A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

Egyidejűleg részben új szövegezést nyert a munkaadók baleset jelentő lapja is, a következő alakban; Balesetjelentés nagyipari üzemben előforduló sérülésekről. Az ipartelep ezége (tulajdonosa vagy bérlője). ; Az ipartelep megnevezése (pl. szeszgyár, malom, kefegyár, építkezési vállalat) és székhelye (Budapesten kerület, utcza és hazszám). A haleset színhelye (annak megemlíté sével^, hogy a baleset a műhelyben, gépházban, raktárban, udvarban, stb. történt-e P). A sérült vezeték- és keresztneve. A sérült neme, életkora, családi álla pota (nős, nőtlen, özvegy, hajadon, elvált). A sérült keresetéből élő családtagok száma (ideértve a vadházasságban élő nőt, s törvénytelen gyermekeket is). ,. , „ testvér szülő kiskorú no v . . (a .pó s , gyermek, férj, rokon, anyós). A baleset bekövetkezésének időpontja. délelőtt , , .,,—7-;— órakor délután (A délelőtti időszak éjféltől déli 12 óráig, a dél utáni déH 12 órától éjfélig számittatik.) A baleset bekövetkezése előtt a sérült munkás hány órát állott szakadatlan munkában. (A naponkint! rendes munkaszünetek megszakításnak nem tekintendők). A sérülés foka (természete): a) a munkás a sérülés következtében meghalt-e ? b) a sérülés' előreláthatólag halálát fogja-e okozni ? c) előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása? ü) felgyógyulás után előreláthatólag 1. teljesen munkaképtelen marad-e ? 2. részben marad-e munkaképtelen ? 3. teljesen visszanyeri-e régi munka- képességét ? . A baleset oka és lefolyása. 1. A mun kás a baleset megtörténtekor mivel foglalkozott? 2. Mely eszköz vagy gép mellett érte a baleset? A balesetnél mily külső körülmények működtek közre ? ... 4. A munkás egyedül végezte-e a mun kát, vagy mások is segédkeztek-e ? 5. Ki részesítette a sérültet az első segélyben ? Hány munkást (ideértve a napszámo sokat és tanonezokat is) foglalkozta-^, tott a vállalat a baleset időpontjá ban ? A sérülés neme és a sérült testrész meg nevezése (égett, zúzott, vágott, stb. seb a fejen, szemen, kézen, lábon, stb. A jobb és baloldali sérülések megkülönböztetendök). Ápolás végett a sérült munkás hová szállíttatott ? (Házilag vagy kórház ban és pedig mely kórházban ápol- tatik ?). Tömeges sérülés esetén a többi sérültek megnevezése A sérült munkás baleset ellen biztosítva volt-e? Hol? Ki űzette a biztosítási illetéket ? A sérült munkás mely betegsegélyzö pénztárnak tagja ? 190 év hó...,..napján. A bejelentő ez ég aláírása (bélyegzője). A fegyházakban, a fegyenczek ipari munkája közben történt balesetek számbavételéről is történik gondoskodás ; ezekről a fegy- házak s általában a letartóztatási intézetek igazgatóságai fogják kiállítani és beküldeni a baleset jelentéseket, A hivatási balesetek statisztikájának másik s Magyarországon különösen fontos ága a mezőgazdasági halesetek statisztikája. A mezőgazdasági üzemben előforduló balesetekről ez ideig semminemű adatgyűjtésünk nem volt. Az állami birtokok munká sainak megsérüléséről a sérültnek vagy családjának kártalanítása czéljából állítottak ugyan ki egy rovatos ívet, ez azonban csak a föntemlitett czélra szolgált és statisztikailag ki nem használtatott. Teljesen új szervezés volt szükséges tehát a mezőgazdasági bal esetek statisztikájához s e szervezésnél előtérbe nyomul minden nehézség, a mi egyéb gazdasági ágnál alig érezteti hatását, vagy éppen nem játszik szerepet. Mielőtt azt a kérdést tisztáznék, hogy mit tekintsünk baleset nek a mezőgazdasági üzemben, meg kellett állapítanunk azt, hogy honnan, mely forrásból remélhetjük a mezőgazdasági baleseti sta tisztika adatait s az adatszolgáltatóhoz szabnunk aztán igényeinket arra nézve, hogy az adatokat mily terjedelemben és irányban kérjük. A meglévő baleset-statisztikai adatgyűjtéseknél használt metho- dusok a mezőgazdasági balesetek statisztikájánál nem voltak érté- Gleichzeitig erhielt auch dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber eine zum Theil neue Fassung in folgender Form: Unfall-Meldung über vorgekommene Verletzungen im Orossgewerbe-Betriebe. Firma dér Industrie-Anlagc (Eigenthümer oder Páchter). líenennung der Industrie-Anlagc (z. B. típiri- tusfabrik, Mühle, Bürstenfabrik, Bauunter- nehinung) und Sitz derselben (in Budapest Bczirk, Gasse und Hausnummer). Die Unfallstátte (mit Angabe dessen, ob sich der Unfall in der Werkstatt, im Maschinen- • haus, im Magaziné, im Hofe etc. ereignet hat). Familien- und Taufnamen des Verletzten Geschlccht, Altér, Familienstand (verheirathet, ledig, verwitwet, geschieden) des Ver letzten. Anzahl der vöm Erwerbc des Verletzten Iclien- den Famllienmitglicdcr (dió in wilder Ebe lebondo Frau und die unehelichen Kinder mitgerechnet). Éltem, Ge- xnindor- (Sclrwie- schwister jahrige , au gervater, o.sonstige Kinder Mann Schwie- Ver- germutt.) wandte Zeitpunkt des ünfalles. vor Am ten 190—^^■mittags Uhr (Der Vormittag wird von Mitternaclit bis Mittag 12 Ubr, der Nachmittag von Mittag 12 Uhr bis Mitternacht gerechnet.) ■ Wie viel Stunden vor Eintreten des Ünfalles stand der Arbeiter ununterbrochen in Arbeit ? (Die taglichen regelmássigen Arbeitspausen sind nicht als Unterbrechungen zu be trachten.) Grad (Natúr) der Verletzung: aj ist der Arbeiter infoige der Verletzung gestorben ? J>) wird die Verletzung voraussichtlich sei- nen Tód verursachen ? — c) wie lángé wird die Genesung des Ver letzten voraussichtlich dauern ? d) wird der Verletzte nach der Genesung voraussichtlich 1. ganz arbeitsunfahig bleiben ? 2. theilweise arbeitsunfahig bleiben? 3. seine früheie Arbeitsfahigkeit gánzlich wiedercrlangen ? Ursache und Verlauf des Ünfalles. 1. Womit war der Arbeiter beschaftigt, als er vöm Unfall betroffen wurde ? 2. Bei welchem Gerathe oder welcher Ma- schine wurde er vöm Unfall betroffen ?... 3. Welche ausseren Vcrhaltnisse habén beim Unfall mitgewirkt ? 4. Hat der Arbeiter die Arbeit alléin ver- richtet, oder waren ihm auch andere be- 5. Wer hat dóm Verletzten die erste Hilfe angedeihon lassen ? Wie viel Arbeiter bescháftigte die Firma zűr Zeit des Ünfalles ? (dic Taglöhner und Leluiinge mitgerechnet.) Gattung der Verletzung und Benenimng des verletzten Körpertheiles (Brand-, Schnitt- wunde, Kontusion, Wunde am Kopf, am Auge, an der Hand, am Fusse etc. Die Verletzungen an der rechten und linken Seite sind zu untersebeiden). - Wohin wurde der verletzte Arbeiter zűr Pflege überführt? (Wiid er hauslich oder im Spital gepílegt, und zwar in welchem Spital ?) Im Falle von Massenverletzungen die Namen der übrigen Verletzten War der verletzte Arbeiter gégén Unfall versiekért ? Wo? Wer hat die Versiche- rungsgebühr gezahlt ? Von welcher Krankcnkassc war der verletzte Arbeiter Jlitglied ? Am ten 190. Unterschrift (Stampigíie) dór cüe Meldung erstattonden Firma. Es wurde auch dafür gesorgt, dass die in den Zuchtháusern, bei dér gewerblichen Arbeit dér Stráflinge vorkommenden Unfálle in Rechnung gezogen werden; über diese werden die Unfall- meldungen von den Direktionén dér Zuchtháuser und überhaupt dér Detentions-Anstalten ausgefertigt und eingesendet. Ein anderer in Ungarn besonders wichtiger Zweig dér Sta- tistik dér Berufs-Unfálle ist die Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Über die im landwirtschaftlichen Betriebe vorkommenden Unfálle besassen wir bisher keinerlei Datensammlung. Über die Verletzung von Arbeitern auf Staatsgütern wurde zwar behufs Entschádigung des Verletzten oder seiner Familie ein rubrizirter Bogén ausgefertigt, dieser diente aber nur dem erwáhnten Zwecke Und wurde statistisch nicht ausgenützt. Die Statistik dér landwirt schaftlichen Unfálle bedurfte alsó einer ganz neuen Organisation und dabei traten allé Schwierigkeiten in den Vordergrund, dérén Wirkung bei anderen Wirtschaftszweigen kaum wahrzunehmen ist, oder die überhaupt nicht ins Gewicht fallen. Bevor wir die Frage entscheiden, was im Wirtschaftsbetrieb als Unfall zu betrachten ist, musste zuerst festgestellt werden, woher, aus welcher Quelle die Daten dér landwirtschaftlichen Unfalls- statistik zu gewártigen sind, und die Ansprüche bezüglich dessen, in welchem Umfange und welcher Richtung die Daten einverlangt werden sollen, mussten den Datenlieferern angepasst werden. Die bei den vorhandenen Datensammlungen dér Unfallstatistik befolgten Methoden konnten bei dér Statistik dér landwirtschaft-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation