158*
vétellel, mind belefoglalhatok voltak, úgyszintén a magán egyesületiek
közül is mindazok, a melyek egy bizonyos foglalkozás embereit
(pl. a kereskedőket) gyűjtik tagjaik sorába.
Az alább következő összeállításba ilyenformán 220 beteg*
Foglalkozás szerinti
csoportok
A betegsegélyző
pénztárak száma
Évi átlagos taglétszám
Tápdíjas és
kórházi
1
esetek napok
Egy tagra eső tápdíj
as és kórházi eset
Egy tagra eső tápdíjas
és kórházi nap
Egy betegre eső tápdíjas
éskórházi nap
száma
Ácsok és kőmivesek ....
3
8.553
2.580
51.009
0*30
5*96
22*71
Arany-, ezüstművesek, órások
3
969
399
5.498
0’41
5*67
18*70
Bádogos, rézöntő munkások .
2
1.543
590
7.630
0 - 38
4*94
16*55
Bőrgyári munkások ....
4
977
602
7.770
0‘62
7'95
17*90
Bútorgyári munkások . . .
5
1.922
757
9.713
0-39
5*05
20*41
Czipészek, csizmadiák . . .
3
5.103
1.324
20.426
0‘26
4*00
21*62
Czukorgyári munkások . . .
15
5.391
2.707
29.170
0*50
5*41
13*80
Dohánygyári munkások . .
18
18.341
13.253
147.922
0*72
8*07
16*81
Építési váll. alkalmazottai
2
306
210
2.671
0*89
8*73
13*29
Faipari alkalmazottak . . .
25
4.820
2.366
20.133
0-49
4*18
12*40
Fodrászok
1
1.267
1.104
3.579
0*87
2*82
6*36
Gép- és vasgyári munkások .
17
14.415
8.143
106.900
0 - 66
7*42
16*30
Gyufagyári munkások . . .
3
337
180
2.255
0-63
6*69
18*19
Hajózási alkalmazottak . . .
2
2.427
543
8.803
0’22
3*63
21 *oo
Kékfestők
3
889
636
6.399
0‘72
7*20
14*44
Kereskedelmi alkalmazottak .
22
15.193
1.801
30.550
O’IS
2*01
18*32
Koosigyártók .......
2
457
81
1.202
0*18
2*63
16*93
Kőfaragók
4
1.588
500
8.688
0*31
5*47
21*56
Könyvkötők
1
1.702
451
11.071
0'26
6*50
25*39
Lakatosok
1
3-990
3.468
32.996
0*87
8*27
19*76
Légszeszgyári munkások . .
1
1.212
471
8.443
0*39
6*97
23*72
Mészárosok és hentesek . .
2
1.409
469
7-454
0 - 33
5*29
16*56
Molnárok . •
n
1.506
718
9.339
0*48
6*20
15*67
Papírgyári munkások ....
6
2.198
1.092
12.496
0*50
5*69
15*66
Sütők
2
2.264
1.114
10.681
0'49
4*72
12*57
Szabók ' . . .
1
4.090
1.277
16.303
0'31
3*99
18*20
Szállodások, pinezérek . . .
8
1.954
238
4.791
0*12
2*46
21*58
Szeszgyári munkások . . .
5
654
201
2.604
0'31
3*98
15*69
Szobafestők, czimfestők . .
1
2.610
630
11-894
0'24
4*56
21*99
Tégla, czementgyári műnk. .
13
6.402
1.895
21.868
0*30
3*42
14*19
Textilipari alkalmazottak . .
12
5.771
2.265
29.328
0*39
5*08
16*16
Üveg- és porczellán gyári m.
7
1.831
478
5.634
0*26
3*08
14*60
Vasúti alkalmazottak ....
11
102.625
32.192
399.390
0*31
2*89
14*60
Vegyészeti ipari munkások .
4
1.058
736
6.418
0*70
6*07
10*77
Összesen . .
220j
225.774
85.481
1,061.028
0*38
4*70
15*94
segélyző pénztár került bele, tehát mintegy fele az összes pénztáraknak,
azonban csak 225.774 főnyi taglétszámmal, tehát alig
több, mint egy negyedével a pénztárak összes népességének. Hogy
azonban a kiválasztás nem történt helytelen alapon, bizonyítja az,
hogy mig a kiválasztott pénztárak átlagos taglétszáma 34 száza
lékát teszi az összes pénztárak taglétszámának, addig az e pénztárakkal
szemben érvényesitett tápdíjas és kórházi napok száma,
1,061.028 csak kevéssel eltérő arányban áll az összes pénztáraknál
előfordult tápdijas és kórházi napoknak, azok 36 százalékát
képezvén.
E foglalkozások szerinti összeállításban az egy tagra eső
tápdíjas és kórházi esetek legmagasabb arányát az építési vállalatok
alkalmazottainál találjuk, 0‘89-et. Azután a fodrászoknál és a
lakatosoknál a legerősebb a betegedés, mindkét foglalkozási ágban
egy tagra O'st megbetegedés jutván. A vegyészeti iparban alkalmazott
munkások közül is minden évben hetven százalék betegszik
meg, a dohánygyárban, kék festő gyárban 72—72 százalék. Magas
betegedési arányt mutatnak még a bőrgyári munkások, a kiknek
62 százaléka volt az év folyamán keresetképtelen beteg, továbbá a
gép- és vasgyári munkások (56°/o), a gyufagyári munkások (53%)
s a czukor- és papirgyárijmunkások, a kiknek éppen fele volt év
közben beteg.
Legkedvezőbbek a megbetegedés arányai a tárgyalt foglalkozási
ágak közül a kereskedelmi alkalmazottaknál és a szállodásoknál
és pinczéreknél, a kiknek az év folyamán csak 12 százaléka
volt beteg; a kocsigyártóknál 18%, a hajózási alkalmazottaknál
22%, a szobafestőknél és czímfestőknél 24, a czipészeknél, csizmadiáknál,
könyvkötőknél, üveg- és porczellángyári munkásoknál 26,
az ácsoknál és kőműveseknél, továbbá a tégla- és czementgyári
munkásoknál 30 százalék volt a három napnál hosszabb ideig tartó
munkaképtelenséggel járó betegségi esetek aránya.
mit wenigen Ausnahmen, allé einbezogen werden, ebenso von den
Privatvereinskassen all’ diejenigen, welche nur Personen einer gewissen
Bescháftigung (z. B. die Kaufleute) in die Reihe ihrer
Mitglieder aufnehmen.
In die untenfolgende Zusammenstellung sind solchermaassen
Beschaftigungsgruppen
Zahl dér Krankenkassen
Jáhrlioher durchsohnittlicher
Mitgliederstand
Zahl dér
Pflegegeld- und
Spitals-Auf
ein Mitglied entfallende
Pflegegeldund
Spitalsfálle
Auf ein Mitglied ént-.
fallende Pflegegeldund
Spitalstage
Auf einen Kranken entfallende
Pflegegeldund
Spitalstage
Falié
Tagé
Zimmerleute und Maurer . .
3
8.553
2.590
51.009
0*so
5*96
22*71
Gold- u. Silberarb., Uhrmacher
3
669
399
5.498
0*41
5*67
18*76
Klempner, Gelbgiesser . . .
2
1.543
590
7.630
0*48
4*94
1 6*65
Lederfabriks-Arbeiter ....
4
977
603
7.770
0*62
7 *95
17*90
Möbelfabriks-Arbeiter . . .
5
1.922
757
9.713
0*39
5*06
20-41
Schuster, Csizmenmacher . .
3
5.103
1.324
20.426
0*26
4*o
21*52
Zuckerfabriks-Arbeiter . . .
15
5.39!
2.707
29.170
0*80
5*41
13*80
Tabakfabriks-Arbeiter . . .
18
18.341
13.253
147.922
0*72
8*07
16*81
Bauunternehmungs-Angestellte
2
306
210
2.671
0*89
8*73
I 3*29
Holzindustrie-Angestellte . .
25
4.820
2.366
20.133
0*49
4*18
12*40
Friseure
1
1.267
1.104
3.579
0*87
2*82
6*36
Maschinen- u. Eisenfabriks-Arb.
17
14.415
8.143
106.900
0*56
7*42
16*30
Zündholzfabriks-Arbeiter . .
3
337
180
2.255
0*63
6*69
18*19
Schiffahrts-Angestellte . . .
2
2.427
543
8.803
0*22
3*68
21*06
Blaufárber
3
889
636
6.399
0*72
7*20
14*44
Kommerzielle Angestellte . .
22
15.193
1.801
30.550
0*12
2*oi
18*32
W agner
2
457
81
1.202
0*18
2*63
16*93
Steinmetze
1
1.588
500
8*688
0*31
5*47
21*56
Buchbinder
1
1.702
451
11.071
0*26
6*50
25*39
Schlosser
1
3.990
3.468
32.996
0*87
8*27
19*76
Gasfabriks-Arbeiter
1
1.212
471
8.443
0*39
6*97
23*72
Fleischer und Selcher . . .
2
1.409
469
7.454
0*33
5*29
16*56
Müller
n
1.506
718
9.339
0*48
6*20
15*67
Papierfabriks-Arbeiter . . .
6
2.198
1.092
12.496
0*50
5*09
15*66
Bácker
2
2.264
1.114
10.681
0*46
4*72
12*57
Schneider
1
4.090
1.277
16.303
0*31
3*99
18*20
Hotelbedienstete, Kellner . .
8
1.954
238
5.791
0*12
2*45
21*68
Spiritusfabriks-Arbeiter . . .
5
654
201
2.604
0*31
3*98
15*50
Zimmer- und Schildermaler .
1
2.610
630
11.894
0*24
4*60
21*99
Ziegel- u. Zementfabriks-Arb.
13
6.402
1.895
21.868
0*30
3*42
14*10
Bei dér Textilindust. Angestellte
12
5.771
2.265
29.328
0*39
5*08
16*10
Glas- u. Porzellanfabriks-Arb.
7
1.831
478
5.634
0*26
3*08
14*60
Bahn angestellte
11
102.625
32.192
399.890
0*81
2*89
14*69
Bei d. ebem. Ind. bescháft. Arb.
4
1.058
736
6.418
0*70
6*07
10*77
Zusammen . .
220
225.774
45.481
1,001.028
0*38
4*70
15*94 :
220 Krankenkassen aufgenommen worden, alsó ungefáhr die Hálfte
dér gesammten Kassen, aber mit einem Mitgliederstand von nur
225.774 Köpfen, alsó kaum mehr als ein Viertel dér Gesammtbevölkerung
dér Kassen. Dass aber die Auswahl nicht auf unrichtiger
Grundlage getroffen wurde, wird dadurch bezeugt, dass
wáhrend dér durchschnittliche Mitgliederstand dér ausgewáhlten
Kassen 34% des Mitgliederstandes dér gesammten Kassen betrágt,
die Zahl dér dicsen Kassen gegenüber geltend gemachten Pflegegeld-
und Spitalstage, 1,061.028, in nur wenig differirendem Verháltnis
zu den bei den gesammten Kassen vorgekommenen Pflegegeld-
und Spitalstagen steht, und 36% derselben ausmacht.
In dieser Zusammenstellung nach Bescháftigungen zeigt sich
das höchste Verháltnis dér auf ein Mitglied entfallenden Pflegegeldund
Spitalstage (0*89) bei den bei Bauunternehmungen Angestellten.
Dann ist die Erkrankung bei den Friseuren und den Schlossern
am haufigsten; bei beiden Bescháftigungszweigen kommen O'st*
Erkrankungen auf ein Mitglied. Auch von den bei dér chemischen
Industrie angestellten Arbeitern erkranken jáhrlich 70%, in dér
Tabakfabrik, Blaufárberei je 72%. Ein hohes Erkrankungsverháltnis
zeigen noch die Lederfabriks-Arbeiter, von denen im Laufe des.
Jahres 62% erwerbsunfáhig krank waren, ferner die Maschinenund
Eisenfabriks-Arbeiter (56%), die Zündholzfabriks-Arbeiter^öSVo),
und die Zucker- und Papierfabriks-Arbeiter, von denen im Laufe des.
Jahres gerade die Hálfte krank war.
Unter den behandelten Bescháftigungszweigen zeigen sich dia
günstigsten Erkrankungsverháltnisse bei den kommerziellen Angestellten
und bei den Hotelbediensteten und Kellnern, von denen im
Laufe des Jahres nur 12% krank waren; das Verháltnis dér mit einer
lánger als drei Tagé dauernden Arbeitsunfáhigkeit verbundenen
Krankheitsfálle betrugen bei den Wagnern 18%, bei den Schifffahrts-Angestellten
22%, bei den Zimmer- und Schildermalern 24, bei
den Schustern, Csizmenmachern, Buchbindern, Glas- und Porzellanfabriks-Arbeitern
26, bei den Zimmerleuten und Maurern, ferner bei
den Ziegel- und Zementfabriks-Arbeitern 30%-