11
Lichtenberger testvérek, Heil-
. bronn, trágya csontliszt.
Wei 1 V eit Überdorf, Neresbeim, ines-
terséges trágya, s a. t.
A- Würtembergi részvény
társaság trágya gyártás vé-
gelt, Keutlingenben.
*Bratri Licbtenbergerové v Heil-
bronnu, bnojiva a mouôka z kosti.
*Vit Weil V Oberdorfu blize Neres-
heimu, Btrojenà bnojiva a j.
* Virtemberskà akciovà s pole 6-
nost pro vyrábéní bnojiv
V Reutlinkácb.
* Kölle Tb. Ulm, tapió,
^tiller D., Ulm, tapió.
*Tb. Kölle V Ulmu, bubky.
D. Müller v Ulmu, troud.
Groz és fiái Ebingen, gyógyerejú nö-
vények.
D. Gr o Z, synové, v Ebinkàcb, léôivé
byliny.
^Wirtb F. Kaltenberg, komló.
^ßuss F. J. Rottenburg, komló.
«autermeister C. Rottenburg,
komló.
Roc b testvérek Tübingen, komló.
*F. Wirtb V Kaltenberku, cbmel.
*F. J. Buss V Rottenburku, cbmel.
*0. Sautermeister v Rottenburku,
cbmel.
*Bratri Hocbové vTubinkàcb, cbmel.
*Klricbs K. H. Stuttgart, selyembo-
gàr tojàs. '
* K. H. Ulrichs v ètuttgartu, semeno
bedbávníka.
III. Vegyészeti termények.
III. Luèebniny.
, A. vegyi készitmények gyártása, mely
^ar az elôbbi evekben ûzetett, ezen
szazadnak elsö negyedében a füszerck
szines árúk kereskedésének felvirâg-
zasâval nagy lendületet nyert. 1861 évben
PT mtézetet lebetett számlálni, melyck
^ozül a legnevezetesebbek Heilbronnban
P® Stuttgartban léteznek. Az elôbbi
^Glyen fôképen vitriol, timsô, soda, cso-
ciasô, cblormész, sôsav, salétrom, kéu-
®av, ôloinfebér, borkô-készit-mény s czu-
j^or àllitatik elô, a külföldön való nagy
^elendôség, végett. A festékek és
Z me s lack gyártásának föhelye Stutt
gart; itten különösen az oly bamar for-
gaionira vergödött anilin szinek gyár-
asa is nagy terjedolembcn üzetik. Cbi-
1Q g y á rk léteznek Stuttgartban,
joelyek közül egyik Németországban a
Ogrégibi). — Termékeiket a világ min-
tàjaira kiviszik, A finom és a tecb-
^ikai czélra basználandó szappanok gyàr-
asa iblytonos lendületben van. A gyôgy-
basználásban beállott változások
foiatt Bok gyógyszerész pharmaceutikai
oszitmények és kivonatok elôállitására
aoja magat. Wurtemberg külonféle ás
any vizekben gazdag. — Wild bad
J^^og gyógyforrásai világbirúck; épenúgy
'^anstatti, Mergentbeimi, Teinachi ás-
Vyroba zbozí lucebnickébo, pésto-
vaná jiz v dobácb drívéjsícb, uabyla
V první õtvrti tohoto století zvclebenim
obcbodu se zbozím lékárnickym a s bar-
vami velikébo rozkvétu. Roku 1861 po-
öitalo se 57 závodu, z uicbz nejblavnèjãí
nalezaly se v Heilbroimu a Stuttgartu.
V prvnéjsim misté vyrábéjí se blavné
skalice, kamenec, salajka, sñl Glaube-
rova, chlornatan vâpenitÿ, kyseliny solná,
dusiéná a sirková, béloba, prípravky
vinnébo kamene, cukr, a odbyvaji se
silné do cizozemska. — Vyrábéní b ar ev
a barevnych lakfi. má své sídlo
V Stuttgartu; zejmena vyrábéjí se tu
také u velkém rozméru barvy aniliuové,
jicbz tak rycble zmociiil se obcbod. —
'lovárny na cbinovinu nacbázejíse
V Stuttgartu, z nicbz jedua jest nejstars!
V celém Némecku; vyvázejít pak vÿ-
robky své do vsecb dilü svéta. — Vy
rábéní jemnéjsích druhñ mydla a mÿdla
k úéelum tecbnickym vzkvétá neustále.
Následkem zmén, nastalycb v spotrebé
léku, zabyvají se mnozí lékárníci zbo-
tovováním lékárnickycb pripravku a v^-
tazkü. — Minerálnícb vod rozmani-
tébo drubu má Virtembersko bojnost.
Teplé lééivé prameny Wildbadské jsou
svétoznámé a i minerální zfídla Kann-