A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

27* A hivatási balesetek statisztikájáról lévén szó, az adatgyűjtések fő és első czélja önként érthetőlég mindenütt az, hogy bizonyos élethivatásokban kutassuk a hivatással járó veszélyek nagyságát és gyakoriságát. A nagyipari baleseti statisztikának ilyképen első sorban a nagyipari alkalmazottak, munkások sérülései képezhetik tárgyát; a vasúti baleseti statisztikába azok a sérülések vétetnek föl, a miket a vasút szolgálatában álló egyének szenvednek hivatásuk teljesitésében. Fölmerülhet azonban az a kérdés, hogy ha valamely üzemben oly baleset fordul elő, a mely szerencsétlenné tesz más egyéneket is, nemcsak a hivatásszerűleg ott foglalkozókat, kiterjedjen-e a statisztika ezekre a más egyénekre is, a kik hivatásukon kívül sérültek meg. Legszembetűnőbb példát az ily esetekre a vasút nyújtja, a hol egy összeütközés vagy kisiklás az utasoknak egész tömegét teheti szerencsétlenné; de hasonló példára — bár kisebb gyakori sággal — akadhatunk a gazdasági foglalkozások bármely más ágában. Az épülő ház leszakadó állványa nemcsak a munkásokat temeti maga alá, hanem az arra menőket is; gyárban vagy mezőgazdasági üzemnél a cséplésnél a kazán felrobbanása esetleg sérülésével járhat olyanoknak is, a kik más hivatásban élnek. Kétségtelen, hogy mindezen esetekben az illető gazdasági üzem az előidézője a szerencsétlenség nek ; s ha főleg azért készítünk is statisztikát a balesetekről, hogy az egy vagy más hivatásnak élő embereknek a hivatásukkal járó veszély ellen való megóvására valamely kiindulási pontot találjunk, még akkor sem szabad mellőznünk a föntebb említett eseteket sem, mert itt is mindannyiszor a gazdasági üzem természete rejti magá ban a veszélyt s gyakran csakugyan puszta véletlen csupán, hogy ez a veszély nemcsak az azon hivatásban élőkre, hanem másokra is kihatott. Megkülönböztetést lehet tenni az üzemben rejlő veszély s a hivatással járó veszély közt s ennek révén külön említeni az üzemi balesetek statisztikáját és külön a hivatási balesetekét. Amaz mindig tágabb értelmű, mert a hivatási baleseteket mind magában foglalja. Megkülönböztetést lehet tenni az adatok összeállításában is, külön választva azokat az eseteket, mikor valamely gazdasági üzemben előforduló balesetek csupán az azon gazdasági ágban foglalkozókat sújtották, s azokat, mikor sérülését okozták másoknak is. De a statisztikának mindenesetre ki kell terjesztenie figyelmét és adat gyűjtő tevékenységét ez utóbbi esetekre is, mert a hivatással járó veszély nagyságának kulcsát az üzemben rejlő veszély ismerete adja meg, ez pedig nem volna teljes, ha kirekesztenők belőle az említett eseteket. A vasúti balesetek statisztikája eddig is tekintettel volt az utasok, tehát nem vasúti alkalmazottak sérüléseire is; a baleseti statisztika egyéb ágai azonban tisztán a hivatással járó balesetek megfigyelésére szorítkoztak, sőt találkozunk oly felfogással is, mely még tovább menve a körülhatárolásban, csupán a munkások sérü léseit tartotta bejelentendőnek, az azon hivatásban dolgozó magasabb képzettségű egyénekét pedig (művezető, mérnök stb.) már nem. Röviden összefoglalva a mondottakat, a baleseti statisztika minden ágában egyaránt szükséges feltételnek látszik, hogy az adat- szolgáltató közeg lehetőleg ne, vagy ne csupán az érdekelt felek sorából vétessék, a balesetből eredő munkaveszteség kipuhatolá- sára az eddiginél jóval nagyobb súly helyeztessék, a sérült személy viszonyai lehetőleg egyöntetű módon figyeltessenek meg s hogy a megfigyelés kiterjedjen minden balesetre, a melyek a különböző gazdasági üzemekben előfordulnak, tekintettel azonban arra, hogy a szerencsétlenség azon hivatásban élő embert sujt-e, vagy mást is. A számlálás egysége minden körülmények közt nem a baleset, mint esemény lesz, hanem az egyes megsérült egyén. B) A nagyipari üzemek statisztikája. Az ipari üzemek statisztikája sehol sem dicsekedhetik hosszú múlttal, s a hol van is múltja, az gazdagabb balsikerekben, mint értékes eredményekben. A gazdasági életnek az ipar sokkal szö vevényesebb jelensége, hogysem fejlődése, produktivitása, élet- képessége, minden jellemző viszonya könnyen le volna szűrhető Da von dér Berufs-Unfallstatistik die Rede ist, ist es selbst- verstándlich überall dér erste und Hauptzweck dér Datensammlun- gen, in gewissen Lebensberufen die Grösse und Háufigkeit dér mit dem Berufe verbundenen Gefahren zu erforschen. Auf diese Weise bilden in erster Reihe die Verletzungen dér grossindustriellen An- gestellten und Arbeiter den Gegenstand dér grossindustriellen Unfall- statistik; in die Bahnunfallstatistik werden die Verletzungen auf- genommen, welche die im Dienste dér Bahn stehenden Individuen bei dér Ausübung ihres Berufes erleiden. Es könnte aber die Frage auftauchen, ob in dem Falle, wenn in einem Betriebe ein solcher Unfall vorkommt, bei dem auch an- dere Individuen verunglücken, nicht nur solche, welche dórt berufs- mássig bescháftigt sind, die Statistik sich auch auf diese andern Individuen zu erstrecken habé, die ausserhalb ihres Berufes verletzt worden sind. Has auffallendste Beispiel für solche Falié bietet die Eisenbahn, wo bei einem Zusammenstoss oder einer Entgleisung eine ganze Menge von Reisenden verunglücken kann; aber ahnlichen 1 Beispielen können wir — wenn auch mit geringerer Háufigkeit — in jeglichem Zweige dér Wirtschafibescháftigungen begegnen. Das zusammenbrechende Gerüst eines im Bau begriffenen Hauses be- grábt nicht nur die Arbeiter, sondern auch Passanten ; in dér Fabrik oder im landwirtschaftlichen Betriebe beim Dreschen kann die Explosion des Kessels die Verletzung auch solcher Personen ver- ursachen, welche in anderen Berufen leben. Es ist unzweifelhaft, dass in all diesen Falién dér betreffende Wirtschaftsbetrieb das Unglück verursacht; und wenn auch über die Unfálle eine Statistik hauptsáchlich darum angelegt wird, um einen Ausgangspunkt für den Schutz dér in einem oder dem andern Berufe lebenden Menschen gégén die mit ihrem Berufe verbundene Gefahr zu erhalten, dür- fen wir die oben ervváhnten Falié bei alledem nicht unberücksich- tigt lassen, denn auch hiebei birgt immer die Natúr des Wirtschafts- betriebes die Gefahr in sich, und oft ist es faktisch nur reiner Zufall, wenn diese Gefahr nicht nur die in dicsem Berufe Lebenden, sondern auch andere betraf. Mán kann übrigens unterscheiden zwischen dér Gefahr, welche ein Betrieb in sich birgt, und dér Gefahr, welche mit dér Ausübung des Berufes verbunden ist, und auf Grund dessen die Statistik dér Betriebsunfálle und die dér Berufsunfálle abgesondert erwáhnen. Jene ist immer ein weiterer Begriff, denn sie enthált auch allé Berufsunfálle. Mán kamj auch bei dér Zusammenstellung dér Daten einen Unterschied machen, indem mán die Fálle, da die in einem Wirtschaftsbetriebe vorkommenden Unfálle nur die in diesem Wirt- schaftszweige Bescháftigten betroffen habén, von jenen absondert, wo auch andere verletzt wurden. Aber die Statistik hat ihr Augen- merk und ihre datensammelnde Thátigkeit jedenfalls auch auf die letzteren Fálle zu erstrecken, denn dér Schlüssel dér Grösse dér mit dem Berufe verbundenen Gefahr ist in dér Erkennung dér Gefahr gegeben, welche dér Betrieb in sich birgt, diese aber wáre nicht vollstándig, wenn die erwáhnten Fálle ausgeschieden würden. Die Statistik dér Bahnunfálle hat die Verletzungen dér Reisen den, alsó solcher, die keine Bahnangestellten sind, auch bisher berücksichtigt; die übrigen Zweige dér Unfallstatistik beschránken sich aber nur auf die Berücksichtigung dér mit dem Berufe ver bundenen Unfálle, ja mán kann auch einer solchen Auffassung begegnen, welche in dér Abgrenzung noch weiter gehend, bloss die Verletzungen dér Arbeiter angemeldet habén will, die dér in diesem Berufe arbeitenden Personen von höherer Ausbildung (tech- nischer Leiter, Ingenieur u. s. w.) aber nicht. Das Gesagte kurz zusammenfassend erscheint es als eine in allén Zweigen dér Unfall statistik gleicherweise nothwendige Bedingung, dass das daten- liefernde Organ thunlichst nicht, oder doch nicht bloss aus dér Reihe dér interessirten Partéién genommen werde, , auf die Erfor- schung des durch Unfálle verursachten Arbeitsverlustes ein viel grösseres Gewicht als bisher gelegt werde, die persönlichen Ver- háltnisse des Verletzten in möglichst einheitlicher Weise beobach- tet werden und dass die Beobachtung sich auf allé Unfálle erstrecke, welche in den verschiedenen Wirtschaftsbetrieben vor- kommen, jedoch mit Rücksicht darauf, ob das Unglück in diesem Berufe lebende Menschen betroffen hat, oder auch andere. Die Einheit dér Záhlung wird unter allén Umstánden nicht dér Unfall als Ereignis sein, sondern das einzelne verletzte Individuum. B) Statistik dér grossindustriellen Betriebe. Die Statistik dér Gewerbebetriebe kann sich nirgends einer lángén Vergangenheit rühmen, und wo sie auch eine Vergangen- heit hat, ist diese reicher an Misserfolgen, als an wertvollen Re- sultaten. Das Gewerbe ist eine viel komplizirtere Erscheinung des Wirtschaftslebens, als dass sich seine Entwickelung, Produktivitát, Lebensfáhigkeit, allé seine karakteristischen Verháltnisse leicht in 4**

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation