Object : A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

46*

szerint,  melyeket  a  feldolgozás  módjára  vonatkozólag  a  múlt  évi  október
hó  29-én  3589  sz.  a.  kelt  tiszteletteljes  felterjesztésemben  kifejteni  szerencsém
volt  s  melyeket  Nagyméltóságod  hivatkozott  nagybecsű  elhatározásával
jóváhagyni  méltóztatott.
A  feldolgozás  alapmunkálatait  —  a  mennyiben  azok  a  jelen  hiányos
kérdőív  alapján  eszközölhetők  voltak  —  megindítottam  ;  miután  azonban  e
munkálatok  folyamán  kétség  merült  fel  az  iránt,  váljon  az  első  összeirásból
nem  maradtak-e  ki  egyes  ipartestületek,  megkerestem  a  kereskedelmi ­
  és  iparkamarákat,  hogy  közöljék  a  kerületükbe  tartozó  összes  ipartestületek
  pontos  czímjegyzékét
A  tisztelettel  idecsatolt  kérdőívek  közül  a  I.  számú  az  első  összeírás  azon
hiányainak  pótlására  szolgál,  melyek  valamennyi  kérdőíven  helyesbítésre
szorulnak:  nevezetesen  az  1896.  évi  bevételek  és  kiadások  kitüntetését
kívánja  a  kellő  részletezéssel.  E  kérdőív  e  szerint  megküldetnék  kivétel  nélkül
valamennyi  ipartestületnek;  miért  is  —  tekintettel  arra,  hogy  az  ipartestületek ­
  működését  megvilágító  adatok  ez  idő  szerint  már  az  1897.  évre  vonatkozólag ­
  is  beszerezhetők  —  ugyané  kérdőívre  vettem  fel  a  kétszeri  felvétel
költségeinek  és  időveszteségének  megkimélése  végett  mindazon  1897.  évi
adatokat  is,  melyek  az  ipartestületekről  szerkesztendő  törzskönyv  összeállításához ­
  szükségeltetnek.
Az  állandó  törzskönyvi  adatgyűjtés  czéljaira  szolgál  a  II.  számú
kérdőív,  mely  a  tisztelettel  alulirt  hivatal  1899.  évi  munkatervének  a  törvényhozás ­
  által  leendő  jóváhagyása  után  a  jövő  év  első  negyedében
küldetnék  ki  először  az  ipartestületeknek,  már  hivatkozással  a  statisztikai ­
  hivatalról  szóló  törvénynek  az  adatszolgáltatás  tárgyában  rendelkező
szakaszaira.
Az  összeírás  azon  részének  kipótlása,  mely  az  ipartestületek  által
fentartott  vagy  gyámolított  iparfejlesztő  intézmények  számát  és  nemét
tudakolja,  nem  volna  sikeresen  eszközölhető  egy  kérdőíven.  Más  kérdések
merülnek  fel  ott,  a  hol  az  ipartestület  tényleg  tartott  fenn  vagy  segélyezett
ily  intézményeket,  és  mások,  a  hol  ily  intézmények  egyáltalán  nem  szerepeltek.
A  kérdések  nagy  anyagát  tehát  szét  kellett  darabolni  több  kérdőívre;  az
első  összeírás  bevallásai  alapján  meg  lehet  állapítani,  hogy  egy-egy  ipartestülethez ­
  mely  kérdőívet  vagy  kérdőíveket  kell  megküldeni.
Az  ipartestületek  funkcziói  közül  a  legfontosabbak  közül  valónak
vélvén  a  munkaközvetítést  s  a  szövetkezeti  hajlandóság  fejlesztését,  ezekre
vonatkozólag  kétféle  kérdőív  szerkesztését  tartottam  szükségesnek  :  külön
kéfdőmintát  azon  ipartestületek  számára,  melyek  ily  intézményeket  tényleg
fentartanak  és  istápolnak  és  külön  kérdőlapot  azok  számára,  a  melyeknél
ily  intézmények  nem  állanak  fenn,  —  ez  utóbbi  kérdőív  főleg  azokat  az
okokat  kutatván,  a  melyek  az  adott  esetben  a  munkaközvetítő  vagy  szövetkezet
létesülését  vagy  virágzását  megakadályozták.
Szükséges  volt  e  kérdőívekre  több,  inkább  informatív,  mintsem  statisztikai ­
  jellegű  kérdést  is  felvenni,  a  melyekre  adandó  feleletek  is  kevésbbé
képezhetik  statisztikai  feldolgozás  tárgyát,  hanem  remélhetőleg  inkább  a
készítendő  jelentés  számára  nyújtanak  érdekes  anyagot.  Ily  kérdések  azok,
melyek  például  a  helyi  szövetkezeti  ügy  stagnálásának  az  okát  tudakolják
az  ipartestülettől,  vagy  azt,  hogy  mily  intézkedés  volna  szükséges  a  szövetkezetek ­
  föllenditésére,  mily  iparág  szorul  rá  leginkább  a  segítségre  stb.
Ezeket,  az  ipar  fejlődését  általában  érdeklő  kérdéseket  nagyobbára
tárgyalják  ugyan  a  kereskedelmi  és  iparkamarák  is,  és  pedig  mindenesetre
magasabb  szempontból  és  több  alapossággal,  mint  azt  az  ipartestületektől
várni  lehet;  kiváló  érdekességgel  bir  azonban,  tiszteletteljes  véleményem
szerint  az  is,  hogy  mikép  gondolkoznak  saját  viszonyaik  orvosolhatása
felől  maguk  az  ipartestületek,  a  melyek  a  kamaráknál  annyival  illetékesebbek ­
  a  nyilatkozásra,  mert  közvetlenül  látják  és  érzik  helyzetük  jó  és  rossz
oldalait,  s  meg  tudják  mondani,  hogy  maguk  mit  tartanak  kívánatosnak
fejlődésük  érdekében.  El  lehet  ugyan  rá  készülni,  hogy  az  ilynemű  kérdésekre ­
  beérkező  válaszok  egy  része  hasznavehetetlen  és  értéktelen  lesz,  de
épp  oly  bizonyos,  hogy  nem  egy  kifejlett  és  öntudatosan  működő  ipartestület ­
  világosan  Ítélvén  meg  helyzetét,  tanulságos  és  értékesíthető  választ
ad  e  kérdésekre  is.  Nem  lehetetlen,  hogy  e  kérdőívek  kibocsátása  még
hasznos  ösztönzőül  is  szolgálhat  oly  ipartestületeknél,  melyekben  a  fejlődés
egyéb  feltételei  meg  voltak  eddig  is,  csak  éppen  a  készség  és  mozgékonyság ­
  hiányzott  azoknak  a  fejlődés  érdekében  való  kihasználására.
A  tisztelettel  idecsatolt  többi  kérdőívek  az  ipartestületeknek  humanitárius ­
  intézményeire  vonatkoznak,  a  minők  a  rokkant-egyletek,  temetkezési
egyletek,  nyugdíj-egyletek  stb.,  továbbá  a  szakképzés  előmozdítására
irányuló  tevékenységére  s  végül  —  ott  a  hol  ily  pénztár  működik  —  a
testületi  betegsegélyző  pénztárra.  Ez  utóbbi  kérdőíven  a  statisztikai  adatok
tudakolása  azért  volt  mellőzhető,  mert  a  betegsegélyző  pénztárak  kérdőíveiből ­
  a  tisztelettel  alulirt  hivatal  maga  is  megállapíthatja  a  tesületi  betegsegélyző ­
  pénztár  működésének  eredményét  s  össze  is  hasonlíthatja  az  ugyanott
működő  egyéb  pénztárak  adataival.

Éhre  hatte,'  bezüglich  des  Modus  dér  Aufarbeitung  in  meiner  ergebensten
Unterbreitung  vöm  29.  Október  vorigen  Jahres  unter  Zahl  3589  zu  erörtern
und  welche  Ew.  Exzellenz  mit  dér  zitirten  hochgeschátzten  Entscheidung
gutzuheissen  geruhten.
Die  Fundamentalarbeiten  dér  Aufarbeitung  habé  ich  —  insofern  sie
auf  Gr«nd  des  gegenwártigen  mangelhaften  Fragebogens  bewerkstelligt  werden
  konnten  —  in  Angriff  genommen  ;  da  aber  im  Verlaufe  dieser  Arbeiten
  Zweifel  auftauchten,  ob  aus  dér  ersten  Konskription  einzelne  Gewerbekorporationen
  nicht  etwa  ausgeblieben  sind,  habé  ich  die  Handels  und
Gewerbekammern  ersucht,  das  genaue  Verzeichnis  sámmtlicher  zu  ihrem
Bezirke  gehörigen  Gewerbekorporationen  mitzutheilen.  Von  den  ergebenst
beigelegten  Fragebogen  dient  dér  mit  Nr.  I.  bezeichnete  zűr  Erganzung  derjenigen
  Mangel  dér  ersten  Konskription,  welche  auf  allén  Fragebogen  einer
Berichtigung  bedürfen  ;  namentlich  fordert  er  den  Ausweis  dér  Einnahmen
und-Ausgaben  des  Jahres  1896  mit  gehöriger  Spezifizirung.  Dieser  Fragebogen ­
  würde  demgemáss  allén  Gewerbekorporationen  zugesendet  werden  ;
eben  darum  habé  ich  —  mit  Rücksicht  darauf,  dass  die  Daten,  welche  die
Thátigkeit  dér  Gewerbekorporationen  beleuchten,  derzeit  bereits  auch
auf  das  Jahr  1897  bezüglich  beschafft  werden  können  —  zűr  Vermeidung
des  Verlustes  an  Zeit  und  Geld,  welcher  sich  bei  dér  zweimaligen  Aufnahme
ergeben  würde,  in  demselben  Fragebogen  all  die  das  Jahr  1897  betreffenden
  Fragen  aufgenommen,  welche  bei  dér  Zusammenstellung  des  über  die
Gewerbekorporationen  zu  verfassenden  Stammbuohes  benöthigt  werden.
Den  Zwecken  dér  Datensammlung  für  das  standige  Stammbuch  dient
dér  Fragebogen  Nr.  II.,  welcher  nach  Genehmigung  des  Arbeitsprogrammes
des  ergebenst  gefertigten  Amtes  für  das  Jahr  1899  zum  erstenmale  im  ersten
Quartal  des  künftigen  Jahres  an  die  Gewerbekorporationen  versendet  werden ­
  würde,  •  bereits  unter  Berufung  auf  die  in  Angelegenheit  dér  Datenlieferung
  verfügenden  Abschnitte  des  Gesetzes  über  das  statistische  Amt.
Die  Erganzung  desjenigen  Theiles  dér  Konskription,  welcher  die  Zahl
und  Gattung  dér  durch  die  Gewerbekorporationen  erhaltenen  oder  unterstützten
  gewerbefördernden  Institutionen  erkundet,  wáre  auf  einem  Fragebogen
mit  Erfolg  nicht  zu  bewerkstelligen.  Andere  Fragen  tauchen  dórt  auf,  wo
die  Gewerbekorporation  solche  Institutionen  thatsáchlich  erhalten  und  unterstützt
  hat,  und  wieder  andere  dórt,  wo  solche  Institution'en  überhaupt  nicht
vorkamen.  Das  grosse  Matéria!  dér  Fragen  musste  daher  auf  mehrere
Fragebogen  zerstückt  werden  ;  auf  Grund  dér  Fassionen  dér  ersten  Konskription ­
  kann  festgestellt  werden,  welcher  oder  welche  Fragebogen  jeder
einzelnen  Gewerbekorporation  zuzuschicken  sind.
Da  die  Arbeitvermittlung  und  die  Anregung  dér  Neigung  zu  Verbánden
  nach  meiner  Meinung  zu  den  wichtigsten  Funktionen  dér  Gewerbekorporationen ­
  gehören,  habé  ich  diesbezüglich  das  Verfassen  von  zwei
Fragebogen  für  nöthig  erachtet:  ein  besonderes  Frageformulare  für  diejenigen
  Korporationen,  die.solche  Institutionen  thatsáchlich  erhalten  und  unterstützen,
  und  ein  besonderes  Frageblatt  wieder  für  diejenigen,  bei  denen
keine  solchen  Institutionen  bestehen,  wobei  dér  letztere  Fragebogen  besonders
  jene  Ursachen  erkundet,  welche  die  Errichtung  oder  den  Aufschwung
dér  Arbeitvermittlung  oder  des  Verbandes  im  gegebenen  Falle  verhinderten.

Es  war  nöthig  in  diese  Fragebogen  auch  mehrere  Fragen  mehr  informativen
  als  statistischen  Karakters  aufzunehmen,  auch  die  auf  diese  zu
ertheilenden  Antworten  werden  weniger  geeignet  sein  den  Gegenstand  statistischer
  Aufarbeitung  zu  bilden,  sondern  hoffentlich  vielmehr  für  den  zu
verfassenden  Bericht  interessanten  Stoff  zu  liefern.  Es  sind  solche  Fragen,
welche  von  dér  Gewerbekorporation  z.  B.  die  Ursache  des  Stagnirens  des.
lokálén  Verbandwesens  oder  das  erfragen,  welche  Verfügungen  getroffen
werden  müssten,  um  die  Verbánde  in  Aufschwung  zu  bringen,  und  welche
Industriezweige  am  meisten  dér  Hilfe  bedürftig  sind  u.  s.  w.
Diese  die  Entwickelung  des  Gewerbes  im  Allgemeinen  interessirenden
Fragen  werden  zwar  auch  von  den  Handels-  und  Gewerbekammern  verhandelt,
  und  zwar  jedenfalls  von  höherem  Standpunkte  und  mit  grösserer
Gründlichkeit,  als  mán  von  den  Gewerbekorporationen  erwarten  ,kann  ;  nach
meiner  ergebensten  Meinung  aber  ist  es  von  besonderem  Interessé  zü
erfahren,  wie  die  Gewerbekorporationen  selber  über  die  Sanirung  ihrer
eigenen  Verháltnisse  denken,  da  sie  ja  insofern  kompetenter  sind,  sich
hierüber  zu  áussern  als  die  Kammern,  weil  sie  die  guten  und  schlechten
Seiten'ihrer  Lage  unmittelbar  sehen  und  fühlen  und  sagen  können,  was
sie  selbst  im  Interessé  ihrer  Entwickelung  für  wünschenswert  haltén.  Mán
kann  zwar  darauf  vorbereitet  sein,  dass  ein  Theil  dér  auf  dériéi  Fragen
einlangenden  Antworten  unbrauchbar  und  wertlos  sein  wird,  aber  eben
so  gewiss  ist  es,  dass  es  manche  entwickelte  und  selbstbewusst  thátige
Gewerbekorporationen  gibt,  welche  ihre  Lage  klar  beurtheilend,  auch  auf
diese  Fragen  instruktive  und  verwertbare  Antworten  gébén  wird.  Es
ist  nicht  unmöglich,  dass  die  Versendung  dieser  Fragebogen  sogar  zűr
erspriesslichen  Anregung  dienen  wird  bei  solchen  Gewerbekorporationen,
wo  die  Bedingungen  dér  Entwickelung  auch  bisher  vorhanden  waren,  und
nur  die  Bereitwilligkeit  und  Agilitát  fehlte,  dieselben  im  Interessé  dér  Entwickelung ­
  auszunützen.
Die  übrigen  ergebenst  beigeschlossenen  Fragebogen  beziehen  sich  auf
die  humanitáren  Institutionen  dér  Gewerbekorporationen,  als  die  Invalidenvereine,
  Leichenvereine,  Pensionsvereine  u.  dgl.,  ferner  auf  die  Thátigkeit
im  Interessé  dér  Förderung  dér  Fachbildung  und  schliesslich  —  wo  eine
solche  Kasse  in  Wirksamkeit  ist  —  auf  die  Krankenkasse  dér  Korporation.
Auf  dem  letzteren  Fragebogen  konnte  von  dér  Erkundung  dér  statistischen
Daten  aus  dem  Grunde  abgesehen  werden,  weil  aus  dem  Fragebogen  dér
Krankenkassen  das  ergebenst  gefertigte  Amt  auch  selber  das  Resultat  dér
Thátigkeit  dér  Korporations-Krankenkasse  feststellen  und  dasselbe  mit  den
Daten  dér  übrigen  ebenda  thátigen  Kassen  vergleichen  kann.
            
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.