144*

vát-Szlavonországokban  pedig  95‘es 0 /o.  Mindez  adatok  még  csak
arra  mutatnának,  hogy  a  munkásegészségügy  Horvát-Szlavonországokban
  több  kívánni  valót  hagy  hátra,  mint  az  anyaországban,  s
ennélfogva  az  ottani  betegsegélyző  pénztárak  a  beteg  tagok  részéről
jobban  igénybe  vétetnek,  mint  az  anyaországiak.  Azonban  a  kórházi ­
  napok  száma  tünteti  föl  a  legnagyobb  eltérést;  száz  tagra  az
anyaországban  72*97  kórházban  töltött  nap  esik,  Horvát-Szlavonországokban
  pedig  ennek  közel  háromszorosa;  201'72  nap,  a  mi
már  annak  a  bizonyítéka,  hogy  a  horvát-szlavon  betegsegélyző
pénztárak  ebben  a  tekintetben  legalább  nagyobb  teljesítési  képességgel ­
  bírnak,  s  úgy  maguk  mint  tagjaik  is  szívesebben  fordulnak
a  kórházi  ápoláshoz.  Különösen  a  kerületi  pénztáraknál  szembeötlő
az  eltérés:  a  mig  az  anyaországban  a  kerületi  pénztáraknál  1898-ban
száz  pénztári  tagra  65*88  kórházban  töltött  nap  jutott,  addig  Horvát-Szlavonországokban
  ennek  több,  mint  háromszorosa,  198*oi  kórházi ­
  nap.
A  betegségi  statisztika  adatait  néhány  fontos  összehasonlításban
mutatja  be  a  145.,  146.  és  147.  lapokon  foglalt  táblázat,  a  teljesség
és  egyöntetűség  kedvéért  itt  is  nagyság-kategóriák  szerint  sorakoztatva ­
  a  betegsegélyző  pénztárakat,  jóllehet  a  betegedésekre
természetszerűleg  nem  a  pénztárak  népességi  viszonyai  vannak
befolyással,  hanem  a  foglalkozások,  az  életkor,  stb.  egyéb  olyan
viszonyok,  a  melyekre  vonatkozólag  betegségi  statisztikánknak
nincsenek  följegyzései.  Előrebocsátjuk,  hogy  mig  a  korábbi  táblázatban ­
  az  összehasonlításoknál  az  évvégi  taglétszám  vétetett  alapul
(az  átlagos  taglétszámra  vonatkozó  adatok  az  1895.  és  1896.  évekre
nem  lévén  megbízhatók),  ezúttal  már  csupán  az  1898.  évi  eredmények ­
  vizsgálatánál  az  átlagos  taglétszám  alapján  végezzük  vizsgálódásunkat. ­

Az  évi  beteglétszám  a  magyar  korona  országainak  összes
betegsegélyző  pénztárainál  az  átlagos  taglétszám  26*53  százalékát
teszi,  a  megbetegedések  száma  pedig  34*89°/o-át.  A  tagoknak  tehát
több  mint  egy  negyede  megbetegszik  az  év  folyamán,  és  a  betegségi ­
  esetek  több,  mint  egy  harmadát  képezik  a  taglétszámnak.
Az  anyaországban  csak  valamivel  szelidebbek  ezek  az  arányok,
25*63  százalékot  képezvén  a  betegek  és  33*39%-ot  a  megbetegedések
tekintetében;  Horvát-Szlavonország  okban  azonban  jóval  magasabbak:
itt  a  betegek  száma  az  átlagos  taglétszámnak  42*63  százalékát,  a
megbetegedések  pedig  50*39  százalékát  teszik.
Ez  arányok  módosulása  a  pénztárak  különböző  jellege  szerint
körülbelül  ugyanaz,  mint  a  hogy  fentebb  előadtuk.  A  férfiak  és  nők
részesedése  a  betegek  és  a  megbetegedések  számában  ügy  az
anyaországban,  mint  Horvát-Szlavonországokban  s  jóformán  kivétel
nélkül  a  pénztárak  minden  jellegénél  azt  a  tanulságot  rejti,  hogy
a  női  tagok  sokkal  inkább  megterhelik  a  pénztárakat,  s  ügy  a
betegek,  mint  a  betegségi  esetek  számában  aránylagosan  nagyobb
részt  vesznek.  A  birodalmi  eredmények  szerint  a  férfiaknak  25*90
százaléka,  a  női  tagoknak  pedig  31*oo  százaléka  volt  beteg;
a  megbetegedések  között  pedig  32*67°/o  a  férfiak  aránya  és  46*eo°/o
a  nőké.  Mintegy  öt  százaléknyi  tehát  a  különbség  a  betegek  számánál ­
  és  tizennégy  százaléknyi  a  megbetegedések  számánál  a  két
nem  aránya  közt,  a  mi  azt  bizonyítja,  hogy  a  női  tagok  közt  nemcsak ­
  általában  több  a  beteg,  hanem  nagyobb  a  betegesedés  is,  és  egy
női  beteg  többször  is  igénybe  veszi  egy  évben  a  pénztár  segítségét.
Leginkább  a  gyári  és  vállalati  pénztáraknál  szembeötlő  a  nőknek
ez  a  nagyobb  betegedési  százaléka;  itt  ugyanis  a  betegek  számában
a  férfi  tagok  31  *02  százaléka,  a  női  tagoknak  pedig  40‘rs  százaléka
szerepel,  a  megbetegedések  számában  pedig  a  férfi  tagok  38*44,  a
nők  pedig  61‘23  százalékkal  szerepelnek;  a  két  nem  között  tehát
a  betegeknél  9,  a  megbetegedéseknél  pedig  közel  23  százaléknyi
a  különbség.  A  magánegyesületi  pénztáraknál  a  férfi  tagok  2043  százaléka, ­
  a  nőknek  pedig  24*09  százaléka  beteg;  a  megbetegedések
között  pedig  a  férfiaknak  25*sa  százalékos  aránya  mellett  a  nőké
33-38  százalékra  magasodik  fel.  A  férfi  tagok  betegedési  aránya
tehát  a  magánegyesületi  pénztáraknál  a  legkedvezőbb.  A  kerületi  pénztáraknál ­
  a  férfiak  a  betegek  közt  25'64,  a  megbetegedések  sorában
pedig  32*83  százalékkal  szerepelnek;  a  nőknek  26*öo  százaléka  volt
beteg,  és  41*51  százaléka  részesedik  a  megbetegedések  számában.

árztlicher  Hilfe  und  Medikamenten  betheüigten  ervverbsfáhigen  Mitglieder
  im  Mutterlande  65*37,  in  Kroatien-Slavonien  aber  95 - 68°/o.
Allé  diese  Daten  würden  nur  darauf  hinweisen,  dass  das  Arbeiter-Gesundheitswesen
  in  Kroatien-Slavonien  mehr  zu  wünschen  übrig
lásst  als  im  Mutterlande,  und  dass  demzufolge  die  dortigen
Krankenkassen  seitens  dér  kranken  Mitglieder  mehr  in  Anspruch
genommen  werden,  als  im  Mutterlande.  Aber  die  Zahl  dér  Spitalstage
  zeigt  die  grösste  Differenz:  auf  hundert  Mitglieder  entfallen  im
Mutterlande  72*9?  im  Krankenhause  verbrachte  Tagé,  in  Kroatien-Slavonien
  aber  fást  dreimal  so  viel,  20.1*72  Tagé,  ein  Zeichen  dessen,
dass  die  kroatisch-slavonischen  Krankenkassen  wenigstens  in  dieser
Hinsicht  eine  grössere  Leistungsfahigkeit  besitzen,  und  dass  sie
Selbst,  sowie  ihre  Mitglieder  sich  lieber  an  die  Spitalspftege  wenden.
  Besonders  bei  den  Bezirkskassen  ist  die  Abweichung  auffallend
  :  im  Mutterlande  entfielen  bei  den  Bezirkskassen  1898  auf
hundert  Krankenmitglieder  65*ss  Spitalstage,  in  Kroatien-Slavonien
mehr  als  dreimal  soviel,  198*oi  Spitalstage.
Die  Tabelle  auf  Seite  145,  146  und  147  zeigt  die  Daten  dér
Krankheitstatistik  in  einigen  wichtigen  Vergleichungen,  wobei  die
Krankenkassen  wegen  dér  Vollstándigkeit  und  Einheitlichkeit  auch
hier  nach  Grössen-Kategorien  angeführt  werden,  obgleich  auf  die
Erkrankungen  natürlicher  Weise  nicht  die  Populations-Verháltnisse
dér  Kassen  von  Einfluss  sind,  sondern  die  Bescháftigung,  das
Lebensalter  und  andere  solche  Verháltnisse,  bezüglich  dérén  unsere
Krankheitstatistik  keine  Aufzeichnungen  besitzt.  Vorausgeschickt
sei,  dass  wahrend  in  dér  früheren  Tabelle  bei  den  Vergleichungen
dér  Mitgliederstand  am  Jahresende  als  Grundlage  angenommen
wurde  (da  die  auf  den  Durchschnitt  des  Mitgliederstandes  bezüglichen
  Daten  für  die  Jahre  1895  und  1896  nicht  verlásslich
waren),  diesmal  bei  dér  Prüfung  dér  nur  auf  das  Jahr  1898  bezüglichen
  Resultate  auf  Grund  des  durchschnittlichen  Mitgliederstandes.
Untersuchungen  angestellt  werden  sollen.
Dér  jáhrliche  Krankenstand  betrágt  bei  den  gesammten  Krankenkassen ­
  dér  Lánder  dér  ungarischen  Krone  26'6o  Perzent,  die  Zahl
dér  Erkrankungen  aber  34*39  Perzent  des  durchschnittlichen  Mitgliederstandes. ­
  Mehr  als  ein  Viertel  dér  Mitglieder  erkrankt  daher
im  Laufe  des  Jahres  und  die  Krankheitsfálle  bilden  mehr  als  ein
Drittel  des  Mitgliederstandes.  Im  Mutterlande  sind  diese  Verháltnisse ­
  um  etwas  abgeschwácht,  und  machen  hinsichtlich  dér
Kranken  25'ős  und  hinsichtlich  dér  Erkrankungen  33*39°/o  aus;  in
Kroatien-Slavonien  aber  sind  sie  viel  höher:  hier  betrágt  die  Zahl
dér  Kranken  42’53  Perzent  des  durchschnittlichen  Mitgliederstandes,
die  dér  Erkrankungen  aber  50*39  Perzent.
Die  Modiflzirung  dieser  Verháltniszahlen  nach  den  verschiedenen
  Karaktéra  dér  Kassen  ist  ungefáhr  dieselbe,  wie  sie  oben
dargelegt  wurde.  Die  Partizipirung  dér  Mánner  und  dér  Frauen  an
dér  Zahl  dér  Kranken  und  dér  Erkrankungen  so'wohl  in  Ungarn
als  auch  in  Kroatien  und  fást  ohne  Ausnahme  bei  den  Kassen
jeden  Karakters  zeugt  dafür,  dass  die  weiblichen  Mitglieder  die
Kassen  in  viel  grösserem  Maasse  belasten,  und  an  dér  Zahl  sowohl
dér  Kranken,  als  auch  dér  Erkrankungsfálle  verháltnismássig  mehr
theilnehmen.  Laut  dér  Reichsergebnisse  waren  25'oo  Perzent  dér
Mánner,  aber  31  *oo  dér  weiblichen  Mitglieder  krank;  bei  den
Erkrankungen  aber  betrágt  das  Verháltnis  dér  Mánner  32*67°/«,
das  dér  Frauen  aber  46*eo7o.  Dér  Unterschied  zwischen  den  beiden
Geschlechtern  betrágt  daher  bei  dér  Zahl  dér  Kranken  etwa  fünf
Perzent  und  bei  dér  Zahl  dér  Erkrankungen  vierzehn  Perzent,  und
bezeugt,  dass  es  unter  den  weiblichen  Mitgliedern  nicht  nur  im
allgemeinen  mehr  Kranke  gibt,  sondern  dass  auch  die  Erkrankungen
háufiger  sind,  dass  alsó  eine  weibliche  Kranke  die  Unterstützung:
dér  Kasse  auch  mehrmals  in  einem  Jahre  in  Anspruch  nimmt.
Am  auffálligsten  ist  dieses  grössere  Erkrankungs  -  Perzent  dér
Frauen  bei  den  Fabriks-und  Unternehmungs-Kassen  ;  hier  figuráén
in  dér  Zahl  dér  Kranken  31*62  Perzent  dér  mánnlichen  und  40*78
Perzent  dér  weiblichen  Mitglieder,  in  dér  Zahl  dér  Erkrankungen
aber  die  mánnlichen  Mitglieder  mit  38*44,  die  weiblichen  mit  61*23
Perzent;  zwischen  den  beiden  Geschlechtern-  betrágt  alsó  dér
Unterschied  bei  den  Kranken  9,  bei  den  Erkrankungen  aber  fást
23  Perzent.  Bei  den  Privatvereins-Kassen  sind  20*43  Perzent  dér
mánnlichen  und  24*09  Perzent  dér  weiblichen  Mitglieder  krank;  bei
den  Erkrankungen  aber  erhöht  sich  neben  dem  25*38-perzentigen
Verháltnis  dér  Mánner  das  dér  Frauen  auf  33*38  Perzent.  Das
Erkrankungsverháltnis  dér  mánnlichen  Mitglieder  ist  alsó  bei  den
Privatvereins-Kassen  das  günstigste.  Bei  den  Bezirkskassen  kommen
die  Mánner  unter  den  Kranken  mit  25*64  Perzent,  unter  den  Erkrankungen ­
  aber  mit  32‘ss  Perzent  vor;  von  den  Frauen  waren
26*60  Perzent  krank  und  41*61  Perzent  betheüigten  sich  an  dér  Zahl