A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

17* gáltatás; egy-egy orvos évi gyakorlatában alig néhány mező- gazdasági baleset fordul elő. Különben legutóbb, a népmoz galmi statisztikában bevezetett »Orvosi Értesitők« tanúskodnak a mellett, hogy ilynemű adatszolgáltatástól orvosaink nem idegen kednek. A mezőgazdasági baleset-statisztikának legmegfelelőbb adat- szolgáltatóit ilyképen az orvosokban találván meg, könnyű volt meghatároznunk a bejelentésre kötelezett baleset fogalmát is: be jelentendő mindazon mezőgazdasági munka közben és következté ben szenvedett sérülés, a mely orvosi gyógykezelést igényel. Mező- gazdasági munkának értetvén természetesen nemcsak a szorosan vett földmívelés, hanem az erdőgazdaság is, állattenyésztés stb. A begyülő adatok legnagyobb részét a gépsérülések teszik, de föl veendők ezenkívül kis gazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával, csákánynyal stb.) ejtett sérülések, lovak s egyéb gazdasági állatok mellett előfordulható balesetek, favágás, tutajozás közben történ hető szerencsétlenségek stb. Leginkább hiányos az erdőgazdasá gokban előforduló balesetek statisztikája; orvostól, községtől, egy általán emberlakta helyektől távoleső havasi erdőkben tömegesen történhetnek olyan, esetleg súlyosabb sérülések is, a melyek nem jutnak tudomásra. A legsúlyosabbakról: a halált okozó balesetekről itt is értesülhetünk azonban a népmozgalmi statisztika révén. Az adatgyűjtő minták szelvényes füzetben bocsáttatnak az orvosok rendelkezésére, kettős vagy egyszerű levelezőlap alakjá ban, hátlapjukon a statisztikai hivatalhoz szóló, nyomtatott czím- zéssel. Az I. számú jelentés — válaszos levelezőlap nagyságá ban — akkor küldetik be, mikor az orvos a sérültet kezelés alá veszi. Az I. számú jelentés elküldése előtt ki kell tölteni még a II. számú jelentésnek három első rovatát, hogy nyoma legyen, mely sérülésről van szó. A II. sz. jelentés csak akkor terjesztendő be, ha a kezelés már véget ért, akár azért, mert a sérült meghalt vagy meggyógyult, akár azért, mert más orvos kezelése alá került vagy valamely kórházba szállíttatott. Az előbbi esetekben a halál ideje, illetőleg a szenvedett munkaképtelenség tartama és foka jelentendő be, az utóbbi esetben azon orvos vagy kórház neve, a hová a sérült további kezelés végett került. A kórházak kétféle bejelentő- lapot kapnak. Az egyik bejelentés azon esetekre szolgál, ha — a mint ez leggyakrabban történik — a sérült minden előzetes orvosi kezelés nélkül mindjárt a kórházba vitetik, a mikor a beteg fel vétele alkalmával kell az I. sz. jelentést kiállítani, a beteg távozá sakor pedig a II. számút. Ha a betegfelvételkor az derül ki, hogy más orvos már kezelte a sérültet, akkor más minta használandó a bejelentésre és pedig csak a beteg távozásakor. Ilyképen egy sérültről mindig egy I. számú jelentés érkezik be és annyi II. számú, a hányán a sérültet gyógyították. A mely II. számú jelentés a sérült haláláról vagy felgyógyulásáról ad számot, annak adatai csatoltatnak a statisztikai hivatalban az I. számú jelentés mellé és azzal együtt kerülnek feldolgozásra. A mezőgazdasági balesetstatisztikának ezen — bár töre dékes, de viszonyaink között egyelőre talán egyedül czélra- vezető — szer vezete a földmívelésügyi m. kir. minister úrnak kezdeményezésére lépett életbe, ugyancsak az 1901. évi január hó 1-ével. Az adatgyűjtést a statisztikai hivatal indította meg, az orvo sokhoz intézett következő körirataival: dér Jahrespraxis je eines Arztes kommen kaum einige landwirt- schaftliche Unfálle vor. Übrigens sprechen die letzthin in dér Volks- bewegungs-Statistik eingeführten »Arztlichen Verstándigungen« dafür, dass sich unsere Arzte gégén eine solche Datensammlung nicht ablehnend verhalten. Nachdem wir solchermaassen gefunden habén, dass die ent- sprechendsten Datenlieferer dér landwirtschaftlichen Unfallstatistik die Arzte sind, war es leicht, auch den Begriff dér zűr Anmeldung verpílichteten Unfálle festzustellen: anzumelden ist jede bei dér landwirtschaftlichen Arbeit oder in Folge derselben erlittene Ver- letzung, welche eine árztliche Behandlung erfordert. Unter landwirt- schaftlicher Arbeit ist natürlich nicht nur dér Ackerbau im engeren Sinne, sondern auch die Forstwirtschaft, Viehzucht u. s. w. zu ver- stehen. Den grössten Theil dér einlangenden Daten machen die Maschinenverletzungen aus, doch sind ausserdem auch die in kleinen Wirtschaften durch Handgeráthe (Sense, Haue u. dgl.) ver- ursachten Verletzungen, die neben Pferden und anderen Wirt- schaftsthieren vorkommenden Unfálle, die beim Holzfállen und Flössen sich ereignenden Unglücksfálle áufzunehmen: Am lücken- haftesten ist die Statistik dér in den Forstwirtschaften vorkommen den Unfálle: in den vöm Arzte, von dér Gemeinde, überhaupt von den von Menschen bewohnten Státten entfernten Alpenwáldern können massenhaft solche, eventuell auch schwerere Verletzungen vorkommen, welche nicht bekannt werden. Über die schwersten Unfálle, die mit letalem Ausgange, berichtet aber auch hier die Volksbewegungs-Statistik. Die Datensammel-Formulare werden den Arzten in Koupon- heften zűr Verfügung gestellt, in dér Form von einfachen oder doppelten Postkarten, mit dér an das statistische Amt lautenden gedruckten Adressirung auf dér Rückseite. Die Meldung Nr. I — im Formát einer Antwort-Postkarte — wird dann eingesendet, wenn dér Arzt den Verletzten in Behandlung nimmt. Vor dér Absendung dér Meldung Nr. I sind noch die drei ersten Rubriken dér Meldung Nr II auszufüllen, damit mán spáter wisse, von welchem Verletz ten die Rede ist. Dié Meldung Nr. II ist nur dann einzureichen, wenn die Behandlung beendigt ist, entweder weil dér Verletzte gestorben oder genesen ist, oder weil er in die Behandlung eines anderen Arztes überging, oder in ein Spital überführt wurde. Im ersteren Falle ist dér Zeitpunkt des Versterbens, beziehungsweise Dauer und Grad dér erlittenen Arbeitsunfáhigkeit anzumelden, im letztern Falle dér Namen des Arztes oder des Spitals, wohin dér Verletzte behufs weiterer Behandlung gelangt ist. Die Spitálef erhalten zweierlei Meldezettel. Die eine Meldung ist für den Fali bestimmt, wenn — wie dies am háufigsten geschieht — dér Verletzte ohne jegliche vorhergehende árztliche Behandlung sofort in das Spital gebracht wird; diesfalls ist die Meldung Nr. I bei Gelegenheit dér Aufnahme des Kranken auszufertigen, die Nr. II aber beim Abgang desselben. Wenn es sich bei dér Krankenaufnahme herausstellt, dass den Ver letzten bereits ein anderer Arzt behandelt hat, dann ist zűr Meldung ein anderes Formular zu verwenden und zwar nur beim Abgang des Kranken. Solcherweise langt über einen Verletzten immer nur eine Meldung Nr. I ein, aber soviele. Meldungen Nr. II, wie viele den Verletzten behandelt habén. Von derjenigen Meldung Nr. II, welche über den Tód oder die Genesung des Verletzten berichtet, werden die Daten im statistischen Amte dér Meldung Nr. I angeschlossen und gelangen mit dieser zusammen zűr Auf- arbeitung. Diese zwar fragmentarische, aber unter unsern Verháltnissen vorláufig alléin zum Ziele führende Organisation trat auf Initiative des Herrn kön. ung. Ackerbau-Ministers gleichfalls mit 1. Jánner 1901 ins Leben. Die Datensammlung wurde vöm statistischen Amt in Angriff genommen, mittelst folgenden an die Arzte gerichteten Zirkulares ; M. kir. központi statisztikai hivatal. K. u. statistisches Zentralamt. 6672, ein. szám. Valamennyi hazai gyakorló orvostudor és sebész úrnak. Hivatkozással a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-cz. 3. §-a alapján a statisztikai hivatalnak az országgyűlés által elfogadott 1901. évi raunkatervére, a mezőgazdasági baleset-statisztikai adatoknak az 1901. évben leendő szolgáltathatására szükséges nyomtat- -Zahl 6672. allé Herren praktizirenden Doktorén dér Medizin und Wund- árzte in Ungarn. Mit Berufung auf das auf Grund des §. 3 des G.-A. XXXV ; 1897 das k. u. statistische Zentralamt vöm Reichstag genehmigte Arbeits- ramm des k. u. statistischen Zentralamtes für das Jahr 1901 lasse die zűr Lieferung dér Daten dér landwirtschaftlichen Unfallstatistik im e 1901 erforderlichen Drucksorten in dér dem muthmasslichen Bedarf

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation