105*
14*
is — igénye van ingyen orvosi segélyre és gyógyszerekre, illető
leg gyógyászati eszközökre; ha a munkaképtelen beteg tag orvosi
segélytől oly távol esik, hogy ezt természetben meg nem kaphatja
kárpótlásul másfélszeres táppénz utaltatik ki részére. A segélyezési
kiadásoknak nagy részét lefoglalják tehát a kórházi költségek, az
orvosok, szülésznők díjazása s a gyógyszertári számlák fizetésére
fordított kiadások. Kevésbbé jelentékeny tétel a temetkezési segé
lyekre fordított összeg, a mely esetenkint a napibér bizonyos több
szörösében (azonban legalább húszszorosában) vagy meghatározott
összegben (azonban legalább 40 koronában) van megállapítva.
Az igazgatási költségek sorában a tisztviselők fizetése s az irodai
szükségletre fordított összegek szerepelnek; ezeken kívül a pénz
tárak évi kiadásait más szintén nem jelentékeny összeggel gyara
pítják a tőkeelhelyezés, adósságtörlesztés és egyéb czímen előfor
duló költségek, az előbbiek között mint állandó tétel szerepelvén a
tartalékalap gyarapítása.
Betegsegélyző pénztárainknak az itt ismertetett jövedelmi for
rásokból, illetve kiadási tételekből alakuló költségvetése az 1898.
évben már közel tíz millió koronányi tekintélyes összegre rúgott;
ez évben ugyanis a magyar birodalom összes betegsegélyző pénz
tárainak bevételei — az előző évi pénztári maradványt is ide szá
mítva, — mint a 106—109. oldalon foglalt táblázatból kitűnik,
9,927.709 koronát tettek, s ezzel szemben kiadásaik 9,479.429
koronát emésztettek fel. Ez összegekben a tagjárulékból eredő
bevételek 8,845.811 koronával szerepelnek, a tagok segélyezésére
fordított kiadások pedig 7,384.212 koronával.
Ha nem is kisérhetjük vissza adatainkban a betegsegélyző
pénztárak működésének pénzügyi eredményeit az intézmény életbe
léptéig, nem lesz érdektelen idézni legalább a rendelkezésünkre álló
számokat, s a, tagok és, pénztárak teljesítményeit vizsgálni az
1895—1898. években.
1895-ben 7,211.682 korona tagjárulékból eredő bevétel mel
lett a pénztáraknak a tagok javára történt teljesítményei 5,899-934
koronára rúgtak; a következő évben a tagjárulékok 7,746.937
koronát eredményeztek, a tagok segélyezésére pedig 6,478.566
korona kiadás volt; 1897-ben a tagok befizetései már 8,306.117
koronáig emelkedtek, a segélyezési kiadások pedig 6,753.087 koro
náig; az 1898. évi adatokat föntebb már szóvá tettük.
Ezen négy év alatt tehát a munkásnép befizetett filléreiből
32,110.547 korona gyűlt össze betegsegélyző pénztárainknál, s a
pénztáraknak a tagok javára történt teljesítményei 26,515.799 koro
nát tettek. Ezek a hatalmas összegek mutatják azt a nem kicsiny-
lendő eredményt, a melyet a betegsegélyző pénztári intézmény a
munkás jólét.emelése érdekében már eddig is elért, s a melyet — a
teljesítmények növekvő arányából Ítélve — még fokozottabb mér
tékben érhet el ezután.
A bevételi forrásoknak és kiadási tételeknek vizsgálatában
mindenekelőtt azoknak egymáshoz, illetőleg a bevételi vagy kiadás
főösszeghez való aránya nyújthat tájékozást a betegsegélyző pénz
tárak anyagi helyzetét illetőleg; a bevételi rovatnak főtételét
azonban, a tagjárulékból eredő jövedelmeket egyfelől, s másfelől a
kiadásoknak főcsoportjait, nevezetesen a segélyezési és igazgatási
költségeket meg kell világítanunk egymáshoz való viszonyukban
is, és szembeállítanunk egyúttal a taglétszámmal is, hogy a pénz
tárak teljesítési képességeiről tiszta képet nyerhessünk.
Betegsegélyző pénztáraink bevételei között — még mindig
a magyar korona összes pénztárait tartva szem előtt, tekintet nélkül
azok jellegére — a tagjárulékokból eredő bevételek 1895-ben 84‘ss
százalékkal szerepelnek. A tagjárulékok azóta, a taglétszám növe
kedésének megfelelőleg évről-évre természetesen emelkedtek, és
pedig 1895-ről 1896-ra 7*42 százalékkal, a következő évben újabb
7*22 százalékkal, 1897-ről 1898-ra pedig 6‘so százalékkal. Az összes
bevételekhez való arányuk azonban némi ingadozásnak volt kitéve,
egyéb bevételi tételek kisebb-nagyobb hullámzásához képest. így
különösen az elhelyezett tőkék visszafizetése és az egyéb czímen
kimutatott bevételeknek a következő évben hirtelen közel kétszere
sére való emelkedése a tagjárulékoknak az összes bevételekhez
die Familienglieder — Anspruch auf unentgeitliche árztliche Hilfe
und Medikamente, beziehungsweise auf Heilmittel; wenn das
arbeitsunfáhige kranke Mitglied von dér árztlichen Hilfe so weit
entfernt ist, dass es dieselbe in natura nicht erhaltén kann, wird
ihm zűr Entschádigung das Anderthalbfache des Pílegegeldes aus-
gefolgt. Einen grossen Theil dér Unterstützungsausgaben nehmen
alsó die Spitalskosten, das Honorar dér Arzte und Hebammen und
die auf die Begleichung dér Apothekerkosten verwendeten Aus-
gaben in Anspruch. Ein weniger bedeutender Posten ist die auf
die Leichenbestattungs-Unterstützungen verwendete Summe, wel-
che in den einzelnen Falién ein gewisses Mehrfaches (wenigstens
das Zwanzigfache) des Tageslohnes oder einen festgestellten Betrag
(wenigstens 40 Kronen) ausraacht. In dér Reihe dér Verwaltungs-
kosten kommen die Gehálter dér Beamten und die auf die Kanzlei-
requisiten verwendeten Betráge vor; ausserdem werden die jáhr-
lichen Ausgaben dér Kassen um eine andere, gleichfalls nicht
betráchtliche Summe, die unter dem Titel dér Kapitalsanlage, dér
Schuldentilgung u. dgl. vorkommenden Ausgaben vermehrt, unter
den ersteren fungirt als stándiger Posten die Vermehrung des Reserve-
fondes.
Das aus den hier besprochenen Einnahmsquellen, beziehungs
weise Ausgabsposten sich formirende Budget unserer Kranken-
kassen erreichte im Jahre 1898 den ansehnlichen Betrag von bei-
nahe zehn Millionen Kronen; in diesem Jahre betrugen námlich,
wie aus den Tabellen auf Seite 106—109 ersichtlich, die Ein-
nahmen sámmtlicher Krankenkassen des Königreiches Ungarn —
auch den Kassenrest des Vorjahres mitgerechnet — 9,927.709
Kronen, dem gegenüber habén die Ausgaben 9,479.429 Kronen
verbraucht. In diesen Summen betragen die Einnahmen aus den
Mitgliederbeitrágen 8,845.811 Kronen, die auf die Unterstützung dér
Mitglieder verwendeten Ausgaben aber 7,384.212 Kronen.
Wenn wir die finanziellen Ergebnisse dér Thátigkeit dér
Krankenkassen in unseren Daten auch nicht bis zum Insleben-
treten dér Institution zurückbegleiten können, wird es doch nicht
uninteressant sein, wenigstens die uns zűr Verfügung stehenden
Zahlen zu zitiren und die Leistungen dér Mitglieder und dér Kassen
in den Jahren 1895—1898 zu untersuchen.
lm Jahre 1895 betrugen bei einer Einnahme von 7,211.682
Kronen aus den Mitgliederbeitrágen, die Leistungen dér Kassen an
ihre Mitglieder 5,899.934 Kronen ; im folgenden Jahre ergaben die
Mitgliederbeitráge 7,746.937 Kronen, auf Mitgliederunterstützungen
aber wurden 6,478.566 Kronen ausgegeben, im Jahre 1897 stiegen
die Einzahlungen dér Mitglieder schon auf 8,306.117 Kronen, die
Unterstützungsausgaben aber auf 6,753.087 Kronen; die Daten für
1898 hahen wir schon oben erwáhnt.
Wáhrend dieser vier Jahre alsó kamen aus den eingezahlten
Hellern des Arbeitervolkes in unseren Krankenkassen 32,110.547
Kronen zusammen und die Leistungen dér Kassen zu Gunsten
dér Mitglieder machten 26,515.799 Kronen aps. Diese gewaltigen
Betráge zeigen das nicht zu unterschátzende Resultat, welches von
dér Institution dér . Krankenkasse im Interessé dér Hebung dér
Arbeiterwohlfahrt bisher erreicht wurde und welches — aus dem
wachsenden Verháltnis dér Leistungen zu schliessen — künftig-
hin in noch gesteigertem Maasse erreicht werden kann.
In dér Untersuchung dér Einnahmsquellen und Ausgabs-
posíen kann das Verháltnis derselben zu einander, beziehungs
weise zu dér Hauptsumme dér Einnahmen oder Ausgaben bezüg-
lich dér materiellen Lage dér Krankenkassen orientiren ; doch sind
einerseits die Hauptposten dér Einnahmsrubrik, die Einkünfte aus
den Mitgliederbeitrágen und andererseits die Hauptgruppen dér Aus
gaben, namentlich die Unterstützungs- und Verwaltungsausgaben
auch in ihrem Verháltnis zu einander zu beleuchten und zugleich
auch dem Mitgliederstande gegenüberzustellen, um ein deutliches
Bild dér Leistungsfáhigkeit dér Kassen zu erlangen.
Unter den Einnahmen unserer Krankenkassen — immer die
gesammten Kassen dér Lánder dér ungarischen Krone vor Augen
gehalten, ohne Rücksicht auf ihren Karakter — betragen die Ein
nahmen aus den Mitgliederbeitrágen im Jahre 1895 84 , 83°/o- Die
Mitgliederbeitráge habén seither, dér Vermehrung dés Mitglieder-
standes entsprechend, von Jahr zu Jahr natürlich zugenommen
und zwar von 1895 auf 1896 um 7‘42°/o Perzent, im nachsten
Jahre wieder um 7’22 # /o, von 1897 auf 1898 aber um 6'so°/o. Ihr
Verháltnis zu den Gesammteinnahmen ' aber war einigen Schwan-
kungen unterworfen, je nach dér grössern oder kleinern Fluk-
tuation sonstiger Einnahmsposten. So setzten besonders die Rück-
erstattung dér angelegten Kapitalien und die im náchstfolgenden
Jahre plötzlich beinahe auf das doppelte gesteigerten, unter son-
stigen Titeln ausgewiesenen Einnahmen das Verháltnis dér Mit-
