A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 890185476

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-7558

Document type:: Monograph

Title:: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Place of publication:: Budapest

Publisher:: Pester Buchdruckerei-Actien-Gesellschaft

Year of publication:: 1901

Scope:: 1 Online-Ressource (164, 131 Seiten)

Digitisation:: 2017

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: I. Allgemeiner Bericht

Collection:: Economics Books

61* A tagsági statisztika tökéletesítése czéljából továbbá még azon bőví tést is kívánatosnak tartom, melynél fogva a tagok fontosabb csoportjai, kötelezettek és önként belépők, a kötelezettek között ismét a tanonczok és egyébb tagok, az önként belépők között viszont azon különböző foglalko zási csoportok, a melyeket a törvény felsorol, megkülönböztetendők volná nak, mert igen nagy fontossággal bir annak a kiderítése, hogy a társa dalom különböző foglalkozási osztályai, a melyeket a törvény a beteg segélyző pénztárakba való belépésre ugyan nem kötelez, de a melyeknek a belépést megengedi, a törvény által nyújtott ezen lehetőséggel mily mér tékben élnek. Kisebb jelentőségű változtatás lenne végül a taglétszámnak korcso portok szerint való részletezésénél a 18—30 éves korcsoportnak, mely túl ságos tág és a melybe különben is a tagoknak rendszerint túlnyomó része tartozik, két csoportra való szétbontása, melynél fogva a 18—24 és 25—30 éves korcsoportok volnának képezendők. Ugyanez áll a meghaltaknak kor szerint való részletezésére vonatkozólag is. 3. A bevételek és kiadások, továbbá az évi zárlat eredményei csak azon esetben lévén statisztikailag értékesíthetők, ha azok minden pénztár által egyöntetű elvek szerint állíttatnak össze, nevezetesen, ha bizonyos tételek minden pénztárnál elkülönítve mutattatnak ki, czélszerünek tartom, hogy a statisztikai hivatal a többi statisztikai kimutatásokkal együttesen a pénzügyi eredményekről is nyerjen kimutatásokat, mi mellett önként értető- leg fentartandó volna Nagyméltóságodnak múlt évi 2.123/eln. sz. a. kelt azon rendelkezése, melynél fogva a számadási eredmények 2 példányban terjesztetnének Nagyméltóságod elé s az egyik — esetleg helyesbített — példány a statisztikai hivatalhoz beérkezett kimutatásokkal leendő össze- hasonlitás végett a tisztelettel alulirt hivatalhoz leküldendő volna. 4. Kívánatosnak tartom, hogy a statisztikai adatgyűjtés a pénztárak kebelében működő választott bíróságok ügyforgalmára is kiterjesztessék. Az ide vonatkozó adatok összeállítása egyébiránt a pénztáraknak igen csekély munkát fog okozni. 5. A mi a betegségi és a halálozási statisztikát illeti, e tekintetben több oly természetű javításokra van szükség, a melyeknek életbeléptetése nélkül a mai betegségi és halálozási statisztika teljesen czéltévesztett és •értéktelen. így feltétlenül szükséges mind a betegeknél, mind a meghaltak- nál a férfiaknak és nőknek külön feltüntetése, a tápdijas vagy kórházi ápolásban részesült, továbbá a nem tápdíjas, hanem csak ingyenes orvosi kezelésben részesült betegeknek külön választása, utóbbiaknál egyúttal a tagoknak és a családtagoknak is megkülömböztetése ; mert ha a betegségi statisztikában mindezen különböző elemek egyszerűen összefoglaltatnak, a nyert adatok minden tanulságot nélkülözni fognak. Egyébiránt a betegségi statisztika ily irányú javítása abból az okból is szükséges, mivel ez idő szerint a többször említett 1893. évi 28.856 sz. rendelet tüzetes útmutatást nem tartalmazván, a különböző pénztárak egészen eltérő elvek szerint állít ják össze betegségi statisztikájukat, némelyek csak a tápdíjas betegeket veszik fel, mások a nem tápdíjasokra is kiterjesztik a statisztikát, de az utóbbiak között ismét vannak olyanok, a melyek csak a tagokat, továbbá olyanok, a melyek egyúttal a családtagokat is befoglalják a statisztikába. Ezen elvi különbözeteknél fogva —• a melyekről e hivatal több budapesti betegsegélyző pénztár statisztikájának a helyszínén való tanulmányozása által nyert meggyőződést — a betegségi statisztika országos eredményei azon kimutatásokból, a melyeket a pénztárak eddig készítettek, össze sem volnának állíthatók. A betegségi és halálozási statisztika további tökéletesítését képezné a betegségek, illetve halálokoknak némely oly betegségekkel való kibőví tése, a melyek ámbár gyakori esetben fordulnak elő, a kibocsátott hivatalos jegyzékben még sincsenek felvéve ; ilyenek például: az influenza, a tüdő hurut, a tüdőosúcshurut, idegesség stb. Ugyancsak indokoltnak vélem a sérüléseknél egyrészről a balesetek, másrészről pedig az erőszakos csele kedetek folytán keletkezett sérüléseket különválasztani, mely megkülönböz tetés által egyúttal a munkás baleseti statisztikának is alapját fogjuk meg vethetni. Végre a betegségek jegyzéke az által is változáson menne keresztül, hogy az égyes betegségek nem rokon csoportok szerint, hanem betűrend ben soroltatnának fel, minthogy a betegsegélyző pénztárak tisztviselői saját állításuk szerint ily sorrendben könnyebben tudnák a táblázatot elkészíteni, •ez esetben a különböző betegségeknek rokon főcsoportok szerint való össze állítását maga a statisziikai hivatal eszközölné. Tagadhatatlan, hogy a betegsegélyző pénztárak statisztikájának a vázolt módon való kibővítése és megjavítása a pénztárak statisztikai munká latait szaporítani fogja, viszont azonban másrészről kétségtelen az is, hogy — mint azt fentebb kifejteni bátor voltam — a jelzett kibővítések és javítások nagyobbára olyanok, hogy azok nélkül a mostani statisztika, a melynek elkészítése különben szintén elég jelentékeny munkaráfordítást igényel, úgyszólván teljesen értéktelen s ezért, ha meg nem javittatik, inkább lm Interessé dér Vervollkommnung dér Mitgliederstatistik erachte ich auch die Erweiterung für erwünsoht, wonach die wichtigern Mitglieder- gruppen, die zum Einlritt Verpflichteten und die freiwillig Eintretenden, unter den Eintrittspflichtigen wieder die Lehrlinge und die übrigen Mitglie- der, unter den freiwillig Eintretenden hinwieder die im Gesetze angeführten verschiedenen Beschaftigungsgruppen zu unterscheiden wáren; von sehr grosser Wichtigkeit ist námlich dér Nachweis elessen, in welchem Maasse die verschiedenen Bescháftigungsklassen dér Gesellschaft, welche das Gesetz zwar nicht verpflichtet, in die Krankenkassen einzutreten, denen es aber den Eintritt gestattet, diese vöm Gesetze dargebotene Möglichkeit in Anspruch nehmen. Eine Aenderung von geringerer Bedeutung wáre es endlich, dass bei dér Speziflzirung des Mitgliederstandes nach Altersgruppen, die Altersgruppe dér 18—30jáhrigen, welche übermássig weit ist, und zu welcher übrigens gewöhnlich die überwiegende Mehrheit dér Mitglieder gehört, in zwei Gruppén getheilt werde, so dass die Altersgruppen dér 18—24 und dér 25—SOjáhrigen zu bilden wáren. Dasselbe gilt für die Spezifizirung dér Verstorbenen nach dem Altér. 3. Da die Ergebnisse dér Einnahmen und Ausgaben, ferner des Jahres- abschlusses nur in dem Falle statistisch verwertbar sind, wenn dieselben seitens jederKasse nach einheitlichen Grundsátzen zusammengestellt, nament- lioh wenn gewisse Posten bei jeder Kasse abgesondert ausgewiesen werden, halté ich es für zweckraássig, dass das statistisché Amt zusaramen mit den übrigen statistischen Ausweisen auch über die finanziellen Ergebnisse Aus- weise erhalte, wobei selbstverstándlich die Verfügung Ew. Exzellenz vöm vorigen Jahre, Pras.-Zahl 2.123 in Geltung verbliebe, wonach die Rechnungs- ergebnisse Ew. Exzellenz in zwei Exemplaren zu unterbreiten wáren, wovon das eine — eventuell beriohtigte — Exemplar behufs Vergleichung mit den an das statistisché Amt gelangten Ausweisen, an das ergeb'enst gefertigte Amt zu leiten wáre. 4. Ich erachte es für erwünsoht, dass die statistisché Datensammlung sióh auch auf den Gescháftsverkehr dér im Schoosse dér Krankenkassen fungirenden Schiedsgerichte erstrecke. Die Zusamrnenstellung dér hierauf bezüglichen Daten wird übrigens den Kassen nur ganz geringe Arbeit ver- ursachen. 5. Was die Morbilitáts- und Mortalitáts-Statistik betrifft, bedarf es in dieser Hinsicht mehrerer solcher Verbesserungen, ohne dérén Inslebentreten die heutige Morbilitáts- und Mortalitáts-Statistik ihren Zweck gánzlich ver- fehlt und wertlos ist. So ist sowohl bei den Kranken, als auch bei den Verstorbenen dér abgesonderíe Ausweis dér Mánner und Frauen unbedingt nothwendig, ferner die Scheidung dér Kranken, welche Pflegegeld oder Spitalspflege erhalten habén, von denjenigen, welche keines Pflegegeldes, sondern nur unentgeltlicher árztlicher Behandlung theilhaftig waren, bei letzteren zugleich auch die Unterscheidung dér Mitglieder und dér Familien- glieder; denn wenn in dér Krankenstatistik all diese verschiedenen Elemente zusammengefasst werden, werden die erhaltenen Daten nichts Instruktives bieten. Uebrigens ist es auch aus dem Grunde nöthig,' die Krankenstatistik in dieser Richtung zu verhessem, da die mehrmals erwáhnte Verordnung vöm Jahre 1895, Zahl 28.856 derzeit keine genaue Anweisung enthált, daher die verschiedenen Kassen ihre Morbilitáts-Statistik nach ganz abweichenden Grundsátzen zusammenstellen; einige nehmen nur die Kranken auf, welche Pflegegeld erhalten, andere erstrecken die Statistik auch auf die Kranken ohne Pflegegeld, aber unter diesen gibt es wieder solche, welche nur die Mitglieder in die Statistik aufnehmen, und solche, die síeh zugleich auf die Familienglieder erstrecken. Zufolge dieser prinzipiellen Differenzen — bezüglich derer sich dies Amt durch Stúdium dér Statistik mehrerer Budapester Krankenkassen die Ueberzeugung verschafft hat —- könnten die Landesrekultate dér Morbilitáts-Statistik aus den Ausweisen, welche von den Krankenkassen bisher angefertigt worden sind, gar nicht zusammengestellt werden. Eine weitere Vervollkommnung dér Morbilitáts- und Mortalitáts-Statistik wáre die Vermehrung dér Todesursachen um einige solche Krankheiten, welche, obwohl sie háuflg vorkommen, im ausgegebenen offiziellen Verzeichnis nicht enthalten sind; solche sind z. B.: Influenza, Lungenkatarrh, Lungen- spitzkatarrh, Nervositát u. dgl. Ebenso würde ich es für begründet erachten, bei den Verletzungen einerseits die durch Unfálle, andererseits die durch Gewaltthátigkeiten verursachten Verletzungen zu unterscheiden, was auch für die Arbeiter-Unfallstatistik grundlegend wáre. Endlich würde das Ver zeichnis dér Krankheiten auch dadurch eine Aenderung erfahren, dass die einzelnen Krankheiten nicht nach Verwandtschaftsgruppen, sondern in alphabetischer Reihenfolge angeführt würden, da die Beamten dér Kranken kassen die Tabelle in einer solchen Reihenfolge nach ihrer eigenen Behauptung leichter anfertigen könnten; in diesem Falle würde das statistisché Amt selber die Zusamrnenstellung dér verschiedenen Krankheiten nach verwandten Hauptgruppen besorgen. Es ist nicht zu leugnen, dass die Erweiterung und Verbesserung dér Statistik dér Krankenkassen in dér angedeuteten Weise die statistisché Arbeit dér Kassen vermehren würde, unzweifelhaft aber ist es andererseits auch, dass — wie ich es mir erlaubt habé oben zu erörtern — die angedeu teten Erweiterungen und Verbesserungen zumeist solche sind, dass ohne dieselben die gegenwártige Statistik, dérén Anfertigung übrigens gleichfalls

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation