A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

18* ványokat a várható szükséglethez mért példányszámban idecsatolva a követ kező észrevételekkel küldöm meg a tekintetes Orvos úrnak: A munkásvédelmi politika helyes és czélszerű irányítása szükségessé teszi, hogy a munkáskezet a hivatási munkája közben fenyegető veszélyek től és balesetektől lehetőleg megóvjuk, vagy legalább ennek súlyos követ kezményeit elhárítsuk tőle s hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk, ismernünk kell egész teljességében azokat a veszélyeket, a melyek a hiva tásos munka végzése közben a munkáskezet érhetik. E czéinak szolgál a baleseti statisztika, a melynek több ága, nevezetesen a gyáripari üzemben, továbbá a vasúti üzemben stb. előforduló balesetek statisztikája már koráb ban is művelés alatt volt, s nem kicsinylendő tanulságokat szolgáltatott a munkásvédelmi politika czéljaira. Kiválóan fontos azonban, hogy hasonló adatok gyüjtessenek a mező- gazdasági üzemben előforduló balesetekről is. Hazánk népességének túl nyomó nagy része a mezőgazdaság szolgálatában áll s attól várja kenyerét és boldogulását; gazdaságunk intenzívvé tételével, a mezőgazdasági gépek használatának terjedésével azonban természetszerűleg szaporodnak azok a balesetek is, a melyek a mezőgazdasági üzemből kifolyólag az abban fog lalatoskodó munkáskezet érik. Hogy ezen, a gazdaságunk örvendetes fej lődésével együttjáró bajnak súlya lehetőleg csökkentessék, szükséges előbb tájékozódnunk a mezőgazdasági balesetek számáról és jelentőségéről, továbbá arról a munkaveszteségről, a melyet ezen balesetek okoznak, egyszóval szükség van kimerítő és megbízható mezőgazdasági baleseti statisztikára. A földmívelésügyi m. kir. minister úr ő Nagyméltósága ez okoktól indíttatva rendelte el a mezőgazdasági baleseti statisztikának az 1901. évi január hó 1-től leendő művelését, az országgyűlés pedig az 1897. évi XXXV. t.-czikk 3. §-a értelmében beleegyezését adta ezen adatoknak az orvos urak és a kórházak útján az alábbi módozatok szerint való gyűjtésére s ez adatgyűjtésre az 1897. évi XXXV. t.-cz. határozmányait is ki terjesztette. Felkérem tehát a tekintetes Orvos urat, hogy az adatszolgáltatást az alább foglalt utasítások értelmében szíveskedjék teljesíteni: Bejelentendő lesz minden olyan mezőgazdasági munkája következté ben megsérült egyén, a ki gyógykezelés végett a tekintetes Orvos urnái jelentkezik, vagy hozzátartozói által bejelentetik. Mezőgazdasági munkának értendő természetesen nemcsak a szorosan vett földmívelés, hanem az erdő- gazdaság is, az állattenyésztés stb. A bejelentés alá kerülő balesetek leg nagyobb részét előreláthatólag a gépsérülések fogják tenni, de fölveendők lesznek ezenkívül a kis- és nagygazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával, csákánynyal, ekevei stb.) ejtett sérülések, lovak és egyéb gazdasági állatok mellett előfordulható balesetek, favágás, facsusztatás, tutajozás közben tör ténhető szerencsétlenségek stb., valahányszor a sérült vagy annak családja orvosi gyógykezelésért folyamodik. Önként érthetőleg bejelentendők a rögtöni halállal járó sérülések is, a mennyibena azok az orvosnak tudomá sára jutnak. A bejelentési lap két szelvényből áll. Az I. számú szelvény kitöl tendő mindjárt a sérülés megtörténtekor, illetőleg akkor, mikor a sérült orvosi gyógykezelés alá vétetik. A sérültnek az orvosi kezeléshez különben is szükséges kihallgatása közben derül ki, hogy a baleset mezőgazdasági munkából folyó és igy bejelentési kötelezettség alá eső baleset-e ; ugyan ekkor nyerhető felvilágosítás az I. számú szelvényen foglalt összes kér désekre is, a melyek közül külön magyarázatot csak az a kérdés igényel, mely a' sérült keresetéből élő családtagok számát tudakolja. Ennek a kér désnek az a czélja, hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a kereset képtelenné vált családfő szerencsétlensége ; s ez a czél a család fogalmát szükségszerűen kiterjeszti a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházas ságban együtt élő nő, s a törvénytelen gyermekek tehát szintén be- foglalandók a családtagok számába, ha a megsérültnek keresetéből éltek; ugyanígy hajadon női munkásnak általa eltartott törvénytelen gyermeke is. Az I. számú szelvényen a sérülés fokáról a dolog természetéhez képest még csak annyit lehet jelenteni, hogy előreláthatólag mennyi ideig tart a sérült felgyógyulása ? Köztudomású pedig, hogy különösen külső sérüléseknél a gyógyulás tartamának ilyen előrevaló meghatározása igen gyakran messze elmaradhat a valóságtól, mert váratlanul közbejövő kom- plikácziók, hirtelen fellépő sebláz stb. súlyosabbá és hosszabb tartamúvá tehetik azt az esetet, a mely kezdetben enyhébb lefolyásúnak Ígérkezett, s viszont kezdetben súlyosabbnak látszó sérülések az előrelátottnál gyorsabb idő alatt gyógyulhatnak kedvező körülmények között. Minthogy pedig a baleseti statisztikának az a legfontosabb feladata, hogy pontosan számot adjon arról, hogy az egyes sérülések tényleg mily veszteséget okoztak, mennyi ideig tették munkaképtelenné az illető sérültet, s végső lefolyásuk- entsprechenden Anzahl von Exemplaren hierbeigesohlossen dem wohl- gebornen Herrn Arzte mit folgendpn Bemerkungen zugehen: Um dér Arbeiterschutz-Politik eine richtige und zweckmassige Rich- tung gébén zu können, ist es nothwendig, den Arbeiter vor den ihm bei seiner Berufsarbeit drohenden Gefahren und Unfallen zu bewahren, oder wenigstens ihre schweren Folgen von ihn abzuwehren; damit wir dieser Aufgabe entsprechen können, müssen wir die Gefahren, welche den Ar beiter bei seiner Berufsarbeit betreffen können, in ihrem vollen Umfange kennen. Diesem Zwecke dient die Unfallstatistik, dérén mehrere Zweige, namenllich die Statistik dér im Fabriksbetrieb, ferner im Bahnbetriebe usw. vorkommenden Unfálle, schon früher kultivirt wurden und den Zwecken dér Arbeiterschutz-Politik nicht zu unterschátzende Behelfe lieferten. Es ist aber besonders wichtig, dass ahnliche Daten auch über die im landwirtschaftlichen Betrieb vorkommenden Unfálle gesammelt werden. Dér überwiegend grössere Theil dér, Bewohner Ungarns steht im Dienste dér Landwirtschaft und erwartet von dieser sein Brod und sein Fortkom- men ; in dem Maasse aber, als unsere Agrikultur sich intensiver gestaltet und sich dér Gebrauch von landwirtschaftlichen Maschinen verbreitet, nimmt natürlich auch die Zahl jener Unfálle zu, welche infoige dér landwirt schaftlichen Betriebe die hiermit bescháftigten Arbeiter betreffen. Um die Wucht dieses mit dér erfreulichen Entwicklung unserer Landwirtschaft verbundenen Übelstandes thunlichst zu vermindern, ist es nöthig sich be züglich dér Anzahl und Bedeutung dér landwirtschaftlichen Unfálle vorher zu orientiren, ferner bezüglich jenes Arbeitsverlustes, welchen diese Unfálle verursachen, mit einem Wort wir brauchen eine erschöpfende und verláss- liche Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Durch diese Gründe fühlte sich Se. Excellenz, dér Herr k. u. Acker- bau-Minister bewogen, zu verordnen, dass die Statistik dér landwirtschaft lichen Unfálle vöm l.Jánner 1901 an kultivirt werde, dér Reichstag aber hat es im Sinne des §. 3 des G.-A. XXXV; 1897 genehmigt, dass diese Daten nach dem weiter untén folgenden Modus im Wege dér Herren Árzte und dér Spitáler gesammelt werden, und hat auf diese Datensammlung auch die Bestimmungen des G.-A. XXXV: 1897 erstreckt. Ich ersuche daher Ew. Wohlgeboren, die Datenlieferung laut fol- gender Instruktionen durchführen zu wollen Anzumelden ist jedes solche zufolge einer landwirtschaftlichen Ar- beit verletzte Individuum, welches sich behufs árztlicher Behandlung bei Ew. Wohlgeboren meldet, oder von seinen Angehörigen angemeldet wird. Unter landwirtschaftlicher Arbeit wird natüilich nicht nur dér Ackerbau im engeren Sinne verstanden, sondern auch die Forstwirtschaft, die Vieh- zucht udgl. Den grössten Theil dér zűr Meldung gelangenden Unfálle werden voraussichtlich die Verletzungen durch Maschinen ausmachen, doch sind ausserdem auch die in Klein- und Grosswirtschaften von Handgeráthen (Sen- sen, Spitzhauen, Pflügen udgl.) herrührenden Verletzungen, die im Umgang mit Pferden und anderen Wirtschaftsthieren sich ergebenden Unfálle, die beim Holzfállen, auf dér Holzrutschbahn, beim Flössen vorkommenden Un- glücksfálle usw. aufzunehmen, wenn dér Verletzte oder dessen Familie árzt- liche Behandlung in Anspruch nimmt. Selbstverstándlioh sind auch die den plötzlichen Tód verursachenden Verletzungen anzumelden, wofern sie zűr Kenntnis des Arztes.gelangen. Dér Meldezettel besteht aus zwei Koupons. Dér Koupon Nr. I ist sofort auszufüllen, da die Verletzung erfolgte,beziehungsweise dann, wenn dér Verletzte in árztliche Behandlung genommen wird. Bei dem übrigens auch zum Zweck dér árztlichen Behandlung nöthigen Verhör des Verletzten stellt es sich heraus, ob dér Unfall die Folge einer landwirtschaftlichen Arbeit, und alsó ein dér Meldepflicht unterliegender Unfall ist; bei der- selben Gelegenheit kann mán sich auch Aufklárung bezüglich sámmtlicher auf dem Koupon Nr. I enthaltenen Fragen verschaffen, von welchen eine be- sondere Erklárung nur die Frage erheischt, welche die Zahl dér vöm Er- werbe des Verletzten lebenden Familienmitglieder erkundet. Diese Frage hat den Zweck, in Erfahrung zu faringen, wie viel Personen unter dem Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes zu leiden habén, und dieser Zweck erstreckt den Begriff dér Familie notwendigerweise auch auf die nicht legalisirten Verhaltnisse. Die im Konkubinate zusamraenlebende Frau und die unehelichen Kinder sind alsó gleichfalls den Familiengliedern bei- zuzahlen, wenn sie vöm Erwerb des Verletzten leben; ebenso das uneheliche Kind einer ledigen Arbeiterin, wenn es von dieser erhalten wird. Auf dem Koupon Nr. I kann dér Natúr dér Sache nach betreffend den Grad dér Verletzung nur soviel gemeldet werden, wie lángé die Gene- sung des Verletzten voráussichtlich dauern wird ? Es ist aber bekannt, dass besonders bei áusseren Verletzungen eine solche vorherige Bestimmung dér Dauer dér Genesung oft weit hinter dér Wirklichkeit zurückbleiben kann, denn unverhofft eintretende Komplikationen, plötzlich auffretendes Wundfieber udgl. können einen Fali schwieriger und langwieriger machen, welcher anfangs einen milderen Verlauf voraussetzen hess, hinwieder können im Anfang schwerer ersoheinende Verletzungen unter günstigen Verháltnissen rascher heilen, als vorauszusetzen war. Da es aber die wichtigste Aufgabe dér Unfallstatistik ist, genaue Rechenschaft darüber zu gébén, welchen Verlust faktisch die einzelnen Verletzungen verur- sacht, für wie lángé Zeit sie den betreffenden Verletzten arbeitsunfáhig gemacht habén, und ob sie in ihrem endgiltigen Verlaufe nicht eventuell seine stándige Arbeitsunfáhigkeit verursacht habén, entweder eine theil-

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation