144* 
vát-Szlavonországokban pedig 95‘es 0 /o. Mindez adatok még csak 
arra mutatnának, hogy a munkásegészségügy Horvát-Szlavonorszá- 
gokban több kívánni valót hagy hátra, mint az anyaországban, s 
ennélfogva az ottani betegsegélyző pénztárak a beteg tagok részéről 
jobban igénybe vétetnek, mint az anyaországiak. Azonban a kór 
házi napok száma tünteti föl a legnagyobb eltérést; száz tagra az 
anyaországban 72*97 kórházban töltött nap esik, Horvát-Szlavon- 
országokban pedig ennek közel háromszorosa; 201'72 nap, a mi 
már annak a bizonyítéka, hogy a horvát-szlavon betegsegélyző 
pénztárak ebben a tekintetben legalább nagyobb teljesítési képes 
séggel bírnak, s úgy maguk mint tagjaik is szívesebben fordulnak 
a kórházi ápoláshoz. Különösen a kerületi pénztáraknál szembeötlő 
az eltérés: a mig az anyaországban a kerületi pénztáraknál 1898-ban 
száz pénztári tagra 65*88 kórházban töltött nap jutott, addig Horvát- 
Szlavonországokban ennek több, mint háromszorosa, 198*oi kór 
házi nap. 
A betegségi statisztika adatait néhány fontos összehasonlításban 
mutatja be a 145., 146. és 147. lapokon foglalt táblázat, a teljesség 
és egyöntetűség kedvéért itt is nagyság-kategóriák szerint sora 
koztatva a betegsegélyző pénztárakat, jóllehet a betegedésekre 
természetszerűleg nem a pénztárak népességi viszonyai vannak 
befolyással, hanem a foglalkozások, az életkor, stb. egyéb olyan 
viszonyok, a melyekre vonatkozólag betegségi statisztikánknak 
nincsenek följegyzései. Előrebocsátjuk, hogy mig a korábbi táblá 
zatban az összehasonlításoknál az évvégi taglétszám vétetett alapul 
(az átlagos taglétszámra vonatkozó adatok az 1895. és 1896. évekre 
nem lévén megbízhatók), ezúttal már csupán az 1898. évi ered 
mények vizsgálatánál az átlagos taglétszám alapján végezzük vizs 
gálódásunkat. 
Az évi beteglétszám a magyar korona országainak összes 
betegsegélyző pénztárainál az átlagos taglétszám 26*53 százalékát 
teszi, a megbetegedések száma pedig 34*89°/o-át. A tagoknak tehát 
több mint egy negyede megbetegszik az év folyamán, és a beteg 
ségi esetek több, mint egy harmadát képezik a taglétszámnak. 
Az anyaországban csak valamivel szelidebbek ezek az arányok, 
25*63 százalékot képezvén a betegek és 33*39%-ot a megbetegedések 
tekintetében; Horvát-Szlavonország okban azonban jóval magasabbak: 
itt a betegek száma az átlagos taglétszámnak 42*63 százalékát, a 
megbetegedések pedig 50*39 százalékát teszik. 
Ez arányok módosulása a pénztárak különböző jellege szerint 
körülbelül ugyanaz, mint a hogy fentebb előadtuk. A férfiak és nők 
részesedése a betegek és a megbetegedések számában ügy az 
anyaországban, mint Horvát-Szlavonországokban s jóformán kivétel 
nélkül a pénztárak minden jellegénél azt a tanulságot rejti, hogy 
a női tagok sokkal inkább megterhelik a pénztárakat, s ügy a 
betegek, mint a betegségi esetek számában aránylagosan nagyobb 
részt vesznek. A birodalmi eredmények szerint a férfiaknak 25*90 
százaléka, a női tagoknak pedig 31*oo százaléka volt beteg; 
a megbetegedések között pedig 32*67°/o a férfiak aránya és 46*eo°/o 
a nőké. Mintegy öt százaléknyi tehát a különbség a betegek szá 
mánál és tizennégy százaléknyi a megbetegedések számánál a két 
nem aránya közt, a mi azt bizonyítja, hogy a női tagok közt nem 
csak általában több a beteg, hanem nagyobb a betegesedés is, és egy 
női beteg többször is igénybe veszi egy évben a pénztár segítségét. 
Leginkább a gyári és vállalati pénztáraknál szembeötlő a nőknek 
ez a nagyobb betegedési százaléka; itt ugyanis a betegek számában 
a férfi tagok 31 *02 százaléka, a női tagoknak pedig 40‘rs százaléka 
szerepel, a megbetegedések számában pedig a férfi tagok 38*44, a 
nők pedig 61‘23 százalékkal szerepelnek; a két nem között tehát 
a betegeknél 9, a megbetegedéseknél pedig közel 23 százaléknyi 
a különbség. A magánegyesületi pénztáraknál a férfi tagok 2043 szá 
zaléka, a nőknek pedig 24*09 százaléka beteg; a megbetegedések 
között pedig a férfiaknak 25*sa százalékos aránya mellett a nőké 
33-38 százalékra magasodik fel. A férfi tagok betegedési aránya 
tehát a magánegyesületi pénztáraknál a legkedvezőbb. A kerületi pénz 
táraknál a férfiak a betegek közt 25'64, a megbetegedések sorában 
pedig 32*83 százalékkal szerepelnek; a nőknek 26*öo százaléka volt 
beteg, és 41*51 százaléka részesedik a megbetegedések számában. 
árztlicher Hilfe und Medikamenten betheüigten ervverbsfáhigen Mit- 
glieder im Mutterlande 65*37, in Kroatien-Slavonien aber 95 - 68°/o. 
Allé diese Daten würden nur darauf hinweisen, dass das Arbeiter- 
Gesundheitswesen in Kroatien-Slavonien mehr zu wünschen übrig 
lásst als im Mutterlande, und dass demzufolge die dortigen 
Krankenkassen seitens dér kranken Mitglieder mehr in Anspruch 
genommen werden, als im Mutterlande. Aber die Zahl dér Spitals- 
tage zeigt die grösste Differenz: auf hundert Mitglieder entfallen im 
Mutterlande 72*9? im Krankenhause verbrachte Tagé, in Kroatien- 
Slavonien aber fást dreimal so viel, 20.1*72 Tagé, ein Zeichen dessen, 
dass die kroatisch-slavonischen Krankenkassen wenigstens in dieser 
Hinsicht eine grössere Leistungsfahigkeit besitzen, und dass sie 
Selbst, sowie ihre Mitglieder sich lieber an die Spitalspftege wen- 
den. Besonders bei den Bezirkskassen ist die Abweichung auf- 
fallend : im Mutterlande entfielen bei den Bezirkskassen 1898 auf 
hundert Krankenmitglieder 65*ss Spitalstage, in Kroatien-Slavonien 
mehr als dreimal soviel, 198*oi Spitalstage. 
Die Tabelle auf Seite 145, 146 und 147 zeigt die Daten dér 
Krankheitstatistik in einigen wichtigen Vergleichungen, wobei die 
Krankenkassen wegen dér Vollstándigkeit und Einheitlichkeit auch 
hier nach Grössen-Kategorien angeführt werden, obgleich auf die 
Erkrankungen natürlicher Weise nicht die Populations-Verháltnisse 
dér Kassen von Einfluss sind, sondern die Bescháftigung, das 
Lebensalter und andere solche Verháltnisse, bezüglich dérén unsere 
Krankheitstatistik keine Aufzeichnungen besitzt. Vorausgeschickt 
sei, dass wahrend in dér früheren Tabelle bei den Vergleichungen 
dér Mitgliederstand am Jahresende als Grundlage angenommen 
wurde (da die auf den Durchschnitt des Mitgliederstandes bezüg- 
lichen Daten für die Jahre 1895 und 1896 nicht verlásslich 
waren), diesmal bei dér Prüfung dér nur auf das Jahr 1898 bezüg- 
lichen Resultate auf Grund des durchschnittlichen Mitgliederstandes. 
Untersuchungen angestellt werden sollen. 
Dér jáhrliche Krankenstand betrágt bei den gesammten Kranken 
kassen dér Lánder dér ungarischen Krone 26'6o Perzent, die Zahl 
dér Erkrankungen aber 34*39 Perzent des durchschnittlichen Mit 
gliederstandes. Mehr als ein Viertel dér Mitglieder erkrankt daher 
im Laufe des Jahres und die Krankheitsfálle bilden mehr als ein 
Drittel des Mitgliederstandes. Im Mutterlande sind diese Verhált 
nisse um etwas abgeschwácht, und machen hinsichtlich dér 
Kranken 25'ős und hinsichtlich dér Erkrankungen 33*39°/o aus; in 
Kroatien-Slavonien aber sind sie viel höher: hier betrágt die Zahl 
dér Kranken 42’53 Perzent des durchschnittlichen Mitgliederstandes, 
die dér Erkrankungen aber 50*39 Perzent. 
Die Modiflzirung dieser Verháltniszahlen nach den verschie- 
denen Karaktéra dér Kassen ist ungefáhr dieselbe, wie sie oben 
dargelegt wurde. Die Partizipirung dér Mánner und dér Frauen an 
dér Zahl dér Kranken und dér Erkrankungen so'wohl in Ungarn 
als auch in Kroatien und fást ohne Ausnahme bei den Kassen 
jeden Karakters zeugt dafür, dass die weiblichen Mitglieder die 
Kassen in viel grösserem Maasse belasten, und an dér Zahl sowohl 
dér Kranken, als auch dér Erkrankungsfálle verháltnismássig mehr 
theilnehmen. Laut dér Reichsergebnisse waren 25'oo Perzent dér 
Mánner, aber 31 *oo dér weiblichen Mitglieder krank; bei den 
Erkrankungen aber betrágt das Verháltnis dér Mánner 32*67°/«, 
das dér Frauen aber 46*eo7o. Dér Unterschied zwischen den beiden 
Geschlechtern betrágt daher bei dér Zahl dér Kranken etwa fünf 
Perzent und bei dér Zahl dér Erkrankungen vierzehn Perzent, und 
bezeugt, dass es unter den weiblichen Mitgliedern nicht nur im 
allgemeinen mehr Kranke gibt, sondern dass auch die Erkrankungen 
háufiger sind, dass alsó eine weibliche Kranke die Unterstützung: 
dér Kasse auch mehrmals in einem Jahre in Anspruch nimmt. 
Am auffálligsten ist dieses grössere Erkrankungs - Perzent dér 
Frauen bei den Fabriks-und Unternehmungs-Kassen ; hier figuráén 
in dér Zahl dér Kranken 31*62 Perzent dér mánnlichen und 40*78 
Perzent dér weiblichen Mitglieder, in dér Zahl dér Erkrankungen 
aber die mánnlichen Mitglieder mit 38*44, die weiblichen mit 61*23 
Perzent; zwischen den beiden Geschlechtern- betrágt alsó dér 
Unterschied bei den Kranken 9, bei den Erkrankungen aber fást 
23 Perzent. Bei den Privatvereins-Kassen sind 20*43 Perzent dér 
mánnlichen und 24*09 Perzent dér weiblichen Mitglieder krank; bei 
den Erkrankungen aber erhöht sich neben dem 25*38-perzentigen 
Verháltnis dér Mánner das dér Frauen auf 33*38 Perzent. Das 
Erkrankungsverháltnis dér mánnlichen Mitglieder ist alsó bei den 
Privatvereins-Kassen das günstigste. Bei den Bezirkskassen kommen 
die Mánner unter den Kranken mit 25*64 Perzent, unter den Er 
krankungen aber mit 32‘ss Perzent vor; von den Frauen waren 
26*60 Perzent krank und 41*61 Perzent betheüigten sich an dér Zahl