123* 
tárak egybefoglalt adataiból ez nem tűnik ki egész tisztán, sőt ügy 
látszik, mintha éppen a legalacsonyabb népességi kategóriákban 
fordulna elő a legkevesebb igazgatási kiadás. A legalsó kategóriák 
ban ugyanis a gyári pénztárak a túlnyomóak, a melyeknek igaz 
gatási költségét a törvény értelmében nem szabad felszámitaniok s 
ezeknek alacsony aránya megmásítja az ugyanazon kategóriába 
tartozó csekély számú egyéb pénztárét is. E zavaró momentumtól 
eltekintve az összes pénztárak arányszámai azt mutatják, hogy az 
ezeren aluli taglétszám adminisztrálása nem nagy költséggel jár; 
ezen túl három-négyezerig emelkedik az igazgatási költségek aránya, 
a még nagyobb taglétszám azonban ismét, és pedig gyorsan csök 
kenti az igazgatás költségeit. 
Az egy tagra eső segélyezési kiadásoknál ismét a kerületi 
pénztáraknál tapasztalható leginkább az, hogy a pénztárak magasabb 
taglétszámú kategóriái intenzivebb segélyezést folytatnak; néhány 
eltéréstől eltekintve az ipartestületi pénztárak adataiból is ugyanez 
a szabályszerűség olvasható ki. A segélyezés egyes módjainál, 
nevezetesen a tagoknak kiutalt segélyeknél, a gyógyszertári számlák 
nál s az orvosi és szülésznői díjaknál a kerületi pénztárak ugyanezt 
a fokozatos emelkedést tüntetik fel a taglétszám gyarapodásával; 
csupán a kórházi ápolási díjaknál ingadozóbb a sor. Több-kevesebb 
eltéréssel az összes betegsegélyző pénztárak adatai is igazolják ezeket 
a szabályszerűségeket, úgy hogy a mondottak összegezéséül ismételni 
lehet, hogy a taglétszám nagyobb sűrűsége a pénztárak teljesítési 
képességeit előnyösen befolyásolja s a tagok érdekeit is jobban 
biztosítja, a mennyiben az igazgatási költségek hányadát kevesbíti. 
A különböző jellegű pénztárak közül legintenzivebben a gyári pénz 
tárak folytatják a segélyezést, a mennyiben adminisztrácziós költ 
ségük úgyszólván semmi sincs; mellettük azonban a kerületi pénz 
tárak azok, a melyek a legnehezebb igazgatási szervezettel küzdve, 
mégis folyton hathatósabban végzik a betegsegélyzés munkáját. 
Kiegészítésül idézzünk még néhány számot a budapesti beteg 
segélyző pénztárak adataiból, a melyek egyenkint részletezve a 124. 
és 125. lapon találhatók. A budapesti kerületi betegsegélyző pénztár 
bevételeinek 96*39 százalékát födözi a tagok befizetéséből; kívüle csak 
egy-két gyári pénztár van ily kizárólagossággal a tagjárulékokra 
utalva. Bevételeinek 87'66 százalékát, a tagjárulékoknak 90*93 százalé 
kát fordítja a tagok segélyezésére; a gyári pénztáraktól eltekintve, 
egyik budapesti pénztár sem folytat ilyen nagy mérvű segélyezést. 
Igazgatási kiadásai 10*so százalékát képezik az összes bevételeknek 
és ll'at százalékát a tagjárulékoknak: szintén csak a gyári pénztá 
rak mutathatnak föl ily kedvező arányokat. Egy tagra 19*ss korona 
tagjárulék és 18'os korona segélyezési kiadás esik, a tagok befizeté 
séből tehát fejenkint csak l*so korona — az országos átlagnál jóval 
kisebb összeg — nem térül vissza segély alakjában. 
Az ipartestületi pénztárak tagjárulékaik 82*86 százalékát fordít 
ják segélyezésre és 22*30 százalékát igazgatási költségekre. Az órás 
és a mészáros ipartestület pénztára költ az ügykezelésre legtöbbet, 
s a mészáros és hentes ipartestületi pénztár nyújt legkevesebb 
segélyt. Az egy tagra eső befizetés a csizmadia ipartestületi pénz 
tárnál a legkisebb, s viszont itt vétetnek a pénztári segélyek leg- 
kevésbbé is igénybe; a másik végletet az építőmesterek, kőmívesek 
stb. ipartestületének pénztára képviseli, a hol egy tag évi befizetése 
20*02 koronát tesz, s az ebből egy tagnak visszatérülő segély 17‘si 
koronát. 
A gyári pénztárak közül tizenkettő a tagjárulékokból befolyó 
összegen túl is segélyezte tagjait; az egy tagra eső tagjárulék leg 
magasabb a Vulkán gépgyár pénztáránál volt, a hol a tagjárulék 
összege 29*08 koronát tett, s ugyanitt a segélyezés fejenkint 29*44 
koronát, úgy hogy minden tagra 36 fillérrel több segélyösszeg esett, 
mint a mennyit tagjárulék czímén a pénztárba befizetett. A tagjárulé 
kok úgy, mint a segélyösszegek egy-két téglagyár pénztáránál vol 
tak a legalacsonyabbak. A magyar királyi államvasutak betegsegélyző 
pénztára igazgatási költséget egyáltalán nem számított föl, s összes 
bevételeinek 83*69 százalékát, a tagjárulékokból eredő bevételeinek 
ausgaben gebunden wird. Aus den zusammengefassten Daten dér 
gesammten Kassen ist dies nicht so deutlich ersichtlich, ja es scheint, 
als ob gerade in den niedrigsten Populations-Kategorien die wenigsten 
Verwaltungsausgaben vorkommen. In den niedrigsten Kategorien 
sind námlich die Fabrikskassen vorherrschend, dérén Verwaltungs- 
kosten im Sinne des Gesetzes nicht in Rechnung gebracht werden 
dürfen und das niedrige Verháltnis dieser Kassen alterirt auch das 
dér übrigen wenigen in diese Kategorie gehörigen Kassen. Von 
dicsem störenden Moment abgesehen, zeigen die Verháltniszahlen 
dér gesammten Kassen, dass die Administration einer Mitglieder- 
zahl unter hundert mit nicht grossen Kosten verbunden ist; 
darüber hinaus steigt das Verháltnis dér Verwaltungskosten bis 
drei-viertausen'd, dér noch grössere Mitgliederstand aber vermindert 
wieder und zwar rapid die Kosten dér Verwaltung. 
Bei den auf ein Mitglied entfallenden Unterstützungs-Ausgaben 
erweist es sich wieder bei den Bezirkskassen am deutlichsten, dass 
die einen grösseren Mitgliederstand aufweisenden Kategorien dér 
Kassen die Unterstützung intensiver betreiben; von einigen Ab- 
weichungen abgesehen, ergibt sich auch aus den Daten dér Gewerbe- 
korporations-Kassen dieselbe Regelmássigkeit. Bei den einzelnen 
Modalitáten dér Unterstützung, namentlich bei den für die Mit- 
glieder angewiesenen Unterstützungen, bei den Apothekerrechnun- 
gen und den Árzte- und Hebammen-Honoraren zeigen die Bezirks 
kassen dieselbe stufenweise Zunahme mit dér Vermehrung des 
Mitgliederstandes; nur bei den Spitalspflegekosten ist die Reihenfolge 
schwankender. Mit mehr oder weniger Abweichungen rechtfertigen 
auch die Daten dér gesammten Krankenkassen diese Regelmássig- 
keiten, so dass als Summirung des Gesagten wiederholt werden 
kann, dass die grössere Dichte des Mitgliederstandes die Leistungs- 
fáhigkeit dér Kassen günstig beeinílusst und auch die Interessen 
dér Mitglieder besser sichert, indem sie die Quote dér Verwaltungs 
kosten herabsetzt. Von den Kassen verschiedenen Karaktere betrei 
ben die Fabrikskassen die Unterstützung am intensivsten, da sie 
ja sozusagen gar keine Verwaltungskosten habén; nebst ihnen sind 
es aber die Bezirkskassen, welche mit dér schwierigsten Ver- 
waltungs-Organisation kámpfen und das Werk dér Krankenunter- 
stützung doch immer wirksamer betreiben. 
Zűr Ergánzung führen wir noch einige Ziffern aus den Daten 
dér Budapester Krankenkassen an, welche sich einzeln spezifizirt auf 
S. 124 und 125 finden. Die Budapester Bezirks-Krankenkasse deckt 
96*39 Perzent ihrer Einnahmen aus den Einzahlungen dér Mit 
glieder ; ausser ihr sind nur noch eine oder zwei Fabrikskassen 
mit solcher Ausschliesslichkeit auf die Mitgliederbeitráge angewiesen. 
87*65 Perzent ihrer Einnahmen, 90*93 Perzent dér Mitgliederbeitráge 
verwendet sie zűr Unterstützung ihrer Mitglieder; von den Fabriks 
kassen abgesehen betreibt keine Budapester Kasse die Unterstützung 
in so grossem Maasstabe. Ihre Verwaltungsausgaben betragen 10*so 
Perzent dér Gesammteinnahmen und 11 *21 Perzent dér Mitglieder 
beitráge ; wieder sind es nur die Fabrikskassen, welche so günstige 
Verháltnisse aufweisen können. Auf ein Mitglied entfallen 19*ss 
Kronen Mitgliederbeitráge und 18*os Kronen Unterstützungsaus- 
gaben, von den Einzahlungen dér Mitglieder werden alsó nur l*so 
Kronen — viel weniger als dér Landesdurchschnitt — nicht in dér 
Form von Unterstützungen zurückerstattet. 
Die Gewerbekorporations-Kassen verwenden 82*86 Perzent 
ihrer Mitgliederbeitráge zu Unterstützungen und 22*so Perzent zu 
Verwaltungskosten. Die Gewerbekorporation dér Uhrmacher und 
die dér Fleischhauer gébén auf ihre Gescháftsführung das meiste 
aus und die Gewerbekorporations-Kasse dér Fleischhauer und dér 
Selcher bietet die wenigste Unterstützung. Die auf ein Mitglied ent- 
fallende Einzahlung ist bei dér Gewerbekorporations-Kasse dér 
Csizmenmacher die kleinste, hier werden hinwieder auch die Kas- 
senunterstützungen am wenigsten in Anspruch genommen; das 
andere Extrém ist durch die Gewerbekorporations-Kasse dér Bau- 
meister, Maurer und dgl. vertreten, wo die Einzahlungen eines Mit- 
gliedes 20*oa Kronen ausmachen, die hievon je einem Mitgliede 
zurückerstattete Unterstützung 17*31 Kronen. 
Von den Fabrikskassen habén zwölf ihre Mitglieder über die 
aus den Mitgliederbeitrágen einlaufende Summe hinaus unterstützt; 
die auf ein Mitglied entfallenden Mitgliederbeitráge waren die 
höchsten bei dér Kasse dér Maschinenfabrik Vulkán, wo die 
Summe dér Mitgliederbeitráge 29*os Kronen betrug, die Unter 
stützung aber per Kopf 29*44 Kronen, so dass auf jedes Mit 
glied ein um 36 Heller grösserer Unterstützungsbetrag entfiel, als 
wie viel unter dem Titel dér Mitgliederbeitráge in die Kásse ein- 
gezahlt worden ist. Die Mitgliederbeitráge sowohl, als die Unter- 
stützungsbetráge waren bei den Kassen einiger Ziegelwerke die 
niedrigsten. Die Krankenkasse dér königl. ungarischen Staats- 
bahnen hat überhaupt keine Verwaltungskosten berechnet, und 
83*69 Perzent ihrer gesammten Einnahmen, 93*se Perzent dér aus 
den Mitgliederbeitrágen erzielten Einnahmen zűr Unterstützung 
16**