A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

21* A hivatási balesetek statisztikájának harmadik, ez idő szerint azonban még tárgyalás alatt álló ága gyanánt jelentkezik a bányá szati és kohászati halesetek statisztikája. A bányászati és kohászati üzemben előforduló balesetekről eddig a munkaadók terjesztették be jelentéseiket a bányahatósá gokhoz. Ez a kötelezettség fentartandó lesz továbbra is; változ tatni kell azonban azon az eddigi rendszeren, hogy e jelentések előirt formula hiányában a munkaadó tetszéséhez képest néha néhány sorban, néha bonyodalmas jegyzőkönyv alakjában történ nek, a bányahatósági felügyelet czéljaira is csak keveset, statisztikai hasznavehetőségre éppen semmit se nyújtván. A tervezett bejelentő formula csak kevéssel tér el a nagyipari balesetek bejelentésére szolgáló űrlap szövegezésétől; a sérültek személyi viszonyait illetőleg egy és ugyanazon körülmények érde kelnek bármelyik gazdasági ágnál; a különböző üzemek jellege leginkább a balesetet előidéző okban s a baleset módjában nyer kifejezést, a melyről mindkét formula részletes leírást kíván. Ennél a részletes leírásnál oly körülmények megemlítése is kívántatik, a melyek kizárólag a felügyelet és ellenőrzés czéljaira szolgál nak, nem pedig statisztikai kihasználásra tervezvék. (Egyedül vagy többedmagával végezte-e a sérült a munkát; ki részesítette az első segélyben, stb.) A baleseti jelentéseket, mint eddig, ezután is a bányahatósá gokhoz kell küldeniük a munkaadóknak, hogy ott azok az esetleg szükséges vizsgálat alapját képezzék. A jelentések statisztikai fel dolgozása alól azonban a bányahatóságok már fölmentendők vol nának ; ezt a szerepet a statisztikai hivatal venné át, melyhez a bányakapitányok havonkint egyszer átküldenék a náluk összegyűlt baleseti jelentéseket. A munkaadók bejelentései mellett azonban szükséges a társ pénztárakat is felhívni az adatszolgáltatásra, részben ellenőrzésül, részben a munkaadók jelentéseinek kiegészítésére. Csak félrend szabály marad ugyan ez is, mert a nagyobb bánya- és kohóművek minden munkása társpénztári kötelékben áll ugyan, de már az egy család tulajdonában álló s gyakran csak maguk a családtagok által mívelt kisebb magánbányák munkástulajdonosai nem tartoznak szükségképen valamely társpénztárhoz s a bányájukban előfordult baleset bejelentésének kimaradását a társpénztár jelentésével sem lehet ellenőrizni. A társpénztárak balesetjelentése szintén két rész letben történnék, mint a mezőgazdasági baleseti statisztikánál az orvosok jelentése. Az első szelvény azonban itt kevesebb adatot tartal mazna, mert ennek első sorban csak ellenőrző hivatása volna; a sérülés körülményei részletesen megtudhatók a munkaadónak vagy már beküldött vagy éppen a társpénztári szelvény alapján besür getendő jelentéséből. A második szelvény a sérülés gyógyulásakor, illetve a sérült halálakor küldetnék be, s tartalmazza a kór lefo lyására vonatkozó azon adatokat, a melyekről a mezőgazdasági baleseti statisztikában az orvos második jelentéséből értesülünk, azzal a különbséggel, hogy a sérültet egész felgyógyulásáig min dig egy és ugyanazon társpénztár istápolván, az első szelvényt mindig csak egy második jelentés követné. Becses adatokat vár hatnánk azonban — ugyancsak a második jelentésen — azon segélyezés mérvéről, a melyben a társpénztár a sérültet vagy csa ládját részesítette és pedig ügy a kórpénzről, mint az esetleges temetkezési segélyről vagy kielégítésről, illetve nyugbérről. Ilynemű adatok országosan összegyűjtve és közzétéve eddig nem voltak (csupán egy összegben a társpénztár vagy betegsegélyző pénztár által kifizetett segélyekről, a segélyek nagyság-kategória szerint való részletességének mellőzésével); holott ez adatokból remél hetünk tájékoztatást az iránt, hogy a baleset által sújtottak mily fokú kárpótlásban részesülnek az egyes segélyző szervezetek által már ma, s az esetleges biztosításnak minek a pótlására kell kiterjednie. Ez a tervezett 'reform ez idő szerint még tár gyalás alatt van, s az 1901. év elején életbeléptethető sem volt. Nem lesz azonban érdektelen itt bemutatni a társpénztárak baleset jelentésének tervezetét, főleg a segélyezés mérvére vonatkozó kérdései miatt. Als dritter, derzeit aber noch in Verhandlung stehender Zweig dér Statistik dér Berufs-Unfálle zeigt sich die Statistik dér Berg- werk- und Hütten-Unfalle. Über die im Berg- und Hüttenbetrieb vorkommenden Unfálle hatten bisher die Arbeitgeber ihre Meldungen den Montanbehörden vorgelegt. Diese Verpflichtung ist auch weiter aufrecht zu erhalten; eine Anderung muss aber in dem bisherigen System vorgenom- men werden, wonach diese Meldungen in Ermangelung einer vor- geschriebenen Formel je nach Belieben dér Arbeitgeber bald in einigen Zeilen, bald in dér Form von vervvickelten Protokollon erfolgen, und so auch den Zwecken dér montanbehördlichen Beauf- sichtigung nur wenig, für die statistische Verwendbarkeit aber gar nichts bieten. Die projektirte Meldeformel weicht nur wenig von dér Fassung dér zűr Anmeldung dér grossindustriellen Unfalle dienenden Blan- kette ab; bezüglich dér persönlichen Verhaltnisse sind bei allén Wirtschaftszweigen ganz dieselben Umstánde von Interessé; dér Karakter dér verschiedenen Betriebe kommt am meisten in dér den Unfall herbeiführenden Ursache und in dér Art und Weise des Unfalles zum Ausdruck, worüber beide Formulare eine eingehende Beschreibung verlangen. Bei dieser detaillirten Beschreibung wird die Angabe auch solcher Umstánde gefordert, welche ausschliess- lich dem Zwecke dér Kontrolle und Beaufsichtigung dienen, und die nicht zu statistischem Gebrauche bestimmt sind. (War dér Ver- letzte an dér Arbeit alléin oder mit anderen bescháftigt ? Wer hat ihm die erste Hilfe angedeihen lassen? u. s. w.) Die Arbeitgeber habén die Unfallmeldungen auch künftighin so wie bisher an die Montanbehörden zu senden, damit sie dórt als Grundinge einer eventuell nöthigen Untersuchung dienen. Von dér statistischen Aufarbeitung dér Meldungen aber wáren die Montan behörden fortan zu entheben; diese Agenden würde das statistische Amt übernehmen, an welches die Berghauptmannschaften die bei ihnen eingelangten Unfallmeldungen monatlich, einmal einsenden würden. Neben den Anmeldungen dér Arbeitgeber ist es aber erforder- lich, auch die Bruderladen zűr Datenlieferung aufzufordern. Theils zűr Kontrolle, theils zűr Ergánzung dér Meldungen dér Arbeitgeber. Auch dies bleibt zwar nur eine halbe Maassregel, denn jeder Arbeiter dér grösseren Berg- und Hüttenwerke steht zwar im Verbande einer Bruderlade, aber die Arbeiter-Eigenthümer dér im Besitze einer Familie befindlichen und oft nur durch die Familienmitglieder bearbeiteten Privatgruben gehören nicht nothwendigerweise einer Bruderlade an, und das Ausbleiben dér Anmeldung eines in ihrer Grube vorgekommenen Unfalles kann durch die Meldung dér Bruderlade nicht kontrollirt werden. Die Unfallmeldung dér Bruder lade hátte ebenso in zwei Theilberichten zu erfolgen, wie die Mel dung dér Arzte bei dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. Dér erste Koupon enthielte hier aber weniger Daten, denn er hátte in erster Reihe nur zűr Kontrolle zu dienen; die Details dér Um stánde dér Verletzung könnten aus dér bereits eingeschickten oder aber auf Grund dér Koupons dér Bruderlade einzuverlangenden Meldung des Arbeitgebers in Erfahrung gebracht werden. Dér zweite Koupon wáre bei dér Heilung dér Verletzung, beziehungs- weise dem Tode des Verletzten einzusenden, und hátte diejenigen auf den Krankheitsverlauf bezüglichen Daten zu enthalten, die wir in dér Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle aus dér zweiten Meldung des Arztes erfahren, mit dem Unterschiede, dass, da dér Verletzte bis zu seiner völligen Genesung von einer und derselben Bruderlade gepflegt wird, auf den ersten Koupon immer nur eine einzige zweite Meldung folgen würde. Wertvolle Daten erhielten wir aber — ebenfalls in dér zweiten Meldung — über das Aus- maass dér Unterstützung, welcher die Bruderlade den Verletzten oder seine Familie theilhaftig machte, und zwar sowohl über das Pflegegeld, als auch über die eventuelle Leichenbestattungs-Unter- stützung oder Abfertigung, beziehungsweise Pension. Solche Daten waren auf das ganze Land bezüglich bisher nicht gesammelt und publizirt (nur in einer Summe über die seitens dér Bruderlade oder dér Krankenkasse ausbezahlten Hilfsgelder, mit Hinweglassung dér Detaillirung dér Unterstützungen nach Grössen-Kategorien); und doch können wir aus dicsen Daten Aufklárung darüber erwarten, in welchem Maasse die vöm Unfalle Betroffenen schon heute eine Entschádigung seitens dér einzelnen Hilfs-Organisationen erhalten, und wer diesbezüglich die eventuelle Versicherung zu ergánzen hátte. Diese geplante Reform befindet sich gegenwártig noch im Stádium dér Verhandlungen und konnte am 1. Jánner 1901 nicht ins Leben treten. Es mag aber nicht ohne Interessé sein, den Ent- wurf dér Unfallmeldung dér Bruderladen hier vorzulegen, vornehm- lich wegen seiner auf das Maass dér Unterstützung bezüglichen Fragen.

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation