A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

12* és egyöntetű műveléséről alább lesz szó. A betegsegélyző pénztárak balesetstatisztikai adatszolgáltatásának ez az újjászervezése az 1901. év január 1-jével léptettetett életbe, a m. kir. központi statisztikai hivatalnak következő köriratával; M. kir. központi statisztikai hivatal. 6657/1900. eln. szám. Valamennyi hazai betegsegélyző pénztár tekintetes Elnökségének. Hivatkozással a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvényczikk 3. §-a alapján a statisztikai hivatalnak az ország gyűlés által elfogadott 1901. évi munkatervére, a baleset-statisztikai adatok nak az 1901. évben leendő szolgáltathatására szükséges nyomtatványokat a várható szükséglethez mérten ide csatolva a következő észrevételekkel küldöm meg a tekintetes Elnökségnek : Az adatszolgáltatás módjában — az előző években szerzett tapasz talatok alapján —• az a fontos változtatás lép életbe, hogy minden hivatási munka következtében előfordult balesetről ezentúl nem egy, hanem két jelentést kell beküldeni. Szükséges ugyanis, hogy ne csak a balesetek meg történtéről és ne csak a gyógyulásnak előrelátható idejéről bírjunk tudo mással, hanem pontosan tájékozva legyünk a baleset által okozott munka- képtelenség valódi tartamáról is, mert a baleset megtörténtekor a gyógyulás idejét legtöbbször csak találomra, nagyon hozzávetőlegesen lehet megálla pítani, holott a baleseti statisztikának s általában a munkásvédelmi érde keknek az a czélja, hogy a balesetek által okozott munkaerő-veszteségről minél teljesebb és tisztább képet nyerjünk. E czél elérésére a csatolt nyomtatványok kitöltésénél a következő irányelvek tartandók szem előtt; A balesetjelentési lapnak I. számú szelvénye kiállítandó és a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz beküldendő lesz mindazon esetekben, a mi kor a betegsegélyző pénztárnak valamely tagját hivatásszerű munkája köz ben oly fokú baleset éri, hogy a sérült legalább három napi munkaképtelen séget szenved s igy a betegsegélyző pénztártól a táppénz kiutalására igényt nyer. Önként érthetőleg bejelentési kötelezettség alá esnek a halált okozó sérülések is. A múlt évi adatszolgáltatástól eltérőleg tehát nem csupán az ipari, hanem minden egyéb hivatási munkából eredő baleset is bejelen tendő ; be kell jelenteni tehát — ha a betegsegélyző pénztárnak ilyen fog lalkozású tagjai vannak — a mezőgazdasági üzemben (erdei munkánál, cséplőgépnél stb.), továbbá a bányászatnál és kohászatnál, nemkülönben a forgalomban, a vasúti és hajózási üzemben előforduló baleseteket is, valahányszor a s’érülést oly körülmény okozza, a mely azon gazdasági üzem, vagy azon hivatásbeli foglalkozás kifolyásának tekinthető. Ha azonban a munkást nem hivatásszerű munkája közben, vagy abból folyólag, hanem egyéb külső körülmények következtében éri baleset, mint az utczán kocsi által való elgázolás folytán, vagy otthon, házi fog lalatossága, például faapritás közben, vagy végül még ha a hivatási munka színhelyén is, de nem annak következtében, hanem valamely más okból, például társaival való dulakodás közben, stb. — akkor az ily sérülésekről baleseti jelentést nem kell beterjeszteni. Hogy az adatszolgáltatásból egyetlen hivatási munkából eredő baleset se maradjon ki, czélszerű a táppénz-utalványon, illetőleg azon a bejelentő- lapon, a melyen az orvos a táppénzre igényt tartó beteget jelenti be a pénztárnak, a betegség neme (megnevezése) czímű rovat után még a követ kező rovatot fölvenni; »ha a betegség baleset következménye, a baleset hivatási munka közben történt-e ?« Ha valamely pénztárnál a rendelkezésre álló nagyobb nyomtatvány- készlet elhasználásáig ez a változtatás egyelőre még nem történhetik meg, különös figyelem fordítandó a betegség megnevezésére, hogy ott, a hol betegségül például zúzódás, sérülés, idegen tárgy behatolása, megégés stb. hasonló, valószínűen balesetből eredő baj van megnevezve, az Orvos kikér dezésével esetről-esetre megállapittassék, vájjon tényleg baleset, és pedig bejelentési kötelezettség alá eső baleset forog-e fenn ? A baleset-bejelentési lap I. számú szelvényének a statisztikai hivatal hoz való beküldése akkor történhetik, a mikor a táppénz-utalványok besze - dése, illetőleg a táppénz kifizetése ; azonban hetenkint legalább is egyszer, s a baleset bekövetkezte után legkésőbb egy hét múlva. A sérült tehát már akkor bejelentendő, a mikor első ízben veszi fel a táppénzt, illetőleg a mikor első ízben konstatáltatik a táppénzre való jogosultsága; s nem szabad várni az I. számú szelvény beküldésével a sérültnek felgyógyulásáig- A mely betegsegélyző pénztárnál a baleseteknek hetenkint. illetőleg legkésőbb egy hét múlva való bejelentése valamely okból akadályba ütköz nék, a pénztár vezetőségének az iránt teendő külön előterjesztésére fogom meghatározni a baleset-jelentő lap I. számú szelvénye beküldésének határidejét. Kultivirung weiter untén die Rede sein wird. Die Reorganisirung dér unfallstatistischen Datenlieferung dér Krankenkassen ist mit I. Jánner 1901 ins Leben getreten, mit folgendem Zirkular des k. ung. sta- tistischen Zenlralamtes; K. ung. statístisches Zentralamt. Pras.-ZahI 6657/1900. An die lobi. Vorstehungen sámmílicher Krankenkassen in Ungarn. Mit Berufung auf das auf Grund des §. 3 des G.-A. XXXV ; 1897 über das k. ung. statistische Zentralamt vöm Reichstage genehmigte Ar- beitsprogramm des statistischen Amtes für das Jahr 1901 lasse ich die zűr Lieferung dér unfallstatistischen Daten im Jahre 1901 benöthigten Drucksorten dem muthmasslichen Bedarfe entsprechend hier beigeschlossen dér löblichen Vorstehung mit folgenden Bemerkungen zugehen : lm Modus dér Datenlieferung tritt —• auf Grund dér in den vorher- gehenden Jahren gemachten Erfahrungen — die wichtige Ánderung ins Leben, dass über jeden zufolge dér Berufsarbeit vorgekomraenen Unfall künftighin nicht eine Meldung einzusenden ist, sondern zwei. Es ist nám- lich erforderlioh, dass wir nicht nur davon Kenntnis habén, dass sich dér Unfall ereignet hat und wie lángé die Heilung voraussichtlioh dauern wird, sondern dass wir auch bezüglich dér faktischen Dauer dér durch den Unfall verursachten Arbeitsunfáhigkeit genau orientirt seien, denn zűr Zeit, da sich dér Unfall ereignet, kann die Zeit dér Genesung meistens nur aufs Gerathewohl, nur annáherungsweise festgestellt werden, wáhrend doch das dér Zweck dér Unfallstatistik und überhaupt dér Interessen des Arbeiter- schutzes ist, dass wir über den durch die Unfálle verursachten Verlust an Arbeitskraft ein thunlichst vollslándiges und klares Bild gewinnen. Um diesen Zweck zu erreichen, sind bei dér Ausfertigung dér bei- geschlossenen Drucksorten folgende Grundsátze vor Augen zu haltén: Dér Koupon I des Unfall-Meldezettels ist auszufüllen und an das k. ung. statistische Zentralamt einzusenden in allén Falién, wenn ein Mitglied dér Krankenkasse bei seiner Berufsarbeit von einem Unfalle in dem Grade betroffen wird, dass dér Verletzte eine Arbeitsunfáhigkeit von wenigstens drei Tagén erleidet und somit Anspruch auf seitens dér Kranken kassen auszufolgende Pflegegelder hat. Selbstverstándlich unterliegen auch die Verletzungen mit letalem Ausgange dér Meldepílicht. Abweichend von dér vorjáhrigen Datenlieferung sind daher nicht nur die bei dér gewerb- lichen, sondern die bei jeder sonstigen Berufsarbeit vorkommenden Unfálle anzumelden ; es sind alsó — wenn die Krankenkasse Mitglieder mit solcher Bescháftigung hat — auch die im landwirtschaftlichen Betriebe (bei dér Arbeit im Walde, bei dér Dreschmaschine u. s. w.), ferner beim Berg- und Hüttenwesen, sowie beim Verkehr, beim Bahn- und Schiffahrtsbetrieb vor kommenden Unfálle anzumelden in allén den Falién, wenn die Verletzung durch einen solchen Umstand verursacht wird, welcher als eine Folge jenes landwirtschaftlichen Betriebes, oder jener Berufsbescháftigung ange- sehen werden kann. Wenn aber dér Arbeiter nicht bei seiner Berufsarbeit, oder nicht zufolge derselben, sondern in Folge sonstiger áusserer Umstánde von einem Unfall betroffen wird, wie durch Überfahren auf dér Gasse, oder zuhause bei dér háuslichen Bescháítigung, z. B. beim Holzhaoken, oder aber zwar an dér Státte seiner Berufsarbeit, jedoch nicht zufolge derselben, sondern aus einer anderen Ursache, z. B. beim Raufen mit seinen Mitarbeitern u. dgh, dann ist über solche Verletzungen kelne Unfallsmeldung zu unterbreiten. Damit kein einziger von dér Berufsarbeit herrührender Unfall aus dér Datenlieferung ausbleibe, ist .es zweckmássig, auf dér Pflegegeld- Anweisung, beziehungsweise auf dem Meldezettel, auf welchem dér Arzt den ein Pflegegeld beanspruchenden Kranken bei dér Krankenkasse an- meldet, nach dér Rubrik mit dem Titel: Gattung (Benennung) dér Krank- heit, noch folgende Rubrik einzuschalten : »wenn die Krankheit die Folge eines Unfalles ist, hat sich dér Unfall bei dér Berufsarbeit ereignet ?« Bei solchen Krankenkassen, wo diese Ánderung vorláuflg, bis dér zűr Verfügung stehende -grössere Vorrath an Drucksorten verbrauoht ist, nicht durchgeführt werden kann, ist dér Benennung dér Krankheit eine besondere Aufmerksamkeit zuzuwenden, so dass dórt, wo z. B. Kontusion, Verletzung, Eindringen eines fremden Körpers, Vcrbrennen, oder ein an- deres, wahrscheinlich von einem Unfalle herrührendes Übel als Krankheit angegeben ist, mit Ausfragung des Arztes von Fali zu Fali festgestellt werden könne, ob thatsáchlich ein Unfall, und zwar ein dér Meldepílicht unterliegender Unfall obwaltet ? Die Einsendung des Koupons Nr. I des Unfall-Meldezettels an das statistische Arat kann dann erfolgen, wann das Einsaromeln dér Pílegegeld- Anweisungen, beziehungsweise dic Auszahlung dér Pflegegelder; wöchent- lich aber wenigstens einmal und spátestens eine Woche, nachdem sich dér Unfall ereignet hat. Dér Verletzte ist alsó schon dann anzumelden, wenn cr das Pflegegeld zum erstenmal erhált, beziehungsweise wenn seine Pílege- geld-Berechtigung zum erstenmal konstatirt wird ; mán darf alsó mit dem Einsenden des Koupons Nr. I nicht auf die Genesung des Verletzten warten, Wenn bei einer Krankenkasse die wöohentliche und spátestens nach einer Woche zu erfolgende Anmeldung dér Unfálle aus irgend einem Grunde auf Schwierigkeiten stösst, werde ich auf die diesbezügliche besondere Un- lerhreitung dér Kassenleitung den Termin dér Einsendung des Koupons Nr. I des Unfall-Meldezettels bestimmen.

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation