A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

30* használnak, vagy — erőgép hiányában — : legalább 20 munkást foglalkoztatnak. Mind a két határvonal merevebb ugyan, bőgősem a gyakorlatban minden tekintetben biztos és helyes elkülönitőjéül szolgálhatna a nagyipari és a kézműipari vállalatoknak; de ez a határvonal — hangoztatva már az iparfelügyeletről szóló 1893. évi XXVIII. t.-cz. által is — az ipari igazgatásban elfogadott és állan dóan használt mérték lévén, a statisztika is ehhez volt kénytelen fordulni első felvételénél. A meglehetős' nagy terjedelmű kérdőiv hat csoportba foglalja össze kérdéseit. Az első csoport általános kérdéseket tartalmaz: mi. a gyár vagy ipartelep pontos czégmegnevezése, mi a gyártulaj donos vagy bérlő neve, annak (részvénytársaság tulajdonában lévő gyárnál az üzletvezető igazgatónak) honossága, mely évben kezdette meg a gyár működését, mely évben ment keresztül legutóbb lénye ges átalakításon s miben állt az az átalakítás, mely nyersanyagokat vagy félgyártmányokat dolgoz fel a gyár, mely félgyártmányokat vagy iparczikkeket állít elő s ha a gyár részvénytársaság tulajdo nában van, hol székel ez a részvénytársaság, mi az alaptőkéje s milyen egyéb belföldi vagy külföldi üzletágakkal foglalkozik ? Ez általános kérdések közül a feldolgozott nyersanyagok és félgyártmányok, különösen pedig az előállított félgyártmányok és iparczikkek tudakolása már a termelésstatisztika körébe vág s éppen azért volt elégséges e tárgyaknak ily futólagos rövidséggel való érintése, mert a föntebb említett termelésstatisztikai fölvétel, — melyet a kereskedelemügyi minister űr saját szakközegeivel az 1899. év nyarán és őszén végeztetett, — a termelésstatisztika körébe vágó mindezen kérdésekre teljes alapossággal és részletességgel kiterjesz- kpdett. A gyárstatisztikai kérdőiv másodsorban a gyár berendezésére vonatkozó kérdéseket veti fel, tudakolván a gyárban használatban lévő kazánok számát és összes tűzfelületét, a gőz, gáz, viz, elek tromos és egyéb erő által hajtott motorok számát és munkaképes ségét, a gyárban használt munkagépeket és egyéb fontosabb ter melési eszközöket, név és darabszám szerint, a munkagépeknél annak megemlítésével, hogy kézi erő vagy motorikus erő hajtja-e? A kérdőív e helyütt megjegyzi, hogy oly ipartelepeknél, a melyek nek termelőképességéről már egyes gépek vagy gépalkatrészek száma, illetőleg mérete is megfelelő tájékoztatást nyújt, a munka gépek részletes felsorolása mellőzhető. Elegendő malmokban az őrlőjáratok és hengerszékek, fonodákban a fonóorsók, szövődékben a szövőszékek száma, szeszfőzdékben az erjesztőkádak száma és űrtartalma, nyersczukorgyárakban a diffenseurök száma és űrtar talma, gázgyárakban a retorták száma és befogadó képessége stb. A harmadik csoportja a kérdéseknek a gyári személyzettel foglal kozik, kérdezvén a gyárban állandóan alkalmazott kereskedelmi és mű szaki tisztviselők, egyéb tisztviselők, művezetők és szolgák számát. A gyárimunkások, tanonczok és napszámosok számát egy bizonyos napon, még pedig fizetési napon levő állapot szerint tudakolja a kérdőív, első ízben 1899. évi február hó 25-én lévő állapot szerint, a mely napon a hó utolsó szombatja lévén, legtöbb gyárban bérfizetés történt, a mely alkalomra a gyárban akkor alkalmazásban lévő munkások ügy is összeirattak. Ügy a tanonczok, mint a napszá mosok s a gyári munkások természetesen megkülönböztetnek nemük szerint, a gyári munkások azonkívül életkoruk szerint is, külön összegben tüntettetvén ki a 18 évnél idősebbek, külön azok, a kik 16—17 évesek, 14—15 évesek, 12—13 évesek, végül a 12 évnél fiatalabbak. Ez utóbbiakról, a kiknek iskoláztatását az 1884. évi ipartörvény elrendeli, egyúttal az a kérdés is fölvettetett, hogy hányán járnak közülök iskolába és hányán nem. Egy kérdés azt tudakolja, hogy az előző év mely hónapjaiban volt legnagyobb a gyár személyzete, hány alkalmazottat foglalkoztatott ekkor a gyár s mikor foglalkoztat a gyár legkevesebb személyzetet. Az össze írás idejében ugyanis sok gyár (pl. a czukorgyárak, téglagyárak, szeszgyárak) vagy éppen nincs üzemben, vagy redukált üzemmel s így megszorított személyzettel dolgozik, a mint hogy bajos is volna az összeírásra oly időpontot kiszemelni, a mikor a legtöbb, vagy valamennyi gyár egyformán teljes üzemmel dolgozik. A fönt- emlitett kérdés tehát azt az időpontot akarja kipuhatolni, a mikor kraft —. wenigstens 20 Arbeiter bescháftigen. Beide Grenzlinien sind zwar zu starr, als dass sie in dér Praxis als in jeder Hinsicht sichere und richtige Absonderung dér grossindustriellen Unter- nehmungen von den Handwerksunternehmungen dienen könnten; da aber diese Grenzlinie — sehon im G.-A. XXVIII : 1893 über die Gevverbeinspektion enthalten — das in dér Gewerbeverwaltung akzeptirte und standig verwendete Maass ist, war auch die Sta- tistik bemüssigt, sich bei ihrer ersten Aufnahme an dasselbe zu haltén. Dér ziemlich umfangreiche Fragebogen fasst seine Fragen in sechs Gruppén zusammen. Die erste Gruppé enthalt allgemeine Fragen : was ist die genaue Firmabenennung dér Fabrik oder Ge- werbeanlage, was ist dér Namen des Eigenthümers oder Páchters dér Fabrik, die Heimatszustándigkeit desselben (bei den im Besitz von Aktiengesellschaften befindlichen Fabriken die des geschafts- leitenden Direktors), in vvelchem Jahre hat die Fabrik ihre Thá- tigkeit begonnen, in welchem Jahre hat sie eine wesentliche Umánderung erfahren und worin bestand diese Umánderung, was für Rohmaterial oder Halbprodukte verarbeitet die Fabrik, was für Halbprodukte oder Industrieartikel erzeugt sie, und wenn sich die Fabrik im Besitz einer Aktiengesellschaft befindet, wo hat diése Aktiengesellschaft ihren Sitz, wie gross ist ihr Stammkapital und mit welchen sonstigen in- oder auslándischen Gescháftszweigen bescháftigt sie sich ? Von diesen allgemeinen Fragen gehört die Erkundung dér verarbeiteten Rohstoffe und Halbfabrikate, besonders aber die dér erzeugten Halbprodukte und Industrieartikel schon in den Kreis dér Produktions-Statistik, und eben deshalb genügte es, diese Gegen- stánde nur in solch ílüchtiger Kürze zu berühren, denn die oben erwáhnte produktionsstatistische Aufnahme, .welche dér Herr Han- delsminister durch seine eigenen Fachorgane im Sommer und Hérbst des Jahres 1899 durchführen hess, haíte sich auf all diese ins Gebiet dér Produktions-Statistik gehörigen Fragen mit voller Gründ- lichkeit und Ausführlichkeit erstreckt. Dér fabrikstatistische Fragebogen wirft in zweiter Reihe die auf die Einrichtung dér Fabrik bezüglichen Fragen auf, erfragend die Zahl und gesammte Feuerungsoberfláche dér in dér Fabrik in Verwendung stehenden Dampfkessel, die Zahl und Leistungsfahig- keit dér durch Dampf-, Gas-, Wasser-, elektrische und sonstige Kraft bewegten Motorén, die in dér Fabrik benutzten Arbeits- maschinen und sonstigen wichtigeren Produktionsmittel nach Namen und Stückzahl, bei den Arbeitsmaschinen mit Erwahnung dessen, ob sie durch Hand- oder durch Motorkraft getrieben werden. Dér Fragebogen bemerkt an dieser Stelie, dass bei solchen Industrie- Anlagen, über dérén Produktionsfáhigkeit schon die Zahl, beziehungs- weise dér Maassstab einzelner Maschinen oder Maschinenbestand- theile entsprechend orientirt, von dér ausführlichen Aufzáhlung dér Arbeitsmaschinen abgesehen werden kann. In Mühlen genügt die Anzahl dér Mahlgánge und Walzenstühle, in Spinnereien die dér Spulen, in Webereien die dér Webstühle, in Spiritusbrennereien die Zahl und dér Rauminhalt dér Gáhrboítiche, in Rohzuckerfabriken die Zahl und dér Rauminhalt dér Diffenseure, in Gasfabriken die Zahl und dér Fassungsraum dér Retorten, u. s. w. Die dritte Gruppé dér Fragen bescháftigt sich mit dem Fab- rikspersonal, und erkundet die Zahl dér in dér Fabrik dauernd angestellten kommerziellen und technischen und sonstigen Beamten, dér Werkführer und Diener. Die Zahl dér Fabriksarbeiter, Lehrlinge und Taglöhner erfragt dér Fragebogen nach ihrem Standé an einem gewissen Tagé und zwar an einem Zahltage, zum erstenmale nach dem Standé am 25. Feber 1899, auf welchen Tag dér letzte Samstag des Monats fiel, und daher in den meisten Fabriken Aus- zahlungen erfolgten, bei welcher Gelegenheit die in dér Fabrik zu jener Zeit angestellten Arbeiter auch so konskribirt wurden. Sowohl die Lehrlinge, wie die Taglöhner und Fabriksarbeiter werden. natürlich nach ihrem Geschlecht unterschieden, die Fabriksarbeiter ausserdem auch nach ihrem Lebensalter, indem die mehr als 18 Jahre altén abgesondert ausgewiesen werden, und wieder abgesondert die 16—17, 14—15, 12—13 Jahre altén und endlich die weniger als 12 Jahre altén. Bezüglich dieser letztern, die in Gemássheit des Gewerbegesetzes vöm Jahre 1884 die Schule zu besuchen habén, wurde zugleich die Frage aufgeworfen, wie viele von ihnen die Schule besuchen, und wie viele nicht. Eine Frage erkundet, in welchen Monaten des Vorjahres das Personal dér Fabrik am grössten war,, wie viel Angestellte dann die Fabrik be- scháftigte und wann in dér Fabrik das wenigste Personal bescháftigt war. Zűr Zeit dér Konskription stehen námlich viele Fabriken (z. B. die Zuckerfabriken, Ziegeleien, Spiritusfabriken) entweder gar nicht im Betriebe, oder arbeiten mit reduzirtem Betriebe und so mit beschránktem Personal, wie es überhaupt schwer wáre, für die Konskription einen solchen Zeitpunkt zu finden, da die meisten oder allé Fabriken gleichförmig mit vollem Betriebe arbeiten. Dia

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation