4. A betegségi statisztika főbb adatai,
Die Hauptdaten dér Krankheitstatistik.
A betegsegélyző pénztárak áldásos hivatására leginkább a
betegségi statisztika adatai vetnek világot, azoknak a szegény munkásoknak
a száma, a kik betegségükben, munkaképtelenségükben
istápolást nyernek a pénztáraktól, pénzbeli segítséget az elmaradt
munkabér helyett, orvosi segítséget és gyógyszereket elveszített
egészségük helyreállítására.
Betegsegélyző pénztári statisztikánk, sajnos, meglehetős szűk
szavüan emlékezik meg a betegségi statisztika adatairól; csupán
szám szerint közli — egyúttal azonban a beteg tagok neme szerinti
részletezéssel is — a tápdijban vagy kórházi ellátásban részesülő
beteg tagok számát, a megbetegedési esetek számát, a tápdíjas és
a kórházi napok összegét. Ugyancsak a betegek, az előfordult
esetek és a betegségi napok száma közöltetik a gyermekágyas női
tagoknál is. Ezeken kívül csupán az ingyen orvosi segélyben és
gyógyszerekben részesített, de táppénzt nem élvező betegek számát
kaphatjuk meg, külön a tagokét, s külön a tagok hozzátartozóiét;
azonban mind a két adat a leggyöngébb és legkevésbbé hiteles a
betegségi statisztika számai közül.
Szükségtelen említeni, hogy mily irányokban és mennyi részletre
kiterjedőleg volna kívánatos kiegészíteni a betegségi statisztikának
ezeket a nagyon is szűkre szabott határait. A betegségek
tartamára vonatkozólag minden tájékozottságunk egy átlagszámra
szorítkozik, a melyet a betegségi esetek s a betegen töltött napok
összevetéséből nyerünk, de hogy a tápdíjélvezésre s a kórházi ápolásra
megszabott húsz heti határidőt milyen mérvben veszik igénybe a
tagok, illetőleg, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő a rövidebb
tartamú s a hosszabb ideig húzódó betegségek, arról képet egyáltalában
nem nyerhetünk. Korábban állítottak össze a pénztárak
kimutatásokat beteg tagjaikról a betegségek nemei szerint is részletezve
; e kimutatások akkor fölötte hiányosak voltak s rövid idő
múlva el is maradtak. A betegségek nemei szerint részletezett
betegségi és haláloki statisztika, egybevetve a beteg tagok életkorával
és foglalkozásával s szembeállítva másfelől az egész taglétszámnak
életkor és foglalkozások szerinti tagozódásával, kétségtelenül
igen gazdag és hasznavehető tanulságokkal járna nemcsak
a betegsegélyző pénztárak igénybevételének megítélésére, hanem
általában a munkás osztály egészségi viszonyainak alapos megismerésére
is. Vannak ugyan egyes betegsegélyző pénztárak, a
melyek — nem statisztikai kimutatásaikban, hanem évi jelentéseikben
— ma is tesznek közzé adatokat tagjaik betegedési viszonyairól,
ez adatok azonban annyira eltérő elvek szerint vannak összeállitva,
hogy összesítésre s ennek alapján tanulságok levonására
nem alkalmasak.
A betegségi statisztikára vonatkozólag rendelkezésünkre álló
adatok szerint, mint a 138., 139. és 140. oldalon foglalt táblázatból
kitűnik, a magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárainál
1898-ban tápdíjban és kórházi ellátásban 176.128 beteg tag részesült,
a betegségi esetek száma 228.305 volt, az összes tápdíjas és
Auf den segensreichen Beruf dér Krankenkassen werfen die
Daten dér Krankheitstatistik das meiste Licht, die Zahl dér
armen Arbeiter, die in ihrer Krankheit und Arbeitsunfáhigkeit von
den Kassen Hilfe erhalten, Geldunterstützung an Stelle des ausgebliebenen
Arbeitslohnes, árztliche Hilfe und Medikamente zűr Wiederherstellung
ihrer verlorenen Gesundheit.
Unsere Statistik dér Krankenkassen ist bei dér Erwáhnung
dér Daten dér Krankheitstatistik leider ziemlich wortkarg; sie
theilt nur ziffermássig, zugleich aber nach dem Geschlecht dér
kranken Mitglieder spezifizirt, die Zahl dér mit Pflegegeld oder
Spitalspflege betheiligten kranken Mitglieder, die Zahl dér Erkrankungsfálle,
die Summe dér Pflege- und Spitalstage mit. Audi bei den
Wöchnerinnen-Mitgliedern wird die Zahl dér Kranken, dér vorgekommenen
Falle und dér Krankentage mitgetheilt. Ausser dicsen
erhalten wir nur noch die Zahl dér Kranken, welche unentgeltlicher
arztlicher Hilfe und Medikamente, aber keines Pflegegéldes
theilhaftig werden, separat die Mitglieder und die Angehörigen
dér Mitglieder; aber beide Daten sind die schwáchsten und
die am wenigsten verlásslichen unter den Zahlen dér Krankheitstatistik.
Es braucht nicht erwáhnt zu werden, in welchen Richtungen
und auf wie viele Details sich verbreitend die Erweiterung dieser
sehr eng gezogenen Grenzen dér Krankheitstatistik wünschenswert
wáre. Bezüglich dér Dauer dér Krankheiten beschránkt sich
unsere ganze Orientirung auf eine Durchschnittszahl, welche sich
aus dér Kombination dér Krankheitsfálle mit den Krankheitstagen
ergibt, aber wir können uns keine Vorstellung darüber machen, in
welchem Maasse die Mitglieder den zum Pflegegeldgenuss und zűr
Spitalspflege bemessenen Termin von zwanzig Wochen in Anspruch
nehmen, beziehungsvveise mit welcher Háufigkeit die kürzere Zeit
dauernden und die lángere Zeit sich hinziehenden Krankheiten vorkommen.
Früher habén die Kassen Ausweise über ihre kranken
Mitglieder nach den Krankheitsgattungen spezifizirt zusammengestellt;
diese Ausweise waren damals überaus mangelhaft und
sind nach kurzer Zeit ganz ausgeblieben. Die nach den Krankheitsgattungen
spezifizirte Krankheits- und Todesursachen-Statistik,
kombinirt mit dem Lebensalter und dér Bescháftigung dér kranken
Mitglieder und andererseits dér Gliederung des gesammten Mitgliederstandes
nach Lebensalter und Bescháftigungen, würde unzweifelhaft
sehr reiche und brauchbare Hinweise nicht nur zűr
Beurtheilung dér Inanspruchnahme dér Krankenkassen, sondern auch
zűr gründlichen Erkenntnis des Gesundheitsverháltnisses dér Arbeiterklasse
überhaupt bieten. Es gibt zwar einzelne Krankenkassen,
welche nicht in ihren statistischen Ausweisen, sondern in ihren
Jahresberichten auch heute Daten über die Krankheitsverháltnisse
ihrer Mitglieder veröffentlichen. Diese Daten sind aber nach so
differirenden Grundzügen zusammengestellt, dass sie zűr Summirung
und zu Folgerungen nicht geeignet sind.
Nach den bezüglich dér Krankheitstatistik zűr Verfügung stehenden
Daten wurden, wie aus den Tabellen auf Seite 138, 139 und
140 ersichtlich, bei den gesammten Krankenkassen dér Lánder dér
ungarischen Krone im Jahre 1898 176.128 kranke Mitglieder eines
Pflegegeldes und dér Spitalspflege theilhaftig, die Zahl dér Krankheitsfálle
betrug 228.305, die dér gesammten Pflegegeld- und
18*