig a betegsegélyző-pénztárak legalább azon a húsz héten át, a meddig tagjaik segélyezésére a törvény értel mében kötelezvék, állandóan szemmel tartják a sérült munkás egészségi állapotát, az orvosi utalványok alapján igénybevett táp díjak összegéből pontosan meg tudják állapítani a munkaképteldhség tartamát, s beszámolhatnak a kórlefolyás végeredményéről is, hogy az teljes gyógyulással járt-e, vagy pedig a munkaképességnek rész leges, illetőleg teljes elvesztésével-e ? Ez adatok beszerezhetésére a betegsegélyző pénztáraktól min den balesetre vonatkozólag egy második jelentés beterjesztése kíván tatik, az első akkor küldetvén be, a mikor a sérülés tényleg meg történt, a második pedig akkor, a mikor a sérült részére kiutalt tápdíjak fizetése beszüntettetett. A második jelentés felhasználtatik egyúttal arra is, hogy a kifizetett tápdíjak összege, az igénybe vett kórházi ellátás költsége s az esetleg szükségessé vált temetkezési segély nagysága is bejelentessék, hogy ily módon egyúttal tájékoz tatást nyerjünk arról is, hogy a baleset folytán elszerencsétlenült munkás ez idő szerint mily kárpótlásban részesül elvesztett munka napjaiért. Az első jelentés pedig arra használtatik fel, hogy a kis ipari üzemekben foglalkozó megsérült munkásoknak személyi viszo nyaira vonatkozó adatokat is magába foglalja. Kétségtelen ugyanis, hogy az a módszer, a melylyel a nagy ipari baleseteknél a sérült személyi viszonyaira vonatkozó adatokat beszerezzük, t. i. a munkaadóknak az adatszolgáltatásba való be vonása, a kisiparban csak eredménytelen kísérlet gyanánt szerepelne. Nemcsak a kisipari munkaadóknak óriási nagy száma — a mely miatt a kellő nyilvántartás és ellenőrzés lehetetlen volna — hanem ezeknek igen gyakori esetben fogyatékos műveltsége is útját állja annak, hogy ily módon megbízható és értékesíthető adatokat kapjunk. Másfelől azonban közelfekvő dolog volt, hogy a betegsegélyző-pénz tárak, a melyek tagjaik közé számlálják természetesen a kisipari alkalmazottakat is, a jelentést ezekről is megtegyék. E személyi adatok közül a korra, családi állapotra, a sérült keresetéből élő családtagok számára és részletezésére vonatkozók érdemelnek külö nösen figyelmet, ez utóbbi kérdésre nézve megemlittetvén, hogy a kérdésnek azon czélja, hogy megtudjuk, hány érdekelt egyént sújtott a kenyérkereső családfőnek balesete, megkívánta, hogy itt nem csak a törvényes, hanem a tényleges állapotok jegyeztessenek föl; a házas társ rovata alatt tehát nem csupán a törvényes feleséget, hanem a vadházasságban a családfővel együtt élő nőt is ki kell mutatni, a gyermekek rovatában pedig az összes, a sérült háztartásában és keresetéből élő gyermekeket, tekintet nélkül azok törvényes vagy törvénytelen származására. A betegsegélyző-pénztárak balesetjelentési kötelezettsége ez alkalommal kiterjesztetett az összes tagok hivatásukból eredő bal eseteinek bejelentésére, tehát nemcsak a kis- és nagyipari üzemekben előforduló sérülésekre, hanem a forgalmi ágakban (szállítmányozó, fuvarozó, vasúti, hajózási üzemben), s — a mennyiben tagjaik közt üy foglalkozású egyének is találtatnának — a mezőgazdasági, bányá szati és kohászati üzemben előforduló balesetekre is. Ilyképpen a betegsegélyző pénztárak válnak legfontosabb adatszolgáltató ténye zőivé a hivatási balesetek statisztikájának, a melynek egyéb ágairól stören können, hingegen eine unverhoffte Wendung zum Bessern selbst ein solches Uebel, welches das schwerste zu sein scheint, plötzlich milde gestalten kann. Überflüssig ist es auch darauf hinzuweisen, dass gerade dicse Frage, die möglichst genaue Be- stimmung dér Dauer und des Grades dér Arbeitsunfáhigkeit, das nothwendigste Erfordernis dér guten Unfallstatistik ist, denn dies kann uns vornehmlich ein Bild von dem durch die Unfálle ver- ursachten Verlust an Arbeit und Kraft bieten. Daniit alsó das seinem áusseren Umfange nach bereits thunlichst vervollstándigte unfallstatistische Matéria! auch an innerem Werte zunehme, hat das statistische Amt die Frage zum Gegenstand des Studiums ge- macht, auf welche Weise die auf die unzweifelhafte Dauer dér erlitte- nen Arbeitsunfáhigkeit bezüglichen Daten arn erfolgreichsten beschafft werden können. Die Lösung konnte wieder nur in dér Mitwirkung dér Krankenkassen gesucht werden, denn wáhrend dér Arbeitgeber nicht in dér Lage ist, besonders bei seinen schwerer verletzten, daher auch aus seinem Dienste geschiedenen Arbeitern die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit zu beobachten, behalten die Krankenkassen, wenigstens wahrend jener zwanzig Wochen, da sie gesetzlich ver- halten sind, ihre Mitglieder zu unterstützen, den Gesundheitszustand des verletzten Arbeiters standig im Auge, können aus dér Summe dér auf Grund árztlicher Anweisungen in Anspruch genommenen Pflegegelder die Dauer dér Arbeitsunfáhigkeit genau feststellen und auch über das Endresultat des Krankheitsprozesses Rechenschaft gébén, ob derselbe mit gánzlicher Genesung verbunden war, oder aber mit dem theilweisen, beziehungsweise völligen Verlust dér Arbeitsfáhigkeit. Um diese Daten beschaffen zu können, wird von den Kranken kassen bezüglich jeden Unfalles das Einreichen einer zweiten Mel- dung gefordert, indem die erste dann eingesendet wird, wenn dér Unfall sich faktisch ereignet hat, die zweite aber, wenn die Aus- zahlung dér für den Verletzten angewiesenen Pflegegelder ein- gestellt wurde. Die zweite Meldung wird zugleich auch dazu ver- wendet, um die Summe dér ausgezahlten Pflegegelder, die Kosten dér in Anspruch genommenen Spitalspílege und den Betrag dér eventuell nothwendig gewordenen Leichenbestattungs-Unterstützung anzumelden, damit wir uns auf diese Art auch darüber orientiren können, welcher Entschádigung dér zufolge eines Unfalles ver- unglückte Arbeiter derzeit für seine verlorenen Arbeitstage theil- haftig wird. Die erste Meldung aber wird dazu verwendet, auch die auf die persönlichen Verháltnisse dér im Kleingewerbe-Betriebe beschaftigten verletzten Arbeiter bezüglichen Daten zu erhalten. Es steht námlich ausser Zweifel, dass die Methode, mit wel cher bei den Unfállen in dér Grossindustrie die auf die persön lichen Verháltnisse des Verletzten bezüglichen Daten beschafft werden, d. h. die Einbeziehung des Arbeitgebers in die Daten- lieferung, im Kleingewerbe nur ein vergeblicher Versuch bliebe. Nicht nur die enorme Zahl dér kleingewerblichen Arbeitgeber — deret- wegen die erforderliche Evidenzhaltung und Kontrolle unmöglich wáre — sondern auch die in sehr háufigen Falién mangelhafte Bildung derselben steht dem im Wege, dass wir auf diese Weise verlássliche und verwertbare Daten erhalten. Andererseits aber war es naheliegend, dass die Krankenkassen, welche natürlich auch die beim Kleingewerbe Angestellten zu ihren Mitgliedern záhlen, auch über diese Meldung erstatten. Von dicsen persönlichen Daten ver- dienen die auf das Lebensalter, auf den Familienstand, auf die Zahl und Spezifizirung dér vöm Verdienste des Verletzten lebenden Familienglieder bezüglichen eine besondere Beachtung, wobei betreffs dér letzten Frage bemerkt sei, dass dér Zweck dér Frage, das Erkunden dessen, wie viel interessirte Individuen durch den Unfall des brotverdienenden Familien-Oberhauptes betroffen wurden, es erfordert hat, dass hier nicht nur die legitimen, sondern die that- sáchlichen Zustánde erwáhnt werden ; in dér Rubrik dér Ehehálfte ist alsó nicht nur die legitimé Gattin, sondern auch die mit dem Fami- lienoberhaupte im Konkubinate lebende Frau auszuweisen, in dér Rubrik dér Kinder aber die gesammten im Haushalte und vöm Erwerbe des Verletzten lebenden Kinder, ohne Rücksicht auf die legitimé oder nicht legitimé Geburt derselben. Die Unfalls-Meldepflicht dér Krankenkassen wurde bei dieser Gelegenheit auf die Anmeldung dér bei dér Berufsthatigkeit sich ergebenden Unfálle sámmtlicher Mitglieder ausgedehnt, alsó nicht nur auf die in den Klein- und Grossindustrie-Betrieben vorkom- menden Verletzungen, sondern auch auf die in den Verkehrs- zweigen (im Transport-, Fuhrwerks-, Bahn-, Schiffahrts-Betriebe) und sofern unter den Mitgliedern sich auch Individuen solcher Bescháftigung befinden : auch auf die im Landwirtschafts-, Bergwerks- und Hüttenbetriebe vorkommenden Unfálle. Solchergestalt werden die Krankenkassen zu den wichtigsten datenliefernden Faktorén dér Berufs-Unfallstatistik, von dérén übrigen Zweigen und einheitlicher 2** ■

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation