A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

33* iskola; van-e a gyártelepnek külön gyári kisdedóvója, hány fiú és hány leánynövendékkel ? Van-e a gyártelepnek külön orvosa, külön kórháza, ez utóbbi hány személyre berendezve ? Baleset ellen biz tosítva vannak-e a munkások, mely biztositó társaságnál, mily föltételek mellett részleges munkaképtelenség esetére, teljes munka- képtelenség esetére, halál esetére, ki fizeti a biztosítási díjakat? Mily egyéb munkás jóléti intézmények vannak szervezve a gyárban ? Ezen gyári és munkabérstatisztikai kérdőívek kibocsátása előtt nem kis nehézségeket okozott annak a kérdése, hogy mely czí- mekre küldessenek szét a kérdőívek. A minthogy a gyár fogalma is nehezen volt körülhatárolható, azonképpen ezen határokba beleeső üzemek rendszeres jegyzéke sem állt rendelkezésre; az 1890. évi népszámlálás révén összeállított iparos és gyári czím- jegyzék 1899-ben, kilencz évvel elkészülte után már teljesen elavult és hasznavehetetlen volt. A statisztikai hivatal, hogy a lehetőséghez képest biztosítsa azt, hogy minél teljesebb gyári czimjegyzék álljon rendelkezésére, kétféle módszerhez is folyamodott; a vármegyei és városi törvényhatóságoktól bekérte a területükön lévő gyárak és egyéb ipartelepek jegyzékét, s azonkívül az iparfelügyelők 1898. évi gyárvizsgálatai alapján is állított össze egy jegyzéket. A kettőt azután egybevetve, a tapasztalt eltéréseknél minden egyes esetben meginditotta a nyomozást, a törvényhatóságoktól felvilágosítást kér vén a jegyzékükből hiányzó, de az iparfelügyelők által megvizsgált gyárakról, az iparfelügyelőktől pedig azon telepekre vonatkozólag, a melyeket ők nem vizsgáltak meg, de a törvényhatóságok jegy zékükben gyáraknak minősítettek. Ez az eljárás nagy mértékben hozzájárult a gyári jegyzék helyesbítéséhez és tökéletesbitéséhez; egész teljességét azonban ennek a jegyzéknek csak a népszámlá lástól várhatjuk. Még a gyárstatisztikai felvétel megindítása előtt annak terje delme is szőkébb körre szorittatott; a kereskedelemügyi minister ür jóváhagyásával ugyanis a statisztikai hivatal kihagyta az összeirásból az egész jelentéktelen, bár igen nagy számú vízi malmokat és szélmalmokat, a melyek motorikus erejük révén a törvény szavai szerint ugyan nagyipari vállalatoknak volnának tekintendők, a valóságban azonban kezdetleges berendezésük nél és szűk körű üzemüknél fogva a kisipar határain belül maradnak. A felvétel az 1899. évi február hó 25-iki állapot szerint csakugyan végre is hajtatott s az 1899. év nyarán a kérdő ívek felülvizsgálatán kivül megtörtént a pótkérdőívek begyűjtése is azoktól az iparvállalatoktól, a melyek a föntemlitett időpontban redukált üzemmel dolgoztak s az év valamely más szakában alkalmaznak legtöbb munkást és fizetnek ki legnagyobb összegű munkabért. A gyárstatisztikai anyagnak feldolgozása már nem történt a m. kir. központi statisztikai hivatalnál, hanem a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban. A kereskedelemügyi m. kir. minister ür ugyanis, mint föntebb említve volt, a gyári és munkabérstatisztikai adatgyűjtéssel egyidejűleg saját szakközegeivel külön termelés statisztikai fölvételt hajtatott végre, iparfejlesztési tevékenységének különleges czéljaira. E termelés-statisztikai felvétel feldolgozásával a gyári és munkabérstatisztikai anyag összeállításának is természet szerűleg a legapróbb részletekig teljes összhangzásban kellett állania s ehhez képest czélszerűségi szempontok is azt javulták, hogy a kétféle munkálat anyagának kihasználása egyöntetűen és e f?y helyen történjék, még pedig a kereskedelemügyi ministerium ban, a melynek szakértői a kétféle anyagot monografikus kidolgo zásban együttesen értékesíthetik. A gyári és munkabérstatisztikai felvétel az 1900. évben, a megelőző évi anyag rendezése és feldolgozása idején szünetelt; a felvételnek azonban folytatása fog következni 1901. évben s minden valószínűség szerint azontúl is évenkint. Az 1901. évi felvétel szeptember hó 28-ára lesz fixirozva; a kérdőíven azonkívül is történtek bizonyos változások, az első évi adatgyűjtés alkalmával szerzett tapasztalatok alapján. Mádchen wird sie besucht? Hat die Fabriksanlage einen eigenen Arzt, ein eigenes Spital, für wie viel Personen ist letzteres einge- richtet ? Sind die Arbeiter gégén Unfall versiekért; bei welcher Versicherungsgesellschaft, unter welchen Bedingungen für den Fali partieller Arbeitsunfáhigkeit, für den Fali völliger Arbeitsunfahig- keit und für den Todesfall; wer zahlt die Versicherungsgebühren ? Was für sonstige Arbeiterwohlfahrts-Einrichtungen gibt es in dér Fabrik ? Nicht geringe Schwierigkeit verursachte vor dér Emission dieser fabriks- und arbeitslohn-statistischen Fragebogen die Frage, an welche Adressen die Fragebogen zu versenden seien. Wie auch dér Begriff dér Fabrik schwer zu umschreiben war, so stand auch ein systematisches Verzeichniss dér in diesc Grenzen fallenden Betriebe nicht zűr Verfügung; das auf Grund dér Volkszáhlung vöm Jahre 1890 zusammengestellte Verzeichnis dér Industrie- und Fabriks- adressen war 1899, neun Jahre nach dér Anfertigung, schon ganz veraltet und unbrauchbar. Um es nach Möglichkeit zu sichern, dass ein je vollstándigeres Fabriksadressen-Verzeichnis zűr Ver fügung stehe, hat sich das statistische Amt zweierlei Methoden bedient, es hat von den Komitats- und stádtischen Munizipien die Liste dér auf ikrem Territórium befindlichen Fabriken und sonsti- gen Industrieanlagen einverlangt und ausserdem auch auf Grund dér Fabriksinspizirungen dér Gewerbe-Inspektoren im Jahre 1898 ein Verzeichnis zusammengestellt. Die beiden wurden dann ver- glichen, bei den wahrgenommenen. Abweichungen in jedem ein- zelnen Falle das Aufklárungsverfahren eingeleitet, von den Muni zipien wurde Aufschluss verlangt über die in ihrem Verzeichnis fehlenden, aber durch die Gewerbeinspektoren inspizirten Fabriken, von den Gewerbeinspektoren hinwieder bezüglich derjenigen Anla- gen, welche sie nicht inspizirt hatten, welche aber von den Muni-- zipien in ihrem Verzeichnis als Fabriken qualifizirt wurden. Dies Verfahren hat viel zűr Richtigstellung und Vervollkommnung des Verzeichnisses dér Fabriken beigetragen; die gánzliche Vollstán- digkeit dieses Verzeichnisses aber ist nur Von dér . Volkszáhlung zu erwarten. Noch vor dér Inangriffnahme dér fabrikstatistischen Aufnahme ist auch dér Umfang derselben auf engere Grenzen beschránkt vvorden; mit Bewilligung des Herrn Handelsministers schloss nám- lich das statistische Amt die ganz unbedeutenden, obwohl sehr zahlreichen Wasser- und Windmühlqn von dér Aufnahme aus ; zufolge ihrer Motorkraft waren diese nach dem Wortlaut des Gesetzes zwar als grossindustrielle Unternehmungen zu betrachten, in dér Wirklichkeit aber bleiben sie zufolge ihrer primitíven Einrichtung und ihres eng beschránkten Betriebes innerhalb dér Grenzen des Kleingewerbes. Die Aufnahme wurde nach dem Standé vöm 25. Február 1899 faktisch durchgeführt und im Sommer desselben Jahres erfolgte ausser dér Überprüfung dér Fragebogen die Einsammlung dér Ergánzungsfragebogen von den Gewerbe-Unternehmungen, welche im oben erwáhnten Zeitpunkte mit reduzirtem Betriebe arbeiteten und zu irgend einer anderen Jahreszeit die meisten Arbeiter be- scháftigen und die grössten Betrage an Arbeitslohn auszahlen. Die Aufarbeitung des fabrikstatistischen Materials erfolgte nicht im kön. ung. statistischen Zentralamte, sondern im kön. ung. Handelsministerium. Dér kön. ung. Handelsminister hat namlich, wie oben erwáhnt, gleichzeitig mit dér fabriks- und arbeitslohn- statistischen Datensammlung durch eigene Fachorgane eine beson- dere produktions-statistische Aufnahme für die speziellen Zwecke seiner auf die Entwicklung des Gewerbes abzielenden Thátigkeit durchführen lassen. Mit dér Aufarbeitung dieser produktions- statistischen Aufnahme musste natürlich die Zusammenstellung des fabriks- und arbeitslohn-statistischen Materials bis in die kleinsten Details vollstándig übereinstimmen und daher sprachen auch Zweck- mássigkeitsgründe dafür, dass die Ausnützung des Materials dieser zweierlei Elaborate einheitlich und an einem Orte erfolge, und zwar im Handelsministerium, dessen Sachverstándige das Matéria! dieser beiden Aufnahmen in monographischer Aufarbeitung zusam- men verwerten konnten. Die fabriks- und arbeitslohn-statistische Aufnahme pausirte im Jahre 1900, in dér Zeit dér Sichtung und Aufarbeitung des Materials des Vorjahres; die Aufnahme wird aber im Jahre 1901 ihre Fortsetzung flnden und aller Wahrscheinlichkeit nach auch weiter- hin alljáhrlich. Die Aufnahme im Jahre 1901 wird auf den 28. September fixirt sein; auf dem Fragebogen wurden auch sonst nach den bei Gelegenheit dér Datensammlung im Vorjahre gemachten Erfahrun- gen gewisse Veránderungen vorgenommen. 3*

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation