158* 
vétellel, mind belefoglalhatok voltak, úgyszintén a magán egyesüle 
tiek közül is mindazok, a melyek egy bizonyos foglalkozás embe 
reit (pl. a kereskedőket) gyűjtik tagjaik sorába. 
Az alább következő összeállításba ilyenformán 220 beteg* 
Foglalkozás szerinti 
csoportok 
A betegsegélyző 
pénztárak száma 
Évi átlagos taglét 
szám 
Tápdíjas és 
kórházi 
1 
esetek napok 
Egy tagra eső táp 
díj as és kórházi eset 
Egy tagra eső táp 
díjas és kórházi nap 
Egy betegre eső táp 
díjas éskórházi nap 
száma 
Ácsok és kőmivesek .... 
3 
8.553 
2.580 
51.009 
0*30 
5*96 
22*71 
Arany-, ezüstművesek, órások 
3 
969 
399 
5.498 
0’41 
5*67 
18*70 
Bádogos, rézöntő munkások . 
2 
1.543 
590 
7.630 
0 - 38 
4*94 
16*55 
Bőrgyári munkások .... 
4 
977 
602 
7.770 
0‘62 
7'95 
17*90 
Bútorgyári munkások . . . 
5 
1.922 
757 
9.713 
0-39 
5*05 
20*41 
Czipészek, csizmadiák . . . 
3 
5.103 
1.324 
20.426 
0‘26 
4*00 
21*62 
Czukorgyári munkások . . . 
15 
5.391 
2.707 
29.170 
0*50 
5*41 
13*80 
Dohánygyári munkások . . 
18 
18.341 
13.253 
147.922 
0*72 
8*07 
16*81 
Építési váll. alkalmazottai 
2 
306 
210 
2.671 
0*89 
8*73 
13*29 
Faipari alkalmazottak . . . 
25 
4.820 
2.366 
20.133 
0-49 
4*18 
12*40 
Fodrászok 
1 
1.267 
1.104 
3.579 
0*87 
2*82 
6*36 
Gép- és vasgyári munkások . 
17 
14.415 
8.143 
106.900 
0 - 66 
7*42 
16*30 
Gyufagyári munkások . . . 
3 
337 
180 
2.255 
0-63 
6*69 
18*19 
Hajózási alkalmazottak . . . 
2 
2.427 
543 
8.803 
0’22 
3*63 
21 *oo 
Kékfestők 
3 
889 
636 
6.399 
0‘72 
7*20 
14*44 
Kereskedelmi alkalmazottak . 
22 
15.193 
1.801 
30.550 
O’IS 
2*01 
18*32 
Koosigyártók ....... 
2 
457 
81 
1.202 
0*18 
2*63 
16*93 
Kőfaragók 
4 
1.588 
500 
8.688 
0*31 
5*47 
21*56 
Könyvkötők 
1 
1.702 
451 
11.071 
0'26 
6*50 
25*39 
Lakatosok 
1 
3-990 
3.468 
32.996 
0*87 
8*27 
19*76 
Légszeszgyári munkások . . 
1 
1.212 
471 
8.443 
0*39 
6*97 
23*72 
Mészárosok és hentesek . . 
2 
1.409 
469 
7-454 
0 - 33 
5*29 
16*56 
Molnárok . • 
n 
1.506 
718 
9.339 
0*48 
6*20 
15*67 
Papírgyári munkások .... 
6 
2.198 
1.092 
12.496 
0*50 
5*69 
15*66 
Sütők 
2 
2.264 
1.114 
10.681 
0'49 
4*72 
12*57 
Szabók ' . . . 
1 
4.090 
1.277 
16.303 
0'31 
3*99 
18*20 
Szállodások, pinezérek . . . 
8 
1.954 
238 
4.791 
0*12 
2*46 
21*58 
Szeszgyári munkások . . . 
5 
654 
201 
2.604 
0'31 
3*98 
15*69 
Szobafestők, czimfestők . . 
1 
2.610 
630 
11-894 
0'24 
4*56 
21*99 
Tégla, czementgyári műnk. . 
13 
6.402 
1.895 
21.868 
0*30 
3*42 
14*19 
Textilipari alkalmazottak . . 
12 
5.771 
2.265 
29.328 
0*39 
5*08 
16*16 
Üveg- és porczellán gyári m. 
7 
1.831 
478 
5.634 
0*26 
3*08 
14*60 
Vasúti alkalmazottak .... 
11 
102.625 
32.192 
399.390 
0*31 
2*89 
14*60 
Vegyészeti ipari munkások . 
4 
1.058 
736 
6.418 
0*70 
6*07 
10*77 
Összesen . . 
220j 
225.774 
85.481 
1,061.028 
0*38 
4*70 
15*94 
segélyző pénztár került bele, tehát mintegy fele az összes pénz 
táraknak, azonban csak 225.774 főnyi taglétszámmal, tehát alig 
több, mint egy negyedével a pénztárak összes népességének. Hogy 
azonban a kiválasztás nem történt helytelen alapon, bizonyítja az, 
hogy mig a kiválasztott pénztárak átlagos taglétszáma 34 száza 
lékát teszi az összes pénztárak taglétszámának, addig az e pénz 
tárakkal szemben érvényesitett tápdíjas és kórházi napok száma, 
1,061.028 csak kevéssel eltérő arányban áll az összes pénztárak 
nál előfordult tápdijas és kórházi napoknak, azok 36 százalékát 
képezvén. 
E foglalkozások szerinti összeállításban az egy tagra eső 
tápdíjas és kórházi esetek legmagasabb arányát az építési vállala 
tok alkalmazottainál találjuk, 0‘89-et. Azután a fodrászoknál és a 
lakatosoknál a legerősebb a betegedés, mindkét foglalkozási ágban 
egy tagra O'st megbetegedés jutván. A vegyészeti iparban alkal 
mazott munkások közül is minden évben hetven százalék betegszik 
meg, a dohánygyárban, kék festő gyárban 72—72 százalék. Magas 
betegedési arányt mutatnak még a bőrgyári munkások, a kiknek 
62 százaléka volt az év folyamán keresetképtelen beteg, továbbá a 
gép- és vasgyári munkások (56°/o), a gyufagyári munkások (53%) 
s a czukor- és papirgyárijmunkások, a kiknek éppen fele volt év 
közben beteg. 
Legkedvezőbbek a megbetegedés arányai a tárgyalt foglalko 
zási ágak közül a kereskedelmi alkalmazottaknál és a szállodások 
nál és pinczéreknél, a kiknek az év folyamán csak 12 százaléka 
volt beteg; a kocsigyártóknál 18%, a hajózási alkalmazottaknál 
22%, a szobafestőknél és czímfestőknél 24, a czipészeknél, csiz 
madiáknál, könyvkötőknél, üveg- és porczellángyári munkásoknál 26, 
az ácsoknál és kőműveseknél, továbbá a tégla- és czementgyári 
munkásoknál 30 százalék volt a három napnál hosszabb ideig tartó 
munkaképtelenséggel járó betegségi esetek aránya. 
mit wenigen Ausnahmen, allé einbezogen werden, ebenso von den 
Privatvereinskassen all’ diejenigen, welche nur Personen einer ge- 
wissen Bescháftigung (z. B. die Kaufleute) in die Reihe ihrer 
Mitglieder aufnehmen. 
In die untenfolgende Zusammenstellung sind solchermaassen 
Beschaftigungsgruppen 
Zahl dér Kranken 
kassen 
Jáhrlioher durch- 
sohnittlicher 
Mitgliederstand 
Zahl dér 
Pflegegeld- und 
Spitals- 
Auf ein Mitglied ent- 
fallende Pflegegeld- 
und Spitalsfálle 
Auf ein Mitglied ént-. 
fallende Pflegegeld- 
und Spitalstage 
Auf einen Kranken ent- 
fallende Pflegegeld- 
und Spitalstage 
Falié 
Tagé 
Zimmerleute und Maurer . . 
3 
8.553 
2.590 
51.009 
0*so 
5*96 
22*71 
Gold- u. Silberarb., Uhrmacher 
3 
669 
399 
5.498 
0*41 
5*67 
18*76 
Klempner, Gelbgiesser . . . 
2 
1.543 
590 
7.630 
0*48 
4*94 
1 6*65 
Lederfabriks-Arbeiter .... 
4 
977 
603 
7.770 
0*62 
7 *95 
17*90 
Möbelfabriks-Arbeiter . . . 
5 
1.922 
757 
9.713 
0*39 
5*06 
20-41 
Schuster, Csizmenmacher . . 
3 
5.103 
1.324 
20.426 
0*26 
4*o 
21*52 
Zuckerfabriks-Arbeiter . . . 
15 
5.39! 
2.707 
29.170 
0*80 
5*41 
13*80 
Tabakfabriks-Arbeiter . . . 
18 
18.341 
13.253 
147.922 
0*72 
8*07 
16*81 
Bauunternehmungs-Angestellte 
2 
306 
210 
2.671 
0*89 
8*73 
I 3*29 
Holzindustrie-Angestellte . . 
25 
4.820 
2.366 
20.133 
0*49 
4*18 
12*40 
Friseure 
1 
1.267 
1.104 
3.579 
0*87 
2*82 
6*36 
Maschinen- u. Eisenfabriks-Arb. 
17 
14.415 
8.143 
106.900 
0*56 
7*42 
16*30 
Zündholzfabriks-Arbeiter . . 
3 
337 
180 
2.255 
0*63 
6*69 
18*19 
Schiffahrts-Angestellte . . . 
2 
2.427 
543 
8.803 
0*22 
3*68 
21*06 
Blaufárber 
3 
889 
636 
6.399 
0*72 
7*20 
14*44 
Kommerzielle Angestellte . . 
22 
15.193 
1.801 
30.550 
0*12 
2*oi 
18*32 
W agner 
2 
457 
81 
1.202 
0*18 
2*63 
16*93 
Steinmetze 
1 
1.588 
500 
8*688 
0*31 
5*47 
21*56 
Buchbinder 
1 
1.702 
451 
11.071 
0*26 
6*50 
25*39 
Schlosser 
1 
3.990 
3.468 
32.996 
0*87 
8*27 
19*76 
Gasfabriks-Arbeiter 
1 
1.212 
471 
8.443 
0*39 
6*97 
23*72 
Fleischer und Selcher . . . 
2 
1.409 
469 
7.454 
0*33 
5*29 
16*56 
Müller 
n 
1.506 
718 
9.339 
0*48 
6*20 
15*67 
Papierfabriks-Arbeiter . . . 
6 
2.198 
1.092 
12.496 
0*50 
5*09 
15*66 
Bácker 
2 
2.264 
1.114 
10.681 
0*46 
4*72 
12*57 
Schneider 
1 
4.090 
1.277 
16.303 
0*31 
3*99 
18*20 
Hotelbedienstete, Kellner . . 
8 
1.954 
238 
5.791 
0*12 
2*45 
21*68 
Spiritusfabriks-Arbeiter . . . 
5 
654 
201 
2.604 
0*31 
3*98 
15*50 
Zimmer- und Schildermaler . 
1 
2.610 
630 
11.894 
0*24 
4*60 
21*99 
Ziegel- u. Zementfabriks-Arb. 
13 
6.402 
1.895 
21.868 
0*30 
3*42 
14*10 
Bei dér Textilindust. Angestellte 
12 
5.771 
2.265 
29.328 
0*39 
5*08 
16*10 
Glas- u. Porzellanfabriks-Arb. 
7 
1.831 
478 
5.634 
0*26 
3*08 
14*60 
Bahn angestellte 
11 
102.625 
32.192 
399.890 
0*81 
2*89 
14*69 
Bei d. ebem. Ind. bescháft. Arb. 
4 
1.058 
736 
6.418 
0*70 
6*07 
10*77 
Zusammen . . 
220 
225.774 
45.481 
1,001.028 
0*38 
4*70 
15*94 : 
220 Krankenkassen aufgenommen worden, alsó ungefáhr die Hálfte 
dér gesammten Kassen, aber mit einem Mitgliederstand von nur 
225.774 Köpfen, alsó kaum mehr als ein Viertel dér Gesammt- 
bevölkerung dér Kassen. Dass aber die Auswahl nicht auf unrich- 
tiger Grundlage getroffen wurde, wird dadurch bezeugt, dass 
wáhrend dér durchschnittliche Mitgliederstand dér ausgewáhlten 
Kassen 34% des Mitgliederstandes dér gesammten Kassen betrágt, 
die Zahl dér dicsen Kassen gegenüber geltend gemachten Pflege- 
geld- und Spitalstage, 1,061.028, in nur wenig differirendem Ver- 
háltnis zu den bei den gesammten Kassen vorgekommenen Pflege- 
geld- und Spitalstagen steht, und 36% derselben ausmacht. 
In dieser Zusammenstellung nach Bescháftigungen zeigt sich 
das höchste Verháltnis dér auf ein Mitglied entfallenden Pflegegeld- 
und Spitalstage (0*89) bei den bei Bauunternehmungen Angestellten. 
Dann ist die Erkrankung bei den Friseuren und den Schlossern 
am haufigsten; bei beiden Bescháftigungszweigen kommen O'st* 
Erkrankungen auf ein Mitglied. Auch von den bei dér chemischen 
Industrie angestellten Arbeitern erkranken jáhrlich 70%, in dér 
Tabakfabrik, Blaufárberei je 72%. Ein hohes Erkrankungsverhált- 
nis zeigen noch die Lederfabriks-Arbeiter, von denen im Laufe des. 
Jahres 62% erwerbsunfáhig krank waren, ferner die Maschinen- 
und Eisenfabriks-Arbeiter (56%), die Zündholzfabriks-Arbeiter^öSVo), 
und die Zucker- und Papierfabriks-Arbeiter, von denen im Laufe des. 
Jahres gerade die Hálfte krank war. 
Unter den behandelten Bescháftigungszweigen zeigen sich dia 
günstigsten Erkrankungsverháltnisse bei den kommerziellen An 
gestellten und bei den Hotelbediensteten und Kellnern, von denen im 
Laufe des Jahres nur 12% krank waren; das Verháltnis dér mit einer 
lánger als drei Tagé dauernden Arbeitsunfáhigkeit verbundenen 
Krankheitsfálle betrugen bei den Wagnern 18%, bei den Schifffahrts- 
Angestellten 22%, bei den Zimmer- und Schildermalern 24, bei 
den Schustern, Csizmenmachern, Buchbindern, Glas- und Porzellan- 
fabriks-Arbeitern 26, bei den Zimmerleuten und Maurern, ferner bei 
den Ziegel- und Zementfabriks-Arbeitern 30%-