4*

pontból  módosítás  alá  kellett  vetni,  a  mely  módosításoktól  várható
az  adatszolgáltatás  szabatosabb  menete  és  mindenekfölött  az  adatok ­
  javulása  és  tökéletesbedése.  Különben  is  egy  vagy  két  esztendőnek ­
  eredményei  a  maguk  elszigeteltségében,  minden  összehasonlításra ­
  való  alap  nélkül  semmiesetre  sem  nyújthatnának  teljes
és  megbízható  képet  a  tárgyalt  ipari  és  munkásviszonyok  felől,  sőt
ellenkezőleg  csak  téves  következtetésekre  adhatnának  okot,  hiányozván ­
  minden  kiemelt  adat,  minden  törvényszerűnek  feltűnő
jelenség  mellől  a  hosszasabb  megfigyelésnek  bizonyító  ereje.
Éppen  azért  nem  látszott  helyén  valónak  e  helyütt  ismertetni
a  fönt  egyenkint  megnevezett  statisztikai  adatgyűitések  számszerű
eredményeit.  Az  egyes  felvételek  inditó  okainak,  történetének  és
módszerének  taglalása  is  elegendő  lesz  arra,  hogy  világot  vessen
arra  a  statisztikai  tevékenységre,  a  mely  az  ipari  és  munkás  életviszonyok ­
  megfigyelése  körül  folyik,  s  megmutassa  a  látszólag
hiányzó  összefüggést  és  rendszerességet  az  egyes  részletek  között.
Az  alábbiakban  tehát  ez  adatgyűjtéseknek  csupán  történetét
és  módszerét  fogjuk  ismertetni,  mellőzve  ezúttal  a  felvételek  eredményeinek ­
  bemutatását,  a  melyek  még  teljesen  meg  nem  állapítható ­
  értékűek,  s  következtetésekre  sem  alkalmasak.
Kivételt  képez  a  betegsegélyző  pénztári  statisztikai  adatgyűjtés, ­
  a  melynek  már  négy,  illetve  öt  esztendő  eredményei  állanak
rendelkezésére.  A  munkáskérdés  szabályozása  körül  a  törvényhozásnak
  is  első  intézkedése  volt  az  ipari  és  gyári  alkalmazottaknak ­
  betegség  elleni  védelméről  való  gondoskodás  az  1891.  évi
XIV.  t.-cz.  meghozatalával,  illetve  a  betegsegélyzőpénztárak  megalkotásával, ­
  s  mint  rendszeres  statisztikai  adatgyűjtés  is  elsőnek
jelentkezik  ez  az  ipari  és  munkáséletre  vonatkozó  felvételek  közül.
Az  adatgyűjtés  —  bár  még  fejlesztésre  szoruló  —  irányelveiben
már  megállapodott,  eredményei  pedig  nem  kénytelenek  már  nélkülözni ­
  azt  a  megbízhatóságot  és  összehasonlíthatóságot,  a  melyek
hiányát  képezik  még  a  többi  felvételeknek.
A  betegsegélyzőpénztári  statisztikának  tehát  nemcsak  történetét
és  módszerét  ismertethetjük,  hanem  bemutathatjuk  azokat  a  fontosabb ­
  számszerű  eredményeket  is,  a  melyeket  az  ipari  és  gyári
alkalmazottaknak  betegség  ellen  való  védelme  feltüntet.
A)  A  hivatási  balesetek  statisztikája.
A  hivatási  balesetek  statisztikájáról  szólván,  mindenekelőtt
hangsúlyoznunk  kell  azt  a  különbséget,  mely  hazai  baleset  statisztikánkat ­
  a  külföldi,  főleg  nyugateurópai  államok  hasonló  munkálataitól ­
  már  kiindulási  alapját  tekintve  is  elválasztja.  A  nyugateurópai
államokban  a  munkás  balesetbiztosítás  kevés  kivétellel  kötelező
lévén,  a  baleseti  statisztika  éppen  a  biztosítás  révén,  a  biztositó
intézettel  a  kárösszeg  kifizetése  iránt  indított  tárgyalások  alkalmával
nyeri  anyagát.  Abból  a  fontosságból,  a  melylyel  a  kérdés  tárgyalása ­
  ügy  a  biztosítottnak,  mint  a  biztositó  társaságnak  anyagi  érdekeit ­
  érinti,  következik,  hogy  az  összes  részletkérdések  a  legnagyobb
alapossággal  tisztáztatnak,  s  hogy  igy  a  baleseti  statisztika  is  minden ­
  kétségen  felül  jó,  megbízható,  pontos  és  kimerítő  anyagot  nyer.
Hazánkban  a  baleseti  statisztika  a  biztosítás  kérdésének  még  csak
előmunkálatát  képezi,  s  a  baleseti  statisztika  által  nyújtandó  tanulságokon ­
  fog  csak  felépülni  a  biztosítás  ügyének  szabályozása.  Az
adatszolgáltatás  legtermészetesebb  és  legmegbízhatóbb  módját  tehát
a  mi  baleseti  statisztikánk  nélkülözni  kénytelen,  s  meg  kell  elégednie ­
  egyéb,  szükségszerű  módokkal,  a  melyek  egyelőre  kétségtelenül ­
  kevesebb  eredményességgel  biztosítják  az  adatok  szabályos
és  tanulságos  befolyását.
A  hivatási  balesetek  statisztikájából  első  Ízben  a  nagyipari
balesetek  statisztikája  került  művelés  alá.  Az  1889.  évben  szervezett ­
  iparfelügyelői  intézmény  az  1893.  évi  XXVIII.  t.-cz.  által  törvényesittetvén,
  ez  a  törvény  mondotta  ki  a  nagyipari  munkaadóknak
(a  motorikus  erőt  használó,  vagy  ennek  hiányában  legalább  20  alkalmazottat ­
  foglalkoztató  iparosoknak)  abbeli  kötelezettségét,  hogy  a
műhelyükben,  gyárukban  vagy  telepükön  ipari  munka  közben  előforduló ­
  bármilyen,  könnyű  vagy  súlyos  sérülést  48  óra  alatt  a
kerületi  iparfelügyelőnél  jelentsenek  be.  Ennek  a  jelentésnek  tarschiedenen

  Gesichtspunkten  einer  Modifikation  unterzogen  vverden
mussten,  von  welchen  Modifikationen  dér  prázisere  Gang  dér  Datenlieferung,
  vor  allém  aberdie  Verbesserung  und  Vervollkommnung  dér
Daten  erwartet  werden  kann.  Übrigens  könnten  die  Resultate  von
ein  oder  zwei  Jahren,  in  ihrer  Isolirtheit,  ohne  jede  Basis  zűr  Vergleichung
  keinesfalls  ein  vollstándiges  und  verlássliches  Bild  dér
behandelten  gewerblichen  und  .  Arbeiterverháltnisse  bieten,  ja  sie
könnten  im  Gegentheile  nur  zu  irrigen  Schlüssen  Veranlassung
gébén,  da  jeder  hervorgehobenen  Angabe,  jeder  als  gesetzmássig
sich  darstellenden  Erscheinung  die  Beweiskraft  dér  lángeren  Beobachtung
  fehlt.
Ebendeshalb  erschien  es  nicht  zweckmássig,  hier  die  ziffermássigen
  Resultate  dér  oben  einzeln  angeführíen  statistischen
Datensammlungen  zu  besprechen.  Die  Erörterung  dér  Motive,  dér
Geschichte  und  dér  Methode  dér  einzelnen  Aufnahmen  wird  genügen,
um  ein  Lidit  auf  jene  statistischeThátigkeit  zu  werfen,  welche  betreffs
dér  Beobachtung  dér  Verháltnisse  des  gerwerblichen  und  Arbeiterlebens
  im  Gangé  ist,  und  um  den  scheinbar  fehlenden  Zusammenhang
und  die  Planmássigkeit  zwischen  den  einzelnen  Details  zu  zeigen.
Im  Folgenden  werden  wir  alsó  nur  die  Geschichte  und  Methode
dieser  Datensammlungen  besprechen,  indem  wir  diesmal  von  dér
Darlegung  dér  Resultate  dér  Aufnahmen  absehen,  da  ihr  Wert
noch  nicht  vollstándig  festgestellt  werden  kann  und  sie  auch  zu
Folgerungen  nicht  geeignet  sind.
Eine  Ausnahme  bildet  die  Datensammlung  dér  Krankenkassen-Statistlk,
  dér  die  Resultate  von  bereits  vier,  beziehungsweise  fünf
Jahren  zűr  Verfügung  stehen.  Auf  dem  Gebiete  dér  Regelung  dér
Arbeiterfrage  war  auch  die  erste  Verfügung  dér  Gesetzgebung  die
Sorge  um  den  Schutz  dér  gewerblichen  und  Fabriks-Angestellten
gégén  Krankheit  mit  dér  Schaffung  des  G.-A.  XIV  :  1891,  beziehungsweise ­
  mit  dér  Errichtung  dér  Krankenkassen;  und  auch  als  sysfematische
  statistische  Datensammlung  stellt  sich  diese  als  die  erste
unter  den  auf  das  gewerbliche  und  Arbeiterleben  bezüglichen  Aufnahmen ­
  dar.  Die  Datensammlung  hat  sich  in  ihren  —•  zwar  noch
dér  Entwicklung  bedürftigen  —  massgebenden  Grundzügen  konsolidirt,
  ihre  Ergebnisse  aber  müssen  nun  nicht  mehr  jener  Verlásslichkeit
  und  Vergleichbarkeit  entbehren,  dérén  die  übrigen  Aufnahmen
noch  ermangeln.
Wir  werden  alsó  nicht  nur  Geschichte  und  Methode  dér
Statistik  dér  Krankenkassen  besprechen,  sondern  auch  diejenigen
wichtigern  ziffermássigen  Resultate  vorlegen,  welche  dér  Schutz  dér
gewerblichen  und  Fabriks-Angestellten  gégén  Krankheit  aufweist.

A)  Die  Statistik  dér  Berufs-Unfálle.
Wenn  wir  von  dér  Statistik  dér  Berufs-Unfálle  sprechen,
habén  wir  vor  allém  den  Unterschied  zu  betonén,  welcher  zwischen
dér  Unfalls-Statistik  in  Ungarn  und  den  áhnlichen  Elaboraten  dér
auslándischen,  besonders  dér  westeuropáischen  Staaten  schon  in
Hinsicht  auf  die  Ausgangsbasis  obwaltet.  Da  in  den  westeuropaischen
  Staaten  die  Unfallversicherung  dér  Arbeiter  mit  wenigen
Ausnahmen  obligat  ist,  erhált  die  Unfallstatistik  ihr  Matéria!  gerade
vermittels  dér  Versicherung,  bei  Gelegenheit  dér  mit  dér  Versicherungsgesellschaft
  behufs  Auszahlung  des  Entschádigungsbetrages
gepflogenen  Verhandlungen.  Aus  dér  Wichtigkeit,  mit  welcher  die
Verhandlung  dér  Frage  die  materiellen  Interessen  sowohl  derVersicherten,
  als  auch  dér  Versicherungsgesellschaft  berührt,  folgt,  dass
sammtliche  Detailfragen  mit  dér  grössten  Gründlichkeit  ins  Reine
gebracht  werden,  und  dass  so  auch  die  Unfallstatistik  ein  über  allén
Zweifel  gutes,  verlássliches,  genaues  und  erschöpfendes  Matéria!
erhált.  In  Ungarn  bildet  die  Unfallstatistik  nur  die  Vorarbeit  zűr
Frage  dér  Versicherung,  und  die  Regelung  des  Versicherungswesens
  wird  sich  eben  erst  auf  den  aus  dér  Unfallstatistik  sich
ergebenden  Folgerungen  aufbauen.  Unsere  Unfallstatistik  muss  alsó
den  natürlichsten  und  verlasslichsten  Modus  dér  Datenlieferung
entbehren  und  sich  mit  sparlichen,  nothdürftigen  Modalitáten  begnügen,
  welche  den  regelmássigen  und  instruktiven  Einfluss  dér
Daten  vorláufig  mit  unzweifelhaft  geringeren  Ergebnissen  sichern.
Von  dér  Statistik  dér  Berufs-Unfálle  gelangte  zuerst  die  Statistik ­
  dér  Grossindustrie-Unfálle  zűr  Kultivirung.  Die  im  Jahre  1889
organisirte  Institution  wurde  durch  den  G.-A.  XXVIII  ;  1893  legalisirt
  dieses  Gesetz  verpflichtete  die  grossindustriellen  Arbeitgeber
(diejenigen  Gewerbetreibenden,  welche  Motorkraft  verwenden  oder
in  Ermangelung  derselben  wenigstens  20  Arbeiter  bescháftigen)
jede  in  ihrer  Werkstátte,  Fabrik  oder  Anlage  bei  dér  gewerblichen
Árbeit  vorkommende  leichte  oder  schwere  Verletzung  innerhalb
48  Stunden  dem  Bezirks-Gewerbeinspektor  anzuzeigen.  Dér  Inhalt
dieser  Meldung  war  anfangs,  in  Ermangelung  eines  Formulars,
dem  Arbeitgeber  überlassen,  sowie  es  zum  grossen  Theil  von  seinem