4.  A  betegségi  statisztika  főbb  adatai,
Die  Hauptdaten  dér  Krankheitstatistik.

A  betegsegélyző  pénztárak  áldásos  hivatására  leginkább  a
betegségi  statisztika  adatai  vetnek  világot,  azoknak  a  szegény  munkásoknak ­
  a  száma,  a  kik  betegségükben,  munkaképtelenségükben
istápolást  nyernek  a  pénztáraktól,  pénzbeli  segítséget  az  elmaradt
munkabér  helyett,  orvosi  segítséget  és  gyógyszereket  elveszített
egészségük  helyreállítására.
Betegsegélyző  pénztári  statisztikánk,  sajnos,  meglehetős  szűk
szavüan  emlékezik  meg  a  betegségi  statisztika  adatairól;  csupán
szám  szerint  közli  —  egyúttal  azonban  a  beteg  tagok  neme  szerinti
részletezéssel  is  —  a  tápdijban  vagy  kórházi  ellátásban  részesülő
beteg  tagok  számát,  a  megbetegedési  esetek  számát,  a  tápdíjas  és
a  kórházi  napok  összegét.  Ugyancsak  a  betegek,  az  előfordult
esetek  és  a  betegségi  napok  száma  közöltetik  a  gyermekágyas  női
tagoknál  is.  Ezeken  kívül  csupán  az  ingyen  orvosi  segélyben  és
gyógyszerekben  részesített,  de  táppénzt  nem  élvező  betegek  számát
kaphatjuk  meg,  külön  a  tagokét,  s  külön  a  tagok  hozzátartozóiét;
azonban  mind  a  két  adat  a  leggyöngébb  és  legkevésbbé  hiteles  a
betegségi  statisztika  számai  közül.
Szükségtelen  említeni,  hogy  mily  irányokban  és  mennyi  részletre ­
  kiterjedőleg  volna  kívánatos  kiegészíteni  a  betegségi  statisztikának ­
  ezeket  a  nagyon  is  szűkre  szabott  határait.  A  betegségek
tartamára  vonatkozólag  minden  tájékozottságunk  egy  átlagszámra
szorítkozik,  a  melyet  a  betegségi  esetek  s  a  betegen  töltött  napok
összevetéséből  nyerünk,  de  hogy  a  tápdíjélvezésre  s  a  kórházi  ápolásra
megszabott  húsz  heti  határidőt  milyen  mérvben  veszik  igénybe  a
tagok,  illetőleg,  hogy  milyen  gyakorisággal  fordulnak  elő  a  rövidebb
tartamú  s  a  hosszabb  ideig  húzódó  betegségek,  arról  képet  egyáltalában ­
  nem  nyerhetünk.  Korábban  állítottak  össze  a  pénztárak
kimutatásokat  beteg  tagjaikról  a  betegségek  nemei  szerint  is  részletezve ­
  ;  e  kimutatások  akkor  fölötte  hiányosak  voltak  s  rövid  idő
múlva  el  is  maradtak.  A  betegségek  nemei  szerint  részletezett
betegségi  és  haláloki  statisztika,  egybevetve  a  beteg  tagok  életkorával ­
  és  foglalkozásával  s  szembeállítva  másfelől  az  egész  taglétszámnak ­
  életkor  és  foglalkozások  szerinti  tagozódásával,  kétségtelenül ­
  igen  gazdag  és  hasznavehető  tanulságokkal  járna  nemcsak
a  betegsegélyző  pénztárak  igénybevételének  megítélésére,  hanem
általában  a  munkás  osztály  egészségi  viszonyainak  alapos  megismerésére ­
  is.  Vannak  ugyan  egyes  betegsegélyző  pénztárak,  a
melyek  —  nem  statisztikai  kimutatásaikban,  hanem  évi  jelentéseikben ­
  —  ma  is  tesznek  közzé  adatokat  tagjaik  betegedési  viszonyairól, ­
  ez  adatok  azonban  annyira  eltérő  elvek  szerint  vannak  összeállitva,
  hogy  összesítésre  s  ennek  alapján  tanulságok  levonására
nem  alkalmasak.
A  betegségi  statisztikára  vonatkozólag  rendelkezésünkre  álló
adatok  szerint,  mint  a  138.,  139.  és  140.  oldalon  foglalt  táblázatból
kitűnik,  a  magyar  korona  országainak  összes  betegsegélyző  pénztárainál ­
  1898-ban  tápdíjban  és  kórházi  ellátásban  176.128  beteg  tag  részesült, ­
  a  betegségi  esetek  száma  228.305  volt,  az  összes  tápdíjas  és

Auf  den  segensreichen  Beruf  dér  Krankenkassen  werfen  die
Daten  dér  Krankheitstatistik  das  meiste  Licht,  die  Zahl  dér
armen  Arbeiter,  die  in  ihrer  Krankheit  und  Arbeitsunfáhigkeit  von
den  Kassen  Hilfe  erhalten,  Geldunterstützung  an  Stelle  des  ausgebliebenen
  Arbeitslohnes,  árztliche  Hilfe  und  Medikamente  zűr  Wiederherstellung
  ihrer  verlorenen  Gesundheit.
Unsere  Statistik  dér  Krankenkassen  ist  bei  dér  Erwáhnung
dér  Daten  dér  Krankheitstatistik  leider  ziemlich  wortkarg;  sie
theilt  nur  ziffermássig,  zugleich  aber  nach  dem  Geschlecht  dér
kranken  Mitglieder  spezifizirt,  die  Zahl  dér  mit  Pflegegeld  oder
Spitalspflege  betheiligten  kranken  Mitglieder,  die  Zahl  dér  Erkrankungsfálle,
  die  Summe  dér  Pflege-  und  Spitalstage  mit.  Audi  bei  den
Wöchnerinnen-Mitgliedern  wird  die  Zahl  dér  Kranken,  dér  vorgekommenen
  Falle  und  dér  Krankentage  mitgetheilt.  Ausser  dicsen
erhalten  wir  nur  noch  die  Zahl  dér  Kranken,  welche  unentgeltlicher
  arztlicher  Hilfe  und  Medikamente,  aber  keines  Pflegegéldes
theilhaftig  werden,  separat  die  Mitglieder  und  die  Angehörigen
dér  Mitglieder;  aber  beide  Daten  sind  die  schwáchsten  und
die  am  wenigsten  verlásslichen  unter  den  Zahlen  dér  Krankheitstatistik. ­

Es  braucht  nicht  erwáhnt  zu  werden,  in  welchen  Richtungen
und  auf  wie  viele  Details  sich  verbreitend  die  Erweiterung  dieser
sehr  eng  gezogenen  Grenzen  dér  Krankheitstatistik  wünschenswert
  wáre.  Bezüglich  dér  Dauer  dér  Krankheiten  beschránkt  sich
unsere  ganze  Orientirung  auf  eine  Durchschnittszahl,  welche  sich
aus  dér  Kombination  dér  Krankheitsfálle  mit  den  Krankheitstagen
ergibt,  aber  wir  können  uns  keine  Vorstellung  darüber  machen,  in
welchem  Maasse  die  Mitglieder  den  zum  Pflegegeldgenuss  und  zűr
Spitalspflege  bemessenen  Termin  von  zwanzig  Wochen  in  Anspruch
nehmen,  beziehungsvveise  mit  welcher  Háufigkeit  die  kürzere  Zeit
dauernden  und  die  lángere  Zeit  sich  hinziehenden  Krankheiten  vorkommen.
  Früher  habén  die  Kassen  Ausweise  über  ihre  kranken
Mitglieder  nach  den  Krankheitsgattungen  spezifizirt  zusammengestellt;
  diese  Ausweise  waren  damals  überaus  mangelhaft  und
sind  nach  kurzer  Zeit  ganz  ausgeblieben.  Die  nach  den  Krankheitsgattungen ­
  spezifizirte  Krankheits-  und  Todesursachen-Statistik,
kombinirt  mit  dem  Lebensalter  und  dér  Bescháftigung  dér  kranken
Mitglieder  und  andererseits  dér  Gliederung  des  gesammten  Mitgliederstandes
  nach  Lebensalter  und  Bescháftigungen,  würde  unzweifelhaft
  sehr  reiche  und  brauchbare  Hinweise  nicht  nur  zűr
Beurtheilung  dér  Inanspruchnahme  dér  Krankenkassen,  sondern  auch
zűr  gründlichen  Erkenntnis  des  Gesundheitsverháltnisses  dér  Arbeiterklasse
  überhaupt  bieten.  Es  gibt  zwar  einzelne  Krankenkassen,
welche  nicht  in  ihren  statistischen  Ausweisen,  sondern  in  ihren
Jahresberichten  auch  heute  Daten  über  die  Krankheitsverháltnisse
ihrer  Mitglieder  veröffentlichen.  Diese  Daten  sind  aber  nach  so
differirenden  Grundzügen  zusammengestellt,  dass  sie  zűr  Summirung
und  zu  Folgerungen  nicht  geeignet  sind.
Nach  den  bezüglich  dér  Krankheitstatistik  zűr  Verfügung  stehenden
  Daten  wurden,  wie  aus  den  Tabellen  auf  Seite  138,  139  und
140  ersichtlich,  bei  den  gesammten  Krankenkassen  dér  Lánder  dér
ungarischen  Krone  im  Jahre  1898  176.128  kranke  Mitglieder  eines
Pflegegeldes  und  dér  Spitalspflege  theilhaftig,  die  Zahl  dér  Krankheitsfálle ­
  betrug  228.305,  die  dér  gesammten  Pflegegeld-  und
18*